A TERVEZET A MINISZTÉRIUM ÁLLÁSPONTJÁT TÜKRÖZI.

Átírás

1 1 NEMZETI FEJLESZTÉSI ÉS GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM NFGM/1351/2010. TERVEZET a területrendezési előirányzat felhasználásának részletes szabályairól Budapest, február

2 2 1. Az egyeztetés alapadatai EGYEZTETÉSI LAP munkaterv szerint ténylegesen szakmapolitikai értekezlet időpontja: honlapon való közzététel időpontja: közigazgatási egyeztetésre megküldés: közigazgatási egyeztetés lezárása: államtitkári értekezlet időpontja: - kormányülés időpontja -

3 2. Az egyeztetésben részt vevők A Kormány ügyrendje alapján észrevételezésre jogosultak, jogszabály alapján egyetértési joggal rendelkezők intézmény egyetért nem ért egyet MeH IRM PM nem adott észrevételt észrevétele maradt fenn 2.2. A Kormány ügyrendje vagy jogszabály alapján véleményezésre jogosultak intézmény egyetért nem ért egyet EüM FVM HM KüM KvVM KHEM MEH EKK MEH PTFTNM MEH TP OKM ÖM SZMM nem adott véleményt 2.3. Egyéb állami szervek egyéb állami szerv ÁSZ LÜ LB KSH ÁJOB AOB JNOB egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn 2.4. Társadalmi szervezetek társadalmi szervezet Megyei Önkormányzatok Országos Szövetsége egyetért nem ért egyet nem adott véleményt észrevétele maradt fenn

4 4 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 1. Az előterjesztés célja 1.1. Az előterjesztés elfogadásával elérni kívánt közpolitikai cél A területrendezési előirányzat (a továbbiakban: Előirányzat) felhasználásának jogszabályi szabályozásával az eddigi előirányzat-felhasználás átláthatóbbá tétele és a megyei területrendezési tervek készítésének és módosításának kiemelt támogatása Az előterjesztés szükségességének okai Az Országos Területrendezési Tervről szóló évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT.) 30. (3) és (4) bekezdése december 31-ei határidőhöz kötötten rögzíti a megyei önkormányzatok számára a megyei területrendezési tervek OTrT-vel való összhangja megteremtésének, illetve a megyei területrendezési tervek elkészítésének kötelezettségét. A Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) megfelelő forrás biztosításával lehetővé teszi az Előirányzat számára a megyei területrendezési tervek készítésének és módosításának támogatását. Ahhoz, hogy a támogatás a megyei önkormányzatok között szabályozottan, a tervkészítést ösztönző módon kerüljön felosztásra, a pályáztatás rendszerét kívánjuk bevezetni. 2. Az igénybe vett eszközök 2.1. Jogalkotás Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 124. (9) bekezdése felhatalmazást ad a költségvetési fejezetet irányító miniszterek számára, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását a költségvetési évre vonatkozóan évente megalkotott rendeletben állapítsák meg. A tervezet szerint az Előirányzat felhasználása a területrendezéssel kapcsolatos központi közigazgatási feladatokra, valamint a megyei területrendezési tervek készítésével, módosításával és érvényesítésével kapcsolatos megyei önkormányzati feladatok ellátásának támogatására irányul (stratégia cél). A felhasználás pályázati eljárás eredményeként vagy pályázaton kívüli egyedi támogatási kérelem alapján elnyert vissza nem térítendő támogatás, továbbá vállalkozási, megbízási és egyéb szerződés formájában történhet. A tervezetben meghatározott stratégiai célok alapján az Előirányzat felhasználásának szakmai céljait és kereteit a területfejlesztésért és a területrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által jóváhagyott feladatterv állapítja meg. A tervezet meghatározza a pályázati eljárás részletes szabályait, így rendelkezik a pályázatkezelő (a miniszter által vezetett minisztérium) feladatairól, a pályázati kiírások kötelező közzétételéről (a minisztérium honlapja, valamint a Hivatalos Értesítő), továbbá a pályázati eljárás díjmentességéről. A tervezet meghatározza továbbá a pályázat elbírálásának szabályait, az érvénytelenség eseteit, valamint a támogatási szerződésre vonatkozó szabályokat. A tervezet rendelkezik a pályázaton kívül nyújtott egyedi támogatási kérelemről szóló döntésről is Egyéb intézkedés Nincs szükség egyéb intézkedésre.

5 Alternatívák Az Előirányzat szabályozott felhasználására nincs más alternatíva. 3. Kormányprogramhoz való viszony Az előterjesztés nem kapcsolódik közvetlenül a Kormányprogramhoz. 4. Előzmények, kapcsolódások Az előterjesztés kapcsolódik az OTrT-hez, amely előírja a megyei területrendezési tervek elkészítését, illetve módosítását. Kapcsolódik továbbá a költségvetési törvényhez, amelyben a területrendezés feladataira fordítható összeg 140,0 mft-al növekedett az előző évben rendelkezésre álló forráshoz képest. A megnövekedett forrás részben a megyei területrendezési tervek készítésének és felülvizsgálatának támogatására (120,0 mft), részben a Budapesti Agglomerációról szóló évi LXIV. törvény felülvizsgálatának előkészítésére (+20,0 mft) lett biztosítva. Az előterjesztés kapcsolódik az Áht-hoz, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.) Korm. rendelethez, mivel az előirányzatok felhasználásának keretszabályait, a pályázati eljárás általános rendjét e jogszabályok állapítják meg. 5. Európai uniós kapcsolódások Az előterjesztésnek nincsenek Európai uniós kapcsolódásai. 6. Társadalmi egyeztetés Az előterjesztés előkészítése során egyeztetések folytak a megyei önkormányzatokkal a támogatási igény felmérésére. 7. Vitás kérdések 8. Az előterjesztés kommunikációja Javasolt-e az előterjesztés kommunikációja? Kormányülést követő szóvivői tájékoztató Tárcaközlemény Tárca által szervezett sajtótájékoztató További szakmai programok szervezése További lakossági tájékoztatás A kormányzati kommunikáció tartalma (sajtózáradék):- Következik-e kommunikációs kényszer a döntésből? Igen / Nem Nem Nem

6 6 HATÁSVIZSGÁLATI LAP I. A végrehajtás feltételei A pályázati eljárás lebonyolítása új feladatként jelenik meg az NFGM területrendezéssel foglalkozó szervezeti egysége számára, ezért szükséges biztosítani a szervezeti egység dolgozóinak legalább a jelenlegi létszámát. II. A társadalmi hatások összefoglalása A megyei területrendezési tervek készítésének, illetve módosításának támogatásával megteremtődik az összhang az OTrT-vel, ezzel a jogbiztonság növekszik. A megyei területrendezési tervek elkészítéséhez biztosított támogatás lehetővé teszi, hogy a megyei önkormányzatok az így felszabaduló forrásaikból többet fordíthatnak a kötelező önkormányzati feladataik ellátására. III. Társadalmi költségek a) A vállalkozások pénzügyi terhei. Az előterjesztés nem növeli a vállalkozások pénzügyi terheit. b) A háztartások pénzügyi terhei Az előterjesztés nem növeli a háztartások pénzügyi terheit. c) Az előterjesztéssel érintett valamely konkrét társadalmi csoport terhei Az előterjesztés csökkenti a megyei önkormányzatok terheit. d) Hatékonysági és versenyképességi költségek Az előterjesztés nincs közvetlen kihatással a hatékonysági és versenyképességi költségek alakulására. e) Az előterjesztés adminisztratív terhei Az előterjesztésben foglalt pályázati eljárás és a támogatási szerződések megkötése a minisztérium számára jelent többletmunkaterhet. IV. Költségvetési hatások A megyei területrendezési tervek készítésének, módosításának támogatása a költségvetési törvény NFGM fejezetébe támogatási forrásként beépítésre került. Az előterjesztéssel további költségvetési forrás-igény nem keletkezik. Az előterjesztésben szabályozott támogatások hozzájárulnak a megyei önkormányzatok kötelező feladatainak ellátásához.

7 7 V. Egészségügyi hatások Az előterjesztésnek egészségügyi hatása nincs. VI. Környezeti hatások Az előterjesztésnek környezeti hatása nincs.

8 Melléklet a munkaanyaghoz A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter /2010. (..) NFGM rendelete a területrendezési előirányzat felhasználásának részletes szabályairól Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 124. (9) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter feladat- és hatásköréről szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a pénzügyminiszter feladat- és hatásköréről szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. Általános rendelkezések 1. (1) E rendelet hatálya kiterjed a Magyar Köztársaság évi költségvetéséről szóló évi CXXX. törvény 1. számú melléklet, XV. Nemzeti Fejlesztési Gazdasági Minisztérium fejezet, 25. cím fejezeti kezelésű előirányzatok, 4. alcím területfejlesztési és építésügyi feladatok, 1. jogcímcsoport területrendezés előirányzat (a továbbiakban: Előirányzat) forrásainak felhasználására, kezelésére és ellenőrzésére. (2) Az Előirányzat felhasználásával, kezelésével, ellenőrzésével, továbbá a terhére meghirdetett pályázatokkal kapcsolatos, e rendeletben nem szabályozott kérdésekben az államháztartásról szóló törvényben, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló kormányrendeletben foglaltak az irányadók. (3) Az Előirányzattal a területrendezésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendelkezik, ennek keretében gondoskodik a kezeléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, a pénzeszközök felhasználásának ellenőrzéséről és a rendelkezésre álló összeg felhasználásával kapcsolatos nyilvántartás vezetéséről. 2. E rendelet alkalmazásában: a) kedvezményezett: pályázati úton vagy egyedi támogatási kérelem alapján támogatásban részesülő megyei önkormányzat, társadalmi szervezet és államigazgatási szerv, b) kötelezettségvállaló: a miniszter, c) pályázatkezelő: a miniszter által vezetett minisztérium. 2. Az Előirányzat felhasználására vonatkozó szabályok 3. (1) Az Előirányzat a területrendezés stratégiai céljainak megvalósítását segíti elő. Az előirányzatot a) a miniszter területrendezési feladatainak ellátására, így különösen aa) a területrendezési szabályozással, a területrendezési tervezéssel, a területrendezési tervek érvényesülésével összefüggő feladatok ellátására, ab) területrendezési nemzetközi feladatok ellátására, továbbá ac) a szakmai szervezetek, megyei önkormányzatok területrendezéssel összefüggő tevékenységének támogatására; b) a megyei területrendezési tervek készítésének, módosításának és érvényesítésének támogatására kell felhasználni. (2) Az Előirányzat felhasználásának szakmai céljait az Előirányzat éves feladatterve (a továbbiakban: Feladatterv) tartalmazza, amelyet a miniszter március 31-ig jóváhagy.

9 9 (3) Az Előirányzat felhasználása a) vállalkozási, megbízási és egyéb szerződés, vagy b) pályázati eljárás eredményeként vagy pályázaton kívüli egyedi támogatási kérelem alapján elnyert vissza nem térítendő támogatás formájában történhet. (4) A pályázati eljárás során megítélt támogatás összege nem lehet több mint a feladat összköltségének 50 %-a. 3. A pályázati eljárás részletes szabályai 4. (1) A pályázati eljárásra vonatkozó részletes szabályokat a 3. (1) bekezdés b) pontjában meghatározott támogatásra kell alkalmazni. (2) A pályázati felhívást a Feladattervben meghatározott szakmai célok az ott megállapított keretösszeg figyelembevételével a pályázatkezelő teszi közzé. (3) A pályázati felhívást a Hivatalos Értesítőben is közzé kell tenni. (4) A pályázati felhívás közzétételére a rendelkezésre álló forrástól függően legalább két alkalommal kerül sor. (5) A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell azt is, hogy az elbírálás során a pályázatban igényeltnél alacsonyabb összegű támogatás is megítélhető. (6) A pályázat benyújtása díjmentes. 5. (1) A pályázatot érvénytelennek kell tekinteni, amennyiben a) pályázni nem jogosult nyújtotta be, b) határidőn túl érkezett, c) a pályázó a hiánypótlási felszólításnak nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, d) a pályázó a hiánypótlást nem határidőre teljesítette. (2) Ha a pályázati felhívás másként nem rendelkezik, a hiányos pályázat esetében a pályázót a pályázat beérkezését követő 10 napon belül hiánypótlásra kell felszólítani. Hiánypótlásra csak egyszer, a felszólítás kézhezvételétől számított 8 napon belül van lehetőség. (3) A pályázatkezelő a pályázat befogadásáról kiértesíti a pályázót a pályázat, illetve a hiánypótlás beérkezését követő 15 napon belül. (4) Amennyiben a pályázat érvénytelen, erről a pályázatkezelő az érvénytelenség okának megjelölésével az (1) bekezdés a)-b) pontja esetében pályázat beérkezésétől számított 15 napon belül, az (1) bekezdés c)-d) pontja esetében a hiánypótlási határidő lejártától számított 15 napon belül értesíti a pályázót. 6. (1) A pályázat értékelésére és elbírálására az elnökkel együtt legalább 3 tagú, páratlan számú tagból álló bíráló bizottságot (a továbbiakban: bizottság) kell felállítani. (2) A bizottság elnökét és tagjait a kötelezettségvállaló nevezi ki. (3) A bizottság a pályázatra vonatkozó döntési javaslatról szavazással, egyszerű többséggel határoz. (4) A bizottság üléséről emlékeztető készül. Az emlékeztető tartalmazza: a) az ülés helyét és időpontját, b) a jelen lévő tagok nevét, c) a bizottság minden egyes pályázatra vonatkozó döntési javaslatát, és annak indoklását, d) a szavazatok arányát, e) bármely tag különvéleményét, ha azt a tag kéri.

10 10 7. (1) A döntést a bizottság által összeállított döntési lista alapján a kötelezettségvállaló a befogadástól számított 60 napon belül hozza meg. A döntés a pályázat támogatására, csökkentett költséggel történő támogatására vagy elutasítására irányulhat. (2) Ha a kötelezettségvállaló a pályázó által igényeltnél alacsonyabb összegű támogatást ítél meg és a pályázó a pályázat tárgyát képező feladatot nem tudja megvalósítani, legkésőbb a támogatás odaítélését követő 15. napig a pályázatát visszavonhatja. (3) A támogatási döntéseket a 4. (3) bekezdésben foglalt módon nyilvánosságra kell hozni. 8. (1) A támogatási szerződést a döntésről szóló értesítés közlését követő 90 napon belül meg kell kötni. (2) A támogatási szerződés módosítása díjmentes. 9. (1) A támogatás igénybevétele a záró beszámoló elfogadását követő utófinanszírozás formájában történhet. A támogatási összeg 25%-a támogatási előlegként nyújtható. (2) Az utófinanszírozás a támogatási szerződésben rögzített feladat elvégzését követően benyújtott számla alapján és a megyei területrendezési tervről szóló rendeletnek, vagy a megyei területrendezési terv érvényesítésével kapcsolatos feladatról szóló jelentésnek elektronikus adathordozón történő megküldésével kerülhet sor. 10. A támogatási szerződésben foglaltak teljesítésének ellenőrzésére a miniszter által vezetett minisztérium kijelölt szervezeti egységei is jogosultak. 4. Az egyedi támogatásra vonatkozó szabályok 11. (1) Az egyedi támogatási kérelemről a Feladattervben meghatározott szakmai célok figyelembevételével és az ott megállapított keretösszeg erejéig a kötelezettségvállaló dönt. (2) Az egyedi támogatásról szóló döntés esetében a szerződéskötés feltételeit a miniszter egyedileg állapítja meg. 5. Záró rendelkezés 12. E rendelet a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba. Varga István nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter Egyetért: Dr. Oszkó Péter pénzügyminiszter