Dáka Község Helyi Építési Szabályzata

Átírás

1 Dáka Község Helyi Építési Szabályzata 1

2 Dáka Község Önkrmányzat Képviselő-testületének 11/2008. ( XII.17.) rendelete Dáka község Helyi Építési Szabályzatáról, valamint Szabályzási Tervéről Dáka Község Önkrmányzatának Képviselő-étestülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló évi LXXVIII. törvény 6.. (3) bekezdés a) pntjában fglaltak, valamint a helyi önkrmányzatkról szóló évi LXV. törvény 16.. (1) bekezdésében kaptt felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alktja. Általáns előírásk A rendelet hatálya 1.. Jelen építési szabályzat hatálya Dáka község (tvábbiakban település) igazgatási területére terjed ki. Az előírásk alkalmazása 2.. (1) Az előíráskat a City Plus Bt. tervezőirdája által készített R-2 jelű külterületi szabályzási tervvel, és az R-3 jelű belterületi szabályzási tervvel együtt kell alkalmazni. (2) Az 1. -ban meghatárztt település területén területet felhasználni, telket alakítani, építményt tervezni, építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, krszerűsíteni, lebntani, elmzdítani, a rendeltetését megváltztatni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általáns érvényű előírásk mellett csak a szabályzási terv és a jelen helyi építési szabályzat rendelkezéseiben fglaltaknak megfelelően szabad. E rendeletben nem szabályztt kérdésekben az OTÉK előírásai szerint kell eljárni. A szabályzás elemei 3.. (1) Irányadó szabályzási elemek: a.)irányadó telekhatár Az irányadó telekhatár a szabályzási terv által javaslt telekkialakítást rögzíti. b.)megszüntető jel A szabályzási terv által megszüntetendő telekhatárkat jelöli. 2

3 (2) Kötelező szabályzási elem az összes lyan szabályzási elem, mely nem irányadó. (3) A kötelező szabályzási elemek módsítása csak a szabályzási terv módsításával hajtható végre. (4) Az irányadó szabályzási elemek csak telekalakítási javaslatt rögzítenek, alkalmazásuk nem kötelező. Telekalakítási rendelkezések 4.. (1) Telekalakítás a meglévő telekstruktúráhz igazdva az övezeti előírásk szerinti minimális teleknagyság betartásával és a tervezett úthálózat szabályzási vnalainak figyelembevételével engedélyezhető. (2) Amennyiben a telekalakításra kizárólag a közterület szélesítése céljából kerül sr, a telekalakítás és a beépítés akkr is engedélyezhető, ha a telek mérete alapján a telekalakítást megelőzően beépíthető lett vlna, de a telekalakítást követően a telek méretei már nem érik el az övezetben előírtakat, de alapterülete meghaladja a 400 m 2 -t, s a telek beépítése a szmszéds telkek beépíthetőségét nem krlátzza. (3) Közfrgalm elől elzárt magánút, mezőgazdasági út elhelyezése céljára más jgszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével legalább 6 m szélességű területsávt kell biztsítani. Közfrgalm elől el nem zárt magánút műszaki paramétereire ugyanazn előírásk vnatkznak, mint a közutakra. Magánút, mezőgazdasági út számára kialakíttt telek területe a vnatkzó övezeti előírásban rögzített legkisebb kialakítható telek területétől kevesebb is lehet. (4) Közműlétesítmény elhelyezése céljára a vnatkzó övezeti előírásban rögzítettől kisebb telek is kialakítható. (5) Az új sarktelkek előkerti határvnal-hsszának legalább 3,0 m-rel nagybbnak kell lennie az egyes övezetekben kialakítható telkek előírt legkisebb szélességénél. Az építési engedélyezési eljárás helyi szabályai 5.. (1) Azn új beépítésre szánt területek esetén, ahl új út létesül, építési engedély csak abban az esetben adható ki, ha a feltáró közút közlekedés hatósági engedély alapján, legalább mechanikai stabilizációval, illetve csapadékvíz elvezetéssel kiépült. 1 1 Nemzeti Közlekedési Hatóság előírása 3

4 Építési telkek beépítési módjának meghatárzása 6.. (1) A kialakult beépítési módú, átalakításra nem szánt karakterű területeken ha a telek jelenlegi jellemzői az építési előírásknak nem felelnek meg, de az eltérés a krábbi előírásk szerint alakult ki, az alább felsrlt szabályk szerint lehet építési munkát, illetve telekalakítást végezni: a.) ha a telek jelenlegi beépítettsége nem felel meg az építési előírásknak, a meglévő épület átalakítható, felújítható, de bővítés (sem vízszintes, sem függőleges irányaba) nem engedélyezhető, kivéve a már meglévő magastető beépítését, illetve a lapstető magastetővel való beépítését; ha az épület lebntásra kerül, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és az övezeti előíráskat kell alkalmazni, b.) ha a telek jelenlegi beépítési módja és az előkert nagysága nem felel meg az építési előírásknak, az előírástól eltérő beépítési mód megtartható, de az épületek csak a telekre vnatkzó építési előírásk betartásával az előírásk szerinti építési helyen belül bővíthetők, c.) ha a telken található meglévő építmények építménymagassága meghaladja a vnatkzó övezeti előíráskban rögzített értéket, a meglévő építmények bővíthetők, de a bővítmények egyik hmlkzatának magassága sem haladhatja meg a vnatkzó övezeti előírásban a legnagybb építménymagasságnál előírt számértéket; ha a meglévő építmények lebntásra kerülnek, a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni és a vnatkzó építménymagassági előíráskat kell érvényesíteni. (2) Az övezetek előírásai közt előfrduló K betűjelzés kialakult állaptt jelent. Ha az övezetre előírt paramétereket a kialakult állapt szerinti adatk meghaladják a.) telekméret, beépítettség, építménymagasság, előkert vnatkzásában átalakítás és bővítés esetén a kialakult állapt tartható, a bővítés srán keletkező új épületrészekre is, új beépítésnél a jelen előíráskat kell betartani; b.) ldal- és hátsókert vnatkzásában, ha a kialakult állapt szerint az épületek közötti távlság a tényleges építménymagasság értékénél kisebb, ez az érték csak átalakítás esetén tartható, ldalkert irányú bővítésnél és új építésnél a távlságkat a jelen előírásk szerint biztsíani kell. (3) Oldalhatárn álló beépítési mód esetében az utcára merőleges főtömeg az utcai hmlkzat síkjától legalább 5,0 m távlságban az építési helyen belül ldalirányba is bővülhet. 4

5 Az építményekre vnatkzó általáns előírásk 7. (1) A településen csak lyan településképi és építészeti szempntból igényes építmények építhetők, amelyeket a telek adttságainak, a környezetük jellegének, a rendeltetésük követelményeinek, az építőanyagk sajátsságainak megfelelően alakítttak ki. (2) Az egy telken lévő építmények tömegeit és hmlkzatait (hmlkzati színezéseket) úgy kell kialakítani, hgy azk egymással összhangban legyenek és frmai szempntból egységes építmény-együttes hatását keltsék. (3) Az építési övezetekre megengedett legnagybb építménymagasság értékeit nem lépheti át az építmény a.) a közterület felé néző, b.) a szmszéds telekhatártól 3 m-en belül álló hmlkzatának magassága. (4) Az épületek hmlkzatainak, kerítéseinek egységét meg kell tartani, azt részleges átalakítással vagy átfestéssel megbntani nem szabad. (5) A szmszéds épületek utcai hmlkzatmagassága maximum 0,5 méterrel térhet el egymástól. (6) Az épületek tetőzete a hagymánys frmákhz igazdó, magastetős knstrukcióban készülhet. (7) A szmszéds épületek tetőhajlásszöge maximum 5 -kal térhet el egymástól. (8) A lakóépülettől különálló épület (gazdasági épület) kialakult állapt kivételével legfeljebb 3,5 m legnagybb hmlkzatmagasságú, a lakóépülettel összhangban lévő, ahhz harmnikusan illeszkedő építészeti kialakítású lehet. (9) Terepszint alatti építményekre vnatkzó előírásk: a.) Terepszint alatti építmény bárhl létesíthető, ahl nem gátlják építéshidrlógiai, mérnökgelógiai vagy más getechnikai adttságk illetve nem veszélyeztet más építményeket és nymvnalas létesítményeket. b.) A terepszint alatti építmény csak az építési helyen belül emelkedhet ki a terepszintből. c.) A terepszint alatti létesítmény feletti kert, zöldfelület az OTÉKban rögzített feltételek mellett számítható be az építési telekre előírt legkisebb zöldfelületi mutató értékébe. d.) A terepszint alatti építmény alapterülete jelen rendeletben rögzített eltérő előírás hiányában - nem haladhatja meg az övezetben előírt beépíthetőség mértékét. (9) Klímaberendezés, turbókazán, közpnti prszívó szellőzőnyílását és kültéri berendezését az épület fő (utcai) hmlkzatára nem lehet elhelyezni. 5

6 Reklámfelületek kialakítása 8.. (1) A laksság általáns tájékztatását szlgáló útbaigazító tábla, térkép vagy más jelzés közterületen szabadn elhelyezhető. Kialakítása, anyaghasználata, frmavilága a helyi hagymánykhz alkalmazkdjn. Elhelyezése a táj- és településképet, utcaképet nem bnthatja meg, jgs érdeket nem sérthet, közfrgalmat nem akadályzhat és a közbiztnságt nem veszélyeztethet. (2) A helyi termelő, szlgáltató, vendéglátó egységek tevékenységük hirdetésére saját ingatlanukn belül cégéreket, figyelemfelkeltő táblákat, feliratkat stb. (tvábbiakban reklámt) helyezhetnek el, illetve más ingatlann belül ilyeneket - a tulajdns beleegyezésével - kialakíthatnak. (3) Reklám támfal, kerítés, kapuzat, épület hmlkzatának szerves (építészetileg megkmpnált) részeként, építési telkeken önállóan, tvábbá közterületi krlátkn, közműszlpkn kerülhet kialakításra. Hideg színhőmérsékletű megvilágítás (nen, halgén, lézer fényfényfrrás), vibráló, pulzáló fényjelenség nem alkalmazható. Külterület és belterület 9.. (1) A belterületi határ földhivatali átvezetése a szabályzási tervnek és jelen előírásknak megfelelően történhet. (2) A belterületbe vnásra tervezett beépítésre szánt területek a belterületbe vnást megelőzően is beépíthetők az övezeti előíráskban szabályztt módn. A beépítésnek nem feltétele a belterületi fekvés. Területfelhasználás 10.. (1) A település területe az alábbi területfelhasználási kategóriákba tagzódik: a.) beépített és beépítésre szánt területek építési használatuk általáns jellege, valamint sajáts építési használatuk szerint - lakóterület: - falusias lakóterület, - gazdasági terület: - ipari terület, - különleges terület: - temető terület, - turisztikai terület, - egészségügyi terület. 6

7 b.) beépítésre nem szánt területek - közlekedési- és közműterület, - zöldterület, - erdőterület, - mezőgazdasági terület: - vízgazdálkdási terület. Beépített és beépítésre szánt területek 11.. Beépítésre szánt területen épület építésére építésügyi hatósági engedély csak akkr adható, funkcióváltás csak akkr engedélyezhető, illetve az engedélyek érvénye csak akkr hsszabbítható meg, ha a közművesítettség az alábbi mértékben biztsíttt: a.)a beépítésre szánt terület belterületi részén közüzemi ivóvíz szlgáltatás, közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás, közüzemi villams energia és gáz szlgáltatás, közterületi nyílt vagy zárt rendszerű csapadékvíz-elvezetés; b.)amennyiben közüzemi szennyvízelvezetés és tisztítás a településen még nem áll rendelkezésre, kiépítéséig átmenetileg zárt szennyvíztárló is elfgadható; c.)a beépítésre szánt terület külterületi részén közüzemi ivóvíz szlgáltatás, egyedi közművel történő szennyvíztisztítás és szennyvízelhelyezés, közüzemi villams energia szlgáltatás, közterületi nyílt rendszerű csapadékvíz-elvezetés. Lakóterületek Falusias lakóterület 12.. (1) A falusias lakóterületen elhelyezhető: - lakóépület, - mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény, - a helyi laksságt szlgáló, nem zavaró hatású kereskedelmi, szlgáltató, és kézműipari építmény, - vendéglátó épület, - szálláshely szlgáltató épület, - helyi igazgatási, egyházi, ktatási, egészségügyi, szciális épület, - sprtépítmény. (2) Lakóterületen gazdasági tevékenység csak akkr flytatható, tvábbá telephely csak akkr alakítható ki, amennyiben a rendeltetési használatból eredő sajáts hatásk nem krlátzzák a szmszéds telkeknek az övezeti előírásknak megfelelő beépítését, használatát. 7

8 (3) A falusias lakóterület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 600 m 2 -t. A beépíthető telek minimális szélessége a hmlkvnaln 12 m. (4) Épületek a szabályzási terven jelölt, annak hiányában az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: a. az építési hely előkerti vnala a kialakult építési vnal, ahl ez nem állapítható meg, 5,0 méter, b. ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál. Kialakult állapt esetén az előírt értéknél kisebb ldalkerti mérték megtartható, az építési engedélyezési eljárásába bevnt tűzvédelmi szakhatóság szakhatósági hzzájárulása alapján, c. az építési hely hátsókert felé eső határvnala, a közterületi határvnaltól mért 50,0 méter, de a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 6,0 méternél. (5) Az épületek utcai hmlkvnalát az építési hely utcai határvnalára kell elhelyezni. (6) Az építési telkeken a hagymánys, kialakult beépítési mód figyelembe vételével a meghatárztt építési helyen legfeljebb kettő épület-tömeg helyezhető el. (7) A falusias lakóterület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: Lf-1. jelű építési övezet Beépítési mód K - ldalhatárn álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagybb beépítettség K - 30 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság min. 18 m a telek hmlkvnalán K 3,5 m 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 40 % Egy tömegben megjelenő épület alapterület max. 400 m2 Lf-1*. jelű építési övezet-ben építési engedély, csak a 022. hrsz-ú út érintett szakaszának belterületbe vnásátát, a közvilágítás kiépítését követően adható. (8) A lakóépületek a helyi építészeti hagymányknak megfelelően vaklt hmlkzati megjelenéssel, a településre jellemző színezéssel alakíthatók ki. (9) Az épületek csak magastetővel létesíthetők. Tetőhéjazatként nem alkalmazható mesterséges pala, hullámpala, műanyag hullámlemez, alu. trapézlemez. (10) Építési telkeken a be nem épített, és burklattal el nem láttt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. Burklt felület a telek területének maximum 20 %-a lehet. 8

9 (11) A lakótelkek utcai telekhatárán 1,50 2,00 méter magasságú, tömör vagy áttört utcai kerítések létesíthetők, melyek nyers betn felülettel nem jelenhetnek meg. Gazdasági terület 13.. (1) A gazdasági terület elsősrban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szlgál. (2) A gazdasági terült lehet: - ipari terület - egyéb terület. (3) A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 1000 m 2 -t. A beépíthető telek minimális szélessége a hmlkvnaln 20 m. (4) Gazdasági területen az épületek laps, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15 -nál alacsnyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Rendhagyó színű fedések nem alkalmazhatók. (5) A telkek utcai telekhatárán 1,50 2,00 méter magasságú, utcai kerítések létesíthetők. Útcsatlakzásknál a szabadlátást akadályzó létesítményeket elhelyezni, valamint 0,60 m-nél magasabb növényzetet ültetni tils. (6) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznsíttt részét, tvábbá a beültetési kötelezettséggel érintett területeket többszintes növényállmánnyal telepítve, parksítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárk mentén legalább egy fasrt kell telepíteni. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki (7) Gazdasági területen az előkertben maximum 10 m 2 alapterületű prtaépület elhelyezhető. Ipari terület (Egyéb terület) 14.. (1) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősrban az ipar, az energiaszlgáltatás és a településgazdálkdás építményei helyezhetők el. (2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagzódik: - egyéb ipari terület - ipar / GIPe / - egyéb ipari terület mezőgazdasági üzem / GIPeÜ / - egyéb ipari terület településgazdálkdás / GIPT / (3) A GIPe. jelű építési övezetben elhelyezhető: - mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, 9

10 - egyéb irdaépületek, - üzemanyagtöltő. (4) A GIPe. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakrló, a mindenkri környezetvédelmi határértékeknél nagybb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy rbbanóanyaggal kapcslats termelő, tárló létesítmény, tvábbá lyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajáts hatásai krlátzzák a szmszéds telkek övezeti előírásknak megfelelő beépítését, használatát. (5) A GIPeÜ. jelű építési övezetben elhelyezhető: - a növénytermesztés és a kisüzemi állattartás, és azkat kiszlgáló létesítmények, - a mezőgazdasági üzemi tevékenységgel összeegyeztethető ipari építmény, - a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdns, a használó és a személyzet számára szlgáló lakásk, amennyiben az építmény a rendeltetése szerinti külön hatósági előírásknak megfelel, valamint a más rendeltetési használatból eredő sajáts hatásk nem krlátzzák a szmszéds telkeknek az övezeti előírásknak megfelelő beépítését, használatát. - üzemanyagtöltő. (6) A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszlgáltatás, a településgazdálkdás, a településüzemeltetés létesítményei helyezhetők el. (7) A GIPe. és GIPeÜ. jelű építési övezeteiben az épületek az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: - előkert mértéke minimum 5,0 méter, - ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 5,0 méternél, - a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 10,0 méternél. (8) A GIPT. jelű építési övezetében a technlógiai létesítmények a védelmi és biztnsági előírásk betartásával, és legalább 3-3 méteres elő-, ldal- és hátsókert elhagyásával kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el. (9) Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: GIPe, GIPeÜ, GIPT. jelű építési övezet Beépítési mód K - szabadn álló Kialakítható telek területe min m 2 Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagybb beépítettség 40 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság min. 20 m a telek hmlkvnalán K 3,0 m 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 25 % 10

11 (10) A GIPT. jelű építési övezetében található telkek méretüktől függetlenül beépíthetők. (11) A GIPe. és GIPeÜ. jelű építési övezetben a (9) pntban rögzített megengedett legnagybb építménymagasságnál magasabb, de legfeljebb 10,0 méteres is engedélyezhető, ha azt az alkalmaztt technlógia indklttá teszi. Különleges terület 15.. (1) A különleges területbe azk a területek tartznak, amelyek a rajtuk elhelyezkedő épületek különlegessége miatt (helyhez kötöttek, jelentős hatást gyakrlnak a környezetükre vagy a környezetük megengedett külső hatásaitól is védelmet igényelnek) más beépítésre szánt területfelhasználású területektől eltérnek. (2) Különleges terület területfelhasználási kategóriájú területek: - KTE övezeti jelű temető terület, - KTT övezeti jelű turisztikai terület. - KEÜ övezeti jelű egészségügyi terület. (3) A különleges területen az építési övezetek fő rendeltetésének megfelelő, valamint az ahhz kapcslódó építmények helyezhetők el. (4) Épületek az alábbiak szerint kialakíttt építési helyen belül helyezhetők el: - előkert mértéke minimum 5,0 méter, - ldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 5,0 méternél, - a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatárztt legkisebb távlságnál, sem 10,0 méternél. (5) A különleges terület építési övezetben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri a 2000 m 2 -t. A beépíthető telek minimális szélessége a hmlkvnaln 20 m. (6) A különleges terület építési övezeteiben a kialakult beépítés figyelembevételével az alábbi telekalakítási és beépítési előíráskat kell alkalmazni a beépítésre szánt telkekre vnatkzóan: KTE. jelű temető terület Beépítési mód K - szabadn álló Kialakítható telek területe 2000 m 2 Kialakítható telek szélessége 40 m Megengedett legnagybb beépítettség 10 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság K 3,0 m 4,5 m Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % Harangláb, harangtrny esetén egyedi építési engedélyezési eljárás keretében a megengedett legnagybb építménymagasságnál magasabb, a megengedett 11

12 tetőhajlásszögtől eltérő is engedélyezhető. A temetőt kerítése mentén fasrral kell határlni. KTT. jelű turisztikai terület Beépítési mód K - szabadn álló Kialakítható telek legkisebb területe m 2 Megengedett legnagybb beépítettség 10 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság 6,0 Megengedett legkisebb zöldfelület 50 % K 3,5 m Egy tömegben megjelenő épület alapterület max m2 A turisztikai terület a kétlépcsős engedélyezési eljárás előírásai szerint építhető be. KEÜ. jelű építési övezet Beépítési mód Megengedett legnagybb beépítettség 10 % Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagybb építménymagasság szabadn álló 3,5 m 6,0 m Megengedett legkisebb zöldfelület 60 % Egy tömegben megjelenő épület alapterület max m 2 Az egészségügyi terület a kétlépcsős engedélyezési eljárás előírásai szerint építhető be. Az egészségügyi területen telekalakítással új telek nem alakítható ki. (7) Az épületek laps, vagy magastetővel létesíthetők. A magastető hajlásszöge 15 -nál alacsnyabb, 45º-nál meredekebb nem lehet. Tetőhéjazatként lemezfedést, cserépfedést, vagy kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. Trny, előtető fedése a fent rögzítettől eltérően is kialakítható. (8) A különleges területen elhelyezhető építmények kialakítása srán figyelembe kell venni a környező beépítés jellemzőit (méretek, karakter, élet- és vagynbiztnság, stb.) és szabályzási előírásait. (9) Az épületek hmlkzatát a helyi építészeti hagymányknak megfelelően csak a településre jellemző, természetes anyagkkal és színekkel, a helyi építészeti hagymánykhz illeszkedő megjelenéssel lehet kialakítani. (10) Építési telkeken a be nem épített, és burklattal el nem láttt területeket zöldfelületként kell kialakítani és fenntartani. 12

13 Beépítésre nem szánt területek Közlekedési- és közműterület 16.. (1) A közlekedési és közműterület az rszágs és a helyi közutak, a kerékpárutak, a gépjármű várakzóhelyek (parklók) a közterületnek nem minősülő telkeken megvalósulók kivételével -, a járdák és a gyalgutak, mindezek csmópntjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a légi közlekedés, tvábbá a közművek és a hírközlés építményeinek elhelyezésére szlgál. (2) Közlekedési és közműterület területfelhasználási kategóriájú területek: - KÖU. övezeti jelű közúti közlekedési és közműterület, - KÖl. övezeti jelű légi közlekedési és közműterület. (3) A közlekedési és közműterületen az (1) bekezdésben fglaltakn túl elhelyezhető a közlekedést kiszlgáló közlekedési építmény is. (4) A közlekedési és közműterületbe tartzó közterületek telekhatárait, szabályzási szélességét és védőtávlságait a szabályzási terv ábrázlja. (5) Az utak szabályzási területébe eső, illetve a szabályzási vnal krrigálása következtében a közlekedési területbe került épületrészeken - az utak fejlesztésének várható idejét, az épületnek az út szabályzási területében elfglalt helyét, az épület sajátsságait (eszmei és gazdasági értékét) mérlegelve, - csak karbantartás, felújítás jellegű munkálatk hajthatók végre. Ezen épületek bővítése az utak szabályzási területén belül nem lehetséges. (6) A közutak elhelyezése céljára más jgszabályi előírás hiányában, az OTÉK figyelembe vételével az alábbi szélességű építési területet (szabályzási szélesség) kell biztsítani: a.)rszágs mellékutak: b.)helyi gyűjtőutak: c.)kiszlgáló út: d.)kerékpárút, gyalgút: 30 m, illetve a kialakult (K) állapt, 22 m, illetve a kialakult (K) állapt, 12 m, illetve a kialakult (K) állapt, 3 m, illetve a kialakult (K) állapt. (7) A közlekedési területen műtárgyakat, közvilágítást, közterületi építményeket, növényzetet úgy kell elhelyezni, hgy azk a közlekedést és az utak láthatóságát, a sarkk beláthatóságát ne akadályzza. (8) A meglévő és tervezett rszágs közút beépítésre nem szánt területen lévő szakasza mentén annak tengelyétől számíttt 50 méter távlságn belül építmény csak a külön jgszabálykban előírt feltételek szerint helyezhető el. (9) A település utcái mentén, ahl nincs akadályzó tényező, fasr kell telepíteni. Az út menti zöldsáv fenntartását, gymmentesítését tulajdnsának, illetve kezelőjének flyamatsan el kell végezni. (10) Belterületbe vnásra tervezett közutak belterületbe vnásának feltétele az útszakasz közvilágításának magasabb szintű jgszabályban rögzített feltételek szerinti biztsítása. 13

14 (11) Önálló gyalgutat, kerékpárutat, magánutat a telekalakítás srán önálló helyrajzi számú telken kell elhelyezni (1) A közművezetékek védelme érdekében a vnatkzó jgszabálykban és szabványkban előírt védőtávlságkat be kell tartani. (2) Az ivóvíz minőségű víz beszerzésére, kezelésére, tárlására, tvábbítására és szétsztására szlgáló létesítmények védőterületein csak a rendeltetésszerű üzemeltetés érdekében végzett építési tevékenység flytatható. (3) A szennyvízcsatrna-hálózat üzembe helyezését csak a megfelelő kapacitású csatlakzó szennyvíztisztító telep üzembe helyezését követően lehet engedélyezni. (4) A település csapadékvíz elvezetését nyílt árkhálózatban, csapadékvíz csatrnahálózatban kell elvezeti. A vízelvezető árkkat kialakításuknál, illetve karbantartásuknál védő gyeptakaróval kell ellátni. (5) A nyílt árks vízelvezető rendszerek kialakításáhz (kapubejáró, csatrnázás) a közútkezelői hzzájárulást minden esetben be kell szerezni. Az ingatlank előtt húzódó csapadékvíz-elvezető árkkat az ingatlantulajdnsk kötelesek tisztítani, karbantartani. (6) A meglévő elektrms légvezetékek szabad megközelítését, védőtávlságát a vnatkzó szabvány és magasabb szintű jgszabály szerint - biztsítani kell. (7) A tervezett közművezetékek építésekr az esetleges közös kivitelezés érdekében a vezetékek nymvnalát egyeztetni kell a közműüzemeltetőkkel. (8) A tervlapkn feltüntetett közművezetékek jelölése csak irányadó. Az építési és egyéb munkák srán a közművezetékek feltárását és pnts bemérését el kell végezni. Zöldterületek 18.. (1) A zöldterület az állandóan növényzettel fedett közterület (közkert, közpark). (2) Zöldterület területfelhasználási kategóriájú területek: - Z övezeti jelű zöldterület. (3) A zöldterületen a pihenést és a testedzést szlgáló építmény (sétaút, pihenőhely, trnapálya, gyermekjátszótér, stb.), vendéglátó épület, a terület fenntartásáhz szükséges épület, tvábbá víz- és zöldfelületek, közművek helyezhetők el. (4) A zöldterületen legfeljebb 4,5 méter építménymagasságú épületek legfeljebb 2 %-s beépítettséggel helyezhetők el. (5) A zöldterületen bármilyen építmény csak úgy helyezhető el, hgy a kivágtt fákat, növényzetet pótlni kell. Közterületen történő fakivágás 14

15 esetén az azt követő pótlást tájhns, lmbhullató min. 3-szr iskláztt példány telepítésével kell végrehajtani. (6) A szabályzási tervlapk szerinti zöldterületeket más célra felhasználni nem szabad. (7) Közpark zöldfelületi kialakítása előtt a területre vnatkzó kertépítészeti tervet kell készíteni, és a növényzet telepítését ez alapján kell kivitelezni. (8) A meglévő és az újnnan létesítendő zöldterületek flyamats fenntartásáról, esetenkénti felújításáról gndskdni kell. (9) Zöldterületeken elsősrban a tájra jellemző, lmbhullató cserje- és fafajk telepítése lehetséges, a 5. számú függelékben található fajlista felhasználásával. A mellékelt növénylista bővíthető, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lmbhullató fajk alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dminanciája kerülendő. (10) A parksításnál, fa telepítéseknél a tájjeleg megőrzése mellett fkztt gndt kell frdítani az allergiát nem kzó fafajk, cserjék, dísznövények kiválasztására. Erdőterület 19.. (1) A településen lévő erdőterület nagysága összességében nem csökkenhet. (2) Az erdőterületen csak lyan erdőgazdasági és egyéb tevékenységek flytathatók, amelyek az erdőt rendeltetésükben nem zavarják. (3) A meglévő erdőterületek művelési ága nem váltztatható meg, kivéve a termőhelyre jellemző természetes vegetáció kialakítására alkalmas területeket, ahl az erdészeti hatóság engedélye alapján engedélyezhető az erdőről más művelési ágra való átminősítés. (4) Az erdőterüket az erdő rendeltetése szerint: a.) védelmi (Ev) b.) gazdasági (Eg) (5) Az erdő esetleges rendeltetésének megváltztatását az erdészeti hatóság engedélyezi. Tájképvédelmi, védett vagy védőerdő esetében az illetékes szakhatóság hzzájárulásával történik az elsődleges rendeltetés megváltztatásának engedélyezése. (6) Az Ev övezeti jelű védelmi erdőterületen épületet elhelyezni nem szabad. (7) Védelmi erdőket kivágni csak akkr lehet, ha állapta miatt rendeltetése betöltésére nem alkalmas. (8) A védelmi rendeltetésű erdő területen a (11) és (12) bekezdésben rögzítetteken túl egyéb építmény nem helyezhető el. 15

16 (9) Az Eg övezeti jelű gazdasági erdőterületen az erdő rendeltetésének megfelelő épületet 10 ha-nál nagybb telken, legfeljebb 0,5 %-s beépítettséggel lehet elhelyezni. (10) Az erdőterületen az erdészeti hatóság engedélyével lehet bármilyen jellegű erdőgazdálkdási tevékenységet flytatni. (11) Az erdőterületen út, közmű és távközlési nymvnalas létesítmény, távközlési trny csak a természetvédelmi és erdészeti szakhatóság által meghatárztt feltételekkel engedélyezhető. (12) Az erdőterületen kerítést létesíteni csak természetvédelmi, vadgazdálkdási, illetve erdőgazdálkdási célból szabad. (13) A tervezett erdőterületen az erdő művelési ág létrejöttéig csak az erdőtelepítés lehetőségét megőrző területhasználat flytatható. Erdőtelepítés srán természetszerű, elegyes erdőket kell telepíteni. (14) Az erdőterületek, illetve erdősávk, fasrk telepítése, felújítása őshns fajkkal történjen (tölgyek, hársak, kőris, szil, hazai nyarak). Mezőgazdasági terület 20.. (1) A mezőgazdasági területen a növénytermesztés, az állattenyésztés, az ezekkel kapcslats termékfeldlgzás és tárlás építményei, tvábbá a jelen szabályzatban rögzített feltételekkel lakóépület helyezhető el. (2) A mezőgazdasági terült lehet a.) b.) általáns mezőgazdasági terület, kertes mezőgazdasági terület. (3) A földrészletek beépítési feltétele közúti, vagy magánúti kapcslat megléte. (4) Amennyiben bármely épület, beruházás elhelyezése mezőgazdasági rendeltetésű földterületen történik, úgy az építési engedély kiadását megelőzően a körzeti földhivatal más célú használatára vnatkzó engedélyét minden esetben be kell szerezni. (5) Az övezetben az utak melletti fasrk, cserjesávk flyamats áplásáról, szükség szerint pótlásukról gndskdni kell. A szükséges pótláskhz a tájra jellemző, lmbhullató cserje- és fafajk telepítése lehetséges a 5. számú függelékben felsrlt fajlista felhasználásával. (6) A területen az összefüggő, nagy felületű szántóterületek erdő,- illetve cserjesávval történő megsztását természetvédelmi és gazdasági érdekből biztsítani kell. (7) A mzaiks tájszerkezet megőrzése és öklógiai szerepe miatt a gyepterületeken a fás-cserjés fltk, erdő-gyep mzaikk megőrzését, a jelenlegi művelési ágak megtartását biztsítani kell. (8) Az építmények termőföldön (kül- és belterületen) történő építésügyi hatósági engedélyezése srán érvényre kell juttatni azt, hgy az elhe- 16

17 lyezés a környező területen a talajvédő gazdálkdás feltételeit ne rntsa. (9) Az épületek a földel takart pincék kivételével - csak magastetővel, a kialakult állapt figyelembe vételével létesíthetők. A 8 méternél nagybb fesztávú csarnkszerkezetek kivételével tető hajlásszöge 40-45º között lehet. Tetőhéjazatként cserépfedést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnkszerkezetek alacsnyabb hajlásszögű tetővel, sík, vagy brdáslemez fedéssel is építhetők. Általáns mezőgazdasági terület 21.. (1) Általáns mezőgazdasági területen teleksztással 1 ha-nál kisebb földterület nem alakítható ki, kivéve utak és közműlétesítmények céljára kialakítandó földrészleteket, illetve a kötelező szabályzási elemek végrehajtása srán kialakuló földrészleteket. (2) A településen krlátztt vegyszer- és műtrágya használatú, környezetkímélő vagy extenzív mezőgazdasági termelés flytatható, és a természetvédelmet szlgáló vadállmány-kezelés engedélyezhető. (3) Az Má1 jelű általáns mezőgazdasági övezetben a földhivatali nyilvántartás szerinti területegységeken (telek, alrészlet, a tvábbiakban Terület) az alábbi előírásk szerint lehet építményt elhelyezni: a.) szántóföldi művelés esetén, 5 ha-nál nagybb Területen, a Terület rendeltetésszerű használatát szlgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület a 0,2 %- át, illetve az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; b.) gyep, rét és legelő művelés esetén 2 ha-nál nagybb Területen, hagymánys, alms állattartó és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület 1 %-át, illetve az 1000 m 2 -t nem haladhatja meg; c.) művelt gyümölcsültetvény esetén 1 ha-nál nagybb Területen a mezőgazdasági termelést, feldlgzást szlgáló és a lakófunkciót is kielégítő épület építhető, és a beépített alapterület a Terület 2%- át, illetve az 500 m 2 -t nem haladhatja meg, d.) az övezetben található Területeken több épülettömeg is elhelyezhető, e.) az övezet Területein elhelyezett lakófunkció alapterülete a gazdasági épület részeként (vagy önállóan) nem haladhatja meg a megengedett beépítettség felét. (4) Az Má1 jelű általáns mezőgazdasági övezetben az (3) bekezdésben fglaltakn túl a környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság engedélyével az alkalmaztt technlógiai szerint elhelyezhető távközlési trny és szélerőmű is. (5) Az általáns mezőgazdasági terület övezeteiben birtktest, illetve birtkközpnt az OTÉK vnatkzó előírásai szerint alakítható ki. (6) Az épületeket a feltáró utak (dűlőút) tengelyétől 10 méterre mért, maximum 100 méter mély területsávban, a minimális 10 méter mély hátsókert, és méter széles ldalkert elhagyásával kialakuló építési helyen, szabadn álló beépítési móddal lehet elhelyezni. 17

18 (7) Az általáns mezőgazdasági terület övezeteiben 10 méternél kisebb építménymagasságú épületek helyezhetők el, különálló lakóépület építménymagassága legfeljebb 4,5 méter lehet. Kertes mezőgazdasági terület 22.. (1) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetbe a település vlt zártkerti területe tartzik. (2) Az Mk jelű kertes mezőgazdasági övezetben épületek nem helyezhetők el. (3) Meglévő épület felújítható, átalakíthatók. Vízgazdálkdási terület 23.. (1) A vízgazdálkdással kapcslats összefüggő terület: a.) a flyóvizek medre és parti sávja, b.) állóvizek medre és parti sávja, c.) a közcélú nyílt csatrnák medre és parti sávja, d.) a vízbeszerzési területek (védett vízbázis) és védőterületeik (hidrgelógiai védőidm), e.) a hullámterek, f.) a vízjárta, valamint fakadó vizek által veszélyeztetett területek. (2) A szabályzási tervben az (1) bekezdés szerinti területek V övezeti jellel kerültek feltüntetve. (3) A vizek és a közcélú vízi létesítmények fenntartására vnatkzó feladatk meghatárzásánál a vnatkzó magasabb szintű jgszabálykat kell figyelembe venni. (4) A vízpartk mentén kétldali, 6-6 méter széles fenntartási sávt kell biztsítani. A fenntartási sávban csak rét, legelő gazdálkdás flytatható, fás szárú növényzet nem telepíthető. (5) A vízgazdálkdási területen minden területfelhasználási és építési tevékenység a területileg illetékes vízügyi felügyelőség engedélyével végezhető 2. 2 Jóváhagyáskr a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 18

19 Környezetszabályzás Környezetvédelem 24.. (1) A föld védelme, a.) Az építmények kivitelezése srán a kivitelező, üzemeltetés srán az üzemeltető köteles gndskdni a termőréteg megmentéséről. A kivitelezés és az üzemeltetés srán biztsítani kell, hgy a környezeti hatásk az érintett termőföld minőségében ne kzzanak kárt. (2) A levegő védelme a) A település területén be kell tartani a hatálys jgszabálykban meghatárztt egészségügyi határértékeket. b) Bejelentés köteles helyhez kötött légszennyező pntfrrás létesítése esetén be kell tartani a vnatkzó jgszabályk előírásait. c) Tils a környezeti levegő lyan mértékű terhelése, amely légszenynyezést, vagy határértéken felüli légszennyezettséget kz, valamint a környezeti levegő bűzzel való terhelése. d) A légszennyező frrásk létesítése srán megvalósíttt műszaki megldásnak meg kell felelni az elérhető legjbb technika alapján meghatárztt levegővédelmi követelményeknek és előírásknak. e) A szlgáltató tevékenység körében légszennyező frráskat üzemeltetni nem szabad. (3) Zaj és rezgés elleni védelem a.) A zaj- és rezgés elleni védelem érdekében a vnatkzó rendeletek szerinti határértékeket meghaladó zajt kibcsátó létesítmény és tevékenység nem alakítható ki, illetve nem flytatható. A településen csak lyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek nem kznak a vnatkzó jgszabályban a lakóterület (kisvársias, kertvársias, falusias telepszerű beépítéssel) területi funkciójú területekre előírt határértékeknél nagybb zaj-, illetve rezgésterhelést. b.) A közlekedési területeken szabadn maradó sávkat zajcsökkentő hatású zöldsávval kell betelepíteni. (4) A vizek védelme a.) Meg kell akadályzni a felszíni és felszín alatti vizekbe szennyezőanyag bejutását. A felszíni vizeket közvetlenül élővízflyásba vezetni csak a megfelelő mértékű, előzetes tisztítás után lehet, a szükséges hatósági engedély birtkában. b.) Tils kckázats anyag, illetve az ilyen anyagt tartalmazó, vagy lebmlása esetén ilyen anyag keletkezéséhez vezető anyag közvetlen bevezetése a felszín alatti vízbe. c.) A földfelszín alatt elhelyezett közművezetékek esetleges kereszteződésénél (víz, szennyvíz) a vízbázisk, a távlati vízbázisk és az ivóvízellátást szlgáló vízi létesítmények védelméről szóló jgszabály vnatkzó előírásait figyelembe kell venni. d.) Tils a szennyvizet felhagytt kutakba, árkkba bevezetni, gyűjteni, vagy elhelyezni. e.) Szennyvízelvezető törzshálózatba, illetve a szennyvízelvezető műbe csak a külön jgszabályban vagy hatóság határzatában meghatár- 19

20 ztt minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be. Tils az lyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyezőanyag bevezetése (bebcsátása), amely a szennyvízelvezető műben dlgzók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben - veszélyezteti és ezzel egészségkársdást kz vagy kzhat a szennyvízelvezető és tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályzza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rngálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi, a szennyvízelvezető és tisztító műből kibcsátva környezetkársdást, illetve a befgadó kárs szennyezését kzhatja, a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztnságs elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályzza. f.) Tils hígtrágya, trágyalé, tvábbá a trágyatárlók csurgalék vizeinek bevezetése a vizekbe. g.) Állattartó telephez trágyatárló nem létesíthető felszíni víztől számíttt legalább 100 m-en belül. h.) Új állattartó telepek építése srán a hatálys jgszabályknak megfelelően kell méretezni és kialakítani a trágyakezelés műtárgyait. (5) Hulladékgazdálkdás a.) A települési hulladék gyűjtése és tárlása csak zártan, gyűjtőedényben, illetve más edényzetben vagy ideiglenes tárlásra szlgáló berendezésben (a tvábbiakban: gyűjtőedény) történhet, a tvábbi kezelésnek megfelelő módn elkülönítve. b.) A települési szilárd hulladékt csak szervezett szemétgyűjtéssel, az erre kijelölt helyre szabad szállítani. c.) Az állati tetemek környezet-higiéniás szempntból megfelelő elhelyezését biztsítani kell. d.) Az illegális hulladéklerakó helyeket fel kell számlni az adtt terület helyreállításával egyidejűleg, az esetleges hulladékt össze kell gyűjteni és engedéllyel rendelkező lerakóhelyre kell elszállítani. Az illegális hulladéklerakást flyamats ellenőrzés mellett önkrmányzati szabályzással is krlátzni kell. e.) A település területén veszélyes hulladékt kezelő- és lerakó létesítmény nem alakítható ki. Természet- és tájvédelem Természet- és tájvédelem általáns előírásai 25. (1) A településen az ingatlank és az épületek kialakítása, fejlesztése és használata srán a kialakult tájkarakterhez kell illeszkedni. 20

21 (2) Épületek kialakításánál a településre jellemző építészeti megldáskat kell alkalmazni. (3) A település beépítésre nem szánt területén 10 méternél magasabb építményeket a környezethez (a dmbrzati és növényzeti adttságkhz) illeszkedően kell elhelyezni. (4) A 10 m-nél magasabb építmények, tvábbá adótrny, bázisállmás, szélerőmű építési engedély iránti kérelméhez kertépítészeti tervet, a tájba illesztés vizsgálatáhz látványtervet, a vnatkzó szabvány szerinti tájesztétikai vizsgálatt kell mellékelni. (5) A kialakult gemrflógiai frmák (hegygerinc, völgy, stb.) megőrzendők. (6) A településen a tájra jellemző, lmbhullató cserje- és fafajk telepítése lehetséges, a 5. számú függelékben található növénylista felhasználásával. A növénylista bővíthető, de kifejezetten a tájegységre jellemző, a hazai flórát reprezentáló, lmbhullató fajk alkalmazhatók. Közterületi növénytelepítésnél a tűlevelű örökzöldek dminanciája kerülendő. Természeti terület 26. (1) A természeti területen a területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélye szükséges a művelési ág megváltztatásáhz, gyep, nádas égetéséhez, valamint hzzájárulása szükséges a termőföld más célú hasznsításáhz és a művelés alól kivett területek újrahasznsításáhz. (2) Természeti területen a területet szennyező vagy veszélyeztető létesítmény nem helyezhető el. (3) Tájidegen műtárgyak, tájképileg zavaró létesítmények nem helyezhetők el, és a táj jellegét kedvezőtlenül megváltztató dmbrzati beavatkzás, valamint a természetvédelem céljaival ellentétes fásítás nem végezhető. (4) Csak extenzív jellegű vagy természet- és környezetkímélő gazdálkdási módszerek alkalmazhatók. A kialakult tájhasználatt megváltztatni csak a természetes állapthz közelítés érdekében szabad. (5) Természeti területen új külszíni művelésű bánya nem nyitható, a meglévő pedig csak a természetvédelmi hatóság határzatában fglaltak szerint üzemeltethető. Öklógiai flysók 27. (1) Az öklógiai flysók területén csak természet- és környezetkímélő terület-felhasználás, ill. tevékenység fenntartása javaslható. (2) Az övezet területén a meglévő természetszerű művelési ágakat (erdő, gyep, nádas stb.) meg kell tartani. Művelési ág váltás csak az intenzív módból az extenzív irányba történhet. 21

22 (3) Minden építéssel járó műszaki beavatkzás (pl. műszaki infrastruktúrahálózat és létesítményeinek elhelyezése, fejlesztése) csak a természetvédelmi hatóság hzzájárulásával lehetséges. (4) A szárazföldi öklógiai flysók megőrzése érdekében erdőtelepítés, erdőfelújítás őshns fafajkkal, természetkímélő módn a termőhely típusra jellemző elegyarányknak megfelelően végezhető. Tájképvédelem 28. (1) Az építmények a környezettel funkcinális és esztétikai összhangban, tájba illesztve helyezhetők el. A külterületi épületek kialakítása a helyi építészeti hagymányknak megfelelő anyaghasználattal és frmavilág szerint történjen. (2) Az utak melletti fasrk védendők, flyamats áplásukról, szükség szerint tájra jellemző, lmbhullató fafajkkal történő pótlásukról gndskdni kell. (3) A kiépítendő közlekedési utakat a gemrflógiai adttságkhz igazdó nymvnaln kell vezetni. Egyedi tájértékek 29. (1) Az egyedi tájértékek az ember társadalmi tevékenységével létrehztt tájalktó elemek, melyek kultúrtörténeti, vagy esztétikai szempntból egy község számára jelentőssé váltak, de nem állnak műemléki, vagy természetvédelmi ltalm alatt. (2) Tükrözik a falu múltját, kulturális hagymányait, védelmük ezért fnts. Minden egyedi tájértéknek közösségi jelentőséggel kell bírnia, környezetével együtt értelmezendő. (3) A vnatkzó szabvány módszertani előírásai szerint szükséges az egyedi tájértékek részletes kataszterezését elvégezni, valamint gndskdni a flyamats állapt-, illetve állagmegóvásukról. Az egyedi tájérték környezetének rendezése is szervesen hzzátartzik ehhez a tevékenységhez. (4) A magasabb szintű jgszabály előírása szerint, a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóság által megállapíttt és nyilvántatásba vétt egyedi tájértékeket jelen rendelet 4. sz. függelékében kell felsrlni. A függelék aktualizálásáról flyamatsan gndskdni kell. 22

23 Kulturális örökség védelme 30.. (1) A település régészeti lelőhelyei, illetve a régészeti érdekű területek a bel- és a külterületi szabályzási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 2. sz. függelékében felsrlva. (2) Régészeti érintettség esetén az örökségvédelemről szóló magasabb szintű jgszabályk alapján kell eljárni. (3) Nyilvántarttt régészeti lelőhelyek esetében a területileg illetékes örökségvédelmi hatóság 3 szakhatóságként jár el, ezért az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásba be kell vnni. Nyilvántarttt régészeti lelőhelyen bármilyen jellegű földmunka megkezdését a területileg illetékes múzeumt 4 és az örökségvédelmi hatóságnak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelenteni. (4) A régészeti érdekű területeken tervezett munkálatk esetében a területileg illetékes örökségvédelmi hatóságt véleményező szervként kötelezően be kell vnni még a tervezés fázisában. (5) Ha nyilvántarttt lelőhellyel érintett területeken kívül a területelőkészítési és építési munkák srán régészeti emlék kerül elő, a felfedező (a munka felelős vezetője) köteles: a. A tevékenységet aznnal felfüggeszteni és szüneteltetni a helyileg illetékes múzeum nyilatkzatának kézhezvételéig. b. A helyszín és a lelet őrzéséről a felelős őrzés szabályai szerint a jegyző, vagy az illetékes múzeum, vagy az illetékes örökségvédelmi hatóság intézkedéséig gndskdni. c. Az emléket vagy a leletet az illetékes települési önkrmányzat jegyzőjének haladéktalanul be kell jelenteni, ezzel egyidejűleg értesíteni kell a területileg illetékes múzeumt és a területileg illetékes örökségvédelmi hatóságt. E kötelezettség a felfedezőt, az ingatlan tulajdnsát, az építtetőt és a kivitelezőt egyaránt terheli. (6) A régészeti örökséget érintő kérdésekben a rendezési tervhez készített hatástanulmányban fglaltak az irányadók (1) Az rszágs védelem alatt álló műemlék, és műemléki környezet a bel- és a külterületi szabályzási terveken került feltüntetve, és jelen rendelet 3. sz. függelékében felsrlva. (2) A műemlék telkén és a műemléki környezetben történő építés esetén a kulturális örökség védelméről szóló törvény előírásai betartandók. 3 Jóváhagyáskr a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal Keszthelyi Irda 4 Jóváhagyáskr a Veszprém Megyei Múzeumi Igazgatóság 23

24 Helyi építészeti értékvédelem 32.. (1) A védelemben részesített helyi építészeti értékek az 1. sz. függelékben kerültek felsrlásra. (2) A helyi védelemben részesített építészeti értékek építési engedélyezési eljárásáhz a jgszabályban előírt mellékleteken kívül csatlni kell: a.) fénykép-dkumentációt b.) hmlkzati színtervet. (3) A védett épületeket hagymánys építészeti tömegükben, tetőfrmájukban kell megtartani, érintetlenül hagyva a hagymánys hmlkzati nyílásrendet, és a nyílásk sztásait, megőrizve a hmlkzati tagzatkat és díszítéseket. Az átalakíttt hmlkzatk eredeti állaptukba visszaállítható. (4) A védett épület belső krszerűsítését, átalakítását, esetleg bővítését a védettség nem akadályzza, sőt a védelem érdekében elő kell segíteni ezen épületek mai igényeknek megfelelő hasznsítását. (5) A védett épületeket úgy lehet bővíteni, hgy az eredeti épület tömegfrmája, hmlkzati kialakítása, utcaképi megjelenése ne váltzzn, illetve a legkisebb kárt szenvedjen, és a tervezett bővítés a régi épület frmálásával, szerkezetével, anyaghasználatával összhangban legyen. (6) A védett épület bntására csak a teljes műszaki és erkölcsi avultság beálltával kerülhet sr, a védettség megszüntetését követően. A védett épület bntási engedélyéhez a jgszabályban előírt mellékleteken túl fénykép-dkumentáció készítése is szükséges. (7) A védett épület közvetlen szmszédságában lévő építkezés engedélyezési dkumentációját ki kell egészíteni utcai fénykép-dkumentációval, amely az adtt építkezés két-két szmszéds épületének utcai hmlkzatát, kerítését, kapuzatát, valamint a jellemző növényzetet is tartalmazza. Tűzvédelem 33.. (1) A tűzvédelmi előíráskat a mindenkr érvényben lévő, vnatkzó jgszabályk, tűzvédelmi előírásk figyelembevételével az illetékes tűzvédelmi szakhatóság állapítja meg. (2) Új épületek építése, meglévő épületek bővítése csak a magasabb szintű jgszabállyal jóváhagytt Országs Tűzvédelmi Szabályzatban (tvábbiakban OTSZ) meghatárztt ltóvíz-mennyiség biztsítása esetén lehetséges. (3) A területen az OTSZ által meghatárztt mennyiségben és módn föld feletti tűzcsapkat kell kialakítani. A föld alatti kivitelű tűzcsapkat föld feletti kivitelűre kell cserélni. 24

25 25

26 5 1. számú függelék Helyi védett épület, építmény Srszám Véd. kat. Cím Megnevezés 1 H Hrsz: 308. Római katlikus templm 2 H Hrsz: 255. Refrmátus templm 3 H Dózsa Gy. U. 9. Hrsz: 206. Lakóház 4 H Dózsa Gy. U. 36. Hrsz: 89. Lakóház 5 H Dózsa Gy. U. 93. Hrsz: 312. Lakóház (javaslat: műemléki védelem alá helyezése) H - Helyi védelem 2. számú függelék Régészeti lelőhelyek 1. Belterület: Hrsz: , 314/6., 314/ Szőlőföldek: Hrsz: Felsőberekdmb: Hrsz:0227/ Macskadmb: Hrsz:0221/6 5. Kispdár-faluhely: Hrsz:0203/1-2.,0205.,0208/7.,0208/10., , 0221/5. 6. Kispdári-erdőföldek: Hrsz: számú függelék Országs védelem alatt álló műemléki épületek Srszám Véd. kat. Cím Megnevezés 1 M 5043 Dózsa Gy. u. Hrsz: 1. Nádasdy Batthyány - kastély M Műemléki védelem 5 Módsíttta a 9/2010. (X.22.) önkrmányzati rendelet 1. -a. Hatálys: któber 23-tól. 26

27 4. számú függelék Egyedi tájérték /javaslat/ 1. Feszület a Nagyalásnyba vezető út mentén 2. A Nagyalásny felé vezető út menti enyves égerekből (Alnus glutinsa) álló fasr 3. Feszület a római katlikus temető kertjében 4. Világhábrús emlékmű 5. Millenniumi emlékfa 6. Batthyány emlékfa 7. Tanítók emlékfája 8. Kút a művelődési házzal szemközt 9. A Batthyány kastély parkja 10. Kút a refrmátus templmmal szemközt 11. Kút a Zrínyi Miklós és a Dózsa György utca kereszteződésénél 12. Feszület a templmkertben 13. Idős puszpángk (Buxus sempervirens) a temetőben 14. Értékes terméskő sírkeresztek 15. A külterületen található kunhalm 5. számú függelék Tájjelleg megtartására alkalmas növényfajk listája Fák Acer campestre Acer platanides Acer pseudplatanus Acer tataricum Alnus glutinsa Carpinus betulus Fraxinus excelsir Juglans regia Platanus aceriflia Prunus amygdalus Quercus rbur Salix alba Tilia crdata Tilia tmentsa Mezei juhar Krai juhar Hegyi juhar Tatár juhar Mézgás éger Gyertyán Magas kőris Közönséges dió Platán Mandula Kcsánys tölgy Fehér fűz Kislevelű hárs Ezüsthárs Alacsny termetű fák Alacsny termetű gyümölcsfák (meggy, szilva) Crataegus laevigata Paul s Scarlet Bíbrvirágú galagnya Pyrus calleryana Chanticleer Kínai körte Srbus brbásii Brbás-madárberkenye Tilia tmentsa Bri Ezüst hárs Bri faj. 27