Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM

Átírás

1 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 2011

2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés Kollégiumi feladatellátás az intézményi struktúrában A pedagógiai program kollégiumi fejezetének készítése során felhasznált jogszabályok Jogszabályok Egyéb szabályozó dokumentumok A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései A kollégiumi nevelés feladatai A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei A tanulók életrendje szervezésének pedagógiai elvei A tanulás szervezésének pedagógiai elvei A szabadidő szervezésének pedagógiai elvei A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei A tehetséggondozás elvei A felzárkóztatás elvei A pályaválasztást, az önálló életkezdést segítő tevékenység elvei A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei Gyermek- és ifjúságvédelem a kollégiumban Kollégiumi hagyományok és azok továbbfejlesztésének elvei Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái A saját iskolával való kapcsolattartás Más iskolákkal való kapcsolattartás Szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái A kollégium egyéb kapcsolatai Nevelőtestülettel szemben támasztott követelmények A kollégiumi élet szervezésének legfontosabb elvei A kollégiumi foglalkozások típusai és heti óraszámai Felkészítő és szabadidős foglalkozások órakerete Kötelező csoportfoglalkozások rendszere, tartalma A kollégiumban folyó oktató-nevelő munka ellenőrzési, értékelési, minőségbiztosítási rendszere A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke számú melléklet: Csoportfoglalkozások helyi keretprogramterve számú melléklet: Csoportfoglalkozások témakörök és évfolyamok szerinti óratervei számú melléklet: A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjának kollégiumi tevékenység- és foglalkozásrendszere

3 1 Bevezetés 1.1 Kollégiumi feladatellátás az intézményi struktúrában Intézményünk, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium többcélú közös igazgatású középfokú közoktatási intézmény, amelyben szakiskola, szakközépiskola és kollégium működik. A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés 102/2011. (V.30.) határozata értelmében intézményünkben a kollégiumi feladatellátás három helyszínen történik: Kazincbarcika és vonzáskörzetének kollégiumot igénylő lánytanulói a székhelyintézmény kollégiumában, fiútanulói az Irinyi Tagiskola kollégiumában, Miskolc és vonzáskörzetének tanulói pedig nemre való tekintet nélkül a Teleki Tagintézményben kerülnek elhelyezésre. Az intézmény kollégiumi férőhelyeinek száma: Borsod-Abaúj-Zemplént Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (székhely), B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Irinyi János Szakközépiskolai Tagiskolája B-A-Z. M. Önk. Surányi Endre Gimnázium és Szakképző Iskola Teleki Tehetséggondozó Kollégium Tagintézménye Összesen Kazincbarcika, Irinyi János u. 1. Kazincbarcika, Egressy B. u. 1. Miskolc, 190 fő 160 fő 335 fő 685 fő 1.2 A pedagógiai program kollégiumi fejezetének készítése során felhasznált jogszabályok Jogszabályok évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 46/2001.(XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 11/1994. MKM rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről 243/2003. Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 3/2002. OM rendelet. a közoktatás minőségbiztosításáról és minőségfejlesztéséről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 2

4 1.2.2 Egyéb szabályozó dokumentumok Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat közoktatási feladatellátási, intézményhálózat-működtetési és fejlesztési terve ( ) Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat Surányi Endre Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Minőségirányítási programja 2 A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései A kollégiumi nevelés célja a tanulók szocializációjának, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára való felkészítésének segítése, személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával. A kollégium - céljai elérése érdekében - gyermekközpontú, személyiségközpontú környezetet alakít ki, és tanulóközpontú tevékenységrendszert működtet az alábbiak figyelembevételével: a) az Alkotmányban biztosított állampolgári és szabadságjogok, valamint a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; b) demokráciára, humanizmusra, nemzeti és európai önazonosságra nevelés elveinek alkalmazása a Nat által megfogalmazott elvekkel és kiemelt fejlesztési feladatokkal összhangban; c) a kollégiumi tanulók, a csoportok és közösségek iránti felelősség, bizalom, szeretet, segítőkészség és tapintat alkalmazása a nevelésben; d) a tanulók aktivitásának, alkotóképességének, érdeklődésének fenntartása és fejlesztése, az öntevékenység és az ifjúsági önszerveződési formákba való bekapcsolódásának támogatása, a tanulói önszerveződő képesség folyamatos fejlesztése és felhasználása; e) a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal, az intézmény környezetében levő társadalmi és civil szervezetekkel való konstruktív együttműködés; f) a kollégiumi tanulók, valamint a kollégiumi nevelő-oktatómunka rendszerszemléletű, tudatos, tervszerű vezetéssel, szervezéssel és pedagógiai gyakorlattal való fejlesztése; g) a nevelési folyamatban részt vevők - szülő, tanuló, tanulói csoportok és közösségek, a kollégiumi és iskolai tantestület, a küldő és befogadó környezet - számára elfogadott norma- és követelményrendszer alkalmazása, melynek jellemzője a rendszeresség és a következetesség; h) kulturált, ösztönző környezet kialakítása, szociális, érzelmi, lakhatási biztonság nyújtása; széleskörű szabadidős tevékenységkínálat biztosítása; i) az integrált nevelés megvalósítása; j) orientáló, motiváló, aktivizálni képes, tevékenységközpontú, segítő pedagógiai módszerek alkalmazása; k) az egyéni és életkori sajátosságok, valamint a sajátos nevelési igényű tanulók szükségleteinek figyelembe vétele, az egyéni bánásmód alkalmazása; 3

5 l) a nemzeti hagyományok, a nemzeti azonosságtudat, valamint a nemzeti az etnikai hagyományok, az etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, ápolása. A kollégiumi nevelést és oktatást nemcsak a közoktatáshoz tartozó feladatok ellátásának tekintjük, hanem a szülői felügyelet körébe tartozó nevelő tevékenységben való aktív részvételnek is. A családi környezet átad jogokat és kötelezettségeket, a kollégiumoknak, ill. a kollégiumi nevelőknek, mint a szülőt pótolni hivatott, erre szakosodott pedagógusoknak. Kiemelt figyelmet fordítunk tanulóink testi, érzelmi, értelmi és erkölcsi fejlődésükre. Olyan kollégiumot szeretnénk: ahová hazamegy a tanuló az iskola után, amely magában hordozza a jó család ismertetőjegyeit, ahol a nevelő szigorúan követel és következetessége szeretettel párosul, amely igyekszik többlet lehetőséget nyújtani a tudás gyarapításához, amely érdekes lakóhely tele tudás-, képességfejlesztési alkalmakkal, kapcsolatteremtési lehetőségekkel, amelynek, mint helyi társadalomnak a működése során átélve, észrevétlenül sajátítják el a diákok az érdekkifejezés, ütköztetés és érvényesítés demokratikus technikáit, a demokrácia alapértékeit. A tanulóink iránt érzett felelősség jegyében kiemelt céljaink közé tartozik: A kollégista személyiségének fejlesztése, adottságaik, képességeik kibontakoztatása, optimális szintre emelése, műveltségük gyarapítása, önművelésre való igény kialakítás. Olyan erkölcsös, becsületes, jellemes, erős akaratú, önmagukkal és másokkal szemben igényes, önismerettel rendelkező, öntudatos, saját érdekeit, életprogramját megteremteni, érvényesíteni tudó, mások értékeivel és érdekeivel toleráns, egyéni és közösségi sikerességre törekvő, minden helyzetben viselkedni tudó, hazáját szerető magyar állampolgárok nevelése, akik az értékrendszerben meghatározott értékeket tisztelik, elfogadják, magukénak tekintik. A kollégista segítése a reális életpálya választásában, az arra való felkészülésben. A kollégiumi csoportok, közösségek spontán alakulásának, fejlődésének elősegítése, kialakítása, fejlesztése. A kollégista felkészítése a közösséggel való pozitív viszony, a harmonikus társas kapcsolatok, az együttműködés és a társadalmi aktivitás kialakítására. A demokrácia működésének szabályaival, az érdekeltségek, az érdekütköztetések alkalmazásával, az önkormányzó képesség kialakításával, a felelős döntési helyzetekbe hozással a növendékek felkészítése a társadalmi élet gyakorlatára. 4

6 3 A kollégiumi nevelés feladatai A kollégium feladata megteremteni a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítéséhez a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A kollégium feladata a tanuló humánus légkörben folyó nevelése, személyiségének fejlesztése, képességeinek és érdeklődésének megfelelően tehetségének kibontakoztatása, iskolai tanulmányainak segítése, sportolási, művelődési és önképzési lehetőségének biztosítása, öntevékenységének, együttműködési készségének fejlesztése, önállósságának, felelősségtudatának fejlesztése, pályaválasztásához, a tanuló önálló életkezdéséhez szükséges ismeretek, képességek megszerzésének elősegítése. A kollégista diákok személyiségének, egyéni tulajdonságainak, családi körülményeinek megismerése, az elfogadó, bizalmi viszony kialakítása a kollégiumi jogviszony létrejöttétől kezdődően tervezetten történik. A hatékony és eredményes kollégiumi pedagógiai munka egyik alapfeltétele, hogy a pedagógusok tartalmas és rendszeres együttműködés során segítsék a tanulók személyiségfejlődését. A kollégiumi nevelés feladata különösen az alábbi területek fejlesztése: Énkép, önismeret, szociális képességek fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti a mindenkori szociális környezetbe történő sikeres beilleszkedést. Fejleszti a szociális tájékozódás készségét, alkalmat és közeget teremt a közösségi értékrend és normarendszer fejlesztéséhez, segíti az egyensúly megteremtését a közösségi és az egyéni érdekek között. A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti és tapasztalati alapjai. A kollégium a nevelési folyamatban figyelmet fordít a társadalmilag elfogadott közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek - empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség - fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra. E feladatok megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diákönkormányzati rendszer. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális, kommunikációs és állampolgári kompetencia. 5

7 A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Az ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium lehetőséget biztosít arra, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Fejleszti a kreativitást, erősíti a tanulási motívumokat - az érdeklődés, a megismerés és a felfedezés vágyát. Törekszik a tanulási kudarcok okainak feltárására, azok kezelésére, a jó teljesítményhez szükséges pozitív önértékelés kialakítására. Segíti a mindennapi feladatokra történő felkészülést. Gondot fordít arra, hogy az ismeretek elsajátítása közben a tanulásra belső igény is ébredjen a tanulókban, s így mindennapi életük részévé váljon a tanulás. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: hatékony, önálló tanulás, matematikai kompetencia, digitális kompetencia. Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszertani megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségbeli különbségeket, a tanulók egyéni szükségleteit kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek megismerése. Támogatja a tanulásban elmaradt és a sajátos nevelési igényű tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók megtalálására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik kibontakoztatásában, tudásuk bővítésében. A kollégiumi élet színes, tevékenységközpontú szervezésével alkalmakat teremt a diákok alkotóképességének megnyilvánulására, a tehetségek kibontakoztatására, a diákok helyes önértékelését erősítő sikerélményekre. A kollégium - az iskolákkal együttműködve - valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció, esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, hatékony, önálló tanulás, digitális kompetencia. Kulturált életmódra nevelés, szuverén világkép kialakulásának segítése A kollégiumi nevelés bővíti a diákok ismereteit az egyetemes emberi civilizációról, annak legnagyobb hatású eredményeiről. Felkelti az érdeklődést a kultúra, a tudományok, a művészetek iránt, továbbá az emberiség globális problémáival kapcsolatban. Természeti és társadalmi ismeretek átadásával, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. Motivál és helyzeteket biztosít az önkifejezési lehetőségek megtalálásához. Elősegíti az esztétikai-művészeti tudatosság megjelenését, az érzelemvilág gazdagodását. Fejleszti az idegen nyelvi kommunikációt. A kollégium kiteljesíti a nemzet, valamint a nemzeti és etnikai kisebbségek kultúrájának, értékeinek tiszteletét, a nemzeti, történelmi és vallási hagyományok megismerését és ápolását, ezzel is erősítve a tanulók hazaszeretetét. A kollégium változatos, sokrétű kulturális tevékenységével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes kultúra értékeinek megismeréséhez, elsajátításához és értékeléséhez. 6

8 A világról kialakított képben a gyakorlati élet terén is kiemelt helyet kap az Európához való kötődés, az európai kultúrkör. A kollégiumi nevelés elősegíti a tanulókban az európai uniós polgár identitásának kialakulását, bemutatja az Európai Uniós tagság révén megnövekedett lehetőségeket, kihívásokat és a kollégium a programjaival és kapcsolatépítésével elősegíti azok intézményes és személyes hasznosítását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség, szociális és állampolgári kompetencia, idegen nyelvi kommunikáció, digitális kompetencia. Egészséges életmód, környezettudatos magatartás kialakításának segítése A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A tanulók olyan ismereteket, gyakorlati képességeket sajátítanak el, szokásokat tanulnak meg, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium a diákok számára otthonos, kulturált, esztétikus közeget biztosít, ahol a tanulók jól érzik magukat, és amely egyúttal fejleszti is ízlésüket, igényességüket. Környezeti adottságai révén hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmód iránti igény kialakulásához. A kollégiumban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése során kiemelt figyelmet kap a saját állapot pontos megértése, szükség esetén a gyógyászati, illetve az egyéb speciális eszközök használata. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, és hogy értsék a fenntartható fejlődés fogalmát, továbbá hogy életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. A kollégiumnak feladata a családi életre, a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására, a takarékos és ésszerű gazdálkodásra és az öngondoskodásra nevelés. A szeretetteljes, bizalmi viszonyra alapozva segít a harmonikus nemi szerep kialakulásában, támaszt nyújt a szexuális életben való tájékozódáshoz. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: természettudományos kompetencia, szociális és állampolgári kompetencia. Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése A kollégiumi nevelés segíti az önálló életvitel kialakítását, a majdani családi háztartás és gazdálkodás tervezését, a tudatos fogyasztóvá válást, az eligazodást a mindennapi életben, a gazdaság és a pénzgazdálkodás világában. A diákönkormányzati tevékenység által segíti az autonóm, felelős, a közösség érdekeit is figyelembe vevő magatartás és a körültekintő döntéshozás képességének kialakulását. A feladathoz kapcsolódóan a következő kompetenciák fejlesztése valósul meg: szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, természettudományos kompetencia. 7

9 4 A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei 4.1 A tanulók életrendje szervezésének pedagógiai elvei A kollégium biztosítja a gyermekek és ifjak optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, beleértve a rendszeres étkezést, a tisztálkodást, az előírásoknak megfelelő egészségügyi ellátást. Figyelembe veszi a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi hagyományokat, szokásokat is. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső arányai - a jogszabályi keretek között - a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A kollégiumi élet belső szabályozását a kollégium vezetőjének irányításával a nevelőtestület a belső és a külső környezet változásait figyelembe véve alakítja. A kollégium életrendje igazodik az iskola működéséhez, figyelembe veszi a tanulás elsődlegességét, emellett megteremti a kereteket a pihenésre, szórakozásra és művelődésre is. Az életrend rugalmas, figyelembe veszi a tanulók szokásait és igényeit. Az életkori, biológiai fejlődés figyelembevételével biztosítja a meghatározott idejű zavartalan pihenés, alvás feltételeit. A házirend és napirend adta keretszabályozáson belül a nevelőtanárok élnek a differenciálás lehetőségével. Az életrend kialakításánál (a házirend, tevékenységek, programok szervezésénél) figyelembe kell venni: a kötelező és a szabadon választható foglalkozásokon való részvétel összhangját, az egyéni és életkori sajátosságokat, a diákok öntevékeny és önszervező képességét, a kapcsolódó iskolákkal való együttműködés lehetőségének biztosítását. A kollégium biztosítja itt tartózkodásuk teljes ideje alatt a tanulók folyamatos pedagógiai felügyeletét. 4.2 A tanulás szervezésének pedagógiai elvei A tanulás minden kollégista alapvető kötelessége. A zavartalan tanulás feltételeit a kollégium biztosítja. A tanulószobai foglalkozások szervezésénél figyelembe kell venni: iskolatípust, tanulók egyéni szokásait, a tanulók elért eredményeit. A tanulóval szembeni elvárás meghatározásakor hangsúlyt kell kapnia: a képességnek, a szorgalomnak, az elért eredménynek. A tanulószobai foglalkozások szervezésénél lehetőséget kell biztosítani a zavartalan egyéni tanulásra is. Kerüljön sor a tanulás hatékonyságát lemérő számonkérésre. Szilenciumi időn túli tanulásra is legyen lehetőség a napirend adta kereteken belül. 8

10 A nevelőtanár által biztosított kedvezmények legyenek ösztönzőek, biztosítsák a fejlődést és előrehaladást. Az eredményen túl a befektetett munka is legyen mérvadó. A kollégium feladata a tanulási utak védelme: a felkészülés segítése, a következő iskolafokozatra történő előkészítés és a tanuláshoz való jog érvényesítése. A pedagógusnak a tanuláselméleti ismeretek alkalmazásával, a tudás-és gondolkodás kultúra fejlesztésével, s a tanulásmenedzsment módszereivel kell segíteni az egyéni igények kielégítését. Ahhoz, hogy megfelelő eredményeket érjünk el szükséges: kiegyensúlyozott, ingergazdag nevelési környezet, a segítő szándékú biztonságos környezet megteremtése. A kollégiumi tudásközvetítés egyik része, formája a tanulók mindennapi felkészülésének segítése, a tanulási munka támogatása, tanulásirányítás, tanulásszervezés. A tanulók iskolai felkészülése a nevelőtanár felügyeletével történik. A nevelő megfigyeli a tanulástechnikákat, módszereket és szükség esetén közvetlenül beavatkozik, rendszeres, folyamatos felkészülésre szoktatja tanítványait. A tanulás stílusának, módszerének korrigálása fontos a tanulás hatékonyságának fokozása érdekében. A kollégium nyugodt körülményt biztosít az iskolai követelmények teljesítése és az egyéni fejlődésük érdekében. 4.3 A szabadidő szervezésének pedagógiai elvei A kollégiumnak a nevelési és oktatási feladatok teljesítéséhez - olyan foglalkozásokat kell szerveznie, amelyek a szabadidő hasznos eltöltését megfelelően szolgálják. A lehetőségek egy olyan széles tárházát kell nyújtani, melyből minden tanuló érdeklődési körének megfelelően tud választani. A tanulónak legyen módja az érzelmi, értelmi és fizikai feltöltődésre, önművelődésre, ismeretei, tudása szélesítésére, gyarapítására. Szakkörök: A szakkörök meghirdetése a tanulók érdeklődésének és a szakos ellátottságának a függvénye. Az utóbbi években hagyományosan a következő szakkörök kerültek meghirdetésre: Számítástechnika, média, kézműves, rajz, futball, kondi, sport- és játék, asztalitenisz, nyelvi (angol, német, olasz), hagyományőrző, diáktanács foglalkozásai, kulturális, művészeti jellegű és egyéb diákkörök, fotó öntevékeny csop., kollégiumi rádió, szobai dísznövénytermesztés. Versenyek: Háziversenyek szervezése és lebonyolítása (műveltségi és sportversenyek). Részvétel más intézmények által szervezett városi szintű és egyéb versenyeken. 9

11 Kollégiumi rendezvények: A kollégiumi rendezvények az éves eseményterv alapján kerülnek megrendezésre. Az éves eseménytervet a kollégiumi diákönkormányzat előterjesztésére a kollégiumi közgyűlés fogad el a tanév elején. Hagyományos kollégiumi rendezvényeink: Elsős avató Mikulás nap Karácsony Valentin nap Farsang Végzős búcsúztató Gulyás party Diszkó Karaoke Szavalóverseny Egyéb rendezvények Iskolai szintű rendezvényeken részvétel. Könyvári napok rendezvényein való részvétel Védőnői előadásokon való részvétel. Előadók meghívása bűnmegelőzési és egyéb témákban. Városi szintű rendezvényeken való részvétel (irodalmi előadások, diákparádé stb.) 5 A tanulók fejlődését, tehetséggondozását, felzárkóztatását, pályaválasztását, az önálló életkezdést elősegítő tevékenység elvei 5.1 A tanulók fejlődését elősegítő tevékenység elvei A serdülőkor, ifjúkor jellemzője az értelmi képességek növekvő differenciálódása. Az egyéni érdeklődés, a motiváció, a gyakorlás lehetőségei, a sikerés kudarcélmények, a követelmények különbözősége szelektív módon hat az értelmi fejlődésre. A szorgalom, a tanulási motiváció is elősegíti az értelmi képességek fejlődését. Feladatunk, hogy: neveljük tanítványainkat a nyitottságra, az új ismeretek iránti igényre, segítsük elő az erkölcsi értékek elsajátítását., alakítsuk ki bennük a logikus érvelés készségét, a siker-és kudarcélmények feldolgozását, tanítsuk meg őket cselekvéseik érzelmi és értelmi irányítására. 10

12 5.2 A tehetséggondozás elvei A tehetség a személyiség általános megnyilvánulása. Ennek összetevői: átlagon felüli képességek, kreativitás, feladat-elkötelezettség, melyekre hatással van a környezet, nevezetesen a család, az iskola és a kortársak. Kollégiumunkban szakiskolai és szakközépiskolai osztályos tanulók vannak elhelyezve. Tanulmányi átlaguk 3,3-3,4 körül van. Tehetséggondozásukra kollégiumi keretek között elsősorban a közismereti tárgyak tekintetében van lehetőség. A tanulóinknak kiscsoportos keretekben segítséget nyújtunk az érettségi és egyéb tantárgyi vizsgákra való felkészülésben. Biztosítjuk számukra a számítógép és internet használatát, valamint rendelkezésükre áll az iskolával közös könyvtár. Azon tanulóink számára, akik felsőoktatási intézményben kívánnak továbbtanulni, biztosítjuk a nyugodt felkészülést, és nevelőtanáraik segítségével humán és reál tantárgyakból egyéni és kiscsoportos foglalkozások keretében segítünk a felkészülésükben. Sportban tehetséges tanulóinknak edzési lehetőséget biztosítunk (konditerem, focipálya). Jó kapcsolatot ápolunk a sportköri edzőkkel, a kapcsolattartás rendszeres. Érdeklődő és tehetséges tanulóink számára háziversenyeket szervezünk (történelem, földrajz, sport), valamint részt veszünk a kollégiumok közötti versenyeken, ezekre felkészítjük részt vevő tanulóinkat. A tehetséggondozás tekintetében is szorosan együttműködünk az iskolával, lehetőségünk van az iskolai létesítmények használatára, tanulóink részt vehetnek az iskola által szervezett foglalkozásokon (pl. emelt szintű érettségire történő felkészítés). Tanulóink kézműves és rajz szakkörön vehetnek részt a kollégiumban heti 2-2 órában, amely fejleszti többek között a kézügyességüket és kreativitásukat is. Az iskolai és kollégiumi rendezvényeken rendszeresen szerepelnek kollégista diákjaink, mind színészi, mint éneklési és zenei tehetségüket bemutathatják ezeken. A kollégiumi diákönkormányzat keretében tevékenykedő tanulóinkat ösztönözzük az önálló munkavégzésre, lehetőségük van vezetési, szervezési képességeik fejlesztésére. 5.3 A felzárkóztatás elvei A tanulók tanulmányi előmenetelei nincsenek mindig összhangban az iskola, a szülő, valamint a kollégium elvárásaival. A kollégiumi nevelő feladata, hogy: megismerje a tanulók képességeit, motivációit, meghatározza, hogy milyen segítő nevelési eljárásokat akar követni, milyen foglalkozások keretében és milyen módszerrel, meg kell határoznia, hogyan szüntethetjük meg a hiányosságokat, hogyan végezzük a korrekciót, a fejlesztést. 11

13 A felzárkóztatás főbb formái: Alapok pótlása: Főleg elsősök esetében jelentős, amikor pótolni kell az általános iskolában elsajátított tudást és az új iskolatípus induló tudásszintje közötti különbségeket. Hagyományos felzárkóztatás: A tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. Főleg olyan tanulóknál jelentkezik, akik képességeik alapján nem tudják az iskolai tanítás tanulás során elsajátítani az ismereteket, több, részletesebb magyarázatot, gyakorlást igényelnek. Alkalmi felzárkóztatás: Azok esetében, akik jelzik problémáikat, pl.: bukásra áll, dolgozatírás lesz vagy csak az adott témakört nem érti. Követendő elvek: a tanulás, a tudás értékének, fontosságának hangsúlyozása, a tudás iránti igény felkeltése az érdeklődés, az aktivitás felébresztése, fenntartása, önálló tanulás, önművelés kialakítása, rendszeres és folyamatos készülés begyakoroltatása, segíthetjük tanórán kívüli tanulással, korrepetálással, nevelőtanári szigorítást lehet alkalmazni (pótszilencium, kimenő megvonása, szaktanári korrepetálásra irányítás), szülők tájékoztatása a felmerült problémákról. 5.4 A pályaválasztást, az önálló életkezdést segítő tevékenység elvei A kollégista fiatalok jelentős hányadánál beszélhetünk meglévő területi hátrányokról: származásuk, szociokulturális hátrányaik folytán nincsenek választási helyzetben, az általános iskolai pályafutás, az oktatás szelektív volta keményen meghatározza jövőjüket. Sok esetben nem rendelkeznek kellő információval sem. A nevelőtanárnak feladata, hogy feltárja a gyermek továbbtanulási vágyait, elképzeléseit, segítse annak megvalósulását. Szolgáljon kellő információval a gyermek és a szülő felé egyaránt a lehetőségeket illetően. Tegye lehetővé, hogy diákja a választandó szakmáról kellő információt szerezhessen. Az egyetemre, főiskolára jelentkezők esetében szakirodalommal, korrepetálással segítse elő a nagyobb felvételi esélyt. Élettapasztalatának átadásával az iskolával közösen segítse elő az önálló életkezdést. 6 A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve A kollégiumi nevelőtanárnak fel kell ismernie a hátrányos helyzetű, jó intellektuális képességekkel rendelkező, az átlagosnál tehetségesebb tanulókat. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek lehetővé teszik minél több képesség megmutatkozását, fejlesztését. Hatékony módszerekkel biztosítani szükséges a speciális képességek fejlődését (kollégiumon kívüli lehetőségek keresésével is). 12

14 Lehetőséget kell adni a kollégiumi közélet adta szociális képességek megmutatkozására, ill. fejlesztésére (különböző rendezvényeken történő szereplés). Tehetséggondozás során az egész egyéniséget fejlesztjük intellektuálisan, érzelmileg, szociálisan. Megismerjük szükségleteit és teret adunk kreativitásának. Segítséget nyújtunk a reális énkép kialakításában.. Módszerek: a gyermekhez való állandó odafordulás (érdeklődés, partnerként való kezelése), cselekvésre, munkára, játékra bátorítás, kérdezésre való bátorítás, önálló ismeretszerzésre való ösztönzés, önálló problémamegoldásra való ösztönzés, beszélgetésekbe, vitákba való bevonás, szabadidő biztosítása az elmélkedésre, játékra, konstruktív kritika, önkritika gyakorlásának elsajátítása, képzeletfejlesztő, alkotásra serkentő feladatok adása. A hátrányos helyzetű tanulóknál érvényesített nevelési elvek: általános intelligencia, intellektuális képességek, műveltség fokozott fejlesztése, a felismert speciális képességek fokozott fejlesztése, (egyéni ill. differenciált foglalkozások megszervezésével) tehetséges kollégisták kreativitásának fejlesztése, folyamatos motiváció: elkötelezettség a feladataik, munkájuk, tanulásuk, kiválasztott pályájuk szerepeinek, feladatainak megoldása iránt, érdeklődés, ambíció, kíváncsiság, tettrekészség, kitartás állandóan működő szinten tartása. Arany János Tehetséggondozó Programban való részvétel (Teleki Tagintézmény) A jelentkezők, illetve az őket delegáló önkormányzatok pályázatot nyújtanak be az Oktatási Minisztériumba a tanuló programba való felvételét kérve. A Földes Ferenc Gimnázium és a kollégium egy közös felvételi képességvizsgálat és felmérés alapján tesz javaslatot az Oktatási Minisztériumnak, mely dönt a programba történő felvételről. Ebben az esetben a tanuló felvétele 5 tanévre, a programban való részvétel idejére szól. 7 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei 7.1 A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. A kollégiumnak biztosítja, hogy a diákok választott 13

15 tisztségviselőik révén részt vehessenek a tanulóközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében. A kollégiumi diákönkormányzat és a nevelőtestület közötti kapcsolatot egy fő nevelőtanár közvetlenül is segíti. A diákönkormányzat vezetői kéthetente terv szerint, ill. szükség esetén akár naponta is összeül. Kollégiumi közgyűlést tanulmányi félévenként minimum egyet tartunk. Lehetővé kell tenni, hogy a diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerjék és a mindennapi gyakorlatban felelősen alkalmazzák a demokratikus érdekérvényesítés, a problémamegoldás és a konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősíti a kollégiumi közösség együvé tartozását. 7.2 A művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei A művészeti neveléssel a kollégium el kívánja érni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy és környezet kultúrájuk, javuljon véleményalkotó képességük. Alkotó helyzetek biztosításával ösztönözzük őket elképzeléseik kifejezésére. Tegyük lehetővé a tehetséges kollégiumi tanulók számára a különböző (irodalmi, képzőművészeti, népi-és iparművészeti, fotó, stb.) alkotások készítését, produkciók (zenei, tánc és dráma, egyéb színpadi előadó művészet) létrehozását és bemutatását. Neveljünk a művészi kifejezés által nyitottságra, toleranciára, az értékek élményeken és belátáson alapuló megbecsülésére. Teremtsünk lehetőséget tanulóink számára a kulturális rendezvényeken, programokon való részvételre, ösztönözzük őket könyvtár és egyéb kulturális és művelődési intézmények látogatására. A kollégiumi sportoláshoz az alapot a megfelelő infrastrukturális és eszközháttér biztosítása, ezek folyamatos fejlesztése és bővítése jelenti. Szabadidős tevékenységeinken belül nagy szerep jut a testmozgásnak, mind a napi sportfoglalkozások, mind pedig sportversenyek szervezése terén. Foglalkozásaink tervezésekor mottónk az ép testben, ép lélek, azaz a szellem és a test edzésének megfelelő aránya. Arra törekszünk, hogy tanulóink fizikai teherbírása növekedjék, és egészséges életmódot folytassanak. 8 Gyermek- és ifjúságvédelem a kollégiumban Kollégista tanulóink több mint 60%-a hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. Helyzetüket még nehezíti, hogy többnyire olyan kistelepülésről jönnek, amely maga is hátrányos helyzetű, és ahol az országos átlagot meghaladó mértékű a munkanélküliség. A Teleki Tagintézményben kivételével az intézményben az iskolával közös gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el a kollégista tanulók esetében is a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a nevelőtanárokkal és a kollégium vezetőjével együttműködve. 14

16 A nevelőtanárok gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai. A veszélyeztetett és hátrányos helyzetű tanulók felmérése. A tanulók és szülők tájékoztatása a lehetséges támogatásokról. Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével kapcsolattartás. Súlyos veszélyhelyzet esetén az illetékes gyermek- és ifjúságvédelmi felelős azonnali értesítése. Hatékony belső kapcsolattartás: osztályfőnökökkel, az érintett tanulókkal, szülőkkel, diákvezetőkkel. A témával kapcsolatos szakmai továbbképzéseken való részvétel. Információgyűjtés. A szociális támogatások, pályázatok figyelemmel kísérése, lehetőség szerint részvétel. 9 Kollégiumi hagyományok és azok továbbfejlesztésének elvei Kollégista tanulóink részt vesznek az iskolai rendezvényeken, megemlékezéseken. Ezen kívül vannak külön kollégiumi rendezvényeink, amelyek évről évre megtartásra kerülnek, és immár részei lettek a kollégiumi hagyományoknak. Székhelyintézmény kollégiumának hagyományai: I. félév I. kollégiumi közgyűlés Téma: Új tisztségviselők megválasztása, éves programtervezet elfogadása. Elsős avató Az első évfolyamos kollégista tanulók bemutatkozó műsora, játékos vetélkedő, tréfás eskütétel. Barangoló műveltségi vetélkedő Műveltségi vetélkedő csoportonként négy fős csapatok részvételével. A vetélkedő kérdései mindig valamelyik magyarországi megyéhez kapcsolódnak. Mikulás Mikulás-nap alkalmából tréfás, vidám programok, ügyességi és sportvetélkedők. Karácsonyi ünnepség Meghitt karácsonyi műsor a kollégista tanulók közreműködésével. II. félév II. kollégiumi közgyűlés Beszámoló az első félévben végzett munkáról. A második félév programjainak elfogadása. Valentin-nap Üzenetküldés, szívkirály és szívkirálynő választás. Valentin napi diszkó. 15

17 48-as vetélkedő Vetélkedő kérdései az 1848/49-es forradalom és szabadságharc eseményeihez és híres személyiségeihez kapcsolódnak. Kollégiumi Foci Kupa Megyei szintű kispályás labdarúgó torna rendezése. Végzős búcsúztató Az érettségi vagy szakvizsga előtt álló utolsó éves kollégista tanulók ünnepélyes búcsúztatója. Gulyás-party Az év utolsó kollégiumi rendezvénye. Közös főzés a szabadban. Irinyi Tagiskola kollégiumának hagyományai: o A kollégiumban a 70-es évektől működik a kollégiumi összetett verseny (pedagógiai ösztönző rendszer), amit folyamatosan karbantartunk, a kor követelményeihez igazítunk. o Jelentős hagyománya van néhány kollégiumi foglalkozásnak: - sport, házibajnokságok, túrázás; - bélyeggyűjtő kör; - matematika-feladatmegoldó verseny - Irinyi Kollégiumi Napok. o A kollégiumban tartott ünnepségek, színház-, kiállítás-, hangversenylátogatás. Teleki Tagintézmény hagyományai: A hagyományok kiépítése, megerősítése fokozatosan történik, a kívánalmaknak megfelelően változik, vagy rögzül. A már meglévő hagyományok ápolását fontosnak tartjuk, mert jelentősen erősítik a kollégiumhoz való kötődést. Már működő, visszatérően igényelt hagyományteremtő eseményeink: a gólyatábor, az elsősavatás esküvel, a kollégium születésnapja (az első lakók beköltözésének évfordulója november 12-én), kollégiumi hét és diákigazgató választás (decemberben), karácsonyi koncert és ajándékozás, rongyos bál, ballagás, szavalóverseny, tanulói koncertek, kiállítások, házi diákönkormányzati vezetőképzés, stb. A Teleki család emlékének ápolása, az élő családtagokkal való kapcsolattartás fontos feladatunk. E célhoz kapcsolódva egy Teleki Emlékszobát alakítottunk ki. 16

18 10 Az iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái 10.1 Az iskolákkal való kapcsolattartás és együttműködés formái A saját iskolával való kapcsolattartás A székhelyintézmény és az Irinyi Tagiskola esetében a kollégium és az iskola élete szorosan összekapcsolódik minden területen. Az intézmény valamennyi megmozdulásában részt vesznek a kollégium nevelői és tanulói. A feladatok elvégzésében szoros együttműködés alakult ki az iskola és a kollégium között. A nevelőtanárok rendszeres kapcsolatot tartanak a tanulók osztályfőnökeivel, szaktanáraival, a gyakorlati oktatás vezetőivel, személyesen és a naplók, valamint az osztálytükör figyelemmel kísérésével tájékozódnak diákjaik iskolai teljesítményéről, tanulmányi előmeneteléről. Továbbá szoros kapcsolatot tartanak az intézmény ifjúságvédelmi felelősével, szabadidő szervezőjével, a szakszervezet és a KT elnökével. A kollégiumi diáktanács együttműködik az iskola diákönkormányzatával Más iskolákkal való kapcsolattartás A Teleki Tagintézmény kollégistái Miskolc város oktatási intézményeiben folytatnak tanulmányokat, a kapcsolattartásra elsősorban a beiratkozás időszakában, valamint félévkor és év végén kerül sor, amikor a csoportvezetők személyesen tájékozódnak a tanulók iskolai teljesítményéről Szülőkkel való kapcsolattartás és együttműködés formái A gyermek fejlődése szempontjából meghatározó a családi környezet. A nevelőmunka eredményessége összefügg a szülői nevelési feltételekkel, ezért fontos annak ismerete. A gyermek személyiségfejlődése szempontjából a családdal való együttműködés vezethet eredményhez. Célunk és feladatunk tájékozódni a szülők véleményéről, elvárásairól, javaslatairól. A szülők tájékoztatásának fórumai: Személyes kapcsolatok Nyílt napon, beiratkozáskor: A nyílt napon a szülő és a gyermek tájékozódhat a kollégiumról, megnézhetik a szobákat, közös helyiségeket. Megismerkedhetnek a beköltözés rendjével, a házi- és napirenddel. Beiratkozáskor részletes írásos tájékoztatást kapnak a 9. évfolyamosok a beköltözésre vonatkozóan. Beköltözéskor: A tanulót elkísérő szülő megismerkedhet gyermeke nevelőtanárával. Tájékozódhat a tanulói jogokról és kötelezettségekről. Lehetőségük van a felkínált foglalkozások közül közösen választani. Szülői értekezleten: A kollégiumvezető a beköltözés napján az új kollégisták szüleinek tájékoztatást tart a kollégium házirendjéről, éves programokról, 17

19 lehetőségekről, kéréseinkről, elvárásainkról. A nevelőtanárok az iskolai szülői értekezletek alkalmával tájékoztatják a szülőt gyermekük magatartásáról, tanulási szokásairól, szorgalmáról, közösségben vállalt tevékenységéről, beilleszkedéséről, baráti kapcsolatáról stb. Szülőkkel való kapcsolattartás egyéb formái telefonon történő megbeszélés sms küldése elektronikus levelezés ellenőrzőn keresztül írásban történő tájékoztatás levélváltás önkormányzaton keresztüli kapcsolatfelvétel 11 A kollégium egyéb kapcsolatai A kollégium kapcsolatai összefonódnak az intézményével, mivel rendezvények, látogatások, közös programok szervezésekor helyiségek és szállásbiztosítás terén a kollégium a meghatározó. Testvériskolákkal Hild János Szakközépiskola, Dunaújváros Széchenyi István Szakképző Iskola, Mezőkövesd Városi kollégiumokkal: Don Bosco Általános Iskola, Szakiskola, Szakközépiskola és Kollégium, Kazincbarcika Borsod-Abaúj-Zemplén megye kollégiumaival: megyei fenntartású kollégiumokkal Miskolc város kollégiumaival Művelődési és sportközpontokkal: Egressy Béni Könyvtár, Kulturális és Sport Központ, Kazincbarcika Kazincbarcikai Sport Központ A város közművelődési intézményei programjaikról mindig küldenek tájékoztatást, amelyeket messzemenően igyekszünk csoportosan igénybe venni, ill. a tanulók a szabad programválasztás elve alapján önállóan is látogatják azokat. A kollégium szoros kapcsolatot tart a város sportegyesületeivel. Több gyermekünk tagja ezen egyesületeknek. Edzéseik és sportversenyre való menetelük figyelése, szállás háttér biztosítás ezeken a napokon a kollégium feladata. Egyéb szervezetekkel: Egységes Kistérségi Pedagógiai Szakszolgálat Központ 18

20 Szociális Szolgáltató Központ Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Városi Rendőrkapitányság Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Gyermekvédelmi Központ Kollégiumok Országos Szövetsége Külföldi kapcsolatok: Az intézmény külföldi kapcsolatai amelyek az utóbbi időben egyre szélesednek különösen érinti kollégiumunkat is, hiszen a vendégek fogadása, a szállás biztosítása a kollégiumban történik. Kiemelkednek: A Comenius 1. Socrates projekten belül 5 ország (Olaszország, Németország, Románia, Spanyolország, Magyarország) dolgozik együtt. Cserelátogatás alkalmával szállásbiztosítás, gyermekek kapcsolatkialakítása. Comenius I. Idegennyelvi programon belül németországi cserelátogatás valósul meg diákjaink között. Rimaszombati Szakközépiskola, Szlovákia fodrász tanulók csereprogramja. A lengyel Swidnicai Vendéglátóipari Szakközépiskolával felvett szakács tanulói csereprogramnak szintén részesei vagyunk. A 2010/2011-es tanévben kollégiumi szervezésben részt vettünk a Határtalanul program keretében egy erdélyi tanulmányúton, ahol négy magyar nyelvű szakképző intézménybe látogattunk el. Megfelelő pályázati források esetén ezeket a kapcsolatokat továbbra is fenn kívánjuk tartani. Teleki Tagintézmény: A korábbi évek német- és franciaországi kapcsolatok mindkét fél esetében személyi változások illetve fenntartóink anyagi támogatási lehetősége az Arany János Tehetséggondozó Program biztosítja a program résztvevőinek. Nyelvoktatás esetében ez Nagy-Brittaniát, kulturális téren Erdély, Szlovákia, Lengyel- és Csehország megismerését jelenti. Kívánatos a szomszédos országok Szlovákia, Románia és Ukrajna felé a kapcsolatok építése.. Egyfelől a határontúli magyarországgal építendő kapcsolatok, másfelől a szláv nyelvek tanulásának népszerűsítése okán. A Megyei Pedagógiai és Közművelődési Intézettel jó a kapcsolatunk. A megyei, kistelepülési általános iskolákkal is érintőleges a kapcsolódásunk: Kimondottan a felvételire szorítkozik, ugyanis ekkor véleményt kérünk a hozzánk jelentkező tanulókról. A megyei fejlesztési terv az eddigieknél több szerepet szán a pedagógiai intézetnek és kollégiumunknak a tehetségek időben történő felkutatásában, az általános iskolákkal (vagy regionális központokkal) kiépítésre kerülő kapcsolatban. Kollégiumunk bázisintézményi feladatokat látna el. Ez az elképzelés jó, de csak a működéshez szükséges feltételek megléte esetén várható bármilyen eredmény. Mindenesetre hozzánk nem esetlegesen betévednie kellene tehetséges gyereknek, hanem kb. az ötödik osztálytól kezdve szervezetten, céltudatosan segíteni kellene őket a későbbi tanulmányi szakaszra. Ezt a felkészítési lehetőséget nem a jelenlegi középiskolai gyakorlat szerint pénzért és nagy tömegben, hanem az arra alkalmasaknak 19

21 meghatározott koncepció szerint kiérdemelt juttatásként kell kapniuk. Ehhez meghatározandó: mérés, kiválasztás, helyszín, tantárgyak vagy műveltségi területek köre, a résztvevő pedagógusok köre, a finanszírozás forrása. A jelenlegi működési feltételeinkkel, az intézményi feladatok ellátása terhére a bázisintézményi teendők nem vállalhatók fel, de annak kialakítása lehetséges és így dicséretes törekvés. Kiemelten tehetséggondozási területen évek óta szoros és eredményes az együttműködésünk a Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetével, Magyar Tehetséggondozó Társasággal, az Arany János Tehetséggondozó Programban résztvevő testvérintézményekkel az egész országban. 12 Nevelőtestülettel szemben támasztott követelmények A kollégiumban a nevelési feladatokat - a közoktatásról szóló évi LXXIX. törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező - kollégiumi nevelőtanár látja el, aki a) a nevelőtestület tagjaival és vezetőivel szoros szakmai együttműködésben végzi munkáját, b) rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkezik, c) képes a nevelési folyamat megtervezésére, megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártas a különböző pedagógiai eljárások, módszerek alkalmazásában, d) egyéniségével, megjelenésével, felkészültségével, műveltségével, életmódjával követendő példaként szolgálhat a kollégisták számára, e) megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe, f) képes a diákok helyzetének, személyiségének megismerésére, megértésére, g) képes a diákokkal őszinte, bizalmon alapuló viszonyt kialakítani, h) képes a konfliktusok eredményes kezelésére, i) folyamatosan együttműködik munkája során a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal, a szülőkkel és más, a tanulók nevelésében érintett partnerekkel. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása kell, hogy jellemezze. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényezőként hat a kollégisták mindennapjaiban. Az értékrend megvalósítása csak sikermotivált nevelőtestülettel végezhető el. Fontos a biztos szakmai ismeret. A státuszból adódó tekintélyt a tudás minőségével, a végzett munkával megszerzett tekintély váltsa fel a tanulói megítélésben. 20

22 13 A kollégiumi élet szervezésének legfontosabb elvei A kollégiumba felvételt nyert tanulók kollégiumi csoportba kerülnek. A kollégiumi csoport egy nevelési évre alkotott állandó tanulóközösség, melyet a csoportvezető nevelőtanár irányít. A kollégiumi csoport átlaglétszáma 25 fő. A kollégiumi neveléshez és oktatáshoz, a szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozáshoz foglalkozási csoport szervezhető. A foglalkozási csoport legalább öt tanulóból álló, pedagógus vagy a kollégium vezetője által megbízott személy által irányított tanulóközösség; A kollégium igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez - a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket annak céljától, jellegétől függően csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Különös figyelmet fordít a nemzeti és etnikai sajátosságokra, a tanulók egyéni szükségleteire. A kollégista tanulók az iskolai elfoglaltságokon kívüli időt a kollégiumban töltik. Az itt eltöltött idő négy részre tagolódik: 1. Tanulás (iskolai felkészülés, felzárkóztatás, tehetséggondozás). 2. Szabadidős programok (szakkörök, rendezvények). 3. Napi teendők (tisztálkodás, étkezés, takarítás, rendrakás stb.). 4. Pihenés. A tanítási időn kívül, a kollégiumon belül szervezendő foglalkozások, rendezvények időpontját úgy határozzuk meg, hogy az ne zavarja az egyéni tanulási időt, ugyanakkor biztosítson megfelelő lehetőséget a szabadban való tartózkodásra, kimenőre, szabadidőre. 21

23 13.1 A kollégiumi foglalkozások típusai és heti óraszámai A kollégium a nevelési és oktatási feladatainak teljesítéséhez a tanulók részére kollégiumi foglalkozásokat szervez az alábbiak szerint: 13.2 Felkészítő és szabadidős foglalkozások órakerete Foglalkozás típusa Fajtái a) Felkészítő foglalkozás Napi felkészítő egyéni és csoportos Felzárkóztató (kollégiumi csoportonként heti 13 óra) Tehetségkibontakoztató b) Közösségi fejlesztést megvalósító csoportos (kollégiumi csoportonként heti 1 óra) c) Szabadidő eltöltését biztosító csoportos foglalkozás, tevékenység (kollégium csoportonként min. heti 10 óra) A diákok érdeklődésének megfelelően és a szakember ellátottságtól függően biztosítjuk a különböző szakkörök működéséhez a szükséges feltételeket (vezető, helyiség, anyagellátás stb.).. Csoportfoglalkozás Kollégiumi közgyűlés Diákönkormányzati tevékenység Művészeti szakkör Sport szakkörök Számítástechnika és médiaismeretek szakkör Idegen nyelvi szakkör Diáknap Versenyek Kollégiumi rendezvények az éves eseményterv szerint Szilencium Tantárgyi korrepetálás Felvételit, nyelvvizsgát, versenyfelkészülést segítő Hagyományőrző (színjátszó) Diáktanács megbeszélései Kézműves Rajz Labdarúgás Kondi Sport és játék Számítástechnika Média Angol Német Olasz Városi Házi Kollégiumok közötti verseny Háziverseny A tanuló heti tizenhárom órában köteles részt venni az a) pontban meghatározott foglalkozásokon. A foglalkozások látogatása alól a tanuló - a kollégium házirendjében meghatározott elvek szerint - kaphat felmentést. A tanuló köteles részt venni a heti 1 csoportfoglalkozáson. A tanuló a kollégium által biztosított lehetőségek közül választott, további heti egy foglalkozáson köteles részt venni. A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezzük meg. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi 22