Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Átírás

1 Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet 59/2013.(XI.30.) sz. határzattal elfgadtt váltzat nvember

2 Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe A megye célrendszerének bemutatása A megye fejlesztésének átfgó célja A megye fejlesztésének stratégiai céljai A fejlesztési célrendszer meghatárzása a megyén belül különféle sajátsságkkal rendelkező területi részegységekre A célrendszer kherencia vizsgálata Belső kherencia vizsgálat A jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfgó cél kapcslatának bemutatása Külső kherencia vizsgálat A célrendszer kapcslata az OFTK-val A célrendszer kapcslata az OTrT-vel A célrendszer kapcslata a fntsabb ágazati kncepciókkal, tervekkel A terület felhasználás alapelveit lefektető kncepció A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere A priritásk aznsítása Felelősség és intézményrendszer A tervezési flyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása

3 1. A megye jövőképe A megye tervezett fejlettségi állaptát 2030-ban az alábbiak jellemzik: Vas megyét jó életszínvnalú, egyben nem rmló demgráfiai trendekkel jellemezhető, erős identitású kistérségek alktják, melynek alapja a megújulásra képes gazdasága, illetve az egyedi kulturális, természeti értékek fenntartható hasznsítása. illetve a fejlett közlekedési és kmmunikációs rendszere. A megyét több helyi kötődésű szakképzett, diplmás választja lakóhelyéül, miközben újra a bevándrlók célpntja, ami ellensúlyzza a természetes fgyásból származó népességcsökkenést. A gazdaság mtrja a járműipar, amely elsődlegesen exprtra termel, miközben a termelési tevékenységet végző nagyvállatk mélyen integráltak a helyi gazdaságba a jól képzett és elégséges számú munkaerő, illetve a helyi KKV-kal való beszállítói kapcslatuk miatt. A termelés mellett már szlgáltatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek az iparághz tartzó nagyvállalatk és fejlesztő intézetek. A gazdaságban meghatárzó a vállalkzásfejlesztő intézmények, képző szervezetek és vállalkzásk közti együttműködések, ami az erőfrrásk ésszerű megsztásán, illetve az üzleti igények kiszlgálásán túl lehetőséget kínál az új vállalkzásk indítására is. Szmbathely és a megye többi térségi közpntja közti jól szervezett közlekedési kapcslatk lehetőséget adnak a kényelmes napi ingázásra, ami a megyét egy egységes és a laksk, valamint a vállalkzásk számára is vnzó munkaerőpiaccá teszi. A megye megőrzi természeti, táji és kulturális értékeit, csökken az öklógiai lábnyma. A természeti, táji és kulturális értékek fenntartható módn a turisztikai kínálat integráns részét képezik. A környezet megóvását szlgálja a jól működő katasztrófavédelmi rendszer, illetve a hulladékk újrahasznsításának rendszere. Legalább az rszágs átlagt eléri a megújuló energiafrrásk felhasználása az energiafgyasztásban. A turizmus a kiemelt márkák összehanglt fejlesztése eredményeként megőrzi piaci pzícióit a fgyasztói igényekre és trendekre való gyrs reagálás révén, miközben a vidékies térségek magas színvnalú rekreációs területe képeznek. A kistelepüléseken megfelelő életfeltételek vannak a kiépült alapvető infrastruktúráknak (kmmunikációs, közművek), a rendelkezésre álló alapszlgáltatásknak, illetve a munkaerőpiaci közpntk (térségközpntk) jó közúti és közösségi közlekedési eszközön történő elérhetőségének köszönhetően. A vidékies térségekben a megélhetésben a jelenleginél nagybb szerepet játszik a mezőgazdasági, termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, állattenyésztés és kapcslódó kisipari feldlgzás. A termékeket döntően a helyi piackn értékesítik. A vasúti, lgisztikai rendszerfejlesztések eredményeként a megye szervesen illeszkedni képes a közép-európai gazdasági térbe, és kapcslódik a transznacinális infrastrukturális hálózatkhz. Értékmegőrző, fglalkztatási, alapszlgáltatás-fenntartási beavatkzásk révén életben maradnak a népességfgyással leginkább veszélyeztetett kistelepülések. A megyében a jól működő szciális- fglalkztatási- egészségügyi rendszer révén mindenkinek megvan az esélye az elsődleges munkaerőpiacra történő integrálódásra, és az életesélyeik fenntartására. 3

4 2. A megye célrendszerének bemutatása Az alábbi célrendszer a helyzetelemzésben szereplő swt elemzés alapján meghatárztt fejlesztési iránykra épül, az irányknak a partnerségi egyeztetést követő részletesebb kibntását tartalmazza A megye fejlesztésének átfgó célja A megye átfgó célja, hgy jelentős exprt-rientált nagyvállalataira, a külpiaci értékesítésbe egyre intenzívebben bekapcslódó kis- és középvállalkzásaira, a magas minőségű munkavállalóira, kiváló természeti és turisztikai adttságaira építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hgy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön, ennek keretében a megyében cél: Fglalkztatás szinten tartása és bővítése, hgy növekedjen a fglalkztatttak száma, különösen a képzett munkaerő körében, mely kapcsán csökken a megyéből való elvándrlás, illetve tvábbi új munkavállalókat vnzanak a megyébe A gazdaság teljesítőképességének javítása, hgy növekedjen a megyében elérhető lakssági és vállalati jövedelmek nagysága, ami vnzóváteszi a megyében történő munkavégzést, illetve az életet Munkaerő képzettségi szintjének javulása, hgy mind többen megfelelő képzettséggel magasabb értékű munkát nagybb jövedelemért végezzenek el Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása, hgy csökkenjen az öklógiai lábnym, bővüljön helyi adttságk fenntartható hasznsításának széles tára, a helyben előállító mezőgazdasági és egyéb termékek köre, illetve az értékek vnzó lakókörnyezetet teremtsenek a vársi környezetben és vidékies térségekben egyaránt Belső periférián lévő kistelepülések teljes társadalmi-gazdasági leszakadásának megakadályzása, a népességmegtartás feltételeinek javítása, hgy ne legyenek elnéptelenedett települések a megyében Az átfgó célk kijelölése a helyzetelemzés, illetve az abból következő fejlesztési iránykra épül. Vas megyében a meglévő exprtrientált nagyvállalatk térségbe való beágyazttságának erősítése mellett különösen fnts a gazdaság diverzifikációja, az exprtképes termékeket, szlgáltatáskat előállítani tudó mikr és kis-középvállalkzásk alapításának és fejlődésének az ösztönzése. A vállalkzásk fejlődésének kulcseleme a vállalati és piaci igényekhez illeszkedő, naprakész és magas szintű tudással rendelkező munkaerő megléte a térségben. A gazdaságfejlesztés fnts eleme a megye elérhetőségének javítsa, illetve a megyén belül, különösen a munkaerő piaci közpntk elérését támgató közösségi közlekedési kapcslatk fejlesztése. A fejlesztések srán kiemelt figyelmet kell frdítani a vidéki térségek és ezen belül is a kistelepülések fejlesztésére, csökkentve a megyén belüli társadalmi-gazdasági különbségeket és ezen települések népességfgyásának a dinamikáját. Ennek érdekében ösztönözni kell a természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítását, illetve a szciális gazdaság részeként a munkaerőpiacról kiszrultak értékteremtő, pl. a munkaerő-intenzív mezőgazdasági tevékenységekhez kapcslódó fglalkztatását (pl. zöldség-, gyümölcstermesztés és feldlgzás, állattenyésztés). Ez utóbbi tevékenység hzzájárul a megyén belüli üzleti kapcslatk bővítéséhez A megye fejlesztésének stratégiai céljai A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfgó célkhz illeszkedve határztuk meg. Az egyes stratégiai célk több átfgó cél elérését is támgathatják. 4

5 Vas megye fejlesztési célrendszere Átfgó célk 1. Fglalkztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása Stratégiai célk 1. A térségi versenyképesség javítása 4. Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése 2. Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása 3. Kistelepülések életképességének javítása Hrizntális célk Fenntartható környezet- és tájhasználat Barnamezős területek hasznsítása Hátránys helyzetű társadalmi csprtk bevnása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe Krszerű infrmációs és kmmunikációs technlógiák (ICT) alkalmazása 1. A térségi versenyképesség javítása A döntően exprtra termelő nagyvállalatk megyébe való kötődésének erősítése érdekében szektrkn és határkn átívelő klaszter alapú vállalati - kutatás-fejlesztési - képzési - fglalkztatási együttműködések ösztönzése pl járműipar-mechatrnika-gépipar; elektrmbilitás és intermdalitás a közlekedésben szakterületen. Az együtműködésekközül kiemelkedik a Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt keretében (Szentgtthárd, Szmbathely, Zalaegerszeg térsége) tervezett járműipar-mechatrnika-gépipar területén szervezett együttműködés, melynek célja kmplex térségi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési, kutatásfejlesztési illetve ktatásfejlesztési a megyei közép- és felsőfkú szakképzést és a szmbathelyi egyetemi műszaki képzést magában fglaló prgrammegvalósítása.. Tvábbá fnts a klaszter alapú együttműködések ösztönzése fa- és bútriparban, illetve egészség- és alknyiparban; helyi kézműves termékek előállításában. A klaszter alapú fejlesztésekkel ösztönözni kell a hazai kkv szektr versenyképességnek a javítását és döntően exprtra termelő nagyvállalatk megyébe való kötődését. A klaszter, így a vállalkzáskhz, kapcslódó intézmények együttműködésének szervezése termelési, lgisztikai, kutatás-fejlesztési, képzési területen Közös, jellemzően alkalmaztt kutatás-fejlesztési prjektek megvalósításának támgatása A klaszter tagk körében a termék- és technlógiafejlesztéshez, szervezeti flyamatk megújításáhz, értékesítéshez, valamint kapacitás-bővítéshez szükséges beruházásk ösztönzése A preferált klaszter alapú együttműködések esetén az állami beruházási, fglalkztatás-bővítő ösztönzők alkalmazását kell biztsítani. A térségi alapn szervezett vállalati együttműködésekhez kapcslódóan a K+F teljesítmény növelése, kiemelten az alkalmaztt kutatásban. Ennek részeként egy K+F ernyő-prgram létesítése, mely kapcsán meghatárzásra kerülnek a térségi prfilk, melyhez illeszkedve valósulnak meg igényalapú alapkutatási, illetve vállalati együttműködésen alapuló kutatásfejlesztési prjektek, majd jönnek létre a spin-ff cégek (kutatási eredményeket hasznsító kezdő vállalkzásk). A megye kiemelt feladata a nemzetközi beszállítói kapcslatk erősítése, exprt-értékesítés ösztönzése, különösen a kis- és középvállalati szektrban, mely kapcsán elengedhetetlen a termék- és technlógiafejlesztéshez, valamint kapacitás-bővítéshez szükséges beruházásk ösztönzése. A beruházásk eredményességét támgatják a menedzsment képességek fejlesztése és a piacra jutás támgatása. Szükséges közös vállalatfejlesztési (beszállítói) prjektek kidlgzása (technlógiai innvációs fejlesztések és menedzsment rendszerek (pl. infrmatikai, flyamat menedzsment, termelés minőségbiztsítása, lgisztikai menedzsment, beszerzés közös fejlesztése, beruházásk), együttműködések szervezése. 5

6 A vállalkzásfejlesztést és ennek részeként a befektetés-ösztönzést a megyében legalább a járásközpntkhz kapcslódóan kell biztsítani, de különös figyelmet kell frdítani (pl. magasabb támgatás intenzitással, vagy preferált támgatási területként) azn térségekre, ahl a megyei átlagnál magasabb a munkanélküliség (pl. Vasvár, Celldömölk) vagy alacsnyabb a működő vállalkzásk által előállíttt hzzáadtt érték (pl. Kőszeg térsége). Az intézményrendszernek támgatni kell a helyi adminisztrációs ügyek intézését, az egy ablaks, befektető centrikus ügyintézés alkalmazásával. A megye és a járásk befektetésösztönzését szlgáló kmmunikációs, térség-marketing tevékenységeinek megvalósítása. Az önkrmányzatk befektetés-szervezési kedvezményeiket, szlgáltatásaikat javaslt helyi szabályzásban rögzíteni. A vállalkzásk letelepedését, illetve megerősödését ösztönözni kell a kistelepüléseken, hgy bővüljenek a laksság helyben való fglalkztatásának lehetőségei. A vállalkzásk letelepedéséhez szükséges infrastrukturális feltételek igény szerinti fejlesztése szükséges. A beruházásk kapcsán elsődlegesen (pl. a Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt kialakítása kapcsán tervezett fejlesztésekhez kapcslódóan) a meglévő ipari területekhez kapcslódó területek fejlesztését, illetve a felhagytt vlt ipari üzemi területek megújítását szükséges ösztönözni. Ugyanakkr nagybb 100 ha feletti (akár 600 ha-ra bővíthető) egybefüggő ipari-lgisztikai közpntú célú terület fejlesztését tervezik Szmbathely-Söpte, illetve Vát-Prpác térségében. Indklt esetben kezdő vállalkzásknak, illetve letelepülő szlgáltatásknak helyet adó Üzleti szlgáltató és inkubációs közpntk kialakítása, valamint a helyi termékek értékesítéséhez kapcslódóan piacterek fejlesztése. A fglalkztatás és megyéhez kötődő vállalkzásk számának bővítése érdekében a kezdő vállalkzásk indításának és növekedésének ösztönzése, valamint az innváció terjedésének elősegítése érdekében tulajdnsi felelősséggel rendelkező, stabilan működő, összehanglt vállalkzás-fejlesztési intézményrendszer működtetése a meglévő intézményi kapacitásk ésszerű felhasználásával és fejlesztésével. A vállalkzásfejlesztő intézményrendszerének segítenie kell a mikr-, kis és középvállalkzásk menedzsment kapacitásainak a fejlesztését. Az intézményrendszernek a szlgáltatásaiban differenciálni kell a termék-, illetve szlgáltatási életciklus alapján: így jó elkülöníthető tanácsadást és támgatást kell nyújtania az ötletfejlesztés, termék- és vállalkzásfejlesztés szakaszaiban. A tanácsadásnak nemcsak a prfit, hanem a nnprfit alapn működő vállalkzáskat is szlgálnia kell, miközben elő kell segítenie a hálózats alapú együttműködéseket. A gazdaság igényeivel összhangban lévő felsőfkú- és szakképzési rendszer működtetése, duális képzés bevezetése, a megyében élő diákk megyében való elhelyezkedésének ösztönzése (pl. ösztöndíjjal, gyakrlati hellyel, egyéb támgatáskkal). A megye szakképzést meghatárzó testületnek kell biztsítania a helyi vállalati igénykehez (pl. Nyugat-Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt) kapcslódó képzési kínálatt, illetve férőhelyeket, megfelelő számú gyakrlati helyeket, valamint pályarientációs eszközökkel ösztönöznie kell a diákk szakmaválasztását. A testületnek támgatással ösztönöznie kell a szakképzésben az eszközök és tananyag flyamats fejlesztését, az ktatók tvábbképzését. A képzési kínálatnak figyelemmel kell lenni a napi vállalti szintű igényekre, azaz a diákkat, nem csak egy, hanem életük srán több szakma elsajátítására kell felkészíteni. A képzési prgramkat kiegészítik nem frmális felnőttképzések (felzárkóztató, szinten tartó, műveltség-, és megtartó képesség növelő) is. Felsőktatásban a Nyugat-dunántúli régió vnatkzásában térségszintű kmpetenciaközpntk kialakítása, illetve térségi szinten a mérnök, míg Szmbathelyen összhangban a Nyugat- Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt javaslataival - a műszaki menedzser képzés fejlesztése szükséges a meglévő ktatási prgramk - piaci igényekhez, illetve technlógiaitársadalmi váltzáskhz illeszkedő - flyamats megújításán túl. A felsőktatás területén a meglévő felsőktatási intézmények tevékenységének összhangja, illetve a felsőktatási kapacitásk erősítése fnts feladat a következő intézmények esetén: a NymE Savaria Egyetemi Közpnt karai, a PTE ETK Szmbathelyi Képzési Közpntjának egészségügyi főisklai képzése és az ELTE Gthard Obszervatórium csillagászati és természettudmánys kutatásai. A megyében biztsítani kell a vállalati középvezetői szint tvábbképzési igényét. 6

7 Kőszegen az ISES és a Crvinus Egyetem közös multidiszicplinirális képzési prgramja megvalósításának támgatása szükséges. A magas minőségű munkaerő biztsítása és a flyamats fglalkztathatóságuk érdekében szükséges a munkavállalók egészségi állaptának fejlesztése. Ennek keretében kmplex prgramk megvalósítása: egészséges életmód elterjesztése, sprtlás-mzgás ösztönzése, aktív szabadidős prgramk, rendezvények szervezése és krszerű táplálkzási ismeretek (dietetikai prgramk) ktatása és elterjesztése, közösségfejlesztési tevékenységek megvalósítása, egészségi, illetve a mentális állapt javítása. Tvábbi beruházási prgramk megvalósítsa szükséges: demnstrációs, ktatási, szemléletfrmálási látványüzem-beruházásk gyógynövények termesztésével kapcslats beruházásk, illetve szemléletfrmáló ktatásk, képzések krszerű gyógykezelések és rehabilitációhz kapcslódó szlgáltatás-fejlesztések, ezen belül, gyógyvizekhez kapcslódó termék-szlgáltatás fejlesztések és kutatásfejlesztési prgramk az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése és kapcslódó eszközbeszerzések. Az egészséges életmód, illetve a közösségszervezés szempntjából fnts, hgy a szabadidősprt célú infrastruktúrák megújuljanak a településeken, illetve biztsítsák a nagybb energiaigényű létesítmények (pl. uszdák) krszerűsítését és működtetését. 2. Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása A mezőgazdaságban a fglalkztatás intenzív tevékenységek, így a zöldség- (pl. paradicsm, zöldpaprika, vöröshagyma, fejes kápszta, ubrka, sárgarépa) gyümölcstermesztés (pl. dió, körte, cseresznye, alma, ribiszke és szeder) és feldlgzás bővítése, valamint a magasabb hzzáadtt értéket biztsító - egyedi vagy tájjellegű termék-előállítás és értékesítése térségi integrátr szervezet bevnásával a raktárzás és helyi- és külpiaci értékesítés megszervezése közösségi (állami, kamarai) szerepvállalással. A helyi értékesítés megszervezésével biztsítani kell az értékesítési lánc rövidülését, illetve az alapanyagk, illetve a feldlgztt helyi termékeknek a helyi, vársi piackra jutását. A helyi értékesítés ösztönzése érdekében indklt esetben megvalósítható a térségközpntkban az értékesítési helyek, piack krszerűsítése. Ennek részeként élni kell a megyében azzal a jgszabályi lehetőséggel, ami teret ad annak, hgy a helyi közétkeztetésben az egészséges ételkínálat részeként - helyi, környékbeli alapanyagkat használjanak fel. A fglalkztatás intenzív mezőgazdasági tevékenységekhez kapcslódóan ki kell emelni a megyében meghatárzó dísznövénykertészetet (pl. örökzöld), mely piaci pzícióinak megőrzése, illetve javítása érdekében szintén szükség lehet állami ösztönzőkre, támgatáskra. Különösen fnts a mezőgazdasági rientációjú térségekben (pl. Vasi Hegyhát, Kemenesalja, Őrség, Kőszeg), illetve kistelepüléseken a közösségi fglalkztatási prgramk mezőgazdasági szektrban való megvalósításának ösztönzése, illetve a fiatal gazdák gazdálkdásának támgatása. A mezőgazdasági tevékenység részeként fnts az állattenyésztés ösztönzése összekapcslva földhasználat biztsításával. Kapjanak támgatást a feldlgzással a mezőgazdasági alapanyagkból végterméket előállító kezdeményezések. Kiemelt térségi brand-ek kialakítása a turisztikai desztinációkhz kapcslódóan: Őrség, Kőszeg-Írttkő, Savaria, Pannn fürdővilág (régi és új fejlesztések összehanglása), a főbb turisztikai vnzerőkhöz kapcslódó szlgáltatásk versenyképességének flyamats javítása, illetve a fglalkztatás bővítésének ösztönzése a szektrt kiszlgáló tevékenységi körökben (pl. helyi termékek előállítása). Különösen fnts a Kulturális örökségértékek, műemlékek fenntartható turisztikai hasznsítása, valamint a kulturális prgramk flyamats megújítása és bővítése mellett az egészség és aktív turizmus feltételrendszerének fejlesztése (pl. kerékpárutak, lvas utak és közpntk létesítése valamint a kapcslódó szlgáltatásk (pl. kerékpárbérlés és javítás, vagy a lvak elszálláslása), valamint a szlgáltatás kínálat (szálláshely, vendéglátás, ajándéktárgy kereskedelem) minőségének megőrzése, az igényekhez 7

8 illeszkedő fejlesztése. Szmbathely és térsége esetén kiemelt megjelenési lehetőséget biztsít 2016-ban Szent Mártn születésének évfrdulója, mely megünneplésére egy nagyszabású, európai léptékű rendezvény szervezhető. A vallási, gyalgs, kerékpárs turizmus kapcsán fnts, hgy a térségeket átszelő útvnalak bekapcslják a megyét az európai létpékű rendszerekbe (pl. Alpannnia út, Vasfüggöny kerékpárút, Mária út, Szent Mártn út). A térségi turisztikai brand-ekhez illeszkedve fnts, hgy a kistelepüléseken létrejöjjenek a vársi laksságt kiszlgáló szabadidős és rekreációs terek, szlgáltatásk. A turizmus szervezés infrmatikai rendszereit is fejleszteni kell. Szükséges biztsítani a turisták naprakész infrmációval való ellátását (pl. aktuális prgramk, vagy szabad szállásférőhelyek bemutatása) az interneten keresztül, illetve a szlgáltatók közti nline kmmunikációt. Tvábbi fnts feladat megyei szinten összehanglt turisztikai marketing és értékesítésösztönző tevékenység támgatása, illetve a turisztikai szlgáltatók, illetve desztinációk közötti együttműködés ösztönzése. Megújuló energiák fenntartható hasznsítása (termál-, bi-, szél- napenergia és földhő) fűtési és villams-energiatermelési céllal, akár megyén belüli fejlesztéssel, gyártással és - energetikai auditn alapuló - energiafelhasználás racinalizálásával párhuzamsan, különös tekintettel a közintézmények, távfűtőrendszerek, illetve vállalkzásk tevékenységeire. A megújuló energiafrráskn alapuló beruházásknak, de különösen a bimassza alapú energetikai prjekteknek jelentős fglalkztatási ptenciálja van a vidéki térségekben. Környezeti állapt javítsa, mely részeként a hulladék-újrahasznsítás rendszerének megszervezése és a szükséges infrastruktúra kialakítása a megye teljes területére a talajszennyezés mérséklése a közcsatrna hálózatra való csatlakzás arányának növelése természeti katasztrófák megelőzése érdekében a szükséges ár- és belvízvédelmi, csapadékvíz-elvezetési infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a településeken (kiemelten a Rába mentén Csákánydrszló, Gasztny és Rátót térségében, a Pinka mentén Vaskeresztes és Hrvátlövő településeken, valamint a hegyvidékhez közeli településeken). A vízi-közműrendszerek indklt reknstrukciója, mely eredményeként javul az ivóvízellátás minőségének biztnsága és csökkenthetők az ivóvízrendszerek működéséből származó veszteségek. A megye flyóvízhálózata fnts értéket képvisel, mely lehetőségeire a jövőben nagybb hangsúllyal javaslt építeni. A jövőben törekedni kell arra, hgy kiemelten a Rába, a Répce, a Marcal menti területek - a fenntarthatósági szempntkat, így a táji és természeti értékek megőrzését, a vizes élőhelyek rehabilitációját szem előtt tartva térben és ágazati alapn is összehanglva szlgálják az öntözéssel a mezőgazdaság, vízienergia-termelés, illetve a szelíd turizmus (pl. csónakázás, túrázás, hrgászás) céljait (pl. Büki-Góri állandó vízfelületi víztárzó). A fenti szempntkhz illeszkedve fkztt figyelmet kell frdítani a jövőben az egyre gyakribbá váló hirtelen keletkező árívizi veszélyek kezelésére. Vnzó települési környezet kialakítása a várskban, melyhez kapcslódóan megfelelő színvnalú kulturális és zöldövezeti szabadidő infrastruktúra (Pl. Szmbathelyen a Csónakázó-tó - Haladás fcipálya környékén az új Vársliget építése, Kőszegen a Gyöngyös patak mente, Sárvárn a csónakázót és környéke, Celldömölkön a Ság-hegy és térsége, Körmenden a Rába part, Vasvárn a Római sánc járhatóvá tétele, Bük-fürdőn közpnti szabadidőpark létesítése) megteremtése. A fejlesztéseknél különös figyelmet kell frdítani a zöldfelületek védelmére, fejlesztésére, illetve a kulturális tárgyi és szellemi (pl. ókri Savaria és Szent Mártn kultusz) örökség értékek hasznsítására. Tvábbá törekedni kell az un. barnamezős területek, így a belterületi üresen álló, felhagytt ingatlank, vlt üzemek, laktanyák hasznsítására. Szmbathelyen kiemelt feladat a vlt szvjet laktanya területének kármentesítést követő hasznsítása. Tvábbi feladat a várskban az alapvető 8

9 működései feltételek megldása: belterületi utak flyamats karbantartása, temető bővítések. A települések lakófunkciós fejlesztéseinél törekedni kell arra, hgy a zöldmezős fejlesztések helyett a meglévő területeket hasznsítsák. Javaslt a negatív, a területhasználatt extenzíven bővítő agglmerációs hatás megállítása, a vársszéli, várskörnyéki kiköltözést lehetővé tevő belterületek bővítése, vagy a beépítési arány növelése helyett már a települési szövetbe ékelődött használatn kívüli épületek, területek hasznsítása. Ezzel összhangba törekedni kell a megye vársaiban az úgynevezett kmpakt vársplitika elveinek megvalósítására, ami elsősrban a beépített területek szétterülésének krlátzását és ebből következően a beépítések intenzitásának növelését, a lakó-, szlgáltató funkciók, valamint a munkahely közti közlekedési távlságk csökkentését és zöldterületek, flysók bővítését jelenti. Ehhez kapcslódóan a fejlesztések srán ösztönözni kell településeken belül az alközpntk megerősítését, azk funkcióinak bővítését, illetve a fglalkztatásban a települések visznylatában a többközpntúság kialakítását. A vársban törekedni kell a szlgáltatási kínálat növelésére, energia-megtakarításk ösztönzésére, valamint az örökség értékek magasabb szintű fenntartható hasznsítására (pl. Fedett uszda és termálfürdő szlgáltatási és energetikai célú fejlesztése, Régi víztrny újrahasznsítása) Ezen elvek mentén szükséges pl. Szmbathely belvársa 2005-ben megkezdett rehabilitációjának flytatása. 3. Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések révén A kistelepülések megújítása vidéki térségek integrált fejlesztése eredményeként valósítható meg, amelynek ugyanúgy része a gazdaságfejlesztés (mezőgazdaság és egyéb vállalkzásfejlesztés), mint a köz- és alapszlgáltatásk elérhetőségének biztsítása, vagy a táji, természeti környezet megóvása. A vidéki térségek fejlesztését térségi alapn kell szervezni, összhangban a térségközpntt jelentő várs(k) fejlesztési igényeivel és szükségleteivel. A vidéki térségekben fnts népességmegőrzés feltételeinek javítása, ami csak részben ldható meg helyben fglalkztatással, míg másrészről biztsítani kell a közeli térségközpntk elérhetőségét. Ennek érdekében szükség lehet az alacsnyabb rendű utak krszerűsítésére, illetve a közösségi közlekedésnek a közszlgáltatási körzetekhez való hatéknyabb illesztésére. A vidékfejlesztésnél figyelemmel kell lenni arra, hgy eltérő igények lehetnek egy nagyvárs közeli és egy perifériás, zsáktelepülésen. Szmbathely és így a többi kisvárs célja, hgy a környező kistelepülésekkel összhangban fejlessze szlgáltatásait, valamint a kapcslódó létesítményeket és ösztönözze a várskörnyéken belül személyi és üzleti (pl. helyi termékértékesítési) kapcslatk bővítését. Kistelepüléseken a humán szlgáltató rendszerek térségi alapn szervezett működtetése Az ktatás, egészségügyi alapellátás, szciális ellátás, bölcsődék, kulturális szlgáltatásk megfelelő színvnalú, együttműködésen alapuló és ésszerű kapacitás-elsztást biztsító működtetése, hgy a minimális működési feltételeknek megfelelő intézmények a falvakban is működjenek. Fkzatsan törekedni kell a laksság elöregedésével párhuzamsan az idősellátás feltételrendszerének javítására. A közszlgáltatásk rendszerének kialakítása a település- és közlekedési hálózat jellegzetességeit figyelembe veszi. A vidéki népességmegtartó képességét segítik, illetve ezen belül a laksság képzettségét javítják a nem frmális tanulási frmák keretében így képzések, ismereterjesztő előadásk részeként nyújttt infrmációk. A fglalkztatás bővítése és a gazdasági önellátó funkciók körének szélesítése érdekében a helyi termékek, élelmiszerek előállításának és feldlgzásának ösztönzése kapcslódó védjegyltalm bevezetésének és működtetésének támgatása, illetve megújuló energiafrrásból történő energiatermelés, tvábbá munkahely-teremtési és megőrzési célból egyéb vállalkzásfejlesztési tevékenységek ösztönzése. A kistelepüléseken az alapszlgáltatásk (pl. üzlet, psta) biztsítása érdekében beruházással és működési jellegű fglalkztatási támgatással (pl. közvetlen támgatás, vagy adókedvezmény) ösztönözni kell az újszerű szlgáltatási frmák elterjesztését, illetve hatéknyságuk javítását (pl. mbil szlgáltatás), (Részletesebben kibntásra került az 1. és 2. stratégia cél részeként.) 9

10 Szciális gazdaság jól működő szervezeteinek kialakítása a közfglalkztatás rendszerének átalakításával A szciális gazdaság részeként megyei szinten szervezett, de alközpntkkal rendelkező állami és magánszereplők összefgásával lyan vállalkzásk működének melyek elsődleges célja az elsődleges munkaerőpiacról kiszruló - hátránys helyzetű munkaerő fglakztatásának ösztönzése. A társaságn belüli fglalkztatásnak a munkaerő fglalkztathatósági állaptától függően többféle üzletágat kell szervezni: a teljesen támgatttól, a piaci alapn működőig. A vállalkzáskban a fglalkztatást általáns és szakképzési prgramknak, illetve mentális fejlesztésnek kell kísérnie. A szciális gazdaság szervezeteinek kialakítása mellett fnts feladat a közösségfejlesztési tevékenységek szervezése. A fglalkztatási társaságk működéséhez szükséges eszközök és infrastrukturális beruházásk támgatása, illetve a fglalkztatási társaságkban előállíttt termékek elsztásának és piacra vitelének a szervezése, különös tekintettel a helyben, helyi piackra történő értékesítésre. Biztsítani kell a szciális gazdaságban dlgzó szervezetek hálózats együttműködésének szervezését a szinergiák kihasználása, a tapasztalatk megsztása érdekében. A szciális gazdaság kiemelt területei Mezőgazdasági fglalkzatás: különösen a háztáji gazdaságkhz, illetve a kistelepülések körüli parlagn heverő földek hasznsításáhz kapcslódóan zöldség-, gyümölcstermesztés, illetve az arra épülő feldlgzás, illetve állattenyésztés, valamint egyéb mezőgazdasági alapanyagkból termékfejlesztés Mezőgazdaságilag értéktelen bimassza alapanyag termelése, illetve energetikai hasznsítása Hulladék-feldlgzás és újrahasznsítás (re design) táji- és építészeti értékek fenntartása, valamint kulturális hagymányk megőrzése és turisztikai kínálatba való szervezése, prgramk-rendezvények szervezése. A fentiek hzzájárulhatnak a történelmi emlékekre, népművészeti, kulturális és vallási értékekre épülő helyi identitás és így a térséghez való kötődés erősítéséhez. Lakófunkciók minimális infrastrukturális feltételeinek megteremtése, melynek alapfeltétele a kistelepülések egyéni és közösségi közlekedést kiszlgáló nrmális közúti megközelíthetősége, szélessávú telekmmunikációs hálózatkn való elérhetősége (pl. kiemelten az Őrségben), illetve a megfelelő minőségű ivóvíz nyújtása mellett szennyvízkezelés megldása. A településeken sürgető az alapvető működései feltételek megldása: belterületi utak, járdák flyamats karbantartása hiányzó szakaszk megépítése, bel- és külterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek karbantartása, önkrmányzati épületek krszerűsítése, temető bővítések. A mezőgazdasági, illetve a turisztikai funkciókhz illeszkedve szükséges a települések külterületi úthálózatának a krszerűsítése. 4. Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése Nagytérségi közlekedési kapcslatk megvalósítása: Észak-déli (M86, S31-87-es, Szmbathelyen északi körgyűrű befejezése, majd a következő fejlesztési szakaszban az M9) és a kelet-nyugati irányú nemzetközi közúti (M8), valamint a vasúti közlekedési tengelyek (Szlvénia, Oberwart irányába) és azk elérhetőségének fejlesztése (pl. mellékutak krszerűsítése). A nagytérségi közlekedési fejlesztésekhez kapcslódóan Szmbathely térségében tervezik vasúti és közúti kapcslatk (Sárvár-Pápa közút (45km) kihasználásával és fejlesztésével lgisztikai szlgáltatásk bővítését. A lgisztikai kapcslatk bővítéséhez szükséges a Győr- 10

11 Pápa-Celldömölk-Szmbathely vasútvnal fejlesztése. Szükséges még a Hegyeshalm- (Csrna)- Prpác, és a Szmbathely-Zalaszentiván vasútvnalak reknstrukciója (állmásk átépítése, pályahibák felszámlása, biztsító berendezés krszerűsítése) és villamsítása, valamint a közpnti frgalmirányítás kiépítése, az üzembiztnság fkzása, illetve az utastájékztatás krszerűsítése. A közúti kapcslatk fejlesztésnél az M86-s út gyrsfrgalmi úttá fejlesztése a Közép-Európai Közlekedési Flysó, mint az európai főközlekedési flysók kiegészítő hálózata részeként északi irányba Győr és Budapest közúti elérhetőségét javítja, míg déli irányba hsszabb távn az M9-es gyrsfrgalmi úttal együtt többek között a Pannn Járműipari Centrumhz kapcslódóan is - Zalaegerszeg és Nagykanizsa irányába javítja közúti kapcslatkat 87-es út gyrsfrgalmi úttá fejlesztése Bécs és Nyugat-európai piack gyrsabb közúti elérhetőségét biztsítja a megyéből, kapcslódva az S31-es autópálya tvábbi fejlesztéseihez Tvábbi közlekedés-fejlesztési feladat a térségközpntk megközelíthetőségének javítása, ezen belül is a Szmbathely környéki elővársi közösségi közlekedés fejlesztése (pl. Kőszeg irányába), a vasútvnalak mentén a különféle közlekedési típusról az átszállást biztsító, intermdális (pl. (Park+Ride; Bike+Ride) rendszerek kiépítése, illetve a kistelepüléseket érintő kisléptékű közösségi közlekedési szlgáltatásk működtetése a munkalehetőségek szélesebb körének elérhetővé tétele érdekében. Szmbathelyen intermdális közösségi közlekedési közpnt létesítése az Éhen Gyula tér rehabilitációjával összhangban, illetve a belső közúti körgyűrű keleti szakaszának megépítése. A közösségi közlekedés fejlesztéséhez az érintett szereplőkkel együttműködve (pl. Vlán társaságk, önkrmányzatk) egy sikeres közlekedési szövetség működtetése. Az egyéni és a közösségi (autóbusz) közlekedés fejlesztése érdekében elengedhetetlen a megye minden kategóriába eső közútjának a krábbinál intenzívebb karbantartása, illetve magasabb minőségű biztnságs kiépítése, hgy a megyén belül a települések elérhetősége gyrsabb és biztnságsabb legyen. A kistelepülések népességmegtartó erejének megőrzése szempntjából a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az egyik legfntsabb tényező: a lermltt településközi alsóbbrendű utak karbantartása, fejlesztése az alapja minden tvábbi, kistelepülést érintő fejlesztésnek. A kerékpárs közlekedés rendszer fejlesztése nemcsak a vársi közlekedésen belül, hanem a településközi közlekedésben is fnts szereppel bír, ami igényli kerékpárutak építését. A turizmusban egyre fntsabb szerepet betöltő kerékpárutak hálózatának fejlesztésekr tekintettel kell lenni a megye határn átnyúló kapcslatk biztsítására: pl. az Őrségben Zala megye, illetve Szlvénia, Ausztria irányába, Kőszeg-Bük térségében Zsira és az Ausztria irányába, illetve Acsád és Sajtskál irányába, illetve a Vasfüggöny kerékpárs hálózat útvnala mentén. Osztrák, szlvén határ menti kapcslatk bővítése, különös tekintettel a közös munkaerőpiac kihívásaira, illetve a természeti értékek közös fenntartható hasznsítására, valamint élénk részvétel transznacinális együttműködésekben. A határ-menti együttműködések fkzása érdekében bővíteni kell határátlépő-helyek számát az alsóbb rendű utak párhuzams fejlesztésével egyidejűleg: Alsószölnök, Nemesmedves és Rönök térségben. A közúti közlekedéssel párhuzamsan vizsgálni kell a vasúti kapcslatk bővítését Szmbathely Oberwart és Körmend Németújvár térségében. A közúti fejlesztésekhez kapcslódóan szükséges a kerékpárutak, lvasutak határn átnyúló hálózatának is az összekapcslása. Hrizntális jellegű fejlesztési célk Fenntartható környezet- és tájhasználat, mely srán a tervezett beruházásk, (pl. ingatlan-, vnalas infrastruktúra-fejlesztések) figyelemmel vannak a természeti értékek védelmére, a vízbázisk védelmére, a levegőszennyezés csökkentésére, a hulladékk keletkezésének mérséklésére. A fejlesztések srán figyelemmel kell lenni a megyei, illetve települési 11

12 rendezési tervekre, ami az egyes településeken, illetve térségekben a természeti, környezeti adttságk és erőfrrásk számba vételével krlátzza az egyes beruházásk megvalósítását. Barnamezős területek hasznsítása, illetve a használatn kívül épületek, területek újrahasznsítása a zöld mezős beruházásk helyett Hátránys helyzetű társadalmi csprtk bevnása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe, illetve a fejlesztések hatásainak szétterítése Krszerű infrmációs és kmmunikációs technlógiák (ICT) alkalmazása, mely srán biztsítani kell az infrmációknak a hátránys társadalmi csprtkhz való eljutást, 2.3. A fejlesztési célrendszer meghatárzása a megyén belül különféle sajátsságkkal rendelkező területi részegységekre A megye fejlesztési céljainak eltérő mértékben relevánsak az egyes meghatárzó fglalkztatási közpntkban melyek az alábbiak. Fnts kiemelni, hgy az alábbiakban csak az egyes térségek kiemelten hangsúlys ágazati területeit emeljük, mindezek mellett a térségekben egyaránt fnts a megyei fejlesztési célk megvalósítása. 1. Szmbathelyi agglmeráció térsége A Nyugat-Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt fejlesztéseinek megvalósításával és a kapcslód közlekedés fejlesztések révén a munkaerővnzás-körzet kiterjesztése. A térségben biztsítani kell a megfelelő színvnalú kulturális és rekreációs kínálatt, valamint a felsőfkú ktatás vállalati és társadalmi szükségleteket kiszlgáló magas színvnalú a helyi gazdaság igényeit is kiszlgáló feltételrendszerét, 2. Sárvár-Celldömölk-Jánsháza térsége Kiemelten fnts az érintett településeken turisztikai piaci pzícióik erősítése, a szlgáltatás kínálat bővítése több település bevnásával, illetve a termelő szektr helyi erőfrráskn alapuló fejlesztése. Ezen térségben különösen fnts a mezőgazdaság, így többek között az állattenyésztés versenyképes fenntartása. A közlekedés-hálózatfejlesztés eredményeként jó lehetőségek nyílnak lgisztikai, vagy feldlgzóipari termelési közpntk létesítésére megyehatárn átnyúló hatással Jánsháza, illetve Celldömölk térésgében egyaránt. 3. Körmend-Vasvár-Szentgtthárd térsége Fnts feladat a közlekedés hálózati fejlesztések eredményeként javuló lgisztikai pzíciók kihasználása, illetve a helyi gazdaság megerősítése, különös tekintettel a mezőgazdaságra (pl. gyümölcstermesztés, állattenyésztés), helyi termékek kisipari feldlgzására, illetve a helyi kötődésű kkv-k működésének bővítésére. Az Őrségben, így a szlvén nemzetiségiek által is laktt Rábavidéken a közúthálózat fejlesztése mellett különösen fnts a helyi értékeken és termékeken alapuló turizmus feltételrendszerének a javítása. A fenti térkategóriákat az alábbi térkép szemlélteti 12

13 4. Belső periférián lévő kistelepülések A megye perifériáján, a kistérségi közpnttól távlabb eső, nehezen megközelíthető kistelepülések fennmaradása a jövőben veszélybe kerülhet. A következő térkép egyszerre szemlélteti a megye 20 legnagybb vállalkzásának működési helyét, illetve azn kis településeket, melyek az elmúlt 20 évben a legnagybb arányú népességcsökkenést szenvedték el. 1 1 Vizsgálatt készítette: Gdavszky Beáta Vas megyei főépítész 13

14 100 főnél kisebb laksú és a népességcsökkenés szempntjából a legrsszabb helyzetben lévő, a kihalás által leginkább veszélyeztetett települések: Döröske, Nemesmedves, Halastó, Darabshegy, Szatta, Keléd, Szaknyér, Velemér, Hegyhátszentmártn, Kemeneskáplna. A jövőben törekedni kell arra, hgy ezen településeken is maradjn lakófunkció, miközben ösztönözni kell az épített örökség értékek és épületállmány megőrzését, mely esélyt kínál a kistelepülések üdülési-pihenési célú használatára is. A kistelepülések fennmaradásában, népességmegőrzésükben fnts szerepük lehet az önfenntartó gazdasági tevékenységeknek (pl. helyi élelmiszertermelés és feldlgzás, energiatermelés, érték teremető közfglalkztatás), melyre az rszág több pntján találni jó példát. (pl. Rzsály). 3. A célrendszer kherencia vizsgálata 3.1 Belső kherencia vizsgálat A jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfgó cél kapcslatának bemutatása A jövőkép és az átfgó cél kherenciája biztsíttt, A stratégiai célk és a helyzetelemzésben kiemelt fejlesztési irányk kapcslatát mutatja be az alábbi táblázat: Stratégiai célk A térségi versenyképesség javítása Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása Fejlesztési célk a helyzetelemzésben Döntően exprtra termelő nagyvállalatk megyébe való kötődésének erősítése Kezdő vállalkzásk indításának és növekedésének ösztönzése, valamint az innváció terjedésének elősegítése Mezőgazdaságban a fglalkztatás intenzív tevékenységek, így a zöldség- gyümölcstermesztés és feldlgzás bővítése Kiemelt térségi brand-ek kialakítása a turisztikai desztinációkhz 14

15 Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések révén Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése kapcslódóan Megújuló energiák fenntartható hasznsítása (termál-, bi-, szélés napenergia), Környezeti állapt javítsa Az aprófalvas megyében különösen fnts a kistelepülések térségi alapn szervezett humán szlgáltató rendszereinek (ktatás, egészségügyi alapellátás, szciális ellátás, bölcsődék, kulturális szlgáltatásk) fenntartható, a település- és közlekedési hálózat jellegzetességeihez alakíttt kialakítása Észak-déli (pl. M86) és kelet-nyugati irányú nemzetközi közúti (pl. M8) és vasúti közlekedési tengelyek és azk elérhetőségének fejlesztése Osztrák, szlvén határ menti kapcslatk bővítése 3.2 Külső kherencia vizsgálat A célrendszer kapcslata az OFTK-val Az alábbi táblázat mutatja, hgy a megye és a nemzeti szintű átfgó fejlesztési célk összhangban vannak: Vas megyei átfgó céljai 1. Fglalkztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása OFTK átfgó céljai 1. Értékteremtő, fglalkztatást biztsító gazdaság és növekedés 2. Népesedési frdulat, egészséges és megújuló társadalm 3. Természeti erőfrrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme 4. Térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet OFTK átfgó céljai 1. Értékteremtő, fglalkztatást biztsító gazdaság és növekedés 2. Népesedési frdulat, egészséges és megújuló társadalm 3. Természeti erőfrrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme 4. Térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet Vas megyei átfgó céljai 1. Fglalkztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása A célrendszer kapcslata az OTrT-vel A területfejlesztési kncepció teljes mértékben összhangban van az OTrT-vel, a helyzetelemzés a természeti, környezeti elemeknél, illetve a vnalas infrastrukturális fejlesztéseknél az OTrT-re épülő megyei területrendezési tervet tekintette a tervezés alapjául A célrendszer kapcslata a fntsabb ágazati kncepciókkal, tervekkel A Növekedési Terv főbb stratégiai pntjai közül az alábbiakhz kapcslódik elsősrban a megyei fejlesztési kncepció Növekedés természeti erőfrrásainak hasznsítása 15

16 Növekedés szellemi erőfrrásainak hasznsítása Újra-iparsítás és munkalapú növekedés Imprtkiváltó gazdaságplitikai termelés Helyi gazdaság-fejlesztés és várs stratégiák 4. A terület felhasználás alapelveit lefektető kncepció Az OTK (97/2005. (XII. 25.) OGY határzat az Országs Területfejlesztési Kncepcióról) I. fejezet: Az új rszágs területfejlesztési kncepció funkciója és alapelveivel összhangban az alábbi területhasználati elveket érvényesítjük: a barnamezős fejlesztéseket a zöldmezős beruházáskkal szemben előnyben részesítő területhasználat; a közkincset képező természeti és kulturális értékek megőrzése mellett ezen értékek és a közszlgáltatásk - terhelhetőségen belüli - értékmegőrző elérhetősége, hzzáférhetősége, akadálymenetesítése; a fejlesztések helykiválasztása, a területi közigazgatás és a közszlgáltatásk szervezése szlgálja a fenntarthatóságt, az értékmegőrzést és a biztnságt; az utazásra frdíttt idő csökkentése, az utazás biztnságs és fenntartható módjának, valamint akadálymentesítésének biztsítása; a helyi környezettudatsság, a táji értékek iránti felelősség, a helyi adttságkhz igazdó térségi gazdaság és társadalm kialakításának szlgálata; a közlekedés és az áruszállítás környezeti, műszaki, közbiztnsági kárkzásának és kckázatának csökkentése; a fejlesztéseknek a meglévő területekhez kapcslása, a települések közti területek lehetőség szerinti természet közeli állaptban tartása, illetve fenntartható mezőgazdasági hatása. 5. A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere 5.1. A priritásk aznsítása A priritásk az átfgó fejlesztési célk és azk stratégiai részcéljai mentén kerülnek kijelölésre. A priritásk egyrészről rientálják a megyei prgram szerkezetét, másrészről a megyei prgramk kialakítását, így a végső priritás szerkezetet meghatárzzák a prgram végrehajtására allkált frrásk feltételrendszere. (pl Operatív prgramk szerkezete és a megyei önkrmányzatk feladatköre.) 1. K+F+I, KKV fejlesztése, Oktatás: Munkahelyteremtés és jövedelem növelése 2 Klaszter alapú vállalkzásfejlesztés és a kkv-k exprtképességének a javítása, valamint kapcslódóan a kutatás-fejlesztési-innvációs kapacitásk és képességek bővítése, különös tekintettel a térség versenyképes ágazataira Vállalkzásfejlesztési és befektetés-ösztönzési intézményrendszer megújítása Szakmai képzési rendszer megújítása Közktatási-nevelési rendszer készségfejlesztést szlgáló módszereinek fejlesztése 2 Vastag betűvel szedett priritás elnevezések után a kncepció stratégiai céljai szerepelnek a tartalmi összhang áttekinthetősége érdekében. 16

17 Egészséges ember - Munkavállalók mentális és fizikai állaptának javítása, kapcslódóan szakmai prgramk és infrastruktúra fejlesztések megvalósítása 2. Mezőgazdaság, Turizmus, Energetika, Környezet: Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása Mezőgazdaság fejlesztése, ezen belül is zöldség, növénytermesztés és feldlgzás, valamint tárlás értékesítés kmplex rendszerének a létrehzása, háztáji termelés bővítése, illetve az értékesítés srán a várs-vidék kapcslat erősítése Turisztikai térségek kmplex fejlesztése Megújuló energiafrrásk hasznsítása és épületek, energiaellátó rendszerek energiahatéknyságának javítása Vnzó települési környezet kialakítása a várskban, különös tekintettel a barnamezős területek rehabilitációjára, az örökség értékek fenntartható hasznsítására, illetve a megfelelő színvnalú kulturális és zöldövezeti szabadidő infrastruktúra kialakítására Környezeti állapt javításáhz kapcslódó jelentősebb beruházásk megvalósítása (hulladékgazdálkdás, szennyvízkezelés, nagyvársk egészséges ivóvízellátása, árvízvédelem, természetvédelem) Flyóvizek (pl.rába, Répce, Marcal) menti területek összehanglt fejlesztése összhangban az előző pntk tartalmával 3. Vidékfejlesztés, Fglalkztatás, Szciális ellátás: Kistelepülések életképességének javítása Szciális alapú fglalkztatás rendszerének kialakítása Fglalkztatás bővítése a kistelepüléseken Kistelepülések alap-infrastrukturális (vízellátás, szennyvízkezelés, útkrszerűsítés) fejlesztése és értékmegőrzése (helyi értékek, településképek, zöldfelületek) Térségi alapn szervezett szciális, egészségügyi alapszlgáltatás fejlesztése, működtetése, illetve ezen belül a megyei szintű és megye határn átnyúló szlgáltatásk megújítása 4. Közlekedés: Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése Közúti közlekedés fejlesztése (közúthálózat fejlesztése és fenntartása) Vasút-hálózat fejlesztése Közlekedési ágakhz kapcslódó lgisztikai infrastruktúra fejlesztése Közösségi közlekedés, ezen belül különös tekintettel a közlekedési kapcslatk összehanglására és fejlesztésére Kerékpárs közlekedés, kerékpárutak építése és szlgáltatás-rendszer fejlesztése 5. Nemzetközi együttműködések: Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése Határ menti együttműködések, Ausztria, Szlvénia irányába Nemzetközi együttműködések 5.2. Felelősség és intézményrendszer A megyei önkrmányzatk feladatait alapvetően a évi CLXXXIX. Törvény Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szabályzza: 27. (1) A megyei önkrmányzat területi önkrmányzat, amely törvényben meghatárzttak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint krdinációs feladatkat lát el. 17

18 A fentiekben megfgalmaztt feladat- és hatásköröket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. Törvény 11. és 13. szabályzza. Ezen feladatkn belül a megyei önkrmányzatnak a területén összehanglja a krmányzat, az önkrmányzatk és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ami érdekében az érintetek bevnásával széles körű partnerséget szervez. Ehhez kapcslódóan a törvényből az alábbi feladatkat kiemeljük, melyek meghatárzóak a megyei fejlesztési kncepciója, illetve ahhz kapcslódó megyei prgramk és alprgramk megvalósítása srán. A megye: a megyei jgú várs önkrmányzata bevnásával kidlgzza és elfgadja a megye hsszú távú területfejlesztési kncepcióját, illetve a megye fejlesztési prgramját és az egyes alprgramkat; előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési kncepciókat, területfejlesztési prgramkat, részt vesz az rszágs területfejlesztési kncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidlgzásában; szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkrmányzati társulásk és a térségi fejlesztési tanácsk tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célkat feltáró, pályázatkat megalapzó tevékenységét; előzetesen véleményezi az rszágs, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési kncepciókat és prgramkat, tvábbá a területét érintő területrendezési terveket; közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében; figyelemmel kíséri az peratív prgramk megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azk végrehajtásában; előzetesen véleményezi és krdinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait; megállapdáskat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben; közreműködik a területfejlesztési prgramk végrehajtásának nymn követésében és értékelésében; a megyei önkrmányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési frrásk felhasználásáról. A fejezet a krmányzati döntésekkel összefüggésben véglegesítendő. 1600/2012 Krmány határzat a megyei önkrmányzat szerepét illetően az alábbi feladatkat határzza meg: A területi peratív prgramk tervezésébe biztsítani kell a megyék (megyei önkrmányzatk) hatékny közreműködését Előírja, hgy a megyék meghatárzó szerepet kapjanak a területfejlesztési frrásk felhasználásának tervezésében a as frrásk területi krdinációja kapcsán A feni krmányhatárzat alapján megállapítható, hgy a krmányzatnak még nincs álláspntja a megyei önkrmányzat feladataira vnatkzóan as a fejlesztési frrásk felhasználása, azaz az peratív prgramk megvalósítása kapcsán. Ugyanakkr fnts kiemelni, hgy a fejlesztési frrásk felhasználásában a területfejlesztési törvény száms feladat ellátására ad lehetőséget a megyei önkrmányzatk számára. Megyei önkrmányzatk lehetséges szerepét a EU támgatásk felhasználása szempntjából vizsgáltuk. Közreműködő szervezeti feladatk ellátása például azn tevékenységeknél, melyek eldöntésére területi alapn is rendelkezésre állnak infrmációk (pl. jelenlegi ÉMOP tématerületek), illetve a Területi Fejlesztési Operatív Prgram, netán a prgramk tartalmától függően a többi peratív prgramk részeként. Hasnló funkció, mint amit krábban a megyei területfejlesztési tanácsk a kincstárral közösen elláttak a hazai támgatásknál. 18

19 Jelen feladat a megyei önkrmányzatk esetén prjekt kiválasztási feladatkat (amennyiben az IH delegálná a feladatt, amire van lehetősége), támgatási szerződéskötést és a támgatás felhasználás első szintű ellenőrzését jelenti. A menedzsment jellegű feladatk megvalósítását a Közgyűlés Hivatal végezné, míg Közgyűlés és Bizttságai döntéshzó testületként működnének. Ezen belül meghatárznák a támgatási feltételeket, döntenének a támgatásra javaslt prjektekről, illetve nymn követnék a hatáskörébe tartzó prgramk pénzügyi és fizikai előrehaladását. A feladatk ellátásáhz a reginális ügynökségek prgrammegvalósító kapacitásaiból javaslt a megyei önkrmányzat hivatalába személyeket átvenni, illetve a flyamatkat kiépíteni. Az átszervezés nem krlátzhatja a futó prgramkból származó elszámlási, beszámlási és fenntartási kötelezettségek teljesítését. A prgram megvalósítás előkészítéseként a tervezési feladatkra már jelen munkaszakaszban lehetne kapacitáskat átcsprtsítani. Amennyiben a krmány nem ad Közreműködő szervezeti feladatkat a megyei önkrmányzatknak és a támgatás felhasználását saját intézményrendszeren keresztül felügyeli, akkr a megyei önkrmányzatk tématerülettől függően az alábbi feladatkat végezhetik el: Integrált prjekteket szervezhetnek, melyek fő kedvezményezettje az önkrmányzat lehet és az ő döntése alapján nyújtanának be egy prjektcsmagt gyakrlatilag egy krdinációs szerepen keresztül megvalósuló támgatói szűrő szerep lenne, azaz az önkrmányzat által befgadtt és csmagba szervezett prjekteket lehet támgatni ezek többnyire lyan tevékenységek lehetnek, melyek a közszféra feladatait támgatják. Fnts, hgy ezen prjektcsmagknak is világs kritériumk alapján kell szerveződniük és kherensnek kell lenniük. Ezen tevékenység esetében szükség van prjektfejlesztési, illetve szervezési kapacitáskra. Helyi közösségvezérelt kezdeményezések krdinátra lehet, pl. a reginális innvációs plitika területén ez esetben felelne egy helyi stratégia kialakításáért, illetve megvalósításáhz biztsíthatja a lebnylító szervezetet (önkrmányzati hivatal). A támgatói ldalról ez egy közvetett támgatást jelent, azaz egy stratégia alapján megítélik a támgatást, amit a stratégiában jóváhagytt prjekt-kiválasztási szempntk alapján tvább szt a kedvezményezett társaság a prjektgazdáknak (ebben a frmában a helyi döntéshzó testületben legalább 50 % mértékéig nem krmányzati szereplők rendelkezhetnek képviselettel) Tvábbi prjektszintű kiválasztással kapcslats döntéshzatali és nem menedzsment jellegű feladatk a megyei önkrmányzatnál. Pl. területi peratív prgramnál mnitring bizttság által delegált feladatk, pl. albizttsági szinten prjekt-értékelési kritériumk meghatárzása, vagy netán nagybb méretű (jelenlegi rendszerben un. kiemelt prjekt) prjektekről döntés a támgatási kritériumk alapján A megyei önkrmányzat tvábbá partnernek tekint a kncepció és a prgramtervezés, valamint prgram végrehajtás srán minden lyan állami dekncentrált szervezetet, mely a megyei fejlesztési prgrammal összefüggő krmányzati, így EU támgatású prgram végrehajtásán dlgzik. Néhány kiemelt szervezet ezek közül: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vas megyei kirendeltsége, Nyugat-Dunántúli Reginális Fejlesztési Ügynökség, Széchenyi Prgramirda. A megyei önkrmányzatnak prgram/prjekt tervezési és megvalósítási feladatinak ellátásában lehetősége van a LEADER Helyi Akciócsprtk felhalmzódtt pályázat előkészítési és bírálati tapasztalatkra, térség-specifikus ismeretekre támaszkdni. Tvábbá indklt a terület-, és településfejlesztésben, településtervezésben dlgzó szakértők, szakmai szervezetek partnerségi, knzultációs fórumát biztsítani a kncepció megvalósulásának időszakában is, hgy a megye fejlesztésével kapcslats ötletek, vélemények flyamatsan megvitatásra kerüljenek. Tvábbi infrmációk a helyzetelemzésben találhatók. 19

20 6. A tervezési flyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása Az alábbi dkumentum összefglalót ad a területi alapn szervezett egyeztetésekről, illetve a kncepció első váltzatára adtt véleményekről és azk kezeléséről Járási fórumk A megrendezett járási fórumk időpntjai: nvember SÁRVÁR december 5. SZENTGOTTHÁRD december 5. KÖRMEND december 7. KŐSZEG december 12. SZOMBATHELY december 13. CELLDÖMÖLK december VASVÁR Mindegyik járási fórum azns módszertan szerint került lebnylításra, egy a főbb fejlesztési célkra a figyelmet felhívó elnöki felvezető után, a megye gazdasági-társadalmi-környezeti helyzetének néhány kiemelt jellemezője után bemutatásra került a megyei kncepció célrendszer, a főbb beavatkzási irányk, illetve - a települések által az előzetesen megküldött javaslatk alapján - az adtt térség közpntjára vnatkzó főbb fejlesztési javaslatk. Az egyeztetéseken szinte térségtől függetlenül az alábbi javaslatk hangzttak el Fnts a települések számára a tervezhetőség, hgy előre tudják a tervezni a fejlesztési prjektjeik megvalósítását, azk ütemezését. Fnts közlekedési hálózat krszerűsítése, hgy a kétsávs autóutak mellett az alacsnyabb rendű utak is krszerűsítésre, vagy magasabb szintű karbantartásra kerüljenek. Fnts a kistelepüléseken a lakhatás minimális feltételeit biztsító életkörülmények megteremtése, így a csapadékvíz-elvezetés megldása, ahl hiányzik a szennyvízkezelés megldása, az elérhetőség biztsítása, illetve ahl szükséges az ivóvízkezelés. A kistelepüléseken szükséges a lakssági szlgáltatásk fejlesztése illetve biztsítása még akkr is, ha azt a méretgazdaságssá piaci alapn nem indklja, mivel az alapszlgáltatásknál (pl. kiskereskedelem, szciális ellátás) az adtt település könnyen kiüresedhet. Fnts a mezőgazdaság, állattenyésztés krszerűsítése, illetve a termelés bővítése, valamint a helyi termékek feldlgzásának támgatása és piacra vitelének segítése. Utóbbihz közpnti szakmai támgatás szükséges, hgy kialakuljanak azk a márkák és a kapcslódó minősített termékek, amelyek mentén megvalósulhat piacra A települési önkrmányzatknak nincs kellő frrásuk a közutak karbantartására, ezrét szükséges annak a támgatása. Több esetben felmerült, hgy a meglévő kerékpárutakat is magasabb szintre kell emelni (pl. a murvás utak, vagy mezőgazdasági utak aszfaltzása), illetve különösen a turizmus számára alacsny frgalmi utakn javaslt a kerékpárút-hálózat kijelölése. Ezen fejlesztésekre Kőszeg, Csepreg, Bük térségben jelentek meg nagybb igények. Száms kistelepülésen vannak üres épületek, vlt isklaépületek, irdaépületek, netán szálldák, melyek hasznsítása jövőben célszerű lenne. A települések igényüket fgalmazták meg a munkahelyteremtés feltételeinek megteremtése érdekében, ami sk településen igényelhet kisebb iparterületek kialakítását (közmű 20