Esztergom Város integrált településfejlesztési stratégiája

Átírás

1 Esztergm Várs integrált településfejlesztési stratégiája II. STRATÉGIA KDOP-6.2.1/K Közép-Dunántúli Operatív Prgram Fenntartható településfejlesztés a kis- és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidlgzása

2 Készült: a Belügyminisztérium megbízásából a KDOP-6.2.1/K sz. prjekt keretében Készítette: KD-ITS KONZORCIUM Knzrciumvezető: Közép-Pannn Reginális Fejlesztési Zrt. A knzrcium tagjai: EX ANTE Tanácsadó Irda Kft. Lechner Lajs Tudásközpnt Területi, Építésügyi, Örökségvédelmi és Infrmatikai Nnprfit Kft. MAPI Magyar Fejlesztési Irda Zrt. PESTTERV Pest megyei Terület-, Település-, Környezet Tervező és Tanácsadó Kft. TRENECON COWI Tanácsadó és Tervező Kft. VÁROS-TEAMPANNON Kereskedelmi és Szlgáltató Kft. Esztergm Budapest Székesfehérvár,

3 Tartalmjegyzék TARTALOMJEGYZÉK... 3 BEVEZETÉS KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI A stratégiai fejlesztési célk meghatárzása Társadalm Gazdaság Épített és természeti környezet tematikus és a területi célk közötti összefüggések bemutatása A tematikus és a területi célk közötti összefüggések az egyes vársrészek érintettsége a stratégia megvalósításában A tematikus célk és a megvalósítást szlgáló beavatkzásk visznya A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK Akcióterületek kijelölése Az egyes akcióterületeken megvalósításra kerülő fejlesztések SZ. AKCIÓTERÜLET - Vársközpnt rehabilitáció SZ. AKCIÓTERÜLET - Szent István emlékhely SZ. AKCIÓTERÜLET Esztergm Duna part védelme és fejlesztése SZ. AKCIÓTERÜLET Esztergm- Kertvárs vársközpnt kialakítása SZ. AKCIÓTERÜLET Palatinus-tó környezetének fejlesztése SZ. AKCIÓTERÜLET Pilisszentlélek Az akcióterületeken kívüli fejlesztések Kulcsprjektek Beruházási jellegű hálózats prjektek Nem beruházási jellegű hálózats prjektek Egyéb prjektek A prjektek és a területi célk összefüggései

4 2.4 A településfejlesztési akciók vázlats pénzügyi terve és ütemezése ANTISZEGREGÁCIÓS PROGRAM A szegregáció mérséklését vagy megszüntetését célzó intézkedések A település szegregátumainak és szegregáció által veszélyeztetett területeinek bemutatása Szegregációs flyamatk Antiszegregciós célk Általáns hrizntális antiszegregációs intézkedések A fejlesztések szegregációs hatásának kivédésére hztt intézkedések A szegregációt kzó flyamatk megváltztatására, hatásuk mérséklésére teendő intézkedések Terület (szegregátum) specifikus antiszegregációs intézkedések A STRATÉGIA KÜLSŐ ÉS BELSŐ ÖSSZEFÜGGÉSEI Külső összefüggések Települési szint feletti tervek és a stratégia összefüggéseinek bemutatása A stratégia belső összefüggései A célk lgikai összefüggései A stratégia megvalósíthatósága A célk érdekében tervezett tevékenységek egymásra gyakrlt hatásai A MEGVALÓSÍTHATÓSÁG KOCKÁZATAI A MEGVALÓSÍTÁS ESZÖZEI ÉS NYOMON KÖVETÉSE A célk elérését szlgáló fejlesztési és nem beruházási jellegű önkrmányzati tevékenységek A stratégia megvalósításának szervezeti keretei Stratégiai menedzsment Operatív menedzsment Belső ellenőrzés Településközi krdináció mechanizmusai, együttműködési javaslatk Mnitring rendszer kialakítása MELLÉKLETEK Partnerségi dkumentumk január Indító megbeszélés

5 február Csprts helyzetelemző interjúk március 6. - Önkrmányzati wrkshp a helyzetelemzésről ésa vársfejlesztési célk meghatárzásáról március Társadalmasító wrkshp a helyzetfeltárás eredményeiről és a stratégiai célkról április 30. Önkrmányzati wrkshp a célrendszerről és a stratégia fejlesztéseiről május Lakssági fórum Esztergm Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiájáról Tervezői válaszk az államigazgatási egyeztetés srán tett észrevételekre

6 Középtávú célk és azk összefüggései BEVEZETÉS Esztergm Vársa 2009-ben dlgzta ki és fgadta el az Integrált Vársfejlesztési Stratégiáját (IVS). Az azóta eltelt időszakban a stratégia megvalósítását beflyásló belső és külső tényezőkben lyan jelentős váltzásk következtek be, ami indklttá tette e stratégia felülvizsgálatát, módsítását: A es pénzügyi, gazdasági válságt követően a piaci, befektetői környezet váltzásai Demgráfiai trendek, a társadalmi környezet megváltzása Az önkrmányzatk feladat- és hatáskörének módsulásai, átalakuló jgszabályi környezet A településfejlesztést érintő szakplitikai és jgszabályi környezet váltzásai, aminek legfntsabb elemei: Az Integrált Településfejlesztési Stratégia tartalmi és egyes eljárásrendi elvárásait rögzítő 314/2012. (XI.8) Krm. rendelet megalktása Az rszágs fejlesztési és rendezési dkumentumk, mint tervezési kereteket meghatárzó dkumentumk elfgadása: Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepció (elfgadva az 1/2014 OGy. határzattal); Országs Területrendezési Terv (OTrT) február 1-től hatálys módsítása A megyei területfejlesztési kncepciók és prgramk 2014-ben történt felülvizsgálata, illetve megalktása, amelyek alapján a krábbiakhz képest nagybb lehetőség nyílik a megye, a megyei jgú vársk és a megye többi vársát érintő fejlesztések összehanglására A váltzásk közt kiemelt jelentőségű, hgy megalktásra és kidlgzásra kerültek az Európai Unió as prgramzási időszakának támgatásplitikai célkitűzései, és az azkhz kapcslódó uniós és hazai tervdkumentumk, jgszabályk: Elfgadták az EU 2020 Stratégiát, amelyben az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést érdekében az EU öt alapcélt tűzött ki maga elé a fglalkztatás, az innváció, az ktatás, a társadalmi befgadás és a klíma/energiaplitika területén. A ban elérhető uniós támgatásk e célk elérését szlgálják minden tagrszágban, így Magyarrszágn is. Az EU 2020 stratégiáhz igazdóan kidlgzásra és Brüsszel által is elfgadásra került a Partnerségi Megállapdás, amely a hazánkban elérhető uniós frrásk, az Európai Strukturális és Beruházási Alapk eredményes és hatékny felhasználásának hazai alapfeltételeit rögzíti A Partnerségi Megállapdásban fglaltak mentén kidlgzták a következő támgatási időszak Operatív Prgramjait, amelyek nagybb részét 2015 elejére már az Európai unió is jóváhagyta. 6

7 Középtávú célk és azk összefüggései Az Operatív Prgramk közül a vársk számára az egyik legjelentősebb frráskat tartgató Terület és Településfejlesztési Operatív Prgramhz (TOP) kapcslódóan a stratégia készítésével párhuzamsan zajlik megyei Integrált Területi Prgramk (ITP) tervezése és ehhez kapcslódóan a vársi fejlesztési elképzelések összegyűjtése, rendszerezése. A Belügyminisztérium EU-s frrásk igénybevételével a járásszékhelyek számára pénzügyi és szakmai támgatást nyújt a stratégiai tervezési feladatkhz a Fenntartható településfejlesztés a kis-, és középvárskban Integrált Településfejlesztési Stratégiák kidlgzása című prjekt keretében. Ennek eredményeként az rszág összes járásszékhelyére egy időben, egymással párhuzamsan történik a krábbi IVS-ek felülvizsgálata, az Integrált Településfejlesztési Stratégiák (ITS) elkészítése a 314/2012. (XI.8) Krmány rendeletben fglaltaknak megfelelően. A jgszabályi előíráskból, de a tervezési lgikából is fakadóan az ITS egy átfgó tervezési rendszer egyik eleme. A rendszer alapelemeit és azk egymásra épülését az alábbi ábra fglalja össze: A településfejlesztési és rendezési tervek rendszere A stratégia elkészítését részletes helyzetfeltáró, helyzetelemző és helyzetértékelő munkarészekből álló Megalapzó vizsgálat előzte meg. A Megalapzó vizsgálat száms tématerületet elemezve mutatja be a várs térségi szerepkörét, társadalmi és gazdasági helyzetét, településrendezési háttérét, a stratégia-alktás számára meghatárzva a várs és az egyes vársrészek legfőbb erősségeit, gyengeségeit, illetve a külső környezet vársfejlesztési szempntból releváns jellemezőit. E munkafázis eredményeit külön dkumentumban összegeztük. 7

8 Középtávú célk és azk összefüggései A stratégia-alktás fázis a megalapzó vizsgálatn és a településfejlesztési kncepción túl nagymértékben támaszkdtt a krábbi IVS-ben fglaltakra és megvalósításának tapasztalataira, tvábbá az egyéb releváns helyi kncepciókra és prgramkra. A vizsgálat tárgyát képezte a stratégiában megfgalmaztt fejlesztések összhangja a hatálys jelenleg még csak a külön vársrészekre vnatkzó - Településszerkezeti Tervvel. Mindezek mellett a stratégia- alktás fnts inputját jelentette a tervezési flyamatt végigkísérő partnerség (szakmai knzultációk, wrkshpk); a helyi társadalm, a gazdasági és civil szféra szereplői véleményének, elképzeléseinek megismerése. A munka eredményeként megalkttt Integrált Településfejlesztési Stratégia jelen dkumentumban ölt testet. E stratégia a várs középtávú fejlesztési irányait, célrendszerét, az ezek elérése érdekében tervezett beavatkzáskat, tvábbá a megvalósítás és nymnkövetés eszközeit és módszereit rögzíti. Legfntsabb célja, hgy stratégiai tervezés eszközeivel segítse elő a következő 7-8 év vársfejlesztési tevékenységeinek eredményességét. A stratégia akkr válhat eredményessé, ha: Annak segítségével a vársa ki tudja használni fejlődési ptenciálját; A célk és azk megvalósítása érdekében tervezett tevékenységek (prjektek) döntő részben meg is valósulnak a as időtávban, kihasználva az uniós támgatásk adta lehetőségeket; A vársban a fejlesztések térben és időben egymással összehangltan valósulnak meg; Az ITS a vársfejlesztés különböző szereplői közötti kmmunikáció eszközévé válik; Az abban fglalt kiszámítható, világs célrendszer révén a közszféra mellett a magánszféra fejlesztéseit is képes ösztönözni. 8

9 Középtávú célk és azk összefüggései 1 KÖZÉPTÁVÚ CÉLOK ÉS AZOK ÖSSZEFÜGGÉSEI 1.1 A STRATÉGIAI FEJLESZTÉSI CÉLOK MEGHATÁROZÁSA Esztergm Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiájában megfgalmaztt fejlesztési célk és beavatkzásk a megalapzó vizsgálatban feltárt prblémákra és erősségekre építve irányul a tervezési flyamat srán megfgalmaztt legfntsabb fejlesztési igények megvalósítására és a várs szempntjából specifikus fejlesztési ptenciálk minél nagybb mértékű kiaknázására. A várs Integrált Vársfejlesztési Stratégiája (IVS) 2008-ban, míg a stratégiai célk alapjául szlgáló legutlsó vársi dkumentum, a Gyarapdás Prgramja 2006-ban készült. Mivel a közel egy évtizedet felölelő időszak gazdasági, fejlesztésplitikai környezete is jelentős mértékben megváltztt, elengedhetetlenül szükséges vlt a stratégiai célk újratervezése, új alapra helyezése. Az ITS tehát a krábbi fejlesztési iránykkal összhangban, aznban új rendszerbe fglalva határzza meg Esztergm középtávú fejlesztési célkitűzéseit, és az azk megvalósításáhz szükséges stratégiai beavatkzáskat, a 314/2012. (XI.8.) Krm. rendeletben meghatárztt tartalmi követelményeket figyelembe véve. Az Európai Unió támgatásait az elérendő célkhz (11 tematikus célkitűzés) és a célkhz meghatárztt priritáskhz (beruházási priritásk) köti, és ezekhez igazdva hirdet meg különböző prgramkat, pályázatkat. Az Unió átfgó és specifikus céljait biznys hrizntális alapelvek egészítik ki, melyeket minden egyes cél megvalósulásánál érvényesíteni kell. Az Európai Bizttság által megfgalmaztt két hrizntális alapelv - esélyegyenlőség és környezeti fenntarthatóság biztsítása - lyan priritáskat jelentenek, melyek megvalósulása a feltétele a fejlesztések legfntsabb céljának: az életminőség javítása elérésének. Esztergm új fejlesztési dkumentumai ezen hrizntális alapelvek figyelembevételével készültek, a célk megvalósítása érdekében tervezett intézkedések és beavatkzásk összhangban vannak az uniós alapelvekkel, melyeket a stratégia végrehajtásánál minden esetben érvényesíteni kell. Esztergm Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiájának és az azt megalapzó vizsgálatnak készítésében, valamint a célkitűzések megalktásában az Önkrmányzat egyes irdái mellett a legfntsabb partnerségi csprtk (intézményvezetők, civil szervezetek, gazdasági szereplők) is részt vettek. Az ITS stratégiai fejlesztési céljai 3 szinten épülnek egymásra: 3 átfgó cél a hárm fő tématerülethez kapcslódóan (társadalm, gazdaság, épített és természeti környezet) 15 hsszú távú célkitűzés az átfgó célkhz kapcslódva 55 középtávú tematikus célkitűzés, melyek mindegyike egy-egy hsszú távú célkitűzéshez kapcslódik. 9

10 Középtávú célk és azk összefüggései 1.1 Átfgó, hsszú távú és középtávú tematikus célk ESZTERGOM, MINT ÉLHETŐ VÁROS MEGERŐSÍTÉSE ESZTERGOM SAJÁTOS GAZDASÁGI POTENCIÁLJAINAK KIAKNÁZÁSA ÉS AZ EHHEZ SZÜKSÉGES KÖRNYEZET, VALAMINT HUMÁN INFRASTRUKTÚRA MEGTEREMTÉSE Hsszú távú célk Vársi közterületek élhetővé tétele A vársi közösségek megerősítése A leszakadó, szegregált vársrészek felzárkóztatása Szciális támgató rendszerek fejlesztése Oktatás és közművelődés feltételeinek javítása Hsszú távú célk Esztergm turisztikai ptenciáljáhz méltó idegenfrgalm megteremtése Új gazdaságélénkítő kezdeményezések Fglalkztatást támgató kezdeményezések A járműipar és beszállító ágazatainak fejlesztése 1. TÁRSADALOM Középtávú tematikus célk T1 A Duna part vnzóbbá tétele, turisztikai ptenciáljának jbb kihasználása T2 Elhanyaglt belvársi utcák rendbe tétele, megújítása T3 Lermltt állaptú, funkció nélküli épületek, területek felújítása T4 Vársi közbiztnság javítása T5 Közösségi, szabadidős színterek kialakítása T6 Aktív időeltöltés és sprt élet megerősítése T7 Vársközpnt funkcióinak megerősítése T8 Civil szervezetek kezdeményezéseinek összehanglása és megerősítése T9 Szabadidős rendezvények támgatása T10 Lakhatási körülmények javítása T11 A hátránys helyzetben élők esélyeit támgató fejlesztések T12 A vársrészek laksságáhz igazdó vársi funkciók erősítése T13 A laksság krösszetételének megfelelő támgató rendszerek kialakítása T14 Szciális ellátórendszer szlgáltatásainak bővítése T15 Bölcsődei és óvdai ellátás feltételeinek javítása T16 Alap, közép és felsőktatás infrastrukturális és intézményi fejlesztése T17 Közművelődés színtereinek kialakítása és minőségi fejlesztése 2. GAZDASÁG Középtávú tematikus célk T18 Egységes, vársi szintű turisztikai stratégia kialakítása T19 Térségi és nemzetközi szintű turisztikai együttműködések létrehzása T20 Vallási turizmusra épülő turisztikai fejlesztések T21 A turizmusra is építő szlgáltatásk, látványsságk fejlesztése T22 Turisztikai attrakciók fizikai összekötése T23 Szabadidő és sprt turizmus fejlesztése T24 Vízi elérhetőség turisztikai hasznsítása T25 Kulturális, turisztikai és szabadidős prgramkínálat bővítése T26 Barnamezős területek gazdasági célú hasznsítása T27 Kis- és középvállalkzásk helyzetbe hzása T28 Meglévő történelmi, vallási, kulturális műemlékek látgathatóvá tétele T29 Munkahelyteremtő prgramk támgatása T30 Vársi közösségi közlekedés fejlesztése T31 A munkaerőkínálathz igazdó szakképzések támgatása T32 Az Ipari park fejlesztése T33 Az iparágban működő vállalkzáskkal való együttműködések támgatása A LAKOSSÁG ÉS A VÁROSBA LÁTOGATÓK SZÁMÁRA IS VONZÓ VÁROSI KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE 3. ÉPÍTETT ÉS TERMÉSZETI KÖRNYEZET Hsszú távú célk Középtávú tematikus célk T34 A vársban a közutak, a járdák javítása 3.1 T35 A belvársi részeken lévő egyesített csatrnarendszer szétválasztása Vársi alapinfrastruktúra T36 Elavult ivóvíz hálózat fejlesztése fejlesztése T37 Parklási körülmények javítása T38 Csatrnahálózat bővítése 3.2 Az árvíznek való kitettség csökkentése T39 A várs árvízvédelmének megldása T40 Krszerű, ügyfélközpntú közigazgatási épületek kialakítása T41 Szabadidős közösségi színterek kialakítása 3.3 Vársi funkciók megerősítése T42 Barnamezős területek funkcióval való megtöltése T43 A vársi turizmus alap infrastrukturális feltételeinek megteremtése T44 Vársi zöldfelületek rendbetétele 3.4 Vársi ingatlankkal való T45 Használatn kívüli, funkcióvesztett épületek funkcióval való megtöltése hatékny gazdálkdás T46 Műemléki épületek turisztikai célú hasznsítása T47 A várs közútn való megközelíthetőségének javítása 3.5 T48 Intermdális közlekedésfejlesztés Esztergm közlekedési T49 Kerékpár úthálózat bővítése elérhetőségének javítása T50 Vízi közlekedési infrastruktúra fejlesztése T51 Reptér fejlesztése T52 Az elavult közvilágítás energiahatéknyságának javítása 3.6 Környezettudats vársi T53 Hulladékkezelés vársi szintű fejlesztése intézkedések előmzdítása T54 Vársi zöldfelületek növelése T55 Megújuló energiafrrásk használata a közintézményekben 10

11 Középtávú célk és azk összefüggései Társadalm Esztergm számára a társadalm tématerülethez kapcslódó, legfntsabb célkitűzés Esztergm, mint élhető várs megerősítése. Ez az átfgó célkitűzés elsősrban a vársi laksság Esztergmhz való kötődését, közösségi életének és életminőségének javítását kívánja elérni. Ahhz, hgy Esztergm hsszú távn az élhető vársk legjbbjai között szerepeljen, középtávn mindenképpen intézkedéseket kell megvalósítani a vársi közterületek rendezésére, élhetővé tételére, közösségi színterek kialakítására és a kapcslódó közösségi funkciók megerősítésére, a leszakadóban lévő vársi területek helyzetének javítására. A helyi közösségek megerősítése szempntjából emellett nem elegendő az infrastrukturális környezet javítása, jelentős erőfeszítéseket kell tenni az épített és természeti környezet humán ldali fejlesztésére, támgatására is annak érdekében, hgy a várshz kötődő közösségek hsszú távn megerősödjenek és fennmaradjanak Gazdaság Esztergm sajáts gazdasági ptenciáljának kiaknázása és az ehhez szükséges környezet, valamint humán infrastruktúra megteremtése szempntjából kiemelten fnts azkra a tématerületekre összpntsítani, amelyeken keresztül a várs saját erősségeire és ptenciáljára építve tud gazdasági értelemben is a jelenlegi gazdasági teljesítményén túlmutató irányban fejlődni. A gazdaság fejlesztése szempntjából egyrészt elengedhetetlen a dmináns (elsősrban járműipari) munkaerő kínálathz igazdó képzések megerősítése. A megfelelő humán infrastruktúra rendelkezésre állásáhz szükséges tvábbá a munkavállalás fizikai környezetének javítása is. A járműipar mellet kiemelt figyelmet kell frdítani a várs jelenleg érdemtelenül alacsny mértékben kiaknáztt turisztikai ptenciáljára. A turisztikai fejlesztéseknek két fő iránya van: A száms meglévő műemlék épület, és az azkat összekötő úthálózat reknstrukciója, valamint funkcióval való megtöltése, ami rendkívül nagy beruházási költségeket igényel (elsősrban a műemléki épületekre vnatkzó szigrú szabályzás kán). A másik nagy feladat a várs szempntjából egy egységes, hsszú távra készített, megalapztt vársi turisztikai stratégia kialakítása Épített és természeti környezet Ahhz, hgy a vársi közösségek megerősödjenek, valamint a gazdaság húzó ágazatai is nagybb teljesítményt tudjanak vársi szinten elérni, a kapcslódó infrastrukturális környezet rendbetétele elengedhetetlen. A laksság és a vársba látgatók számára is vnzó vársi környezet megteremtése nemcsak a laksság életminőségének javításáhz előfeltétel, hanem a gazdaság fellendítéséhez szükséges befektetői és turisztikai szempntkat is szlgálnia kell. 11

12 Középtávú célk és azk összefüggései 1.2 TEMATIKUS ÉS A TERÜLETI CÉLOK KÖZÖTTI ÖSSZEFÜGGÉSEK BEMUTATÁSA 1.2 Esztergm vársrészei 12

13 1. Búbánatvölgy 2. Esztergm északi vársrész 3. Szentgyörgymező 4. Várhegy és Vízivárs 5. Szent Tamás-hegy 6. Királyi várs 7. Prímás sziget 8. Hegyvidék 9. Déli vársrész 10. Ipari park 11. Esztergm- Kertvárs 12. Esztergm, Pilisszentlélek FOGLALKOZTATOTTSÁG LAKÁS- ÁLLOMÁNY ISKOLAI VÉGZETTSÉG NÉPESSÉG 1. Búbánatvölgy 2. Esztergm északi vársrész 3. Szentgyörgymező 4. Várhegy és Vízivárs 5. Szent Tamás-hegy 6. Királyi várs 7. Prímás sziget 8. Hegyvidék 9. Déli vársrész 10. Ipari park 11. Esztergm- Kertvárs 12. Esztergm, Pilisszentlélek Esztergm Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája Középtávú célk és azk összefüggései 1.3 Vársrészenkénti adatk a 2011-es népszámlálás alapján Lakónépesség száma Lakónépességen belül 0-14 évesek aránya 19,6 20,3 15,4 11,2 15,3 15,9 12,5 15,0 14,8 23,7 17,4 17,2 Lakónépességen belül évesek aránya 64,6 56,4 59,6 55,6 63,5 59,9 62,5 56,8 60,9 61,5 62,8 61,8 Lakónépességen belül 60-X évesek aránya 15,8 23,2 25,1 33,2 21,3 24,3 25,0 28,3 24,3 14,8 19,7 21,0 Legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív krúakn (15-59 évesek) belül Felsőfkú végzettségűek a 25 éves és idősebbek arányában 5,8 4,7 9,8 10,1 9, ,1 12, ,7 19,8 30,2 28,2 25,2 38,0 34,6 22,5 36,4 35,0 18,3 16,7 10,4 9,0 Lakásállmány (db) Alacsny kmfrt fkzatú lakásk aránya 7,3 5,8 2,5 13,4 6,8 9,5 14,3 2,1 3,6 5,1 7,1 23,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn (15-59 évesek) belül Legfeljebb általáns isklai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív krúakn belül 37 33,5 31, ,6 42, ,3 34, ,1 47,7 5,2 2,0 6,0 9,2 5,7 9,2 0,0 4,0 7,8 17,3 15,7 13,2 Fglalkztatttak aránya a éves népességen belül 56,9 62,2 64,0 45,1 60,3 53,9 72,7 65,5 60,9 54,9 55,8 49,1 Fglalkztattt nélküli háztartásk aránya 30,2 31,9 33,1 37,8 34,3 39,0 42,9 36,7 35,4 35,1 34,8 45,9 A gazdaságilag nem aktív népesség aránya lakónépességen belül 55 53,9 52,4 68,9 50,6 56, ,3 52, ,2 58,9 Munkanélküliek aránya (munkanélküliségi ráta) 8,3 14,3 8,6 8,2 11,8 15,2 0,0 8,2 10,6 19,5 14,6 19,8 Tartós munkanélküliek aránya (legalább 360 naps munkanélküliek aránya) 4,6 7,0 4,7 4,9 8,2 10,0 0,0 4,8 6,3 11,7 9,2 16,0 Frrás: KSH adatszlgáltatás A tematikus és a területi célk közötti összefüggések az egyes vársrészek érintettsége a stratégia megvalósításában 1.4 Tematikus és területi célk közti összefüggések A Duna part vnzóbbá tétele, turisztikai ptenciáljának jbb kihasználása Elhanyaglt belvársi utcák rendbe tétele, megújítása Lermltt állaptú, funkció nélküli épületek, területek felújítása Vársi közbiztnság javítása T1 T2 T3 T4 13

14 1. Búbánatvölgy 2. Esztergm északi vársrész 3. Szentgyörgymező 4. Várhegy és Vízivárs 5. Szent Tamás-hegy 6. Királyi várs 7. Prímás sziget 8. Hegyvidék 9. Déli vársrész 10. Ipari park 11. Esztergm- Kertvárs 12. Esztergm, Pilisszentlélek Esztergm Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája Középtávú célk és azk összefüggései Közösségi, szabadidős színterek kialakítása Aktív időeltöltés és sprtélet megerősítése Vársközpnt funkcióinak megerősítése Civil szervezetek kezdeményezéseinek összehanglása és megerősítése Szabadidős rendezvények támgatása Lakhatási körülmények javítása A hátránys helyzetben élők esélyeit támgató fejlesztések A vársrészek laksságáhz igazdó vársi funkciók erősítése A laksság krösszetételének megfelelő támgató rendszerek kialakítása Szciális ellátórendszer szlgáltatásainak bővítése Bölcsődei és óvdai ellátás feltételeinek javítása Alap, közép és felsőktatás infrastrukturális és intézményi fejlesztése Közművelődés színtereinek kialakítása és minőségi fejlesztése Egységes, vársi szintű turisztikai stratégia kialakítása Térségi és nemzetközi szintű turisztikai együttműködések létrehzása Vallási turizmusra épülő turisztikai fejlesztések A turizmusra is építő szlgáltatásk, látványsságk fejlesztése Turisztikai attrakciók fizikai összekötése Szabadidő és sprt turizmus fejlesztése Vízi elérhetőség turisztikai hasznsítása Kulturális, turisztikai és szabadidős prgramkínálat bővítése Barnamezős területek gazdasági célú hasznsítása Kis- és középvállalkzásk helyzetbe hzása Meglévő történelmi, vallási, kulturális műemlékek látgathatóvá tétele Munkahelyteremtő prgramk támgatása Vársi közösségi közlekedés fejlesztése T5 T6 T7 T8 T9 T10 T11 T12 T13 T14 T15 T16 T17 T18 T19 T20 T21 T22 T23 T24 T25 T26 T27 T28 T29 T30 14

15 1. Búbánatvölgy 2. Esztergm északi vársrész 3. Szentgyörgymező 4. Várhegy és Vízivárs 5. Szent Tamás-hegy 6. Királyi várs 7. Prímás sziget 8. Hegyvidék 9. Déli vársrész 10. Ipari park 11. Esztergm- Kertvárs 12. Esztergm, Pilisszentlélek Esztergm Várs Integrált Településfejlesztési Stratégiája Középtávú célk és azk összefüggései A munkaerő-kínálathz igazdó szakképzések támgatása Az Ipari park fejlesztése Az iparágban működő vállalkzáskkal való együttműködések támgatása A vársban a közutak, a járdák javítása A belvársi részeken lévő egyesített csatrnarendszer szétválasztása Elavult ivóvíz hálózat fejlesztése Parklási körülmények javítása Csatrnahálózat bővítése A várs árvízvédelmének megldása Krszerű, ügyfélközpntú közigazgatási épületek kialakítása Szabadidős közösségi színterek kialakítása Barnamezős területek funkcióval való megtöltése A vársi turizmus alap infrastrukturális feltételeinek megteremtése Vársi zöldfelületek rendbetétele Használatn kívüli, funkcióvesztett épületek funkcióval való megtöltése Műemléki épületek turisztikai célú hasznsítása A várs közútn való megközelíthetőségének javítása Intermdális közlekedésfejlesztés Kerékpár úthálózat bővítése Vízi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Reptér fejlesztése Az elavult közvilágítás energiahatéknyságának javítása Hulladékkezelés vársi szintű fejlesztése Vársi zöldfelületek növelése Megújuló energiafrrásk használata a közintézményekben T31 T32 T33 T34 T35 T36 T37 T38 T39 T40 T41 T42 T43 T44 T45 T46 T47 T48 T49 T50 T51 T52 T53 T54 T55 Semleges, általáns, vagy az egész vársra kiható Közepes kapcslat, a vársrész szempntjából releváns Erős kapcslat, a vársrész szempntjából priritás 15

16 Középtávú célk és azk összefüggései A tematikus célk és a megvalósítást szlgáló beavatkzásk visznya Az Integrált Településfejlesztési Stratégia megközelítése peratív jellegű, tartalmazza azkat a knkrét fejlesztési beavatkzáskat, amelyek a fent megfgalmaztt célk eléréséhez szükségesek. A prjektek nemcsak beruházási típusúak lehetnek, hanem humán jellegű fglalkztatási, képzési, szemléletfrmáló beavatkzásk is. Az ITS az alábbi prjekt típuskat különbözteti meg 1 : 1. Akcióterületi prjektek Akcióterületi prjekteknek a térben és időben kncentrált, jellemzően kmplex jellegű prjekteket nevezzük. A térben való kncentráltság azt jelenti, hgy a beavatkzásk egy jól meghatárzható határvnallal körülvett területen belül történnek. Az időben való kncentráltság azt jelenti, hgy az akcióterületen belüli beavatkzásk szintén egy jól meghatárztt, de zárs határidőn belül legfeljebb néhány év alatt megtörténnek. A kmplex jelleg pedig azt jelenti, hgy az akcióterületen többféle, de egymással szrsan összehanglt beavatkzásk valósulnak meg. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések: Az akcióterület számára megfgalmaztt cél érdekében kerülnek megvalósításra; Vlumenük, így várható hatásuk is akkra, hgy érzékelhető váltzást idéznek elő az akcióterületen; Együttesen szinergikus hatást fejtenek ki, vagyis az egyes prjektelemek segítik más prjektelemek megvalósulását, illetve hatásának kiteljesedését. 2. Hálózats prjektek Hálózats prjektnek az egymással összehanglt, térben kapcslódó beruházási és nem beruházási ( sft ) jellegű prjekteket nevezzük. A térben való kapcslódás azt jelenti, hgy a hálózats prjekt kiterjedhet több vársrészre, vagy akár a várs egészére is, kapcslódhat tvábbá nagybb léptékű térségi (rszágs, megyei, járási) hálózatkhz is. A hálózats prjekt Több, egymáshz kapcslódó, akár azns jellegű prjektelemekből áll; A várs egészére vagy annak egy részére például több akcióterületre terjed ki; A prjektelemek egy együttműködő rendszer elemeit képezik. 3. Kulcsprjektek Kulcsprjekteknek azkat a tervezett beavatkzáskat nevezzük, amelyek az egyes akcióterületi fejlesztések megvalósíthatóságának alapfeltételei (pl. területszerzés, szabályzási feltételek megteremtése), vagy az egyes vársfejlesztési akciók húzóprjektjei, megvalósításuk az 1 Frrás: Útmutató a kis- és középvársk számára az Integrált Településfejlesztési Stratégia elkészítéséhez, Belügyminisztérium,

17 Középtávú célk és azk összefüggései akcióterületi prjektek közül priritást élvez. (A kulcsprjektek az egyes akcióterületek prjektlistáiban első helyen, kiemelve szerepelnek.) 17

18 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk 2 A MEGVALÓSÍTÁST SZOLGÁLÓ BEAVATKOZÁSOK 2.1 AKCIÓTERÜLETEK KIJELÖLÉSE Esztergm Integrált Településfejlesztési Stratégiájában hat akcióterület került kijelölésre, melyek térben és időben szükségszerűen kncentrálódó, kmplex fejlesztési intézkedéseket fgnak össze. A 2.1 sz. térkép áttekintően mutatja be a hat akcióterület elhelyezkedését, az akcióterületek pnts lehatárlása és a kapcslódó fejlesztések a következő fejezetekben kerülnek részletes bemutatásra. 2.1 Akcióterületek 18

19 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk 2.2 AZ EGYES AKCIÓTERÜLETEKEN MEGVALÓSÍTÁSRA KERÜLŐ FEJLESZTÉSEK SZ. AKCIÓTERÜLET - Vársközpnt rehabilitáció 2.2 Vársközpnt rehabilitáció 1. Akcióterület 19

20 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk Az akcióterület lehatárlása Magyar utca - Simr Jáns utca - Kssuth Lajs utca - IV. Béla Király utca - Deák Ferenc utca- Széchenyi tér- Rákóczi tér- Bajcsy Zsilinszky Endre utca - Liszt Ferenc utca által határlt terület A terület rövid bemutatása Az akcióterület a Királyi Várs vársrész északi harmadában helyezkedik el. A 300 évvel ezelőtt kialakíttt piactér (a mai Széchenyi tér) és annak vnzáskörzete alktja a történelmi belvárs magját, ahl a lakó és intézményi funkciók jól megférnek egymással. Itt található a plgármesteri hivatal, a járási hivatal, a járásbíróság és a megyei ügyészség épülete. Rendkívül sk, főként barkk, klasszicista és rmantikus stílusban épült műemlék tanúskdik a várs történelmi múltjáról. Ezek valamikr a várs díszei vltak, mára aznban mladzó vaklatuk, ürességük inkább rntja a vársképet. A szigrú műemlékvédelmi szabályzás miatt az ingatlank felújítása nehéz és költségigényes feladat. A vársnak átfgó stratégia keretében kell lermltt állaptú épületei srsát rendezni. Az önkrmányzati tulajdnban lévő épületek rssz állapta és funkcióvesztése mellett a lakóépületek elnéptelenedése és az sztatlan közös tulajdn magas aránya is megldandó prbléma. A településfejlesztési akció rövid leírása Az akcióterületen megvalósítandó fejlesztések célja: a turisták számára is vnzó, élettel teli, megszépült belvárs kialakítása, ahl a laksság is szívesen tölti a szabadidejét. A belvársi ingatlank, barnamezős területek tvábbi állagrmlásának megállítása, az épületek által közvetített kulturális értékek megőrzése és a várs előnyére való frdítása az akció célja. Esztergmt a Szent Adalbert Főszékesegyház (tvábbiakban Bazilika) miatt évente több, mint egy millióan keresik fel. Az akcióterületi fejlesztések célja lyan belvársi funkció visszaállítása, ami képes a vársba jelenleg mindössze egy-két órára érkező turistákat legalább egy napn át megfelelő színvnaln kiszlgálni. A fentiekkel párhuzamsan a helyi laksság életminősége is javul. Jelenleg a várs főtere nem tölti be funkcióját. A vársi közösség megerősítésének alapvető feltétele egy, a laksk számára is vnzó, társadalmi interakciókra is alkalmas vársi közpnt kialakítása. Egy jól funkcináló, lüktető vársközpntnak nagyn erős identitásnövelő, közösségfrmáló szerepe van. Az akcióterülethez kapcslódó tematikus célk számssága is tükrözi, hgy a várs egésze szempntjából meghatárzó jelentőségűek az akcióterület fejlesztései, ezért az akcióterületet egyben kulcsprjektként is definiáltuk. A közösség erősítésének célját szlgálja tvábbá a vársi piac és a könyvtár méltó helyre való költöztetése, kiemelt fntsságuk miatt ezek szintén kulcsprjektként jelennek meg az akcióterületen belül. 20

21 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések az alábbi tematikus célk megvalósulását szlgálják T2 Elhanyaglt belvársi utcák rendbe tétele, megújítása T3 Lermltt állaptú, funkció nélküli épületek, területek felújítása T5 Közösségi, szabadidős színterek kialakítása T7 Vársközpnt funkcióinak megerősítése T17 Közművelődés színtereinek kialakítása és minőségi fejlesztése T20 Vallási turizmusra épülő turisztikai fejlesztések T21 A turizmusra is építő szlgáltatásk, látványsságk fejlesztése T25 Kulturális, turisztikai és szabadidős prgramkínálat bővítése T26 Barnamezős területek gazdasági célú hasznsítása T27 Kis- és középvállalkzásk helyzetbe hzása T28 T40 T41 T42 T43 T44 T45 T46 T55 Meglévő történelmi, vallási, kulturális műemlékek látgathatóvá tétele Krszerű, ügyfélközpntú közigazgatási épületek kialakítása Szabadidős közösségi színterek kialakítása Barnamezős területek funkcióval való megtöltése A vársi turizmus alap infrastrukturális feltételeinek megteremtése Vársi zöldfelületek rendbetétele Használatn kívüli, funkcióvesztett épületek funkcióval való megtöltése Műemléki épületek turisztikai célú hasznsítása Megújuló energiafrrásk használata a közintézményekben 21

22 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk 2.3 Az 1. sz. akcióterületen megvalósítani tervezett prjektek P4/1. Prjekt neve Bajcsy-Zsilinszky u. 20., 22., 24. alatti épületek felújítása Rövid tartalma Tervezés (félév) Kivitelezés (félév) Az épületek hmlkzatának felújítása és funkcióval való megtöltése 2017.II-2019.I 2019.II-2021.I. P4/2. Deák Ferenc út 1-3. A Fgarassy Obermayer Ház felújítása és funkcióval való megtöltése 2019.I II. P4/3. P4/4. P21. P21/1. P21/2. P21/3. P21/4. P22. Kssuth Lajs utca 38. (vlt Szemüvegkeretgyár és kaszárnya épülete) barnamezős terület hasznsítása Vlt zsinagóga, kulturális közpnt hasznsítása Szent István Fürdő és Zöld ház felújítása, fürdő és kulturális közpnt kialakítása Széchenyi téren található középületek felújítása Lőrinc utcában található épületek felújítása és funkcióváltása Sándr Palta (Bttyán Jáns utca- IV. Béla király utca sark) felújítása vársi rendezvényterem kialakítása Könyvtár elhelyezése, vagy nagybb vársi tudásközpnt létrehzása A terület hasznsítására több lehetőség is felmerült: piac épülete; közigazgatási (plgármesteri) hivatalk ide költöztetése Jgerős engedélyes terv áll rendelkezésre a felújításhz. Vársközpnt reknstrukció prjekt Szent István fürdőben feltörő 29 fks víz hasznsítása a prjekt létesítményeiben (erre vnatkzóan kész tanulmány és tervek állnak rendelkezésre, de felülvizsgálatuk szükséges); A prjektben szereplő épületek állagmegóvása, felújítása szükséges. A fürdő szálló mellett lehetőség van 2 tanmedence kialakítására; Nyílászáró csere, épületgépészet felújítása szükséges mindkét épületben; 2015.II-2016.I 2018.II-2019.I II-2019.I 2021.I II I-2018.II II II 2019.II I Takarékpénztár (átjáróház) épületének felújítása 2017.II-2018.II I-2020.II Takarékpénztári Bérpalta (ÉDÁSZ épület) felújítása, abban zarándk, ifjúsági szálláshely, valamint turinfrm irda kialakítása; Takarékpénztári Bérpaltával szemben álló bérház reknstrukciója, hmlkzati és belső felújítása; Az épület reknstrukciója, hmlkzati és belső felújítása, benne több lehetésges funkció kialakítása van elképzelés: Ister-Granum parlamentjének székhelye, illetve az EGTC irdájának kialakítása, mellette civil szervezeti székház kialakítása; vársi rendezvényhelyszín. Az esztergmi Helischer József Vársi Könyvtár, a krábbi épületének lebntását követően máig nem kaptt megfelelő és végleges helyet. A prjekt célja egy interreginális tudásközpnt létrehzása, ami képzések, szabadidős, kulturális prgramk megtartására is alkalmas II-2020.I 2017.I-2017.II 2016.I-2016.II 2020.II II I-2019.I 2017.I-2018.II. Becsült ktg. 4,5 Mrd Ft 4 Mrd Ft Ft 22

23 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk P24. P25. P38. Prjekt neve Plgármesteri Hivatal felújítása, vagy új épületbe való költöztetése Piac elhelyezése KEMKH Esztergmi Járási Hivatala épületének felújítása Rövid tartalma A megvalósításra alkalmas lehetséges helyszínek: Régi Balassa Általáns Iskla épülete (megfelelő parklási lehetőség, ideális buszközlekedés, isklák közelsége); Vlt Szemüvegkeret-gyár épülete; Egy lehetséges belvársi ingatlan (pl. a Bttyán palta a Plgármesteri Hivatal elköltözése esetén). A Prjekt része a jelenlegi plgármesteri hivatal épületének felújítása, plgármesteri hivatalként történő tvábbhasznsítása, vagy az épület felújítása és funkcióváltása, a hivatal más épületbe költöztetése. A Plgármesteri Hivatal lehetséges új helyszínei: Mária Valéria Htel épülete a Prímás-szigeten (ezzel megszűnne a vársképet csúfító befejezetlen épület, így egy helyiségben lehetne a Plgármesteri Hivatal, Járási Hivatal, ügyészség, bíróság, stb. Vlt Szemüvegkeret gyár épülete (ennek hasznsítására készült megvalósíthatósági tanulmány, aminek felülvizsgálata szükséges) Ebben az épületben szintén több funkció is megférne egymással: a Plgármesteri Hivatal mellett itt lehetne a piac, a könyvtár, a Járási Hivatal; A lehetőségek között felmerült még a Déli Kannksr épülete. Jelenleg nincs a vársnak megfelelően kialakíttt, fedett piaca. A piac átköltöztetésére hárm lehetséges helyszín merült fel. A megfelelő helyszín kiválasztása flyamatban van. A felmerült lehetséges helyszínek: Simr Jáns utca (Rákóczi tér és Arany Jáns utca közötti szakasza sétálóutcaként funkcinálna - padk, zöldfelület, üzletek, vendéglátó egységek). A piac állandó része a Simr Jáns utca Arany Jáns utca és Sissay köz közötti részén kapna helyet, míg az időszaks része a Sissay köz és a Magyar utca közötti szakaszn (jelenlegi buszpályaudvar) üzemelne. A megldás feltétele a buszpályaudvar átköltözése az intermdális csmópntra. Bástya áruház megvétele, az áruház területén piac kialakítása; A vlt Szemüvegkeret gyár épületének egy részében. Tervezés (félév) Kivitelezés (félév) Becsült ktg I-2017.II I-2019.I. 2,5 Mrd Ft 2015.II II I II. KEMKH Esztergmi Járási Hivatala törzshivatali épületének felújítása 2016.I II I-2017.II. 2 Mrd Ft Ft 23

24 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk SZ. AKCIÓTERÜLET - Szent István emlékhely 2.4 Szent István emlékhely 2. Akcióterület 24

25 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk Az akcióterület lehatárlása Szent István tér Batthyány Lajs utca - Pázmány Péter utca Mindszenty tér József Attila tér Kis- Duna sétány Liszt Ferenc utca A terület rövid bemutatása Az akcióterület a Bazilika közvetlen környezetét és a történelmi belvárs közötti sávt öleli fel, amit keleti irányból a Batthyány Lajs utca, nyugatról a Kis-Duna sétány határl. Főként önkrmányzati és egyházi tulajdnú területek találhatók itt, a terület déli részén pedig jbbára magánkézben lévő kisvársias lakóövezetbe srlt ingatlank. A legrégebbi vársrészen egyesített csatrnahálózat van, a közútburklatk nagyn rssz állaptúak, a gyalgs és hivatásfrgalmi kerékpárs frgalm nem megldtt. Jelenleg nincs lyan kellemes, gyalgszerrel kényelmesen megtehető útvnal, amin keresztül a Bazilikáhz érkező turisták megközelíthetnék a történelmi belvárst. Az utcák, amelyek a belvársba vezetnek, rssz állaptban vannak, az őket szegélyező telkek fghíjasak, az épületek hmlkzata felújításra szrul, több közülük üresen áll. A településfejlesztési akció rövid leírása Az akció célja kettős: a vársban található középkri régészeti lelőhelyek látgathatóvá tételével bővíteni a várs turisztikai látványsságainak számát, valamint azk szerves összekapcslása a funkcinális belvársi résszel. A Bazilikáhz érkező turistafrgalmból skkal többet prfitálhatna a várs, ha az da érkező évi több mint egymillió turista kellemes sétaútvnaln tudná megközelíteni a történelmi belvárst. A 2. sz. akcióterületen végrehajtandó fejlesztések célja a két vársrész között méltó kapcslat kialakítása, valamint a sétaútvnalat szegélyező turisztikai látványsságk bekapcslása a vársi látnivalók srába. Esztergmt ma elsősrban a vársban található Főszékesegyház miatt keresik fel. Kevesen tudják, hgy a Bazilikától északra áll feltáratlanul Szent István király szülőhelye. Feltárása, részleges helyreállítása és bemutatása, a magyar történelem kiemelkedő jelentőségű emlékhelyét, a zarándkturizmus fnts célpntját hzná létre. A Várhegy északi és nyugati ldalán a középkri vársfalak és erődítések, valamint környezetük helyreállítása mellett a Macskalépcső akadálymentes, térbútrkkal elláttt sétánnyá alakítása történne meg. Ez lenne a Bazilikát és a belvárst összekötő sétány kiindulási pntja. A séta első állmása a Mattyasvszky fürdő (szinte teljes egészében fennmaradt, bemutatható törökfürdő) lenne, amelynek reknstrukciója szintén a prjekt részét képezi. A történelmi séta harmadik állmását a belvárstól kissé távlabb eső Stefanita keresztes lvagrend klstrának részleges feltárása és látgatóközpnt kialakítása jelentené. Az akcióterületen megvalósuló prjektek segítségével kiemelkedő történelmi régészeti értékek válnának látgathatóvá, növelve ezzel az idelátgató turisták számát, illetve az itt eltöltött időt. Ennek eredményeképp az idegenfrgalm által generált árbevétel jelentősen növekedne. A megvalósuló beruházásk eredményeképp a vársban tevékenykedő kis és középvállalkzásk bevétele növekedne, az akcióterületi fejlesztéseknek munkahelymegtartó és közösségépítő szerepe is van. 25

26 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések az alábbi tematikus célk megvalósulását szlgálják T1 T2 T3 T20 T21 T25 T27 T28 T43 T44 T46 A Duna part vnzóbbá tétele, turisztikai ptenciáljának jbb kihasználása Elhanyaglt belvársi utcák rendbe tétele, megújítása Lermltt állaptú, funkció nélküli épületek, területek felújítása Vallási turizmusra épülő turisztikai fejlesztések A turizmusra is építő szlgáltatásk, látványsságk fejlesztése Kulturális, turisztikai és szabadidős prgramkínálat bővítése Kis- és középvállalkzásk helyzetbe hzása Meglévő történelmi, vallási, kulturális műemlékek látgathatóvá tétele A vársi turizmus alap infrastrukturális feltételeinek megteremtése Vársi zöldfelületek rendbetétele Műemléki épületek turisztikai célú hasznsítása 26

27 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk 2.5 A 2. sz. akcióterületen megvalósítani tervezett prjektek Prjekt neve Rövid tartalma Tervezés (félév) Kivitelezés (félév) Becsült ktsg. P5. Szent István emlékhely Szent István születésének és halálának helyszíne- integrált turisztikai fejlesztés Az akcióterületen a Szent Istvánhz köthető történelmi emlékhelyek felújítása, feltárása és helyreállítása történik, az alábbi prjekteken keresztül P5/1. Esztergm Várhegy, Szent István zarándkhely Géza fejedelem paltájának feltárása, részleges helyreállítása és bemutatása. A magyar történelem kiemelkedő jelentőségű emlékhelye, a zarándkturizmus fnts célpntját hzná létre. Várhegy É-i és Ny-i ldalának reknstrukciója, török ágyúbástya felújítása, Ágyúbástya és a vár között sikló vagy mzgólépcső kialakítása; A középkri és kra-újkri várárk, erődítés helyreállítása Szent Vid-káplna bemutatása P5/2. Esztergm- Vízivárs; Esztergmi Séta II. (Kis-Duna sétány reknstrukció) A Bazilikáhz (Várhegyre) látgató, évi mintegy 1-1,5 millió turista elenyésző hányada jut el a belvársba, vagy más vársrészbe. Helyreállítva a Mattyasvszky bástya és a Kis Török Fürdő lyan vnzó látványsság, ami miatt a látgatók szívesen töltenének több időt a vársban. Megközelítésük a Várhegyről két útvnaln történhet: Macska-lépcső, Mindszenty tér, Kis Duna sétány útvnaln, vagy Várhegy, Liszt Ferenc utca, József Attila tér, Kis Duna sétány A Mattyasvszky bástya és a Kis Török Fürdő reknstrukciója az alábbiak szerint: Történelmi emlékek feltárása és helyreállítása, Kis Török Fürdő helyreállítása és hasznsítása, Étterem, kávézó, pihenő tetőkert kialakítása. P5/3. Esztergm- Szentkirály Szent István halálának helye (Szt. István király kúriája) Az egyetlen magyar alapítású Stefanita keresztes lvagrend klstra és a hzzátartzó katedrális méretű templma, valamint kmly kőépületekből álló vársrész feltárása, bemutatása egy régészeti parkban; Szent István nemzeti zarándk kegyhely kialakítása, melyhez kmly régészeti kutatás és részleges helyreállítás, turisztikai fgadóépület építése kapcslódik I-2017.I I II II II I I II I-2019.II. 5,8 Mrd Ft 27

28 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk SZ. AKCIÓTERÜLET Esztergm Duna part védelme és fejlesztése 2.6 Esztergm Duna part védelme és fejlesztése 3. Akcióterület 28

29 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk Az akcióterület lehatárlása Fárikúti út 11-es út Szamárhegyi úttól a Duna-part, Prímás sziget Szentkirály dűlő Kis-Duna sétány Pázmány Péter utca Duna-part a Szamárhegyi útig A terület rövid bemutatása Az Esztergmi Duna- part a Prímás-szigettől nyugatra található feltöltéstől egészen Búbánatvölgyig az akcióterület részét képezi. A lehatárlt területek részben külterületen találhatók, de belterületi besrlásuk esetén is egyéb, beépítésre nem szánt területként vannak nyilvántartva. Funkciójuk többnyire kettős: egyrészt szabadidő eltöltésére alkalmas közterületként kerülnek hasznsításra, másrészt fnts szerepük van a várs árvíz elleni védekezésében. A településfejlesztési akció rövid leírása A Duna-part a stratégia megalktása szempntjából adttság és ptenciális veszélyfrrás is egyben. Az elmúlt évek szélsőséges vízállásai megmutatták, hgy a várs árvízvédelme nem megfelelően megldtt. Az állami szakaszk védelmének tervezése megkezdődött, de a kivitelezés hsszan tartó flyamat, ami egyelőre várat magára. A vársnak is vannak árvízvédelmi kötelezettségei, amelyeket teljesíteni kell, mert a célrendszerből egyértelműen kiderül, hgy stratégiai szempntból kulcskérdés a várs árvízvédekezésének megldása. A Duna adta lehetőségek jbb kihasználását célzza akcióterületi prjektek másik része. A prjektek a flyópartn található kikötők újbóli használatát, ezáltal a vársban érkező turisták számát hivatttak növelni. Szintén ezt a célt szlgálja a Lábatlan-Pilismarót vízi turista útvnal és infrastruktúra kiépítése, aminek keretében a dunai vízitúrák pihenőállmásai kerülnek kialakításra. Az EURO-Vel 6 Duna menti kerékpárút kiépítése egy harmadik kaput nyit meg a vársba érkező turisták számára. Az akcióterületen több római kri őrtrny található, amelyek vármánys világörökségi helyszínek. Feltárásuk esetén európai szintű látványsságt jelentenek, amelynek önmagában turizmus generáló hatása van. A belvárs mellett húzódó Prímás-sziget és Erzsébet park ideális helyszíne a rekreációs tevékenységeknek. A sziget árvíz elleni védettségének biztsítását követően tökéletes közpntja lehetne a vársban zajló sprtéletnek. Az akcióterületen megvalósuló fejlesztések az alábbi tematikus célk megvalósulását szlgálják T1 T3 T5 T6 T9 T17 T21 T22 T23 A Duna part vnzóbbá tétele, turisztikai ptenciáljának jbb kihasználása Lermltt állaptú, funkció nélküli épületek, területek felújítása Közösségi, szabadidős színterek kialakítása Aktív időeltöltés és sprtélet megerősítése Szabadidős rendezvények támgatása Közművelődés színtereinek kialakítása és minőségi fejlesztése A turizmusra is építő szlgáltatásk, látványsságk fejlesztése Turisztikai attrakciók fizikai összekötése Szabadidő és sprt turizmus fejlesztése 29

30 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk T24 T25 T26 T27 T39 T41 T43 T44 T46 T49 T50 T55 Vízi elérhetőség turisztikai hasznsítása Kulturális, turisztikai és szabadidős prgramkínálat bővítése Barnamezős területek gazdasági célú hasznsítása Kis- és középvállalkzásk helyzetbe hzása A várs árvízvédelmének megldása Szabadidős közösségi színterek kialakítása A vársi turizmus alap infrastrukturális feltételeinek megteremtése Vársi zöldfelületek rendbetétele Műemléki épületek turisztikai célú hasznsítása Kerékpár úthálózat bővítése Vízi közlekedési infrastruktúra fejlesztése Megújuló energiafrrásk használata a közintézményekben 30

31 A megvalósítást szlgáló beavatkzásk 2.7 A 3. sz. akcióterületen megvalósítani tervezett prjektek P23. P29. P30. P51. Prjekt neve Esztergmi Sprtközpnt és létesítményeinek megépítése /Sprtcsarnk/ Erzsébet park reknstrukciója Lábatlan-Pilismarót vízi turista útvnal és infrastruktúra kiépítése EURO-Vel 6 Duna menti kerékpárút kiépítése Rövid tartalma A megvalósítási helyszín kijelölése flyamatban van, a lehetséges megldásk: Prímássziget: Esztergmban évtizedes múltra tekint vissza a Prímássziget, mint a várs sprtéletének közpntja. A sziget árvízvédelme aznban jelenleg nem megldtt, az erre vnatkzó prjektek is a tervezés fázisában vannak. A szigeten való sprtközpnt kialakításának előfeltétele az árvízvédelem kialakítása. A Dózsa György tér mellett (Szentgyörgymező, vlt GAMESZ terület) barnamezős beruházásként. Ehhez a tervek rendelkezésre állnak, azknak mindössze a felülvizsgálata és aktualizálása szükséges. A tervek szerint a sprtközpnt tanuszdaként is üzemelne, és működési helyet adna a sprtegyleteknek. Több iskla van a környéken, így a környékbeli intézmények számára kiegészítő külső trnaterem funkciót is ellátna az épület. A parklás a Bazilika parklójában ldható meg. A Sprtcsarnk ide helyezésével a Kannksr közvetlen szmszédságában lenne egy nagy rendezvények megtartására alkalmas helyszín. Tvábbi lehetséges helyszínek: a vlt Labr MIM területe, a jelenlegi sprtcsarnk területének tvábbfejlesztése, valamint a 11-es út benzinkúttal szemközti terület. Erzsébet parknál lévő 3 MAHART kikötő elektrms csatlakzókkal való ellátása; A meglévő játszótér, padk felújítása; Sbieski szbr környezetének rendberakása. A prjekt keretén belül a résztvevő településeken elsztva hajóbérlési lehetőség, vizesblkk, kemping, szlgáltatási helyiség kialakítása. A szlgáltatáscsmag kmplex tájékztató rendszerrel állna az érdeklődők rendelkezésére. A prjektben bevnásra kerül a régi szénrakdó épülete szlgáltató épületként (mint étterem, vagy szálláshely). EURO-Vel 6 Duna menti kerékpárút kiviteli terveinek elkészítése és a kivitelezés a MVT által ajánltt Lábatlan - Tát- Esztergm- Dömös- Visegrád nymvnaln. Tervezés (félév) 2016.II I II I I I II II. Kivitelezés (félév) 2018.II I II I II II I I. Becsült ktg. 1 Mrd Ft Ft Ft 1,5 Mrd Ft P40. Esztergm várs árvízvédelmi biztnságának növelése A jelenlegi árvízvédelmi védvnal árvizekkel szembeni biztnsága nem megfelelő, és a fejlesztési lehetőségek krlátzttsága miatt kiváltása szükséges II II I II. 8,3 Mrd Ft 31