Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő fejlesztése Belvárosi akcióterületi terv

Átírás

1 Nagykanizsa Megyei Jogú Város funkcióbővítő fejlesztése Belvárosi akcióterületi terv Készítette: Nyugat Pannon Regionális Fejlesztési Zrt. 29. május 2. 45

2 Tartalom 1. Vezetői összefoglaló A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése (az IVS célrendszeréhez való illeszkedése) Az akcióterület kijelölése, jogosultságának igazolása Az akcióterület kijelölése Az akcióterület jogosultságának igazolása Helyzetelemzés Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése A megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása Tulajdonviszonyok értékelése Fejlesztési célok és beavatkozások Az akcióterület fejlesztésének általános, átfogó célja Társadalmi cél Gazdasági cél Környezeti cél A 2713as fejlesztés koncepciója, amely a 2728, a 2921es és a as időszakban megvalósuló fejlesztéseket egységében mutatja be Piaci igények, lehetőségek felmérése Fejlesztési programok A tervezett fejlesztések kategorizálása Az első ütem (a 2728as időszak) egyes projektjeinek részletes leírása...98 Huszti téri körforgalom...98 Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca Kórház utca Teleki utca csomópont kialakítása...99 Arany János utca Petőfi Sándor utca összekötés...1 Erzsébet tér rekonstrukciója...12 Miénk a Tér! Helyi művészeti csoportok előadásai A második ütem (2921es akciótervi időszak) projektjeinek bemutatása Az Eötvös tér és a Széchenyi tér funkcióbővítő megújítása Fő utca rekonstrukciója, kapcsolódó helyi KKVfejlesztés Deák tér rekonstrukciója

3 Ady utca lezárása A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez Végrehajtási ütemterv Társadalmi gazdasági hatások Esélyegyenlőségi hatások Környezeti hatások Kockázatok elemzése A megvalósítás intézményi kerete Városfejlesztő gazdasági társaság A városfejlesztő gazdasági társaság létrehozásától várt előnyök A városfejlesztő gazdasági társaság struktúrája, alapvető jellemzői: A társaság kapcsolata az további érintett szereplőkkel, a kompetenciák meghatározása A városfejlesztő gazdasági társaság előzetes SWOT analízise Üzemeltetés Pénzügyi terv Pályázat előzetes, becsült összefoglaló költségvetése Teljes akcióterületi terv pénzügyi terve (27215)...14 Éves bontásban Külső források, önerő biztosítása Partnerség A partnerségi egyeztetés célja Az egyeztetésbe bevont partnerek Az egyeztetés menete Az egyeztetés módjai és területi szintjei A vélemények összegzése Válaszok és eredmények Mellékletek

4 1. Vezetői összefoglaló Nagykanizsa a következő években (27213) jelentős fejlődési lehetőség előtt áll. A város tudatosan készült, készül az Európai Uniós források fogadására. Az elmúlt időszakban több olyan nagyprojekt előkészítése kezdődött el, amelyeket az Önkormányzat önállóan, vagy a helyi vállalkozásokkal együttműködve kíván megvalósítani. Nagykanizsa városa az Új Magyarország Fejlesztési Terv operatív programjaiban megfogalmazott célokra vehet igénybe pályázati forrásokat. A pályázatok kizárólag jól előkészített, átgondolt projektek megvalósítására nyújthatók be. A város funkcióbővítő fejlesztésének előkészítése érdekében készült el az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium által kötelezően előírt Integrált Városfejlesztési Stratégia, valamint a Belvárosi Akcióterületi Terv az Arany János utca Királyi Pál utca Petőfi Sándor utca Huszti tér Eötvös tér Keleti oldal Kórház utca Kisfaludy Sándor utca Ady Endre utca NagykanizsaSzombathely vasútvonal által határolt területre. Az Akcióterületi Terv feladata, hogy feltérképezze, a lakossági, vállalkozói és civil igényeket arról, hogy milyen új funkciókat látnának szívesen a megújuló nagykanizsai belvárosban. Az akciótervnek ezen kívül fel kell mérnie azt is, hogy a városközpont rekonstrukciójához milyen magántőkéből megvalósuló beruházások kapcsolódhatnak, és legfőképp azt, hogy ezeknek a dinamizálásához mely beruházásokat szükséges és lehetséges az Európai Uniós forrásokból megvalósítani. Nagykanizsa MJV a funkcióbővítő városrehabilitáció keretében rendelkezésére álló közel 1,7 milliárd forintot a 2728as és a 2921es akciótervi időszakban teljes egészében a belváros revitalizálására kívánja költeni, mivel az egy pályázat keretében nyújtható maximum 9 millió forintos támogatás saját forrásaival kiegészítve sem önmagában nem elégséges a terület komplex megújításához. A két kiemelt projekt egymásra épülésének bemutatása érdekében jelen akcióterületi terv tartalmazza mindkét akciótervi időszak tervezett fejlesztéseit, külön kezelve az egyes szakaszokat, valamint az azok által elérni kívánt célokat, illetve az ezekhez kapcsolódó költségeket. A belváros megújításához elengedhetetlen a forgalom csillapítása. Ezért az akcióterv közlekedési szakemberek segítségével egy olyan minimumterv végrehajtását javasolja, amely a lehető legkisebb érdeksérelemmel jár, mégis a leghatékonyabb megoldást nyújtja a megnövekedett forgalom más irányú levezetésére. Az első akciótervi időszak elsődleges feladata ennek a közlekedés átszervezésnek a megoldása, ez teremti meg a lehetőséget arra, hogy a második akciótervi időszakban valódi funkcióbővülés valósuljon meg. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a 2728as időszak projektje önmagában ne felelne meg a pályázati útmutatóban előírt összes feltételnek. 48

5 Ha a belvárosban sikerül csökkenteni az átmenő forgalmat, elkezdődhet a terület rekonstrukciója. A cél az, hogy Nagykanizsának olyan új, a történelmi városhangulatot tükröző centruma vagy centrumai szülessenek, amelyek valódi közösségi terek, valódi városközpontok lesznek. Az akcióterv készítése során több tucat olyan elképzelést gyűjtöttek össze a szakemberek, amelyek beépülhetnek a fejlesztési tervekbe. Nagykanizsa Megyei Jogú Város Önkormányzata már 23ban elindította a városközpont közterületfejlesztési programjának előkészítését. Ennek keretében az alábbi fejlesztések valósultak meg: 25 évben az Önkormányzati Testület döntő többséggel elfogadta a városközpont forgalomcsillapítására, több ütemben történő átalakítására vonatkozó tanulmány tervet. A tanulmánytervet követően 25 évben elkezdődött az átépítést közvetlenül megelőző engedélyezési és tender tervek készítése. Elkészült a Fő út OTP előtti járda szakaszának, az Erzsébet tér Centrál szálloda előtti terület tervei, majd a Huszti téri körforgalmi csomópont és az Ady utca Fő út és Zrínyi utca közötti szakasz gyalogosításának engedélyezési és tender tervei. Az OTP előtti és a Centrál szálló előtti terület átépítésének engedélyezése megtörtént, kivitelezése lezárult. A fejlesztések több területre koncentrálnak. Hangsúlyos szempont a közösségi funkció erősítése mellett a város történelmiségéből adódó hangulat megtartása, visszaállítása. Az Erzsébet teret központi funkciójában kell megerősíteni. A tér északi részén lakások és irodaházak épülhetnek, ehhez magántőke bevonását tervezi az önkormányzat. Az Erzsébet tér központi része új térburkolatot kap, szobrok, díszkút, valamint több egyedi, Nagykanizsa turisztikai arculatát is színesítő attrakció kerül elhelyezésre. A városi rendezvények megtartásához szükséges terület és egyéb építmény kialakítása is a tervek között szerepel. Az így létrejövő rendezvénytér dísztér szerepet fog betölteni. Az előzetes vállalkozói igényfelmérés alapján helyet kell biztosítani magas színvonalú kávéházaknak, éttermeknek. Ezek szintén magántőke bevonásával valósulnak meg. Az Eötvös tér a tervek szerint a családok terévé válik. Megújul és bővül a jelenlegi játszótér, új szabadidőeltöltési lehetőségek kaphatnak helyet. Fontos hangsúlyozni, az Eötvös tér átalakítása a már meglévő parkos állapot megtartásával képzelhető csak el. Az Eötvös tér déli része lezárásra kerül, itt a megnövekedő piaci kereslet nyomán új vendéglátó ipari és kereskedelmi egységek kerülnek kialakításra, felújításra. A terek közötti kapcsolat az út lezárásával és a beépülő vizes elemekkel teremtődik meg, további kapcsolat lehet az új gyalogos tengely, ami végigvezeti a városlakókat a Deák térig. 49

6 A szükséges forgalomcsillapítási beruházások után, a Fő utca városi sétánnyá alakul, ahol maximálisan 2x1 sávon zajlik a közlekedés. Az átmenő forgalomtól visszanyert területeken, a gépjárművektől zöldfelülettel elválasztva kerékpárút, valamint egységes építészeti elemeket hordozó sétaút kerül kialakításra. Ennek megvalósításába az itt üzlethelységgel rendelkezők is bevonásra kerülnek, mivel ennek a fejlesztésnek a megvalósítása legalább annyira az ő érdekük is, mint a városlakóké. Az akcióterületen található, jelenleg nagyon leromlott állapotú tömbbelsők a fejlesztések nyomán ideális területet biztosítanak a kötelezően létrehozandó városfejlesztési gazdasági társaság (ld. integrált városfejlesztési stratégia), valamint magánberuházók számára lakáscélú fejlesztésekhez, ezzel is bevételhez juttatva a várost, amelyet további rekonstrukciókhoz használhat fel. Az új szemléletű városrehabilitáció egyik alapja, hogy a fejlesztő önkormányzat a rendelkezésre álló támogatásokat a megtérülés reményében használja fel, valamint a fejlesztések nyomán nála bekövetkező értéknövekedést további fejlesztésekbe forgatja. Ehhez a piaci szemlélethez nélkülözhetetlen az eddigi szervezetrendszer megreformálása, egy városfejlesztési gazdasági társaság létrehozása. Az anyag bemutatja e szervezet felépítését, működését. A nagykanizsai belváros fejlesztésének megvalósításához a Nyugatdunántúli Regionális Operatív Program Városfejlesztés intézkedésére nyújtott be pályázatot az Önkormányzat. A Program 2713 között az 5 Nyugatdunántúli megyei jogú város számára több mint 1 milliárd forintot biztosít városközpontjainak, szegregátumainak és lakótelepeinek rekonstrukciójára. Ebből Nagykanizsa közel 2 milliárd forintot kíván megpályázni. A város ezen kívül más pályázati forrásokat is igénybe kíván venni mind az ágazati, mind a regionális forrásokból. Ezen kívül az Önkormányzat szakmai segítséget nyújt mindazon fejlesztési elképzelések megvalósításához, amelyek a belvárosrekonstrukcióhoz kapcsolódnak, és magántőkéből jönnek létre. A város 28 novemberében nyújtotta be az előzetes akcióterületi tervet és a kapcsolódó dokumentációt a kiemelt projektként történő nevesítés érdekében. A Kormány 29. február 11i ülésén Ftos indikatív támogatásban részesítette a projektet. Az előzetes akcióterületi tervben és a végleges dokumentációban történő változásokat az alábbiakban foglalja össze: A rendezett tulajdonviszonyok teljesítése: HRSZ Jelenlegi állapot Várható tulajdonba kerülés ideje 5

7 189 19/ /1 2477/ /1 257/ / /3 kisajátítás megindítva , jogerős határozat kisajátítás megindítva , jogerős határozat kisajátítás megindítva , jogerős határozat kisajátítás megindítva , jogerős határozat kisajátítás megindítva , jogerős határozat kisajátítás megindítva Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2455/1 hrsz kisajátítás megindítva Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2456/1 hrsz kisajátítás megindítva Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2458/1 hrsz kisajátítás megindítva Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2471/1 hrsz kisajátítás megindítva Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2476/3 hrsz kisajátítás megindítva Az út nyomvanalában eső rész kisajátítva 2477/3 hrsz kisajátítás megindítva Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2478/1 hrsz kisajátítás megindítva Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2479/1 hrsz teljes ingatlan tulajdonba került: teljes ingatlan tulajdonba került: teljes ingatlan tulajdonba került: Kisajátítás megindítva: Kártalanítási megállapodás megkötve, Részben önkormányzati tulajdon, részben kisajátítás alatt. Kisajátítás megindítva: Kártalanítási megállapodás megkötve, jelenleg földhivatali átvezetés alatt kisajátítás megindítva Az út nyomvonalában eső rész kisajátítva 2472/1 hrsz Állami tulajdon, 28. Október 29én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. Állami tulajdon, 28. Október 29én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. Állami tulajdon, 28. Október 29én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, megosztás után tulajdonba került megosztás után tulajdonba került megosztás után tulajdonba került megosztás után tulajdonba került megosztás után tulajdonba került Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van Tulajdonban van 29. Július Tulajdonban van 29. Szeptember 29. Szeptember 29. Szeptember 51

8 2924/1 1941/1 1941/2 196/8 Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. Állami tulajdon, 28. Október 29én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. 29. Szeptember Állami tulajdon, 28. Október 29én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. 29. Szeptember Állami tulajdon, 28. Október 29én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. 29. Szeptember Állami tulajdon, 28. Október 29én az út önkormányzati tulajdonba kerülése kezdeményezve, Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal előzetes megállapodás aláírásra került, MNV Zrt jóváhagyás szükséges. 29. Szeptember Az akciótervi nevesítésről kiértesítő levélben szereplő feltételek teljesítése a végleges dokumentációban: Feltétel Általános Feltétel Feltétel teljesülése/nem teljesülése típusa Kiértesítő Az Akcióterületi Terv 4. Helyzetelemzés fejezete Az levél nem kellően részletes, nem támasztja alá az Helyzetelemzés című fejezete mind akcióterületi fejlesztés kijelölt céljait. Akcióterületi Több szövegesen, Terv mind 4. ábrákkal térképvázlatra, helyszínrajzra van szükség ahhoz, kiegészítése került, figyelemmel a hogy az akcióterületi összefüggések Városrehabilitáció 27213ban értelmezhetőek legyenek. A helyzetelemzés Kézikönyv a városok számára c. kiegészítése szükséges a Városrehabilitáció módszertani útmutató oldalán 27213ban Kézikönyv a városok számára c. leírtakra. módszertani útmutató oldalán leírtaknak 1. megfelelően. Kiértesítő Az Akcióterületi Terv 5. Fejlesztési célok és Akcióterületi Terv 5. Fejlesztési célok levél beavatkozások fejezetében nem került sor az és beavatkozások című fejezetében akcióterület általános, átfogó céljának a szereplő általános, átfogó célja 52

9 megfogalmazására. Ennek pótlása szükséges. kiegészítése került új aspektusokkal. 2. Kiértesítő Az Akcióterületi Terv 5.6. Piaci igények és Az 5.6. Piaci igények fejezet a levél lehetőségek fejezete nem felel meg a Kézikönyv módszertani kézikönyv, illetve az NFÜ 47. oldalán meghatározott módszertani és tartalmi IH 3. iránymutatásainak megfelelően elvárásoknak. A végleges dokumentációban ennek átdolgozásra, kiegészítésre került pótlása szükséges. A partnerségi egyeztetések körének bemutatása ezen fejezetcím alatt nem teljesíti a módszertani útmutatóban elvártakat. Kiértesítő A célcsoportokat a projekt azonosítja a tervezett A célcsoportok beazonosítása, és a levél tevékenységek esetén, de az igények és fejlesztések hatása az ATT 7. szükségletek kezelésével, valamint azzal, hogy a pontjában kiegészítése került. 4. beavatkozások milyen hatással vannak az egyes célcsoportokra az Akcióterületi Terv nem foglalkozik. Kérjük részletes alátámasztását, hogy a tevékenység hogyan szolgálja a célcsoportok érdekét, illetve beavatkozás milyen az hatással egyes van a célcsoportokra (Kézikönyv 58. oldal). Kiértesítő A végleges Akcióterületi Tervben kérjük minden Az levél egyes tevékenység bemutatásához egyes projektelemek, illetve a tevékenységek a Városrehabilitáció Kézikönyvben megadott táblázatformátumok 27213ban Kézikönyv a városok használatát, és a kért információtartalom teljes számára c. módszertani útmutatóban körű kidolgozását. 5. szereplő táblázatban kerülnek bemutatásra az Akcióterületi terv 6.2. Kiértesítő pontjában. Az Akcióterületi Terv 8.1 Végrehajtási ütemterv A 8.1 Végrehajtási ütemterv fejezet levél fejezetének további pontosítása szükséges. pontosításra, aktualizálásra került 53

10 6. Kiértesítő Az Akcióterületi Terv Tervezett fejlesztések Az levél várható hatásai fejezet csak a kötelezően elvárt vonatkozó indikátorok pontosításra, a akcióterületi terv egészére indikátorok körét tartalmazza. Kérjük ezek projektelemekre vonatkozó specifikus kiegészítését a Kézikönyv 57. oldalán található indikátorok pótlásra kerültek. táblázatnak megfelelően olyan módon, hogy bemutatásra kerüljenek az egyes projektelemek megvalósulását 7. projektspecifikus mérő indikátorok is, illetve a célérték elérésének időpontja is kerüljön meghatározásra. Kérjük annak részletezését és alátámasztását, hogyan teljesíti a projekt a vállalt indikátorokat. Kiértesítő A Városfejlesztő Társaság levél Vagyongazdálkodási és Szolgáltató Zrtn belül fog Megvalósítás intézményi kerete című működni. Hiányosság, hogy a Nagykanizsa Az a teljes Akcióterületi cég fejezetében, valamint 1. a szervezeti felépítése, és szervezeti egységek projektdokumentáció 1. közötti Nagykanizsai kompetencia megoszlása nem mellékletében bemutatott, ilyen módon nehezen értékelhető a 4 Vagyonhasznosító 8. Terv fős városfejlesztési divízió szerepe. Fontos, hogy a működő a Zrt. városfejlesztési számú keretében divízió jelzett vagyongazdálkodási és ingatlanfejlesztési bemutatásra kerül. tevékenység nem történhet a városfejlesztési divízión belül, a városfejlesztő divízió csupán a fejlesztéssel érintett ingatlanok ideiglenes vagyonkezelését láthatja el. A Városfejlesztő Társaság működését nem alaptőkéjéből javasolt biztosítani, hanem projektekre vonatkozó megbízási szerződések keretében megbízási díj meghatározásával. Nem tanácsos egy cég alaptőkéjét működési költségeivel terhelni. A részletes projektdokumentációban már pontosan tisztázni szükséges, hogyan kívánja a pályázó az elvárásoknak megfelelő intézményi kereteket biztosítani, és milyen szakértői 54

11 háttérrel fog működni. Kiértesítő A fenntartási, üzemeltetési időszakra vonatkozóan Az ATT 1.7. Üzemeltetés című levél nem szerepel sem szervezeti, sem pénzügyi fejezetében bemutatásra került vonatkozású információ. Kérjük, a Kézikönyv 65. oldalán írt módszertani útmutatásnak megfelelően mutassa be az üzemeltetés és működtetés lehetőségeit 9. Kiértesítő A költségvetés további pontosítása szükséges A levél az 1. városmarketing engedélyes szétválasztani tervek alapján, kötelező a pontosításra került, költségvetése a pályázat szükséges pénzügyi változásait a következő akcióknál a illetve projektelemek kommunikáció táblázat foglalja össze. költségeit és a városmarketing tevékenységek költségeit. Kiértesítő A Tervezési Útmutató 43. oldalán írtaknak Az ingatlanvásárlásra szánt összeg levél megfelelően az ingatlanvásárlás nem haladhatja csökkentésre került, így nem lépi túl a 11. meg a projekt összes elszámolható projekt összes elszámolható költségének 1 %át. Az Akcióterületi Terv 11. költségének 1%át. Pénzügyi Terv fejezete szerint a projekt összes elszámolható költsége , Ft. Ennek megfelelően a projekt a Tervezési Útmutatóban meghatározott, a költségvetés belső arányaira vonatkozó feltételeket az ingatlanvásárlás tekintetében akkor tudja teljesíteni, ha annak költsége nem haladja meg a , Ftot. A területvásárlás költsége ugyanakkor a jelenlegi pénzügyi terv szerint , Ft. Kérjük, a költségvetés összeállításakor vegyék figyelembe a Tervezési Útmutató oldalán írt feltételeket. 55

12 Kiértesítő A projekt megvalósításához szükséges források Az akcióterületi tervhez csatolásra levél nem kellő részletezettséggel lettek bemutatva. A került az önerő rendelkezésére állását 12. projekt megvalósításához szükséges források igazoló banki dokumentum. rendelkezésre állását tekintettel a jelentős mértékű önerőre a végleges akcióterületi tervben szükséges részletesen bemutatni. A projektelemek költségeinek módosulását az alábbi táblázat mutatja be: 56

13 57

14 I. körös dokumentáció Költségvetési sorok II. körös dokumentáció összege (bruttó, Ft) Költségvetési sorok 54 Egészségcentrum kialakítása 15 Egészségcentrum kialakítása Orvosi rendelő, gyógyszertár, üzletek építése Rendezvény és kiállító terem kialakítása Gazdasági funkció (kapcsolódó magánerős beruházás, így az összege nem része a pályázat összes elszámolható költségének) 45 Hotel Centrál fejlesztése 1 Orvosi rendelő, gyógyszertár, üzletek építése Miénk a Tér! Helyi művészeti csoportok előadásai,% 15 1,% 45 1,% 1,% Egyes elemek a gazdasági válság,% miatt ellehetetlenültek ,% 1 1,% ,7% ,9% 136 5,% ,% ,1% ,8% 18 5,% 4 5,% a tevékenységek részletes megtervezése, árajánlatokkal való,% alátámasztása Üzletek építése Jazzloft kft. Homlokzat felújítás Firt Kft. 165 Parkoló és üzletek Baumeister Kft Városi funkció építése Huszti tér körforgalom kialakítása Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca Kórház utca Teleki utca csomópont kialakítása 25 6 Arany János u. Petőfi u. összekötés 68 6 Erzsébet tér rekonstrukciója ESZA típusú 54 1 Arany János u. Petőfi u. összekötés oka 1 Homlokzat felújítás Firt Kft. Huszti tér körforgalom kialakítása Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca Kórház utca Teleki utca csomópont kialakítása mértéke (+/ %) Rendezvény és kiállító terem 1 kialakítása Üzletek építése Jazzloft kft. Parkoló és üzletek építése Baumeister Kft. Városi funkció összege (bruttó, Ft) összege (bruttó, Ft) Gazdasági funkció (kapcsolódó magánerős beruházás, így az összege nem része a pályázat összes elszámolható költségének) Hotel Centrál fejlesztése Változás Erzsébet tér rekonstrukciója 18 5 ESZA típusú 4 5 Miénk a Tér! Helyi művészeti csoportok előadásai Városmarketing 14 Városmarketing 14 Előkészítés költségei Előkészítés költségei ,7% IVS, ATT, tervek IVS, ATT, tervek ,7% Menedzsment költségek 48 5 Menedzsment költségek ,1% Projektmenedzsment költségei 24 Projektmenedzsment költségei 24,% Egyéb költségek 24 5 Egyéb költségek ,8% Műszaki ellenőrzés Közbeszerzés engedélyezési tervek elkészítése, felmérések, tervek alapján pontosabb költségbecslés elkészítése lefolytatott közbeszerzések és megkötött szerződések alapján Városrehabilitáció s szerződés megkötése alapján 58 tevékenységek

15 2. A fejlesztés integrált városfejlesztési stratégiához való illeszkedése (az IVS célrendszeréhez való illeszkedése) Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában az egész városra kiterjedő célrendszer az alábbi átfogó területek mentén került kialakításra, és az akcióterület fejlesztése az alábbi módokon segíti elő a célok elérését: Térségi szerepkör Nagykanizsa egyik fő célkitűzése, hogy délzalai térségi központ szerepkörén túl a magyar horvátszlovén kapcsolatok meghatározó, aktív, kezdeményező szereplőjévé váljon mind a régióban, mind országos szinten. Ehhez a szerepkörhöz elengedhetetlen a város presztízsének növelése. A belváros rehabilitációja révén Nagykanizsa egy európai mércével is kiemelkedő központhoz jut, amely pozitívan hat megítélésére, és az itt lakók városhoz kötődésére. Gazdaságfejlesztés A gazdaságfejlesztési célok közül az akcióterületen található kis és középvállalkozások fejlesztése révén van kapcsolat. A megújuló belváros a gyalogosforgalom növekedésével amúgy is kedvező környezetet teremt a belvárosban található üzletek és szolgáltatók számára, amit az önkormányzat az üzlethelységek felújításának támogatásával is ösztönöz. A terület forgalomcsillapítása az előfeltétele, hogy a fejlesztési területen valódi közösségi terek alakuljanak ki, ami nem csak a helyi lakosságnak, hanem a turistáknak is vonzó, fókuszálva Zalakaros, Hévíz fürdővendégeire. Az Eötvös tér többgenerációs családi parkká fejlesztése nem csupán a helyi lakosság igényeit szolgálja, hanem a város egy egyedi turisztikai elemmel is gazdagodik. A pályázat részeként kötelezően létrehozandó városfejlesztési gazdasági társaság működése lehetővé teszi, hogy az önkormányzat az ingatlanvagyonával felelősségteljesen, a mindenkori fejlesztési igényekhez igazodóan gazdálkodjon, valamint az ingatlanhasznosítás révén a keletkező bevételek az önkormányzatot gazdagítsák, amelyeket újabb városrehabilitációs projektekre lehet fordítani. Városfejlesztés A város műemlékei, települési hagyományai és helyi értékei olyan épített környezetet teremtenek, melyek hatással vannak az új építészetre, a városkép, az utcaképek, a homlokzatok funkcionális esztétikáinak továbbfejlődésére. Ennek minél sikeresebb megvalósítása érdekében az önkormányzat 59

16 partnerséget épít ki az akcióterületen üzlethelységgel rendelkező kis és középvállalkozásokkal, hogy a városkép szempontjából meghatározó üzlethelység homlokzatok minél szélesebb körben, egységes megjelenést biztosítva kerüljenek felújításra. Ugyancsak kapcsolódik a kijelölt célhoz a zöldfelületek megújítása, bővítése, játszóterek kialakítása. Közszolgáltatások Az akcióterület fejlesztése során lehetőség nyílik arra, hogy a főiskolások a gyakorlatban sajátítsák el az animátori tevékenység készségét, amelyre az Eötvös téren nyílik lehetőség. A soft elemek körében tervezett programok lehetőséget biztosítanak a közösségi tudat kialakítására, fejlesztésére. Az ingyenes internet hozzáférés elősegíti a digitális írástudás elterjedését. Az akcióterületi terv része, de nem városrehabilitációs forrásból megvalósítandó projekt a Bolyai iskola felújítása, a Zsinagóga tömb rehabilitációja és a volt Nyomda épületének rekonstrukciója. Környezeti értékek Az akcióterület fejlesztése során nagy hangsúlyt kívánunk fektetni a meglévő, és helyi védettség alatt álló zöldfelületek megóvására, valamint 15%al történő bővítésére. Belvárosi homlokzatok felújítása, valamint az egységes városkép létrehozása jelentősen javítja az épített környezet minőségét. A forgalomcsillapítás következtében a belváros környezeti terhelése sokkal egyenletesebben oszlik el a településrészen, ezzel jelentősen javítva a Fő utca mentén élők életszínvonalát. 6

17 3. Az akcióterület kijelölése, jogosultságának igazolása 3.1 Az akcióterület kijelölése Nagykanizsa MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) 8 városrészt, és ezen belül 4 akcióterületet jelöl ki. A rendelkezésre álló források elaprózódásának elkerülése érdekében a város egy funkcióbővítő és egy szociális célú városrehabilitációt tervez megvalósítani. Az IVSben meghatározott célok eléréséhez legnagyobb mértékben a Városközponti akcióterület fejlesztése járul hozzá. A Városközponti, funkcióbővítő akcióterületet az alábbi utcák határolják: Arany János utca Királyi Pál utca Petőfi Sándor utca Huszti tér Eötvös tér Keleti oldal Kórház utca Kisfaludy Sándor utca Ady Endre utca NagykanizsaSzombathely vasútvonal 1.Városközpont 2.Északi és észak keleti városrész 3.Keleti városrész 4.Déli városrész 5.Sánc és Szabadhegy 6.Kiskanizsa, Bajcsa városrész városrész 7.Miklósfa Bagola 8.Palin és Korpavár Az akcióterületben lévő utcák: Kisfaludy Sándor utca 61

18 Ady Endre utca Kisfaludytól Éra eső része Szent Imre utca Hermann Ottó utca Batthyány utca Kisfaludytól Éra eső része Bajza utca Kossuth tér Kórház utca Katona József utca Széchenyi tér Deák tér Zrínyi utca Eötvös tér Huszti tér Rozgonyi utca Kölcsey Ferenc utca Múzeum tér Erzsébet tér Magyar utca Arany J. utcától a Belváros felé Báthory utca Sabján Gyula utca Vásár utca Kalmár utca Fő utca Nagyváthy utca Éi része Zárda utca Kinizsi utca Erzsébet tér és Arany János közötti szakasz Muraközi utca Sugár utca Fő és Királyi Pál közötti szakasza Kálvin tér Kazinczy Ferenc utca Királyi Pál utca Hunyadi utca Di része Berzsenyi D. utca Arany János utca 62

19 Csengery utca Kisfaludy és Fő út közti szakasza A Belváros kiválasztását és lehatárolását a következők indokolták: Nagykanizsa városrehabilitációs tevékenységének középpontjában a belváros közlekedésének teljes átszervezése, tehermentesítése áll, amely érinti az Erzsébet teret, a Huszti teret, az Eötvös teret, Deák teret, Fő utat, Zrínyi utcát, Arany és Petőfi utcát, Ady Endre utcát, így az akcióterület kijelölésekor a történelmileg kialakult városmag mellett arra is figyelemmel voltunk, hogy ezek a területek is részei legyenek az akcióterületnek A belvárost jelentő tölcsérszerű terek funkcióváltásának, funkcióbővülésének a feltétele a Fő útról a forgalom elvezetése és az alternatív közlekedési útvonalak kiépítése. A belváros élővé tétele, a belvárosi élet újjáélesztése Nagykanizsa gazdasági és városi fejlődését szolgálja. Ha a belváros kereskedelmi és kulturális élete fellendül, az pozitívan hat az ott működő vállalkozások gazdasági eredményeire. A megszépült belváros vonzó terület a befektetőknek is. Az épített örökség kellemes környezetben való bemutatása a turisták számára is vonzóbb, mint egy passzív múzeumváros. A helyi lakosok szemléletét, ízlését az akcióterületi terv megvalósítását kísérő soft akciók igyekeznek fejleszteni, így remélhető, hogy aki mindennap láthatja, az is észreveszi az építészetitörténeti értékeket. 63

20 A 27213as Városrehabilitációs fejlesztés első két üteme a Belváros akcióterületen valósul meg. A fejlesztések elemei a következők: ROP 2728as pályázat Huszti tér körforgalom kialakítása Arany János u. Petőfi u. összekötése Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca Kórház utca Teleki utca csomópont kialakítása Erzsébet tér megújítása Erzsébet téren vendéglátóteraszok kialakítása Miénk a tér! Helyi művészeti csoportok előadásai Városmarketing Kapcsolódó magánerős beruházások: Egészségcentrum kialakítása, Hotel Centrál fejlesztése, Orvosi rendelők, gyógyszertár, üzletek építése, ezekhez kapcsolódóan parkoló kialakítása ROP 2921es pályázat Fő út rekonstrukciójának 1. szakasza Ady Endre utca átépítése Deák tér rekonstrukciója Széchenyi tér rekonstrukciója Eötvös tér rekonstrukciója Ügyészség homlokzatának felújítása Fő út és Ady Endre út mentén üzlethelységgel rendelkező KKVk fejlesztései Városmarketing Soft tevékenységek A beruházással párhuzamosan az első ütemben létrejön a Városfejlesztő Társaság ( korábban létrehozott Nagykanizsai Vagyonhasznosító ZRt divíziója), amely a város által megfogalmazott koncepció alapján operatív módon irányítja, szervezi és végrehajtja a város egész területén jelentkező rehabilitációs akcióterületek fejlesztését, szoros együttműködésben az önkormányzat városfejlesztési osztályával, és pályázati irodájával. 64

21 3.2 Az akcióterület jogosultságának igazolása A Nyugat dunántúli Operatív Program akcióterve alapján az integrált városfejlesztés városi, vagy városrészi központi területen valósul meg, mely a város életében meghatározó gazdasági társadalmi szerepet tölt be. Ez erre a kijelölt akcióterületre maximálisan igaz, hiszen Nagykanizsa belvárosa, a város igazgatási, szolgáltató, és kiskereskedelmi központja. A fejlesztés elsődleges célja a terület funkcióbővítése, illetve a meglévő funkciók továbberősítése. Az akcióterületen található közintézmények, vagy közösségi funkciót ellátó intézmények száma jóval meghaladja a pályázat kiírója által feltételként előírt 3 intézményt: Művelődési intézmények: Thury György Múzeum, Halis István Városi Könyvtár, Hevesi Sándor Művelődési Központ, Honvéd Kaszinó, Medgyasszay Ház, Kiskastély képtár, Magyar Plakát Ház Közhasznú társaságok: VIA Kanizsa Városüzemeltető Kht., Ingatlankezelési Intézmény, KanizsaNet 2 Informatikai Kht Egészségügyi és Szociális Intézmények: Szociális Foglalkoztató, Magyar Vöröskereszt, ÁNTSZ Városi Intézete, Családsegítő Központ, Felnőtt háziorvos (1 rendelő), Gyermek háziorvos (2 rendelő), Városi Fogászat, Védőnői szolgálat (4 db), Bölcsődék (2 intézmény) Fejlesztési és gazdasági érdekképviseletek: NyugatDunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség, Regionális Innovációs Ügynökség, Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Nagykanizsai Kereskedelmi és Iparkamara, Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Közintézmények, Közszolgáltatók: Nagykanizsa Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Földhivatal, Zala Megyei Munkaügyi Központ Nagykanizsai Kirendeltsége, Vám és Pénzügyőrség, Rendőrkapitányság Nagykanizsa, Horvát Kisebbségi Önkormányzat, Horvát Konzuli Képviselet, Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Városi Bíróság, Város Ügyészség, Városi Diák Önkormányzat, Polgári Védelem, Városi Tűzoltóság, EON, DélZalai Víz és Csatornamű Zrt., Zala Volán Zrt, Tourinform Iroda, APEH, Zala Megyei Egészségbiztosítási Pénztár Nagykanizsa, Kihelyezett Osztály, Regionális Nyugdíjfolyósító Intézet, Magyar Posta Média: Zalai Hírlap, Nagykanizsai Maraton, Kanizsa Újság Kft., Kanizsa TV Kft, Kanizsa Rádió Egyházak: Jézus Szíve Plébánia, Református Lelkészi Hivatal, Szent József Plébánia, Zsidó Hitközség Oktatási Intézmények: Vackor Óvoda, Rozgonyi Óvoda, Micimackó Óvoda, Bolyai János Általános Iskola, Rozgonyi Úti Általános Iskola, Zrínyi Miklós Általános Iskola, Piarista Általános Iskola és Gimnázium, Batthyány Lajos Gimnázium, Zsigmondy Vilmos és Széchenyi István Szakképző Iskola, Főiskola Kollégiuma, Pannon Egyetem Nagykanizsai Kihelyezett Képzési Hely, Farkas Ferenc Zene és Aranymetszés Művészeti Iskola 65

22 Az akcióterületen található kereskedelmi és szolgáltatóegységek száma meghaladja a pályázat kiírója által feltételként előírt 2 darabot. pl: Budapest Bank (Erzsébet tér), ERSTE Bank (Erzsébet tér), CIB Bank (Király utca), OTP Bank (Deák Ferenc tér), Raiffeisen Bank (Deák Ferenc tér), Sopron Bank Burgenland (Fő út), Király Vendéglő (Király utca), Kiskakas Vendéglő (Múzeum tér), Hotel Centrál (Erzsébet tér), Király Panzió (Király utca), Kaszinó Étterem (Ady utca), Nelson Pub (Fő út), Robinson Étterem (Deák tér), Vasember Étterem (Erzsébet tér), Rétesház (Erzsébet tér), Franch Kávézó (Erzsébet tér), Gerő Cukrázda (Fő út), Semiramis Kávéház (Fő utca), Süni Cukrázda (Erzsébet tér) 66

23 4. Helyzetelemzés A belváros több rendeltetési egységet magába foglaló lakó, igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, és szociális központ. A városközpont 4 tölcsér alakú teret magába foglaló egység, melyeket a Fő út köt össze. Ez az út a fő közlekedési kapcsolat a Keleti, az Észak keleti városrész, Szabadhegy, Sánc, valamint Kiskanizsa városrész között Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése Az akcióterület szabályozási terve alapján mind a 2728, mind a 2921es időszakban tervezett beruházások megvalósíthatóak. A 2728as időszak központi célkitűzése, a városközpont forgalomcsillapítása a településszerkezeti tervben kiemelten megjelenik. ( pont). A tervezett forgalomcsillapítás elemei, a Zrínyi u. keleti irányú továbbépítése és az Arany u. Királyi Pál u. összekötése és a Királyi P. u. Petőfi u. összekötése a város szabályozási tervlapjain szerepelnek. A szabályozási terv módosítása nem szükséges a projekt sikeres megvalósításához. A településszerkezeti tervből az érintett területekre vonatkozó részletek az alábbi térképeken találhatók: Huszti téri körforgalom Erzsébet tér 67

24 Arany János u. Petőfi u. összekötése 68

25 Zrínyi utca meghosszabbítása, Zrínyi utca Kórház utca Teleki utca csomópont kialakítása 69

26 4.2. A megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása Arany János Kalmár utca körforgalom építése, közműkiváltások Megvalósítás időszaka: 2526 Összköltség: eft A beruházás célja a kapcsolódó utak kereszteződésében a közlekedésbiztonság fokozása, a csomópont biztonságossá tétele. A járható közepű körforgalom kialakítása, valamint a járulékos közműkiváltások (elektromos földkábelek kiváltása, gázvezeték kiváltása, Ktv (UPC) kábel kiváltása, MATÁV hálózat optikai hálózat kiváltása, víz és szennyvíz vezetékek kiváltása) teljes egészében az önkormányzat saját erejéből valósultak meg. Kölcsey u. felújítása, aszfaltozás Megvalósítás időszaka: 25 Összköltség: eft A város 25. évi útburkolat felújítási programjának keretében, önerőből megvalósított beruházás 25 méteres szakaszon útfelújítási, valamint járdarekonstrukciós munkálatokat tartalmazott. Terv u. felújítása, aszfaltozás Megvalósítás időszaka: 2425 Összköltség: eft 7

27 Az önerős beruházás keretében a teljes utca (15 m) járda és út átépítése, illetve felújítása valósult meg, a kapcsolódó közműkiváltásokkal együtt. Városközpont rekonstrukció OTP előtti tér rekonstrukciója Megvalósítás időszaka: 26 Összköltség: 93 eft A közterület átépítése igazodik az Önkormányzat által elkészítetett és a Közgyűlés által is elfogadott Városközpont közterületek fejlesztési, forgalomcsillapítási tanulmányterve című tervhez. Plakátmúzeum építése a Magtár rekonstrukciójával Megvalósítás időszaka: 2526 Összköltség: 191 eft Az Erzsébet tér északi tömbjében található műemléki védelem alatt álló használaton kívüli magtár épület rekonstrukciója az Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése című Phare program finanszírozása által valósult meg. Volt Városi Filmszínház rekonstrukció Megvalósítás időszaka: 2526 Összköltség: eft A műemléképület rekonstrukciója 9 % mértékű címzett támogatásból valósult meg, többfunkciós, de alapvetően kulturális, közművelődési célokat szolgáló közösségi tér kialakítása (létesítmények építése, bővítése, rekonstrukciója) érdekében. Hevesi S. Művelődési Központ rekonstrukciója Megvalósítás időszaka: 2627 Összköltség: 73 eft A címzett támogatással megvalósult rekonstrukció elsődleges célja az épület teljes gépészeti rendszerének rekonstrukciója, az akadálymentes közlekedés megvalósítása, valamint az energiatakarékosság szempontjából legmeghatározóbb tényező, a nyílászárók cseréje. A címzett 71

28 támogatáshoz szükséges önerő mellett az önkormányzat 7 millió forintot biztosított a szükséges belsőépítészeti munkálatok elvégzésre. 56os emlékmű építése Megvalósítás időszaka: 26 Összköltség: 41 eft Az 1956os magyar forradalom és Szabadságharc 5. évfordulójának megünneplésére Taubert László szobrászművész alkotásával emlékmű állítása. Rozgonyi Általános Iskola rekonstrukciója Megvalósítás időszaka: 2628 Összköltség: eft A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszer finanszírozásából valósul meg a rekonstrukció, az alábbi prioritáson belül: A biztonságos iskola feltételeinek megteremtése: műszakilag leromlott, elsősorban balesetveszélyes, életveszélyes, egészségre káros, nevelést, oktatást szolgáló épületek, valamint nem oktatási intézmény céljára létesült épületek építési engedélyhez kötött rekonstrukciója és új építés, bővítés útján történő kiváltása, a fogyatékos személyek akadálymentes közlekedését szolgáló műszaki megoldások megvalósításával. Kisfaludy, Kórház, Katona J. u. burkolatfelújítás Megvalósítás időszaka: 26 Összköltség: 89 eft A beruházás része volt a 26. évi burkolat felújítási programnak, mely program célja a város legrosszabb állapotban lévő közútjainak és járdaszakaszainak marással kombinált rekonstrukciója volt. A felújításokhoz a szükséges közműkiváltások megvalósítása szervesen kapcsolódott. Az önkormányzat a beruházáshoz 5% támogatást nyert a Nyugatdunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól. Hotel Centrál előtti tér rekonstrukciója Megvalósítás:

29 Összköltség: 76 3 eft A beruházás első eleme az elfogadott Nagykanizsa városközpont közterületek fejlesztési, forgalomcsillapítási terve programnak. Megépítésével láthatóvá vált mindazon elképzelés, amelyet a tervezett program a Fő út gyalogos térkialakítására, burkolat megjelenítésére, a teraszok kialakítására, valamint utcabútor és egyéb utca berendezési tárgyakra, mint jövőbeni utcaképre elképzelt. Piaci pavilonok bontása Megvalósítás: 27. II. negyedév Összköltség: 11 eft A beruházás célja az 199es évek közepétől kihasználatlan volt városi piac, értékes városközponti területének megtisztítása, a későbbi értékesítés feltételeinek megteremtése. Zsinagóga tetőrekonstrukció Megvalósítás: 2223 Összköltség: 3 eft A volt Zsinagóga, klasszicista műemléképület állagmegóvása érdekében elengedhetetlenül szükséges volt a beruházás megvalósítása, amely a tetőszerkezet javítását és a tetőhéjalás cseréjét tartalmazta. Halis István Városi Könyvtár építése Megvalósítás: Összköltség: eft A címzett támogatásból megvalósuló fejlesztés eredményeképpen egy a 21. század követelményeinek megfelelő, több mint 4 m2es közművelődési intézmény jött létre, amely a központi fekvése, valamint modern struktúrája révén kiváló minőségben képes kiszolgálni a város és térsége lakosságát Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása 73

30 Társadalom A városrész lakosságszáma a 21es népszámlálás idején 7212 fő volt, a össznépesség 13,71%a, melyre jellemző az elöregedés, ezt támasztja alá, hogy a foglalkoztatott nélküli háztartások aránya ebben a városrészben az egyik legmagasabb (4,5%), amely jelentősen meghaladja a 33,6%os városi átlagot. A rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya a 1559 évesek körében 38%, amely valamelyest meghaladja a városi átlagot (35,4%). Ehhez kapcsolódik, hogy a városrészben viszonylag magas a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők arány az aktív korúak tekintetében (14,8%), valamint a városi átlaghoz képest alacsony a foglalkoztatottak aránya a 1564 évesek körében (56,1%). Hangsúlyozni szükséges, hogy az adatok csak az akcióterületen élőkre vonatkoznak, jelentősen árnyalja a képet, ha az akcióterületen található kereskedelmi és szolgáltató ágazatokban található munkahelyeket is figyelembe vesszük, melyek az egész város foglalkoztatási mutatóihoz hozzájárulnak. A városrész kereskedelmi, szolgáltató, és igazgatási központ is. A városrész minden funkcióval rendelkezik, ami egy ekkora lakosságszámú település városközpontjától elvárható, ezt támasztja alá az akcióterület jogosultságának vizsgálatához készített lista a közösségi intézményekről (3.2. pont). A városközpont ennek ellenére nem működik közösségi központként, aminek alapvető indoka a Fő út jelentős közlekedési terheltsége, a közterek leromlott állapota, valamint a rendezett utcakép hiánya. A partnerségi egyeztetések során készült felmérés alapján a lakosság is ezeket, valamint a teraszos vendéglátóhelyeket emelte ki, mint a terület legfőbb hiányosságai. A városrész területén 2 óvoda, 3 általános iskola, 3 középiskola, és 1 felsőoktatási intézmény, 24 önkormányzati és állami intézmény, valamint számos civil szervezet székhelye található. Funkcióellátottsága megfelel egy városközponti területtel szemben támasztott elvárásnak. Szigorúan a statisztikai adatokat tekintve elmondható, hogy a városrész lakossága öregszik, fontos azonban különbséget tenni az egyes lakóövezetek között. A központi tereket és utcákat övező, régi kétszintes polgári lakások tulajdonosai között nagyobb számban található meg az idősödő korosztály, ami sok esetben a leromlott épületek helyreállítását is nehezíti a benne élők rugalmatlansága miatt. Az akcióterületen található iparosított technológiával épített társasházakban és azok övezeteiben nagyobb a fiatalabbak aránya. 74

31 Környezet A Belvárost építészetileg nem egységes, a XIX. század közepén és a XX. század fordulóján, valamint a két világháború között épült, nagyvárosias jellegű, többlakás os bérházak, valamint a II. világháborút követően épített tömbházak alkotják. Igazi történelmi belvárosnak csak néhány utca tekinthető a fő utca körül. A Belvárosban számos műemlék, illetve műemlék jellegű épület található, azonban ezek a szocreál lakóépületekkel nem alkotnak egységes városképet. A városközpont 4 tölcsér alakú teret magába foglaló egység, melyeket a Fő út köt össze. Ez az út a fő közlekedési kapcsolat a Keleti, az Észak keleti városrész, Szabadhegy, Sánc, valamint Kiskanizsa városrész között. A városközponti területen található az autóbusz állomás is, amely szintén jelentős közlekedési terhelést ró a területre. Ennek nagy részét is a Fő út vezeti el, melynek közlekedési terhelése 1387 egységjármű/ nap. Jelenleg nincs olyan közlekedési útvonal, amely alternatívát nyújt a Fő úttal szemben a helyi, keletnyugat irányú közlekedésben. 75

32 A területen 1831 lakás található, melyek 14,9%a alacsony komfortfokozatú. Ez az arány jelentősen meghaladja a városi átlagot (7,4%), amely azonban várhatóan a következő időszakban jelentősen javulni fog a lakáscélú ingatlanfejlesztések eredményeként. A városrészben az új építésű lakások átlagos négyzetméter ára fekvéstől függően 21 és 28 ezer forint között található, míg a régi építésű, de felújított lakások ára 16 és 21 ezer forint között. A területen jelentős számú üzlethelység, illetve iroda található, ezek esetében a földszinti üzlethelységek négyzetméter ára fekvéstől függően 11 és 29 ezer forint között változik négyzetméterenként. A belvárosi környezet egyik legmeghatározóbb eleme az út és térburkolat. Nagykanizsa központjában a burkolatok közepes vagy annál rosszabb állapotúak. A gyalogos területek (járdák, terek, sétautak) burkolata aszfalt, térkő vagy szórt (gyöngykavics) burkolat. A járdákon az aszfalt sok helyen felpúposodott, töredezett, foltozott. Helyenként térkővel díszítették vagy egészítették ki a burkolatot pl. Erzsébet tér, Deák tér kis része. Ezek a térkő felületek sajnos nem átfogó koncepció szerint készültek, nem igazán illeszkednek a többi burkolt felülethez és az épített környezethez. A parkosított terek gyöngykavics burkolata sok helyen kikopott, kátyús (pl. Eötvös tér, Deák tér). 76

33 Az utcabútorozás az egységesség tekintetében hagy kívánnivalót. A különböző korszakok bútorai elrendezésbeli, stílusbéli meghatározottság nélkül sorakoznak egymás mellett. Az ülőbútorok (mobil és beépített padok) jó vagy közepes műszaki állapotban vannak, formai igényességük azonban nem mindenhol felel meg a mai követelményeknek, és sokféleségükkel sem válnak a városkép előnyére. A városszerte elhelyezett növénytartók szintén vegyes képet mutatnak: az Erzsébet téren a Városháza előtt és a Deák téren található egységes koncepció szerint készült egyedi műkő tartók mára igen rossz állapotba kerültek, töredezettek, mállanak, a beültetés is hiányos, vagy nincs egyáltalán. Több helyen a kereskedelmi forgalomban kapható tartók kerültek kihelyezésre, különböző típusok, különböző méretben és színben egymáshoz és a környezethez sem igazán illeszkednek (Fő út, Deák tér). A különböző forgalomterelő és a zöldsávokat védő oszlopok és kerítések léptennyomon másmás anyagból, stílusban sivár iparitól a historizálóig készültek. Egyformán görbék, dülöngélők és hiányosak viszont. Jellemzőek a belvárosban (Fő úton a Deák tér és az Erzsébet tér közötti szakaszon, Deák téren) a növényágyakban elhelyezett hirdetőtáblák, melyeknek nemcsak elhelyezésük, de állapotuk is kifogásolható, ráadásul kihasználatlanok, szemlátomást feleslegessé váltak. 77

34 Hasonlóképpen több helyen állnak mára feleslegessé vált, városképet csúfító közlekedésirányítási oszlopok. (Erzsébet tér Fő út és a Fő út Csengery út csomópontban.) A belváros egyik legnagyobb hiányossága, illetve problémája, a vendéglátó teraszok kialakítása. A kitelepülési igény üdvözlendő, azonban a telepítés módja nem mindenhol elég körültekintő: növénysávok teljes elfoglalása, közműaknák fedőlapjaira való terhelés, anyaghasználatbeli sokféleség és nem elég magas fokú igényesség. A Fő út Eötvös tér és Deák tér közötti szakaszán az út lejtésviszonyaihoz nem igazodó teraszok nem nyújtanak szép látványt. A Fő út Deák tér és Erzsébet tér közötti szakaszán jelenleg túl keskeny a járda ahhoz, hogy megfelelő méretű terasz elhelyezésével még mindig kényelmes szélességű járdafelület maradjon. A városrész közműellátottsága teljesen kiépült, azonban állapota nem kielégítő. Ennek javítására, a város szennyvízelvezető rendszerének megújítása céljából pályázatot nyújtott be a Környezeti és Energia OPba, melynek megvalósítása 29 nyarán megkezdődik. Az két beruházás összehangolt időbeli ütemezése megoldott. A városrész legjelentősebb zöldfelülete az Eötvös tér, melyet északi oldalról a Fő út határol, így rekreációra jelenlegi formájában nem a legmegfelelőbb terület. További zöldterületek az akcióterületen az Erzsébet tér, a Deák tér, Kossuth tér, valamint a Széchényi tér. A fejlesztés keretében az összes felsorolt terület megújításra kerül, valamint összességében 15%al nő a zöldfelületek aránya. Gazdaság A város központi magjáról elmondható, hogy a város szolgáltatási centrum szerepét tölti be, és másodlagos jelentőséget képvisel a lakófunkció. A szinte mindenre kiterjedő közigazgatási szolgáltatási spektrum mellett, a pénzügyi szolgáltatók, a kereskedelmi egységek, a vendéglátóhelyek és a kulturális, szórakoztató létesítmények vonzzák a belvárosba a Nagykanizsán lakókat és az ide érkezőket. A városközpontban túlsúlyban vannak a tercier szektorhoz kapcsolódó munkahelyek, és ezen belül is kiemelkedő természetesen a közigazgatáson felül a pénzügyi szolgáltatásban, a vendéglátásban és a kiskereskedelemben tevékenykedők száma. 78

35 Közlekedés A belvárosi akcióterültek legjelentősebb problémája a Fő út és környezetének közlekedési terhelése, amely a 61es és a 74es számú fő út városi átkelési szakasza. A városközponttól északra haladó 7es út, illetve M7es autópálya jelentős forgalmat vezet el, azonban még jelenleg is 1387 egységjármű/ nap az út terhelése. 79