A sugárszennyezett területek újrahasználhatósága
|
|
- Nóra Kocsis
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 SUGÁRZÁSOK 5.1 A sugárszennyezett területek újrahasználhatósága Tárgyszavak: radioaktív szennyezés; cézium-137; stroncium-90; élelmiszer. Nem természetes eredetű, nagy területekre kiterjedő, átfogó és időben elhúzódó ellenintézkedéseket igénylő radioaktív szennyezést jelenleg elsősorban öt radionuklid okozhat: 3 H, 90 Sr, 134 Cs, 137 Cs és 239 Pu (és más transzurán nuklidok). A többi radionuklidnak vagy rövid a felezési ideje (pl. az 131 I-nek), vagy csekély mennyiségük következtében nem képesek nagy kiterjedésű szennyezést előidézni. A felsorolt nuklidok közül jelenleg a 3 H-mal való szennyezés kockázata csekély, mert nincsenek olyan tríciumkészletek, amelyek kiterjedt szennyezést okozhatnának. Így az alábbiakban a 3 H nem szerepel, bár a fúzió megvalósulásával, a jövőben ez a kockázat megnövekedhet. Hasonlóan, a Pu-izotópokkal való nagymértékű szennyezés kockázata több okból is csekély. Először, a Pu kibocsátása az atomfegyver nem robbanásos balesete vagy az újrafeldolgozó üzem balesete következtében lehetséges, mindkét esetben a következmények lokálisak; egy nukleáris erőmű súlyos balesete során a Pu-kibocsátás nagyon csekély. Másodszor, a Pu átviteli tényezője a talajból a növényzetbe kicsi, így csekély belső sugárterhelést idéz elő a lakosság körében. Harmadszor, elsősorban a Pu belégzése veszélyes, a táplálékfelvétel révén bekövetkező sugárterhelés kb. százszor kisebb. Így elsősorban, mint kihulló szennyező anyag veszélyes, a hosszú távon az általa előidézett sugárterhelés csekély, mivel külső behatása elhanyagolható, annak a valószínűsége pedig, hogy újra szuszpenziót képezve a levegőbe hatoljon nagyon csekély. Az újbóli szuszpenzióképződés csak sivatagi körülmények között jelentős. Így a földgolyó legnagyobb részén a plutónium nem tartozik a nagy kiterjedésű szennyezést előidéző fő veszélyforrások közé. A továbbiak két radioaktív nuklid, az 90 Sr és a 137 Cs által előidézett szeny-
2 nyezések vizsgálatával foglalkoznak, az ezek által okozott szennyezések hosszú ideig tartó ellenintézkedéseket igényelhetnek. Számos javaslat született a lakosságot érő besugárzás csökkentése érdekében különösen nagy kiterjedésű, nagyarányú 137 Cs szennyezés esetére. Azonban, a legtöbb ellenintézkedés kedvezőtlen mind a lakosságra, mind a talajra. Ilyen ellenintézkedés a radionuklidok felvételének csökkentésére a talaj felső rétegének eltávolítása, a mélyszántás vagy a talaj kémiai kezelése nagyon káros lehet a talajra. Kedvező mind a talajra, mind a lakosságra nézve, ha ezek az intézkedések elkerülhetők. A 90 Sr és a 137 Cs esetében a talajból a növényzetbe való átmenetet és így koncentrációjukat az élelmiszerekben egyes természetes folyamatok lényegesen gyorsabban csökkentik, mint az a radionuklidok felezési idejéből következne. E természetes folyamatok, a 90 Sr és a 137 Cs gyorsuló megkötése a talajban, a mélyebb talajrétegekbe való behatolásuk, a aktivitásuk csökkenése a biomasszában nem károsítják a talajt, nem járnak káros mellékhatásokkal. Az erősen szennyezett talajok hosszú idejű kezelése során a legfontosabb a lakosságot e területről érő behatás időleges csökkentése, ez az időszak addig kell, hogy tartson, amíg az adott terület korlátlan újrahasznosítása lehetővé válik. A talaj ilyen értelemben vett fenntarthatóságát (a természetes folyamatok hatására történő önhelyrehozatalát ) vizsgálják, megbecsülik azt az időszakot, ami a szennyezettség mértékétől függően szükséges a korlátlan hasznosíthatósághoz. A szennyezett terület korlátlan újrahasznosítása A korábban szennyezett terület korlátlan újrahasznosítása akkor lehetséges, ha a területen élő lakosságot érő dózis kisebb, mint az előzetesen a teljes lakosságra megállapított, biztonságosnak tekintett határérték. Itt a mesterséges és nem a természetes radioaktivitás által előidézett dózisról van szó. Ez az érték a Nemzetközi Sugárvédelmi Bizottság (International Commission on Radiation Protection ICRP) szerint egy évre 1 msv; ezt az értéket a legtöbb ország törvényessé tette. Meg kell jegyezni, hogy nagyon hosszú felezési idejű radionuklidok esetében ( 226 Ra, 232 Th, 239 Pu), amelyek aktivitása az idővel nem csökken jelentősen, egyes esetekben alacsonyabb határértékeket szabnak meg. 90 Sr és 137 Cs szennyezés esetében az 1 msv érték körültekintőnek tűnik, mivel miután a terület korlátlan hasznosítását 1 msv színt mellett engedélyezték, a természetes folyamatok következtében a sugárzás további csökkenése várható az elkövetkező években.
3 A vizsgált dózis tartalmazza a besugárzás összes lehetséges módozatait: a külsőt, és a légzés és a táplálkozás révén bejutó belsőt. Mivel a radionuklidok újbóli szuszpenzióvá alakulása igen csekély mértékű, ezért a belégzésen keresztüli besugárzás hosszú távú járuléka igen csekély; a továbbiakban a külső besugárzást és a táplálékfelvétel révén megvalósuló belső besugárzást tárgyalják. Azt szükséges megbecsülni, mennyi idő szükséges ahhoz, hogy a külső sugárzás és az elfogyasztott élelmiszer következtében fellépő 1 évi dózis speciális ellenrendszabályok alkalmazása nélkül is 1 msv-nél kisebb legyen. Csak a helyben termelt élelmiszert kell tekintetbe venni. A lakosságot érő besugárzás időbeli csökkentése A radioaktív csapadék következtében fellépő külső sugárzás a radioaktív bomlás, a felső talajrétegből való kimosódás és a fedő talajrétegek árnyékoló hatása következtében csökken. A külső dózis csökkenése a rövid felezési idejű radionuklidok bomlása és városi területeken a kimosódás miatt különösen az első évben jelentős. A szennyeződést követően egy évvel a sugárzás szintje jellemzően az eredeti szint 10%-ára, városi környezetben 5%-ára csökkenhet. Az első év után a külső dózis csökkenésének üteme lelassul, mivel a megmaradó radionuklidok felezési ideje lényegesen hosszabb. Mégis, mivel a radionuklidok mélyebb rétegekbe kerülnek és részben eltávoznak, a külső dózis a harmadik és a kilencedik-tizedik évek közötti csökkenése 4,7 év, később 20 év effektív felezési idővel jellemezhető. A Csernobil környékén személyi dozimetriával 1988 után végzett mérések ezt alátámasztották. A külső dózis további csökkenését idézik elő az építkezések és a talajmunkák. Becslések szerint minden évben a városi utak és füves területek 5%-át újraburkolják, illetve újraültetik. Mindez együtt, a városi területeken az effektív felezési időt 2 3 évre csökkenti. Mivel a vizsgálat tárgya a talaj fenntarthatósága falusi környezetben, ezeket a mesterséges beavatkozásokat nem vették figyelembe. Az élelmiszerek radioaktivitásának fajlagos csökkenése, a kihullást követő kezdeti növekedés után, a következő folyamatoktól függ: a radioaktív bomlás, időjárási hatások (kimosás, kilúgozás, a növények elveszítik egyes részeiket), felhígulás a biomassza növekedése következtében,
4 a szennyezések a növény nem ehető részébe kerülnek (pl. gyökerébe), a növények a gyökereken keresztül egyre kevesebb radionuklidot szívnak fel, mivel azok a mélyebb talajrétegekbe kerülnek, a talaj egyre jobban megköti a radionuklidokat, a biomassza sugárzásának csökkenése a növények egyes részeinek elvesztése révén (pl. ősszel a levélhullás). A sugárzás intenzitásának rövid idejű csökkenésében az első három hatás a döntő. Ezek idézik elő a fajlagos aktivitás csökkenését az első hónapokban; a fű vegetációs időszakában 10 napos a biológiai felezési ideje ennek következtében a 90 Sr, a 106 Ru és a 137 Sc effektív felezési ideje kb. 10 nap, az 131 I-é kb. 4,5 nap és a 132 Te-é 2,5 nap. E felezési idők (valamint a szennyezés mértéke és az adott évszak) határozza meg az élelmiszereken végezhető rövid idejű ellenintézkedésekhez szükséges időközt. Nyáron a közvetlenül szennyezett leveles növények fajlagos aktivitása kb. három nagyságrenddel, más növényeké és az állati termékeké kb. két nagyságrenddel csökken, mielőtt elérik az aktivitásnak azt a szintjét, amelyet a gyökereken keresztül történő szennyezésfelvétel szab meg. Így pl., ha a radionuklidok kihullása júliusban történik, és kicsapódott 137 Cs radioaktív sugárzás aktivitása meghaladja az 500 kbq/m 2 szintet, akkor az élelmiszer fajlagos radioaktivitása ellenintézkedések nélkül nem csökken annyira, hogy a fogyasztott dózis 1 msv-nél kisebb legyen. A radioaktív szennyezés kihullását követő első és második év között az élelmiszerek fajlagos aktivitása lényegesen csökken, mivel a szenynyezés nem közvetlen, hanem a gyökérzeten keresztül történik; így a táplálékfelvétel során bejutó dózis 2 10%-a az első évben bejutó dózisnak. A következő években is, amikor az élelmiszer-szennyezés kizárólag a gyökérzeten keresztül valósul meg, a teljes átviteli tényező T ag [ m 2 /kg] (az élelmiszer fajlagos radioaktív sugárzásának [Bq/kg] és a talaj radioaktív sugárzásának [Bq/m 2 ] hányadosa) csökkenése főleg a fenti lista utolsó négy folyamata révén valósul meg. Bár a folyamat lassabb, mint az első év során, mégis végül a szennyezett terület újrahasznosíthatóságához vezet. A szennyezett területek korlátlan újrahasznosításához szükséges időtartam szempontjából fontos a fajlagos aktivitás hosszú távú csökkenése. Az olyan hosszú felezési idejű radionuklidok esetében, mint a 90 Sr, a 134 Cs és a 137 Cs, az e folyamatok következtében bekövetkező intenzitáscsökkenés sokkal jelentősebb, mint a radioaktív bomlás következtében bekövetkező. A következőkben e csökkenést becslik a különböző élelmiszerfélék esetében. A becslés a mezőgazdasági környezetre
5 összpontosít, mivel az itt termelt élelmiszerek adják a legnagyobb hozzájárulást a lakosságot érő belső dózishoz, és döntő módon befolyásolják a korlátozás nélküli felhasználáshoz szükséges időtartamot. A becslés kiterjed a természetes és féltermészetes környezetben termelt élelmiszerek aktivitásának csökkenésére, és az általuk a lakosság körében előidézett belső dózisra is. Tej, tejtermékek és hús Sok országban a tejet, a tejtermékeket és a hús jelentős hányadát füvet és szénát fogyasztó állatokból nyerik. Az e termékekre vonatkozó T ag pillanatnyi értékét elsősorban a 137 Cs fűbeni ökológiai viselkedése és a takarmány fajlagos aktivitásának változása szabja meg. 137 Cs fajlagos aktivitása a tejben, Bq/kg ,1 T eff = 508 nap T eff = 2043 nap a napok száma után 1. ábra A 137 Cs átlagos fajlagos aktivitásának változása a tejben Ausztriában a csernobili baleset után Az 1. ábra szemlélteti csernobili baleset után Ausztriában a 137 Cs átlagos fajlagos aktivitásának alakulását a tejben. A tejminták begyűjtése 1 7 naponként történt a baleset utáni első évben, a következő 14 évben pedig néhány hónapostól 2 3 évig tartó időközönként (egy-egy időpontban 300 tejmintát vettek, azonos helyekről). Így az átlagos értékek jól összehasonlíthatóak. Az egyes mintákban a fajlagos intenzitást nagy felbontású gamma-spektrometriával határozták meg, az utolsó években az észlelési határ 0,1 Bq/kg volt. A munka kezdeti szakaszában az aktivitás
6 mérésének relatív hibája 3 5% volt, a végső szakaszban, a kis aktivitások miatt ez 40%-ra emelkedett. A fajlagos intenzitás változása a más országokban is megfigyelt módon alakult. A radioaktív kicsapódás utáni intenzitásnövekedést követő első intenzitáscsökkenés felezési ideje 33 nap volt ez megfelel a 137 Cs effektív felezési idejének a tehén testében. Ezt a tél során növekedés követte a korábban szennyezett széna fogyasztása következtében; azonban 1987 tavaszán a friss fű fogyasztása után a fajlagos aktivitás az eredeti csúcsérték 5 %-ára csökkent. Ez után a fajlagos intenzitás csökkenésének felezési ideje 1,4 év volt az első 8 évben, majd 5,6 évre növekedett a rákövetkező években (1. ábra). A tejben 137 C fajlagos intenzitásának hasonló csökkenését figyelték meg 8 közép-európai országban. Ezt a csökkenést szemlélteti az 1. táblázat, mely a tejre vonatkozó teljes átviteli tényezőket (T ag ) hasonlítja össze a kihullást követő első és tizedik év után (T ag = ( 137 C fajlagos aktivitása a tejben)/( 137 Cs kicsapódásának sűrűsége)). 1. táblázat Az átlagos 137 Cs kicsapódás és a teljes átviteli tényező a csernobili balesetet követő első és tizedik évben Ország 137 Cs átlagos kicsapódása A teljes átviteli tényező tejre [10-3 m 2 /kg] a tejtermelő területeken [kbq/m 2 ] július Ausztria 20 0,50 0,050 Horvátország 15 0,24 0,012 Cseh Köztársaság 4,3 1,02 0,015 Németország 5,1 0,88 0,053 Magyarország 2,6 4,38 0,017 Lengyelország 3,0 1,33 0,300 Románia 9,4 2,98 0,0087 Szlovénia 20 0,20 0,018 A fajlagos aktivitás hasonló csökkenését figyelték meg a nukleáris kísérleti robbantásokat követő kihullásoknál. Ezt a 2. ábra szemlélteti a 137 Cs tejbeli átlagos fajlagos aktivitásának példáján Németországban. Mind a fegyverkísérleteket, mind a csernobili balesetet követően a kezdeti csökkenés effektív felezési ideje 1,0±0,4 év az első 3 évben és 5 év a következő évek során. Annak ellenére, hogy a szennyezés forrásai kü-
7 lönbözőek voltak (többszörös robbantások, amelyek egy hosszabb időszakaszban követték egymást a fegyverkísérletek során, és néhány napig tartó kibocsátás a csernobili baleset során), a kihullás jellege is különböző volt (a robbantások során a radioaktív szennyezés nagy magasságokban, a csernobili baleset során csak néhányszáz méter magasságban továbbítódott), a csökkenés mindkét esetben nagyon hasonló volt. 137 Cs fajlagos aktivitása, Bq/kg 10 1 légköri nukleáris fegyverkísérletek t½ = 1,35 év t½ = 4,8 év csernobili baleset t½ = 0,60 év t½ = 5,2 év 0, év 2. ábra A 137 Cs fajlagos aktivitásának változása a tejben Németországban a csernobili baleset után A 3. ábra a teljes átviteli együtthatót hasonlítja össze négy középeurópai országban. Az ábrából világos, hogy az időbeli csökkenés ezekben az országokban nagyon hasonló, két exponenciális görbével írható le; a kiindulási színt 1987-ben 0,6 és 5,0 m 2 /kg között, 2000-ben pedig 0,01 és 0,06 m 2 /kg között volt. A csökkenés a következő képlettel írható le: T ag = A 1 exp(-λ 1 t) + A 2 exp(-λ 2 t) = 0,43exp(-0,55t) + 0,18exp(-0,14t) (1) ahol T ag a teljes átviteli együttható [m 2 /kg]; t a kicsapódás óta eltelt idő [év].
8 137 Cs teljes átviteli tényezője, 10-3 m 2 /kg Ausztria t½ = 2,0 év Magyarország t½ = 1,0 év Cseh Köztársaság t½ = 2,0 év Németo. t½ = 2,1 év Magyarország t½ = 3,0 év Németország t½ = 14,3 év Ausztria t½ = 5,0 év Cseh Közt. t½ = 41,0 év 3. ábra A 137 Cs fajlagos aktivitása teljes átviteli tényezőjének változása a tejben négy közép-európai országban a csernobili baleset után Ez a görbe a csökkenés menetét Ausztriában írja le, de nem tér el lényegesen a többi országra vonatkozó görbétől, kivéve azt, hogy a csökkenés üteme Németországban és a Cseh Köztársaságban a későbbi években lassabb volt. Ennek az eltérésnek az oka jelenleg nem világos és további vizsgálatokat igényel, különös tekintettel arra, hogy az aktivitás fajlagos csökkenése Szlovéniában, Horvátországban és Romániában nagyon hasonlít az Ausztriában és Magyarországon észlelt csökkenéshez. Az egynyári növényekből származó élelmiszerek Számos élelmiszer egynyári növényből készül (gabonafélék, zöldségek) vagy abból származik (gabonát vagy répát fogyasztó állatok húsa). Mivel e termékek a teljes élelmiszer-fogyasztás és a belső sugárterhelés legfontosabb összetevői, ezen élelmiszerek közül néhányat behatóan vizsgáltak Ausztriában 1986 és 1999 között. A kihullást követő években az egész országra kiterjedően meghatározták kb. 50 minta
9 alapján az egyes gabonafélék, a burgonya és a zöldségek (saláta, káposzta) fajlagos aktivitását; kimutatták, hogy a fajlagos aktivitás csökkenése az egyes élelmiszerfajtákban nagyon hasonló. A 4. ábra példaként a gabonafélékben észlelt csökkenést mutatja be. 137 Cs teljes átvitel tényezője, 10-3 m 2 /kg ,1 0,01 gabona τ eff = 2,3 ± 0,2 év 0, évek 4. ábra A 137 Cs fajlagos aktivitásának változása a gabonákban Ausztriában a csernobili baleset után A fajlagos aktivitás a második évi aratás során kapott gabonában húszad része az első évinek. Ez elsősorban a szennyezés eltérő módjának a következménye: a gyökéren keresztül történő szennyezés jellemzően két nagyságrenddel kisebb, mint a levegőn keresztüli kihullással történő szennyezés. A szennyezés csökkenése attól is függ, hogy a növény fejlődésének mely szakaszában következik be az első évben a radioaktív kihullás; a csökkenés ötszörös (téli kihullás) és 200-szoros (nyári kihullás) között változhat. Azonban a későbbi években a csökkenésre a 2,3 év felezési idő jellemző hasonló az első év után tejre kapott értékhez. A burgonyában és a káposztában a radioaktív sugárzás fajlagos aktivitásának csökkenése nagyon hasonlít a gabonákban észlelt csökkenéshez. Annak ellenére, hogy a burgonya gumós növény és az eredeti szennyezés a levelekről való átvitellel történt, és csak a második évben a gyökereken keresztül, a kihullást követő második évben az első évhez képesti csökkenés hasonlóan nagy, mint a gabonafélék esetében. Ezt
10 követően a fajlagos aktivitás csökkenésének felezési ideje legalább tíz éven keresztül kb. 3 év. Hasonló eredmények adódtak káposztára és salátára. Egynyári növények esetében feltehető, hogy a csökkenésre 100 nap felezési idő jellemző az első évben és 1100 napos felezési idő a következő években. Az évelő növényekből származó élelmiszerek Az évelő növényekben, így a gyümölcsökben és bogyókban, a 137 Cs fajlagos aktivitásának változása más módon történhet. A két legfontosabb gyümölcsre, az almára és a körtére végeztek vizsgálatokat: minden évben Ausztria 50 különböző helyéről származó mintát vizsgáltak 1986 és 1999 között. A radioaktív sugárzás fajlagos aktivitásának mérése alapján kimutatták, hogy a csökkenés 1,3 év effektív felezési idővel jellemezhető; ez a felezési idő 1987 és 2000 között nem változott. Tekintetbe véve, hogy az első év során a csökkenés 10-szeres volt, a teljes csökkenés az első 14 évben 400-szoros volt. Észak-Görögországban az almára hasonló felezési időt határoztak meg. Hasonló mértékű csökkenés tételezhető fel más fán termő gyümölcsök (pl. körte, cseresznye) vagy bokron termő gyümölcsök (bogyók) esetében; kivételt képeznek a természetes vagy félig természetes körülmények közt termő gyümölcsök (pl. áfonya). Törökországban a tea fajlagos aktivitásának csökkenésére 1,5 év effektív felezési időt határoztak meg. Ez arra utal, hogy a mezőgazdaságban termesztett növényekre az effektív felezési idők nagyon hasonlóak. A természetes és félig természetes körülmények hatása a humán sugárterhelés csökkenésére A 137 Cs sugárzása fajlagos aktivitásának csökkenése természetes vagy félig természetes környezetben (körülmények között) lévő növényeknél sokkal lassúbb, mint a mezőgazdasági területeken lévőknél. Így erdei gombák esetében az effektív felezési idő 3 és 10 év között van a gomba fajtájától és a növekedés helyétől függően. A legfőbb ok, hogy a 137 Cs azokban a talajrétegekben koncentrálódik, ahol a gomba nő, ez a réteg tartalmazza a lehullott leveleket és fenyőtűt, e rétegben a 137 Cs csekély mértékben kötődik meg. Mivel a gombafogyasztás más élelmiszerek fogyasztásához képest kicsi, a gombafogyasztás járuléka az élelmiszerek okozta dózishoz képest csekély. Ez a kicsapódás után több évvel is érvényes, bár a gombafogyasztás relatív járuléka a sugárterhe-
11 léshez növekszik. Elfogadva, hogy Közép-Európában az átlagos gombafogyasztás 0,7 kg/év, az élelmiszer-fogyasztás következtében fellépő dózis gombafogyasztásra jutó járuléka 0,5% a kihullást követő első évben és 15% a kihullást követő kilencedik évben (2. táblázat). A nagy erdőkben vad bogyók és a vadhús 137 Cs fajlagos aktivitása lassabban csökken, mert a Cs csekély mértékben kötődik meg az erdőkben. A nagy erdőkben vagy azok közelében élő lakosság körében a bogyók és a vadhús járuléka az élelmiszer okozta sugárterheléshez ugyanakkora lehet, mint a gombáé (0,5 % az első évben, és 15 % egy évtized után). Azonban a vadak előnyben részesítik a nem erdőből származó takarmányt, ennek aktivitása a háziállatok által fogyasztott takarmány aktivitásához hasonlóan csökken, így húsuk fajlagos aktivitása más élelmiszerekhez hasonlóan csökken. A talaj nagy szervesanyag-tartalma, a vékony talajréteg és a növények lassú növekedése miatt az alpesi és hegyvidéki területeken, a tundrákon az effektív felezési idő még a kihullást követő első 5 6 évben is 4 8 év. Az Alpokban a felezési idő függött a tengerszint feletti magasságtól és a talaj szervesanyag-tartalmától. Azonban az alpesi országokban, és a legtöbb hegyekkel borított országban az elfogyasztott élelmiszer csak kis hányada származik a hegyvidékekről. Így ez a járulék az elfogyasztott dózishoz elhanyagolható. Azonban a tundrára vagy olyan területekre, melyeken a talaj szervesanyag-tartalma jelentős, az itt becsült gyógyulási idő nem érvényes. Így a gyógyulási időre vonatkozó következtetések nem alkalmazhatók, ha a fogyasztott élelmiszer nagy része ilyen talajokról származik. A különböző élelmiszerek hozzájárulása a belső dózishoz A csernobili baleset után sok európai országban végzett mérések kimutatták, hogy a növények és élelmiszerek fajlagos aktivitás csökkenésének felezési ideje az első években kb. 1 év, a későbbiekben pedig kb. 5 év volt. Ilyen csökkenést figyeltek meg a nukleáris fegyverkísérletek után Svédországban és Oroszországban. A legtöbb termőtalajra bizonyítást nyert, hogy a mezőgazdasági termékekben a 137 Cs fajlagos aktivitása csökkenésének felezési ideje kb. 1 év a kihullást követő első 3 4 évben, és kb. 5 év a későbbiekben. Bár jelenleg a csernobili balesetet követő első 15 év adatai állnak rendelkezésre, a nukleáris fegyverkísérletekre vonatkozó adatok alapján, hasonló csökkenés várható az elkövetkező években is (lásd a 2. ábrát).
12
13 Bár további vizsgálatokra lesz szükség, jelenleg fel lehet tételezni, hogy a 137 Cs koncentrációja csökkenésének effektív felezési ideje nem fog lényegesen változni az elkövetkező években. Az 5 éves felezési idejű csökkenést használták fel a szennyezett területek természetes rehabilitációjához szükséges idő becsléséhez. A 2. táblázat bemutatja a teljes átviteli együtthatók Ausztriában észlelt csökkenését. A csernobili baleset után 12 éven át hasonló csökkenést észleltek az összes élelmiszerben. A különböző élelmiszerek járuléka a 137 Cs bevitelében és így az élelmiszerrel lenyelt dózis létrehozásában az évek során csak csekély mértékben változott. A gyümölcsök, bogyók, dió, mandula effektív felezési ideje az évenkénti biomasszaveszteség miatt nagyon rövid, ezért a lenyelt dózishoz való hozzájárulásuk a baleset után 12 évvel elhanyagolható (ez a járulék a balesetet követő első évben 11% volt). Csak a vadhúsban és a gombában lényegesen lassúbb a csökkenés, ezért az általuk előidézett relatív dózis 12 év után 15%-ra növekedett. Bár ezen élelmiszerek által keltett dózis is abszolút értékben csökken, de mivel a többi élelmiszer esetében a dózis gyorsabban csökken, az eredetileg kis járulékot adó gombák relatív járuléka megnő. Bár ez kezdetben elhanyagolható volt, a terület hosszú távú rehabilitációja szempontjából tekintetbe kell venni. A csökkenés jellege az összes mezőgazdasági termékre nagyon hasonló. Ezt legjobban a 2. táblázat illusztrálja; megadja a T ag ( 137 Cs koncentráció) csökkenését 15 különböző élelmiszercsoportra a kihullás után adott időszakokra. Így a korlátozásmentes újrahasznosításhoz szükséges idő meghatározásához egyetlen effektív felezési idő feltételezhető. A gombák nagyobb felezési idejük miatt bekövetkező növekvő járulékát csaknem teljesen kiegyenlíti a gyümölcsök járulékának rövidebb felezési idejük miatt bekövetkező gyorsabb csökkenése. Így a vadon termő gombák, mértékletes fogyasztásuk esetében, átlagosan nem növelik a szennyezett terület korlátlan újrahasznosításához szükséges időt, ha a korábban említett felezési időket (kezdetben 1 év, a továbbiakban 5 év) veszik számításba. Az étkezés következtében fellépő dózis döntő hányada mind kezdetben, mind a későbbiekben a tej, a tejtermékek és a hús járuléka. Az elfogyasztott élelmiszerek következtében fellépő dózist hosszú távon ezen élelmiszerek által okozott effektív dózis csökkenése szabja meg. A gabonákkal, zöldségekkel és burgonyával együtt, amelyek fajlagos aktivitása hasonlóan csökken, ezek az élelmiszerek teszik ki az élelmiszerfogyasztás által keltett dózis 80 90%-át. Így, a szennyezett területek új-
14 rahasznosításához szükséges idő becslésekor, lényeges hiba nélkül, a tej fajlagos aktivitásának csökkenése az összes élelmiszerre alkalmazható. Azonban a hosszú távú belső dózis lényegesen függ a természetes vagy félig természetes környezetből származó élelmiszerek, így a gomba fogyasztásának mértékétől. Így abban az esetben, ha a vadon termő gombák fogyasztása 10 g/nap lenne, nem pedig 2 g/nap, akkor a vadon termő gombák járuléka tíz év után elérné az élelmiszer-fogyasztás járulékának 47%-át, és a teljes dózist 60%-kal növelné. Ez esetben a belső dózisra vonatkozó effektív felezési idő hosszú távon 5 évről 7 évre növekedne, ha semmi ellenintézkedés a vadon termő gombák fogyasztásával kapcsolatban nem történne. A 90 Sr csökkenése a mezőgazdasági termékekben A 137 Cs-en kívül 90 Sr is előidézi a környezet hosszú távú szennyezettségét, ilyen szennyezések már a nukleáris fegyverkísérleteknél és a Kistimi baleset során is bekövetkeztek. A 90 Sr esetében az effektív felezési idő lényegesen hosszabb. Ez 12 év a fő mezőgazdasági területeken és 13,8 év a magasan fekvő réteken, amelyekre a tejtermelés jellemző. A csernobili baleset járuléka kicsi (kb. 10%-a a fegyverkísérletek után bekövetkezett kihullásnak), ha ezt a járulékot kivonjuk, az effektív felezési idő 8 évnek adódik. Ez összhangban van a Kistimi baleset után végzett mérésekkel. Így a 90 Sr-nel erősen szennyezett területek rehabilitációjának becslésénél hosszabb felezési időt (8 évet) kell tekintetbe venni, de a külső dózis elhanyagolható. A nukleáris erőművek baleseteinél a 90 Sr kibocsátás nem nagy, ezért az élelmiszer-fogyasztással a belső dózishoz csekély mértékben járul hozzá. A 90 Sr a külső dózist sem növeli. Azonban a táplálékfelvétel által bevitt relatív járuléka a dózishoz idővel növekszik a 137 Cs rövidebb effektív felezési ideje miatt. Mivel a nukleáris erőművek balesetei során a 90 Sr kibocsátás csekély (a teljes kibocsátás néhány százaléka), ezért a besugárzás csökkenésének effektív felezési idejét lényegesen nem módosítja. Mivel a 90 Sr átviteli tényezője kicsi, ezért nem kell vele számolni sem a gomba, sem a vadhús fogyasztásánál. Ez hosszú távon is érvényes. Következtetések A 137 Cs és 90 Sr radionuklidok megkötődése és a talaj mélyebb rétegeibe való behatolása következtében a sugárszennyezett területeken a
15 lakosságot érő sugárterhelés (minden ellenintézkedés nélkül) oly mértékben csökken, hogy e területek újra benépesítése bizonyos idő után lehetséges. A terület korlátlan újrahasznosításához szükséges időszakasz függ a szennyező radionuklidtól, a kihullás mértékétől és attól, mekkora a félig természetes élelmiszerek (így a gombák) járuléka a teljes fogyasztáshoz. Így 1000 kbq/m 2 kihullás mellett 5,5 év, 5000 kbq/m 2 kihullás mellett 16 év szükséges a földterület korlátlan újrahasznosításához. Azonban a korlátlan újrahasznosításhoz szükséges időszakasz pontos becsléséhez szükség van bizonyos paraméterek ismeretére. A fajlagos aktivitás effektív felezési ideje függ a talaj típusától, annak szerves anyag tartalmától és a táplálkozási szokásoktól. A csernobili balesetet követő években a fajlagos aktivitás időbeli változására vonatkozó mérések Kelet- és Közép-Európában arra utalnak, hogy további kutatások szükségesek a megbízhatóbb előrejelzésekhez. A teljes rehabilitációhoz szükséges időt nem befolyásolja lényegesen, ha a a vadon termő gombák fogyasztása nem haladja meg az 1 kg/évet és az egyéb félig természetes élelmiszerek fogyasztása nem haladja meg a teljes fogyasztás 1%-át. A vadgomba fogyasztásának mértékétől függően, ha a lakosság útmutatás hatására a vadgomba és más félig természetes élelmiszerek fogyasztásától eltekint a rehabilitációs idő 0,5 5 évvel csökkenthető. Ha a külső sugárzás járuléka a teljes besugárzáshoz képest csekély (pl. városi környezetben), a szükséges rehabilitációs idő 2 3 évvel csökken. Összeállította: Schultz György Mück, K.: Sustainability of radiologically contaminated territories. = Journal of Environmental Radioactivity. 65. k. 1. sz p Aslani, Mahmoud, A. A.; Aytas, s.; Akyil, S.: Activity concentration of caesium-137 in agricultural soils. = Journal of Environmental Radioactivity, 65.k. 2. sz p Ashwort, D. J.; Shaw, G.; Butler, A. P.: Soil transport and plant uptake of radioiodine from near-surface groundwater. = Journal of Environmental Radioactivity, 70. k. ½. sz p Dubois, G.; Bossew, P.: Chernobyl 137 Cs deposition in Austria: analysis of the spatial correlation of the deposition levels. = Journal of Environmental Radioactivity, 65. k. 1. sz p
16 FELHÍVÁS a XVIII. Országos Környezetvédelmi Konferenciára és Szakkiállításra Siófok, Hotel Ezüstpart, Konferencia Központ, szeptember A konferencia szakmai támogatói: Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium A konferencia szervezői: MTESZ Veszprém Megyei Szervezete MTESZ Fejér Megyei Szervezete A konferencia célja: A XVIII. Országos Környezetvédelmi Konferencia és Szakkiállítás célja napjaink környezetvédelmi kihívásainak ismertetése, a feladatok megvitatása és a válaszok megfogalmazása. Kiemelt figyelmet fordítunk az Európai Unió megfelelő rendszereivel harmonizált jogszabályok alkalmazásának eddigi tapasztalataira. A konferencia foglakozik továbbá a regionális programok és rendszerek kidolgozásának és alkalmazásának feltételeivel és problémáival, valamint a térség és területfejlesztés környezetvédelmi követelményeivel. Konferenciánk az elmúlt évek hagyományainak megfelelően plenáris előadások és szekció előadások formájában végzi munkáját. Tervezett szekciók: - vízvédelem és szennyvízkezelés ( I. szekció) - agrár- környezetgazdálkodás ( II. szekció) - levegőtisztaság - védelem ( III. szekció) - hulladékgazdálkodás, kármentesítés ( IV. szekció) Szervező Bizottság tisztelettel kéri azoknak a szakembereknek előadásra jelentkezését, akik a konferencia programjának megfelelő eredményekkel rendelkeznek. Az előadásra jelentkezőktől július 15-i határidővel az alábbiakat kérjük: jelentkezési lap megküldése az előadás címének feltüntetésével, ha előadását a tanulmánykötetben kívánja megjelentetni, úgy a max. 10 oldalas írásos anyagot legkésőbb augusztus 10-ig kérjük megküldeni a MTESZ Veszprém Megyei Szervezete címére (8200 Veszprém, Pf. 185.). A beküldött írásos anyagot olyan minőségben kérjük, hogy átszerkesztés nélkül nyomdába adható legyen. A tanulmánykötetben megjelentethetők hirdetések.. Egy darab A/4-es méretű hirdetés ára Ft + 25 % ÁFA. (A tanulmánykötet fekete-fehér nyomtatásban készül!)
17 A konferencia helyszínén lehetőséget biztosítunk kutatási - fejlesztési eredmények, mérő-szabályozó műszerek, korszerű környezetvédelmi technológiai eljárások bemutatására. Kiállítók részére épített standok állnak rendelkezésre. Syma installációs rendszerből sor standok kerülnek kialakításra / Fehér körfalak, információs pult, Fríz feliratok, elektromos csatlakozás / Egyéb igényeket kérjük a jelentkezési lapon jelezni. Igényelhető területek: 6 és 12 m 2. 1m 2 kiállítóhely bérleti díja: Ft % ÁFA. Lehetőséget biztosítunk poszterek bemutatására is. A poszterkiállításon 1 paraván bérleti díja: Ft + 25 % ÁFA. A poszterkiállításhoz alkalmazott paravánok mérete:1250 x 1750 mm. A konferencia helye: Siófok, Hotel Ezüstpart Konferencia Központ, Liszt F.sétány 3. Jelentkezési határidő: szeptember 10. A jelentkezéseket a MTESZ Veszprém Megyei Szervezete, 8200 Veszprém, Pf címre kérjük megküldeni. Jelentkezést faxon is elfogadunk. Fax: 88/ A jelentkezéseket a számla megküldésével igazoljuk vissza. A részletes programot tartalmazó meghívót a jelentkezési lap beérkezése, ill. a részvételi díj átutalása alapján küldjük meg. A konferencia részvételi díja: Ft + ÁFA / fő /ez az összeg a következő szolgáltatások költségeit, valamint az azokat terhelő járulékokat tartalmazza: - tanulmánykötet, - 2 éjszakai szállás szept.21., ágyas szobában 2 fős elhelyezéssel, - étkezés szept. 21. ebédtől szept. 23. ebédig, - üdítő ebédhez, vacsorához / Egyedüli elhelyezés Ft/fő/éjszaka + ÁFA felárral lehetséges. Megjegyzés: A távolabbról érkezők számára szeptember 20-án külön térítés ellenében vacsorát és szállást tudunk biztosítani. A külön igényeket kérjük a jelentkezési lapon jelezni. A Hotel közvetlenül a Balaton parton épült, uszodával, szaunával rendelkezik, melyet a résztvevők térítésmentesen igénybe vehetnek szeptember 21-én reggel a Budapestről illetve Nagykanizsáról a siófoki vasútállomásra érkezőket konferenciabuszok hozzák át a hotelba. Menetidő: 10 perc. A szálloda őrzött parkolóval rendelkezik, parkolási díjat nem számítanak fel. Részletes felvilágosítás: MTESZ Veszprém Megyei Szervezeténél: Vécsi Barnabás, Áldott Zoltánné, Dr. Gaál Zoltánné Tel: 88/ , 88/ , Fax: 88/ mtesz@mtesz-veszprem.hu MTESZ Fejér Megyei Szervezeténél (Technika Háza) Elek Gyula, Dr. Varga Miklósné Tel: 22/ , Fax: 22/ SZERVEZŐ BIZOTTSÁG
18 Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége (MTESZ) Veszprém Megyei Szervezete Beküldési határidő: 8200 Veszprém Pf szeptember 10. Tel: 88/ , 88/ /Előadók esetében: Fax:88/ júl. 15 / Üi:Vécsi Barnabás, Áldott Zoltánné, Dr. Gaál Zoltánné Lemondást szept. 17-ig fogadunk el. JELENTKEZÉSI LAP a XVIII. Országos Környezetvédelmi Konferenciára és Szakkiállításra Siófok, Hotel Ezüstpart Konferencia Központ, szeptember A cég neve és címe: Az ügyintézéssel megbízott neve és telefonszáma: Jelentkező neve Beosztása cím Hirdetési (fekete-fehér) igény a tanulmánykötetben:...oldal Igényelt kiállítási terület:...m 2 (igényelhető terület: 6 és 12 m 2 ) Poszterkiállítási igény:...db paraván Elektromos csatlakozási igény: igen nem Előadást kívánok tartani, előadásom címe: Csak kiállítóként kívánok részt venni: igen nem Szállás: 1 ágyas 2 ágyas Étkezés szoba reggeli ebéd vacsora IX.20../fő O O O O O IX.21../fő O O O O O IX.22../fő O O O O O IX.23../fő O O O O O A részvételi díjat számlájuk beérkezését követően 8 napon belül átutaljuk a MTESZ Veszprém Megyei Szervezete egyszámlájára. (Szeptember 17. után történő lemondás esetén a kiszámlázott követelésünk 50 % - áról nem áll módunkban lemondani!) PH.... cégszerű aláírás
220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet célja és hatálya
A jogszabály 2010. április 2. napon hatályos állapota 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minısége védelmének szabályairól A Kormány a környezet védelmének általános szabályairól szóló
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.3.24. COM(2014) 180 final ANNEXES 1 to 5 MELLÉKLETEK a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek
Részletesebbenmelynek jelentését évente, a tárgyév végéig be kell nyújtani a természetvédelmi hatóság részére Hulladékgazdálkodás:
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Ügyiratszám: 91.480-2-74/2013. Ea: Hargitai Attila dr. Ruzsáli Pál Berényi Anita Balatonyi Zsolt Lovászi Péter Tárgy: Országos
RészletesebbenMaglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének
(Hatályos: 2012. április 15-től) Maglód Nagyközségi Önkormányzat Képviselő-testületének 23/2003.(XII.1.)Kt. rendelete a helyi környezet védelméről, a közterületek és ingatlanok rendjéről, és a településtisztaság
RészletesebbenMez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010)
DR. VAHID YOUSEFI KÓBORI JUDIT Mez gazdasági er forrásaink hatékonyságának alakulása és javítási lehet ségei (1990 2010) (A hatékonyság értelmezése) A magyar nemzetgazdaságon belül az élelmiszertermelés
Részletesebben1. körlevél TELEPÜLÉSRENDEZÉS BIRTOKRENDEZÉS KONFERENCIA
1. körlevél TELEPÜLÉSRENDEZÉS BIRTOKRENDEZÉS KONFERENCIA 2006. november 9-10. Agárd Viking Hotel NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR 8000 Székesfehérvár, Pirosalma u. 1-3. 8002
RészletesebbenElıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére
Elıterjesztés Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Szociális és Sport Bizottsága 2010. június 22-i ülésére EÜ. Tárgy: Lajosmizse Város Önkormányzata Egészségügyi, Gyermekjóléti és Szociális Intézménye
RészletesebbenKoronikáné Pécsinger Judit
Koronikáné Pécsinger Judit AZ ÚTKÖRNYEZET HATÁSTERJEDÉST BEFOLYÁSOLÓ SZEREPE TERMÉSZETI TERÜLETEKEN Doktori (PhD) értekezés Témavezető: Dr. Pájer József egyetemi docens Nyugat-magyarországi Egyetem Kitaibel
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 209. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 209. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. december 30., szerda Tartalomjegyzék 487/2015. (XII. 30.) Korm. rendelet Az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési,
RészletesebbenElemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július. Budapest, 2002. április
Elemzések a gazdasági és társadalompolitikai döntések előkészítéséhez 27. 2001. július Budapest, 2002. április Az elemzés a Miniszterelnöki Hivatal megrendelésére készült. Készítette: Gábos András TÁRKI
Részletesebben1995. évi LIII. törvény. a környezet védelmének általános szabályairól. I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A törvény célja
A jogszabály mai napon hatályos állapota 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól Az Országgyűlés tekintettel arra, hogy a természeti örökség és a környezeti értékek a nemzeti
RészletesebbenTársadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek
Tanulmányok Társadalmi szükségletek szociális védelmi rendszerek Dr. Fazekas Rozália, a KSH főtanácsosa E-mail: r.fazekas@citromail.hu Tokaji Károlyné, a KSH főosztályvezetője E-mail: karolyne.tokaji@ksh.hu
RészletesebbenAz Idősügyi Nemzeti Stratégia nem tárgyalja
NYUGDÍJ a nyugdíjrendszer jövőjéről a kötelező nyugdíjbiztosítás öregségi nyugdíj korhatár korkedvezmény; korengedmény korrekció nyugdíjemelés nyugdíjprémium rokkantsági nyugdíj hátramaradotti ellátások
Részletesebben219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet. a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
219/2011. (X. 20.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésrıl A Kormány a katasztrófavédelemrıl és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011.
RészletesebbenSzabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015.
Szabolcs-Szatmár-Bereg megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2015. Kiadja: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság Tartalomjegyzék 1. Bevezetés... 4 2. Módszertan... 5 3. Szabolcs-Szatmár-Bereg
Részletesebben1. BEVEZETÉS. - a műtrágyák jellemzői - a gép konstrukciója; - a gép szakszerű beállítása és üzemeltetése.
. BEVEZETÉS A korszerű termesztéstechnológia a vegyszerek minimalizálását és azok hatékony felhasználását célozza. E kérdéskörben a növényvédelem mellett kulcsszerepe van a tudományosan megalapozott, harmonikus
RészletesebbenA 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása
A 2011. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység 1.1. Az intézmény neve: Tiszántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Törzskönyvi azonosító szám: 308450 Honlap: WWW.TIKOVIZIG.HU
Részletesebben45. BÁNYAGÉPÉSZETI ÉS BÁNYAVILLAMOSSÁGI KONFERENCIA 2012. szept. 27-28.
45. BÁNYAGÉPÉSZETI ÉS BÁNYAVILLAMOSSÁGI KONFERENCIA 2012. szept. 27-28. TÁJÉKOZTATÓ, ELŐZETES MEGHÍVÓ HOTEL ARANYHÍD PANORÁMA Balatongyörök, Petőfi u. 5. A BÁNYAGÉPÉSZET A MŰSZAKI FEJLŐDÉSÉRT ALAPÍTVÁNY
RészletesebbenVeresegyházi kistérség
Veresegyházi kistérség területfejlesztési koncepciója és stratégiai programja Pest megyei Terület-,Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. 1085. Budapest, Kőfaragó u. 9. Tel: 267 05 08, 267 70
Részletesebben(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)
2004.11.20. L 345/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) A BIZOTTSÁG 1973/2004/EK RENDELETE (2004. október 29.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket,
RészletesebbenA Dunapataj 0219/3a hrsz. alatti öntözőtelep megvalósítása közegészségügyi szempontból nem igényli további vizsgálat (hatásvizsgálat) lefolytatását.
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: CSZ/01/4683-14/2016. KTFO-azonosító: 109472-1-12/2016. Ügyintéző: dr. Vajda Hajnalka Kissné Nagy Ildikó Berényi Anita Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Simó Lajosné
RészletesebbenOROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE
OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI, FELADAT-ELLÁTÁSI, INTÉZMÉNYHÁLÓZAT-MŰKÖDTETÉSI ÉS -FEJLESZTÉSI TERVE 2006-2010 Felülvizsgálat ideje: 2007. december 31. OROSZLÁNY VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÖZOKTATÁSI,
RészletesebbenKÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ
KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KÖVEGY KÖZSÉG TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERVÉHEZ, SZABÁLYOZÁSI TERVÉHEZ ÉS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁHOZ készült a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet alapján kidolgozó: Önkormányzata A környezeti
RészletesebbenFejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014.
Fejér megye szakképzés-fejlesztési koncepciója 2013-2020 Felülvizsgálat Összeállította: Fejér Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság 2014. 2 Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék... 3 1. Bevezető... 10 2. Módszertan...
RészletesebbenMEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 15. (Alapítva 1991)
MEDIUS Első Győri Közvélemény- és Piackutató Iroda Győr, Damjanich u. 5. (Alapítva 99) Közvélemény kutatásunk az écsi szennyvíztisztító telep átalakításáról és korszerűsítéséről 202. április havá történt.
RészletesebbenLEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM
LEVEGÕTISZTASÁG-VÉDELEM 2.1 1.5 A korszerű és régi típusú fa- és pellettüzelésű 1 kazánok kibocsátási jellemzői Tárgyszavak: fa; pellet; tüzeléstechnika; biomassza; levegőszennyezés. A biofűtőanyag fontos
RészletesebbenA közvetett hatások értékelésének lehetőségei
A közvetett hatások értékelésének lehetőségei Összefoglaló jelentés Készült A VKI végrehajtásának elősegítése II. fázis című projekt keretében Készítették: Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna Harangozó Gábor
RészletesebbenAZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA
DR. RIXER ATTILA * DR. TÓTH LAJOS ** AZ EU KÖZÖS ÁRUSZÁLLÍTÁSI LOGISZTIKAI POLITIKÁJA 1. BEVEZETÉS Az EU közös áruszállítási logisztikai politikája önállóan nem létezik, de az EU közös közlekedéspolitikájának
RészletesebbenHITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK
HITELESÍTÉSI ELŐÍRÁS HIDEGVÍZMÉRŐK ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK HE 6/1-2005 Az adatbázisban lévő elektronikus változat az érvényes! A nyomtatott forma kizárólag tájékoztató anyag! TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ELŐÍRÁS
RészletesebbenHASZNÁLATI ÚTMUTATÓ HORDOZHATÓ INDÍTÓ BERENDEZÉS, KOMPRESSZORRAL KM0505 GARANCIALEVÉL
GARANCIALEVÉL 1. Az UNI-MAX által forgalmazott termékekre, az eladás napjától számítva: a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alapján 24 hónap; a Kereskedelmi Törvénykönyv rendelkezései alapján 12 hónap
Részletesebbenf e l l e b b e z é s t
Országos Környezet- és Vízügyi Főfelügyelőség részére A Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség címén Tárgy: Auchan bevásárlóközpont (Solymár) környezetvédelmi engedélye
RészletesebbenVezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek
Vezetı tisztségviselık és felügyelıbizottsági tagok felelısségbiztosítása Általános szerzıdési feltételek I. A biztosítás tárgya 1. Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság a céget nyilvántartó bíróság:
RészletesebbenÁltalános statisztika II. Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László
Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Általános statisztika II Kriszt, Éva Varga, Edit Kenyeres, Erika Korpás, Attiláné Csernyák, László Publication
RészletesebbenBODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról
1 BODMÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 8/2007.(IX.13.) Kt. számú rendelete A Helyi Építési Szabályzatról (egységes szerkezetben a 10/2011. (VIII.08.) önkormányzati rendelettel) Bodmér Község
RészletesebbenKUTATÁSI BESZÁMOLÓ. A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ A terület alapú gazdaságméret és a standard fedezeti hozzájárulás (SFH) összefüggéseinek vizsgálata a Nyugat-dunántúli régióban OTKA 48960 TARTALOMJEGYZÉK 1. A KUTATÁST MEGELŐZŐ FOLYAMATOK
RészletesebbenVad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF)
Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) Hatályos: 2012. november 15-étől Nysz.: 16052 Vad- és háziállatkár kiegészítő casco biztosítás különös feltételei (VKBKF) 1.
Részletesebben1.. Az önkormányzati rendeleti szabályozás célja
BALATONKERESZTÚR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELİ-TESTÜLETÉNEK 19/2009.XI.30.) rendelete 1, 2 A TELEPÜLÉSI SZILÁRD HULLADÉKKAL KAPCSOLATOS HULLADÉKKEZELÉSI HELYI KÖZSZOLGÁLTATÁSRÓL Balatonkeresztúr Község
RészletesebbenFELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL
FELSŐÖRS KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 9/2015. (IV.16.) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATRÓL Felsőörs Község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról
Részletesebben1. Háttérinformációk. 1.1 Bevezetés
1. Háttérinformációk 1.1 Bevezetés 2002/2003 folyamán a brit Munka- és Nyugdíjügyi Minisztérium valamint a magyar Munkaügyi és Foglalkoztatáspolitikai Minisztérium közös támogatásával kísérleti program
RészletesebbenJ/19392. A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének. országgyűlési beszámolója. az ügyészség 2005. évi tevékenységéről
J/19392 A Magyar Köztársaság legfőbb ügyészének országgyűlési beszámolója az ügyészség 2005. évi tevékenységéről 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Az ügyészi szervezet 6 2. A büntetőjogi ügyészi tevékenység 8 A) A
RészletesebbenElőterjesztés Békés Város Képviselő-testülete 2013. április 25-i ülésére
Tárgy: Beszámoló Békés Város Önkormányzata 2012. évi költségvetésének teljesítéséről Előkészítette: Váczi Julianna osztályvezető és a Gazdasági Osztály munkatársai Véleményező bizottság: Valamennyi bizottság
RészletesebbenBODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET
BODROGKÖZI NONPROFIT KÖLCSÖNÖS NÖVÉNYBIZTOSÍTÓ EGYESÜLET B TÍPUSÚ NÖVÉNYBIZTOSÍTÁSI CSOMAG BNKNE/2016/B/1 SZÁMÚ KÜLÖNÖS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI A Mezőgazdasági biztosítás díjához nyújtott támogatás VP3-17.1.1-16
RészletesebbenKling István igazgató Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Budapest, 2006. február 27. Kling István igazgató Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8000 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. 8001 Székesfehérvár Pf. 137 Fax: 22/313-564
RészletesebbenDévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének
Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2011.(IV.1.) önkormányzati rendelete a lakások és helyiségek bérletéről (módosításokkal egységes szerkezetben) Dévaványa Város Önkormányzat Képviselő-testülete
RészletesebbenHASZNÁLATI ÚTMUTATÓ FŰRÉSZTÁRCSA ÉS FÚRÓ ÉLEZŐ MF127
GARANCIALEVÉL??? 1. A KH Trading által forgalmazott termékekre az eladás napjától számítva 24 hónap garanciát nyújtunk a polgári törvénykönyv értelmében, vagy 6 hónapot a kereskedelmi törvénykönyv értelmében,
RészletesebbenSzennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon
Szennyezőanyag-tartalom mélységbeli függése erőművi salakhányókon Angyal Zsuzsanna 1. Bevezetés Magyarország régi nehézipari vidékeit még ma is sok helyen csúfítják erőművekből vagy ipari üzemekből származó
Részletesebben7/2006. (V. 24.) TNM rendelet. az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról
1. oldal 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzıinek meghatározásáról Az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. -a (2) bekezdésének h)
RészletesebbenGÉNIUSZ DÍJ - 2006. EcoDryer. Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére
GÉNIUSZ DÍJ - 2006 EcoDryer Eljárás és berendezés szemestermények tárolásközbeni áramló levegős szárítására és minőségmegóvó szellőztetésére Működési ismertető Mezőgazdasági Technológia Fejlesztő és Kereskedelmi
Részletesebben14/1998. (XI. 27.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról
14/1998. (XI. 7.) GM rendelet a Gázpalack Biztonsági Szabályzatról 011.08.06-tól hatályos szöveg! A műszaki-biztonsági felügyeletet ellátó szervezetről szóló 166/199. (XII. 7.) Korm. rendelet 3. - ának
RészletesebbenSzerelési és karbantartási utasítás
7 747 00 099 03/2004 HU Szakemberek számára Szerelési és karbantartási utasítás Logalux L35 200 tároló melegvíz termelő A szerelés és karbantartás előtt kérjük gondosan átolvasni Előszó Ez a termék szerkezetét
RészletesebbenDr. Papp Renáta Dr. Balogh Sándor PhD c. egy. docens: KOCKÁZAT FOGALMA KOCKÁZAT ELEMZÉS A MUNKAHELYEN KOCKÁZAT-BECSLÉS
Dr. Papp Renáta Dr. Balogh Sándor PhD c. egy. docens: KOCKÁZAT FOGALMA KOCKÁZAT ELEMZÉS A MUNKAHELYEN KOCKÁZAT-BECSLÉS A "kockázat" és értékelésének fogalma az Európai Unió alapvető munkavédelmi jogforrásából,
RészletesebbenJ a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására
J a v a s l a t a 2010. évi Környezetvédelmi Intézkedési Tervről szóló tájékoztató és a 2011. évi Környezetvédelmi Intézkedési Terv elfogadására Ózd, 2011. április 21. Előterjesztő: Pénzügyi és Gazdasági
RészletesebbenA MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN. Gondola István
A MAGYARORSZÁGI TERMESZTÉSŰ DOHÁNYOK NITROGÉN TÁPANYAG IGÉNYE A HOZAM ÉS A MINŐSÉG TÜKRÉBEN Gondola István Agronómiai értekezlet ULT Magyarország Zrt. Napkor 2013. január 29. Bevezetés Justus von Liebig
RészletesebbenA felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében
A felszíni vizek jellemző ár- és belvízi szennyeződése B.- A.- Z. megyében Az ár- és belvizek vízszennyező hatása Több évtizedes tapasztalat, hogy a felszíni vízfolyásainkon levonuló nagy árvizek (97,
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2012. ÁPRILIS 26-I ÜLÉSÉRE 5. IKTATÓSZÁM: 2-5/2012. MELLÉKLET: TÁRGY: Tájékoztató a 2011. évi mezıgazdasági és vidékfejlesztési támogatások alakulásáról ELİTERJESZTİ:
RészletesebbenÖtven év felettiek helyzete Magyarországon
LEONARDO PARTNERSHIP PLAS PROJECT Promotions of life long learning as an active strategy sharing experiences for European solution (No. 2011-1-CZ1-LEO04-07096 3) Ötven év felettiek helyzete Magyarországon
RészletesebbenSárisáp Község P o l g á r m e s t e r e 2523 Sárisáp, Fı utca 123. Telefon: 33/518-310. Fax: 33/518-311. E-mail: sarisap@invitel.
Sárisáp Község P o l g á r m e s t e r e 2523 Sárisáp, Fı utca 123. Telefon: 33/518-310. Fax: 33/518-311. E-mail: sarisap@invitel.hu 1-99/2008. M E G H Í V Ó Sárisáp Község Önkormányzatának Képviselı-testülete
RészletesebbenRévbe ért FŐÉPÍTÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN
Révbe ért A Balaton-törvényt júniusban fogadta el az Országgyűlés. A köztársasági elnök észrevételeit is tartalmazó átdolgozott törvény módosítását pedig szeptemberben. Az Országgyűlés júniusban nagy többséggel
RészletesebbenFEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA
Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály Munkaügyi Központja Szervezési és Hatósági Osztály FEJÉR MEGYE 2013. ÉVI MUNKAERŐ-PIACI PROGNÓZISA Székesfehérvár, 2012. december 8000 Székesfehérvár,
RészletesebbenKözúti helyzetkép Észak-Magyarországon
Közúti helyzetkép Észak-Magyarországon Központi Statisztikai Hivatal 2011. április Tartalom Összefoglaló...2 A közúthálózat útkategóriánkénti összetétele...2 Gépjárműállomány alakulása...4 Közúti közlekedési
RészletesebbenVízgyűjtő-gazdálkodási Terv - 2015 A Duna-vízgyűjtő magyarországi része. 8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató
8-6 melléklet: Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A víz élet, gondozzuk közösen! VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV - 2015 Települési csapadékvíz-gazdálkodási útmutató A jó gyakorlat Készítette: Buzás
Részletesebben6. FEJEZET. A nyúl felnevelése
6. FEJEZET A nyúl felnevelése 6.1 A szopósnyulak nevelése 6.1.1 Tejtermelés A szopósnyulak 19-21 napos korukig kizárólag tejet fogyasztanak. Életbemaradásuk, növekedésük és fejlődésük eddig a korig az
Részletesebben7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 1. 2. 3. 4.
7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról 2016.01.01 2017.12.31 8 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról Az épített
RészletesebbenJegyzőkönyv. Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében.
Ügyiratszám: 1228/2007. Jegyzőkönyv Készült: 2007. június 18-án, 10 órakor Nyergesújfalu, Kálmán Imre tér 1. Ady Endre Művelődési Ház Nagytermében. Tárgy: Nyergesújfalu, Holcim Zrt. új cementgyárának környezetvédelmi
RészletesebbenEz a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért
2011L0065 HU 29.01.2014 002.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2011/65/EU IRÁNYELVE
RészletesebbenHORPÁCSI FERENC A HATÁRİRSÉG BEVETÉSI SZERVEINEK LEHETSÉGES VESZÉLYHELYZETI FELADATAI. 1. Bevezetés
HORPÁCSI FERENC A HATÁRİRSÉG BEVETÉSI SZERVEINEK LEHETSÉGES VESZÉLYHELYZETI FELADATAI 1. Bevezetés A 21. század katasztrófák egész sorozatával köszöntötte bolygónkat, részben a természet, részben az emberi
RészletesebbenA TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN. Összefoglaló
RUZSÁNYI TIVADAR A TÖMEGKÖZLEKEDÉSI KÖZSZOLGÁLTATÁS SZOLGÁLTATÓ JELLEGÉNEK MEGALAPOZÁSA: MEGÁLLÓHELY ELLÁTOTTSÁG BUDAPESTEN Összefoglaló A tanulmányban a tömegközlekedés igénybevételének alapvető feltételét,
RészletesebbenESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából. című kutatás
ESETTANULMÁNY II. A nagyváros és környéke területpolitikai sajátosságai a kistérségi rendszer működése szempontjából című kutatás A program vezetője: Kovács Róbert A kutatás vezetője: Zsugyel János Készítette:
RészletesebbenZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ. Szombathely, 2013.
ZALAEGERSZEG VÁROS LEVEGİTERHELTSÉGI SZINTJÉNEK CSÖKKENTÉSÉT SZOLGÁLÓ LEVEGİMINİSÉGI TERV Szombathely, 2013. Tel.: (94) 506 700 Fax: (94) 313 283 E-mail: nyugatdunantuli@zoldhatosag.hu Tartalom Bevezetés...
RészletesebbenTárgy: Bakonykoppány I. dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi működési engedély iránti kérelem elutasítása
KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG Ügyszámunk: 8682/2012. Iktatószámunk: 62423/2012 Ügyintézőnk: Tárgy: Bakonykoppány I. dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi
RészletesebbenVárosi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete
Városi Önkormányzat Polgármesteri Hivatala 8630 Balatonboglár, Erzsébet u. 11. Ügyiratszám: 1-10/2011. Sorszám: 18. E LİTERJESZTÉS Balatonboglár Város Önkormányzat Képviselı-testülete 2011. október 27.
Részletesebben2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL.
2005.11.19. Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 302/47 AZ EGYESÜLT NEMZETEK KERESKEDELMI ÉS FEJLESZTÉSI KONFERENCIÁJA 2005. ÉVI NEMZETKÖZI MEGÁLLAPODÁS AZ OLÍVAOLAJRÓL ÉS AZ ÉTKEZÉSI OLAJBOGYÓRÓL EGYESÜLT
RészletesebbenKarsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén
Karsztárvizek előrejelzési lehetőségei a Szinva-patak vízgyűjtőjén Hernádi Béla*, Lénárt László**, Czesznak László***, Kovács Péter****,, Tóth Katalin*, Juhász Béla***** * MERT ZRt, Bükkábrány, hernadib@t-online.hu;
RészletesebbenHajdúszoboszlói kistérség Foglalkoztatási Stratégia FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010.
A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN FOGLALKOZTATÁSI STRATÉGIA TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. NOVEMBER MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. 1 Tartalomjegyzék
RészletesebbenÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A rendelet hatálya. A rendelet alkalmazása
Boldog Községi Önkormányzat 20/2004. (XII. 21.) rendelete Boldog helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről Boldog Község Képviselő-testülete az 1997. évi LXXVIII. törvény 6. (3) bekezdés a)
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyel ség Szám: 78.003-1-15/2009. Ea.: dr. Balthazár Éva Imre Marianna Tárgy: Ottlakai Businesspark Kft., Szeged, kármentesítés, m szaki
RészletesebbenNÖVÉNYVÉDŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA. Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés
NÖVÉNYVÉDŐ SZAKMAISMERTETŐ INFORMÁCIÓS MAPPA Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program (HEFOP) 1.2 intézkedés Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat fejlesztése NÖVÉNYVÉDŐ Feladatok és tevékenységek A föld
Részletesebben9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek
9-1 melléklet: Kapcsolódó programok és tervek TARTALOM 1 Hazai stratégiai dokumentumok és programok... 3 1.1 Kvassay Jenő terv - A nemzeti Vízstratégia.... 3 1.2 Árvízi kockázatkezelés (ÁKK)... 9 1.3 Nagyvízi
RészletesebbenKezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221
Szilárd tüzelésű kazán 6 720 809 698 (2014/03) HU Kezelési útmutató az üzemeltető számára Logano G221 Teljesítmény-tartomány 20 kw-tól 40 kw-ig Kezelés előtt figyelmesen olvassa el. Tartalomjegyzék Tartalomjegyzék
Részletesebben5. A technikai ellenőrzés során rögzített adatok felhasználása. 6. Adatbiztonsági intézkedések. 7. Záró rendelkezések
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2015. évi 81. szám 7455 7. Az adatkezelő rendvédelmi szerv vezetője kijelöli azt a személyt, akinek feladata a technikai eszköz és a helymeghatározó eszköz által rögzített személyes
RészletesebbenMacsinka Klára. Doktori értekezés (tervezet) Témavezető: Dr. habil. Koren Csaba CSc egyetemi tanár
Macsinka Klára A területhasználati funkciókhoz tartozó tényleges parkolási igények modellezése (meghatározásának módszertana) a fenntartható közlekedés elvei szerint Doktori értekezés (tervezet) Témavezető:
RészletesebbenIFFK 2014 Budapest, 2014. augusztus 25-27. Intelligens városok közlekedése. Dr. Tánczos Lászlóné
IFFK 2014 Budapest, 2014. augusztus 25-27. Intelligens városok közlekedése Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésüzemi és Közlekedésgazdasági Tanszék (tel.: +36-1-4633265; e-mail: ktanczos@mail.bme.hu
RészletesebbenH Á Z I R E N D. Pestszentlőrinci Kerekerdő Óvoda HÁZIREND OM azonosító: 034666
1 H Á Z I R E N D TARTALOMJEGYZÉK 2 1. ÁLTALÁNOS INFORMÁCIÓK..3 2. AZ INTÉZMÉNY HELYE A KÖZNEVELÉSBEN...4 3. A NEVELÉSI ÉV RENDJE..5 AZ ÓVODA NAPI NYITVA TARTÁSI RENDJE. 5 A NYÁRI, TÉLI ZÁRVA TARTÁS RENDJE,
RészletesebbenSzerelési és karbantartási utasítás
630 8889 00/06 HU Szakemberek számára Szerelési és karbantartási utasítás Logano GE55 speciális olaj-/gáztüzelésű kazán A szerelés és karbantartás előtt kérjük gondosan átolvasni Előszó Ehhez az utasításhoz
RészletesebbenA BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 777 végleges A BIZOTTSÁG JELENTÉSE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK
RészletesebbenPetneháza Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete. a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról
Petneháza Község Önkormányzata Képviselőtestületének 2/2014.(II.05.) önkormányzati rendelete a hulladékgazdálkodási közszolgáltatásról Petneháza Község Önkormányzatának Képviselőtestülete az Alaptörvény
RészletesebbenH-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail: bekes.vizugy@katved.gov.
Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Igazgató-helyettesi Szervezet Területi Vízügyi Hatóság H-5600 Békéscsaba, Kazinczy utca 9. Levelezési cím: 5602 Pf.:60 Tel: 66 549-470 Fax: 06/66 441-628 e-mail:
RészletesebbenHASZNÁLATI ÚTMUTATÓ. Termék: S150 ELEKTROMOS SZENNYVÍZLEFOLYÓ TISZTÍTÓ EPC02150
GARANCIALEVÉL??? 1. A KH Trading által forgalmazott termékekre az eladás napjától számítva 24 hónap garanciát nyújtunk a polgári törvénykönyv értelmében, vagy 6 hónapot a kereskedelmi törvénykönyv értelmében,
RészletesebbenAJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ
Méhkerék Mez gazdasági Kereskedelmi Központ irodai eszközök (bútorok és informatikai eszközök) beszerzése Méhkerék Község Önkormányzata 5726 Méhkerék, Kossuth Lajos u. 80. AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Magyarország
RészletesebbenA BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS
A BUDAPESTI KERÜLETEK HALANDÓSÁGI KÜLÖNBSÉGEI KLINGER ANDRÁS A halandóság területi különbségeit már hosszú ideje kutatják Magyarországon. Az elemzések eddig vagy nagyobb területi egységek (megyék, újabban
RészletesebbenHajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának és szennyvíztisztító telepének bővítése és korszerűsítése
ERBO-PLAN Mérnöki Szolgáltató KFT. Székhely: Gyula, Hold utca 10. Iroda: Gyula, Munkácsy Mihály utca 21. Tel/fax: 66/561-940 honlap: www.erbo-plan.hu Tervszám: 36/2014. Hajdúnánás-Hajdúdorog szennyvízhálózatának
RészletesebbenA KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE
LMC INTERNATIONAL A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA KERETÉBEN A FEHÉRJENÖVÉNY- ÁGAZATBAN ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK ÉRTÉKELÉSE Összefoglaló 2009. november New York 1841 Broadway New York, NY 10023 USA Tel.:+1 (212)
Részletesebben15 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ MELEGVÍZ IGÉNYÉNEK
1 MISKOLCI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR VEGYIPARI GÉPEK TANSZÉKE 15 LAKÁSOS TÁRSASHÁZ MELEGVÍZ IGÉNYÉNEK ELLÁTÁSRA SZOLGÁLÓ NAPKOLLEKTOROS RENDSZER KIVÁLASZTÁSA KÉSZÍTETTE: Varga-Fojtó Ágnes
RészletesebbenMUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT
MUNKAVÉDELMI SZABÁLYZAT 1. módosított változat Készült: 2009-05-25. Morgan Hungary Kft. Munkavédelmi szabályzat 2/60 Az eljárás célja Jelen Munkavédelmi Szabályzat (továbbiakban: Szabályzat)célja, hogy
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére
ELŐTERJESZTÉS Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2011. május 12-ei ülésére Tárgy: Beszámoló a Zirc Kistérség Többcélú Társulása Tanács munkájáról Előadó: Fiskál János polgármester Az előterjesztés
Részletesebben2006.9.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja. tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi Bizottság második olvasatra adott ajánlására (A6-0076/2005),
2006.9.2. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 33 E/425 tekintettel az EK-Szerződés 251. cikkének (2) bekezdésére, tekintettel eljárási szabályzata 62. cikkére, tekintettel a Közlekedési és Idegenforgalmi
RészletesebbenAlsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség
Alsó-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyel ség Ügyiratszám: 70219-8-12/2014. Tárgy: Délút Kft., Algy Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál el zetes vizsgálat Balatonyi Zsolt Berényi Anita Dr.
RészletesebbenFEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE
E LİTERJESZTÉS FEJÉR MEGYE KÖZGYŐLÉSÉNEK 2013. JÚNIUS 28-I ÜLÉSÉRE 10. IKTATÓSZÁM:55-3/2013. MELLÉKLET: - DB. TÁRGY: Tájékoztató a megújuló energia hasznosításával kapcsolatos Fejér megyei eredményekrıl,
RészletesebbenJÁRMŐÁRAMLÁSTAN közúti jármővek II. autóbuszok, teherautók
JÁRMŐÁRAMLÁSTAN közúti jármővek II. autóbuszok, teherautók AUTÓBUSZOK, TEHERAUTÓK Cél: attraktív megjelenés, minél nagyobb belsı tér, de kis ellenállás, guruló hasáb, ellenállás csökkentés minél kisebb
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. k ö r n y e z e t v é d e l m i e n g e d é l y t a d o k.
CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Ügyiratszám: 103526-1-46/2015. Ügyintéz : dr. Ruzsáli Pál Lovrityné Kiss Beáta Kissné Nagy Ildikó Balatonyi Zsolt Kovács Viktor Sipos László Tel.: +36 (62) 553-060/44268
Részletesebben