Általános előírások. Az előírások hatálya 1..

Átírás

1 Nemesszalók Község Önkrmányzata Képviselő-testületének 6/2008.(XI.13.) számú rendelete Nemesszalók község Helyi Építési Szabályzatának, valamint Szabályzási Tervének jóváhagyásáról Nemesszalók Község Önkrmányzatának Képviselőtestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló, többször módsíttt évi LXXVIII. törvény 6.. (3) bekezdésében, valamint a helyi önkrmányzatkról szóló, többször módsíttt évi LXV. törvény 8.. (1) bekezdésében biztsíttt feladat- és jgkörében eljárva a mellékelt dkumentáció alapján az alábbi rendeletet alktja. Általáns előírásk Az előírásk hatálya 1.. Jelen építési szabályzat hatálya Nemesszalók község (tvábbiakban település) igazgatási területére terjed ki. Az előírásk alkalmazása 2.. (1) Az előíráskat a City Plus Bt. tervezőirdája által készített R-2 jelű külterületi szabályzási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályzási tervvel együtt kell alkalmazni. (2) Az 1. -ban meghatárztt település területén területet felhasználni, telket alakítani, épületet, építményt (ide értve a műtárgyakat is), tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, krszerűsíteni, lebntani, elmzdítani, a rendeltetését megváltztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általáns érvényű előírásk mellett csak a szabályzási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben fglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályztt kérdésekben az OTÉK előírásai szerint kell eljárni. 1

2 A szabályzás elemei 3.. (1) Irányadó szabályzási elemek: a.)irányadó telekhatár Az irányadó telekhatár a szabályzási terv által javaslt telekkialakítást rögzíti. b.)megszüntető jel A szabályzási terv által megszüntetendő telekhatárkat jelöli. (2) Kötelező szabályzási elem az összes lyan szabályzási elem, mely nem irányadó. (3) A kötelező szabályzási elemek módsítása csak a helyi építési szabályzat, és a szabályzási terv módsításával hajtható végre. (4) Az irányadó szabályzási elemek csak telekalakítási javaslatt rögzítenek, alkalmazásuk nem kötelező. Telekalakítási rendelkezések 4.. (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúráhz igazdva az övezeti előírásk szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat szabályzási vnalainak figyelembevételével engedélyezhető. (2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sr, a telekalakítás és a beépítés akkr is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett vlna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja a 400 m 2 -t, s a telek beépítése a szmszéds telkek beépíthetőségét nem krlátzza. (3) Közfrgalm elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jgszabályi előírás hiányában, legalább 6 m szélességű területsávt kell biztsítani. Közfrgalm elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazn előírásk vnatkznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út számára kialakíttt telek területe a vnatkzó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb is lehet. (4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vnatkzó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható. (5) Az új sarktelkek előkerti határvnal-hsszának legalább 3,0 m-rel nagybbnak kell lennie az övezetben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél. 2

3 Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai 5.. (1) Külterületen, a Hajags-patak mentén, a külterületi szabályzási terven jelölt időszaksan vízjárta területen építeni a jelzett veszélyt tűrve lehet, az elvi építési, és építési engedélyezési eljárásba minden esetben be kell vnni 1 a Hajags-patak kezelőjét 2, tvábbá a területileg illetékes vízügyi szakhatóságt 3, tvábbá a területen az építmények és terepszint alatti létesítmények építését megelőzően a talajvíz helyzetét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatkat kell végezni. (2) Azn új beépítésre szánt területek esetén, ahl új út létesül, építési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a feltáró közút közlekedés hatósági engedély alapján, legalább mechanikai stabilizációval, illetve csapadékvíz elvezetéssel kiépült. 4 Építési telkek beépítési módjának meghatárzása 6.. (1) Az építési telkek épület elhelyezésére szlgáló területrészét az övezeti előíráskban meghatárztt építési hely valamint a kötelező zöldfelületi területhasználatk beépítési krlátzásai alapján kell megállapítani. Épület az adtt építési telken belül tt építhető, ahl azt az összes előírás azt lehetővé teszi. (2) Az építési helyet meghatárzó minimális elő-, ldal- és a hátsókert méreteket általában az adtt beépítési mód alapján az OTÉK előírásai szerint kell megállapítani. Az ettől eltérő helyi előíráskat az övezeti előírásk rögzítik. (3) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásknak nem felelnek meg, de az eltérés a krábbi előírásk szerint alakult ki, az alább felsrlt szabályk szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni: a.) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásknak, a meglévő épület felújítható, de sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, építménymagassága nem növelhető, kivéve a tetőtér beépítést, mely esetben az építménymagasság és a beépítettség megtartása mellett a szintterület növelése megengedhető. Ha az épület lebntásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előíráskat kell alkalmazni, b.) ha a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési előírásknak, akkr a telekméret a szabályzási tervlapn jelölt közterületi határrendezést kivéve tvább nem csökkenthető, tvábbá ha a 1 Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság előírása szerint. 2 Jóváhagyáskr Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 3 Jóváhagyáskr Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 4 Nemzeti Közlekedési Hatóság előírása szerint. 3

4 telekre vnatkzóan az építési előírásk betarthatók, a telek beépíthető, c.) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vnatkzó építési előírásk betartásával, az előírásk szerinti építési helyen belül bővíthetők, d.) ha a telken a meglévő építmény építménymagassága meghaladja az építési előíráskban előírt értéket, a meglévő építmény bővíthető, de a bővítmény építménymagassága az előírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévő építmény lebntásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vnatkzó építménymagassági előíráskat kell érvényesíteni. (4) Az övezetek előírásai közt előfrduló K betűjelzés kialakult állaptt jelent. Ha az övezetre előírt paramétereket a kialakult állapt szerinti adatk meghaladják a.) telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vnatkzásában átépítés esetén a kialakult állapt tartható, az átépítés srán keletkező új épületrészekre is, újjáépítésnél a jelen előíráskat kell betartani; b.) ldal- és hátsókert vnatkzásában, ha a kialakult állapt szerint az épületek közötti távlság a tényleges építménymagasság értékénél kisebb, ez az érték csak átépítés esetén tartható, újjáépítésnél a távlságkat a jelen előírásk szerint biztsítani kell. Az építményekre vnatkzó általáns előírásk 7. (1) A településen csak lyan településképi és építészeti szempntból igényes - elsősrban egyedi tervezésű - építmények építhetők, amelyeket a telek adttságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagk sajátsságainak megfelelően alakítttak ki. (2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és hmlkzatait (hmlkzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hgy azk egymással összhangban legyenek és frmai szempntból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (3) Az építési övezetekre megengedett legnagybb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény a.) a közterület felé néző, b.) a szmszéds telekhatártól 3 m-en belül álló hmlkzatának magassága. (4) Az épületek hmlkzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbntani nem szabad. (5) A szmszéds épületek utcai hmlkzatának magassága maximum 0,5 méterrel térhet el egymástól. (6) Terepszint alatti építményekre vnatkzó előírásk: a.) Terepszint alatti építmény bárhl létesíthető, ahl nem gátlják építéshidrlógiai, mérnökgelógiai vagy más getechnikai adttságk 4

5 illetve nem veszélyeztet más építményeket és nymvnalas létesítményeket. b.) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből. c.) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉKban rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe. d.) A terepszint alatti építmény alapterülete jelen rendeletben rögzített eltérő előírás hiányában - nem haladhatja meg az övezetben előírt beépíthetőség mértékét. (7) Klímaberendezés, turbókazán, közpnti prszívó szellőzőnyílását az épület fő (utcai) hmlkzatára nem lehet elhelyezni. Reklámfelületek kialakítása 8.. (1) A laksság általáns tájékztatását szlgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadn elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, frmavilága a helyi hagymánykhz alkalmazkdjn. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bnthatja meg, jgs érdeket nem sérthet, közfrgalmat nem akadályzhat és a közbiztnságt nem veszélyeztethet. (2) A helyi termelő, szlgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukn belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratkat stb. (tvábbiakban reklámt) helyezhetnek el, illetve más ingatlann belül ilyeneket - a tulajdns beleegyezésével - kialakíthatnak. (3) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület hmlkzatának szerves (építészetileg megkmpnált) részeként, építési telkeken önállóan, tvábbá közterületi krlátkn, közműszlpkn kerülhet kialakításra. Hideg színhőmérsékletű megvilágítás (nen, halgén, lézer fényfényfrrás), vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható. Területfelhasználás 9.. (1) A település területét építési szempntból a.)beépített és beépítésre szánt b.)beépítésre nem szánt területbe srlt. (2) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagzódik: a.) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általáns jellege, valamint sajáts építési használatuk szerint - lakóterület: - falusias lakóterület, - vegyes terület: 5

6 - településközpnt terület, - gazdasági terület: - kereskedelmi, szlgáltató terület, - ipari terület - különleges terület - temető terület, - sprt, szabadidő terület. b.) beépítésre nem szánt területek - közlekedési- és közműterület, - zöldterület, - erdőterület, - mezőgazdasági terület, - vízgazdálkdási terület. Beépített és beépítésre szánt területek 10.. Beépítésre szánt területen az építés feltételeként a közművesítettséget legalább az alábbi mértékben kell biztsítani: a.)a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szlgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás, közüzemi villams energia szlgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés; b.)a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szlgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villams energia szlgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés. Lakóterületek Falusias lakóterület 11.. (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető: - lakóépület, - mező- és erdőgazdasági (üzemi) épület, - a helyi laksságt szlgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szlgáltató, és kézműipari épület, - vendéglátó épület, - szálláshely szlgáltató épület, - helyi igazgatási, egyházi, ktatási, egészségügyi, szciális épület, - sprtépítmény. (2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkr flytatható, tvábbá telephely csak akkr alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajáts hatásk nem krlátzzák a szmszéds telkeknek az övezeti előírásknak megfelelő beépítését, használatát. 6

7 (3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 400 m 2 -t. A beépíthető telek minimális szélessége a hmlkvnaln 12 m. (4) Épületek a szabályzási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: a. az építési hely előkerti vnala a kialakult építési vnal, ahl ez nem állapítható meg, 5,0 méter, b. ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál. Kialakult állapt esetén az előírt értéknél kisebb ldalkerti mérték megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevnt tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hzzájárulása alapján. c. az építési hely hátsókert felé eső határvnala, ahl a szabályzási terv nem tünteti fel, a szabályzási vnaltól mért maximum 50,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 6,0 méternél. (5) Az épületek utcai hmlkvnalát az építési hely utcai határvnalára kell elhelyezni. (6) Az építési telkeken a hagymánys, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatárztt építési helyen legfeljebb kettő épület-tömeg helyezhető el. (7) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: Lf-1. jelű építési övezet Beépítési mód K - ldalhatárn álló Kialakítható telek területe min. 900 m 2 Kialakítható telek szélessége min. 16 m a telek hmlkvnalán Megengedett legnagybb beépítettség 30 %, de max 400 m 2 Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 60 % Tetőhajlásszög Az épületek az utcai hmlkvnaln utcával párhuzams szárnnyal is bővülhetnek. Lf-2. jelű építési övezet Beépítési mód K - ldalhatárn álló Kialakítható telek területe min. 800 m 2 Kialakítható telek szélessége min. 18 m a telek hmlkvnalán Megengedett legnagybb beépítettség 30 %, de max 400 m 2 Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság K 4,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 60 % Tetőhajlásszög Az Lf-2*. jelű építési övezetben elvi építési, valamint építési engedély 7

8 csak a területileg illetékes vízügyi szakhatóság 5 szakhatósági jóváhagyása esetén, a Hajags-patak kiöntésvédelmi védművének kiépítése után adható. A kiöntésvédelmi védművet úgy kell kialakítani, hgy leflyás nélküli területek nem maradhatnak. (8) A lakóépületek a helyi építészeti hagymányknak megfelelően vaklt hmlkzati megjelenéssel, a településre jellemző halvány (fehér, sárga, barna és árnyalatai) színezéssel alakíthatók ki. (9) A lakóépületek csak magastetővel létesíthetők. Tetőhéjazatként nem alkalmazható mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez. (10) A lakóépülettől különálló épület a lakóépülettel összhangban lévő, ahhz harmnikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet. Az állattartó épület a (7) pntban rögzített építménymagasságtól és tetőhajlásszögtől eltérően is épülhet. (11) Építési telkeken a be nem épített, és burklattal el nem láttt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (12) A lakótelkek utcai telekhatárán 1,50 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők. (13) A lakóterületen belül állattartó gazdasági épület a helyi állattartási rendelet szerint kerülhet elhelyezésre. Vegyes terület Településközpnt terület 12.. (1) A településközpnt vegyes területen lakóépület, igazgatási épület, kereskedelmi, szlgáltató, vendéglátó, szálláshely szlgáltató épület, egyházi, ktatási, egészségügyi, szciális épület, valamint sprtépítmények alakíthatók ki. (2) Épületek az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: - az építési hely előkerti vnala a kialakult építési vnal, ahl ez nem állapítható meg, 5,0 méter - ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál. Kialakult állapt esetén az előírt értéknél kisebb ldalkerti mérték is megállapítható, az építési engedélyezési eljárásába bevnt tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hzzájárulása alapján. - az építési hely hátsókert felé eső határvnala, ahl a szabályzási terv külön nem tünteti fel, a szabályzási vnaltól mért maximum 50,0 méter lehet, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 6,0 méternél. 5 Jóváhagyáskr a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8

9 (3) A településközpnt vegyes terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: Vt. jelű építési övezet Beépítési mód K - szabadn álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagybb beépítettség 40 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság min. 20 m a telek hmlkvnalán K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % (4) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A tető hajlásszöge 30 -nál alacsnyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést kell alkalmazni. Trny, előtető fedése a fent rögzítettől eltérően is kialakítható. (5) A településközpnt vegyes terület utcai telekhatárán tömör lábazats, 1,50 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. Útcsatlakzásknál a szabadlátást akadályzó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tils. Gazdasági terület 13.. (1) A gazdasági terület elsősrban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szlgál. (2) A gazdasági terült lehet - kereskedelmi, szlgáltató terület - ipari terület - jelentős mértékű zavaró hatású terület - egyéb terület. (3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 1000 m 2 -t. A beépíthető telek minimális szélessége a hmlkvnaln 20 m. (4) Gazdasági területen az épületek laps, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15 -nál alacsnyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók. (5) A telkek utcai telekhatárán 1,50 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők. (6) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznsíttt részét, tvábbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket többszintes növényállmánnyal telepítve, parksítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárk mentén legalább egy fasrt kell telepíteni. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki. 9

10 Kereskedelmi, szlgáltató terület 14.. (1) A kereskedelmi, szlgáltató területen elhelyezhető: a.) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b.) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdns, a használó és a személyzet számára szlgáló lakásk, c.) sprtlétesítmény. (2) A kereskedelmi, szlgáltató területen nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakrló, a mindenkri környezetvédelmi határértékeknél nagybb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy rbbanóanyaggal kapcslats termelő, tárló létesítmény, tvábbá lyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajáts hatásai krlátzzák a szmszéds telkek övezeti előírásknak megfelelő beépítését, használatát. (3) Épületek az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter, b.) ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 6,0 méternél. (4) A kereskedelmi, szlgáltató terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: Gksz. jelű építési övezet Beépítési mód K - szabadn álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagybb beépítettség 40 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság min. 20 m a telek hmlkvnalán K 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 30 % Ipari terület (Jelentős mértékben zavaró hatású terület) 15.. (1) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület a különlegesen veszélyes (pl. tűz-, rbbanás-, fertőzőveszélyes), bűzös, vagy nagy zajjal járó gazdasági tevékenységhez szükséges építmények elhelyezésére szlgál. (2) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület az alábbi építési övezetekre tagzódik: 10

11 - mezőgazdasági üzem /GIPjÜ/ (3) A GIPjÜ jelű építési övezetben elhelyezhető: - a növénytermesztést és állattartást kiszlgáló létesítmények, - a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény, - üzemanyagtöltő. (4) Épületek az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: - előkert mértéke minimum 20,0 méter, - ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 20,0 méternél, - a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 20,0 méternél. (5) A jelentős mértékben zavaró hatású ipari terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: GIPjÜ. jelű építési övezet Beépítési mód K - szabadn álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagybb beépítettség 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság min. 20 m a telek hmlkvnalán K 7,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % (6) Az építési övezetben az (5) pntban rögzített megengedett legnagybb építménymagasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető, ha azt az alkalmaztt technlógia indklttá teszi. (7) A legközelebbi lakóterületekre a vnatkzó mindenkri környezetvédelmi határértékeket biztsítani kell. (8) Környezetszennyező hulladékk és melléktermékek ártalmmentes elszállításáról és tárlásáról az üzemeltetőnek flyamatsan gndskdni kell. Ipari terület (Egyéb terület) 16.. (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősrban az ipar, az energiaszlgáltatás és a településgazdálkdás építményei helyezhetők el. (2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagzódik: - egyéb ipari terület - ipar / GIPe / - egyéb ipari terület településgazdálkdás / GIPT / (3) A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető: 11

12 - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, - egyéb irdaépületek, - üzemanyagtöltő. (4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakrló, a mindenkri környezetvédelmi határértékeknél nagybb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy rbbanóanyaggal kapcslats termelő, tárló létesítmény, tvábbá lyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajáts hatásai krlátzzák a szmszéds telkek övezeti előírásknak megfelelő beépítését, használatát. (5) A GIPe. jelű építési övezetben az épületek az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: - előkert mértéke minimum 5,0 méter, - ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 5,0 méternél, - a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 10,0 méternél. (6) A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszlgáltatás, a településgazdálkdás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el. (7) A GIPT. jelű építési övezetében a technlógiai létesítmények a védelmi és biztnsági előírásk betartásával, és legalább 3-3 méteres elő-, ldal- és hátsókert elhagyásával kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el. (8) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: GIPe, GIPT. jelű építési övezet Beépítési mód szabadn álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagybb beépítettség 40 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület 25 % min. 20 m a telek hmlkvnalán K K - 6,0 m (9) A GIPT. jelű építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők. (10) A GIPe. jelű építési övezetben a (8) pntban rögzített megengedett legnagybb építménymagasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető, ha azt az alkalmaztt technlógia indklttá teszi. 12

13 Különleges terület 17.. (1) A különleges területbe azk a területek tartznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakrlnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek. (2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek: - KTE övezeti jelű temető terület, - KSP övezeti jelű sprt, szabadidő terület, (3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhz kapcslódó építmények helyezhetők el. (4) Épületek az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter, b.) ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 5,0 méternél, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 10,0 méternél. (5) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 2000 m 2 -t. A beépíthető telek minimális szélessége a hmlkvnaln 20 m. (6) A különleges terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: KTE. jelű temető terület Beépítési mód Kialakítható telek területe 2000 m 2 Kialakítható telek szélessége 40 m Megengedett legnagybb beépítettség 10 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság K - szabadn álló K 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % Harangláb, harangtrny esetén egyedi építési engedélyezési eljárás keretében a megengedett legnagybb építménymagasságnál magasabb, a megengedett tetőhajlásszögtől eltérő is engedélyezhető. A temetőt kerítése mentén fasrral kell határlni. KSP. jelű sprt, szabadidő terület Beépítési mód Kialakítható telek legkisebb területe 5000 m 2 Megengedett legnagybb beépítettség 10 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság 6,0 K - szabadn álló K 13

14 Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % Egy tömegben megjelenő épület alapterület max m2 Építmények építését megelőzően a talaj teherbíró képességét és a felszínmzgásás jellegét is tisztázó talajmechanikai vizsgálatkat kell végezni. (7) Az épületek épületek laps, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15 -nál alacsnyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként lemezfedést, cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Trny, előtető fedése a fent rögzítettől eltérően is kialakítható. (8) A különleges területen elhelyezhető építmények kialakítása srán figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagynbiztnság, stb.) és szabályzási előírásait. (9) Az épületek hmlkzatát a helyi építészeti hagymányknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagkkal és színekkel, a helyi építészeti hagymánykhz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani. (10) Építési telkeken a be nem épített, és burklattal el nem láttt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Beépítésre nem szánt területek Közlekedési- és közműterület 18.. (1) A közlekedési és közműterület az rszágs és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakzóhelyek (parklók) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalgutak, mindezek csmópntjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, tvábbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szlgál. (2) A Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek: - KÖU. övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület. (3) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben fglaltakn túl elhelyezhető a közlekedést kiszlgáló közlekedési építmény is. (4) A közlekedési és közműterületbe tartzó közterületek telekhatárait, szabályzási szélességét és védőtávlságait a szabályzási terv ábrázlja. (5) Az utak szabályzási területébe eső, illetve a szabályzási vnal krrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályzási területében elfglalt helyét, az épület sajátsságait (eszmei és gazda- 14

15 sági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatk hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályzási területén belül nem lehetséges. (6) A közutak elhelyezése céljára más jgszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályzási szélesség) kell biztsítani: a.) rszágs főutak: 40 m, b.) rszágs mellékutak: 30 m, illetve a kialakult (K) állapt, c.) helyi gyűjtőutak: 22 m, illetve a kialakult (K) állapt, d.) kiszlgáló út: 12 m, illetve a kialakult (K) állapt, e.) kerékpárút, gyalgút: 3 m, illetve a kialakult (K) állapt. (7) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hgy azk a közlekedést és az utak láthatóságát, az útcsatlakzásk beláthatóságát ne akadályzza. (8) A meglévő és tervezett rszágs közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számíttt 50 méter, főútvnal esetén 100 méter távlságn belül építmény csak a külön jgszabálykban előírt feltételek szerint helyezhető el. (9) A település utcái mentén, ahl nincs akadályzó tényező, fasr kell telepíteni. A zöldsáv fenntartását, gymmentesítését tulajdnsának, illetve kezelőjének flyamatsan el kell végezni. (10) Önálló gyalgutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás srán önálló helyrajzi számú telken kell elhelyezni. (11) A Szabadság tér és a Malm utca között a Hajags-patak mentén tervezett út építési engedélyezési eljárásába a Hajags-patak kezelőjét 6, tvábbá a területileg illetékes vízügyi szakhatóságt 7 be kell vnni 8. Az útnak lyan magassági szintre kell kerülnie, hgy a Hajags-patak tervezett lakóterületet érintő elöntését megakadályzza (1) A közművezetékek védelme érdekében a vnatkzó jgszabálykban és szabványkban előírt védőtávlságkat be kell tartani. (2) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárlására, tvábbítására és szétsztására szlgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység flytatható. (3) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árkhálózatban, csapadékvíz csatrnahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkkat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni. (4) A nyílt árks vízelvezető rendszerek kialakításáhz (kapubejáró, csatrnázás) a közútkezelői hzzájárulást minden esetben be kell szerezni. A ingatlank előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkkat az ingatlantulajdnsk kötelesek tisztítani, karbantartani. 6 Jóváhagyáskr Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 7 Jóváhagyáskr Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 8 Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság előírása alapján 15

16 (5) A meglévő elektrms légvezetékek szabad megközelítését, védőtávlságát a vnatkzó szabvány és magasabb szintű jgszabály szerint - biztsítani kell. (6) A tervezett közművezetékek építésekr az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nymvnalát egyeztetni kell a közműüzemeltetőkkel. (7) A tervlapkn feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák srán a közművezetékek feltárását és pnts bemérését el kell végezni. Zöldterületek 20.. (1) Zöldterület területfelhasználási kategóriájú területek: - Z övezeti jelű zöldterület. (2) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szlgáló építmény (sétaút, pihenőhely, trnapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásáhz szükséges épület, tvábbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el. (3) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-s beépítettséggel helyezhetők el. (4) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hgy a kivágtt fákat, növényzetet pótlni kell. Közterületen történő fakivágás esetén az azt követő pótlást tájhns, lmbhullató min. 3-szr iskláztt példány telepítésével kell végrehajtani. (5) A szabályzási tervlapk szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad. (6) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vnatkzó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell kivitelezni. (7) A meglévő és az újnnan létesítendő zöldterületek flyamats fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gndskdni kell. (8) Zöldterületeken elsősrban a tájra jellemző, lmbhullató cserje- és fafajk telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található fajlista felhasználásával. A mellékelt növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lmbhullató fajk alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dminanciája kerülendő. (9) A parksításnál, fa telepítéseknél a tájjeleg megőrzése mellett fkztt gndt kell frdítani az allergiát nem kzó fafajk, cserjék, dísznövények kiválasztására. 16

17 Erdőterület 21.. (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet. (2) Az erdőterületen csak lyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek flytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják. (3) A meglévő erdőterületek művelési ága nem váltztatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahl az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés. (4) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint: a.) védelmi (Ev), b.) gazdasági (Eg). (5) Az erdő esetleges rendeltetésének megváltztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. Tájképvédelmi, védett vagy védő erdő esetében az illetékes szakhatóság hzzájárulásával történik az elsődleges rendeltetés megváltztatásának engedélyezése. (6) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad. (7) Védelmi erdőket kivágni csak akkr lehet, ha állapta miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas. (8) A védelmi rendeltetésű erdő területen a (11) bekezdésben rögzítetteken túl egyéb létesítmény nem helyezhető el. (9) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagybb telken, legfeljebb 0,5 %-s beépítettséggel lehet elhelyezni. (10) Az erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével lehet bármilyen jellegű erdőgazdálkdási tevékenységet flytatni. (11) Az erdőterületen út, közmű és távközlési nymvnalas létesítmény, távközlési trny csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatárztt feltételekkel engedélyezhető. (12) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkdási, illetve erdőgazdálkdási célból szabad. (13) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat flytatható. Erdőtelepítés srán természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni. (14) Az erdőterületek, illetve erdősávk, fasrk telepítése, felújítása őshns fajkkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak). 17

18 Mezőgazdasági terület 22.. (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcslats termékfeldlgzás és -tárlás építményei, tvábbá a jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépület helyezhető el. (2)A mezőgazdasági terült lehet a.) b.) általáns mezőgazdasági terület, kertes mezpgazdasági terület. (3) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcslat megléte. (4) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vnatkzó engedélyét minden esetben be kell szerezni. (5) Az övezetben az utak melletti fasrk, cserjesávk flyamats áplásáról, szükség szerint pótlásukról gndskdni kell. A szükséges pótláskhz a tájra jellemző, lmbhullató cserje- és fafajk telepítése lehetséges az 5. számú függelékben felsrlt fajlista felhasználásával. (6) A mzaiks tájszerkezet megőrzése és öklógiai szerepe miatt a gyepterületeken az fás-cserjés fltk, erdő-gyep mzaikk megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztsítani kell. (7) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése srán érvényre kell juttatni azt, hgy az elhelyezés a környező területen a talajvédő gazdálkdás feltételeit ne rntsa. (8) A földrészletek mezőgazdasági műveléssel nem hasznsíttt, be nem épített területét zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. (9) Az épületek a földel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapt figyelembe vételével létesíthetők. A 8 méternél nagybb fesztávú csarnkszerkezetek kivételével tető hajlásszöge 40-45º között lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnkszerkezetek alacsnyabb hajlásszögű tetővel, sík, vagy brdáslemez fedéssel is építhetők. (10) Mezőgazdasági területen új épület építésére építésügyi hatósági engedélyt adni egyedi, vagy közműves ivóvíz szlgáltatás, közüzemi villams energia szlgáltatás, tvábbá amennyiben nincs lehetőség a közcsatrnára történő csatlakzásra, csak a környezetvédelmi és a vízügyi hatóság által elfgadtt vízzáró szennyvíztárló, illetve egyedi szennyvízelhelyezési kislétesítmény (krszerű csatrna-közműpótló) megléte esetén lehet. 18

19 Általáns mezőgazdasági terület 23.. (1) Általáns mezőgazdasági területen teleksztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki, kivéve utak és közműlétesítmények céljára kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályszási elemek végrehajtása srán kialakuló földrészleteket. (2) A településen krlátztt vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés flytatható, és a természetvédelmet szlgáló vadállmány-kezelés engedélyezhető. (3) Az Má1 jelű általáns mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti területegységeken (telek, alrészlet, a tvábbiakban Terület) az alábbi előírásk szerint lehet építményt elhelyezni: a.) szántóföldi művelés esetén, 5 ha-nál nagybb Területen, a Terület rendeltetésszerű használatát szlgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület a 0,2%-át, illetve az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; b.) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagybb Területen, hagymánys, alms állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület 1 %-át, illetve az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; c.) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagybb Területn a mezőgazdasági termelést, feldlgzást szlgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület 2%- át, illetve az 500 m 2 -t nem haladhatja meg, d.) az övezetben található Területeken több épülettömeg is elhelyezhető, e.) az övezet Területein elhelyezett lakó funkciójú épület alapterülete nem haladhatja meg a megengedett beépítettség felét. (4) Az Má1 jelű általáns mezőgazdasági övezetben az (3) bekezdésben fglaltakn túl a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság egyetértésével elhelyezhető távközlési trny is. (5) Az általáns mezőgazdasági terület övezeteiben birtktest, illetve birtkközpnt az OTÉK vnatkzó előírásai szerint alakítható ki. (6) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és méter széles ldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadn álló beépítési móddal lehet elhelyezni. (7) Az általáns mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet. Kertes mezőgazdasági terület 24.. (1) Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetbe a belterületi kiskertek tartznak. 19

20 (2) Az Mk0 jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el. (3) Meglévő épület felújítható, átalakíthatók. Vízgazdálkdási terület 25.. (1) A vízgazdálkdással kapcslats összefüggő terület: a.) a flyóvizek medre és parti sávja, b.) a közcélú nyílt csatrnák medre és parti sávja, c.) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrgelógiai védőidm), d.) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek. (2) A szabályzási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti jellel kerültek feltüntetve. (3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vnatkzó feladatk meghatárzásánál a vnatkzó magasabb szintű jgszabálykat kell figyelembe venni. (4) A vízpartk mentén kétldali, 6-6 méter széles fenntartási sávt kell biztsítani. A fenntartási sávban csak rét, legelő gazdálkdás flytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető. (5) A vízgazdálkdási területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető 9. Környezetszabályzás Környezetvédelem 26.. (1) A föld védelme, a.) Az építmények kivitelezése srán a kivitelező, üzemeltetés srán az üzemeltető köteles gndskdni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés srán biztsítani kell, hgy a környezeti hatásk az érintett termőföld minőségében ne kzzanak kárt. (2) A levegő védelme a) A település területén be kell tartani a hatálys jgszabálykban meghatárztt egészségügyi határértékeket. b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pntfrrás létesítése esetén be kell tartani a vnatkzó jgszabályk előírásait. 9 Jóváhagyáskr a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 20

21 c) Tils a környezeti levegő lyan mértékű terhelése, amely légszenynyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget kz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. d) A légszennyező frrásk létesítése srán megvalósíttt műszaki megldásnak meg kell felelni az elérhető legjbb technika alapján meghatárztt levegővédelmi követelményeknek és előírásknak. e) A szlgáltató tevékenység körében légszennyező frráskat üzemeltetni nem szabad. (3) Zaj és rezgés elleni védelem a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vnatkzó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibcsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem flytatható. A településen csak lyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem kznak a vnatkzó jgszabályban a lakóterület (kisvársias, kertvársias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagybb zaj-, illetve rezgésterhelést. b.) A közlekedési területeken szabadn maradó sávkat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni. c.) A településen áthaladó két rszágs közút mellett épülő épületek tervezésekr zajvédelmi vizsgálattal meg kell határzni a határértékek teljesülése érdekében szükséges műszaki intézkedéseket. (4) A vizek védelme a.) Meg kell akadályzni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízflyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtkában. b.) Tils kckázats anyag, illetve az ilyen anyagt tartalmazó, vagy lebmlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe. c.) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisk, a távlati vízbázisk és az ivóvízellátást szlgáló vizilétesítmények védelméről szóló jgszabály vnatkzó előírásait figyelembe kell venni. d.) Tils a szennyvizet felhagytt kutakba, árkkba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni. e.) Szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe csak a külön jgszabályban vagy hatóság határzatában meghatárztt minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. Tils az lyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyezőanyag bevezetése (bebcsátása), amely a szennyvízelvezető műben dlgzók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben - veszélyezteti és ezzel egészségkársdást kz vagy kzhat a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályzza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rngálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi, a szennyvízelvezető és -tisztító műből kibcsátva környezetkársdást, illetve a befgadó kárs szennyezését kzhatja, 21

22 a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztnságs elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályzza f.) Tils hígtrágya, trágyalé, tvábbá a trágyatárlók csurgalékvizeinek bevezetése a vizekbe g.) Állatartó telephez trágyatárló nem létesíthető felszíni víztől számíttt legalább 100 m-en belül. h.) Új állattartó telepek építése srán a hatálys jgszabályknak megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait. (5) Hulladékgazdálkdás a.) A települési hulladék gyűjtése és tárlása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárlásra szlgáló berendezésben (a tvábbiakban: gyűjtőedény) történhet, a tvábbi kezelésnek megfelelő módn elkülönítve. b.) A települési szilárd hulladékt csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani. c.) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempntból megfelelő elhelyezését biztsítani kell. d.) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számlni az adtt terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékt össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást flyamats ellenőrzés mellett önkrmányzati szabályzással is krlátzni kell. e.) A település területén veszélyes hulladékt kezelő- és lerakó létesítmény nem alakítható ki. Természet- és tájvédelem Természet- és tájvédelem általáns előírásai 27. (1) A településen az ingatlank és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata srán a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni. Mérnöki létesítmények növényzettel takarva helyezhetők el. (2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megldáskat kell alkalmazni. (3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építménymagasságú építményeket a környezethez (a dmbrzati és növényzeti adttságkhz) illeszkedően kell elhelyezni. (4) Hír- és távközlő létesítmény tájképvédelmi szempntból megengedhető legnagybb magassága 20 m lehet. (5) A kialakult gemrflógiai frmák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők. (6) A településen a tájra jellemző, lmbhullató cserje- és fafajk telepítése lehetséges, az 5. számú függelékben található növénylista felhasználásával. A növénylista bővítható, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lmbhullató fajk alkalmazhatók. 22

23 Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dminanciája kerülendő. Védett természeti terület védőövezete 28. (1) Védett természeti területek védőövezetében a védett természeti területet veszélyeztető vagy zavaró tevékenység csak a természetvédelmi és a környezetvédelmi hatóság határzatában fglaltak szerint flytatható. Természeti terület 29. (1) A természeti területen a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a művelési ág megváltztatásáhz, gyep, nádas égetéséhez, valamint hzzájárulása szükséges a termőföld más célú hasznsításáhz és a művelés alól kivett területek újrahasznsításáhz. (2) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el. (3) Tájidegen, tájképileg zavaró építmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltztató dmbrzati beavatkzás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. (4) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkdási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatt megváltztatni csak a természetes állapthz közelítés érdekében szabad. Öklógiai flyósk övezete 30. (1) Az öklógiai flysók területén csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás, ill. tevékenység fenntartása javaslható. (2) Az övezet területén a meglévő természetszerű művelési ágakat (erdő, gyep, nádas stb.) meg kell tartani. Művelésiág-váltás csak az intenzív módból az extenzív irányba történhet. (3) Minden építéssel járó műszaki beavatkzás (pl. műszaki infrastruktúrahálózat és létesítményeinek elhelyezése, fejlesztése) csak a természetvédelmi hatóság hzzájárulásával lehetséges. (4) A szárazföldi öklógiai flysók megőrzése érdekében erdőtelepítés, erdőfelújítás őshns fafajkkal, természetkímélő módn a termőhelytípusra jellemző elegyarányknak megfelelően végezhető. 23

24 Tájképvédelem 31. (1) Az építmények a környezettel funkcinális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagymányknak megfelelő anyaghasználattal és frmavilág szerint történjen. (2) Az utak melletti fasrk védendők, flyamats áplásukról, szükség szerint tájra jellemző, lmbhullató fafajkkal történő pótlásukról gndskdni kell. (3) A kiépítendő közlekedési utakat a gemrflógiai adttságkhz igazdó nymvnaln kell vezetni. Egyedi tájértékek 32. (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehztt tájalktó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempntból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi ltalm alatt. (2) Az egyedi tájérték tükrözi a település múltját, kulturális hagymányait, védelmük ezért fnts. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő. (3) A vnatkzó szabvány módszertani előírásai szerint szükséges az egyedi tájértékek részletes kataszterezését elvégezni, valamint gndskdni a flyamats állapt-, illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környezetének rendezése is szervesen hzzátartzik ehhez a tevékenységhez. (4) Az egyedi tájértékek megállapítása és nyilvántatásba vétele magasabb szintű jgszabály előírása szerint a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság feladata. Az egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függelékében kell felsrlni. A függelék aktualizálásáról flyamatsan gndskdni kell. Kulturális örökség védelme 33.. (1) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályzási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 1. sz. függelékében felsrlva. (2) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű jgszabályk alapján kell eljárni. (3) Nyilvántarttt régészeti lelőhelyek esetében a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság 10 szakhatóságként jár el, ezért az elvi építési 10 Jóváhagyáskr a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Székesfehérvári Irda 24