Vas Megye Területfejlesztési Koncepciója

Átírás

1 Vas Megyei Közgyűlés Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója Javaslattételi szakasz II. kötet 59/2013.(XI.30.) sz. határzattal elfgadtt váltzat nvember

2 Tartalmjegyzék 1. A megye jövőképe A megye célrendszerének bemutatása A megye fejlesztésének átfgó célja A megye fejlesztésének stratégiai céljai A fejlesztési célrendszer meghatárzása a megyén belül különféle sajátsságkkal rendelkező területi részegységekre A célrendszer kherencia vizsgálata Belső kherencia vizsgálat A jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfgó cél kapcslatának bemutatása Külső kherencia vizsgálat A célrendszer kapcslata az OFTK-val A célrendszer kapcslata az OTrT-vel A célrendszer kapcslata a fntsabb ágazati kncepciókkal, tervekkel A terület felhasználás alapelveit lefektető kncepció A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere A priritásk aznsítása Felelősség és intézményrendszer A tervezési flyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása

3 1. A megye jövőképe A megye tervezett fejlettségi állaptát 2030-ban az alábbiak jellemzik: Vas megyét jó életszínvnalú, egyben nem rmló demgráfiai trendekkel jellemezhető, erős identitású kistérségek alktják, melynek alapja a megújulásra képes gazdasága, illetve az egyedi kulturális, természeti értékek fenntartható hasznsítása. illetve a fejlett közlekedési és kmmunikációs rendszere. A megyét több helyi kötődésű szakképzett, diplmás választja lakóhelyéül, miközben újra a bevándrlók célpntja, ami ellensúlyzza a természetes fgyásból származó népességcsökkenést. A gazdaság mtrja a járműipar, amely elsődlegesen exprtra termel, miközben a termelési tevékenységet végző nagyvállatk mélyen integráltak a helyi gazdaságba a jól képzett és elégséges számú munkaerő, illetve a helyi KKV-kal való beszállítói kapcslatuk miatt. A termelés mellett már szlgáltatási és kutatás-fejlesztési tevékenységet is végeznek az iparághz tartzó nagyvállalatk és fejlesztő intézetek. A gazdaságban meghatárzó a vállalkzásfejlesztő intézmények, képző szervezetek és vállalkzásk közti együttműködések, ami az erőfrrásk ésszerű megsztásán, illetve az üzleti igények kiszlgálásán túl lehetőséget kínál az új vállalkzásk indítására is. Szmbathely és a megye többi térségi közpntja közti jól szervezett közlekedési kapcslatk lehetőséget adnak a kényelmes napi ingázásra, ami a megyét egy egységes és a laksk, valamint a vállalkzásk számára is vnzó munkaerőpiaccá teszi. A megye megőrzi természeti, táji és kulturális értékeit, csökken az öklógiai lábnyma. A természeti, táji és kulturális értékek fenntartható módn a turisztikai kínálat integráns részét képezik. A környezet megóvását szlgálja a jól működő katasztrófavédelmi rendszer, illetve a hulladékk újrahasznsításának rendszere. Legalább az rszágs átlagt eléri a megújuló energiafrrásk felhasználása az energiafgyasztásban. A turizmus a kiemelt márkák összehanglt fejlesztése eredményeként megőrzi piaci pzícióit a fgyasztói igényekre és trendekre való gyrs reagálás révén, miközben a vidékies térségek magas színvnalú rekreációs területe képeznek. A kistelepüléseken megfelelő életfeltételek vannak a kiépült alapvető infrastruktúráknak (kmmunikációs, közművek), a rendelkezésre álló alapszlgáltatásknak, illetve a munkaerőpiaci közpntk (térségközpntk) jó közúti és közösségi közlekedési eszközön történő elérhetőségének köszönhetően. A vidékies térségekben a megélhetésben a jelenleginél nagybb szerepet játszik a mezőgazdasági, termelés, zöldség-gyümölcs termesztés, állattenyésztés és kapcslódó kisipari feldlgzás. A termékeket döntően a helyi piackn értékesítik. A vasúti, lgisztikai rendszerfejlesztések eredményeként a megye szervesen illeszkedni képes a közép-európai gazdasági térbe, és kapcslódik a transznacinális infrastrukturális hálózatkhz. Értékmegőrző, fglalkztatási, alapszlgáltatás-fenntartási beavatkzásk révén életben maradnak a népességfgyással leginkább veszélyeztetett kistelepülések. A megyében a jól működő szciális- fglalkztatási- egészségügyi rendszer révén mindenkinek megvan az esélye az elsődleges munkaerőpiacra történő integrálódásra, és az életesélyeik fenntartására. 3

4 2. A megye célrendszerének bemutatása Az alábbi célrendszer a helyzetelemzésben szereplő swt elemzés alapján meghatárztt fejlesztési iránykra épül, az irányknak a partnerségi egyeztetést követő részletesebb kibntását tartalmazza A megye fejlesztésének átfgó célja A megye átfgó célja, hgy jelentős exprt-rientált nagyvállalataira, a külpiaci értékesítésbe egyre intenzívebben bekapcslódó kis- és középvállalkzásaira, a magas minőségű munkavállalóira, kiváló természeti és turisztikai adttságaira építve, földrajzi elhelyezkedéséből adódó előnyeit kihasználva elérje, hgy a megye versenyképessége 2020-ig a megyék átlaga feletti mértékben erősödjön, ennek keretében a megyében cél: Fglalkztatás szinten tartása és bővítése, hgy növekedjen a fglalkztatttak száma, különösen a képzett munkaerő körében, mely kapcsán csökken a megyéből való elvándrlás, illetve tvábbi új munkavállalókat vnzanak a megyébe A gazdaság teljesítőképességének javítása, hgy növekedjen a megyében elérhető lakssági és vállalati jövedelmek nagysága, ami vnzóváteszi a megyében történő munkavégzést, illetve az életet Munkaerő képzettségi szintjének javulása, hgy mind többen megfelelő képzettséggel magasabb értékű munkát nagybb jövedelemért végezzenek el Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása, hgy csökkenjen az öklógiai lábnym, bővüljön helyi adttságk fenntartható hasznsításának széles tára, a helyben előállító mezőgazdasági és egyéb termékek köre, illetve az értékek vnzó lakókörnyezetet teremtsenek a vársi környezetben és vidékies térségekben egyaránt Belső periférián lévő kistelepülések teljes társadalmi-gazdasági leszakadásának megakadályzása, a népességmegtartás feltételeinek javítása, hgy ne legyenek elnéptelenedett települések a megyében Az átfgó célk kijelölése a helyzetelemzés, illetve az abból következő fejlesztési iránykra épül. Vas megyében a meglévő exprtrientált nagyvállalatk térségbe való beágyazttságának erősítése mellett különösen fnts a gazdaság diverzifikációja, az exprtképes termékeket, szlgáltatáskat előállítani tudó mikr és kis-középvállalkzásk alapításának és fejlődésének az ösztönzése. A vállalkzásk fejlődésének kulcseleme a vállalati és piaci igényekhez illeszkedő, naprakész és magas szintű tudással rendelkező munkaerő megléte a térségben. A gazdaságfejlesztés fnts eleme a megye elérhetőségének javítsa, illetve a megyén belül, különösen a munkaerő piaci közpntk elérését támgató közösségi közlekedési kapcslatk fejlesztése. A fejlesztések srán kiemelt figyelmet kell frdítani a vidéki térségek és ezen belül is a kistelepülések fejlesztésére, csökkentve a megyén belüli társadalmi-gazdasági különbségeket és ezen települések népességfgyásának a dinamikáját. Ennek érdekében ösztönözni kell a természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítását, illetve a szciális gazdaság részeként a munkaerőpiacról kiszrultak értékteremtő, pl. a munkaerő-intenzív mezőgazdasági tevékenységekhez kapcslódó fglalkztatását (pl. zöldség-, gyümölcstermesztés és feldlgzás, állattenyésztés). Ez utóbbi tevékenység hzzájárul a megyén belüli üzleti kapcslatk bővítéséhez A megye fejlesztésének stratégiai céljai A megyei fejlesztésének stratégiai céljait az átfgó célkhz illeszkedve határztuk meg. Az egyes stratégiai célk több átfgó cél elérését is támgathatják. 4

5 Vas megye fejlesztési célrendszere Átfgó célk 1. Fglalkztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása Stratégiai célk 1. A térségi versenyképesség javítása 4. Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése 2. Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása 3. Kistelepülések életképességének javítása Hrizntális célk Fenntartható környezet- és tájhasználat Barnamezős területek hasznsítása Hátránys helyzetű társadalmi csprtk bevnása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe Krszerű infrmációs és kmmunikációs technlógiák (ICT) alkalmazása 1. A térségi versenyképesség javítása A döntően exprtra termelő nagyvállalatk megyébe való kötődésének erősítése érdekében szektrkn és határkn átívelő klaszter alapú vállalati - kutatás-fejlesztési - képzési - fglalkztatási együttműködések ösztönzése pl járműipar-mechatrnika-gépipar; elektrmbilitás és intermdalitás a közlekedésben szakterületen. Az együtműködésekközül kiemelkedik a Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt keretében (Szentgtthárd, Szmbathely, Zalaegerszeg térsége) tervezett járműipar-mechatrnika-gépipar területén szervezett együttműködés, melynek célja kmplex térségi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési, kutatásfejlesztési illetve ktatásfejlesztési a megyei közép- és felsőfkú szakképzést és a szmbathelyi egyetemi műszaki képzést magában fglaló prgrammegvalósítása.. Tvábbá fnts a klaszter alapú együttműködések ösztönzése fa- és bútriparban, illetve egészség- és alknyiparban; helyi kézműves termékek előállításában. A klaszter alapú fejlesztésekkel ösztönözni kell a hazai kkv szektr versenyképességnek a javítását és döntően exprtra termelő nagyvállalatk megyébe való kötődését. A klaszter, így a vállalkzáskhz, kapcslódó intézmények együttműködésének szervezése termelési, lgisztikai, kutatás-fejlesztési, képzési területen Közös, jellemzően alkalmaztt kutatás-fejlesztési prjektek megvalósításának támgatása A klaszter tagk körében a termék- és technlógiafejlesztéshez, szervezeti flyamatk megújításáhz, értékesítéshez, valamint kapacitás-bővítéshez szükséges beruházásk ösztönzése A preferált klaszter alapú együttműködések esetén az állami beruházási, fglalkztatás-bővítő ösztönzők alkalmazását kell biztsítani. A térségi alapn szervezett vállalati együttműködésekhez kapcslódóan a K+F teljesítmény növelése, kiemelten az alkalmaztt kutatásban. Ennek részeként egy K+F ernyő-prgram létesítése, mely kapcsán meghatárzásra kerülnek a térségi prfilk, melyhez illeszkedve valósulnak meg igényalapú alapkutatási, illetve vállalati együttműködésen alapuló kutatásfejlesztési prjektek, majd jönnek létre a spin-ff cégek (kutatási eredményeket hasznsító kezdő vállalkzásk). A megye kiemelt feladata a nemzetközi beszállítói kapcslatk erősítése, exprt-értékesítés ösztönzése, különösen a kis- és középvállalati szektrban, mely kapcsán elengedhetetlen a termék- és technlógiafejlesztéshez, valamint kapacitás-bővítéshez szükséges beruházásk ösztönzése. A beruházásk eredményességét támgatják a menedzsment képességek fejlesztése és a piacra jutás támgatása. Szükséges közös vállalatfejlesztési (beszállítói) prjektek kidlgzása (technlógiai innvációs fejlesztések és menedzsment rendszerek (pl. infrmatikai, flyamat menedzsment, termelés minőségbiztsítása, lgisztikai menedzsment, beszerzés közös fejlesztése, beruházásk), együttműködések szervezése. 5

6 A vállalkzásfejlesztést és ennek részeként a befektetés-ösztönzést a megyében legalább a járásközpntkhz kapcslódóan kell biztsítani, de különös figyelmet kell frdítani (pl. magasabb támgatás intenzitással, vagy preferált támgatási területként) azn térségekre, ahl a megyei átlagnál magasabb a munkanélküliség (pl. Vasvár, Celldömölk) vagy alacsnyabb a működő vállalkzásk által előállíttt hzzáadtt érték (pl. Kőszeg térsége). Az intézményrendszernek támgatni kell a helyi adminisztrációs ügyek intézését, az egy ablaks, befektető centrikus ügyintézés alkalmazásával. A megye és a járásk befektetésösztönzését szlgáló kmmunikációs, térség-marketing tevékenységeinek megvalósítása. Az önkrmányzatk befektetés-szervezési kedvezményeiket, szlgáltatásaikat javaslt helyi szabályzásban rögzíteni. A vállalkzásk letelepedését, illetve megerősödését ösztönözni kell a kistelepüléseken, hgy bővüljenek a laksság helyben való fglalkztatásának lehetőségei. A vállalkzásk letelepedéséhez szükséges infrastrukturális feltételek igény szerinti fejlesztése szükséges. A beruházásk kapcsán elsődlegesen (pl. a Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt kialakítása kapcsán tervezett fejlesztésekhez kapcslódóan) a meglévő ipari területekhez kapcslódó területek fejlesztését, illetve a felhagytt vlt ipari üzemi területek megújítását szükséges ösztönözni. Ugyanakkr nagybb 100 ha feletti (akár 600 ha-ra bővíthető) egybefüggő ipari-lgisztikai közpntú célú terület fejlesztését tervezik Szmbathely-Söpte, illetve Vát-Prpác térségében. Indklt esetben kezdő vállalkzásknak, illetve letelepülő szlgáltatásknak helyet adó Üzleti szlgáltató és inkubációs közpntk kialakítása, valamint a helyi termékek értékesítéséhez kapcslódóan piacterek fejlesztése. A fglalkztatás és megyéhez kötődő vállalkzásk számának bővítése érdekében a kezdő vállalkzásk indításának és növekedésének ösztönzése, valamint az innváció terjedésének elősegítése érdekében tulajdnsi felelősséggel rendelkező, stabilan működő, összehanglt vállalkzás-fejlesztési intézményrendszer működtetése a meglévő intézményi kapacitásk ésszerű felhasználásával és fejlesztésével. A vállalkzásfejlesztő intézményrendszerének segítenie kell a mikr-, kis és középvállalkzásk menedzsment kapacitásainak a fejlesztését. Az intézményrendszernek a szlgáltatásaiban differenciálni kell a termék-, illetve szlgáltatási életciklus alapján: így jó elkülöníthető tanácsadást és támgatást kell nyújtania az ötletfejlesztés, termék- és vállalkzásfejlesztés szakaszaiban. A tanácsadásnak nemcsak a prfit, hanem a nnprfit alapn működő vállalkzáskat is szlgálnia kell, miközben elő kell segítenie a hálózats alapú együttműködéseket. A gazdaság igényeivel összhangban lévő felsőfkú- és szakképzési rendszer működtetése, duális képzés bevezetése, a megyében élő diákk megyében való elhelyezkedésének ösztönzése (pl. ösztöndíjjal, gyakrlati hellyel, egyéb támgatáskkal). A megye szakképzést meghatárzó testületnek kell biztsítania a helyi vállalati igénykehez (pl. Nyugat-Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt) kapcslódó képzési kínálatt, illetve férőhelyeket, megfelelő számú gyakrlati helyeket, valamint pályarientációs eszközökkel ösztönöznie kell a diákk szakmaválasztását. A testületnek támgatással ösztönöznie kell a szakképzésben az eszközök és tananyag flyamats fejlesztését, az ktatók tvábbképzését. A képzési kínálatnak figyelemmel kell lenni a napi vállalti szintű igényekre, azaz a diákkat, nem csak egy, hanem életük srán több szakma elsajátítására kell felkészíteni. A képzési prgramkat kiegészítik nem frmális felnőttképzések (felzárkóztató, szinten tartó, műveltség-, és megtartó képesség növelő) is. Felsőktatásban a Nyugat-dunántúli régió vnatkzásában térségszintű kmpetenciaközpntk kialakítása, illetve térségi szinten a mérnök, míg Szmbathelyen összhangban a Nyugat- Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt javaslataival - a műszaki menedzser képzés fejlesztése szükséges a meglévő ktatási prgramk - piaci igényekhez, illetve technlógiaitársadalmi váltzáskhz illeszkedő - flyamats megújításán túl. A felsőktatás területén a meglévő felsőktatási intézmények tevékenységének összhangja, illetve a felsőktatási kapacitásk erősítése fnts feladat a következő intézmények esetén: a NymE Savaria Egyetemi Közpnt karai, a PTE ETK Szmbathelyi Képzési Közpntjának egészségügyi főisklai képzése és az ELTE Gthard Obszervatórium csillagászati és természettudmánys kutatásai. A megyében biztsítani kell a vállalati középvezetői szint tvábbképzési igényét. 6

7 Kőszegen az ISES és a Crvinus Egyetem közös multidiszicplinirális képzési prgramja megvalósításának támgatása szükséges. A magas minőségű munkaerő biztsítása és a flyamats fglalkztathatóságuk érdekében szükséges a munkavállalók egészségi állaptának fejlesztése. Ennek keretében kmplex prgramk megvalósítása: egészséges életmód elterjesztése, sprtlás-mzgás ösztönzése, aktív szabadidős prgramk, rendezvények szervezése és krszerű táplálkzási ismeretek (dietetikai prgramk) ktatása és elterjesztése, közösségfejlesztési tevékenységek megvalósítása, egészségi, illetve a mentális állapt javítása. Tvábbi beruházási prgramk megvalósítsa szükséges: demnstrációs, ktatási, szemléletfrmálási látványüzem-beruházásk gyógynövények termesztésével kapcslats beruházásk, illetve szemléletfrmáló ktatásk, képzések krszerű gyógykezelések és rehabilitációhz kapcslódó szlgáltatás-fejlesztések, ezen belül, gyógyvizekhez kapcslódó termék-szlgáltatás fejlesztések és kutatásfejlesztési prgramk az egészségügyi ellátórendszer fejlesztése és kapcslódó eszközbeszerzések. Az egészséges életmód, illetve a közösségszervezés szempntjából fnts, hgy a szabadidősprt célú infrastruktúrák megújuljanak a településeken, illetve biztsítsák a nagybb energiaigényű létesítmények (pl. uszdák) krszerűsítését és működtetését. 2. Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása A mezőgazdaságban a fglalkztatás intenzív tevékenységek, így a zöldség- (pl. paradicsm, zöldpaprika, vöröshagyma, fejes kápszta, ubrka, sárgarépa) gyümölcstermesztés (pl. dió, körte, cseresznye, alma, ribiszke és szeder) és feldlgzás bővítése, valamint a magasabb hzzáadtt értéket biztsító - egyedi vagy tájjellegű termék-előállítás és értékesítése térségi integrátr szervezet bevnásával a raktárzás és helyi- és külpiaci értékesítés megszervezése közösségi (állami, kamarai) szerepvállalással. A helyi értékesítés megszervezésével biztsítani kell az értékesítési lánc rövidülését, illetve az alapanyagk, illetve a feldlgztt helyi termékeknek a helyi, vársi piackra jutását. A helyi értékesítés ösztönzése érdekében indklt esetben megvalósítható a térségközpntkban az értékesítési helyek, piack krszerűsítése. Ennek részeként élni kell a megyében azzal a jgszabályi lehetőséggel, ami teret ad annak, hgy a helyi közétkeztetésben az egészséges ételkínálat részeként - helyi, környékbeli alapanyagkat használjanak fel. A fglalkztatás intenzív mezőgazdasági tevékenységekhez kapcslódóan ki kell emelni a megyében meghatárzó dísznövénykertészetet (pl. örökzöld), mely piaci pzícióinak megőrzése, illetve javítása érdekében szintén szükség lehet állami ösztönzőkre, támgatáskra. Különösen fnts a mezőgazdasági rientációjú térségekben (pl. Vasi Hegyhát, Kemenesalja, Őrség, Kőszeg), illetve kistelepüléseken a közösségi fglalkztatási prgramk mezőgazdasági szektrban való megvalósításának ösztönzése, illetve a fiatal gazdák gazdálkdásának támgatása. A mezőgazdasági tevékenység részeként fnts az állattenyésztés ösztönzése összekapcslva földhasználat biztsításával. Kapjanak támgatást a feldlgzással a mezőgazdasági alapanyagkból végterméket előállító kezdeményezések. Kiemelt térségi brand-ek kialakítása a turisztikai desztinációkhz kapcslódóan: Őrség, Kőszeg-Írttkő, Savaria, Pannn fürdővilág (régi és új fejlesztések összehanglása), a főbb turisztikai vnzerőkhöz kapcslódó szlgáltatásk versenyképességének flyamats javítása, illetve a fglalkztatás bővítésének ösztönzése a szektrt kiszlgáló tevékenységi körökben (pl. helyi termékek előállítása). Különösen fnts a Kulturális örökségértékek, műemlékek fenntartható turisztikai hasznsítása, valamint a kulturális prgramk flyamats megújítása és bővítése mellett az egészség és aktív turizmus feltételrendszerének fejlesztése (pl. kerékpárutak, lvas utak és közpntk létesítése valamint a kapcslódó szlgáltatásk (pl. kerékpárbérlés és javítás, vagy a lvak elszálláslása), valamint a szlgáltatás kínálat (szálláshely, vendéglátás, ajándéktárgy kereskedelem) minőségének megőrzése, az igényekhez 7

8 illeszkedő fejlesztése. Szmbathely és térsége esetén kiemelt megjelenési lehetőséget biztsít 2016-ban Szent Mártn születésének évfrdulója, mely megünneplésére egy nagyszabású, európai léptékű rendezvény szervezhető. A vallási, gyalgs, kerékpárs turizmus kapcsán fnts, hgy a térségeket átszelő útvnalak bekapcslják a megyét az európai létpékű rendszerekbe (pl. Alpannnia út, Vasfüggöny kerékpárút, Mária út, Szent Mártn út). A térségi turisztikai brand-ekhez illeszkedve fnts, hgy a kistelepüléseken létrejöjjenek a vársi laksságt kiszlgáló szabadidős és rekreációs terek, szlgáltatásk. A turizmus szervezés infrmatikai rendszereit is fejleszteni kell. Szükséges biztsítani a turisták naprakész infrmációval való ellátását (pl. aktuális prgramk, vagy szabad szállásférőhelyek bemutatása) az interneten keresztül, illetve a szlgáltatók közti nline kmmunikációt. Tvábbi fnts feladat megyei szinten összehanglt turisztikai marketing és értékesítésösztönző tevékenység támgatása, illetve a turisztikai szlgáltatók, illetve desztinációk közötti együttműködés ösztönzése. Megújuló energiák fenntartható hasznsítása (termál-, bi-, szél- napenergia és földhő) fűtési és villams-energiatermelési céllal, akár megyén belüli fejlesztéssel, gyártással és - energetikai auditn alapuló - energiafelhasználás racinalizálásával párhuzamsan, különös tekintettel a közintézmények, távfűtőrendszerek, illetve vállalkzásk tevékenységeire. A megújuló energiafrráskn alapuló beruházásknak, de különösen a bimassza alapú energetikai prjekteknek jelentős fglalkztatási ptenciálja van a vidéki térségekben. Környezeti állapt javítsa, mely részeként a hulladék-újrahasznsítás rendszerének megszervezése és a szükséges infrastruktúra kialakítása a megye teljes területére a talajszennyezés mérséklése a közcsatrna hálózatra való csatlakzás arányának növelése természeti katasztrófák megelőzése érdekében a szükséges ár- és belvízvédelmi, csapadékvíz-elvezetési infrastrukturális fejlesztések megvalósítása a településeken (kiemelten a Rába mentén Csákánydrszló, Gasztny és Rátót térségében, a Pinka mentén Vaskeresztes és Hrvátlövő településeken, valamint a hegyvidékhez közeli településeken). A vízi-közműrendszerek indklt reknstrukciója, mely eredményeként javul az ivóvízellátás minőségének biztnsága és csökkenthetők az ivóvízrendszerek működéséből származó veszteségek. A megye flyóvízhálózata fnts értéket képvisel, mely lehetőségeire a jövőben nagybb hangsúllyal javaslt építeni. A jövőben törekedni kell arra, hgy kiemelten a Rába, a Répce, a Marcal menti területek - a fenntarthatósági szempntkat, így a táji és természeti értékek megőrzését, a vizes élőhelyek rehabilitációját szem előtt tartva térben és ágazati alapn is összehanglva szlgálják az öntözéssel a mezőgazdaság, vízienergia-termelés, illetve a szelíd turizmus (pl. csónakázás, túrázás, hrgászás) céljait (pl. Büki-Góri állandó vízfelületi víztárzó). A fenti szempntkhz illeszkedve fkztt figyelmet kell frdítani a jövőben az egyre gyakribbá váló hirtelen keletkező árívizi veszélyek kezelésére. Vnzó települési környezet kialakítása a várskban, melyhez kapcslódóan megfelelő színvnalú kulturális és zöldövezeti szabadidő infrastruktúra (Pl. Szmbathelyen a Csónakázó-tó - Haladás fcipálya környékén az új Vársliget építése, Kőszegen a Gyöngyös patak mente, Sárvárn a csónakázót és környéke, Celldömölkön a Ság-hegy és térsége, Körmenden a Rába part, Vasvárn a Római sánc járhatóvá tétele, Bük-fürdőn közpnti szabadidőpark létesítése) megteremtése. A fejlesztéseknél különös figyelmet kell frdítani a zöldfelületek védelmére, fejlesztésére, illetve a kulturális tárgyi és szellemi (pl. ókri Savaria és Szent Mártn kultusz) örökség értékek hasznsítására. Tvábbá törekedni kell az un. barnamezős területek, így a belterületi üresen álló, felhagytt ingatlank, vlt üzemek, laktanyák hasznsítására. Szmbathelyen kiemelt feladat a vlt szvjet laktanya területének kármentesítést követő hasznsítása. Tvábbi feladat a várskban az alapvető 8

9 működései feltételek megldása: belterületi utak flyamats karbantartása, temető bővítések. A települések lakófunkciós fejlesztéseinél törekedni kell arra, hgy a zöldmezős fejlesztések helyett a meglévő területeket hasznsítsák. Javaslt a negatív, a területhasználatt extenzíven bővítő agglmerációs hatás megállítása, a vársszéli, várskörnyéki kiköltözést lehetővé tevő belterületek bővítése, vagy a beépítési arány növelése helyett már a települési szövetbe ékelődött használatn kívüli épületek, területek hasznsítása. Ezzel összhangba törekedni kell a megye vársaiban az úgynevezett kmpakt vársplitika elveinek megvalósítására, ami elsősrban a beépített területek szétterülésének krlátzását és ebből következően a beépítések intenzitásának növelését, a lakó-, szlgáltató funkciók, valamint a munkahely közti közlekedési távlságk csökkentését és zöldterületek, flysók bővítését jelenti. Ehhez kapcslódóan a fejlesztések srán ösztönözni kell településeken belül az alközpntk megerősítését, azk funkcióinak bővítését, illetve a fglalkztatásban a települések visznylatában a többközpntúság kialakítását. A vársban törekedni kell a szlgáltatási kínálat növelésére, energia-megtakarításk ösztönzésére, valamint az örökség értékek magasabb szintű fenntartható hasznsítására (pl. Fedett uszda és termálfürdő szlgáltatási és energetikai célú fejlesztése, Régi víztrny újrahasznsítása) Ezen elvek mentén szükséges pl. Szmbathely belvársa 2005-ben megkezdett rehabilitációjának flytatása. 3. Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések révén A kistelepülések megújítása vidéki térségek integrált fejlesztése eredményeként valósítható meg, amelynek ugyanúgy része a gazdaságfejlesztés (mezőgazdaság és egyéb vállalkzásfejlesztés), mint a köz- és alapszlgáltatásk elérhetőségének biztsítása, vagy a táji, természeti környezet megóvása. A vidéki térségek fejlesztését térségi alapn kell szervezni, összhangban a térségközpntt jelentő várs(k) fejlesztési igényeivel és szükségleteivel. A vidéki térségekben fnts népességmegőrzés feltételeinek javítása, ami csak részben ldható meg helyben fglalkztatással, míg másrészről biztsítani kell a közeli térségközpntk elérhetőségét. Ennek érdekében szükség lehet az alacsnyabb rendű utak krszerűsítésére, illetve a közösségi közlekedésnek a közszlgáltatási körzetekhez való hatéknyabb illesztésére. A vidékfejlesztésnél figyelemmel kell lenni arra, hgy eltérő igények lehetnek egy nagyvárs közeli és egy perifériás, zsáktelepülésen. Szmbathely és így a többi kisvárs célja, hgy a környező kistelepülésekkel összhangban fejlessze szlgáltatásait, valamint a kapcslódó létesítményeket és ösztönözze a várskörnyéken belül személyi és üzleti (pl. helyi termékértékesítési) kapcslatk bővítését. Kistelepüléseken a humán szlgáltató rendszerek térségi alapn szervezett működtetése Az ktatás, egészségügyi alapellátás, szciális ellátás, bölcsődék, kulturális szlgáltatásk megfelelő színvnalú, együttműködésen alapuló és ésszerű kapacitás-elsztást biztsító működtetése, hgy a minimális működési feltételeknek megfelelő intézmények a falvakban is működjenek. Fkzatsan törekedni kell a laksság elöregedésével párhuzamsan az idősellátás feltételrendszerének javítására. A közszlgáltatásk rendszerének kialakítása a település- és közlekedési hálózat jellegzetességeit figyelembe veszi. A vidéki népességmegtartó képességét segítik, illetve ezen belül a laksság képzettségét javítják a nem frmális tanulási frmák keretében így képzések, ismereterjesztő előadásk részeként nyújttt infrmációk. A fglalkztatás bővítése és a gazdasági önellátó funkciók körének szélesítése érdekében a helyi termékek, élelmiszerek előállításának és feldlgzásának ösztönzése kapcslódó védjegyltalm bevezetésének és működtetésének támgatása, illetve megújuló energiafrrásból történő energiatermelés, tvábbá munkahely-teremtési és megőrzési célból egyéb vállalkzásfejlesztési tevékenységek ösztönzése. A kistelepüléseken az alapszlgáltatásk (pl. üzlet, psta) biztsítása érdekében beruházással és működési jellegű fglalkztatási támgatással (pl. közvetlen támgatás, vagy adókedvezmény) ösztönözni kell az újszerű szlgáltatási frmák elterjesztését, illetve hatéknyságuk javítását (pl. mbil szlgáltatás), (Részletesebben kibntásra került az 1. és 2. stratégia cél részeként.) 9

10 Szciális gazdaság jól működő szervezeteinek kialakítása a közfglalkztatás rendszerének átalakításával A szciális gazdaság részeként megyei szinten szervezett, de alközpntkkal rendelkező állami és magánszereplők összefgásával lyan vállalkzásk működének melyek elsődleges célja az elsődleges munkaerőpiacról kiszruló - hátránys helyzetű munkaerő fglakztatásának ösztönzése. A társaságn belüli fglalkztatásnak a munkaerő fglalkztathatósági állaptától függően többféle üzletágat kell szervezni: a teljesen támgatttól, a piaci alapn működőig. A vállalkzáskban a fglalkztatást általáns és szakképzési prgramknak, illetve mentális fejlesztésnek kell kísérnie. A szciális gazdaság szervezeteinek kialakítása mellett fnts feladat a közösségfejlesztési tevékenységek szervezése. A fglalkztatási társaságk működéséhez szükséges eszközök és infrastrukturális beruházásk támgatása, illetve a fglalkztatási társaságkban előállíttt termékek elsztásának és piacra vitelének a szervezése, különös tekintettel a helyben, helyi piackra történő értékesítésre. Biztsítani kell a szciális gazdaságban dlgzó szervezetek hálózats együttműködésének szervezését a szinergiák kihasználása, a tapasztalatk megsztása érdekében. A szciális gazdaság kiemelt területei Mezőgazdasági fglalkzatás: különösen a háztáji gazdaságkhz, illetve a kistelepülések körüli parlagn heverő földek hasznsításáhz kapcslódóan zöldség-, gyümölcstermesztés, illetve az arra épülő feldlgzás, illetve állattenyésztés, valamint egyéb mezőgazdasági alapanyagkból termékfejlesztés Mezőgazdaságilag értéktelen bimassza alapanyag termelése, illetve energetikai hasznsítása Hulladék-feldlgzás és újrahasznsítás (re design) táji- és építészeti értékek fenntartása, valamint kulturális hagymányk megőrzése és turisztikai kínálatba való szervezése, prgramk-rendezvények szervezése. A fentiek hzzájárulhatnak a történelmi emlékekre, népművészeti, kulturális és vallási értékekre épülő helyi identitás és így a térséghez való kötődés erősítéséhez. Lakófunkciók minimális infrastrukturális feltételeinek megteremtése, melynek alapfeltétele a kistelepülések egyéni és közösségi közlekedést kiszlgáló nrmális közúti megközelíthetősége, szélessávú telekmmunikációs hálózatkn való elérhetősége (pl. kiemelten az Őrségben), illetve a megfelelő minőségű ivóvíz nyújtása mellett szennyvízkezelés megldása. A településeken sürgető az alapvető működései feltételek megldása: belterületi utak, járdák flyamats karbantartása hiányzó szakaszk megépítése, bel- és külterületi csapadékvíz-elvezető rendszerek karbantartása, önkrmányzati épületek krszerűsítése, temető bővítések. A mezőgazdasági, illetve a turisztikai funkciókhz illeszkedve szükséges a települések külterületi úthálózatának a krszerűsítése. 4. Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése Nagytérségi közlekedési kapcslatk megvalósítása: Észak-déli (M86, S31-87-es, Szmbathelyen északi körgyűrű befejezése, majd a következő fejlesztési szakaszban az M9) és a kelet-nyugati irányú nemzetközi közúti (M8), valamint a vasúti közlekedési tengelyek (Szlvénia, Oberwart irányába) és azk elérhetőségének fejlesztése (pl. mellékutak krszerűsítése). A nagytérségi közlekedési fejlesztésekhez kapcslódóan Szmbathely térségében tervezik vasúti és közúti kapcslatk (Sárvár-Pápa közút (45km) kihasználásával és fejlesztésével lgisztikai szlgáltatásk bővítését. A lgisztikai kapcslatk bővítéséhez szükséges a Győr- 10

11 Pápa-Celldömölk-Szmbathely vasútvnal fejlesztése. Szükséges még a Hegyeshalm- (Csrna)- Prpác, és a Szmbathely-Zalaszentiván vasútvnalak reknstrukciója (állmásk átépítése, pályahibák felszámlása, biztsító berendezés krszerűsítése) és villamsítása, valamint a közpnti frgalmirányítás kiépítése, az üzembiztnság fkzása, illetve az utastájékztatás krszerűsítése. A közúti kapcslatk fejlesztésnél az M86-s út gyrsfrgalmi úttá fejlesztése a Közép-Európai Közlekedési Flysó, mint az európai főközlekedési flysók kiegészítő hálózata részeként északi irányba Győr és Budapest közúti elérhetőségét javítja, míg déli irányba hsszabb távn az M9-es gyrsfrgalmi úttal együtt többek között a Pannn Járműipari Centrumhz kapcslódóan is - Zalaegerszeg és Nagykanizsa irányába javítja közúti kapcslatkat 87-es út gyrsfrgalmi úttá fejlesztése Bécs és Nyugat-európai piack gyrsabb közúti elérhetőségét biztsítja a megyéből, kapcslódva az S31-es autópálya tvábbi fejlesztéseihez Tvábbi közlekedés-fejlesztési feladat a térségközpntk megközelíthetőségének javítása, ezen belül is a Szmbathely környéki elővársi közösségi közlekedés fejlesztése (pl. Kőszeg irányába), a vasútvnalak mentén a különféle közlekedési típusról az átszállást biztsító, intermdális (pl. (Park+Ride; Bike+Ride) rendszerek kiépítése, illetve a kistelepüléseket érintő kisléptékű közösségi közlekedési szlgáltatásk működtetése a munkalehetőségek szélesebb körének elérhetővé tétele érdekében. Szmbathelyen intermdális közösségi közlekedési közpnt létesítése az Éhen Gyula tér rehabilitációjával összhangban, illetve a belső közúti körgyűrű keleti szakaszának megépítése. A közösségi közlekedés fejlesztéséhez az érintett szereplőkkel együttműködve (pl. Vlán társaságk, önkrmányzatk) egy sikeres közlekedési szövetség működtetése. Az egyéni és a közösségi (autóbusz) közlekedés fejlesztése érdekében elengedhetetlen a megye minden kategóriába eső közútjának a krábbinál intenzívebb karbantartása, illetve magasabb minőségű biztnságs kiépítése, hgy a megyén belül a települések elérhetősége gyrsabb és biztnságsabb legyen. A kistelepülések népességmegtartó erejének megőrzése szempntjából a közlekedési infrastruktúra fejlesztése az egyik legfntsabb tényező: a lermltt településközi alsóbbrendű utak karbantartása, fejlesztése az alapja minden tvábbi, kistelepülést érintő fejlesztésnek. A kerékpárs közlekedés rendszer fejlesztése nemcsak a vársi közlekedésen belül, hanem a településközi közlekedésben is fnts szereppel bír, ami igényli kerékpárutak építését. A turizmusban egyre fntsabb szerepet betöltő kerékpárutak hálózatának fejlesztésekr tekintettel kell lenni a megye határn átnyúló kapcslatk biztsítására: pl. az Őrségben Zala megye, illetve Szlvénia, Ausztria irányába, Kőszeg-Bük térségében Zsira és az Ausztria irányába, illetve Acsád és Sajtskál irányába, illetve a Vasfüggöny kerékpárs hálózat útvnala mentén. Osztrák, szlvén határ menti kapcslatk bővítése, különös tekintettel a közös munkaerőpiac kihívásaira, illetve a természeti értékek közös fenntartható hasznsítására, valamint élénk részvétel transznacinális együttműködésekben. A határ-menti együttműködések fkzása érdekében bővíteni kell határátlépő-helyek számát az alsóbb rendű utak párhuzams fejlesztésével egyidejűleg: Alsószölnök, Nemesmedves és Rönök térségben. A közúti közlekedéssel párhuzamsan vizsgálni kell a vasúti kapcslatk bővítését Szmbathely Oberwart és Körmend Németújvár térségében. A közúti fejlesztésekhez kapcslódóan szükséges a kerékpárutak, lvasutak határn átnyúló hálózatának is az összekapcslása. Hrizntális jellegű fejlesztési célk Fenntartható környezet- és tájhasználat, mely srán a tervezett beruházásk, (pl. ingatlan-, vnalas infrastruktúra-fejlesztések) figyelemmel vannak a természeti értékek védelmére, a vízbázisk védelmére, a levegőszennyezés csökkentésére, a hulladékk keletkezésének mérséklésére. A fejlesztések srán figyelemmel kell lenni a megyei, illetve települési 11

12 rendezési tervekre, ami az egyes településeken, illetve térségekben a természeti, környezeti adttságk és erőfrrásk számba vételével krlátzza az egyes beruházásk megvalósítását. Barnamezős területek hasznsítása, illetve a használatn kívül épületek, területek újrahasznsítása a zöld mezős beruházásk helyett Hátránys helyzetű társadalmi csprtk bevnása (esélyegyenlőség) a fejlesztésekbe, illetve a fejlesztések hatásainak szétterítése Krszerű infrmációs és kmmunikációs technlógiák (ICT) alkalmazása, mely srán biztsítani kell az infrmációknak a hátránys társadalmi csprtkhz való eljutást, 2.3. A fejlesztési célrendszer meghatárzása a megyén belül különféle sajátsságkkal rendelkező területi részegységekre A megye fejlesztési céljainak eltérő mértékben relevánsak az egyes meghatárzó fglalkztatási közpntkban melyek az alábbiak. Fnts kiemelni, hgy az alábbiakban csak az egyes térségek kiemelten hangsúlys ágazati területeit emeljük, mindezek mellett a térségekben egyaránt fnts a megyei fejlesztési célk megvalósítása. 1. Szmbathelyi agglmeráció térsége A Nyugat-Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt fejlesztéseinek megvalósításával és a kapcslód közlekedés fejlesztések révén a munkaerővnzás-körzet kiterjesztése. A térségben biztsítani kell a megfelelő színvnalú kulturális és rekreációs kínálatt, valamint a felsőfkú ktatás vállalati és társadalmi szükségleteket kiszlgáló magas színvnalú a helyi gazdaság igényeit is kiszlgáló feltételrendszerét, 2. Sárvár-Celldömölk-Jánsháza térsége Kiemelten fnts az érintett településeken turisztikai piaci pzícióik erősítése, a szlgáltatás kínálat bővítése több település bevnásával, illetve a termelő szektr helyi erőfrráskn alapuló fejlesztése. Ezen térségben különösen fnts a mezőgazdaság, így többek között az állattenyésztés versenyképes fenntartása. A közlekedés-hálózatfejlesztés eredményeként jó lehetőségek nyílnak lgisztikai, vagy feldlgzóipari termelési közpntk létesítésére megyehatárn átnyúló hatással Jánsháza, illetve Celldömölk térésgében egyaránt. 3. Körmend-Vasvár-Szentgtthárd térsége Fnts feladat a közlekedés hálózati fejlesztések eredményeként javuló lgisztikai pzíciók kihasználása, illetve a helyi gazdaság megerősítése, különös tekintettel a mezőgazdaságra (pl. gyümölcstermesztés, állattenyésztés), helyi termékek kisipari feldlgzására, illetve a helyi kötődésű kkv-k működésének bővítésére. Az Őrségben, így a szlvén nemzetiségiek által is laktt Rábavidéken a közúthálózat fejlesztése mellett különösen fnts a helyi értékeken és termékeken alapuló turizmus feltételrendszerének a javítása. A fenti térkategóriákat az alábbi térkép szemlélteti 12

13 4. Belső periférián lévő kistelepülések A megye perifériáján, a kistérségi közpnttól távlabb eső, nehezen megközelíthető kistelepülések fennmaradása a jövőben veszélybe kerülhet. A következő térkép egyszerre szemlélteti a megye 20 legnagybb vállalkzásának működési helyét, illetve azn kis településeket, melyek az elmúlt 20 évben a legnagybb arányú népességcsökkenést szenvedték el. 1 1 Vizsgálatt készítette: Gdavszky Beáta Vas megyei főépítész 13

14 100 főnél kisebb laksú és a népességcsökkenés szempntjából a legrsszabb helyzetben lévő, a kihalás által leginkább veszélyeztetett települések: Döröske, Nemesmedves, Halastó, Darabshegy, Szatta, Keléd, Szaknyér, Velemér, Hegyhátszentmártn, Kemeneskáplna. A jövőben törekedni kell arra, hgy ezen településeken is maradjn lakófunkció, miközben ösztönözni kell az épített örökség értékek és épületállmány megőrzését, mely esélyt kínál a kistelepülések üdülési-pihenési célú használatára is. A kistelepülések fennmaradásában, népességmegőrzésükben fnts szerepük lehet az önfenntartó gazdasági tevékenységeknek (pl. helyi élelmiszertermelés és feldlgzás, energiatermelés, érték teremető közfglalkztatás), melyre az rszág több pntján találni jó példát. (pl. Rzsály). 3. A célrendszer kherencia vizsgálata 3.1 Belső kherencia vizsgálat A jövőkép, a fejlesztési elvek és az átfgó cél kapcslatának bemutatása A jövőkép és az átfgó cél kherenciája biztsíttt, A stratégiai célk és a helyzetelemzésben kiemelt fejlesztési irányk kapcslatát mutatja be az alábbi táblázat: Stratégiai célk A térségi versenyképesség javítása Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása Fejlesztési célk a helyzetelemzésben Döntően exprtra termelő nagyvállalatk megyébe való kötődésének erősítése Kezdő vállalkzásk indításának és növekedésének ösztönzése, valamint az innváció terjedésének elősegítése Mezőgazdaságban a fglalkztatás intenzív tevékenységek, így a zöldség- gyümölcstermesztés és feldlgzás bővítése Kiemelt térségi brand-ek kialakítása a turisztikai desztinációkhz 14

15 Vidéki térségek fejlesztése, ezen belül a kistelepülések életképességének javítása térségi együttműködések révén Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése kapcslódóan Megújuló energiák fenntartható hasznsítása (termál-, bi-, szélés napenergia), Környezeti állapt javítsa Az aprófalvas megyében különösen fnts a kistelepülések térségi alapn szervezett humán szlgáltató rendszereinek (ktatás, egészségügyi alapellátás, szciális ellátás, bölcsődék, kulturális szlgáltatásk) fenntartható, a település- és közlekedési hálózat jellegzetességeihez alakíttt kialakítása Észak-déli (pl. M86) és kelet-nyugati irányú nemzetközi közúti (pl. M8) és vasúti közlekedési tengelyek és azk elérhetőségének fejlesztése Osztrák, szlvén határ menti kapcslatk bővítése 3.2 Külső kherencia vizsgálat A célrendszer kapcslata az OFTK-val Az alábbi táblázat mutatja, hgy a megye és a nemzeti szintű átfgó fejlesztési célk összhangban vannak: Vas megyei átfgó céljai 1. Fglalkztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása OFTK átfgó céljai 1. Értékteremtő, fglalkztatást biztsító gazdaság és növekedés 2. Népesedési frdulat, egészséges és megújuló társadalm 3. Természeti erőfrrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme 4. Térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet OFTK átfgó céljai 1. Értékteremtő, fglalkztatást biztsító gazdaság és növekedés 2. Népesedési frdulat, egészséges és megújuló társadalm 3. Természeti erőfrrásaink fenntartható használata, értékeink megőrzése és környezettünk védelme 4. Térségi ptenciálkra alapztt, fenntartható térszerkezet Vas megyei átfgó céljai 1. Fglalkztatás bővítése 2. A gazdaság teljesítőképességének javítása 3. Munkaerő képzettségi szintjének növekedése 4. Természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítása 5. Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának megakadályzása A célrendszer kapcslata az OTrT-vel A területfejlesztési kncepció teljes mértékben összhangban van az OTrT-vel, a helyzetelemzés a természeti, környezeti elemeknél, illetve a vnalas infrastrukturális fejlesztéseknél az OTrT-re épülő megyei területrendezési tervet tekintette a tervezés alapjául A célrendszer kapcslata a fntsabb ágazati kncepciókkal, tervekkel A Növekedési Terv főbb stratégiai pntjai közül az alábbiakhz kapcslódik elsősrban a megyei fejlesztési kncepció Növekedés természeti erőfrrásainak hasznsítása 15

16 Növekedés szellemi erőfrrásainak hasznsítása Újra-iparsítás és munkalapú növekedés Imprtkiváltó gazdaságplitikai termelés Helyi gazdaság-fejlesztés és várs stratégiák 4. A terület felhasználás alapelveit lefektető kncepció Az OTK (97/2005. (XII. 25.) OGY határzat az Országs Területfejlesztési Kncepcióról) I. fejezet: Az új rszágs területfejlesztési kncepció funkciója és alapelveivel összhangban az alábbi területhasználati elveket érvényesítjük: a barnamezős fejlesztéseket a zöldmezős beruházáskkal szemben előnyben részesítő területhasználat; a közkincset képező természeti és kulturális értékek megőrzése mellett ezen értékek és a közszlgáltatásk - terhelhetőségen belüli - értékmegőrző elérhetősége, hzzáférhetősége, akadálymenetesítése; a fejlesztések helykiválasztása, a területi közigazgatás és a közszlgáltatásk szervezése szlgálja a fenntarthatóságt, az értékmegőrzést és a biztnságt; az utazásra frdíttt idő csökkentése, az utazás biztnságs és fenntartható módjának, valamint akadálymentesítésének biztsítása; a helyi környezettudatsság, a táji értékek iránti felelősség, a helyi adttságkhz igazdó térségi gazdaság és társadalm kialakításának szlgálata; a közlekedés és az áruszállítás környezeti, műszaki, közbiztnsági kárkzásának és kckázatának csökkentése; a fejlesztéseknek a meglévő területekhez kapcslása, a települések közti területek lehetőség szerinti természet közeli állaptban tartása, illetve fenntartható mezőgazdasági hatása. 5. A fejlesztés eszköz- és intézményrendszere 5.1. A priritásk aznsítása A priritásk az átfgó fejlesztési célk és azk stratégiai részcéljai mentén kerülnek kijelölésre. A priritásk egyrészről rientálják a megyei prgram szerkezetét, másrészről a megyei prgramk kialakítását, így a végső priritás szerkezetet meghatárzzák a prgram végrehajtására allkált frrásk feltételrendszere. (pl Operatív prgramk szerkezete és a megyei önkrmányzatk feladatköre.) 1. K+F+I, KKV fejlesztése, Oktatás: Munkahelyteremtés és jövedelem növelése 2 Klaszter alapú vállalkzásfejlesztés és a kkv-k exprtképességének a javítása, valamint kapcslódóan a kutatás-fejlesztési-innvációs kapacitásk és képességek bővítése, különös tekintettel a térség versenyképes ágazataira Vállalkzásfejlesztési és befektetés-ösztönzési intézményrendszer megújítása Szakmai képzési rendszer megújítása Közktatási-nevelési rendszer készségfejlesztést szlgáló módszereinek fejlesztése 2 Vastag betűvel szedett priritás elnevezések után a kncepció stratégiai céljai szerepelnek a tartalmi összhang áttekinthetősége érdekében. 16

17 Egészséges ember - Munkavállalók mentális és fizikai állaptának javítása, kapcslódóan szakmai prgramk és infrastruktúra fejlesztések megvalósítása 2. Mezőgazdaság, Turizmus, Energetika, Környezet: Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása Mezőgazdaság fejlesztése, ezen belül is zöldség, növénytermesztés és feldlgzás, valamint tárlás értékesítés kmplex rendszerének a létrehzása, háztáji termelés bővítése, illetve az értékesítés srán a várs-vidék kapcslat erősítése Turisztikai térségek kmplex fejlesztése Megújuló energiafrrásk hasznsítása és épületek, energiaellátó rendszerek energiahatéknyságának javítása Vnzó települési környezet kialakítása a várskban, különös tekintettel a barnamezős területek rehabilitációjára, az örökség értékek fenntartható hasznsítására, illetve a megfelelő színvnalú kulturális és zöldövezeti szabadidő infrastruktúra kialakítására Környezeti állapt javításáhz kapcslódó jelentősebb beruházásk megvalósítása (hulladékgazdálkdás, szennyvízkezelés, nagyvársk egészséges ivóvízellátása, árvízvédelem, természetvédelem) Flyóvizek (pl.rába, Répce, Marcal) menti területek összehanglt fejlesztése összhangban az előző pntk tartalmával 3. Vidékfejlesztés, Fglalkztatás, Szciális ellátás: Kistelepülések életképességének javítása Szciális alapú fglalkztatás rendszerének kialakítása Fglalkztatás bővítése a kistelepüléseken Kistelepülések alap-infrastrukturális (vízellátás, szennyvízkezelés, útkrszerűsítés) fejlesztése és értékmegőrzése (helyi értékek, településképek, zöldfelületek) Térségi alapn szervezett szciális, egészségügyi alapszlgáltatás fejlesztése, működtetése, illetve ezen belül a megyei szintű és megye határn átnyúló szlgáltatásk megújítása 4. Közlekedés: Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése Közúti közlekedés fejlesztése (közúthálózat fejlesztése és fenntartása) Vasút-hálózat fejlesztése Közlekedési ágakhz kapcslódó lgisztikai infrastruktúra fejlesztése Közösségi közlekedés, ezen belül különös tekintettel a közlekedési kapcslatk összehanglására és fejlesztésére Kerékpárs közlekedés, kerékpárutak építése és szlgáltatás-rendszer fejlesztése 5. Nemzetközi együttműködések: Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése Határ menti együttműködések, Ausztria, Szlvénia irányába Nemzetközi együttműködések 5.2. Felelősség és intézményrendszer A megyei önkrmányzatk feladatait alapvetően a évi CLXXXIX. Törvény Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szabályzza: 27. (1) A megyei önkrmányzat területi önkrmányzat, amely törvényben meghatárzttak szerint területfejlesztési, vidékfejlesztési, területrendezési, valamint krdinációs feladatkat lát el. 17

18 A fentiekben megfgalmaztt feladat- és hatásköröket a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. Törvény 11. és 13. szabályzza. Ezen feladatkn belül a megyei önkrmányzatnak a területén összehanglja a krmányzat, az önkrmányzatk és a gazdasági szervezetek fejlesztési elképzeléseit, ami érdekében az érintetek bevnásával széles körű partnerséget szervez. Ehhez kapcslódóan a törvényből az alábbi feladatkat kiemeljük, melyek meghatárzóak a megyei fejlesztési kncepciója, illetve ahhz kapcslódó megyei prgramk és alprgramk megvalósítása srán. A megye: a megyei jgú várs önkrmányzata bevnásával kidlgzza és elfgadja a megye hsszú távú területfejlesztési kncepcióját, illetve a megye fejlesztési prgramját és az egyes alprgramkat; előzetesen véleményezi a térségi területfejlesztési kncepciókat, területfejlesztési prgramkat, részt vesz az rszágs területfejlesztési kncepció és a nemzeti fejlesztési stratégia kidlgzásában; szakmai kapacitásával segíti a területfejlesztési önkrmányzati társulásk és a térségi fejlesztési tanácsk tervező, döntés-előkészítő, fejlesztési célkat feltáró, pályázatkat megalapzó tevékenységét; előzetesen véleményezi az rszágs, valamint a megyét érintő ágazati fejlesztési kncepciókat és prgramkat, tvábbá a területét érintő területrendezési terveket; közreműködik a megyében kialakult társadalmi és gazdasági válsághelyzetek kezelésében; figyelemmel kíséri az peratív prgramk megyében jelentkező feladatainak megvalósítását, külön döntés alapján közreműködik azk végrehajtásában; előzetesen véleményezi és krdinálja az illetékes területi államigazgatási szervek megyét érintő fejlesztéseit és pályázatait; megállapdáskat köthet külföldi régiókkal, részt vehet nemzetközi együttműködésekben; közreműködik a területfejlesztési prgramk végrehajtásának nymn követésében és értékelésében; a megyei önkrmányzat dönt a hatáskörébe utalt fejlesztési frrásk felhasználásáról. A fejezet a krmányzati döntésekkel összefüggésben véglegesítendő. 1600/2012 Krmány határzat a megyei önkrmányzat szerepét illetően az alábbi feladatkat határzza meg: A területi peratív prgramk tervezésébe biztsítani kell a megyék (megyei önkrmányzatk) hatékny közreműködését Előírja, hgy a megyék meghatárzó szerepet kapjanak a területfejlesztési frrásk felhasználásának tervezésében a as frrásk területi krdinációja kapcsán A feni krmányhatárzat alapján megállapítható, hgy a krmányzatnak még nincs álláspntja a megyei önkrmányzat feladataira vnatkzóan as a fejlesztési frrásk felhasználása, azaz az peratív prgramk megvalósítása kapcsán. Ugyanakkr fnts kiemelni, hgy a fejlesztési frrásk felhasználásában a területfejlesztési törvény száms feladat ellátására ad lehetőséget a megyei önkrmányzatk számára. Megyei önkrmányzatk lehetséges szerepét a EU támgatásk felhasználása szempntjából vizsgáltuk. Közreműködő szervezeti feladatk ellátása például azn tevékenységeknél, melyek eldöntésére területi alapn is rendelkezésre állnak infrmációk (pl. jelenlegi ÉMOP tématerületek), illetve a Területi Fejlesztési Operatív Prgram, netán a prgramk tartalmától függően a többi peratív prgramk részeként. Hasnló funkció, mint amit krábban a megyei területfejlesztési tanácsk a kincstárral közösen elláttak a hazai támgatásknál. 18

19 Jelen feladat a megyei önkrmányzatk esetén prjekt kiválasztási feladatkat (amennyiben az IH delegálná a feladatt, amire van lehetősége), támgatási szerződéskötést és a támgatás felhasználás első szintű ellenőrzését jelenti. A menedzsment jellegű feladatk megvalósítását a Közgyűlés Hivatal végezné, míg Közgyűlés és Bizttságai döntéshzó testületként működnének. Ezen belül meghatárznák a támgatási feltételeket, döntenének a támgatásra javaslt prjektekről, illetve nymn követnék a hatáskörébe tartzó prgramk pénzügyi és fizikai előrehaladását. A feladatk ellátásáhz a reginális ügynökségek prgrammegvalósító kapacitásaiból javaslt a megyei önkrmányzat hivatalába személyeket átvenni, illetve a flyamatkat kiépíteni. Az átszervezés nem krlátzhatja a futó prgramkból származó elszámlási, beszámlási és fenntartási kötelezettségek teljesítését. A prgram megvalósítás előkészítéseként a tervezési feladatkra már jelen munkaszakaszban lehetne kapacitáskat átcsprtsítani. Amennyiben a krmány nem ad Közreműködő szervezeti feladatkat a megyei önkrmányzatknak és a támgatás felhasználását saját intézményrendszeren keresztül felügyeli, akkr a megyei önkrmányzatk tématerülettől függően az alábbi feladatkat végezhetik el: Integrált prjekteket szervezhetnek, melyek fő kedvezményezettje az önkrmányzat lehet és az ő döntése alapján nyújtanának be egy prjektcsmagt gyakrlatilag egy krdinációs szerepen keresztül megvalósuló támgatói szűrő szerep lenne, azaz az önkrmányzat által befgadtt és csmagba szervezett prjekteket lehet támgatni ezek többnyire lyan tevékenységek lehetnek, melyek a közszféra feladatait támgatják. Fnts, hgy ezen prjektcsmagknak is világs kritériumk alapján kell szerveződniük és kherensnek kell lenniük. Ezen tevékenység esetében szükség van prjektfejlesztési, illetve szervezési kapacitáskra. Helyi közösségvezérelt kezdeményezések krdinátra lehet, pl. a reginális innvációs plitika területén ez esetben felelne egy helyi stratégia kialakításáért, illetve megvalósításáhz biztsíthatja a lebnylító szervezetet (önkrmányzati hivatal). A támgatói ldalról ez egy közvetett támgatást jelent, azaz egy stratégia alapján megítélik a támgatást, amit a stratégiában jóváhagytt prjekt-kiválasztási szempntk alapján tvább szt a kedvezményezett társaság a prjektgazdáknak (ebben a frmában a helyi döntéshzó testületben legalább 50 % mértékéig nem krmányzati szereplők rendelkezhetnek képviselettel) Tvábbi prjektszintű kiválasztással kapcslats döntéshzatali és nem menedzsment jellegű feladatk a megyei önkrmányzatnál. Pl. területi peratív prgramnál mnitring bizttság által delegált feladatk, pl. albizttsági szinten prjekt-értékelési kritériumk meghatárzása, vagy netán nagybb méretű (jelenlegi rendszerben un. kiemelt prjekt) prjektekről döntés a támgatási kritériumk alapján A megyei önkrmányzat tvábbá partnernek tekint a kncepció és a prgramtervezés, valamint prgram végrehajtás srán minden lyan állami dekncentrált szervezetet, mely a megyei fejlesztési prgrammal összefüggő krmányzati, így EU támgatású prgram végrehajtásán dlgzik. Néhány kiemelt szervezet ezek közül: Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Vas megyei kirendeltsége, Nyugat-Dunántúli Reginális Fejlesztési Ügynökség, Széchenyi Prgramirda. A megyei önkrmányzatnak prgram/prjekt tervezési és megvalósítási feladatinak ellátásában lehetősége van a LEADER Helyi Akciócsprtk felhalmzódtt pályázat előkészítési és bírálati tapasztalatkra, térség-specifikus ismeretekre támaszkdni. Tvábbá indklt a terület-, és településfejlesztésben, településtervezésben dlgzó szakértők, szakmai szervezetek partnerségi, knzultációs fórumát biztsítani a kncepció megvalósulásának időszakában is, hgy a megye fejlesztésével kapcslats ötletek, vélemények flyamatsan megvitatásra kerüljenek. Tvábbi infrmációk a helyzetelemzésben találhatók. 19

20 6. A tervezési flyamat, a társadalmasítás és legitimáció leírása Az alábbi dkumentum összefglalót ad a területi alapn szervezett egyeztetésekről, illetve a kncepció első váltzatára adtt véleményekről és azk kezeléséről Járási fórumk A megrendezett járási fórumk időpntjai: nvember SÁRVÁR december 5. SZENTGOTTHÁRD december 5. KÖRMEND december 7. KŐSZEG december 12. SZOMBATHELY december 13. CELLDÖMÖLK december VASVÁR Mindegyik járási fórum azns módszertan szerint került lebnylításra, egy a főbb fejlesztési célkra a figyelmet felhívó elnöki felvezető után, a megye gazdasági-társadalmi-környezeti helyzetének néhány kiemelt jellemezője után bemutatásra került a megyei kncepció célrendszer, a főbb beavatkzási irányk, illetve - a települések által az előzetesen megküldött javaslatk alapján - az adtt térség közpntjára vnatkzó főbb fejlesztési javaslatk. Az egyeztetéseken szinte térségtől függetlenül az alábbi javaslatk hangzttak el Fnts a települések számára a tervezhetőség, hgy előre tudják a tervezni a fejlesztési prjektjeik megvalósítását, azk ütemezését. Fnts közlekedési hálózat krszerűsítése, hgy a kétsávs autóutak mellett az alacsnyabb rendű utak is krszerűsítésre, vagy magasabb szintű karbantartásra kerüljenek. Fnts a kistelepüléseken a lakhatás minimális feltételeit biztsító életkörülmények megteremtése, így a csapadékvíz-elvezetés megldása, ahl hiányzik a szennyvízkezelés megldása, az elérhetőség biztsítása, illetve ahl szükséges az ivóvízkezelés. A kistelepüléseken szükséges a lakssági szlgáltatásk fejlesztése illetve biztsítása még akkr is, ha azt a méretgazdaságssá piaci alapn nem indklja, mivel az alapszlgáltatásknál (pl. kiskereskedelem, szciális ellátás) az adtt település könnyen kiüresedhet. Fnts a mezőgazdaság, állattenyésztés krszerűsítése, illetve a termelés bővítése, valamint a helyi termékek feldlgzásának támgatása és piacra vitelének segítése. Utóbbihz közpnti szakmai támgatás szükséges, hgy kialakuljanak azk a márkák és a kapcslódó minősített termékek, amelyek mentén megvalósulhat piacra A települési önkrmányzatknak nincs kellő frrásuk a közutak karbantartására, ezrét szükséges annak a támgatása. Több esetben felmerült, hgy a meglévő kerékpárutakat is magasabb szintre kell emelni (pl. a murvás utak, vagy mezőgazdasági utak aszfaltzása), illetve különösen a turizmus számára alacsny frgalmi utakn javaslt a kerékpárút-hálózat kijelölése. Ezen fejlesztésekre Kőszeg, Csepreg, Bük térségben jelentek meg nagybb igények. Száms kistelepülésen vannak üres épületek, vlt isklaépületek, irdaépületek, netán szálldák, melyek hasznsítása jövőben célszerű lenne. A települések igényüket fgalmazták meg a munkahelyteremtés feltételeinek megteremtése érdekében, ami sk településen igényelhet kisebb iparterületek kialakítását (közmű 20

21 infrastruktúrával, megközelíthetőséggel való fejlesztését.). Az iparterületek fejlesztését sk helyen krlátzza, hgy az igazán alkalmas területek magántulajdnban vannak, akik nem érdekelt a munkahelyteremtés ösztönzésében, hanem az ingatlan minél magasabb árn való értékesítésére. Ezt a prblémát javaslt kezelni. A kistelepüléseken sk esetben maximum 8 sztálys végzettségű és többnyire tartós munkanéküliek vannak, akiknek jövőbeni és tartós fglalkztatásnak megldása kulcsfeladat. Ennek a közmunka csak egy kezdeti, de hsszú távn semmiképpen sem elégséges eszköze. Kistelepüléseken javaslt a szélessávú inf-kmmunikációs technlógiák elérhetőségének a biztsítása. Kemenesalján a jövőben is fnts, hgy az egészségügyi rendszer megkezdett krszerűsítése befejezésre kerüljön. Igényként megfgalmazták több településen a termálvíz fűtési célú hasznsításának az ösztönzése (pl. Vasvár) Középületek energia-takarékssági célú felújítását a jövőben is szeretnék a települések flytatni. Igényként jelent meg az ktatáshz, mindennaps testneveléshez kapcslódó infrastrukturális feltételek megteremtése (pl. tvábbi sprtcsarnkk építése) Több településen igényként felmerült a közösségi közlekedés feltételrendszerének javítása, ezen belül is a vasúti és buszközlekedés jbb összehanglása, végállmásk egymás mellé telepítése (pl. Vasvár, Kőszeg) A duális szakképzési rendszer megújításával fnts a szakképzés krszerűsítése, illetve képzési szint javítása, ami sk esetben újabb szakmák elsajátítását jelenti a meglévő mellett, hgy az egyes munkavállalók akár több munkakörben is alkalmazhatók legyenek. Bük és Sárvár térségben bővíteni kell a turisztikai kínálatt, mert kevés a gyógyfürdőn kívüli vnzerő, javaslt ez irányban a helyi települési kínálatba az elérhetőség javulásával a tágbab térségi, megyei szintű turisztikai kínálatt is kiajánlani, pl. Kőszeg, Szmbathely, Ják esetében. Ugyanakkr fnts a rekreációs turizmus infrastruktúrájának a fejlesztése (pl. kerékpárzás) Javaslt a Hegyhát-Őrség térségében a meglévő tavak fejlesztése, de mind inkább új és összehanglt turisztikai pzicinálása (Döröske, Gersekarát, Vadása, Szajk, Gébárt). A turizmus kapcsán megemlítésre került a tematikus utak fntssága, pl. Mária út, kerékpárutak, Kneipp parkk hálózata, melyek támgatása és jbb piaci pzicinálása fnts a jövőben. A megújuló energia felhasználás és termelés több településen igényként jelentkezi, de például a szélerőmű parkk létesítését adminisztratív akadályk krlátzzák. Az egyeztetéseken a fejlesztésplitikát érintően előjött, hgy miként kmpenzálják azkat a településeket, akik az elmúlt években nem hitelből fejlesztettek, hanem knszlidált gazdálkdást flytattak és az állam nem átvállalta át az adósságaikat. Ezek a települések úgy vélik, hgy knszlidált gazdálkdásuk flytán az elmúlt években kevesebb beruházást tudtak megvalósítani, mint azk akik hitelből fejlesztettek. 21

22 Beérkezett vélemények rendszerezése A megyei fejlesztési kncepcióban érdekelt helyi szereplők (önkrmányzati, civil és állami szervezetek), valamint a szmszéds megyék véleményét tartalmazza a táblázat a véleményekre adtt tervezői válaszkkal együtt. Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk Gencsapáti önkrmányzata: Bdrkós Ferenc plgármester, Dr. Görög István jegyző A évi Területfejlesztési Prgram gazdaságfejlesztési prgrampntja kiemelten kezelte az ipari és kereskedelmi tevékenységnek helyet adó telephelyek infrastruktúrájának bővítését, az ipari parkk szlgáltatásainak tvábbi fejlesztését. A prgramban meghatárztt 4 alprgram (innvatív gazdaság kiszélesítése, mikr-kis- és középvállalkzásk jövedelemtermelő-képességének erősítése, gazdasági együttműködés erősítése, befektetés-ösztönzés és telephelyi infrastruktúra fejlesztése) mindegyike a lehetséges kedvezményezettként határzza meg az ipari parkkat a prgram megvalósítása esetén. A 3.4. alprgram (Befektetés-ösztönzés és telephelyi infrastruktúra fejlesztése) kifejezett célként fgalmazta meg az összehanglt gazdaságfejlesztést a Szmbathely-Kőszeg tengely mentén. A évekre vnatkzó Területfejlesztési Prgram rendkívül szűkszavúan fgalmaz az ipari parkkkal kapcslatban, a munkaanyag tartalmazza a 100 hektár feletti (akár 600 alapterületű) egybefüggő ipari-lgisztikai közpnti célú területfejlesztést, de ebben csak a Szmbathely-Söptét, és Vát- Prpáct nevesíti. Önkrmányzatunk a 2068/2006. (IV.4.) Krm. határzat alapján kifejezetten gazdaság-és településfejlesztés, ipari terület kialakítása céljából kapta önkrmányzati tulajdnba a Gencsapáti 0100/1 és 0100/3 hrsz.-ú ingatlankat. A terület ipari területként történő hasznsítása Önkrmányzatunk kiemelt gazdaságfejlesztési célja, és egyetlen kitörési pntja. Ez kncepció és nem prgram, miközben szerepel benne az ipari parkk fejlesztési lehetősége. Ugyanakkr a prgram elsősrban a barnamezős területek ipari célú hasznsítására helyezi a hangsúlyt, Szendi Kata: Prmen turisztikai fórum javaslata Stratégiai cél a turizmus szektr szereplői közötti TDM szerű együttműködés erősítése és egy együttműködés alapú szervezetfejlesztés elindítása. Ennek keretében: A legfőbb feladat egy megalapztt, hsszú távú szervezetfejlesztés elindítása, egy, alapvetően a megye területét lefedő, térségi turisztikai desztináció menedzsmentszervezet felépítése. Ez a krdinációs szervezet képes lenne a párhuzamsságk kiiktatására, mely költségmegtakarítást és nagybb ívű fejlesztést vn maga után. Ideális egy lyan rendszer felállítása lenne, mely képes kihelyezett térségi irdák üzemeltetésére, közvetlen és hatékny kmmunikációra a sajtó munkatársaival, prgramcsmagszerű értékesítésre, valamint beutaztatásra, mivel az utazási irdák tekintetében ez a funkció hiánys. E szervezet főbb feladatai között lenne a márkaépítés, a szereplők krdinálása, a piacelemzés, az ajánlati elemek gyűjtése, a szakmai egyeztetés (pályázati tekintetben és a hatóságk irányába), a beutaztatás szervezése és az integrálás a turisztika területén. Ezzel együtt fnts feladat még a turizmus humán feltételrendszerének fejlesztése. Kiemelten a képzett szakemberek megtartása, a szakemberek kmpetenciáinak fejlesztése study tur-k, valamint jó gyakrlatk megismerése, tvábbadása által. A megyei területfejlesztési stratégia létrehzásával párhuzamsan Turisztikai desztináció menedzsment rendszer fejlesztése szerepel a kncepcióban, annak részletes működése a prgram szintű dkumentumban kerül kidlgzásra. A turisztikai fejlesztésekben a tréségi alapú vnzerő fejlesztés szerepel a prgramban. 22

23 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk javaslt elindítani egy részletes turisztikai helyzetfeltárást, ami alapját képezheti már 2013 őszén egy márkaépítés elindításának. Ezt követően december 31-ig megtörténhet azknak a turizmussal összefüggő kulcsprjekteknek a beaznsítása és kidlgzása, melyek a szereplők knszenzusára épülnek, és valós hatást fejtenek ki Vas megye fejlődésére. Sárvár várs, Sitke község és Prpác község Rsenfeld Istvánné csprtvezető Országs Szlvén Önkrmányzat: Rps Mártn elnök Vasi Őrtrny Közhasznú Egyesület LEADER HACS Sárvár: 274/2013(VI.13.) sz. határzata alapján: - Történelmi várskép megőrzése - belvársim reknstrukció tvább fejlesztése - idegenfrgalmi fejlesztések (infrastruktúra. és szabályzási elemek) - lakóterület fejlesztés - vízfelületek turisztikai fejl. - ipari parktól a 88.-as útig elkerülő út fejlesztése Sitke: 56/2013.(V.27) sz. képv. test. határzat alapján: - Sitke-Sárvár kerékpárút fejlesztés - Sitke-Sárvár közötti út 3 számjegyű úttá fejlesztése Prpác 35/2013.(V.28.) sz. képv. test. határzat alapján: - Prpác-Vát kerékpárút fejlesztés - Prpác-Vép erdészeti út felújítása. - Közúthálózat fejlesztése - A térség közúthálózatának fejlesztése. - turisztikai ptenciál fejlesztése - Szlvén nyelv, öntudat és kult. örökség megőrzése - idősellátás javítása - Kisipari tev. tám. a gyümölcsterm. és állattenyésztés terén A Vas Megyei Területfejlesztési Kncepció tervezetében lvasható átfgó célkkal, a megye fejlesztésiének stratégiai céljaival egyetértünk. Véleményünk szerint a vidéki térséget közvetlenül érintő stratégiai célk, mint a Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása és a Kistelepülések életképességének javítása célkitűzés alapján megfgalmazandó intézkedések hatéknyan fgnak hzzájárulni a kistelepülések prblémáinak rvslásáhz. A kncepció kistelepüléseket érintő fejezetei elegendő hangsúlyt fektetnek a munkahelyteremtésre, a természeti környezet megóvására, a megújuló energiahasznsítás bővítésére, a jövedelemtermelő képesség növelésére, a szciális ellátás, közlekedési kapcslatk és települések infrastrukturális fejlesztésére. A Vasi Őrtrny széles nyilvánsság mellett megalkttt Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának fő célkitűzései visszaköszönni látszanak a munkaanyagban, így az számunkra az kiegészítés nélkül elfgadható. A megvalósítás intézményrendszere fejezethez csak röviden az alábbiakat szeretném hzzáfűzni: A javaslatk a stratégiai fejlesztési területek meghatárzása kapcsán figyelembe vételre kerültek, de a knkrét prjekt szintű javaslatk az peratív prgramzási flyamatban kerülnek rögzítésre tvábbi egyeztetések és a rendelkezésre álló frráskerete ismeretében. A javaslatk a stratégiai fejlesztési területek meghatárzása kapcsán figyelembe vételre kerültek, de a knkrét prjekt szintű javaslatk az peratív prgramzási flyamatban kerülnek rögzítésre tvábbi egyeztetések és a rendelkezésre álló frráskerete ismeretében A javaslat figyelembe vételre került. A prgram szintű végrehajtási rendszerének kialakítás és működtetése alapvetően az rszágs szintű döntésektől függ, de a HACS-k tapasztalatainak figyelembe vétele javaslt a prgramzási rendszerben. 23

24 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk A prgram előkészítés és megvalósítás szakaszaiban a LEADER Helyi Akciócsprtk felhalmzódtt pályázat előkészítési és bírálati ismereteit, tapasztalatát, térségismeretét és nem utlsó srban kiépített infrastruktúráját nem felhasználni mérhetetlen pazarlás lenne. Csrba Jáns Nick plgármestere Vasvár alplgármestere: Tóth Balázs A kncepciót megalapzó megállapításkkal, illetve a fejlesztés fő irányaival, célkitűzéseivel alapvetően és összességében egyetértünk. Hiányljuk aznban a kisebb vársk mikrtérségeinek gndlunk itt elsősrban Répcelak, esetleg Bük, Csepreg, Vép fejlesztésére vnatkzó célmeghatárzáskat, fejlesztési elképzeléseket. Egyetértünk azzal céllal is, hgy a kistelepülések laksságmegtartó erejét növelni kell, megelőzve ezek elnéptelenedésének egyre erősödő tendenciáját. A kistelepülések népességmegtartásra tett törekvései aznban nem nélkülözhetik a megyei, illetve állami szintű szerepvállalást, például az általáns iskla, psta vagy az alapvető élelmiszerek, használati eszközök beszerzését lehetővé tevő kisbltk települési szintű biztsításában. A kistelepüléseken az alapvető szlgáltatásk hiánya napjaink felgyrsult életvitelében óhatatlanul a falvak kihalásáhz vezet. Az állami szerepvállalást ezért nem csak az általáns iskla legalább alsó tagzatn helyi szinten történő biztsításában, de a pstahivatalk esetében is fntsnak tartjuk. Az alapvető élelmiszerek, használati eszközök beszerzését biztsító kisblthálózat kialakulásáhz állami ösztönző rendszert esetleges pályázati struktúrában nyújttt anyagi támgatás lehetőségét tartjuk szükségesnek. Az átfgó és stratégiai célkkal egyet értünk, a gazdaság versenyképességének javításának, a fglalkztatás bővítésének kiemelt célnak kell lennie. A prgramalktás srán kell majd megtalálni azt a néhány területet, amelyre célszerű az erőfrráskat kncentrálni. Szerepel a kncepcióban és csak erősíteni kívánjuk azt a törekvést, hgy a versenyképesség javítása érdekében segítsük a helyi kkv-kat, illetve a vállalkzásk betelepítésénél a megye hátránys helyzetű térségei kiemelt figyelmet (magasabb támgatásintenzitást) kapjanak. Szükséges támgatni a vársk ipari területeinek infrastrukturális fejlesztését. (ahl elég barnamezős terület áll rendelkezésre, tt kevésbé) A kistelepülések népességmegtartó erejének megőrzése szempntjából a közlekedési infrastruktúra fejlesztése a legfntsabb tényező. A lermltt településközi alsóbbrendű utak karbantartása, fejlesztése az alapja minden tvábbi, kistelepülést érintő fejlesztésnek. Szövegszerű javaslat: 8. ld. 3. bekezdés Vnzó települési környezet kialakítása... Vársk knkrét felsrlásánál kérjük beírni: Vasvárn a Római sánc járhatóvá tétele Értelemzavaró megfgalmazás: A jövőkép és az átfgó cél kherenciája biztsíttt a jövőkép elérését szlgálják az átfgó célk. /13. ld., lap alja, táblázat felett/ A javaslatk a stratégiai fejlesztési területek meghatárzása kapcsán figyelembe vételre kerültek. A javaslatk a stratégiai fejlesztési területek meghatárzása kapcsán figyelembe vételre kerültek. Zala Megyei - a Pannn Járműipari és Mechatrnikai Kp. fejl. A kncepció 24

25 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk Közgyűlés Elnöke: megvalósítása tartalmazza a Manninger Jenő - Közúti és vasúti fejlesztések (M9, Sz.hely- Zeg./Zalaszentiván-Nagykanizsa vasút) javaslatt. - Kerékpárút hálózat egységesítése, a NY. GY-M-S Megyei Közgyűlés Elnöke: dr. Szakács Imre Községi Önkrmányzat Kisráks Bita Győző plgármester DUNÁNTÚLON. (kapcslódási pntk egyeztetése) - Az M86 és M9 gyrsfrgalmi utak valamint a Hegyeshalm Prpác vasút fejlesztése közös érdek! - A Győr-Pápa- Celldömölk- Szmbathely vasút fejlesztése, hárm megye (Veszprém is) érdekében áll. - Javasljuk a közös flyóink- Rába- Répce hasznsítása is jelenjen meg a végső váltzatban. - Belterületi utak fejlesztésének lehetősége (Azk az erőgépek amelyek napjainkban használatban vannak tönkreteszik utjainkat) - Külterületi utak javításának lehetősége ( A közmunkaprgram jelentős segítség, de csak cikluskra ldja meg a kérdést) - Faluk általáns fejlődésének lehetősége Pl.: középületek, isklák, Művelődési Házak,Sprtpályák felújítása, krszerűsítése A kncepció tartalmazza a javaslatt. A javaslatk a stratégiai fejlesztési területek meghatárzása kapcsán figyelembe vételre kerültek. Mg-i és Vidékfejlesztési. Hivatal kirend. vez: Hrváth Tivadar Nemeskcs: László Ervin plgármester Jánsháza: Keresztes István plgármester Iklanberény. Berényi Pál Szövegszerű mód jav: a 7.ldaln a természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása fejezetben a fglalkztatás intenzív tevékenységek között javasljuk, hgy a dísznövény termesztési ágazat fejlesztése is szerepeljen a végső váltzatban. Vezetékes szennyvízrendszer és tisztító megépítése Belvízelvezető rendszer felújításának flytatása ( kb 600 m ) Az Önkrmányzat tulajdnában lévő belterületi utak felületkezelése ( kb 1000 m) Az Önkrmányzat tulajdnában lévő külterületi utak felújításának flytatása Temető területének bővítése, út és kerítés megépítése Javaslm, hgy Vas Megye Területfejlesztési Kncepciója II. kötetének 2.3. pntjában (A fejlesztési célrendszer meghatárzása a megyén belül különféle sajátsságkkal rendelkező területi részegységekre) a 2. pntnál (Sárvár-Celldömölk térsége) kerüljön feltüntetésre Jánsháza neve is: Sárvár- Celldömölk- Jánsháza térsége. Ezt azzal indklm, hgy Jánsházán az elmúlt években több jelentős fglalkztató is megtelepedett, és a nemrég elfgadtt településrendezési tervben egy 70 hektárs iparterületet jelölt ki a képviselő-testület a település közvetlen közelében, a 8-as és a 84- es főutak kereszteződésénél. Jánsháza vnzáskörzete emellett átnyúlik Zala és Veszprém megyékre is. A 8-as főút fejlesztése tvábbi befektetéseket indukálhat településünkön. Ennek megfelelően kérjük javítani a térképet a 12. ldaln. Vízminőség javítása (pályázat flyamatban van) Szennyvízcsatrna kiépítése A kncepció tartalmazza a javaslatt. A javaslatk a stratégiai fejlesztési területek meghatárzása kapcsán figyelembe vételre kerültek, de a knkrét prjekt szintű javaslatk az peratív prgramzási flyamatban kerülnek rögzítésre tvábbi egyeztetések és a rendelkezésre álló frráskerete ismeretében A javaslat figyelembe vételre került a kncepció kialakításánál. A javaslatk a stratégiai fejlesztési 25

26 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk plgármester Káplna bővítés (tervek készen vannak) területek Magastető építése az önkrmányzati hivatal épületére meghatárzása Járda építés a Béke utcában (terv elkészítve) kapcsán figyelembe vételre kerültek, de a knkrét prjekt szintű javaslatk az peratív prgramzási flyamatban kerülnek rögzítésre tvábbi egyeztetések és a rendelkezésre álló frráskerete ismeretében Vas Megyei Knzultációs Fórum A priritásk aznsítása (Módsítási A priritásk az átfgó fejlesztési célk és azk stratégiai javaslatk dőlt részcéljai mentén kerülnek kijelölésre. betűvel szedve.) 1. K+F+I, KKV fejlesztése, Oktatás: Munkahelyteremtés és jövedelem növelése;.megyei kiemelt ipar és gazdaságfejlesztések - megyei gazdasági kitörési pntkhz, szektrkhz és iparágakhz kapcslódó integrált gazdaságfejlesztések, telephelyfejlesztés és kapcslódó kmplex beruházásk támgatása Iparfejlesztés, ipari munkahelyteremtés és reginális lgisztikai szlgáltató közpnt kialakítása a K+F+I tevékenységek fejlesztésével és a kapcslódó háttérberuházásk megvalósítása Szmbathely Funkcinális Várstérségében. Klaszter alapú vállalkzásfejlesztés és kkv-k exprtképességének a javítása Vállalkzásfejlesztési és befektetés-ösztönzési intézményrendszer megújítása Szakmai képzési rendszer megújítása Közktatási-nevelési rendszer készségfejlesztést szlgáló módszereinek fejlesztése Egészséges ember - Munkavállalók mentális és fizikai állaptának javítása 2. Mezőgazdaság, Környezet, Egészséges életmód, Turizmus, Energetika,: Természeti erőfrrásk fenntartható hasznsítása Mezőgazdaság fejlesztése, ezen belül is zöldség, növénytermesztés és feldlgzás, valamint tárlás értékesítés kmplex rendszerének a létrehzása, háztáji termelés bővítése Turisztikai térségek kmplex fejlesztése Megújuló energiafrrásk hasznsítása Barnamezős várs rehabilitáció A javaslatk figyelembe vételre kerültek, és a kncepció egyes fejezeteinek általáns tartalmi szintjéhez igazdva beépítésre kerülte a dkumentumba. 26

27 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk megyeszékhelyen és várstérségekben Építészeti örökség integrált védelme a helyi gazdaság fejlesztésével összehanglva, a vársi szövet megújításával. Épületek, energiaellátó rendszerek energiahatéknyságának javítása Környezeti állapt javításáhz kapcslódó jelentősebb beruházásk megvalósítása (hulladékgazdálkdás, szennyvízkezelés, nagyvársk egészséges ivóvízellátása, árvízvédelem, természetvédelem) Az egészségtudats életmódt szlgáló tevékenységek és a szlgáltatáskat nyújtó infrastruktúrák fejlesztése, újraélesztés ktatás kiterjesztése 3. Vidékfejlesztés, Fglalkztatás, Szciális ellátás: Kistelepülések életképességének javítása Szciális alapú fglalkztatás rendszerének kialakítása Fglalkztatás bővítése a kistelepüléseken Kistelepülések alap-infrastrukturális (vízellátás, szennyvízkezelés, útkrszerűsítés) fejlesztése és értékmegőrzése (helyi értékek, településképek, zöldfelületek) Térségi alapn szervezett szciális, egészségügyi alapszlgáltatás fejlesztése, működtetése 4. Közlekedés: Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése Közúti közlekedés Vasút-hálózat fejlesztése Közösségi közlekedés Intermdális csmópnt valamint integrált közösségi és alternatív közlekedési rendszer kialakítása a kapcslódó infrastrukturális beruházásk megvalósításával. Kerékpárs közlekedés 5. Nemzetközi együttműködések: Megyén belüli és kívüli kapcslatk erősítése Határ menti együttműködések, Ausztria, Szlvénia irányába A vidékkel harmóniában fejlődő, mdern és szlgáltató megyeszékhely fejlesztése révén az rszághatárn túlnyúló vnzáskörzettel és skldalúan képzett népességgel rendelkező közpnti szerep kialakítása Nemzetközi együttműködések A testület egyhangúlag az alábbi határzatkat hzta: 27

28 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk 1/2013. (V. 23.) MTKF számú határzata 1. A Vas Megyei Területfejlesztési Knzultációs Fórum testülete a Vas Megyei Területfejlesztési Kncepció (VMTfK ) készítésének jelenlegi helyzetéről szóló tájékztatót a Priritásk aznsítása c. fejezethez tartzó Szmbathely MJV Önkrmányzata által tett módsító javaslatkkal együtt tudmásul veszi. 2/2013. (V. 23.) MTKF számú határzata 1. A Vas Megyei Területfejlesztési Knzultációs Fórum testülete a Szmbathely Megyei Jgú Várs Hsszú távú településfejlesztési kncepciót megalapzó tanulmány készítési flyamatának aktuális állásáról című beszámlót tudmásul veszi. 2. A Vas Megyei Területfejlesztési Knzultációs Fórum testülete a Szmbathely Megyei Jgú Várs Hsszú távú településfejlesztési kncepció megalapzó vizsgálat munkaanyagát jóváhagyja, azt véglegesítésre ajánlja. 3. A Vas Megyei Területfejlesztési Knzultációs Fórum testülete javaslja, hgy a Megyei Területfejlesztési Kncepció javaslattevő anyagába a Vas Megyei Önkrmányzat építse be Szmbathely MJV várs tervezett beavatkzási prgramjait, és egyúttal felkéri a Vas Megyei Közgyűlés Elnökét, hgy a szükséges dkumentumkat terjessze elfgadásra a Vas Megyei Közgyűlése elé. 4. A Vas Megyei Területfejlesztési Knzultációs Fórum testülete javaslja Szmbathely MJV Önkrmányzata számára, hgy a várstérség fejlődésének szerves fejlődése érdekében a fejlesztési terveinek kidlgzását lehetőség szerint terjessze ki Szmbathely várstérségére, és felkéri Szmbathely MJV Plgármesterét, hgy az ehhez szükséges dkumentumkat terjessze elfgadásra Szmbathely MJV Önkrmányzata Közgyűlése elé. 3/2013. (V. 23.) MTKF számú határzata 1. A Vas Megyei Területfejlesztési Knzultációs Fórum testülete a Tájékztatás a Szmbathely Megyei Jgú Várs és Oberwart vársk közötti térségfejlesztési munkacsprt felállításáról című tájékztatást tudmásul veszi. 2. A Vas Megyei Területfejlesztési Knzultációs Fórum testülete javaslja Szmbathely MJV Önkrmányzata számára, hgy a várstérségre vnatkzó fejlesztési tervek kidlgzását lehetőség szerint terjessze ki az ausztriai határ menti településeire is. 1. A Vas Megyei Területfejlesztési Knzultációs Fórum testülete a Javaslat közös állásfglalás kialakítására a Szmbathely, Söpte, Gencsapáti települések területére tervezett 28

29 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk Szmbathely Északi iparterület Országs Területrendezési Terv szerinti öklógiai magterület besrlásának megváltztatásáról című tájékztatót megtárgyalta. 2. A Vas Megyei Területfejlesztési Knzultációs Fórum testülete felkéri Kvács Ferencet a Vas Megyei Közgyűlés Elnökét - Vas Megye Önkrmányzata nevében - és Dr. Puskás Tivadart Szmbathely Megyei Jgú Várs Plgármesterét - Szmbathely Megyei Jgú Várs Önkrmányzata nevében -, közösen kérelmezzék a jelenleg flyó Országs Területrendezési Terv módsításában a Szmbathely 019/1. 019/4. 019/5. 019/7. 019/8. Hrsz. alatti és a Gencsapáti 0100/ / / /5. hrsz. alatti és a Söpte 0104/ /2. hrsz. alatti területek Öklógiai hálózat magterület övezeti besrlásból a Települési térség területe övezeti besrlásra váltztatását, így biztsítva a megyei rendezési terv módsítását, hgy megvalósíthatóvá váljn a várs és a várskörnyék gazdasági fejlesztési elképzelése. 3. A Vas Megyei Területfejlesztési Knzultációs Fórum megbízza az Fórum Elnökét - Dr. Puskás Tivadart Szmbathely Megyei Jgú Várs Plgármesterét -, hgy a 2. pntban fglalt kérelmet juttassa el az OTRT módsításában résztvevő Országs Építésügyi és Településrendezési Tanács Területrendezési és Településügyi Fősztályának. M9 Térségfejlesztési Tanács Vasi TIT Simn Zltán 5/2013. (V. 29.) M9TFT számú határzat Az M9 Térségi Fejlesztési Tanács elfgadja az M9 gyrsfrgalmi út megyei fejlesztési kncepciók javaslattevő fázisában való megjelenítéséről szóló tájékztatót. hivatkzással a területfejlesztésről és területrendezésről szóló évi XXI. törvény 15. (4) pntjára váltzatlanul javaslja, hgy a készülő megyei fejlesztési kncepciókban és prgramkban hangsúlysan jelenjen meg az M9 gyrsfrgalmi út megvalósításának szükségessége. 1. Nem frmális felnőttképzések (felzárkóztató, szinten tartó, műveltség-, és megtartó képesség növelő) és azk mbilitásának biztsítása. A vidék megtartó képességének fkzása nem frmális (kulturális, ismeretterjesztő) képzések, előadássrzatk, tájltatás révén. 2. A területfejlesztés célrendszeréhez és megvalósításáhz kapcslódó, független területfejlesztési, településfejlesztési, urbanisztikai szakmai szervezet (tanács, egyeztető fórum) és események (knferenciák, nyári egyetem, tervezőtábrk) rendszeres, tervszerű kialakítása és megvalósítása évente, a teljes időszakban. A javaslat figyelembe vételre került a kncepció kialakításánál. A javaslat figyelembe vételre került a kncepció kialakításánál. A prjekt szintű javaslat az peratív prgramzásnál kerül figyelembe vételre. Vas Megyei Hrgászszövetség Az általunk javaslt hrgászvíz rehabilitációk az Európai Unió Víz Keretirányelvvel összhangban a felszíni vizek jó állaptának fenntarthatóságát szlgálja. A helyzetelemzés helyesen ismerteti, hgy jelentős értéket képviselnek az élővízflyásk (pl. Rába, Pinka, Kerka), melyek megóvása közös cél. Az élővízflyáskban található őshns halfauna alakulása A flyóvizek kezelése a kncepcinális szinten illesztésre került a prgramhz. A részletes tartalmi 29

30 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk tekintetében sajns több külső körülmény negatív váltzása miatt már napjainkban is észlelhetőek prblémák, mely a reális helyzetkép megismeréséhez feltétlen szükséges. Flyóvizek általáns prblémája: Általáns prbléma szinte minden természetes vízflyásunk esetén, hgy a rendszerváltás előtti flyószabályzásk, és a napjainkba jelentkező csapadékmennyiség csökkenése, valamint annak hektikus elszlása miatt drasztikus mértékben lecsökkent azk vízszintje. A vasi flyóvizek hltágai napjainkra a gyenge vízellátttság miatt eliszapsdtak, eutrfizálódtak, melynek eredményeként kiváló ívóhelyek, hal bölcsők szűntek meg. Az alacsny vízállás és a halak életterének szűkülése mellett jelentős számú - több tízezres rendszeresen és időszaksan hazánkban tartózkdó, fészkelő krmrán /kárókatna/ tizedeli vizeink halállmányát és ebből nagy arányban a növendék, fiatal halak állmányát. Tájékztatásul jegyezzük meg, hgy egy krmrán napi halfgyasztása 0,5-0,8 kg között mzg és az utlsó tudmánys felmérés szerint ezek a madarak Magyarrszágn évente, mintegy 2400 tnna halat fgyasztanak el. A flyóvizeinken létesített erőművek felújításakr a tulajdnskat kötelezik hallépcsők létesítésére, melyek a beruházásra rendelkezésre álló költségkeret miatt nem minden esetben a legelőnyösebb váltzatban készülnek el és csak elvi szinten szlgálják a halak számára az átjárhatóságt. Az általáns prblémák mellett Szövetségünk - a teljességigénye nélkül - néhány speciális megldásra váró prblémára kívánja felhívni a figyelmet az alábbi természetes vizek esetén: Marcal flyó: któberében történt vörösiszap tragédia miatt a Marcal flyó Vas megyei szakaszán az élővilág teljesen kipusztult. A terület vörösiszap mentesítése a területi adttságknak megfelelően részben megtörtént, de a flyó élőhelyeinek rehabilitációja elmaradt és a javuló vízminőség ellenére még az üledékben találhatóak nehézfémek maradványai. A vasi szakaszn általáns halászati és hrgászati tilalm van életben. A halmnitringzást végző kutató intézetek is lassan javuló revitalizálódásról számlnak be. A Sprthrgász Egyesületek Vas Megyei Szövetsége előkészített és szakmai szervekkel egyeztetett tervekkel rendelkezik a flyó revitalizáció részbeni meggyrsítására. Javaslat: Felső szakaszi eutrfizálódtt vizes élőhelyek renaturálása a rigácsi és a zalaszegvári közúti hidak környékén. Pntszerű beavatkzással, surrantós duzzasztással, természetes szaprdásra alkalmas vizes élőhelyek létrehzása. Kdó - és Cinca patak trklatában új ívóhelyek és halbölcsők kialakítása trklat előtti mederszélesítéssel, és szintén pntszerű surrantós duzzasztással. Rába flyó: A helyzetelemzésben is kiemelt jelentőséggel bíró környezeti knfliktus a megyében a Rába habzása, amely tíz éve tartó szennyezésnek az eredménye. A Rába és a Lapincs javuló vízminősége ellenére a halállmány szaprulatában jelentős nymt hagytt az évekig tartó szennyezés, melyet a fgási adatk is egyértelműen alátámasztanak. Szövetségünk az elmúlt években db/év őshns előnevelt halat /jászkeszeg, csuka, süllő, dévérkeszeg, nyurgapnty stb./ telepített a flyóba az elmaradt szaprulatk pótlására. javaslatk a megyei fejlesztési prgram készítése srán kerülnek figyelembe vételre. 30

31 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk Hsszú távn a mesterséges pótlás is csak, akkr lehet eredményes, ha az ívó helyek visszaállításra kerülnek, mert a krmrán jelenlét a Rába flyón kzza a legnagybb pusztítást. Javaslat: A Rába flyó hltágainak renaturálása, hgy a természetes szaprdó helyek és halbölcsők, valamint a flyó szennyeződéséből adódó terheltség kicsapdázására megfelelő helyszínekkel rendelkezzen ismét a flyó. A hltág beflyók és kiflyók iszapeltávlítás, áramlási visznyainak helyreállítása. A területi adttságk miatt Szövetségünk a magyarlaki és a nicki hltág karbantartására rendelkezik előkészített tervekkel. A flyó kmplex /természetvédelemi, hrgászati, turisztikai stb/ átfgó fejlesztése lenne indklt a térség érintetteinek bevnásával. Pinka patak: Az elmúlt években Szövetségünk több hrgászturisztikai és flyó rehabilitációs fejlesztést valósíttt meg a Pinka patakn. Az idei évben a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság EU-s támgatással valósítja meg Prnóapátiban egy hltág újjáélesztését és Felsőcsatárn egy hallépcső kiépítését a Szövetség törekvéseivel összhangban. A megkezdett flyó rehabilitáció flytatása tudna lenni Szövetségünk által szintén már előkészített szenpéterfai szakaszn található árapasztó csatrna rehabilitációja. Sajns kis és középvízhzam idején az árapasztó csatrna gyakrlatilag csak az acélcsövön keresztül kap vízpótlást. Az aszálys időszakban vízmzgás alig észlelhető, csak a mélyebb fenékrészeken található kisebb-nagybb kiterjedésű vízfelület. Az állandó jellegű vízátflyás hiánya csak fkzza a meder jelentős benőttségét, ami kársan kihat a meder vízemésztő képességére, a mértékadó árvízhzam kiöntés nélküli levezethetőségére. Javaslat: A Pinka főági csatrna szakaszán lyan művek építése, mely a mederben hagyandó vízhzam mellett is biztsítani tudja a vízi élővilág számára a vízi életteret, a menedékhelyet, mint az erőmű üzemvíz csatrnájának betrkllása alatti Pinka mederszakaszn, valamint az állandó vízbrítás mellett a vízi növényzet karbantartását, leflyási visznyk ptimális keretek közötti tartását. A tervezett fenékküszöbök kőrakatból készített átjárható vízlépcsők surrantó kialakítással. Stabilizálásukra kétsrs lépcsősen lehajttt facölöpös szádlás kerül betervezésre. A hallépcső kialakítása is megldásra váró prbléma az sztrákkkal közösen. Répce flyó: A flyó büki szakaszán Szövetségünk a helyi önkrmányzattal összefgva saját erőből két vízjgi engedéllyel rendelkező vízvisszatartó surrantót épített ki a évben, melyek azóta is pntszerűen jól szlgálják a térségben jelentkező hrgászati igényeket az egyre csökkenő vízszint ellenére. A Csepregi és Büki Önkrmányzattal együttműködve előtervezésre került a térségben található Répce szakaszk renaturálsának terve, mely pályázat hiányában megvalósításra vár. Javaslat: A tervek szerint Csepregnél a Répce árapasztó csatrna, valamint Büki övcsatrna lehetséges vízgazdálkdási, természetvédelmi és környezetvédelmi szempntk alapján történő flyamats vízellátása, vízutánpótlása lenne megldható. A vízpótlás eredményeként megvalósulhatna a jelenleg szintén 31

32 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk kiszáradt büki Répce hltág rehabilitációja. A fejlesztések a térségbe érkező turisták hrgászati igényeit is ki tudnák szlgálni, mely napjainkban nem megldtt. Vas megye a természetes vizek mellet száms közcélú -és hrgászati hasznsítású tóval rendelkezik, melyek fejlesztési támgatásk hiányában vízterület fenntartási -és karbantartási prblémákkal rendelkezik. A tavak tulajdnsai többségében önkrmányzatk, illetve hrgászszervezetek. Sajns Vas megyében élő prbléma, hgy külföldi magánszemélyek, illetve gazdasági társaságk is tulajdnlnak víztárzókat, halastavakat, melyek néhány kivételével lepusztult állaptban vannak érdemi kihasználtság nélkül és száms hatósági prblémával. A tavak vízpartjának fejlesztése érdekében több kis prjektek indítása lenne célszerű az utak, parklók rézsük karbantarására, kíméleti területek és ívóhelyek kialakítására, valamint padk, pihenő helyek, infrmációs táblák elhelyezésére. Vasívíz Zrt Középtávú stratégiai prjektprgram Ez a prgram a VASIVÍZ ZRt. által tervezett lyan fejlesztéseket tartalmazza, amelyek vagy túlmutatnak a társaság közvetlen működési keretein, de annak hatéknyabbá válását szlgálják, vagy más szervezetekkel, tulajdns önkrmányzatkkal való együttműködést, illetve külső frrásk bevnását igényelik. Ezen prgramk megvalósulása jelentős mértékben függ a pályázati lehetőségek, illetve a közvetlen gazdasági környezet alakulásától is. 2.1 Fedett uszda és termálfürdő fejlesztése A prgram fő irányai: Nappali kórház fejlesztése, a rendelkezésre álló magas szénsavtartalmú gyógyvíz felhasználása szív- és érrendszeri betegségek kezelésére, valamint ivókúra frmában történő hasznsítása. A fedett uszda és termálfürdő technlógiai, építészeti, energetikai (alternatív energia felhasználása) épületgépészeti, és szlgáltatásfejlesztése a GÁSPÁR Kft. által készített tanulmányterv, és annak aktualizálása, módsítása alapján. Az ún. vegyeshasználatú épület fejlesztése, szállda célú átalakítása és bővítése. Az uszda és termálfürdő fejlesztése teljes mértékben függ a pályázati frrásk megnyílásától (A VASIVÍZ ZRt. legfeljebb az önrész finanszírzására lehet képes), és Szmbathely MJV Önkrmányzatával történő teljes együttműködés mellett valósulhat meg. Feltétlenül figyelembe kell venni a kmplexum fejlesztésének pzitív hatásait a megyeszékhely idegenfrgalmi-, sprt-, kulturális-, egészségügyi- és infrastrukturális helyzetére. 2.2 Régi víztrny újrahasznsítása Ez a létesítmény jelenleg használatn kívüli, ipari muzeális értéket képviselő közművagyn, melynek krhű helyreállítása és turisztikai célú hasznsítása (pl. helytörténeti múzeum, látgató közpnt, kilátó kialakítása) a víztrny körüli terület tvábbi fejlődését is szlgálhatja (pl. egykri szabadtéri színpad reknstrukciója, stb.) Megvizsgálandó a prgram illeszkedése a vársi fejlesztési elképzelésekhez (IVS), illetve kiterjesztésének lehetősége a környező területre. 2.3 Ügyfélszlgálati irda felújítása A javaslatk a stratégiai fejlesztési területek meghatárzása kapcsán figyelembe vételre kerültek, de a knkrét prjekt szintű javaslatk az peratív prgramzási flyamatban kerülnek rögzítésre tvábbi egyeztetések és a rendelkezésre álló frráskerete ismeretében 32

33 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk A meglévő ügyfélszlgálati irda mai kr elvárásainak megfelelő belsőépítészeti és technikai-infrmatikai fejlesztése, illetve a Szmbathely, Rákóczi Ferenc utcai telephelyen történő kncepcinális elhelyezése (pl. az ebédlő épületének bekapcslása). A tanulmányterv a régi épület bntásával egy új, ügyfélbarát környezet kialakítását teszi lehetővé. A végleges prgram kialakítása srán egyeztetés szükséges a várs önkrmányzatával. 2.4 Integrált vállalatirányítási rendszer bevezetése A meglévő rendszer tvábbfejlesztése, illetve összehanglása a társaságnál meglévő egyéb infrmatikai rendszerekkel (pl. ELO dkumentumkezelő, MIR, stb.), a prjekt teljes körű kidlgzása, a szükséges hardver-fejlesztések realizálása. 2.5 Közpnti irdaház építése a szennyvíztisztító telep mellett A jelenlegi telephelystruktúra racinalizálása évi kb millió Ft-s költségmegtakarítást tesz lehetővé. Tervezzük a közpnti irdaház kialakítása érdekében területek adás-vételének lebnylítását, illetve az építés megvalósítását. 2.6 Viziközmű rendszerek reknstrukciója és fejlesztése Az önkrmányzati és saját tulajdnú viziközmű rendszerek reknstrukciója, illetve fejlesztése a stratégiai beruházási tervben rögzítettek szerint kerül megvalósításra. Ezek a prgramk teljes egészében saját finanszírzásban valósulnak meg a társaság könyveiben nyilvántarttt közmű és működtető vagyn amrtizációjának, a szennyvízdíjban szereplő eszközhasználati díjnak, a beszedett közműfejlesztési hzzájárulásnak felhasználásával. A tervezett beruházásk kiterjednek a viziközművek teljes struktúrájára, és lefedik a szlgáltatási terület (Vas Megye) teljes egészét. Kiemelt célk: vízmű gépházak kmplex reknstrukciója víztermelő kutak reknstrukciója, vízbázis védelem ivóvízhálózatk (elsősrban NA 500 ac csmópntk) reknstrukciója szennyvízcsatrna hálózatk reknstrukciója szennyvízátemelők felújítása, krszerűsítése idegen vizek kizárása a csatrnahálózatból irányítástechnikai rendszerek fejlesztése, egységesítése a vízellátás és a csatrnázás területén egyaránt nagy értékű speciális járművek és berendezések beszerzése mindkét szlgáltatási területen A prjekt tervezett költsége: e Ft e Ft/év A prjekt tervezett időpntja: között minden évben az üzleti tervben megvalósítva 2.7 Energetikai beruházásk A szlgáltatás energiaköltségét csökkentő energetikai beruházásk megvalósítása az alternatív (megújuló) energia felhasználásával. A fejlesztések a pályázati lehetőségek megnyílásával valósulhatnak meg. A társaság a szükséges önerő biztsítására képes, de a környezetvédelmi szempntk figyelembe vétele mellett szükség van a megtérülés biztsítására is. A prjekt tervezett időpntja: között, a pályázati 33

34 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk lehetőségektől függően 2.8 Vízminőségjavító prgramk, új szennyvízelvezető- és tisztítórendszerek A VASIVÍZ ZRt. mint üzemeltető szervezet szaktanácsadással és a prgramk lebnylításában való közreműködéssel aktívan részt vesz az önkrmányzatk által megpályázható vízminőségjavító prgramk, illetve szennyvízelvezető és -tisztító rendszerek kiépítése előkészítésében és megvalósításában. Bük Várs Plgármesteri Hivatal: Szabó András aljegyző UTIRO LEADER egyesület: Blfán Csaba elnök Vasi Őrtrny Leader Egyesület 1. Állandó vízfelületű árvíztárzó kialakítása 2. Bükfürdő közpnti park, szabadidőpark kialakítása 3. Idősek tthna bővítése 4. Élménypark megközelítésének fejlesztése 5. Bükfürdő- Bük új belterületi részeinek csapadékvíz rendszerének kiépítése 6. Bük kerékpárút hálózatának bővítése Acsád és Sajtskál irányába 7. Bük, és környező települések szennyvízhálózat kiépítése, helyi szennyvíztelep bővítése, kapacitás növelése 8. Bük településen átmenő 4 számjegyű fő utak, kerékpárutak felújítása, légkábel rendszer átépítés 9. Répce hltág turisztikai hasznsítása ( pisztrángs, tanösvény) 10. Vársgazdálkdási feladatk ellátásáhz eszköz beszerzés Az UTIRO LEADER Egyesület elnöksége Vas Megye Területfejlesztési Kncepciójával egyetért, tevékenységével támgatja az abban fglalt célkitűzéseket. Életminőség javítás: Az egyik legjelentősebb prbléma az elöregedés, elnéptelenedés, amelynek hatásait csökkenteni szükséges. Kapcslódó intézkedésjavaslatk: - Szciális, támgató rendszerek kiépítése a rászrulók számára - Minőségi szabadidő eltöltési- és rekreációs környezeti fejlesztések - Településkép, faluközpnt, települési közösségi infrastruktúrafejlesztés - Közbiztnság fejlesztés Értékőrzés, alktás: Ezen célkitűzés a térségi identitás szempntjából fnts fejlesztési terület, amely az életszínvnal és életminőség alakulására közvetlenül és közvetett beflyással bír. Kapcslódó intézkedésjavaslatk: - Természeti és épített örökség megőrzése - Történelmi emlékekre, népművészeti, kulturális és vallási értékekre épülő identitás erősítése Gazdaságfejlesztés: A térség fejlődésének kulcsszereplői a turisztikai szlgáltatók, az A javaslatk a stratégiai fejlesztési területek meghatárzása kapcsán figyelembe vételre kerültek, de a knkrét prjekt szintű javaslatk az peratív prgramzási flyamatban kerülnek rögzítésre tvábbi egyeztetések és a rendelkezésre álló frráskerete ismeretében Alapvetően az Egyesület saját prgramját küldték el az egyeztetés részeként. A kncepció célrendszeri szintjén a javaslatk összhangban vannak. A prgramzási flyamatba javaslt a knkrét prjekt szintű javasatkat, illetve szervezeti megldáskat illeszteni. 34

35 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk egyéni vállalkzók, a mikrvállalkzásk. Munkahelyteremtő képességük javítása alapvetően meghatárzza a térségi életszínvnalat. Nem csak a jövedelem biztsítása a funkciójuk, hanem a helyben elérhető szlgáltatásk biztsítása is, ezért támgatásuk kiemelt cél és priritás a következő tervezési időszakban is. Kapcslódó intézkedésjavaslatk: - Tradicinális vidéki gazdasági tevékenységek és helyi termék előállítás támgatása - Gazdasági környezet fejlesztése - Turisztikai szlgáltatásk fejlesztése Társadalmi tőke erősítése A belső khéziót, társadalmi összetartzást célzó intézkedések az egymástól való elszigetelődést, a települések kiüresedését kívánják megakadályzni. Kapcslódó intézkedésjavaslatk: - Képzés - Rendezvény Fejleszteni szükséges a térségben működő szervezetek együttműködéseit. Sk esetben ez az átfedések kiküszöbölését is szlgálhatja, de elsődleges célja a külön-külön végzett tevékenységek hatásfkának növelése. Nyitni szükséges a határainkn túli szervezetek irányába is. Az együttműködések célja a tapasztalatcserétől a közös prjektek lebnylításáig kell, hgy terjedjen, kihasználva a határmenti előnyeit. Az együttműködések előnyei nem csak a közösségépítő hatásukban mutatkznak meg, hanem javítják a nagybb vlumenű elképzelések megvalósulását, azáltal, hgy az amúgy szűkös lehetőségekkel bíró kis szervezetek egymással összefgva, közös költségvetést létrehzva, többszörös frráskkal rendelkeznek. Növekvő hangsúlyt kell fektetni a munkahelyek megőrzésére, valamint a megújuló energetikai fejlesztéseket célzó prjektek támgatására. Ezek az intézkedések adják az alapját a laksság jövedelemtermelő képességének, valamint a költségeik csökkentésének. Magas támgatási intenzitással meghirdetésre kerülő vállalkzási tevékenység létesítésére, fenntartására irányuló támgatási rendszer működtetése szükséges. Turisztikai beruházásk ösztönzése a környék turisztikailag vnzó attrakcióinak rendbetételével, megteremtésével, valamint az infrastrukturális feltételek javításával lehetséges. Ide értve az utak rssz állaptát, a vendéglátóhelyek alacsny színvnalát, valamint a helyben elérhető egyéb váltzats szlgáltatás hiányát. Fejlesztési ptenciál az alábbi területeken érhető el a térségben: lvas- és vadász ágazat, ökturizmus, kulturális örökségek bemutatása, gasztrnómia A fejlesztések megvalósításának segítése érdekében előfinanszírzási rendszer feltételeinek megteremtése szükséges. Ennek hiányában a lehívható frrásk jelentős része kihasználatlan marad. 35

36 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk Bízunk benne, hgy a jövőben részletesen kidlgzásra kerülő stratégiák előrelépést jelentenek majd mind a térségben működő szervezetek munkájának összehanglására, mind a települések igényeinek felkarlására vnatkzóan. Vas Megye Területfejlesztési Kncepciójában lvasható irányk ennek megvalósulását szlgálhatják. Egyesületünk részletesebb helyzetfelmérési adatkkal és elképzelésekkel a márciusában induló a saját stratégiájának felülvizsgálata srán létrehztt anyagkkal, infrmációkkal tud hzzájárulni a Kncepció tvábbdlgzásáhz. A jelenleg elérhető évi HVS csatlásra került. Sághegy Leader Egyesület Az Országs Fejlesztési és Területfejlesztési Kncepció és Vas Megye Területfejlesztési kncepciója tárgyú anyagk Vas megyére vnatkzóan tartalmazzák a jövő fejlesztési irányvnalát. Főként a várskra és a hzzájuk tartzó település környezetre, térségekre fgalmazzák meg a kitörési lehetőségeket, mely elképzelések a megye fejlődését célzzák meg. A Sághegy Leader Egyesület tervezési területe 58 település. Répcelak az egyetlen várs. Jánsháza, Ikervár és Rábapaty kivételével kistelepülésekről beszélünk. A területfejlesztés irányelvein túl, saját Vidékfejlesztési Stratégiánkban fgalmaztuk meg a vidékfejlesztés főbb szempntrendszerét. A vidékfejlesztés irányvnala a falvakban élő vállalkzásk, bejegyzett civilszervezetek és önkrmányzatk által megfgalmaztt elképzelések, prjektötletek alapján került kialakításra. Elsődleges szempnt a gazdaságélénkítés. A Sághegy Leader Egyesület Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának jövőképe a Sárvári és Celldömölki Kistérségre egy lyan elképzelést jelenít meg, ahl a jelenlegi gazdasági fejlődés dinamikus emelkedésbe kezd, növekvő életszínvnalat, javuló életminőséget eredményez. A vidéki életfrma, a megújult falukép, a természeti, kulturális és épített örökség megőrzése mellett fennmarad. A szlgáltatói és vállalkzói színvnal emelkedése, a helyi fgyasztás növekedése, a jövedelemszerzési képesség kedvező alakulása, a javuló életminőség lehetősége és környezettudats életmód következtében a fiatalk elvándrlása csökken, a demgráfiai mutatók kedvezően alakulnak. A hátránys helyzetű települések felzárkózása mellett, a HACS területén található települések megfelelő életteret nyújtanak a laksságnak. Az önkrmányzati alapellátás körébe tartzó fejlesztési elképzelések megvalósítása (járda, út, csatrna és belvízelvező rendszerek kiépítése) általunk nem vlt támgatható, de az elkövetkező as tervezési időszakban a frrás biztsítása elengedhetetlen. A többalapú tervezés srán a khéziós alapk lehívása ezt lehetővé is tenné. A fglalkztatás elsősrban a közeli vársk (Sárvár és Celldömölk) ipari centrumaiba kncentrálódik, ami a munkavállalókat napi ingázásra kényszeríti. Ipari fglalkztatási szempntból még lényeges Jánsháza és Répcelak szerepe. A tönkrement élelmiszeripar utlsó ágazatát találhatjuk Répcelakn, a Sajtgyárat. Munkaerő felvétel ldaláról vizsgálva jelentős ágazat a gyógy turizmus, amely az utóbbi évtizedben alakult át és erősödött meg. A térség településein alacsny a vállalkzói aktivitás. A vállalkzásk jelentős része jellemzően családi vagy kényszervállalkzás, így nem tudnak a térségre nagymértékben Alapvetően az Egyesület saját prgramját küldték el az egyeztetés részeként. A kncepció célrendszeri szintjén a javaslatk összhangban vannak. A prgramzási flyamatba javaslt a knkrét prjekt szintű javasatkat, illetve szervezeti megldáskat illeszteni. 36

37 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk jellemző ingázásra negatív hatást kifejteni. Jellemző prbléma a tőkehiány, ami a fejlesztések kmly gátja. A pályázatk utófinanszírzása és a hiányzó erős banki háttér nem kedvez a vállalkzásk megerősödésének. Az aprófalvas településszerkezet miatt a kistelepüléseken a mezőgazdasági tevékenység (őstermelők, családi jellegű farmgazdaságk) mellett szinte csak a minimális szlgáltatáskkal kapcslats mikr vállalkzásk találhatóak meg. A szlgáltatató szféra gyengének mndható, ami érvényes a piaci és az intézményi szlgáltatáskra is. A vállalkzásk körében kihasználatlan ptenciált jelentenek még a meglévő kézművesipari adttságk, hagymányk és termékek, mivel az ágazat termékei értékesítési gndkkal küszködnek. A tradicinális kézműves iparágak, mesterségek fejlesztése a turizmusfejlesztéssel párhuzamsan kmly lehetőségeket jelenthet az ágazat számára. A,) célkitűzés: Településkép kialakítása, fejlesztése, épített örökségünk fenntartása, élhetőbb élet kialakítása A településeken a népesség megtartása fnts szempnt, mert a laksság elöregedése, a fiatalk elköltözése nagy prblémát jelent. A meglévő létesítmények száms településen lermltt állaptban vannak, nem szlgálják megfelelően a közösségi célkat, nem biztsítják kellően a szabadidő haszns eltöltésének lehetőségét, a kulturális, helyi vagy közösségi rendezvény megrendezésének lehetőségét. A faluközpnt megújulását elősegítő fejlesztések támgatása, valamint a helyi kezdeményezések tvábbi erősítése a kmfrtérzet emelkedését hzhatja, bár a valós fejlesztések alapja, az infrastrukturális fejlesztési igények csatrna, járda, utak, stb. megvalósulása lenne Intézkedések: A településképet beflyásló épületek, építmények felújítása Műemlékek és helyi védelem alatt álló épületek felújítása A településképet beflyásló közparkk fejlesztése és kialakítása Játszóterek fejlesztése, kialakítása Helyi piack fejlesztése, kialakítása Sprtlási feltételek javítása Közbiztnság és tűzvédelem fejlesztése B,) célkitűzés: Térségi gazdasági ptenciál erősítése, fiatalk és helyi vállalkzásk bevnása a gazdaságfejlesztésbe A nemzetközi és hazai szinten bekövetkező gazdasági visszaesés hatására a vállalkzásk működése lelassult. Ez a tény szükségessé teszi lyan intézkedések megfgalmazását, melyek a helyi vállalkzásk erősítésére, fejlesztésére irányulnak. Támgatni kell a szabványsítási és megfelelési törekvéseket, segíteni a kereskedelmi tevékenységet végző vállalkzásk hálózatsdási törekvését, megteremteni a helyi termékek piacra jutásának lehetőségét. Intézkedések: Vállalkzásk fejlesztése, szlgáltatási körök szélesítése. Innvatív vállalkzási ötletek megvalósításának támgatása A helyi szlgáltatók és termelők műszaki-technlógiai fejlesztésének támgatása A helyi szlgáltatók és termelők versenyképességének növelése 37

38 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk C,) célkitűzés: Az identitástudat erősítése, hagymányaink megőrzése, a térségi együttműködés fejlesztése Civil szervezeteink fnts szerepet játszanak térségünk életében, településeink hagymányait megőrzik, prgramkat szerveznek, a közösség építésében, az identitástudat erősítésében nagy jelentőséggel bírnak. Településeinken jellemzően az alábbi egyesületek találhatók meg: hagymányőrző egyesületek, tűzltó egyesületek, sprtegyesületek, plgárőr egyesületek, vöröskeresztes szervezetek. A száms elemében összefnódó történelmi múlt és a kulturális összetartzás lyan khéziós és identitásképző erőt jelentenek településeink között, ami kellően megalapzhatja a térség közös jövőjét. Ennek fnts eszköze az örökség- és értékvédelem, a szellemi hagymányk ismerete és megismertetése, tvábbá az intézmények és civil szervezetek közötti együttműködés is. A fejlesztések sikerét alapvetően meghatárzza a társadalmi elfgadttság és az aktív részvétel. Ennek elősegítése érdekében szükséges mzgósítani a társadalm meghatárzó civil szereplőit, akik elsősrban kulturális együttműködéseik révén szerepet töltenek be a közös identitás megerősítésében. Az ktatási, képzési, kulturális együttműködések és a kulturális szlgáltatásk együttesen a társadalmi és a területi khézió erősítésében jelentős szereppel bírnak, a hálózatsdás elősegítését szlgálják. Intézkedések: Térségi hagymányteremtő rendezvények támgatása Rendezvényszervezés és térségi kapcslatk fejlesztése Képzések szervezése és azk ktatási feltételeinek javítása Természeti és kulturális örökségünk védelme, megőrzése és fenntartása D.) célkitűzés: Turisztikai fejlesztések és szlgáltatásk bővítése, aktív pihenés feltételeinek biztsítása A turisztikai szektr vállalkzói szférája hzzájárul a térség gazdaságának fejlődéséhez, illetve munkahelyeket tart fenn vagy teremt. A térség turisztikai arculatának megőrzéséhez, fejlesztéséhez elengedhetetlen a turisztikai szállásk fejlesztése, a hzzájuk kapcslódó szlgáltatásk kialakítása, minél magasabb szintre emelése. A turisztikai fejlesztések következtében a helyben előállíttt termékek felvevőpiaca szélesedhet, a helyi termékek ismertsége nőhet. Intézkedések: Turisztikai szlgáltatásk fejlesztése Falusi szálláshelyek kialakítása és fejlesztése Vas Megyei Krmányhivatal: Harangzó Bertalan krmánymegbíztt 1. Az 1667/2012. (XII. 20) Krm. határzat által kiemelt fejlesztési prgrammá nyilváníttt Nyugat-Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnthz kapcslódó kmplex térségi gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési, kutatásfejlesztési illetve ktatásfejlesztési a megyei közép- és felsőfkú szakképzést és a szmbathelyi egyetemi műszaki képzést magában fglaló prgram. A javaslatk átvezetésre kerültek a kncepcióban, a gépész-, majd villamsmérnöki képzés kivételével, miután ezen képzések 38

39 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk A Nyugat-Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpnt a térség hárm vársa, Szmbathely, Szentgtthárd és Zalaegerszeg, illetve nagyvállalatai által létrehztt elindításáról nem adtak át bővebb infrmációt. kmplex gazdaságfejlesztési és munkahelyteremtési prgram révén 25 ezer új munkahely jöhet létre a térségben közel 1 milliárd euró tőkebefektetéssel. A prgram megteremti a helyi közép- és felsőfkú műszaki képzés fejlesztésének, illetve megerősítésének feltételeit a Nyugat-magyarrszági Egyetemen, szervezetileg is szmbathelyi képzési helyszínnel. 2. Kmplex humánerőfrrás fejlesztési prgram a megyei alap-, közép- és felsőfkú képzések összehanglt fejlesztésével, a meglévő felsőktatási kapacitásk a NymE Savaria Egyetemi Közpnt karai, a PTE ETK Szmbathelyi Képzési Közpntjának egészségügyi főisklai képzése és az ELTE Gthard Obszervatórium csillagászati és természettudmánys kutatásainak erősítésével. A szakképzés integrált fejlesztése a duális képzés meghnsításával. A jó adttságkkal rendelkező humán szektr is támgatásra érdemes, a hagymánysan rszágs visznylatban is erős alap- és középfkú ktatás mellett a Szmbathely vársában jelenlévő felsőktatási intézmények megerősítésre szrulnak. A Nyugatmagyarrszági Egyetem műszaki képzései a tervezett gazdaságfejlesztés, a kinyilváníttt reginális pedagógusképzési közpnti szerep a régió ktatási rendszere, a Pécsi Tudmányegyetem kihelyezett tagzataként működő Egészségügyi Főisklai Kar pedig az egyetemi ktatókórházként működő Markusvszky Kórház számára jelent fnts bázist. 3. Az agrárium fejlesztése a munkaigényes zöldség- és gyümölcstermesztés, az állattartás támgatása és a helyi termelői piack megteremtése mellett a magasabb hzzáadtt értéket jelentő helyi élelmiszer-feldlgzás fejlesztésével és erősítésével. A járási székhelyeken a krábbi heti vásárkhz hasnló lehetőségeket újjáélesztő infrastruktúra megteremtése a vásárcsarnkk, illetve a piacterek fejlesztésével. A megyében nagy hagymánykkal bíró mezőgazdaság az rszágs tendenciáknak megfelelően támgatásra szrul, a helyi termelői piack erősítése mellett fnts lenne a magasabb hzzáadtt értéket teremtő élelmiszerfeldlgzás támgatása is, a helyi közösségek megerősödése, helyben való megmaradása érdekében. 4. Az észak-déli (M86) és kelet-nyugati (M8) irányú nemzetközi közúti és vasúti (GySEV) közlekedési tengelyek fejlesztése mellett a járásközpntk és aprófalvas térségek közúti és vasúti elérhetőségének javítása. A felszámlt, de történelmileg fnts közlekedési kapcslatk helyreállítása (Szmbathely- Rhnc-Felsőőr vasútvnal mellett távlatilag az M87 Szmbathely-Kőszeg-S31-es autópálya). A megye gazdaságfejlesztési célkitűzéseinek alapját jelenti a közlekedés fejlesztése; a flyamatban lévő fejlesztések befejezése, illetve flytatása tvábbra is 39

40 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk kiemelten fnts a következő fejlesztési ciklusban. A közigazgatás átalakítása srán, a járási rendszer újbóli bevezetésével szükségessé vált a járásközpntk közúti és vasúti elérhetőségének javítása, ami kulcskérdés lehet a közigazgatási fejlesztések államplgárk általi elérhetőségében, ezáltal elfgadttságában is. 5. A gyógyfürdőkre (Bükfürdő, Sárvár), az épített (Kőszeg) és természeti (Őrség, Írttkő) örökségre és a történelmi hagymánykra (Savaria Karnevál, Szent Mártn-kultusz) egyaránt építő turizmusfejlesztés. A fejlesztési időszak alatt, 2016-ban lesz Szent Mártn születésének évfrdulója, ami kiváló lehetőségét teremt arra, hgy Szmbathely és Vas megye felkerüljön Európa kulturális és vallási térképére. Vas megye turisztikai adttságai rszágsan is egyedülállóak. Egyszerre van jelen a gyógyturizmus Sárvár, Bükfürdő, Szentgtthárd, Celldömölk. illetve a szmbathelyi római fürdő kncepciója, a történelmi és vallási hagymánykra építő látványturizmus, lyan nagy rendezvénnyel, mint Közép-Európa legnagybb történelmi karneválja, a Savaria Karnevál, vagy a Szent Mártnhz, Európa egyik legnépszerűbb szentjéhez kapcslódó zarándklatk, a Turs és Szmbathely közötti zarándkúttal. Mindezek mellett a megye páratlan természeti (Őrség, Alpkalja) és épített (Kőszeg, Szmbathely) örökséggel rendelkezik. Módsító javaslatk: 1. A fenti öt átfgó célkitűzés 2.2. pntba történő integrálását javaslm. 2. Megfntlásra javaslm az első fejezetben ( A megye jövőképe ) első pntjában szereplő célkitűzés a megye újra a bevándrlók célpntja elhagyását, illetve módsítását azzal a kitétellel, hgy megfgalmazását javaslm a szakképzett és diplmás fiatalk helyben tartását, illetve hazatérését segítő kmplex prgramnak. 3. Meglátásm szerint a több pntban kiemelten a 2.1. pntban ( A megye fejlesztésének átfgó célja ) megemlített fglalkztatási bővítési cél tekintettel a megye rszágn belüli kiemelten kedvező helyzetére túlzó, nehezen megvalósítható. Ennek megfelelően javaslm, hgy a nevezett pntkat a fglalkztatási helyzet szinten tartása, a fglalkztatási arányk a jól képzett szakmunka arányának növelése, a vállalkzói réteg szélesítésének javítása kerüljön megnevezésre. Ennek megfelelően az átfgó célk srrendjének módsítása is megfntlásra érdemes lehet, a gazdaság teljesítőképességének, a munkaerő képzettségét javítását, illetve a természeti és kulturális erőfrrásk fenntartható hasznsítását tárgyaló pntk előtérbe helyezésével. 4. Az 2.1. pntban tvábbá javaslm, hgy a Belső periférián lévő kistelepülések teljes leszakadásának 40

41 Beküldő szervezet Vélemények tervezői válaszk megakadályzása kifejezés helyett A gazdasági és az ebből következő demgráfiai gndkkal küzdő kistelepülések népességmegtartó erejének megteremtése 5. A közelmúlt tárgyalásainak, illetve a Nyugat-Pannn Járműipari és Mechatrnikai Közpntban kiemelt célként megfgalmaztt műszaki (elsősrban gépészmérnöki) felsőktatás-fejlesztésnek megfelelően megfntlásra javaslm az egyetemfejlesztési prgram mérnöki képzések megteremtésére irányuló törekvéseinek nevesítését az 1. számú, ( A megye jövőképe ) című fejezet, illetve a 2.1. számú ( A megye fejlesztésének átfgó célja ) fejezet alpntjai közé. 6. A 2.2. pntban szereplő pntban szereplő felső- és szakképzési rendszer, illetve térségszintű kmpetenciaközpntk kérdéseket tárgyaló alpntkban kiemelésre ajánlm a szmbathelyi mérnök (gépész-, majd villamsmérnöki) képzés nevesítését. 7. A 2.2 pnt többször szereplő járműipari közpnt elnevezésében a Pannn jelző Nyugat-Pannn -ra történő kijavítását javaslm. 8. A 2.3 pntban 1. bekezdésében a felsőfkú ktatás magas színvnala helyett a felsőfkú ktatás vállalati és társadalmi szükségleteket kiszlgáló magas színvnala frdulatt javaslm beilleszteni. 41