TANULMÁNY. Az állami kézbe kerülő iskolák energiahatékonysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről

Átírás

1 Az állami kézbe kerülő isklák energiahatéknysági felújításában rejlő gazdaságfejlesztési lehetőségről

2 2 / 5 BEVEZETÉS Ma szinte minden gazdasági témájú hír a magyar gazdaság bővülésével, esetleges szűkülésével illetve annak várható mértékével fglalkzik. A krmányzat és a gazdasági elemzők is mind azt keresik, hgyan lehetne erőfrrást, lehetőséget teremteni a gazdaság akár kismértékű, de fenntartható növekedéséhez. Gazdasági növekedés nélkül ugyanis nem képzelhető el sem a magyar államadóság, sem a munkanélküliség csökkentése. A Nemzetgazdasági Minisztérium által jelenleg kidlgzás alatt álló Magyar Növekedési Terv a nemzetgazdaság hsszútávn fenntartható növekedését kívánja megalapzni. Jelen tanulmány egyik célja a felvázlt knkrétumk mellett az, hgy egy kmplex hatásmechanizmusú prgramjavaslattal lyan példát mutassn be, amely egyszerre képes több fnts területen pzitív váltzáskat felmutatni. A tanulmány egyben élve a Nemzetgazdasági Minisztérium felhívásával - hzzá kíván járulni a Magyar Növekedési Terv knzultációján keresztül a fenntartható növekedési pálya felvázlásáhz. JAVASLAT AVASLATUNK A gazdasági teljesítmény növekedéséhez jelenleg kétségtelenül kevéssé kedvezőek a feltételek. A hagymánys magyar exprtpiackn csökken a várható fgyasztás, a működő tőke beruházásk elkerülik a pénzügyi gndkkal küszködő Európai Uniót, a banki hitelezési hajlandóság drasztikusan csökkent, a belső fgyasztás pedig még jó esetben is legfeljebb stagnál majd. Lehetséges-e ebben a helyzetben egyszerre fenntartható módn növelni a gazdasági teljesítményt, a költségvetési bevételeket és a fglalkztatást? Lehetséges-e mindezt úgy megvalósítani, hgy az eredmények már ban érezhetőek legyenek? Efféle szinergikus, egyidejű kedvező hatásk megítélésünk szerint például a közeljövőben állami kézbe kerü- lő közktatási intézmények épületeinek (tvábbiakban isklaépületek) energetikai hatéknyság javító felújí- tásával érhetőek el. MIÉRT TEKINTHETŐ GAZDASÁGFEJLESZTÉSI ASÁGFEJLESZTÉSI CÉLÚ FEJLESZTÉSNEK AZ EGYÉBKÉNT IS KÍVÁNATOS K ISKOLAFELÚJÍTÁS TÁS? 1. a magyar közktatás épületállmánya energetikai értelemben (is) túlnymórészt súlysan elavult és lermltt állaptban van. A növekvő energiaköltségek mellett a felújítással lyan hatéknyságjavu- lás érhető el, amely még hitelből megvalósítva is megtérülő beruházás lenne. 2. az isklaépületek sk ablakkal rendelkeznek, és jellemzően a krszerű, épületenergetikai tervezési elvek megjelenése előtt épültek. Ezért a közcélú épületek közül ezeknél az épületeknél érhető el az egy frintra jutó legnagybb fajlags energiaköltség megtakarítás. 3. az épületek energetikai célú felújítása az egyik leginkább élőmunka-intenzív fejlesztés, amely magas arányban igényli a képzelten munkaerőt is. Egy ilyen prgramnál garantált a fglalkztatás növekedése és a magas magyar hzzáadtt érték. 4. az isklaépületek energetikai krszerűsítése a magyar építőipari középvállalkzásknak adna mun- kalehetőséget, hiszen számukra is kezelhető méretű ( m Ft) beruházáskról van szó. Így a prfit is az rszágban maradva megerősítve ezt, a fglalkztatás szempntjából nagyn fnts szegmenst. 5. a fejlesztés visznylag kis imprtigénnyel megvalósítható. A legnagybb megtakarítás az épületburk hővisszatartó képességének növelésével érhető el, amihez a nyílászárók cseréje és a külső falak, hmlkzatk, födémek szigetelése szükséges. Mind nyílászárókból, mind szigetelő elemekből széles és versenyképes hazai kínálat és gyártókapacitás áll rendelkezésre. Ha felújítás kiterjed a gépészeti, szabályzási megldáskra, akkr ehhez is léteznek itthn gyárttt megldásk. A fejlesztés hatására tvább javul a magyar külkereskedelmi mérleg, hiszen a fűtésre használt gázt szinte csak külföldről tudjuk beszerezni.

3 3 / 5 6. azzal, hgy az isklák állami fenntartásúvá válnak, az energiaköltségben elért megtakarítás aznnal az államnál jelentkezik k majd,, így az fedezete lehet a felújításhz szükséges pénzügyi frrásk (hitel ( tel) biztsításának. A pzitív hatásk ellenére a magyar költségvetéstől ma nem várható el, hgy az isklák felújítására jelentős saját frrást frdítsn. Mivel aznban itt egy megtérülő beruházásról van szó, ezért azt hitelből is érdemes megvalósítani. Az ilyen megldáskat, ahl az energiaköltség megtakarítás biztsítja az energiahatéknyságt célzó felújítást ESCO (Energy Saving Cperatin) finanszírzásként ma is ismeri és működteti a piac. MILYEN HATÁSOKAT VÁRHATUNK EGY ILYEN PROGRAMTÓL RAMTÓL? A fejlesztés hatására rövidtávn (a fejlesztés évében): élénkül a fglalkztatás, növekszik a gazdasági teljesítmény (GDP) az építőipar bővülő megrendelései miatt. növekednek a költségvetés adó bevételei, mert a nagybb bevételből több adót fizetnek a kivitelező cégek, valamint az építőanyag-ipari vállalkzásk. már az első fűtésszeznban csökkennek nek az állam költségei, hiszen a felújíttt épületek lcsóbban üzemeltethetőek. Természetesen a költség csak annyival lesz kevesebb, amennyit nem kell a beruházáshz igénybe vett hitelre frdítani. a csökkenő energiafelhasználás, csökkenő kársanyag kibcsátással jár, így kevésbé terheljük a környezetünket. Hsszabb távn a következő hatásk várhatóak: megmarad a krábban az energiára költött frrás egy része, illetve a hitel visszafizetése (10-14 év) után a teljes frrás felszabadul. Ez majd a költségvetési pzíció tvábbi javulásáhz vezethet, vagy frrása lehet tvábbi gazdasági növekedésnek. az energia értékesítés visszaesése miatt az állam elesik a kapcslódó adótartalm egy részétől. A tervezett 50%-s megtakarítási ráta mellett, aznban ez mindenképpen kisebb, mint a megtakarítás mértéke. a felújíttt épületek több téren is pzitív hatással lehetnek környezetükre: a kevesebb felhasznált energia megkíméli a környezetet a széndixid kibcsátás egy részétől, így hzzájárulva ahhz, hgy a következő generációk egy életképes jövőt örökölhessenek. A szén-dixid kvóta akár értékesíthető is, tvábbi frrást jelentve a zöld beruházásknak. a jó példa ragadós lehet. A fejlesztés arra ösztönözheti a lakskat, vállalkzáskat is, hgy ők is fejlesszék épületeik energiahatéknyságát, ami egyszerre lenne kedvező neki, a környezetnek és magyar gazdaságnak is. Ezt a kedvező flyamatt akár megfelelő kmmunikációs kampánnyal is erősítheti a krmányzat. a fejlesztések megerősíthetik a magyar zöldgazdaságt, ami az Új Széchenyi Tervben is nevesített egyik kitörési pnt. A fellendülő kereslet fejlesztésre ösztönözheti a magyar építőanyag-gyártást, ami így versenyképesebb lehet és erősítheti exprt pzícióit. Az épületek energiahatéknyság célú felújítása nem ismeretlen Magyarrszágn. Ma már több tucat lyan isklát találni, amelyek ilyen beruházást végrehajtttak az elmúlt években és ma már élvezik kedvező hatásait. Vagyis az általunk javaslt prgramt már kipróbált módszerekre, valós tapasztalatkra lehet alapzni. A fejlesztés hatásainak számszerűsítésére előzetes hatásbecslést végeztünk. Ennek srán figyelembe vettünk több krábbi elemzést is, amelyekben cégünk szakértői is részt vettek. A kncepció kidlgzása srán támaszkdtunk saját krábbi tanulmányunkra, amely az épületek energiahatéknysági felújításának kedve-

4 4 / 5 ző makrgazdasági hatásait taglalta és a Gyrsítósáv tanulmánysrzat II. köteteként jelent meg 2009-ben 1. Az abban jelzett megállapításk ma is igazak, de az akkr javaslt, a magánépületek energetikai felújítását ösztönző prgram sajns ma már elérhetetlennek látszik. A magánszektr csökkenő energiafelhasználása miatt kieső költségvetési adóbevételeket ugyanis csak évek múlva ellensúlyzza a laksság pénzügyi frrásainak növekedése, hiszen a beruházásk nagy részét valószínűleg itt is hitelből kell finanszírzni. A költségvetési egyenleg rmlása visznt a jelenlegi helyzetben még néhány évre sem reálisan vállalható lehetőség. MILYEN ADATOKKAL JELLEMEZHETŐ EMEZHETŐ A JAVASOLT FEJLESZTÉSI PROGRAM, ILLETVE ANNAK A NAK VÁRHATÓ HATÁSAI? Előzetes hatásbecsléseink alapján, a következő adatk jellemeznék a javaslt prgramt: csak az általáns isklák esetében is több mint 3000 feladat ellátási helyről beszélhetünk, ami több mint sztálytermet jelent. Ez sknak tűnhet, de két-hárm évre sztva a magyar építőipar szabad kapacitásaival különösebb prbléma nélkül kezelhető vlumen. Annak érdekében, hgy a fejlesztés jelentős rövidtávú kedvező hatásai érezhetőek legyenek, két év alatt legalább 3.9 millió négyzetméternyi épületállmány energiahatéknysági felújítását javasljuk. j egy négyzetméter felújítását Ft-s bruttó költséggel számltuk, ami magában fglalja a tervezési, műszaki ellenőrzési költségeket is. Hangsúlyzttan az épületburk (hmlkzat és födém) szigetelésével, a nyílászárók cseréjével számltunk, bár egyes esetekben ebbe a költségbe a gépészet krlátztt mértékű krszerűsítése is beleférhet. Éves szinten így bruttó 78 mrd Ft értékű be-b ruházás lenne szükséges a prgramhz. a felújításk hatásaként az isklai célú épületállmány átlags műszaki állaptára alapzva 50%-s energiaköltség megtakarítással számltunk. Ez évi mrd Ft közötti állami kiadáscsökk- kentést jelent (a felújításk előrehaladásával egyre többet), amelynek egy része természetesen a szükséges hitel visszafizetéséhez szükséges, illetve a kamatköltségeket fedezi. a hitelnél EURIBOR + 3,5%-s kamattal számltunk. Ilyen kndíciójú, energiatakaréksságt finanszírzó hitelknstrukciója mst is van a Magyar Fejlesztési Banknak. a prgram megvalósításával elérhető lenne a hazai isklaépület állmány tekintélyes részének krszerűsítése két év alatt (2012 és 2013). a fejlesztés mindkét évében több mint ember jutna közvetlenül munkáhz az építőiparban (vagy ennyi ember menekülne meg az elbcsátástól), míg a magas multiplikatív hatás miatt akár több mint tvábbi ember juthatna munkáhz az építőiparn kívül (építőanyag ipar, szállítás, kereskedelem, mérnöki munkák, finanszírzás, stb.). a költségvetés adóbevétele mindkét évben több mint 21 mrd Ft-tal tal növekedhetne csak a beflyó ÁFA bevételen keresztül. Ezentúl csökkennének a szciális kiadásk, növekednének a járulékbevételek. A másdik évtől pedig a költségvetés társasági adó és a személyi jövedelemadó bevétele is magasabb lehet. a növekvő építőipari rendelésállmány, növekvő gazdasági teljesítményhez vezet, amely megjelenik a GDP adatkban is, akár 0,3%-s pótlólags növekményt generálva mindkét évben. a javaslt paraméterekkel a szükséges hitel visszafizetése 14 évet venne igénybe. HOGYAN LEHETNE MEGVALÓSÍTANI EGY ILYEN PROGRAMO OGRAMOT? Egy ilyen vlumenű prgram megvalósítása kétségkívül ambiciózus, de a jelenlegi gazdasági helyzet már nem ad teret a kényelmes megldásknak. A sikerre akkr van remény, ha az állam krdináltan használja fel erőfrrásait és a szükséges döntések időben megszületnek. 1 A tanulmány elérhető a ldaln

5 5 / 5 a prgram legfntsabb eleme egy állami ESCO finanszírzási divízió létrehzása valamelyik nagy állami cégnél. Olyan céget kell kiválasztani, amelynek van beruházási gyakrlata. Új cég létrehzására, felépítésére a rövid határidők miatt nincs lehetőség. Fnts, hgy a cég hitelképes legyen külföldön is, vagyis legyen megfelelő vagyna és gazdálkdása nyereséges legyen. a prgram maga is nyereséges lesz, így egy kellően tőkeerős állami cég jggal számíthat arra, hgy szerezhető hitel mögé a nemzetközi pénzpiackról. Ha állami cég veszi fel a hitelt, akkr hitelfelvétel nem növeli az államadóságt (ha nem kell állami garanciát biztsítani). Sajns a magyar hitelpiac a likviditás hiánya miatt nem jöhet szóba. az állami háttérintézményeknél rendelkezésre álló műszaki és gazdasági háttéradatk alapján egy tervezési munka srán kijelölhetőek azk az isklák, amelyeknél a megfelelő hatéknyságú felújítás elérhető lehet. Az intézmények közül ki kell választani azkat, amelyek felújítása még 2012-ben megkezdődhet, és ezekre kiviteli tervet kell készíteni még 2012 nyár elejéig. Csak lyan beruházást szabad tervezni, amely nem igényli építési engedély megkérését, ellenkező esetben lehetetlen tartani a szrs ütemezést. A terveket már a gyakrlatban alkalmaztt bjektív nrmák, képletek alapján lehet ellenőrizni, elfgadni, hiszen a már elkészült felújításkból, működő pályázati knstrukciókból ezek rendelkezésre állnak. a beruházásra kijelölt cégnek a tervezéssel párhuzamsan közbeszerzést kell leflytatnia az építőipari kivitelező cégek között, amelyen keretszerződést, vagy keret-megállapdást köt a megfelelő vállalkzáskkal. Így a tervek rendelkezésre állásakr már gyrsan (akár egy hónapn belül) megköthető a szerződés az adtt épület esetében nyertes kivitelezővel. A közbeszerzési törvény január 1-én életbe lépő váltzásai még egyszerűbbé teszik egy ilyen prgram beszerzési szakaszának lebnylítását. bár csábító lenne a lehetőség, nem érdemes EU-s támgatáskra alapzni a prgramnál, legalábbis az első évben semmiképpen. Ilyen támgatásra a Környezet és Energia Operatív Prgramból (KEOP) lehetne számítani, aznban az ilyen célra szlgáló pénzek kimerültek. Bár a krmányzat már elindíttta 130 mrd Ft átcsprtsítását a KÖZOP 2 -ból a KEOP-ba hasnló célk finanszírzására, ennek átfutási ideje minimum fél év. A KEOP támgatás igénybevétele tvábbá mindenképpen pályázat kiírását igényli, ami szintén ellehetetleníti a 2012-es indulást. a kijelölt állami cégnek az isklafenntartói feladatk állami átvállalása kán már az állammal kell szerződést kötnie az ESCO finanszírzásról. Így reális mennyiségű szervezési feladattal megldható a prgram. a beruházásk a fenti módn megindulhatnak 2012 júliusában, és egy átlags iskla-felújítás két hónap alatt (2012 szeptemberére) már be is fejezhető. Az egyidejű épület felújítása azt igényli, hgy a beruházó elsősrban a magyar építőipari KKV-k kapacitásait vegye igénybe, mert legalább egyedi megbízást kell kiadni. A lebnylításhz természetesen nagyszámú műszaki ellenőrre is szükség van, de a szükséges szabad kapacitásk (sajns) itt is rendelkezésre állnak. 2 Közlekedési Operatív Prgram