ISKOLA KOLLÉGIUM ZIRC PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 REGULY ANTAL SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ZIRC PEDAGÓGIAI PROGRAM

2 Tartalom 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 9 Szervezeti formák: Tanítási óra Tanítási órán kívüli tevékenységek Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység A fejlesztés alapelvei Pedagógusaink feladatai: Hátrányos megkülönböztetés tilalma Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai A felvételi eljárás különös szabályai Szakiskola, szakképzés Szakközépiskola Nappali rendszerű felnőttképzés A továbbhaladás feltételei Tanulói jogviszony megszűnése A Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium helyi programja alapján tanított tantárgyak és ai I. Kifutó képzések szakmai programjai Megújuló energiaforrás energetikus Szállítmányozási ügyintéző Élelmiszer- és vegyi áru-eladó 2 éves Élelmiszer- és vegyi áru-eladó 2 éves Gépi forgácsoló 2 éves Gépi forgácsoló 2 éves

3 Géplakatos 2 éves Géplakatos 2 éves Kőműves 2 éves Kőműves óraterve 2 éves Szakács óraterve 2 éves Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító 2 éves Panziós, falusi vendéglátó 2 éves FESTŐ, DÍSZÍTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ 3 éves előrehozott SZAKÁCS 3 éves előrehozott FESTŐ, DÍSZÍTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ 3 éves előrehozott Gépi forgácsoló 3 éves előrehozott Gépi forgácsoló 3 éves előrehozott SZAKÁCS 3 éves előrehozott Szakiskola 9. és 10. osztály Szakközépiskolai felnőttképzés nappali tagozat 3 éves Szakközépiskola előkészítő évfolyammal Közlekedési szakmacsoport Szakközépiskola előkészítő évfolyammal Gépészeti szakmacsoport Gépgyártástechnológiai technikus Szakképzést előkészítő évfolyam óraterve Vendéglátós szakmacsoport Szakképzést előkészítő évfolyam óraterve Építős szakmacsoport II. Kerettantervi új OKJ induló képzések szakmai programjai Festő, mázoló, tapétázó ELADÓ GÉPI FORGÁCSOLÓ IPARI GÉPÉSZ KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ

4 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ SZAKÁCS KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSÜZEMVITEL-ELLÁTÓ XXI. KÖZLEKEDÉS ÁGAZATHOZ FALUSI VENDÉGLÁTÓ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS HÍD II. PROGRAMBAN TÖRTÉNŐ 2 ÉVES OKTATÁSÁHOZ Létesítményi energetikus HÍD I, II Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Mindennapos testnevelés A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható érettségi vizsgatárgyak,érettségi témakörök A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Értékelés Osztályozás Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az emberi motorium fejlesztése, fejleszthetősége Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer A vizsgálatok megszervezése Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez Az eltérő adottságokból eredő, de alapvetően elvárható követelmények Az elvárható képesség teljesítését szolgáló javasolt mozgásrendszerek Az összehasonlítás szempontjai Tanulásszervezési és tartalmi keretek Taneszközök

5 Iskolai környezet Kommunikáció, kapcsolatrendszer Ökológiai fogyasztóvédelem Továbbképzés A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók jutalmazásának elvei A jutalmazás formái A tanulók fegyelmezésének elvei sz melléklet: A kollégium pedagógiai programja 2. sz. melléklet: Tantárgyi követelmények 3. sz. melléklet: Tanulmányok alatti vizsgák 5

6 1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Tevékenységünk középpontjában a minőségi nevelő- oktatómunka áll, amely biztosítja tanulóink továbbhaladását a szülők elvárásainak és a tanulók képességeinek megfelelően. Arra törekszünk, hogy a diákok biztos alapkészségek birtokában korszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek boldogulni a szűkebb és tágabb környezetükben. Hozzá kívánunk járulni reális önismeretük kialakításához, a társadalmi együttélés szabályainak megismeréséhez. Ezért az életben közvetlenül felhasználható gyakorlati ismeretek és készségek kialakítása, illetve fejlesztése kiemelten fontos a tanítási-tanulási folyamatban. Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bízott gyermekekből. Valljuk, hogy iskolánk kiemelt célja és feladata a kulcskompetenciák fejlesztése. E kompetenciákra a jövőben minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. hogy az egész nevelés alapja a bizalom. A tanár tekintélye nem a büntetéstől való félelemre, hanem a szeretetre épül. Szeretet nélkül nincs bizalom, bizalom nélkül nincs nevelés. Az általános nevelési elvek mellett iskolánk minden tanára vallja, hogy a fiatalok nevelését, oktatását tartja munkájában szem előtt. a nehézségeket lebirkózva, soha nem adja fel. Mindehhez felhasználja a munkatársi közösség segítségét. nevelő és nem csak oktató. Nagyon fontos a szakmai tudás, de soha nem felejti el, hogy elsődleges az életre nevelés. munkájában következetes, nem részrehajló. felelősséget vállal a rábízott tanulókért, tárgyakért, oktatási eszközökért. odaadóan végzi hivatását, ezzel is példát mutatva az intézményi közösségnek. egyéniségével és helyes önismeretével is igyekszik nevelni. családszerető és ezt kifejezésre juttatja szavaiban és magatartásában. folyamatosan fejleszti önmagát erkölcsi, pedagógiai téren. ügyel arra, hogy saját szakterületén nyomon kövesse a tudomány fejlődését. Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: 6

7 humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: o nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, o a természet, a környezet értékeit, o más népek értékeit, hagyományait, o az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, a társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit és módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. 7

8 A nevelési és oktatási céljainkat csak a családdal együttműködve tudjuk megvalósítani. A szülők beleszólási joga a Szülői Munkaközösségen keresztül érvényesülhet. Igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint minden érdeklődő. A Jó Szakember Alapítvány anyagilag támogatja: o az iskola szakmai képzését, o a jó tanulmányi előmenetelű, de szociálisan hátarányos helyzetű tanulókat, o az iskola által szervezett kulturális rendezvényeket, o a tanulmányi kirándulások, tanulmányi versenyek megrendezését, o és a külföldi tanulmányi kapcsolatok ápolását Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak: 1. Közvetlen módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 3. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása). Közvetlen módszerek - Követelés. - Gyakoroltatás. - Segítségadás. - Ellenőrzés. - Ösztönzés. - Elbeszélés. - Tények és jelenségek bemutatása. - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanulók önálló elemző munkája. Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása. - Követelés. - Ellenőrzés - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. - Vita. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekinthetjük munkánkat sikeresnek, ha iskolánk diákjai: Megfelelő elméleti és gyakorlati ismeretekkel, jártasságokkal rendelkeznek, amelyek birtokában meg tudnak felelni a szakmunkás munkakör egyre fokozódó követelményeinek. 8

9 Önművelés, továbbtanulás útján alkalmasak lesznek ismereteik továbbfejlesztésére vagy a középiskolai végzettség megszerzésére. Az átlagos vagy gyengébb képességgel rendelkezők is eljutnak az érettségiig. Végzős tanulóink megszerzik az eredményes szakmunkás- és érettségi vizsgához szükséges tudást. Ismerik az emberiség globális problémáit, az egyén, a társadalom felelősségét, a lehetőségeket és a korlátokat. Arra törekednek, hogy mindenütt úgy szakmailag, mint erkölcsileg megállják a helyüket! Képesek arra, hogy alkalmazkodjanak a gazdaság változásaihoz. A fenti eredmények elérésének eszközeként az alábbi folyamatos tevékenységi formákat folytatjuk: következetes tanári magatartással és követelményrendszerrel dolgozunk tanítványaink nevelése és formálása érdekében. folyamatos és kitartó munkára, tanulásra késztetjük diákjainkat. rendszeres értékeléssel és osztályozással adunk visszajelzéseket tanulmányaikról. az eredményekről az értékelés megszületését követően azonnal tájékoztatjuk a tanulót és a szülőt. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolának mint másodlagos szocializációs színtérnek a személyiségformálásban betöltendő feladatköre az utóbbi évtizedekben jelentős változásokon ment át. A pedagógusi tevékenység ismeretátadói funkciója mindinkább differenciálódott. Az átadandó ismeret megsokszorozódott. Az iskolai személyiségformálásnak váratlanul új feladatai születtek; a társadalmi problémák a családi körben is megjelentek és az ebből adódó hiányosságokat gyakorta pótolni, korrigálni kell az iskolában. A személyiségfejlesztésben, az önkép kialakításában, a kreativitás, a problémamegoldó képesség fejlesztésében, a csoportba való beilleszkedésben az osztálynak, mint közösségnek elsődleges szerepe van. A közösség a jellemformálásban, a veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók védelmében az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős, a fejlesztőpedagógus, a védőnő fontos szerepet kap. Ezen kívül az adott szakterületek speciális intézményeivel (Egységes Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat) állandó kapcsolatot tartva a személyiségfejlesztést szem előtt tartva lehetőségeinkhez mérten mindent megteszünk a tanulók érdekében, konkrétan: Nagyon fontosnak ítéljük a gyerekek magabiztos, pozitív én-képének, kialakítását. Lehetőséget adunk tehetségük, adottságaik kibontakozásához, segítünk kudarcaik feldolgozásában. Az iskola nevelői a tanítás-tanulási folyamat megszervezése során elsődlegesnek tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. Ennek érdekében biztosítjuk a felzárkóztató korrepetálásokat, a csoportbontást. Az alapvető erkölcsi normák megtartására neveljük tanulóinkat, az önismeret, a helyes önértékelés fejlesztéséhez segítséget, módszereket adunk diákjainknak (szakirodalom ismertetése, tesztek stb). Ennek érdekében pedagógusaink megyei és országos szintű továbbképzéseken vesznek részt, illetve szakirodalom segítségével bővítik ismereteiket. Meg kell tanítanunk tanulni diákjainkat, el kell sajátíttatnunk velük a megfelelő tanulás-módszertani ismereteket. 9

10 Fel kell fedezni a tanulók képességeit, hajlamait, sikerélményekhez kell juttatni őket. Alapelv: mindig a pozitív értékekből induljunk ki, mert csakis arra lehet hatékonyan építeni. Az önművelés igényének kialakítását a könyvtár és a meglévő információs csatornák rendszeres használatával érhetjük el tanulóinknál. Az iskolának az új információs környezetben eligazodó és azt helyesen használni tudó fiatalokat kell nevelnie. Szervezeti formák: Tanítási óra Az iskola nevelői fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük azokat a vágyakat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik. Előtérbe helyezzük azokat a módszereket, amelyek a tanulók aktivitását biztosítják. Pedagógusaink a lehetőségekhez mérten igazodnak a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. Ez a nagy létszámú osztályokban nagyon nehezen valósítható meg. Tanítási órán kívüli tevékenységek Hagyományőrző tevékenység: Az iskola névadójának, Reguly Antal emlékének ápolása. ( Reguly Vetélkedő ) Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: október 23-a, március 15-e évfordulóján, karácsonykor, szalagavatón, ballagásakor. Minden tanév folyamán az osztályok megemlékezést tartanak október 6-án, a magyar kultúra napján, a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapján, a költészet napján, a holokauszt áldozatainak emléknapján, a Föld napján és a Nemzeti Összetartozás Napján. Diákönkormányzat (DÖK). A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját az osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott pedagógus segíti. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. A gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Iskolai sportkör. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. 10

11 Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, szakmai stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalogos vagy kerékpáros tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal osztálykirándulást szerveznek. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetűek gyermekei is részt tudjanak venni. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Törvényi háttér A Nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. Törvény , 6. pontja: (5)A nevelési-oktatási intézménynek gondoskodnia kell a rábízott gyermekek, tanulók felügyeletéről, a nevelés és oktatás egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséről, ennek keretében különösen, hogy az óvodába járó gyermek, valamint a tankötelezettség végéig az általános iskolába, középfokú iskolába járó tanuló évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vegyen részt. 11

12 (6) A nevelési-oktatási intézmény a jogszabályban meghatározottak szerint kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget. Az egészségnevelés fogalma WHO meghatározás: az egészségnevelés olyan, változatos kommunikációs formákat használó, tudatosan létrehozott tanulási lehetőségek összessége, amely az egészséggel kapcsolatos ismereteket, tudást és életkészségeket bővíti az egyén és a környezetében élők egészségének előmozdítása érdekében. A korszerű egészségnevelés egészség és cselekvésorientált tevékenység. Az egészségfejlesztés fogalma, feladata: WHO meghatározás: az egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket: hogy, saját egészségüket felügyeljék és javítsák. az egészséget meghatározó tényezők felügyeletére, és ezáltal egészségük javítására. Az egészségfejlesztés az összes nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő szervezetfejlesztés, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségvédelem, és az egészséges életmódra nevelés minden gyermekekkel foglalkozó intézmény alapvetően fontos feladata. A fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolában, ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, amely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat. Az iskola a családi környezet mellett a szocializációnak azt a színterét jelenti, ahol mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartási mintáinak kialakítására, és begyakorlására. Helyzetelemzés Az iskolaorvos megállapításai: alul és rosszul tápláltak a tanulók. Ez utóbbi években egyre jobban látható. a hiányos mozgáskultúra következtében testtartási rendellenességek (hanyagtartás, gerincferdülés). a tanulók fogazata a helytelen táplálkozás és egyéb okok miatt rossz. Az iskola egészségnevelési feladataiban közreműködők: intézményvezető iskolaorvos iskolavédőnő testnevelő tanárok diákönkormányzatot segítő pedagógus osztályfőnökök, 10 osztályfőnöki óra gyermek és ifjúságvédelmi felelős nevelési tanácsadó fejlesztőpedagógus Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai, és tanórán kívüli foglalkozásnak feladata. Iskolaorvos, védőnő: Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló jogszabály előírja, hogy minden iskolának legyen kijelölt orvosa és védőnője. Az iskolai egészségügyi feladatokat az orvos, és a védőnő közösen látja el. 12

13 Feladataik: A tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, amely magában foglalja a testi, érzelmi és intellektuális fejlődés követését, az érzékszervek vizsgálatát. Az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a fejlődés követésén kívül a krónikus betegségek és kóros elváltozások korai felismerésére is irányulnak. Adott esetben a tanulók elsősegélyben való részesítése. Közreműködés közegészségügyi- járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi, és balesetvédelmi feladatok ellátásában. Igény szerint az osztályfőnöki órák keretén belül bármilyen serdülőkori, vagy egészségvédelemmel kapcsolatos témában előadás tartása. Az iskolai védőnő közreműködik az osztályfőnöki órák keretein belül az elsősegély nyújtási alapismeretek elsajátításában. (A védőnő éves munkaterve havi bontásban tartalmazza a szükséges feladatokat.) Rendvédelmi szervek: A rendőrkapitányságok ifjúságvédelmi munkatársai segítenek a bűnmegelőzési programok kimunkálásában, jogi, gyermek- és ifjúságvédelmi, rendészeti, közlekedési témájú előadások tartásával. Drogambulancia: Az ifjúságvédelmi felelős és a pszichológus közvetít a rászoruló diákok és az ambulancia között (Anonym). Partneri viszony külső szervezetekkel: iskolaorvos, védőnő családsegítő és gyermekjóléti szolgálatok ÁNTSZ egészség fejlesztési szakemberei vöröskereszt, helyi szervezete helyi kórház rendelőintézet (szülészet, fogászat) önkormányzat rendvédelmi szervek Az egészségnevelési program feladata: Az egészségnevelés tágabb fogalmába a testi, a lelki, társadalmi, környezeti tényezők, és közösségi kapcsolatok is beletartoznak. Tanulóink számára: A testi jellemzők közül a testkultúrát, az egészséges táplálkozást, a testmozgást, mentálhigiénét emeljük ki. A lelki jellemzőknél az önismeretet, tehertűrést, a konfliktus, és problémakezelést emeljük ki. A környezeti tényezőknél a személyes biztonság megőrzése, a környezetvédelmi ismeretek, és tevékenységek elsődlegesek. 13

14 A pedagógusok számára nem közömbös, hogy milyen azoknak a testi, lelki egészsége, akik a gyermek nevelésével foglalkoznak. A pedagógusok egészsége szempontjából hangsúlyt kell fektetni a pedagógusok továbbképzésére a nevelő-oktató munka konfliktusainak feloldására (szupervízió, csoportos esetmegbeszélés). Az iskola feladatának tekinti a testi egészség megőrzését, és ennek érdekében sportolási lehetőségeket biztosít (kondi terem, tornacsarnok). Az egészségnevelési program szerkezete: A társadalomban egyre nagyobb számban megjelenő alternatív örömszerzési forma az alkohol, dohányzás, és drogfogyasztás. A pedagógusokat fenyegető kiégés megelőzésére nagyobb hangsúlyt kell fektetni: a szabadidő hasznos eltöltésével, rekreáció biztosításával. Mentálhigiéniás feladatok: megfelelő iskolai légkör kialakítása a nevelés a gyermeki személyiség egészére irányuljon az egyéni képességek figyelembe vétele Egészségre káros szenvedélyek megelőzése Dohányzás: elterjedése a éves korú fiatalok körében nagymértékű. Egyes felmérések szerint a középfokú oktatási intézményekben a tanulók közel háromnegyed része dohányzik. Egészségkárosító hatása miatt az egészségnevelési tevékenységünk központi kérdésének kell tekintenünk. Alkohol és drog: kellemes közérzetet-stimulációt nyújtanak, vagy érzelmi szükségletet elégítenek ki. A gyermekek és serdülők a felnőttektől tanulják el a mesterséges feszültségoldás mintáit. Azoknak a gyermekeknek a többsége, akik különböző egészségkárosító anyagokat használnak a jó közérzetük megteremtéséhez, életük korai szakaszától kezdve a pszicho szociálisan veszélyeztetettek csoportjába tartoznak. A középiskolás fiatalok gyakran kísérleteznek drogokkal. A drog kipróbálásának hátterében a serdülőkre jellemző kíváncsiság, kiegyensúlyozott érzelmi élet hiánya, önértékelési zavarok állnak, a kortársak hatása a leggyakoribb motiváló tényező. Iskolánkban a diákok droggal kapcsolatos ismereteit, a kipróbálás, vagy rendszeres használat gyakoriságát, önkitöltő kérdőívekkel próbáljuk felmérni. Az iskola feladata hogy drogfogyasztás gyanúja esetén a tanulót a megfelelő szakemberhez eljuttassa. A büntetések, az iskolából történő kizárás, eltávolítás nem hatásos a serdülők drogfogyasztásának megakadályozásában, csak elmélyíti a problémákat. A megelőzésre kell nagyobb hangsúlyt fektetni. Drog prevenciós stratégia Cél: elindítani egy egészségnevelési folyamatot a tanulás folyamatával párhuzamosan, amelynek köszönhetően, a diák váljon valódi személyiséggé. Bízzon önmagában, érzéseiben, szerezzen önálló tapasztalatot, találja meg azt a tevékenységet magának, amellyel azonosul és boldog lehet. Olyan alternatívát tudjunk felkínálni, amely a kábítószer nyújtotta élményt pótolja a fiatalok számára (pl. sportolás). Igényfelmérés, problémák megfogalmazása 14

15 Az iskola tanulóinak nagy része dohányzik, azt tapasztaljuk, hogy hétvégén, a szórakozóhelyeken nyílik lehetőség az alkohol és drog fogyasztására. Az anonim felmérésekből kiderült, hogy a diákok egy része kipróbálás szintjén már ismeri a drogokat. Mivel a tanulók hosszú éveket töltenek az iskolában, kollégiumban, legfontosabb tennivaló elérni azt, hogy saját egészsége legyen a legnagyobb érték számára. A célok megfogalmazása Sajátos dolog, hogy az egészség csak akkor válik az egyes ember számára fontossá, ha annak hiánya fellép, azaz ha az ember beteg. A fiatalok nagy részének nincs betegségtudata. Fontos, hogy tisztába legyenek az egészséget befolyásoló tényezőkkel: meggyőződések képességek magatartás (egészségtelen szokások kerülése, és egészséges szokások gyakorlása). A mai felgyorsult, naponta változó világban nagyon fontos szerepe van a megfelelő információ biztosításának a tanárok, diákok és a szülők felé. Segítség nyújtása olyan tanulóknak, akiknek testi és lelki egészsége nincs egyensúlyban. Feladatok és tevékenységek meghatározása Az iskola könyvtárában, (vagy más helyen) tanulók, tanárok, szülők számára ki kell alakítani egy megfelelő információs központot. (könyvek, képek, táblázatok stb.) felelőse az ifjúságvédelmi felelős és a könyvtáros. Alkalmazni kell drogprevenciós, szenvedélybetegségek és egészségneveléssel foglalkozó videokazetta sorozatot, amely segíti a tanárok, osztályfőnökök, nevelők munkáját. Az osztályfőnöki órák és nevelőtanárok számára ajánlat Életvezetési ismeretek és készségek című foglalkozási vázlatok: alkohol dohányzás kockázatvállalás felelősség bűn és bűncselekmény élet önismeret bizalom emberi tulajdonságok érzelmek előítéletek szabadidő Bajmegelőző én- üzenet doboz az iskolában és kollégiumban (felelős: ifjúságvédelmi felelős). Rendkívüli osztályfőnöki órák: Külsők előadók, mentálhigiénés, és rendőrségi szakemberek közreműködésével lehetőséget teremtenek a felvilágosító előadásokra. Diáknap Többnyire a szabadban tartjuk szabadtéri programokkal. A program egy részében az egészséges életmóddal, káros szenvedélyekkel kapcsolatos vetélkedőt is szervezünk. Anyagi erőforrás: DÖK költségvetése. Véradás Iskolánkban már hagyománya van. Évente két alkalommal a 18. életévüket betöltött fiatalok adhatnak vért. Azon túl, hogy diákjaink segíthetnek rászoruló embertársaiknak, a 15

16 saját egészségügyi állapotukról is friss információt kapnak a véradás előtti kötelező orvosi vizsgálat során Az egészségfejlesztés iskola feladatai A testnevelési órák lehetőségei Az emberi szervezet megfelelő fejlődéséhez/ működéséhez, az egészség szempontjából szilárd egyensúlyt biztosító edzettség kialakításához jelentős, optimális idejű és intenzitású mozgásra/ testedzésre van szükség. A rendszeres, optimális mennyiségű sportolás hatására edzettek, fittek leszünk. Fittségen olyan testi-lelki állapotot értünk, amely magában foglalja az egészséges létezés és a jó közérzet stabil megtartását, valamint azt is jelenti, hogy a testünket teljes munkára kész állapotban tartjuk. Az igen gyenge, gyenge fizikumú egyén a mindennapi élet kihívásainak nehezen tud eleget tenni, az állandóan fáradt ember munkavégző képessége labilis, testileg-lelkileg sérülékenyebb, könnyebben sebezhető. Az iskolai testnevelés órákon szükség van arra, hogy különböző mérések segítségével minden tanuló fittségi, egészségi állapotát figyelemmel kísérjük, és azokat a tanulókkal ismertessük. Ezeket a méréseket, a testnevelési órák atlétika foglalkozásain, és a tornatermi foglalkozásokon kell végrehajtani. Mi a következő felméréseken keresztül állapítjuk meg tanulóink fittségi állapotát. Atlétika: futás: 100m, 400m, (800m) Cooper-teszt távolugrás súlylökés (magasugrás) Tornatermi felmérés: ingafutás mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás kötélmászás bordásfalon hátsó függésben páros lábemelés vízszintesig testmagasság és testsúlymérés Az iskolánkban választható, űzhető különböző sportmozgások energiaigénye /kj/óra/: Testsúly (kg) Sportág Kosárlabda Kerékpár Aerobic tánc Labdarúgás Kézilabda Túragyaloglás Futás (9km/ó) Futás (16km/ó) Ugrókötelezés Asztalitenisz

17 Testmozgás Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyerekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Az elváltozások gyakorisága nem igazolja a testnevelési órák hatékonyságát. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapos testmozgásra. Gyors, látványos javulásra nem számíthatunk, az apró eredményeket is meg kell becsülni, és akkor talán a mostani gyerekek gyerekei már fittebbek, egészségesebbek lesznek. Figyelembe veendő szempontok: Mindennapos testmozgás heti három testnevelési órán felül vagy helyette kondicionáló terem, fittnesz edzés, labdajátékok, tánc, úszás, vagy a helyzetnek megfelelő mozgáslehetőség / foglalkozás / biztosítása. Jó, ha a tanulót a testnevelés órán sikerélmény éri, a mozgást örömmel végzi- erre vonatkozóan érdemes megfogalmazni néhány akciót, vagy módot, azzal megjelölni, hogyan próbálják ezt elérni. Az iskolai testnevelési óra keretében tartásjavító torna beiktatása. A testnevelő tanárok ismerik, illetve elsajátították a Gerinc-orvosi Társaság által kidolgozott programot. Az óra eleji bemelegítés 10 perce kiválóan alkalmas a tartásjavító gyakorlatok elvégzésére. A gyógytestnevelés bevezetése 2002 októberétől iskolánkban megtörtént. Heti három órában egy gyógy-testnevelési csoportban dolgoznak azok a tanulók, akiknél már kialakult elváltozásokat diagnosztizáltak a szakorvosok. A testnevelési csoportokba sorolásnál gondolni kell arra, hogy annak megvalósítása hogyan történik. A személyes kapcsolattal, mely a szakorvosokkal és az iskolaorvossal létrejött, sok betegséget okozó tünet megszüntetése elérhető, javulása nyomon követhető. A higiénés magatartásra nevelés A serdülőkori higiéniai problémák megoldásához segítséget ad: az iskolavédőnő, az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnökök, valamint része a biológia tantárgynak, és a szakmai alapozó tantárgynak osztályban. Egészséges táplálkozásra nevelés A szervezet egészséges működéséhez szükség van korszerű táplálkozásra. A táplálkozási szokások gyermekkorban alakulnak ki. Ilyenkor ismeri meg a gyermek az ételek széles skáláját, formálódik az ízlése, rögzülnek a táplálkozási minták, alakul ki a helyes étkezési mód, az egész életre szóló táplálkozási magatartás. Az iskolaorvos tapasztalata szerint a diákok nagy része egészségtelenül táplálkozik, és sajnos egy része rosszul táplált. Ez sok esetben mennyiségi és esetenként minőségi táplálékhiányra vezethető vissza. A tanulók nagy része reggeli nélkül jön iskolába, ennek következménye lehet: fáj a feje, figyelme elkalandozik, nyugtalanság, ingerlékenység, csökkenhet az iskolai teljesítménye is. 17

18 A család mellett az iskola feladata is a helyes étkezés, korszerű táplálkozás megtanítása. Ennek lehetőségei: osztályfőnöki órák, a biológia tantárgy része, a szakmai alapozó tantárgyak szerves része, az iskolai BÜFÉ kínálatának bővítése, hisz sok gyermek tízóraiját, ebédjét is itt szerzi be, lehetőség szerint megoldani a rászoruló diákok étkeztetését (ehhez alapítványi támogatásokat veszünk igénybe, jelenleg is több tanulónk így jut a megfelelő táplálékhoz), a korszerű táplálkozással kapcsolatos ételbemutatókon vesznek részt a tanműhelyben tanuló diákok. Fogászati szűrővizsgálatok Az iskola minden tanulója fogászati szűrésen vesz részt. A területileg illetékes fogászati rendelőben történik a vizsgálat. A fogbetegségek kezelése, és a prevenció miatt ez a vizsgálat kötelező érvényű. Anyagi erőforrást nem igényel, humánt igen és órarendi szervezést. Belgyógyászati vizsgálat Az iskolaorvos biztosította lehetőségeknek megfelelően, órarendi átcsoportosítással történik a belgyógyászati vizsgálat. Szakmai, pályaalkalmassági vizsgálat A tanulók beiratkozásakor történik a szakmai, pályaalkalmassági vizsgálat Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia, kémia, fizika és testnevelés óra) valósul meg. 1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai foglalkozások keretében foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. 3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében 18

19 az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével. 4. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI TANTÁRGY ALAPISMERETEK - rovarcsípések - légúti akadály biológia - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás kémia - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés - égési sérülések fizika - forrázás testnevelés - magasból esés az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybevétele egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösségfejlesztés hozzájárul diákjaink egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatásához, tanulási és továbbtanulási esélyének növeléséhez. Diákjainknak azonban nem magukra hagyott egyéniségként, hanem a közösség aktív és alkotó részeiként kell kiteljesedniük középiskolai éveik alatt. A közösség részeként az egyénnek (diáknak és tanárnak egyaránt) az alábbi nélkülözhetetlen jellemzőkkel kell rendelkeznie: jóakarat, bizalom, őszinteség, a különbözőség tisztelete, azonosulási képesség, rugalmasság, türelem és mértékletesség a teljesítmény értékelésében, a munka tudatos szervezése, fegyelmezett, kötelességtudó, a képességek legkedvezőbb érvényesülés szerinti elvégzése, a másik ember iránt érzett megértés, segítőkészség, szolidaritás, közvetlenség, figyelmesség, udvariasság, az ismereteket konkrét helyzetben alkotó módon alkalmazó tudás, intelligencia és annak tisztelete, követendő példaként, tekintélyként kezelése, az életértékek (testi-, lelki-, szellemi egészség, életöröm, vidámság) fontossága, gyakorlati ápolása, (életvitel, életmód, sport, kirándulás) tudatosítása a társadalmi önmegvalósulás folyamatában önbizalmat, sikerélményeket adó voltuk miatt, 19

20 a mindennapi élet kulturális értékrendjének következetes (szokássá emelendő) gyakorlata (ízlés, beszédmód fejlesztése, a kommunikáció szabályainak betartása, a tisztesség, a becsület erkölcsi értékeinek megismerése és a gyakorlati érvényesítése). Az iskolai hagyományok a diákság mindennapi életének sarokkövei, melyek révén intézményünk tényleges diákpolgárává válnak, és így alakul ki kötődésük az iskolához. A hagyományok ápolása, tisztelete, újabb eseményekkel való bővítése egyrészt iskolánk hírnevét gyarapítja, másrészt azt bizonyítja, hogy diákjaink igénylik ezen események megrendezését, esetleges átalakítását. Az iskola hagyományai a tanév rendjéhez igazodva a következők: ünnepélyes tanévnyitó, elsősök avatása, gólyaavató diáknap, Reguly nap ünnepi műsorok, megemlékezések a végzős évfolyamok szalagavatói ünnepsége osztálykirándulások hagyományos rendje színház, múzeumlátogatások gyalogtúrák, kerékpártúrák a végzősök búcsúja az utolsó napon, bolondballagás iskolai ballagás Az iskolai közösségalkotást szolgálja iskolazászlónk, valamint iskolai nyakkendőnk és sálunk, amely összetartozásunkat szimbolizálja. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg. a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, érettségi, szakmai, különbözeti, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben, 20

21 tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva az igazgató bízza meg, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az osztályfőnök az, aki ismeri a tanulók személyiségét, sajátosságait, családi viszonyait egyenként, egyúttal pedig rálátása van diákja osztályban elfoglalt helyéről, szociometriai választásairól, kapcsolatairól. Az osztályfőnök látja osztálya tagjait a legteljesebben, igazán személyes módon. Az osztályfőnök fontos és nélkülözhetetlen információk birtokában sokat segíthet a felmerülő iskolai, tanulási, személyes problémák megoldásában. Az osztályfőnök a tanuló körülményeinek ismeretében, meg tudja látni az esetleges változást, problémát, és jó esetben meg tudja találni az iskolai szinten megoldható problémák orvoslásának lehetőségét. Ha ez nem sikerülhet, akkor közvetíteni tudja a problémát, a tanuló igényeit a szülőknek, illetékeseknek, és érvényesíteni, védeni tudja a diák jogait. Feladata: Személyes pedagógiai példamutatás. Javaslatot tesz az iskolai munkaterv osztályokat érintő szervezési, pedagógiai feladataira. Elkészíti az osztályfőnöki tanmeneteket, melyben kiemelt hangsúllyal szerepel az egészséges életre nevelés. Részt vesz továbbképzéseken, a hallottak népszerűsíti (pl. konfliktus helyzetek megoldása, tanulás tanítása, differenciált foglalkozások). Osztályfőnöki órák keretén belül megemlékezést szervez a következő nemzeti ünnepeinkről: o Október 6. az Aradi vértanúk napja o Február 25. a Kommunista diktatúra áldozatainak emléknapja o Április 16. a Holokauszt emléknapja o Június 4. a Nemzeti összetartozás emléknapja Kiemelt hangsúlyt fektet az ünnepélyeken való megjelenésre, késésekre, hiányzásokra. Megköveteli a fegyelmet, a rendet. Ez jelenjen meg a pontosság növekedésében, a hiányzások csökkenésében. Megismerteti diákjait Zirc nevezetességeivel, akár osztályfőnöki órák keretén belül. Tanulmányi kirándulásokat szervez. Színházlátogatások szervezése. A 9. osztályos tanulókkal szociális felmérést készít. 21

22 Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban. Munkánk során kiemelten kezeljük a sajátos nevelési igényű a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű a kiemelten tehetséges a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók egyéni fejlesztését Sajátos nevelési igényű tanulók Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik. A sajátos nevelési igényű tanulókkal fejlesztőpedagógus is foglalkozik. A fejlesztés alapelvei A rész képességzavar tüneteit mutató tanulók sajátos nevelési igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik a fejlesztőpedagógus közreműködésével. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg - indokolt esetben, - a pedagógiai szakszolgálat javaslata 22

23 alapján- az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A részképesség zavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat: az egészséges énkép és önbizalom kialakítása, a kudarctűrő-képesség növelése, az önállóságra nevelés. Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata az iskolás korban, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasásírás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a testséma biztonságának kialakítása, a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, a vizuomotoros koordináció gyakorlása, a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztató-elemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő, valamint a vizuális és auditív észlelésre alapozó módszerrel, az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, 23

24 az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények (pl. olvasás, írás, idegennyelv tanulás) jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, a testséma kialakítása, a téri relációk biztonsága, a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, a szerialitás erősítése, segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Tanulási zavar Ide tartoznak azok a tanulási zavarok, amelyek nem teljesítik egyik speciális tanulási zavar kritériumait sem. A kategória mindhárom fent részletezett terület problémáit magában foglalja, amelyek együttesen befolyásolják az iskolai teljesítményt. A tanulási zavar hátterében sokszor koordináció-fejlődési zavar áll. A motoros koordináció lényegesen alatta marad a személy biológiai kora és mért intelligencia alapján elvárhatónak. Ez megnyilvánulhat a motoros fejlődés különböző lépcsőfokainak késleltetett elérésében, dolgok elejtésében, ügyetlenségben, gyenge sportteljesítményben vagy a kézírás minőségében. Beilleszkedési és magatartási nehézség A tanuló viselkedése jelentősen eltér az adott életkorban megkívánható helyes magatartástól. Az iskolai környezetben ez úgy jelentkezik, hogy ezeknél a tanulóknál az általánosan használt nevelési eljárások nem hatékonyak. Az ilyen tanulók nem tudnak, vagy nem akarnak alkalmazkodni a környezetükben érvényes szociális szabályokhoz. Az ilyen problémák okai lehetnek átmenetiek: a családban bekövetkezett változás, iskola- vagy tanárváltás, túl nagy követelmény 24

25 A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai: A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére. Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker, vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának, a kortárs csoportba való beilleszkedésének segítése. A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása A hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrációját segítő tevékenységek szoros kapcsolat a nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal, az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások; nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai; az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata; a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése; iskolai sportkör, szakkörök; a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok); szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások); a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátogatások; szülők és a családok nevelési gondjainak segítése; szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Iskolánk nevelőtestülete fontosnak tartja, hogy az egyéni képességek kibontakoztatásával, sikerélményhez juttatással, pozitív személyiségű, magabiztos tanulókat neveljünk. Szervezeti formák Tehetséggondozó foglalkozások szervezése különböző tantárgyakból. Az évfolyam legjobbjainak megválasztása minden év májusában, a szakmai munkaközösségek szervezésében. Házi vetélkedő vagy verseny szervezése o történelem o magyar nyelv és irodalom o matematika o fizika o kémia o biológia o informatika 25

26 o földünk és környezetünk tantárgyakból Díjazás: tárgyjutalom, oklevél Szavalóversenyek szerevezése, a megyei kiírású versenyeken, országos levelező versenyeken való részvétel. Tanulmányi kirándulások szervezése. Felkészítés, benevezés a Szakma Kiváló Tanulója versenyre. Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. Iskolai sportkör, szakkörök. A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek). Szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások). Céljaink: minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása, tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása, a tanult ismeretek szintézisének biztosítása. A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. Feladataink: verseny- felkészítő foglalkozások, szakköri foglalkozások, hátrányos helyzetű tanulók számára felzárkóztató foglalkozások szervezése. Motiváció, versenyek A tanulók motiválásának egyik fontos eszköze a versenyeztetés. Különböző szintű és rangú versenyeket szervezünk, így elérhető, hogy a tanulók egy része valamely területen pozitív sikerélményhez jut. A legszélesebb tanulói réteget a háziversenyek érintik. Ezek a versenyek kiváló lehetőséget teremtenek arra, hogy a tanulók el tudják helyezni önmagukat egy nagyobb tanulói közösségben. Fontos feladatuk a tanulói ismeretek bővítése. A legrangosabb versenyek a szaktárgyi, szakmai országos versenyek illetve egyéb országos szervezésű versenyek. Ezek a versenyek nemcsak a tanuló, hanem az iskola presztízsét is növelik A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Iskolánk a kimagasló tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulók fejlesztése mellett figyelmet fordít a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatására is. Tanulási kudarcnak tekintjük, ha a tanuló a tanév végén vagy félévkor valamely tantárgyból megbukik, illetve tanév végi vagy félévi osztályzata az előző tanév végi osztályzatához képest jelentősen legalább két jeggyel romlik. A felzárkóztatás formái: tanórai ismétlő, szintre hozó, felzárkóztató foglalkozások (tanév eleji ismétlés); tanórai felzárkóztatás differenciált osztálymunkában; tanórán kívüli egyéni vagy csoportos felzárkóztatás (korrepetálás, tanulószoba). 26

27 A felzárkóztatás sikerét osztályozó értekezleteken minden érintett tanulónál egyénileg, illetve a félévi és tanév végi nevelőtestületi értekezleteken összesítve is értékeljük. Ifjúságvédelmi felelős bevonása a kudarcok kivizsgálására, ha látszik, hogy a kudarc szociális hátrányokból ered. Családsegítő Szolgálat bevonása A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Törvényi háttér: évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről pontja: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Abban a kérdésben, hogy a gyermek, tanuló beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Ennek gyanúja esetén pedagógusaink az ifjúságvédelmi felelőssel együttműködve tájékoztatják az érintett tanulókat és szüleiket az igénybe vehető lehetőségekről. Szakértői vélemény alapján az ilyen tanuló egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesíthető az értékelés, minősítés alól, az érettségi vizsgán az érintett tantárgy(ak) helyett a vizsgaszabályzatban megjelölt módon másik tantárgyat választhat, az érettségi, osztályozó, különbözeti és javítóvizsgákon számára hosszabb felkészülési időt biztosítunk, írásbeli esetén lehetővé tesszük az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszköz (pl. számítógép) használatát, szükség esetén az írásbeli beszámoló szóbeli beszámolóval vagy a szóbeli beszámoló írásbeli beszámolóval történő felváltását, tanulmányait magántanulóként folytathatja. A fent felsorolt lehetőség(ek)et a tanuló írásban kéri az igazgatótól. Az igazgató a kérelmet 10 napon belül köteles elbírálni, és a szakértői vélemény alapján biztosítani a lehetőségek igénybevételét. Ha a tanuló megkapta az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alóli mentességet, akkor is kötelessége az órákon való részvétel, az órai- és házi feladatok elkészítése. A tanár kötelessége az értékelés alól felmentett tanuló munkájának figyelemmel kisérése, javítása, a fejlődés segítése. A tanuló tartós kötelességszegése esetén az igazgató visszavonhatja az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből adott értékelés, minősítés alóli mentességet. Ha a tanulót egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, az iskola a köznevelési törvényben meghatározott nem kötelező és egyéni foglalkozások időkeretének terhére egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozás keretében az adott tantárgyat tanító pedagógus a fejlesztőpedagógus közreműködésével egyéni fejlesztési terv alapján segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez. Ha a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő vagy a sajátos nevelési igényű tanuló tanulmányait szakértői vélemény alapján magántanulóként folytatja, az iskola a köznevelési törvényben meghatározott kötelező és nem kötelező foglalkozások időkeretén felül a törvény szerint külön erre a célra biztosított időkeretből átlagosan heti 10 óra egyéni foglalkozást szervez részére. Az egyéni foglalkozások keretében pedagógusaink felkészítik a tanulót az osztályozó vizsgára. 27

28 Az egyéni foglalkozások keretében szervezett fejlesztő, felkészítő foglalkozásokat csak arra a tanévre biztosítjuk a tanulónak, amely tanévben szeptember15-ig szakértői véleménnyel alátámasztott kérelemben a tanuló és kiskorú tanuló szülője kérte a tanuló mentesítését egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés, minősítés alól, vagy azt, hogy a tanuló tanulmányait magántanulóként folytathassa A beilleszkedést, felzárkózást segítő tevékenység területén pedagógusaink feladata, hogy: a szaktanár tudjon differenciáltan oktatni, nevelni, vegye figyelembe a tanuló eltérő képességeit, a hátrányt nem jelentő képességterületeken erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit, nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására, az osztályfőnök a tanuló problémáiról tájékoztassa a szaktanárokat, kiemelten figyelmesen és tapintatosan foglalkozzon a szülővel, szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, segítse a tanuló megfelelő pályaválasztását. A szakértői véleménnyel rendelkező tanulókon kívül a középiskolába készülő tanulók beilleszkedését nehezíti: az új iskola, más környezet, új és nehezebb körülmény, a kikerülés a védett és ismert környezetből, az önállósodási törekvés, a pubertással járó élettani problémák, az új osztálytársak között megtalálni helyüket, képességeiknek hiányos ismerete, használata, a neveltetésbeli, felfogásbeli különbség. Az említett tényezők gyakran váltanak ki a tanítványainkból önbizalomhiányt, kételkedést, vitát, érzelmi és hangulati labilitást, sok-sok kudarcélményt. Tehát nemcsak a beilleszkedés, az alkalmazkodás nehéz, hanem a személyiség- és viselkedészavarok is jelentkezhetnek. Felfogásunk, hogy a beilleszkedési, magatartási zavarok enyhítését, leküzdését segítő tevékenységünk az oktatás-nevelés egészét hassa át, amelyet az osztályfőnök koordinál. Fontos a tanulók családi hátterének megismerése is, mert a tanuló aktív résztvevője a nevelési folyamatnak, a tanulók különböznek egymástól és személyiségük különbözősége hatással van a nevelőmunka eredményességére. Hibák származnak abból, ha a pedagógus sematikusan ítéli meg a tanulót, nem törekszik cselekedete motívumainak feltárására, nem igyekszik tanítványait megismerni. A családokkal való rendszeres kapcsolattartás a fogadóórán, illetve a személyes megbeszéléseken történik. Meg kell ismerni a tanulók érzelmi tulajdonságait. Erre ad lehetőséget a családlátogatás, a szülői értekezlet, a közösségi programok szervezése, a személyes beszélgetés. Vidéki tanulók esetében a családlátogatás az anyagi fedezet hiánya miatt ritkán lehetséges. Osztályfőnöki órákon változatos tevékenységformákat alkalmazunk: családi helyzetet felmérő kérdőív, a családról és baráti körökről rajz, beszámoló egy napodról, önéletrajz, önjellemzés, írj jövőképedről stb. Ezek kiértékelésénél az ifjúságvédelmi felelős nagy segítséget ad. Az iskolakerülés miatt sokat hiányzó gyerekeket időben szakemberhez irányítjuk. Az okok feltárása után a hatékony segítséget együtt tervezzük meg (iskola, szülő, szakember). 28

29 Pedagógusaink sokat tehetnek az iskola által kiváltott pszichés zavarok felismerésében, a kiváltó tényezők csökkentésében: tantárgyi félelmek leküzdésének segítésével, a kiközösítés megakadályozásával, a tanítási program változatos feldolgozásával, a gyermekek sokoldalú foglalkoztatásával, a tananyag differenciált feldolgozásával, az egyéni tanulás stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatokkal, a tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a gyermeki pármunka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások sűrű érvényesítésével. Kapcsolatápolás a Nevelési Tanácsadóval és a Családsegítő Szolgálattal Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. Az iskolánkban tanuló gyerekek családi hátterében halmozódnak a hátrányok: családi válsághelyzet (szülő halála, válás), deviencia a családban (alkoholizmus, börtön), egyik vagy mindkét inaktív szülő, a szülők alacsony iskolázottsága vagy szakképzettsége. Munkaügyi szempontból Zirc és környéke kritikus térségnek számít. Pedagógusaink feladatai: Együtt kell működni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megelőzésében, megszüntetésében. Biztosítanunk kell a hátrányos helyzetben lévő tanulók felzárkóztatását. Észre kell vennünk, ha a tanuló magatartása, tanulmányi eredménye látszólag negatív irányban változik. A családban jelentkező gondokra, problémákra fel kell figyelnünk, és meg kell keresnünk a segítségadás lehetőségét. Amennyiben a szakemberrel együtt nem tudunk segítséget nyújtani, úgy kötelességünk a Gyermekjóléti Szolgálatot értesíteni a gyermek- és egészségvédelem megvalósítása érdekében: Megszervezzük az egészségügyi szűrővizsgálatokat, miután az új kollégium megépült. A szülőket tájékoztatjuk a családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatásokról, bátorítjuk őket annak igénybevételére. Fokozottan küzdünk a káros szenvedélyek ellen, együttműködve az iskolai védőnővel. A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetése érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, családsegítő szolgálattal, gyermekorvossal, gyermekvédelemmel foglalkozó társadalmi szervekkel. A gyermek és ifjúságvédelem kiemelten fontos feladata a drogmegelőzési tevékenység. 29

30 Drogprevenciós képzési programunk (röviden): Cél: A nemzeti Drogstratégia céljait szem előtt tartva esélyt teremteni arra, hogy a fiatalok képessé válhassanak egy produktív életstílus kialakítására és a drogok visszautasítására. Átfogó egészségügyi, szociális és jogi ismereteket kell adni a drogfogyasztás háttereiről, az arra utaló jelekről, a drogok hatásairól és következményeiről. Ki kell alakítani azokat a megfelelő készségeket, magatartásformákat, melyek következtében fokozódik a fiatalok drogokkal és használatuk következményeivel kapcsolatos tudása, a drogokkal kapcsolatos negatív (elutasító) attitűdje. A cél érdekében a kortárs csoportoktól és a kommunikációs csatornákon keresztül kapott információkat korrigálni kell! Ezen túlmenően fontos: a tanulók kommunikációs képességeinek fejlesztése, a személyiségfejlesztő hatások erősítése, fejlesztése, stressz kezelési módszerek elsajátítása. Résztvevők: Módszertan: az iskola diákjai (órarendszerű foglalkozásokon, szabadidőben, filmklubban), a pedagógusok (nevelési értekezlet, fórum), a szülők (szülői értekezlet, fórum). Az eredmények elérése érdekében szükséges a tanulók aktivitásának fokozása, a programban részt vevő szakemberek segítségével. A program során a direkt információközlést kerüljük, mert ha növekszik is a tanulók tudása a drogok veszélyeiről, az a használattól nem fogja őket feltétlenül távol tartani, ezért az érzelmi nevelésre irányul a program. A hangsúlyt ennek következtében nem képességeik kifejlesztésére, a megfelelő kommunikációs stratégiák elsajátítására és az érdekérvényesítő képességek megtanulására helyezzük. Kiemelt szerepet kap a program során a droghasználat elleni készségek fejlesztése, a nemet mondás, mely gyakorlás útján kialakítható, illetve fejleszthető. A fenti feladatok összefogását az igazgató által megbízott gyermek- és ifjúságvédelmi felelős végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Feladatai közé tartozik az iskola egészségnevelési programjának segítése. Hátrányos megkülönböztetés tilalma A hátrányos megkülönböztetés fogalma, fő megnyilvánulási formája: a különbségtétel, a kizárás, a valamely dologban való korlátozás vagy kedvezés, a tanuló zaklatása. Iskolánk úgy nevel és oktat, hogy minden intézkedésében, döntésében a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdeke érvényesüljön. Ezt szolgálja: az oktatási szolgáltatások megfelelő színvonalon és olyan formában történő biztosítása, hogy annak igénybevétele ne jelentsen senki számára aránytalan terhet, 30

31 hogy a tanuló megkap minden segítséget, amely képessége és tehetsége kibontakoztatásához, személyiség fejlesztéséhez, ismeretei állandó bővítéséhez és korszerűsítéséhez szükséges, hogy ügyeiben az intézmény nevelőtestülete, az egyes pedagógus humánusan, a körülmények körültekintő mérlegelésével, a többi tanuló szempontjait is figyelembe véve, a lehetséges legkedvezőbb lehetőséget választva dönt, határoz A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A tanulók jobb megismerése. Azoknál a tanulóknál, ahol feltételezzük a hátrányos helyzetet, (a hátrányos helyzet megállapítása a jegyző feladata) családlátogatást végezhetünk. Alapítványi támogatás: Jó Szakember Alapítvány. Nevelők és tanulók segítő, személyes kapcsolatai. Az iskolai könyvtár és számítógépek használata. Az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tevékenysége. Szoros kapcsolat a járási hivatalokkal, kormányhivatalokkal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik. A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet tanórán kívüli alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában: o a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.); o tanulói ügyelet, o sportélet; o túrák, kirándulások szervezése; o kulturális, szabadidős programok szervezése; o a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolai honlap). Ezekben a kérdésekben o az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük; o a diákönkormányzat véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé. A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: o az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, o a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, o az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, o a házirend elfogadása előtt. A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a 31

32 diákönkormányzat elnöke vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: o az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, o a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a Diákönkormányzat faliújságján keresztül, o az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel A szülők közösségét érintő együttműködési formák: A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak: Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. Családlátogatás Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása: o az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, o az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól, o a helyi tanterv követelményeiről, o az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, o saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, o a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, 32

33 o az iskolai- és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, o a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadó óra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egyegy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, a szakmai gyakorlati képzést, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről, iskolánk tanműhelyéről. Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz nyújthatja be. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. A szülők és más érdeklődők az iskola Pedagógiai Programjáról, Szervezeti és Működési Szabályzatáról, illetve Házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől kérhetnek tájékoztatást. Az iskola Pedagógiai Programjának, Szervezeti és Működési Szabályzatának és Házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie. A Pedagógiai Program, a Szervezeti és Működési Szabályzat, illetve a Házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: o az iskola honlapján; o az iskola fenntartójánál; o az iskola irattárában; o az iskola könyvtárában; o az iskola nevelői szobájában; o az iskola igazgatójánál; o az iskola igazgatóhelyetteseinél A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az iskola valamennyi tanulójára, továbbá más iskola azon tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény 33

34 igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság tagjaira. E vizsgaszabályzat a nevelőtestület által történő elfogadás utáni napon válik hatályossá és marad érvényes visszavonásáig. E vizsgaszabályzat felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. A módosítás az elfogadással azonos módon történik. A vizsgaszabályzatot akkor kötelező a lehetséges legrövidebb határidőn belül módosítani, ha a szabályzat alapjául szolgáló 20/2012. EMMI rendelet oly módon kerül módosításra, hogy az tényszerűen és érdemben befolyásolja a vizsgaszabályzatban foglaltakat A vizsgaszabályzat célja Tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzatának célja Jelen vizsgaszabályzat célja, hogy szabályozza, a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét, részeit és értékelését. A tanulmányok alatti vizsgák részletes jogi hátteréül a 20/2012. számú EMMI rendelet szolgál. E rendelet illetve a Nemzeti Köznevelési Törvény, a szakképzésről szóló törvény az irányadó a jelen dokumentumban részletes szabályozásra nem kerülő részek tekintetében. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a hatályos jogszabályok szerint nem lehet meghatározni illetve annak megállapítása, hogy egy eltérő képzési rendszerből átvételét kérő diák rendelkezik azon ismeretekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy tanulmányait a kívánt képzési rendszerben megkezdhesse. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. A tanulmányok alatti vizsgák fogalma A tanulmányok alatti vizsgák fogalomkörébe a törvény a különbözeti vizsgát, a javítóvizsgát és az osztályozó vizsgát sorolja. Osztályozó vizsgának kell tekinteni a szakképző iskolákban szervezett beszámoltató vizsgát is. A beszámoltató vizsgára vonatkozó részletes szabályozást a szakképzésről szóló törvény tartalmazza. Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki neki fel nem róható körülmény miatt a tanulmányok alatti vizsgát megkezdeni és a lebonyolításában részt venni nem képes. A fel nem róható körülmény elbírálása az intézményvezető feladata. A különbözeti vizsgát azon tanulók kötelesek tenni, akik más iskolából kérik átvételüket és olyan képzési rendszerben kívánják folytatni tanulmányaikat iskolánkban, amelynek követelményei eltérnek a régi iskolájukban folytatott képzés követelményeitől. Különbözeti vizsgát kötelesek tenni azon iskolába járó tanulók is, akik olyan képzési rendszerbe kérik átvételüket, amelynek követelményei eltérnek az általuk folytatott képzési rendszer követelményeitől. A különbözeti vizsga intézményvezetői engedélyhez kötött. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a következő esetekben: ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyezték neki, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget (pl. előrehozott érettségi vizsga miatt), a jogszabályban meghatározott időnél többet hiányzott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. 34

35 Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, a szakmai gyakorlatból, a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte A tanulmányok alatti vizsgák általános szabályai A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaidőszaka Javítóvizsga letételére szolgáló vizsgaidőszakot az igazgató állapítja meg azzal a megkötéssel, hogy e vizsgaidőszak az augusztus 15. és augusztus 31-e közötti időszakra kell, hogy essen. A sikertelen javítóvizsgát nem lehet megismételni. A tanuló szakmai gyakorlatból javítóvizsgát alanyi jogon nem tehet. Szakmai gyakorlatból, a nevelőtestület engedélyével - a gyakorlati oktatás szervezőjének egyetértésével - lehet javítóvizsgát tenni. Különbözeti vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. Az osztályozó vizsgára az iskola igazgatójának címzett kérelemben kell jelentkezni. Időpontok: a munkaterv szerint, augusztus, január, április, június hónapokban Az igazgató engedélyezheti, hogy az általános, a munkatervben meghatározott időponttól eltérjen a vizsgaidőpont, ha a tanuló érdeke vagy más körülmény indokolja. Ha a tanuló osztályozó vizsgán szerezte valamennyi osztályzatát, magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni. Szakmai gyakorlatból - az elméleti tantárggyal együtt értékelt szakmai gyakorlat kivételével - nem lehet osztályozó vizsgát tenni. Akik az év végi osztályozó vizsgán elégtelen osztályzatot kaptak, azok részére javítóvizsgát kell szervezni! A vizsgák időpontjáról a tanulókat írásban értesíteni kell! A tanulmányok alatti vizsgák időpontjáról a vizsgázót az iskola a vizsgára jelentkezéskor írásban tájékoztatja. Szintvizsga: A gazdasági kamara annak mérésére, hogy a tanuló a szakiskolában az első szakképzési évfolyamon elsajátította-e az irányítás melletti munkavégzéshez szükséges kompetenciákat, a szakiskola és a szakképesítésben érintett országos gazdasági érdek-képviseleti szervezet képviselőjének bevonásával a szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsgát szervez az első szakképzési évfolyam tanévében, február első tanítási napjától április utolsó tanítási napjáig terjedő időszakban. Ha a szakképesítés nem tartozik egyik gazdasági kamara vagy országos gazdasági érdekképviseleti szervezet hatáskörébe sem, a gazdasági kamara a szintvizsga megszervezésébe a szakmai szervezet vagy szakmai kamara képviselőjét vonja be. A szintvizsga minden tanuló számára kötelező, amelynek eredménye a tanuló év végi szakmai érdemjegyébe nem számít bele. A szintvizsgát nem teljesítő tanuló részére a gazdasági kamara pótló, javító szintvizsgát szervez. A szakiskolai tanuló szakmai gyakorlati képzésére a tizedik-tizenegyedik évfolyamon a szintvizsga teljesítéséig kizárólag a 35

36 szakképző iskolában vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelyében kerülhet sor. Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt a szakmai képzésben és nem rendelkezik érettségi végzettséggel. A szintvizsga követelményét a szakképesítés szakképzési kerettanterve alapján a gazdasági kamara egyéb szakmai szervezetek közreműködésével dolgozza ki. A szakiskola a felvételkor ismerteti a szintvizsga követelményeit a tanulóval, valamint a honlapján folyamatosan biztosítja a szintvizsga követelményeinek nyilvánosságát. Érettségi és szakmai vizsga E vizsgákat az iskolába beiratkozás időpontjában érvényben lévő vizsgaszabályzat szerint szervezzük. Előrehozott érettségi vizsga A tanuló a május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig (valamennyi középiskolában és az országos vizsgaközpontban), az október-novemberi vizsgaidőszakra szeptember 5-ig (a kijelölt középiskolákban) jelentkezhet érettségi vizsgára. Előrehozott érettségi vizsgára való jelentkezésnek feltétele, hogy a tanulónak teljesítenie kell az iskola helyi tantervében az adott vizsgatárgyra megfogalmazott követelményeket. A vizsga megkezdéséig meg kell szereznie az iskolai követelmények teljesítéséhez még szükséges jegyet. Az osztályzatok megszerzése a teljes tanulmányi időre vonatkozik, és osztályozó vizsgával történik. Az aktuális évben még ténylegesen tanult tárgy tantárgyi követelményeinek teljesítéséhez az érettségi vizsgák megkezdéséig jegyet kell szerezni; ehhez a tanulónak az utolsó hónapok anyagából be kell számolnia a szaktanárnál. Az osztályozó vizsgákra az éves naptárban kijelölt időpontokig kell jelentkezni az igazgatónak címzett kérvényben, mely tartalmazza a tanuló nevét, osztályát, megjelölve a tantárgy nevét és az évfolyamot, amelynek anyagából a tanuló vizsgázni kíván. A tanuló akkor is jelentkezhet érettségi vizsgára egy vizsgatárgyból, ha azt iskolájában nem tanulta. Ha az adott tantárgy szerepel a tanuló saját iskolájának helyi tantervében, akkor a tanulónak saját iskolájában kell megszereznie a helyi tantervben előírt összes évfolyam anyagából az év végi osztályzatot. Csak ezután bocsátható érettségi vizsgára az adott tárgyból. Ha az adott tantárgy nem szerepel a tanuló saját iskolájának helyi tantervében, akkor keresnie kell egy másik iskolát, ahol azt tanítják, s velük vendégtanulói jogviszonyt kell létesítenie. (Vendégtanulói jogviszony létesítéséről az adott intézmény igazgatója dönt.) Vendégtanulói jogviszony keretében náluk tehet osztályozóvizsgát, majd náluk jelentkezhet az adott vizsgatárgyból érettségi vizsgára. Az előrehozott érettségire leadott jelentkezés nem tekinthető utólag semmisnek. Egyedül abban az esetben lehet a jelentkezést törölni, ha a jelentkező nem tudta a vizsgára bocsátás feltételeit teljesíteni. Az osztályozó vizsgával szerzett jegy sem tekinthető semmisnek, ez kerül a tanuló bizonyítványába. 36

37 Abban az esetben, ha a tanuló nem jelenik meg az előrehozott érettségi vizsgán, vagy a vizsga során elégtelen osztályzatot szerez, úgy javítóvizsgát tehet (kötelező tárgy esetében tennie kell) a tanulói jogviszonya alatt az adott vizsgatárgyból. Aki előrehozott érettségin emelt szinten elégtelen osztályzatot szerzett, az a javítóvizsgára középszinten is jelentkezhet a következő vizsgaidőszakban. Legalább elégséges osztályzat esetén az előrehozott érettségi vizsgán megszerzett osztályzat kerül az érettségi bizonyítványba, vagyis a tanulói jogviszony ideje alatt nincs mód a vizsga megismétlésére (mondjuk a jobb teljesítmény reményében). Erre legkorábban a teljes érettségi vizsga befejezése után van először lehetőség (ismétlő vizsga). Az érettségi bizonyítvány átadásáig a tanulói jogviszony ideje alatt középszintű érettségi vizsga emelt szinten történő megismétlése (szintemelő vizsga) ugyanabból a vizsgatárgyból egy alkalommal tehető. Ha a tanuló valamely tantárgyból előrehozott érettségi vizsgát tett, ezáltal az adott tantárgy tanulmányi követelményeit teljesítette. Az iskola magasabb évfolyamán vagy évismétlés esetén e tantárgy tanulásával az igazgatóhoz írt kérelemmel felmentését kérheti. A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottságai, a vizsgabizottságok elnökei és az igazgató szerepe A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottságának a munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga előkészítéséért jogszerű lebonyolításáért, feltételeinek megteremtéséért. A vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Lehetőség szerint a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógus kell, akik végzettsége és szakképzettsége alapján az adott tantárgy tanítására jogosultak. Kérdező tanár csak az lehet, aki az Nkt. 3. számú melléklete alapján jogosult a tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsgát reggel nyolc órakor vagy az után kell kezdeni és délután tizenhét óráig be kell fejezni. Szabálytalanságok Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, vázlatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. Az igazgató a vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Ha a vizsgázó a tanulmányok alatti vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli és a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt illetve az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. Amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja vagy az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A tanulmányok alatti vizsgák állhatnak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati részből. 37

38 Az írásbeli vizsga általános szabályai a) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A pótló vizsga szükség esetén pihenőidő beiktatásával harmadik vizsgaként is megtartható. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli feladatok megoldására rendelkezésre álló időkeret tantárgyanként legfeljebb hatvan perc lehet. b) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, ne segíthessék. c) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázónak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható d) Az írásbeli vizsgán kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elvégezni. Amennyiben a feladatlap számítógép, számológép használatát írja elő, azt az iskolának kell biztosítania. Íróeszközről a vizsgázó, a vizsgához szükséges segédeszközről az iskola gondoskodik. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélgethetik. e) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a feladatlapokon lehet készíteni. g) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatóját. A szóbeli vizsga általános szabályai a) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. b) A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. c) A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. d) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. e) Ha a vizsgázó önálló feleltét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatban a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó végzett a tétel kifejtésével vagy a tétel kifejtése során az önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése közben akkor szakítható félbe, ha a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett vagy a rendelkezésre álló idő letelt. e) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el azaz felelte nem éri el az elégséges szintet az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Ez esetben a szóbeli 38

39 minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot annak alapján kiszámítani. f) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. g) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. A gyakorlati vizsga általános szabályai Gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. a) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően (különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában) kell elkészíteni. b) A gyakorlati vizsgafeladatokat legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. c) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. d) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. e) A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. f) A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni. A Sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó rendelkezések Amennyiben sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányok alatti vizsgát tesznek, úgy a 20/2012. EMMI rendeletben lefektetett szabályokat kell alkalmazni Vizsgakövetelmények A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit a Pedagógiai Program A tanulmányok alatti vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei című melléklete tartalmazza Az értékelés rendje A tanulmányok alatti vizsgák szakmánkénti, tárgyankénti és vizsgatípusonkénti szerkezetét és értékelési elveit a Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata, részei és értékelése című melléklet tartalmazza. Az írásbeli vizsgák időtartama legfeljebb 60 perc lehet. A szóbeli vizsgák legfeljebb 45 percig tarthatnak, amelyből 30 perc felkészülési időt kell biztosítani a 39

40 vizsgázónak a tétel kihúzását követően. Az adott gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére, amelybe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Tanulók átvételéről az iskola igazgatója dönt. Az igazgató a tanuló átvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettesek és az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét. A szakképző évfolyamokon történő iskolaváltásra csak azonos szakképzést folytatandó iskolák között van lehetőség. Másik iskolából vagy más képzési rendszerből érkező tanuló különbözeti vizsgát köteles tenni. A különbözeti vizsga célja annak megállapítása, hogy a tanuló rendelkezik-e a tanulmányok folytatásához szükséges ismeretekkel A felvételi eljárás különös szabályai A felvétel elveit, követelményeit a továbbtanulási tájékoztatóban hozzuk nyilvánosságra. A továbbtanulási tájékoztató anyagát az Alapító okiratnak megfelelően állítjuk össze. A szakmák, osztályok indítása az Alapító okirat és létszámi keret alapján történik. A szakiskolába történő felvételhez egészségügyi alkalmassági vizsgálat is szükséges. Fontos tudni, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók problémáikat az egészségügyi alkalmassági vizsgálatot végző orvossal és a fejlesztő pedagógussal kötelesek közölni. Felvételi vizsga nincs. A felvételi kérelem elbírálásánál az általános iskola hetedik év végi és a nyolcadik félévi eredmények számítanak. Figyelembe vett tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, történelem, matematika, fizika. Fegyelmi eljárás során elbocsátott nem tanköteles tanuló felvételéről a tantestület javaslatára az igazgató dönt. Szakiskola, szakképzés A Köznevelési Törvény értelmében a létszámi kereten belül a jelentkezőket felvesszük. Egészségügyi alkalmasság Szakközépiskola A létszámi keretnek megfelelően az általános iskolai eredmények alapján rangsorolva vesszük fel a jelentkezőket. Nappali rendszerű felnőttképzés A szakiskola 10. osztályát eredményesen befejező, 16. életévét betöltött tanulókat, valamint szakmai vizsgával rendelkező tanulókat veszünk fel a 10. évfolyamra. Minden képzési típusnál a más iskolából jelentkezők felvételéről az igazgató dönt. eltérő tantervi képzéskor a tanult tárgyak figyelembevételével szükség szerint különbözeti vizsgát tesz a tanuló. 40

41 1.12 A továbbhaladás feltételei Minden képzési formában: A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha a helyi programban A tovább haladás feltételei c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a pedagógusok a tanulók év közbeni tanulmányi munkája alapján bírálják el. Minden tantárgyból az elégséges év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet Tanulói jogviszony megszűnése A jogviszony megszűnéséről a Knt. 53. (2) bekezdése rendelkezik. A tanuló jogviszony megszűnésekor a tanuló köteles leszerelni (leszerelő jeggyel). Ekkor rendezi az esetleges tartozásait az iskolával, gyakorlati helyekkel. A diákigazolványát is leadja. Az ingyenes könyveket az iskola könyvárában kell a tanulónak leadnia. Tanköteles tanuló jogviszonya akkor szűnik meg, ha a fogadó iskola, írásban jelezte átvételi szándékát. 41

42 2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium helyi programja alapján tanított tantárgyak és ai Tantárgy neve I. Kifutó képzések szakmai programjai Megújuló energiaforrás energetikus össz 14. évf. heti Órarendi röv. Előírások elmélete 192 6,0 ELŐEL Energiagazdálkodás gyakorlata 160 5,0* ENGYA Munkaszervezés elmélete 64 2,0 MSZEL Információcsere gyakorlata 160 5,0* INGYA Megújuló energiaforrások gyakorlata 256 8,0* MEGYA Megújuló energiaforrások elmélete 160 5,0 MEEL Vállalkozási ismeretek 96 3,0 VÁLI Osztályfőnöki 32 1,0 OSZF Érvényes: től ,0 Készült a MK /2007 közleményben kiadott központi program alapján. Készült a 18/2009 (IX.10.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 42

43 Tantárgy neve Szállítmányozási ügyintéző össz 14. évf. 15. évf. heti össz heti Órarendi röv. Közlekedési folyamatok 36 1,0 KÖFF Jogi ismeretek 36 1,0 JOG Gazdálkodási ismeretek 72 2,0 GPI Közlekedési alapismeretek 54 1,5 KÖAI Közlekedés gazdaságtan 36 1,0 KÖGAI Kommunikáció 36 1,0 KOMM Munkavédelem 36 1,0 MTŰZ Közlekedés technikai elemei 54 1,5 KTEC Informatika 18 0,5 INFO II. Közlekedés gazdaságtani adatfeldolgozás 72 2,0 KÖGAD Díjszámítás 36 1,0 DÍJA Marketing 90 2,5 MARK Fuvarozás technológiája 144 4,0 FUTEC Díjszámítás 108 3,0 DÍJSZ Munkajog 32 1,0 MUKÖ Idegen nyelv 108 3,0** 64 2,0** NYELV Szállítmányozási földrajz 96 3,0 FÖL Külkereskedelmi ismeretek 144 4,5 KÜL Logisztikai ismeretek 144 4,5 LOG Szállítmányozási ismeretek 192 6,0 SZÁLL Vámismeretek 32 1,0 VÁM Informatikai gyakorlat 95 3,0* INFO I. Informatikai gyakorlat 72 2,0 65 2,0* INFO II. Forgalmi gyakorlat 63 1,8 GYAK Jegypénztári gyakorlat 63 1,8 GYAK Kommunikáció gyakorlata 54 1,5* ÜZLK Szállítmányozási gyakorlat 224 7,0 GYAK I. Testnevelés 36 1,0 Osztályfőnöki 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től , ,0 Készült a GKM 10842/2008 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült a 17/2010 (IX. 25.) NFM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 43

44 Élelmiszer- és vegyi áru-eladó 2 éves Tantárgy neve össz 11. évf. 12. évf. heti össz heti Órarendi röv. Áruforgalom 90 2, ,5 ÁRUF Kereskedelem 180 5,0 80 2,5 KERI Élelmiszer ismeret 90 2,5 48 1,5 ÁRU Idegen nyelv 72 2,0** 32 1,0** NYELV Gyakorlat ,0* ,5* GYAK Áruforgalmi gyakorlat 126*/98* óra Kereskedelmi gyakorlat 98*/0 óra Élelmiszer ismeret gyakorlat 539*/686* óra Testnevelés 36 1,0 32 1,0 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től , ,0 Készült a /2011 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült a 32/2011 (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 44

45 Tantárgy neve Élelmiszer- és vegyi áru-eladó 2 éves össz 11. évf. 12. évf. heti össz heti Órarendi röv. Áruforgalmi ismeret 180 5,0 48 1,5 ÁRUF Idegen nyelv 108 3,0** 96 3,0** NÉMET ANGOL Fogyasztói érdekvédelem 36 1,0 FOÉR Élelmiszer ismeret 72 2, ,5 ÉLIS Gyakorlat ,0* ,5* GYAK Áruforgalmi gyakorlat 315*/189* óra Kereskedelmi gyakorlat 168*/224*óra Élelmiszer gyakorlat 273*/371* óra Testnevelés 72 2,0 48 1,5 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től , ,0 Készült a /2010 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült az 1/2010 (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 45

46 Tantárgy neve Gépi forgácsoló 2 éves össz 11. évf. 12. évf. heti össz heti Órarendi röv. Munkavédelem 36 1,0 MKV Anyagvizsgálat 54 1,5 ANYVI Szakrajz 36 1,0 RAJZ Mérések 18 0,5 MÉRÉS Anyagismeret 36 1,0 ANYI Alakítás 36 1,0 ALAK Alapszerelések 18 0,5 ALSZER Szakmai ismeret 198 5, ,5 SZI Gyakorlat ,0* ,5* GYAK Munkavédelem gyakorlat 21*/0 óra Anyagvizsgálat gyakorlat 84*/35* óra Alapozó gyakorlat 441*/0 óra Szakmai gyakorlat 210*/749* óra Testnevelés 36 1,0 32 1,0 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től , ,5 Készült a /2011 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült a 32/2011 (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 46

47 Tantárgy neve Gépi forgácsoló 2 éves össz 11. évf. 12. évf. heti össz heti Órarendi röv. Munkavédelem 72 2,0 MKV Szakrajz 72 2,0 SZR Szakmai alapismeretek 36 1,0 SZAI Anyagismeret 72 2,0 ANYI Szakmai ismeret 108 3, ,0 SZI CNC ismeret 36 1,0 96 3,0 CNC Gyakorlat ,0* ,5* GYAK Munkavédelem gyakorlat 70*/0 óra Anyagvizsgálat gyakorlat 140*/0 óra Szakmai gyakorlat 287*/784* óra Szakmai alapgyakorlat 259*/0 óra Testnevelés 72 2,0 48 1,5 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től , ,0 Készült a /2010 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült az 1/2010 (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 47

48 Tantárgy neve Géplakatos 2 éves össz 11. évf. 12. évf. heti össz heti Órarendi röv. Munkavédelem 36 1,0 MKV Szakrajz 72 2,0 RAJZ Mérések 18 0,5 MÉRÉS Anyagismeret 36 1,0 ANYI Alakítás 36 1,0 ALAK Alapszerelések 18 0,5 ALSZER Anyagvizsgálat 18 0,5 16 0,5 ANYVI Melegüzem 18 0,5 MELEG Megmunkálások 64 2,0 MUNK Üzembe helyezés 144 4,5 ÜZEM Kötések 108 3,0 KÖTÉS Gépelemek 72 2,0 48 1,5 GÉPE Gyakorlat ,0* ,5* GYAK Munkavédelem gyakorlat 21*/0 óra Alapozó gyakorlat 441*/0 óra Anyagvizsgálat gyakorlat 35*/63* óra Melegüzemi gyakorlat 70*/0 óra Megmunkálás gyakorlat 0/161* óra Üzembe helyezés gyakorlat 0/350* óra Kötések gyakorlat 140*/0 óra Gépelemek gyakorlat 49*/210* óra Testnevelés 36 1,0 32 1,0 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től , ,0 Készült a /2011 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült a 32/2011 (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 48

49 Tantárgy neve Géplakatos 2 éves össz 11. évf. 12. évf. heti össz heti Órarendi röv. Munkavédelem 72 2,0 MKV Szakrajz 72 2,0 SZR Szakmai alapismeretek 72 2,0 MÉRÉS Anyagismeret 36 1,0 ANYI Szerelési ismeretek 54 1,5 ALAK Gépelemek 54 1,5 GÉPE Szakmai ismeret 36 1,0 96 3,0 SZI Gépbeállítási ismeret 160 5,0 GÉPBE Gyakorlat ,0* ,5* GYAK Munkavédelem gyakorlat 70*/0 óra Szakmai gyakorlat 259*/0 óra Anyagvizsgálat gyakorlat 42*/0 óra Szakmai gyakorlat 189*/784* óra Gépészet kötések gyakorlat 196*/0 óra Testnevelés 72 2,0 48 1,5 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től , ,0 Készült a /2010 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült az 1/2010 (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 49

50 Tantárgy neve Kőműves 2 éves össz 11. évf. 12. évf. heti össz heti Órarendi röv. Munkavégzés 32 1,0 MUNK Szakrajz 36 1,0 RAJZ Munkavédelem 36 1,0 MKV Építési alapismeretek 72 2,0 SZAI Vállalkozás 32 1,0 VÁLL Szigetelés 54 1,5 32 1,0 SZIG Betonozás 90 2,5 64 2,0 BETON Falazás 126 3,5 64 2,0 FALAZ Bontás 18 0,5 48 1,5 BONT Gyakorlat ,0* ,5* GYAK Szakrajz gyakorlat 35*/0 óra Szigetelés gyakorlat 56*/175* óra Betonozás gyakorlat 196*/196* óra Falazási gyakorlat 448*/294* óra Bontási gyakorlat 21*/119* óra Testnevelés 36 1,0 32 1,0 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től , ,0 Készült a /2011 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült a 32/2011 (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 50

51 Tantárgy neve Kőműves óraterve 2 éves össz 11. évf. 12. évf. heti össz heti Órarendi röv. Szakmai alapismeret 72 2,0 SZAI Zsaluzás 72 2,0 ZSALU Állványozás 36 1,0 ÁLLV Szigetelés 72 2,0 SZIG Betonozás 0,0 64 2,0 BETON Falazás 108 3,0 32 1,0 FALAZ Szakmai ismeret 36 1,0 48 1,5 SZI Minőségvizsgálatok 0,0 48 1,5 MINV Vállalkozás 0,0 64 2,0 VÁLL Gyakorlat ,0* ,5* GYAK Szakmai alapgyakorlat 28*/0 óra Munkavédelem gyakorlat 28*/0 óra Zsaluzás gyakorlat 70*/0 óra Állványozás gyakorlat 98*/0 óra Szigetelés gyakorlat 112* /0 óra Betonozási gyakorlat 0/133* óra Falazási gyakorlat 420*/119* óra Szakmai gyakorlat 0/238* óra Spec. Kőm. gyakorlatok 0/238* óra Vállalkozási gyakorlat 0/56* óra Testnevelés 72 2,0 48 1,5 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től , ,0 Készült a /2010 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült az 1/2010 (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 51

52 Tantárgy neve Szakács óraterve 2 éves össz 11. évf. 12. évf. heti össz heti Órarendi röv. Szakmai alapismeret 54 1,5 SZAI Kommunikáció 36 1,0 KOMM Előkészítés 54 1,5 ELŐK Ügyvitel 128 4,0 ÜGYV Szakmai ismeret 198 5,5 64 2,0 SZI Idegen nyelv NÉMET 64 2,0 54 1,5 ANGOL Gyakorlat ,0* ,5* GYAK Szakmai alapgyakorlat 112*/0 óra Előkészítés gyakorlat 294*/0 óra Ügyviteli gyakorlat 0/105* óra Szakmai gyakorlat 350*/679* óra Testnevelés 72 2,0 48 1,5 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től , ,0 Készült a /2010 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült az 1/2010 (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 52

53 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító 2 éves Tantárgy neve össz 11. évf. 12. évf. heti össz heti Órarendi röv. Szakrajz 36 1,0 SZR Anyagismeret 36 1,0 ANYI Gépelemek 36 1,0 GÉPE Munkavédelem 18 0,5 MKV Javítástechnológiák 54 1,5 JAVT Mezőgazdasági erőgépek 72 2,0 MGE Mezőgazdasági munkagépek 54 1,5 64 2,0 MGM Járművezetési ismeretek 36 1,0 JVEI Gépjavítás 54 1,5 GÉPJ Vállalkozási ismeretek 32 1,0 VÁLI Diagnosztika 32 1,0 DIAG Mezőgazdasági gépek üzemeltetése 48 1,5 MGÜZ Mezőgazdasági ismeretek 80 2,5 MGI Gyakorlat ,0* ,5* GYAK Szakmai alapgyakorlat 175*/0 óra Gépjavítás gyakorlat 539*/105*óra Járművezetési gyakorlat 42*/0 óra Szakmai gyakorlat 0/679* óra Testnevelés 72 2,0 48 1,5 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től , ,0 Készült az FVM /2008 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült az 51/2010 (IV. 29.) FVM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 53

54 Tantárgy neve Panziós, falusi vendéglátó 2 éves össz 11. évf. 12. évf. heti össz heti Órarendi röv. Gazdálkodás 72 2,0 GAZD Vendéglátás 126 3,5 VEND Napi tevékenységek 198 5,5 NTEV Állattartás, kertművelés 128 4,0 ÁLKE Takarítás 64 2,0 TAK Idegen nyelv 64 2,0** NÉMET ANGOL Gyakorlat ,0* ,5* GYAK Gazdálkodási gyakorlat 180/0 óra Vendéglátási gyakorlat 306/0 óra Napi tevékenységek gyakorlata 198*/0 óra Higéniás tevékenységek gyakorlata 72*/0 óra Napi tevékenységek gyakorlata 0/448* óra Állattartási, kertművelési gyakorlat 0/224* óra Takarítási gyakorlat 0/112* óra Testnevelés 72 2,0 48 1,5 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től , ,0 Készült a /2010 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült az 1/2010 (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 54

55 FESTŐ, DÍSZÍTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ 3 éves előrehozott Tantárgy neve össz 9. évf. 10. évf. 11. évf. heti össz heti össz heti Órarendi röv. Munkavégzés 36 1,0 MUNK Szakrajz 36 1,0 RAJZ Munkavédelem 18 0,5 MKV Építési alapismeretek 54 1,5 18 0,5 SZAI Vállalkozás 32 1,0 VÁLL Festés 72 2,0 36 1,0 FEST Díszítő festés 18 0,5 48 1,5 DÍSZ Mázolás 36 1,0 80 2,5 MÁZOL Tapétázás 72 2,0 64 2,0 TAP Plakátragasztás 32 1,0 PLAK Gyakorlat ,0* ,5* ,5* GYAK Szakrajz gyakorlat 35/0/0 óra Festési gyakorlat 469/161/63 óra Díszítő festés gyakorlat 0/0/210 óra Mázolási gyakorlat 0/168/231 óra Tapétázási gyakorlat 0/301/0 óra Plakátragasztás gyakorlat 0/0/56 óra Idegen nyelv 72 2,0** 36 1,0** ANGOL NÉMET Történelem 72 2,0 72 2,0 TÖRT Fizika 36 1,0 TEFI Földrajz 36 1,0 32 1,0 TEFÖ Kémia 36 1,0 TEKÉ Biológia 64 2,0 TEBI Informatika 54 1,5 36 1,0 INFO Matematika 36 1,0 54 1,5 32 1,0 MATE Művészetek 18 0,5 18 0,5 MŰVÉ Anyanyelv 72 2,0 54 1,5 48 1,5 MAGY Testnevelés 108 3, ,0 96 3,0 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től 1260,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0 35,0 Elmélet 180 5, , ,0 Gyakorlat , , ,5 Közismereti , , ,5 Készült a /2011 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült a 32/2011 (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 55

56 Tantárgy neve SZAKÁCS 3 éves előrehozott össz 9. évf. 10. évf. 11. évf. heti össz heti össz heti Órarendi röv. Gazdálkodás 72 2,0 72 2,0 48 1,5 GAZD Vendéglátás 36 1,0 72 2,0 48 1,5 VEND Idegen nyelv 36 1,0 64 2,0 NYELV Ételkészítés I. 72 2,0 36 1,0 ÉTKÉ I. Ételkészítés II. 96 3,0 ÉTKÉ II. Gyakorlat ,0* ,5* ,5* GYAK Idegen nyelv gyakorlat 0/0/35 óra Ételkészítési gyakorlat I. 504/483/0 óra Ételkészítési gyakorlat II. 0/147/525 óra Idegen nyelv 72 2,0** 36 1,0** ANGOL NÉMET Történelem 72 2,0 72 2,0 TÖRT Fizika 36 1,0 TERFI Földrajz 36 1,0 32 1,0 TERFÖ Kémia 36 1,0 TERKÉ Biológia 64 2,0 TERBI Informatika 54 1,5 36 1,0 INFO Matematika 36 1,0 54 1,5 32 1,0 MATE Művészetek 18 0,5 18 0,5 MŰVÉ Anyanyelv 72 2,0 54 1,5 48 1,5 MAGY Testnevelés 108 3, ,0 96 3,0 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től 1260,0 35,0 1260,0 35, ,0 Elmélet 180 5, , ,0 Gyakorlat , , ,5 Közismereti , , ,5 Készült a /2011 sz. közleményben kiadott központi program alapján. Készült a 32/2011 (VIII. 25.) NGM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 56

57 FESTŐ, DÍSZÍTŐ, MÁZOLÓ ÉS TAPÉTÁZÓ 3 éves előrehozott Tantárgy neve össz 9. évf. 10. évf. 11. évf. heti össz heti össz heti Órarendi röv. Szakmai alapismeret 36 1,0 SZAI Munkavédelem 54 1,5 MKV Szakmai számítás 96 3,0 SZASZ Anyagismeret 36 1,0 36 1,0 ANYI Szakrajz 54 1,5 RAJZ Szakmai ismeret 54 1,5 36 1,0 SZI Mázolás 72 2,0 MÁZOL Tapétázás 18 0,5 96 3,0 TAP Plakátragasztás 0,0 32 1,0 PLAK Vállalkozás 0,0 32 1,0 VÁLL Gyakorlat ,0* ,5* ,5* GYAK Szakmai alapgyakorlat 126/0/0 óra Szakmai gyakorlat 378/112/0 óra Mázolási gyakorlat 0/518/0 óra Tapétázási gyakorlat 0/0/371 óra Plakátragasztás gyakorlat 0/0/91 óra Vállalkozási gyakorlat 0/0/98 óra Idegen nyelv 72 2,0** 36 1,0** ANGOL NÉMET Történelem 72 2,0 90 2,5 TÖRT Fizika 36 1,0 TERFI Földrajz 36 1,0 32 1,0 TERFÖ Kémia 36 1,0 TERKÉ Biológia 64 2,0 TERBI Informatika 72 2,0 36 1,0 INFO Matematika 36 1,0 54 1,5 48 1,5 MATE Művészetek 36 1,0 36 1,0 MŰVÉ Anyanyelv 72 2,0 54 1,5 64 2,0 MAGY Testnevelés 72 2,0 72 2,0 64 2,0 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től 1260,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0 35,0 Elmélet 180 5, , ,0 Gyakorlat , , ,5 Közismereti , , ,5 Készült a /2010 V.10. közleményben kiadott központi program alapján. Készült a 1/2010 (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 57

58 Tantárgy neve Gépi forgácsoló 3 éves előrehozott össz 9. évf. 10. évf. 11. évf. heti össz heti össz heti Órarendi röv. Munkavédelem 72 2,0 MKV Anyagismeret 72 2,0 ANYI Szakrajz 72 2,0 RAJZ Szakmai alapismeretek 36 1,0 SZAI Szakmai ismeret 0, , ,5 SZI CNC ismeret 0,0 36 1,0 80 2,5 CNC Gyakorlat ,0* ,5* ,5* GYAK Munkavédelem gyakorlat 0/70/0 óra Anyagvizsgálat gyakorlat 140/0/0 óra Szakmai alapgyakorlat 364/0/0 óra Szakmai gyakorlat 0/560/560 óra Idegen nyelv 72 2,0** 36 1,0** ANGOL NÉMET Történelem 72 2,0 90 2,5 TÖRT Fizika 36 1,0 TERFI Földrajz 36 1,0 32 1,0 TERFÖ Kémia 36 1,0 TERKÉ Biológia 64 2,0 TERBI Informatika 72 2,0 36 1,0 INFO Matematika 36 1,0 54 1,5 48 1,5 MATE Művészetek 36 1,0 36 1,0 MŰVÉ Anyanyelv 72 2,0 54 1,5 64 2,0 MAGY Testnevelés 72 2,0 72 2,0 64 2,0 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től 1260,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0 35,0 Elmélet 180 5, , ,0 Gyakorlat , , ,5 Közismereti , , ,5 Készült a /2010 V.10. közleményben kiadott központi program alapján. Készült a 1/2010 (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 58

59 Tantárgy neve Gépi forgácsoló 3 éves előrehozott össz 9. évf. 10. évf. 11. évf. heti össz heti össz heti Órarendi röv. Munkavédelem 72 2,0 MKV Anyagismeret 72 2,0 ANYI Szakrajz 72 2,0 RAJZ Szakmai alapismeretek 36 1,0 SZAI Szakmai ismeret 0, , ,5 SZI CNC ismeret 0,0 36 1,0 80 2,5 CNC Gyakorlat ,0* ,5* ,5* GYAK Munkavédelem gyakorlat 0/70/0 óra Anyagvizsgálat gyakorlat 140/0/0 óra Szakmai alapgyakorlat 364/0/0 óra Szakmai gyakorlat 0/560/560 óra Idegen nyelv 72 2,0** 36 1,0** ANGOL NÉMET Történelem 72 2,0 90 2,5 TÖRT Fizika 36 1,0 TERFI Földrajz 36 1,0 32 1,0 TERFÖ Kémia 36 1,0 TERKÉ Biológia 64 2,0 TERBI Informatika 72 2,0 36 1,0 INFO Matematika 36 1,0 54 1,5 48 1,5 MATE Művészetek 36 1,0 36 1,0 MŰVÉ Anyanyelv 72 2,0 54 1,5 64 2,0 MAGY Testnevelés 72 2,0 72 2,0 64 2,0 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től 1260,0 35,0 1260,0 35,0 1120,0 35,0 Elmélet 180 5, , ,0 Gyakorlat , , ,5 Közismereti , , ,5 Készült az MK 13462/2007 közleményben kiadott központi program alapján. Készült a 1/2010 (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 59

60 Tantárgy neve SZAKÁCS 3 éves előrehozott össz 9. évf. 10. évf. 11. évf. heti össz heti össz heti Órarendi röv. Élelmiszer ismeret 54 1,5 0,0 0,0 ÉLIS Kommunikáció 36 1,0 0,0 0,0 KOMM Előkészítés 54 1,5 0,0 0,0 ELŐK Ételkészítés I. 36 1,0 0,0 ÉTKÉ I. Ételkészítés 162 4,5 ÉTKÉ Német nyelv II. 54 1,5 64 2,0 NÉM II. Ügyvitel 128 4,0 ÜGYV Ételkészítés II. 64 2,0 ÉTKÉ II. Gyakorlat ,0* ,5* ,5* GYAK GYAK I. 112/0/0 óra GYAK II. 0/0/105 óra GYAK IIII. 294/0/0 óra GYAK IV. 98/0/0 óra GYAK V. 0/630/0 óra GYAK VI. 0/0/455 óra Idegen nyelv 72 2,0** 36 1,0** ANGOL NÉMET Történelem 72 2,0 90 2,5 TÖRT Fizika 36 1,0 TERFI Földrajz 36 1,0 32 1,0 TERFÖ Kémia 36 1,0 TERKÉ Biológia 64 2,0 TERBI Informatika 72 2,0 36 1,0 INFO Matematika 36 1,0 54 1,5 48 1,5 MATE Művészetek 36 1,0 36 1,0 MŰVÉ Anyanyelv 72 2,0 54 1,5 64 2,0 MAGY Testnevelés 72 2,0 72 2,0 64 2,0 TEST Osztályfőnöki 36 1,0 36 1,0 32 1,0 OSZF Érvényes: től 1260,0 35,0 1260,0 35, ,0 Elmélet 180 5, , ,0 Gyakorlat , , ,5 Közismereti , , ,5 Készült az MK 13462/2007 közleményben kiadott központi program alapján. Készült a 1/2010 (II. 5.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 60

61 Szakiskola 9. és 10. osztály Helyi program tantárgyai és ai Készült a kerettantervi rendelkezések alapján Tantárgy Évfolyam Sor-szám Megnevezés heti évi heti évi Összesen 1. Magyar nyelv és irodalom Történelem éstársadalmi ism Idegen nyelv** 3** 108 3** Matematika Informatika ** 1** 36 1** Fizika Kémia Biológia és egészségtan Földrajz Művészetek Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki Testnevelés és sport , Szakmai előkészítés Pályaorientáció* 2* Műszaki, gazdasági előkészítő 15. gyakorlat * 4** Szakmai alapozás 0 Szakmai alapozóelmélet és gyakorlat* Heti összes 30 27,5 Évi összesen 1080,0 990, *- gal jelőlt tantárgyak témáinak feldolgozása csoportbontással. Érvényes szeptember 1-től. Készült: Az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II.8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet alapján. * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 61

62 Szakközépiskolai felnőttképzés nappali tagozat 3 éves 3 éves helyi program tantárgyai és ai Tantárgy Évfolyam Sorszám Megnevezés Össz. heti évi heti év heti évi 1. Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ism Társadalmi ismeret és etika Idegen nyelv** 3** 108 4** 144 4** Matematika Osztályfőnöki Testnevelés és sport Fizika Kémia Földünk és környezetünk Biológia Informatika** 2** 72 2** 72 1** Rajz és vizuális ism Közlekedés szakmacsoport Közlekedés-üzemviteli ismeretek Közlekedési ismeretek Közlekedési földrajz Jogi és gazdasági ismeretek Érettségi elők Összesen: *-gal jelölt tantárgy feldolgozása csoportbontással. Érettségi elők.: 1 Mat + 1 Jog + 0,5 Magy + 0,5 Töri Készült: Az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II.8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet alapján. * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 62

63 Szakközépiskola előkészítő évfolyammal Közlekedési szakmacsoport Közlekedési szakmacsoport Helyi program tantárgyai és ai Készült a kerettantervi rendelkezések alapján. Tantárgy Évfolyam Sorszám Megnevezés Összes tantárgyi heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi óra 1. Magyar nyelv Történelem és állampolgári ism Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv* 14** 504 5** 180 5** 180 5** 180 5** Matematika 2, Művészetek Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport 2,5 90 2,5 90 2,5 90 2,5 90 2,5 77,5 437,5 10. Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika * 5** ** Szakmai orientáció Közlekedés-üzemviteli ismeretek Közlekedési ismeretek Közlekedési földrajz Jogi és gazdasági ismeretek Összesen 28, , , , ,5 873, Felzárkoztató korrepetálás Tehetséggondozás Érettségi előkészítő Összes heti 990 : 27,5 30, , , ,5 914,5 5198,5 Tanítási hetek száma *- gal jelölt tantárgyak témáinak feldolgozása csoportbontással. Emelt szintű érettségire a fizika és az idegen nyelv tantárgyakból készítünk fel. Az informatika tantárgyból az ECDL vizsgára készítünk fel. Érettségi elők.: 1 Info + 0,5 Bio + 0,5 Töri + 0,5 Mat + 0,5 Magy * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) Készült: Az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II.8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet alapján. 63

64 Szakközépiskola előkészítő évfolyammal Gépészeti szakmacsoport Gépészeti szakmacsoport Helyi program tantárgyai és ai Készült a kerettantervi rendelkezések alapján. Tantárgy Évfolyam Sorszám Megnevezés Összes tantárgyi heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi óra 1. Magyar nyelv Történelem és állampolgári ism Társadalom ismeret és etika Idegen nyelv* 14** 504 5** 180 5** 180 5** 180 5** Matematika 2, Művészetek Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport 2,5 90 2,5 90 2,5 90 2,5 90 2,5 77,5 437,5 9. Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika * 5** ** Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapismeretek Anyagismeret Munkavédelem Gépelemek Rajz Mechanika Forgácsolás Kötések Anyagismeret 3,5 108,5 108,5 Minőségbiztosítás 1,5 46,5 46,5 Elektrotechnika Szakmai alapozó gyakorlatok Mérés Anyagvizsgálatok Rajz Gépészeti mérések, kötések 3, Megmunkálási gyakorlatok 3,5 108,5 108,5 Összesen 28, , , , * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 64

65 Tantárgy Évfolyam Sorszám Megnevezés Összes tantárgyi heti évi heti évi heti évi heti évi heti évi óra Felzárkoztató korrepetálás Tehetséggondozás Érettségi előkészítő Összes heti 990 : 27, , Tanítási hetek száma *- gal jelölt tantárgyak témáinak feldolgozása csoportbontással. Emelt szintű érettségire a fizika és az idegen nyelv tantárgyakból készítünk fel. Az informatika tantárgyból az ECDL vizsgára készítünk fel. Készült: Az oktatási és kulturális miniszter 2/2008. (II.8.) OKM rendelete a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004.(V.20.) OM rendelet alapján. 65

66 Gépgyártástechnológiai technikus 6 modul, 16 tananyagegység, 39 tananyagelem Azonosítószám, megnevezés Óraszám Évf. Tantárgy röv. Évfolyamon tanítjuk modul Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok ÁGMKV egység elem 108/1.0/ Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz és környezetvédelmi feladatok /1.1/ Elsősegélynyújtás, munkabiztonság,környezetvédelem /1.2/ Elsősegélynyújtás, munkabiztonság,környezetvédelem elméleti ismeretei GMKV MKVGY MKVE modul Általános gépészeti technológiai feladatok II.( forgácsolás ) ÁGTF II. egység elem egység 108/1.0/ Általános gépészeti technológiai feladatok II. ( forgácsolás ) elmélet GTFE II. 108/1.1/ Műszaki dokumentációk RAJZ /1.2/ Anyagjelölések értelmezése /1.3/ Munkabiztonság, minőségvédelem /2.0/ Általános gépészeti technológiai feladatok II. ( forgácsolás ) gyakorlat 112* /2.1/ Kézi forgácsoló gyakorlatok elem 108/2.2/ Gépi forgácsolás gyakorlatok modul Mérőtermi feladatok SZAI 10 GTFGY II. GYAK I. 13 MÉRFE egység 108/1.0/ Anyagvizsgálatok ANYVI elem 108/1.1/ Anyagvizsgálati gyakorlatok 35* 14 GYAK II /1.2/ Anyagvizsgálatok kiegészítő ismeretei ANYVK 10 egység 108/2.0/ Geometriai mérések GEMÉ 108/2.1/ Mérés, ellenőrzés GYAK II. 12 elem 108/2.2/ Geometriai mérések kiegészítő ismeretei MÉRÉS 10 egység 108/3.0/ Konfirmálás KONF 108/3.1/ Konfirmálási gyakorlatok 63* 15 GYAK II. 14 elem 108/3.2/ Konfirmálási gyakorlatok kiegészítő ismeretei KONFI 14 egység 108/4.0/ Minőségbiztosítás MIN 108/4.1/ Minőségbiztosítási módszerek elem 108/4.2/ Minőségbiztosítás kiegészítő MINB 13 ismeretei

67 modul Azonosítószám, megnevezés Gyártástervezési és -irányítási feladatok Óraszám Évf. Tantárgy röv. GYTIF egység 108/1.0/ Ipari anyagok és előgyártmányok IPANY 108/1.1/ Anyagválasztás elméleti alapjai Évfolyamon tanítjuk 108/1.2/ Képlékeny alakítás, előgyártmány elem gyártás ANYI /1.3/ Előgyártmány és képlékeny alakítási tervezési gyakorlat egység 108/2.0/ Forgácsoló alapeljárások FOAL elem 108/2.1/ Forgácsolási alapismeretek /2.2/ Forgácsoló alapeljárások tervezése FORG 12 egység 108/3.0/ Korszerű forgácsolóeljárások CNCE 108/3.1/ CNC-forgácsolás alapjai elem 108/3.2/ CNC-program készítése CNC /3.3/ Integrált számítógépes gyártás egység 108/4.0/ Gyártási eljárások tervezése GYET elem 108/4.1/ Forgácsoló eljárások tervezése /4.2/ Szereléstechnológiák GYET 14 egység 108/5.0/ Gyártástervezés GYT elem 108/5.1/ Gyártástervezési gyakorlatok /5.2/ Gyártástervezés elmélete GYTE 14 egység 108/6.0/ Gyártásirányítási feladatok GYF elem 108/6.1/ Gyártásirányítási feladatok GYIF 14 modul CNC gépkezelés CNCGK egység 108/1.0/ CNC-gépkezelés CNCG elem 108/1.1/ Korszerű gyártógépek GÉPK /1.2/ A CNC-szerszámgépek kezelési GYAK műveletei III /1.3/ Programkészítés, betöltés I GÉPK 14 GYAK 108/1.4/ Programkészítés, betöltés II III. GYAK /1.5/ Gyártás CNC-gépen III. 108/1.6/ Egyéb gyártásközi műveletek ismertetése GÉPK

68 Azonosítószám, megnevezés Óraszám Évf. Tantárgy röv. Évfolyamon tanítjuk modul Karbantartási, üzemeltetési, üzembehelyezési feladatok KÜÜF egység 108/1.0/ CNC-gépkezelés I CNC I. GYAK elem 108/1.1/ Nemoldható kötések készítése IV /1.2/ Kötések, felületvédelem elméleti ismeretei KÖTÉS 12 egység 108/2.0/ CNC-gépkezelés II CNC II. 108/2.1/ Szerszámgépek karbantartásának tervezése KARB 14 elem GYAK 108/2.2/ Szerelési, alkatrészgyártási feladatok IV /2.3/ Géptelepítés KARB 14 Gépelemek GÉPE 11 Mechanika MECH 12 Elektrotechnika ELTEC 13 Készült MK 13462/2007. közleményben kiadott központi program alapján Készült a 15/2008 (VIII.13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai és vizsgakövetelmény alapján * Csoportbontással (gyakorlat) 906 óra 68

69 Szakképzést előkészítő évfolyam óraterve Vendéglátós szakmacsoport sorszám Készült a szakképzést előkészítő évfolyam kerettanterve alapján modul kód Modul megnevezése / Tantárgy megnevezése 9. évfolyam heti évi 1 1/2 Személyiségfejlesztés, önismeret 2, /2 Tanulásmódszertan 2, /1 Alapkészségek fejlesztése 2, /1 Számítástechnikai alkalmazás 0, /1 Számítástechnikai alkalmazás 0, /1 Számítástechnikai alkalmazás 0, /1 Általános szóbeli kommunikáció 2, /3 Pályaorientáció 1, /3 Pályaorientáció 1, /3 Pályaorientáció általános 1, /3 Pályaorientáció általános 1, /3 Pályaorientáció általános 1, /4 Szakmai kommunikáció 2, /4 Szakirányú alapozó 3, /4 Szakirányú alapozó 3, Szakmai kommunikáció - idegen nyelv 3,00** Testnevelés 1,00 37 Heti összes 30,00 Évi összes 1110 Érvényes: szeptember 01-től. Készült: 1/2006. (VI. 29.) OKM-rendelet melléklete Kerettanterv a szakiskolák számára 3. számú melléklet a 21/2007. (V. 21.) SZMM-rendelethez évi LXXIX. törvény a közoktatásról Megjegyzés: a program a Szakiskolai Fejlesztési Program Hátrányos helyzetűek reintegrációja C komponens munkaanyagai alapján indult iskolánkban. Országosan előszörre 21 intézmény vett részt a program bevezetésében. * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv 69

70 Szakképzést előkészítő évfolyam óraterve Építős szakmacsoport sorszám Építős szakmacsoport Készült a szakképzést előkészítő évfolyam kerettanterve alapján modul kód Modul megnevezése / Tantárgy megnevezése 9. évfolyam heti évi 1 1/2 Személyiségfejlesztés és önismeret 2, /2 Tanulásmódszertan 2, /1 Alapkészségek fejlesztése 2, /1 Számítástechnikai alkalmazás 0, /1 Számítástechnikai alkalmazás 0, /1 Számítástechnikai alkalmazás 0, /1 Általános szóbeli kommunikáció 2, /3 Pályaorientáció 1, /3 Pályaorientáció 1, /3 Pályaorientáció 1, /3 Pályaorientáció 1, /3 Pályaorientáció 1, /4 Szakmai anyanyelvi kommunikáció 2, /1 Szakmai alapozó 0, /2 Szakmai alapozó 0, /3 Szakmai alapozó 0, /4 Szakmai alapozó 0, /5-6 Szakmai alapozó 1, /7 Szakmai alapozó 1, /8 Szakmai alapozó 1, /9 Szakmai alapozó 0, /10 Szakmai alapozó 0, /11 Szakmai alapozó 0, Szakmai kommunikáció - idegen nyelv 3,00** Testnevelés 1,00 37 Heti összes 30,00 Évi összes 1110 Érvényes: szeptember 01-től. Készült: 1/2006. (VI. 29.) OKM-rendelet melléklete Kerettanterv a szakiskolák számára 3. számú melléklet a 21/2007. (V. 21.) SZMM-rendelethez évi LXXIX. törvény a közoktatásról Megjegyzés: a program a Szakiskolai Fejlesztési Program Hátrányos helyzetűek reintegrációja C komponens munkaanyagai alapján indult iskolánkban. Országosan előszörre 21 intézmény vett részt a program bevezetésében. * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv 70

71 Érvényes től II. Kerettantervi új OKJ induló képzések szakmai programjai Festő, mázoló, tapétázó 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakmai követelménymodulok Munkahelyi egészség és biztonság Tantárgyak Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti ögy elméleti gyakorlati heti heti ögy elméleti heti gyakorlati heti elméleti heti Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 gyakorlati heti ögy elméleti heti Foglalkoztatás Foglalkoztatás II. II. 0,5 0, Foglalkoztatás Foglalkoztatás I. I. 2** 2** Építőipari alapismeretek 2 2 0,5 3 0,5 gyakorlati heti Építőipari közös tevékenység Építőipari alapismeretek gyakorlat

72 Szobafestő, díszítő munkák Falfelület festése, díszítése ,5 3 Falfelület festésének, díszítésének gyakorlata 5,5 8 7,5 10 9, Mázolás ,5 Mázolási munkák fa-, fal-, fém és speciális felületeken Tapétázási munkák Mázolási munkák gyakorlata Tapétázási munkák Tapétázási munkák gyakorlata Összes óra 6,5 10,5 * 11 14* 8 17,5* 14 21* 10,5 24,5* Összes óra * * 25, * 35 * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 72

73 ELADÓ 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakmai követelménymodulok Tantárgyak elméleti heti Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti elméleti heti gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I A kereskedelmi egység működtetése Az áruforgalom lebonyolítása Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat 0,5 0,5 0,5 0,5 2** 2** 2 3 3,5 3,5 Áruforgalom 3, ,5 2,5 Áruforgalom gyakorlata 4,5 6 73

74 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek forgalmazása Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása A műszaki cikkek forgalmazása Áruforgalmazás Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II. Áruforgalmazás gyakorlata II. Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. Áruforgalmazás gyakorlata III. Értékesítés idegen nyelven II ,5 1 2,5 2 2,5 6 5,5 7,5 6,5 1** 1** 1** 1** , ** 1** 1** 1** Összes óra 10 7* 7,5 17,5* 8,5 17* 10,5 24,5* 14 21* Összes óra * * 25, * 35 * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 74

75 GÉPI FORGÁCSOLÓ 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakmai követelménymodulok Tantárgyak elméleti heti Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2** Gépészeti munkabiztonság és környezet-védelem Munkavédelem 1,5 Elsősegélynyújtás gyakorlata Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 3,5 4,5 75

76 Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Esztergályos feladatok Marós feladatok Köszörűs feladatok Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Esztergálás 3 3 Esztergálás gyakorlata 7 6 Marás 3 Marás gyakorlata 5 5,5 Köszörülés 2 2,5 Köszörülés gyakorlata 2 6 Összes óra 6,5 10,5* 11 14* 8 17,5* Összes óra * * 25,5 * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 76

77 IPARI GÉPÉSZ 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakmai követelménymodulok Tantárgyak elméleti heti Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Összefüggő nyári termelési gyakorlat 140 óra Összefüggő nyári termelési gyakorlat 140 óra Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2** Gépészeti alapozó feladatok Gépészeti alapozó feladatok gyakorlata 3,5 Munkavédelem 1,5 Elsősegélynyújtás gyakorlata 4,5 1 77

78 Gépészeti kötési feladatok Gépészeti kötések alapjai Gépészeti kötések készítésének gyakorlata Anyagvizsgálatok és geometriai mérések Szakmai anyagismeret és anyagvizsgálat Anyagvizsgálat és gépészeti mérések gyakorlata Gépelemek szerelési feladatai Gépelemek beállítása 4 3 Mérések és beállítások gyakorlata Ipari gépész műveletek Fémmegmunkálások 2,5 Üzembehelyezés gyakorlata Összes óra 6,5 10,5* 11 14* 8 17,5* Összes óra * * 25,5 * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 10,5 78

79 KŐMŰVES ÉS HIDEGBURKOLÓ 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakmai követelménymodulok Tantárgyak elméleti heti Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 0, Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 0, Foglalkoztatás I Építőipari közös tevékenység Foglalkoztatás I. 2** Építőipari alapismeretek Építőipari alapismeretek gyakorlat ,5 2 0, Falazás, vakolás Falazás, vakolás Falazás, vakolás gyakorlat

80 Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek Beton és vasbeton szerkezetek gyakorlat 1,5 2,5 1 3, Víz-, hő és Szigetelések hangszigetelés Hidegburkolási feladatok Vegyes kőműves feladatok Szigetelések gyakorlat 4 Hidegburkolási feladatok Hidegburkolási feladatok gyakorlat Vegyes kőműves feladatok Vegyes kőműves feladatok gyakorlat 2, Összes óra 6,5 10,5* 11 14* 8 17,5* Összes óra * * 25,5 * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 1 5,5 80

81 MEZŐGAZDASÁGI GAZDAASSZONY, FALUSI VENDÉGLÁTÓ 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakmai követelménymodulok Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Családés háztartásellátás Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam elméleti gyakorlati heti heti 0,5 ögy elméleti gyakorlati heti heti ögy elméleti heti Gyakorlati heti elméleti heti ,5 gyakorlati heti Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 2** 2** Élelmiszerek és táplálkozási, ételkészítési alapismeretek Családellátás, - gondozás Lakókörnyezet kialakítás Család- és háztartás-ellátási gyakorlat ,5 4 ögy 160 elméleti heti gyakorlati heti 81

82 Üzemgazdaság, ügyvitel Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Vendéglátás Napi tevékenységek Falusi vendégfogadás Kreatív textilfeldolgozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás Vendéglátás, idegenforgalom Napi tevékenységek gyakorlata Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat Varrási, kézimunkázási alapismeretek Varrás, kézimunkázás gyakorlat Kertművelés, kertészeti termékfeldolgozás Állattartás, állati termékfeldolgozás Mezőgazdasági termelés és feldolgozás gyakorlat 2,5 2 9, , ,5 1 0,5 1 2, ,5 7 8,5 Összes óra: 7,5 9,5* 7,5 17,5* 8 17,5* 14 21* 10,5 24,5* Összes óra: * 25* 140* 25, * 35 * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 82

83 MEZŐGAZDASÁGI GÉPÉSZ 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Szakmai követelménymodulok Tantárgyak elméleti heti 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti elméleti heti gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Agrármunka-, tűz és környezetvédelem Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 0,5 Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 2** 2** Munka-, tűz és környezetvédelem Mezőgazdasági munkagépek Mezőgazdasági Mezőgazdasági munkagépek munkagépek gyakorlat 0,5 0, , Szakmai

84 számítások Mezőgazdasági Gépüzemeltetés gépek gyakorlat üzemeltetése Mezőgazdasági erőgépek Erőgépek Mezőgazdasági erőgépek gyakorlat Mezőgazdasági Mezőgazdasági és és gazdálkodási gazdálkodási ismeretek alapismeretek Agrárgépészeti alapfeladatok Szakmai alapozó ismeretek Szakmai alapozó gyakorlatok ,5 5 1,5 3,5 3 3,5 6 3, ,5 2,5 2,5 7 6 Összes óra 6,5 11* 10 15* 8 18* 14 21* 11 25* Összes óra * * 25, * 35 * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 84

85 SZAKÁCS 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakmai követelménymodulok Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I Gazdálkodás Élelmiszer, fogyasztóvédelem Szakmai idegen nyelv Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság elméleti heti Szakiskolai képzés közismereti oktatással Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1/9. évfolyam 2/10. évfolyam 3/11. évfolyam 1. évfolyam 2. évfolyam gyakorlati heti ögy elméleti heti gyakorlati heti ögy elméleti heti Gyakorlati heti elméleti heti 0,5 0,5 gyakorlati heti ögy elméleti heti Foglalkoztatás II. 0,5 0,5 Foglalkoztatás I. 2** 2** Vendéglátó gazdálkodás 1 0,5 0,5 1 2 Szakmai számítás ,5 Általános élelmiszerismeretek, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai Szakmai idegen nyelv ** 1** 2** 1** gyakorlati heti 85

86 Előkészítési és ételkészítési alapismeretek 1,5 1 Konyhai kisegítés Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok 3,5 3, Ételkészítés alapjai Ételkészítés Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat 3,5 3,5 1,5 17, ,5 17,5 17,5 Összes óra 10 7* 7,5 17,5* 8 17,5* 10,5 24,5* 14 21* Összes óra * * 25, * 35 * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 86

87 KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSÜZEMVITEL-ELLÁTÓ XXI. KÖZLEKEDÉS ÁGAZATHOZ 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakmai követelménymodulok Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan Ágazati szakképzés közismeret nélkül Szakképesítésspecifikus utolsó évf /13. 5/13 és 2/14. heti heti heti heti heti heti ögy ögy ögy ögy e gy e gy e gy e gy e gy e gy 1 1 Foglalkoztatás II. 0,5 Foglalkoztatás I. 2 87

88 Közlekedés-szállítási alapok Közlekedési alapismeretek Közlekedési alapismeretek gyakorlat Közlekedési földrajz Közlekedésbiztonság és -védelem Közlekedés üzemvitel Közlekedés üzemvitel gyakorlat Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek Közlekedés-gazdasági és jogi ismeretek gyakorlat

89 Közúti közlekedésüzemvitel ellátó feladatai Árutovábbítási technológia Személyszállítási technológia Gépjármű-szerkezettan és üzemeltetés Közúti közlekedési földrajz Közlekedési logisztika 4 Külkereskedelmi- és vámismeretek Közlekedési szakmai idegen nyelv Közúti fuvarozási gyakorlat összes óra összes óra * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) ,

90 FALUSI VENDÉGLÁTÓ RÉSZSZAKKÉPESÍTÉS HÍD II. PROGRAMBAN TÖRTÉNŐ 2 ÉVES OKTATÁSÁHOZ 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján H/II/1 évfolyam Heti H/II/2 évfolyam Szakmai követelménymodulok Tantárgyak elméleti gyakorlati ögy elméleti gyakorlati Élelmiszerek, táplálkozási, ételkészítési alapismeretek 1 Család- és háztartásellátás Családellátás, -gondozás 0,5 0,5 Lakókörnyezet kialakítás 0,5 0,5 Család- és háztartásellátási gyakorlat Üzemgazdaság, ügyvitel Üzemgazdasági, ügyviteli ismeretek Vendéglátás Vendéglátás, idegenforgalom 1** 2** Napi tevékenységek Napi tevékenységek gyakorlata Falusi vendégfogadás 1 3 Falusi vendégfogadás Vendéglátás, vendégfogadás gyakorlat 4 8 Összes heti elméleti/gyakorlati 5 11* * Összes heti/ögy * 24 * Csoportbontással (gyakorlat) ** Csoportbontással (idegen nyelv) 2 90

91 Létesítményi energetikus 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet 2. számú melléklete alapján.a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 8. számú melléklete alapján Szakmai követelménymodul Tantárgyak Elméleti órák száma Gyakorlati órák száma Létesítményenergetikai rendszerismeret Létesítményenergetikai rendszerek Létesítményenergetika gyakorlata Energiaellátási rendszerismeret Energiaellátórendszerek üzemeltetése Energiaellátás gyakorlata Energiafelhasználó rendszerek üzemeltetése Energiafelhasználó rendszerek Energiafelhasználás gyakorlata Létesítményüzemeltetési ismeretek 2 Közgazdasági és adminisztrációs feladatok Létesítményüzemeltetés gyakorlata 6 Összes órák száma: Összesen: 14 21* 35 Csoportbontással (gyakorlat) 91

92 SZAKISKOLA Helyi program közismereti tantárgyai és ai Tantárgyak 9. évfolyam (36 hét) 10. évfolyam (36 hét) 11. évfolyam (32 hét) Magyar - Kommunikáció 2 óra 1 óra 0,5 óra Idegen nyelv * 2 óra 2 óra 2 óra Matematika 2 óra 1 óra 1 óra Társadalomismeret 2 óra 1 óra - Természetismeret 3 óra - - Testnevelés 5 óra 5 óra 5 óra Osztályközösségépítő program 1 óra 1 óra 1 óra Informatika* 1 óra - - Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra * csoportbontással Érvényes: szeptember 01-től Készült: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. sz. melléklete alapján 92

93 HÍD II. B. variáció 2 éves képzés Helyi program tantárgyai és ai Évfolyam/ Tantárgyak HÍD/2/1. B variáció közismereti órák 2 éves 1. év HÍD/2/2. B variáció közismereti órák 2 éves 2. év Kommunikáció és anyanyelv 3 2 Élő idegen nyelv (angol, német)* 3 2 Matematika 3 2 Társadalom és jelenkorismeret 2 1 Természetismeret 2 1 Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok 1 1 Testnevelés és sport 2 - Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program) 1 1 Informatika* 2 1 Összesen *Csoportbontással Érvényes: szeptember 01-től Készült: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete alapján. 93

94 HÍD I. 1 éves képzés Helyi program tantárgyai és ai A tanév beosztása Tartalom Bevezető hét: ismerkedés, támogató ajánlások Búcsúzó hét: visszacsatolás, támogató ajánlások Folyamatos munka Óra/hét Időkeretek 1 hét (30 óra) 1 hét (30 óra) 34 hét 30 óra Felhasználható a tanévben 1020 Életpálya-tervezés, szakmaismeret Műveltségterületekhez köthető fejlesztési idő Felhasználható óra/modul 40% (cca.400 óra) 60 % (cca.600 óra) óra Műveltségi területek Éves 34 héttel számolva Kommunikáció és anyanyelv 180 Élő idegen nyelv (angol, német)* Matematika 60 Társadalom és jelenkor-ismeret 50 Természetismeret 100 Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok 200 Szakmaismeret 200 Testnevelés és sport 180 *Csoportbontással Érvényes: szeptember 01-től Készült: A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról szóló 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 2. sz. melléklete alapján A helyi progam egyes tantárgyakra vonatkozó részletes tartalmát közismereti és szakmai tárgyak esetén a pedagógiai program külön kötete tartalmazza.

95 2.2 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek és a taneszközök kiválasztását a munkaközösségek és a szaktanárok javaslata alapján végezzük. A tankönyveket az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiadott Közoktatási Tankönyvjegyzékből választják ki a szaktanárok. Az azonos tartalmú választékból, a szülők anyagi helyzetét figyelembe véve rendeljük meg a könyveket. A tantárgyak oktatásához kötelezően előírt minimális taneszközök biztosítása fenntartói feladat. Iskolánk anyagi lehetőségeinek függvényében mindent megtesz annak érdekében, hogy minél jobb tárgyi feltételeket biztosítson az oktatáshoz. Ezt a célpályáztatok és a szakképzési támogatások segítik. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskola igazgatója kikéri az SZM és DÖK véleményét. 2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása Az intézmény fejlesztő tevékenységének legfontosabb elemei A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. A NAT-ban szereplő kulcskompetenciák az alábbiak: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia 95

96 A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések kifejezését szóban és írásban egyaránt, valamint a kreatív nyelvhasználatot az élet minden területén. A kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Célunk, hogy tanulóink rendelkezzenek azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben szóban és írásban kommunikálni tudjanak, képesek legyenek érveiket a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Törekednünk kell arra, hogy képesek legyenek a kritikus és építő jellegű párbeszédre, tiszteljék az esztétikai minőséget és igényeljék mások megismerését. Ezen képességek fejlesztése elsősorban a magyar nyelv és irodalom tanmenetbe épül be, de egyetlen tantervből sem maradhat ki az anyanyelvi kommunikációs készség fejlesztése. A szakszókincs fejlesztésén túl törekszünk arra, hogy képesek legyenek különböző szövegeket és információkat feldolgozni, segédeszközöket használni. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, vélemények, érzések megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban. Ez a terület olyan képességeket igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az idegen nyelvi tanterveink (angol, német, francia, orosz, latin) felölelik a kommunikációhoz szükséges képességek fejlesztését, így a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és alkotást. A nyelvtanulás során megtanítjuk tanulóinkat arra, hogy képesek legyenek a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására. A történelem, földrajz tantervek keretein belül is igyekszünk kialakítani azt a pozitív attitűdöt, mely magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák iránti érdeklődést és kíváncsiságot. A matematika kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége Szükséges ismeretek: a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk ismerete a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók megértése Szükséges képességek: rendszerezett, tudatos, és minél eredményesebb problémamegoldó gondolkodás és a döntési képességek fejlesztése az ismeretszerzési folyamatban való aktív részvétel a megértett és megismert ismeretek használata matematikai modellek keresése és alkalmazása a mindennapi helyzetekben (képletek,modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok) a hétköznapi gondolkodás segítése (cselekvési stratégiák, folyamatok tervezése, állítások érvényességének és jelenségek valószínűségének mérlegelése, becslési képességek kialakítása) a matematikai szimbólumok használata, gondolatok tömör megfogalmazása a matematika nyelvén történő kommunikáció fejlesztése a megfelelő segédeszközök használata (pl. számológépek, függvénytáblázatok, könyvek) mások szóban és írásban közölt gondolatmenetének meghallgatása, megértése, saját gondolatok közlése, érveken alapuló vitakészség fejlesztése 96

97 Szükséges attitűdök: az igazság tisztelete, a dolgok logikus okának és érvényességének keresése A matematika kompetencia kialakítása elsősorban a matematika tantárgy tanításának a feladata. Minden oktatott tantárgy segíti a matematika kompetencia kialakítását és felhasználja a tantárgy tanítása során. A természettudományos kompetencia a természettudományos gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége Szükséges ismeretek: a természet alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, technológiai folyamatoknak az ismerete a tudományos elméletek szerepének ismerete a társadalmi folyamatok formálódásában az alkalmazások és a technológiák előnyeinek, korlátainak és kockázatainak ismerete Szükséges képességek: a fenti ismeretek felhasználása a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldására a tudás gyakorlatias módon történő alkalmazása új technológiák, berendezések megismerésében, működtetésében, problémamegoldásaiban az alkalmazott tudás felhasználása a természeti világ megmagyarázására, problémák felismerésére és következtetések levonására a digitális kommunikációs-információs technikák alkalmazásának ismerete az áltudományos megnyilvánulásokkal szembeni, érveléseken alapuló vitakészség fejlesztése az emberi tevékenység által a természetben bekövetkezett változások megértése, az egyén felelőssége Szükséges attitűdök: a tudományos fejlődésnek saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatása iránti kritikus érdeklődés A természettudományos kompetencia kialakítása elsősorban a természettudományos tantárgyak feladata. Diákjainkat globális szemléletű, kreatív, kritikai gondolkodásra kell képessé tennünk. Ezt csak az oktatott tantárgyak követelményeinek összehangolt tervezése alapján lehet elérni. Ez iskolánkban kialakult gyakorlat alapján történik. A digitális kompetencia az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatának képességét jelenti Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: a főbb számítógépes alkalmazások (szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás) az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció ( , hálózati egységek) az információ-megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémák ismerete Szükséges képességek: az információ megkeresése, összegyűjtése és feldolgozása, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetése eszközök használata, az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás Szükséges attitűdök: a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel 97

98 A digitális kompetencia kialakítása elsősorban az informatika tantárgy és a mindennapi iskolai kommunikációs eljárás feladata. Széleskörű felhasználása az oktatásban szükségszerű követelmény. Használata a munkaerőpiac csaknem minden területén alapvető követelmény, más területein pedig esélynövelő tényező. A digitális kompetencia fejlesztésének motorja iskolánkban az a digitális kommunikációs eljárás, amelyet jó gyakorlati portfoliónk egyik legkeresettebb elemeként teszünk közzé a közoktatási intézmények számára. Ennek magva a vezetők és pedagógusok, valamint a pedagógusok és diákok közötti multilaterális kommunikációs rendszer, amelynek legfontosabb pilléreit a GroupWise csoportmunka szoftver, valamint az aktív és passzív tanári honlapok alkalmazása jelenti. A hatékony önálló tanulás A hatékony önálló tanulás azt jelenti, hogy tanulóink képesek legyenek kitartóan tanulni saját tanulásukat megszervezni, az idővel és az információval hatékonyan gazdálkodni. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, támogatást. Az osztályfőnöki tanterveinkben szerepel, hogy már a tanulási folyamat elején megismertetjük tanulóinkat a hatékony tanulási módszerekkel, segítünk abban, hogy kialakítsák a saját tanulási stratégiájukat. Ezen kívül az egyes tantárgyi ismeretek elsajátításának speciális módszereire az egyes tanórákon kell, hogy sor kerüljön. Folyamatosan igyekszünk a tanulás iránti motivációt fenntartani és képessé tenni tanulóinkat arra, hogy korábbi tanulási és élettapasztalataikat felhasználják, új tanulási lehetőségeket kutassanak fel és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzák. Szociális és állampolgári kompetencia A szociális és állampolgári kompetencia a harmonikus életvitel és közösségi beilleszkedés feltétele, felöleli a magatartás minden olyan formáját, amely révén a tanulók építő módon vehetnek rész a társadalmi életben. Képesek legyenek konfliktusokat megoldani, és a demokráciáról kialakult tudásukat felhasználva aktívan vegyenek rész a közügyekben. A személyes és szociális jóléthez szükséges fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismereteket a tanulók a biológia és testnevelés tantárgyak keretében sajátítják el. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken jól tudjanak kommunikálni, megértsék a különböző nézőpontokat, empatikusak és a változások iránt fogékonyak legyenek. Ennek a területnek a fejlesztése elsősorban az osztályfőnöki órákon és a történelem tantervbe beépített etikafoglalkozásokon történik. Lehetőséget biztosítunk még a tánc és dráma oktatás keretében is e képességek fejlesztésére. Az állampolgári kompetencia a demokrácia és az állampolgárság fogalmának és az állampolgári jogoknak az ismeretén alapul. Ide tartozik még az Európai Unió struktúráinak, célkitűzéseinek, értékeinek az ismerete is. Ezen ismeretek megszerzésére a történelem tantervbe beépített állampolgári ismeretek valamint a földrajz tantárgyak keretében van lehetőség. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia úgy a tanulási időszakban, mint a munkavállalás idején segíti tanítványainkat abban, hogy megismerjék tágabb környezetüket, képesek legyenek a kínálkozó lehetőségek felismerésére és megragadására. A kompetencia lényege az, hogy az ember képes legyen az őt körülvevő események, lehetőségek jellemzően objektív, szélsőségeket kerülő értékelésére, a számára szükséges információk kiszűrésére és konstruktív alkalmazására. A kezdeményezőképességre és vállalkozókészségre szükség van az iskolai tanulmányok során, hiszen a felkészülési stratégia kialakítása, tanulási metódus kifejlesztése, tantárgyválasztási lehetőségek áttekintése, érettségi vizsgatárgyak kiválasztása, stb.) igénylik ezt. Szükség van rá azonban az aktív munkavégzés idején is az álláslehetőségek megkeresése, a végzettséggel adekvát munkahely megtalálása, a felvételi interjúkra való optimális felkészülés, a munkahelyen kialakítandó kapcsolatok felmérése és működtetése, a munkahelyi vezetővel való kapcsolat stratégiai kialakítása, stb. alkalmával. Nem nélkülözhető a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia a családi életvitel kialakításakor, a családi gazdálkodás megteremtésekor sem. 98

99 A kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia kialakítása az iskolánkban oktatott minden tantárgy tanításakor követelmény. Különös figyelmet kell kialakítására, a kialakulás ellenőrzésére fordítanunk az osztályfőnöki órák keretében, ahol az ezzel kapcsolatos témákat minden évfolyam számára osztályfőnöki tantervünk, munkatervünk és tanmeneteink tartalmazzák. Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája Az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciája magában foglalja az esztétikai megismerés, illetve elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése fontosságának megismerését és befogadását. A szóban forgó kompetencia-terület fejlesztését az iskolában folyó művészeti képzés ugyanúgy fejlesztheti, mint ahogyan az fejlődhet a média segítségével. Fejlesztésében különösen nagy szerepe van iskolánkban az irodalomnak, a zenei képzésnek, a vizuális művészeteknek, a mozgóképnek. Tanítványainknak a középiskolai évek alatt meg kell ismerkedniük Európa sokszínűségének tényével, az európai országok, nemzetek kulturális és nyelvi sokféleségével, az egyediség megőrzésének igényével. E kompetencia-terület fejlesztését ezért az iskolában folyó irodalmi, zenei és vizuális művészeti képzésen túl az idegen nyelvi oktatás során is szem előtt kell tartanunk, ahogyan sort kell rá keríteni az osztályfőnöki órák tematikájában is. Tanítványainknak meg kell ismerkedniük a műalkotások elemzésének eszközrendszerével, véleményt kell tudniuk alkotni művekről, képessé kell válniuk az önkifejezésre, saját nézőpontjuknak mások elképzeléseivel való összevetésére. Nyitott, érdeklődő, mások és saját környezetük és kultúrájuk által fogékony fiatalokat kell nevelnünk, akik képesek a művészi önkifejezés megértésére és a mindennapi emberek által küldött üzenetek kódolására és dekódolására. Sajátos tevékenységi formák az iskolában a tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások jelentős szerepet töltenek be a tanulók és az iskola életében. Folyamatosan alakultak ki, és szerepük az évek folyamán vált egyre fontosabbá. Feladatuk a gimnázium életének színesebbé tétele, a diákok személyiségének, kreativitásának fejlesztése mellett, a sokoldalú, nyitott, friss levegővel átjárt iskola működtetése. A tehetséges diákok képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a tanárok egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tagozatos tanulók az emeltszintű oktatás, valamint az érettségire felkészítő választható foglalkozások keretein belül nagyobb lehetőséget kapnak ismereteik elmélyítésére, a felvételi vizsgára való felkészítésre A középfokú nevelés-oktatás feladatainak megvalósítása A középfokú nevelés-oktatás szakaszának funkciója az általános iskolában kibontakozott képességek továbbfejlesztése, a készségek és a tudástartalmak elmélyítése és megszilárdítása. E szakaszban már megjelennek a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák, továbbá a pályaválasztáshoz kapcsolódó, illetve a szakképesítés megszerzéséhez szükséges készségek, ismeretek. A középfokú iskola az általános iskola befejezése után kezdődik, és a tankötelezettség végéig, illetve a középfokú tanulmányok lezárásáig végzi nevelő-oktató tevékenységét. Feladata a fiatalok felkészítése a felnőtt társadalomba való beilleszkedésre az ehhez szükséges műveltségtartalom biztosításával, továbbá a pályaorientáció, illetve felkészítés a felsőfokú tanulmányok megkezdésére vagy a munkába állásra. Képzési jellege szerint iskolánkban szakiskolai, szakközépiskolai oktatás folyik; melyek a szakképesítés szerint eltérő programok alapján haladnak. 2.4 Mindennapos testnevelés Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló évi CXC. törvény 27. (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 99

100 Ennek alapján az iskola minden osztályban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: o a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel, o iskolai sportkörben való sportolással, o kérelem alapján sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással. 2.5 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A pedagógusválasztás lehetőségével a diákok abban az esetben élhetnek, ha az adott tantárgyból a felkészítés az adott osztályban több szinten folyik. Ebben az esetben, a tanuló írásban kérheti az igazgatótól a másik pedagógus csoportjába történő beosztást. Az igazgató a csoportlétszám és a többi tanuló érdekeinek figyelembevételével hozza meg döntését, amely a tanév végéig szól. Az iskolai óratervek kötelező és nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat határoznak meg. Iskolánk helyi tanterve úgy lett kialakítva, hogy a helyi tantervben meghatározott tanagyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a választható tanítási órákon való részvétellel biztosítható. Ezért az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. 2.6.Választható érettségi vizsgatárgyak: Középszintű érettségi vizsgára készít föl iskolánkban: minden, a helyi tantervekben legalább két évig összesen legalább 138 órában kötelezően tanított tantárgy, azaz magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelvek, matematika, fizika, biológia, informatika, testnevelés, közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel), gépészeti alapismeretek tantárgyak A kötelező érettségi tárgyak: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv. Kötelezően választható informatika, biológia, fizika, közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel), gépészeti alapismeretek tantárgyak egyike. Amennyiben a tanuló úgy dönt, hogy nem a tanult választható érettségi tárgyak közül választ, felkészülését önállóan köteles megoldani. A tanulók az első (nem végleges) jelentkezéseket március 31-ig adják le osztályfőnökeiken keresztül az igazgatóságnak. A tanulók végleges jelentkezéseiket egyéni jelentkezési lapon 100

101 május 20-ig adhatják le. Kiskorú tanuló esetén a tantárgyválasztás jogát a szülő gyermekével közösen gyakorolja. Május 20 után a választott tárgy a tanuló számára a következő tanévre kötelezővé válik. Ha a tanuló egész éves külföldi tartózkodás illetve iskolaváltás miatt nem tud élni a választási jogával, a tanév megkezdése illetve felvételi kérelmének elbírálása előtt egyezteti elképzeléseit az iskola igazgatójával. A tanulók a választásukat csak az igazgató engedélyével módosíthatják. A változtatási kérelmüket május 20-ig írásban nyújthatják be. Azon tanulók választása, akik változtatási kérelmet nem nyújtanak be, automatikus érvényes marad. Érettségi témakörök Középszintű érettségi témakörök Biológia 1. Bevezetés a biológiába 2. Egyed alatti szerveződési szintek szervetlen és szerves alkotó elemek anyagcsere folyamatai sejtalkotók 3. Az egyed szerveződési szintjei nem sejtes rendszerek önálló sejtek többsejtűek szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak 4. Az emberi szervezet homeosztázis kültakaró mozgás táplálkozás légzés anyagszállítás kiválasztás szabályozás szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szintek populáció életközösségek bioszféra ökoszisztéma 6. Öröklődés, változatosság, evolúció molekuláris genetika mendeli genetika populáció genetika és evolúciós folyamatok bioszféra evolúciója 1. Mechanika Középszintű érettségi témakörök Fizika A mozgásokról általában Newton törvényei 101

102 Pontszerű és merev test egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia Szilárd testek rugalmas tulajdonságai Folyadékok és gázok mechanikája A speciális relativitáselmélet elemei 2. Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény, mint elektromágneses hullám 4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Molekuláris kötések Az atommagban lejátszódó jelenségek Sugárvédelem Elemi részek 5. Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat 6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek Középszintű érettségi témakörök Földrajz Általános természeti földrajz 1. Térképismeretek 2. Kozmikus környezetünk 3. Kőzetburok 102

103 4. Légkör 5. A Föld vízburka 6. A földrajzi övezetesség Társadalmi gazdasági földrajz 1. Népesség és településföldrajz 2. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országok 3. Magyarország földrajza 4. A világ változó társadalmi gazdasági képe 5. Európa általános természet- és társadalomföldrajza 6. Európán kívüli földrészek természet- és társadalomföldrajza 7. Globális válságproblémák Középszintű érettségi témakörök Gépészeti alapismeretek 1. A műszaki ábrázolás alapjai Ábrázoló geometriai alapismeretek Géprajzi alapismeretek alkalmazása 2. Mechanika 3. Gépelemek Merev testek statikája Szilárdságtan Kötőgépelemek, kötések Rugók és lengéscsillapítók Csövek, csőszerelvények, tartályok Tengelyek, csapágyazások Tengelykapcsolók és fékek Nyomatékátszármaztató hajtások Súrlódó- és kényszerhajtások Hajtóművek 4. Anyagismeret Fémtani alapismeretek Fémes szerkezeti anyagok Nemfémes szerkezeti anyagok 5. Megmunkálások Forgácsnélküli megmunkálások Hőkezelések Hegesztés Forrasztás 103

104 Műanyagok megmunkálása 6. Villamosságtani ismeretek Elektrotechnikai, elektronikai alapfogalmak Transzformátorok Egyenáramú villamos forgógépek Váltakozó áramú villamos forgógépek 7. Az ember és környezete Környezetvédelmi és egészségvédelmi alapfogalmak Munkakörnyezet, ergonómia Középszintű érettségi témakörök Idegen nyelv Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre. A lista nem tartalmaz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfordulnak. A középszinten felsorolt témakörök az emelt szintre is érvényesek. Témakörök 1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és a vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola 104

105 Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 6. Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Középszintű érettségi témakörök Informatika Témakörök 1.1 A kommunikáció 1.2 Információ és társadalom 2.1 Jelátalakítás és kódolás 2.2 A számítógép felépítése 3.1 Az operációs rendszer és főbb feladatai 7.1 Kommunikáció az interneten 9.1 Könyvtárak 9.2 Dokumentumtípusok 9.3 Tájékoztató eszközök Témakörök részletezése 105

106 1. Információs társadalom 1.1. A kommunikáció A kommunikáció fogalma. A kommunikációs modell: adó, kódolás, csatorna, zaj, dekódolás, vevő. Gyakorlati példák a kommunikációs modellre; a példák és a modell megfeleltetése; a modellben található fogalmak értelmezése konkrét példán keresztül. A kód, mint az információ közvetítés eszköze. Példák a sokféle kommunikációs csatornára. A zaj elleni védekezés. Redundancia az információ továbbításában. A mai kommunikációs technológiák és eszközök jellemzése, és ezek illeszkedése a kommunikációs modellbe. Az elektronikus kommunikáció és eszközei. A kommunikációs eszközök hatása mindennapi életünkre és az információszerzésre. Az információ-keresés elektronikus formái. Az információs rendszerek létjogosultsága és megjelenése a mindennapi életünkben (iskola, munkahely, hivatalos ügyek intézése, szabadidő). A magyar közhasznú információs források például könyvtári adatbázisok, kormányzati portálok szolgáltatásai, utazással kapcsolatos információk (menetrendek, helyfoglalások), szórakozás. Ezen források közül több ismerete, használata. Az információ megszerzése keresőszerverek segítségével Információ és társadalom Az adat és az információ fogalma. Az informatika fejlődéstörténetének fontosabb lépései. Az elektronikus eszközök, a számítógép generációk: A számítógép generációk technikai újdonságai és jellemző paraméterei. Néhány kiemelkedő személy az informatika történetében. A perifériák fejlődése. Az alkalmazástípusok kialakulása és fejlődése. Az információs és kommunikációs eszközök hatása a társadalomra. Az egészséges számítógépes munkakörnyezet kialakításának szempontjai. A helyi hálózatok és az internet hatása a társadalomra. Az eszközök használatának fizikai és pszichés veszélyei, és túlzott használatuk hatásai. A számítógépes munkavégzés és az egészségvédelem. A számítógép és a perifériák ergonómiai jellemzői. A hálózati szolgáltatások igénybevételének feltételei és szabályai. Etikett és netikett a hálózati munka során. Az információ értéke és hitelessége. Az álinformációk (pl. hoax) célja, felismerése, kártékony hatása és kezelése. Az információszerzés és a publikálás legális és illegális formái. A hálózatok és a számítógépek, illetve az információ (adat) védelme, biztonsági kérdések. A számítógépet és az információt veszélyeztető tényezők, támadási lehetőségek és védekezés azok ellen. Hardverhibából adódó veszélyek. Redundancia az információ tárolásában. A számítógépes vírusok fogalma, meghatározása és jellegzetes tulajdonságaik. A számítógép működésében bekövetkező változások, amelyek alapján vírustámadásra lehet gyanakodni. A vírusok történeti fejlődésének néhány példája. A vírusok fajtái, kifejtett hatásuk, terjedési módjuk, védekezési módszerek és eszközök. Néhány hírhedt vírus kártevő hatásának ismerete. A vírusok elleni védekezés módszerei. Példák a víruskereső és vírusirtó programokra. (Víruspajzs, vírusdefíniciós adatbázis.) Jogi kérdések az informatikában. Jogi szempontból védendő adatok, a védelem okai. Az adatvédelem kérdései, jogi szabályozások (adatvédelmi törvény, direkt marketing, elektronikus kereskedelem). Az adatok védelme az interneten. A szerzői jog és az informatika. A szoftver fogalma és csoportosítása felhasználói szerződés (licencelési módok) szerint. A freeware, shareware, üzleti és egyéb szoftverváltozatok jellemzői. A szoftverek védelme (technikai védelem, jogi védelem). 106

107 2. Informatikai alapismeretek - hardver 2.1. Jelátalakítás és kódolás Az analóg és a digitális jel fogalma, példák felhasználásukra. Az analóg és digitális jel különbsége és jellemzői. Az analóg jelek digitalizálhatósága. A mintavételezés törvénye. A digitalizált adattárolás pontossága minőségi problémák, korlátok. Az analóg jelek digitalizálásának lépései. A hang, a kép és a film digitalizálhatósága. A digitalizálás eszközei. Az adat és az adatmennyiség fogalma az informatikában. Az informatikában használt mértékegységek és ezek jellemzői. A bináris számábrázolás módszere és jelentősége az informatikában. A bináris karakterábrázolás formái, kódtáblák felépítése, jellemzői (ASCII, UNICODE). A digitális képek tárolása, képformátumok és azok jellemzői (raszteres és vektoros). A színek kódolásának módjai (RGB, CMYK). Alapfogalmak: pixel, felbontás, színmélység. A digitális hang tárolása, formátumok és azok jellemzői A számítógép felépítése A Neumann által megfogalmazott elvek, és ezek hatása a számítógépek fejődésére. A Neumann-elvű számítógép elvi felépítése, az egyes részegységek feladata. A ma használatos számítógépek elvi felépítése és a Neumann elvek. A mai (személyi) számítógépek részei és ezek jellemző paramétereinek bemutatása. Az egyes részek funkciói. Központi feldolgozóegység, jellemző értékek. Memória: memóriafajták, jellemzők és felhasználási területük. Buszrendszer, interfészek, tápegység, hűtés, ház: típusok, jellemzők. A perifériák jelentősége, csoportosítása (bemeneti és kimeneti eszközök). A manapság használatos perifériák besorolása az egyes csoportokba. A főbb perifériák bemutatása és jellemző paraméterértékei: monitor, nyomtató, háttértárak, egér, billentyűzet. A ma jellemzően használatos monitorfajták (CRT, LCD, TFT) és ezek működési elve. A monitorokkal kapcsolatos fogalmak: felbontás, frissítési frekvencia, képátló, képpont. A monitortípusok összehasonlítása a felhasználási terület szempontjából. A ma jellemzően használatos nyomtatási technológiák jellemzői. A nyomtatók működési elve (tűs, tintasugaras, lézer). A nyomtatókkal és a nyomatással kapcsolatos fogalmak. A nyomtatók összehasonlítása a felhasználási területük szempontjából. A ma jellemzően használatos háttértárak. A technológiák ismertetése (mágneses elvű, optikai). Az egyes eszközök felépítése, működése. Az adatok tárolásának fizikai megvalósítása. A winchesterek üzembe helyezése, működése közben fellépő fizikai problémák, ezek megelőzése, javítási lehetőségei. A ma jellemzően használatos adattárolók fajtái és ezek jellemzői (CD, CD-ROM, CDR, CDRW és DVD lemezek). A számítógép részeinek és a perifériáinak fizikai karbantartása (tisztítása, szállítása, tárolása). A (személyi) számítógépek részeinek összekapcsolása, és a számítógép üzembe helyezése. Az üzembe helyezés és biztonságos működtetés feltételei. A hálózatok kialakításának jelentősége. A hálózatok csoportosítása kiterjedtség szerint. A hálózatok topológiája, a topológiák jellemzése. A hálózati kialakításhoz szükséges eszközök, ezek jellemzői (hálózati közeg, hálózati kártya, kapcsolók, útválasztók, jelerősítők). 3. Informatikai alapismeretek szoftver 3.1. Az operációs rendszer és főbb feladatai Az operációs rendszer fogalma, feladata, fajtái. Az operációs rendszer működési struktúrája (rendszermag, indítófájl, külső és belső parancsok rendszere, opcionális kiegészítések). Az operációs rendszer feladatából következő jellemző működési területek (memóriakezelés, folyamatvezérlés, megszakítás-kezelés, kommunikáció a perifériákkal). 107

108 Több feladat párhuzamos végzésének szervezése. Az operációs rendszer telepítése. Az operációs rendszer betöltődésének folyamata. A számítógép kikapcsolásának módjai, az operációs rendszer feladatai a kikapcsolás során. Az operációs rendszerek tipikus hibaüzenetei, hibajelenségei, ezek elhárítási módja. Hardver eszközök üzembe helyezése, beállítása (konfigurálása), eltávolítása. A szoftverek telepítése, beállítása, eltávolítása. Szoftverek futtatása és leállítása, memória felszabadításának kérdései. Az operációs rendszerek által használt állományszervezési, -nyilvántartási módszerek. A lemezkezelés és a leggyakrabban használt operációs rendszerek fájlrendszerének ismerete, legfontosabb tulajdonságai (pl.: FAT, FAT32, NTFS, EXT stb.). A könyvtárszerkezet felépítésének ismerete. A könyvtárakról tárolt tulajdonságok. A könyvtárműveletek: létrehozás, törlés, másolás, áthelyezés, átnevezés, listázás, könyvtárváltás. Az állományok típusai. Az állományok elnevezésének formai követelményei, rendszerfüggő szintaktikai megkötések. Az állományokról tárolt tulajdonságok. Az állományok társítása. Az állományok fizikai tárolásának szervezése. Az elérési útvonal megadásának formái. Az állományokkal végzett műveletek ismerete (létrehozás, másolás, áthelyezés, törlés, mentés, nyomtatás, megnyitás). Az állományokkal végzett műveletek fizikai megvalósítása. Keresés háttértárakon, a keresési feltételek (helyettesítő karakterek használata). A parancsok paraméterezett futtatása. A kapcsolók és a paraméterek szerepe, néhány példa használatukra. A háttértárak karbantartása (formázás, partícionálás, töredezettség-mentesítés), a karbantartás fontossága. A tömörítés lényege és elve. Tömörítési módszerek (veszteséges és veszteségmentes). A kép, a hang, a video és egyéb állományok tömörítésének jellemzői. Általános tömörítő programok működésének ismerete. Az állományok és a könyvtárak tömörítésének és kicsomagolásának megvalósítása. Az önkicsomagoló, méretre darabolt, védett állományok létrehozása, kibontása. Egy állomány hozzáfűzése létező tömörített állományhoz. Az operációs rendszerek segédprogramjai (fájlkezelés, archiválás, vírusvédelem, tűzfal, multimédia stb.). A segédprogramok létjogosultsága, szolgáltatásai, jellemzői. Néhány segédprogram bemutatása. Vírusirtó program használatának ismerete. Vírusellenőrzés a háttértárakon és a memóriában. A vírusvédelem kialakítása a számítógépen. Aktív vírusvédelem. A vírusvédelem gyenge pontjai, hiányosságai (pl. emberi tényező). A számítógépes hálózatok működéséhez szükséges szoftverek. A szerver operációs rendszerének jellemző többletfunkciói. A hálózati kommunikáció logikai felépítése (a szerver-kliens és az egyenrangú hálózatok). A helyi hálózatokhoz kapcsolódás feltételei és megvalósítása. A hálózati szolgáltatások elérésének módjai, az eszközhasználat feltételei. A felhasználók azonosítása, jogosultságok kezelése. 7. Információs hálózati szolgáltatások 7.1. Kommunikáció az interneten Az internetes szolgáltatások és ezek jellemzői. Az internetes szolgáltatások használatának, használatba vételének szabályai. Példák interneten keresztül igénybe vehető szolgáltatásokra (pl. online kereskedelem). Az elektronikus levelezés folyamatának ismerete. A felhasználók azonosítása. A különböző levelezőprogramok közös és néhány egyedi jellemzője. Egy levelezőprogram használatának ismerete. A levelezés használatához szükséges beállítások ismerete. A levelezéssel kapcsolatos funkciók (írás, fogadás, válasz, továbbküldés, törlés, mentés, nyomtatás). A beérkezett levelek kezelése. 108

109 Az elektronikus levél felépítése, az egyes részek funkciója. Állományok kezelése az elektronikus levelezésben (csatolás, csatolt állomány mentése). A levelező programok további szolgáltatásai (levelezési címek tárolása, csoportosítása, visszajelzések). Az cím szerkezete. Levelezési lista használata. A levelezéssel kapcsolatos problémák (kódolás, mailer daemon). A levélküldés tipikus hibaüzenetei, ezek jelentése és a problémák kezelése. Állományátvitel lehetőségei az interneten. Az FTP szolgáltatás jellemzői, problémái. Az FTP szerverhez való csatlakozás módjai (névvel és név nélkül). A fájlátviteli módok (kódolás). Egy FTP segédprogram használatának ismerete. Állományok le- és feltöltése az internetre. Az FTP tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a problémák kezelése. Egy böngészőprogram használatának ismerete. A böngészőprogram használatával kapcsolatos fogalmak ismerete (kezdőoldal, cache, cookie). Webcím szerkezete. Navigálás a különböző weboldalakon, a sűrűn látogatott oldalak címének rögzítése, képek megjelenítése, weboldal mentése. A weboldal nyomtatása A böngészés tipikus hibaüzenetei, ezek oka és a hiba kezelésének lehetőségei. A böngészőprogramok speciális funkciói, a funkciók bővítésének haszna és veszélyei (beépülők). Információ keresése az interneten. A tematikus és a kulcsszavas keresés működésének ismertetése. A kétfajta keresési módszer alkalmazási területei és összehasonlítása. Tematikus és kulcsszavas keresőrendszerek ismerete, használata információkeresésre. Keresési feltételek megadása (egyszerű és összetett). A keresési feltételek szűkítése, speciális keresők. A keresés eredményének kiértékelése. A keresési feladatok megoldása. A távoli on-line adatbázisok használatának feltételei. Keresés az adatbázis adatai között. 9. Könyvtárhasználat 9.1. Könyvtárak: Tájékoztató intézmények, információs központok. A könyvtár egyetemes és hazai fejlődéstörténetének rövid áttekintése. A magyar könyvtári rendszer felépítésének ismertetése. A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és felhasználói kör fogalma. A különböző könyvtártípusok összehasonlítása szolgáltatásaik, gyűjtőkörük és felhasználói körük alapján. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a könyvtári rend kialakításában. A könyvtár és a médiatár fogalmának értelmezése. A könyvtári szolgáltatások rendszerének ismertetése. A könyvtárakkal kapcsolatos szabályzatok: a kölcsönzési rend és a használati szabályzat tartalma. A könyvtárközi kölcsönzés fogalma. Az Országos Dokumentumellátási Rendszer. A közművelődési könyvtárak feladatrendszerének ismertetése. A közművelődési és iskolai könyvtár összehasonlítása. A szakkönyvtárak sajátosságainak ismertetése. (levéltárak, múzeumok, kiállítótermek) információszerzésben betöltött szerepének vázolása. A nemzeti könyvtár fogalmának meghatározása. Az Országos Széchényi Könyvtár szerepe a magyar könyvtári rendszerben. A könyvtár létrejöttének, rövid történetének ismertetése. Az Országos Széchényi Könyvtár gyűjtőszolgáltatásainak rendszere. Hagyományos könyvtárak az Interneten és a Digitális könyvtárak sajátosságainak bemutatása. Hasonlóságok és különbségek. A Neumann János Digitális Könyvtár, valamint a MEK szerkezetének ismertetése. Keresési stratégiák a könyvtári rendszerben. A keresés algoritmusa. Az egy- és többlépcsős keresés Dokumentumtípusok Az írástörténet és a könyvtörténet azon jelentős állomásainak ismerete, amelyek a dokumentumtípusok kialakulását eredményezték (ékírás, hieroglifák, papirusztekercsek, pergamen, kódex). Az ősnyomtatvány fogalma. 109

110 A nyomtatott és nem nyomtatott dokumentum sajátosságainak összehasonlító ismertetése. A nyomtatott dokumentum főbb típusai: kiadványtípusok a könyvtári rendszerben. Az ismeretközlő művek (monográfia, tanulmánykötet, kézikönyv) használati értéke az információszerzés folyamatában. A segédkönyvek, mint a közvetlen ismeretszerzés alapvető forrásai (lexikon, enciklopédia, szótár, közhasznú ismeretek tára, adattár, fogalomtár, kronológia, névtár, atlasz). Az időszaki kiadványok jellegzetességeinek és típusainak bemutatása. A nem nyomtatott dokumentum fogalma és sajátosságai. Összehasonlításuk adathordozó és megjelenítő eszköz szerint (hanglemez, hangszalag, CD, fénykép, hologram, mikrofilm, diafilm, némafilm, hangosfilm, videofilm, DVD, mágneslemez, CD, DVD). A multimédia jelentősége az egyéni ismeretszerzésben Tájékoztató eszközök A tájékoztató eszközök típusai. A bibliográfia fogalma. A bibliográfia típusai a tartalom, a feltárás mélysége és a megtalálás módja szerint. A retrospektív és a kurrens bibliográfia fogalmának értelmezése. A Magyar Nemzeti Bibliográfia. A bibliográfiai leírás legfontosabb elemeinek ismertetése a főbb dokumentumtípusok esetében. Tájékoztató jegyzékek (referáló folyóirat, könyv- és egyéb dokumentumok ajánlásai). A katalógus fogalma. A katalógus kialakulásának főbb állomásai. A katalóguscédula és a bibliográfiai tétel összehasonlítása. A rendszó és az utalócédula fogalma. Főbb katalógustípusok elrendezési elvei. A tárgyszókatalógus. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás szerepe a szakkatalógus rendszerében. A számítógépes katalógusok, mint tájékoztató eszközök. A számítógépes katalógusok felépítésének szerkezeti sajátosságai. Néhány számítógépes katalógus ismerete (pl.: SZIRÉN, KISTÉKA, MOKKA). 1.Közlekedési alapismeretek Középszintű érettségi témakörök Közlekedési alapismeretek A közlekedésről általában A közlekedés technikai elemeiről általában Vasúti közlekedés Közúti közlekedés Vízi közlekedés Légi közlekedés Városi közlekedés Csővezetékes szállítás Távközlés és hírközlés 2. Közlekedési földrajz Általános ismeretek Vasúti közlekedés A közúti közlekedés kialakulása A közúti közlekedés jellemzői, úthálózatok Városi közlekedés Vízi közlekedés Légi közlekedés és szállítás Csővezetékes szállítás 3. Általános jogi ismeretek Az államra vonatkozó alapvető ismeretek 110

111 Az alkotmányra vonatkozó ismeretek Jogi alapfogalmak A Magyar Köztársaság jogrendszerének főbb jogágai Nyelvtan témakörök Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés Középszintű érettségi témakörök Magyar nyelv és irodalom Irodalom témakörök Életművek Portrék Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház ás drámatörténet Az irodalom határterületei Regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet NYELVTAN 1. Ember és nyelv Érettségi témák a helyi tantervhez 2. Kommunikáció A jel, a jelrendszer Nyelvi és vizuális kommunikáció A nyelvhasználat mint kommunikáció A kommunikációs funkciók és közlésmódok Személyközi kommunikáció A tömegkommunikáció 3. A magyar nyelv története A magyar nyelv rokonsága Nyelvtörténeti korszakok Az írott nyelvi norma kialakulása Nyelvművelés 4. Nyelv és társadalom 111

112 Nyelvváltozatok Kisebbségi nyelvhasználat A határon túli magyar nyelvűség Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. A nyelvi szintek Hangtan Alaktan és szótan Mondattan A mondat szintagmatikus szerkezete A mondat a szövegben Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban 6. A szöveg A szöveg és a kommunikáció A szöveg szerkezete és jelenegtése Szövegértelemzés A szöveg a szóban és í4rásban Az intertextualitás A szövegtípusok Szöveg a médiában 7. A retorika alapjai A nyilvános beszéd Érvelés, megvitatás, vita A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés Szóhasználat és stílus A szójelentés Állandósult nyelvi formák Nyelvi-stlisztikai változatok Stíluseszközök Stílusréteg, stílusváltozat IRODALOM 1. Életművek Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila 2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János 3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágy Domokos, Janus Pannonius 4. A kortárs irodalomból Az 1980-tól napjainkig tartó időszakból egy szerző lírai/epikai műveinek bemutatása Botár Attila, Nádas Péter, Tandori Dezső 112

113 5. Világirodalom A Biblia, Homérosz, a középkori himnuszok, Boccaccio novellái, Moliere drámái, a felvilágosodás stílusirányzatai, szerzői, a romantikus regény, a realista regény, Gogol, Csehov, a XX. századi dráma és regény 6. Színház- és drámatörténet Szophoklész, Shakespeare, Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 7. Az irodalom határterületei 8. Regionális kultúra 9. Korszakok, stílustörténet Középszintű érettségi témakörök Matematika 1. Halmazok, logika, kombinatorika, gráfok Halmazok Matematikai logika Kombinatorika Gráfok 2. Aritmetika, algebra, számelmélet Alapműveletek A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek Racionális és irracionális számok Valós számok Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Egyenes és fordított arányosság Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek Középértékek, egyenlőtlenségek 3. Függvények, analízis elemei A függvény Egyváltozós valós függvények Sorozatok Az egyváltozós függvények analízisének elemei 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria Elemi geometria Geometriai transzformációk Síkbeli és térbeli alakzatok Vektorok síkban és térben 113

114 Trigonometria Koordinátageometria Kerület, terület Felszín, térfogat 5. Valószínűségszámítás, statisztika Leíró statisztika Valószínűségszámítás és a matematika statisztika elemei Középszintű érettségi témakörök Testnevelés 1. A magyar sportsikerek Legalább 5 magyar olimpiai bajnok megnevezése sportágával együtt. Egy, a választott helyi tantervben szereplő sportágban, az adott év hazai legfontosabb eredményeinek ismerete. 2. A harmonikus testi fejlődés A testi fejlődés rövid jellemzése általános és középiskolás korban (magasság, testsúly, iskolaérettség mozgásos cselekvések). 3. Az egészséges életmód Tájékozottság bizonyítása az egészséges életmód kialakításához szükséges alapvető ismeretekben. Az egészséges életmód összetevőinek értelmezése: rendszeres testedzés, optimális testsúly, aktív pihenés, testi higiénia, lelki egyensúly, a szabadidő hasznos eltöltése, egészségkárosító szokások (alkohol, dohányzás, drog) hatásai és megelőzésük. 4. Testi képességek Az erő, a gyorsaság, az állóképesség értelmezése. A pulzusszám alakulása terhelésre, az erőfejlesztés szabályai. A képességek szerepe a teljesítményben. 5. Gimnasztika A rendgyakorlatok szerepe a testnevelés órákon. Gyakorlatok javaslata az erő, a gyorsaság, az állóképesség fejlesztésére Nyújtó, lazító és erősítő hatású gyakorlatok 2-3 példa. Légzőgyakorlatok. A bemelegítés szerepe és kritériumai. 6. Atlétika A tanult atlétikai futó, ugró és dobó versenyszámok ismerete és végrehajtásuk lényege. 7. Torna A női és férfi tornaszerek ismertetése. A legfontosabb baleset-megelőző eljárások. Segítségadás gyakorlásnál. 8. Ritmikus gimnasztika Az RG szerepe a harmonikus mozgás kialakításában. A ritmikus gimnasztika versenyszámainak felsorolása, rövid bemutatása. Mozgás és zene kapcsolata a ritmikus gimnasztika és az aerobik sportágakban. 9. Küzdősportok, önvédelem Alsó, felső tagozatos és középiskolás tanulók részére 2-2 páros és 1-1 csapat küzdőjáték ismertetése és a választás indoklása. 10. Úszás Az úszás higiénéjének ismerete. 114

115 Az úszás az ember életében. 11. Testnevelési és sportjátékok Labdaérintéssel, -vezetéssel, -átadással, célfelületre történő továbbítással és az összjátékkal kapcsolatos három testnevelési játék ismertetése. Egy választott sportjáték alapvető szabályainakismertetése (pályaméretek, játékosok száma, időszabályok, eredményszámítás, a labdavezetésre, a támadásra és védekezésre vonatkozó szabályok). 12. Természetben űzhető sportok Egy választott, természetben űzhető sportág jellegzetességeinek és legfontosabb szabályainak ismertetése (sí, kerékpár, természetjárás, evezés, görkorcsolya stb.) Alapvető ismeretek a táborozások előnyeiről. Középszintű érettségi témakörök Történelem Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg birodalomban A polgári átalakulás, a nemzeti államok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életvitel 2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Minden tanköteles tanulónak törvényben biztosított joga, hogy számára megfelelő oktatásban részesüljön. Ennek érvényesítéséhez iskolánknak (a fenntartóval, a családdal, szakmai és civil szervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint kell biztosítania a nevelő-oktató munka feltételeit: a tanulók tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és valamennyi területén; a tanulási esélyegyenlőség eredményes segítésének egyik alapvető feltétele a tanulók személyiségének megismerése, az ahhoz illeszkedő pedagógiai módszerek alkalmazása; a tanulók önmagukhoz és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon és e tevékenység támogatása az iskolán kívül; adaptív tanulásszervezési eljárások alkalmazása; egységes, differenciált és egyénre szabott tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása. 115

116 2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A pedagógusok nevelő-oktató munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az évente összeállított az iskolai munkaterv részét képező ellenőrzési terv alapján. A tanulók iskolai munkájának ellenőrzése folyamatosan történik az iskola helyi tanterve, a nevelők által összeállított tanmenetek és az osztályfőnöki munkatervek alapján. Értékelés Az értékelő tevékenység célja megvizsgálni, hogy a nevelő-oktató munka és annak eredményei mennyiben felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazottaknak. Alapvető feladata, hogy megerősítse a nevelőtestület pedagógiai tevékenységének helyességét, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat és így ösztönözze a pedagógusokat a hibák kijavítására, a nevelő és oktató munka fejlesztésére. Területei: o Az intézmény nevelő-oktató munkájának értékelése (tanév végén. Értékelő: igazgató. o A pedagógusok nevelő- oktató munkájának értékelése (folyamatos). Értékelő. Igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösség-vezetők. o Az osztályközösségek tevékenységének, fejlődésének értékelése (folyamatos). Értékelő: osztályfőnökök. o A tanulók személyiség-fejlődésének, tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának értékelése (folyamatos, ill. félévente). Értékelő: osztályfőnök, szaktanár. A pedagógus a tanulók tanulmányi teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti. A tanulmányi előmenetel folyamatos ellenőrzése, értékelése a pedagógus törvényben rögzített joga. Az értékelés szaktárgyi és pedagógiai kifogástalanságáért a szaktanár felel, viszont az alapelvek, célok, funkciók tekintetében konszenzusnak kell lennie a nevelőtestületben. Értékelésünk fő alapelve a fejlesztő támogatás. Az értékelés minden formájának, tárgyilagosnak és hitelesnek, a tanuló emberi méltóságát tiszteletben tartónak kell lennie. Célja: megismerni a tanuló tananyagban való előrehaladását, hiteles visszajelzést adni teljesítményéről, a reális önértékelés, az önálló tanulási képesség és igény kialakítása. Az értékelés több funkciójú: A formatív értékelés, nevelő, segítő szándékú. Elsősorban az elért eredmények és a meglévő hiányosságok menet közbeni feltárására, ezen az alapon a megerősítésre vagy a hibák javítására törekszik. Kölcsönös információcsere tanár és diák között az oktatás folyamán. A számszerű osztályozás nem szükségszerűen velejárója. A szummatív (lezáró-összegző) értékelés a leggyakoribb iskolai ellenőrzési, minősítési mód, egyben a leggyakoribb érdemjegyszerzési lehetőség a tanulók számára. 116

117 A diagnosztizáló mérés a kiinduló szintek megállapítását célozza. A szakmai munkaközösségek a tanév elején állítják össze. Az értékelés formái: Szóbeli felelet: tartalma lehet részismeret, pl. egy órai tananyag, lehet nagyobb témaismeret, összefoglaló jellegű, tételszerű felelet, elemzés (vers, ábra, kép, stb.). Írásbeli munka: írásos felelet, röpdolgozat, teszt, házi dolgozat, iskolai dolgozat. Gyakorlati formák: kísérletek, mérések, anyagok azonosítása stb. Az órán kívüli munka is tájékoztat a tanuló érdeklődéséről, kulturáltságáról, személyiségéről. Fontos információkat adó tevékenységek: szakkör, pályázat, önálló alkotás, tanulmányi versenyek, vetélkedők stb. Osztályozás Jelenlegi osztályozási gyakorlatunk a tantervi követelmények, a tankönyv, a pedagógus befektetett munkája és meglévő tapasztalatai alapján helyezi el a tanulókat egy skálán az egyes és ötös között. Az osztályozás egységes elvei: Kérdéseink, feladataink pontosan megfogalmazottak legyenek. Minden esetben szükséges a feleletek, megoldások rövid, de lényeges értékelése. Rendszeresen értékeljük tanulóink tudását havi 1 osztályzattal, ill. heti 1 vagy 2 esetén legalább 3 osztályzatot adunk félévenként. A témazáró dolgozat napjáról az osztályt (csoportot) legalább egy héttel a kijelölt időpont előtt tájékoztatjuk. A témazáró dolgozat megírása előtt ismertetjük a tanulókkal az értékelés szempontjait. A munkaközösségen belül a témazáró dolgozatokra adott érdemjegy megállapítása azonos követelmény szerint történjen. A témazáró dolgozatok időpontjait a munkaközösségek úgy egyeztessék, hogy egyegy osztály témazáró dolgozatainak száma naponta ne haladhassa meg a kettőt. A témazáró dolgozatok eredményét és esetleges eredménytelenségét a tanulókkal megbeszéljük. A javítás mikéntjéről és a továbbhaladásról is szólunk. A témazáró dolgozatokat a naplóban egységesen pirossal jelöljük. A témazárók, az összefoglaló jellegű teljesítmények érdemjegyei a félévi/tanév végi végső osztályzatok alakításában kétszeres súlyozással vesszük figyelembe. Az egyéb értékelések jegyeit kék színnel írjuk a naplóba. A szaktanár az általa adott osztályzatot a naplóba egy héten belül beírja. A tanulók érdemjegyeiket az ellenőrzőbe folyamatosan beírják. Az osztályfőnök rendszeresen ellenőrzi a jegyek beírását. Félévkor és év végén minden tanár értékeli a diák teljesítményét szóban is, ha kell tanácsot ad, amikor osztályoz. A magatartás és szorgalom értékelésébe aktívan bevonjuk a tanulókat, mert fejleszti erkölcsi ítélőképességüket és önkontrolljukat. Írásbeli és szóbeli házi feladatok, dolgozatírás, értékelés német és angol nyelvből A nyelvtanulás során a szóbeli otthoni feladatokon van a hangsúly, legfontosabbak a memoriterek és a szótanulás. Ezekkel növelhető leginkább a tanuló idegen nyelvi kommunikációs készsége, ami a nyelvtanulás alapvető célja. Az írásbeli otthoni feladatok célja az órán elsajátított nyelvtani jelenségek gyakorlása és elmélyítése. 117

118 A tudás értékelése idegen nyelv tantárgy esetén, több síkon történik: írásban és szóban egyaránt. Az írásbeli munkák (dolgozatok) a tanulók nyelvtani ismereteit, helyesírási készségét mérik, míg a szóbeli feleletek a tanulók beszédkészségét, szókincsét rendeltek ellenőrizni. Az otthoni tanulás, gyakorlás elengedhetetlen, az óráról órára való készülés megkövetelt és számon kérhető. Általános és szakmai idegen nyelvi vizsgára bocsátható a tanuló, amennyiben az a megállapított számú társalgási, ill. szakmai tételt elsajátította és arról számot adott; érettségi vizsga esetén az ott előforduló, nyelvi készségeket mérő feladattípusokban a megkívánt szintű tudást igazolta. A témazáró dolgozatok elégséges szintje a megszerezhető pontszám legfeljebb felében állapítandó meg. Ezen osztályzatok a dolgozat átfogó jellegéből adódóan hangsúlyosabban érvényesülnek a tanévzáró osztályzatok kialakításában. A diákok tanulmányi előrehaladását egy komplex év végi vizsga keretein belül mérjük fel. Az év végi érdemjegy a következő módon kerül meghatározásra: X Y =, ahol az év végi jegyet, X a tanévi teljesítményre adott jegy, Y 2 pedig a vizsgára kapott érdemjegyet jelöli. Az év végi jegy végső meghatározásánál a kerekítés matematikai szabályait kell figyelembe venni, kivéve ha X vagy Y közül bármelyik komponens elégtelen és a másik sem jobb, mint elégséges. Ebben az esetben a diák ismétlővizsgára kötelezhető. Írásbeli és szóbeli házi feladatok, dolgozatírás, értékelés magyar nyelv és irodalom, anyanyelvi kompetencia, művészetek, művészeti kompetencia, történelem, társadalomismeret tantárgyakból A házi feladat célja mindig a tanult anyag bevésésének, tudássá válásának segítése. A szóbeli házi feladat javítja a kommunikációs és reprodukciós képességet, növeli a szókincset, segíti a szövegértés fejlesztését. Az írásbeli házi feladat ezeken felül még javítja a helyesírást, az írásképet, a fogalmazási képességet. Mindez természetszerűen akkor válik valóra, ha a tanulók a feladatokat lelkiismeretesen, gondosan készítik el. Szükség van úgy a szóbeli, mint az írásbeli otthoni munkára, s azt célszerű a szaktanárra bízni, hogy a feladatot mikor, kinek, s milyen formában adja ki (az eltérő felkészültségű, szorgalmú, képességű stb. csoportok miatt). A pedagógus kötelessége viszont mérlegelni, hogy a kiadott feladat elvégzéséhez megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésre, a feladatok megfeleljenek a tanulók életkori sajátosságainak, valóban a tananyag tudássá válását segítsék, s túlterhelés ne történjék. Dolgozatok írására egy - egy irodalmi vagy történelmi kor, esetenként alkotói körök lezárása után kerül sor. A dolgozat ad viszonylag reális képet a tanulók témaismeretéről, a bevésett anyag szintjéről. A témazáró dolgozatokat minden tanulónak teljesítenie kell, e nélkül nem léphet tovább. A témazáró érdemjegye ezért meghatározóan súlyosabb egy- egy felelet vagy röpdolgozat jegyénél. Az irodalmi dolgozatot nyelvtanilag (helyesírás, szövegösszefüggés) is értékeli a tanár. Mindegyik tantárgyra vonatkozóan fontos, hogy a több kisebb dolgozat -röpdolgozat- segítse a diákokat abban is, hogy az írásbeli érettségi vizsgán meg tudjanak felelni. Összegzésképpen a történelem és a magyar nyelv és irodalom tantárgy megköveteli a tanulóktól az otthoni elmélyült olvasást, a forrásszemelvények, irodalmi alkotások 118

119 elemzését, s az azokról alkotott önálló gondolatkifejtést. Ehhez pedig elengedhetetlen az otthoni komoly munka. Írásbeli és szóbeli házi feladatok, dolgozatírás, értékelés matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, informatika, természetismeret, természettudományos kompetencia tantárgyakból Témazáró dolgozatot a tanmenet ütemezése alapján írnak a tanulók, a jegyek beírását piros színnel különböztetjük meg az előző kettőtől, és az átlagszámításnál kétszeres szorzóval vesszük figyelembe. A dolgozat írásakor hiányzó tanulóknak, illetve az elégtelen osztályzat javítására lehetőséget biztosítunk, amit előre megbeszélt időpontban kell elvégezni diákjainknak. Kisérettségi -t matematikából és fizikából írnak a végzős tanulók, aminek osztályzatát háromszoros szorzóval vesszük figyelembe az év végi osztályzatok megállapításánál. A természettudományos kompetencia, természetismeret tantárgyak félévi és év végi eredményes értékeléséhez valamennyi résztantárgyat legalább elégséges szinten teljesíteni kell. A tantárgyi átlagot az egyes résztantárgyak osztályzatainak matematikai átlaga adja. Elégtelen év végi osztályzat esetén a sikertelen résztantárgyból javítóvizsgát kell tenni. Szakmai alapozó- és szakmai képzés tantantárgyainak ellenőrzési és értékelési szempontjai A házi feladat célja a tanult anyag bevésésének, tudássá válásának segítése, a sikeres szakmai vizsga érdekében. Ezért szükség van a szóbeli és írásbeli házi feladatra. Az egyes szakmák sajátosságai miatt célszerű a szaktanárra bízni, hogy a feladatot az eltérő felkészültségű, szorgalmú, képességű stb. csoportok miatt - mikor, kinek és milyen formában adja ki. A pedagógus kötelessége mérlegelni, hogy a kiadott feladat elvégzéséhez megfelelő felkészülési idő álljon rendelkezésére, a feladat megfeleljen a tanulók életkori sajátosságainak, segítse a tananyag tudássá válását, és túlterhelés ne történjen. A számonkérés történhet: Házi feladatot a tanár osztályzattal értékelheti, melynek értéke megegyezik a szóbeli felelet értékével. Komplex feladatok megoldására adott érdemjegyek a témazáróval egyenértékűek. o Szóbeli: Általában az óra első percében az előző tananyag számonkérése történik, illetve korábbi anyagrészekből ismétlő kérdéseket tehet fel a tanár. A o tanórai munkára kapott érdemjegy egyenértékű a szóbeli felelettel. Írásbeli: A téma feldolgozása során az előző órán tanultak rövid, a téma jellemzőit tartalmazó kérdésekre adott válaszok alapján történik. A jegy értéke a szóbeli felelettel azonos. o Nagyobb témakörökből témánként, kisebb tartalmúaknál több téma összevonásával témazáró dolgozattal történik a számonkérés. A témazáró érdemjegye meghatározóan súlyosabb egy-egy felelet vagy röpdolgozat jegyénél. Sikertelen témazáró dolgozat javítására a szaktanár lehetőséget adhat a tanulónak. Eredményes félévi vagy év végi érdemjegy feltétele: a témazáró dolgozatok jegyeinek több mint a felét legalább elégségesre teljesíteni kell. 119

120 Írásbeli és szóbeli házi feladatok, dolgozatírás, értékelés műszaki rajz szakrajz tantárgyak Házi rajz: A rajzok számát a szaktanár határozza meg a szakma, a téma sajátosságait figyelembe véve. Ajánlott havonta 1 2 db rajzot készíttetni, a rajz témáinak elsajátítása, gyakorlása érdekében. Ellenőrző rajz: Témánként, témazáró feladat, a téma anyagától függően 1 x 2 negyvenöt percben megoldható feladatot kell elkészíteni. Sikertelen ellenőrző rajz javítására a szaktanár lehetőséget adhat. Kiviteli rajz: Számát a szaktanár határozza meg a tananyag függvényében. Ez a rajz tanórán készül, időigénye a rajz tartalmától függ. Célja a tananyag gyakorlásával részben önálló feladatmegoldás. A rajzi feladatokat minden tanulónak teljesíteni kell. Hiányzó rajz esetén a félévi vagy év végi jegy elégtelen. A félévi és év végi érdemjegyek megállapításánál az ellenőrző rajzok érdemjegye a kerekítő, mivel ez a rajz önállóan, a téma tananyagának ismeretében készül. Írásbeli és szóbeli házi feladatok, dolgozatírás, értékelés közlekedési alapismeretek (közlekedés-üzemvitel) A Közlekedési alapismeretek tantárgy adott évfolyamon érvényes osztályzatát a résztantárgyak osztályzatai alapján számtani átlagolással határozzuk meg. Az átlag számításánál a kerekítésre vonatkozó általános szabályokat alkalmazzuk. Írásbeli és szóbeli házi feladatok, dolgozatírás, értékelés gépészeti alapismeretek A Gépészeti alapismeretek tantárgy adott évfolyamon érvényes osztályzatát a résztantárgyak osztályzatai alapján az ok szerinti súlyozással határozzuk meg. Az átlag számításánál a kerekítésre vonatkozó általános szabályokat alkalmazzuk. Modul értékelési szempontjai A modul befejezése után az értékelése egyetlen érdemjeggyel történik. A modul sikeres elvégzésének feltétele az elégséges vagy annál jobb érdemjegy. A modul érdemjegyének meghatározási módja: A modulokat alkotó tananyagelemek tantárgyakba vannak rendezve. Egy tantárgy csak egy modul tananyagelemeit tartalmazhatja. Tantárgy jegyének meghatározása: o A jegyeket úgy kell a Naplóban vezetni, hogy több tananyagelem esetén az egyes tananyagelemek jegyei jól elkülöníthetőek legyenek, ezt két tananyagelem jegye közötti vízszintes zöld vonal biztosítja. o o A tantárgyak osztályozása a Házirendben elfogadottak szerint történik. A tantárgy elégtelen osztályzata esetén, ha több tananyagelemből áll a tantárgy, akkor a szaktanár határozza meg a tananyagelem jegye (jegyei) alapján azt (azokat) a tananyagelemet (tananyagelemeket), melyből (melyekből) a tanuló javítóvizsgát köteles tenni vagy tehet. 120

121 o o A modul jegyének kiszámíthatósága végett minden egyes tanulónál az adott évfolyam modultérkép tantárgyelnevezéseit fel kell tüntetni. A modulon belül egy tantárgy több tananyagegységben is szerepelhet. Ebben az esetben az első tantárgy oszlopába kell az érdemjegyeket beírni, a tananyagelem jegyeinek elválasztásnak betartásával. Év végén a jegyek megállapítása végett az adott tantárgy jegyét az összes tananyagegységben található azonos tantárgy jegyéhez kell beírni. Tananyagegység jegyének meghatározása: o A tananyagegységet alkotó tantárgyak jegyeinek és a helyi programban meghatározott tantárgyi súlyozott ok szorzatainak összege, a kerekítés általános szabályai szerint. o Ha valamelyik tantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a tananyagegység érdemjegye is elégtelen. Modul jegyének meghatározása: o A modult alkotó tananyagegységek jegyeinek és a helyi programban meghatározott tananyagegységi súlyozott ok szorzatainak összege, a kerekítés általános szabályai szerint. o Ha valamelyik tananyagegység érdemjegye elégtelen, akkor a modul érdemjegye is elégtelen. o A bizonyítványba és a törzslapra az adott évfolyamon befejezett, a fentiek szerint meghatározott modul, vagy ha a modul nem fejeződött be, akkor a tananyagegység(ek) jegyét, ha a tananyagegység sem fejeződött be, akkor a tantárgy jegyével azonos tananyagelem jegyét írjuk be. Modul értékelési szempontjai 2011 szeptemberétől induló szakmáknál, felmenő rendszerben: A modul sikeres befejezésének feltétele az utolsó évfolyam eredményes elvégzése. A modul sikeres elvégzésének feltétele, a modul tantárgyaiból elégséges vagy annál jobb érdemjegy. Tantárgy jegyének meghatározása: o Egy tantárgy csak egy modul tananyagelemeit tartalmazhatja. o A tantárgyak osztályozása a Házirendben elfogadottak szerint történik. o A tantárgy elégtelen osztályzata esetén a tanuló javítóvizsgát köteles tenni vagy tehet. o Ha javítóvizsgán a tantárgy érdemjegye elégtelen, akkor a tanuló évfolyamot köteles ismételni vagy ismételhet. A modulzáró vizsga eredményes letétele: o Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése. o A modul érdemjegye a modul tantárgyainak számtani átlaga, a kerekítés általános szabályai szerint. o A bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatába az adott évfolyamon eredményesen befejezett modul(ok) számát, elnevezését és érdemjegyét írjuk be aláírással és pecséttel ellátva. 2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az ismeretek megszerzésének, a tanulási folyamatnak legfontosabb szervezési formái: 121

122 a közösségben végzett tanulás, az egyéni tanulás. Mindkettőnek fontos szerepe van a tanulási folyamatban, a személyiség fejlődésében. Ezért különösen lényeges a közös és az egyéni tanulás megfelelő arányának fenntartása. A házi feladatnak, mint önálló tanulási munkának a jelentősége: Fontos szerepe van a tanulás tanulásában. Szerves kapcsolatot tart fönn két tanítási óra között. Nélkülözhetetlen az ismeretek megszilárdításához, az emlékezetbe véséshez. Segíti az alapfogalmak, összefüggések megértését, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztését. Alapelvek: A házi feladat legyen a tanuló felkészültségének megfelelő. Az önálló ismeretszerzést, információ feldolgozást kívánó feladatoknál gondoskodni kell arról, hogy a tanár által megjelölt források, segédeszközök minden tanuló számára rendelkezésre álljanak. Legyenek megfelelően előkészítve, pontosan meghatározva a tennivalók, a határidők, a felhasználható eszközök. Korlátok: Lényeges a házi feladat elkészítéséhez szükséges időtartam megállapítása, amelynek meghatározásához a tanulócsoportba tartozó diákok között az átlagos képességű tanuló számára szükséges időt kell figyelembe venni. A napi írásbeli és szóbeli házi feladat elkészítésének időtartama tantárgyanként ne haladja meg átlagosan a napi 30 percet. Az ennél hosszabb időt igénybevevő több témát átfogó feladatok elvégzéséhez egy hetet biztosítani kell. Hétvégére, hosszabb, több napos szünetekre az egyik óráról a másikra adottnál ne legyen több a házi feladat. A szóbeli és írásbeli házi feladatok arányát a tantárgyak követelményei határozzák meg. A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. A csoportbontás szakiskolásoknál szakmák szerint, szakközépiskolásoknál névsor alapján történik A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Az emberi motorium fejlesztése, fejleszthetősége A hazai és külföldi szakemberek a motorikus képességek fejlődésének tanulmányozásához legfőbb faktoraként: 122

123 a kondicionális képességek és a koordináció vizsgálatát jelölik meg. Motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők: a biológiai fejlődésérés sokoldalú általános és speciális fizikai képzés A motorikus képességek színvonala függ: az adottságoktól a gyakorlástól Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az iskolai testnevelés és sport: egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében éves tanulók fizikai állapotának felmérésére szolgáló próbarendszer A próbarendszert nevelési eszköznek tekintjük, amelyek lehetővé teszik a tanulók fejlődése során az alapvető fizikai tulajdonságok mérését. A tesztek nem képezik a tantervek tartalmát, és hogy a mérés célja megvalósuljon, nem szabad azokat betanítani és gyakorolni. A vizsgálatok megszervezése A teszt vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik. A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik. A teszteket évente kétszer, tanév elején és végén kell végeztetni. A teszteket sorrendben kell elvégeztetni. A tesztek eredményeit minden gyermeknek személyre szólóan kell megadni. Az értékelő lapot három példányban kell elkészíteni. Az egyik lap a gyermeké, a másik lap a szülőé, a harmadik lapot az adatfeldolgozónak kell megküldeni. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró képesség minősítéséhez A test általános izomerjét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: Egy-egy próbában elég, ha csak a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba, mert az ehhez tartozó pontértéket kell a táblázatban megkeresni. Értékelési rendszer Az egyes próbákban elért teljesítmény változása nyomon követhető az elért teljesítmény, ill. az elért pontértékek alapján. Bármilyen szintű verseny rendezésénél, a verseny kiírásban kell rögzíteni a végső helyezési sorrend megállapítását: pl. az azonos pontszámot elért versenyzők között a végső sorrend megállapításánál az egyes próbákban elért teljesítményt ajánlatos figyelembe venni, vagy versenyt lehet hirdetni azzal a céllal is, hogy minden egyes próbában az elért teljesítmény alapján rangsoroljuk a résztvevőket. Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése Az általános fizikai Kardiórespiratorikus Igen gyenge: 0-20,0 pontig 123

124 teherbíró képesség minősítése fittségi kategóriák szerint Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése százalékban kifejezve állóképesség és az általános izomerő erő állóképesség Kardiórespiratorikus állóképesség és az általános izomerő erő állóképesség Gyenge: 20,5-40,0 pontig Kifogásolható: 40,5-60,0 pontig Közepes: 60,5-80,0 pontig Jó: pontig Kiváló: ,0 pontig Extra: 120,5-140,0 pontig 10 %-os: pontig 20 %-os 14,5-28,0 pontig 30 %-os pontig 40 %-os: pontig 50 %-os: 56, pontig 60 %-os: 70, pontig 70 %-os: 84, pontig 80 %-os pontig 90 %-os pontig 100 %-os pontig Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése igen gyenge 0-20,5 pont gyenge 21-40,5 pont kifogásolható 41-60,5 pont közepes 61-80,5 pont jó ,5 pont Gyenge fizikai állapota miatt a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rendszeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. A figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, körérzetének átmeneti javításához igen gyakran különféle élénkítő szerre, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják. Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira, hogy nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát. A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többletmunka még erősen igénybe veszi. Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 óra testedzéssel a továbbiakban törekedjen egészségének megőrzésére, hogy legalább ezt a szintet megtartsa. Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni, legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre 124

125 fejlesztéséhez. kiváló ,5 pont extra pont Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet. Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége területén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált szinte valamennyi sportágban olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégzésére, hogy nagyobb formaingadozás nélkül nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen el. A Hungarofit fittség vizsgáló módszer az egészség sajátos aspektusaival összefüggésben, az egészség szempontú fittség dimenzióinak mérésére fejlesztettük ki. Ezek a dimenziók (a teljesítmény-élettani paramétereket mérik) ezért egybeesnek a teljesítmény szempontú fittség dimenzióval. A minősítő kategóriák egyénre szóló értelmezésénél ismernünk kell a szükségesség mértékét. Az összehasonlításra alapot adó eredmények mindenképpen egyéni elbírálás kell, hogy tükrözzenek. A tantervi követelmények a mért gyermek szellemi és testi adottságaival csak nagy általánosságban vannak összhangban, így a teljesítmények abszolút értékben nem összehasonlíthatók. A mért adatok csekély mértékben tükrözik egy mozgásszabadságában szabad és korlátozott, fizikai állapotában alul, felül, vagy megfelelő állapotú gyermek teljesítményét. Ennek megítélése a testnevelő felelőssége. Különösen fontos egy képességekre, készségekre épülő összehasonlítási rendszer alkalmazása, ami személyiségre épülő, helyhez, helyzethez való alkalmazkodás (a hozott értékek figyelembevétele mellett döntően az akarati tényezőkre épül, elsősorban a tanórai fegyelem, figyelem, más adottságokkal rendelkező társakkal szembeni lojalitás, segítőkészség, sportszerűség), megjelenésében érvényesül. Az eltérő adottságokból eredő, de alapvetően elvárható követelmények Legyen képes a tanulóközösségével együttműködve a testnevelő által meghatározott feladatok végrehajtására. Ismerje, tudja és tartsa be a sportbaleseteket okozó általános szabályokat. Legyen tisztában önmaga képességeivel és tartsa tiszteletben társai teljesítményeit. Tudja és akarja képességeinek maximumát adni, társainak példát mutatni. (Különös tekintettel a kiemelkedő adottságokkal rendelkezőkre.) Érzelmi, indulati motivációk nélkül legyen képes a társaival való együttműködésre. Az elvárható képesség teljesítését szolgáló javasolt mozgásrendszerek A tanórát bevezető, minden izomrendszert átmozgató bemelegítő gyakorlatsor (15 perc. Nyak, váll, kar, csípő, láb, hasizom, hátizom, gerinctartó és ízületeket nyújtó gimnasztikai, talaj és bordásfal gyakorlatok. Különös tekintettel a hibás testtartást okozó vázizomzat erősítésére, nyújtására. ( osztályig. Izomhúzódás 125

126 megelőzésére, helytelen testtartásból eredő, korlátozott mozgáslehetőséget okozó inak, izomrendszerek lazítása, nyújtása. Rendszeres fizikai munkát végzők speciálisan fejlődő izomrendszerének rehabilitációja.) (Különösen a osztályban tapasztalható, lekötődött váll és csípőízületek által okozott kényszertartás (előreesett váll, ívelt könyék, merev-feszített csípő stb). A tanóra fő feladatát előkészítő rávezető, izomrendszereket erősítő célgyakorlatok (Pl. ugrások: a feladat végrehajtásához szükséges izomrendszerek: has, hát, tompor, comb, lábszár tudatos erősítése, az ízületek minden irányba történő nyújtása, az izmok összehúzódási, nyújtási sebességének fokozatos növelése.) Az óra fő feladatának megbeszélése A végrehajtáshoz szükséges mozgáskombinációk összekapcsolása, bemutatása, gyakorlása, végrehajtási hibák javítása. (A végrehajtást az első kísérlettől kezdve a kívánt, előkészített, bemutatott módon kell megkövetelni, mert a hibásan rögzült mozgások balesetet, sérülést okozhatnak.) Az óra levezetése A tanóra fő feladatához kapcsolódó izomrendszer lazítását, de a gyorsaság növelését és a mozgáskoordinálás céljait is szolgálhatja. Ebben a szakaszban van lehetőség a tanulók egymáshoz való viszonyának alakítására, a közösségi szellem fejlesztésére, a szabályok betartásának megtanulására. (A csoportos játékban van lehetőség a tanuló személyiségének alakítására, a másokért való felelősség képességének fejlesztésére. A teljesítmények mindenkori értékelése alapján az Én felismerésére.) Az összehasonlítás szempontjai Az adottságok különbözőségéből eredő egyedi elbírálás. A feladat végrehajtásához való hozzáállás. A pontos végrehajtás Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei Az iskola egészségnevelési elvei Az iskola egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük az egészséges életmód gyakorlását szolgáló tevékenységi formákat, az egészségbarát viselkedésformákat; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel o a táplálkozás, o az alkohol- és kábítószer fogyasztás, dohányzás káros hatásai a szervezetre, o a családi és kortárskapcsolatok, o a környezet védelme, o az aktív életmód, a sport, o a személyes higiénia, 126

127 o az elsősegély-nyújtás alapismeretei, o a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskola minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozás feladata. (Egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 1.3 pont) Az iskola környezeti nevelési elvei Környezeti nevelés fogalma: Az iskolai környezeti nevelés az a pedagógiai folyamat, melynek során a gyerekeket felkészítjük környezetük megismerésére, tapasztalataik feldolgozására, valamint az élő és élettelen természet érdekeit is figyelembe vevő cselekvésre. Ezért a környezeti nevelés: o megfelelően stabil és megújulásra képes érzelmi kapcsolatot alapoz és erősít meg az élő ill. élettelen környezettel; o o kifejleszti a szándékot és képességet a környezet aktív megismerésére; felkelti az igényt, képessé tesz: a környezet változásainak, jelzéseinek felfogására; összefüggő rendszerben történő értelmezésére; a rendszerben felismerhető kapcsolatok megértésére; a problémák megkeresésére, okainak megértésére; kritikai és kreatív gondolkodás kialakítására, és ezáltal a lehetséges megoldások megkeresésére; az egyéni és közösségi döntések felelősségének megértésére, vállalására környezeti kérdésekben; a környezet érdekeit figyelembe vevő cselekvésre. Helyzetelemzés, helyzetkép Iskolánk rövid története: Iskolánkban 1951-től folyik szakmai képzés. Az iskola új épületét január 6-án adta át a fenntartó ben tovább bővült egy 120 férőhelyes kollégiummal, amit a 2003 októberében átadott tornacsarnok tett teljessé. Iskolánk többcélú közoktatási intézmény: szakközépiskola, szakképző iskola és kollégium. Iskola helye és épülete: Zirc északi részén, a Cuha-patak mentén helyezkedik el. Mivel az iskolánk a Bakony legszebb vidékén található, ezért tartjuk mind a diákság, mind a tanári kar szempontjából fontosnak, a környezeti kérdésekkel való intenzív foglalkozást, tanórai keretek között és tanórán kívül is. Környezeti nevelés a hagyományos tanórai oktatásszervezésben Tanórán, laboratóriumban: 127

128 A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyekhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Így az élményszerű tanításra lehetőség nyílik. Fontosnak tartjuk, hogy a diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek, mert véleményünk szerint így lehet csak okosan, átgondoltan harcolni a környezet megóvásáért. Tanórán kívüli programok: A gyerekek olyan versenyeken, pályázatokon indulnak, ahol a környezet- és természetvédelem a téma, így elmélyíthetik elméleti tudásukat. Idegen nyelveken fordítási versenyeket szervezünk, ahol gyakran szerepelnek természetvédelemmel foglalkozó cikkek is. Különböző akciókban veszünk részt: o Az iskolában rendszeresen, különböző gyűjtési akciókat (elem-, hulladék vasgyűjtés) szervezünk. o Lehetőség szerint kiállításokat rendezünk jeles alkalmakra: a Föld Napján rajz- és fotókiállítás o Az iskola környékén a hulladék eltakarítása. Már működő intézkedések a tanműhelyben: o A tanulók a gyakorlati munka során keletkezett veszélyes hulladékokat (festékkel szennyezett hulladék, festékmaradék, olajos rongy, fáradt olaj, stb.) szelektíven gyűjtik, majd az erre szerződött vállalkozó elszállítja. o A gyakorlati munkavédelmi oktatás keretében a veszélyes anyagok biztonsági adatlapjainak ismertetése az anyag használatba vétele előtt. o Ezáltal ismertetésre kerülnek azok a rizikófaktorok, amelyek az anyag elhelyezése, használata,, tárolása során a szervezetre és a környezetre kifejtett káros hatásaira figyelmeztetnek, és amit a felhasználás során nem szabad figyelmen kívül hagyni. o A tanműhely területén lehetőséget biztosítunk a már használhatatlanná vált akkumulátorok elhelyezésére, amit erre szakosodott vállalkozó elszállít. Erőforrások számbavétele A környezeti nevelési céljaink eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Iskolán belüli együttműködés Tanárok. Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartása példaértékű legyen a tanulók számára. Diákok. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kulturált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek, valamint a környezet védelme iránt különösen érdeklődő és elkötelezett tanulókból álló diákcsoportnak. 128

129 Tanárok és diákok. A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk. Ezek felkutatása és beszerzése az iskolai gondnok feladata. Az iskolai szelektív hulladékgyűjtés továbbfejlesztéséhez a takarítók aktív, környezettudatos munkájára is szükségünk van. Iskolán kívüli együttműködés Fenntartó. Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés az iskola egész életén belül a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Iskolai büfé Diákjaink délelőtti étkezésének egyik meghatározó tényezője az iskolai büfé kínálata. A környezetbarát csomagolóanyagok használatát szeretnénk bevezetni az iskolabüfében. Az is kívánatos, hogy bővüljön az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermék- és gyümölcskínálat. Újra időszerűvé vált annak felmérése, hogy az egészséges táplálkozás érdekében mi legyen a büfé kínálata. A tanulók és a tanárok körében ezt az iskolai diákönkormányzat, a szülők közt az iskola szülői munkaközössége végzi el. Az eredmények ismeretében az iskolavezetés megbeszélést folytat a büfé működtetőjével. Alapelvek, jövőkép Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárrá váljanak tanítványaink. Ennek érdekében diákjainkban ki kell alakítani: o a környezettudatos magatartást és életvitelt; o a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást és életvitelt; o a környezet (természetes és mesterséges) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét és akaratát; o a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését; o a rendszerszemléletet; o tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését; o az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket. A célok eléréséhez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése a diákokban. Ilyenek például: o alternatív, problémamegoldó gondolkodás; o ökológiai szemlélet, gondolkodásmód; o szintetizálás és analizálás; o problémaérzékenység, integrált megközelítés; o kreativitás; o együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód; o vitakészség, kritikus véleményalkotás; o kommunikáció, média használat; o konfliktuskezelés és megoldás; o állampolgári részvétel és cselekvés; 129

130 o értékelés és mérlegelés készsége. Konkrét célok Rövidtávú céljaink tervezésében figyelembe vesszük, hogy a hosszabb távú célok megvalósításához milyen lépések vezetnek. Hagyományok ápolása: o iskolanap szervezése az egész közösség számára o drog-prevenciós program folytatása Szaktárgyi célok: o a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre (pl. ember és környezete, természetismeret, a természet állapotának mérési módszerei); o a kétszintű érettségire felkészítés (környezetvédelmi kérdések, problémák és megoldási lehetőségeik) o a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon (a környezetszennyezés hatása a természeti-, és az épített környezetre, az emberre); o tanórán kívüli foglalkozások szervezése; o természetvédelmi versenyekre felkészítés; o multimédiás módszerek alkalmazása szakórákon; o a számítógép felhasználása a tanórákon. Tanulásszervezési és tartalmi keretek A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért fontos a tantárgyak közötti integráció, legalább néhány területen. Pl. földrajz, fizika, kémia, biológia, társadalmi ismeretek. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy megfelelő módon diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. Lehetőségeink: o látogatás : múzeum, állatkert, botanikus kert, arborétum, nemzeti park, valamint szeméttelep, hulladékégető, szennyvíztisztító stb.; o versenyek; o szakkörök; o iskolazöldítés; o DÖK-nap; Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott vegyszereket, eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel, új eszközöket kell beszerezni. Iskolai környezet Kommunikáció, kapcsolatrendszer A környezeti nevelésben jellegénél, összetettségénél fogva nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor legalább ilyen fontos, hogy diákjaink a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudják feldolgozni. Fontos számunkra, hogy képesek legyenek a szakirodalomban eligazodni, az értékes információkat meg tudják az értéktelentől különböztetni. Tanulóinkat meg kell 130

131 tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Végzett munkájukról számot kell adniuk írásban és szóban egyaránt - ezen képesség napjainkban nélkülözhetetlen. Iskolán belüli kommunikáció formái o o o kiselőadások tartása megfelelő szemléltetőeszközökkel, házi dolgozat készítése, faliújságon közölt információk készítése. Iskolán kívüli kommunikáció formái o környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból; o környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése. Ökológiai fogyasztóvédelem A jó környezet helyes fogyasztói döntéseket feltételez, ezekhez viszont a fogyasztóknak megfelelő piaci rálátásra, széleskörű termék-információkra és az alapvető ökológiai összefüggések ismeretére van szükségük. Az igény reklámokkal való manipulálása, az állandó és fokozódó fogyasztásra késztetés, az eldobható termékek általánossá tétele természeti erőforrásaink gyors felélését, a környezeti elemek fokozatos elszennyezését, a hulladékhegyek rohamos növekedését vonta maga után. Egy piacgazdaságban a termelési lánc végén álló fogyasztó vásárlási döntései elméletileg meghatározó jelentőséggel bírnak az áruválaszték milyenségére, a termelési folyamatok mikéntjére, de még a csomagolási fajtákra nézve is. Elméletileg A helyi piacok visszaszorulásával a valóságban mindezt egyre inkább a multinacionálisvállalatok és nagykereskedelmi üzletláncok határozzák meg. A fogyasztó mára a piac legkiszolgáltatottabb szereplője lett. Ez azonban senkinek sem jó, hiszen egy hatékony (európai vagy hazai) belső piacnak is alapvető érdeke, hogy a felvilágosult fogyasztók elhiggyék, és komolyan vegyék az abban játszott meghatározó szerepüket. Vagyis a fogyasztót helyzetbe kell hozni ami viszont elképzelhetetlen az állam segítő beavatkozása és a társadalmi szervezetek aktív közreműködése nélkül. Az ökológiai fogyasztóvédelem elsősorban a termékek és szolgáltatások környezet-és egészségvédelmi hatásainak vizsgálatával, az ezekhez kapcsolódó információk közvetítésével és fogyasztói érdekek megjelenítésével foglalkozik. Vagyis a reklám-fogyasztás - hulladék összes kapcsolódó területével, továbbá a háztartási ökológiával, a nem ionizáló sugárzás, az etikus fogyasztás és a termékbiztonság (főleg az élelmiszerbiztonság) problémáival hogy csak a legfontosabbakat említsük. Az ökológiai fogyasztóvédelmi oktatás felvállalását az iskolavezetés többféle módon segítheti: o o o o megteremti az iskolai környezet-egészségügyi program külső feltételeit (szülőkkel, önkormányzattal való egyeztetés és folyamatos kapcsolattartás, speciális foglalkozások, foglalkozási-oktatási anyagok biztosítása), működésében megjeleníti a modern hulladékgazdálkodás alapelveit (megelőzési programok, iskolai szelektív gyűjtés bevezetése, papírgyűjtések, hulladékszegény irodák és rendezvények), az intézmény üzemeltetésénél (energiafelhasználás, karbantartás, foglalkozások, rendezvények) igyekszik minimálisra csökkenteni a környezet terhelését, a közétkeztetésnél, az iskolai büfé működtetésénél figyelembe veszi az egészséges táplálkozással kapcsolatos elvárásokat, 131

132 o az iskola külső beszerzéseit igyekszik a környezetkímélő(bb) termékekre összpontosítani. Továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás egy pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek egyszerre kell tartalmaznia a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. Tisztában vagyunk vele, hogy környezeti nevelési tevékenységünk eredményességét csak több éves tevékenység után lehetséges érdemben mérni. Csak akkor lehetünk azonban elégedettek, ha az iskola minden tanítási óráján és a tanórán kívüli foglalkozáson is egyaránt törekszünk a környezeti nevelés szempontjainak érvényesítésére, a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos tudatos pozitív szemlélet kialakítására. Ehhez kérjük iskolánk minden pedagógusának és egyéb alkalmazottjának, a szülőknek és maguknak a diákoknak az aktív munkáját és támogatását! 2.13 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési elvei Példás: MAGATARTÁS Példás: SZORGALOM - az a tanuló, akinek magatartása példamutató az iskolában, a rend és fegyelem megtartásában és megtartatásában kitűnik társai közül, - segítőkész, viselkedése, hangneme követésre méltó, kulturált, udvarias, - a félév során semmilyen vonatkozásban nem sértette meg a házirendet. Jó: - az a tanuló, akinek magatartása általában jó mind az iskolában, mind azon kívül, - támogatja azokat, akik az elfogadott normák megtartásának irányába befolyásolják az azokat be nem tartókat, - legfeljebb szaktanári vagy osztályfőnöki figyelmeztetésben részesült Változó: - az a tanuló, akinek viselkedése ingadozó az iskolában, ill. azon kívül, - a házirend előírásait néha, nem súlyosan megszegi, - az a tanuló, akinek tanulmányi munkája - az életkorát figyelembe véve - céltudatos, pontos, megbízható, 0,3-del javított az átlagán - képességei és teljesítménye összhangban állnak, - munkáját önállóan végzi, önellenőrzésre törekszik, - az órákon aktivitásával kitűnik társai közül. Jó: - az a tanuló, aki munkáját igyekszik pontosan végezni, - önellenőrzésre törekszik, - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, - képességei és teljesítménye nem állnak összhangban. Változó: - az a tanuló, aki tanulmányi munkájában ingadozó eredményességű, - munkavégzése egyenetlen, pontatlan, rendszertelen, 132

133 - viselkedése, hangneme esetenként udvariatlan, kifogásolható, - osztályfőnöki intés, igazgatói intés fegyelmi büntetése van. Rossz: - az a tanuló, aki a közösségének szándékosan árt, megnyilvánulásai rendszerint romboló hatásúak, - az iskolai élet szabályait sorozatosan megszegi, tárasaira rendszeresen rossz hatással van, - viselkedése, hangneme tiszteletlen, durva, - fegyelmi eljárás alapján kapott fegyelmi büntetést - önmagát nem ellenőrzi, csak külön ösztönzésre dolgozik, - teljesítménye erősen képességei alatt marad. Hanyag: - az a tanuló, aki tanulmányi munkájában megbízhatatlan, - munkáját közöny jellemzi, - a tanítási órán nem vagy csak alig dolgozik, - bukásra áll vagy bukik A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: o o o eredményes, kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ért el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A tanulót a gyakorlati munkahelye és egyéb vállalatok is jutalmazhatják. A jutalmazás módját és formáját az iskola igazgatójával egyezteti. A vállalatok, társadalmi szervek által felajánlott - nem személyhez kötött - tárgyjutalmakat a tantestület döntése alapján kell az arra érdemes tanulóknak átadni. A legjobb sportolók díjazásban részesülhetnek a testnevelő tanár, az ISDSK vezetőségének és az illetékes iskolai Diákönkormányzat véleményének egyetértésével. A jutalmazás formái Az iskolában elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók: o szaktanári, o osztályfőnöki, o kollégiumvezetői, gyakorlati oktatásvezetői, o igazgatói, o nevelőtestületi dicséret. 133

134 Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicsérete a tanuló bizonyítványába is beírásra kerül. Ezen a tanulók munkáját könyvvel és oklevéllel is jutalmazzuk. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő társadalmi munka részese), jutalmát a tanév végi illetve tanévnyitó ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át és neve, aláírása bekerül az iskola Aranykönyvébe. A végzős tanulók fenti jutalmazása a ballagási ünnepélyen történik A jutalmazások az intézmény faliújságján és az iskolarádióban is kihirdetésre kerülnek Az osztályfőnök, a tanár, a szakoktató a tanulót példaként állíthatja az osztályközösség (csoport) elé és a dicséretét az ellenőrző könyv útján a szülőknek is tudomására hozza. A gyakorlati oktatásvezetők az iskolai, vállalati tanműhelyben, üzemi csoportos oktatásban, vagy egyedi munkahelyen, huzamosabb időn át kiemelkedő szorgalmat, magatartást tanúsító, illetőleg szakmai termelési eredményt elért tanulót dicséretben részesítik és erről a szülőket írásban értesíthetik. Az igazgató az osztály vagy az iskola hírnevét növelő tanulót dicséretben részesíti, és erről a szülőket írásban értesítheti. Az osztályban tanító tanárok javaslatára az osztályfőnök dicséretben részesíti a kötelességét huzamos időn át példamutatóan teljesítő, kiemelkedő tanulmányi eredményt elért tanulót. Az iskolai közösség érdekében folyamatosan végzett igen jelentős, a kötelességen túlmenő tevékenységéért a nevelőtestület dicséretben részesíti a tanulót. Ezt az igazgató az iskolai közösség előtt nyilvánosan ismerteti, és a tanuló beírja nevét az iskola Aranykönyvébe. A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanulók fegyelmezésének elvei Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, - vagy a házirend előírásait megszegi, - vagy igazolatlanul mulaszt, - vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: szaktanári, szakoktatói figyelmeztetés szóban, írásban osztályfőnöki figyelmeztetés szóban, írásban a szülők behívásával osztályfőnöki intés, írásban gyakorlati oktatásvezetői figyelmeztetés szóban, írásban a szülők behívásával igazgatói figyelmeztetés szóban, írásban a szülők behívásával igazgatói intés, írásban tantestületi megrovás tantestületi szigorú megrovás A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet térni, a vétség súlyától függően. Ha a tanuló kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. 134

135 Fegyelmi büntetések a következők lehetnek: megrovás szigorú megrovás kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás a tanév folytatásától kizárás az iskolából Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás vagy kizárás fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Súlyos jogellenes tevékenység esetén el kell tekinteni a fegyelmi fokozatok betartásától. Fegyelmi eljárás keretében kizárható a tanuló az iskolából: lopás, nagy kárt okozó szándékos rongálás, súlyos agresszivitás másokkal szemben, visszaélés kábítószerrel (iskolai terjesztés) okirat hamísítás esetén. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 135

136

137 REGULY ANTAL SZAKKÉPZŐ ISKOLA ÉS KOLLÉGIUM ZIRC KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI PROGRAM sz. melléklet 1

138 1.Bevezetés A pedagógiai program a kollégium stratégiai szakmai alapdokumentuma, nevelési munkánk legfontosabb meghatározója. A kollégium pedagógiai programjának összeállításánál figyelembe vettük a jogszabályi előírásokat, valamint a fenntartó, a partnerek elvárásait és a kollégiumunk hagyományait és módosítottuk a 36/2009. (XII. 23.) OKM rendelet alapján A pedagógiai program felülvizsgálatának és korrekciójának oka A kollégium a tevékenysége során megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok sikeres folytatásához, kiegészíti a családi és iskolai nevelést és oktatást, egyúttal szociális ellátást, biztonságot nyújt. Elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a közösségi együttélés, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását; ezzel a kollégium hatékony támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez. A kollégium alapfeladata megteremteni a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akiknek lakóhelyén nincs lehetőség a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. Ezen feladatának teljesítésével a kollégium jelentősen hozzájárul: A különböző élethelyzetből induló diákok esélyeinek közelítéséhez, a lemaradók számának csökkentéséhez, A családi és iskolai nevelés kiegészítéséhez, A diákok biztonságához és érzelmi védettségéhez, A társadalmi szerepek tanulásához a tanulók önszerveződése során kialakuló mikrotársadalomban (konfliktuskezelés, felelősség, a döntés demokratikus technikáinak megismerése, gyakorlása), Az életkezdéshez szükséges ismeretek, képességek megszerzéséhez, A tehetségek elkallódásának megakadályozásához, A kultúra és tudomány bázisainak szélesítéséhez, a minőségi tudás megszerzéséhez, A szabadidő hasznos eltöltésének biztosításához (sport, kirándulás, önképzés, művelődés), A társadalmi mobilitás elősegítéséhez. 2

139 1.2. Törvényi háttér 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. 10.,53 A Nemzeti köznevelésről szóló törvény 2. Helyzetfeltárás és értékelés 2.1. Személyi feltételek, elvárások Kollégium adatai Neve és címe: Reguly Antal Szakképző Iskola Kollégiuma 8420 Zirc, Alkotmány u. 16. Telefon: 06 / 88 / Felügyeleti szerve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Veszprémi Tankerület Tanulói létszám:69 fő, ennek kb.55%-a leány (férőhely 124 fő) Életkor szerint: éves korig Tanulmányi cél szerint: o szakiskola évfolyam, o szakközépiskolai tanulók évfolyam, o szakképzésben résztvevő tanulók évfolyam, o felzárkóztató képzés, szakiskolai előkészítő évfolyam o gimnáziumi és művészeti szakközépiskolai tanulók évfolyam, o érettségi utáni képzésben résztvevők Nagyon heterogén az összetétel, ami a pedagógiai munkát igen megnehezíti. A tanulási idő beosztása, az érdeklődési körök különbözősége, az életkori és műveltségbeli különbözőségek speciális program-összeállítást kívánnak, melynek igazodni kell Személyi feltételrendszer Jelenleg a kollégiumban 4 fő nevelőtanár dolgozik a kollégiumvezető mellett. A koedukáltság és a létszám 2 fő nő és 2 fő férfi nevelőtanári státusz betöltését kívánja. A tanulók folyamatos felügyeletéhez 2 fő éjszakai pedagógiai ügyeletet ellátó kolléga tevékenysége is szükséges. Nyugdíjas kollégáinkat a tantestület örökös tagjainak tekintjük. Ezzel összefüggésben: találkozóra hívjuk őket; kerek évfordulós születésnapjukról megemlékezünk; karácsonykor köszöntjük nyugdíjasainkat;. A nevelőtanárok végzettsége: o 1 fő egyetemi végzettségű francia szakos tanár,

140 o o 2 fő egyetemi végzettségű pedagógia szakos mestertanár, 1 fő tanítói oklevéllel rendelkező tanár. A nevelőtanárral szemben elvárások: o o o o o o o maradéktalanul ellátja a munkaköri leírásában meghatározott feladatait, a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros együttműködésben végzi munkáját, együttműködik a tanulók közösségeivel, szülőkkel, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel, rendszeres önképzéssel, továbbképzéssel megújítja szakmai ismereteit, egyéniségével, életmódjával, megjelenésével, felkészültségével példaként szolgál a tanulók számára, empátiával, a tanulók iránti szeretet, tisztelet és bizalom kifejezésével törekszik a tanulók személyiségének mind alaposabb megismerésére, megértésére, képes a konfliktusok eredményes kezelésére. A nevelőtanárok munkáját segíti az iskola ifjúságvédelmi felelőse, fejlesztő pedagógusa és könyvtárosa. Az épület rendben tartása, takarítása 2 fő gazdasági dolgozó feladata Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások A december 17-én átadott új épület többé-kevésbé a mai kor kívánalmainak és előírásainak megfelelően lett megtervezve, de a kivitelezés minőségi hiányosságait, s a természetes elhasználódás, amortizáció következményeit ma már naponta tapasztaljuk (rossz hőszigetelés, gyenge minőségű elválasztó gipszkarton falak, rendszeres penészesedés). A hibák elhárítása, kijavítása, eszközök pótlása jelentős többletköltséget okoz, amelyre a költségvetésben jelenleg nincs fedezet. A tanulószobák, lakószobák, számítógépes szaktanterem internet hozzáférési lehetőséggel, kondicionáló szoba, stúdió, diák-önkormányzati iroda, játékterem biztosítják nevelési céljaink és feladataink teljesítését. Könyvtár az iskola épületében található, igény szerint délután a kollégisták rendelkezésére áll. Az iskola tornacsarnokában a délutáni órákban sportfoglalkozáson vehetnek részt a kollégisták, valamint jó időben az udvarban található sportpályát is használhatjuk. A tanulószobák (4 helyiség) 46 m2 alapterületűek, a négy tanteremben az internet hozzáférés biztosított. A tanulószobákat, mint tantermeket a délelőtti oktatásba bevonták, így ezek elhasználódása felgyorsult. A lakószobák 4 személyesek (18 m2), 2-2 szobához közös vizesblokk tartozik. A vizesblokkok szigetelése, szellőzése nem megfelelő, ez az oka a gyakori penészesedésnek. A tanulók saját tulajdonú tárgyaikat a szobák előterében található, zárható szekrényben tarthatják, de ezek zárszerkezete mára nagyon elhasználódott, javításra, cserére szorul. A rendeletben előírt minimumjegyzék szerint a hálószobák kötelező felszerelése 1-1 polc tanulónként, valamint 1 db cipőtároló szobánként. Ezek hiányoznak a szobák felszereléséből, pedig szükség lenne rájuk. A kondicionáló terem berendezései is elhasználódtak az évek során, folyamatos karbantartásra, pótlásra lenne szükség. 1

141 A kétszintes épületben külön szinten vannak a lányok és a fiúk elhelyezve, mindkét szinten társalgó, teakonyha és mosókonyha is van. Az előzőben felsorolt közös helyiségeken túl két betegszoba, orvosi rendelő, az iskolát is kiszolgáló 300 adagos konyha, 180 m2-es ebédlő, vendégszoba, mozgássérülteknek külön szoba, tanári-szoba, kollégiumvezetői iroda, ügyeletes nevelői szoba vizesblokkal, áll rendelkezésünkre. Nagyon hiányzik egy nagy közös társalgó, vagy rendezvényterem - amit a kötelező minimumjegyzék szintén tartalmaz - ahol az összes kollégista összejöhet a különböző közös rendezvényekre. Jelenleg a kollégium előterében fogadhatják a látogatókat a kollégisták, találkozhatnak, beszélgethetnek egymással a fiúk és a lányok, de itt csak néhány szék, asztal áll rendelkezésre. A nagyobb rendezvényeket csak az ebédlőben tudjuk lebonyolítani. A korlátozott anyagi keretek határt szabnak elképzeléseinknek és terveinknek, s mind nehezebb pótolni a természetes használatban tönkrement felszerelési tárgyakat. Fokozottan figyelünk a berendezési tárgyak megóvására, a vagyonvédelemre. Az esetleges károkozást megtéríttetjük a kárt okozóval. Pályázati lehetőségek kihasználására kell nagyobb figyelmet fordítanunk a következő időszakban, valamint az eszközeink pótlására, karbantartására a fenntartó anyagi támogatását elérni Tanulássegítő tevékenység az SNI-s tanulókhoz A tanulássegítő tevékenység során a végső, távlati cél mindenkinél az önálló (élethosszig tartó) tanulásra való képesség, illetve az erre való igény kialakítása. A kollégiumba való bekerüléskor ez nagyon ritkán fordul elő. Fokozatosan, lépésről lépésre kell kialakítanunk. Ehhez először is tudni kell, hogy ki hogy áll az adott pillanatban, és onnan hogyan tudjuk továbbsegíteni. A tanulási képességeket egyrészt a fejlesztő foglalkozások során, másrészt tanulásmódszertani technikák elsajátíttatásával erősíthetjük. Az igény formálásához a tanulási motiváció kiépítése, fenntartása vezet, amit sok biztatással, pozitív megerősítéssel, reális énkép és önbizalom kialakításával, azaz a személyiségfejlesztésen keresztül segíthetünk elő. 1. Fontos tájékozódni a diák tanulási képességeiről, szokásairól, egyéni igényeiről, hogy személyre szabottan tudjunk segíteni. Ehhez nem kell megvárni az első jegyek megszerzését. Információhoz juthatunk a szakvéleményekből, a szülőktől, és elsősorban magától a gyerektől. Meg kell kérdeznünk, hogyan szokott otthon tanulni: -Egyedül/tanárral/szülővel/ társakkal/testvérrel -Hangosan/magában -Asztalnál/ágyon/mindig ugyanott/mindig máshol -Aznap feladottat/másnapra/csak dolgozat előtt -Hogyan dönt a tantárgyak sorrendjéről -Írásbelivel/szóbelivel kezd -Tankönyvből/füzetből/önálló vázlatból -Aláhúzza/kiírja-e a kulcsszavakat -Törekszik a megértésre vagy csak magol -Szülő számonkéri/magának felmondja/társakkal megbeszélik stb 2

142 -Hasonló információk megszerzésére kérdőívek is rendelkezésünkre állnak, de azokat is ajánlatos egy tanulás-módszertani témájú nevelőtanári óra keretében feldolgozni. 2. A fenti információk birtokában már el lehet kezdeni differenciálni. Ez nagyfokú odafigyelést és rugalmasságot igényel a nevelőtől, de elengedhetetlen a hatékony tanulási módok kialakításához. Hiszen a tanulási nehézségekkel küzdők valójában nem feltétlenül gyengébben, vagy rosszabbul tanulnak, hanem alapvetően másképp. Másképp, mint ami az oktatási rendszerünknek leginkább megfelelő és kényelmes. Eltérő úton, de ők is eljuthatnak ugyanahhoz a tudáshoz. A pedagógus feladata lenne, hogy segítsen mindenkinek megtalálni az egyén számára leginkább járható utat. Mivel a diszlexia hátterében igen sokféle ok állhat, nem létezik kifejezetten a diszlexiásoknak jó tanulási módszer sem, hiszen a köztük évő egyéni különbségek még nagyobbak lehetnek, mint a diszlexiások és nem diszlexiások közöttiek. Vannak azonban olyan tanulási technikák, amelyek mindenképpen hasznosak, és érdemes mindenkivel megismertetni, begyakoroltatni, hogy aztán legyen miből kiválasztani azt, ami az adott diáknak leginkább bevált, és amivel az adott szinten jól boldogul. Alapvetően fontos egyfajta rendszerességet, rítust kialakítani, ami nem csak a diák, de a tanár dolgát is megkönnyíti, azáltal, hogy jobban ellenőrizhetővé teszi, hogy ki hol tart a napi tanulási folyamatban. Kérhetjük például, hogy a tanulnivalókat a tervezett tanulási sorrendben helyezzék a pad egyik oldalára, majd amivel végeztek, azt tegyék át a másik oldalra. Vagy kis cetlin tervezzék meg az aznapi tanulást, amin a meg tanultakat ki lehet pipálni, vagy áthúzni. Ez a diáknak is jó érzés, mert vizuális megerősítést is ad a haladásról. Elengedhetetlen a lényegkiemelés képessége. Fontos, hogy a tanuló értse is a tananyagot, ne csak magoljon. A lényegkiemelés egyéntől függően jelenthet aláhúzást, kiírást, vázlatkészítést, ami szintén többféleképpen történhet (pl. lineáris, elmetérképes, rajzos). Ha megértetjük a tanulókkal ennek fontosságát, ugyanakkor elfogadjuk gondolkodási módjukat, egészen egyéni vázlatírási technikát alakíthatnak ki, de eleinte valószínűleg segítségre szorulnak. A megértést már feltételezi, de következő lépésben fontos, hogy a lényeges információkat saját szavaikkal is képesek legyenek megfogalmazni, hisz csak így tud igazán beépülni az adott ismeretanyag. Ráadásul a tankönyvek bonyolult fogalmazásmódja gyakran érthetetlen is számukra, ezért időnként ebben a fordítási folyamatban is segítenünk kell. Mivel írásbeli munkájukban általában gyengébben teljesítenek, különösen fontos, hogy a szóbeli számonkérésre is felkészüljenek. Ezért eleinte ajánlatos mindenkit, minél gyakrabban kikérdezni, de valamilyen formában később is, legalább szúrópróbaszerűen ki kellene kérdezni a szobaszilenciumosokat is. 3. Az általánosan alkalmazható tanulási technikákat is megpróbálhatjuk egyénre szabni, az egyén speciális szükségleteinek megfelelően. A tanulás során a jól működő képességekre támaszkodva kompenzálni tudjuk a gyengébbeket. A tanulási zavar tünetei a különböző részképességek működése alapján gyakran jelentkeznek a tanulási nehézségek következő formáiban: A készségszintű olvasás alapvető feltétele a hatékony tanulásnak. Sajnos a diszlexiások nagy részénél erre nem alapozhatunk. A súlyos olvasási nehézséggel küzdő középiskolástól nem várhatunk el önálló tanulást. Akinél az olvasás akadozó, vagy gyakori a szövegértést akadályozó félreolvasás, azoknál elsősorban az auditív csatornákra kell építenünk. Ehhez eleinte a nevelőnek, illetve a korrepetáló tanárnak kell átvennie vele az anyagot, és egy minél rövidebb, csak a kulcsszavakból álló vázlatot készíteni, amit a hallás után megjegyzettek alapján ki tud egészíteni. A tanév során az osztálytársakból kezdeményezni lehet- vagy biztatni az időnként spontán is kialakuló tanulópárok kialakítását és közös munkáját. Ilyenkor a jobban olvasó hangosan felolvassa a 3

143 tananyagot, majd közösen megbeszélik, átismétlik. Ezzel mindkét fél jól jár. A rosszul olvasót viszont ne olvastassuk hangosan társai előtt. A viszonylag jó olvasástechnika mellett is fennállhat a szövegértés nehézsége. Gyakran azért, mert az olvasás technikai része a tanuló minden figyelmét leköti, ezért a tartalom elvész. Különösen a sok nehéz, idegen szót tartalmazó szövegeknél. Máskor az apróbb tévesztések miatt a magyar nyelvben oly lényeges jelentést hordozó toldalékok félreolvasása vezet a jelentés torzulásához. Ilyenkor fontos a kulcsfogalmak tisztázása, gyakorlása, és a lényegkiemelés. Buzdítsuk őket, hogy nézzenek utána, vagy kérdezzék meg az ismeretlen szavak jelentését. Majd keressék meg a szövegben az általunk feltett, vagy a tankönyvi lecke végén szereplő kérdésekre a választ. Később kérhetjük, hogy maguk is tegyenek fel kérdéseket az alcímekkel, vagy egy-egy bekezdéssel kapcsolatban. Ez a folyamat vezet a lényegkiemelés és vázlatírás elsajátításához is. Bármilyen nehezen is megy az olvasás-szövegértés, ösztönözzük őket, hogy olvassanak minél többet kedvtelésből is. Olyat, ami érdekli őket. Akár autós- vagy sportújságot, horoszkópot, sztárpletykákat stb. Az érdeklődéssel olvasott szöveget sokkal inkább megértik, visszaadhatja az olvasás örömét, és ugyanolyan fejlesztő hatású. Ha szilenciumi idő alatt sem foglalkozhatnak mással, ha a leckével készen vannak, akkor biztosítsunk számukra érdekes olvasnivalókat, talán kedvet kapnak. Sok tanuló figyelmetlen, szétszórt, nem tud eléggé koncentrálni, vagy könnyen elterelődik a figyelme. Lehetőségeinkhez mérten meg kell teremtenünk a tanuláshoz szükséges megfelelő, nyugodt körülményeket, akár a szilenciumteremben, akár saját szobájában tanul az adott diák. Fontos, hogy ne zavarják a többiek, és el tudja mondani, hogy mi zavarja. (Pl. zümmögés a másik fülhallgatójából, beszélgetés) Lehetőleg a tanulnivalón kívül mást ne vigyenek magukkal, csak jutalomként foglalkozhassanak mással, ha az adott feladattal végeztek. Szilencium elején ellenőrizzük, hogy minden felszerelése megvan-e, felírta-e a leckét. Segítsünk a tanulnivalókat rendszerezni, kisebb feladatokra bontani, és azok elvégzését időről időre kontrollálni, míg egyedül is megtanulja idejét a feladatainak megfelelően beosztani. Gyakori, hogy a szókincs és a beszédértés hiányosságai miatt félreértik az instrukciókat, ezért érdemes egyszerűen fogalmazni. A leckét illető félreértések elkerülése érdekében az egy osztályba járók egyeztessék a tanulnivalókat. Ha valakinek az auditív, verbális emlékezete gyengébb, nehezen idézi fel az elhangzottakat. De ő is sokat profitálhat, ha odafigyel az órán, amennyiben a tanár eleget szemléltet, és vázlatait kivetíti, közreadja. Diszlexiásoknál nagyon gyakran a képekben gondolkodó, intuitívabb jobb agyfélteke a domináns. Nekik érdemes megtanítani az elmetérképes vázlatírási módszert, mert színes, rajzos, egyéni vázlataikból vizuális emlékezetükre támaszkodva jobban tudnak tanulni. Akinek a vizuális emlékezete gyengébb, annak érdemes hangosan felolvasni az anyagot, vagy megbeszélni másokkal. A megtartó emlékezet gyengesége esetén fontos a többszöri, de minél változatosabb formában történő ismétlés. Ilyenkor is hatékonyabb aláhúzni, vázlatot írni, részenként ismételni, felmondani stb., mint sokszor elolvasni ugyanazt, mert minél több érzékelési csatornát (látás, hallás, mozgás) bekapcsolunk a tanulás folyamatába, annál gyorsabb és hatékonyabb a bevésődés. A figyelem tartóssága, a fáradékonyság is egyénenként változó, ehhez próbáljunk illeszkedni elvárásainkkal. A tanulási zavaros gyermek aktuális napi teljesítménye nem csak a szándékától függ. Vannak jobb és rosszabb napok - ezt el kell fogadnunk. Napirendjük ismeretében időnként megengedhető egy-egy rövid csendes-pihenő, de ez ne legyen rendszeres. Ha viszont tudjuk, hogy a délután folyamán még sok dolguk lesz 4

144 (fejlesztés, korrepetálás, tanulás), ilyenkor állítsanak be maguknak órát, és hagyjanak maguknak elegendő időt a foglalkozás kezdetéig a munkába való visszazökkenéshez. Még jobb, ha az első szilenciumot valóban rekreációra, aktív kikapcsolódásra fordítják, mint a relaxálás, mozgás, lazább, beszélgetős foglalkozások, de természetesen mindezt csendben, hogy aki tanulni szeretne, azt ne zavarják. Utóbbi szabály betartásával a szilenciumi idő szabadabban kezelhető, hogy mindenki a legjobban ki tudja használni. A figyelem lankadása esetén jóleshet egy pohár víz, egy kis nyújtózkodás, vagy frissítő gyakorlat, ami a többiek zavarása nélkül, csendben kivitelezhető. Számonkérésnél az igyekezetet is értékelni kell, nem csak a tudást. Gyenge verbális kifejezőkészségük, szegényes szókincsük és mondatalkotásuk gyakran nem tükrözi pontosan a mögötte rejlő tudást. Ennek ellenére minél többször kérdezzük ki őket szóban. De ha például attól, aki hangosan tanul, ezért a szobájába engedtük, következő óra elején kérhetjük, hogy mutassa meg az aláhúzásokat a könyvében, vagy közösen elkészített vázlat bemutatását kérhetjük a szobában tanuló tanulópártól. További, az általános tanulási képességet kevésbé befolyásoló, de egy-egy területen szubjektíven jelentős problémaként megélt tünetek is kapcsolódhatnak a tanulási zavarokhoz: o Téri-, idői orientáció bizonytalansága, ami megnehezítheti a matematika tanulását, a történelmi események összefüggéseinek átlátását, a térképhasználatot, a városokban, vagy akár épületekben való tájékozódást, az autóvezetést (jobb bal), dátumok, időpontok megjegyzését o Szótalálási nehézség, amely miatt gyakran egészen hétköznapi szavak sem jutnak eszükbe, ezért kommunikációs nehézséghez vezetnek o Mozgás ügyetlensége, esetlensége mind a nagymozgásban, mind a finom motorium terén előfordulhat o Ritmusérzék hiánya, amely az idegen nyelv tanulásában is nehézséget jelenthet o Sorrendiség észlelése, felidézése, ami megmutatkozik az ABC, vagy a szorzótábla tanulásakor, de házszámoknál, járműveknél sem mindegy, hogy valami 58 vagy A kollégium nevelési, fejlesztési programja 3.1. A kollégiumi nevelés alapelvei - az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a tanulót megillető jogok érvényesítése. - az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; - bizalomra épülő tanár-diák viszony, családias légkör kialakítása, - a diákok önállóságának, önszervező képességének és öntevékenységének fejlesztése - gyakorlati és szellemi igényesség kialakítása; - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; - együttműködés a szülői házzal. - alapvető erkölcsi normák és a közösségi együttélési szabályainak betartása, - egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat felébresztése és kialakítása, - a nemzeti, etnikai azonosság kialakítása, - komplex személyiségfejlesztés, - a szociális hátránnyal küzdő tanulók problémáinak megismerése, a hátrányok felszámolására való törekvés, - a demokratikus részvétel gyakorlása, az értékelési technikák működtetése, a helyes önértékelés képességének fejlesztése, 5

145 - a pályaválasztás segítése, hiteles információk nyújtása az aktuális munkaerőpiacról, a továbbtanulás feltételeiről, lehetőségeiről, foglalkozások, szakmák megismertetése A kollégiumi nevelés feladata Esélyegyenlőség biztosítása Az intézmény a családi- társadalmi eredetű hátrányok akkor képes eredményesebben enyhíteni, ha a kompenzációt nem csupán kognitív, hanem pedagógiai környezeti kérdésként is kezeli. Ez azt jelenti, hogy a feladat nem csupán az intellektuális képességek megismerése és fejlesztése, a "tanulmányi felzárkóztatás". Hanem azt is, hogy a pedagógusnak mindenekelőtt meg kell ismernie, hogy a környezet elvárás-rendszere, (orientációja, motivációi, miliője, működése) milyen mértékben és hogyan játszik szerepet a fiatal teljesítményének, viselkedésének, személyiségének stb. alakításában; valamint a hiányokat, a szükségleteket és az igényeket is fel kell tárnia. Továbbá olyan nevelési környezetet kell létrehozni, működtetni, amely lehetővé teszi az optimális fejlődést. A kollégiumi tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a diákoknak lehetőségük nyíljon a szabad alkotómunkára, kipróbálására és fejlesztésére, ezáltal juttathatjuk őket az oly fontos sikerélményhez. A kollégiumban lehetőség kínálkozik az emberekkel való bánásmód, az emberi viszonyok tanulása, a demokratikus gondolkodás, a politikai kultúra, a környezet megismerésére irányuló érdeklődésnek, általában a szociális képességrendszernek a fejlesztésére. A diákok látókörének kiszélesítése, a tanuláshoz szükséges akaraterő ki-, és továbbfejlesztése, a figyelemösszpontosítás fokozása. Fontos feladatunk a kultúraközvetítés, amivel hozzájárulunk tanulóink általános műveltségének fejlesztéséhez. Ebben segítenek a televízióban, videóban, moziban vetített filmek, a színházi előadások, a könyvtárban megtalálható könyvek, az Interneten keresztül elérhető információk, az újságokban megjelenő cikkek. Tanulási kultúra fejlesztése - Célunk, hogy a diákok érdeklődését felkeltsük, megismerési és felfedezési vágyukat előmozdítsuk. - Motiváljuk ismeretszerzésre, tanulásra kollégistáinkat a tananyaghoz kapcsolódó érdekesség, kiegészítő olvasmányok ajánlásával! - A tanulók újabb ismeretek utáni kíváncsiságát igyekezzünk fenntartani, és továbbfejleszteni! - Biztosítsuk a könyvtárszolgáltatások igénybevételét! - A diákok tanulásra való ráhangolását segítsék tanáraink a folyamatos buzdítással, bátorítással, dicsérettel, biztatással, s azzal, hogy a tanulókat rendszeresen plusz érdeklődésfelkeltő anyaggal látják el! Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a prefektusok igyekeznek segíteni a tanulókat, hogy megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. A kollégium által meghatározott célok, közöttük a tanulók személyiségfejlődésének megvalósítása érdekében a nevelési folyamatba olyan motivációs tényezőket kívánunk beépíteni, amelyek a tanulók számára is lényegi tevékenységgé teszik a tanulást. Hosszú távon az önmagáért való tanulás megszerettetése a cél, a meg szerzett ismeret, tudás önjutalmazó értéke. Azonban, hogy ezt kollégistáinkban kialakíthassuk, sikerfeladatokra, jutalmazásra, személyiség fejlesztő programokra, új tanulási technikák, módszerek elsajátítására van szükség. A tanulás eredményessége érdekében ki kell alakítani a diákokban egy tanulási életprogramot, illetve közömbösíteni kell az ellene ható tényezőket. 6

146 A délutáni kötelező tanulószoba (szilencium) alkalmazásával szeretnénk elérni, hogy ebben az életkorban a legfontosabb feladatuk a tanulás legyen. Eddigi tapasztalataink alapján úgy láttuk, hogy a helyes tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása a kisebb nagyobb évfolyamosok számára egyaránt nagy problémát okoz, ezért nevelőtanáraink kiemelt figyelemmel kísérik a tanulószobai foglalkozásokat és segítenek a jegyzetelési, olvasás megértési feladatok, könyvtárhasználat helyes alkalmazásában. Az eredményes tanulás további feladata közé tartozik a szigorú fegyelem kialakítása. Szigorúság abban az értelemben, hogy a kötelező tanulási idő alatt a diákok nem foglalkozhatnak más tevékenységgel (tv-nézés, zenehallgatás stb.), tisztelniük kell a tanulási időt és társaikat, akik ezt betartják. Az elérendő cél: - a folyamatos tanulás szükségességének tudatosítása, - a tanulási kedv fejlesztése a tanulás belső igényként való megjelenése érdekében, - a helyes tanulási módszerek elsajátítása, - az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, - a reális önismeret elősegítése, - a képességnek megfelelő tanulmányi eredmény elérése A kollégiumi nevelés feladatrendszere Fejlesztési területek: - a tanulási feltételek biztosítása (nyugodt körülményekkel, megfelelő berendezéssel és felszereléssel), - tanulási terv készítése, a tanulási sorrend megállapítása, időterv készítése, - a szóbeli tanulás menetének kialakítása (az órai anyag felidézése, a szóbeli anyag megtanulása, ismétlés, leckemondás), - az írásbeli feladatok megoldási menetének elsajátítása (a feladat megértése, adatkiírás, összefüggések keresése, a műveletek keresése, ellenőrzés) Konkrét nevelési feladataink Kollégistáink személyiségének megismerése és fejlesztése Elsődleges feladatunk, hogy a kollégiumba érkező diákok személyiségét megismerjük, hiszen csak ennek birtokában leszünk képesek céltudatosan összeállítani a tanulókhoz igazodó, változatos tevékenységformákat, amelyek hatékonyan elősegítik majd a kívánatos személyiségvonások fejlesztését. A tanulók személyiségének megismerését segítik az egyéni és csoportos beszélgetések, a tesztek, kérdőívek, a képességfelmérések, a diákok külső és belső vonásainak, valamint (és talán a legfontosabb) a cselekvés-, és tevékenységformáinak megfigyelései. Törekednünk kell arra, hogy diákjaink felismerjék a szubjektív és objektív énképük közötti különbségeket, és reális énképet alakítsanak ki önmagukról. Ennek ismeretében képesek lesznek az önnevelésre, az önfejlesztésre. Fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk jelentkező diákokat alkalmazkodó képessé, empatikussá neveljük, s a másokhoz való viszonyuk mentes legyen az előítéletektől. Célunk, hogy kollégistáink teljesítményorientáltak legyenek, s alakuljon ki közöttük már a beköltözés után egy egészséges haladást, eredményességet elősegítő versenyszellem. Szituációs helyzetekkel, filmvetítések utáni beszélgetésekkel is szeretnénk elérni, hogy kollégistáink időben felismerjék a konfliktushelyzeteket, kezelni tudják azokat, s képesek legyenek bizonyos helyzeteken, problémákon változtatni, jó megoldásokat találni. Önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése 7

147 A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljon az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai, és a közösségi szolgálatra felkészülhessen. Cél: - önismereten és önértékelésen alapuló önfejlesztési képesség kialakítása, - önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megismerése gyakorlása, - a világ egészére vonatkozó ismeretek elsajátítása. Fejlesztési területek: - a személyiség erős és gyenge oldalainak a tudatosítása, önvizsgálat, önelemzés, - a személyiség rátermettségére és érdeklődésére épülő életprogram megtervezése, - közéleti szereplésre való felkészítés, az egyéni ügyek önálló intézésének segítése, - a természet és a társadalom életének megismerése, azokhoz való pozitív viszonyulás erősítése Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Közösségfejlesztés Elsődleges feladat a kollégiumunkba kerülő diákok további szocializációja. Nevelőtanáraink segítik a csoportjukba kerülő tanulók beilleszkedését, a kollégisták egymás közötti kapcsolatrendszerének kialakulását. Különösen nagy figyelmet fordítunk azokra az alulszocializált, normaszegő, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekre, akik rossz családi körülmények közül érkeztek, s negatív értékrendjük átalakításához igyekszünk megkeresni és alkalmazni a legmegfelelőbb megoldási módokat, módszereket. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése A kollégium mint közösségi helyszín a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (vitakultúra, szervezőkészség stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását. A szociális tanulás - amelyben az iskolai és kollégiumi nevelés tevékeny részt vállal - meghatározó része életünknek és végig kíséri azt. Az egyén beilleszkedik a közösségbe, és miközben beilleszkedik, kialakul a személyisége. A szociális tanulásnak vannak lépcsőfokai, amelyeket nem lehet és nem szabad kikerülni ahhoz, hogy valaki egy adott kultúrába beilleszkedjék. Életünk folyamán a társadalom számos elvárást támaszt tagjaival szemben. A kollégiumi nevelés során felkészítjük tanulóinkat a társadalmi szerepek betöltésére, pl.: dolgozói szerep, fogyasztói szerep, a család tagjának szerepe stb. Arra kell megtanítanunk őket, hogy a generációk egymás mellett élésének jellemzői, az egyes generációk társadalomban elfoglalt szerepei, az idős, a felnőtt és a gyermek családtagok egymáshoz való viszonyának rendezettsége alapja annak, hogy a társadalmi élet értéktisztelő, rendezett legyen. A kollégiumi tanár tudatában van a család szocializációs funkciójának, tudja és erősíti, hogy a gyermekek társadalmi életbe való belenövése elsődlegesen a családon keresztül történik, s csak ezt követi az iskola és a kollégium. Cél: - az alapvetően elfogadott társadalmi értékek és normák közvetítése, a tanulók személyiségébe való beépülés elősegítése, - a kollégiumi érték- és szokásrendszer kialakítása, 8

148 - az együttműködéshez szükséges szociális készségek fejlesztése (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés), - a kommunikációs és együttműködési képesség fejlesztése, - a családi életre nevelés elősegítése, - a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása. Fejlesztési területek: - személyes példamutatás a pozitív értékek közvetítésében, - jól átlátható viselkedésszabályok kialakítása, és azok betartásának kontrollja, illemtani ismeretek a gyakorlatban, - erkölcsi kategóriák és normák tudatosítása (lelkiismeret, becsület), - a csoporthoz és a kollégiumi közösséghez való tartozás érzésének erősítése, hagyományápolás, - a segítőkészség és az együttműködési képesség fejlesztése, - kulturált társas kapcsolatok kialakítása, - az érdekérvényesítő képesség és vitakultúra fejlesztése Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az egészségnevelés célja A nevelési folyamat egyik rendkívüli fontos és nehéz területe az egészséges életmódra nevelés. Az egészség-megőrzése érdekében fel kell hívni a figyelmet vendégelőadók (orvosok, természetgyógyászok, videofilmek, könyvek) segítségével és ki kell alakítani a gyerekekben az igényt: a helyes táplálkozásra, a testedzésre, a kiegyensúlyozott életritmus kialakítására, a mentális egészségre, a stressz és feszültségoldó technikák alkalmazására, az önművelés és szórakozás egyensúlyának létrehozására. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása Ismeretek, tapasztalatok, élmények átadása A kollégium kulturális- és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Külön figyelmet szentelünk a káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás és kábítószer fogyasztás) kialakításának megelőzésére. Minden pedagógus feladata, hogy szigorúan ellenőrizze, óvja és védje a diákokat e szerek alkalmazásától. A helyesen összeállított napirenddel igyekszünk hozzájárulni tanulóink megfelelő életritmusának kialakításához. A következetesen betartatott, és rendszeresen elvégeztetett tevékenységekkel, segítjük diákjainkat abban, hogy idejüket a jövőben is pontosan be tudják majd osztani, és kapkodások nélkül, ritmikusan végezhessék el feladataikat. Célunk és feladatunk, hogy a meghatározott szokásrendszerek (mindennapi szobatakarítás, mosás, vasalás, stb..) kialakításával kollégistáink számára az egészséges öltözködés, a kulturált étkezés, a környezet tisztasága, a testápolás, a rendszeretet belső igénnyé váljon. A kollégiumunkban végzett tevékenységek hatására a gyerekek olyan gyakorlati képességekre tesznek szert, amelyeket jól tudnak hasznosítani felnőtt életük során. 9

149 A diákok ízlésének, igényességének kialakítását segítik elő a tanév eleji és az évközi szobadekorálások, a karácsony díszvacsorához való terítés, a szobákban esztétikusan elrendezett berendezések. Tanulóink testi-lelki egészségének megóvása és fejlesztése érdekében alkalmazzuk a rendszeres testedzés beiktatását. Sportfoglalkozások szervezésével, versenyek megrendezésével biztosítjuk kollégistáinknak a mindennapi mozgást (foci, kézilabda, kosárlabda, stb..). Rendszeres napi ellenőrzéssel és értékeléssel próbáljuk kialakítani diákjainkban azt az igényt, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, hogy környezetkímélő magatartásuk beépüljön életvitelükbe. Felvilágosító előadásokon, egyéni és csoportos beszélgetéseken keresztül tájékoztatjuk tanulóinkat a rájuk leselkedő veszélyekről (kábítószer, alkohol, cigaretta, szexuális kapcsolatok útján terjedő fertőzések, stb. ), azoknak elkerülési módjairól, a káros szenvedélyek elleni védekezési módokról és lehetőségekről. Cél: - az egészséges életmód iránti igény, és az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása, - a testi képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása, - a szenvedélybetegségek elkerülésének elősegítése és önpusztító hatásainak a tudatosítása, - a szabadidős tevékenységek kultúrájának fejlesztése, - életmód mintaként szolgáló belső kollégiumi élet megteremtése. Fejlesztési területek: - személyes motívumok fejlesztése - személyes képességek fejlesztése - önismeret, stressz oldás, stressz kezelés - kulturális programok szervezése, hagyományápolás - a mindennapi sportolás lehetőségeinek a biztosítása, sportprogramok, versenyek szervezése. Testnevelési órák - Mindennapos testnevelés A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Szeretnénk eredményeket elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában, ezen kívül az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is kollégistáink rendelkezésére kívánjuk bocsátani. Ennek érdekében ösztönözzük diákjainkat, hogy rendszeresen vegyenek részt délutánonként a mindennapos testnevelési foglalkozásokon, járjanak el kondicionáló edzésekre, a kora őszi, és tavaszi időszakban javasoljuk számukra a futást, kerékpározást. A 18. életévüket betöltött tanulóinkat igyekszünk bevonni a kollégiumban szervezett véradási programba / Ha vért adsz, életet adsz! /. A környezeti nevelés Az emberiség globális problémája, a környezetszennyezés, mely nem ismer határokat. A megnőtt és összetettebb fogyasztás nagyobb környezeti terhekkel jár. Az információk gyors áramlásának köszönhetően ma már a természet- és környezetvédelem is nemzetközi méreteket öltött. Ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni ezen a területen, először a közvetlen környezetünket kell megvédeni, szemléletmód-változásra, aktív cselekvésre van szükség. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha törekszünk arra, hogy tanulóink, ne elszigetelt ismereteket szerezzenek. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, végső soron saját létét veszélyeztetve Elsődleges céljaink: 10

150 - a természetvédelem iránti érdeklődés felkeltése (videofilmek, előadások,) - környezettudatos szemléletmód kialakítása, - a tanulók lakókörzetében lévő természet- és környezetvédelmi lehetőségek felkutatása (pl: szelektív hulladékgyűjtés, szárazelem gyűjtés megszervezése), - a kollégium minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére (őszi és tavaszi nagytakarítás, virágosítás, fásítás, füvesítés) és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. A környezeti nevelés területén is fontos az iskola, a kollégium és a szülők együttműködése. A tanórai és a tanórán kívüli programok megszervezéséhez a nevelők együttgondolkodására van szükség Hagyományápolás, a kollégium egyéni arculatának erősítése A szabadidő hasznos eltöltése Fontos, hogy a szabadidős programok a kollégisták életkori sajátosságaihoz mérten legyenek megszervezve és biztosítva. A 14 évestől a 22 éves korú diákig mindenki megtalálja a maga számára kedvező, kikapcsolódást, élményt, nyújtó tevékenységet. Azt szeretnénk, ha a szabadidős tevékenységek (sportolás, színház-mozilátogatás stb.) alternatívaként jelennek meg a diákok előtt és ne kötelező választhatóságként. Azt kell elérnünk, hogy a gyerekek élvezzék az aktív pihenést, a nekik nyújtott szabadidős tevékenységet, és hogy ily módon felnőttkorukra is szokásukká váljék a szabadidő igényes és tartalmas eltöltése. Az évek során kialakult, hagyományossá vált rendezvényeinket mindig nagy várakozás előzi meg. Ilyenek: o elsősök fogadása, o kollégistává avatás, o karácsonyi ünnepség, o előadói verseny, ki mit tud vetélkedő o végzősök búcsúztatása. Feladataink: o El kell érni, hogy rendezvényeink legyenek őszintén meghittek, érzelemmel telítettek. o Nemzeti ünnepeinkhez, történelmi hagyományainkhoz kapcsolódó megemlékezéseinket az iskolával közösen tartjuk. o Rendezvények lebonyolításában nagyobb önállóságot biztosítunk a DÖK-nek. o Hagyománnyá vált rendezvényeinkről fénykép és videofilm archívumot alapítunk. o Az eseményekről rendszeresen beszámolunk az iskola honlapján is. o Külső partnerekkel való együttműködés (a kollégium kapcsolatrendszere) Kapcsolat az iskolákkal A kollégiumunkban a Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium, valamint a III. Béla Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanulói kaptak elhelyezést. A kollégiumi élet szervezésében figyelembe vesszük mindkét iskola munkatervét, elvárásait a kollégiummal szemben. Rendezvényeinkre és a mindennapokban is hívjuk, várjuk az iskolák vezetőit, tanárait, oktatóit, osztályfőnököket. A Reguly Szakképző Iskola és Kollégium tanári értekezletén a kollégiumvezető és egyik nevelőtanár kollégánk 11

151 részt vesz, így azonnal értesülünk a kollégiumot érintő kérésekről, problémákról. A Gimnázium vezetőségével, tanáraival szükség szerint telefonon, illetve személyesen is felvesszük a kapcsolatot. Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Iskola és kollégium Kapcsolattartás az iskolákkal és a tagintézményekkel: a.) Az intézmények nevelési értekezletein való részvétel. b.) Közös kirándulásokon való részvétel. c.) Az intézmények rendezvényein való minél szélesebb körű képviselet. d.) Személyes látogatások (óralátogatások, foglalkozások látogatása) e.) Többoldalú beszélgetések (osztályfőnök, szaktanár- csoportvezető- tanuló-szülő) f.) Napi kapcsolatteremtés telefon útján (intézményvezetők, csoportvezetők- osztályfőnök, szaktanár szakoktató) g.) Ellenőrzőbe való beírás alapján. Az iskola és a kollégium, az igazgatóság, a tantestület és a kollégiumi nevelők közötti információáramlásnak, rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie. Elsőbbséget élvez a közvetlen szóbeli tájékoztatás, az iskola falain belül élő informális és formális kapcsolattartás. A feladatok összetettsége, és az intézkedés gyorsasága azonban megkívánja, hogy a meglévő csatornákat hatékonyan használjuk ki, és az eddigieken túl újabb módokon is tájékoztassuk egymást. A tájékoztatás mindenkor kétirányú, legalábbis meg kell teremteni a lehetőséget a visszacsatolásra. A napi munkában használatos gyakori információs csatornák az alábbiak: A tantestületi értekezleten, egyéb tájékoztatókon az ügyeleti és foglalkozási rend, valamint a kollégium zavar-mentes működésének megtartásával a kollégiumi nevelők is részt vesznek. A kollégiumi nevelők rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel, a szaktanárokkal, szakoktatókkal. Szükség esetén külön megbeszéléseket kezdeményeznek. Kapcsolat a szülőkkel A szülőkkel való kapcsolat a beiratkozáskor, illetve a kollégiumi helyek elfoglalásakor tartott beszélgetésekkel kezdődik. Fontos, hogy ezek a beszélgetések (de a későbbiek is) legyenek bizalomerősítő, őszinte hangnemű, problémafeltáró beszélgetések. Meg kell győzni a szülőket, hogy eredményt csak egymást erősítve, közös munkával tudunk elérni. A kapcsolattartás a későbbiekben az iskolákkal közösen tartott szülői értekezleteken, illetve lehetőség szerint telefonos kapcsolatokban realizálódik. Súlyosabb fegyelmezetlenség, probléma esetén, telefonon, illetve levélben vesszük fel a kapcsolatot a szülőkkel. Kollégiumunk a szülők részére mindig nyitott, örömmel vesszük érdeklődő, tájékozódó, tájékoztató látogatásaikat. Célok: a) A pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint kollégium-használókkal egyetértésben törekedjünk megvalósítani. b) A szülőkkel való együttműködés eredményeképpen a tanulói személyiség pozitív irányban változzon, a gyerek érdekében történjen. c) A nevelőmunka hatékonyságának segítése. d) Kapcsolatteremtés kollégium-szülő, szülő-szülő között. Feladatok: 12

152 a./ Építsük ki a kapcsolattartás formáit. b./ Törekedjünk a szülői vélemény megismerésére. c./ Tájékoztassuk a szülőket az intézményünk életéről, működéséről. d./ Biztosítsunk alkalmat a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. e./ Működjünk együtt a tanulókkal való problémák megoldása céljából. A szülő bekapcsolódási lehetőségei a kollégium közéletébe: a./ A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője b./ A szülő, mint a tanulási, nevelési folyamat segítője. c./ A szülő, mint a kollégiumi közélet szereplője. Kapcsolattartás formái: a.) Szülői értekezletein b.) Hetente az ellenőrzőbe való beírás útján. c.) Napi kapcsolattartás sürgős esetekben telefonon. d.) Családlátogatás (ha ezt a körülmények megkívánják) Minden eszközzel törekszünk a szülőkkel való korrekt és eredményes együttműködésre. Minden félévben tart iskolánk szaktanári fogadóórát a szülők részére. Ennek idejében minden kollégiumi nevelőnk a szülők rendelkezésére áll. A kollégium vezetője és a nevelőtanár a tanuló kollégiumi munkájáról, magatartásáról, a tanulmányi eredmények alakulásáról a tanév során indokolt esetben a szülőket írásban értesíti, és szükség esetén személyes találkozást kér. Kapcsolat egyéb intézménnyel, szervezettel Rendszeres a kapcsolatunk mindkét iskola ifjúságvédelmi felelősével, valamint a fejlesztőpedagógussal, mivel az utóbbi években egyre több a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű tanulónk, valamint van néhány sajátos nevelési igényű tanulónk. Fokozott figyelmet igényelnek a szakiskolai előkészítő évfolyamos tanulók, akik még az általános iskolai tanulmányaikat is folytatják, emiatt az általános iskolával is rendszeresen tartjuk a kapcsolatot. Kapcsolatot tartunk a megye más kollégiumaival, hiszen rendszeresen részt veszünk a megyei kollégiumi rendezvényeken, vetélkedőkön. A kollégiumi élet kapcsolatrendszere A kollégium eredményes munkájához nélkülözhetetlen a folyamatos együttműködés a partnereinkkel, a kollégium szolgáltatásait igénybe vevőkkel A kollégium gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenysége A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Nevelőtanáraink fontos feladata, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb hátrányokkal küzdő fiatalokat feltérképezzék, problémáikat megismerjék, s az ismeretek birtokában tegyék meg a szükséges intézkedéseket, kezdjék meg a segítő munkát. szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek - felzárkóztató, tehetséggondozó programok - drog- és bűnmegelőzési előadások - pályaorientáció 13

153 - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon - helyi és regionális támogatások megszerzésének ösztönzése - ösztöndíjak - a szociális támogatást nyújtó pályázatok figyelése és megcélzása a lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés - egyéni beszélgetések során vigasznyújtás, tanácsadás - súlyosabb gondok esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, védőnő, jegyző, stb.) - kapcsolatfelvétel a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal - elbeszélgetés a szülőkkel, a családdal, a közeli hozzátartozókkal, barátokkal - a diákönkormányzat bevonása segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében - enyhébb lefolyású, ismert betegségek esetén gyógyszeres segítségadás, intézményen belüli ellátás, házi ápolás - gyors, hirtelen fellépő rosszullétek esetén a doktor kirendelése - a beteg diákok megfelelő szakorvoshoz, háziorvoshoz, orvosi ügyeletre történő irányítása teendők a kollégistáknál felmerülő jogi problémák esetén - a tanulók megismertetése a diákjogokkal - a diákönkormányzat bevonása - a jegyző, ill. más hivatali személyek és szervek megkeresése A csoportvezetők többnyire tájékozottak a rájuk bízott gyermekek családi körülményeiről, így ismerik a csoportjukban lévő gyermekvédelmi ellátásra szoruló tanulókat, tudják, hogy kik azok, akik hátrányos körülmények között élnek, vagy veszélyeztetettek. A gyermekek szociális hátterének felkutatása általában a tanulókkal, ill. szüleikkel történő beszélgetés alapján történik (családlátogatásokra sajnos kevés lehetőség nyílik). A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok prevenciós jelleggel olyan ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, amelyekből a gyermekek okulhatnak, és tapasztalatokat meríthetnek. A helyi gyermekjóléti intézményekkel, szakszolgálatokkal folyamatos kapcsolatban állunk, s a speciális szakmai hozzáértést igénylő gyermekeket a megfelelő szakemberekhez irányítjuk. A gyermekvédelemben érintett fiatalok családtagjait is tájékoztatjuk arról, hogy honnan, mely szakszolgálatoktól kaphatnak segítséget, s hova fordulhatnak problémáikkal A hátrányos helyzetű diákok személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok Felzárkóztatás A kollégium nevelőtanárai segítséget nyújtanak, hogy a tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi lemaradások csökkenjenek. Pályaorientáció A kollégium valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A felkészítés szakaszai: - a helyileg szokásos tanulási rend megismertetése, - a helyes időbeosztás kialakítása, 14

154 - tájékozódás a tanulók egyéni célkitűzéseiről, a szülők elvárásairól, - az érdeklődési irányok támogatása, az egyéni ambíciók kibontakoztatása, - a helyes önismeret, az önbecsülés és az önbizalom erősítése, - a továbbtanulási lehetőségek megismertetése, a reális pályaválasztás segítése. - a szóbeli előadókészség fejlesztése, - önképzési terv készítése, - a vizsgákra, érettségire való pszichés felkészítés, - a végzős tanulók felvételi eredményének visszacsatolás, pályakövetés A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek 3.4. A kollégiumi nevelés értékrendszere A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium nem működhet egyszerű diákszállásként. Az életük legérzékenyebb, legfogékonyabb részét a családjuktól távol tölteni kényszerülő fiatalok számára olyan környezetet (kollégiumot) kell létrehozni és működtetni: o ahová a tanuló hazamegy iskola után, o amely a jó család, mint háttér, biztos támasz (fizikai, lelki) és szigorúan követel, értékeli a teljesítményt, következetessége szeretettel párosul, o amely többletlehetőséget nyújt a tudás gyarapításához, o o amely érdekes lakóhely, kapcsolatteremtési, kapcsolatépítési lehetőségekkel, amely működése során átélve, észrevétlenül is biztosítja az érdekérvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit (DÖK). A kollégiumunk a tárgyi és személyi feltételeivel igyekszik biztosítani a diákjai számára személyiségük harmonikus és egészséges fejlődését. Egyaránt törekszik a műveltségi hátrányok csökkentésére és a tehetséggondozásra. Céljaink közé tartozik a szabadidő hasznos eltöltésének irányítása. Fontos feladatunk a társadalmi munkamegosztásban való részvételre történő felkészítés, a pályaorientáció, a pályaválasztás segítése. Pedagógiai munkánk során különös figyelmet fordítunk a következő célok megvalósítására: o o o o o o o o o o o a tanulmányi munka színvonalának emelése, hátrányos helyzetű tanulókkal való egyéni törődés, művelődési egyenlőtlenségek csökkentése, a szociális viselkedés szabályainak elsajátíttatása, pályaválasztás segítése, pályaorientáció, egészséges életmódra nevelés, környezettudatos, ökológiai ismereteken alapuló szemléletmód kialakítása, társadalmi beilleszkedés elősegítése, nemzeti értékeink, kulturális és történelmi hagyományaink megismertetése, tehetséges tanulóink felkutatása, képességeik fejlesztése, a családtól való elszakadás segítése, 15

155 o a közösségben történő konfliktusokra való felkészülés és ezek megoldása. Kollégiumi nevelésünkben az alábbi alapelveket kívánjuk érvényesíteni: o Következetesség elve o Rendszeresség és fokozatosság elve o Tudatosság és szakszerűség elve o Életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve o Személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve o Erkölcsösség, lelkiismereti és vallási szabadság o Hátrányos megkülönböztetés tilalma o Az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése o Demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása o A tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat o A nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése o A szülőkkel és az iskolákkal való konstruktív együttműködés. Nevelésünk közvetlen vagy közvetett módon nyilvánulhat meg: o A pedagógiai folyamat elengedhetetlen része a folyamatos ellenőrzés és értékelés. Értékelésünk alkalmanként számszerű pl. tisztasági verseny. Lényeges az egységes követelményrendszer, mely a diákönkormányzattal közösen került kidolgozásra. o Fontosabb és gyakoribb a szöveges értékelés, mely felöleli a cél- és feladatrendszerünket. Ennek alapvető szempontjait egységesítjük. A szülőkkel és az iskolákkal együttműködve munkánkat akkor tekinthetjük eredményesnek, ha diákjaink a nevelési folyamat végére: o minél teljesebb mértékben elsajátították a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, o képzettségük párosul az új ismeretek befogadásának, a folyamatos megújulásnak a képességével, o képesek az együttműködésre, kapcsolatok kialakítására és továbbépítésére, o toleránsak, megértők a mássággal szemben, o rendelkeznek empátiával, társadalom-szemléletüket a szolidaritás jellemezi, o harmonikus kapcsolatot tudnak kiépíteni a természeti és társadalmi környezettel. Pedagógiai munkánk alanya a gyermek. A nevelőtanár lelkületében szükséges a spontán rokonszenv a gyermek iránt, ugyanakkor a tudatossággal párosuló szeretet adja a lehetőségét, hogy a tanulókban meglévő értékeket (kreativitás, okosság, humor, szervezőkészség, erő, ügyesség, szorgalom, nyitottság, önállóság, stb.) felismerje, és fejleszteni tudja. Pedagógiai hitvallásunk a szeretet pedagógiája legyen! Erre épülhet a munkánk, ebből meríthet a pedagógus, ez legyen a cél és egyben az eszköz! Ez a szeretet ugyanakkor nem lehet elnéző. Csak igazságossággal, pártatlansággal, jó akaratú segítőkészséggel, következetességgel, szigorúsággal érheti el a célját: o A célok elérésének feltétele az értelmes, célirányos életrend kialakítása. Ezt a Házirendben szabályozzuk, a diákönkormányzat egyetértésével, a tanulók igényeit is figyelembe véve. 16

156 o o o A Napirend konkrét időkereteket határoz meg a tanulás, a szórakozás, a pihenés, a természetes életszükségletek (tisztálkodás, főétkezések), az önművelődés, a társas kapcsolatok ápolásának lehetőségeire. A napi háromszor 45 perces kötelező tankörön, illetve szükség szerint, felzárkóztató, tanulást segítő korrepetálásokat biztosítunk. Egyéni törődés keretében naponta foglalkozunk a hátrányos helyzetű, vagy speciális nevelési igényű diákjainkkal. A kötelező tanulási időn kívül olyan sokirányú, az egyéni érdeklődéseket figyelembe vevő, szabad választásukon alapuló szabadidős programokat biztosítunk diákjainknak, amelyek segítik fejlődésüket, tehetségük kibontakoztatását, szórakoztatnak, örömöt adnak Énkép, önismeret. (Szociális képességek, a szociális es állampolgári kompetencia fejlesztése.) A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése / Hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia / Felzárkóztatás. Tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése. (Anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás, a digitális kompetencia fejlesztése.) Kulturált életmódra nevelés. Szuverén világkép kialakulásának segítése. (Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, hon-és népismeret. Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia fejlesztése.) Egészséges életmód, testi-lelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése. (Természettudományos kompetencia, szociális es állampolgári kompetencia fejlesztése.) Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése. (Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. A szociális és állampolgári kompetencia, a természettudományos kompetencia, a kezdeményezőkészség es vállalkozói kompetencia fejlesztése.) 3.5. A kollégium funkciórendszere A kollégiumi élet szervezése A tanulók napi életének megszervezésében figyelembe vettük a jogszabályi előírások mellett a tanulók életkori és egyéni sajátosságait is. A kollégium tevékenységét a pedagógiai program, a kollégium éves munkaterve, valamint a tanulócsoportok, a DÖK és a szakkörök éves munkaterve alapján szervezzük és végezzük, figyelembe véve a két érintett iskola munkatervét. A szakkörök számát, működési feltételeit jelentősen befolyásolja az anyagi források hiánya. 4. A kollégium működése 4.1. A kollégium szervezeti felépítése A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták biztonságát, és megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti a jogszabályi előírásoknak megfelelően a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. 17

157 4.2.A kollégiumi élet megszervezése A kollégium belső életének szabályozása során biztosítja a gyermekek optimális testilelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső aránya a jogszabályi keretek között a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső szabályozás kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer működtetése. A gyerekek kötelességeit és jogait szabályozza a kollégium "rendje", sajátos / helyi elvárások, különböző fegyelmi szabályok, pl. dohányzás, italozás, telefonhasználat stb.). A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók életrendje a kollégium napirendi pontjainak megfelelően alakul, amely magába foglalja az önkiszolgáló tevékenységeket, valamint a kötött és kötetlen foglalkozásokat, a diákok szabadidőben végezhető tevékenységeit. Kollégiumunk igyekszik megteremteni és biztosítani a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a diákok, szülők, és az iskola által támasztott elvárásokat, igényeket, valamint az intézményünkben kialakult és jól bevált szokásokat is. A tanulók napi életrendjének kialakítása belső szabályozás alapján működik, amelynél szem előtt tartjuk azt a fontos elvet, hogy az egyes tevékenységek belső arányai a közoktatási törvény jogszabályainak keretei között a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A napirend kialakításánál a kollégium diákönkormányzata javaslati és véleményezési joggal él. A feladatok és célok kitűzésénél és végrehajtásánál a csoportok és a diákönkormányzat vezetői egyaránt részt vesznek. Kollégiumunk a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik megőrizni és ápolni az eddigi hagyományokat, és újabbak kialakítására is törekszik. Teszi mindezt intézményünk hírnevének javítása, és a hozzánk érkező diákok együvé tartozásának elősegítése érdekében. Ahhoz, hogy tanulóink felkészülése hatékony legyen, nagyon fontos, hogy a tanuláshoz kipihent állapotban fogjanak hozzá. Tanulókörök előtt biztosítsuk kollégistáink részére a kikapcsolódást, a testedzést, és idegrendszerük regenerálódásához szükséges időt! Teremtsük meg a tanulást segítő külső körülményeket, objektív feltételeket állandó, megszokott helyiség, audiovizuális-, és tömegkommunikációs eszközök, számítógéppark használatának lehetőségei stb. / Nevelőtanáraink folyamatosan kísérjék figyelemmel a diákok tanulmányi teljesítményét, s arról kéthavonta adjanak jelentést a kollégiumvezetőnek! Biztosítsunk megfelelő világítást az olvasáshoz, a tanuláshoz, a munkához! A zaj koncentrációs zavarokat, stresszt, idegességet idézhet elő, ezért igyekezzünk azt teljesen megszüntetni, kiküszöbölni! A szellemi munkához, az összpontosításhoz szükséges csöndes, nyugodt légkört, minden nap teremtsük meg! Célunk, hogy diákjaink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük, és segítsük az újonnan érkezett tanulókat mindaddig, amíg képessé nem válnak az önálló tanulásra! Biztosítsuk diákjainknak az egyéni és a közös tanulás lehetőségét (belső térelválasztás, kiszolgáló helyiségek igénybe vétele tanulási célból)! A kiválóan teljesítő diákoknak adjunk kedvezményeket! Könnyítsük meg számukra a felkészülést, a tanulást segítő módszerek, technikák alkalmazásával, azok elsajátíttatásával! Ilyenek: - az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése 18

158 - értő olvasás fejlesztése - emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakításával - a gondolkodási kultúra művelése - az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása 5. A pedagógiai tevékenység szerkezete, a kötelezően biztosítandó foglalkozások rendszere 5.1.Tanulást segítő foglalkozások A napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt felkészülést biztosító tantárgyi környezetben csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében történik. Tanulást, tehetség kibontakozást, felzárkóztatást segítő foglalkozások, heti 13óra (naponta 16,00 16, 45 és 17,15 20,15 kötött keretekben és 20,15 után szabadon. A foglakozásokat a naplóban rögzítik a pedagógusok. tanulókörök A napi felkészülést elősegítő foglalkozások, melyeken a nevelőtanárok jelenlétében, és irányításával, meghatározott időben és térben folyik a tanulás. A napi felkészülés megszervezése: tanulás, leckekérdezés, ellenőrzés és segítségnyújtás: - közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása, - az egyéni és csoportos tanulást végzők beosztása, - nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása, - folyamatos segítés és visszaellenőrzés módszerének alkalmazása (csoportnapló, kikérdezés), - fejlesztő foglalkozások az SNI-s tanulók részére, - kiscsoportos foglalkozások 2-5 tanulóval alkalmanként vagy rendszeresen, el kell érni, hogy minden tanuló felkészüljön a tanulás alatt, senki ne mehessen felkészülés nélkül iskolába. differenciált képességfejlesztés Ekkor történik a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása és korrepetálása, valamint a tehetséges diákokkal való foglalkozás. Felzárkóztatás: - valamely oknál fogva, valamelyik tárgyból lemaradt tanulók szintre hozása, felzárkóztatása egyéni foglalkozások keretében, a tanárok tantárgyismerete alapján. Korrepetálás: - a szerzett érdemjegyek, és a napi ismeretek elsajátítása kapcsán tapasztalt hiányosságok a kezelhetőség és eredményesség érdekében ezt a feladatot kiscsoportokban kell végezni. Tehetséggondozás: Nevelőtanáraink, igyekeznek észrevenni, hogy az egyes tanulókban milyen tehetség szunnyad. Megbeszélik a tanulóval tehetsége kibontakoztatásának lehetőségeit. - Segítséget nyújt a tanulónak a beiratkozásban. - Figyelemmel kíséri a tanuló fejlődését, biztosítja, buzdítja. - Alkalmat teremt a tanuló bemutatkozására a kollégium közössége, vagy nagyobb nyilvánosság előtt. - versenyekre, bemutatókra felkészíti, elküldi, illetve elkíséri. - a tanulói képességek kibontakozásának biztosítása, a tanulást segítő motivációk folyamatos fenntartása, és a kreativitás fejlesztése - megfelelő inger gazdag környezet biztosítása a tehetség kibontakozásához, 19

159 - az ismeretszerzés mellett az előadókészség és érvelési készség fejlesztése, - ösztönzés az idegen nyelvek tanulására, - az intellektuális képességek fejlesztésével egy időben a tanulók egész személyiségének alakítása, érzelmi és szociális érzékenységük felkeltésével azok állandó fejlődésének elősegítése. Sok tanuló tanulmányi eredményének javítására, különórákra jár. Ezt a körülményt figyelembe vesszük, és támogatjuk. A tanulónak igazoltatni kell előre egy formanyomtatványon szülőjével, ill. a felkészítést végző tanárával a külön órák idejét. Szakmai körök A kollégiumi nevelőmunka szerves részét képezik a szakkörök, tanfolyamok, önképző körök megszervezése, valamint e tevékenységek tanári segítése, irányítása A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások A személyes törődést biztosító, beszélgetések alkalmával a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. Lehetőséget biztosítunk diákjaink személyiségének kiteljesedéséhez, életvitelük gazdagításához, gyakorlati ismereteik bővítéséhez, a modern társadalomban szükséges ismeretek (idegen nyelvtudás) megszerzéséhez, valamint az élethez szükséges problémamegoldó, kreatív gondolkodás erősítéséhez. - Egyéni foglalkozások Ezek a személyes törődést biztosítják. Ha a diák igényli és kéri, megszervezzük a segítségnyújtást. Ezek csak részben tervezhetők, illetve folyamatosan kezelhetők. Az egyéni foglalkozások keretében szorgalmazzuk a tanuló közvetlen környezetének a megismerését, mert csak így segíthetünk egyéni problémáik leküzdésében, szorongásaik feloldásában. Személyes, egyéni törődést biztosító foglalkozások o A foglalkozásokat a csoportnaplóban rögzítik a pedagógusok. o Az említett foglalkozásokon a kollégisták kötelesek részt venni a KNOA 4. (2) bekezdése alapján összesen heti 14 órában. Az alábbi szabadidős tevékenységek közül választhatnak a tanulók: o Támogatjuk és lehetőséget adunk az iskolai sport és szakköri foglalkozásokon való részvételre, testedzésre, o kollégiumi házibajnokságokat rendezünk különböző sportágakban, o számítástechnikai terem és internet használatot biztosítunk, o varró-, illetve rajzszakkörön kézügyességüket, kreativitásukat fejleszthetik, o stúdió-foglalkozásokon a műsorszerkesztést, technikai eszközök kezelését sajátíthatják el, o könyvtárhasználatot biztosítunk, o kondicionáló-szoba használatát biztosítjuk o lehetőség van a zenei adottságaik fejlesztésére, zongora áll rendelkezésre a gyakorláshoz, o filmklub működik, o kollégiumi énekkart szervezünk. 20

160 Csoportfoglalkozások: 5.2. A kollégiumi foglalkozások lehetnek: o o o o o o o o o o o Melyek keretében a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, gondok kerülnek előtérbe, s ezekre keresnek választ a diákok a csoportvezetővel együtt. Csoportfoglalkozásokon történik a csoport tanulmányi munkájának és egyéb tevékenységének az értékelése. A diákok egészségének, életének védelme érdekében a csoport összejöveteleken prevenció is folyik, ahol a balesetekről, a káros szenvedélyekről drog, dohányzás, alkoholfogyasztás káros hatásairól, kialakulásának megelőzéséről kaphatnak megfelelő tájékoztatást és ismereteket. A foglalkozások keretein belül a diákok elsajátítják a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet. Ezeken kerül sor a kollégium és a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, dolgok megbeszélésére, a végzett munka értékelésére, s ezekre keresnek megoldást a diákok nevelőtanáraikkal együtt. Ezek a foglalkozások alkalmat kínálnak tanulóink beszédkultúrájának fejlesztésére, viselkedéskultúrájának az alakítására, az együttélés szabályainak a megvitatására és a tanulóink erkölcsi magatartásának formálására. Szeretnénk elérni, hogy igénnyé váljék az igazmondás, a fegyelmezettség, a pontosság és a felnőttek iránti tisztelet. Csoportfoglalkozásokon történik meg a csoport tanulmányi munkájának és egyéb tevékenységének értékelése A diákok egészségének, életének védelme érdekében a csoport-összejöveteleken prevenció is folyik, ahol a balesetekről, a káros szenvedélyekről - dohányzás, alkohol, drogfogyasztás káros hatásairól, kialakulásának megelőzéséről kaphatnak megfelelő tájékoztatást és ismereteket. A foglalkozások keretein belül a tanulók elsajátítják a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet. (A foglakozásokat a csoportnaplóban rögzítik a pedagógusok.) A csoportfoglalkozásokat tervezzük, ezek az éves munkaterv részét képezik Szabadidős foglalkozások o A különböző rendezvények, ünnepségek a kollégiumi közösség erősítése, valamint a hagyományok ápolása és megőrzése érdekében kerülnek megrendezésre. o A szabadidős foglalkozásokon döntő szerepet kap a kulturált és egészséges életmódra nevelés, a környezet ápolása, megóvása. o A szabadidős tevékenységek megtervezésekor hangsúlyt fektetünk a diákok művészeti képességeinek fejlesztésére. o A kollégisták szabadidejének megszervezésében részt vesz a diákönkormányzat is A diákönkormányzat A kollégium mindennapi életét a diákönkormányzat egyetértésével kialakított Házirend szabályozza, amely része a Napirend. 21

161 Az érdekérvényesítő képesség, a demokratikus viselkedés szabályainak elsajátításában döntő szerepe van a diákönkormányzatnak. A kollégium életét érintő minden kérdésben kikéri a DÖK véleményét a kollégiumvezető, illetve a nevelőtanárok. Kiemelt szerepet kap a diákönkormányzat a kollégiumi élet szervezésében, a feladatok végrehajtásban, a kollégiumi hagyományok ápolásában. A diákönkormányzatnak külön helyiség, iroda áll rendelkezésére, számítógép használat, internetelérés, fénymásolási lehetőség is biztosított. A diákönkormányzat működése A diákönkormányzat a törvényi előírások szerint működik, jóváhagyott SZMSZ-szel rendelkezik. A tanulói öntevékenység számos területen tapasztalható (közvélemény-kutatás, folyamatos tanulói javaslatok a kollégium életének különféle területein, kirándulások, sport, farsang, diák-önkormányzati nap). A diákönkormányzat négy bizottságot működtet jelenleg, melyek a kollégiumi élet különböző kérdéseivel foglalkoznak. Különös figyelmet kell fordítani a diákélet megszervezésére és az együttműködésre, mivel az ország több megyéjére vonatkozóan kell feladatát betöltenie. A DÖK munkáját az általa felkért segítő tanár támogatja. Kollégiumunk fontosnak tartja és támogatja az önállósággal rendelkező, együttműködni képes diákszervezetet. A jól működő DÖK segíthet a belső élet harmonikusabbá tételében, a folyamatos párbeszédben diák-diák, diák és tanár között. A hasznos programok kínálása, értelmes tevékenységek kialakítása a kollégiumnak is érdeke, ha az harmonizál a pedagógiai program egészével. A diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés és együttgondolkodás játékszabályait. A DÖK tagjai: tanulócsoportonként 3 fő delegált (12 fő) A DÖK patronáló tanár irányításával aktívan részt vesznek a kollégium életében: A diákönkormányzatnak lehetősége van arra, hogy alakítsa a saját életét, a szabadidős tevékenységet és az intézményi működés (Házirend, SZMSZ) vitáiban felkészülhet a demokratikus életre. Önálló diák-önkormányzati rendezvényként tartjuk a Mikulás-napi elsős avatót, a végzős búcsúztatót. Diák-önkormányzati feladat a kollégiumi rádió üzemeltetése. Nagy szerep jut az ügyeletesi rendszernek a közösségi lét, a pozitív értékrendek kialakításában, a vezetői, szervezői képességek fejlesztésében, a kollégiumi életritmus kialakításában. Az ügyeletesi rendszerünk: tanulócsoportonként 1-1 fő heti váltásban. A csoportügyeletesek feladata a tanulócsoportok napi programjának irányítása, összefogása A kollégiumi nevelés kiemelt területei Az énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést, az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A nevelés során figyelmet fordítunk a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segítjük 22

162 a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák önkormányzati rendszer. A kollégium a szocializációs folyamat aktív színtere, ebből adódó feladataink: o pozitív szociális szokások kialakítása, o önálló életkezdésre felkészítés, o átlátható és kiszámítható magatartási szabályok, o szociális viselkedés alapvető szabályainak elsajátíttatása, o döntési szabadság és felelősség vállalása, o szabálykövető magatartás, o érdekérvényesítő képesség, o demokratikus viselkedés, o segítő együttműködésre nevelés. A nevelőtanár személyes példamutatása - beszéd, öltözködés, viselkedés, tiszteletadás- a nevelési folyamat leghatékonyabb módszere. A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése A tanulás célja az eredményes és hatékony ismeretszerzés. A kollégium egyik fő feladata, hogy a helyes, egyénre szabott, hatékony módszereket ismertessen meg diákjaival. Az érdeklődés, az új megismerésének vágya alakuljon ki a tanulókban. Az ismeretek elsajátítása ne csak kötelesség, hanem igény legyen, ismerjék fel az élethosszig tartó tanulás szükségességét. A tanulmányi munka segítésének feladatai: o a tanulás feltételeinek biztosítása, o helyes időbeosztásra szoktatás, o tanulási módszerek ismertetése, kialakítása, o önművelődési igényének kialakítása, o irodalom, zene, képzőművészet iránti érdeklődés felkeltése. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, pályaorientáció segítése A kollégiumban olyan változatos módszertani megoldásokat kell alkalmaznunk, amelyekkel az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni lehet. Meg kell ismerni a tanulók képességeit, támogatni a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítani annak esélyét, hogy eredményesen végezzék tanulmányaikat. Egyéni törődés, felzárkóztató foglalkozás keretében a tanulásban lemaradt diákokkal kiscsoportokban vagy egyénenként foglalkozunk, illetve a tanulópárok kialakításával segítünk. A korrepetálásokat tantárgyanként, személyre szólóan vagy kis csoportokban és legalább heti rendszerességgel kell végeznünk. Sok esetben az önbizalom hiánya, az érzelmi problémák, a rossz családi légkör a gyenge teljesítés oka. A tudomásunkra jutott családi problémákat tapintattal és megértéssel kell kezelnünk. Segítenünk kell a hátrányos helyzetű tanulók iskolai, kollégiumi konfliktusainak megoldását. A tehetséges tanulókat segíteni kell képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. Lehetőséget biztosítunk a diákok alkotó képességeinek megnyilvánulására, 23

163 sikerélmények átélésére, önbizalmuk erősítésére. Erre kiváló lehetőséget nyújtanak a különböző kollégiumi versenyek, vetélkedők. Fontos feladat a reális pályaválasztási szándék kialakítása. Az önismeret és a társadalmi, gazdasági elvárások ismerete nélkül nem tud megalapozott és elérhető célt kitűzni maga elé a tanuló. Ebben a szülőkkel, tanulókkal, osztályfőnökkel, szaktanárokkal folytatott folyamatos információcsere, valamint az adott szakmák, foglalkozások alapos megismertetése segíthet. Tudatosítani kell a tanulókban az élethosszig tartó tanulás szükségességét, valamint hogy többféle képzettség, szakma elsajátítása nélkül nehéz elhelyezkedni a munkaerő piacon. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit, felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, segíti az érzelemvilág gazdagodását. A kollégiumban segíteni kell a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, erősíteni a tanulók hazaszeretetét. Meg kell ismerniük az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat. Váljanak nyitottá a globális problémák iránt, tiszteljék más népek kultúráját. A foglalkozásokon, rendezvényeken való részvétel segíti a tanulókat abban, hogy szabadon gondolkodó, hagyományokat ápoló, öntudatos állampolgárrá válhassanak. Ebben fontos szerepet kap a kollégiumi élet hagyományaink ápolása Az egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése Fontos feladatunk az egészség megóvása. A serdülőkori növekedés felgyorsulása, az élvezeti, egészségkárosító szerek terjedése, a táplálkozás egyoldalúsága együttesen komoly egészségkárosodást okozhatnak a tanulókban. Folyamatosan emelkedik a lelki problémával küszködő diákok száma. A kollégiumi nevelés során el kell érni, hogy a tanulók megértsék, törekedniük kell egész életük során az egészség megőrzésére, egészséges életvitel kialakítására, a káros szenvedélyek elkerülésére. A környezetkímélő magatartás kialakításával minden tanuló tehet a környezet védelme érdekében. Ismerjék és értsék meg fenntartható fejlődés fogalmát és alkalmazzák a környezettudatos magatartást. A közvetlen környezet rendben tartására folyamatosan fel kell hívnunk a figyelmet, fontos ennek rendszeres ellenőrzése. Környezeti nevelés feladatai: o megértetni és elfogadtatni a közvetlen és tágabb környezet iránti igényesség, tisztaság, rendezettség szükségességét o érezze magáénak az őt körülvevő környezetet, a lakóhelyét, a természeti környezetét és vigyázzon rá, o tegye esztétikussá közvetlen környezetét. Ennek érdekében: o kollégiumi tisztasági versenyt szervezünk, nagyobb rangot adva az értékelésnek, a DÖK fokozott bevonásával, o jó példa a társalgó dekorálása, virágok elhelyezése, lakószobák díszítése, otthonossá tétele. o a kollégium külső környezetének rendben tartása érdekében a napi takarítás mellett tavaszi és őszi nagytakarítást szervezünk, 24

164 o o o felelősi rendszer kialakítása, el kell érni, hogy mindenkinek igényévé váljék a rendezett, tiszta környezet. A kollégiumban a felelősségteljes és kulturált párkapcsolat kialakítására, valamint a családi életre nevelés fontos feladat. Az egészség megőrzésében nélkülözhetetlen a mozgás. Minden tanuló számára találnunk kell valamilyen mozgásformát, melyet szívesen végez rendszeresen. Mindennapi feladat a tisztálkodás, a személyi higiénia fontosságának tudatosítása. Ennek érdekében feladataink: o Racionális és stabil napirend kialakításával kiszámíthatóságot, értelmes rendet adni a kollégiumi életnek. o A DÖK igényeivel egyeztetett és bevonásával lebonyolított közösségi programok sportdélutánok, házi bajnokságok, túrák, kirándulások szervezésével biztosítani a testedzés, a rendszeres mozgás lehetőségét. o A sportudvar adta lehetőségek kihasználásával a diákok öntevékenységét is kihasználva biztosítjuk a rendszeres testedzés lehetőségét. o Ki kell használni a jól felszerelt kondi-terem, valamint a tornacsarnok lehetőségeit. o Zirc és környéke (Magas-Bakony) rendkívüli lehetőségeit kihasználva, kirándulásokat szervezünk. o A különböző sportfoglalkozások rendkívüli jó lehetőséget adnak - a csoportfoglalkozások témáihoz kapcsolódva - a dohányzás, drog, alkohol elleni harchoz. o A nevelőtanár munkája során nap-mint nap figyeli, pozitívan értékeli a tanulók jó megjelentését, az ápoltságot, ugyanakkor diszkréten szóvá teszi, kifogásolja a trehányságot, ápolatlanságot. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A demokrácia gyakorlásának legfontosabb lehetősége a közéleti tevékenység, amely fő szervezője a kollégiumban a diákönkormányzat. A diákokat érintő kérdésekben véleményt nyilváníthatnak, javaslattal élhetnek. Tevékenységük során segítik a közösség érdekeit figyelembe vevő magatartás, a felelős döntéshozatal képességének kialakítását. A kollégiumi élet segíti az önálló életvitel kialakítását, a pénzzel, javakkal való gazdálkodás megtanulását. Foglalkozások keretében a tanulókkal meg kell ismertetni a tudatos fogyasztóvá válás előnyeit, a pénzgazdálkodás fontosságát a családok életében. Az önálló életkezdésre felkészítő tevékenységek a kollégiumi élet velejárói. Csoportfoglalkozások, egyéni beszélgetések témái: o a munkajogi kérdések, o munkahelykeresés és választás, o fiúk-lányok kapcsolata, társkeresés, családalapítás, o pénzügyi ismeretek megbeszélése. 6. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A kollégiumi foglalkozások formáját és tartalmát úgy 25

165 határozzuk meg, hogy azok hozzájáruljanak a tanulók erkölcsi gyarapodásához, személyiségének gazdagodásához, kompetenciáik fejlesztéséhez, a közösség fejlődéséhez A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások Felkészítő, fejlesztő foglalkozások: 14 óra/hét Tanulást segítő foglalkozások: o rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni és csoportos foglalkozás, o differenciált képességfejlesztő, tehetséggondozó foglalkozás, a lemaradt tanulók felzárkóztatása, o az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások: o tematikus csoportfoglalkozások a KNOA rendeletben előírt témakörök, időkeretek és szervezési keretek figyelembevételével, o általános csoportfoglalkozás, amely elsősorban a kollégiumi csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, események megbeszélése, értékelése Speciális ismereteket adó foglalkozások A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások: o Ezeken a foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. Szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások: o a tanulók választásuk alapján, kötelezően részt vesznek legalább 1 foglalkozáson hetente 7. A kollégiumi nevelés minősége, eredményessége Az intézményi minőségirányítási program (IMIP) foglalja rendszerbe, hogy milyen eljárásrend alapján zajlanak a belső pedagógiai vizsgálatok és mérések, illetve milyen szabály alapján veszik figyelembe a belső és külső vizsgálatok és mérések eredményeit. A kollégiumban folyó nevelőmunka mérési, értékelési minőségbiztosítási rendszere a COMENIUS I modellhez kapcsolódik. A Kollégiumi MIP az IMIP része. A kollégiumi foglalkozások kerettanterve A Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában (KNOA) meghatározott kollégiumi csoportfoglalkozások keretterve és éves a: 7.1. Témakörök Énkép, önismeret. (Szociális képességek, a szociális es állampolgári kompetencia fejlesztése.) A tanulási es gondolkodási kultúra fejlesztése. (A hatékony, önálló tanulás, a digitális kompetencia, a matematikai kompetencia fejlesztése.) 26

166 Felzárkóztatás. Tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése. (Anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás, a digitális kompetencia fejlesztése.) Kulturált életmódra nevelés. Szuverén világkép kialakulásának segítése. (Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, hon-és népismeret. Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia fejlesztése.) Egészséges életmód, testi-lelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése. (Természettudományos kompetencia, szociális es állampolgári kompetencia fejlesztése.) Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése. (Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés. A szociális és állampolgári kompetencia, a természettudományos kompetencia, a kezdeményezőkészség es vállalkozói kompetencia fejlesztése.) 7.2. A tematikus csoportfoglalkozások éves a: TÉMAKÖR 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam évfolyam Énkép, önismeret, pályaorientáció Tanulás Felzárkóztatás Kulturált életmód Egészséges életmód Önálló életkezdés támogatása Gazdasági nevelés óra 22 óra 22 óra 20 óra A kollégiumokban minden héten egy kötelező tematikus csoportfoglalkozást kell tartani, évi 37 nevelési héttel számolva (a évfolyamon 33 nevelési héttel) Ennek 60%-ában, azaz 22, illetve 20 csoportfoglalkozáson kötelező az itt megjelölt témákkal foglalkozni. A többi idő a csoport és a kollégium, valamint a csoport tagjainak ügyeivel, szervezéssel, közösségi feladatok szervezésével telik. 27

167 A témakörök óraterve évfolyamonként Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése / Szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia / A magatartás, viselkedés területén az egyéni érdekek érvényesülését tiszteletben tartva kell megkövetelni az általános rend és fegyelem beépülését a mindennapok gyakorlatába. Példamutatással, következetességgel el kell érni, hogy a kulturált beszéd, az esztétikus megjelenés elfogadott sajátjává váljon a kollégiumi létnek. A kollégiumi nevelőkkel, technikai dolgozókkal, diáktársakkal szembeni segítőkészségnek, udvariasságnak kell jellemeznie a mindennapi társas érintkezést. El kell sajátíttatni a tanulókkal az illemtan alapvető szabályait. Határozottan fel kell lépni a szélsőséges megnyilvánulások - verekedés, rongálás, lopás - ellen. A személyes világkép kialakításának legfontosabb lépése a történelem során manifesztálódott értékrendek, eszmék, világnézetek, vallások megismertetése, a mitológiák lényegének feltárása, a vallások közös elemeinek bemutatása, a természet és a társadalom kapcsolódási pontjainak a megkeresése. Figyelemfelhívással, műsorajánlattal kell jártassá tenni a tanulókat a napi politikai ismeretekben. A politikai események közötti eligazodásban egy-egy adott témakör megvitatása nyújthat segítséget a csoportfoglalkozások keretein belül. A politikai kultúra mélyebb rétegeinek megismerését segítik elő a politikai vitaindító előadások, melyeket célszerű klubjellegű foglalkozásokon megrendezni. A nevelési eredményvizsgálatok mellett a spontán megnyilatkozások figyelembevétele is elengedhetetlen a helyes világnézeti jegyek formálásához. Politikai és világnézeti kérdésekben a nevelő köteles megnyilatkozásaiban semlegességet képviselni, az általánosan elfogadott emberi értékek figyelembe vételével. A kollégiumban minden tanulónak joga van a szabad vallásgyakorlathoz. A szélsőséges világnézeti kép felismerése azonnali pedagógiai ráhatást igényel, mely az egyéni beszélgetéstől a csoport szintű problémafeltárásig terjedhet. Az én tudat magja az azonosságtudat. A kollégiumi nevelőmunka során törekedni kell arra, hogy a tanulókat megfelelő szociálpszichológiai módszerek segítségével (tréningek, tesztek) eljuttassuk önismereti szintjük optimumára. A szociális kompetencia a szociális motívumrendszer egyéni szociális értékrenddé válásával valósul meg. A kollégiumi nevelés kiemelt feladata a szociális képességek és a szociális készségek fejlesztése a spontán szocializáció ellenében. Alapja olyan erkölcsi értékrend kialakítása, amely tudatosítja a tanulókban az egyén és a csoport kölcsönös együttműködésének előnyeit, ezek hiányában hátrányos következményeit. A helyes magatartáshoz, reális önértékeléshez járulhatnak hozzá a szociometriai vizsgálatok, melyeket minden csoportvezető tanárnak kötelező évente egy alkalommal elvégezni. Az informális nevelés közösségi terepei közül legfontosabb a család. A család számos funkciót tölt be a társadalomban: mint biológiai, gazdasági és társadalmi egység van jelen. A kollégium csupán a társadalmi funkció közül tud néhányat felvállalni, de semmiképp sem képes a családot helyettesíteni. A családdal való kapcsolat kiépítése, a szülők bizalmának megnyerése a nevelőtanár alapvető feladata. A diákot ösztönözni kell arra, hogy tartson szoros kapcsolatot a családdal, számoljon be gondjairól, örömeiről. Segíteni kell őt a család problémahelyzetének feldolgozásában, és a családért érzett felelősségvállalás erősítésében. A gondoskodás, a fiziológiai szükségleteknek megfelelő feltételek megteremtése a kollégium egyik legalapvetőbb feladata. A biztonságérzet megteremtésével, a család által lerakott, a személyiségfejlődést elősegítő érzelmi alapok további erősítésével, a nevelőtanárral és 28

168 diáktársakkal kialakított kötődéssel lehet elősegíteni az érzelmi stabilitás biztosítását. A családnak a gyermek szocializációjára gyakorolt hatása kiemelkedő. A kollégium sajátos interakciós teréből adódóan ezen a területen képes a család funkciói közül a legnagyobb szerepet felvállalni. 9. évfolyam: 4 óra A kollégiumi tanulás sajátosságai, módszerei (kooperáció, segítő tanulás) Az egyéni tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Az emlékezet, a gondolkodás, az olvasás fejlesztésének módjai A szövegértés fejlesztése, beszédművelés A könyvtári ismeretek rendszerezése, bővítése, alkalmazása a szaktárgyi ismeretszerzésre 10. évfolyam: 3 óra A tantárgyak fontossági sorrendjének, a felkészülés módszereinek áttekintése A tanulás motiváltságának felmérése, erősítése Az önművelés igényének alakítása, az egyéni érdeklődésnek megfelelő tanulási teljesítmény segítése 11. évfolyam: 3 óra A szakmai és érettségi vizsgák főbb szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei Az információ feldolgozás fázisainak, technikáinak, módszereinek elsajátítása a gyakorlat segítségével Az információfeldolgozás etikai szabályainak elsajátítása. A felsőoktatási felvételi eljárás szabályai, követelményei, a felkészülés módszerei évfolyam: 1 óra Önálló kutatás, ismeretszerzés megfelelő információhordozók kiválasztásával A tanulási es gondolkodási kultúra fejlesztése. (A hatékony, önálló tanulás, a digitális kompetencia, a matematikai kompetencia fejlesztése.) A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése / Hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia / A kollégium tudáselsajátító, tudásközvetítő funkcióját a szülők, iskolák és a társadalom elvárásai determinálják. Az iskola a kollégium meghatározó feladatának az iskolai tanulmányi előmenetel előmozdítását tartja. A szülők ezt szintén elvárják, de ehhez társul még, hogy a kollégiumtól kérik az esetleges tudásbéli hátrányok bepótlását, a felzárkóztatást. A társadalmi elvárások között szerepel a felzárkóztatáson kívül a társadalmi esélyegyenlőtlenségek mérséklése és a tehetséggondozás is. Ugyanakkor a társadalom a végzősöktől a gyakorlatban minél hamarabb alkalmazható tudást vár, amely az adott iskolai műveltségterület anyagánál mélyebb és/vagy átfogóbb. Ezen kívül felértékelődnek az iskolai jegyben nem mérhető emberi tényezők, tulajdonságok, mint pl. jó kommunikációs képesség, az önálló tanulás képessége, problémamegoldó gondolkodás és a kreativitás. A fentiekből következik, hogy a kollégium tudásközvetítő szerepének a NAT tantárgyközi területeire is koncentrálni kell. Az ismeretek átadására nem elegendő csupán a kötelezően 29

169 előírt foglalkozások megtartása. A nevelőnek minden kommunikációs lehetőséget meg kell ragadnia tudásának átadására. A tanítási órákra történő felkészülés fő színtere a kötött stúdium. A stúdiumi idő alatt a tanulók társaik zavarása nélkül folytatják felkészülésüket. A tanulók a szobáikban, íróasztaluk mellett tanulnak, de a felügyelet nélkül nehezen tanulók számára a nevelőtanár tanulószobai tanulást is előírhat. A nevelő a környezeti feltételek megteremtésén túl az alábbi feladatokat látja el: szaktárgyi korrepetálás felzárkóztatás tehetséggondozás számonkérés, ellenőrzés. A gyengébb képességű tanulók segítését az adott szaktárgyak alapján szervezett tanulópárokkal kell megoldani. Biztosítani kell a lehetőséget az egyéni, önálló tanulásra is. A tanulási időkeretet a tanulók leterheltségének és a tanulás pszichológiájának figyelembe vételével helyezzük el a kollégium napirendjébe. A fő időkeret a kötelező tanulás a stúdium, a kiegészítő időkeret mindig egyénileg differenciált és individualizált. A kollégisták iskolai felkészítésének legfőbb záloga a tanár. Pedagógiai módszerei (tanulásszervezés, tanulásirányítás, tanulás tanítása, egyéni tanulás figyelemmel kísérése, ellenőrzése, konzultáció az iskolai tanárokkal, hospitálás, szaktárgyi segítség nyújtása, tanulmányi munka értékelése) segítségével ő gondoskodik a tanulók tanulásának eredményességéről, hatékonyságáról. Az utóbbi évek sajnálatos tapasztalata az, hogy diákjaink zöme hiányos és/vagy helytelen tanulási ismeretekkel és módszerekkel érkezik hozzánk. A tematikus tanulási foglalkozások időkeretét ezért a 9. évfolyamon megemeltük, és az első két hónapban intenzív tanulás technikai foglalkozásokon kell részt venniük. A helyes tanulási módszerek kialakítását az egyéni sajátosságok figyelembe vételével kell megvalósítani. A tanulmányi eredmény értékelésénél - az átlageredmény mellett - fő szempont a tanuló fejlődése korábbi szintjéhez viszonyítva. Az egy-egy tantárgyból nyújtott teljesítményt is figyelembe kell venni. A követelményrendszer kialakításhoz elengedhetetlen az iskolák elvárásainak megismerése. Ennek érdekében folyamatos kapcsolattartásra van szükség az iskolavezetéssel, osztályfőnökökkel, szaktanárokkal. Tanév elején meg kell hívni a tanulók osztályfőnökeit, hogy megismerhessék diákjaik kollégiumi életkörülményeit. Szükség szerint, de legalább kéthavonta érdeklődni kell a tanuló iskolai tevékenységéről, tanulmányi előmeneteléről. A tanulmányi tevékenységet kiegészítő ismeretanyag bővítésének belső igénnyé válásához elengedhetetlen a nevelői motiváció. Célzott beszélgetésekkel, az információszerzés szelektív orientációjával kell segíteni a tanulók elmélyülését egy-egy témakörben. Kiemelt figyelmet kell fordítani az olvasásra, az olvasás élményének értékorientációjára. A szakkörök, és öntevékeny diákkörök igény szerinti szervezésével lehetőséget kell biztosítani az érdeklődési területek minél szélesebb körű megjelentetéséhez. 9. évfolyam: 3 óra Magatartás, jellem, személyiségjellemzők, Viselkedésünk az emberi kapcsolatokban (család, barátság, iskola, kollégium, szerelem) Saját képességek felmérése, érdeklődési kör a pályaválasztás szempontjából 10. évfolyam: 3 óra 30

170 Önmagunk megismerése állandó folyamat, a változtatás lehetőségei Tudni illik, hogy mi illik: társalgás, beszédstílus, humor, telefonálás, tárgyalás, mobiltelefon Az eredményes pályaválasztás személyi és pszichés összetevői (motiváció, érdeklődés, képességek, kompetenciák) 11. évfolyam: 4 óra Erkölcsi értékek és törvények. Lelkiismeret Stílus, öltözködés, divat Szakmám és a munkaerőpiac. Hivatás és hivatástudat Fiatalság és szenvedélybetegségek. A bajbajutott ember, segítségkérési lehetőségek évfolyam: 3 óra Szerelem, házasság, boldogság. Felelősség másokért. Munkaerő piac, munkanélküliség Tájékozódási lehetőségek a pályaválasztással kapcsolatban. Állásbörze, munkahely keresési technikák Felzárkóztatás. Tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése. (Anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai művészeti tudatosság és kifejezőkészség, a hatékony, önálló tanulás, a digitális kompetencia fejlesztése.) Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése / Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia / A társadalmi polarizáció folyamatában növekvő létszámú gyermek indul neki komoly szociokulturális hátránnyal az oktatás folyamatának. A kollégiumunkba is sok diák kerül be ingerszegény környezetből. A tanulók művelődéshez való jogának egyik alapvető feltétele a tanulók felzárkóztatása, a hozott hátrányok kompenzálása. A kollégium intellektuális, műveltségi, kulturális és mentális hátrányok pótlását hivatott teljesíteni. A csoportvezető tanárnak fel kell térképezni a tanulók felkészültségi szintjét, szociális állapotát. Ezek ismeretében kell megalkotni a pedagógiai és foglalkozási tevékenységek szerkezetét. A tanév megkezdéséig elfogadott éves tanulói foglalkozási terv alapján kell megszerveznie az egyénre szabott foglalkozási módokat. Központi szerepet kell betölteni a szaktárgyi felzárkóztatásnak, korrepetálásnak és a helyes tanulási módszerek elsajátíttatásának. Meg kell vizsgálni a tanulópárok létrehozásának lehetőségét is. A társadalmi változások következtében sok tanuló számára nem képesek szüleik biztosítani tehetségük megfelelő kibontakozását. A kollégium személyi és tárgyi feltételei miatt csak szűk területen tudja fölvállalni a tehetségek gondozását, ezért minden esetben igényelni kell az iskolák aktív együttműködését. Ebből következően a kollégium alapfeladata a tehetségek felkutatása és orientációja. Amennyiben a kapcsolatos iskolákban nem tudják ellátni ezt a feladatot, úgy a város más intézményében kell megtalálni ennek lehetőségét. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét is, hogy milyen pályázatok, alapítványok támogatását lehet elnyerni e cél érdekében. A mai társadalom az életpályára készülő fiataltól konstruktív életvezetési technikát igényel. Ennek megfelelően a tolerancia, a versenyképesség a megmérettetés képességének kialakítása kiemelt szerepet tölt be pedagógiai munkánk során. Ennek érdekében olyan köröket, programokat szervezünk, melyek elősegíthetik a keresett munkaerő-piaci pozíciók megszerzését. Meg kell ismertetni a tanulókkal a pályázatírási technikákat, melyet a DT saját munkájában is hasznosíthat. 31

171 A kollégiumban lehetőség nyílik vizsgálni, elemezni a tanulók képességeit, foglalkozási ágak iránti érdeklődésüket. E tevékenységi forma keretén belül az egyéni tanácsadást, segítségnyújtást valamint programajánlatok szervezését kell megvalósítani. Ezek fő célja a választás segítése vagy a már kiválasztott cél érdekében tett intézkedések realizálása. Megvalósítási formák: önismereti tréning, kommunikáció fejlesztése, műveltségi területek ismeretanyagának elmélyítése, meghívott előadók, intézmények látogatása, melyek a kötelező foglalkozások keretén belül valósulhatnak meg. Minden végzős diáknak biztosítani kell a pályaorientációs vizsgálaton való részvétel lehetőségét. Szükség esetén egyéni pályatanácsadást kell folytatni Kulturált életmódra nevelés. Szuverén világkép kialakulásának segítése. (Európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, hon-és népismeret. Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia fejlesztése.) Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése / Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia / Alapvető feladat az általános műveltség körébe tartozó ismeretek tárházának minél szélesebb megjelenítése. A lakóhelyről, a családból hozott kulturális hátrányok nivellálására olyan kompenzációs mechanizmust kell kiépíteni, mely egyénre szabottan kíséri figyelemmel a tanulók életvezetési szokásrendszerét. Fel kell térképezni, majd folyamatosan elemezni a tanulók tájékozottságát, érdeklődési körét. Megfelelő motiválás mellett lehetőséget kell biztosítani az alapvető művészeti ágak megismerésére. E feladat lehetséges területei: kiállítás, színház, mozi, hangverseny, előadás, csoportfoglalkozás, műveltségi vetélkedők. A videó vetítéseken törekedni kell a filmművészet kiemelkedő alkotásainak megismertetésére. Az előadások szervezésénél kívánatos cél, hogy minél gyakoribb legyen a nevelők - érdeklődési körüknek megfelelő - előadása. A tehetséges tanulók számára lehetővé kell tenni képességeik kibontakoztatását, fejlesztését (művészeti körök, versmondás, színjátszás, stb.). 9. évfolyam: 3 óra Az Európai Unió és Magyarország Az uniós tagság hatásai az egyének szempontjából, lehetőségek az életpálya alakításában Külföldi kapcsolatfelvétel lehetőségei diákként 10. évfolyam: 3 óra A művészeti ábrázolásmód formái Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészeti ízlés, az esztétikum Előítélet, tetszés, divatok, hóbortok A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és a minta 11. évfolyam: 2 óra Kulturális események, rendezvények, produkciók során élmények megszerzése, megosztása társainkkal Közízlés, egyéni ízlés, csoportkultúrák, szubkultúrák, különös tekintettel az ifjúsági szubkultúrákra, 32

172 évfolyam: 4 óra Európai kulturális hagyományok Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása Környezettudatosság 9. évfolyam: 2 óra A kollégiumi környezet, környezetünk változása, A Föld, mint globális rendszer. 10. évfolyam: 2 óra Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? 11. évfolyam: 2 óra A tanuló felelősségvállalása a kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás évfolyam: 2 óra Hogyan változott a településünk? Hogyan tervezem saját jövőmet? Környezetvédő szervezetek tevékenysége Egészséges életmód, testi-lelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése / Természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia/ A tanulmányi tevékenység prioritását hangsúlyozva támogatni kell minden aktív sportolói igényt. Szervezett formában (csoportok közötti vetélkedés) biztosítani kell a rendszeres testmozgás lehetőségét. Ösztönözni kell a tanulókat szabadidejük aktív kihasználására. Ki kell aknázni a versenyszellemből fakadó lehetőségeket. Támogatni kell a kedvelt, de nem hagyományos, és nem tömegesen művelt játékok, hobbik, sportágak, művészeti tevékenységek gyakorlását is. Az életkori sajátosságokból adódóan a játék meghatározó jelentőséggel bír a tanulók szellemi és fizikai felfrissülésében. Csoport és kollégiumi szintű túrák és kirándulások szervezése lehetőséget biztosit a természeti környezet megismertetésére és megszerettetésére. Hangsúlyozni kell a természetvédelem jelentőségét és kapcsolatát az egészséges életmóddal. Az önkiszolgálás amellett, hogy a társadalmi mikroklíma ideális gyakorlóterepe, a környezettudatos nevelés eszköze is lehet. A zöld gondolkodás a háztartásban kezdődik, a szobatakarítás, szemétlevitel, a saját környezet gazdaságos rendben tartása elősegítheti e folyamatot. 33

173 A személyi higiénia területén fokozott figyelemmel kell kísérni a tanulók öltözködését, tisztálkodását, közvetlen környezetük rendezettségét. A napi háromszori étkezés igénybevételét és a helyes étkezési szokások betartását figyelemmel kell kísérni. A nemek közötti harmonikus kapcsolat feltételeinek megismertetésénél alapvető fontosságú a tapintat és az életkori sajátosságok figyelembevétele. Az alapvető ismeretnyújtás pedagógiai módszereként az előadás, egyéni problémáknál a bizalmas beszélgetés az ajánlott. Lehetőséget kell biztosítani lánykollégiumokkal való kapcsolatok szervezett keretek közötti felvételére is. 9. évfolyam: 4 óra A napirend szükségessége, a szabadidő tervezése, szervezése Személyi higiénia, testápolás Egészségkárosító szokások, a betegségek megelőzése Baleset megelőzés, elsősegélynyújtás, önmentés 10. évfolyam: 4 óra Harmonikus kapcsolatok kialakítása a közösségekben Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért A szűrővizsgálatok fajtái, fontossága 11. évfolyam: 4 óra A szülői felelősség, kapcsolat a családtagok között Az önvizsgálat szükségessége, módjai A szexuális felvilágosítás Függőséghez vezető lépések, szokások megelőzése, élethelyzetek megbeszélése évfolyam: 4 óra Emberi játszmák elemzése, a virtuális világ hatása a viselkedésre Rekreáció fontossága, séták, kirándulás, testedzés Relaxációs technikák, lelki problémák megoldása Mi a teendő vészhelyzetben, katasztrófa idején? Felkészülés a felnőtt szerepre. Állampolgárságra nevelés. Gazdasági nevelés. (Természettudományos kompetencia, szociális es állampolgári kompetencia fejlesztése.) Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése. (Felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Önálló életkezdés támogatása Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése Gazdasági nevelés. A szociális és állampolgári kompetencia, a természettudományos kompetencia, a kezdeményezőkészség es vállalkozói kompetencia fejlesztése.) / Szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia / Az értékpluralizmus elvének tiszteletben tartásával a kollégium értékközvetítő szerepe alkalmas arra, hogy a közösségi együttélés következtében interiorizáljon társadalmilag 34

174 hasznos, egyénileg eredményes életmódmodelleket. A tolerancia, a versenyképesség, a megmérettetés képessége, a keresett munkaerő-piaci pozíció megszerzése ma mind konstruktív életvezetési technikákat igényel az életpályára készülő fiataltól. A kollégiumi nevelés specifikumai e készségek és képességek kialakítását segítik, melyek katalizátorai lehetnek az aktivitás, a motiváció tartós fenntartásának, a differenciált személyiségfejlesztés megvalósításának. Rendkívüli jelentőségű a pedagógus személyes példamutatása, indirekt nevelési módszereinek sokrétű alkalmazása. A nevelőtanárnak olyan pozitív mintákat kell növendéke felé közvetítenie, melyek a személyiségfejlesztés mellett a tanár-diák viszony erősödésére is kihatással vannak. 9. évfolyam: 3 óra Magánérdek, közérdek /az erkölcsi fejlődés, szociális tanulás, társadalmi értékváltozások szempontjából/ A demokratizmussal, demokráciával kapcsolatos alapismeretek és a demokratikus gyakorlat összevetése / A diákönkormányzat valódi szerepe / Szerepek, feladatok a családban. Tervezés, együttműködés, gazdasági ismeretek, egyszerű konyhatechnikák 10. évfolyam: 3 óra Az egyén társadalmi státuszai, a hozzájuk tartozó szerepek, a kapcsolódó viselkedési szabályok / szerepkonfliktusok/ Nemi identitás, szociális nemi szerepek házassági és egyéb párkapcsolatokban, társismeret, felelősségvállalás. A tradicionális normák változása a múlt század elejétől napjainkig A demokratikus társadalom felépülése; intézményrendszerének működése. Az emberi szabadságjogok fejlődése 11. évfolyam: 3 óra Konfliktuskezelés technikák /helyzetgyakorlatok, győztes-győztes megoldások keresése, a mediáció fogalma, alkalmazhatóságának kidolgozása/ A gazdaság, a munka világa és a munkaerőpiac működése, aktuális helyzete A megélhetési kiadások felmérése. A tudatos vásárlói magatartás tartalma, a reklámok üzenete évfolyam: 3 óra A szociálisan és érzelmileg érett felnőtt személyiség ismérvei (Önvédő mechanizmusok a frusztráció elviselésére). A férfi-nő kapcsolat problematikája a társadalomban. Szociális dominancia (a családban, párkapcsolatban, a társadalomban). Beilleszkedés és autonómia. Az agresszió háttere, megnyilvánulási formái Hon- és népismeret 9. évfolyam: 3 óra 35

175 Zirc történetének főbb korszakai Zirc legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális, sport intézményeinek megismerése Kulturális programok a településünkön 10. évfolyam: 4 óra Magyarország és Európa a múltban A magyar kultúra, sport és tudomány kiemelkedő eredményei A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból (pl. Agrárműszaki emlékek múzeuma) A határainkon kívül élő magyarság jellemzői, helyzete a XXI. században 11. évfolyam: 4 óra A kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat tervező, irányító, értékelő, érdekvédő munkájában A gyermeki jogok, diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek Média anyagok elemzése, személyes tapasztalatok megbeszélése Önálló tájékozódás a könyvtár, internet és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban évfolyam 3 óra Az Európai Unió főbb jellemzői, magyar diákok, munkavállalók az unióban A nemzeti kultúra kincseinek megismerése, a népművészet megismerése Népi kismesterségek megismerése a zirci alkotóházban, kézműves és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása 8. A kollégiumi jogviszonyról A kollégiumi jogviszonnyal kapcsolatos előírások rövid összefoglalása: 7. A tanulók felvétele, a beírás, a kollégiumi jogviszony megszűnése a Közoktatásról szóló évi LXXIX. törvény előírásai szerint történik. 8. A szülő írásban kéri a kollégiumi felvételt. 9. A felvételről az iskola igazgatója a kollégium vezetőjének egyetértésével dönt. 10. Követelményként egyedül az egészségügyi alkalmasságot szabtuk meg. 11. Az esetleges elutasításról írásbeli értesítést küldünk. 12. Elutasításra férőhely hiányában kerülhet sor. Ilyen esetben az elbírálás alapja a szociális helyzet és a tanulmányi eredmény. Elutasításra kerülhet az a tanuló, aki az előző tanévben súlyos fegyelmi vétség miatt lett kizárva a kollégiumból. 13. A kollégiumi tagsági jogviszony egy tanévre szól, a tanév végén automatikusan megszűnik. A következő tanévre a felvételt a tanév végén írásban kell kérni. 14. Év közbeni kollégiumi jogviszony megszüntetéséhez a szülőtől írásbeli lemondó nyilatkozatot kérünk. 36

176 15. Megszűnhet a kollégiumi tagsági jogviszony fegyelmi határozattal történő kizárás esetén is. A fegyelmi határozat, illetve a felvétel elutasítása ellen fellebbezni a fenntartónak címzett, az iskola igazhatójához benyújtott fellebbezéssel lehet. 37

177 Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium Zirc A tanulmányok alatti vizsga tantárgyankénti és évfolyamonkénti követelményei sz. melléklet 38

178 Közismereti tantárgyak: 1. Angol nyelv Előrehozott szakképzés: 9. évfolyam Témakörök: A körülöttünk levő világ, hétköznapi tárgyak, Az iskola, Az iskola környéke, A lakásunk/házunk, A településünk, Magyarország, Európa, Én és a világ, A családom, A barátaim, Napirend, Szabadidő, Étkezés Szókincs: hétköznapi tárgyak, egyszerű melléknevek, tantárgyak, napok, iskolával kapcsolatos szókincs (tanár, diák, terem, stb.), számok , épületek, helyzet-jelző szavak, egyszerű igék, lakás részei, bútorok, hétköznapi cselekvések igéi, közlekedés, évszakok, hónapok, országok, népek, ünnepek, ételek, sport, önmagam bemutatása, külső és belső tulajdonságok, család, belső tulajdonságok, napi rutin, szabadidős tevékenységek, időpontok (pl. óra), ételek, étkezések, vendéglői szavak, film, TV, zene, sport, újság, magazin Nyelvtan: létige, egyes és többes szám, kérdés; birtokos névmások, birtoklás (have got), there is/are, felszólítás, igeragozás (egyszerű és folyamatos jelen), megszámlálható/megszámlálhatatlan főnevek, melléknévfokozás, összehasonlítás, modális segédigék, jövő idő Írásbeli: alapszókincs és alapvető nyelvtani szerkezetek használata (szófajok: főnevek egyes és többes száma, birtokviszony kifejezése, megszámlálhatatlan főnevek; melléknevek és fokozásuk, az összehasonlító szerkezetek; határozók, számnevek; kijelentő, kérdő mondat szerkezete) Szóbeli: Introducing ourselves/places, buildings in a town/house/family/house rules, school rules/ Meals/Daily routine cél: képes legyen kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszolni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; megértési probléma esetén segítséget kérni; részt venni egyszerű párbeszédben, beszélgetést kezdeményezni, befejezni. 10. évfolyam Témakörök: Egészség, Öltözködés, Utazás, Munka, Telefon/sms, , Az internet Szókincs: testrészek, egyszerűbb, egészséggel kapcsolatos szavak, ruházkodás, időjárás, utazás, saját szakma alapszókincse, munkával kapcsolatos szavak (bér, álláskeresés, stb.), telefonálás, mobil, sms, alapvető levél-formai kifejezések, számítógép, internet Nyelvtan: múlt idő, modális segédigék Írásbeli: alapszókincs és alapvető nyelvtani szerkezetek használata (a tavalyi nyelvtani ismereteik bővítése, elmélyítése) Szóbeli: Jobs/transport/ holidays/future plans/health/weather/electronic and telecommunication cél: legyen képes a tanult témakörökben 1-2 percig önállóan beszélni; tudjon részt venni egyszerű szituációs feladatokban, tudjon egy korábban nem látott képről 1 percig önállóan beszélni Szakiskola 9. évfolyam Témák: Magamról About Me, Én és a családom Me and my family, Az otthonom My home, Szabadidő Leisure and pleasure 1

179 szókincs: számok, melléknevek, színek, testrészek, foglalkozások, család, épületek, lakóhelyiségek, lakás, a ház, bútorok, használati tárgyak, napirend, hobby, bevásárlás, az idő nyelvtan: ABC, személyes névmások, létige /állításban/ határozatlan névelő, többes szám, birtokos névmások, létige /tagadásban/, there is, there are, have/has got, helymeghatározás, elöljárószavak, igék/igeragozás, Egyszerű és folyamatos Jelen idő. Írásbeli: alapszókincs és alapvető nyelvtani szerkezetek (szófajok: főnevek egyes és többes száma, birtokviszony kifejezése, megszámlálhatatlan főnevek; melléknevek és fokozásuk, az összehasonlító szerkezetek; határozók, számnevek; kijelentő, kérdő mondat szerkezete) használata. Szóbeli: Introducing ourselves/places, buildings in a town/house/family/house rules, school rules/ Meals/Daily routine. kommunikációs célok: köszönések, bemutatkozás, személyes adatok, személyleírás, családtagok jellemzése, osztálytárs/barát bemutatása, saját ház, szoba leírása, helymeghatározás, feladatok, melyeket szívesen végzek, nem szeretek, cél: tudjon kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszolni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; megértési probléma esetén segítséget kérni; részt venni egyszerű párbeszédben, beszélgetést kezdeményezni, befejezni. 10. évfolyam Témák: Jövőbeli terveim My Future Plans, A munka világa Jobs and occupations szókincs: ruhák, bevásárlás, napirend, időjárás, iskolák, foglalkozások, munkahelyi környezet (eszközök, berendezések), az internet kifejezései, szakmai utasítások, használati utasítások, álláshirdetések, önéletrajz, nyelvtan: melléknevek, melléknévfokozás, összehasonlítás, igék, rendhagyó igék, jelen idők, egyszerű múlt, to be going to, Egyszerű Jövő Írásbeli: alapszókincs és alapvető nyelvtani szerkezetek (a tavalyi nyelvtani ismereteik bővítése, elmélyítése, igeidők egyszerű és folyamatos jelen, múlt, gerund, infinitive alakok) használata Szóbeli: Places, buildings in a town/towns, cities/transport/ holidays/future plans/health/house rules, school rules. kommunikációs célok: bemutatkozás bővítése, egy napom, egy reggelem, a jövő tervei,, állásinterjú, munkahely bemutatása, a szakmák előnyei, hátrányai, a szakma bemutatása, önéletrajz írása cél: legyen képes a tanult témakörökben 1-2 percig önállóan beszélni; tudjon részt venni egyszerű szituációs feladatokban, tudjon egy korábban nem látott képről 1 percig önállóan beszélni Szakközépiskola 9. évfolyam Írásbeli Alapvető nyelvtani szerkezetek (szófajok: főnevek egyes és többes száma, birtokviszony kifejezése, megszámlálhatatlan főnevek; melléknevek és fokozásuk, az összehasonlító szerkezetek; határozók, számnevek; mondatrészek: kijelentő, kérdő Szóbeli Témák: Introducing ourselves/jobs/house/family/animals/weather/meals cél: kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszolni; egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni; megértési probléma esetén segítséget kérni; részt venni egyszerű párbeszédben, beszélgetést kezdeményezni, befejezni. 2

180 10. évfolyam Írásbeli Alapvető nyelvtani szerkezetek (a tavalyi nyelvtani ismereteik bővítése, elmélyítése + igeidők: befejezett folyamatos jelen, múlt, befejezett jelen, árnyalt jövők; passzív szerkezet, feltételes 1-2. típus, időhatározói mellékmondatok, gerund, infinitive alakok) Szóbeli Témák: Places, buildings in a town/towns, cities/transport/ holidays/future plans/health/house rules, school rules cél: legyen képes a tanult témakörökben 1-2 percig önállóan beszélni; tudjon részt venni egyszerű szituációs feladatokban, tudjon egy korábban nem látott képről 1 percig önállóan beszélni 11. évfolyam Írásbeli Alapvető nyelvtani szerkezetek (előző nyelvtani ismereteik bővítése, elmélyítése + igeidők: az összes igeidő megismerése, alapvető használata; feltételes 3. típus, összetett mondatok, jelzős szerkezetek) Szóbeli Témák: ecology/environment/sightseeing/holiday accommodation/school and education/jobs/reltionships/feelings and emotions/music/newspapers/magazines/the internet/literature/media/crime and the law/films/entertainment/rooms and furniture/types of housing/food and drink/restaurant/diet/lifestyles/sports and fitness cél: jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákba rendezett mondatokban válaszolni; eseményeket elmesélni; megértési probléma esetén segítséget kérni; részt venni egyszerű párbeszédben, beszélgetést kezdeményezni, befejezni. Legyen képes a tanult témakörökben 1-2 percig önállóan beszélni; tudjon részt venni egyszerű szituációs feladatokban, tudjon egy korábban nem látott képről 1 percig önállóan beszélni. 12. évfolyam Írásbeli A különböző nyelvtani szerkezetek elmélyítése, gyakorlati alkalmazása Szóbeli Témák:airport/statistics/education/cultural entertainment/advertisements/election/democracy/the European Union/countries/nation, society and the government/law and punishment/behaviour/future plans/school, work/personality/natural disasters/science and technology cél: legyen képes a tanult témakörökben 3-4 percig önállóan beszélni; tudjon részt venni szituációs feladatokban, tudjon egy korábban nem látott képről 2-3 percig önállóan beszélni; 13. évfolyam Írásbeli Az emelt szintű érettségi feladattípusai Szóbeli Az emelt szintű érettségi témakörei, feladattípusai 2. Anyanyelvi kompetencia Szakképzés 9. évfolyam 3

181 Információgyűjtés és feldolgozás, különféle típusú szövegek megkülönböztetése és felhasználása, hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás, helyes és kreatív nyelvhasználat, helyzetnek megfelelő és meggyőző érvelés, helyes és kreatív nyelvhasználat, megfelelő szókincs, mások megismerése. A nyelv változásai, új szavak, kifejezések (technika, argó, jövevényszavak). Nyelvi elemek eltűnése, kopása (tájnyelv, archaikus kifejezések). Kontextuális jelentés, következtetés ismeretlen szöveg jelentésére. Idegen nyelvek hasonlósága és különbözősége a magyartól. Hangkészlet, betűkészlet, szókészlet, nyelvtan, egyes kifejezések és szólások. Jelek és kommunikáció a közlekedésben. Technikai jelek, jelzések. Elektromos készülékek piktogramjai és adatai (feszültség, teljesítmény, fordulatszám, figyelmeztető jelzések és kezelő szervek jelzései). Veszélyességi jelek, piktogramok. ) Európai asztrológiai jelek. Öltözködés, mint jelrendszer. Testbeszéd. Képi kifejezések az utcán. Mai zene és szöveg. A vers ritmusa és dallama. 10. évfolyam Kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegtípusok alkotása, alkalmazása. Hírek, újságok. A hivatalos nyelvhasználat. a magánéleti nyelvhasználat. Tájnyelv, tájszólás, dialektus. A média nyelvhasználata. Sportágak nyelvezete, szurkolói kommunikáció. 11. évfolyam Számítógépes programok nyelvhasználata. Elektronikus írott rétegnyelvek: SMS, MSN, e- mail, chat, blog nyelvhasználati sajátosságai. Ünnepi alkalmak nyelvezete. Álláskeresés. Humor, viccek. Önéletrajz (célhoz rendelt forma és tartalom). Állásinterjú. Hivatalos szövegek 3. Biológia Szakközépiskola, felnőttképzés: 10. osztály Vírusok, baktériumok, gombák- zuzmók, egysejtű eukarióták; moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők; szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, tüskésbőrűek, elő-és fejgerinchúrosok, gerincesek; növényi szövetek, növények életműködései (anyagok felvétele- szállítása, szaporodás- egyedfejlődés), állati szövetek, állatok életműködései (kültakaró- mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás, szaporodás- egyedfejlődés, hormonális szabályozás, idegi szabályozás), állatok magatartásformái- viselkedésük 11. osztály Sejteket felépítő anyagok (biogén elemek, lipidek, szénhidrátok, aminosavak- fehérjék, nukleotidok), az anyagcsere jellemzői- enzimek, felépítő folyamatok, lebontó folyamatok, a nukleinsavak információhordozók, fehérjeszintézis, sejtalkotók és működéseik, sejtciklus- sejtosztódások, az ember életműködései (kültakaró- mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás, immunrendszer, hormonális szabályozás, idegi szabályozás, központi- környéki idegredszer, az idegredszer mozgató működése, az idegrendszer érző működése-tapintás, ízérzékelés, szaglás, látás, hallás-egyensúlyozás), az emberi magatartás idegrendszeri alapjai 12. osztály Genetika (alapfogalmak, öröklésmenetek, Mendel törvényei, példafeladatok, mutáció, mennyiségi jellegek öröklése, géntechnológia és gyakorlati alkalmazásai, Humán Genom Program), szerveződési szintek, környezeti tényezők, tűrőképesség, környezeti tényezők hatásai az élőlényekre, környezetszennyezés és következményei, ökológiai rendszerek energiaáramlása, ökológiai rendszerek anyagforgalma, a Föld élőhelyei- biomok, populációk és társulások jellemzői- változásai, bioszféra és természetvédelem, hazai fás- 4

182 fátlan társulások, populációgenetika, természetes szelekció, adaptáció, fajok kialakulása, földtörténeti korok, az ember evolúciója Szakközépiskola 10. osztály Vírusok, baktériumok, gombák- zuzmók, egysejtű eukarióták; moszatok, mohák, harasztok, nyitvatermők, zárvatermők; szivacsok, csalánozók, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, tüskésbőrűek, elő-és fejgerinchúrosok, gerincesek; növényi szövetek, növények életműködései (anyagok felvétele- szállítása, szaporodás- egyedfejlődés) 11. osztály Állati szövetek, állatok életműködései (kültakaró- mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás, szaporodás- egyedfejlődés, hormonális szabályozás, idegi szabályozás), állatok magatartásformái- viselkedésük, sejteket felépítő anyagok (biogén elemek, lipidek, szénhidrátok, aminosavak- fehérjék, nukleotidok), az anyagcsere jellemzői- enzimek, felépítő folyamatok, lebontó folyamatok, a nukleinsavak információhordozók, fehérjeszintézis, sejtalkotók és működéseik, sejtciklussejtosztódások 12. osztály az ember életműködései (kültakaró- mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás, immunrendszer, hormonális szabályozás, idegi szabályozás, központikörnyéki idegredszer, az idegredszer mozgató működése, az idegrendszer érző működésetapintás, ízérzékelés, szaglás, látás, hallás-egyensúlyozás), az emberi magatartás idegrendszeri alapjai, Genetika (alapfogalmak, öröklésmenetek, Mendel törvényei, példafeladatok, mutáció, mennyiségi jellegek öröklése, géntechnológia és gyakorlati alkalmazásai, Humán Genom Program) 13. osztály Szerveződési szintek, környezeti tényezők, tűrőképesség, környezeti tényezők hatásai az élőlényekre, környezetszennyezés és következményei, ökológiai rendszerek energiaáramlása, ökológiai rendszerek anyagforgalma, a Föld élőhelyei- biomok, populációk és társulások jellemzői- változásai, bioszféra és természetvédelem, hazai fásfátlan társulások, populációgenetika, természetes szelekció, adaptáció, fajok kialakulása, földtörténeti korok, az ember evolúciója Szakképzés 9. osztály Vírusok, baktériumok, egysejtű eukarióták, gombák-zuzmók, állati szövetek, állatok létfenntartó működései (kültakaró, mozgás, légzés, táplálkozás, anyagszállítás, kiválasztás, szaporodás-egyedfejlődés), állatok viselkedése-magatartásformák,növényi test szerveződése (növényi szövetek, növények életműködése, tápanyagok felvétele-szállítása, növények szaporodása-egyedfejlődése), életközösségek jellemzői (környezeti tényezők, tűrőképesség, anyag- és energiaforgalom, természetes-mesterséges életközösségek, környezetvédelem),az élővilág törzsfejlődése (földtörténeti korok, természetes szelekció, az ember evolúciója) 10. osztály Az élőlényeket felépítő anyagok (biogén elemek, lipidek, szénhidrátok, aminosavakfehérjék, nukleotidok), sejtalkotók és működéseik, a sejtek anyagcsere- folyamatai, felépítő és lebontó folyamatok, a sejtek élete (sejtciklus sejtosztódások), az ember életműködései (idegi szabályozás, központi- környéki idegrendszer, hormonális szabályozás, érzékelés látás, ízlelés, szaglás, hallás-egyensúlyozás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, immunrendszer, kiválasztás, kültakaró-mozgás, szaporodás- egyedfejlődés, az öröklődés) 5

183 4. Fizika Szakközépiskola, felnőttképzés: 10. osztály A testek halad mozgásának kinematikája: egyenes vonalú egyenletes mozgás, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, gyorsulás, szabadesés, függőleges és vízszintes hajítás, egyenletes körmozgás, a körmozgás és forgómozgás szögjellemzői Newton törvényei, tömeg, sűrűség, lendület, lendület megmaradás, az erő fogalma. Különféle mozgások dinamikai feltételei (egyenes vonalú egyenletes mozgás, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, körmozgás) Erőtörvények, erő fajták: kényszererők, rugalmas erő, lineáris erőtörvény, súrlódás, közegellenállás, nehézségi erő, gravitációs erő. Bolygók mozgása, forgatónyomaték, párhuzamos hatásvonalú erők eredője, tömegközéppont, súlypont, egyensúlyi helyzetek,. Munka, energia, munkatétel, a mechanikai energia megmaradásának tétele, teljesítmény, hatásfok 11. osztály Hőtani alapjelenségek, szilárd testek és folyadékok hőtágulása, gázok állapotváltozásai, az ideális gáz, egyesített gáztörvény, állapotegyenlet, a hőtan I. és II. főtétele, A gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata, halmazállapot-változások (energetikai vizsgálata, molekuláris értelmezése) Elektrosztatika: alapismeretek, Coulomb törvénye, töltésmegmaradás, elektromos mező jellemzése (elektromos térerősség), az elektromos mező szemléltetése, fluxus, az elektromos mező munkája, a feszültség, potenciál, kondenzátorok. Egyenáramok: áramköri alapmennyiségek, Ohm törvénye, fémes vezető ellenállása, az elektromos munka, teljesítmény, hőhatás, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása, vezetési jelenségek: elektromos áram folyadékokban, gázokban, vákuumban, félvezetőkben. Mágneses mező: mágneses alapjelenségek, a mágneses mező jellemzése (mágneses indukció), mágneses mező szemléltetése, mágneses fluxus, áramok mágneses tere, mágneses indukciók (mozgási, nyugalmi), a váltakozó áram, a transzformátorok működési elve. Mechanikai rezgések, a harmonikus rezgőmozgás kinematikája, dinamikai és energetikai jellemzése, a fonálinga, kényszerrezgés, rezonancia. Mechanikai hullámok, hullám jelenségek, a hang, a hang jellemzői, Doppler-jelenség 12. osztály Elektromágneses hullámok keletkezése, tulajdonságai, elektromágneses színkép, a fény, egyszerű optikai eszközök: tükrök és lencsék, leképezési törvény; a fény, mint hullám; színfelbontás, színképek. Modern fizika: a relativitás elmélet és a kvantummechanika születése, a fényelektromos jelenség, a foton részecske tulajdonsága, az elektron kettős természete, klasszikus atommodellek: Thomson, Rutherford, Bohr. Magfizika: az atommag fizikai jellemzői, alkotórészei, nukleáris kölcsönhatás, kötési energia, a radioaktivitás, bomlási törvény, maghasadás, láncreakció, atomreaktor, magfúzió, a csillagok energia termelése Csillagok születése és fejlődése, a világegyetem szerkezete, a Naprendszer. Szakközépiskola 9. osztály Miért tanulunk fizikát? Fizikai mennyiségek, csoportosításuk, mértékegység átválások, 6

184 10. osztály A testek halad mozgásának kinematikája: egyenes vonalú egyenletes mozgás, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, gyorsulás, szabadesés, függőleges és vízszintes hajítás, egyenletes körmozgás, a körmozgás és forgómozgás szögjellemzői Newton törvényei, tömeg, sűrűség, lendület, lendület megmaradás, az erő fogalma. Különféle mozgások dinamikai feltételei (egyenes vonalú egyenletes mozgás, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, körmozgás) Erőtörvények, erő fajták: kényszererők, rugalmas erő, lineáris erőtörvény, súrlódás, közegellenállás, nehézségi erő, gravitációs erő. Bolygók mozgása, forgatónyomaték, párhuzamos hatásvonalú erők eredője, tömegközéppont, súlypont, egyensúlyi helyzetek,. Munka, energia, munkatétel, a mechanikai energia megmaradásának tétele, teljesítmény, hatásfok 11. osztály Hőtani alapjelenségek, szilárd testek és folyadékok hőtágulása, gázok állapotváltozásai, az ideális gáz, egyesített gáztörvény, állapotegyenlet, a hőtan I. és II. főtétele, a gázok állapotváltozásainak energetikai vizsgálata, halmazállapot-változások (energetikai vizsgálata, molekuláris értelmezése) Elektrosztatika: alapismeretek, Coulomb törvénye, töltésmegmaradás, elektromos mező jellemzése (elektromos térerősség), az elektromos mező szemléltetése, fluxus, az elektromos mező munkája, a feszültség, potenciál, kondenzátorok. Egyenáramok: áramköri alapmennyiségek, Ohm törvénye, fémes vezető ellenállása, az elektromos munka, teljesítmény, hőhatás, fogyasztók soros és párhuzamos kapcsolása, vezetési jelenségek: elektromos áram folyadékokban, gázokban, vákuumban, félvezetőkben. Mágneses mező: mágneses alapjelenségek, a mágneses mező jellemzése (mágneses indukció), mágneses mező szemléltetése, mágneses fluxus, áramok mágneses tere, mágneses indukciók (mozgási, nyugalmi), a váltakozó áram, a transzformátorok működési elve. 12. osztály Mechanikai rezgések, a harmonikus rezgőmozgás kinematikája, dinamikai és energetikai jellemzése, a fonálinga, kényszerrezgés, rezonancia. Mechanikai hullámok, hullám jelenségek, a hang, a hang jellemzői, Doppler-jelenség Elektromágneses hullámok keletkezése, tulajdonságai, elektromágneses színkép, a fény, egyszerű optikai eszközök: tükrök és lencsék, leképezési törvény; a fény, mint hullám; színfelbontás, színképek. Modern fizika: a relativitáselmélet és a kvantummechanika születése, a fényelektromos jelenség, a foton részecske tulajdonsága, az elektron kettős természete, klasszikus atommodellek: Thomson, Rutherford, Bohr. 13. osztály Magfizika: az atommag fizikai jellemzői, alkotórészei, nukleáris kölcsönhatás, kötési energia, a radioaktivitás, bomlási törvény, maghasadás, láncreakció, atomreaktor, magfúzió, a csillagok energia termelése Csillagok születése és fejlődése, a világegyetem szerkezete, a Naprendszer. Szakképzés: 9 osztály Fizikai mennyiségek, mértékegységek, átváltások, a testek halad mozgásának kinematikája: egyenes vonalú egyenletes mozgás, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, gyorsulás, szabadesés, egyenletes körmozgás, a körmozgás és a forgómozgás, harmonikus rezgőmozgás, mechanikai hullámok 7

185 Newton törvényei, tömeg, sűrűség, lendület, lendület megmaradás, az erő fogalma, egyensúlyi helyzetek. Különféle mozgások dinamikai feltételei (egyenes vonalú egyenletes mozgás, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, körmozgás) súrlódás, közegellenállás, nehézségi Munka, energia, munkatétel, a mechanikai energia megmaradásának tétele, teljesítmény, hatásfok Hőtan: a hőmérő, a hőtan I. főtétele, halmazállapot-változások Elektromos töltés, Coulomb törvénye, elektromos mező, jellemzés, szemléltetése, az elektromos feszültség, az elektromos áram és hatásai, áramerősség, Ohm törvénye, fémes vezetők, fogyasztók kapcsolása (soros, párhuzamos), elektromos munka, teljesítmény. 10. osztály Mágneses alapjelenségek, a mágneses mező jellemzése és szemléltetése, a váltakozó áram. A fény terjedése, visszaverődése, törése, tükrök, lencsék képalkotása, teljes fényvisszaverődés. Agázok, azok állapotváltozásai, állapotjelzők 5. Földrajz Szakközépiskola, felnőttképzés: 10. osztály I. Kozmikus környezetünk: A Naprendszer tagjai és azok jellemzése. II. Geoszférák: A Föld belső és külső szféráinak megismerése, földtörténetet, lemeztektonika és azok következménye. III. Természetföldrajzi övezetesség: az egyes éghajlati övek és területek jellemzése IV. Természet és társadalmi környezet kapcsolatrendszere, összefüggései. 11. osztály I. Világgazdasági folyamatok: a gazdasági szerkezet jellemzői, világgazdasági globalizáció hatásai. II. Gazdasági élet szerkezetének átalakulása a 21. századra. III. Régiók, országcsoportok, országok a világgazdaságban: USA, Japán, EU, Kína és India valamint a kőolajtermelő országok gazdaságának jellemzése. IV. Magyarország gazdaságának jellemzése a 21. században. V. Globális környezeti problémák Szakközépiskola 9. évfolyam I. Kozmikus környezetünk: A Naprendszer tagjai és azok jellemzése. II. Geoszférák: A Föld belső és külső szféráinak megismerése, földtörténetet, lemeztektonika és azok következménye. III. Természetföldrajzi övezetesség: az egyes éghajlati övek és területek jellemzése IV. Természet és társadalmi környezet kapcsolatrendszere, összefüggései. 10. évfolyam I. Világgazdasági folyamatok: a gazdasági szerkezet jellemzői, világgazdasági globalizáció hatásai. II. Gazdasági élet szerkezetének átalakulása a 21. századra. III. Régiók, országcsoportok, országok a világgazdaságban: USA, Japán, EU, Kína és India valamint a kőolajtermelő országok gazdaságának jellemzése. IV. Magyarország gazdaságának jellemzése a 21. században. V. Globális környezeti problémák 8

186 Szakiskola 9. osztály I. Tájékozódás a térképen. Föld alakja, mozgásai és annak következményei. II. A Föld belső szférái. A belső és külső erők tevékenysége a Földfelszín alakításában. III. A légkör szerkezete, összetétele. A hőmérséklet változásai, a földi nagy légkörzés szelei. IV. A vízburok jellemzése. Felszíni és felszín alatti vizek, vízgazdálkodás. 10. osztály I Természetföldrajzi övezetesség: forró, mérsékelt és hideg övezet éghajlati területeinek jellemzése. Függőleges övezetesség. II. Természet és társadalom kapcsolata. A népesség összetétele, emberfajták, településformák és azok jellemzése. III. A Föld fejlett gazdasági pólusainak jellemzése: USA, EU, Japán. A fejlődő országok jellemzői. IV. Globális környezeti problémák. 6. Informatika Szakközépiskola, felnőttképzés: 10. évfolyam Gyakorlati Komplex egyoldalas feladat elkészítése. (oldal -, karakter-, és bekezdésformázás, táblázatkezelés) 11. évfolyam Gyakorlati Komplex adatbázis és weblapszerkesztési feladat (importálás, egyszerű lekérdezések, jelentések, színek, képek, szövegek, linkek) 12. évfolyam Gyakorlati Komplex több oldalas feladat elkészítése. (középszintű érettségi feladatsorból) Szakképzés 9. évfolyam Gyakorlati Komplex egyoldalas feladat elkészítése. (oldal -, karakter-, és bekezdésformázás) 10. évfolyam Gyakorlati Komplex feladat (táblázatkezelés, prezentáció) 7. Kémia Szakközépiskola, felnőttképzés: 10. osztály Atom felépítése- periódusos rendszer, ionok képződése- ionkötés, kovalens kötés- atomok kapcsolódása, molekulák térbeli alakja- polaritása, halmazállapotok jellemzői, kémiai kötéstípusok- rácsszerkezetek, oldatok összetétele- oldatok töménységének megadása, kémiai reakciókat kísérő hőváltozások, kémiai egyensúly, savak- lúgok- kémhatás, redoxireakciók, elektromos áram kémiai hatásai, fémek tulajdonságai, víz tulajdonságaivízkeménység, szerves kémiai alapfogalmak (vegyületek csoportosítása és jellemzése), alkánok (homológ sor, metán), alkének (etén), aromás szénhidrogének (benzol), oxigéntartalmú szerves vegyületek (alkoholok: metil- alkohol, etil- alkohol, glikol, 9

187 glicerin), aldehidek, karbonsavak (ecetsav), mosószerek- szappanok, műanyagok, zsírokolajok, szénhidrátok, aminosavak- fehérjék, nukleinsavak Szakközépiskola 10. osztály Atom felépítése-periódusos rendszer, ionok képződése-ionkötés, kovalens kötés- atomok kapcsolódása, molekulák térbeli alakja-polaritása, halmazállapotok jellemzői, kémiai kötéstípusok- rácsszerkezetek, oldatok összetétele- oldatok töménységének megadása, kémiai reakciókat kísérő hőváltozások, kémiai egyensúly,kémiai reakciók csoportosítása (egyesülés, bomlás, disszociáció, csapadékképződés, gázfejlődéssel járó folyamatok) savak- lúgok- kémhatás, redoxireakciók, elektromos áram kémiai hatásai, víz tulajdonságai- vízkeménység, fémek tulajdonságai (vas, alumínium), fehérítő- és fertőtlenítő szerek, szén és vegyületei, kén- és vegyületei 11. osztály szerves kémiai alapfogalmak (vegyületek csoportosítása és jellemzése), alkánok (homológ sor, metán), energiaforrások, alkének (etén), aromás szénhidrogének (benzol, benzolszármazékok), oxigéntartalmú szerves vegyületek (alkoholok: metil- alkohol, etilalkohol, glikol, glicerin), aldehidek (formaldehid), éterek (dietil- éter), karbonsavak (ecetsav, egyéb karbonsavak), mosószerek- szappanok, műanyagok, zsírok- olajok, szénhidrátok, aminosavak- fehérjék, nukleinsavak Szakképzés 9. osztály Elemek- vegyületek és az atom felépítése, periódusos rendszer, kémiai részecskék, kötéstípusok, halmazállapotok, rácstípusok, az oldatok, az oldatok összetételének megadása- számolási példák, kémiai reakciók típusai, víz tulajdonságai- vízkeménység, fémek tulajdonságai (vas, alumínium), savak- lúgok- kémhatás, szén és vegyületei, kén-és vegyületei, fehérítő-és fertőtlenítő szerek 10. osztály Az építkezés anyagai (mészkő, szilícium-és vegyületei, üveg, kerámia), energiaforrások (megújuló, nem megújuló), szénvegyületek (szénhidrogének- telített, telítetlen; aromás vegyületek, műanyagok, oxigéntartalmú szénvegyületek- alkoholok, karbonsavak; tápanyagok- zsírok, olajok; szénhidrátok, aminosavak- fehérjék, vitaminok, egészségre káros anyagok, levegő- víz- és talajszennyezés, műtrágyák- növényvédő szerek 8. Magyar nyelv és irodalom Szakközépiskola 10. évfolyam Magyar nyelv Fogalmak: Kommunikáció, kommunikációs tényező (adó, vevő, kód, csatorna, üzenet, kapcsolat, kontextus, a világról való tudás). Kommunikációs cél és funkció (tájékoztató, felhívó, kifejező, metanyelvi, esztétikai szerep, kapcsolatfelvétel, -fenntartás, -zárás), nem nyelvi jel (tekintet, mimika, gesztus, testtartás, térköz, emblémák), tömegkommunikáció. Tájékoztató műfaj (hír, közlemény, tudósítás, riport, interjú). Véleményközlő műfaj (kommentár, glossza, jegyzet, olvasói levél, ismertetés, ajánlás). Hang, fonéma, hangtörvény, szóelem (morféma): szabad és kötött morféma, szótő, képző, jel, rag. Szófaj: alapszófaj, viszonyszó, mondatszó. Szószerkezet (szintagma): alárendelő, mellérendelő szintagma. 10

188 Mondatrész: alany, állítmány, tárgy, határozó, jelző. Vonzat. Mondat, a mondat szerkesztettsége, mondatfajta; egyszerű mondat, összetett mondat. Szöveg, szövegösszefüggés, beszédhelyzet. Szövegmondat, bekezdés, tömb, szakasz. Szövegkohézió (témahálózat, téma-réma, szövegtopik, szövegfókusz, kulcsszó, cím). Szövegpragmatika (szövegvilág, nézőpont, fogalmi séma, tudáskeret, forgatókönyv). Nyelvtani (szintaktikai) tényező (kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautalás, egyeztetés). Szövegfonetika (hangsúly, hanglejtés, hangerő, szünet, beszédtempó). Helyesírási alapelv, nyelvi norma. Irodalom Fogalmak: Feladó, befogadó, fikció, narráció, olvasat, epikus közlés, műnem, monologikus szöveg, fabula, szüzsé, líra, versszituáció, beszédhelyzet, dráma, dialógus, monológ, akció, dikció, szerzői utasítás, intertextualitás. Szóbeliség, írásbeliség, antikvitás, mítosz, mitológia, eposz, eposzi konvenciók, kaland, utazás mint cselekményszervező elv; dal, elégia, epigramma, himnusz, hexameter, archetípus. Színház, esztétikai minőség, tragikum, komikum, tragédia, komédia, alapszituáció, konfliktus, drámai szerkezet, kar, katarzis. Dal, óda, strófaszerkezet, elégia, ekloga, episztola, ars poetica, átváltozás-történet, toposz. Biblia, Ószövetség, Újszövetség, kánon, teremtéstörténet, pusztulástörténet, zsoltár, próféta, evangélium, apostol, példabeszéd, apokalipszis. Középkori irodalom, himnusz, legenda, vallomás, trubadúr, lovagi költészet, vágánslíra, nyugat-európai verselés, rím, tercina, testamentum, balladaforma, refrén. Reneszánsz, korstílus, stílusirányzat, humanizmus, humanista, novella, szonett, versciklus. Commedia dell arte, misztériumjáték, moralitás, passió, rögtönzés, állandó típusok, színpadformák. Írásbeliség, szóbeliség, nyelvemlék, szövegemlék, kódex, prédikáció. Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus. Kötetkompozíció, versciklus, dallamvers, szövegvers, ütemhangsúlyos verselés, rímelhelyezkedés, Balassi-strófa. Elégia, epigramma, búcsúzásvers, refrén, disztichon, költői magatartás, irónia, gúny, interkulturalitás, újplatonizmus. Barokk, klasszicizmus; korstílus, stílusirányzat. Drámai műfajok, drámai szerkezet, drámai nyelv, drámai jellem, blank verse. Felvonás, jelenet, díszlet, jelmez, szerzői utasítás, hármas egység, mértéktartás, helyzetkomikum, jellemkomikum, nyelvi komikum, jellemtípus, bizalmas, rezonőr, klasszicizmus, farce. Barokk eposz, eposzi konvenciók a barokkban, erkölcsi érték, heroizmus, körmondat. Alkotók: Világirodalom görög mitológia, antik görög epika és líra (Homérosz: Iliász, Odüsszeia részletek; egy szemelvény a görög lírából pl. Anakreón, Szapphó, Alkaiosz, Szimónidész). Az antik színház és dráma; az Antigoné. Az antik római irodalom. Szemelvények a római lírából és epikából, Horatius és Vergilius egy műve, továbbá például Catullus, Ovidius, Phaedrus művek vagy részletek. A Biblia. Az európai irodalom a században (középkor). Szemelvények a századi európai irodalomból, példák, jellemző rövid részletek a különféle irodalomtípusokra, pl. 11

189 himnuszköltészet, vallomás, legendák; hősi ének, trubadúr- és lovagi költészet, vágánsdalok. Dante: Isteni színjáték (részlet/ek a Pokolból). Villon művei (pl. egy-két részlet a Nagy testamentumból, 15. sz.). Az európai irodalom a században (reneszánsz). Petrarca: Daloskönyv (egy-két szonett), Boccaccio: Dekameron (egy novella). Középkori nyelvemlékek. Középkori írásbeliség, műfajok, nyelvemlékek. Halotti beszéd és könyörgés; Ómagyar Mária-siralom. Janus Pannonius és Balassi Bálint élete, írásművészete. Világirodalom késő reneszánsz, barokk, klasszicizmus ( század). Színház- és drámatörténet az angol színház a században és Shakespeare élete és írásművészete. Színház- és drámatörténet a francia klasszicista színház (17. század). Molière: Tartuffe (vagy más műve). Zrínyi Miklós élete, a Szigeti veszedelem. Szemelvény: Pázmány Péter értekező prózájából (hitvita, prédikáció). 11. évfolyam Magyar nyelv Fogalmak: Intertextualitás. Szövegtípus (monologikus, dialogikus és polilogikus; beszélt, írott, elektronikus; spontán, tervezett). Szövegműfaj (elbeszélő, leíró, érvelő). Nyelvhasználati színterek szerinti szövegtípus (mindennapi, közéleti és hivatalos, tudományos, sajtó és média, szépirodalmi). Jelentésszerkezet, jelentéselem, jelentésmező, jelhasználati szabály. Denotatív, konnotatív jelentés. Metaforikus jelentés. Motivált és motiválatlan szó, hangutánzó, hangulatfestő szó. Egyjelentésű, többjelentésű szó, homonima, szinonima, hasonló alakú szópár, ellentétes jelentés. Hivatalos levél, kérvény, önéletrajz, motivációs levél, meghatalmazás, elismervény. Esszé, értekezés, tanulmány. Helyesírási alapelv, nyelvi norma. Irodalom Fogalmak: Felvilágosodás, klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, valóság és fikció, elbeszélői nézőpont, kalandregény, robinzonád, fejlődésregény, énregény, levélregény, tézisregény, ellenutópia, szatíra (szatirikus hangnem). Nyelvújítás, irodalmi élet, művelődési program, értekezés, szentencia, szimultán ritmus, bölcseleti óda, elégiko-óda, elégia, dal, episztola, létösszegzés, időszembesítő verstípus. Műfajkeveredés, hangnemi kevertség, groteszk, irónia, bűnügyi történet, történelmi regény, verses regény, regényciklus, analitikus regény. Vándorszínház, állandó színház, szerepkör, intrikus, naiva, késleltetés, drámai nyelv, klasszicizmus és romantika. Irodalmi élet, népköltészet, népdalgyűjtés; nemzeti himnusz, értekezés, intelem, értékszembesítő és időszembesítő verstípus, rapszódia, romantikus irónia, drámai költemény. Népiesség, elbeszélő költemény, versciklus, helyzetdal, tájlíra, látomásköltészet, ars poetica, komikus eposz, költői szerep, váteszköltő. Történelmi regény, vallomásregény, epizód, leírás, utópia, humor, anekdota. Alkotók: Világirodalom az európai irodalom a 18. században pl. pl. Defoe, Swift, Jane Austen; Voltaire, Rousseau; Goethe, Schiller különféle műfajú alkotásai. A felvilágosodás korának irodalma és gondolkodói (pl. Bessenyei György, Kazinczy Ferenc, Batsányi János, Kármán József). 12

190 Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel élete alkotásai. Világirodalom az európai irodalom a 19. század első felében (romantika, romantika és realizmus). Művek, szemelvények az angol/amerikai, francia, német és orosz irodalomból, pl. Byron, Shelley, Keats; Poe; Victor Hugo, E. T. A. Hoffmann, Puskin vagy mások alkotásaiból; illetve Balzac, Stendhal, Gogol műveiből. Katona József és a Bánk bán. A magyar romantika irodalma. Kölcsey Ferenc és Vörösmarty Mihály élete és írásművészete. Petőfi Sándor élete és írásművészete. Arany János élete, a nagykőrösi évek költészete; a kései versek; a Toldi trilógia. Jókai Mór és Az arany ember 12. évfolyam Magyar nyelv Fogamak: Stílus, stilisztika, stílustípus (bizalmas, közömbös, választékos stb.). Stílusérték (alkalmi és állandó). Stílusréteg (társalgási, tudományos, publicisztikai, hivatalos, szónoki, irodalmi). Stílushatás. Szókép (metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, szinekdoché, összetett költői kép, allegória, szimbólum). Alakzat (ellipszis, kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus, oximoron). Mondatstilisztikai eszköz (verbális stílus, nominális stílus, körmondat). Hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etymologica, expresszivitás, eufemizmus, evokáció, archaizálás, egyéni szóalkotás, poétizáció. Retorika, szónok, szónoklat, beszédfajta (bemutató, tanácsadó, törvényszéki), alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfaj (vita, ajánlás). Szónoklat, bevezetés (az érdeklődés felkeltése, a jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, érv, cáfolat, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érv, tétel, bizonyítás, összekötőelem. Érvelés, indukció, dedukció. Kommunikációs zavar. Manipuláció. Szövegalkotás, szövegszerkesztés, érvelő esszé. Irodalom Fogalmak: Elbeszélő költemény és verses regény, ballada, ütemhangsúlyos- és időmértékes formák (és együtthatásuk), verstípusok (idő- és értékszembesítés, létösszegzés). Drámai költemény, lírai dráma, bölcseleti mondanivaló, falanszter, ellenutópia, pozitivizmus. Realizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus; eszmeregény, polifonikus regény, tolsztojizmus, regényciklus, l art pour l art, tiszta költészet, kötetkompozíció, hangulatlíra, prózavers, szabad vers, objektív líra, tárgyvers. Drámaiatlan dráma, analitikus drámai szerkezet, párhuzamos monológ, élethazugság. Hangulatlíra, filozófiai dal, anekdotikusság. Impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió. Klasszikus modernség, szecessziósszimbolista látásmód, tagoló vers, kötetkompozíció, ciklikus szerkesztés. Realista és naturalista ábrázolásmód, népi írók mozgalma. Avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, szabad vers, szimultanizmus, önműködő írás, képvers. Versciklus, novellaciklus, példázat, lélektan. Humor, paródia, karcolat, novellaciklus, hasonmásalak, nosztalgia. Bergsoni időszemlélet, ditirambus, prófétaság, küldetéstudat, rájátszás. Alkotók: Madách Imre: Az ember tragédiája. 13

191 Világirodalom az európai epika és líra a romantika után (19. sz. második fele), pl. Emily Brontë, Dickens, Flaubert, Zola, Lev Tolsztoj, Dosztojevszkij alkotásaiból, illetve Baudelaire, Verlaine, Rimbaud, Rilke, Whitman műveiből. Színház- és drámatörténet az európai dráma és színház a 19. sz. második felében (pl. Ibsen, Csehov). Mikszáth Kálmán élete, prózája. A XIX. sz. második felének költészete (Vajda János). A Nyugat és első nemzedéke: Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula, Tóth árpád, Móricz Zsigmond élete és munkássága. Világirodalom avantgárd irányzatok; a magyar avantgárd (pl. Marinetti, Majakovszkij; Trakl, G. Benn; Apollinaire, Éluard, Kassák Lajos). Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula. 13. évfolyam Magyar nyelv Fogalmak: Nyelvi tervezés, nyelvpolitika, nyelvművelés, nyelvtörvény, norma. Nyelvváltozat. Vízszintes és függőleges tagolódás (standard köznyelv, társalgási nyelv, irodalmi nyelv, dialektus, szociolektus). Nyelvjárás, regionális köznyelv, tájszó. Csoportnyelv, szaknyelv, hobbinyelv, rétegnyelv. Szleng, argó. Kettősnyelvűség, kétnyelvűség, kevert nyelvűség. Nyelvtípus (agglutináló, izoláló, flektáló). Korlátozott kód, gesztusnyelv, jelnyelv. Megnyilatkozás. Társalgás, társalgási forduló, szóátvétel, szóátadás. Beszédaktus (lokúció, illokúció, perlokúció). Deixis. Együttműködési elv (mennyiségi, minőségi, mód, kapcsolódási). Nyelvtípus, nyelvcsalád. Uráli nyelvcsalád, finnugor rokonság. Ősmagyar, ómagyar, középmagyar kor, újmagyar kor, újabb magyar kor. Nyelvemlék (szórványemlék, vendégszöveg, kódex, ősnyomtatvány). Ősi szó, belső keletkezésű szó, jövevény- és idegen szó. Nyelvújítás, ortológus, neológus. Szinkrón és diakrón nyelvszemlélet. Nyelv, beszéd, kommunikáció, szöveg, nyelvi szint, retorika, stílus, jelentés, nyelv és társadalom, magyar nyelv, nyelvtörténet, nyelvi változás. Irodalom Fogalmak: Komplex kép, síkváltás, szabad vers, létösszegzés, időszembesítés, önmegszólítás. Neoavantgárd, posztmodern, családregény, objektív líra, vezérmotívum, montázstechnika, abszurd. Epikus színház, abszurd dráma. Eklogaciklus, idill és tragikum, razglednica. Szerepvers, stílusutánzás, négysoros. Népi írók mozgalma, irodalmi szociográfia, hosszúének, portrévers, képvers, groteszk látásmód, egyperces novella. Művelődéstörténet, irodalomtörténet, nézőpont, nézőpontváltás, nemzeti konzervatív irodalom, parabola, intertextualitás; költői attitűd, költői szerep; Kárpát-medencei, erdélyi irodalom; emigráns irodalom; ötágú síp. Kortárs nyilvánosság, nyomtatott és internetes folyóiratok, hangoskönyv, digitális közlés. Régió, regionalitás, hagyomány, kisebbség, nemzetiség, folklór, az irodalom földrajza, interkulturalitás, kulturális emlékezet. Ízlés, értelmezés, szórakoztatás, populáris kultúra, kultusz, divat, irodalmi ismeretterjesztés, digitális kultúra, (filmes) adaptáció. Alkotók: József Attila élete, költészete. Világirodalom epikai és lírai törekvések a 20. században és a kortárs irodalomban. Epikus művek (szemelvények, részletek a kis- és nagyepikából) pl. Kafka (pl. Az 14

192 átváltozás); Thomas Mann (pl. Tonio Kröger / Mario és a varázsló; Bulgakov: A Mester és Margaríta; Camus (pl.: Közöny); Orwell (pl. Állatfarm / 1984); Faulkner, Hemingway, Hrabal, I. B. Singer, Szolzsenyicin alkotásaiból és kortárs művekből. Lírai alkotások (szemelvények, részletek). Színház- és drámatörténet a 20. századi és a kortárs drámairodalom néhány törekvése. Szemelvények, részletek drámai művekből, pl. Brecht (pl. Koldusopera/Kurázsi mama; Beckett: Godot-ra várva; Ionesco: A kopasz énekesnő; Dürrenmatt (pl. Az öreg hölgy látogatása/a fizikusok); egy szerző, mű középpontba állítása. Radnóti Miklós élete, írásművészete. Portrék Szabó Lőrinc, Márai Sándor, Pilinszky János, Weöres Sándor, Ottlik Géza. Látásmódok Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László. Művelődéstörténeti, irodalomtörténeti tájékozódás Portrék, látásmódok a 20. század magyar irodalmából (választható szerzők, művek). Választás alapján művek, szemelvények 20. századi: szépprózai alkotásokból. Pl. Gion Nándor, Mészöly Miklós, Nyirő József (pl. Úz Bence, Kopjafák), Szabó Magda (pl. Abigél), Sánta Ferenc (pl. Sokan voltunk), Sütő András műveiből. Lírikusok munkásságából, pl. Áprily Lajos, Dsida Jenő, Nemes Nagy Ágnes, Orbán Ottó, Sinka István, Szilágyi Domokos egy-két műve; értekező prózai művekből, esszékből, pl. Nemes Nagy Ágnes, Szerb Antal és mások műveiből, például Szabó Dezső Adyról írt esszéiből. Portrék, látásmódok a kortárs irodalomból (választható szerzők, művek). Regionális kultúra. Az irodalom határterületei. Szakképzés 9. évfolyam Magyar nyelv Kommunikációs helyzetek; a beszélő és a hallgató szerepe. A nyelvi és a nem nyelvi kifejezőeszközök (pl. testbeszéd). Nyelvi viselkedés: Ki, mikor, mit, hol, miért, hogyan s mely eszközök által? Mindennapi szövegek: a bemutatkozás és a bemutatás, a névjegy, a meghívó és a meghívás, a köszönés és a megszólítás, a köszöntés. A beszélgetés illemtana. A beszéd dallama, a hangsúlyozás, a beszédtempó, a hangerő, a beszédszünet. A kifejező beszéd és a felolvasás. A kiejtési hibák és a beszédhibák javítása. Beszédművek meghallgatása, beszámolás a hallottakról. A beszéd és az írás. Érdekességek az írás történetéről és a különféle írásrendszerekről. A magyar írásrendszer főbb sajátosságai (hangjelölő és betűíró), kialakulása, a helyesírás szabályozása. Az íráskép mint nem verbális kommunikáció: a tagolt és rendezett íráskép. A helyesírási szabályzat (AkH.), a helyesírási szótárak. Az alapvető helyesírási szabályok megtartása (a mondatkezdés és +zárás, a szavak különírása, a szavakban a betűk pontos és helyes sorrendű leírása). A kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány és az egyszerűsítés elve szerinti írás alapesetei. A szótani ismeretek rendszerezése és bővítése. A megbeszélés és a vita. Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél. Szövegszerkesztési ismeretek: a téma megjelölése, anyaggyűjtés, az elrendezés, a kidolgozás, a címadás. A memorizálás és az előadás; a vázlatkészítés. A szövegértésben és a szövegelemzésben meghatározó jelentőségű szófaji, alaktani es mondattani ismeretek ismétlése, kibővítése. Olvasástechnikai gyakorlatok (a pontos és a szintagmákat egybentartó olvasás kialakítása, szintre hozás). A szó szerinti, az értelmező (interpretáló), a kritikai es a kreatív olvasás fejlesztése. Irodalom Szövegek témájának és műfajának azonosítása szövegértési gyakorlatok. Kép és szöveg, illetve szövegrész tematikus összekapcsolása. Okok és okozatok ismeretterjesztő szövegekben, 19. és 20. századi novellákban, a diák által hozott történetekben, televíziós 15

193 fikciókban. A népszerű tévésorozatok, lektűrök és a valóságos élethelyzetek. Emberek és szereplőtípusok. Hétköznapi konfliktusok a tévéfilmekben és az irodalomban. Regény és teleregény. Mitől lesz érdekes a történetmondás? Kedvenc hírességek, állatkedvencek, sportok, hobbi,zene, film, színház, sztárok. Hősök és különcök, régi és mai időtöltések a bulvársajtóban és az irodalomban. Iskolai történetek novellában, filmben és regényben (regényrészletekben). Versek a magányról. Humoros, szatirikus, ironikus prózai és verses szövegek, drámai jelenetek. Rész és egész, film és irodalom a történetmondás hasonló és eltérő elemei. Egy-egy részlet kinagyítása. Melyik miben ad többet? 10. évfolyam Magyar nyelv Kommunikációs helyzetek (állandósult szókapcsolatok, szokványos kifejezések, társalgási fordulatok, körülírások, képes kifejezések, szakkifejezések, szólások megfigyelése, gyűjtése és beépítése a szövegekbe). A tömegkommunikáció összetevői, folyamata és eszközei. A sajtó; a rádió és a televízió. Nyelvi, nem nyelvi és képi üzenethordozók és hatásuk. A nem nyelvi elemek a szóbeli közlésben: a tekintet, az arckifejezés, a mozdulat, a megjelenés, a testtartás, a hangjelek. Az írásos (saját és szépirodalmi) szöveg kifejező előadása. Hosszabb és igényesebb művek hallás utáni követése, beszámolás a hallottakról. Nem nyelvi jelek az írásbeli közlésben: a margók, a tagolás, a bekezdés, a sorok, a szavak és a betűk, a kiemelések, a javítások. Helyesírás: a tulajdonnevek és az összetett szavak fontosabb tanult esetei, gyakoribb rövidítések; a számok és a keltezés írása; a központozás alapesetei; a párbeszéd és az idézés módja. Mindennapi szövegek. A vita, a megbeszélés, a felszólalás, a hozzászólás, az alkalmi beszéd (pl. köszöntő). Az elbeszélés, a leírás, a jellemzés és a magánlevél írásának finomítása, például a leírás és az elbeszélés kombinálása, a párbeszédek beépítése, az idézetek alkalmazása. Közéleti szövegek: hivatalos levél, önéletrajz, kérvény, hirdetés, válasz a hirdetésre, pályázat. Tájékoztató műfajok: a hír, a tudósítás, a riport, az interjú, a reklám. Véleményt közlő műfajok: a cikk, a kommentár, a kritika, az olvasói levél. Szöveg, mondat, mondatfajták, szófaj, szóelem (tő és toldalék), mondat- és szövegfonetikai eszközök. A szöveg nyelvtani és jelentésbeli kapcsolóelemeinek szerepe és a szöveg értelmezése. A beszédhelyzet hatása a szöveg jelentésére. A mondatelemzés és a szövegértő olvasás összekapcsolása (a mondatrészek és a köztük levő viszonyok felismerése, a főmondat megkeresése. A szórend es a hangsúly összefüggése. Olvasás a sorok között, a manipuláció felismerése. Irodalom Meggyőzés, rábeszélés reklámokban, publicisztikában és szépirodalomban. Szerelmes versek a klasszikus és a modern magyar költészetből. Vágy és valóság, harmónia es diszharmónia. A versben mondás többlete avagy amit a formák fejeznek ki. Köznapi és drámai konfliktusok megjelenítése és elemzése. Nemzeti identitásunk, a magyar irodalom néhány alapszövege. Versek és elbeszélő művek a személyiség összetettségéről, szerepek és személyiség, személyiség és élettörténet összefüggéseiről. Bűnügyi történetek a médiában és a szépirodalomban (pl. egy bűnügyi hír, egy krimi és az Édes Anna összevetése). Értekező és szépirodalmi művek az irodalom hatásáról, hasznáról. 16

194 9. Matematika Szakközépiskola 9. évfolyam Az általános iskolai ismeretek elmélyítése. 10. évfolyam Halmazműveletek, logikai szita, intervallumok. Hatványozás, nevezetes azonosságok, műveletek algebrai törtekkel. Oszthatóság, lnko. és lkkt. Függvénytranszformációk (lineáris, abszolútérték, másodfokú, négyzetgyök, fordított arányosság függvénye, egészrész- törtrész fgv.). A háromszög nevezetes vonalai, pontjai és körei. Pitagórásztétel, Thalesz-tétel. Négyszögek és sokszögek. Egyenletek egyenlőtlenségek megoldása. Egybevágósági transzformációk. Statisztika. 11. évfolyam Négyzetgyökvonás és n. gyökvonás alkalmazása. Másodfokú egyenlet és egyenlőtlenség és egyenletrendszerek megoldása, gyöktényezős alak, Viete-formulák, négyzetgyökös egyenletek. Kerületi és középponti szögek, Párhuzamos szelők tétele, Arányossági tételek a derékszögű háromszögen. Alakzatok hasonlósága, terület és térfogat arány. Szögfüggvények ismerete, összefüggések a hegyesszög szögfüggvényei között, trigonometrikus egyenletek, megoldása. Kombinatorika és valószínűség számítás. 12. évfolyam Törtkitevőjű hatvány, exponenciális és logaritmikus egyenletek, egyenlőtlenségek egyenletrendszerek. Skaláris szorzat, sinus- cosinus-tétel, trigonometrikus egyenletek. Két pont távolsága, két vektor hajlásszöge, szakasz adott arányú osztáspontja. Egyenes helyzetét jellemző adatok, egyenes, kör egyenlete, és kölcsönös helyzetük. Kombinatorika, gráf. Műveletek eseményekkel, valószínűség klasszikus modellje, binomiális eloszlás. 13. évfolyam Számtani, mértani és vegyes sorozatok. Kamatszámítás. Testek térfogata és felszíne (hasáb, gúla, henger, kúp, csonka gúla, csonka kúp, gömb). Rendszerező összefoglalás: halmaz, gráf, logika, függvények, algebrai kifejezések, egyenletek egyenlőtlenségek és egyenletrendszerek, vektorok, trigonometria, koordinátageometria, kombinatorika, valószínűség számítás, statisztika, sík és térgeometria). Szakképzés 9. évfolyam I. Halmazok szemléltetése, megadásának módja, számhalmazok. Négy alapművelet a valós számok halmazában. II. Hatványozás azonosságai, négyzetgyökvonás. III. Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek és egyenlőtlenségek algebrai és grafikus megoldása. IV. Függvények fogalma, ábrázolása V. Arány, arányosság, százalékszámítás VI. Síkidomok csoportosítása, területe, kerülete. VII. Testek felszíne és térfogata: kocka, hasáb, henger. VIII. Kombinatorikai feladatok megoldása. Valószínűség-számítás, statisztika, gyakoriság. 10. évfolyam I. Halmazelmélet: műveletek halmazokkal. Ponthalmazok. II. Hatványozás, számok normál alakja. III. Kamatoskamat-számítás 17

195 IV. Műveletek algebrai kifejezésekkel. Nevezetes azonosságok alkalmazása. V. Függvények: lineáris, másodfokú és abszolútérték függvények ábrázolása. VI. Elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer megoldása algebrai és grafikus úton. VII. Szögek, párhuzamos és merőlegesek szerkesztése. Háromszögek és négyszögek szerkesztése. VIII. Hasonlósági transzformációk, hegyesszögek szögfüggvényei. IX. Testek felszíne és térfogata: kúp és gúla. X Kombinatorikai és valószínűség valamint statisztikai feladatok megoldása. Szakiskola 9. évfolyam I. Számok a mindennapi életben: négy alapművelet a racionális számok körében. II. Számelméleti alapfogalmak: oszthatósági szabályok. III. Síkidomok csoportosítása, területe, kerülete. Tangram használata. 10. évfolyam I. Függvények: elsőfokú egy ismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. II. Mérlegelv alkalmazása egyenletek és egyenlőtlenségek algebrai megoldásánál. III. Geometriai alapszerkesztések: kicsinyítés és nagyítás valamint egybevágósági transzformációk alkalmazása. IV. Mértékátváltások alkalmazása szakmai számításokban. V. Pitagorasz tételének alkalmazása szakmai jellegű feladatok megoldásában. VI. Grafikonok adatainak olvasása, statisztikai adatok, módusz és medián számítása. 11. évfolyam I. Kombinatorikai feladatok megoldása. II. Számok normál alakja, hatványozás azonosságai. III. Százalékszámítás a mindennapokban. IV. Másodfokú egyenletek megoldása algebrai és grafikus úton. V. Geometriai mérések, számítások: felszín és térfogat. VI. Adatgyűjtés, mintavétel, adatok elemzése, következtetések levonása. 10. Művészetek Szakközépiskola 10. évfolyam Az őskor művészete. Barlangfestészet, szobrászat, megalítikus építészet. Az ókor művészete: Mezopotámia, Egyiptom, a görög és római művészet Az ókeresztény művészet. A bizánci művészet. Az iszlám művészete. A népvándorlások művészete. A román kori művészet-. A gótika. A reneszánsz. A barokk. 11. évfolyam A felvilágosodás. A romantika. A XIX. század második felének művészeti törekvései. A XX. század művészete. Művészeti ágak. A filmművészet és kifejezőeszközei. A zenei műfajok. Színművészet. Esztétikai minőségek. Szakiskola 9. évfolyam A hétköznapi személyközi kommunikáció általános sémája. A nonverbális kommunikáció jelrendszere és a megértés nehézségei. A látás és a látható világ. A hallás és a hallható 18

196 világ. érzékszerveink, az érzékelés. Mi mindent akarnak eladni nekünk, és hogyan? Újságreklámok, óriásplakátok, rádió- és televíziós reklámok. A legfontosabb művészeti ágak és műfajok. Művészi alkotások és tevékenységek kommunikációs nézőpontú megközelítése. A művészi és a hétköznapi kommunikáció közötti fő különbségek. A legalapvetőbb esztétikai minőségek. Művészi alkotások a környezetünkben. A nyugatikeresztény művészet legfontosabb témái és szimbólumai. Művészi formák az időben. Napjaink globális jelképei. A színek, a formák érzelmi hatása. A minket körülvevő természetes és geometrikus. Formák síkban és térben. A térbeli formák nézetei. Összetett formák részekre bontása. A felület mintázatai. A hangszerek világa. A hangokhoz és a hangszerekhez való személyes viszonyulásunk. A tér és az idő egyenletes kitöltése. Ritmusok és ritmikus tevékenységek körülöttünk. Az ábrázolás. A lényeg kiemelése. Stilizálás. Egyéni világok. 10. évfolyam A képzőművészeti alkotáshoz felhasználható eszközök és anyagok? Különleges technikák, nehezen besorolható alkotók. A tusrajz. A papír története. Szén és krétarajz. Aszfaltrajzok a nagyvárosi utcákon. A mozaikkészítés. Az üvegfestészet. Az akvarell festmények jellemző témái. A szobrászat. Faragott szobrok és felületek a környezetünkben. Az iparművészet. Az ékszerek története. A tűzzománc. A textilművészet ágai. A batikolás 11. Német nyelv Szakközépiskola 9. évfolyam Ismerje az alapvető nyelvtani szerkezeteket, szófajokat, a mondatalkotás szabályait, mondatfajtákat: (kijelentő, kérdő, felszólító mondat), kérdőszavakat, kötőszavakat. A tanult témakörökben legalább szó aktív használata. A feltett kérdésekre egyszerűbb mondatokkal tudjon reagálni kérdéseket feltenni. Tudjon jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvasni, benne fontos információt megtalálni, ismert struktúrák felhasználásával tényszerű, információt közvetítő szöveget írni. 10. évfolyam Tudja a tanult nyelvtani szerkezeteket alkalmazni: Plusquamperfekt, cselekvő passzív szerkezet minden igeidőben, passzív szerkezet módbeli segédigével, állapot passzív mondatok, időhatározói mellékmondatok, Vonatkozói mellékmondatok. Legalább 2000 szó aktív használata a tanult témakörökben, a kommunikációs céloknak megfelelően. Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szavas szöveget legyen képes globálisan és részleteiben megérteni, a lényegét kiemelni és azt közvetíteni, baráti levelet írni. 11. évfolyam Tudja helyesen használni az összes igeidőt, összetett mondatok, jelzős szerkezeteket, zu+infinitives szerkezetek, feltételes mód jelen-múlt idő, óhajtó mondatokat. Jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott kb. 150 szavas szöveget képes globálisan és részleteiben megérteni, a lényegét kiemelni. Legyen képes a tanult témakörökben 3 percig önállóan beszélni, tudjon részt venni szituációs feladatokban. Tudjon rövid hivatalos és baráti levelet írni figyelve a formai követelményekre. 12. évfolyam Tudja a különböző nyelvtani szerkezetek helyes gyakorlati alkalmazását. Feltételezés módbeli segédigével, Futur II., függő beszéd. Kb szavas autentikus szöveget képes globálisan és részleteiben megérteni, a lényegét kiemelni. Legyen képes a tanult témakörökben 4 percig önállóan beszélni, tudjon részt venni szituációs feladatokban. 19

197 Tudjon szavas szöveget önállóan alkotni. Tudja gondolatait leírni hivatalos, baráti levél és esszé formájában. 13. évfolyam Írásbeli Az közép szintű érettségi feladattípusai Szóbeli Az közép szintű érettségi témakörei, feladattípusai Szakiskola 9. évfolyam Ismerje az alapvető nyelvtani szerkezeteket, szófajokat, a mondatalkotás szabályait, mondatfajtákat: (kijelentő, kérdő, felszólító mondat), kérdőszavakat, kötőszavakat. A tanult témakörökben legalább 500 szó aktív használata. A feltett kérdésekre egyszerűbb mondatokkal tudjon reagálni kérdéseket feltenni. Tudjon jórészt ismert nyelvi eszközökkel megfogalmazott szöveget elolvasni, benne fontos információt megtalálni. 10. évfolyam Alapvető nyelvtani szerkezetek + igeidők. Llegyen képes a tanult témakörökben 1-2 percig önállóan beszélni; tudjon részt venni egyszerű szituációs feladatokban, tudjon egy korábban nem látott képről 1 percig önállóan beszélni Szakképzés (élelmiszer és vegyi áru eladó) Hallott szöveg feldolgozása jegyzeteléssel Olvasott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Olvasott szöveg önálló feldolgozása Feladattal vezetett kiscsoportos szövegfeldolgozás Információk önálló rendezése Szöveges előadás egyéni felkészüléssel Hallott szöveg feladattal vezetett feldolgozása Prezentáció, kiselőadás készítése Csoportos helyzetgyakorlatok Kiscsoportos szakmai munkavégzés irányítással Önálló munkavégzés irányítással Önértékelés 12. Természetismeret Szakiskola (9-11. évfolyam) Biológia o (11. évfolyam) Az élőlényeket felépítő anyagok (aminosavak- fehérjék, szénhidrátok, zsírokolajok), az élőlények szerveződése- szövettípusok, növényi-állati tulajdonságok, az ember önfenntartó életműködései (kültakaró- mozgás, táplálkozás, légzés, anyagszállítás, kiválasztás, immunrendszer, érzékszerveklátás,hallás, tapintás, ízérzékelés, szaglás; központi- környéki idegrendszer, hormonális szabályozás, szaporodás-egyedfejlődés-születésszabályozás), a genetikai információ (örökítőanyag, gének, kromoszómák, mutáció, öröklődő betegségek), testi-lelki egészség, civilizációs ártalmak- szenvedélybetegségekfüggőségek; életközösségek- táplálkozási kapcsolatok- környezeti tényezők; természetvédelem és környezetvédelem (levegőszennyezés, talajszennyezés, vízszennyezés) 20

198 Fizika o 9. évfolyam Fizikai mennyiségek, mértékegységek, átváltások, a testek halad mozgásának kinematikája: egyenes vonalú egyenletes mozgás, egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás, gyorsulás, szabadesés, egyenletes körmozgás, a körmozgás és a forgómozgás, Munka, energia, munkatétel, a mechanikai energia megmaradásának tétele, teljesítmény, hatásfok Hőtan: a hőmérő készítése, hőtágulás, halmazállapot-változások Földrajz o 9. évfolyam Világegyetem felépítése Naprendszer jellemzése. A Föld belső és külsőszféráinak jellemzése. Lemeztektonika. Magyarország természetföldrajzi adottságai. Virtuális kirándulás hazánk szép tájaira, útiterv készítése. o 11 évfolyam Élőlények és környezetük: a földrajzi övezetesség jellezése. Természet és környezetvédelem: hazánk 10 Nemzeti Parkjának bemutatása projektmunkában. Természet és társadalom hatása az övezetesség kialakulására. Magyarország öt nagy természeti tájának jellemzése. Kémia o 13. Testnevelés 9. évfolyam A világ felépítésének anyagelvűsége (atom felépítése, periódusos rendszer, kémiai részecskék- kötéstípusok, oldatok-keverékek); Az anyag szerkezetének és tulajdonságainak kapcsolata ( vegyületek képződése és bomlása, hőváltozások, égés- tűzoltás, víz tulajdonságai- vízkeménység, savak- lúgokindikátorok); Kémia a háztartásban, mindennapi életünkben ( élelmiszerek összetevői- szénhidrátok, aminosavak, fehérjék, zsírok, olajok, vitaminok; gyógyszerek, mosó- és tisztítószerek, szappanok, növényvédőszerekműtrágyák, építkezés anyagai, festékek és alkotóik, környezetünk szennyezésemegelőzés) Az osztályozó vizsga képességszintjeinek követelményei különbözőek fiúk és leányok számára, melyhez kidolgozott táblázatunk van. Minden évfolyamon teljesíteni kell: 30mes futás, 60m-es futás, 1200m-es futás, medicinlabda dobás, karhajlítás, 4 perces felülés, helyből távolugrás, magasugrás, távolugrás, kislabda hajítás 9. évfolyam Kosárlabda: elindulás, megállás, felvételi pályán labdavezetés. Röplabda: kosár-alkarérintés, érintések kör közepén állva, nem léphet ki a körből. Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás szekrényugrás: guggolóátugrás 4-5 részes szekrényen keresztben, gerenda: felugrás-3-as lépés, érintőlépés -mérleg-leugrás, korlát: alaplendület, saslengés 5db, gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés, leugrás. Atlétika: magasugrás lépő vagy hasmánt technika vagy távolugrás, kislabdahajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás. Kötélmászás 21

199 10. évfolyam Kosárlabda: önindítás, jobb baloldalról fektetett dobás, Röplabda: alsó nyitás, felső nyitás, páros gyakorlatok Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, tigrisbukfenc szekrényugrás: guggolóátugrás 4-5 részes szekrényen keresztben, gerenda: felugrás-3-as lépés, érintőlépés -mérlegforduló-leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület lefüggés, lebegőfüggés, hátsófüggés, bicskaleugrás. Atlétika:flopp magasugrás vagy távolugrás guggolótechnika, kislabdahajítás 5-ös lépésritmusban, 60m-es futás vagy 2000m-es futás. Kötélmászás, fiúknak függeszkedve. 11. évfolyam 48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak. Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapuralövés, falrapassz, kapura lövés Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura lövés Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, tigrisbukfenc, cigánykerék szekrényugrás: guggolóátugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak, fiúknak hosszában., gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés,érintőlépés -mérlegforduló-leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre bicskaleugrás. Atlétika: magasugrás vagy távolugrás tetszés szerinti technika, kislabdahajítás vagy súlylökés, 60m-es futás vagy 2000m-es futás. 12. évfolyam 48 ütemű gimnasztika, kötélmászás leányoknak, függeszkedés fiúknak. Kézilabda: labdavezetés, átadások, kitámasztásos kapuralövés, falrapassz, kapura lövés, átlövés, húzás Labdarúgás: labdavezetés, dekázás, kapura loves, átadás, kezelés, Torna: talaj: gurulóátfordulások, tarkóállás, fejállás, kézállás, mérlegállás, tigrisbukfenc, cigánykerék, fejen átfordulás, szekrényugrás: guggolóátugrás 5 részes szekrényen keresztben leányoknak, fiúknak hosszában terpeszátugrás, gerenda: terpeszfelugrás-3-as lépés, érintőlépés, gurulóátfordulás előre -mérlegforduló-leugrás, korlát: alaplendület, saslengés, felkarállás, hátultámasz, terpeszbukfenc pedzés, kiugrás hátra, gyűrű: alaplendület, lebegőfüggés, hátsófüggés, vállátfordulás előre terpeszleugrás. Atlétika: magasugrás vagy távolugrás tetszés szerinti technika, kislabdahajítás vagy súlylökés, 60m-es futás vagy 2000m-es futás. 14. Történelem Szakközépiskola 10. osztály Az őskor. Az ókori kelet államai. Az ókori Görögország. Az ókori Róma. Róma bukása után, a korai középkor. A magyar történelem kezdetei, az őstörténet. 11. osztály Virágzó középkor-érett feudalizmus. A korai és az érett feudalizmus hazánkban. A feudalizmus bomlása és a kapitalista viszonyok kialakulása. A késői feudalizmus Magyarországon. 22

200 12. osztály A polgárság győzelme. A francia forradalom. Az ipari forradalom és következményei. A nemzetté válás kora hazánkban. A nemzeti államok és a birodalmi politika virágkora. A modern Magyarország születése. 13. osztály Az I. világháború. Hazánk az I. vh.-ban. Politikai viszonyok a két világháború között. A II. világháború. Hazánk a két világháború között. A Horthy-rendszer. Kétpolusú világ és a hidegháború. Enyhülés. A kommunizmus bukása. Hazánk a II. vh. után. A Rákosi-diktatúra.Az 1956-os forradalom. A Kádárrendszer. A kommunizmus bukása hazánkban. A demokrácia intézményrendszere. Szakközépiskola, felnőttképzés: 10. osztály Az őskor. Az ókori kelet államai. Az ókori Görögország. Az ókori Róma, Róma bukása után, a korai középkor. A magyar történelem kezdetei, az őstörténet.a korai és az érett feudalizmus hazánkban. 11. osztály Virágzó középkor-érett feudalizmus. A feudalizmus bomlása és a kapitalista viszonyok kialakulása. A késői feudalizmus Magyarországon. A polgárság győzelme. A francia forradalom. Az ipari forradalom és következményei. A nemzetté válás kora hazánkban. A nemzeti államok és a birodalmi politika virágkora.a modern Magyarország születése. 12. osztály Az I. világháború. Hazánk az I. vh.-ban. Politikai viszonyok a kétvilágháború között. A II. világháború. Hazánk a két világháború között A Horthy-rendszer. Kétpolusú világ és a hidegháború. Enyhülés. A kommunizmus bukása. Hazánk a II. vh. után. A Rákosi-diktatúra. Az 1956-os forradalom. A Kádár-rendszer. A kommunizmus bukása hazánkban. A demokrácia intézményrendszere. Történelem és társadalomismeret Szakiskola 9. osztály Magyarország Európában. Az egyén szerepe a történelemben. A magyar történelem nagy alakjai. Egyén és társadalom. Média és társadalom. A tudás és az iskola szerepe a társadalomban. A demokrácia intézményeinek működése. A múlt és a jelen képekben és szövegekben. 10. osztály Világkép. Társadalmi normák. A törvények. Természet és környezetvédelem. Környezetvédelem. Környezettudatos magatartás. A politikai berendezkedés. Gazdálkodás, pénzügyek. Civil társadalom. Hazánk szomszédai. Hazánk az Európai Unióban. 23

201 Szakmai tantárgyak: 1. Gépészeti alapismeretek: Szakközépiskola 11. évfolyam: Munkavédelem Munkavédelem célja, alapfogalmai. Munkavédelem szervezeti és jogi kérdései. Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. Munkabiztonsági, ergonómiai követelmények. Tűzveszélyes anyagok. Tűzveszélyességi osztályba sorolás. Foglalkozás-egészségügy. A természetvédelem és a környezetvédelem fogalma. A természetvédelmi jogszabályok. A védelem jelentősége. Védett természeti területek. A víz fizikai, kémiai és biológiai jellemzői. Az ivóvíz minősége. Ipari és kommunális szennyvizek keletkezése. A vízszennyezés. A kommunális és az ipari szennyvizek keletkezése és tisztítása. A levegőszennyezés forrásai. Emisszió, transzmisszió, immisszió. Légszennyező gázok és hatásaik. Por és cseppfolyós szennyező anyagok. A légszennyezés csökkentésének módszerei. Technológiai lehetőségek. A levegőtisztaságvédelem. A települési és a termelési hulladék. A kommunális hulladék ártalmatlanítási módszerei, lehetőségei. Veszélyes hulladékok, különleges kezelést igénylő hulladékok. Ártalmatlanításuk módszerei, technológiái. A hang és a rezgés fogalma. A bel-skála. A zaj élettani hatásai. A zajszennyezés keletkezése. A környezeti rezgések keletkezése. A környezeti zaj- és rezgésvédelem szabályozása. Az ipari és a városi zajszennyezés. A védekezés lehetséges módjai 12. évfolyam: Mechanika: Statikai alapfogalmak: erőrendszer fogalma, vektorokkal végezhető alapműveleteket (erők felbontása, összegzése), erőrendszer eredője, forgatónyomaték, erőpár, statika alaptételei, kényszerek. Síkbeli erőrendszerek: közös pontban metsződő erőrendszer eredőjének meghatározása. A közös pontban metsződő erőrendszer egyensúlya. Párhuzamos erőrendszer eredőjének meghatározása. Vektor és kötélsokszög. Súlypont meghatározása. Általános síkbeli erőrendszer. Tartók vizsgálata: síkbeli tartószerkezetek. Kéttámaszú tartók. Koncentrált terhelésű kéttámaszú tartók vizsgálata. Megoszló terhelésű kéttámaszú tartók vizsgálata. Vegyes terhelésű kéttámaszú tartók vizsgálata. Konzolos kéttámaszú tartók vizsgálata. Egyik végén befogott tartók vizsgálata. Szilárdságtan: tárgya, feladata, igénybevételek. Normális feszültség és a csúsztatófeszültség. Hooke-törvény. Méretezés és ellenőrzés húzó-nyomó igénybevétel esetén. Felületi nyomás és a palástnyomás. Kazánképlet alkalmazása vékony falú, belsőnyomással terhelt tartály és cső esetén. Méretezés és ellenőrzés tiszta hajlító igénybevétel esetén. Másodrendű nyomaték, keresztmetszeti tényező számítása. Méretezést és ellenőrzés tiszta nyírású igénybevétel esetén. Méretezés és ellenőrzés tiszta csavaró igénybevétel esetén. Poláris másodrendű nyomaték számítsa. Definiálja az összetett igénybevételt. Ismertesse az összetett igénybevételek fajtáit. Kötések: Szegecskötések csoportosítás, kötéstípusok jellemzői és alkalmazási területei. A szegecsek anyagai, szegecselés szerszáma. Hegesztett kötések fajtái, jellemzői, eszközei, alkalmazási területei. Forrasztott kötések fajtái, jellemzői, eszközei, alkalmazási területei. Ragasztott kötések jellemzői, alkalmazási területei, a kötés létrehozásának folyamata, ragasztóanyagok. 24

202 Szilárd illeszkedésű kötések (zsugorkötések) jellemzői, alkalmazási területei. A kötés kialakításának módjai, folyamatai. Szerelés sajtolással, hőmérsékletkülönbséggel, olajnyomással. Öntési eljárások. Homokforma készítésnek menete. Héjformázás, precíziós öntés, gravitációs öntés, nyomásos öntés, centrifugál öntés. Melegalakító eljárások. Szabadonalakító kovácsolás szerszámai, műveletei. Süllyesztékes kovácsolás. Hengerlés berendezései, anyagai, technológiája. Sajtolás berendezései, anyagai, technológiája. Forgácsolás: A forgácsolás fogalma, célja. A forgácsolás fő tényezői. A forgácsoló szerszámok élgeometriája. A forgácsolóerő és a forgácsképződés. A forgácsolás technológiai összefüggései. A forgácsoláskor fellépő hőjelenségek, hűtés, kenés. A forgácsolószerszámok kopásjelenségei. Forgácsolószerszámok éltartama. Szerszám-befogó készülékek. Munkadarab-befogó készülékek. Kézi forgácsoló alapeljárások (Fűrészelés, Reszelés, Menetkészítés, Süllyesztés, Dörzsárazás, Kéziszerszám-élezés). Gépi forgácsoló alapeljárások (Esztergálás, Gyalulás és vésés, Fúrás és furatmegmegmunkálás, Marás, Üregelés, Köszörülés). Finomfelületi megmunkálások. Esztergagépek. Gyalu- és vésőgépek. Fúrógépek. Marógépek. Üregelőgépek. Köszörűgépek. Finommegmunkáló gépek. A forgácsolás művelettervezésének alapfogalmai. A műveleti sorrend és a műveletelemek tervezése. A munkadarabok befogásának elvei, módszerei. Bázisok fogalma és fajtái. Méretláncok elemzése, Bázisváltási hibák meghatározása. Jellegzetes megmunkálási módok technológiái. Forgácsoló eljárások paramétereinek meghatározása. Különleges felületek megmunkálási adatai. Finomfelületi megmunkálások. Különleges megmunkálások. Az MKGS-rendszer vizsgálatai. Hűtő-kenő anyagok kiválasztása, vizsgálata. Anyagismeret: Öntési eljárások (alkalmazási terület, alkalmazott minta, forma jellege, forma anyaga, formázás módja). Jellemző öntvényhibák, az öntvénygyártás balesetvédelmi előírásai. Kovácsolás (képlékenység, alakítási szilárdság, alkalmazott anyagok fő tulajdonságai, az alakítás hatása az anyag szerkezetére, kovácsoló eljárások szerszámai, műveletei, gépei, berendezései, segédanyagai, balesetvédelmi előírásai). Képlékeny cső- és rúdgyártó eljárások, hengerlés szerszámai, gépei, berendezései, felhasznált anyagai, segédanyagai, balesetvédelmi előírásai. A porkohászat felhasználási területei, a porkohászat technológiája. A gépipar területén alkalmazott forgácsnélküli alakító eljárások jellemzői és alkalmazási területei. A forgácsnélküli alakító eljárások tervezési szempontjai. A szerszámok üzemeltetésének feltételei, az üzemeltető gépek, biztonságtechnikai követelmények, az előforduló hibák és okaik, a technológiai jellemzők hatása. Öntvényrajz készítése. Kovácsrajz készítése, ráhagyások számítása. Lemezek darabolása. Kivágó-lyukasztó szerszámok tervezése. Hajlítási művelt tervezése. Mélyhúzás tervezése. 13. évfolyam Elektrotechnika (ELTEC) Elektrotechnikai alapismeretek. Szinuszos hálózatok ismerete. Áramköri elemek (ellenállás, kondenzátor, tekercs, dióda, tranzisztor, műveleti erősítő) ismerete. Transzformátorok működési elve. Aszinkron, szinkron és egyenáramú gépek működésének ismerete. Minőségbiztosítás (MINB) Minőségbiztosítási alapfogalmak. ISO szabvány ismerete. TQM ismerete. Termékek minősítésének tanúsítása. Komplex rendszerek. Tömegcikkek gyártásának minőségbiztosítása. Gépek, berendezések, technológiai folyamatok, mérőeszközök minőségképességének vizsgálata. Speciális módszerek (pl. 5S és 3G módszer) ismerete 25

203 2. Közlekedési alapismeretek szakközépiskola Felnőttképzés 10. évfolyam Közlekedés üzemvitel: KÖÜZ A közlekedés forgalmi folyamatai, vasúti közlekedés, közúti közlekedés, városi közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés forgalmi folyamatai, csővezetékes szállítás, kombinált forgalom, a fuvarozási folyamat, fuvarozás előkészítése (közlekedési áganként), fuvarozás végrehajtása (közlekedési áganként), az áru- és személyfuvarozás végrehajtásának feltételei közlekedési áganként, a fuvarozási folyamat befejezése, az áru- és személyfuvarozás befejezésének feltételei (közlekedési áganként) Közlekedési ismeretek: KÖIS A közúti közlekedés kialakulása és fejlődése, közlekedés fogalma, feladata, felosztása, közlekedési alapfogalmak, közlekedésbiztonság, a vasúti közlekedés technikája, vasúti közlekedés üzemvitele, közúti közlekedés technikája, városi közlekedés technikája. Közlekedés földrajz: KÖF Általános földrajzi ismeretek, földrajz fogalma, a közlekedést befolyásoló természet és gazdaságföldrajzi tényezők, közlekedés alágazatai, a közlekedési hálózat formái és legfontosabb pontjai, közlekedési izokron vonalak, időszámítási módok, Magyarország közlekedése (megyék, régiók), Magyarország gazdasági körzetei, a vasúti közlekedés, vasúti fővonalak 11. évfolyam Közlekedés üzemvitel: KÖÜZ Vasúti árufuvarozás, közúti árufuvarozás, vízi árufuvarozás, légi árutovábbítás, személyszállítási technológia: közúti személyszállítás, vasúti személyszállítás, vízi személyszállítás, légi személyszállítás. A személyszállítás tervezése, szervezése. A személyszállítási szerződés. Közlekedési ismeretek: KÖIS A közúti és a városi közlekedés üzemvitele, nemzetközi közúti fuvarozás szabályzása, közúti személyszállítás üzemvitele, városi tömegközlekedési rendszerek, vízi közlekedés pályája,a vizí utak, vízi közlekedés járműveinek felépítése, vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei és tevékenységei, vízi közlekedés üzemvitele, folyam-tengeri hajózás, a tengerhajózás üzemvitele, a szabadhajózás, speciális hajózás, vízi személyszállítás, átkelőhajózás, a légi közlekedés technikája és üzemvitele, a repülőgépek szerkezete, légi közlekedés forgalmi folyamatai (üzemvitele), a légi személy- és áruforgalom Jogi és gazdasági ismeretek: JOG Általános jogi ismeretek, jogrendszer, jogágak, jogszabályok érvényessége, cselekvőképesség, jogi személyek, polgári jogi alapismeretek, polgári jogviszony alanyai, tárgya, tartalma, fajtái, munkajogi ismeretek, érdekképviseletek, kollektív szerződés, munkaviszony létrejötte, fajtái, munkaviszony megszűnése, munkaviszony megszüntetése, rendes felmondás, azonnali felmondás, jogellenes munkaviszony megszűnés esetei, munkavégzés szabályai, munkaidő, pihenőidő, szabadság, munkabér, kártérítési kötelezettség 26

204 12. évfolyam Közlekedés üzemvitel: KÖÜZ Díjszámítási ismeretek, fuvarozás költségei, díjszabások szerkezete,ágazati díjszabások, feladatmegoldások: statisztikai feladatok fajtái, feladata, helyzeti középértékek, átlagok, indexek, szóródási mutatók, személyszállításra vonatkozó teljesítménymutatók fajtái, gépnapok csoportosítása, üzemképességi-, és javító-tényező, teljesítmény-tényező, személyszállítás statikus férőhely, személyszállítás dinamikus férőhely, árufuvarozásra vonatkozó teljesítménymutatók fajtái, árufuvarozás statikus szállítóképesség, árufuvarozás dinamikus szállítóképesség, férőhely-kilométer és raksúlytonna-kilométer kapacitás utas-kilométer és árutonna-kilométer teljesítmény Közlekedési ismeretek: KÖIS A csővezetékes szállítás technikája és üzemvitele, csoportosítása, a kis és nagy távolságú csővezetékes szállítási módok, a csővezetéskes szállítás technikai berendezései és kiszolgáló létesítményei, hírközlés, a posta, és a távközlés, postai tevékenység, egységrakomány-képzés az áruszállításban, a kombinált áruszállítás csoportosítása, jellemzői, huckepack szállítás jellemzői, a kombinált áruszállítás termináljai, járművek menetellenállásai és menetdinamikája, járműre ható ellenállások csoportosítása, értelmezése, járművek menetdinamikája, a gépjármű haladása ívmenetben - kicsúszási és kiborulási határsebesség, járműmotorokkal kapcsolatos szakszámítások, motorok tüzelőanyag-fogyasztása, gépjárművek fékezése Közlekedés földrajz: KÖF Átlós vonalak, MÁV Rt. keskeny nyomtávolságú vonalai, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. (GyESEV) vonala, Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vonalhálózata, vasútvonalak számozá, nemzetközi vasúti összeköttetések, közúti közlekedés, hazánk és Európa közúthálózata, a közutak számozási rendszere, Magyarországot érintő E utak, Magyarország elsőrendű főútvonalai, Magyarország másodrendű főútvonalai, közúti határátkelőhelyek, Európa közúti fővonalai, az E utak, vízi közlekedés, Európa belvízi közlekedése, tengeri hajózás szerepe jelentősége, Magyarország vízi közlekedése, hajóút paraméterek, a magyar hajózás szervezete, légi közlekedés és szállítás, regionális nemzetközi forgalom, csővezetékes szállítás, kombinált fuvarozás, közúti járművek fuvarozása vasúton (hucke-pack) (Ro-La), közúti járművek fuvarozása vízi úton (Ro-Ro), folyami uszályok szállítása tengeri hajókon, bárkaszállító hajók típusai, konténerszállítás előnyei, hátrányai, csoportosítása, konténerszállító járművek Jogi és gazdasági ismeretek: JOG Fuvarozási szerződések létrejötte, fuvarozási szerződések megerősítése, mellékkötelezettségek, fuvarozó és a feladó felelőssége, belföldi és nemzetközi fuvarozás jogi szabályozása, vasúti-vizi-légi fuvarozás jogi szabályozása, általános statisztikai fogalmak, viszonyszámok, index számítás, középértékek, medián, módusz, pénzügyi rendszer alapismeretei, pénzintézetek, számviteli alapismeretek, adózási alapismeretek, SZJA, TAO, ÁFA, NAV, vállalkozási formák és indításuk, működésük, marketing alapismeretek, üzletpolitika Szakközépiskola 10. évfolyam Közlekedés üzemvitel: KÖÜZ A közlekedés forgalmi folyamatai, vasúti közlekedés, közúti közlekedés, városi közlekedés, vízi közlekedés, légi közlekedés forgalmi folyamatai, csővezetékes szállítás, kombinált 27

205 forgalom, a fuvarozási folyamat, fuvarozás előkészítése (közlekedési áganként), fuvarozás végrehajtása (közlekedési áganként), az áru- és személyfuvarozás végrehajtásának feltételei közlekedési áganként, a fuvarozási folyamat befejezése, az áru- és személyfuvarozás befejezésének feltételei (közlekedési áganként) Közlekedési ismeretek: KÖIS A közúti közlekedés kialakulása és fejlődése, közlekedés fogalma, feladata, felosztása, közlekedési alapfogalmak, közlekedésbiztonság, a vasúti közlekedés technikája, vasúti közlekedés üzemvitele, közúti közlekedés technikája, városi közlekedés technikája. 11. évfolyam Közlekedés üzemvitel: KÖÜZ Vasúti árufuvarozás alapfogalmai, jellemzői, szabályozása, nemzetközi egyezmények, közúti árufuvarozás alapfogalmai, jellemzői, szabályozása, nemzetközi egyezmények, vízi árufuvarozás alapfogalmai, jellemzői, szabályozása, nemzetközi egyezmények, légi árufuvarozás alapfogalmai, jellemzői, szabályozása, nemzetközi egyezmények Közlekedés ismeret: KÖIS A vasúti közlekedés üzemvitele, vasúttal szemben támasztott követelmények, a vasúti árufuvarozási folyamat és részei, az áruk csomagolása, a vasúti menetrend A közuti közlekedés technikája, a közúti járművek fontosabb paraméterei, a közúti közlekedés kiszolgáló létesítménye, a városi közlekedés technikája, települések úthálózata, városi közlekedés járművei, a városi közlekedés kiszolgáló létesítményei Közlekedés földrajz: KÖF Általános földrajzi ismeretek, földrajz fogalma, a közlekedést befolyásoló természet és gazdaságföldrajzi tényezők, közlekedés alágazatai, a közlekedési hálózat formái és legfontosabb pontjai, közlekedési izokron vonalak, időszámítási módok, Magyarország közlekedése (megyék, régiók), Magyarország gazdasági körzetei, a vasúti közlekedés, vasúti fővonalak Jogi és gazdasági ismeretek: JOG Általános jogi ismeretek, jogrendszer, jogágak, jogszabályok érvényessége, cselekvőképesség, jogi személyek, polgári jogi alapismeretek, polgári jogviszony alanyai, tárgya, tartalma, fajtái, 12. évfolyam Közlekedés üzemvitel: KÖÜZ Személyszállítási technológia, közúti személyszállítás, helyi autóbusz-közlekedés tervezésének folyamata és meghatározó tényezői, helyközi autóbusz-közlekedés tervezésének folyamata és meghatározó tényezői, távolsági autóbusz-közlekedés tervezésének folyamata és meghatározó tényezői, nem menetrend szerinti járatok közlekedésének feltételei, menetrendkészítés folyamata, vasúti személyszállítás, belföldi vasúti személyszállítás feladatai, nemzetközi vasúti személyszállítás feladatai, vízi személyszállítás, légi személyszállítás, a személyszállítás tervezése, személyszállítás szervezése, a személyszállítási szerződés Közlekedés ismeret: KÖIS A közúti és a városi közlekedés üzemvitele, árufuvarozási folyamatok, nemzetközi közúti fuvarozás szabályzása, utazási igazolványok, vízi közlekedés technikája, a vízi közlekedés kiszolgáló létesítményei és tevékenységei, a vízi közlekedés üzemvitele, belvízi áruszállítási módok, folyam-tengeri hajózás, a tengerhajózás üzemvitele, a légi közlekedés technikája és üzemvitele, a csővezetékes szállítás technikája és üzemvitele, hírközlés, a posta, és a 28

206 távközlés, postai tevékenység, egységrakomány-képzés az áruszállításban, konténerek az egységrakomány-képzésben, kombinált áruszállítás, konténeres szállítás, huckepack szállítás, közút-vasút huckepack szállítás, közút-vízi huckepack szállítás, folyam-tengeri kombinált áruszállítás, a kombinált áruszállítás termináljai Jogi és gazdasági ismeretek: JOG Munkajogi ismeretek, érdekképviseletek, kollektív szerződés, munkaviszony létrejötte, fajtái, munkaviszony megszűnése, munkaviszony megszüntetése, rendes felmondás, azonnali felmondás, jogellenes munkaviszony megszűnés esetei, munkavégzés szabályai, munkaidő, pihenőidő, szabadság, munkabér, kártérítési kötelezettség, Fuvarozási szerződések létrejötte, fuvarozási szerződések megerősítése, mellékkötelezettségek, fuvarozó és a feladó felelőssége, belföldi és nemzetközi fuvarozás jogi szabályozása, vasúti-vizi-légi fuvarozás jogi szabályozása 13. évfolyam Közlekedés üzemvitel: KÖÜZ Díjszámítási ismeretek, fuvarozás költségei, díjszabások szerkezete,ágazati díjszabások, feladatmegoldások: statisztikai feladatok fajtái, feladata, helyzeti középértékek, átlagok, indexek, szóródási mutatók, személyszállításra vonatkozó teljesítménymutatók fajtái, gépnapok csoportosítása, üzemképességi-, és javító-tényező, teljesítmény-tényező, személyszállítás statikus férőhely, személyszállítás dinamikus férőhely, árufuvarozásra vonatkozó teljesítménymutatók fajtái, árufuvarozás statikus szállítóképesség, árufuvarozás dinamikus szállítóképesség, férőhely-kilométer és raksúlytonna-kilométer kapacitás utas-kilométer és árutonna-kilométer teljesítmény Közlekedés ismeret: KÖIS Járművek menetellenállásai és menetdinamikája, járműre ható ellenállások csoportosítása, értelmezése, járművek menetdinamikája, a gépjármű haladása ívmenetben - kicsúszási és kiborulási határsebesség, járműmotorokkal kapcsolatos szakszámítások, motorok tüzelőanyag-fogyasztása, gépjárművek fékezése Közlekedés földrajz: KÖF Átlós vonalak, MÁV Rt. keskeny nyomtávolságú vonalai, Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. (GyESEV) vonala, Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vonalhálózata, vasútvonalak számozá, nemzetközi vasúti összeköttetések, közúti közlekedés, hazánk és Európa közúthálózata, a közutak számozási rendszere, Magyarországot érintő E utak, Magyarország elsőrendű főútvonalai, Magyarország másodrendű főútvonalai, közúti határátkelőhelyek, Európa közúti fővonalai, az E utak, vízi közlekedés, Európa belvízi közlekedése, tengeri hajózás szerepe jelentősége, Magyarország vízi közlekedése, hajóút paraméterek, a magyar hajózás szervezete, légi közlekedés és szállítás, regionális nemzetközi forgalom, csővezetékes szállítás, kombinált fuvarozás, közúti járművek fuvarozása vasúton (hucke-pack) (Ro-La), közúti járművek fuvarozása vízi úton (Ro-Ro), folyami uszályok szállítása tengeri hajókon, bárkaszállító hajók típusai, konténerszállítás előnyei, hátrányai, csoportosítása, konténerszállító járművek. Jogi és gazdasági ismeretek: JOG Általános statisztikai fogalmak, viszonyszámok, index számítás, középértékek, medián, módusz, pénzügyi rendszer alapismeretei, pénzintézetek, számviteli alapismeretek, adózási alapismeretek, SZJA, TAO, ÁFA, NAV, vállalkozási formák és indításuk, működésük, marketing alapismeretek, üzletpolitika 29

207 3. Élelmiszer és vegyi áru eladó 11. évfolyam Áruforgalom: A minőség, minőségbiztosítás (A minőség fogalma, a minőséghez kapcsolódó kifejezések értelmezése, a minőségi osztályba sorolás szabályai, a minőség objektív és szubjektív jellemzői, minőségtanúsítás a kereskedők és a vásárlók számára, megkülönböztető minőségi jelek, jelzések: KMÉ, Környezetbarát termék, TÜV SÜD KERMI, Magyar Termék Nagydíj Szabvány, szabványosítás: a szabvány, a szabványosítás fogalma, feladatai, a minőségbiztosítás céljai, a minőségirányítás felépítése, a nemzetközi minőségbiztosításirendszer célja, a legelterjedtebb minőségirányítási rendszerek, a minőségbiztosítás alapelvei, az ISO 9001:2001 és a HACCP alapelvei Az eladókkal szemben támasztott követelmények: munkakörök a kereskedelemben, az eladókkal szemben támasztott egészségügyi követelmények, külső megjelenés, személyiségjegyek, az eladó feladatai Beszerzés: A beszerzés helye, szerepe az áruforgalomban, a beszerzés fogalma, folyamata, a beszerzendő áruk mennyiségének és összetételének meghatározása, szállító partnerek kiválasztása, az áruk megrendelése, az áruk átvétele, a beszerzett áruk ellenértékének kiegyenlítése Áruátvétel: az áruátvétel célja, lebonyolításának hatása az egység eredményességére, az áruátvétel előkészítése, a lebonyolítás személyi feltételei, a lebonyolítás tárgyi feltételei, a visszáru és a visszaszállítandó göngyölegek előkészítése, mennyiségi áruátvétel módjai, minőségi áruátvétel, zsilip rendszerű áruátvétel, vakátvétel, az áruátvétel igazolása, számla, szállítólevél, kifogások érvényesítése Az áru előkészítése az értékesítésre: az áruk kicsomagolása, előrecsomagolása, a vevők tájékoztatását szolgáló információk meglétének ellenőrzése, szükség szerinti feltüntetése, termékcímke, áruvédelmi címkék elhelyezése a termékeken, lágy címkék, kemény címkék és alkalmazásuk, a fogyasztói ár feltüntetése a vonatkozó előírásoknak megfelelően, egységár kiszámítása, az áruk eladótéri elhelyezése az áruk jellege, tulajdonságai alapján, kihelyezési szempont: az alkalmazott értékesítési mód, az áruk iránti kereslet, a kereskedelmi egység üzletpolitikája, célkitűzései, a munkaszervezési és vevőkényelmi szempontok, az áruk minőségének védelme, és a vagyonvédelme, útvonaltervezés, eladótéri design megvalósítása, akciós, saját márkás termékek elhelyezésének szempontjai, eladáshelyi reklám technikái, eszközei (POS), az áruk eladásra történő előkészítését segítő gépek, eszközök, az eladótéri elhelyezésre szolgáló berendezések Az értékesítés lebonyolítása: vásárlást befolyásoló tényezők, a vásárlási döntés folyamata, a döntést befolyásoló tényezők, vevőtípusok életkor szerint, vevőtípusok nem szerint, vevőtípusok vásárlási tudatosság szerint, vevőtípusok kompromisszumkészségük szerint, a vevő fogadása, az áru bemutatása (személyes és személytelen), az ellenérték elszámolása készpénzfizetés esetén, készpénzkímélő fizetési eszközök, a vásárolt áru becsomagolása, díszcsomagolás készítése, elköszönés a vásárlótól Az értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások: Hűtőberendezések, mérlegek, szeletelő-, aprító- és csomagológépek, árazást és készletnyilvántartást segítő gépek, eszközök, vagyonvédelmi eszközök és berendezések, értékesítéshez kapcsolódó szolgáltatások, eladás utáni teendők Kereskedelmi ismeretek: A vállalkozásokat érintő munka-, és balesetvédelmi előírások, azok alkalmazása: kockázat, kockázatértékelés, a kockázatértékelés elemei, a munkavédelmi törvény célja és feladatai, a 30

208 munkavédelem szabályozási rendszere, munkavédelem, baleset és munkahelyi baleset fogalma, munkahelyi balesetek és foglalkozási megbetegedések fajtái, egészségügyi alkalmassági vizsgálatok, a biztonságos munkavégzés feltételei, a munkáltató felelőssége, a munkavállaló kötelezettségei és jogai, a munkavédelmi oktatás, belső szabályozás, utasítási kötelezettség, tájékoztatás, munkaruha, védőruha, formaruha, védőeszközök fajtái, használatuk szabályai. Kézi és gépi anyagmozgatás munka és balesetvédelmi előírásai: közlekedő utakra vonatkozó előírások, a kereskedelemben használatos eszközök kezelésével kapcsolatos előírások, balesetek jelentése, dokumentálása, munkavédelemmel kapcsolatos ellenőrzések A kereskedelmi egységekre vonatkozó tűzvédelmi szabályok: tűz-, és égésvédelmi alapfogalmak, a tűzvédelmi törvény, tűzmegelőzési feladatok, tűzvédelmi szabályzat, tűzriadóterv, tűzvédelmi oktatás, tűzveszélyességi osztályok, tűzállósági fokozatok, a kereskedelmi egységekben alkalmazható tűzoltási módok, oltóanyagok, a tűzoltó készülékek és az elhelyezésükre vonatkozó előírások, a tűzoltó készülékek feliratai-, jelölései-, használatuk szabályai, a tűzoltó készülékek vizsgálata, a tűz jelzése, oltása, tűzoltási út, kiürítési útvonal. A termékek forgalmazásával kapcsolatos szabályok: a fogyasztáshoz és a forgalomhoz kapcsolódó adók, betétdíjas göngyölegek visszaváltásának szabályai, mérőeszközök, számla, nyugtaadási kötelezettség A fogyasztói érdekvédelem: a fogyasztói érdekvédelem jogi szabályozása, a fogyasztóvédelem intézményrendszere, feladatai, a fogyasztói jogorvoslat, a minőségvédelem jogi eszközei, a fogyasztóvédelem és a reklám, versenyjog, ellenőrzést végző szervek tevékenysége, az áruk forgalmazásának jogszabályi feltételei, kötelező vásárlói tájékoztatók, fogyasztói árak feltüntetésének szabályai, szavatosság, jótállás, vásárlók könyve, vásárlói kifogások intézése A kereskedelmet érintő minőségirányítási rendszerek: a kereskedelmi egység minőségpolitikája, minőségirányítás a kereskedelemben, minőségbiztosítási rendszerek tanúsítása, egészségre ártalmas anyagok fajtái, jellemzői, a kereskedelmi tevékenység veszélyelemzése, és az ebből fakadó gyakorlati teendők, hatósági ellenőrzés menete, dokumentációja A hatósági ellenőrzés módja, hatóságok határozatai: ellenőrző hatóságok, a hatóságok ellenőrzéseinek módszere, határozatai, jogkövetkezmények, az ellenőrzést végző személy kötelezettségei, az ellenőrzött szerv képviselőjének jogai, kötelezettsége, az ellenőrzés dokumentálása, következménye, szankciók, jogorvoslat. Biztonsági és vagyonvédelmi előírások alkalmazása: az áru- és vagyonvédelem fontossága, lopások és egyéb bűncselekmények, bűncselekmények felismerése Rendkívüli események kezelése: rendkívüli esemény fogalma, kezelése, áramkimaradás, gázszivárgás, csőtörés, mint kockázati tényezők, hirtelen haláleset, rosszullét, baleset esetén teendő intézkedések, elemi csapás esetén teendő intézkedések, betörés esetén teendő intézkedések, kiürítési terv, egyéb szervek bevonása, értesítése Bizonylatkezelés a kereskedelmi egységekben: bizonylat fogalma, bizonylati elv, bizonylati rend, bizonylati fegyelem, bizonylatok csoportosítása készítési helyük és rendeltetési helyük szerint, bizonylatkezelés általános szabályai, szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok, szigorú számadású nyomtatványok beszerzése, nyilvántartása, a bizonylatok kiállításával kapcsolatos szabályok (alaki és tartalmi kellékei), a bizonylatok ellenőrzése (alaki, számszaki, tartalmi), a bizonylatok javításának szabályai, a bizonylatok megőrzése. A kereskedelmi egységekben használatos bizonylatok: Áruforgalom bizonylatai: árumegrendelés bizonylata (megrendelés kézi/vagy gépi), árubeszerzés szállítótól (Készpénzfizetési számla, Számla, Szállítólevél, Felvásárlási jegy), 31

209 Boltközi áruátadás/átvétel (Szállítólevél), Visszáruzás bizonylata (Visszáru bizonylatok), Jótállási jegy, Áruforgalom bizonylatainak kitöltése kézzel Pénzforgalom bizonylatai: az értékesítés bizonylatai, nyugta, pénztári nyugta, árucsere utalvány, a pénztáros elszámolásának bizonylatai, kiadási-, bevételi pénztárbizonylat, üvegvisszaváltó jegy, címletjegyzék, készpénzfeladási utalvány, átutalási megbízás Jegyzőkönyvek: mennyiségi, minőségi kifogásról (szállítói), vásárlói minőségi kifogás elintézéséről, pénztár többlet vagy hiány esetén, vagyonvédelemhez kapcsolódó bizonylat (Árueltulajdonítási jegyzőkönyv) készlet mintavételi jegyzőkönyv és átminősítési jegyzőkönyv, jegyzőkönyvek kitöltése Pénztár elszámolási feladatok: pénztárgépek fajtái, szerepe a kereskedelemben, pénztárgépekkel kapcsolatos előírások, követelmények, az ellenérték elszámolásának technikája, a pénztáros feladatai műszakkezdés előtt, a pénztáros feladatai munkavégzés közben, a pénztáros feladatai műszakzárás után. Bankkártyával történő fizetés, utalvánnyal történő fizetés, fizetés idegen pénznemmel, a bankjegyek biztonsági elemei, az áru és vagyonvédelem szerepe a pénztárak működése közben, nyugta-, számlaadási kötelezettség, sztornóblokk, pénztáros elszámoltatására vonatkozó szabályok, pénztárzárás, pénztárrovancs, a pénztáros és a vevő kapcsolatában viselkedési szabályok, pénztárgép kezelése Üzleti levelezés: Irodatechnikai eszközök fajtái, kezelése, iratkezelés a kereskedelemben, az iratkezelés szervezete, az iratkezeléshez használt eszközök, postabontás, az iratok iktatása, tárolása, az iratok megőrzésére, selejtezésre vonatkozó szabályok alkalmazása. Az üzleti levelek formai követelményei (a levelek fejrésze-, főrésze-, záró része), arculati elemek a levelezésben (vállalati arculat), az üzleti levelek tartalmi elemei. A kereskedelemben használatos levélfajták (szerződést előkészítő levelek, a szerződés teljesítési szakaszában előforduló levelek, a szerződés megszegésével kapcsolatos levelek), ajánlat kérés, ajánlat, megrendelés, megrendelés visszaigazolás, szállítási értesítés, reklamáció, fizetési felszólítás, önálló fogalmazás, üzleti levél szerkesztése, készítése, üzleti levél írása A kereskedelmi egység működésével kapcsolatos dokumentáció: jegyzőkönyv formai elemei, jegyzőkönyv szerkezeti elemei, jegyzőkönyv szerkesztésének követelményei A telefonálás illemszabályai: teendők hívás esetén, teendők hívásfogadás esetén. Áruismeret: Az élelmiszer-áruismeret alapjai Az élelmiszerek tartósítása Növényi eredetű élelmiszerek Malomipari termékek, tésztaipari termékek, sütőipari termékek, édesítőszerek, édesipari termékek, gyümölcsök, zöldségfélék, gombák Állati eredetű élelmiszerek Tej, tejkészítmények, tejtermékek, húsok, húsfeldolgozóipari termékek, egyéb tartósított termékek, tojás, étkezési zsírok, olajok Italok: Alkoholmentes italok, alkohol tartalmú italok, bor, sör, pálinka, egyéb szeszesital-ipari termékek, likőrök Élvezeti szerek: koffeintartalmú élvezeti készítmények, fűszerek és ételízesítők, állományjavítók, módosítók, dohányipari termékek, Korszerű, és/vagy magyaros illetve speciális igényeket kielégítő termékek. 12. évfolyam Áruforgalmi ismeretek: Az értékesítési módok alkalmazása: hagyományos, önkiválasztó, minta utáni, önkiszolgáló, értékesítés automatából, csomagküldő kereskedelem, mozgó árusítás, hitelkártyás vásárlás képernyőről, számítógép segítségével. Áru eladás különböző értékesítési módok esetén: a 32

210 vevő fogadása, az áru bemutatása, néhány áru elhelyezési alapszabályai, az áru ellenértékének elszámolása, megvásárolt áru csomagolása, a pénztáros feladatai, az ellenérték elszámolása, gépi nyugta és számla, bankkártyával, utalvánnyal történő fizetés, pénztárzárás, pénztárrovancs. Áruismeret: Alkoholmentes és alkohol tartalmú italok: ásványvíz, gyümölcs- és zöldséglevek, szénsavas üdítőitalok, szörpök, sör, bor, pálinka, egyéb szeszesital-ipari termékek Fűszerek, kávé, tea Tisztítószerek: mosószerek, szappanok, nappali, konyha, fürdő tisztításához használatos termékek Tisztálkodási szerek: arcápolás, szájápolási termékek, hajápolás, tusfürdők, illatosító készítmények, dekorkozmetika Lakkok és festékek Norinbergi áruk Elméletigényes gyakorlat: Munkavédelem, baleset és munkahelyi baleset fogalma A munkahelyi balesetek és a foglalkozási megbetegedések fajtái A bolti munkafolyamatok bemutatása balesetvédelmi szempontból Védőeszközök használata Kézi és gépi anyagmozgatás Egyéb előírások, pl.: érintésvédelmi szabályok betartása, kéziszerszámok használata A balesetek és a foglalkozási megbetegedések jelentési és nyilvántartási kötelezettsége A munkavédelemmel kapcsolatos ellenőrzések Egy kiválasztott védőeszköz használatának szabályai Tűz- és égésvédelmi alapfogalmak értelmezése A tűz jelzése, tűzvédelmi szabályzat tartalma, a kereskedelmi egység létesítésére vonatkozó tűzvédelmi szabályok, a kereskedelmi egység használatára vonatkozó tűzvédelmi szabályok, tűzveszélyes tevékenység, dohányzás, a raktározás tűzvédelmi szabályai, villamos- és világítóberendezések használatának tűzvédelmi szabályai, a kereskedelmi egységben használható tűzoltási módok, oltóanyagok, a tűzoltó eszközök és készülékek elhelyezésére vonatkozó előírások, a tűzoltó készülékek vizsgálata, tűzoltó készülékek feliratai, jelölései, használatuk szabályai A HACCP rendszer lényege A HACCP rendszer bevezetésének célja, a veszély fogalma, az áruforgalmazási tevékenység veszélyelemzése és az ebből adódó gyakorlati teendők, hogyan, és milyen egészségre ártalmas anyag kerülhet be (a veszély jellege), hogyan védekezünk ellene, a HACCP dokumentálása, felkészülés a hatósági ellenőrzésre Az áru és vagyonvédelem fontossága A bolt veszélyeztetettségét befolyásoló tényezők, a lopások és egyéb bűncselekmények jellegzetes módjai, elkövetői köre, időpontja, lopási jegyzőkönyv, elektronikai védelmi rendszerek, külső védelmi rendszerek, belső védelmi rendszerek, áruvédelmi rendszerek, mechanikus rendszerek, élőerős vagyon- és áruvédelem, magatartási és taktikai szabályok az áru- és vagyonvédelem szempontjából, a kereskedelmi egység biztonságos nyitása és zárása, rendkívüli események kezelése A környezetvédelem jelentősége A környezettudatos vállalkozás, a kereskedelem helye és szerepe a környezetvédelemben, hulladékgazdálkodás, csomagolás, csomagolóanyagok, címkék, jelölések, az áruk tulajdonságai, a reklám szerepe (környezettudatos vásárlás), környezetbarát címkék felismerése, jelentősége Bizonylat fogalma 33

211 A bizonylati fegyelem értelmezése, a bizonylati szabályzat, bizonylati album jelentősége, szigorú számadású bizonylatok kezelése, nyilvántartása, kapcsolódásuk gazdasági eseményhez, a számla és a nyugta beszerzésére vonatkozó szabályok, formai és tartalmi követelményeik, az egyes rovatok értelmezése, kitöltésének szabályai, egyéb, a kereskedelmi egységben használt szigorú számadású nyomtatványok, egy konkrét bizonylat kitöltésének ellenőrzése, szükség szerinti intézkedés A munkaszerződés A belépő dolgozókkal kapcsolatos munkaügyi adminisztratív feladatok, bejelentési kötelezettségek, a belépéshez kapcsolódó, a korábbi munkaviszonyról szóló igazolások értelmezése a mellékelt bizonylatok alapján, a munkarend kialakítása és a szabadság kiadásánál figyelembe veendő szabályok, adminisztrálása, a munkaerőhiány megoldásának lehetőségei, a jelenléti ív A munkavégzés szabályai A munkavállaló kártérítési felelőssége, a munkáltató kártérítési felelőssége, a munkaviszony módosítása és megszűnése, adminisztrációs és jelentési kötelezettség, a külső és a belső munkaügyi ellenőrzés szabályai, dokumentációja Béralku A munkabér fizetésének szabályai, bizonylatai, a fizetési előlegre vonatkozó szabályok, üzemi tanács, kollektív szerződés, magán nyugdíjpénztár, önkéntes nyugdíjpénztár, önkéntes egészségpénztár belépési feltételei, előnyei, munkabéren kívüli juttatások, cafetéria rendszer alkalmazása, a cafetéria rendszer szabályainak értelmezése egy rendelkezésre bocsátott konkrét példa alapján Az iktatás, irattározás szerepe, szabályai Az üzleti levél formai követelményei, az arculat formai és tartalmi elemeinek alkalmazása a levelezésben, kereskedelemben használatos levélfajták, az üzleti levél tartalmi követelményei, megszólítás, bevezető és záró formulák alkalmazása, egy konkrét bejövő levél értelmezése, az iratok selejtezésére vonatkozó szabályok alkalmazása, irodatechnikai eszközök A kereskedelmi egység nyitásával kapcsolatos teendők Hatósági engedélyek kiadásának feltételei, határozatok értelmezése egy konkrét példán keresztül, működési engedély, nyitva tartásra vonatkozó szabályok, cégfelirat elhelyezése, tartalma, jelentősége, területfoglalással és a reklámeszközök kihelyezésével, valamint a bolti környezet gondozásával kapcsolatos szabályok, kereskedelmi egység nevének kialakítása, a kirakat szerepe és szabályai, bolti környezet gondozása. 34

212 4. Panziós, falusi vendéglátó 11. évfolyam: Gazdálkodás: Alapfogalmak Egyéni vállalkozás, társas vállalkozási formák jellemzése A vállalkozás környezetének, az igényeknek és a lehetőségeknek a felmérése Üzleti terv fogalma, felépítése, szükségessége, tartalma Forrásteremtés a vállalkozáshoz (saját erő, hitellehetőségek, pályázatokon való részvétel) A pályázatok készítése, lebonyolítása, elszámolása Engedélyek beszerzése, beruházás megvalósítása, minősítés, működési engedély Engedélyező hatóságok Napi tevékenységek: Élelmiszerek összetétele, csoportosítása, tulajdonságai, minősége Ár/érték viszony felismerése Az egészséges étrend fogalma, összeállítása Speciális táplálkozási igény fogalma, kielégítésének lehetőségei Élelmiszerek tárolása, szállítása Hűtve-, fagyasztva tárolás, a hűtőlánc fogalma, biztosítása, megszakadásának okai, következményei Az élelmiszer-szállítás, -tárolás higiéniai követelményei, betartásának módjai Rendelés összeállítása, beszerzés, szállítás lefolytatása, az élelmiszerek tárolása felhasználásig Bevezetés a főzési, sütési munkába Eszközismeret Ételkészítés: levesek, frissensültek, pörköltek, tokányok, főzelékek, mártások, köretek, felvert- és kevert tészták, tájjellegű ételek, szabadban sütés-főzés A terítéssel, terítékkel szemben támasztott követelmények. A terítés szempontjai az étkezés időpontja és/vagy helye alapján. A terítés anyagai, eszközei, asztali díszek és az asztalon történő elhelyezésük szabályai A terítés, felszolgálás szabályai. Öltözködés, viselkedés, kommunikáció Italok csoportosítása (alkoholos, alkohol-mentes), jellemzése. Az italajánlás szempontjai A magyar borok ismerete. Kóstoltatás szabályai. Pohárkiválasztás szempontjai Munka-, tűz- és környezetvédelem fogalma, feladata Biztonságos és higiénikus munkavégzés szabályai, kritériumai Személyi és munkakörnyezeti higiénia. Foglalkozási ártalmak Baleseti veszélyek és veszélyforrások ismerete, baleset-elhárítás, baleset-megelőzés lehetőségei. Az elsősegélynyújtás szabályai. Tűzvédelem, tűzoltás, tűzoltó készülékek, tűz bejelentése Vendégfogadás: A vendégfogadás szabályai A recepciós (és/vagy gazdaasszony, háziasszony) feladatai vendégfogadással kapcsolatban Kommunikáció a vendéggel Az igényfelmérés, és a lehetőségekről való tájékoztatás szabályai Speciális igényű vendég fogalma, a speciális igények csoportosítása, kielégítésének lehetőségei A vagyonvédelem fogalma, szabályai, biztosításának lehetőségei A hagyományok ismerete, csoportosítása, tanításának lehetőségei Tágabb és szűkebb környezet hagyományai, hagyományőrzés lehetőségei 35

213 Népi kismesterségek, népviselet, népszokások ismerete Egyházi ünnepek, helyi hagyományok ismerete, bemutatásuk lehetőségei Hagyományőrző és hagyományteremtő rendezvények, esztendő ünnepeihez kötődő rendezvények Új hagyományok és szokások. Ünnepnaptár A turizmus rendszere és története A vidéki turizmus megjelenési formái A falusi vendéglátás településkörnyezete A falusi turizmus kistérségi, tájegységi értékei és azok hasznosítása A falusi vendéglátásra alkalmas lakókörnyezet kialakítása A szálláshelyek minősítési rendszere, minősége A falusi vendéglátás szervezési feladatai 12. évfolyam: Állattartás, kertművelés: Háziállat fajok és fajták (különös tekintettel az őshonos fajokra és fajtákra) jellemzése, igényeik, tartási körülményeik Háziállat fajok és fajták (különös tekintettel az őshonos fajokra és fajtákra) jellemzése, igényeik, tartási körülményeik Leggyakoribb betegségek ismerete Állati termék-előállítás élettani alapjai Vágóállatok értékelése, vágásérettség, vágósúly Vágás, elsődleges termék-előállítás (hús, csontos hús, belsőségek), töltelékáru készítés (kolbászféleségek, hurkafélék, kenőmájas, disznósajt, füstölt termékek) elméleti alapjai Házi disznóölés, feldolgozás elméleti alapjai Tejtermék (sajt, tejszín, tejföl, túró, vaj) házi előállításának lehetőségei Tartósítási eljárások Higiénia a termék előállításban Növényápolás, növényvédelem, betakarítás, tárolás: gyümölcs, szőlő, zöldségfélék Biotermesztés alapjai Dísznövénytermesztés Gyümölcsfélék feldolgozásának alapjai: ízek, lekvárok, szörpök, gyümölcslevek, befőttek Zöldségfélék tartósításának alapjai Borászati ismeretek Takarítás: Higiénia fogalma, jelentősége, személyi és környezeti higiénia A higiénia biztosításának lehetőségei, módjai Ellenőrzés módja, gyakorisága, ellenőrző hatóságok Tisztítás, fertőtlenítés, takarítás, rovar- és rágcsálóirtás célja, módja, eszközei, anyagai Takarítási technikák: ajtó, ablak, padló és falburkolat, szőnyeg, padlószőnyeg, parketta, fényezett és fényezetlen bútor, kárpit, tükör kád, mosdó, csaptelepek, lefolyó stb. tisztításának módszerei Tisztítószerek csoportosítása hatás és összetétel szerint Fertőtlenítőszerek csoportosítása, jellemzése, felhasználásának feltételei Tisztító, fertőtlenítő szerek mérgező hatása, szabályos felhasználásuk 36

214 5. Gépi forgácsoló 11. évfolyam (2 éves) Szakmai ismeret Forgácsolási alapfogalmak, egyetemes csúcseszterga, esztergálási adatok meghatározása, számítások, hosszesztergálás, síkesztergálás, recézés, fúrás, dörzsárazás, munkabiztonság. Menetkészítési alapfogalmak, menetkészítő eljárások. Menetesztergálás, menetmarás. Forgácsoló szerszámok élgeometriája, forgácsolóerők, technológiai adatok meghatározása. Marási alapfogalmak, szerszámok és befogási módjuk, munkabiztonság. Osztófejek alkalmazása, osztási számítások, horonymarás. Köszörülési alapfogalmak, köszörülés gépei, szerszámai, technológiai adatok. Síkköszörülés, palástköszörülés. Szerszámok élezésének alapfogalmai, élezőgépek. CNC alapfogalmai, programozási módok, mondatszerkesztés. Megmunkáló ciklusok, előkészítő-, segédfunkciók. Programok tesztelése Elsősegélynyújtás, munkabiztonság, tűzvédelem, környezetvédelem elmélete (MKV) A munkavédelem területei. A balesetek fajtái. Foglalkozási megbetegedések. Balesetek, megbetegedések bejelentése, kivizsgálása. A munkavállaló jogai és kötelezettségei. A munkáltató jogai és kötelezettségei. A munkavégzés személyi és tárgyi feltételei. A munkavédelem szervezeti és jogi kérdései. A munkahely biztonságos kialakításának követelményei. Az időszakos felülvizsgálatok. Ergonómiai követelmények. Létrák, állványok biztonságos használatának előírásai. Szimbólumok, biztonsági jelzések. Gépek, berendezések, szerszámok biztonságtechnikája. Anyagmozgatás, anyagtárolás szabályai. Villamos berendezések biztonságtechnikája. Egyéni és kollektív védelem. Munkaegészségügy. Általános tűzvédelmi ismeretek. Tűzveszélyességi osztályok. Tűzveszélyes anyagok. Tűzvédelmi szabályok. Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok (MKV) A munkavédelem területe. A balesetek, megbetegedések fajtái, bejelentése, kivizsgálása. A munkavállaló és munkáltató jogai és kötelezettségei. A munkavégzés személyi és tárgyi feltételei. A munkahely biztonságos kialakítása. Szimbólumok, biztonsági jelzések. Gépek, berendezések, szerszámok biztonságtechnikája. Munkaegészségügy. Általános tűzvédelmi ismeretek. Általános környezetvédelmi ismeretek. Elsősegélynyújtási alapismeretek. Műszaki dokumentációk (RAJZ) Szabványírás. Vonalvastagságok, vonalfajták. Méretmegadás. Nevezetes szögek szerkesztése. Merőlegesek, párhuzamosok szerkesztése. Síkidomok szerkesztése. Érintőegyenesek szerkesztése. Érintőkörök szerkesztése. Csonkolt testek vetületi és axonometrikus ábrázolása. Síklapú- és forgástestek síkmetszése, palástkiterítése, áthatása. Metszetek fajtái és ábrázolásuk. Felületi minőség és hőkezelés megadása a rajzon. Gépelemek ábrázolása. Gépészeti alapmérések (MÉRÉS) Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata. Mérési pontosság. Tűréssel, illesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, táblázatok kezelése. Mérési alapfogalmak, mérési hibák. Műszerhibák. Mérési jellemzők. Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel. Felületi minőség ellenőrzésének és mérésének eszközei. Alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai. Mérési dokumentumok. Anyagismeret, anyagvizsgálat (ANYI) Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai. Vasfémek és ötvözeteik tulajdonságai. Ötvözők hatása a fémekre. A legfontosabb acélfajták és alkalmazási területeik. Könnyűfémek és főbb tulajdonságaik. Nehézfémek és főbb tulajdonságaik. Műanyagok és főbb tulajdonságaik. Segédanyagok és jelentőségük. A kenőanyagok, hűtőanyagok. Fémek alakítása (ALAK) 37

215 Kézi forgácsoló műveletek. Forgács nélküli alakítási technológiák. Lemezmegmunkálások Alkatrészek illesztése. Hántolás. Dörzsárazás. Csiszolás, polírozás. Lemezalkatrész készítése, kiterített hossz-számítás. Kiterített rajz elkészítése. Alapszerelések végzése (ALSZER) Oldható és nem oldható kötések fajtái, alkalmazása. Szerelések biztonságtechnikája, környezetvédelme. Korrózióvédelem célja, fajtái. Anyagvizsgálatok (ANYVI) Fémek és nemfémes anyagok jellemző tulajdonságai. Anyagok alapigénybevétele. Anyagok károsodása. Roncsolásos anyagvizsgálatok. Szilárdsági vizsgálatok. Keménységvizsgálatok. Ismételt igénybevételi vizsgálatok. Hőtechnikai tulajdonságok. Villamos tulajdonságok. Korróziós tulajdonságok. Anyagkiválasztás, anyaghibák. Technológiai tulajdonságok. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok. Szakmai ismeret (SZI) A forgács fogalma, jelentésköre. Forgácsoló mozgások. Forgácsoló szerszámok. Szakmai számítások. Egyetemes eszterga felépítése, működése. Esztergálás technológiája, szerszámai számítások. Menetkészítő eljárások, menetek jellemzői, ellenőrző eszközök. Marás technológiája, szerszámai, számítások. Marógépek felépítése, működése. Osztási eljárások. Köszörülés technológiája, szerszámai, számítások. Köszörűgépek felépítése, működése. Szerszámélező gép felépítése, működése. CNC gépek felépítése, működése, programozásának alapjai. CNC technika jelentősége, múltja, jelene és jövője. 12. évfolyam (két éves) Szakmai ismeret (SZI) A forgács fogalma, jelentésköre. Forgácsoló mozgások. Forgácsoló szerszámok. Szakmai számítások. Egyetemes eszterga felépítése, működése. Esztergálás technológiája, szerszámai számítások. Menetkészítő eljárások, menetek jellemzői, ellenőrző eszközök. Marás technológiája, szerszámai, számítások. Marógépek felépítése, működése. Osztási eljárások. Köszörülés technológiája, szerszámai, számítások. Köszörűgépek felépítése, működése. Szerszámélező gép felépítése, működése. CNC ismeret (SZI) Különböző CNC vezérlők ismerete. CNC vezérelt szerszámgépek alapvető programozásának ismerete. Egyszerű megmunkáló programok írása. 10 évfolyam (előrehozott) Szakmai ismeret Forgácsolási alapfogalmak, egyetemes csúcseszterga, esztergálási adatok meghatározása, számítások, hosszesztergálás, síkesztergálás, recézés, fúrás, dörzsárazás, munkabiztonság. Menetkészítési alapfogalmak, menetkészítő eljárások. Menetesztergálás, menetmarás. Forgácsoló szerszámok élgeometriája, forgácsolóerők, technológiai adatok meghatározása. Marási alapfogalmak, szerszámok és befogási módjuk, munkabiztonság. Osztófejek alkalmazása, osztási számítások, horonymarás. Köszörülési alapfogalmak, köszörülés gépei, szerszámai, technológiai adatok. Síkköszörülés, palástköszörülés. Szerszámok élezésének alapfogalmai, élezőgépek. 38

216 11. évfolyam (előrehozott) Szakmai ismeret (SZI) A forgács fogalma, jelentésköre. Forgácsoló mozgások. Forgácsoló szerszámok. Szakmai számítások. Egyetemes eszterga felépítése, működése. Esztergálás technológiája, szerszámai számítások. Menetkészítő eljárások, menetek jellemzői, ellenőrző eszközök. Marás technológiája, szerszámai, számítások. Marógépek felépítése, működése. Osztási eljárások. Köszörülés technológiája, szerszámai, számítások. Köszörűgépek felépítése, működése. Szerszámélező gép felépítése, működése. CNC ismeret (SZI) Különböző CNC vezérlők ismerete. CNC vezérelt szerszámgépek alapvető programozásának ismerete. Egyszerű megmunkáló programok írása. 39

217 6. Géplakatos 11. évfolyam (2 éves) Általános gépészeti munka-, baleset-, tűz- és környezetvédelmi feladatok (MKV) A munkavédelem területe. A balesetek, megbetegedések fajtái, bejelentése, kivizsgálása. A munkavállaló és munkáltató jogai és kötelezettségei. A munkavégzés személyi és tárgyi feltételei. A munkahely biztonságos kialakítása. Szimbólumok, biztonsági jelzések. Gépek, berendezések, szerszámok biztonságtechnikája. Munkaegészségügy. Általános tűzvédelmi ismeretek. Általános környezetvédelmi ismeretek. Elsősegélynyújtási alapismeretek. Műszaki dokumentációk (RAJZ) Szabványírás. Vonalvastagságok, vonalfajták. Méretmegadás. Nevezetes szögek szerkesztése. Merőlegesek, párhuzamosok szerkesztése. Síkidomok szerkesztése. Érintőegyenesek szerkesztése. Érintőkörök szerkesztése. Csonkolt testek vetületi és axonometrikus ábrázolása. Síklapú- és forgástestek síkmetszése, palástkiterítése, áthatása. Metszetek fajtái és ábrázolásuk. Felületi minőség és hőkezelés megadása a rajzon. Gépelemek ábrázolása. Gépészeti alapmérések (MÉRÉS) Mérés, ellenőrzés fogalma és folyamata. Mérési pontosság. Tűréssel, illesztéssel kapcsolatos alapfogalmak, táblázatok kezelése. Mérési alapfogalmak, mérési hibák. Műszerhibák. Mérési jellemzők. Mérés egyszerű és nagypontosságú mérőeszközökkel. Felületi minőség ellenőrzésének és mérésének eszközei. Alak- és helyzetmérésének eszközei, módjai. Mérési dokumentumok. Anyagismeret, anyagvizsgálat (ANYI) Alapanyagok csoportosítása és tulajdonságai. Vasfémek és ötvözeteik tulajdonságai. Ötvözők hatása a fémekre. A legfontosabb acélfajták és alkalmazási területeik. Könnyűfémek és főbb tulajdonságaik. Nehézfémek és főbb tulajdonságaik. Műanyagok és főbb tulajdonságaik. Segédanyagok és jelentőségük. A kenőanyagok, hűtőanyagok. Fémek alakítása (ALAK) Kézi forgácsoló műveletek. Forgács nélküli alakítási technológiák. Lemezmegmunkálások Alkatrészek illesztése. Hántolás. Dörzsárazás. Csiszolás, polírozás. Lemezalkatrész készítése, kiterített hossz-számítás. Kiterített rajz elkészítése. Alapszerelések végzése (ALSZER) Oldható és nem oldható kötések fajtái, alkalmazása. Szerelések biztonságtechnikája, környezetvédelme. Korrózióvédelem célja, fajtái. Anyagvizsgálatok (ANYVI) Fémek és nemfémes anyagok jellemző tulajdonságai. Anyagok alapigénybevétele. Anyagok károsodása. Roncsolásos anyagvizsgálatok. Szilárdsági vizsgálatok. Keménységvizsgálatok. Ismételt igénybevételi vizsgálatok. Hőtechnikai tulajdonságok. Villamos tulajdonságok. Korróziós tulajdonságok. Anyagkiválasztás, anyaghibák. Technológiai tulajdonságok. Roncsolásmentes anyagvizsgálatok. Melegüzemi gyakorlatok (MELEG) Kovácsolási technológia. Hőkezelések elméleti alapjai, technológiája, szerszámai, berendezései. Izzítás. Edzés. Nemesítés. Gépészeti kötések elméleti alapjai (KÖTÉS) Oldható és nem oldható kötések, alkalmazási területeik. Csavarkötés. Ékkötés. Reteszkötés. Bordáskötés. Csapszegkötés. Szegecskötés. Zsugorkötés. Hegesztés. Forrasztás. Ragasztás. Gépelemek beállítása (GÉPE) Forgó mozgást közvetítő gépelemek. Dörzshajtás. Kötélhajtás. Szíjhajtás. Ékszíjhajtás. Fogaskerékhajtás. Csigahajtás. Lánchajtás. Tengelyek. Csapágyak. Tengelykapcsolók. Hajtóművek. Irányváltók. Mozgásátalakítók. 40

218 12. évfolyam Nagypontosságú geometriai mérések (ANYVI) Mérési fogalmak, mérési hibák. Mérési hibák, műszerhibák. Mérés nagypontosságú mérőeszközökkel. Külső és belső felületek mérése, ellenőrzése. Szögek mérése, ellenőrzése. Tűrések kiválasztása, táblázatok kezelése. Mérőhasábok és idomszerek. Külső és belső menetek mérésének, ellenőrzése. Megmunkálások (MUNK) Gépi forgácsoló eljárások. Esztergálás. Fúrás. Marás. Gyalulás. Vésés. Köszörülés. Hántolás. Csiszolás. Tükrösítés. Üzembe helyezés (ÜZEM) Emelőgépek és szállítóberendezések működése, felépítése, beállítása. Lemezmegmunkáló gépek, szerszámgépek Hidraulikus szállítógépek működése, felépítése, beállítása. Légszállítógépek működése, felépítése, beállítása. Belsőégésű motorok működése, felépítése, beállítása. Gépelemek beállítása (GÉPE) Forgó mozgást közvetítő gépelemek beállítása, üzemeltetése. Tengelykapcsolók beállítása, üzemeltetése. Fékek beállítása, üzemeltetése. Mozgás-átalakító elemek beállítása, üzemeltetése. Hajtóművek beállítása, üzemeltetése. Vázszerkezetek, egyenes vez.etékek beállítása 41

219 7. Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító 11. évfolyam: Szakrajz: Rajzszabványok. Vetületi és axonometrikus ábrázolás. Metszetábrázolások, szelvény, egyszerűsített ábrázolások. Mérethálózat felépítése, különleges méretmegadások. Tűrés, alak és helyzettűrés, illesztés. Felületi érdesség. Jelképes ábrázolások. Alkatrészrajzok felvételi vázlata, rajzolvasás. Összeállítási rajzok, alkatrész rajzok, rajzdokumentációk olvasása, elemzése. Fémszerkezetek rajzai. Technológiai rajzok. Kapcsolási vázlatok. Villamos-, hidraulikus-, pneumatikus rendszerek rajzai. Folyamatábrák, nomogramok. Anyagismeret: Gyakorlati jelentőségű szabványos ötvözetek. Ipari vasötvözetek. Az ötvözők és szennyezők hatása az acélok tulajdonságaira. Az acélok osztályozása, és jelölései MSZ és EN szerint. A vas és acélöntvények osztályozása és jelölései az MSZ és az EN szerint. Az alumínium, réz, ón, ólom, horgany ötvözőanyagai, ötvözeteinek osztályozása és jelölése az MSZ és az EN szerint. Nem fémes anyagok tulajdonságai. Tüzelő és kenőanyagok jellemző tulajdonságai, felhasználásuk, jelölésük. Anyagkiválasztás. Az anyagkiválasztás műszaki, gazdasági szempontjai. Anyagok tulajdonságai (mechanikai, technológiai). Az anyagok kikeresése, táblázatok és szabványok használata. Gépelemek: A kötések fogalma, alkalmazási területük. Oldható kötések: csavarkötés, ék-, retesz-, csapszeg- bordástengely-és poligonkötések jellemzői. Nem oldható kötések: szegecs-, hegesztett-, forrasztott-, ragasztott kötések jellemzői. Zsugorkötés. Tengelyek, csapágyazások, csapágybeépítések, csapágyak kiválasztása. Tömítések. Tengelykapcsolók fajtái, működése, szerelése. Fékek működtetése. Nyomatékátszármaztató hajtások. Lapos-, ék-, lánc-, fogas-szíj, fogaskerékhajtások. Rugók és lengéscsillapítók alkalmazási területei, jellemzőik. Gépek rugalmas ágyazása. Csövek, csőszerelvények, tömítések. Munkavédelem: Munkavédelem célja, alapfogalmai. Munkabiztonsági, ergonómiai követelmények. Tűzveszélyes anyagok. Tűzveszélyességi osztályba sorolás. Természet és környezetvédelem. Az elsősegélynyújtó kötelességei. Elsősegélynyújtás. Javítástechnológiák: A gépjavítás fogalma és fajtái. Javítási rendszerek. A gépjavítás technológiai folyamata. A javítás műveleti sorrendje. A gépátvételtől (külső tisztítás, szétszerelés, alkatrészmosás, hibafelvétel, alkatrész csere vagy javítása, elő és végszerelés, beállítás, beszabályozás, bejáratás, végkikészítés) a gépátadásig. Tisztítási eljárások. Gépalkatrészek felújítása: hegesztéssel, ragasztással, műanyag felvitellel, fémszórással, elektrokémiai eljárásokkal, felületkezelő mechanikai és kémiai eljárásokkal. Gépelemek javítása, szerelése: kötőgépelemek hibái és javításuk, furatos alkatrészek, sima tengelyek felújítása, bordás és bütykös tengelyek felújítása, sikló és gördülő csapágyak javítása, szerelése, szíj-, lánc-, fogaskerék-, csigahajtás javítása, szerelése, rugók javítása, szerelése, csövek csőszerelvények, tömítések javítása, szerelése. Mezőgazdasági erőgépek: Motorok csoportosítása és működési elvük. A motorok szerkezete, vezérlése. A motorok tüzelőanyag-ellátása. A motorok szabályozása. Motorok kenése, és hűtése. Mechanikus teljesítmény-átvitel. A kerekes járművek járószerkezete és kormányzása. A járművek fékezése. Hidraulikus teljesítmény-átvitel. Vonó-, függesztő és emelőszerkezetek. Alváz és felépítmény. Lánctalpas traktorok járószerkezete és kormányzása. Járművek elektromos berendezései. Erőgépek stabilitása és üzemi jellemzői. 42

220 Mezőgazdasági munkagépek: A talajművelés. Agrotechnikai követelmények. A talajművelés gépei. A tápanyagvisszapótlás gépei. A vető-, ültető- és palántázó gépek. A növényvédelmi gépek. Az anyagmozgató gépek. Az öntözőgépek. A szemestermények utókezelésének gépei. A takarmányelőkészítő és kiosztó gépek. Az itatóberendezések. A trágyaeltávolítás módjai az állattartó telepeken. A fejés gépei. Gépjavítás: A gépüzemfenntartás feladata. A gépjavítás tervezése. A hengertömb, forgattyús hajtómű, vezérmű, a hűtő, kenőberendezések, a tüzelőanyagellátó-berendezések, javítása, szerelése. A felújított motor bejáratása. Az erőátviteli-, a futómű-, kormány-, a fékberendezések javítása, szerelése. A hidraulikus rendszerek berendezéseinek javítása, szerelése. A gépjárművillamossági berendezések javítása, szerelése. Munkagépek és majori gépek, berendezések javítása, szerelése. Az erőgépek, munkagépek, gépészeti berendezések karbantartása. A gépjavítás, szerelés, karbantartás dokumentációi. 12. évfolyam: Mezőgazdasági ismeretek: A talaj fogalma. A talaj fő típusai, javítása, talajvédelem. A talajművelés célja és feladata. A talajművelés alapműveletei és eszközei. A talajműveléssel szemben támasztott agrotechnikai követelmények. Magyarország éghajlata, éghajlati körzetei. Az időjárás és az éghajlat szerepe a növénytermesztésben és az állattenyésztésben. A virágos növény szervei. A növények életműködése. A vegetatív és generatív szervek felépítése, működése. A növények táplálkozása, tápanyag és vízfelvétele. A növények szaporodása. Az őszi és tavaszi vetésű növények talajművelési rendszere. A szerves és szervetlen trágyázás módjai. A vetés módjai, a vetőmag mennyisége, a vetés mélysége, a vetés végrehajtása. A vetés agrotechnikai követelményei. Növényápolási és növényvédelmi eljárások. Az öntözés módjai. A betakarítás módjai és gépei. Gabonafélék, pillangósvirágú növények, ipari növények, gyökér és gumós növények. Tenyésztett állatok külső és belső értékmérő tulajdonságai. Az egyes állatfajták tenyésztése és szaporítása. A vemhesség. Az ellés, az ellés körüli teendők. Az állatok felnevelése és takarmányozása. Zöldtakarmányok, erjesztett takarmányok, gyökgumós és lédús takarmányok. Szénák és szénalisztek. Magvak és termések. Takarmány-kiegészítők. Az etetés technikája és technológiája. Az ivóvíz és az itatás módjai. Szarvasmarha, sertés, baromfi tartástechnológiája. Az állattartó telepek víz-és takarmány ellátása. A trágya eltávolítása. Fejőházak, fejési rendszerek. Állattartó telepek kiszolgálása. Mezőgazdasági munkagépek: A szálastakarmányok betakarításának gépei. Kaszáló, rendkezelő, bálázó, rendfelszedő, szecskázó gépek szerkezeti felépítése, működése, beállítása, üzemeltetése. A gabonabetakarítás gépei. Az arató-cséplőgép szerkezeti felépítése, működése, beállítása, üzemeltetése. A kukorica-betakarítás gépei. Az arató-cséplő gép átalakítása morzsolásos és szem-csutka betakarításra. Tájjellegű növények betakarítása. A gépek szerkezeti felépítése, működése, beállítása, üzemeltetése. A betakarítógépek kiszolgálása. A kapcsolódó termesztéstechnológiai folyamatok megismertetése. Mezőgazdasági gépek üzemeltetése: Gépcsoportok összeállításának általános kérdései. A munkagépek vonóerő, nyomaték, teljesítmény szükséglete. A járómunkát és szállítást végző gépcsoportok összeállítása. A gépcsoportok üzemeltetését befolyásoló tényezők. Gépkapcsolások. Gépi munkák tervezése, teljesítménymutatók, számítások. Az erőgépek fordulékonysága különböző rendszerű munkagépekkel. A traktorok és kapcsolt munkagépek fordulási sugara. Fordulási módok, fordulók hossza és a forgószélesség. A gépcsoportok mozgásmódja. Üzemanyag-ellátás, - 43

221 kezelés, és -tárolás. Erőgépek, önjáró munkagépek üzemanyag fogyasztása. A üzemanyag, hajtó és kenőanyag-ellátás tervezése, megszervezése. Mezőgazdasági gépek karbantartása, korrózió elleni védelme, tárolása. Mezőgazdasági munkák üzemeltetési feladatai: talajművelés-, tápanyagvisszapótlás-, vetés-, ültetés-, palántázás-, növényvédelem-, növényápolás-, anyagmozgatás, öntözés, betakarítás-, szemestermény utókezelés gépeinek üzemeltetése. Majori gépek és berendezések üzemeltetési kérdései. Diagnosztika: A diagnosztikai műszeres vizsgálatok elméleti alapjai. A műszerek kiválasztása. Az eszközök felépítése, működése, kezelése, műszaki paraméterek megadása. A mérési körülmények, technológia elsajátítása, a kapott értékek gyakorlati alkalmazása. Belsőégésű motorok-, hidraulikus berendezések-, elektronikai rendszerek-, teljesítmény-átvitelei rendszerek-, futóművek és kiegészítő berendezések vizsgálati eszközei, eljárásai. A kapott adatok értékelése. Vállalkozási ismeretek: Vállaklozási formák. Egyéni és társas vállalkozások. A családi vállalkozás. Az üzleti vállalkozás fogalma, céljai. Vállalkozás beindításával, működtetésével kapcsolatos jogi és adminisztratív teendők, eljárások. Az üzleti vállalkozás tervezése, az üzleti terv készítésének lépései. Az üzleti terv fejezetei, formai és tartalmi követelményei. Nyomtatott és elektronikus dokumentumok. Kapcsolattartás a megrendelőkkel és partnerekkel. A szolgáltatás marketing tevékenysége. Önköltség, jövedelmezőség, hatékonyság. A jövedelmezőséget befolyásoló tényezők. Ár és költségkalkulációk. A bizonylat fogalma, fajtái. A számviteli bizonylat alaki és tartalmi kellékei. A szolgáltatás bizonylatai, számlák készítése. Dokumentálási hibák. Vállalkozási alapismeretek vállalkozás emberi tényezőit, valamint az üzleti etika és a versenytörvény szabályai, gazdasági alapfogalmak, árugazdaság és a piac jellemzői, egyéni vállalkozás beindításának és a tevékenység folytatásának feltételei, gazdasági társaságok és társas vállalkozások jellemzői, a jogi szabályozás rendszere, kötelmi jog, agrárpiaci rendtartás, munkaviszonyra vonatkozó rendelkezések, munkavégzésre vonatkozó szabályozás, társadalombiztosításra vonatkozó szabályozás, pénz szerepe a piacgazdaságban, hitelekre vonatkozó meghatározások és összefüggések, pénzforgalom módjai, adó és adójogi fogalmak, adózásra vonatkozó szabályok, számvitelre vonatkozó szabályok, egyszeres könyvvitel alapszabályai, üzleti vállalkozás tervezésének alapszabályai, marketing tevékenység alapismeretei 44

222 8. Festő, mázoló és tapétázó 9. évfolyam Építési alapismeretek (SZAI) Az építőanyagok tulajdonságai. A kőzetek, építési kerámiák, építési kötőanyagok, természetes kőanyagok, habarcsok, beton és a vasbeton, mesterséges kövek, fémek, építőfa, szigetelőanyagok, műanyagok, üveg, festékek, segédanyagok. Az építőipar feladata, felosztása, magasépítő, mélyépítő ipar jellemzői. Településrendezés, közművek. Épületek, építmények csoportosítása rendeltetés szerint, és jellemzőik. OTÉK. Építési telek beépíthetőségének módjai, lakóépületek fajtái, helyiségei. Épületszerkezetek fajtái, alapok, földmunkák, falak, födémek, lépcsők, fedélszerkezetek, nem teherhordó szerkezetek, válaszfalak, kémények, szellőzők, nyílászárók, szigetelések, burkolatok, korlátok, segédszerkezetek, zsaluzatok, állványok, dúcolások. Festés (FEST) Anyagok általános fizikai, kémiai, hőtechnikai, hidrotechnikai tulajdonságai. Bevonatok tapadása, adhézió kohézió. Anyagok konzisztenciája, viszkozitása, tixotrópia. Falfelület diagnosztika, felületelőkezelés, előkészítés szerszámai, eszközei, gépei. Alapfelületek fajtái, tulajdonságai, preventív védelme, esetleges szigetelése. Fogadófelület kialakítása festéshez, mázoláshoz, tapétázáshoz. Nem festendő felületek megóvása. Felületfestés anyagai, segédanyagai, szerszámai, eszközei, gépei. Munka-időszámítás, időnormák. Felület előkészítés, felületfestés anyagszükséglet számítása. Felmérés tervrajzról, és-vagy helyszínen, időterv készítése. Kül- és beltéri festékek fajtái, tulajdonságai, alkalmazási területei, kivitelezése. Színelmélet. Homlokzatok festése, vonatkozó előírások, anyagok, technológiák. Egyszerű díszítési eljárások, vonalazás, hengerezés, sablonmintázás. Egyéb díszítő technikák, és azok eszközei, fallazúr technológiák, egyszerű márványhatású festések, színfröcskölés, strukturált felület képzés, faerezet utánzat. Kül- és beltéri díszítőelemek fajtái, alkalmazási lehetőségei, alapfelületei. Munkavédelem (MKV) Biztonságos munkavégzés feltételei, jogszabályi háttere. Tűzvédelmi előírások az építőiparban. Munkavégzés tárgyi és személyi feltételei. Építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai. Kockázatelemzés, értékelés ismertetése, foglalkozási ártalmak. Munkavédelmi eszközök és használatuk. Balesetvédelmi előírások gépek és szerszámok esetében. Szállítási, közlekedési és anyagmozgatási előírások. Elsősegélynyújtás. Környezetvédelem, veszélyes hulladékok. Építési terület minimális munkavédelmi és szociális előírásai. Szakrajz (RAJZ) Építőipari műszaki rajz alapjai, rajzeszközök, szabványok, méretarányok. Síkmértani alapszerkesztések. Vetületi ábrázolás. Az axonometrikus ábrázolás. A perspektivikus ábrázolás. 10. évfolyam Anyagismeret (ANYI) Építőiparban alkalmazott fa szerkezetek fajtái, tulajdonságai. Faszerkezetek károsodását megakadályozó anyagok. Tűz elleni védelemre, lángmentesítésre szolgáló anyagok. Az építőiparban használt fémek fajtái, tulajdonságai. Fémfelületeken használható alapozó rendszerek, tapaszok fajtái, közbenső és fedőbevonatok. A mázolás anyagai, segédanyagai. Fa-, fém-, falfelületek alapozó anyagai. Fémfelületek viselkedése az átlagosnál magasabb hő hatására, tűz elleni védelemre szolgáló anyagok, tűz gátló bevonatok. 45

223 Mázolás (MÁZOL) Fa-, fém-, falszerkezetek felületképzése. Felületek vizsgálata, régi bevonatok eltávolítása, felület előkészítése. Fafelület előkezelése, folt- és simítótapaszolás, közbenső bevonatok. Fafelületek pácolása, színezés, azúrozás készítése vékony, vagy vastag lazúrokkal, zománclakkozás, színtelen lakkozás. Fémfelületek vizsgálata, tapadó szennyeződések eltávolítása. Fémfelületen alkalmazott alapozó rendszerek, tapaszok. Speciális bevonatok. Könnyű és színesfém felületek mázolása. Fal-, fém-, fa-, műanyag-, üveg felületek vizsgálata, kijavítása. Fal-, fa-, fém-, műanyag felületek bevonatainak eltávolítása Munkavédelem (MKV) Balesetmentes munkavégzés feltételei, területei, jogszabályi háttere. A munkavégzés tárgyi, személyi feltételei. A munkáltató, munkavállaló jogai és kötelessége. Veszélyforrás, veszélyes anyag, ellenük való védekezés. Munkavédelmi üzembe helyezés. Biztonsági jelzések fajtái, szerepe. Az építési tevékenység emberre gyakorolt káros hatásai. Foglalkozás egészségügy. Munkaélettan, munkalélektan (munkapszichológia), munkakörülmények. Munkavédelemi eszközök és használatuk. Gépek munka- és balesetvédelmi berendezései, előírásai. Teendők baleset, foglalkozási megbetegedés esetén. Elsősegélynyújtás. Sérülés fogalma, sebek fajtái. Tűzvédelem, tűzveszélyességi osztályok. Tűzoltó eszközök, készülékek, tűzoltás módjai. Érintésvédelem, villamos áram élettani hatásai. Anyagmozgatásra vonatkozó szabályok. Természetvédelem, környezetvédelem. Hulladékkezelés, hulladékhasznosítás. Bontási munkák szabályai, menete, veszélyei. Állványozás biztonságtechnikája. Asztalosipari eszközök munkavédelmi előírásai. Szakmai ismeret (SZI) Különleges festési eljárások, színfröcskölés, durva fröcskölés, felületélénkítés, szivacshengerezés, plasztikus vonalazás, síkornamentika festése, plasztikus ornamentika festése, textil-mintázatú festés, plasztikus vonalazás, márványutánzatú festés, faerezetet utánzó festés, patinázás. Díszítő munkák, díszítőelemek alkalmazási lehetőségei, alapfelületei. Kül- és beltéri díszítőelemek fajtái ragasztó és kötőanyagai. Díszítő minta készítése, stukkó díszítés. Síkornamentika festése, plasztika festése. Mennyezeten, oldalfalon alkalmazható keményhab táblás díszítőelemek elhelyezése. Tapétázás (TAP) Tapéták, ragasztók és tapétázási kellékek fajtái, alkalmazási területei. Könnyűtapéták, papírtapéták, középnehéz tapéták, nehéztapéták, műanyag, habosított, textil tapéták, fém- és fémhatású tapéták, különleges (speciális) tapéták, duplex tapéták. Szálas falborító anyagok átfesthető tapéták, fűrészporos tapéták átfesthető tapéták, PVC fóliák, műbőrök, folyékony tapéták. Tapétázási kellékek. Tapétaragasztók fajtái, keményítő, cellulóz, műgyanta, ragasztókombinációk, oldószeres ragasztók. 46

224 9. Kőműves 11. évfolyam SZAKRAJZ: A rajzolás eszközei, az eszközök használata. A rajzolás alapjai: a szabványos rajzlapméretek, keretezések. A szabvány fogalma, a rajzi szabványok. Az építőipari szabványok. Az építészeti rajzokon alkalmazott vonalfajták, vonalvastagságok. A méretarányok. Síkmértani alapszerkesztések. Vetületi ábrázolás: a vetületi ábrázolás elemei, módszerei. A pontábrázolása. Az egyenes ábrázolása. A síkok ábrázolása vetületekkel. Síklapú testek ábrázolása. Összetett testek ábrázolása. Az axonometrikus ábrázolás: Az axonometrikus ábrázolási mód tulajdonságai. Az egyméretű axonometria. A kétméretű axonometria. A frontális axonometria. A síklapú testek ábrázolása. A kocka ábrázolása. A hasáb axonometrikus ábrázolása. A gúla axonometrikus ábrázolása. A perspektivikus ábrázolás. A perspektivikus ábrázolás tulajdonságai. A perspektív rendszer felépítése. ÉPÍTÉSI ALAPISMERETEK (Építőipari alapismeretek): Alapanyagok: Az építőanyagok eredete, felépítése és szerkezete. Az építőanyagok tulajdonságai. A kőzetek keletkezése és felosztása. Az építési kerámiák. Az építési kötőanyagok. A természetes kőanyagok. A habarcsok. A beton és a vasbeton. A mesterséges kövek. A fémek. Az építőfa. A szigetelőanyagok. A műanyagok. Az üveg. A festékek. A segédanyagok. Alapfogalmak: Az építőipar feladata (új épület építése, meglévő létesítmény karbantartása. épületek tatarozása, felújítása, műemlék jellegű épületek rekonstruálása, épület bontása). Az építőipar felosztása (magasépítő ipar és jellemzői, mélyépítő ipar és jellemzői). Települési infrastruktúra (lakásállomány, lakossági közszolgáltatás létesítményei, közüzemi hálózatok, közüzemi szolgáltatások és közművek, szállítási, közlekedési hálózatok és létesítmények, a településüzemeltetést szolgáló létesítmények). Épületek, építmények csoportosítása rendeltetés szerint, és jellemzőik (lakóépületek Középületek, ipari épületek, mezőgazdasági épületek). Lakóépületek kialakítása, elhelyezése, tájolása. Az építési területtel, telekkel szembeni követelmények (fekvés, tájolás, terepviszonyok, talajviszonyok, talajvíz, közmű ellátottság, megköze-líthetőség, telekméret). Az építési telek beépítését befolyásoló tényezők (OTÉK). Építési telek beépíthetőségének módjai (szabadon álló beépítés, oldalhatáron álló beépítés, ikres beépítés, zártsorú beépítés, társasházak jellemzői). Az épület elhelyezését meghatározó tényezők (talajvíz, zajhatások, stb.) Lakóépületek fajtái ( lakás, családi ház, ikerház, sorház, láncház, átrium ház, többszintes lakóépületek. A lakóépületek helyiségei, azok rendeltetése és játosságai (nappali, hálószoba, konyha, étkező, fürdőszoba és WC, garázs, közlekedő, tároló helyiségek). Épületszerkezetek: Épületszerkezetek fogalma. A szerkezeteket érő hatások. Az épületszerkezetek csoportosítása. Szerkezetekkel szemben támasztott követelmények. Épületszerkezetek fejlődése. Teherhordó szerkezetek. Alapok. Földmunkák. Falak. Födémek. Lépcsők. Fedélszerkezetek. Nem teherhordó szerkezetek: válaszfalak, kémények, szellőzők, nyílászárók, szigetelések, burkolatok, korlátok, segédszerkezetek, zsaluzatok, állványok, dúcolások. SZIGETELÉSEK: Vízszigetelések: Épületeket érő nedvesség-, hő- és hanghatások. A szerkezetek és anyagok viselkedése nedvesség-, hő- és hanghatásra. Védekezés a nedvesség-, hő- és hanghatás ellen. Szigetelések anyagai: kellősítő anyagok, nedvesség elleni szigetelés anyagai, kiegészítő anyagok (hajlaterősítő, 47

225 szigetelések áttörésénél elhelyezésre kerülő anyagok). A szigetelő anyagok tárolása, tárolási előírások, anyagkezelési eljárások, a szigetelő anyag szavatossága. A szigetelések kivitelezése során keletkezett hulladékok kezelése, tárolása. Az épületeket érő, talajból származó nedvességgel szembeni védekezés technológiai megoldásai: szigetelések aljzata (vízszintes, függőleges). Talajpára és talajnedvesség elleni vízszintes és függőleges szigetelések: lemezek toldása és rögzítése. Bevonat-szigetelések (kent és szórt) Pillérek, csőáttörések, mozgási hézagok szigetelése. Talajvíznyomás elleni szigetelések. Lemezek toldása és rögzítése. Hajlaterősítés, szigetelés leterhelése. Pillérek, csőáttörések, mozgási hézagok szigetelése. Üzemi és használati víz elleni szigetelés technológiai megoldásai: aljzat kialakítása, lejtés, vízelvezetés megoldása. Szigetelés függőleges felületen, felvezetési magasság, előtétfal. Szigetelés vízszintes, lejtéses felületen. Utólagos vízszigetelés: az épületszerkezetek nedvesedésének oka, feltárási módok. Utólagos falszigetelési eljárások: mechanikus módszer (falbontás, falátvágás, szigetelőlemez bejuttatása a vízszintes habarcshézagba), vegyi eljárások (injektálás) elektro-ozmotikus eljárás, utólagos szivárgó rendszer. Kiviteli tervdokumentáció szigetelésre vonatkozó elemei, részletrajzok. A szigetelések anyagjelölése a terveken. Hő- és hangszigetelés: Épületeket érő hőhatások. Hőtechnikai ismeretek. Hőtechnikai jellemzők. A hőhíd és következménye. Hőszigetelési anyagok: a hőszigetelő anyagokkal szembeni követelmények, a hőszigetelés alapanyagai (szerves, szervetlen). A szálas hőszigetelő anyagok jellemzői, fajtái. Az üreges (pórusos) hőszigetelő anyagok jellemzői, fajtái. Az ömlesztett hőszigetelő anyagok jellemzői, fajtái. A hőszigetelés kiegészítő anyagai, elemei. A hőszigetelési technológiák: a hőszigetelések fogadófelülete, falszerkezetek hőszigetelése, lábazati falak, épülethatároló falak és nyílásáthidalók, födémszerkezetek hőszigetelése, koszorúk, erkélyek, pincefödém, padlásfödém, terasz, loggia (fűtött tér felett), talajon fekvő padló hőszigetelése, hőszigetelő rendszer technológiája, utólagos hőszigetelés készítésének feltételei, technológiája. Hőszigetelési csomópontok értelmezése, technológiai sorrend meghatározása. Épületeket érő hanghatások, akusztikai alapfogalmak. Hangszigetelési anyagok: Léghangokkal szemben alkalmazott anyagok. Testhangokkal szemben alkalmazott anyagok. Hangszigetelési technológiák: falak esetén, födémek esetén. BETONOZÁS: Beton és vasbeton anyagai: Beton és vasbeton anyagai, alkotói. A beton kötőanyaga, adalékanyagai, keverővize, a frissbeton és megszilárdult beton tulajdonságait módosító adalékszerek. A cementek fajtái, változatai, jelölésük, és jellemző tulajdonságuk, tárolása. Az adalékanyagok változatai, jellemző tulajdonságai, tárolásuk. A keverővízzel szemben támasztott követelmények. A betonok jelölése és osztályozása. A frissbeton-összetételének meghatározás módozatai (tapasztalati úton, receptek által, és az egyedileg tervezett). A tervezett betonjellemzők eléréséhez igazodó keverési összetétel meghatározása. A betonkeverék bedolgozásának időhatárai. A beton tömörítése. A beton szilárdulási folyamata, és ezt befolyásoló tényezők. A helyszínen megkevert-, vagy a helyszínen fogadott frissbeton tervi jellemzőinek vizsgálata, minőségtanúsítása. A szerkezeti jellemzőkhöz, azok méreteihez, a vasalásokhoz és a bedolgozási körülményekhez igazodó szakszerű frissbeton bedolgozás előírásai, szakmai szabályai. A bedolgozott frissbeton utókezelésére vonatkozó előírások és szakmai szabályok, a beton megkívánt jellemzőihez és szilárdulási körülményeihez igazodva Megszilárdult betonok minőségi jellemzői (szilárdságok, testsűrűség, vízzáróság, fagyállóság, kopásállóság, stb.), ezek változatai, jelölései. Betonacélok fajtái, tulajdonságuk, megmunkálásuk, tárolásuk. Beton és vasbeton szerkezetek készítése: 48

226 Épületszerkezetek fogalma: épületek, építmények szerkezeti részei, azok csoporto-sítása. Beton és vasbeton anyagú tartószerkezetek, nem teherhordó szerkezeti részek. Függőleges szerkezetek készítése betonból, vasbetonból. Alapszerkezetek. Alapszerkezetek földmunkái (vonalas, tömbös). Sík és mély alapok. Falszerkezetek. Pillérek, oszlopok. Függőleges szerkezetek vasszerelése, vasalási rajza. A beton és vasbeton szerkezetek anyagszükségleti számítása. Vízszintes szerkezetek készítése monolit vasbetonból. Nyílásáthidalások. Vasbeton koszorúk. Födémek. Erkélyek. Vízszintes szerkezetek vasszerelése, vasalási rajza. A beton és vasbeton szerkezetek anyagszükségleti számítása. Részletrajzok készítése. Vízszintes szerkezetek szerelése előregyártott elemekből. Előregyártott vasbeton födémek készítésének technológiája: vasbeton gerendás-béléstestes födémek, vasbeton pallós födémek, félmonolit födémek. Előregyártott áthidalások készítésének technológiája: vasbeton, gerendás áthidalások, kéregelemes áthidalások, pórusbetonos áthidalások, zsaluelemes áthidalások. redőnyszekrényes áthidalások. Részletrajzok készítése. Zsaluzatok: A zsaluzat fogalma, feladata. A frissbeton zsaluzatra kifejtett nyomása. Zsaluzatok anyagai. Zsaluzatok kialakításának szempontjai, a zsaluzatok megtámasztása, alátámasztása. Alapok, pillérek, oszlopok, falak hagyományos zsaluzata, a zsaluzat megtámasztása. Áthidalások, koszorúk, gerendák hagyományos zsaluzata, a zsaluzat alátámasztása. Betonozás eszközei és gépei: Betonkeverés eszközei és gépei: helyszíni, üzemi. Betonszállítás gépei: közúti, munkahelyi. FALAZÁS: Kitűzési és mérési ismeretek: Kitűzési alapismeretek. Vízszintes és magassági mérés elve. A kitűzés eszközei. Vízszintes mérés. Magasságmérés. Szintezés eszközei és műszerei. Pontok, egyenesek és szögek kitűzése. Épületek kitűzése, zsinórállvány készítés. Falszerkezet helyének kitűzése. Nyílászáró-szerkezetek kitűzése. Falazás és vakolás anyagai: Falszerkezetek anyagai: Természetes falazóelemek (Kő, vályog, mesterséges falazóelemek, építési kerámiák, vázkerámia rendszerek, pórusbeton falazóelemek, mészhomoktégla falazóelemek, adalékanyagos könnyűbeton falazó elemek, zsaluzó elemek, polisztirol zsaluzóelemek, külső homlokzati burkoló elemek. Építési kötőanyagok: nem hidraulikus kötőanyagok, hidraulikus kötőanyagok, Falazó és vakoló habarcsok: száraz habarcsok, korszerű falazati rendszerhez tartozó habarcsok. Falazási ismeretek: Falszerkezetek fogalma. Falszerkezetek osztályozása. A falszerkezetekkel szemben támasztott követelmények. Különböző falszerkezetek. A falazás szerszámai. Kiselemes falazatok. Kőfalazatok. Téglafalazatok. Falazóblokkból épített falazatok. Korszerű falazóelemekből épített falazatok. Pillérek és oszlopok falazata. Válaszfalak falazata. Kémények. Falazott kémények. Korszerű kéményrendszerek. Kémények hibái és felújításuk. Falazott boltövek. Falazott boltozatok. Falazás biztonságtechnikája. Vakolási ismeretek: Vakolás fogalma. Belső vakolat helye. Külső vakolat helye. Vakolás alapműveletei. Kézi vakolás. Mennyezetvakolás. Oldalfalvakolás. Gépi vakolás. Vakolatok utókezelése. Homlokzatvakolatok. Korszerű vakolatok. Vakolási hibák. Állványok: Építési segédszerkezetek fogalma. Az állványok fajtái: munkaállványok, bakállványok, talpas létraállvány, létraállványok, nehéz állványok. Fenti állványok biztonságtechnikája. Építőipari gépek: Építőipari gépek csoportosítása. Kisgépek, könnyűgépek, nehézgépek, gépláncok. A gépkönyv. Gépek telepítése. Építőipari gépek biztonságtechnikája. Falazás és vakolás eszközei és gépei. Falazás eszközei. Vakolás eszközei. Anyagmozgatás gépei. A közúti szállítás gépi. Építéshelyi anyagmozgatás gépei. Anyag-előkészítés gépei: habarcskeverőgép, szárazhabarcs keverőgép 49

227 Habarcsbedolgozás gépei: vakológép, habarcsszivattyú. Téglavágó-és daraboló gépek. Aligátor fűrész. Gyors daraboló. Állványos kővágógép. BONTÁS: Bontás, átalakítás, helyreállítás: Bontási, átalakítási terv, műszaki leírás értelmezése. Helyszíni bejárás fontossága Bontási, átalakítási munkák csoportosítása. Bontási, átalakítási munkák előkészítésével kapcsolatos feladatok. Bontási, átalakítási munkák sorrendjének, és technológiájának meghatározása. Munkavédelem (MKV): A munkavédelem fogalma, célja, feladata, részterületei, jogszabályi háttere. A munkáltató, munkavállaló jogai, feladatai. Munkavédelmi oktatás. Biztonsági munkavégzés általános követelményei. Munkaeszköz, veszélyes munkaeszköz meghatározása, CE jelölés jelentése. Veszélyforrások csoportosítása, biztonsági adatlapok. Egyéni és védő csoportos védőeszközök. Baleset, munkabaleset, elsősegélynyújtás. Kézi, gépi eszközök használatának munkavédelmi előírásai. Állványok, leesés elleni védekezés. Villamos baleset, mentés, érintésvédelem. Környezetvédelem, hulladékkezelés, tűzvédelem. 12.évfolyam BETON: A betontechnológiára vonatkozó előírások, a beton alkotórészei, azok tulajdonságai, Jellemzői. Recept alapján beton keverék összeállítása. Betonkeverés, bedolgozás és tömörítés eszközeinek, gépeinek ismerete. Beton típusai, anyaga, összetétele, betonacél fajták. Szükséges betontípus, mennyiség meghatározása műszaki rajz alapján. Zsaluzati, építési terv olvasása és annak alapján munka végzése. Zsaluzás eszközei, elemei. Terv alapján zsaluzat készítése. A betonozásra vonatkozó előírások. FALAZÁS: Gyártók által kiadott CD-k, költségvetés készítő CD, építészeti szoftverek használatának ismerete. Szükséges építőipari gépek ismerete. Érintésvédelmi ismeretek. SZAKMAI ISMRET: Építési technológiák, építési módok ismerete. Az építéshez szükséges szerszámok, gépek ismerete. Alapszintű környezetvédelmi és munkavédelmi ismeretek (veszélyes anyagok felismerése kezelése). Szállítóeszközök fajtáinak ismerete. Az építéshez szükséges eszközök, anyagok ismerete, veszélyes anyagok felismerése, kezelése. A szállítás, raktározás dokumentumainak ismerete. MINŐSÉGVIZSGÁLATOK: Az ellenőrzés menetének, az ellenőrzési eljárásoknak az ismerete. A minősítéshez szükséges eszközök, berendezések ismerete. VÁLLALKOZÁS: Vállalkozás indításához, működtetéséhez szükséges alapvető jogszabályok ismerete. Ismerni az egyéni vállalkozás indításának menetét, a működtetéssel kapcsolatos feladatokat. Ismerni a kapcsolattartás módját állami szervekkel (pl. APEH, TB stb.). Adatszolgáltatási kötelezettségek ismerete (pl. KSH stb.). Kisebb társas vállalkozás működtetésével kapcsolatos feladatok ismerete. A tevékenységének végzéséhez szükséges vállalkozási (anyagi és tárgyi) feltételek ismerete. Vállalkozásával kapcsolatos marketing ismerete (Tájékozódik a piaci igényekről hirdeti, ajánlja a tevékenységét, tájékoztatást ad üzleti tevékenységéről; kapcsolatot tart az ügyfelekkel). 50

228 Reklamáció intézési módjának ismerete. Árajánlat készítés ismerete. Számlakiállítás ismerete az elvégzett munkákról. Ismeri, hogy hogyan alakítsa tevékenységi körét a technológiai változásaihoz, a változó megrendelői igényekhez. 51

229 10. Megújuló energiaforrás, energetikus Előírások elmélete (ELŐEL) Külső, elsősorban a hatóság felé irányuló kapcsolat előkészítése, az ezen a területen történő önálló munkavégzésre való felkészítés. Az előírásrendszerek megismerésére, az elvárt viselkedésmódok begyakorlására. A legfontosabb előírások rendszerének, az előírások elérhetőségeinek megismerése. A cég rendszerinek megfelelő területeinek felismerése, feldolgozása. Előkészülés a belső előírások előkészítésének, kezelésének, módosításának a végrehajtására. A már működő mintának tekinthető cégek belső szabályozási rendszerének és a legfontosabb elvárásoknak a megismerése. Energiagazdálkodás gyakorlata (ENGYA) Az energiagazdálkodás területén belül a hatékonyság fejlesztése, a veszteségek kiszűrésének megismerése. A jó tapasztalatok, a legjellemzőbb lehetőség bemutatása. A megvalósítás módjainak megismerése, a tervezéstől a kivitelezésen át az üzembe helyezésig és visszacsatolásig. Gyakorlat megszerzése, tapasztalatok átadása, mások tapasztalatainak összegyűjtése. A sikeres előadások készítésének alapjai, azok megfelelő szintű előadásához. A rendelkezésre álló szakmai ismeretek alapján önálló fejlesztés, bővítés, a szakkönyvektől az internetig. Az e-könyvek használatának begyakorlása a nemzetközi adatbázisok elérésére vonatkozóan. Elektronikus információcsere területének megismerése. Információcsere gyakorlata (INGYA) A legjellemzőbb energetikai rendszerek adatstruktúrájának megismerése, gyakorlati ismeretek az adatok számítógépes kezelése kapcsán. A legfontosabb adatátviteli rendszerek megismerése, a digitális információ beérkezésének módja a számítógépes rendszerbe. Önálló adatgyűjtés, adatfeldolgozás. Laboratóriumi, műhelyben működő rendszer segítségével jelentés típusú adatgyűjtési és adatértékelési feladatok megoldása. Munkaszervezés elmélete (MSZEL) A legfontosabb munkaszervezési kérdések megismerése gyakorlati példákra alapozva. Csoportfoglalkozásokon a leggyakrabban előforduló munkaszervezési szituációk gyakorlása. 52

230 11. Szállítmányozási ügyintéző 14. évfolyam 249/4.0/ Díjszámítási alapismeretek: DÍJA A díjszabás fogalma, feladata, utazási feltételek és a díjszabás egysége, a díjszabások osztályozása, díjszabásokkal szembeni követelmények, a díjszabások felépítése, a személyszállító-társaságok személyszállítási feltételei és díjszabása, az árral kapcsolatos ismeretek, hatósági ármegállapítás és árszabályozás, a hatósági ár közzététele, a tisztességtelen piaci magatartás, árképzési sajátosságok a személyszállításban, a díjszabások szerkezete, díjszabási rendszerek, a menetrend szerinti személyszállítás díjszabása, díjszámítási egységek, díjszabási segédletek, közúti csomóponti kilométermutató 249/3.0/ Díjszámítási ismeretek: DÍJSZ A díjszabás felépítése, tartalma, utazási feltételek és a díjszabás egysége, fuvarozási feltételek, gazdaságpolitikai követelmények, fuvarjogi követelmények, árképzési sajátosságok a személyszállításban, a személyforgalmi szolgáltatások árformái, a személyszállítás költségvetési kapcsolatai, a helyközi autóbusz-közlekedés bevételei, a személyszáll. árkiegészítési rendszere, az állami szerepváll. aránya, árképzési sajátosságok az árufuvarozásban, szállítmányozási díjak, teljesítményarányos díjszámítások fajtái, vasúti árképzés, fuvardíjak és díjszabások, közúti árképzés, fuvardíjak és díjszabások, folyami és tengeri árképzés, fuvardíjak és díjszabások, légi árképzés, fuvardíjak és díjszabások 249/2.0/ Fuvarozástechnika és technológia: FUTEC A fuvarozás belföldi és nemzetközi szabályozása, Árufuvarozási Üzletszabályzat, vasúti fuvarozás nemzetközi szabályozása, a CIM szerepe, a közúti fuvarozás belföldi szabályozása, a közúti fuvarozás nemzetközi szabályozása, kétoldalú megállapodások, multilaterális nemzetközi egyezmények, egyezmény a nemzetközi közúti árufuvarozási szerződésről (CMR), az áruknak TIR igazolvánnyal történő nemzetközi fuvarozása, az áruk előjegyzésben való behozatalához szükséges A.T.A.-ig., a Tranzit Egyezmény, veszélyes áruk közúti fuvarozása (ADR), a vízi fuvarozás belföldi szabályozása, a vízi fuvarozás nemzetközi szabályozása, a légi fuvarozás belföldi szabályozása, a légi fuvarozás nemzetközi szabályozása, a fuvarozási szerződés, a fuvarozás előkészítése, a fuvarozás tényleges folyamata, végrehajtása, befejező rész, a küldemény kiszolgáltatása, érkeztetés, a közlekedés technikai elemei, vasúti vontató járművek, gőzmozdonyokról, mint a múlt vontató járműveiről, vasúti vontatott járművek, a közúti fuvarozás eszközei, a vízi fuvarozás eszközei, a légi fuvarozás eszközei 249/1.0/ Közlekedési folyamatok: KÖF Közlekedési alapfogalmak szállítás fuvarozás, szállítmányozás, a közlekedés felosztása, rendszerezése, a vasúti közlekedés forgalmi folyamatai, vontatási kapacitás, pályakapacitás rendezési kapacitás, teljesítmények tervezhetősége a vasúti közlekedésben, a közúti közlekedés forgalmi folyamatai, árutovábbítási módozatok a közúti árufuvarozásban, közúti áruszállítás kapacitásának meghatározási módszerei, teljesítmények tervezése a befolyásoló tényezők figyelembevételével, vízi közlekedés forgalmi folyamatai, a légi közlekedés forgalmi folyamatai 249/3.0/ Közlekedés-gazdaságtani adatfeldolgozás: KÖGAD Általános és közlekedési statisztikai fogalmak, viszonyszámok, indexszámítás fogalma, fajtái, alkalmazásának esetei, szóródás, üzemi számvitel, a könyvvezetés, a szállítási teljesítmények meghatározása, a teljesítmények ellenőrzése, a gépjárműállomány és a szállítási teljesítmény elemzése, összefüggések vizsgálata a közlekedésben 249/2.0/ Közlekedés gazdaságtani alapismeretek: KÖGAI A közlekedés társadalmi-gazdasági szerepe, személyszállítási és áruszállítási szükségletek okozói, a közlekedés teljesítőképessége, igényrendszere, a gépjárműállomány és a szállítási

231 teljesítmény elemzése, a közlekedés infrastruktúrája, szervízhálózat, üzemanyag-ellátás, járművek tárolása, úthálózatok, útépítés és fenntartás, alkatrészellátás, járművek beszerzése, a közlekedési berendezések és felszerelések iránti követelmények, piac fogalma a közlekedésben, piackutatás formái, a piacbefolyásolás eszközei, üzletpolitika kialakítása, stratégiai- és taktikai módszerek, formák 249/1.0/ A közlekedés technikai elemei: KTEC A közlekedés technikai elemeiről általában, a vasúti közlekedés technikai elemei, vasúti vontató járművek fajtái, csoportosítása, közúti közlekedés jellemzése, technikai elemei, a vízi közlekedés technikai elemei, a magyar hajózás szervezete, a légi közlekedés technikai elemei, a csővezetékes szállítás 249/2.1/ Jogi ismeretek: JOG Jogi alapfogalmak, a kötelmi jog, a fuvarozás, és szállítmányozás belföldi és nemzetközi szabályozása, a belföldi árufuvarozás végzésének feltételei, a nemzetközi árufuvarozás végzésének feltételei, szüksé-ges okmányok, a szállítmányozó feladatai általában, a nemzetközi szállítmányozás szerződései, két, - és többoldalú egyezmények, megállapodások, biztosítás fogalma, feladata, fajtái 249/3.0/ Gazdálkodási- vállalkozási, pénzügyi és számviteli ismeretek: GPI Közgazdasági alapfogalmak, vállalkozási ismeretek, a gazdálkodás eredménye, gazdaságosság, a gazdasági folyamatok elemzése, pénzintézeti rendszerek, pénzügyi folyamatok, nemzetközi pénzforgalom eszközei, értékpapírok fogalma, fajtái, számlák fajtái, számviteli törvény célja, felépítése 249/4.0/ Közlekedési idegennyelvi alapismeretek: NYELV A család, a lakás, napirend, bevásárlás, étkezés, közlekedés, egészség, betegség, orvosnál, gyógyszertárban, sport, szabadidő, mozi, tv, múzeum, időjárás, évszakok, közúti járművek, egy személygépkocsi fő részei, útbaigazítás kérése, adása, ige: kijelentő mód jelen, jövő, múlt idő, módbeli segédigék, műveltetés, igekötős igék, visszaható igék, tárgy és részes esettel álló igék, felszólító mód, feltételes mód, szenvedő szerkezet, szükség lehetőség kifejezés, névelő határozott és határozatlan névelő, melléknév: gyenge, vegyes, erős ragozás melléknévi igenév, sorszámnév, melléknévfokozás, főnév: összetett, gyenge, melléknévből képzett, földrajzi nevek, névmás: személyes, birtokos, visszaható, kölcsönös, határozatlan, kérdő, mutató és vonatkozó névmás, elöljárószók, kötőszó, szórend: egyenes, fordított, mellékmondati, páros kötőszavak, tagadás, közlekedési alapfogalmak, ágazatok, a vasúti közlekedés, a közúti közlekedés, a vízi közlekedés, a légi közlekedés, kereskedelemmel kapcsolatos alapfogalmak, kereskedelmi kapcsolatok, vám és biztosítás alapfogalmai 249/2.0/ Informatikai alapismeretek: INFO 249/5.0/ Közlekedés-informatikai alapismeretek (gyakorlat): INFO II Operációs rendszer, nyomtatáskezelés, segédprogramok, fájlkezelés, hardver, szoftver, a közlekedésben elterjedtebb szoftverek, információs hálózatok, az ICT a mindennapokban, biztonság, a szerzői jog és a törvény. 249/1.0/ Közlekedési alapismeretek: KÖAI A közlekedés helye, feladata, szerepe, a közlekedési igények és szükségletek, az áruáramlások, a közlekedés és a környezet kapcsolata, a közlekedés és a szállítóipar, a közlekedés termelőmunkájának értékelése a közlekedés, a fuvarozás és a szállítmányozás kialakulása, a fuvarozási folyamat részei, a fuvarozó feladatai a fuvarozási folyamat egyes részeinél, a szállítmányozó feladatai, munkaterületei, nemzetközi árutovábbítás 249/3.0/ Kommunikációs alapismeretek: KOMM A kommunikáció alapfogalmai, verbális kommunikáció, nonverbális kommunikáció, illemetikett, protokoll szabályok, öltözködési kultúra, tömegkommunikáció 249/4.0/ Munka- és tűzvédelem: MTŰZ Munkavédelem, a munkavédelem szabályozása, területei, a munkavédelmi törvény, a munkaegészségügy területei, a villamosság biztonságtechnikája, az érintésvédelem fogalma, 1

232 módjai, az anyagmozgatás általános szabályai, tűz elleni védelem, a tűz elleni védekezés, jogi szabályozása, tűzoltás módjai, anyagai, elsősegélynyújtás 249/1.0/ Marketing: MARK Marketing fogalma, jellemzői, a marketing kialakulása, marketingstratégiák, piackutatás, piacelemzés, marketing a közlekedésben, piacbefolyásolás, üzletpolitika 15. évfolyam 249/6.0/ Munkajog és környezetvédelem: MUKÖ Munkajog, a munkaszerződés, a munkavégzés tárgyi és személyi feltételei, munkabiztonsági, ergonómiai követelmények, gépek, berendezések, szerszámok biztonságtechnikája, a munkahely környezeti szennyezése és azt csökkentő eljárások, a környezetvédelem, a mérgező anyagok, gyúlékony anyagok kezelésére vonatkozó előírások 249/6.0/ Közlekedési informatika (gyakorlat): INFO I Táblázatkezelő használata, cellák, munkalapok kezelése, képletek és függvények, formázás, diagramok, nyomtatás előkészítése, az adatbázis ismerete, alkalmazások, táblák, az információ lekérdezése, objektumok, a nyomtatott anyag 249/7.0/ Közlekedés informatikai ismeretek (gyakorlat): INFO II Az alkalmazás használata, kimeneti anyagok előkészítése, formázás, objektumok, körlevélkészítés dokumentum létrehozása 249/5.0/ Szakmai idegen nyelv: NYELV Az üzleti levelezés szabályai, kifejezések, fuvarozó vállalat üzemeltetése, fuvarozó vállalat berendezéseinek üzemeltetése, tárolás, rakodás, árukezelés szervezése, végrehajtása, mentés, balesetek, biztosítás, hibaelhárítás, munkavédelmi feladatok ellátása, vámkezelési, áruátvételi és fuvarozási okmányok, egyezmények értelmezése, kitöltése, telefonos vagy személyes beszélgetések lefolytatása, a bejövő levelek értelmezése, feldolgozása, megrendelések, reklamációk, hivatalokkal történő levelezés elkészítése 249/1.0/ Szállítmányozási földrajz: FÖL A Föld felszínének ábrázolás, a térkép,a közlekedés alágazatai, hálózati formái, útvonaltervezés, Magyarország vasúti közlekedése, Magyarország közúti közlekedése, Magyarország vízi közlekedése, Magyarország légi közlekedése, Magyarország logisztikai rendszere, nemzetközi vasúti közlekedése, nemzetközi közúti közlekedése, nemzetközi vízi közlekedése, nemzetközi légi közlekedése 249/2.0/ Külkereskedelmi ismeretek: KÜL A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai, a külkereskedelem és ennek makrogazdasági vonatkozásai, a szokások és a szokványok jelentősége és szerepe, az INCOTERMS klauzulái, a nemzetközi pénzforgalom eszközei, külkereskedelem finanszírozása, nemzetközi kereskedelem fizetési módjai 249/3.0/ Logisztikai ismeretek: LOG A külkereskedelmi ügylet fogalma, típusai, a külkereskedelem és ennek makrogazdasági vonatkozásai, a szokások és a szokványok jelentősége és szerepe, INCOTERMS klauzulái, a nemzetközi pénzforgalom eszközei, a külkereskedelem finanszírozása, a nemzetközi kereskedelem fizetési módjai 249/4.0/ Szállítmányozási ismeretek: SZÁLL Szállítmányozási alapfogalmak ismertetése, a szállítmányozás nemzetközi szabályozása, közúti szállítmányozással kapcsolatos alapfogalmak, vasúti szállítmányozással kapcsolatos alapfogalmak, vízi szállítmányozással kapcsolatos alapfogalmak, légi szállítmányozással kapcsolatos alapfogalmak, a szállítmányozás technológiai folyamata, vasúti szállítmányozás, közúti szállítmányozás, folyami és tengeri szállítmányozás, légi szállítmányozás, speciális szállítmányozási tevékenységek, kár, szállítmánybiztosítás 2

233 249/5.1/ Vámismeretek: VÁM Vámjogi fogalmak, vámkezelés szabályai, a fuvarozó feladatai vámtörvény szerint a határon, vámkezelésnél bemutatandó okmányok, vámunió 3

234 Reguly Antal Szakképző Iskola és Kollégium ZIRC Tanulmányok alatti vizsgák szabályzata, részei és értékelése 2. sz. melléklet

235 1.1 A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az iskola valamennyi tanulójára, továbbá más iskola azon tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság tagjaira. E vizsgaszabályzat a nevelőtestület által történő elfogadás utáni napon válik hatályossá és marad érvényes visszavonásáig. E vizsgaszabályzat felülvizsgálatát az intézmény igazgatója és a nevelőtestület kezdeményezheti. A módosítás az elfogadással azonos módon történik. A vizsgaszabályzatot akkor kötelező a lehetséges legrövidebb határidőn belül módosítani, ha a szabályzat alapjául szolgáló 20/2012. EMMI rendelet oly módon kerül módosításra, hogy az tényszerűen és érdemben befolyásolja a vizsgaszabályzatban foglaltakat. 1.2 Célok és fogalmak a) Tanulmányok alatti vizsgák vizsgaszabályzatának célja Jelen vizsgaszabályzat célja, hogy szabályozza, a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét, részeit és értékelését. A tanulmányok alatti vizsgák részletes jogi hátteréül a 20/2012. számú EMMI rendelet szolgál. E rendelet illetve a Nemzeti Köznevelési Törvény, a szakképzésről szóló törvény az irányadó a jelen dokumentumban részletes szabályozásra nem kerülő részek tekintetében. Továbbá irányadó forrásnak tekintendő minden iskolai dokumentum, különösen az iskola Pedagógiai programja. A tanulmányok alatti vizsgák célja azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a hatályos jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehet meghatározni illetve annak megállapítása, hogy egy eltérő képzési rendszerből átvételét kérő diák rendelkezik azon ismeretekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy tanulmányait a kívánt képzési rendszerben megkezdhesse. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. b) A tanulmányok alatti vizsgák fogalma A tanulmányok alatti vizsgák fogalomkörébe a törvény a különbözeti vizsgát, a javítóvizsgát és az osztályozóvizsgát sorolja. Osztályozóvizsgának kell tekinteni a szakképző iskolákban szervezett beszámoltató vizsgát is. A beszámoltató vizsgára vonatkozó részletes szabályozást a szakképzésről szóló törvény tartalmazza. Pótló vizsgát tehet az a tanuló, aki neki fel nem róható körülmény miatt a tanulmányok alatti vizsgát megkezdeni és a lebonyolításában részt venni nem képes. A fel nem róható körülmény elbírálása az intézményvezető feladata. A különbözeti vizsgát azon tanulók kötelesek tenni, akik más iskolából kérik átvételüket és olyan képzési rendszerben kívánják folytatni tanulmányaikat iskolánkban, amelynek követelményei eltérnek a régi iskolájukban folytatott képzés követelményeitől. Különbözeti vizsgát kötelesek tenni azon iskolába járó tanulók is, akik olyan képzési rendszerbe kérik átvételüket, amelynek követelményei eltérnek az általuk folytatott képzési rendszer követelményeitől. A különbözeti vizsga intézményvezetői engedélyhez kötött. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a következő esetekben: 5

236 a) ha felmentették a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, b) engedélyezték neki, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, c) a jogszabályban meghatározott időnél többet hiányzott, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, Javítóvizsgát tehet a vizsgázó, ha a) a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, b) az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik c) ha a szakmai gyakorlatból, a gyakorlati képzés szervezője azt engedélyezte. 1.3 A tanulmányok alatti vizsgák általános szabályai a) A tanulmányok alatti vizsgák vizsgaidőszaka Javítóvizsga letételére szolgáló vizsgaidőszakot az igazgató állapítja meg, azzal a megkötéssel, hogy e vizsgaidőszak az augusztus 15 és augusztus 31-e közötti időszakra kell hogy essen. Különbözeti és beszámoltató vizsgákra tanévenként legalább két vizsgaidőszakot jelöl ki az intézmény. Osztályozó, különbözeti és beszámoltató vizsga esetén a vizsgát megelőző három hónapon belül kell a vizsgaidőszakot kijelölni azzal, hogy osztályozó vizsgát az iskola a tanítási év során bármikor szervezhet. A tanulmányok alatti vizsgák időpontjáról a vizsgázót az iskola a vizsgára jelentkezéskor írásban tájékoztatja. b) A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottságai, a vizsgabizottságok elnökei és az igazgató szerepe A tanulmányok alatti vizsgák vizsgabizottságának a munkáját és magát a vizsgát az iskola igazgatója készíti elő. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga előkészítéséért jogszerű lebonyolításáért, feltételeinek megteremtéséért. A vizsgát legalább háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. Lehetőség szerint a vizsgabizottságba legalább két olyan pedagógus kell, akik végzettsége és szakképzettsége alapján az adott tantárgy tanítására jogosultak. Kérdező tanár csak az lehet, aki az Nkt. 3. számú melléklete alapján jogosult a tantárgy tanítására. A tanulmányok alatti vizsgát reggel nyolc órakor vagy az után kell kezdeni és délután tizenhét óráig be kell fejezni. c) Szabálytalanságok Ha a vizsgáztató pedagógus az írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, vázlatát, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgát. A vizsgáztató pedagógus a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. Az igazgató a vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Ha a vizsgázó a tanulmányok alatti vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságát mérlegeli és a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt illetve az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. Amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja vagy az 6

237 érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. d) A tanulmányok alatti vizsgák állhatnak írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati részből Az írásbeli vizsga általános szabályai a) Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb három írásbeli vizsgát lehet megtartani. A pótló vizsga szükség esetén pihenőidő beiktatásával harmadik vizsgaként is megtartható. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztosítani. Az írásbeli feladatok megoldására rendelkezésre álló időkeret tantárgyanként legfeljebb hatvan perc lehet. b) A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató pedagógus úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák, ne segíthessék. c) A vizsga kezdetekor a vizsgabizottság elnöke a vizsgáztató pedagógus jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. A vizsgázónak a feladat elkészítéséhez segítség nem adható d) Az írásbeli vizsgán kizárólag az iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elvégezni. Amennyiben a feladatlap számítógép, számológép használatát írja elő, azt az iskolának kell biztosítania. Íróeszközről a vizsgázó, a vizsgához szükséges segédeszközről az iskola gondoskodik. A segédeszközöket a vizsgázók egymás között nem cserélgethetik. e) A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a feladatlapokon lehet készíteni. g) Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatóját A szóbeli vizsga általános szabályai a) Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három tantárgyból szervezhető szóbeli vizsga. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. b) A vizsgateremben egyidejűleg legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. c) A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és amennyiben szükséges - kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. d) Minden vizsgázónak tantárgyanként legalább harminc perc felkészülési időt kell biztosítani a szóbeli feleletet megelőzően. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. e) Ha a vizsgázó önálló feleltét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett a vizsgabizottság tagjaitól segítséget kaphat. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatban a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó végzett a tétel kifejtésével vagy a tétel kifejtése során az önálló feleletét önhibájából nem tudja folytatni vagy a vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett. A vizsgázó a tétel kifejtése közben akkor szakíthat félbe, ha a 7

238 vizsgatétel kifejtése során súlyos tárgyi, logikai hibát vétett vagy a rendelkezésre álló idő letelt. e) Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagában teljes tájékozatlanságot árul el azaz felelte nem éri el az elégséges szintet az elnök egy alkalommal póttételt húzathat vele. Ez esetben a szóbeli minősítést a póttételre adott felelet alapján kell kialakítani úgy, hogy az elért pontszámot meg kell felezni és egész pontra fel kell kerekíteni, majd az osztályzatot annak alapján kiszámítani. f) Amikor a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. g) Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha a szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni A gyakorlati vizsga általános szabályai Gyakorlati vizsgarész szabályait akkor kell alkalmazni, ha a tantárgy helyi tantervben meghatározott követelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. a) Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató pedagógus által értékelhetően (különösen rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program formájában) kell elkészíteni. b) A gyakorlati vizsgafeladatokat legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal az iskola igazgatója hagyja jóvá. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek meglétéről. c) A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. d) A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. e) A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. f) A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni A Sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozó rendelkezések Amennyiben sajátos nevelési igényű tanulók tanulmányok alatti vizsgát tesznek, úgy a 20/2012. EMMI rendeletben lefektetett szabályokat kell alkalmazni. 2. Vizsgakövetelmények A tanulmányok alatti vizsgák követelményeit az iskola házirendjének 2. számú melléklete tartalmazza. 3. Vizsgatantárgyak részei és értékelése 8

239 A tanulmányok alatti vizsgák szakmánkénti, tárgyankénti és vizsgatípusonkénti szerkezetét és értékelési elveit a következő oldalak tartalmazzák. Az írásbeli vizsgák időtartama legfeljebb 60 perc lehet. A szóbeli vizsgák legfeljebb 45 percig tarthatnak, amelyből 30 perc felkészülési időt kell biztosítani a vizsgázónak a tétel kihúzását követően. Az adott gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a vizsgázónak az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére, amelybe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A százalékos eredmény meghatározásánál a kerekítés szabályait alkalmazzuk Közismereti tantárgyak a szakközépiskolai, a szakközépiskolai felnőttképzés, a szakképzést megelőző 9., 10. valamint az előrehozott szakképzés évfolyamain. Osztályozó vizsga 1. A n g o l n y e l v A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85 % - tól jó (4) 70 % - 84% közepes (3) 55 % - 69 % elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) 55 % - tól elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése Megjegyzések: Mindhárom vizsga esetében: % - os határok Sikeres 40% - tól Sikertelen 0 % - 39 % Az írásbeli vizsga összetevői: olvasáskészség, nyelvhelyesség, írás (irányított fogalmazás). A szóbeli rész: beszélgetés egy témakörön belül. 9

240 Osztályozó vizsga 2. A n y a n y e l v i k o m p e t e n c i a A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85 % - tól jó (4) 70 % - 84% közepes (3) 55 % - 69 % elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) 71 % - tól elégséges (2) 41 % - 70 % elégtelen (1) 0 40 % Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 40% - tól Sikertelen 0 % - 39 % Megjegyzés:

241 Osztályozó vizsga 3 B i o l ó g i a A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85%-tól jó (4) 70%-84% közepes (3) 45%-69% elégséges (2) 34%-44% elégtelen (1) 0-33% Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 90%-tól jó (4) 76%-89% közepes (3) 61%-75% elégséges (2) 51%- 60% elégtelen (1) 0-50% Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 33%-tól Sikertelen 0-32% Megjegyzések: Témaköröktől függően az elméleti kérdéseken túl a diákok számot adnak ábrafelismerési- jellemzési tudásukról is.

242 Osztályozó vizsga 4 B i o l ó g i a é s e g é s z s é g t a n A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85%-tól jó (4) 70%-84% közepes (3) 45%-69% elégséges (2) 34%-44% elégtelen (1) 0-33% Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 90%- tól jó (4) 76%- 89% közepes (3) 61%- 75% elégséges (2) 51%- 60% elégtelen (1) 0-50% Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 33%-tól Sikertelen 0-32%

243 Osztályozó vizsga 5 D i g i t á l i s k o m p e t e n c i a A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Jeles (5) 85%-tól jó (4) 70%-84% közepes (3) 45%-69% elégséges (2) 34%-44% elégtelen (1) 0-33% Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Jeles (5) 90%-tól jó (4) 76%-89% közepes (3) 61%- 75% elégséges (2) 51%- 60% elégtelen (1) 0-50% Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 33%-tól Sikertelen 0-32% Megjegyzések: A v i z s g a s z á m í t ó g é p s e g í t s é g é v e l t ö r t é n i k, d e a v i z s g a t a n a n y a g n a k m e g f e l e l ő e l m é l e t i k é r d é s e k e t i s t a r t a l m a z.

244 Osztályozó vizsga 6 F i z i k a A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Jeles (5) 85%-tól jó (4) 70%-84% közepes (3) 45%-69% elégséges (2) 34%-44% elégtelen (1) 0-33% Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 90%-tól jó (4) 76%-89% közepes (3) 61%- 75% elégséges (2) 51%- 60% elégtelen (1) 0-50% Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 33%-tól Sikertelen 0-32% Megjegyzések: A vizsgák írásbeli része évfolyamtól, tananyagtól függően számolási példákat is tartalmaz, nem csak az elméleti hátteret és összefüggéseket kell tudni.

245 Osztályozó vizsga 7 F ö l d ü n k é s k ö r n y e z e t ü n k A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85%-tól jó (4) 70%-84% közepes (3) 45%-69% elégséges (2) 34%-44% elégtelen (1) 0-33% Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 90%-tól jó (4) 76%-89% közepes (3) 61%- 75% elégséges (2) 51%- 60% elégtelen (1) 0-50% Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 33%-tól Sikertelen 0-32% Megjegyzések: A vizsgák írásbeli része évfolyamtól, tananyagtól függően elméleti kérdéseket, és ábrafelismerési- jellemzési feladatokat is tartalmaz.

246 Osztályozó vizsga 8 I n f o r m a t i k a A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85%-tól jó (4) 70%-84% közepes (3) 45%-69% elégséges (2) 34%-44% elégtelen (1) 0-33% Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 90%-tól jó (4) 76%-89% közepes (3) 61%- 75% elégséges (2) 51%- 60% elégtelen (1) 0-50% Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 33%-tól Sikertelen 0-32% Megjegyzések: A v i z s g a s z á m í t ó g é p s e g í t s é g é v e l t ö r t é n i k, d e a v i z s g a t a n a n y a g n a k m e g f e l e l ő e l m é l e t i k é r d é s e k e t i s t a r t a l m a z.

247 Osztályozó vizsga 9 K é m i a A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Időtartam 45 perc 10 perc Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85%-tól jó (4) 70%-84% közepes (3) 45%-69% elégséges (2) 34%-44% elégtelen (1) 0-33% Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 90%-tól jó (4) 76%-89% közepes (3) 61%- 75% elégséges (2) 51%- 60% elégtelen (1) 0-50% Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 33%-tól Sikertelen 0-32% Megjegyzések: A vizsgák írásbeli része évfolyamtól, tananyagtól függően számolási példákat is tartalmaz, nem csak az elméleti hátteret és összefüggéseket kell tudni.

248 Osztályozó vizsga 1 0. M a g y a r n y e l v é s i r o d a l o m A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85 % - tól jó (4) 70 % - 84% közepes (3) 55 % - 69 % elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) 71 % - tól elégséges (2) 41 % - 70 % elégtelen (1) 0 40 % Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 40% - tól Sikertelen 0 % - 39 % Megjegyzések: Mindhárom vizsga esetében: Az írásbeli vizsga összetevői: irodalmi és nyelvtani ismeretek. A szóbeli rész: beszélgetés egy témakörön belül.

249 11. Matematika A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Jeles (5) 85%-tól jó (4) 70%-84% közepes (3) 45%-69% elégséges (2) 34%-44% elégtelen (1) 0-33% Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Jeles (5) 90%-tól jó (4) 76%-89% közepes (3) 61%- 75% elégséges (2) 51%- 60% elégtelen (1) 0-50% Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 33%-tól Sikertelen 0-32% Megjegyzések: A vizsgák írásbeli része évfolyamtól, tananyagtól függően számolási, szerkesztési példákat is tartalmaz, valamint grafikonok- függvények leolvasását- értelmezését is tudni kell, nem csak az elméleti hátteret és összefüggéseket.

250 Osztályozó vizsga 1 2 M a t e m a t i k a k o m p e t e n c i a A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Jeles (5) 85%-tól jó (4) 70%-84% közepes (3) 45%-69% elégséges (2) 34%-44% elégtelen (1) 0-33% Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Jeles (5) 90%-tól jó (4) 76%-89% közepes (3) 61%- 75% elégséges (2) 51%- 60% elégtelen (1) 0-50% Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 33%-tól Sikertelen 0-32% Megjegyzések: A vizsgák írásbeli része évfolyamtól, tananyagtól függően számolási, szerkesztési példákat is tartalmaz, valamint grafikonok- függvények leolvasását- értelmezését is tudni kell, nem csak az elméleti hátteret és összefüggéseket.

251 Osztályozó vizsga 1 3. M ű v é s z e t A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85 % - tól jó (4) 70 % - 84% közepes (3) 55 % - 69 % elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) 55 % - tól elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 40% - tól Sikertelen 0 % - 39 % Megjegyzések: Mindhárom vizsga esetében: Az írásbeli vizsga összetevői: művészeti ismeretek. A szóbeli rész: beszélgetés egy témakörön belül.

252 Osztályozó vizsga 1 4. M ű v é s z e t i k o m p e t e n c i a A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85 % - tól jó (4) 70 % - 84% közepes (3) 55 % - 69 % elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) 55 % - tól elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 40% - tól Sikertelen 0 % - 39 % Megjegyzések:

253 Osztályozó vizsga 1 5. N é m e t n y e l v A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85 % - tól jó (4) 70 % - 84% közepes (3) 55 % - 69 % elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) 55 % - tól elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 40% - tól Sikertelen 0 % - 39 % Mindhárom vizsga esetében: Az írásbeli vizsga összetevői: olvasáskészség, nyelvhelyesség, írás (irányított fogalmazás). A szóbeli rész: beszélgetés egy témakörön belül.

254 1 6. P á l y a o r i e n t á c i ó A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85 % - tól jó (4) 70 % - 84% közepes (3) 55 % - 69 % elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) 55 % - tól elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 40% - tól Sikertelen 0 % - 39 % Megjegyzések: 1 7. R a j z é s v i z u á l i s k u l t ú r a A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok

255 jeles (5) 85 % - tól jó (4) 70 % - 84% közepes (3) 55 % - 69 % elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) 55 % - tól elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése Megjegyzések: % - os határok Sikeres 40% - tól Sikertelen 0 % - 39 % Osztályozó vizsga 18.T á r s a d a l o m i s m e r e t é s e t i k a A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

256 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-39 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-59 Osztályozó vizsga 1 9. T e r m é s z e t i s m e r e t A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85%-tól jó (4) 70%-84% közepes (3) 45%-69% elégséges (2) 34%-44% elégtelen (1) 0-33% Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése 26

257 % - os határok jeles (5) 90%-tól jó (4) 76%-89% közepes (3) 61%- 75% elégséges (2) 51%- 60% elégtelen (1) 0-50% Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 33%-tól Sikertelen 0-32% Megjegyzések: A vizsgák fizika, kémia, földrajz és biológia tantárgyakat, modulokat foglalják magukban, így az értékelés az e dokumentumban ismertetett módon, modulok szerint történik. Ha a vizsgázó az egyik tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor a vizsga egésze is elégtelen. 20. T e r m é s z e t t u d o m á n y o s k o m p e t e n c i á k - f i z i k a, k é m i a, f ö l d r a j z, b i o l ó g i a Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85%-tól jó (4) 70%-84% közepes (3) 45%-69% elégséges (2) 34%-44% elégtelen (1) 0-33% Javítóvizsga A vizsga részei A vizsga értékelése Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% % - os határok jeles (5) 90%-tól jó (4) 76%- 89% közepes (3) 61%- 75% elégséges (2) 51%- 60% elégtelen (1) 0-50% 27

258 Különbözeti vizsga A vizsga részei A vizsga értékelése Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 70% 30% % - os határok Sikeres 33%-tól Sikertelen 0-32% Megjegyzések: Ha a vizsgázó az egyik tárgyból elégtelen osztályzatot kapott, akkor a vizsga egésze is elégtelennek minősül. A vizsgák írásbeli része évfolyamtól, tananyagtól függően számolási példákat is tartalmaz, nem csak az elméleti hátteret és összefüggéseket kell tudni, valamint ábrafelismerés- jellemzés is a vizsga részét képezi- szintén tananyagtól függően T e s t n e v e l é s é s s p o r t A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) 85 % - tól jó (4) 70 % - 84% közepes (3) 55 % - 69 % elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) 55 % - tól elégséges (2) 40 % - 54 % elégtelen (1) 0 39 % Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60 % 40% 28

259 A vizsga értékelése % - os határok Sikeres 40% - tól Sikertelen 0 % - 39 % Megjegyzések: 22. T ö r t é n e l e m é s á l l a m p o l g á r i i s m e r e t e k Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-39 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-40 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-59 Megjegyzések: 29

260 23. T ö r t é n e l e m - s z o c i á l i s - á l l a m p o l g á r i k o m p e t e n c i á k Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-39 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-40 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-59 Megjegyzések: 30

261 É l e l m i s z e r é s v e g y i á r u e l a d ó T a n t á r g y a k : 1. Á r u i s m e r e t Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-50 Megjegyzések: 2.É l e l m i s z e r - é s v e g y i á r u - i s m e r e t 31

262 Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-50 Megjegyzések: S z a k á c s T a n t á r g y a k : 32

263 1. É t e l k é s z í t é s Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok Sikeres Sikertelen G a z d á l k o d á s Osztályozó vizsga 33

264 A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok Sikeres Sikertelen Ü g y v i t e l Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész 34

265 Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok Sikeres Sikertelen S z a k m a i i s m e r e t e k Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése 35

266 % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok Sikeres Sikertelen V e n d é g l á t á s Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5)

267 jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok Sikeres Sikertelen 0-50 P a n z i ó s, f a l u s i v e n d é g l á t ó T a n t á r g y a k : 1. Á l l a t t a r t á s, k e r t m ű v e l é s Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése 37

268 % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Időtartam 45 perc 10 perc Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen G a z d á l k o d á s Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3)

269 elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Időtartam 45 perc 10 perc Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok Sikeres Sikertelen N a p i t e v é k e n y s é g e k Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2)

270 elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok Sikeres Sikertelen T a k a r í t á s Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

271 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok Sikeres Sikertelen V e n d é g l á t á s Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész 41

272 Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok Sikeres Sikertelen

273 S z a k k ö z é p i s k o l a i s z a k m a i t a n t á r g y a i e g y s é g e s e n : (szakmai alapozó ismeretek, szakmai alapismeretek, anyagismeret, munkavédelem, gépelemek, rajz, mechanika, forgácsolás, kötések, anyagismeret, minőségbiztosítás, elektrotechnika.) Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-39 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-40 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-59 Megjegyzések: 43

274 G é p i f o r g á c s o l ó k é t é v e s h a g y o m á n y o s k é p z é s s z a k m a i t a n t á r g y a i e g y s é g e s e n : (munkavédelem, szakrajz, mérések, anyagismeret, alakítás, alapszerelések, anyagvizsgálat, szakmai ismeret,) Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-39 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-40 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-59 Megjegyzések: 44

275 G é p l a k a t o s k é t é v e s h a g y o m á n y o s k é p z é s s z a k m a i t a n t á r g y a i e g y s é g e s e n : (munkavédelem, szakrajz, mérések, anyagismeret, alakítás, alapszerelések, melegüzem, megmunkálások, üzembehelyezés, kötések, gépelemek, anyagvizsgálat, Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-39 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-40 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél 60% 40% A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-59 Megjegyzések: 45

276 Kőműves két éves hagyományos képzés szakmai tantárgyai egységesen: (falazás, szakmai ismeret, minőségvizsgálatok, vállalkozás, testnevelés, osztályfőnöki, betonzás, Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-50 Megjegyzések: 46

277 Mezőgazdasági gépszerelő, gépjavító két éves hagyományos képzés szakmai tantárgyai egységesen: (szakrajz, anyagismeret, gépelemek, munkavédelem, vállalkozási ismeretek, diagnosztika, javítástechnológiák, mezőgazdasági erőgépek, járművezetési ismeretek, mezőgazdasági gépek üzemeltetése, gépjavítás, mezőgazdasági ismeretek, mezőgazdasági munkagépek, Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-50 Megjegyzések: 47

278 Festő, mázoló és tapétázó előrehozott három éves képzés szakmai tantárgyai egységesen: (szakmai alapismeret, munkavédelem, szakmai számítás, anyagismeret, szakrajz, szakmai ismeret, mázolás, tapétázás, plakátragasztás, vállalkozás,) Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-50 Megjegyzések: Érettségire épülő szakmák tantárgyai Gépgyártástechnológiai technikus képzés szakmai tantárgyai egységesen: 48

279 (szakmai alapismeretek, szakrajz, mérések, munkavédelem, anyagismeret, forgácsolás, anyagvizsgálatok, minőségbiztosítás, kötőgépelemek, gyártási eljárások tervezése, cnc gépkezelés, gyártástervezés, karbantartás, gyártásirányítási feladatok, konfirmálás, cnc forgácsolás, munkavédelem,) Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-50 Megjegyzések: Megújuló energiaforrás energetikus képzés szakmai tantárgyai egységesen: (előírások elmélete, munkaszervezés elmélete, megújuló energiaforrások elmélete, vállalkozási ismeretek,) Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél

280 A vizsga értékelése % - os határok jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-50 Megjegyzések: Szállítmányozási ügyintéző képzés szakmai tantárgyai egységesen: (közlekedési folyamatok, jogi ismeretek, gazdálkodási ismeretek, "idegen" nyelv, informatika, munkajog, közlekedési alapismeretek. közlekedés gazdaságtan, kommunikáció, munkavédelem, közlekedés technikai elemei, közlekedés gazdaságtani adatfeldolgozás, díjszámítás, marketing, fuvarozás technológiája, szállítmányozási földrajz, külkereskedelmi ismeretek, logisztikai ismeretek, szállítmányozási ismeretek, vámismeretek,) Osztályozó vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok jeles (5)

281 jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Javítóvizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) 0-50 Különbözeti vizsga A vizsga részei Írásbeli rész Szóbeli rész Aránya az értékelésnél A vizsga értékelése % - os határok sikeres sikertelen 0-50 Megjegyzések: 51