TERVEZET. 1. napirend Az 5/2009 (IV. 14.) KvVM rendelet ismertetése Előadó Dr Kéri Szilvia KvVM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM

Átírás

1 TERVEZET 1. napirend Az 5/2009 (IV. 14.) KvVM rendelet ismertetése Előadó Dr Kéri Szilvia KvVM KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/79/ /2009 TERVEZET a vízgazdálkodási tanácsokról szóló KvVM rendeletről ( közigazgatási egyeztetés ) Budapest, március

2 TERVEZET 2 A vízgazdálkodási tanácsokról szóló KvVM rendelet közigazgatási egyeztetése I. Tartalmi összefoglaló A vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló október 23-i 2000/60/EK irányelv (a továbbiakban: Víz Keretirányelv) és a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004 (VII. 28.) Korm. rendelet előírásainak megfelelően a tagállamoknak december 22-éig vízgyűjtő-gazdálkodási tervet kell készíteniük a társadalom széleskörű bevonásával. Ennek megfelelően első félévében zajlott le a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés (VGT) ütemtervéről és munkaprogramjáról szóló társadalmi konzultáció. A VGT ütemterv kérdésével és a társadalmi konzultációra kiadott anyagban foglalt javaslatokkal több száz környezet- és természetvédelmi civil szervezet is foglalkozott 2007-es országos találkozójuk során, melyen kialakították közös álláspontjukat. Összesen 62 írásbeli észrevétel érkezett, különböző szervezetektől, bizottságoktól, érdekcsoportoktól és egyénektől. A csoportok mögötti tagságot is figyelembe véve több ezer érdekelt akarata tükröződik a véleményekben. Fentiek alapján került véglegesítésre december 22-én a VGT ütemterv és munkaprogram. A konzultáció során egyrészt körvonalazódott, hogy a továbbiakban milyen szervezeti keretek között biztosítható a társadalom részvétele a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kidolgozása során, röviden a nyílt tervezés, a tervkészítés különböző szintjein (országos, részvízgyűjtő, tervezési alegység), másrészt felértékelődött a 12 Területi Vízgazdálkodási Tanács (TVT) szerepe. A TVT-k fontos szerepet töltenek be a regionális vízgazdálkodási tervek véleményezésében, azonban létrehozásuk idején 1998-ban még nem volt érvényben az EU Víz Keretirányelve, ezért feladataik közé nem került be vonatkozó előírás. Másrészt mai összetételükkel nem képviselik az érdekeltek olyan összetételét, mely a Víz Keretirányelv szellemiségét tükrözné. További probléma, hogy jelenleg nem működik a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés részvízgyűjtő szintjén (Duna közvetlen részvízgyűjtő, Tisza részvízgyűjtő, Dráva részvízgyűjtő, Balaton részvízgyűjtő) semmilyen testület, mely az érdekeltek álláspontját érvényesíteni tudná, jóllehet ezek egyben a Duna vízgyűjtőkerület jelentési szintjei is. A vízgazdálkodási tanácsokról szóló KvVM rendelet (a továbbiakban: a Rendelet) megalkotásának elsődleges célja, hogy a fentiekkel összhangban a szubszidiaritás elvének megfelelően az adott helyi ügyek az érintett területen élő állampolgárokhoz közel, helyi szinten kerüljenek megoldásra, az érintett lakosság minél szélesebb körű bevonásával. A tanácsok feladatkörükben döntéseket hoznak, többek között jóváhagyják a vízgyűjtőgazdálkodási tervek tartalmát. A terveket december 22-éig oly módon kell elkészíteni, hogy bennük tükröződjenek a társadalmi elvárások, ezért alapvetően fontos, hogy a tanácsok képesek legyenek a társadalmi konzultációra a Víz Keretirányelvben előírt időszak vége ( 2009 júniusa) előtt. Összefoglalóan a Rendelet bevezetésének indoka a Víz Keretirányelv 14. cikkének implementációja. A Rendelet által létrehozott Országos Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: OVT) feladata a területi vízgazdálkodási tanácsok tevékenységének koordinálása; a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés folyamatának figyelemmel kísérése (pl. közbenső anyagok véleményezése);

3 TERVEZET 3 a vízgyűjtő-gazdálkodási terv végleges változatának értékelése és javaslatok a terv kijavítására és kiegészítésére; a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés problémáinak tudatosítása, beépítése a fejlesztési tervezésekbe (pl. Új Magyarország Fejlesztési Terv, operatív programok, Európai Unió közlekedéspolitikája, Európai Unió közös mezőgazdasági politikája). Az OVT tagsági összetétele a tervkészítés koordinációjáért országosan, illetve részvízgyűjtő-területen felelős és érintett szervek (Vízgazdálkodási és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság [VKKI], Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség, Északdunántúli, Közép-Tisza-vidéki, Közép-dunántúli és Dél-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság) egy-egy képviselője (6 fő); 27 fő tekintetében o 40% az államigazgatás képviseletében (a jelenlegi Vízgazdálkodási Keretirányelv Stratégiai Koordinációs Tárcaközi Bizottsága (a továbbiakban: VKSKT Bizottság) legfontosabb tagjai, fejlesztési tervekért felelős központi államigazgatási szervek és önkormányzatok képviselői, 12 fő), o 20% a társadalmi szervezetek képviselői (5 fő), o 20% gazdasági szereplők, vízhasználók képviselői (5 fő) és o 20% a tudományos-szakmai terület képviselői (5 fő). Elnöke a mindenkori vízügyi szakállamtitkár. Az OVT teljes létszáma ennek megfelelően 34 fő. Titkársági feladatait a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium illetékes főosztálya látja el. A részvízgyűjtőkkel azonos működési területtel négy részvízgyűjtő vízgazdálkodási tanácsot hoz létre a Rendelet. Ezek a tanácsok a társadalomnak a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési feladatokba történő bevonását biztosítják, illetve hatáskörrel rendelkeznek a terv jóváhagyására. Tagösszetétele alapvetően két részből áll. Egyrészt 15 fő %-os aránnyal képviseli az államigazgatási-önkormányzati, a társadalmi, a gazdasági és a tudományos-szakmai szektort, másrészt 1-1 tagot a részvízgyűjtőn működési területtel rendelkező területi vízgazdálkodási tanácsok (a továbbiakban: TVT) delegálnak. Ez eltérő létszámot eredményez a részvízgyűjtőn érintett TVT-k számától függően (Duna: 21, Tisza: 23, Dráva: 17, Balaton: 18 fő). Titkársági feladatait a részvízgyűjtő-szintű tervek összeállításáért felelős környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokon működő víz információs központok (VIK-ek) látják el. A víz információs központokat az EU Átmeneti Támogatás (Transitional Facility) programjának finanszírozásával, mintegy euró ráfordítással alakították ki 2007 folyamán azokon a környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokon, amelyek az adott részvízgyűjtő vízgyűjtő-gazdálkodási tervének összeállításáért felelősek. (Duna: Győr- ÉDUKÖVIZIG, Tisza: Szolnok-KÖTIKÖVIZIG, Dráva: Pécs-DDKÖVIZIG és Balaton: Székesfehérvár-KÖDUKÖVIZIG). Gyakorlati szempontból minden VIK egy jól felszerelt kék pont, melyben az egyes érdekcsoportok (vízhasználók, szolgáltatók, civilek, stb.) információs igényét kell kiszolgálni szóbeli, elektronikus és papíralapú kommunikációval. Itt kell fogadni és értékelni a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során a vitaanyagokra érkező véleményeket, illetve ezek feldolgozásával támogatni a részvízgyűjtő VGT-jének összeállításáért felelős KÖVIZIG-et. Ugyancsak a VIK-ek feladata a részvízgyűjtő további

4 TERVEZET 4 KÖVIZIG-jeinek támogatása a társadalom bevonás területén, valamint részvízgyűjtő szintű nyilvános konzultációk szervezése is. A tanácsok titkársági feladatait ellátó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok, illetve a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium illetékes főosztálya készíti elő a szervezeti és működési szabályzatot. Az Európai Bizottság külön figyelmet szentel a tagállamokban a VKI végrehajtásával, illetőleg a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos társadalmi kontroll biztosításának. Így 2008 novemberében a francia elnökség égisze alatt rendeztek a témáról konferenciát és április 2-3-án Brüsszelben kerül sorra a II. Európai Víz Konferencia, a társadalom aktív bevonása a vízgyűjtő-gazdálkodásba alcímmel. Ezen a tagállamoknak a VKI 14. cikke A nyilvánosság tájékoztatása és részvétele szerinti tevékenységét tekintik át. A miniszteri rendelet a vonatkozó cikknek való megfelelést szolgálja. II. A kormányprogramhoz való viszony A szabályozás összhangban áll a kormányprogram Kevesebb, de minőségi jogszabály programpontjában vázolt elképzelésekkel. III. Előzmények A Víz Keretirányelv rendelkezéseit a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eszközeivel, integrált módon, az érdekeltek széleskörű bevonásával és a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eszközeivel szükséges végrehajtani. A csatlakozás előtti időszakban született a 1189/2002 (XI. 7.) Korm. határozat a közösségi cselekvés kereteinek meghatározásáról szóló Víz Keretirányelv végrehajtására, mely a Magyar Stratégiai Dokumentumban (a továbbiakban: Stratégiai Dokumentum), valamint a kapcsolódó intézkedésekben manifesztálódott. A kormányhatározatnak megfelelően megalakult a VKSKT Bizottság Tagjai a kormányhatározat alapján készült Stratégiai Dokumentum (lásd Vízügyi Értesítő száma) szerint az érintett tárcák, valamint a társadalom képviselői. Koordinátora a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (a továbbiakban: KvVM). A VKSKTB az elmúlt években - nevének megfelelően - stratégiai kérdésekkel foglalkozva évi egy-két alkalommal ülésezett. Elnöke a KvVM mindenkori vízügyi (helyettes, illetve szak-) államtitkára. A április 24-ei ülésén egyebek mellett a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel foglalkozott, különös tekintettel egy országos vízgazdálkodási tanács létrehozására. A hivatkozott Stratégiai Dokumentum kimondja, hogy: A Víz Keretirányelv végrehajtásának szervezeti kereteit a kidolgozott munkaprogram megvalósítása során a változó feladatoknak megfelelően kell majd továbbfejleszteni. A konzultációs folyamat során a környezet- és természetvédelmi civil szervezetek 2007-es országos találkozóján több delegáltat már meg is választottak a civil szektor képviseletére, mind az országos, mind a részvízgyűjtő tanácsokba. Ugyancsak delegált tagot a VGT tervezetben nevesített Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége a gazdasági szektorba. Fontos megjegyezni, hogy a VKSKT Bizottság fent hivatkozott ülésén egyetértett azzal a javaslattal, hogy helyébe egy Országos Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: OVT)

5 TERVEZET 5 lépjen, a tervezetben javasolt összetételi arányokkal az egyes szektorok képviseletét illetően, és ezzel egyidejűleg a VKSKT Bizottság megszűnjön. Fenti problémák feloldására, vagyis a VGT társadalmi kontrolljának biztosítására (a tervezési alegységek és a részvízgyűjtők tekintetében) féléves társadalmi konzultáció az alábbi eredményt hozta: 1. A jelenleg működő TVT-k egészüljenek ki egy kötelezően létrehozandó illetve a helyi közigazgatási szerkezetnek megfelelően szükség szerint létrehozható több vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési bizottsággal. A vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési bizottság működési területe megegyezik a TVT-k működési területével. A vízgyűjtőgazdálkodási tervezési bizottság 15 fő létszámú, összetétele a konzultációs folyamatban széleskörűen támogatott arányú, azaz 40% az államigazgatás (6 fő), 20% a társadalmi szervezetek (3 fő), 20% a gazdasági szereplők (3 fő) és 20% a tudományos-szakmai terület képviselői. Feladatuk a társadalmi részvétel biztosítása a területükre eső tervezési alegységeken. Titkárságukat az egyes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok biztosítják. 2. A részvízgyűjtőkkel (Duna közvetlen, Tisza, Dráva, Balaton) azonos működési területtel 4 részvízgyűjtő vízgazdálkodási tanács jöjjön létre. IV. Várható szakmai hatások Az egyértelmű és egységes jogszabályi rendelkezések elősegítik az Európai Unió jogszabályok megfelelő implementációját. V. Várható gazdasági hatások A tervezetnek közvetlen költségvetési kihatása nincs. A tanácsok működtetésének költségei a titkári feladatokat ellátó szervezetek (KvVM és VKKI) igazgatási keretein belül biztosíthatóak, és mivel a tanácsok tagjai nem részesülnek díjazásban részvételüket illetően, ezért külön költségvetési forrásról nem kell gondoskodni a tanácsok tekintetében. VI. Várható társadalmi hatások A vízgyűjtő-gazdálkodási tervek kidolgozása során az úgynevezett nyílt tervezés, vagyis a tervkészítés különböző szintjei (országos, részvízgyűjtő, területi tervezési alegység), mint szervezeti keretek biztosítják a tervezés fölötti társadalmi kontrollt. A Víz Keretirányelv céljainak elérése érdekében a legfontosabb eszköz a vízgyűjtő-gazdálkodási terv, ezért különösen fontos a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek megalkotása során a társadalmi kontroll biztosítása. Az ún. zöld szervezetek maguk közül választották meg azokat a szervezeteket, amelyek képviselőiket delegálták a VKSKT Bizottságba. Ez a kiválasztási mechanizmus folytatódik tovább a tanácsokban tagsággal rendelkező társadalmi szervezetek kiválasztását illetően. Ezen Rendelet vonatkozásában a társadalmi szervezetek fogalma alatt a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi civil szervezeteket értjük. VII. Kapcsolódások A rendelet megalkotására a felhatalmazást a vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. (8) bekezdésének b) pontja adja meg. A Vízgazdálkodási Tanácsok működése szorosan kapcsolódik a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési- és tisztítási Megvalósítási Program,

6 TERVEZET 6 az Ivóvízminőség javító Program végrehajtásához, továbbá a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII. 21.) Korm. rendelethez a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek elkészítése vonatkozásában. VIII. Az érintett társadalmi és érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai testületekkel, önkormányzati szövetségekkel, valamint egyéb nem kormányzati szervezetekkel és szövetségekkel folytatandó egyeztetése menetrendje. A közigazgatási egyeztetés megkezdésekor a jogszabály tervezete felkerült a KvVM honlapjára, ahol észrevételeket lehetett tenni. A közigazgatási egyeztetés keretében a kormányzati körbe tartozó szervek mellett közvetlenül felhívtuk az érintett társadalmi érdekszövetségek figyelmét a tervezet véleményezési lehetőségére. A jogszabálytervezet közvetlenül megküldésre került pl.wwf Magyarország,Duna Környezetvédelmi Fórum, HOLOCÉN Természetvédelmi Egyesület, GWP Magyarország Alapítvány, Vízgazdálkodási Társulatok Országos Szövetsége, Magyar Hidrológiai Társaság részére, Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége. IX. Fennmaradt vitás kérdések X. Javaslat a sajtó tájékoztatására Az előterjesztés kommunikációja Igen Nem Javasolt-e a kommunikáció X Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás Részletezve (célcsoport-bontásban) A kommunikáció tartalma (sajtózáradék): Tárcán belüli nyilatkozók szintje: XI. Megjegyzések

7 TERVEZET 7./2009. (..) KvVM rendelet a vízgazdálkodási tanácsokról A vízgazdálkodásról szóló évi LVII. törvény 45. (8) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el: Általános rendelkezések 1. (1) A vízgazdálkodás országos és részterületeit érintő vízgyűjtő gazdálkodási tervezésének szakmai és tudományos megalapozottsága, valamint a társadalmi részvétel biztosítása érdekében Területi Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: TVT), Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: RVT) és Országos Vízgazdálkodási Tanács (a továbbiakban: OVT) (továbbiakban együtt: vízgazdálkodási tanács) működik. (2) A vízgazdálkodási tanács jogi személyiséggel nem rendelkező, javaslattevő, véleményező testület, mely tevékenysége az e rendeletben meghatározott működési területre terjed ki. (3) A vízgazdálkodási tanács vállalkozási tevékenységet nem folytathat. (4) A TVT és az RVT elnevezését és székhelyét a melléklet tartalmazza, az OVT székhelye Budapest. A Területi Vízgazdálkodási Tanács 2. A TVT működési területe megegyezik a tervezési alegységre vonatkozó vízgyűjtőgazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság működési területével. 3. (1) A TVT tagja a) a környezetvédelemért felelős miniszternek, valamint a vízgazdálkodásért felelős miniszternek, b) az illetékes környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak, c) az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségnek, d) az illetékes nemzeti park igazgatóságnak, helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület esetén az illetékes jegyzőnek, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes regionális intézetének, e) az illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szervének, f) a működési területén lévő helyi önkormányzatoknak, g) az illetékes megyei területfejlesztési tanácsnak, h) az illetékes Regionális Idegenforgalmi Bizottságnak, i) az illetékes agrár-, ipari-, valamint mérnökkamarának, j) a vízgazdálkodási társulatoknak, valamint a közműves ivóvízellátást és szennyvízelvezetést végző gazdálkodó szervezeteknek a kijelölt képviselője. (2) A TVT legfeljebb 25 tagból áll. (3) A TVT ülésein a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal képviselője állandó meghívottként, tanácskozási joggal vesz részt. 4. (1) A TVT a tevékenységét önállóan, a regionális fejlesztési tanáccsal összehangoltan végzi.

8 TERVEZET 8 (2) A TVT elősegíti a területi szintű vízgazdálkodás szakmai feladatainak egységes végrehajtását, valamint a vízügyi tervezés, a vízépítés és a szolgáltató tevékenység összehangolt működését. (3) A TVT a működési területén a) véleményezi aa) a vízgazdálkodás-fejlesztési terveket, ab) a vízkészlet-megosztási terveket, ac) az ivóvízminőség-javító, a szennyvíztisztítási és szennyvízelvezetési programokat, ad) a térség szempontjából jelentős helyi vízgazdálkodási beruházásokat, fejlesztéseket és programokat, ae) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatokat, af) a működési területét érintő vízminőségi kárelhárítási terveket és tevékenységeket (különösen az árvíz, belvíz, aszály), ag) szakmai szempontból a pályázati úton támogatott önkormányzati beruházások megvalósíthatósági tanulmányait; b) javaslatot tesz ba) a jogszabályok felülvizsgálatára, módosítására, bb) a határvízi együttműködéssel kapcsolatos feladatok tekintetében prioritások megfogalmazására, bc) a több TVT működési területét érintő vízgazdálkodási problémák kezelésére, bd) - Magyarország települési ivóvízminőség - javító, valamint szennyvízelvezetési és szennyvíztisztítási programjának irányelvei alapján - a programok összehangolására. 5. (1) A TVT alakuló ülését a 2. szerinti környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság vezetője hívja össze. (2) A TVT tagjai az alakuló ülésen a tagok többségének szavazatával maguk közül elnököt választanak. (3) A TVT a feladatai teljesítésének elősegítése érdekében állandó vagy eseti bizottságokat hozhat létre. 6. (1) A TVT a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés során a társadalmi részvétel biztosítása érdekében egy vagy - ha a helyi területi, társadalmi viszonyok indokolják - több vízgyűjtőgazdálkodási tervezési bizottságot hoz létre. (2) Az (1) bekezdés szerinti bizottság 15 tagból áll, tagjai a) a működési területen illetékes aa) környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság, ab) környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, ac) nemzeti park igazgatóság, ad) Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve, ae) megyei területfejlesztési tanács, af) valamint a helyi önkormányzatok által kijelölt 1-1 fő; b) a működési területen tevékenységet folytató ba) társadalmi szervezetek, bb) a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízhasználók, bc) szakmai-tudományos szervezetek által kijelölt 3-3 fő. (3) Az (1) bekezdés szerinti bizottság az 1. (1) bekezdése szerinti szempontok érvényesítése érdekében állást foglal a TVT működési területére eső tervezési alegységekre vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási tervről. 7. (1) A TVT elnöke a TVT működéséről tájékoztatja

9 TERVEZET 9 a) a vízgazdálkodásért felelős minisztert a tárgyévet követő év március 31-ig, b) a közvéleményt az üléseket követő 30 napon belül. (2) A TVT titkársági feladatait az azt létrehozó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság látja el. A Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács 8. (1) Az RVT működési területe megegyezik a Duna közvetlen, a Tisza, a Dráva és a Balaton részvízgyűjtőjére vonatkozó vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság működési területével. (2) Az RVT tagja a) a részvízgyűjtő területén működő TVT-k által kijelölt 1-1 fő, b) a 6. (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, az RVT működési területén lévő államigazgatási szervek által kijelölt 6 fő, c) a működési területen tevékenységet folytató, részvízgyűjtő-gazdálkodással érintett társadalmi szervezetek által kijelölt 3 fő, d) a működési területen tevékenységet folytató, a vízgazdálkodásról szóló törvény szerinti vízhasználók által kijelölt 3 fő, e) a működési területen tevékenységet folytató szakmai-tudományos szervezetek által kijelölt 3 fő. 9. (1) Az RVT tevékenységét önállóan, a regionális fejlesztési tanáccsal összehangoltan végzi. (2) Az RVT a működési területén a) véleményezi a vizek jó állapotának eléréséhez szükséges intézkedések sorrendjét, b) összehangolja a részvízgyűjtő területén működő TVT-k között a társadalmi szereplők részvételének megszervezésével járó feladatok ellátását, c) elősegíti az országos és a területi szintű vízgazdálkodási tanácsok közötti kapcsolattartást, d) ellenőrzi a társadalmi szervezetek és egyéb érdekeltek részéről érkezett észrevételek figyelembevételét, e) az 1. (1) bekezdése szerinti szempontok érvényesítése érdekében állást foglal a részvízgyűjtő szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervről. 10. (1) Az RVT alakuló ülését a 8. (1) bekezdése szerinti környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság vezetője hívja össze. (2) Az RVT tagjai az alakuló ülésen a tagok többségének szavazatával maguk közül elnököt választanak. (3) Az RVT titkársági feladatait az azt létrehozó környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság látja el. Az Országos Vízgazdálkodási Tanács 11. (1) Az OVT a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezéssel kapcsolatos feladatait országos szinten látja el. (2) Az OVT tagjai a) a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető, b) a részvízgyűjtő szintű vízgyűjtő-gazdálkodási terv készítésére külön jogszabályban kijelölt környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság képviselője, c) a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság képviselője, d) az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség képviselője,

10 TERVEZET 10 e) a környezetvédelemért, a természetvédelemért, továbbá a vízgazdálkodásért felelős miniszternek a környezetvédelem, a természetvédelem, a vízgazdálkodás területéről kijelölt 1-1 képviselője, f) a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviselője, g) a területfejlesztésért és területrendezésért felelős miniszter képviselője, h) a földügyért felelős miniszter képviselője, i) az egészségügyért felelős miniszter képviselője, j) a közlekedésért, továbbá energiapolitikáért felelős miniszternek a közlekedés, az energiapolitika területéről kijelölt 1-1 képviselője, k) az államháztartásért felelős miniszter képviselője, l) a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség képviselője, m) a helyi önkormányzatok országos érdekképviseleti szerveinek közös képviselője, n) a vízgazdálkodásért felelős miniszter által felkért na) társadalmi szervezetek, nb) gazdasági szereplők, nc) szakmai-tudományos szervezetek által delegált 5-5 fő. 12. Az OVT feladatai a következők: a) a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés feladatairól a nyilvánosság tájékoztatása, és ezen feladatok beépítése a fejlesztési tervezésbe, b) a vízgyűjtő-gazdálkodási terv tervezetének véleményezése, javaslattétel a terv kijavítására, kiegészítésére, c) az 1. (1) bekezdése szerinti szempontok érvényesítése érdekében állásfoglalás az országos szintű vízgyűjtő-gazdálkodási tervről. 13. (1) Az OVT alakuló ülését a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető hívja össze. (2) Az OVT elnöke a vízgazdálkodásért felelős miniszter által kijelölt állami vezető. (3) Az OVT titkársági feladatait a vízgazdálkodásért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el. A vízgazdálkodási tanácsok működésének közös szabályai 14. (1) A vízgazdálkodási tanács e rendelet, a szervezeti és működési szabályzat és az éves munkaterv alapján működik. (2) A vízgazdálkodási tanács az üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. (3) Az ülést a vízgazdálkodási tanács elnöke vagy öt tagja hívhatja össze. A meghívóhoz mellékelni kell mindazokat a dokumentumokat, amelyeknek ismerete a tanácskozáshoz szükséges. (4) A vízgazdálkodási tanács elnöke meghívhatja az ülésre az egyes napirendi pontok tárgyalásában érdekelt szervezetek képviselőit. A szervezetek meghívott képviselői az ülésen tanácskozási joggal vesznek részt. 15. (1) A vízgazdálkodási tanács határozatképes, ha az ülésen a tagok több mint fele részt vesz. A szervezeti és működési szabályzat az egyes ügytípusok tekintetében a határozatképességhez ennél magasabb részvételi arányt is meghatározhat. (2) A vízgazdálkodási tanács a döntéseit a jelenlévők több mint felének a szavazatával hozza meg. Szavazategyenlőség esetén a vízgazdálkodási tanács elnökének a szavazata dönt. (3) Az ülésről jegyzőkönyv készül, melyet az állandó tagoknak és a meghívott résztvevőknek az ülést követő 15 napon belül meg kell küldeni.

11 TERVEZET (1) A vízgazdálkodási tanács a feladatkörébe tartozó ügyekben az arra hatáskörrel rendelkező illetékes szervnek, szervezetnek javaslatokat tehet, amelyek figyelembevételéről az érintett szervek, szervezetek vezetőitől tájékoztatást kérhet. (2) A vízgazdálkodási tanács tagja a vízgazdálkodási tanács tevékenységéről az általa képviselt szervnek, szervezetnek évente legalább egy alkalommal beszámol. (3) A vízgazdálkodási tanács működésének pénzügyi fedezetét a titkársági feladatokat ellátó szervezet költségvetése biztosítja. (4) A vízgazdálkodási tanács szervezetével és működésével kapcsolatos részletes szabályokat a tagok által az alakuló ülésen elfogadott szervezeti és működési szabályzat tartalmazza. Záró rendelkezések 17. (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti a Területi Vízgazdálkodási Tanácsról szóló 5/1998. (III. 11.) KHVM rendelet. (3) Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikkének való megfelelést szolgálja. A Területi Vízgazdálkodási Tanácsok neve és székhelye Melléklet a.. /2009. (.) KvVM rendelethez 1. Észak-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Győr 2. Közép-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Budapest 3. Alsó-Duna-völgyi Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Baja 4. Közép-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Székesfehérvár 5. Dél-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Pécs 6. Nyugat-dunántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Szombathely 7. Felsőtiszavidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Nyíregyháza 8. Tiszántúli Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Debrecen 9. Észak-magyarországi Területi Vízgazdálkodási Tanács

12 TERVEZET 12 Székhelye: Miskolc 10. Közép- Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Szolnok 11. Alsó-Tisza-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Szeged 12. Körös-vidéki Területi Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Gyula A Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanácsok neve, székhelye 1. Duna Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Győr 2. Tisza Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Szolnok 3. Dráva Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács, Székhelye: Pécs 4. Balaton Részvízgyűjtő Vízgazdálkodási Tanács Székhelye: Székesfehérvár