Helyi Esélyegyenlőségi Program

Átírás

1 Helyi Esélyegyenlőségi Prgram Bjt Község Önkrmányzata

2 Tartalmjegyzék Bevezetés... 3 A prgram háttere... 3 A prgram céljai... 4 Küldetésnyilatkzat... 5 A település bemutatása... 6 Helyzetelemzés Jgszabályi háttér bemutatása Stratégiai környezet bemutatása A mélyszegénységben élők és a rmák helyzete, esélyegyenlősége A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység A nők helyzete, esélyegyenlősége Az idősek helyzete, esélyegyenlősége A fgyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége Helyi partnerség A helyi esélyegyenlőségi prgram nyilvánssága terv A helyzetelemzés megállapításainak összegzése i területek részletes kifejtése Összegző táblázat - Terv Megvalósítás A prgram nyilvánssága Kötelezettségek és felelősségi körök Elfgadás módja és dátuma

3 Bevezetés A prgram háttere Összhangban az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmzdításáról szóló évi CXXV. törvénnyel, a helyi esélyegyenlőségi prgramk elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentrkról szóló 321/2011. (XII. 27.) Krm. rendelettel és a helyi esélyegyenlőségi prgram elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelettel Bjt Község Önkrmányzata Helyi Esélyegyenlőségi Prgramban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatkat. Jelen prgram a településen feltárt esélyegyenlőségi prblémákra reagál, és beavatkzáskat tartalmaz azk kezelésére. A prgram felépítése Az esélyegyenlőségi prgram helyzetelemzésből és intézkedési tervből áll. A helyzetelemzés célja annak megállapítása, hgy a településen élő hátránys helyzetű társadalmi csprtk a teljes lakssághz visznyítva milyen jövedelmi, fglalkztatási, képzettségi, szciális, lakhatási, területi, egészségügyi mutatókkal rendelkeznek, és ezek alapján település milyen esélyegyenlőtlenségi prblémákkal küzd. A helyzetelemzés alapján intézkedési tervet kell készíteni. A helyzetelemzés srán feltárt prblémák kmplex kezelése érdekében a településeknek beavatkzáskat kell tervezniük. Az esélyegyenlőségi prgram felülvizsgálata A helyi esélyegyenlőségi prgramt öt évre kell tervezni. Időaránys megvalósulását, illetve a helyzetelemzésben feltártak esetleges megváltzását kétévente át kell tekinteni, és a helyi esélyegyenlőségi prgramt felül kell vizsgálni. A Türr István Képző és Kutató Intézet esélyegyenlőségi munkatársai segítették a prgram elkészülését, valamint részt vesznek az esedékes felülvizsgálatában is. 3

4 A prgram céljai A prgram priritásai (szinergiában a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia felzárkózás-plitikai céljaival): - csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kizáródásban élők aránya, - csökkenjen a hátránys helyzetű gyermekek társadalmi lemaradása, gyengüljenek a szegénység átörökítésének tendenciái, - csökkenjenek a hátránys helyzetű és nem hátránys helyzetű csprtk közötti társadalmi különbségek. A prgram kiterjed: - az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülését segítő intézkedésekre, - az ktatás és a képzés területén a jgellenes elkülönítés megelőzésére, illetve az azzal szembeni fellépésre, tvábbá az egyenlő esélyű hzzáférés biztsításáhz szükséges intézkedésekre, - a közszlgáltatáskhz, valamint az egészségügyi szlgáltatáskhz való egyenlő esélyű hzzáférés biztsításáhz szükséges intézkedésekre, - lyan intézkedésekre, amelyek csökkentik a hátránys helyzetűek munkaerő-piaci hátrányait, illetve javítják fglalkztatási esélyeiket. A megvalósítás srán érvényesítendő körülmények a településen: - a szegregációmentesség; - a diszkriminációmentesség; - a társadalmi integráció; - a minőségi ktatáshz való hzzáférés biztsítása; - a megkülönböztetés tilalma; - az egyenlő bánásmód betartása; - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szlidaritás. 4

5 Küldetésnyilatkzat Bjt Község Önkrmányzata: - az esélyegyenlőségi plitikáját munkáltatói szerepkörben, közvetlen szlgáltatásai srán, intézményfenntartói szerepkörében, pályázóként és a közplitikák alakítójaként érvényesíti; - az esélyegyenlőséggel kapcslats tevékenysége srán mindent megtesz annak érdekében, hgy az egyes prjektek kidlgzásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet kapjanak, elősegítve ezzel a település laksságának ilyen irányú szemléletváltását is; - elkötelezett az egyenlő esélyek biztsítás iránt: minden laks számára lehetővé kívánja tenni, hgy megkülönböztetés nélkül dlgzhassn, tanulhassn és élhessen a településen; - a képviselő-testület és szervei döntésein keresztül is kifejezi elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén; - a jgszabálykban meghatárztt, ilyen irányú kötelező feladatk ellátásán túl a társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházzal, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival együttműködve közösen törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén; - ösztönözi a hátránys helyzetű csprtkat és egyéneket, hgy vegyenek részt a helyi közösség életében; - esélyegyenlőségi plitikáját minél szélesebb körben megismerteti a helyi munkáltatókkal, munkavállalókkal, a helyi plgárkkal és a partner szervezetekkel. 5

6 A település bemutatása Elhelyezkedése: A Bihari-síkság észak-keleti részén, közvetlenül a Kis-Körös mentén elterülő falu, a környék legrégebbi települései közé tartzik. Története: A település első íráss említése (Btcu) 1208-ból való, nevét földbirtksáról kapta ben már egyházas helyként szerepel a pápai tizedjegyzékben. Egyháza 1557-től számítja refrmátus létét. Lelkészeinek névsrában tt találjuk Diószegi Sámuel btanikust, a hazai rendszeres növénytan megalapzóját. Bjt a török hódltság alatt is laktt hely maradt, bár a falut többször feldúlták, mindig újjáépült. A falu neves szülötte bjti Veres Gáspár, aki Bethlen Gábr fejedelem udvari történetírója és a káptalan levéltársa vlt, később I. Rákóczi György diplmáciai feladatkkal bízta meg. Egyszerű külsejű refrmátus templmát 1680-ban építették. Mai frmáját az 1800-as évek végén nyerte el. Bjt község 1950-ig Bihar vármegyéhez tartztt. A vizek szabályzása előtt bőven termett ezen a vidéken a rekettyefűz, a nád és a gyékény. Az itt élő szrgalmas emberek a földművelés mellett gyékény-, csuhé- és vesszőfnással fglalkztak. A fűzfavesszőből szekérre való kast, különböző ksarakat kötöttek, a gyékényből szatyrkat, pnyvát szőttek, amit aztán a váradi, a debreceni és a kunsági vásárkra vittek eladni. Olyan híres vlt a bjti szekérkas, hgy az emberek a világhábrú alatt Nagyváradn felismerték, hgy ezt bjtiak készítették. Természeti adttságai: Bjt és Nagykereki között található 77 ha területű Nagy-rét btanikai, tájképi, madártani értékei alapján megyei szintű védett terület. Valamennyi bihari vízi élőhely közül az itt található növényzet a legváltzatsabb, fajkban leggazdagabb. Igen értékes a madárvilága is. Fészkelői közül első helyen említendő a Tiszántúln igen ritka réti tücsökmadár. Külön érdekesség, hgy a bjti réten a másik két tücsökmadár faj is előfrdul. Népi építészeti értékei: A kerekszlps trnácú nagy lakóházak, kőlábas kerítéssel és benne kőlábas ikergórékkal, tágas udvarukn különleges kőlábas galambdúccal, sütőházaikban hatalmas búbs kemencével adták a bjti prták jellegzetes építményeit. Az értékmentő tevékenységük leglátványsabb eredménye a któber 23-án átadtt Tájház. 6

7 Demgráfiai adatk: Bjtn december 31-én 2688 hektárnyi területen (26,88 km²) 564 fő vlt az állandó laksság, melyből a lakónépesség 489 fő. 1. számú táblázat - Lakónépesség száma az év végén Lakónépesség 2007 (fő) 503 fő 2008 (fő) 501 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 100 % 2009 (fő) 487 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 97 % 2010 (fő) 482 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 99 % 2011 (fő) 489 fő Lakónépesség számának váltzása (%) 101 % 2012 (fő) n.a. Lakónépesség számának váltzása (%) n.a. Frrás: TeIR, KSH-TSTAR A lakónépességet úgy értjük, mint az adtt területen lakóhellyel rendelkező, de másutt tartózkdási hellyel nem rendelkező személyek, valamint az ugyanezen a területen tartózkdási hellyel rendelkező személyek együttes száma. Az elmúlt években az lakónépesség számának tekintetében minimális, aznban flyamats csökkenés figyelhető meg évben minimális népességszám növekedés figyelhető meg az előző évi adatkhz képest. A kismértékű emelkedés ka elsősrban a rmán államplgárk lakásvásárlása a településen. Egyre több rmán államplgár költözik Bjtra, és napnta innen ingáznak nagyváradi munkahelyükre. 7

8 2. számú táblázat - Állandó népesség Állandó népesség száma nő férfi 0-2 évesek 0-14 éves nők 0-14 éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak éves nők éves férfiak 65 év feletti nők 65 év feletti férfiak Frrás: TeIR, KSH-TSTAR 564 fő 287 fő 51 % 277 fő 49 % 12 fő 2 % 62 fő 11 % 62 fő 11 % 16 fő 3 % 9 fő 2 % 142 fő 25 % 166 fő 29 % 15 fő 3 % 18 fő 3 % 42 fő 7 % 22 fő 4 % Az állandó népesség számát úgy értelmezzük, mint a bejelentett állandó népességet. Tehát az adtt területen bejelentett lakóhellyel (állandó lakással) rendelkező személyek tartznak a bejelentett állandó népesség körébe, függetlenül attól, hgy van-e máshl bejelentett tartózkdási helyük (ideiglenes lakásuk). A település évi állandó népesség számából kitűnik, hgy a nők és férfiak aránya krsztálykra tekintet nélkül majdnem fele-fele arányban van. 8

9 A diagramk az állandó népesség krcsprtk szerinti megszlását mutatják, melyből megállapítható, hgy a település legnagybb részét a munkaképes krsztály teszi ki. Aznban a jelenlegi gazdasági világválság, a kedvezőtlen fglalkztatási helyzet, tvábbá a fkzatsan rmló szciális háló ezt a csprtt fenyegeti a legjbban, így a települési laksk fkzats elvándrlásának ka javarészt ezzel áll összefüggésben. 3. számú táblázat - Öregedési index 65 év feletti állandó laksk 0-14 éves krú állandó laksk száma (fő) száma (fő) Öregedési index (%) 2001 n.a. n.a. n.a , , , , ,8 Frrás: TeIR, KSH-TSTAR, helyi adat 60,0% Öregedési index (%) 50,0% 40,0% 30,0% 20,0% 10,0% 0,0% Az öregedési index azt jelzi, hgy 100 fő 14 év alattira mennyi 65 éven felüli fő jut. A táblázat adatai alapján megállapítható, hgy a vizsgált időszak minden évében 100 alatti az index, túlsúlyban vannak a 14 év alattiak, számuk mintegy kétszerese a 65 év feletti laksknak, vagyis fiatals a népességszerkezet. 9

10 4. számú táblázat - Belföldi vándrlásk állandó jellegű davándrlás elvándrlás egyenleg n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, KSH-TSTAR A belföldi vándrlásk egyenlegét megvizsgálva az állandó elvándrlásk száma a vizsgált évek mindegyikében meghaladja az állandó davándrlásk számát. A települést a negatív vándrlási egyenleg jellemzi. Kiemelkedő a 2009-es év, amikr ötször annyi vlt az elvándrlásk száma, mint az davándrláské. Nagybb figyelmet kell szentelni a fiatal krsztályk megtartására, illetve visszacsábítására a megélhetési, szórakzási, kulturális es egyéblehetőségek széles skálájának aktivizálásával, mivel leginkább ők lehetnek érintettek az elvándrlásban. A születések és a halálzásk aránya 2009-től követi az rszágs trendet. A természetes szaprdás től negatív előjelű, ami azt jelenti, hgy az élve születések száma kevesebb, mint az elhalálzásk száma. A születések és halálzásk számának alakulását összehasnlítva a népesség fkzats elöregedése figyelhető meg. 5. számú táblázat - Természetes szaprdás élve születések száma halálzásk száma természetes szaprdás (fő) n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, KSH-TSTAR 10

11 Ez annak a biznyítéka, hgy a gyermekek és fiatalk mellett egyre több esetben kell figyelni a főleg egyedül élő, magukra maradt idős emberekre. Helyzetelemzés 1. Jgszabályi háttér bemutatása Magyarrszág az alapvető jgkat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, fgyatéksság, nyelv, vallás, plitikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztsítja A prgram készítését előíró jgszabályi környezet rövid bemutatása Magyarrszág Alaptörvénye XV. cikk Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmzdításáról szóló évi CXXV. törvény 321/2011. (XII. 27.) Krm. rendelet A helyi esélyegyenlőségi prgramk elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentrkról Az emberi erőfrrásk minisztere 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelete a helyi esélyegyenlőségi prgram elkészítésének részletes szabályairól 1 Magyarrszág Alaptörvénye 11

12 31/2007. (II. 28.) Krm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcslats infrmációs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsprtkat érintő helyi szabályzás rövid bemutatása. Bjt Község Önkrmányzatának Képviselő-testület április 29. napján fgadta el a 7/2013. (IV. 30.) önkrmányzati rendeletét a szciális rászrultságtól függő pénzbeli és természetbeni szciális ellátásk és szlgáltatásk helyi szabályzásáról. A törvényi előíráskn túl, a rendelet célja, hgy a településen lyan támgatási rendszer működjön, amely az államplgárk számára a prevenció, a hátránys helyzetből adódó hatásk enyhítésére szlgálnak. A szciális ellátásk, szlgáltatásk középpntjában a család áll. A szegénység elmélyülése miatt az ellátó rendszernek egyre több követelménynek kell megfelelnie a különböző élethelyzetekből, a lakhatásból, a betegségből, a fgyatéksságból eredő szükségletek, eltartttak, gyermekek gndzásáhz kapcslódó költségek emelkedése miatt, ezért a helyi szabálykat és ezek hatásait flyamatsan vizsgálja az Önkrmányzat. A rendeletet az eredményesség és hatéknyság érdekében, a felmerülő igények alapján évente legalább egy alkalmmal felülvizsgálják. A Képviselő-testület a helyi szabályzási tevékenysége srán az esélyegyenlőségi szempntkat is figyelembe veszi. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcslódás helyi stratégiai és települési önkrmányzati dkumentumkkal, kncepciókkal, prgramkkal Bjt Község Önkrmányzatának Gazdasági Prgramja a es periódusra 2010-ben készült, melynek készítését az Ötv. 91. (1) bekezdése írja elő. A dkumentum lyan priritáskat határz meg, amelyek megvalósításával a településen élők helyzete javul, mindez az egyenlő esélyek biztsítását is segíti. A gazdasági prgramban megfgalmaztt feladatk: A településen élő nagyszámú, hátránys helyzetű munkanélküli fglalkztatásának segítése: Helyben történő fglalkztatással, a lehetőség felmérése után tanflyami képzések helybehzásával, a megfelelő képzettség megszerzésének elősegítése vidéki munkalehetőségek feltérképezésével. Közmunkaprgram szervezésével (ennek irányításának, hatéknyságának, kidlgzása). A mezőgazdaságból élők gazdálkdásának elősegítése (piaci lehetőségek segítése, kapcslatk kiépítése, a falugazdász segítségének igénybevételével). Törekedni kell az egészségügyi ellátás színvnalának megőrzésére, lehetséges fejlesztésére. 12

13 A szciális gndskdásra egyre nagybb szükség van: törekedni kell az idősek napközi tthnába bejárók létszámának növelésére, idős és rászruló emberek életvitelének segítése, az tt flyó élet színesítésére, jelzőrendszeres ellátás bővítésére, idős és rászruló emberek életvitelének segítése, házi segítségnyújtás szélesebb körű biztsítására. A falugndnki gépkcsi üzemeltetése (nrmatíva igénylés segítségével). A középületek flyamats állagmegóvására nagy hangsúlyt fektetni, pályázatk segítségével a krszerűsítésükre, bővítésükre is srt kell keríteni. Az iskla, könyvtár, trnaterem, felújítása, krszerűsítése, önrészének biztsítása (nyílászárók cseréje, fűtéskrszerűsítés, külső szigetelés). Az óvda melegítő knyhájának felújítása. Belvíz elvezetés a Kssuth utcán. Járdák, önkrmányzati utak felújítása. A falu képének alakítása. Elhagytt, rms házak gazdáinak felszólítása a prtájuk rendbetételére. Tiszta, virágs prta mzgalm meghirdetése. Temető, ravatalzó (előtető, kerítés, parksítás). Épületek akadálymentesítésének flytatása (iskla épülete). Plgármesteri Hivatal épületének szigetelése, nyílászárók cseréje. Művelődési Ház épületének szigetelése, nyílászárók cseréje. Öregek Napközis Otthna épületének szigetelése, nyílászárók cseréje. Daráló épületének felújítása, helyi védelem alá vétele. Ivóvízminőség javító prgram-pályázat. Épületek karbantartása. Ady E. u. 4. szám alatti épület krszerűsítése, felújítása. Középületek fűtésének krszerűsítése. Játszótér, sprtpálya építése pályázat segítségével. Piac kialakítása, utcai padk elhelyezése. A temető és környékének rendbetétele, előtető, kinti padk, szemétlerakó helyek kialakítása. Dűlőutak, belső utak gndzása. Nagykereki, Váncsd felé történő közút építése. A szlgáltatásk körének feltérképezése, bővítése: piac, fdrász, húsblt, virág-ajándék. 13

14 A teleház működtetése a laksság igénye szerint a jövőben is fnts feladat, szlgáltatásainak bővítése szciális műhellyel, pályázatkkal. Az ifjúsági ház többfunkciós közösségi házzá való átalakítása is a hsszabb távú tervek között szerepel. A közbiztnság megerősítése a plgárőrség munkájának hatéknysága növelésével, a rendőrőrssel való együttműködési megállapdás készítése alapján (szemmzgalm létrehzása). Csősz alkalmazásának megszervezése a gazdák segítségével. Buszközlekedés: Vnatközlekedéshez való igazítása Biharkeresztes felé. Hencida felé való beindítás, Berettyóújfalu, Debrecen megközelítéséhez. Közút létesítés után Nagykereki busszal történő megközelítése. Helyi közösségfejlesztés, hagymányőrzés, természeti értékeink megismerése, értékteremtésértékmegőrzés összekapcslása, kulturális turizmus kialakítása. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi prgram térségi, társulási kapcslódásainak bemutatása A Biharkeresztesi Közktatási Intézményi Társulás 2008-ban készítette el a Közktatási Esélyegyenlőségi Tervet, melynek legfőbb célja a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülése. i terv kiemelt feladatai között szerepel a kmpetencia eredmények javulása, az évismétlők arányának csökkenése, a magántanulók számának visszaszrítása, a középfkú ktatási intézményekben tvábbtanulók arányának növekedése és a hiányzásk számának leszrítása A Bihari Önkrmányzatk Többcélú Kistérségi Társulása szintén 2008-ban készítette el a Berettyóújfalui Kistérség Közktatási Tervét, mely a kistérség területére készült, és szeptember 1-jétől augusztus 31-ig, 5 év időtartamra szól. Az együttműködés célja a flyamats, kiegyensúlyztt térségi fejlesztés elősegítése a közktatási feladatellátásban, melynek egyik eszköze a közös tervezés. Az együttműködés alapelvei: Az együttműködés a kistérség településein élők számára tegye elérhetővé a minőségi közktatási szlgáltatáskat, mérséklődjenek az egyenlőtlenségek; Térségi tanulmányi, kulturális és sprtversenyek rendszerbe fglalt szervezésével a tehetséggndzást szlgálja; A kistérségben flyamatsan szervezett tvábbképzések, tanflyamk szlgálják a pedagógusk, egyéb szakdlgzók felkészítését a közktatási új feladatk minél magasabb színvnalú ellátása érdekében; 14

15 Kiemelt feladat legyen az EU csatlakzásból adódó feladatkra való felkészítés (pl. kistérségi pályázatírás), az erőfrrásk fejlesztését uniós pályázati frrásk kiaknázásával is segíteni kell; Segítse a települések tanügy-igazgatási tevékenységének törvényes végzését; Tegye hatéknyabbá, gazdaságsabbá a közktatási feladatk végzését, a közktatási szlgáltatásk színvnala gazdaságssági szempntk érvényesítésével lényeges helyi többletfrrás nélkül javuljn; A kistérségi együttműködésben megldtt feladatk legyenek összhangban a települési és megyei fejlesztési tervekkel. Az együttműködés céljai: A közktatási feladatk tervszerű ellátása a településfejlesztés/térségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme. A tankötelezettség teljesítéséhez kapcslódó igazgatási, szervezési, szakmai feladatk és szlgáltatásk többsége csak kistérségi szinten finanszírzható. Az óvdai nevelés teljes körű biztsítása alapzza meg az esélyegyenlőtlenségek csökkentését. A sajáts nevelési igényű gyermekek ellátása megyei- kistérségi- települési-intézményi feladat, ezért csak rugalmas szervezési és együttműködési keretek között látható el eredményesen, hatéknyan. A középfkú nevelés ktatás - képzés térségi szintű tervezése a humánerőfrrás-fejlesztés helyi rendszerének alapjait jelenti. A művészeti nevelés a tehetséggndzásn túl a civil társadalm kulturális értékeit, kapcslatrendszerét erősíti, gyarapítja. A felnőttktatás a térség laksságmegtartó képességét növelheti. A kistérségben élő rmán és rma kisebbség egymástól teljesen eltérő, de egyaránt sajáts, összehanglandó közktatás-szlgáltatási feladatt jelent. A felzárkóztatás intézményi és intézményközi frmái egyaránt megkerülhetetlen feladatt jelentenek, melyek térségi együttműködés mellett is a legnehezebb teendők egyikét jelentik. A kistérségi pedagógiai szlgáltatásk rendszere az alapja a nevelő-ktató munka színvnalemelkedésének, az innváció felgyrsulásának. A nem önkrmányzati fenntartású intézmények működését is célszerű figyelembe venni a kistérség kncepcinális és peratív tervezésénél egyaránt. Isklai közlekedési hálózat fenntartása. A testi fejlődést elősegítő sprtcentrum közös működtetése. Krdináló irda fenntartása. Az együttműködés elvárt eredményei: 15

16 A kistérség valamennyi településén összehangltan, a törvényességi és szakmai segítséget elfgadva működik közktatási szlgáltatás; A többcélú kistérségi társulás többletbevételre tesz szert: - költségvetési támgatásból, - pályázati frráskból; Hatéknyabbá válik a humán erőfrrás gazdálkdás (javul a szaks ellátttság, eredményesebbé válik a pedagógiai munka); Ésszerűbb lesz a közktatáshz kapcslódó ágazatk feladatellátása (közművelődés, gyermekjóléti szlgálat, könyvtári ellátás stb.); Bővül a közktatási szlgáltatásk köre (pl. tanügyigazgatás); Optimális sztály- és csprtlétszámkat lehet elérni; A kistérségi szintű együttműködésben vállalt feladatellátás legyen összhangban a megyei és a települési fejlesztési tervekkel; Biztsítsa az Európai Uniós csatlakzásból adódó, a kistérségi preferenciákat szlgáló frrásk elérhetőségét; Segítse elő a települések tanügy-igazgatási tevékenységének jgkövető megvalósítását és krdinációját; Járuljn hzzá a közktatási feladatellátás költséghatéknyabb teljesítéséhez; Biztsítsa a kistérség közktatásában fglalkztatttak szakmai együttműködését és képzését, tvábbképzését; Segítse elő az egyéni képességek és adttságk figyelembe vételén alapuló fejlesztés (tehetséggndzás, sajáts nevelési igények kielégítése) gyakrlati megvalósítását; A kistérség munkaerő piaci flyamatainak követésével, a helyi szakmai kmpetenciák bővítésével járuljn hzzá a hatékny felnőttképzéshez. 2.3 A települési önkrmányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempntjából releváns adatk, kutatásk áttekintése, adathiányk kimutatása. A helyzetelemzés alapját szlgáló statisztikai adatkat a Közpnti Statisztikai Hivatal, a VÁTI Nnprfit Kft., TEIR Az Országs Területfejlesztési és Területrendezési Infrmációs Rendszer, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, TÁKISZ, a helyi Önkrmányzat adatbázisa, valamint helyi adatgyűjtés szlgálta. Felhasználtuk az ágazati beszámlók megállapításait, szakemberek tapasztalatait. Azknál az adatknál, amelyekre nyilvántartás nincs, tt a évi népszámlálás adataiból indultunk ki. Az önkrmányzat számára a kherens esélytervhez szükséges infrmációk rendelkezésre állnak. Vannak aznban lyan területek, amelyről az infrmációszerzés még nehézkes. Az adatk gyűjtése elsősrban a 16

17 fgyatékkal élő személyek fglalkztatásáról, isklai végzettségéről, a nők helyi gazdaságban elfglalt szerepéről, az idősek infrmatikai jártasságáról prblémás. 3. A mélyszegénységben élők és a rmák helyzete, esélyegyenlősége évi felmérések szerint hazánkban 1,2 millió felett van a szegény emberek száma. Míg krábban az öregkri szegénység vlt a jellemzőbb, napjainkban a gyermekeké vált azzá. Egyre többen tartznak a mélyszegények közé is. A szegénységnek nincs mindenki számára elfgadtt, örökérvényű definíciója. Általában azkat a területi egységeket tekintjük mélyszegénység által sújttt településeknek, településrészeknek, ahl a nagyn alacsny isklázttság és fglalkztatási ráta, erős települési, lakóövezeti térségi kncentráció és szegregáció, az ezekből következő súlys szciális deficit és a hátránys társadalmi helyzet újratermelődésének nagyn nagy valószínűsége jellemzi. A rma népességre vnatkzóan kevés hivatals adat áll rendelkezésünkre. Bjtn a 2001-es népszámlálás adatai alapján 61 fő rma nemzetiségű ember élt, mely az akkri laksságszám 10,34 %-át jelentette. A 2011-es népszámlálás adatai alapján 179 fő rma nemzetiségű ember él a településen, ez a laksságszám 36,6 %-a. Természetesen ezeket az adatkat fenntartáskkal kell venni. A népszámlálási adatk azért megbízhatatlank, mivel a legtöbb rma származású ember nem vallja magát rmának. Megállapítható, hgy a településen magas a rma laksság aránya. A rma laksság szciális helyzetére vnatkzóan sincsenek pnts adatk, aznban megfigyelhető, hgy a rma népesség átlags életszínvnala, lakhatási körülményei, egészségi állapta, isklázttsága, fglalkztatttsága a társadalm egészéhez visznyítva lényegesen rsszabb. Munkaerő-piaci szempntból a rendszerváltás piacgazdasági átalakulás legnagybb vesztese a rma népesség. 3.1 Jövedelmi és vagyni helyzet A szegénység száms társadalmi tényező által meghatárztt, összetett jelenség, kai között szerepelnek társadalmi és kulturális hátrányk, szcializációs hiánysságk, alacsny vagy elavult isklai végzettség, munkanélküliség, egészségi állapt, a családk gyermekszáma, a gyermekszegénység, de a jövedelmi visznyk mutatják meg leginkább. Annak megítélése, behatárlása, hgy mekkra jövedelemből lehet megélni egy-egy településen, rszágtól függően más és más. A mélyszegénységgel kapcslats vizsgálatk az egyén, illetve háztartás saját jövedelmi helyzetének értékelésén alapulnak. A rendelkezésünkre álló adatk alapján elsősrban a munkanélküliség, a szciális rászrultság, a gyermekek helyzete, a lakhatási visznyk és az isklai végzettségek figyelembe vételével 17

18 készítünk elemzéseket. A lakssági jövedelmekre és átlagkeresetekre vnatkzó adatatk települési szinten nem állnak rendelkezésünkre. Bjt egyike a bihari térség gazdaságilag, társadalmilag hátránys helyzetű településeinek. Hátránys helyzete a falu elhelyezkedéséből, a laksság összetételéből, rssz infrastrukturális ellátttságából, a kulturáltság, isklai- szakmai végzettség alacsny színvnalából, a nagymértékű munkanélküliségből adódik. A településen lakók mintegy fele a rma laksság, ennek kán a mélyszegénységben élők aranya is jelentős. A évi népszámlálás adatai alapján a településen 2011-ben a fglalkztatttak száma 68 fő vlt. Ugyanezen évben a településen 57 fő öregségi nyugdíjban, 22 fő rkkantsági és rehabilitációs ellátásban, 21 fő hzzátartzói nyugdíjban, 5 fő életkrn alapuló ellátásban részesült. Az alacsny jövedelműek bevételeinek számttevő része származik a pénzbeli juttatásk rendszereiből. A település gazdaságilag aktív laksainak mintegy 25,4 %-a (2012-ben 97 fő) regisztrált munkanélküli. A regisztrált álláskeresők többségének a munkanélküli és szciális ellátásk, valamint a közfglalkztatás keretében történő alkalmazás idejére biztsíttt közfglalkztatási bér jelent állandó jövedelmet. Az inaktív emberek között nagy arányban frdulnak elő az alacsny isklai végzettségűek, a megváltztt munkaképességűek és a rmák. A település laksainak, elsősrban a mélyszegénységben élők, rmák tthnaik fenntartása ma már egyre nehezebb, mely ka elsősrban a munkanélküliség. 3.2 Fglalkztatttság, munkaerő-piaci integráció Egy település gazdasági szerkezete a település gazdasági-társadalmi fejlettségét tükrözi. Bár napjainkra az egyes nemzetgazdasági ágak súlypntjai glbális méretekben is a mezőgazdaság rvására és a tercier/szlgáltató szektr javára tlódtak el, az ún. gazdasági szerkezetváltás nem minden térségben, településen zajltt le azns intenzitással. A település népességmegtartó ereje az infrastruktúrától, az önkrmányzati és közintézmények működtetésétől és színvnalától egyaránt függ. A helyi önkrmányzat az Flt. 8. -a értelmében külön törvényben meghatárztt fglalkztatási feladatainak ellátása srán közfglalkztatást szervez, figyelemmel kíséri a helyi fglalkztatási visznyk alakulását, döntéseinek előkészítése, valamint végrehajtása srán figyelembe veszi azk fglalkztatásplitikai követelményeit, az állami fglalkztatási szerv működési feltételeihez és fejlesztéséhez támgatást nyújt. A rendszerváltás után a helyi Termelőszövetkezet felszámlásra került. Az addig tt dlgzó, fizikai munkát végző, szakképesítéssel általában nem rendelkező emberek elhelyezkedése szinte lehetetlenné vált. 18

19 Elmndható hgy a településen az Önkrmányzat a legjelentősebb fglalkztató, mivel ipari tevékenység nincs a településen. Az önkrmányzat által állandó fglalkztatttak száma: 3 fő teljes munkaidőben. A lakók többségének az alkalmi munkák, mezőgazdaság, kisebb mértékben a kisvállalkzásk biztsítanak szerény megélhetést. Bjtn a regisztrált vállalkzásk száma 2011-ben 83 vlt, melyből a regisztrált őstermelők száma 63, regisztrált egyéni vállalkzói nyilvántartásban szereplők száma 7. Mint látható a laksság zöme őstermelőként próbál jövedelemre szert tenni, az egyéni vállalkzásk száma igen alacsny. Az alábbi táblázat a település gazdasági aktivitásra vnatkzó adatait hasnlítja össze a kistérségi, megyei és rszágs területi szintekkel. A laksság gazdasági aktivitása, 2011 Terület Gazdaságilag aktív Gazdaságilag inaktív Fglalkztattt Munkanélküli Inaktív Eltarttt Fő % Fő % Fő % Fő % Bjt 68 12, , , ,5 Berettyóújfalui , , , ,0 kistérség Hajdú-Bihar megye , , , ,1 Magyarrszág , , , ,4 Frrás: KSH, Népszámlálás, 2011 Kitűnik, hgy a valamennyi mutató esetében a település értékei negatív irányban jelentősen elmaradnak az rszágs, sőt a megyei és kistérségi értékektől is. Bjtn 2011-ben a fglalkztatttak aránya 12,9 %, az rszágs érték harmada. Ennek függvényében a munkanélküliek aránya pedig kiemelkedően magas (11,0 %), mely az rszágs érték csaknem kétszerese. 6. számú táblázat - Nyilvántarttt álláskeresők száma és aránya, évesek száma év közötti lakónépesség Nyilvántarttt álláskeresők száma (fő) nő férfi összesen nő férfi összesen , , , , , , , , , , , , , , ,4 Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat 19

20 Ezek az adatk arra mutatnak rá, hgy Bjtn a teljes év közötti lakónépességhez képest milyen arányú a nyilvántarttt álláskeresők száma, ez miként váltztt az elmúlt években, illetve, hgy milyen az arány a férfiak és nők között. Az adatk tanúsága szerint 2010-től a nyilvántarttt álláskeresők számának fkzats csökkenése figyelhető meg. A közfglalkztatás keretében fglalkztatttak számának növekedésével függhet össze a csökkenő tendencia. 7. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma krcsprt szerint nyilvántarttt álláskeresők száma összesen fő éves és fiatalabb fő % 10,8 8,4 2,6 4,0 7, év fő % 11,7 10,5 16,7 21,2 19, év fő % 7,2 8,4 9,6 12,1 12, év fő % 9,0 15,9 13,2 8,1 8, év fő % 11,8 16,8 14,9 10,1 10, év fő % 18,9 14,7 19,3 19,2 16, év fő % 12,6 9,5 12,3 15,2 14, év fő % 9,9 12,6 7,9 6,1 6, év fő % 7,2 3,2 3,5 4,0 5,2 61 év felett fő % 0, Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 20

21 A regisztrált munkanélküliek krcsprtnkénti bntása, illetve idősrs váltzása rámutat arra, hgy a munkanélküliség a különböző krsztály tekintetében miként váltzik a településen. Bjtn visznylag magas a 25 év alatti álláskeresők aránya, a 2012-es adatk alapján az összes álláskereső 26,8 %-a esik ebbe a csprtba. Ahgyan az rszág más részeire is jellemző, a pályakezdő krsztály nehezen talál munkát. Visznt míg ez jellemző rszágsan az 50 év feletti krsztályra is, addig Bjt településen nem kiemelkedően magas (11,4 %) ennek a krsztálynak az aránya a regisztrált munkanélkülieken belül. 8. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként Nyilvántarttt/regisztrált 180 napnál régebben regisztrált munkanélküli összesen munkanélküli Fő fő % nő Férfi összesen nő férfi összesen Nő férfi összesen ,1 65,7 73, ,2 46,9 46, ,7 41,3 43, ,2 57,1 54, n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat A táblázat azt mutatja meg, hgy milyen arányban vannak a tartós munkanélküliek a településen. Minél magasabb a tartós munkanélküliek számaránya, annál inkább szükséges a beavatkzásk tervezése, figyelemmel a nemek közötti különbségre. A munkanélküliek csprtján belül meglehetősen magas a tartósan munka nélkül lévők aránya a vizsgált években. A településen a regisztrált munkanélkülieken belül a 180 napnál hsszabb ideje nyilvántartásban lévő személyek aránya 2008-ban vlt a legmagasabb, majd az ezt követő években a nyilvántarttt munkanélküliek mintegy felére jellemző, hgy 180 napnál régebben regisztráltak. A nemek arányát megvizsgálva megállapítható, hgy a 180 napnál hsszabb ideje nyilvántartásban lévő személyek közül a nők és férfiak aránya váltzó. A településen jelenleg nem tapasztalhatók lyan gazdasági flyamatk, amelyek az állástalank számát csökkenthetnék. Az önkrmányzat a legfőbb fglalkztató, ezért a munkaerő-piaci szempntból hátránys helyzetben lévő álláskeresők számára kiemelt jelentőséggel bír az önkrmányzat által szervezett közfglalkztatás évben a hatékny és értékteremtő közfglalkztatási prgramk kiemelkedő beflyással bírtak az érintettek számára. Az önkrmányzat a fglalkztatást helyettesítő támgatásra jgsultak csaknem 100%-át fglalkztatta évben a rövid időtartamú 4 órás közfglalkztatás helyett a hangsúly a hsszabb időtartamú közfglalkztatásra tevődött át évben a közfglalkztatás az alábbi területeken valósult meg: 21

22 Az önkrmányzat által szervezett hagymánys közfglalkztatás keretében a fglalkztatttak településtisztasági, közterületek rendezése, intézmények karbantartási, belterületi vízrendezési, szciális és ktatási intézményi kisegítői feladatkat láttak el. Startmunka mintaprgram keretében Biharkeresztes várs gesztrságával Bjtról a prgramban 2012-ben 19 fő vett részt Bjt Község Önkrmányzata december 31. napjáig részt vett a Biharkeresztes gesztrságával flytattt startmunka-prgramban, a munka világába történő visszavezetés céljából. A prgram két részből állt: mezőgazdasági prjekt (2012-ben 13 fő vett részt a prgramban Bjtról) mezőgazdasági földutak rendbetétele prjekt (2012-ben 6 fő vett részt a prgramban Bjtról) A prjekt mezőgazdasági prgrameleme lehetőséget biztsít a mezőgazdasági növénytermesztés alapjainak az elsajátítására és ezen keresztül a résztvevők önfenntartó képességének javítására. A prgram kizárólag elsődleges mezőgazdasági termékek előállítását teszi lehetővé, mely feldlgzatlanul kerül eladásra. A prgramban érintett településeken a startmunka-prgram Mezőgazdasági Prjekt keretébe bevnt közfglalkztatttak közül Bjtn 13 fő vett részt a Türr István Képző és Kutató Intézet által szervezett Háztáji növénytermesztés és tartósítás elnevezésű képzésen. A prgram keretében fglalkztatttak a képzés srán elsajátíttták a mezőgazdasági növénytermesztés, a tartósítás alapjait. A Hajdú-Bihar Megyei Krmányhivatal Berettyóújfalui Járási Hivatal II. Járási Munkaügyi Kirendeltségének a évre vnatkzó tájékztatója szerint Bjtn 2012-ben 30 fő hsszabb idejű közfglalkztatásban, 6 fő mezőgazdasági földutak rendbetétele prjektben, 13 fő mezőgazdasági prgramban, 19 fő belvíz-elvezetési prgramban, 2 fő bi- és megújuló energia prjektben, 16 fő rszágs közfglalkztatási prgramban vett részt ben a településen összesen 86 fő vett részt rövidebb, vagy hsszabb ideig közfglalkztatásban. Bjt Község Önkrmányzata 2013-tól önállóan vesz részt a startmunka közfglalkztatási prgramban, ennek keretében öt területen indíttt különböző prjekteket: mezőgazdasági prjekt, mezőgazdasági földutak karbantartása prjekt, közúthálózat karbantartása prjekt, téli- és egyéb értékteremtő közfglalkztatás, bi- és megújuló energia prgram. A prjektek keretében mintegy 70 fő közfglalkztatása valósul meg jelenleg a településen. A községben élő aktív krú laksság egy része átmenetileg hsszabb, vagy rövidebb időre álláskereső lesz. 22

23 9. számú táblázat - Nyilvántarttt pályakezdő álláskeresők száma és a éves népesség száma nemenként év évesek száma Nyilvántarttt pályakezdő álláskeresők száma Nő férfi összesen nő Férfi összesen Fő Fő fő fő % fő % fő % ,7 7 13, , ,5 5 11, , ,5 4 9,8 8 7, ,7 4 8, , n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat Az adatk egy fnts munkaerő-piaci helyzetre, a pályakezdők helyzetére irányítja a figyelmet. A pályakezdők elhelyezkedési esélye a településen kilátástalan, mert helyben nincs munkahely. A pályakezdő álláskeresők aránya a 2008-as évtől jelentősen csökkent, 2009-től a évesek arányában 10 % körüli értéket mutat. Aki nem szerzett középfkú végzettséget vagy szakképesítést, hátránys helyzetű munkavállalónak kell tekinteni. A nem megfelelő alacsny vagy a munkáltatói igényektől eltérő isklai végzettség, szakképzettség az elhelyezkedést megnehezíti. 10. számú táblázat - Alacsnyan iskláztt népesség 15 éves és idősebb 15-X éves legalább általáns év laksság száma összesen isklát végzettek száma Általáns isklai végzettséggel nem rendelkezők 15-x évesek száma Összesen Nő férfi összesen nő férfi Összesen Nő férfi Fő Fő fő fő fő fő fő % Fő % fő % , , , n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, KSH Népszámlálás, Önkrmányzati adatgyűjtés A táblázat adatai alapján megállapítható, hgy a 15 évesnél idősebb laksságból az alacsny isklai végzettségűek aránya 33,8 %, amely igen magas érték, ez pedig nehezíti elhelyezkedési esélyeiket is. Az általáns isklai végzettséggel nem rendelkezők magas száma összefügghet azzal is, hgy 2001-ben az 23

24 idősebb krsztályból skan éltek még, akik 6 elemi, vagy annál alacsnyabb isklai végzettséggel rendelkeztek. 11. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma isklai végzettség szerint Nyilvántarttt A nyilvántarttt álláskeresők megszlása isklai végzettség szerint Év álláskeresők száma összesen 8 általánsnál alacsnyabb végzettség 8 általáns végzettség Fő fő fő Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat A táblázat adatai alapján megállapítható, hgy a nyilvántarttt álláskeresők közül a legfeljebb 8 általáns isklai végzettséggel rendelkezők aránya igen magas (2012-ben 70 fő), visznt a 8 általánsnál alacsnyabb végzettségűek száma nem kiugróan magas, és flyamats csökkenést mutat. Az álláskeresők közül 2012-ben 27 fő rendelkezett középfkú végzettséggel, álláskeresők pedig nem vlt. felsőfkú végzettségű 12. számú táblázat - Általáns isklai felnőttktatásban tanulók létszáma és a 8. évflyamt eredményesen végzettek év Általáns isklai felnőttktatásban résztvevők száma 8. évflyamt felnőttktatásban eredményesen elvégzők száma Fő Fő % n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Infrmációs Szlgálat (TÁKISZ) 13. számú táblázat - Felnőttktatásban résztvevők száma középfkú isklában Középfkú felnőttktatásban résztvevők összesen Szakisklai felnőttktatásban résztvevők Szakközépisklai felnőttktatásban résztvevők Gimnáziumi felnőttktatásban résztvevők Fő fő % fő % fő % n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. Frrás: TeIR, Területi Államháztartási és Közigazgatási Infrmációs Szlgálat (TÁKISZ) A településen nincs általáns isklai és középfkú felnőttképzés, de külső szervek különböző képzéseket biztsítanak elsősrban a munkaerő-piaci szempntból hátránys helyzetben lévő álláskeresők, 24

25 pályakezdők, 50 év felettiek, elavult szakképzettséggel, illetve szakképzettséggel nem rendelkezők segítésére a minél hamarabbi munkaerő-piacra történő visszakerülés érdekében ben a TKKI által szervezett háztáji növénytermesztés és tartósítás képzés vlt a településen biztsíttt ban szintén a TKKI által szervezett, a TÁMOP Újra tanulk prjekt keretében közfglalkztatáshz kapcslódó képzést végez. A képzésben résztvevők alacsny isklai végzettségű, illetve szakképzetlen felnőttek, tvábbá lyan felnőttek, akiknek a szakképzettsége elavulttá vált. Az egyenlőtlenség meglétét biznyító esetekről nincs tudmása az önkrmányzatnak, ha mégis érzékelhető a mindennapk srán, az a társadalmban meglévő előítéletek alapján értelmezhető. Ezek ellen minden lehetséges eszközzel fel kell lépni. 3.3 Pénzbeli és természetbeni szciális ellátásk, aktív krúak ellátása, munkanélküliséghez kapcslódó támgatásk A szciális igazgatásról és ellátáskról szóló évi III. törvényt (tvábbiakban: Szt.) az elmúlt években többször is módsíttták, melynek előírásait a Képviselő-testület a szciális rászrultságtól függő pénzbeli és természetbeni szciális ellátásk és szlgáltatásk helyi szabályzásáról szóló 7/2013. (IV. 30.) önkrmányzati rendeletébe épített be. A Szt. 2. -a alapján A szciális ellátás feltételeinek biztsítása az egyének önmagukért és családjukért, valamint a helyi közösségeknek a tagjaikért viselt felelősségén túl az állam közpnti szerveinek és a helyi önkrmányzatknak a feladata. A Szt a alapján a szciális ellátás frmái: 25. (1) A jgsult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására pénzbeli szciális ellátás nyújtható. (2) (3) Szciális rászrultság esetén a jgsult számára a) a települési önkrmányzat jegyzője az e törvényben meghatárztt feltételek szerint aa) fglalkztatást helyettesítő támgatást, ab) rendszeres szciális segélyt, ac) lakásfenntartási támgatást; b) a települési önkrmányzat képviselő-testülete az e törvényben, illetve az önkrmányzat rendeletében meghatárztt feltételek szerint ba) a 43/B. (1) bekezdésében fglalt áplási díjat, bb) átmeneti segélyt, bc) temetési segélyt; c) a járási hivatal az e törvényben meghatárztt feltételek szerint ca) időskrúak járadékát, 25

26 cb) a 41. (1) bekezdésében és a 43/A. (1) bekezdésében fglalt áplási díjat; állapít meg (a tvábbiakban együtt: szciális rászrultságtól függő pénzbeli ellátásk). A Szt. 47. (1) bekezdése alapján természetben nyújtható szciális ellátásk: 47. (1) A szciális rászrultságtól függő pénzbeli ellátásk közül természetbeni szciális ellátás frmájában a) a rendszeres szciális segély és a fglalkztatást helyettesítő támgatás, b) a lakásfenntartási támgatás, c) az átmeneti segély és d) a temetési segély nyújtható. Az álláskereső részére álláskeresési ellátásként álláskeresési járadék, nyugdíj előtti álláskeresési segély, valamint költségtérítés jár. Az álláskeresési járadék maximum 90 nap lehet, a munkaerő-piaci járulékalap 60 %-a, legfeljebb a minimálbér 100 %-a ( frint). 14. számú táblázat - Álláskeresési segélyben részesülők száma Nyilvántarttt álláskeresők száma Segélyben részesülők fő Segélyben részesülők % negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag , negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag , negyedév , negyedév , negyedév , negyedév , átlag , negyedév , negyedév , negyedév , negyedév átlag , negyedév negyedév negyedév negyedév átlag Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal 26

27 15. számú táblázat - Járadékra jgsult regisztrált munkanélküliek száma Nyilvántarttt álláskeresők száma Álláskeresési járadékra jgsultak Fő fő % , , , , ,1 Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, helyi adat 8,0% Álláskeresési járadékra jgsultak aránya (%) 7,0% 6,0% 5,0% 4,0% 3,0% 2,0% 1,0% 0,0% Az adatkat összevetve a munkanélküliségi adatkkal, látható, hgy a rendszeres jövedelem nélkül élők alacsny számban jutnak a támgatáskhz. Bjt község szciális helyzetének állaptáról az önkrmányzati segélyezés ad bemutatást. Rendszeres szciális segélyt az az aktív krú személy kaphat az önkrmányzattól, aki nem munkavállaló, vagy egészségkársdtt, vagy támgattt álláskereső, vagyis lyan hátránys munkaerő-piaci helyzetű, aktív krú személyek részére nyújttt támgatás, akik nem rendelkeznek rendszeres, megélhetést biztsító jövedelemmel. A fglalkztatást helyettesítő támgatást csak álláskereső személy veheti igénybe január 1-től bérpótló juttatásra (BJP), illetve szeptember 1-től fglalkztatást helyettesítő támgatásra (FHT) jgsult, aki krábban rendelkezésre állási támgatásban (RÁT) részesült, ám a jgsultságt évente felül kell vizsgálni től csak annak flyósítható az ellátás, aki a jgsultság felülvizsgálatát megelőző évben legalább 30 nap munkavisznyt tud igazlni közfglalkztatásban vagy a munkaerőpiacn. Amennyiben a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára nem tudtak közfglalkztatás körébe tartzó munkát felajánlani, illetve a 30 nap munkavégzést egyéb módn sem tudta teljesíteni, akkr a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni. Közfglalkztatásban csak a Munkaügyi Közpnt kirendeltsége által közvetített álláskeresők, elsősrban a fglalkztatást helyettesíthető támgatásra jgsult személyek fglalkztathatóak, akik a felajánltt 27

28 munkalehetőséget az isklai végzettség és szakképzettség figyelembevétele nélkül kötelesek elfgadni. A BJP/FHT összege a mindenkri öregségi minimálnyugdíjhz igazítva, több mint négy évig váltzatlanul frint vlt, majd ez lecsökkent frintra. Az önkrmányzat rendeletben előírja, hgy a juttatásban részesülő lakókörnyezetét köteles rendben tartani. Az aktívkrúak ellátásában részülőknek tvábbra is előírás a munkaügyi közpnttal való együttműködés, míg az egészségkársdtt személyek kivételével a rendszeres szciális segélyre jgsultak az arra kijelölt szervvel, a Biharkeresztesi Egyesített Szciális Intézményekkel kötelesek együttműködni. A megállapdás elsődleges célja lyan szlgáltatásk biztsítása, amely a munkaerőpiacra történő visszahelyezést segíti. A beilleszkedést elősegítő prgram a munkanélküliség kárs hatásait segített enyhíteni. Az anyagi helyzet rmlásának következményeként a munkanélküli emberek kapcslatai beszűkülhetnek, megváltztt énképük és életvitelükben is izlálódhat. Az anyagi nehézségek knfliktuskat idézhetnek elő a munkanélküliek családjában. 16. számú táblázat- Rendszeres szciális segélyben és fglalkztatást helyettesítő támgatásban részesítettek száma Rendszeres szciális segélyben részesülők Fglalkztatást helyettesítő támgatás (álláskeresési támgatás) Azknak a száma, akik 30 nap munkavisznyt nem tudtak igazlni és az FHT jgsultságtól elesett Azknak a száma, akiktől helyi önkrmányzati rendelet alapján megvnták a támgatást fő évesek %-ában fő munkanélküliek %-ában ,89 0 0,0 n.a , ,42 n.a , ,19 n.a , , n.a. n.a. n.a. n.a. n.a. 0 Frrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Helyi adatgyűjtés Megállapítható, hgy a szciális segély, valamint a fglalkztatást helyettesítő támgatás, mint az aktív krúak támgatása meghatárzó mértékben jelenik meg a település alacsny jövedelmű laksságának körében, magas a szciális támgatásban részesülők száma. Az adatkból kitűnik, hgy önkrmányzatra nagy terheket ró a laksk megélhetését biztsító ellátásk flyósítása. Az anyagi támgatáskkal kapcslats ügyekben a Biharkeresztesi Közös Önkrmányzati Hivatal Bjti Irdáján látják el a teendőket. 3.4 Lakhatás, lakáshz jutás, lakhatási szegregáció A község infrastrukturális feltételei megfelelőek, bár a faluban nincs kiépítve szennyvízrendszer és a gázvezeték sem ér el minden utcába. 28

29 A beépült utcák aszfaltzására az önkrmányzat által megnyert pályázatk útján kerül sr. A lakásállmány, leginkább annak minősége, illetve az újnnan épült lakásk aránya jól mutatja egy település jövedelmi visznyait, fejlettségi szintjét, dinamikáját. Bjt krára a lakásállmány krából is következtethetünk, segítve annak megítélését, mennyire fiatals a község településképe. Meghatárzó az új/régi lakásk teljes lakásállmányn belül elfglalt aránya, és az építkezések dinamikája. A bjti lakásk 2011-es számbavétele alapján a lakásállmányban 40% (82 db lakás) az 1946 előtt épült lakásk aránya, mely magasnak mndható. Az építkezések dinamikáját tekintve megállapítható, hgy között épült a település lakásainak legnagybb része, 25 %-a (51 db lakás), majd csökkent az új lakásk száma. A 2011-ben összeírt lakásállmánynak csak 0,5 %-a (1 db lakás) épült 1990 és 2001 között, között csak a lakásk 1 %-a (2 db lakás) épült. Összességében megállapítható, hgy a 20 évnél régebbi épületek 99 %-s részarányukkal Bjtt idős településsé teszik. A község lakásállmánya között állandónak mndható ben 247 lakást tartttak nyilván, mely 2011-re 246 lakásra csökkent. Egy-egy lakásban átlag 2,29 fő él. Az épített lakáskn belül a négy és több szbás lakásk arányából következtethetünk a laksság életszínvnalára, anyagi körülményeire. A 2011-es Népszámlálás adatai alapján a lakásállmány 16,6%-a egyszbás, 64,7%-a kétszbás, 16,6%-a hármszbás, míg 2,1%-a négy és többszbás lakás vlt. A lakásk tulajdnvisznyait tekintve 98,4%-a természetes személyek tulajdnában, míg az önkrmányzat tulajdnában a lakásk 0,9%-a vlt. A 2011-es népszámlálási adatk alapján a lakásállmány mindössze 4,8%-a (10 db lakás) összkmfrts, 52,7%-a (109 db lakás) kmfrtsnak, 6,3%-a (13 db lakás) félkmfrtsnak, visznt 35,7%-a (74 db lakás) kmfrt nélkülinek tekinthető ben 1 szükséglakás vlt a településen. 17. számú táblázat - Lakás állmány db Összes lakásállmány Szciális Bérlakás állmány lakásállmány ebből ebből ebből elégtelen elégtelen elégtelen lakhatási lakhatási lakhatási körülménye körülménye körülménye ket biztsító ket biztsító ket biztsító lakásk lakásk lakásk száma száma száma n.a n.a n.a n.a n.a. n.a Frrás: TeIR, KSH Tstar, önkrmányzati adatk Egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlank ebből elégtelen lakhatási körülményeket biztsító lakásk száma 29