MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Átírás

1 1 MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY A Magyarrszág-Hrvátrszág Határn Átnyúló Együttmûködési Prgram (HUHR CBC Prgram) keretében megvalósuló JOINT INDUSTRIAL PARK elnevezésû, HUHR/1001/2.1.4/0004 számú pályázathz kapcslódóan Készült Tótszerdahely Község Önkrmányzata megbízásából a VEGA-TEKT Tervezõ és Szlgáltató Bt.-ben Letenye, któber 12.

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ A PROJEKT HÁTTERE A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ALAPADATOK BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK ÉS CÉLKITÛZÉSEK HELYZETÉRTÉKELÉS KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSE PROJEKT CÉLKITÛZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYEK, HATÁSOK PROJEKT MEGVALÓSÍTÁS BEMUTATÁSA PROJEKTMENEDZSMENT MÛSZAKI ÉS SZAKMAI LEÍRÁS, TARTALOM MEGHATÁROZÁSA ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK ELÕREJELZÉSE ÜZLETI ÉS MARKETING TERV CSELEKVÉSI ÉS ÜTEMTERV TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG PÉNZÜGYI ELEMZÉS BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK BECSLÉSE PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉS FENNTARTHATÓSÁG PÉNZÜGYI BEVÉTELEK BECSLÉSE KOCKÁZATELEMZÉS... 29

3 1. VEZETÕI ÖSSZEFOGLALÓ Tótszerdahely Község Önkrmányzata a Grican Önkrmányzattal partnerségben egy közös pályázatt valósít meg a Magyarrszág-Hrvátrszág IPA Határn Átnyúló Együttmûködési Prgram keretében Develpment f a jint industrial park with reginal ecnmy-develpment strategy (Jint industrial Park) címmel, az érintett határ menti térség befektetés ösztönzõ prgramjáhz illeszkedve, az ipari területek fejlesztését célzva. A pályázat keretében Tótszerdahely és Grican településeken megvalósul a kijelölt, fejleszteni kívánt, ipari területi besrlással rendelkezõ területek elõkészítése a gazdasági szerepkör erõsítése érdekében. A prjekt közvetlenül járul hzzá a vállalkzásk mûködését elõsegítõ feltételrendszer kialakításáhz és megteremtéséhez, figyelemmel arra, hgy az alapinfrastruktúra hiánya jelenleg akadálya a vállalkzásk az érintett területekre történõ betelepülésének. 3 Tótszerdahely és a térség gazdasági versenyképessége megõrzésének, a vállalkzásk és (közvetlen pénzügyi kckázatvállalás nélküli) támgatásának és betelepülése ösztönzésének egyik kiemelt eszközeként aznsítható a szükséges infrastruktúra megteremtése és fejlesztése. A fejlesztéssel érintett (kijelölt) tervezési terület (Tótszerdahely, Felsõmezõ) jelenleg beépítetlen, mezõgazdasági mûvelésû szántó, melyet a település rendezési terve ipari területként jelöl meg. A vizsgált Jint Industrial Park keretében, a betelepülõ vállalkzásk fgadásának, kiszlgálásának elõkészítése céljából megtörténik a kijelölt iparterület közmûveinek (csapadékvíz elvezetés-, gázhálózat és elektrms áram hálózat) megtervezése, melynek keretében engedélyezési szintû tervdkumentációk kerülnek elkészítésre. Tótszerdahely az eddig kihasználatlan gazdasági erõfrrásk aktivizálásával, jó eséllyel pályázhat a jövõben vállalkzásösztönzõ prgramk megvalósítására, cégek, gazdasági társaságk betelepítésére. Az Önkrmányzat visznyrendszerének igazdása a társadalmi-gazdasági struktúrákhz felértékeli a versenyszférával, befektetõkkel, gazdálkdó szervekkel, vállalkzókkal való partnerségi kapcslatkat, ösztönözve a hazai és Európai Uniós pályázatk srán megvalósuló együttmûködési lehetõségeket. A jelen Megvalósíthatósági Tanulmány legfõbb célja és funkciója a Tótszerdahely Község Önkrmányzata által megvalósítani kívánt fejlesztési tevékenység szakmai bemutatása és vizsgálata.

4 2. A PROJEKT HÁTTERE 2.1. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA A prjektgazda, egyúttal a prjekt lebnylításának elsõdleges felelõse Tótszerdahely Község Önkrmányzata. Tótszerdahely Község Önkrmányzata a prjekttel kapcslats döntések elsõszintû meghzója. Javarészt biztsítja a prjekt végrehajtásáhz szükséges erõfrráskat, a megvalósítás levezényléséhez szükséges hzzáértõ szakembereket, így a prjekt sikerében való érdekeltsége biztsíttt. Az Önkrmányzat számára jgszabályi kötelezettség nem írja elõ a fejlesztést, a prjektgazda maga ismerte fel a fejlesztési szükségletet és kezdte el szervezni a prjektet. A prjekt az Önkrmányzat tulajdnában lévõ területen (ingatlann) valósul meg. 4 Az Önkrmányzat fõ tevékenysége az általáns közigazgatás, melynek keretében költségvetési szervként Tótszerdahely igazgatási és pénzügyi feladatait, valamint intézményeinek felügyeleti-és pénzügyi feladatait látja el, illetékessége a község illetékességi területére terjed ki. Az Önkrmányzat feladata a helyi közszlgáltatásk körében: a településrendezés és településfejlesztés; az épített és természeti környezet védelme; a vízrendezés, csapadékvíz-elvezetés és csatrnázás; a köztemetõ fenntartása; a helyi közutak és közterületek fenntartása; a köztisztaság és településtisztaság biztsítása; gndskdás a helyi tûzvédelemrõl és a közbiztnság helyi feladatairól; közremûködés a helyi energiaszlgáltatásban; közremûködés a fglalkztatás megldásában; gndskdás az óvdáról, az alapfkú nevelésrõl, ktatásról, az egészségügyi, és szciális ellátásról, valamint a gyermek és ifjúsági feladatkról; a közösségi tér biztsítása; a közmûvelõdési, tudmánys, mûvészeti tevékenység és a sprt támgatása; a nemzeti és etnikai kisebbségek jgai érvényesítésének biztsítása; az egészséges életmód közösségi feltételeinek elõsegítése.

5 Az Önkrmányzat a törvény erejénél fgva köteles gndskdni: az egészséges ivóvízellátásról; az óvdai nevelésrõl, az általáns isklai ktatásról és nevelésrõl; az egészségügyi és szciális alapellátásról; a közvilágításról; a helyi közutak és köztemetõk fenntartásáról; a nemzeti és etnikai kisebbségek jgai érvényesítésének biztsításáról. Az Önkrmányzat száms jgsítvánnyal és lehetõséggel rendelkezik a helyi üzleti környezet beflyáslására. Hatósági jgsítványai közül kiemelkedõ jelentõségû a térhasználat szabályzása, az ktatási rendszer mûködtetése, a helyi adózási rend meghatárzása, valamint a tevékenységi engedélyek hatóságként való kiadása. Vagyngazdálkdási tevékenységével, befektetés-ösztönzési eszközökkel, illetve megrendelõként ugyanakkr közvetlenül is hatást gyakrl a helyi gazdasági flyamatkra. Az Önkrmányzat száms területfejlesztési prjektet jegyez. 5 Tótszerdahely Község Önkrmányzata, mint a megvalósuló fejlesztés tulajdnsa vállalja a fejlesztéssel érintett ingatlan fenntartását, emellett a gazdasági kapcslatk élénkülését elõsegítõ tevékenységek anyagi támgatását. Az Önkrmányzat stratégiai célja a gazdasági szféra, illetve azn belül a helyi gazdaság szerkezetében és a fglalkztatásban meghatárzó szerepet játszó vállalkzásk támgatása. A versenyszféra (vállalkzók és gazdálkdók) fejlesztései képezik az alapját a társadalmi-gazdasági versenyképességnek. Az Önkrmányzat indkltnak és szükségesnek tartja azt, hgy a vállalkzásk partnereként aktív rész vállaljn az (elsõsrban kis és közepes) vállalkzásk betelepüléséhez és sikeres mûködtetéséhez szükséges infrastruktúra megteremtésében. A helyi önkrmányzat tvábbi kiemelt törekvéseinek egyike a fglalkztatás stabilitásának fenntartása. A munkahelyeket a piaci verseny alapján mûködõ vállalkzásk hzzák létre és tartják fenn. A glbális piaci verseny egyben a telephelyek versenyét is jelenti, így áttételesen a tér adtt pntjának tõkevnzó képessége méretik meg a piacn. A tõkevnzó képesség egyik legfntsabb összetevõje a rendelkezésre álló infrastruktúra milyensége, illetve kínálata. Mivel a vállalkzásk teljesítményét, fejlõdési ptenciálját száms esetben krlátzza a telephelyük kapacitása, (ugyanakkr az alapinfrastruktúra kiépítése célszerûen nem képzelhetõ el

6 vállalkzásnként), a jelen dkumentumban bemutatásra kerülõ fejlesztési prgram alapvetõ célkitûzése egy mdern, a helyi igényeknek megfelelõ üzleti infrastruktúra (iparterület, Ipari Park) kialakítása Tótszerdahelyen. A településfejlesztési kncepció értelmében az Önkrmányzat hangsúlysabb megjelenése az ipari infrastruktúra kínálati piacán kiemelt priritást élvez. A gazdasági infrastruktúra fejlesztése és az iparterületek kialakításának ösztönzése egy több éve megkezdett területfejlesztési stratégiai részeként valósul meg, mely stratégia kiemelt területként kezeli a gazdaságfejlesztést. Az ipari infrastruktúra fejlesztés elsõsrban a kis- és közepes vállalkzásk érdekeit és igényeit figyelembe véve valósul meg. A tervezett fejlesztés révén kiaknázhatóvá válnak a betelepülni kívánó vállalkzáskban rejlõ ptenciális gazdasági elõnyök. 6

7 2.2. KÖRNYEZETI, GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ALAPADATOK Tótszerdahely Község Nagykanizsától délnyugatra, a 7-es fõútvnaltól 5 km-re, közvetlenül a hrvát határ mellet található. Tótszerdahely és környéke a Mura vízgyûjtõ területéhez tartzik. A falutól 1 kmre flyik a Mura flyó, amely egyben természetes határvnal Magyarrszág és Hrvátrszág között. A települést É-D-i irányban a Brsfa patak szeli át. A község a Zalai dmbság lankás, dmbs területein fekszik. Az itt található 7 kavicsbánya tó a Mura flyóval együttesen kitûnõ hrgászati és vízitúrázási lehetõséget nyújt. Tótszerdahely laksainak száma 1200 fõ körül mzg, akiknek többsége hrvát anyanyelvû. A regisztrált vállalkzásk számra 65 (2010* évi adat). 7 A településen 12 döntõ többségében önkrmányzati fenntartású - intézmény mûködik, melyek: Zrínyi Katarina Kistérségi Hrvát Általáns és Alapfkú Mûvészeti Iskla Óvda Tótszerdahely Fgrvsi Szlgálat Körzeti rvsi rendelõ Anya- és gyermekvédelmi Szlgálat Knyha Kultúrtthn e-magyarrszág Pnt Muramenti Nemzetiségei Területfejlesztési Társulás Muramenti Családsegítõ Közpnt és Gyermekjóléti Szlgálat Gndzási Közpnt Bucsuta- Tótszerdahelyi Szlgálata Mura menti hrvát helytörténeti kiállítás A településen megvalósuló beruházási jellegû, jelentõs gazdasági célú fejlesztések a következõk: Egy a Magyarrszág-Hrvátrszág Határn Átnyúló Együttmûködési Prgram keretében megvalósuló sikeres pályázati prgram keretében jelenleg zajlik egy iszapszárító és tárló csarnk tervezése, melynek megvalósítására az Önkrmányzat mintegy Euró támgatást nyert el. A létesítmény segítségével napnta ötezer köbméternyi iszapból mintegy 500 köbméter száríttt iszap keletkezik majd, amelyet a környékbeli szántóföldeken tápanyagként hasznsítanak. Üzembe helyezik tvábbá a Murára kihelyezett úszó áramtermelõ berendezést is, amely a becslések szerint annyi áramt termel majd, amennyivel biztsítani tudják a község közvilágítását.

8 2.3. BEFEKTETÉSI KÖRNYEZET A hazai kis- és középvállalkzásk (KKV-k) - beleértve a mikr-vállalkzáskat is - a magyar gazdaság gerincét képezik. A KKV szektr gazdasági súlyát (GDP 55 %-a), fglalkztatásplitikai jelentõségét (fglalkztatttak 65 %-a) és területfejlesztési jelentõségét (62 vállalkzás / 1000 fõ) nem szükséges biznygatni. A flyamats átalakulásban lévõ és hsszú távn is kedvezõtlen szerkezetû magyar gazdaságban elengedhetetlen a közpnti és a helyi plitikai vezetés aktív és tudats szerepvállalása a nagyszámú kis- és középvállalkzásk fejlesztésében. A magyar gazdaság jövõbeni versenyképessége nagyban függ a beruházás- és befektetés ösztönzõ prgramk knkrét intézkedéseitõl és azk helyi alkalmazásától. A külföldi tõke biznytalansága kán elmaradó beruházásk és a csökkenõ tendenciát mutató hazai KKV beruházásk új megldásk keresésére kell, hgy sarkallják a gazdaságplitikát mint közpnti, mint pedig helyi szinten. Tagadhatatlan, hgy a helyi fglalkztatásban jelentõs súllyal bíró KKV szektr túlnymó része nem képes saját erejébõl fejlõdni és kialakítani a gazdasági tevékenységei végzéséhez szükséges és megfelelõ színvnalú infrastruktúrát. 8 A tervezett prjekt keretében Tótszerdahely Község Önkrmányzata a befektetési környezet kialakításának elõsegítését kívánja megvalósítani, melynek fnts eleme a meglévõ ipari infrastruktúra fejlesztése. A prjekt megvalósulásának helyszíne a Nyugat-dunántúli régióban, a Letenyei kistérségben, Tótszerdahely község közigazgatási területén található, Felsõmezõ dûlõn (külterület:08/56 hrsz.). A tervezési terület jelenleg beépítetlen, mezõgazdasági mûvelésû szántó. A település rendezési terve ipari területként jelöli meg, melyre az önkrmányzat a szükséges infrastruktúra megteremtését irányzta elõ. A jelen prjekt keretében a közmûvek kiépítésének elõkészítése céljából elkészülnek az ingatlanfejlesztéshez szükséges alapinfrastruktúra-tervek, így a csapadékvíz elvezetés-, a gázhálózat- és az elektrms energiaellátás hálózat építési engedélyezési szintû tervdkumentációja.

9 3. FEJLESZTÉSI SZÜKSÉGLETEK ÉS CÉLKITÛZÉSEK 3.1. HELYZETÉRTÉKELÉS GAZDASÁGI HÁTTÉR, A PROJEKT INDOKOLTSÁGA A hazai vállalkzói infrastruktúrára az alacsny fejlettség és a ritka hálózati szerkezet jellemzõ, ami a vállalkzásk fejlõdésének az elmúlt években különösen jelentõs akadályzó tényezõjévé vált. Tótszerdahely és a térség gazdasági versenyképessége megõrzésének, a vállalkzásk és (közvetlen pénzügyi kckázatvállalás nélküli) támgatásának és betelepülése ösztönzésének egyik kiemelt eszköze a szükséges infrastruktúra megteremtése és fejlesztése. 9 A prjekt megvalósulása nélküli helyzetben a közeljövõben nem jön létre ipari céllal hasznsítható terület Tótszerdahelyen. Amennyiben Tótszerdahely nem tud élni ezzel a lehetõséggel, akkr drasztikusan lecsökken a településre a közeljövõben betelepülni kívánó ptenciális vállalkzásk, illetve piacképes prjektötlettel rendelkezõ, jelentõs gazdasági szereplõk száma. Amennyiben a tervezett fejlesztésnek helyet adó iparterület nem kerül beépítésre, használatn kívüli (zöldmezõs) terület marad. Az Önkrmányzat a fejlesztést önerõbõl nem tudja megvalósítani, a beruházás egyéb hazai, illetve európai uniós frrásk (vissza nem térítendõ támgatás) rendelkezésre állásának függvénye, várhatóan biznytalan idõre kitlódik. A várható társadalmi hasznk realizálódása elmarad (nem létesülnek új munkahelyek, nem valósul meg infrastruktúrafejlesztés). Az Önkrmányzat a rendelkezésre álló (e célból elkülönített) frrásait várhatóan egyéb, más fejlesztési prjektek megvalósításába fekteti, mely fejlesztések pénzügyi feltételeinek és társadalmi hasznainak számszerûsítéséhez jelenleg nem állnak rendelkezésünkre pnts infrmációk. A FEJLESZTÉSSEL ÉRINTETT TERÜLET BEMUTATÁSA A közvetlen tervezési terület jelenleg beépítetlen, mezõgazdasági mûvelésû szántó. A település rendezési terve az ingatlant ipari területként jelöli meg, melyen az önkrmányzat ennek megfelelõen a szükséges infrastruktúra megteremtését kívánja elõkészíteni és megvalósítani. A terület nyugat felé lejt, a csapadékvizek befgadója a 07 helyrajzi számú árk. A terület enyhén nyugati, dél-nyugati irányú lejtésébõl adódóan a csapadékvizeket a déli leflyású 07 helyrajzi számú árk vezeti el. Mivel a tervezési terület nagy része jelenleg mezõgazdasági területeken halad, a csapadékvíz zöme a talajba szivárg, egyéb vízelvezetõ létesítmény a területen jelenleg nem üzemel. A tervezési területen, és annak környezetében jelenleg az alábbi közmûvezetékek találhatók:

10 Meglévõ nagyfeszültségû elektrms légvezeték a tervezési területen észak-dél irányban szlpsrn vezetve; Meglévõ telefn ptikai földkábel a 6835 jelû összekötõ út délnyugati ldalán, a padkán kívül található; Tervvel rendelkezõ szennyvízcsatrna (nymtt- és gravitációs); Tervvel rendelkezõ vízvezeték KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSE A helyi gazdaság és a KKV-k betelepítése érdekében az infrastrukturális fejlesztések támgatása kiemelten fnts és indklt. A prjekt célja a mûködõ tõke beáramlásának elõsegítése, a hzzáadtt érték növelése és ezen keresztül a helyi vállalkzásk versenyképességének javítása érdekében egy ipari park terület kialakításának elõkészítése Tótszerdahelyen. 10 A létesítés elõtt álló ipari park Tótszerdahely község külterületén található, melynek környezetében számttevõ ipari létesítmények nem mûködnek, a leendõ ipari park részét nem képezik (közös úthálózat, infrastruktúra, szlgáltatásk nem biztsítttak). Az esetleges tvábbi területek bevnását a befektetõi kör tényleges megjelenése fgja meghatárzni. A tervezett beruházás megvalósításának szükségességét közvetlenül indklja, hgy a kijelölt területen a közmûvek nincsenek kiépítve. A kialakítani kívánt ipari park mûködéséhez pedig elengedhetetlen feltétel a csapadékvíz elvezetés, gáz- és elektrms hálózat kiépítése. A közmûvek megtervezése és kiépítése hzzájárul az iparterület létesítéséhez, mely várhatóan nagy számban alkalmaz majd helyi munkavállalókat, számttevõen csökkentve ezáltal a munkanélküliek számát a településen. A közmûvek kiépítése alapfeltétele egy jövõbeli ipari létesítmény mûködésének, ezáltal a létrejövõ (alap) infrastruktúra kihasználtsága és fenntarthatósága teljes mértékben biztsíttt. CÉLCSOPORT MEGHATÁROZÁSA Az ipari területet a tulajdns Önkrmányzat elsõsrban a hazai és/vagy nemzetközi kisés középvállalatk jelentõs területigényû letelepedésének, valamint a beszállítók és a helyi vállalkzásk letelepedésének elõsegítésére kívánja létrehzni. A terület adttságai közül elsõsrban a kedvezõ telekárat, a mérsékelt helyi adót és a Tótszerdahelyrõl, valamint a környezõ településekrõl könnyen elérhetõ munkaerõt érdemes kiemelni. A környéken már megtelepedett vállalatk, illetve az új fejlesztések számttevõ tõkét kncentrálnak a térségben.

11 3.3. PROJEKT CÉLKITÛZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYEK, HATÁSOK CÉLKITÛZÉSEK, ELVÁRT EREDMÉNYEK A prjekt a területi versenyképesség erõsítése érdekében egy vnzó befektetési környezet kialakítását célzza a Tótszerdahely Községbeli vállalkzói- és infrastrukturális környezet fejlesztése által. A Tótszerdahelyen létrehzni tervezett ipari terület megvalósításának legfõbb célja elõsegíteni a helyi és térségi vállalkzásk mûködését, teret nyújtva betelepülésükhöz, mûködésükhöz. A betelepülõ vállalkzásk fgadásának, kiszlgálásának elõkészítése céljából jelen prjekt srán megtörténik a kijelölt iparterület közmûveinek (csapadékvíz elvezetés-, gázhálózat és elektrms áram hálózat) megtervezése, melynek keretében engedélyezési szintû tervdkumentációk kerülnek elkészítésre. 11 GAZDASÁGI HATÁSOK A tervezett közmûvek a közeljövõben történõ - kiépítése hzzájárul a szükséges infrastrukturális feltételek megteremtéséhez, biztsítva egy valós ipari jellegû létesítmény létrehzását és mûködtetését. A kapcslódó tvábbi fejlesztések hzzájárulnak az ipari parkban mûködõ vállalkzásk versenyképességének javításáhz, ösztönzõen hatnak új vállalkzásk betelepülésére, új munkahelyeket generálva helyben és a régióban. A létrehzni kívánt Ipari Parkban a mindenkri ingatlanpiaci árakhz képest kedvezményesen nyílik majd lehetõség a vállalkzásk számára hsszú távú bérleti szerzõdést kötni, illetve területet vásárlni. Az Önkrmányzat ennek elõkészítése érdekében ingyenes úthasználattal, áram, gáz, szennyvíz csatlakzási lehetõséggel és egyéb kedvezõ szlgáltatáskkal kívánja Tótszerdahelyre vnzani az új beruházókat. Tótszerdahely az eddig kihasználatlan gazdasági erõfrrásk aktivizálásával, jó eséllyel pályázhat tvábbá vállalkzásösztönzõ prgramk megvalósítására, cégek, gazdasági társaságk letelepítésére. Az Önkrmányzat visznyrendszerének igazdása a társadalmi-gazdasági struktúrákhz felértékeli a versenyszférával, befektetõkkel, gazdálkdó szervekkel, vállalkzókkal való partnerségi kapcslatkat, ösztönözve a hazai és Európai Uniós pályázatk srán megvalósuló együttmûködési lehetõségeket. KÖRNYEZETI HATÁSOK A tervezett fejlesztés a környezetre semleges hatással lesz. A tervezett építkezés srán maximálisan törekedni szükséges ugyanakkr a környezetkímélõ megldáskra, a természeti értékek védelmére, illetve arra, hgy a beruházás a lehetõ legkisebb negatív

12 hatást gyakrlja a környezeti állaptkra. A megvalósítás srán mindvégig szükséges figyelembe venni a helyi környezetvédelmi irányelveket, a hatálys környezetvédelmi elõíráskat. Környezetvédelem A kivitelezés srán a környezethasználatt úgy kell megszervezni és végezni, hgy a legkisebb mértékû környezetterhelést és igénybevételt idézze elõ és megelõzze a környezetszennyezést, kizárja a környezetkársítást. A környezethasználatt az elõvigyázatsság elvének figyelembevételével, a környezeti elemek kíméletével, takaréks használatával, tvábbá a hulladékkeletkezés csökkentésével, a természetes és az elõállíttt anyagk visszafrgatására és újrafelhasználására törekedve kell végezni. 12 A kivitelezési tevékenységek srán a környezetvédelmi elõírásk betartása nagyn fnts, mivel nincs körülkerítve az építési terület, lehetõség van nymn követni az építkezés menetét és módját. A kivitelezési tevékenység a természetes környezet állaptának megbntásával jár. Az kivitelezés idõszaks tevékenység, amely a környezeti elemeket egy idõre erõsen próbára teszi, veszélyezteti. A munkagépek mûködése zajjal, légszennyezéssel és tapsási kárral jár. A kárk minimalizálása érdekében a munkavégzést (gépek mzgása) a technlógiailag szükséges területen történjen. A kivitelezést úgy kell lebnylítani, hgy a környezetében élõk számára elviselhetõ legyen, és a környezetben minimális kársdás következzen be. A kivitelezés befejeztével a kársdásk megszüntethetõk legyenek. A mart és újrahasznsítható anyagkat engedéllyel rendelkezõ lerakóhelyen kell elhelyezni. A földmunkák végzésénél gndskdni kell a humuszréteg depnálásáról, a késõbbi felhasználhatóság érdekében. A föld kitermelése prszennyezéssel jár, elszállítása lehetõleg letakart állaptban történjen. A földmunkák befejezése után építési törmelék, bnttt anyag a területen nem maradhat. Kivitelezési munkák srán a megtartandó növényegyedek mechanikai sérülések elleni védelmérõl, a növényegyedek életképességének megtartásáhz szükséges terepszint, valamint megfelelõ nagyságú termõterület biztsításáról gndskdni kell. A veszélyes anyagkkal, illetve veszélyes készítményekkel végzett tevékenység a területileg illetékes ÁNTSZ engedélyével végezhetõ. A kivitelezés srán veszélyes anyagkkal, illetõleg a veszélyes keverékkel végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy keverék adatait tartalmazó biztnsági adatlap birtkában kezdhetõ meg. A kivitelezõ, ha a környezetre ptenciálisan veszélyt jelentõ anyaggal ill. keverékkel dlgzik, akkr a munkavégzés helyszínén kárelhárító készletet kell tartania, és szükség esetén használnia. A készletet alktó anyagk összetételének minõségileg és mennyiségileg alkalmasnak kell lenniük a környezeti elembe jutó szennyezõ anyag megkötésére, felitatására. (munkagépekbõl kiflyó laj, veszélyes anyag ill. keverék kiflyása)

13 A keletkezett hulladékk kezelésénél a 98/2001. (VI. 15.) Krmányrendeletben fglaltakat be kell tartani és a 78/2007. (IV. 24.) Krm. rendelet szerinti környezetvédelmi ügyfél jellel (KÜJ) illetve környezetvédelmi területi jellel (KTJ) rendelkezni kell. Le kell selejtezni azkat a szerelvényeket, csõanyagkat, melyek beépítési mûbiznylattal nem rendelkeznek, vagy újból történõ felhasználása veszélyt jelentene. A hálózati, nem veszélyes hulladékk elszállításáról értesíteni kell a környezetvédelmi területi referenst, aki a szállítást megrendeli az adás-vételi szerzõdés alapján az Észak dunántúli MÉH Zrt.-tõl. Légszennyezés 13 A légszennyezés mértékét meghatárzza a különbözõ ipari és kereskedelmi létesítmények megléte, illetve az átmenõ és célfrgalmú gépjármûfrgalm sûrûsége. A kialakítani kíván iparterület (ipari park) hatásterülete jelenlegi levegõminõsége jónak mndható. A betelepülõ vállalatk tevékenysége várhatóan nem kz jelentõsebb szennyezõdést. Talajminõség védelem Elsõsrban a közlekedés srán frdulhat elõ talajt kársító hatás, mivel a különbözõ közlekedési eredetû talajszennyezõ anyagk (az üzemanyagk, benzin, gázlaj, mtrlajk, üzemanyag adalékk) kársítatják a talajt. Ez a veszély kellõ dafigyeléssel és rendszeres ellenõrzéssel megelõzhetõ, illetve kiküszöbölhetõ. Zajártalm, zajvédelem Az építési helyeken gndskdni kell arról, hgy az építési tevékenység srán a munkahely környezetében a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet 2. és 5. mellékletében elõírt zaj-és rezgésterhelési határértékeket ne lépjék túl, valamint a 22/2005 (VI.24) EüM rendeletben elõírt rezgésexpzíciónak kitett munkavállalókra vnatkzó minimális egészségi és munkabiztnsági követelményeket figyelembe kell venni. Amennyiben az alkalmazandó technlógiák és a helyszín (a védett területek vagy bjektumk közelsége) ismerete alapján az építési tevékenységgel a zaj- és (vagy) rezgéshatárértékek túllépése várható, a munkák megkezdése elõtt a környezetvédelmi hatóságtól a 93/2007.(XII.18) KvVM rendelet szerinti zaj- és rezgés kibcsátási határérték megállapítását kell kérni. A zaj szabad térben a gépjármû-közlekedésbõl, a rakdásból, míg belsõ térben a mûködtetésbõl, javításból és a karbantartásból ered. A tervezett iparterületen, illetve annak területén a környezeti zajterhelés minimális szintû lesz.

14 Hulladékgazdálkdás, hulladékkezelés Kiemelt szerepet kap a hulladékhasznsítás- és újrafelhasználás (az úgynevezett recycling technlógiák), amely srán a hulladék minimális anyagveszteséggel visszavezethetõ a technlógiai flyamatba. A bnttt, vagy fel nem használt anyagkat részben más építési munkáknál felhasználjuk, részben pedig a kijelölt hulladéklerakó, vagy feldlgzó helyre szállítjuk. A végrehajtás srán keletkezõ hulladékkat szelektíven gyûjtjük, elszállításukról a cég vezetése gndskdik. A pályázó a környezetet legkevésbé terhelõ eszközök felhasználására törekszik. Ezek az eszközök a legmdernebb technlógiai színvnalat képviselik, energiatakaréksak és megfelelnek a hazai és közösségi környezetvédelmi elõírásknak. 14

15 4. PROJEKT MEGVALÓSÍTÁS BEMUTATÁSA 4.1. PROJEKTMENEDZSMENT A tervezett fejlesztés elõkészítéséért és késõbbi megvalósításáért elsõdlegesen Tótszerdahely Község Önkrmányzata felel. A jelen dkumentum keretében vizsgált prjekt keretében megtörténik a terület elõkészítéséhez kapcslódóan a szükséges alapinfrastruktúra tervek (melynek keretében a csapadékvíz elvezetés, a gázellátás, a villams hálózat és a térvilágítás engedélyezési szintû tervdkumentációjának) elkészítése, megfelelõ alapt képezve egy késõbbi beruházási prgram elõkészítéséhez és lebnylításáhz. 15 A mûszaki tervdkumentációk kidlgzására a Develpment f a jint industrial park with reginal ecnmy-develpment strategy (Jint industrial Park) címû prjekt keretében kerül sr, mely prjekt a lehetõ legmagasabb szakmai színvnaln történõ megvalósítása érdekében Tótszerdahely Község Önkrmányzata külsõ szakértõi szlgáltatást vett igénybe. A megvalósításban résztvevõ önkrmányzati munkatársak mellett a prjekt menedzseléséhez kapcslódó feladatk ellátásáért és megvalósításáért az ÖKOTAN Kft., mint külsõ szakértõ (kijelölt prjektmenedzser: Kcsis Anikó) felel MÛSZAKI ÉS SZAKMAI LEÍRÁS, TARTALOM MEGHATÁROZÁSA A jelen prjekt keretében elkészülnek a kijelölt ipari park terület elõkészítéséhez kapcslódó alapinfrastruktúra-tervek, melynek keretében az érintett terület vnatkzásában a csapadékvíz elvezetés-, a gázhálózat- és az elektrms energiaellátás (villams) hálózat építési engedélyezési szintû tervdkumentációja. A megvalósítani kívánt beruházási jellegû-, mûszaki-, kivitelezési tevékenységek az alábbiakban kerülnek részletes bemutatásra, kifejtésre. I. A TERVEZETT CSAPADÉKVÍZ ELVEZETÉS ISMERTETÉSE A tervezett útburklatk és a környezõ területek csapadékvíz-elvezetését nyílt árkk kialakításával terveztük. A tervezett út szelvényezés szerinti jbb ldalán a és szelvények között nyílt árk épül (V-1-4, V-1-3, V-2-4, V-2-3). Az árk szabványs trapéz keresztmetszettel készül, 50cm fenékszélességgel, 1:1,5 rézsûhajlással. A jbb ldali nyílt árknak hssz-szelvényi mélypntja található az út 0+343,50 szelvényében, ahl a flyásfenékszint mBf, tvábbá a szelvényben, ahl a flyásfenék szintje mbf.

16 Ezeken a mélypntkn 60 betn átereszek kerülnek beépítésre, melyeken keresztül a víz a bal ldali árkba, illetve a V-1 és V-2 jelû tervezett árkkn keresztül a befgadóba jut. A tervezett út szelvényezés szerinti bal ldalán a és szelvények között nyílt árk épül (V-1-2,-V-1-1, V-2-2, V-2-1). Az árk szabványs trapéz keresztmetszettel készül, 50cm fenékszélességgel, 1:1,5 rézsûhajlással. A bal ldali nyílt árknak hssz-szelvényi mélypntja található az út 0+343,50 szelvényében, ahl a flyásfenékszint mBf, tvábbá a szelvényben, ahl a flyásfenék szintje mbf. Ezeken a mélypntkn csatlakznak a V-1, illetve a V-2 jelû tervezett árkk, melyek közvetlen befgadója a 07 helyrajz számú árk. A szabványs trapézszelvényû, földanyagú árkk minimum 50cm mélységgel épülnek. A 6835 jelû állami összekötõ út jbb ldali talpárkát a tervezett útcsatlakzásnál 50/b áteresz beépítésével le kell csatrnázni 34fm hsszn. Az árkt tisztítani és prfilzni kell az útcsatlakzástól számítva 50fm-50fm hsszn mindkét irányban. Az áteresz beépíthetõségének érdekében a beflyási ldaln a meglévõ árkt le kell mélyíteni 20fm hsszn. Az A jelû út az elsõ 322m hsszú szakaszán az állami közút irányába lejt, ezért megakadályzandó, hgy a burklatáról érkezõ csapadékvizek az összekötõ útra flyjanak D300 méretû rácss flyókát kell beépíteni az út szelvényébe. A rácss flyókát a közúti ldalárkba kell bekötni. A beépítendõ átereszeket betn csövekbõl kell megépíteni, elõre elkészített és tömörített, 20cm vastagságú hmks kavics ágyazatba fektetve. Az átereszeket a ki,- és beflyási ldaln elõregyárttt betn elõfejjel kell lezárni. A csatlakzó árkkat a kiflyási, és beflyási szakasz közelében 5fm-5fm hsszn burklni kell cementhabarcsba raktt 60x40x10cm méretû, elõregyárttt betn mederburkló lapkból az árkrézsû teljes magasságáig. A tervezett V-1 jelû árk hssza m. Kezdõszelvényében a befgadó 07 hrsz.-ú árkhz, végszelvényében az A jelû út bal ldali árkáhz csatlakzik. Az árk szabványs trapéz szelvényû, 1:1.5 rézsûhajláskkal. Az árk hssz-esése 0,3%, és 1,28%, minimális mélysége 1.0m. A tervezett V-2 jelû árk hssza m. Kezdõszelvényében a befgadó 07 hrsz.-ú árkhz, végszelvényében az A jelû út bal ldali árkáhz csatlakzik. Az árk szabványs trapéz szelvényû, 1:1.5 rézsûhajláskkal. Az árk hssz-esése 0,3%, és 1,0%, minimális mélysége 1.0m. A tervezett kamin parkló burklatáról a csapadékvizek összegyûjtése víznyelõaknákn keresztül történik. A víznyelõaknák átflyós kivitelûek, 50x50cm belmérettel. Az összegyûlt csapadékvizeket NA200/KGPVC, illetve NA300/KGPVC csatrnacsõ tvábbítja a V-1 jelû árkba. A tervezett csatrnaszakaszk 0.4% - 1.4% közötti lejtéssel épülnek. 16 Megtervezésre került: V-1 jelû árk 322,4 fm V-2 jelû árk 190,1 fm V-1-1 jelû árk 78,5 fm V-1-2 jelû árk 70,1 fm V-1-3 jelû árk 84,7 fm

17 V-1-4 jelû árk 21,2 fm V-2-1 jelû árk 228,4 fm V-2-2 jelû árk 113,6 fm V-2-3 jelû árk 227,0 fm V-2-4 jelû árk 115,0 fm Összesen: 1451,0 fm CS-1 jelû csapadékcsatrna NA300/KGPVC Víznyelõbekötések NA200/KGPVC D300 rácss flyóka 114,0 m 114,5 fm 8,7 m Tervezett csapadékcsatrna méretének ellenõrzése A mértékadó vízhzam: Q=qx xa, ahl q fajlags vízhzam leflyási tényezõ A a vízgyûjtõ terület nagysága A csapadék intenzitást a csatrna méretezésénél 203 l/s,ha belterületre, 10 perces csapadékra, két éves gyakriságra adtuk meg. A leflyási tényezõk a szabványban fglaltak szerint: aszfaltburklat = A parkló burklatáról elvezetésre kerülõ vízhzam (a részletszámításk közlésének mellõzésével): 64,4 l/s. A tervezett NA300/KGPVC csapadékcsatrna 0,7% lejtéssel 87,7 l/s vízhzam szállítására képes, tehát megfelel. Tervezett árkk méretének ellenõrzése A mértékadó vízhzam: Q=qx xa, ahl q fajlags vízhzam leflyási tényezõ A a vízgyûjtõ terület nagysága A csapadék intenzitást az árkk méretezésénél 203 l/s,ha belterületre, 10 perces csapadékra, két éves gyakriságra adtuk meg. A leflyási tényezõk a szabványban fglaltak szerint: aszfaltburklat = Az útburklatról elvezetésre kerülõ vízhzam (a részletszámításk közlésének mellõzésével): 149,4 l/s. A tervezett árk minimális mélységgel (0,5 m) és lejtéssel (0,3%) 715 l/s vízhzam szállítására képes, tehát megfelel.

18 Építés A csatrnaépítésnél a munkaárkkat dúclni kell, a megtámasztást függõleges, ritkíttt pallózással kell megldani. A csövek alá 15cm finmszemcséjû, hmks kavicsból ágyazatt kell készíteni. A munkaárkt szükség szerint nyíltvíztartással vízteleníteni kell. A négyszög alakú víznyelõaknák C 16-24/KK betnból készülnek, 50x50cm belmérettel. Az útburklatba kerülõ tisztítóaknákat nehéz fedlappal kell ellátni. A csövek fölé visszatöltött földet burklat alatt a felsõ 50 cm-es rétegben T rγ = 90%-s, egyéb helyeken 85%-s tömörségûre kell tömöríteni. A külvizek távltartásán túl, nyílt víztartáss víztelenítést irányztunk elõ. Az altalaj fagyveszélyessége miatt a tükörkialakításnál a töltést szemcsés, nem fagyveszélyes anyagból kell építeni. 18 Közmûkeresztezések A tervünkön feltüntetett meglévõ és tervezett közmûvezetékeket azk üzemeltetõivel egyeztettük, egyéb vezetékrõl tudmásunk nincsen. Az építési munka megkezdése elõtt a meglévõ csatrnák, vezetékek helyzetét kézi földkiemeléssel végzett feltárással pntsítani kell. Munkaárk, munkagödör kiemelése, csõfektetés csak a feltárást követõen kezdhetõ meg! A feltárt vezetékek épségét biztsítani kell. A feltárás alatt az üzemeltetõ szakfelügyelete szükséges! Azkn a helyeken, ahl a meglévõ vezetékek mélységére vnatkzó pntsabb adatk nem álltak rendelkezésre, tt a vízvezetékeket 1,2 m-es, a gázvezetékeket 0,8-1,0 m-es a földkábeleket telefn, Tv, elektrms - 0,7 m-es földtakarással vesszük figyelembe. II. A TERVEZETT GÁZHÁLÓZAT KIALAKÍTÁSÁNAK ISMERTETÉSE Nymásadatk középnymás esetén: - Tervezési nymás: 3 bar - Üzemi nymás: 3 bar - Szilárdsági próbanymás 3 bar - Tömörségi próbanymás 3 bar Helyszínrajzi elrendezés A tervezett ipari terület gázellátása a Tótszerdahely, Kssuth utcában húzódó 3 bar nymású D90/KPE gázelsztó vezetékrõ biztsítható. A tervezett PE100/G SDR11 32x3,0mm MSZ EN :2011 gázvezeték helyszínrajz szerint DN90/32 méretû elektrfitting megfúróidm beépítésével csatlakzik a meglévõ gázvezetékhez, majd az út keleti ldali padkájában halad. Csõhajlítással

19 kialakíttt iránytörések után a 08/56 hrsz.-ú ingatlann önkrmányzati közmûsáv - került megtervezésre a gázvezeték a tervezett vízvezetékkel és szennyvíz-nymóvezetékkel párhuzamsan. A tervezett bevezetõ utat 11,2 m PE80/G SDR17,6 63x3,6 burkcsõben fektetve keresztezi a gázvezeték, majd a nyugati ldali útpadkában, burklatszéltõl 0,7 m távlságra került megtervezésre a 0+718,3 végszelvényig. A 3 db leágazó vezeték PE100/G SDR11 25x3,0mm MSZ EN 1555: csõbõl került megtervezése, a megrendelõi adatközlésnek megfelelõen a 0+610, és a szelvényben csatlakznak a gázelsztó vezetékhez. Megtervezésre került összesen: elsztóvezeték PE100/G SDR11 32x3,0mm MSZ EN :2011: leágazóvezeték PE100/G SDR11 25x3,0mm MSZ EN 1555:2-2011: Összesen: 718,3 m 29,0 m 747,3 m 19 Magassági elrendezés A tervezett gázvezetékek takarási mélysége legalább 120 cm. A közmûkeresztezéseknél, út alatti átvezetéseknél burkcsõ, illetve üreges közmû alsó keresztezésénél védõcsõ beépítése szükséges. A burkcsõ/védõcsõ éle min. 20 cm távlságra van a keresztezõ közmû élétõl. A burkcsõ/védõcsõ hssza legalább 1-1 m-rel hsszabb legyen, mint védelmet igénylõ létesítmény érintõ síkja. III. A TERVEZETT VILLAMOS HÁLÓZAT ÉS TÉRVILÁGÍTÁS KIALAKÍTÁSÁNAK ISMERTETÉSE Tótszerdahely Község Önkrmányzata a település északi részén található Felsõmezõn egy Ipari Park kialakítását tervezi. Az ipari park villamsenergia ellátásának kialakítása egy 22kV-s légvezetéket, 22/0,4kV-s OTR állmás, erõátviteli földkábel valamint közvilágítási földkábel építését teszi szükségessé. A tervezett hálózat és berendezései az E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. Nagykanizsai Régió üzemeltetési területén Tótszerdahely település közigazgatási területén találhatók.az Ipari Park területén keresztül halad a Tótszerdahely, TSZ 22 kv-s leágazás. A vezeték két helyen keresztezi az Ipari Park feltáró útját. A vezeték keresztezõ szlpközeinek szabványsítása emiatt szükséges. Az Ipari Park villamsenergia igényérõl pnts adat (fgyasztói igénybejelentés) nem áll rendelkezésre. A meglévõ infrmációk alapján az Ipari Park indulásáhz, a várható elsõként jelentkezõ igények kiszlgálásáhz egy 400kVA-es transzfrmátrállmás elegendõ lesz. A 400 kva-es transzfrmátrállmás névleges szekunder árama In=550A, azaz az állmásról 373kVA szlgálható ki.

20 A teljesítmények a következõképp alakulnak: térvilágítási hálózat: 1,192 kva 3x2A szennyvízátemelõ: 14,0 kva 3x20A Ipari Park energia felhasználása 357,8 kva 3x527A Tervezési határ A tervezési határ a meglévõ 2/1. számú tervezett leágazó szlpra tervezett áramkötésketõl az új 22/0,4kV-s OTR szlp transzfrmátrállmásn keresztül a KIF erõátviteli kábelek T2, T3 és T5 elsztószekrényeibe valamint a közvilágítási kábelek 1., 30., 35. és 43. számú szlpaiba tervezett kábelvégekig tart kV-s vezeték nymvnal leírása A Tótszerdahely TSZ 22 kv-s leágazó légvezeték számú szlpai közé tervezett 2/1. számú leágazó szlptól keleti irányba terveztünk 22kV-s légvezetéket a Tótszerdahely Tótszerdahely Ipari Park transzfrmátr állmásig. A 2/1. számú szlphelyre terveztünk B típusú leágazó szlpt, TBE-2ff/L2 fejszerkezettel. A TBE fejszerkezet a VÁT-H2 szerinti legyen (nem a csökkentett fázistávlságú VÁT-H20 szerinti)! A leágazó szlptól keleti irányba terveztünk légvezetéket, keresztezve az ipari Park feltáró útját. A leágazás 19,1m hsszú, melyet 60N/mm 2 húzófeszültséggel kell megfeszíteni. A tervezett OTR- AF2200 típusú, szlpa B típusú, FBEk fejszerkezettel. Az szlpt a Ipari Park területén kell megépíteni. A vezeték középfeszültségû áramkötéseit burklt 22 kv-s, 50 mm 2 -es vezetékkel kell kialakítani. A meglévõ Tótszerdahely TSZ leágazó vezeték a és a szlpai között keresztezi az Ipari Park feltáró útját. Az E.ON elõírásai szerint (ez szigrúbb mint az MSZ 151-1) az út felett 7,0 métert kell tartani. A magasság tarthatósága miatt az szlpk közé, az út déli ldalán kell építeni egy B típusú szlpt. Az szlpra TBE-2ff (VÁT-H2 szerinti) fejszerkezetet kell felszerelni. A magasság tarthatósága miatt a 2. és az 5. szlpkn a TBH-C1 fejszerkezetet bntani kell és helyére TBE-2ff típusú egysíkú keresztartót kell felszerelni. A 2/1. leágazó szlp, az 5/1. szlp beépítése valamint a keresztartók cseréje után a meglévõ Tótszerdahely TSZ leágazó vezeték vezetékeinek után szabályzása szükséges a számú szlpk között.

21 Transzfrmátrállmás Tótszerdahely Ipari Parkban jelentkezõ igények kiszlgálására egy új transzfrmátrállmást kell építeni az épülõ feltáró út keleti ldalán az Ipari Park területére. A tervezett transzfrmátrállmás OTR AF-2200 típusú szlp transzfrmátrállmás, melyet a vnatkzó VÁT-H30 szerint kell felszerelni. Az állmásn maximum 630 kva-es transzfrmátr helyezhetõ el. Az állmást B típusú szlpra terveztük megépíteni, melynek befgtt II. alapzást kell készíteni. A transzfrmátrállmás fejszerkezete FBEk típusú, melyen kettõs feszítõ szigetelõt kell alkalmazni. Az állmásn a kisfeszültségû áramkörök biztsítására, az energia szétsztására ESZK630/6 típusú szakaszszekrényt terveztünk. A leszálló vezeték típusa NYY-J 3x4x240 mm 2 réz erû vezeték. A tervezett transzfrmátrállmásn közvilágítás vezérlést is kialakításra kerül. Az állmásra 22kV-s és 400 kva-es transzfrmátrt kell kiépíteni. A középfeszültségû vezeték irányából ABSZM-KF típusú túlfeszültséglevezetõs biztsító aljzatt kell felszerelni, melybe NNGk 24/40 A es betétet kell elhelyezni. Az állmás középfeszültségû áramkötéseit burklt 22 kv-s, 50 mm 2 -es vezetékkel kell kialakítani. 21 Földkábel nymvnal leírása Nymvnalrajz száma: NKO-02/12 Az Ipari Park tr. állmás kisfeszültségû elsztószekrényébõl hárm kábelt terveztünk kiépíteni. Az ipari park ellátására öt kábeles elztószekrényt terveztünk. A hálózati végpntkra (T2, T3, T5) 3 áramkörös kábeles szekrényt, a kábelre felfûzve kötött szekrények (T1, T4) 4 áramkörösek. A kábelek nymvnalát az út árkán kívüli zöldterületbe terveztük. A kábelek két helyen keresztezik az Ipari Park feltáró útját. A keresztezéskr a kábelt védõcsõben kell elhelyezni. A védõcsöveket az út építés elõtt el kell helyezni. A mûtárgyak (út, járda, közmûvek) keresztezéskr a védõcsõ az mûtárgy szélén 0,5-0,5 méterre nyúljn túl. A T4 és a T5 elsztószekrényekkel szemben két két 110mm-es védõcsõ elhelyezése szükséges a késõbbi csatlakzásk kiépíthetõsége miatt. A védõcsövek mindkét végét le kell zárni. Közvilágítás és annak földkábelének leírása Elrendezés: Fénypntmagasság: egyldalas 6,0-7,5 m közötti

22 Az utcák közvilágítási sztálya: Utca neve Fõ úthasználó jellemzõ sebessége Fõ úthasználók Egyéb úthasználók Kizárt út használók Világítási helyzet Gemetriai frgalmcsillapítás, idõjárás jellemzõ típusa, Keresztezõdések száma, Parkló jármûvek Vezetési feladat nehézsége Frgalm sûrûsége, arcfelismerés Világítási sztály Hasnló világítási helyzetet eredményezõ sztályk Megjegyzés Ipari Park utca km/h Gépjármûvek, lassú jármûvek kerékpársk, gyalgsk -- B1 Nincs, száraz <3km, nincsenek Nrmális <7000/ nem kell ME5 S3-22 ME5 elõírásai: Lm= 0,5cd/m2, U 0 =min0,35, U l =min0,4, TI=min 0,4 Az Ipari Parkba ZAFÍR1/70W TCL, ZAFÍR1/100W TCL típusú lámpatestek vannak felszerelve és üzemeltetve. A tervezett nagynymású nátrium lámpás lámpatestekbe új autómatikus dimmelésû elektrnikus elõtéteket kell szerelni. Az elõtét beépítése srán a lámpatestek úthz visznyíttt helyzete nem váltzik, nem kerül cserére a lámpatest, a lámpakar, a bekötõvezeték sem az áramkötés. Az Ipari Park tr.állmástól két közvilágítási áramkör tervezett, egy északi, egy déli irányba. Az állmástól a kábel az út irányába kell építeni (a két kábelt egymás mellett fektetve), keresztezve a vízelvezetõ árkt. A kábelek nymvnalát az út burklatának szélétõl 1,2 m távlságba jelöltük ki. Az Ipari Park feltáró út mellett az szlpkat az út árkának éle mellé kell elhelyezni. Az út melletti szakaszn 70W-s lámpatesteket kell elhelyezni. A kamin parkló szélessége miatt a 20. számú szlptól terveztünk egy közvilágítási kábelt a parkló északi ldaláhz. A kábel leágaztatásáhz az szlp ldalára (pántlószalaggal) rögzített A1-20- AF1/2AK2 tkzttat kell felszerelni. A Parkló melletti szakaszra 100W-s lámpatesteket kell létesíteni. A Letenye-Tótszerdahely között lévõ közutat elérve a közvilágítási kábel két irányba halad tvább, biztsítva a csmópnthz közlekedõk adaptációját. A kábel leágaztatásáhz a 33. számú szlp ldalára (pántlószalaggal) rögzített A1-20-AF1/2AK2 tkzttat kell felszerelni. A keresztezõdés melletti szlpkra 100W-s lámpatesteket kell létesíteni, a csmópnt megvilágításának kiemelésére. Elsztószekrények 3 áramkörös szekrény

23 A tervezett kábeles elsztószekrény mûanyag, 3 áramkörös kábeles elsztószekrény. A betápláló kábelt V csatlakzón keresztül kell csatlakztatni a szekrény sínrendszerére. A szekrénybe 1db NH-II és 2db NH-00 aljzatt kell beépíteni. 4 áramkörös szekrény A tervezett kábeles elsztószekrény mûanyag, 4 áramkörös kábeles elsztószekrény. A betápláló kábelt V csatlakzón keresztül kell csatlakztatni a szekrény sínrendszerére. A szekrénybe 2db NH-II és 2db NH-00 aljzatt kell beépíteni. Tkztt szekrény A tervezett tkztt elsztószekrény alumínium A1-20-AF1/2AK2 típusú szekrény. A szekrényt pántlószalaggal kell az szlp ldalára rögzíteni. A szekrénybe srzatkapcskat kell beépíteni a kábelek összekötéséhez. 23 A szekrények alapzási módja beásás. A kábelek bekötése után a kábeleket a kábelvégeknél, valamint a biztsító aljzatt is feliratzni kell hva tartzásuk miatt. A szekrényben az aktuális érintésvédelmi vázlatkat el kell helyezni. A szabadn maradó síneket takaró lemezzel kell érintés biztssá tenni. Fejszerkezetek, szigetelõk, kötések, szerelvények A középfeszültségû hálózatn FBEk, TBE-2ff és L2 keresztartókat kell alkalmazni. A hálózat szigetelõi az E-ON rendszerében lévõ mûanyag tartó és feszítõ szigetelõket, tartó és feszítõ szerelvényeket kell alkalmazni. A középfeszültségû vezetékek áramkötéseit burklt vezetékkel kell kivitelezni. Az áramkötésekhez FAM-s csavars szrítók alkalmazása az elvárt. A kereszttartókra madárvédelem miatt mûanyag burklatt kell szerelni. A felhasznált anyagk esetében más típusk is alkalmazhatók, melyek a tervezettel megegyezõ minõségûek és a E.ON Dél-dunántúli Áramhálózati Zrt. rendszerengedélyével rendelkeznek ÜZEMELTETÉSI FELTÉTELEK ELÕREJELZÉSE Figyelemmel arra, hgy a vizsgált Jint Industrial Park prjekt keretében beruházási jellegû prjektelem végeredményben nem valósul meg (a jelen fázisban az Ipari Park alapinfrastruktúra terveinek elkészítése történik meg), tényleges beruházás hiányában a mûködtetési-, üzemeltetési feltételek (szervezeti struktúra, feladatk, költségek, egyéb szempntk) vizsgálata nem releváns. A tervezett kmplex beruházási prgram egy késõbbi fázisában, a létrejövõ ipari park területet (Ipari Parkt és létesítményeit) tervezetten az Önkrmányzat külön szervezeti egysége mûködteti. A kezdeti idõszakt követõen középtávn indklt külön gazdasági társaság létrehzása az önkrmányzat tulajdnlásával. Mindez azért lesz hatékny a késõbbiekben, mert a megerõsödött iparterület már jelentõs bevételekkel és költségekkel fg rendelkezni, melyek elszámlása így transzparens lehet.

24 4.4. ÜZLETI ÉS MARKETING TERV Figyelemmel azn körülményre, hgy a vizsgált prjekt keretében beruházási jellegû prjektelem végeredményben nem valósul meg (a jelen fázisban az Ipari Park alapinfrastruktúra terveinek elkészítése valósul meg), tényleges beruházás hiányában a mûködtetési- és üzemeltetési feltételek (melynek keretében részletes üzleti és marketing terv elkészítése) vizsgálata és kidlgzása nem releváns CSELEKVÉSI ÉS ÜTEMTERV 24 A Tótszerdahelyen kialakítani kívánt Ipari Park létesítéséhez kapcslódóan jelenleg az elõkészítési munkálatk zajlanak II-IV. negyedévében megtörtént az alapinfrastruktúra létesítéséhez szükséges engedélyezési szintû tervdkumentumk elkészítése, összeállítása. A tervezett kmplex beruházás srzat egy tvábbi lépésében ptimálisan a fejlesztéssel érintett ingatlan átadásával, vagy tartós bérletbe adásával egyidejûleg, egy partner vállalkzást bevnva megtörténik a terület tényleges fejlesztése, melynek keretében az alapinfrastruktúra kiépítése és a terület a tvábbi szükséges infrastruktúrával történõ ellátásának biztsítása, hzzájárulva a vállalkzásk betelepülését elõsegítõ feltételrendszer kialakításáhz, a gazdasági szerepkör megerõsítéséhez TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése, egyúttal a kialakítani kívánt ipari park, iparterület támgatása és prmótálássa érdekében az alábbi tájékztatási tevékenység leflytatása, egyúttal kmmunikációs csatrnák és eszközök használata javaslt. Internet, elektrnikus kmmunikáció Az Internet és az elektrnikus kmmunikációs eszközök használata fkztt mértékben alkalmazandó a kmmunikáció srán, mivel lehetõvé teszi az infrmációk gyrs és hatékny terjesztését és megkönnyíti a célcsprtkkal flytattt párbeszédet. Hnlapfejlesztés, bannerek elhelyezése: Önálló (gazdasági tartalmú) webldal, vagy alldal fejlesztése, ami a megszktt tartalmi elemeken kívül célztt infrmációkat szlgáltat a helyi vállalkzásknak vagy vállalkzni szándékzó magánszemélyeknek.

25 Linkek bekötése valamennyi helyi, vagy reginális, rszágs vállalkzásk számára szlgáltató partnerszervezet részére. Önkrmányzati elektrnikus hírlevél rendszeres kiküldése az elérni kívánt célcsprt (vállalkzói kör) számára. Média, sajtómunka Sajtómegjelenések a megfelelõ újságkban, publikációk a prjektrõl és a ptenciális fejlesztési lehetõségekrõl. Kiadványk, rendezvények Tájékztató szóróanyagk, kiadványk készítése. A szóróanyagk eljuttatása a szakmai (gazdasági célú) rendezvényekre, knferenciákra. A helyi Önkrmányzat rendezvényein a ptenciális partnerek (fejleszteni, betelepülni kívánó vállalkzók) tájékztatása a fejleszteni kívánt iparterület nyújttta lehetõségekrõl. 25

26 5. PÉNZÜGYI ELEMZÉS 5.1. BERUHÁZÁSI KÖLTSÉGEK BECSLÉSE A kialakítani kívánt Ipari Park létrehzásával kapcslats fejlesztési prgramt várhatóan Tótszerdahely Község Önkrmányzata valósítja meg. Jelen dkumentum keretében a tervezett Ipari Park kialakítás elõkészítésének, így az alapinfrastruktúra kiépítésének várható költségei kerülnek számszerûsítésre a tvábbi (szükségszerû) beruházási költségek ismeretének hiányában. A beruházási költségek alakulását a következõ táblázat szemlélteti. A beruházási költségek a mûszaki tervdkumentációk részeként elkészült tervezõi költségbecslések alapján kerültek összeállításra, mely dkumentumk a jelen tanulmány mellékletét képezik. 26 Beruházási költségek (Ft-ban, bruttó) Költség fajták Összesen I. Prjekt elõkészítés költségei 0 1. Elõkészítési idõszakban igénybevett szakértõi szlgáltatásk költsége 0 2. Elõkészítési idõszakban felmerült közbeszerzési költségek 0 3. Elõkészítési idõszakban felmerült területvásárlási költségek 0 4. Elõkészítés srán végzett kármentesítés költsége 0 II. Prjekt menedzsment költségei 0 1. Személyjellegû kifizetések, bérjárulékk Prjektmenedzsment bérköltsége Prjektmenedzsment bérköltségét terhelõ járulékk Egyéb prjektmenedzsmenthez kapcslódó személyjellegû kifizetések 0 2. Eszközbeszerzés a prjektmenedzsment részére Irdai berendezések 0 3. Prjektmenedzsmenthez igénybevett szlgáltatásk Igénybevett prjektmenedzsment szlgáltatás Pályázatírás költsége 0 III. Beruházásk/Eszközök 0 1. Területvásárlás 0 2. Építés, felújítás, bõvítés Külsõ vállalkzó által végzett építés, fejújítás, bõvítés Csapadékvíz elvezetõ rendszer kiépítése Gázhálózat kiépítése

27 Villams hálózat és térvilágítás kiépítése Saját teljesítésben végzett építés, felújítás, bõvítés 0 3. Eszközbeszerzés 0 4. Immateriális javak beszerzése 0 IV. Szlgáltatásk 0 1. Prjekt megvalósításhz igénybevett szakmai szlgáltatásk Mérnöki, szakértõi díjak Külsõ vállalkzó által nyújttt szlgáltatás Saját teljesítésben végzett tevékenység Tervek, tanulmányk készítésének költsége Külsõ vállalkzó által nyújttt szlgáltatás Saját teljesítésben végzett tevékenység Rendezvényszervezés költsége Képzés költsége 0 2. Egyéb szlgáltatásk Nyilvánsság biztsításának költsége Közbeszerzési eljárásk lebnylításával kapcslats költségek Kötelezõen a prjekthez kapcslódóan elõírt könyvvizsgálat díja Egyéb prjekt megvalósításáhz kapcslódó 0 szlgáltatásk V. Adminisztratív költségek 0 1. Elkülönített számla nyitásának költsége, tranzakciós költségek 0 2. Jgi költségek 0 3. Egyéb általáns költségek 0 27 Bruttó összköltség

28 A tervezett beruházás, így az alapinfrastruktúra hálózat kiépítése, melynek keretében az iparterület gázellátásának, csapadékvíz elvezetésének, villams hálózatának és térvilágításának megvalósítása összesen mintegy bruttó ,- frintt tesz ki. A költségtételek megállapításakr a rendelkezésre álló tervezõi költségbecslésben szereplõ összegekkel kalkuláltunk PÉNZÜGYI ÜTEMEZÉS Figyelembe véve azn körülményt, hgy a tervezett beruházás (építési-, kivitelezési munkálatk) tényleges megvalósításának idõpntja jelenleg nem ismert, a felmerülõ költségek pénzügyi ütemezése - a rendelkezésre álló infrmációk alapján nem végezhetõ el FENNTARTHATÓSÁG A Jint Industrial Park prjekt keretében elkészült engedélyezési szintû tervdkumentációk tulajdnsa Tótszerdahely Község Önkrmányzata. A tervezett tvábbi fejlesztések, így az alapinfrastruktúra kiépítése várhatóan az Önkrmányzat tulajdnában lévõ területen (ingatlann) valósul meg, melynek fenntartását az Önkrmányzat végzi, illetõleg ezen tevékenységet az ingatlan esetleges elidegenítéséig vállalja, biztsítja. Tótszerdahely Község Önkrmányzata, mint a megvalósuló fejlesztés tulajdnsa vállalja a fejlesztéssel érintett ingatlan fenntartását, emellett a gazdasági kapcslatk élénkülését elõsegítõ tevékenységek anyagi támgatását. A kapcslódó intenzív befektetés-ösztönzési tevékenység ellátásának, így a mûködõ tõke a településre vnzásának, egyúttal egy valós (mûködõ) Ipari Park létrehzásáhz szükséges feltételek kialakításának elsõdleges felelõse az települési Önkrmányzat, mely a kijelölt ipari terület mihamarabbi hasznsítása érdekében intenzív gazdaság-fejlesztési tevékenységet valósít meg a jelen prjekt lezárultát követõen is PÉNZÜGYI BEVÉTELEK BECSLÉSE A prjekt megvalósítása eredményeképpen pénzügyi bevételek nem keletkeznek, melynek következtében a jelen fejezet kidlgzása nem tekinthetõ relevánsnak.

29 6. KOCKÁZATELEMZÉS A kckázatelemzés célja azn kedvezõtlen események meghatárzása, amelyek a fejlesztések megvalósíthatóságának és fenntartásának feltételeit beflyáslják. A cél annak vizsgálata, hgy a jelen fejlesztési kncepció által javaslt (tervezett) prjektelemekhez kapcslódó kckázati tényezõk milyen mértékben tudják beflyáslni a beruházás tényleges megvalósítását és annak várható eredményeit. Kckázati kategóriák és kckázati tényezõk aznsítása Egy prjekt gyakrlatilag egy jövõbeni eredmény elérése céljából végzendõ feladatk összességét jelenti, tervezett ütemezés szerinti végrehajtással, valamint tervezett ráfrdítással és bevétellel. Minden jövõbeni feladat elvégzése, így az elvárt hatásk és eredmények elérése jelentõs biznytalanságt fglal magában. A (beruházási típusú) fejlesztések számára ezek a biznytalansági tényezõk, azaz a prjekt menetét zavaró, és ezáltal sikerét adtt cél adtt határidõre, adtt költségkereten belüli elérése és az eredmény elfgadása veszélyeztetõ események és hatásk jelentik a prjektkckázatkat. Emiatt a prjekttervezés egyik fnts feladata a fejlesztési elképzeléseket fenyegetõ kckázatk felismerése, értékelése, becslése és ennek megfelelõ kezelése. 29 A nem várt kckázatk minél krábbi felszínre kerülését, azaz a prjekt biznytalanságait jelentõ események és hatásk felismerését egyrészt a prjekt tevékenységeinek követése, ellenõrzése, tehát a keletkezõ infrmációk, a múltbéli adatk, a tapasztalatk flyamats értékelése teszi lehetõvé, másrészt a következõ prjektszakaszk gnds, részletes tervezése közben a várható és váratlan események bekövetkezésének elemzése segíti. Esetünkben a kckázatkra való felkészülést elsõsrban a prjektjavaslat (Ipari Park létesítés) vnatkzásában (a jelenleg rendelkezésre álló infrmációk alapján) elkészült prjektterv felülvizsgálata, finmítása és az új infrmációkra épülõ tvábbfejlesztése, illetve flyamats értékelése és szükségszerû módsítása jelentheti. A felismert kckázatk hatásainak enyhítésére a kckázat jellegétõl, a prjektre gyakrlt veszélyétõl függõen különféle lehetõségek vannak, amelyek közül az adtt esetben alkalmazandó megldásról a rendelkezésre álló infrmációk értékelése alapján a prjektvezetés dönt. A lehetséges kckázatkezelési frmák a következõk: A kckázat bekövetkezési valószínûségének, a prjektre gyakrlt hatásának csökkentése. A kckázat elkerülése, azaz lyan intézkedések meghzatala, amelyek kizárják a felismert kckázat érvényesülését. A kckázat elhalasztása, azaz a tervek, flyamatk megváltztatása úgy, hgy a kckázat esetlegesen késõbb, jbban kezelhetõ körülmények között következhessen be.

30 Elõfrdulhat, hgy a kckázat elfgadása jelenti az elfgadható megldást, mert kárs hatásait felkészülten várva kedvezõbb lehet a prjekt számára, mint a kckázat kivédésére tett erõfeszítés. A felismert kckázat kezelésének bármely frmáját választjuk is az egyes prjektek érdekében, az mindenképpen valamilyen váltzást eredményez a beruházás aktuális tervén. Ez a váltzás lehet a prjekt tevékenységeinek, erõfrrásainak átütemezése, átszervezése, egyes feltételek, körülmények módsítása, de lehet kmlyabb hatású, azaz a prjekt célját, mérföldköveit, határidejét, költségeit érintõ is. Ez alapján kimndható, hgy a felismert, és az esetleg bekövetkezett kckázatk kezelésében meghatárzó szerepe van a prjekt váltzáskezelési eljárásának, pntsabban a váltzáskezelési eljárás lyan szabályzásának, ami a jó döntéselõkészítésre alapztt gyrs, hatékny, megfelelõ szinten hztt és a lehetõ legjbb döntés meghzását segíti elõ. 30 A jelen fejlesztési kncepcióban vázlt prjektjavaslat megvalósítása srán az alábbi, általáns kckázati tényezõkkel számlhatunk: Pénzügyi és gazdasági kckázatk: 1. Az egyik legjelentõsebb külsõ kckázati tényezõként értékelhetõ pénzügyi kckázatt a kívánt beruházási tevékenység megvalósítására rendelkezésre álló (saját) frrásk biznytalansága, hiánya jelentheti. A megvalósításhz a prjektgazdának (döntõen Tótszerdahely Község Önkrmányzata) szüksége van egy biznys összegû hitel, illetve vissza nem térítendõ támgatás megítélésére. Emiatt igen jelentõs kckázatt jelenthet a szükséges külsõ frrásk (vissza nem térítendõ támgatás, hitel, egyéb) sikeres bevnásának biznytalansága, amely alapesetben a tervezett fejlesztés idõbeli elhalasztását eredményezi, de emellett a beruházás elmaradását is kzhatja. A hitelkérelem elutasítása, elhúzódása szintén jelentõs biznytalansági tényezõ, hiszen így a prjektgazdának jelentõs összegeket kell a fejlesztési intézkedés beindítására elkülöníteni. Tvábbi kckázatt jelenthet a hitel, illetve a bevnható támgatási összeg idõbeli csúszása, amely ellen hatékny és ésszerû cashflw tervezéssel lehetséges védekezni. 2. Elképzelhetõ a fizetõképes kereslet hiánya, amely egyfelõl a kivitelezésbe bevnni kívánt befektetõk (külsõ vállalkzók, vállalkzói szféra), másfelõl a létrehztt fejlesztéssel megcélztt piaci szegmensek (pl.: helyi és térségi vállalkzók) részérõl jelentkezhet. 3. A gazdasági kckázatk közé srlhatók többek között a kedvezõtlen makrgazdasági váltzásk, a kamatláb-, árflyam- és inflációs váltzásk, illetve a nem megfelelõ beruházási döntések meghzatala is jelentõs negatív hatással lehet a tervekre. 4. Egy krmányváltás szintén megakadályzhatja a kitûzött célk teljesülését, hiszen a megvalósítani kívánt tevékenység adtt esetben magára vnhatja a plitika érdeklõdését, illetve negatív plitikai reakciót is kiválthat.

31 Jgi és szabályzási kckázatk: 1. A külsõ szemlélõ számára a fejlesztési prjektek legérzékenyebb részének az engedélyeztetési eljárásk tûnhetnek. A szükséges hatósági és egyéb engedélyek beszerzésének (használatba vételi engedély) idõbeli elhúzódása a megvalósítás szempntjából jelentõs kckázati tényezõ. 2. A közbeszerzési eljárásk leflytatása is hrdz magában némi kckázatt, amely egyrészt az eljárás(k) sikertelenségébõl, másrészt az eljárás(k) eredményének vesztes pályázók által történõ megtámadásából fakad. Ezen kckázati tényezõ alapvetõen a prjekt idõbeli csúszását eredményezheti, hatása közepesnek tekinthetõ. 3. A vnatkzó jgszabályk és egyéb elõírásk jelentõsen krlátzhatják a megvalósítani kívánt tevékenység terjedelmét. A szabályzásk esetenként nem megfelelõ megkötéseket tartalmazhatnak. 4. A környezetvédelmi jellegû megszrításk szintén krlátt szabhatnak a lehetséges prjekt tevékenységeknek (környezetvédelmi kckázat). 31 Kivitelezéssel kapcslats kckázatk: 1. A kivitelezés srán veszélyeztethet az idõjárás, de kellõ körültekintéssel ez a kckázati tényezõ jól kezelhetõ. A beruházási típusú prjektek fõbb építési munkálatait célszerû a kedvezõbb idõjárási visznykkal rendelkezõ hónapkra idõzíteni, emellett az ütemezés megtervezésekr ajánltt biznys mértékû tartalék idõ beépítésével kalkulálni. 2. Nem megfelelõ vállalkzó(k) kiválasztása következtében nem megfelelõ (hibás) vállalkzói teljesítés. 3. A szállítókban rejlõ kckázat, biznytalanság (nem, határidõre történõ szállítás, vagy garanciális prblémák). Amennyiben a prjektre más szervezetek cselekedete negatív hatást gyakrl, a prjektgazda jgsult kártérítést követelni. 4. Az esetleges pótmunkák felmerülése a beruházás költségeinek emelkedését kzhatja. 5. Elemi kár (tûz, árvíz, vagy egyéb elemi csapásk) bekövetkezése közvetlen hatással van a kívánt tevékenység elvégzésének képességére, az egyes prjektek eredményeinek jelentõs mértékû megrngálódását kzhatja. 6. Amennyiben megfelelõ elõzetes kckázatelemzés, hatástanulmány nélkül készült el a prjekttervezet, úgy a fejlesztés nagy valószínûséggel nem teljesül a költségvetési vagy funkcinális határidõre. Tevékenységi kckázatk: 1. Az elérhetetlen, megldhatatlan célk kitûzése maga után vnja a célk részleges megvalósulását. 2. A megvalósítás srán kiderülhet, hgy a tervezettnél több erõfrrásra van szükség a prjekt megvalósításáhz. Ebben az esetben a feladatk újratervezésére is szükség lehet.

32 A vizsgált kckázatk elemzését és rangsrlását, azaz a bekövetkezés valószínûségének és hatásának számszerûsítését, a következõ módszer alapján végezzük. 1. sz. tábla: A bekövetkezési valószínûség meghatárzására használt skála Bekövetkezési valószínûség megnevezése Valószínûségi érték (%) Alacsny 10% Kicsi 25% Közepes 50% Magas 85% 2. sz. tábla: A hatás mérésére használt skála Hatás megnevezése Költségtúllépés mértéke Eredmény Kicsi < 1% Alig hat a teljesítményre Közepes < 5% Közepesen hat a teljesítményre Nagy < 10% Súlysan hat a teljesítményre Kritikus > 15% A feladat nem teljesíthetõ 32 A kckázat mértékét a fenti két tényezõ szrzata adja. A megvalósítani kívánt fejlesztési elképzelések vnatkzásában általánsan megállapítható kckázati tényezõk és hatásk a következõk szerint fglalhatók össze. 3. sz. tábla: Kckázati tényezõk aznsítása Kckázat leírása 1. Szükséges külsõ frrásk hiánya, a beruházás saját erõbõl történõ megvalósítása Bekövetkezés valószínûsége (magas/közepes/ alacsny) Hatás a prjekt céljaira (magas/közepes/ alacsny) Kckázat kezelési beavatkzásk Közepes Nagy A megvalósításhz az Önkrmányzatnak szüksége van külsõ frrásk (hazai vagy Európai Uniós vissza nem térítendõ támgatás, egyéb) bevnására. Ellenkezõ esetben a tervezett fejlesztés (Ipari Park létesítése) megvalósítása biznytalanná válik, nagy valószínûséggel elhalasztásra kerül. 2. Közbeszerzési eljárásk kckázata, sikertelensége 3. Közbeszerzés eljárás(k) srán a tervezettõl eltérõ kivitelezési árak megállapítása Kicsi Közepes A kckázati tényezõ felmerülését a közbeszerzési kiírásk körültekintõ, apróléks megtervezésével és elkészítésével lehet kiküszöbölni. Közepes Közepes Amennyiben az egyes prjektelemekre (alapinfrastruktúra, egyéb beruházásk) az elõzetesen kalkulált értékektõl jelentõs mértékben eltérõ árajánlatk érkeznek, úgy elsõsrban meg kell próbálni az egyes prjekt tevékenységek közötti frrásátcsprtsítást. Amennyiben nem lehetséges frrásátcsprtsítás, úgy az Önkrmányzatnak nagybb önkrmányzati önerõ biztsításával kell számlnia. A kckázat

33 4. Engedélyek beszerzésének (használatba vételi engedély) elhúzódása 5. Idõjárásból fakadó kckázatk 6. Nem megfelelõ vállalkzó kiválasztása 7. Esetleges pótmunkák felmerülése, beruházás költségeinek emelkedése (a tervezettnél több erõfrrásra van szükség) 8. Hibás vállalkzói teljesítés csökkentéséhez a kivitelezés tárgyában szükséges árajánlatkat kérni, illetve az építési tevékenységekre a kiviteli tervek alapján reális költségkalkulációt kell készíteni. Kicsi Közepes Flyamats egyeztetés, kapcslattartás a hatósággal. Alacsny Közepes Fkztt figyelmet kell frdítani a pnts tervezésre és a precíz, a tervezett idõbeli ütemezésnek megfelelõ kivitelezésre. A kedvezõ idõjárású hónapkban javaslt elvégezni a beruházási jellegû munkálatkat. Kicsi Nagy Referenciák kérése, biztsítékk elõírása a vállalkzói szerzõdésben. Közepes Nagy Megfelelõ tervezés, párhuzams feladat végrehajtás, erõfrrás átcsprtsításk, tartalékképzés. Közepes Nagy A beruházás flyamats figyelemmel kísérése, referenciák, biztsítékk alkalmazása, flyamats mûszaki ellenõrzés Elemi kár, elemi Kicsi Kritikus Vagynbiztsítás kötése. csapás 10. Prjekt-krdináció Kicsi Nagy A kckázati tényezõ hatékny prjektmenedzseléssel és a tagk megfelelõ mtiválásával szinte teljesen kiküszöbölhetõ. 11. Szállítókban rejlõ kckázat 12. Makrgazdasági mutatók rmlása (pl.: infláció, alapanyag költségek, járulékk és elõirányztt költségek növekednek) Közepes Nagy A megfelelõ szállítók kiválasztása, referenciák bekérése Közepes Nagy Az Önkrmányzat számára javaslt egy meghatárztt összegû tartalékt képezni a vázlt flyamatk mérséklésére valamennyi nagybb vlumenû fejlesztés vnatkzásában.