A felülvizsgálatok során feltárt hibákat a döntések tartalmához igazodó sorrendben csoportosítottuk.

Átírás

1 1 Jegyző helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcslats hatáskörében hztt I. fkú szakhatósági állásfglalásk és eljárásk felülvizsgálatának tapasztalatairól Cél meghatárzása: - a hatóságk közötti együttműködés hatéknyabb legyen, felesleges intézkedésekre (levelezésekre, többletmunkára, költségekre) ne kerüljön sr, - a hatósági feladatkat a szakhatóságk minél szakszerűbben, alapsabban végezzék el, az eljárási szabályknak megfelelő döntéseket hzzanak, ugyanakkr a munkájukat a lehetséges mértékben leegyszerűsítsék. A 60/1992. (XI. 17.) AB határzatban fglaltakra utalva fntsnak tartjuk kiemelni, hgy a tapasztalatk leírásával nem kívánunk az I. fkktól hatáskört elvnni, sem a döntés felelősségét átvenni, sem infrmális jgértelmezéseket adni, tájékztatásunk csupán segítőszándékú szakmai véleményként értelmezhető, amelyhez jghatás nem fűződik, annak semmi féle kötelező jgi ereje nincs. A felülvizsgálatk srán feltárt hibákat a döntések tartalmáhz igazdó srrendben csprtsítttuk. Bevezető rész A szakhatósági állásfglalásk (amint azt annak idején az Áe. Kmmentárból megtanulhattuk) ún. szttt hatáskörben hztt döntések, amelyekre a Ket. 44. (6) bekezdése értelmében (az tt felsrlt eltérésekkel) érvényesek a döntések tartalmával kapcslats, Ket ában megfgalmaztt követelmények. Mint minden döntésnek a szakhatósági állásfglalásnak is egyértelműen tartalmaznia kell az eljáró hatóság megnevezését. Az eljáró hatóság nem megfelelő megnevezése, semmiségi k lehet. A szakhatósági állásfglalásk jelentős részében a hatóság megnevezése nem a jgszabálykban meghatárztt módn ( Önkrmányzat Jegyzője ) történt, hanem helyette mindenféle más elnevezéssel szerepeltek: Plgármesteri Hivatal, Plgármesteri Hivatal Jegyzője, Plgármesteri Hivatal Műszaki Osztály, Címzetes Főjegyzője, Várs Jegyzője Hatósági és Építésügyi irda stb. A bírósági jggyakrlat súlys eljárási hibának tekinti, ha eljáró hatóságként a jgszabályban meghatárztt hatósági jgkört gyakrló szerv helyett, valamelyik belső szervezeti egységének megnevezése szerepel. (A belső szervezeti egység megnevezése a döntésben az eljáró hatóság megnevezésétől elkülönülten legfeljebb, mint Ügyintézés helye megjelöléssel szerepelhet.) Nem vezet a döntés megsemmisítéséhez, de még sem tartjuk adekvát megnevezésnek, ha eljáró hatóságként például: a Plgármesteri Hivatal Jegyzője elnevezés szerepel (nem a hivatalnak van jegyzője, hanem skkal inkább a jegyzőnek és az önkrmányzatnak van hivatala), vagy Várs Címzetes Főjegyzője (hatóság elnevezése nem váltzik meg, hgy annak élén valamilyen cím viselésére jgsult vezető áll). A hatóság elérhetőségeinél a hatóság (székhelyének) pnts címét tüntessük fel (irányítószámkkal együtt), és ha ettől eltér, levelezési címét, valamint címét, telefn- és faxszámát, hnlapjának elérhetőségét. Akkr tekinthetjük az ügyfél tájékztatását megfelelőnek, ha a döntésen az ügyintéző teljes neve szerepel! [Ket. 72. (1) a) pntja szerint a döntésen szerepelni kell az ügyintéző nevének]. Megkönnyíti a későbbi ügyintézést és a tájékzódást, ráadásul az ügyfelek feleslegesen az ügyben nem minden esetben elmélyült jegyzőt sem zavarják, ha az ügyintéző neve alatt (mellett) szerepel (a körzet és mellék megjelölésével) a telefnszáma is.

2 2 Gyakri hiba, ha az ügy tárgyának megjelölésékr nem azt a dlgt határzzuk meg, amire valójában az eljárás irányul (hanem helyette pl.: Szakhatósági állásfglalás ). Az ügy tárgya a legtöbb esetben valaminek az engedélyezése, vagy ahhz kapcslódó, esetleg az engedélyt megelőző eljárás leflytatása, így pl.:.erőmű Kft. (1 Budapest,.. tér...) által megvalósítandó ~2400 Mw e villams összteljesítményű, kmbinált ciklusú gázturbinás erőmű előzetes vizsgálatának ügye. [Ha feltétlenül szükségét érezzük, akkr elfgadható, ha az ügy tárgyában azt írjuk pl.: szakhatósági állásfglalás benzinkút létesítése engedélyezésének ügyében.] A kialakult jggyakrlat szerint a szakhatósági állásfglaláskban (hgy azk véletlenül se kezdjen önálló életet) nem szükséges kiírni, hgy HATÁROZAT (pedig valójában az, ún. részhatárzat). A határzati frma mellőzése látszólags, és természetesen nem jelentheti azt, hgy a döntésből kimaradhat akár a rendelkező, akár indklás részt. A döntések átláthatóságát, értelmezését, és az érdemi döntés összeállítását elősegíti, ha: a címzés (érdemi döntés meghzatalára jgsult hatóság megnevezése és címe) utáni bevezető részben leírjuk, hgy: milyen ügyben, kitől, mikr érkezett, milyen ügyiratszámú megkeresés alapján járunk el [pl. ugyanabban az ügyben több megkeresés is érkezhet], a bevezető résztől a tényleges rendelkezéseket el lehet SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLÁS felirattal is különíteni [Ket. 72. (1) d) db) értelében ez a rész fg bekerülni az érdemi döntés rendelkező részébe], a szakhatósági állásfglalás indklás részét pedig a rendelkező résztől Indklás felirattal különítjük el. Szakhatósági állásfglalásk rendelkező része: A gyakrlatban szinte használhatatlank azk az állásfglalásk, amelyekben nincs egyértelműen megfgalmaztt [a Ket. 44. (6) illetve 72. (1) bekezdés d) pntjában felsrlt követelményeknek megfelelő] rendelkezés és attól [Ket. 72. (1) bekezdés e) pntjának megfelelő] elkülönült indklás rész. A rendelkező rész és az indklás rész elkülönítése azért fnts, mert az érdemi döntést hzó hatóságtól nem várható el (de nem is jgsult rá), hgy a szakhatóságk állásfglaláskat mintegy átértelmezve, felülbírálva abból kiszedegesse, hgy valójában mi is akart lenni a rendelkezés és mi az indklás. A szakhatóság döntésének, rendelkezésének összhangban kell lennie a kijelölés (jgszabályban megfgalmaztt) céljával, és egyben meg kell felelnie a Ket. 44. (6) bekezdés b) pntjában megfgalmaztt tartalmi követelményeknek: rendelkező része tartalmazza a szakhatósági hzzájárulást, az egyedi szakhatósági előírást, feltételt vagy a hzzájárulás megtagadását. A szakhatósági állásfglalásk csak lyan egyedi előírást és feltételeket tartalmazhatnak, amelyek megkövetelése knkrét jgszabályi rendelkezéseken alapul. Súlys eljárási hiba, ha a szakhatóság: lyan hatáskörben is eljár, amelyre a bevnás nem terjedt ki, vagy lyan kérdésben is állást fglal, amelyre egyébként van hatásköre, de az az adtt eljárásra nem terjed ki. Példák a hatáskörrel kapcslats súlys eljárási hibákra, amelyek az I. fkú szakhatósági állásfglalás megsemmisítését vagy megváltztatását vnják maguk után: helyi építési szabályzat előírásainak megfelelést vizsgálja, hltt a jegyzőt az eljárásba nem, mint építésügyi hatóságt vnták. A felülvizsgált eljárásban az elérhető legjbb technikának (BAT) megfelelést vizsgálják, vagy pl.: a hulladékgazdálkdás, levegő higiénés követelmények teljesülésére vagy

3 3 műemlék, régészeti lelőhely vnatkzásban tesznek megállapításkat. Ezeket más hatóság jgsultak vizsgálni (felügyelőség, ÁNTSZ, Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szervei), ezekben a kérdéskörökben tett megállapításk hatáskör elvnást eredményeznek. Indklásrész: A szakhatósági állásfglalásk legprblémásabb része. Ket. 72. (1) bekezdés e) pntja szerint az indklás résznek tartalmaznia kell (többek között): ea) a megállapíttt tényállást és az annak alapjául elfgadtt biznyítékkat, eb) az ügyfél által felajánltt, de mellőzött biznyítást és a mellőzés indkait, ec) a mérlegelési, méltányssági jgkörben hztt határzat esetén a mérlegelésben, a méltányssági jgkör gyakrlásában szerepet játszó szempntkat és tényeket, ee) az ügyintézési határidő leteltének napját, az ügyintézési határidő túllépése esetén az arról szóló tájékztatást, hgy az ügyintézési határidőt mely, az ügyfélnek felróható kból nem tarttta be, vagy hgy az ügyintézési határidő túllépése esetén a 33/A. alkalmazásának van helye, ef) azkat a jgszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határzatt hzta, eg) a hatóság hatáskörét és illetékességét megállapító jgszabályra történő utalást. Autmatikusan a döntés megsemmisítését vnja maga után, ha az I. fkú szakhatósági állásfglalás indklás részt egyáltalán nem tartalmaz, vagy abból nem állapítható meg a tényállás, vagy az hgy a szakhatóság a döntését milyen biznyítékk, körülmények mérlegelésére alapzta. Az ún. egysrs ( hzzájárulk ) típusú döntéseket hzó hatóságk nem érzik át annak súlyát, hgy felületes eljárásukkal akár több milliárds beruházásk megvalósulását, esetleg munkahelyek százainak létesítését, a településük, kistérségük fejlődését hátráltatják, vagy éppen elhetetlenítik azt. Tényállás és az annak alapjául elfgadtt biznyítékk: Az alábbiakra terjedjen ki: Hivatkzva a kérelemhez mellékelt dkumentációkra (mint kirati biznyítékra) szükséges rögzíteni, hgy a tervezett beruházás az illetékességi területhez képest hl helyezkedik el (irány, távlság stb.). A 347/2006. (XII. 23.) Krm. rendelet 4. számú melléklet 4. pntja szerint be kell vnni az eljárásba a jegyzőt Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartzik, azt érinti vagy lyan környezetveszélyeztetés frdulhat elő, amely elleni védelmet jgszabály feladat- és hatáskörébe utalja. Ebből az is következik, hgy számba kell venni, a döntésben fel kell srlni (ha szükséges knkrét jgszabályhelyek megjelölésével) azkat a jgszabálykat, amelyek a környezet illetve természetvédelem területén a jegyzőnek hatáskört illetve a lehetséges környezetveszélyeztetéssel összefüggésben hatáskört vagy feladatkört biztsítanak. Az alkalmaztt jgszabályk (teljesség igénye nélkül), amelyek helyi környezet- illetve természetvédelmi szempntból a jegyző hatáskörét vagy feladatkörét érinthetik: a helyi rendeleteknél: a környezetvédelmi alapról, a település tisztaságáról, a közterületek és ingatlank rendjéről, a helyi hulladékgazdálkdási terv elfgadásáról, a települési flyékny és szilárd hulladékkal kapcslats hulladékkezelési helyi közszlgáltatásról, a helyi jelentőségű természeti terület, emlék védelméről szóló, helyi építési szabályzat (HÉSZ) környezetvédelmi és természetvédelmi előírásai (amennyiben tt szabályzták) stb. magasabb szintű jgszabályk: a természet védelméről szóló évi LIII. törvény, a környezetvédelem általáns szabályairól szóló évi LIII. törvény, a hulladékgazdálkdásról szóló évi XLIII. törvény, a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatkat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Krm. rendelet, a fás szárú növények

4 4 védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Krm. rendelet, vagy az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Krm. rendelet stb. A jgszabályi előírásk, a rendelkezésre álló dkumentáció, a megismert tényállás összevetésével mérlegelni szükséges, hgy tervezett beruházás (prjekt) megvalósulása a védelem egyes tárgyaira milyen hatással lesz. A szakhatóságnak (jegyzőnek) hatáskörét illetően el kell döntenie, hgy egy-egy prjekt megvalósulásáhz fűződő közérdek (munkahelyek létesítése, a település fejlődéséhez szükséges adóbevételek növekedése stb.) és a helyi környezet és természet védeleméhez, értékeink megőrzéséhez fűződő érdekek (ami szintén közérdek) milyen módn egyeztethetők össze. Döntésének knkrét jgszabályi előíráskn kell alapulnia, és azt megfelelő biznyítékkkal is alá kell támasztani. Nem lehet azt állítani, hgy az I. fkú szakhatóságk a döntéshzatal szempntjából könnyű helyzetben vannak, belátható ugyanakkr, hgy megfelelően feltárt tényállás, biznyítékk és mérlegelésnél figyelembe vett körülmény állásfglalásban történő ismertetésének hiányában az elkövetett hibák rvslására különösen település vnatkzásában kellő helyismerettel nem rendelkező II. fkú hatóságk még nehezebb helyzetbe kerülnek. Éppen ezért elengedhetetlen, hgy már az első szakhatósági állásfglalásk használhatók és megalapzttak legyenek. Megjegyzés: A gyakran váltzó hatásköri szabályk miatt érdemes minden esetben az adtt eljárás szempntjából hatálys jgszabályi rendelkezéseket számba venni, ehhez segítséget nyújt a szakirdalm (pl.: Cmplex jgtár önkrmányzati hatásköri jegyzéke). A környezet- és természetvédelemmel kapcslats hatásköri feladatk összetettsége, és az eljáró hatóságk felelősségét jól érzékelteti, ha az EU hatálys jgszabály gyűjteményében megjelenő döntéseket áttanulmányzzuk, így pl.: az egyes köz- és magánprjektek környezetre gyakrlt hatásainak vizsgálatáról szóló A TANÁCS június 27-i 85/337/EGK irányelvét, vagy egy-két európai bírósági ügyet (pl.: C-98/03, C-194/94.) Döntésünk megalapzttságára utal, ha annak indklásában felsrljuk a figyelembe vett jgszabálykat, amelyek teljesülését az eljárásunk srán vizsgáltuk. Nem mellőzhető a felsrlás abban az esetben sem, ha azt állapítjuk meg, hgy amennyiben a prjekt kérelemhez csatlt dkumentációban leírt módn valósul meg, úgy az legalábbis a jegyző helyi környezet- és természetvédelmi feladat és hatáskörét érintően nem sérti a felsrlt jgszabálykban előírt rendelkezéseket. A fás szárú növények védelme tárgyában január 1-től a jegyző környezetvédelmi hatóságként jár el, ezért szakhatóságként történő bevnásakr minden esetben vizsgálnia kell, hgy a beruházás hatáskörét illetően közvetlenül érint-e fás szárú növényt. A természetvédelmével kapcslats törvényi szabályzás száms feladatt ró a jegyzőre. A tájékzódást segíti, ha KVVM által üzemeltetett, a Magyar Állami Természetvédelem hnlapján található tájékztató anyag: A jegyzőt természetvédelmi szakhatóságként 347/2006. (XII. 23.) Krm. rendelet 28. d) és e) pntjai jelölik ki. A jegyzőnek, mint természetvédelmi szakhatóságnak a természet és a táj védelmére vnatkzó nemzeti és közösségi jgi követelményeknek való megfelelés elbírálására vnatkzó szakhatósági feladatkörében krmányrendelet eltérő rendelkezése hiányában azt kell vizsgálnia, hgy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény megfelel-e a) a védett természeti értékek és területek megőrzése, fenntartása, fejlesztése, helyreállítása, kiemelt ltalmuk biztsítása, b) a közösségi és a kiemelt közösségi jelentőségű fajk, tvábbá élőhelytípusk kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, fejlesztése és helyreállítása, a Natura 2000 területek egységességének biztsítása, valamint

5 5 c) a természeti értékek és területek, a tájak és az egyedi tájértékek, valamint azk természeti rendszereinek, jellegzetességének, bilógiai skféleségének, természetes vagy természetközeli állaptának megőrzése, fenntartható használatának és helyreállításának elősegítése nemzeti jgszabálykban és általáns hatályú, közvetlenül alkalmazandó közösségi jgszabálykban rögzített követelményeinek (Krm. rendelet 28/A. ). Hatáskör és illetékesség megállapítása: A Ket. 22. (1) bekezdése alapján: A hatóság a jghatóságát - ezzel összefüggésben az alkalmazandó jgt -, valamint hatáskörét és illetékességét az eljárás minden szakaszában hivatalból köteles vizsgálni. Mint arról már szó eset a döntésből ki kell tűnni annak, hgy a szakhatóság a hatáskörét és az illetékességét vizsgálta és megállapíttta. Általában is elbírálásra alkalmatlank azk az I. fkú döntések, amelyek indklásából hiányzik, hgy a hatóság milyen (pl.: környezetvédelmi, természetvédelmi, építésügyi) hatáskör(ök)ben járt el, illetve hatáskörét, illetékességét milyen knkrét jgszabályi előírásk alapján állapíttta meg. Az indklásban általában nem elegendő csupán a Ket ára hivatkzni, vagy csak azt a jgszabályhelyet megnevezni, amely alapján a szakhatóságt az eljárásba bevnták, hanem lehetőleg meg kell jelölni azkat a tvábbi jgszabálykat, jgszabályhelyeket (, ha van bekezdés és pnt), amely alapján a bevnt hatóság jgsult eljárni. Befejező rész: Zavarólag hat, ha eljáró hatóság megnevezése más a döntés fejrészében, más az aláírásnál valamint a hatóság bélyegző lenymatában. (Helyes, ha mindenütt Önkrmányzat Jegyzője megnevezés szerepel.) Kiadmányzásnál (aláírásknál) minden esetben fel kell tüntetni, hgy az aláíró a jegyző megbízásából jár el. Egyéb eljárásjgi kérdések: Kizárási kk: Ket. 42. (5) bekezdése szerint: A jegyző mint hatóság nem vehet részt annak a hatósági ügynek az elintézésében, amelyben az őt fglalkztató önkrmányzat, a fglalkztató önkrmányzat társulása vagy az egyéb munkáltatói jgkat gyakrló plgármester ellenérdekű ügyfél, illetve a határzattal az önkrmányzat, a társulás vagy a plgármester jgsulttá vagy kötelezetté válhat, vagy az eljárás tárgyával összefüggő kötelezettséget vállal. Nem állapítható meg (bjektív) kizárási k [azaz nem kell alkalmazni a Ket. 42. (5) bekezdését], ha a kérelmet nem az önkrmányzat, önkrmányzat társulása vagy plgármester terjeszti elő, illetve egyébként nem tekinthetők ellenérdekű feleknek. Az ellenérdekeltség hiánya vélelmezhető, ha a kérelmet előterjesztő ügyfél részére az arra jgsult (képviselő-testület, bizttság, plgármester) tulajdnsi hzzájárulást adtt. A tulajdnsi hzzájárulás megadása önmagában még nem eredményezi azt, hgy az önkrmányzat, önkrmányzat társulása vagy a plgármester közvetlenül jgsultságt szerez, kötelezetté válik, illetve kötelezettséget vállal. Amennyiben a jegyző a Ket. 42. (6) bekezdése alapján hatósága kizárását kezdeményezi ( kizárási kt jelent be ), úgy azt a szakhatóságként történő megkeresése beérkezését követően haladéktalanul tegye meg. A kizárási kkal kapcslats bejelentésből ki kell tűnnie, hgy a jegyző a hatósága kizárását knkrétan milyen körülményekre, biznyítékk alapzva kéri. A bejelentés elektrnikus útn, a hivatali kapun keresztül, az elbíráláshz szükséges dkumentumk (szkenner) bemáslásával is megtehető.

6 6 Általában bejelentés alapján, szubjektív kizárási k miatt másik eljáró hatóság jelelhető ki azn települések jegyzője esetében, amelyek egy jelentős beruházás helyszíneként közvetlenül érintettek. A felügyelőség megkeresései többnyire tartalmazták, hgy az eljárásba szakhatóságként bevnt hatóságnak, milyen szakkérdésben kell állást fglalni. Pl.: mint hatásterülettel érintett önkrmányzat jegyzőjét keresi meg, és a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően kéri a szakhatsági állásfglalás megadását. Megkeresések tartalma (megjegyzés a döntés meghzatalára jgsult hatóságk részére): Ahhz, hgy a szakhatóságk jgszerűen tudjanak eljárni a megkeresésben nem elegendő csupán a Ket-re hivatkzni, hanem: Pntsan meg kell jelölni azkat a jgszabály helyeket és hatásköröket, amelyek alapján az adtt szakhatóság bevnására sr került! Fel kell tüntetni a kérelem előterjesztésének napját [Ket. 65. (4)-(5) bek.], egyébként az eljárásba bevnt hatóság a gyakran váltzó jgszabályi környezet miatt nem tudja megállapítani, hgy döntésének meghzatalakr mikr hatálys rendelkezéseket kell alkalmaznia! A megismételt eljárásban meg kell jelölni, hgy az érdemi (másdfkú) döntés, melyik napn emelkedett jgerőre. Ket. szakhatóságkkal kapcslats szabályainak módsulása A közigazgatási hatósági eljárás és szlgáltatás általáns szabályairól szóló évi CXL. törvény (tvábbiakban: Ket.) któber 1. előtt hatálys 44. (1)-(2) bekezdései szerint: (1) Jgszabály elrendelheti, hgy a határzat meghzatala előtt más hatóság (a tvábbiakban: szakhatóság) állásfglalását kell beszerezni. (2) A szakhatóságt az ügyben érdemi döntésre jgsult hatóság keresi meg, amely döntésének meghzatalánál kötve van a szakhatóságnak - a hatásköre keretei között kialakíttt - jgszabályn alapuló állásfglalásáhz. A szakhatóság bevnásával kapcslats rendelkezések któber 1-vel megváltztak, az módsíttt rendelkezéseket a megismételt (új) eljáráskban is kell alkalmazni: A módsíttt Ket. 44. (1) bekezdése szerint: Törvény vagy krmányrendelet az ügyben érdemi döntésre jgsult hatóság számára előírhatja, hgy az tt meghatárztt szakkérdésben más hatóság (a tvábbiakban: szakhatóság) kötelező állásfglalását kell beszereznie. A szakhatóság lyan szakkérdésben ad ki állásfglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartzik, ennek hiányában törvény vagy krmányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. A szakhatósági állásfglalás megadásának tehát alapvetően két knjunktív feltétele van: az egyik, hgy az érdemi döntést hzó hatóság a szakhatóságt az eljárásba bevnja, a másik, hgy a megkeresett hatóság rendelkezzen azzal a hatáskörrel, amelyben bevnták. Gyakran előfrduló hiba, hgy a szakhatóság önállósítja magát, és lyan kérdésben is állást fglal, amelyre a bevnás nem terjedt ki. Jgszabálysértő például az a szakhatósági állásfglalás, amelynél a bevnás csupán a helyei környezet- illetve természetvédelemre vnatkztt, ennek ellenére építéshatóságként nyilatkznak arról is, hgy a tervezett beruházás egyébként megfelel a HÉSZ-nek, illetve településrendezési tervnek is. Egyéb eljárási hibák: Az ügyintézési határidőket (10 munkanap) nem tartják be. Nem csak azért mert a jgszabály megköveteli, hanem azért is mert a Ket. 33/A. -a határidő mulasztásra szankciókat helyez kilátásba érdemes betartani.

7 7 A felterjesztések döntő többsége késedelmesen vagy hiánysan érkezik be, ami a II. fkú és egyben az egész eljárás elhúzódásáhz vezet [nem csatlják a keletkezett iratkat, nem fejtik ki a fellebbezéssel kapcslats álláspntjukat, hltt ez utóbbi któber 1-től, a Ket (4) bekezdése alapján kötelező]. Hibás, ha egy eljárásn belül ugyanabban a hatáskörben több szakhatósági állásfglalást is kibcsátunk (különböző számn, időpntban). Ha az érdemi döntés meghzatala előtt a szakhatósági állásfglalás módsítására vagy kiegészítésére van szükség, akkr nem másik szakhatósági állásfglalást kell készíteni, hanem a Ket. szabályai szerint a krábbi döntésünket módsítani vagy kiegészíteni kell. Javaslatk: A határidők betartását elősegíti, és nem mellékesen jelentős pstai költségeket is meg lehet takarítani, ha a hatóságk az egymás közötti levelezésben a hivatali kaput használják. (Ha a hivatali kapun keresztül szkennelt aláírt és bélyegzővel elláttt dkumentumt küldünk, akkr azt külön nem szükséges pstázni.) A társhatóságk, felügyeleti szervek munkáját nem csak az krábban javaslt szakahatósági állásfglalás frma alkalmazása könnyíti meg, hanem az is, ha a döntéshez a társhatóság megkereső hatóság közvetlenül feldlgzható elektrnikus (lehetőleg Wrd) frmátumba is hzzájut. Beérkezett észrevételekre: 1. Kérdés: A jegyző szakhatóságként eljárhat-e, ha egyébként az adtt kérdéskörben nincs környezet- illetve természetvédelmi hatásköre? Válasz: A Ket. 41. (1) bekezdése úgy rendelkezik, hgy: amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartzik, ennek hiányában törvény vagy krmányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja Az idézett rész értelmében tehát a jegyző akkr is jgsult szakhatóságként eljárni, ha egyébként nincs hatásköre, de az adtt kérdés vizsgálatát tv. vagy Krm. r. a hatáskörébe utalja. A 347/2006. (XII. 23.) Krm. r. 32/A. (1) bek. illetve ennek alapján a 4. számú melléklet 4. pntja szerint a jegyző helyi környezet- és természetvédelemmel kapcslatsan lyan kérdésben is eljárhat, amelyben egyébként nem lenne hatásköre. Például mik lehetnek ezek a kérdések (csak gndlatébresztőnek): valamilyen környezetvagy természetvédelmi kérdésben kncepciót készít elő a jegyző (feladatnak feladat, a prjektre kihatni kihathat), vagy a jegyző ideiglenes védelembe vesz valamilyen területet (egyelőre még nincs ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett védett érték, még is van ilyen), hulladékgazdálkdási tervet készít, hamarsan be fg telni a helyi tárló, és tárló hely megnyitásával kapcslats eljárás van flyamatban, vagy a tervezett beruházás megvalósulása esetén azt a meglévő szennyvízfeldlgzó kapacitás nem bírja el stb. Az évi LIII. tv. (Kt.) 48. (1)-(2) az önkrmányzat számára lehetővé teszi, hgy a magasabb szintű jgszabályknál szélesebb körben és tartalmmal szigrúbb intézkedéseket fgadjn el. Ez a tv. rendelkezés a környezetvédelmet illetően a felügyelőségek határain túlra tágítja a teret. 2. Kérdés: Miért szükséges pntsan behatárlni a védett terület távlságát a hatásterülettől? Válasz: Az előzetes vizsgálati eljárásban az érdemi döntés meghzatalára jgsult hatóság a hatásterületet becsléssel határzza meg, majd e becslésre támaszkdva vnja be szakhatóságként az érintett települések jegyzőit. A döntéseknek, illetve rendelkezéseknek knkrét biznyítékk mérlegelésével megállapíttt tényállásn kell alapulniuk, a tervezett beruházás (erőmű) és a védett terület távlságának behatárlása tényállási elem. Amennyiben a beruházás lehetséges helyszíne több település is lehet, úgy értelemszerűen több adatt kell megadni.

8 8 3. Kérdés: Akkr is kell állásfglalást adni, ha a településen nincs helyi természeti védelembe vett terület? Válasz: Álláspntm szerint igen. A Ket. 44. (1) bekezdése szerint: Törvény vagy krmányrendelet az ügyben érdemi döntésre jgsult hatóság számára előírhatja, hgy az tt meghatárztt szakkérdésben más hatóság (a tvábbiakban: szakhatóság) kötelező állásfglalását kell beszereznie. A szakhatóság lyan szakkérdésben ad ki állásfglalást, amelynek megítélése hatósági ügyként a hatáskörébe tartzik, ennek hiányában törvény vagy krmányrendelet annak vizsgálatát szakhatósági ügyként a hatáskörébe utalja. A szakhatósági állásfglalás megadásáhz a Ket. szerint tehát az alábbi knjunktív feltételeknek kell teljesülniük: Az érdemi döntésre jgsult hatóság (felügyelőség) számára törvény vagy krmányrendelet előírja azt tt megjelölt szakkérdésben a kötelező állásfglalás beszerzését. Az érdemi döntést hzó hatóság a szakhatóságt az eljárásába bevnja. A megkeresett hatóság rendelkezzen azzal a hatáskörrel, amelyben bevnták, vagy ha nem rendelkezik, akkr az adtt kérdéskör megítélését törvény v. krmányrendelet a hatáskörébe utalja. A Ket. 44. (1) bekezdésével harmnizál a 347/2006. (XII. 23.) Krm. rendelet (tvábbiakban: R.) 32/A. (1) bekezdése illetve 4. számú melléklet 4. pntja a felügyelőség számára előírja, hgy a jegyzőt az eljárásba helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően akkr vnja be, ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörébe tartzik, azt érinti, vagy lyan környezetveszélyeztetés frdulhat elő, amely elleni védelmet jgszabály a feladat- és hatáskörébe utalja. Lgikai összefüggések: Az R. hivatkztt rendelkezései a felügyelőség számára a hatásterülettel (illetve becsült hatásterülettel) érintett jegyzők bevnását előírja, ezzel teljesül a Ket. 44. (1) bekezdés első mndatában rögzített követelmény. A felügyelőség megkereste az érintett települések jegyzőit, mert úgy ítélte meg, hgy van lyan környezeti elem vagy rendszer, amely hatásviselő lehet, illetve előfrdulhat lyan környezetveszélyeztetés, amelynek védelme a jegyző feladat- és hatáskörébe tartzik. A vizsgált eljárásban ezek a feltételek nem vitásan teljesültek, illetve teljesülnek. Nem alapzza meg a jegyző részéről a hatáskör hiányának megállapítását az a körülmény, ha a szakhatóságként történő eljárása srán bebiznysdik, hgy hatáskörét illetően nincs lyan elem vagy rendszer, amely hatásviselő lehet, illetve feladat- és hatáskörét illetően környezetveszélyeztetés előfrdulása nem valószínűsíthető. Megjegyzés: Minden jegyzőnek van valamilyen helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcslats feladat és hatásköre (több is), amelyek alapján környezeti elemek vagy rendszerek védelme a hatáskörébe tartzik, tehát a szakhatósági állásfglalás megadását hatáskör hiányára hivatkzva nem lehet megtagadni. Megítélésünk szerint a feladatkör fgalmilag tágabb, mint a hatáskör (a hatósági feladatk ellátása is egyike a jegyző feladatainak). A jegyző feladatkörébe tartzik lyan tevékenység is, amelyben egyébként nincs hatósági hatásköre, például helyi környezetvédelemmel kapcslats kncepciók kidlgzásában való közreműködés, szabályzás előkészítése, hulladékgazdálkdási terv, természeti érték védetté nyilvánításával kapcslats eljárás megindítása stb. Az előzetes vizsgálatban adtt szakhatósági állásfglalás nem véletlenül a Ket.-tel összhangban kérdéskört említ, amiből az

9 9 is következik, hgy a jegyző a szakhatósági állásfglalásában egyébként lyan kérdésekre is kitérhet, amelyekre hatásköre csupán az R. 32/A. (1) bekezdése alapján terjed ki (egyébként nem). 4. Kérdés: Elfgadható-e, ha a szakhatósági állásfglalásn az eljáró hatóság megnevezése úgy szerepel, hgy.várs Jegyzője? Válasz: Igen, ez még nem vnja maga után a döntés megsemmisítését. Helyesebb lenne visznt, ha a jgszabályi rendelkezésekkel összhangban Várs Önkrmányzat Jegyzője megnevezést használnánk. 5. Kérdés: Több településnél az Ötv., az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 57. (1) bekezdése, valamint az építészeti örökség helyi védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII. 13.) FVM rendelet alapján nyilvánítanak védetté egy-egy építményhez tartzó földrészletet és annak növényzetét. A jegyzőknek szakhatósági állásfglalásuk megadásánál figyelemmel kell-e lenniük ezekre a helyi rendeletekre? Válasz: Véleményem szerint nem. Az alábbi alapvetésekből lehet kiindulni: Amennyiben helyi környezet- illetve természetvédelmi kérdéskört érint, és nem tartzik más hatóság hatáskörébe, akkr az általában a jegyző hatáskörbe tartzik. Hatásköri ütközés nagyn sk helyen előfrdulhat (pl.: hulladékgazdálkdás, levegőtisztaság, zajvédelem). Hl húzódnak jelen eljárás keretei? A válasz szempntjából az utóbbi kérdést tartm a legfntsabbnak, ugyanis ez az eljárás nem váltja ki, és nem is helyettesíti az építési engedélyezési eljárást, amiből az is következik (többek között), hgy: Jelen eljárás csak szrsan a környezet- és természetvédelemhez tartzó kérdésekkel fglalkzik (ebbe a körbe nem tartzik bele az épített környezet védelme). Jelen eljárásnak (előzetes vizsgálat) nem kell minden kérdéskörre kiterjedően választ adni. Megjegyzés: Az előzetes vizsgálati eljárás éppen e kérdéskört illetően élesen különbözik az előzetes knzultációs eljárástól (ami nem is tekinthető hatósági eljárásnak), az utóbbiban ugyanis a jegyző a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedő kérdéskörön túl, annak elbírálása kérdésében, hgy a tevékenység összhangban áll-e a településrendezési eszközökkel is nyilatkzhat.

10 10 Önkrmányzat Jegyzője 4..., Pf.:...../ -../ Hnlap:..hu Ügyiratszám: - /2010/... Ügyintéző:... (teljes név) Telefn: (..) -...(ha van, mellékkel) Tárgy:.. Kft. (10.. Budapest,..) által megvalósítandó ~2400 Mw e villams összteljesítményű, kmbinált ciklusú gázturbinás erőmű előzetes vizsgálata** Hivatkzási számuk:../ -./2010. Ügyintézőjük: dr.. vezető-főtanácss.-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére.. Pf.: 675 Tisztelt Felügyelőség!. Kft. kérelme alapján,..-..-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (...,.....) által Ny., vagy R. vagy Ny. telepítési helyen megvalósítandó ~2400 Mw e villams összteljesítményű, kmbinált ciklusú gázturbinás erőmű ** létesítése tárgyában leflytattt előzetes vizsgálati eljárásban../../../2010. ügyiratszámú, án beérkezett megkeresése alapján a helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően szakhatósági állásfglalásmat az alábbiak szerint adm meg: 1. A tervezett tevékenységhez szakhatósági hzzájárulásmat feltételek kikötése nélkül megadm*** 2. A tervezett tevékenységhez szakhatósági hzzájárulásmat az alábbiak előírásával adm meg: *** 3. A tervezett tevékenységhez szakhatósági az alábbiak feltételekkel adm meg *** 4. A tervezett tevékenységhez szakhatósági a szakhatósági hzzájárulást megtagadm***. Állásfglalásm ellen önálló jgrvslatnak nincs helye, az érdemi döntésre jgsult hatóság határzata, illetve eljárást megszüntető végzés elleni jgrvslat keretében támadható meg. Indklás.-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség../../../2010. ügyiratszámú megkereséséhez csatlt dkumentáció alapján* helyi környezet- és természetvédelemre kiterjedően az alábbiakat állapítttam meg: Ny., vagy R. vagy Ny.** települések területén tervezett beruházás (tevékenység) a feladat és hatásköröm által érintett illetékességi területtől srrendben,,.km távlságra található. Eljárásm srán hatáskörömbe tartzóan vizsgáltam az alábbi önkrmányzati rendeletekbe fglalt, helyi környezet- illetve természetvédelemmel kapcslats előírásk

11 11 teljesülését:... (helyi rendeletek felsrlása). Megállapítttam, hgy amennyiben a tervezett tevékenység a becsatlt dkumentációkban rögzített feltételekkel valósul meg, úgy azkban a környezeti elemekben, vagy rendszerekben, amelyek védelme jgszabály alapján a hatáskörömbe tartzik, jelentős állaptváltzás nem következik be, illetve nem valószínűsíthető lyan környezetveszélyeztetés, amely elleni védelmet jgszabály az önkrmányzat jegyzőjének hatáskörébe utalja.*** ahhz, hgy azkban a környezeti elemekben, vagy rendszerekben, amelyek védelme jgszabály alapján önkrmányzat jegyzőjének hatáskörébe tartzik, a tervezett tevékenységre visszavezethetően állaptváltzás ne következhessen be, illetve feladat és hatáskörömet illetően környezetveszélyeztetés ne frduljn elő szükséges, hgy a tvábbi előírásk/feltételek teljesítése: ***.. annak a tevékenység következtében azkban a környezeti elemekben, vagy rendszerekben, amelyek védelme jgszabály alapján önkrmányzat jegyzőjének hatáskörébe tartzik, az alábbi állaptváltzás, illetve környezetveszélyeztetés bekövetkezése valószínűsíthető.***. Megállapításmat az alábbi körülmények támasztják alá:... (név, lakcím, engedély illetve névjegyzékbe vétel száma) i keltezésű szakértői vélemény alapján megállapítttam, hgy. (knkrét szükség szerint mérésekkel, kvantitatív adatkkal alátámaszttt biznyítékk, következmények, k-kzati összefüggések leírása). A feltárt biznyítékk alapján megállapítttam, hgy a tervezett létesítmény, illetve tevékenység a kérelemhez csatlt dkumentációban leírt módn megvalósulása esetén nem felel meg (jgszabály neve, száma,, bekezdés, pnt, szükséges mértékben idézve is azt) ban előírt követelményeknek. Mindezek alapján a rendelkező részben rögzítettek szerint döntöttem. A szakhatósági eljárásra vnatkzó ügyintézési határidő leteltének napja: Döntésem a már hivatkztt jgszabálykn kívül a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatósági és igazgatási feladatkat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Krm. r. 32/A. (1) bekezdése, illetve ennek alapján a rendelet 4. számú melléklet 4. pntjában megállapíttt hatásköri és illetékességi szabálykn, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szlgáltatás általáns szabályairól szóló évi CXL. törvény (tvábbiakban: Ket.). 33. (8) bekezdése, 44, 45, 45/A. és 72. -a, a környezetvédelem általáns szabályairól szóló évi LIII. törvény (a tvábbiakban: Kvt.) 4, 12, 68. -a és 69. (2) bekezdés, a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Krm. rendelet, a fás szárú növények védelméről szóló 346/2008. (XII. 30.) Krm. rendelet, a hulladékgazdálkdásról szóló évi XLIII. törvény, illetőleg a jegyző hulladékgazdálkdási feladat- és hatásköréről szóló 241/2001. (XII. 20.) Krm. rendelet, valamint a természet védelméről szóló évi LIII. törvény (a tvábbiakban: Tvt.) 4. rendelkezésein alapult. A jgrvslatra vnatkzó tájékztatást a Ket. 44. (9) bekezdése alapján adtam. Debrecen, március 10. Tisztelettel:..

12 12 Értesülnek 1.) Címzett 2.) Irattár *Nem teljes a felsrlás **Példaként szerepel ***Verzió jegyző megbízásából sztályvezető**