BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Tel: 85/ , Fax: 85/

Átírás

1 BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL Balatonfenyves, Kölcsey u. 27. Tel: 85/560158, Fax: 85/ MEGHÍVÓ a Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselőtestületének november 28án (hétfő) órára a községháza nagytermében tartandó ülésére. Napirendek: 1. Jelentés a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és az elmúlt testületi ülés óta történtekről Előadó: Lombár Gábor polgármester 2. Pedagógiai Program módosításának elfogadása Előadó: Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató 3. Balatoni Futár című lap megjelenésének támogatása Előadó: Lombár Gábor polgármester 4. Beszámoló az önkormányzat gazdálkodásának háromnegyedéves helyzetéről Előadó: Lombár Gábor polgármester 5. Balatonfenyves Község Önkormányzatának évi költségvetésének módosítása Előadó: Lombár Gábor polgármester évi költségvetési koncepció Előadó: Lombár Gábor polgármester 7. Belső ellenőrzési ütemterv Előadó: Dr. Tóthné dr. Sass Mónika jegyző 8. Pályázati kiírás csapadékvíz elvezetés Előadó: Lombár Gábor polgármester 9. DDOP2.1.1/D pályázatra vonatkozó közbeszerzési eljárás eredményhirdetése Előadó: Lombár Gábor polgármester 10. A 064 hrszú külterületi ingatlan önkormányzati tulajdonba kérése, ivóvízvezeték nyomvonalának meghatározása Előadó: Lombár Gábor polgármester /2012 évi hókotrás és síkosságmentesítés Előadó: Lombár Gábor polgármester 12. Orbán Jánosné dajka nyugdíjba vonulása Előadó: Hackl Szilvia óvodavezető 13. Kiss Gézáné kérelme Előadó: Lombár Gábor polgármester 14. Leágazó földgázbekötés engedélyezése a Somló u. 79/A. szám alatt Előadó: Lombár Gábor polgármester Balatonfenyves, november 18. Lombár Gábor polgármester

2 Jelentés Tárgy: Balatonfenyves Község Önkormányzata Képviselőtestületének november 28án tartandó ülésére a lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról és a két testületi ülés között történtekről Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester szeptember 16i testületi ülés A 160/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal a Vitorlásegyesület tájékoztatóját tudomásul vettük. A 161/2011.(VI.23)Kt.sz. határozatnak megfelelően támogatást biztosítottunk a Vitorlásegyesület számára. A támogatási szerződést megkötöttük. A 162/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozat alapján a település nyugati részének szennyvízelvezető hálózatának szakértői véleményezésének elkészítésével megbíztuk az AQUALINE Z+Z Btt. A 164/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal jóváhagytuk a Fekete István Általános Iskola tantárgyfelosztását. A 165/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal elfogadtuk a Fekete István Általános Iskola alapító okiratának módosítását. A kincstár részére megküldtük az anyagot. A 167/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal tudomásul vettük az üdülési idényről szóló tájékoztatót. A 168/2011.(IX.16.) Kt.sz. határozattal támogattuk a Jóba Patika Kft. által benyújtandó pályázatot. Az együttműködési megállapodást aláírtuk. A 170/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal támogattuk a Balatonfenyvesi Turisztikai Egyesület TDM szervezet fejlesztését célzó pályázatát, melyről a támogatói döntés azóta megszületett, egyesületünk sikeresen pályázott. Az együttműködési megállapodást aláírtuk. A 171/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal elfogadtuk az önkormányzat gazdálkodásáról szóló I. félévi beszámolót. A 172/2011.(IX.16.)Ktsz. határozatnak megfelelően megrendeltük az Úttörő utca meglévő csapadékvízelvezető árkának kiprofilozását. A tervezővel folytatott egyeztetés eredményeként a munka megrendelésére nem került sor. A 173/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal megválasztottuk az ehhez kapcsolódóan meghirdetendő ajánlattételi felhívásra a bíráló bizottság tagjait. A 174/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozat döntéséről értesítettük a kérelmező Szalay Btt. A 175/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozat döntéséről értesítettük a kérelmező Stamler Józsefet. A 176/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozatban szereplő döntésünkről értesítettük a Roden Mérnöki Iroda Kftt. A 177/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal hozzájárultunk a 08/131 hrszú ingatlan értékesítéséhez, melyről a kérelmezőt, Stefán Jánost értesítettük. A 178/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozatnak megfelelően az energiakorszerűsítésre vonatkozó pályázat elkészítésére további ajánlatokat kértünk, melyek beérkezését követően ismét tárgyalunk erről. A 179/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozatban szereplő döntésről a kérelmező Both Ildikó Hajnalkát értesítettük. A 180/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozat tartalmáról a kérelmezőt tájékoztattuk, miszerint a kameravásárlást az önkormányzat nem támogatta. A 181/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozat tartalmáról a kérelmező Roland Apartman Kft. értesítettük.

3 A 182/2011.(IX.16.)Kt.sz. határozattal lakáscélú kölcsönt biztosítottunk, kérelmező a hiányosságokat pótolta, a szerződést megkötöttük. A 14/2011.(IX.19.)Kt.sz. önkormányzati rendelettel elfogadtuk a szociális ellátások helyi rendszeréről szóló rendeletmódosításunkat szeptember 28i rendkívüli testületi ülés A 184/2011.(IX.28.)Kt.sz. határozattal több pontban reagáltunk a Hubertus Bt. által felvetett kérdésekre. A 185/2011.(IX.28.)Kt.sz. határozat alapján aláírásra került az együttműködési megállapodás a kérelmező, Óh Zsolt által benyújtandó pályázathoz. A 186/2011.(IX.28.)Kt.sz. határozatnak megfelelően a DDOP2.1.1/D számú pályázatunkra vonatkozó közbeszerzési eljárás lebonyolításával megbíztuk a Kapos Hidro Kftt október 10i rendkívüli testületi ülés A 188/2011.(X.10.)Kt.sz. határozattal megválasztottuk a DDOP2.1.1/D számú pályázatunkkal kapcsolatos közbeszerzési eljárás bíráló bizottságának tagjait. A 189/2011.(X.10.)Kt.sz. határozattal ismét csatlakoztunk a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázathoz, a pályázatot meghirdettük. A 191/2011.(X.10.)Kt.sz. határozat alapján aláírásra került az együttműködési megállapodás a Kapos Tipp által benyújtandó pályázathoz október 27i rendkívüli testületi ülés A 194/2011.(X.27.)Kt.sz. határozattal döntöttünk a DDOP2.1.1/D számú pályázatunkkal kapcsolatos ajánlattételi felhívás négy ajánlattevőnek történő kiküldéséről. A 195/2011.(X.27.)Kt.sz. határozat alapján aláírásra kerültek az együttműködési megállapodások a Balatonlellei Művelődési Ház, valamint a karádi Kalifornia Kft. által benyújtandó pályázatokhoz november 18i rendkívüli testületi ülés A 196/2011.(XI.18.)Kt.sz. határozattal döntöttünk a DDOP2.1.1/D számú pályázatunkkal kapcsolatosan beérkezett ajánlatok közül egy ajánlat érvénytelennek nyilvánításáról. Balatonfenyves, november 18. Lombár Gábor polgármester

4 ELŐTERJESZTÉS Balatonfenyves Önkormányzat Képviselőtestületének novemberi testületi ülésére Tárgy: Pedagógiai Program módosításának elfogadása Tisztelt Képviselőtestület! A Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár a nem szakrendszerű oktatás kivezetésével és az angol nyelv oktatásának a bevezetésével módosította a Pedagógiai Programját, melyet a tanügyigazgatási szakértő is elfogadásra javasolt. Kérem, a tisztelt Képviselőtestületet fogadja el a Pedagógiai Programunk módosítását. Balatonfenyves, Magyarfiné Kalmár Franciska igazgató

5 TARTALOMJEGYZÉK BALATONFENYVES KÖZSÉG POLGÁRMESTERÉTŐL... 1 Balatonfenyves Önkormányzat... 4 JOGI STÁTUSZ... 7 BEVEZETŐ... 8 AZ ISKOLA TÖRTÉNETE HELYZETELEMZÉS PEDAGÓGIAI FELADATOK AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS A NEMZETI ALAPTANTERV KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATAI NEVELÉSI PROGRAM AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐOKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK...26 közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák A SZÜLŐK, TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI...45 HELYI TANTERV Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS FELTÉTELEI tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának és szorgalmának ellenőrzése és értékelése...81 Iskolai díjak alapítása AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI ES KORLÁTAI ISKOLAI EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ISKOLAI KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES NEVELŐOKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE

6 A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGÉVEL, MÓDOSÍTÁSÁVAL, NYILVÁNOSSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA Előterjesztő: Lombár Gábor polgármester Határozati javaslat: Határozati javaslat Határozati javaslat

7 JOGI STÁTUSZ Az intézmény neve: Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtár Székhelye: 8646 Balatonfenyves, Kölcsey utca Telefon: 85/ Tel./Fax: 85/ Tel./Fax: 85/ Az intézmény alapítója: Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselőtestülete Az intézmény felügyeleti szerve: Balatonfenyves Község Önkormányzat Képviselőtestülete Az intézmény jogállása: Önálló jogi személy, vezetője az iskolaigazgató, akit az alapító képviselőtestület nevez ki. Az intézmény típusa: Alapfokú oktatási intézmény Az intézmény évfolyamainak száma: 8 Nyolc általános iskolai évfolyam Az iskola földrajzi működési területe: Balatonfenyves 7

8 BEVEZETŐ Az iskolában a nevelőoktató munka a pedagógiai program alapján folyik. A közoktatási törvény szabályozásából következően minden jelenleg működő iskola rendelkezik pedagógiai programmal. A pedagógiai program az iskola pedagógiai stratégiai terve, amely hosszú illetve középtávra az intézményben működő évfolyamok számához kapcsolódva legalább egy képzési ciklusra határozza meg az iskolában folyó nevelésoktatás rendszerét: céljait, feladatait és tevékenységeit. A pedagógiai program ebből következően az iskola szakmai önmeghatározásának dokumentuma, mint stratégiai tervben foglaltak akkor valósíthatók meg, ha ahhoz kapcsolódva: évente meg vannak határozva az aktuális célok és az ehhez kapcsolódó feladatok teljesülnek. A pedagógiai program tartalmát a következő jogszabályok és dokumentumok határozzák meg.: Az évi LXXIX. törvény a közoktatásról, A NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17) kormányrendelet, A kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet, A 32/1997. (XI. 5.) MKMrendelet a nemzeti, etnikai kisebbség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról, A 11/1994.(VI.8.) MKMrendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről, Az intézmény alapító okirata. A pedagóiai program magában foglaja: a nevelési programot, egészségnevelési programot környezeti nevelési programot, a helyi tantervet. 8

9 Az alapfokú nevelésoktatás szakasza az első évfolyamon kezdődik, és a nyolcadik évfolyam végéig tart. Szakaszai: az első évfolyamon kezdődő és a második évfolyam végéig tartó bevezető, a harmadik évfolyamon kezdődő és a negyedik évfolyam végéig tartó kezdő, az ötödik évfolyamon kezdődő és a hatodik évfolyam végéig tartó alapozó, a hetedik évfolyamon kezdődő és a nyolcadik évfolyam végéig tartó fejlesztő szakasz. A bevezető és a kezdő szakaszban, továbbá a helyi tantervben meghatározottak szerint az alapozó szakasz kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozása időkeretének 2550%ban nem szakrendszerű oktatás, az alapozó szakasz fennmaradó időkeretében és a fejlesztő szakaszban szakrendszerű oktatás folyik. 9

10 AZ ISKOLA TÖRTÉNETE Történeti visszatekintés Balatonfenyves a Balaton déli partján, mintegy 7 kmes hosszúságban helyezkedik el. A település területe 1900ig háborítatlan vadon volt, csak a BudapestNagykanizsa vasút szelte keresztül, és csak őrházak jelezték, hogy itt emberek élnek. A község 1919ig Nyíres néven szerepelt. 1919től 1926ig Stadlertelep. majd Máriatelep nevet kapja. A település 1929ben kapja a Fenyves, majd Balatonfenyves nevet. A terület nagy része mezőgazdasági terület, ugyanis szőlővel volt telepítve. A lakosok cselédek és vincellérek. 1926ig nem működött iskola a területen, ezért a tanulók nagy része Fonyódra, más része Balatonkeresztúrra járt iskolába. Mindkét Iskola a településtől 810 kmre volt. A gyerekek a nagy távolság miatt rendszertelenül jártak iskolába, ezért sok volt az analfabéta. Balatonfenyves iskolák szervezése A község hosszú, un. szalagtelepülés, megfelelően kialakított közlekedés nélkül. Az 1920as években a legsűrűbben lakott terület a szivattyúteleptől keletre eső rész, ezért 1926ban itt épült és létesült elemi népiskola. Balatonmáriai Elemi Népiskola Az adatok szerint 1926/27es tanévtől működött a községben iskola, Balatonmáriai Elemi Népiskola néven. Az iskola közigazgatási szempontból Balatonmáriához tartozott. A népiskola igyekezett a település szellemi fellegvárává válni. Már 1928ban figyelmet fordítanak az iskola könyvtárának szervezésére, valamint az iskola ad otthont a Levente Mozgalomnak is. A település fejlődésével az iskola fejlődése is együtt járt. A Nagyberek lecsapolására szivattyútelepet építettek, csatornákkal hálózták be a berek területét, így egy része művelhetővé vált. Az alkalmi munkával foglalkozó emberek építkezni kezdtek és letelepedtek. A terület kezdett benépesülni. A népesség gyarapodásának egyik oka, hogy elkezdték építeni a települést átszelő műutat. (Az utat ma a 7es számú főközlekedési vonalként ismerjük.) Az iskola 1980ban szűnt meg, alacsony tanulólétszám miatt. Az e területen lakó tanulók a balatonfenyvesi Általános Iskolába járnak. 10

11 Gárdonyi téri iskola kialakulása, szervezése A mai Balatonfenyvesfelsőn 1941ben létesült az iskola. 1948ig 16. osztályos osztatlan formában folyt az oktatás. Az iskola eleve úgy épült, hogy a környék lakói számára egyházi funkciót is betöltött (annak ellenére, hogy nem volt egyházi iskola) A tanterem déli részén félkör alakban oltár volt, ami természetesen egy szárnyas ajtóval zárható volt a tanítási idő alatt. Az iskola 1964ben szűnt meg. Az iskolák államosításával már csak négy osztállyal működött, a felső tagozatos tanulók a balatonfenyvesi Általános Iskolába jártak. Balatonfenyvesi Általános Iskola története Az iskola létesítésének története szoros összefüggésben volt a Balatonnagybereki Állami Gazdaság létrehozásával. Ahogy a gazdaság egyre több munkaerőt igényelt, úgy nőtt a tankötelesek száma, szükség volt Balatonfenyves központjában iskolára. 1950ben 65 tanulóval indult az iskola egy államosított villában (Kacskovicsvilla, a tulajdonos 1945 előtt Somogy megye főispánja volt). Az indulást követő években a tanulólétszám megnégyszereződött. Az egyre növekvő létszám miatt az eredetileg nem iskolának készült épület kicsinek bizonyult, ezért több helyen is folyt tanítás. Új iskola építésének körülményei szoros összefüggést mutatnak az Állami Gazdaság fejlődésével. 1953ban jelentősen nőtt a gazdaság dolgozóinak száma. Az ország minden részéről érkeztek ide családok, hiszen a gazdaság nem csak munkalehetőséget biztosított számukra, hanem lakást is. 1952től 1960ig a tanulólétszám emelkedő tendenciát mutat. Az iskola igazgatója Récsey Lajosné kezdeményezésére kezdtek új iskolát építeni 1955ben szeptember 1jén avatják az új nyolc tantermes iskolát. Az iskola több évtizedes története arra kötelez bennünket, hogy nevelő és oktató munkánkban kiemelt figyelmet fordítsunk a lakóhely és a nemzet történetének, hagyományainak megismertetésére, a haza iránti szeretet felébresztésére. Iskolánk fenntartója Balatonfenyves Község Önkormányzata. A fenntartónk által kiadott alapító okirat szerint alapfeladatunk a településen élő tanköteles korú gyerekek általános műveltségének megalapozása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nyolc évfolyamos általános iskola működik. A községben élő családok szociális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért nevelő és oktató munkánk ehhez igazodik: tanórán és 11

12 tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását, ugyanakkor kiemelt fontosságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is. A társadalom, a pedagógusok és a szülők célja azonos: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben boldogulni tudó embereket szeretnénk nevelni. Az iskola falai között munkálkodó pedagógusok fő célja: emberséget és tudást adni a felcseperedő balatonfenyvesi polgároknak! 12

13 HELYZETELEMZÉS Tárgyi feltételeink: 10 tanterem, 1 számítástechnika terem, 1 technika terem, önálló épületben működő könyvtárhelyiség. Ezt a tanterem rendszert 2 db szertárhelyiség egészíti ki, ami a kémiafizika szemléltetőeszközöket, illetve a földrajztörténelem térképeket tartalmazza. A tantermekben megfelelő számú asztal és szék van. Bútorzata gyermekbútor folyamatos korszerűsítésre szorul. Szemléltetőeszköz rendszerünk folyamatosan megfelelő ütemben fejlődik. Iskolánk rendelkezik 1 db tornacsarnokkal, a hozzá tartozó szertárakkal, tanárival, orvosi szobával, kondi teremmel, 2 öltözővel és zuhanyozóval. Az udvari sportpályák aszfaltborításúak, nagyobb részén nem szabványos méretű kézilabdapálya található, a kisebb területen röplabda ill. teniszpálya felfestés van, itt található a szabadtéri kosárpalánk. Salakborítású a 60 méteres futópálya, közelében került kialakításra a távolugrógödör. Sportfelszerelések a sportcsarnok felszereltsége a testnevelés tantárgy tantervi követelményeinek megfelel, valamint biztosítja a tanórán kívüli és a szabadidős sporttevékenységek megszervezését. Az iskola udvara lehetőséget ad a szabad játékok szervezésére, illetve a szabadtéri sportlétesítmények az óraközi szünetekben biztosítják a tanulók számára a mozgást. Önálló konyhával rendelkezünk, és a HACCP program alapján működik. Az intézmény működésének feltételei lehetővé teszik a nevelés és oktatás tényleges fejlesztését, dinamikus fejlődését. Tantárgyainkból a szülők és a tanulók igényei alapján magasabb szintű képzést is tudunk biztosítani szakkör jelleggel. A pedagógiai program célkitűzéseinek meghatározásához nélkülözhetetlen a nevelőtestület véleménye. Az iskola fő feladatai a felmérések alapján: A tanulók képességeinek, készségeinek alakítása, fejlesztése. Tanulóknak szilárd, biztos ismeretek nyújtása. Tanulók önálló ismeretszerzésének elsajátítása. A társadalmilag szükséges, továbbtanulást biztosító ismeretek megtanítása. Tehetséges tanulók továbbfejlesztése. A tanulók sokoldalú személyiségére ható fejlesztés. 13

14 Igény kialakítása az egészséges életmód iránt. Sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése Gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása. Nemzeti kultúra közvetítése. Helyes kommunikáció kialakítása. Ismerje meg a tanuló a szabadidő hasznos eltöltésének módjait. Társadalmilag elfogadott értékek megismertetése. Családi életre történő felkészítés. A rászoruló tanulók részére szociális ellátás (napközi, tanulószoba). Társadalmi beilleszkedés segítése. A szülők, tanulók, nevelők véleményének és a meglévő pedagógus állomány figyelembevételével határozzuk meg a nevelőmunka célkitűzéseit és feladatait egyaránt. A tanulóifjúság összetétele és szociális környezete Az intézmény kedvező építészeti, térelrendezési sajátosságokkal, parkosított, játékra, mozgásra alkalmas udvarral fogadja a településen élő családok iskoláskorú gyermekeit. A tanulóink mögött álló családok összetétele létszáma, a különböző generációk együttélése, munkaképes korú családtagok munkalehetősége, anyagi helyzete, lakáskörülménye, a szülők iskolázottsága, erkölcsi magatartása, egyéb szociális körülményei, stb. tekintetében rendkívül széles skálán mozog. Erről minden évben rendszeresen felmérés, összesítés készül, és próbál átfogó, hiteles képet adni a kialakult a fenti különbözőségek, és az abból származó elsősorban hátrányok feltérképezésére, hogy azután intézményünkben megfelelő tartalmú, irányultságú, felzárkóztató, tehetséggondozó, továbbtanulásra előkészítő értékes pedagógiai munka folyjon. Veszélyeztetett tanulók aránya : 0,1 % O A veszélyeztetettség elsősorban környezeti, pszichoszociális ártalmakban keresendő. Személyiségükben káros neurotikus, alkoholista, brutális, különböző, laza erkölcsi szülők sodorják gyermekeiket ilyen helyzetbe. Csonka családban élő tanulók aránya: 25 %. 14

15 Csonka család ritkán elhalálozás, gyakrabban a szülők válása miatt állt elő. Mindkettő gyógyíthatatlan lelki sérülést okoz, az előbbi olykor megnyugvást, békés hétköznapokat eredményez. Válás után ritka, de szerencsés a távolabbi szülő láthatási jogának biztosítása. A családba később belépő mostoha ill. nevelőszülő, esetleg újabb testvér születése különösen súlyos tényezővé válhat, ha a gyermek érzelmileg háttérbe szorul. Hátrányos helyzetű tanulók aránya: 25 % O A hátrányos helyzetből fakadó nehéz életsorsok okai szerteágazóak. A legjellemzőbb okok: a családok alacsony jövedelme, munkanélküliség, csonka család, ingerszegény környezet, lakásgondok. Gyakori a gyerekek magánya jó anyagi körülmények között élő, túl sok munkát vállaló szülők mellett is. Külterületről bejáró tanulók aránya: 10 % A bejáró tanulók legjelentősebb számát Pálmajorból, Imremajorból érkező gyerekek adják. Az előzőkben felsorolt statisztikai adatok igazolják mindazokat az intézkedéseket, amelyek az elmúlt években bevezetésre kerültek. A felsorolt számok mögött álló tanulók szociális helyzetéből fakadó hátrányok csekély szókincs, lassú életritmus, magatartási zavarok, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia stb. vetették fel a pedagógiai munkán belül a tanuló képességei szerinti, aktuális készültsége szerinti: egyéni haladási ütem, egyéni fejlődést segítő program (tanóratervezés) fejlesztő foglalkozás működtetését. A hagyományok és az igények szerint számos szakkör működik délutánonként, amely részben a tehetséggondozást, részben az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a sportolást, valamint a szabadidő hasznos eltöltését szolgálja. A szakkörök tagjai iskolán kívüli versenyeken már többször bizonyították eredményes közreműködésüket. Szakköreink: matematika, magyar, német, környezetismeret, rajz, énekkar, informatika, sport. A szülői elvárás eredménye megegyezik intézményünk eddigi gyakorlatával és a jövőben alkalmazandó koncepcióval. (Előzetes felmérés összegzése a szülők által 15

16 készített rangsor, mely a legfontosabb tantárgyakat tartalmazta gyermekük továbbtanulása szempontjából.) Alsó tagozatban az alapkészségek írás, olvasás, számolás a környezet megismerése, az idegen nyelvekkel való ismerkedés és az egészséges életre nevelés, a testkultúra fejlesztése kívánatos magasabb óraszámban. Felső tagozatban elsősorban az un. érettségi tárgyak színvonalas oktatását várják a szülők: matematika, magyar, történelem, angol nyelv, számítástechnika, földrajz sorrendben. A délelőtti tanulás 8 osztályban zajlik. A munkát ebéd után az alsó tagozatban 1 napközis csoport folytatja, a felső tagozatban délutánonként 1 tanulószobai csoport működik. A többi tanuló a tanórák, illetve a szakkörök befejeztével távozik az iskola épületéből. Az iskola udvara nyitott, szülői engedéllyel délutánonként, sőt hétvégén is számos tanítványunk használja ki a sportpályák kínálta lehetőségeket egyéni mozgásra. Az általános iskola színvonalas nevelőoktató munkáját a 8. osztályt végzett tanulók továbbtanulása, a felvételi vizsgák sikere, s a diákok későbbi helytállása jelzi. Az elmúlt évek statisztikája önmagáért beszél. Tanulóink 80 %a választ érettségit adó intézményt, 20 %a szakképző iskolában folytatja tanulmányait szakmát tanul. 16

17 PEDAGÓGIAI FELADATOK AZ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA ÉS A NEMZETI ALAPTANTERV KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATAI A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait. Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önmegismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek ered menyeként a személyes méltóság. Hon és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók isrmerjék népünk kulturális örökségének jel lemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és a társadalmi környezettel, a nemzettudat megalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek népcsoportok értekeinek, törtenelmének, hagyományainak megbecsülése. Európai azonosságtudategyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék rneg az egyetemes emberi civilizació legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit. Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életeben és/vagy politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénzvilágára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát. Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fo 17

18 gyasztókká váljanak, és mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Környezettudatosságra nevelés A nevelés áttfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekeben, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítse ezzel az élő természet fenmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait. Testi és lelki egészség Az iskola nag y feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedéket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki szociális fejlődését.személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulást, amelyek a gyerekek fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik. Felkészülés a felnőttlét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bi zonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez é s a részvé telhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tu datos, pedagógiailag tervezett fejlesztése. 18

19 NEVELÉSI PROGRAM Pedagógiai alapelveink iskolánk nevelőtestületének pedagógiai hitvallásaa Fekete István Általános Iskola és Községi Könyvtárban (Balatonfenyves, Kölcsey u ) tanító pedagógusok a mindennapi nevelő és oktató munkájukban az alább felsorolt pedagógiai elveket szeretnék érvényre juttatni: 1) Iskolánkban olyan légkört kívánunk teremteni, ahol tanulóink otthon érezhetik magukat. Ennek keretében: a tanulók személyiségét tiszteletben tartjuk, a tanulókat bevonjuk a saját iskolai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az oktatás során figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támasztott követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusok jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb problémáiban, az iskola életében szeretetteljes, emberi kapcsolatok kialakítására törekszünk; o tanuló és nevelő o tanuló és tanuló o szülő és nevelő O nevelő és nevelő között. 2) Iskolánkban a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek kialakítása és bővítése a legfontosabb pedagógiai feladat. 3) Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a rájuk bízott gyerekekből. Ennek érdekében: tervszerű nevelő oktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget nyújt, iskolánk olyan az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismereteket közöl, melyek megalapozzák a 19

20 tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük formálódását, eligazodásukat szűkebb és tágabb környezetükben, az iskola oktató tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk, fontosnak tartjuk, hogy diákjaink elsajátítsák az egyéni tanulás módszereit, szeretnénk elérni, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tanulásnak és a munkának becsülete legyen, a humánumra, az egyén és közösségek iránti tiszteletre törekszünk, segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót, megelőzni, felismerni a rosszat, törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott normáinak és helyes formáinak kialakítására, szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel, hagyományaival, hogy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet. 4) Iskolánk elsősorban a szülőkkel ápolt kapcsolatok révén folyamatosan részt kíván venni lakóhelyünk életében. Ennek érdekében: rendszeresen kapcsolatot tartunk a tanulók szüleivel, a családokkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hogy iskolánk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint községünk érdeklődő polgárai, ápoljuk, bővítjük eddigi kapcsolatainkat a napközi otthonos óvodával. nevelőink fontos feladatnak tartják, hogy iskolánk eddigi hagyományaihoz híven továbbra is képviseltesse magát a különféle községi rendezvényeken, illetve a tanulók számára szervezett községi szintű megmozdulások szervezésében, lebonyolításában maga is részt vegyen. 5) Eszményeinkben olyan tanuló képe él, aki a közös családi és iskolai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdonságokat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, 20

21 kötelességtudó, érdeklődő, nyitott, kreatív, alkotó, becsüli a szorgalmas tanulást, a munkát, képes a problémák érzékelésére és megoldására, gyakorlatias, képes eligazodni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésre törekszik (játékban, munkában, tanulásban) van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékony módszereit, képes tudását tovább fejleszteni, és önállóan ismereteket szerezni, tudását folyamatosan gyarapítja, bővíti, képes az értő olvasásra, gondolatait helyesen és szabályosan tudja megfogalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, ápolja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagyományait, az egyetemes kultúra legnagyobb eredményeit, társadalmilag elfogadott normák szerint viselkedik az emberi és természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásformákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskola, társadalom) együttélését biztosító szabályokat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kommunikáció elfogadott formáit, módszereit, viselkedése udvarias, beszéde kulturált, társaival együttműködik, 21

22 szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sportolni, mozogni, megjelenése és személyes környezete tiszta, ápolt, gondozott. Tudjuk, hogy ezen tulajdonságok mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hozzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és oktató munkája azonban arra irányul, hogy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős korára minél több itt felsorolt tulajdonsággal. 22

23 AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐOKTATÓ MUNKA CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI Az iskolában folyó nevelőoktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása, átadása határozza meg. Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre, aktivitásra építve, a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé, határozza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1) Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatok, a növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és élettelen természet szépsége iránt. 2) Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges, kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése). 3) Az önismeret, a saját személyiség kialakításának igénye (önbecsülés, önbizalom). Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás). Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására. 4) Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség. 5) A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6) Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak, tulajdonának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldozatvállalás. Törekvés az előítéletmentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre. 7) A világ megismerésének igénye. Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8) A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra ápolása, a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 23

24 9) A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősségés közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk, hagyományaik tiszteletben tartása. 10) Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és a problémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demokrácia érvényesítésére. Az iskolákban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kacsolódó folyamatos értékelés. Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók: Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulókra. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek 1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek. Követelés. Gyakoroltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés. Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalkotások bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. 3. Tudatosítás (meggyőződés Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző kialakítása). munkája. 2. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése. 24 Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. Hagyományok kialakítása. Követelés. Ellenőrzés. Ösztönzés. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról. Vita.

25 Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelésoktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége vagyis több mint ötven százaléka a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés és magatartásformákat, határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. 25

26 SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. 2. A tanulók értelmi nevelése Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. 3. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. 4. A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre, aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. 5. A tanulók akarati nevelése Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. 6. A tanulók nemzeti nevelése Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. 7. A tanulók állampolgári nevelése Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek, problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai, a helyi közéletben való részvételre. 8. A tanulók munkára nevelése Feladata: Az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátására és környezetük rendbe tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. 26

27 9. A tanulók testi nevelése Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. 10. A tanulók önismeretének fejlesztése Fejleszteni kell a gyermekek önismeretét, együttműködési készségüket, edzeni az akaratukat. Figyelmet kell fordítani: a kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítására, az önismeret fejlesztésére (osztályfőnöki vagy önismereti órákon, iskolán kívüli lehetőség formájában), Az egészséges, edzett személyiség kialakítására, az egészségnek mint alapértéknek az elfogadtatására, az egészségmegőrzés igényének felkeltésére, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzésére. Hozzá kell járulni az életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulások fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez: a környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítására, a nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetésére, emlékeinek tiszteletére, ápolására, megbecsülésére, az alapvető állampolgári jogok megismertetésére. A pedagógusnak mint modellközvetítőnek, a személyiségformálás egyik legfontosabb eszköznek kell lenni. A pedagógiai munka középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek, az egész személyiség fejlődésének, fejlesztésének kell állnia. Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok oktatónevelő munkája a lehetőségekhez mérten igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. 27

28 KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és oktató munka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon a tanulói közösség, a család ráhatásán, nevelő munkáján keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása iskolánk nevelőoktató munkájának alapvető feladata. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink: 1. A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladat: Az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkori sajátosságainak (fejlettségének) figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladat: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek heteronám felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autonóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkormányozás (irányítás) képességének kialakítása. Faladat: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 4. A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladat: A tanulói közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, hiszen a tanulói közösség, a család által történő közvetett nevelés csak akkor érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban aktívan részt vesznek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. 28

29 5. A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladat: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A közösségfejlesztés alapelveiből adódóan az alábbi feladatok gondozását tartjuk fontosnak: a társas együttélés szabályainak megismerése és alkalmazása; önismeret és társismeret fejlesztése; erkölcsi és jogi felelősség kialakítása; jog és kötelességismeret kialakítása; a környezet iránti érzékenység kialakítása. A közösség irányításában meghatározó a szerepe az osztályfőnöknek. Különösen fontos a szerepe a problémák felismerésében és azok kezelésében. Fontos a szerepe és a tevékenysége abban, hogy a családot hogyan tudja bevonni, befolyásolni a tanuló támogatásába, mennyire azonos alapelvekkel irányít az iskola és a család. Az osztályfőnök ismerje fel a tanuló problémáit, érzékelje az esetleges deviáns eseteket, és találja meg a problémák megoldásához a helyes utat, vagy azokat a személyeket, akik a probléma megoldásában a segítségére lehetnek. 29

30 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉS FELADATAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGI RENDSZER ÉS SZERVEZETI FORMÁK 1) A tanulói személyiség fejlesztésének legfontosabb színtere a hosszabb tanításitanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskola nevelői a tanításitanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást. A) A motiválás célja, hogy a tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket a tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenntartjuk. B) A tanulási órák tervezésénél és a szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. C) Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás, vagyis az, hogy a pedagógusok nevelőoktató munkája a lehetőségekhez mérten, a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak. Annak érdekében, hogy céljainkat elérjük, az alapelvekben meghatározottakat szem előtt tartva kiemelt fontosságú területeink: Matematika Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol, német nyelv Informatika Egészséges életmódra nevelés Környezeti nevelés Az informatika tanítása 4. osztályban kezdődik. 30

31 Tanulóink testi nevelése érdekében megemelt óraszámban délutáni sportolási lehetőséget biztosítunk a számukra. A negyedik évfolyam számára úszásoktatást szervezünk. Az érdeklődő tanulók különböző szakkörök munkájában vehetnek részt. Ezek részben a kiemelt területekhez kapcsolódnak, illetve más területeket fednek le. Célunk, hogy minden korosztály megtalálja az adott műveltségi területhez kapcsolódó, érdeklődésének megfelelő lehetőséget. Szakkörök (igény szerint a felsoroltakon kívül más is elképzelhető): számítástechnika idegen nyelv(angol, német) matematika magyar környezetvédő művészetek (rajz, képzőművészet stb.) énekkar ISK tartásjavító torna Az egyegy területen kiemelkedően teljesítő tanulóknak biztosítjuk a tanulmányi versenyeken, sportversenyeken való részvételt. A szociális hátrányokkal, tanulási nehézségekkel küszködők számára lehetőséget adunk a törvény adta kereteken belül a differenciált fejlesztésre, fejlesztő foglalkozásra, tehetséggondozásra. Igény szerint biztosítjuk a napközi otthoni és a tanulószobai foglalkozásokat. Iskolánkban biztosítunk helyet a fonyódi Alapfokú Művészeti Iskola kihelyezett tagozatának. Az alábbiakban felsorolt hagyományos rendezvények egyenletes elosztásban, folyamatos, sokszínű tanórán kívüli program lehetőségét kínálják kulturális, sport és szórakoztató rendezvények keretén belül, szervezett formában, nevelői felügyelettel. o Iskolai farsangjelmezbemutató, szülők bálja O Tanulmányi versenyek helyi fordulói o Nyílt nap o Ünnepi műsor március 15e tiszteletére O Fekete István napok 31

32 O Hangverseny zeneiskolások és az énekkar közreműködésével O Tanulmányi kirándulások az ország tájainak, nevezetességeinek megismerése. O Tanévzáró ünnepély O Az éves munka értékelése, jutalmazása O allagás a 8. osztályos tanulók ünnepélyes búcsúztatása, a legjobbak jutalmazása O Barta Anna alapítvány emlékplakett átadása o Nyári táborok szervezése o Kerékpártúra 2) Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: A) Hagyományőrző tevékenységek Fontos feladat az iskola névadójának, Fekete István emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenként megrendezésre kerülő Fekete István napok, valamint az iskola részvétele a község kulturális munkájában. A több évtizeden keresztül működő iskola életében hagyománnyá válnak szakórák, rendezvények. A hagyományok ápolása, tisztelete, újak teremtése értékes pedagógiai feladatot hordoz. Éves viszonylatban, kronológiai sorrendben a következő rendezvények váltak iskolánk hagyományává: O Tanévnyitó ünnepély az új első osztályosok és a nagyobb diákok versekkel, dalokkal köszöntik egymást, az új tanévet. O Őszi kirándulás fél vagy egész napos közös kikapcsolódás, túra vagy kulturális program keretében (igények alapján). O Színházi látogatások szervezése o Benevezés az őszi sportversenyekre o október 6a, megemlékezés o Október 23. Nemzeti ünnep O Mikulás ünnepség O Karácsonyi ünnepély, iskolai karácsonyi műsor, játszóház o Farsangi bál o Anyák napja 32

33 o Fekete István napok O Osztálykirándulások O Pedagógusnap O Tanévzáró ballagás o Nyári tábor b) Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját 48. osztályban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzati vezetőség irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott nevelő segíti. C) Napközi otthon, tanulószoba: A közoktatási törvény előírásainak megfelelően ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 14. évfolyamon napköziotthon, az 58. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben, a munkanapokon, összevont napközis csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyerek részére igénylik. d) Diákétkeztetés: A tanulók igény szerint napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A fenntartó által megállapított étkezi térítési díjakat az iskolában kell befizetni a meghatározott időben. e) Tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, a valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és fejlesztő foglalkozások segítik. Az 14. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére, a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat szervezünk heti egy órában magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola 33