Magyarország-Szlovákia-Románia- Ukrajna Határon Átnyúló Együttműködési Program

Átírás

1 EURÓPAI UNIÓ Európai Szmszédsági és Partnerségi Eszköz Magyarrszág-Szlvákia-Rmánia- Ukrajna Határn Átnyúló Együttműködési Prgram Közös Operatív Prgram Végleges javíttt váltzat, július 23. 1

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés Leírás, célk és priritásk A prgram összefglalása A prgramzási flyamat A prgram tartalmának összefglalása A prgram által érintett földrajzi területek leírása és elemzése Általáns infrmáció Népesség Környezet és természet Gazdasági struktúra Infrastruktúra Oktatás és K+F Más prgramkkal stratégiákkal való kherencia EU plitikákkal és prgramkkal való kherencia Az előző prgramk tapasztalata A Magyarrszág-Szlvákia-Rmánia-Ukrajna KOP stratégiára és végrehajtásra vnatkzó kherencia-elemzés eredményei A prgram hrizntális témái A prgram teljesítményének mérése A prgram célkitűzései, priritásai és intézkedései Átfgó célkitűzés A priritásk céljainak meghatárzása Az ENPI releváns célkitűzéseinek meghatárzása A prgram priritásai A frrásk indikatív elsztása Környezeti értékelés Indikatív finanszírzási terv Táblázat: A prgram kötelezettségvállalásainak és kifizetéseinek előirányztt* éves allkációjáról szóló pénzügyi táblázat (Euróban, jelenértéken) A prgramirányítás felépítése Résztvevő rszágk Hivatkzás krábbi prgramkra Phare CBC prgramk A s Szmszédsági Prgramk Eltérések és flytatólagsság Az irányítás és végrehajtás felépítése Közös Mnitring Bizttság (KMB) Közös Irányító Hatóság (KIH) Közös Szakmai Tikárság (KSzT) Nemzeti Hatóságk Menedzsment kapacitás Prjektfejlesztés és prjektkiválasztás Prjektfejlesztés Prjektkiválasztás Jgsult pályázók

3 4. Infrmáció és nyilvánsság Célkitűzések Célcsprtk Infrmációs és nyilvánssági intézkedések, csatrnák és eszközök Rendezvények és knzultációk Internet Segélyvnal A prgramban használandó prmóciós és infrmációs anyagk, médiaeszközök: Imázs és márkaépítés Kötelezettségek Végrehajtó szervek A Közös Irányító Hatóság A Közös Szakmai Titkárság feladatai Kirendeltségek Közös Mnitring Bizttság Kedvezményezettek Indikatív költségvetés A kmmunikációs terv nymn követése és értékelése Prjekt szintű végrehajtás és prgram szintű pénzügyi irányítás Prjekt-szintű végrehajtás A Kedvezményezett Szerződési eljárásk Prjektjelentések Prjektszintű pénzügyi irányítás és ellenőrzés Nemzeti társfinanszírzás Prgramszintű pénzügyi irányítás (ENPI) Mnitring és értékelés Mnitring Prgramszintű mnitring A környezetre gyakrlt hatás figyelése A prgram mnitring és infrmációs rendszere Értékelés A prgram TS költségvetésének végrehajtási szabályai Nyelvhasználat...84 Mellékletek Melléklet Alapvető adatk Melléklet Természetes népességi fluktuáció, a népesség kr szerinti megszlása (2005) Melléklet Településszerkezet, lélekszám szerint (2005) Melléklet Gazdasági mutatók (2004) Melléklet Fglalkztatttság (2005) Melléklet KKV-k (2005) Melléklet Turizmus (2005) Melléklet Környezeti struktúra (2005) Melléklet Infrmációs és kmmunikációs technlógiák (2005) Melléklet Az érintett földrajzi területeken SWOT elemzése Melléklet Előzetes indikatív munkaütemterv (összhangban az ENPI CBC Végrehajtási Rendelet 4. cikk i pntjával)

4 RÖVIDÍTÉSEK K CBC EB ENPI EU PKI HU IFAC KIH KMB KOP KSzT MSZI NH PP-k PRAG RO SKV SK KKV-k TS UA VÁTI Kedvezményezett Határmenti Együttműködés (Crss-brder cperatin) Európai Bizttság Európai Szmszédsági és Partnerségi Eszköz (Eurpean Neighburhd and Partnership Instrument) Európai Unió az MSZI keretein belül működő Pénzügyi Kifizetési Irda Magyarrszág Könyvvizsgálók Nemzetközi Szövetsége Közös Irányító Hatóság Közös Mnitring Bizttság Közös Operatív Prgram Közös Szakmai Titkárság a VÁTI-n belül működő Menedzsment Szlgáltatásk Igazgatóság Nemzeti Hatóság Prjekt Partnerek Gyakrlati Útmutató szerződéses eljáráskhz Rmánia Stratégiai Környezeti Vizsgálat Szlvákia Kis- és középvállalkzásk Technikai Segítségnyújtás Ukrajna VÁTI Magyar Reginális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú Társaság 4

5 Bevezetés A Magyarrszág-Szlvákia-Rmánia-Ukrajna Európai Szmszédsági és Partnerségi Eszköz (ENPI ) Határn Átnyúló Együttműködési Prgram az Európai Unió as prgramzási periódusában kerül végrehajtásra. A négy résztvevő rszág közösen dlgzta ki a Közös Operatív Prgramt (KOP), melynek célja az együttműködés kereteinek megteremtése egy intenzívebb és mélyebb társadalmi és gazdasági együttműködés létrehzása érdekében Ukrajna és a tagállamk közös határmenti régiói között. A Közös Operatív Prgramt az Európai Szmszédsági és Partnerségi Eszköz létrehzására vnatkzó általáns rendelkezések meghatárzásáról szóló któber 24-i 1638/2006 számú (EK) Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet (ENPI-rendelet) alapján készítették, mely rendelet többek között meghatárzza, hgy a tagrszágk és a partnerrszágk mely területi egységei vesznek részt a határn átnyúló együttműködési prgramkban. A rendelet megállapítja tvábbá, hgy biznys feltételek mellett, indklt esetben - például már létező együttműködések flytatása érdekében - a jgsult területekkel szmszéds régiók részvétele is megengedett ide srlhatók például a s Szmszédsági Prgramban résztvevő különböző régiók. Más fnts rendelkezéseket is figyelembe vettek a tervezési flyamat srán és beépítettek a jelen Közös Operatív Prgramba (KOP) például az Európai Szmszédsági és Partnerségi Eszköz Határmenti Együttműködés ról szóló stratégiai elemzést; a résztevő rszágk között kötött Finanszírzási Megállapdást, összhangban a Tanács 1605/2002/EK,Euratm (2002. június 25.) rendeletével, az Európai Közösségek általáns költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendeletről; a Bizttság 951/2007/EK rendelete (2007. augusztus 9.) az Európai Szmszédsági és Partnerségi Támgatási Eszköz létrehzására vnatkzó általáns rendelkezések meghatárzásáról szóló 1638/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet keretében finanszírztt, határkn átnyúló együttműködési prgramk végrehajtási szabályainak megállapításáról ( tvábbiakban ENPI CBC Végrehajtási Rendelet); az Európai Bizttság külső akcióira vnatkzó szerződéses eljáráskról szóló Gyakrlati Útmutató (PRAG rendelkezések). A 2007-es ENPI CBC stratégiai elemzés felsrlja a határmenti együttműködésekre vnatkzó EU általáns vezérelveket és célkat. Ezek: Fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés előmzdítása a határmenti területeken; Egyes prblémák közös kezelése, például a környezetvédelem, az egészségügy és a szervezett bűnözés elleni harc területén; Hatékny és biztnságs határk biztsítása; Emberek közötti (peple t peple) kapcslatépítésre irányuló tevékenységek támgatása. A jelenlegi KOP célkitűzéseit, amint a partnerek javaslták, a fent felsrlt célkkal teljes összhangban alktták meg a prgramterületre szükségleteinek és lehetőségeinek figyelembevételével. A KOP kidlgzását a Közös Munkacsprt irányíttta és ellenőrizte. A Közös Munkacsprt a résztvevő rszágk közpnti krmányzati szervezeteiből és NUTS III szintű egységeiből állt. A prgramkészítés flyamatát a Közös Irányító Hatóság és a Közös Szakmai Titkárság hanglta össze. 5

6 1. Leírás, célk és priritásk 1.1. A prgram összefglalása A prgramzási flyamat A prgramzási flyamat júliusában kezdődött el és a szeptember 5-i presvi Munkacsprt találkzón fejeződött be, ahl végleges frmába öntötték és elfgadták a KOP-t. A prgram tervezési flyamatával párhuzamsan készült a Stratégiai Környezeti Vizsgálat (SKV). Az SKV-t a tagállamkban a vnatkzó EU szabályzás szerint végezték el, emellett a knzultációk srán az illetékes ukrán hatóságkat is bevnták a flyamatba. A prgramvázlatt a résztvevő rszágk nemzeti hatóságai támgatták. A végleges váltzatt a Közös Munkacsprt március 31-i találkzóján fgadták el és írták alá. A flyamat srán az együttműködő felek a nemzeti és a reginális hatóságk, valamint egyes társadalmi csprtk képviselői érdekeit a Munkacsprt keretei között hanglták össze. A Munkacsprtn belül a felek rendszeresen megvitatták a prgram stratégiáját. Annak érdekében, hgy beépítsék az ukrán partner mélyebb partnerségi kapcslatk kialakítására vnatkzó álláspntját és elképzeléseit, sr került egy Reginális Munkacsprt találkzóra is. Ennek eredményeit a Munkacsprtn keresztül vitték be a flyamatba. A prgramterületen jgsult régióinak helyi és reginális képviselői számára a Munkacsprtk biztsíttták a legfntsabb fórumt a prgramstratégia kialakítására. A flyamat legfntsabb eseményei: Dátum/Helyszín Főbb események május 19. A magyar-szlvák-ukrán munkacsprt előzetes találkzója, a Kijev, Ukrajna prgramkészítési flyamat előzetes ütemtervének meghatárzása június 20. Bukarest, Rmánia Kétldalú szakmai találkzó Rmánia és Ukrajna között, melyen a rmán partner bemutatta a prgramzási tevékenységeket július Közös Munkacsprt találkzó (szervezési kérdések) Ungvár, Ukrajna szeptember Közös Munkacsprt találkzó Nyíregyháza, Magyarrszág któber 5. Nemzetközi szakértői-csprt találkzó Budapest, Magyarrszág nvember 14. Reginális knzultációs munkacsprt Ungvár, Ukrajna nvember 14. Munkacsprt technikai találkzó a lebnylításról Kassa, Szlvákia nvember Közös Munkacsprt találkzó Kassa, Szlvákia január Közös Munkacsprt találkzó Szatmár, Rmánia március Közös Munkacsprt találkzó Ungvár, Ukrajna június 18. Nyilváns tájékztató az SKV-ről Magyarrszág, Szlvákia, Rmánia és Ukrajna július Közös Munkacsprt találkzó 6

7 Misklc, Magyarrszág július 31. Ungvár, Ukrajna szeptember 5. Eperjes, Szlvákia Knzultáció az SKV-ről 7. Közös Munkacsprt találkzó A Munkacsprt találkzóin rendszeresen megvitatták a prgramstratégiát és a végrehajtási rendelkezések különböző váltzatait, amelyek eredményeit beépítették a jelenlegi KOP-ba. A KOP elfgadása után az Európai Bizttság felállítja a prgram Közös Mnitring Bizttságát (KMB). A KMB alapját a Közös Munkacsprt képezi, kibővítve tvábbi partneri kapcslatkkal, elsősrban a különböző társadalmi csprtk bevnásával. Az ENPI CBC Végrehajtási Szabályk 11. cikkével összhangban, a Közös Irányító Hatóság (KIH) előzetes knz ultációkat flytat a KMB megalakítása előtt annak érdekében, hgy biztsítsák a társadalmi csprtk megfelelő részvételét. A prjektek kiválasztásában és a támgatásk megítélésében a legfntsabb feladata a KMB-nek, a prgram legfelsőbb szintű döntéshzó testületének lesz. A végrehajtási flyamat srán a döntéseket knszenzussal hzzák, a prgramkészítési flyamat gyakrlatáhz hasnlóan. A pályázati felhíváskhz lyan közös rendszert hznak létre, mely mind a négy résztvevő rszágban hasnló feltételeket biztsít A prgram tartalmának összefglalása A Közös Operatív Prgram (KOP) főbb elemei: a prgramterület leírása; a stratégia bemutatása, beleértve a prgram céljait és priritásait, valamint a tervezett támgatásra jgsult tevékenységek leírása, a finanszírzás és a mutatók (indikátrk) meghatárzása; A Stratégiai Környezeti Vizsgálat ajánlásai; A prgram irányítása, végrehajtása és ellenőrző rendszere. Az első rész az egész prgramterület leírása a résztvevő rszágkban elérhető társadalmi, gazdasági és földrajzi adatk felhasználásával. Az elemzés a következő területekre helyezte a hangsúlyt: népesség és társadalm, gazdaság (GDP, KKV-k, infrastruktúra, turizmus), környezet és természet, ktatás és kutatás. A dkumentum elkészítése srán felmérték a prblémákat és lehetőségeket, figyelembe véve a helyi szükségleteket, elvégezték és bemutatták a SWOT elemzést, mely srán mérlegelték a prgram-specifikus tényezőket, azaz az ENPI céljait. Figyelembe vették tvábbá a krábbi prgramk tapasztalatait és a hagymánys együttműködési frmákat. Ezek alapján a prgram általáns célkitűzését a következőképp fgalmazták meg: az együttműködés fkzása és elmélyítése Ukrajna Kárpátalja, Ivan-Frankivszki és Csernvici megyéi és a tagállamk támgattt illetve szmszéds határmenti régiói között, környezeti, szciális a gazdasági szempntból fenntartható módn. Meghatárzták a stratégia átfgó céljának eléréséhez szükséges intézkedéséket. Az intézkedések priritáskba vannak csprtsítva. Az egyes priritásk céljai a következők: 1. Priritás Gazdasági és társadalmi fejlődés Ismeretátadáa és tapasztalatcsere a vállalkzásk közös fejlesztése és a terület turisztikai vnzerejének növelése érdekében. Ebbe a csprtba a következő tervezett intézkedések tartznak: Összehanglt turizmusfejlesztés A KKV-k közötti és az üzleti együttműködés fejlődésének támgatása 2. Priritás A környezeti minőség javítása 7

8 A levegő, víz, talaj és erdők minőségének javítása és a természeti környezetet ért kársdásk kckázatának mérséklése. Ebbe a csprtba a következő tervezett intézkedések tartznak: Környezetvédelem, a természeti erőfrrásk fenntartható használata és menedzsmentje Felkészülés a vészhelyzetek közös kezelésére 3. Priritás A határk átjárhatóságának növelése A határ menedzsment hatéknyságának javítása az Ukrajnával közös határszakaszkn Ebbe a csprtba a következő tervezett intézkedések tartznak: Határátkelőhelyek közlekedési infrastruktúrájának és felszerelésének fejlesztése 4. Priritás Emberek közötti (peple-t-peple) együttműködés A közszlgáltatásk hatéknyságának javítása és a társadalm különböző csprtjai közötti kölcsönös megértés elősegítése. Ebbe a csprtba a következő tervezett intézkedések tartznak: Intézményi együttműködés Emberek közötti (peple-t-peple) együttműködés - kisléptékű prjektek Az átfgó célkitűzés megvalósítása lyan intézkedések végrehajtásával történik majd, amelyek várható eredménye hzzájárul a célkitűzés eléréséhez. A prgram egyes priritásainak pénzügyi allkációi visznylag kiegyensúlyztt megközelítésben történnek, figyelembe véve egyrészt az ENPI priritásait, másrészt az érintett partnerek által kijelölt különböző prblémák visznylags fntsságát. Ugyan általánsságban kijelenthető, hgy a rendelkezésre álló frrásk elsztása kiegyensúlyztt lesz, ugyanakkr tekintettel arra, hgy a határmenedzsmentnek elsősrban a határ átjárhatóságának prblémái a későbbi fejlesztések és együttműködések legfntsabb előfeltételének tekinthetők, az ehhez kapcslódó priritás kapja a rendelkezésre álló frrásk túlnymó részét. A Közös Operatív Prgram másdik része a prgram irányításának struktúráját és a végrehajtási rendszerét tartalmazza. Az ENPI már új megközelítést tartalmaz az EU külső határai mentén ezidáig alkalmaztt CBC támgatási rendszerhez képest. A krábbi időszakra jellemzően az Európai Bizttság látta el a prgramvégrehajtási feladatkat, tvábbá a pénzügyi végrehajtás prjektszinten gyakrlatilag szétvált. Az ENPI CBC prgramkban már összevntan kezelik az EU-n belüli és kívüli finanszírzást, a Közös Irányító Hatóság (KIH) viseli a felelősséget a prgram irányításáért és végrehajtásáért az Európai Bizttság felé, a Vezető Partner elvét a gyakrlatban használni kell, valamint a KIH biztsítja a finanszírzást az EU határ mindkét ldalán. A Magyarrszág-Szlvákia-Rmánia-Ukrajna ENPI CBC Prgram ben résztvevő rszágk a magyar Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget jelölték meg a prgram KIH-nak. A tevékenységek mindennapi irányításában KIH munkáját a Közös Szakmai Titkárság ( KSzT) segíti. A KSzT KIH által ráruháztt feladatkat a VÁTI Kht látja el. A prgram legfőbb közös döntéshzó testülete a Közös Mnitring Bizttság (KMB), amely ellenőrzi és felülvizsgálja a prgram végrehajtását, valamint felelős a prjektek kiválasztásáért. A prgram végrehajtási rendszerét az ENPI szabályzás rendszerével összhangban alakíttták ki a krábbi Szmszédsági Prgramk végrehajtási tapasztalatainak felhasználásával és a PRAG szabályk figyelembevételével. 8

9 1.2. A prgram által érintett földrajzi területek leírása és elemzése Általáns infrmáció A prgramterület Magyarrszág-Szlvákia-Rmánia-Ukrajna határán található és a következő területi egységekből áll: Szablcs-Szatmár-Bereg és Brsd-Abaúj-Zemplén megye (Magyarrszág), Kassa és Eperjes megye (Szlvákia), Máramars, Szatmár és Szucsava megye (Rmánia), Kárpátalja, Ivan Frankivszkij és Csernvici megye (Ukrajna). Szucsava és Cservici megyét kivételes szabályk alapján vették bele a prgramterületbe. A prgramterület Szlvákia 32%-át, Magyarrszág 14%-át, Rmánia 8%- át és Ukrajna 6%-át fedi le. A prgramterületen körülbelül 589,9 km Ukrajnával közös határ található, ami magában fglalja a teljes szlvák-ukrán (97,9 km) és magyar-ukrán (134,6 km) határvnalat, valamint a rmán-ukrán (366,4 km) határvnal egy részét. 1. Térkép: A prgramzási terület A kapcslódó európai szabályzás amelyek felsrlása ezen prgram Bevezető részében található, különös tekintettel az ENPI Határmenti Együttműködésekről szóló Stratégiai Elemzésére kijelöli a prgramterületet. A szabályzás figyelembe veszi a krábbi tapasztalatkat és prgramkat, valamint azt a stratégiai szándékt, hgy erősebb földrajzi jelleget adjanak a prgramnak, amivel hatéknyabb helyi együttműködés segíthető elő. A prgramterület sajátssága az erős történelmi és kulturális kapcslatk megléte. Száms közös földrajzi és öklógiai jellemző is megfigyelhető: a flyók jelentősége, valamint a 9

10 közigazgatási határkn átnyúló öklógiai flysók léte. Ezt, és száms egyéb együttműködési prgramt azzal a szándékkal hzták létre, hgy megszüntessék a szmszéds rszágk gazdasági és társadalmi különbségeit, és közelebb hzzák egymáshz a térség laksságát. A különböző régiók népességét összeköti közös kulturális és vallási örökségük. Mindaználtal a közös tradíciók, prblémák és kihívásk léte nem igazlhatóak megkérdőjelezhetetlenül hzzáférhető statisztikai adatkkal, mely a résztvevő rszágk és területek statisztikai struktúrájának és hzzáférhetőségének eltéréseire vezethető vissza. Ennek ellenére, a résztvevő rszágk képviselői minden elérhető és összehasnlítható adatt rendelkezésre bcsátttak a tervezési flyamatban annak érdekében, hgy az elemzést hatéknyan támgassák. Az elemzést támgató statisztikai adatk, valamint a SWOT elemzés összefglalása mindkettő alátámasztja a KOP választtt stratégiáját a Mellékletben találhatók meg. Figyelembe véve a mély történelmi kapcslatkat és azt az elvet, hgy az EU határk nem jelenthetnek akadálykat, az ENPI célkitűzései - együttműködés és fejlesztés támgatása az EU külső határai mentén - kiváló lehetőséget kínálnak a terület gazdasági és társadalmi együttműködésének elmélyítésére. 1. Táblázat: Résztvevő területek és a jgsultság típusa Magyarrszág Szlvákia Rmánia Ukrajna Ország Területi egység Hivatkzás Jgsultság típusa Szablcs-Szatmár-Bereg megye Brsd-Abaúj-Zemplén megye Szablcs-Szatmár- Bereg megye Brsd-Abaúj- Zemplén megye Jgsult terület Szmszéds terület teljes részvétellel Kassa megye Kassa régió Jgsult terület Eperjes megye Eperjes régió Jgsult terület Máramars megye Máramars megye Jgsult terület Szatmár megye Szatmár megye Jgsult terület Szucsava megye Szucsava megye Szmszéds terület krlátztt részvétellel Kárpátalja megye Kárpátalja régió Jgsult terület Ivan-Frankivszki megye Csernvic megye Ivan-Frankivszki régió Csernvic régió Jgsult terület Szmszéds terület krlátztt részvétellel A jgsultság típusát az ENPI kapcslódó szabályzása alapján a Közös Munkacsprt döntötte el az alábbiak szerint: Szmszéds terület teljes részvétellel azt jelenti, hgy bármely prgramterületen lévő szervezet krlátzás nélkül vehet részt a prgramban, A Közös Munkacsprt a következő feltételeket állapíttta meg a Szmszéds terület krlátztt részvétellel jgsult területek számára: Szmszéds területen található szervezetek kedvezményezettként nem vehetnek részt prjektekben (csak, mint Partnerek). 10

11 Magyarrszágról és/vagy Szlvákiából kötelező partnereknek részt venniük a prjektben (annak érdekében, hgy elkerüljenek átfedéseket a Rmánia-Ukrajna-Mldávia prgrammal) A szmszéds területen található partnerek részvételével létrejövő prjektek maximális támgatása euró. Szmszéds területen megtalálható partnerek csak sft prjektekben vehetnek részt Népesség A prgramterületen ember él. A laksság több mint 44%-a ukrán, 16%-a magyar, 19%-a szlvák és csaknem 20%-a rmán államplgár. Az átlags népsűrűség 82 fő / km 2 (Máramars) és 114 fő / km 2 (Kassa régió) között váltakzik. Ez 94 fő / km 2 -es átlagt jelent, ami nem különbözik jelentősen az európai átlagtól. Az átlags adatk azt mutatják, hgy az egész területen csak kevéssel vannak többen a vidéki laksk (51,4%). Közelebbről megvizsgálva a statisztikai adatkat megállapítható, hgy a terület népességi struktúrája kiegyensúlyztt. Vidéki laksság a legnagybb arányban az ukrán régiókban (átlagban kö zel 60%) és Szucsavában (56,7%) található, míg várskban Máramars megyében (58.8%) és a Kassai régióban, valamint Brsd-Abaúj-Zemplén megyében (mindkettő 56,2%) élnek a legtöbben. A népesség kr szerinti megszlása A népesség kr szerinti megszlását illetően megállapítható, hgy a prgramterület legnagybb részén a 14 év alatti laksság aránya magasabb a 65 év felettieknél (lásd 2. melléklet). Csernvic és Ivan- Frankivszki kivételt képeznek, ahl több pst-prduktív krú laks él, mint pre-prduktív krú. Mindaználtal a prgramterületen a népesség öregedési indexe visznylag magas (átlagban 81,2% 59,4% és 114,2% között váltzik), ami azt mutatja, hgy a pre-prduktív krú laksság aránya alig magasabb a pst-prduktív krú laksságénál. A pst-prduktív krú laksság legkisebb arányban Kassa, Eperjes, Máramars és Szatmár régiókban találhatóak (11-12%). A pre-prduktív krú laksság legnagybb arányban Kárpátalja, legkisebb arányban Eperjes régióban figyelhető meg, összességében a prgramterület teljes laksságának 18,17%-a pre-prduktív életkrban van. Visznylag kis eltérés van a keresőképes laksság arányában a prgramterületen 59% ( Ivan- Frankivszki) és majdnem 71% (Kassa, Máramars és Szatmár) között ingadzva. A prgramterület legnagybb részére népesség fgyása jellemző (lásd 2. melléklet), melynek ka a természetes fgyás és a nagyn magas arányú migrációs veszteség (a teljes fgyás 69,7%-a). Különösen magas szintű migrációs veszteség figyelhető meg Máramars megyében (a teljes fgyás 83%-a) és Kárpátalján (a teljes fgyás 77%-a). Kivételt képeznek a szlvák régiók és Szucsava megye, ahl a természetes szaprdás magas pzitív szintet ér el, de még ezekben a régiókban is megfigyelhető a migrációs veszteség. Az elvándrlás magas szintje kmly veszélyt jelent, mivel jellemzően a keresőképes krúak hagyják el a határmenti területeket, ez pedig munkaerő- hiányhz és a népesség elöregedéséhez vezethet. Nemzetiség Magyarrszágn a nemzetiségi hvatartzást vizsgálva megállapítható, hgy a laksság több mint 90%-a magyar. A legnagybb kisebbségi csprt a rma laksság (a magyarrszági prgramterületen a teljes laksság 5,36%-a tekinti magát rmának). A szlvák ldaln a laksság 86%-a szlvák. A legnagybb kisebbségek a magyar (6,37%), a rma (5,02%), a rutén (1,71%) és az ukrán (0,65%). 11

12 A prgramterület rmán ldalán átlagban a laksság 83%-a rmán ( Szucsavában 96%). A legfntsabb kisebbségi csprt a magyar 11,2%-kal (Szatmár megyében 35.2%), tvábbi jelentős csprtk az ukrán (2,8%) és a rma (2%). A prgramterület ukrán részét leginkább ukránk lakják; a laksság 86%-a ukrán. Fntsabb kisebbségek a magyar (4,26%), a rmán (4,14%) és az rsz (2,62%). A kisebbségek szempntjábó l az ukrán régiók jelentősen különböznek. A prgramban résztvevő hárm régió közül kettőben magas arányban találhatóak kisebbségi csprtk: Kárpátalja (magyar 12,1 %, rmán 2,6%) és Csernvic (rmán 12,5%). A nyelvi krlátk beflyáslhatják a határmenti kapcslatkat és együttműködéseket a prgramterület jgsult területein. Néhl egy más idegen nyelvet (leggyakrabban anglt) használnak a kapcslattartásra. Településszerkezet A határmenti régió főbb közpntjai Kassa, Eperjes, Misklc, Nyíregyháza, Szatmár, Szucsava és Nagybánya, Ungvár, Csernvic és Ivan-Frankivszki. Ezek a nagyvársk fnts szerepet játszanak nemzeti szinten, tvábbá határn átnyúló hatással vannak a fgyasztásra, a kultúrára, a közlekedésre és a fglalkztatásra. Több reginális közpnt található a prgramterületen, melyek többrétű szerepet töltenek be a kistérségekben. Ugyanakkr a szlgáltatásk szintje alacsnyabb, a gazdasági- és intézményi környezet szegényesebb, mint a nagybb nyugat-európai várskban. Az elmúlt évtizedben a megyékben található kisvársk nem fejlődtek a fntsabb várskhz hasnló mértékben. A 90-es években legtöbbjük elvesztette gazdasági bázisát; manapság a munkaerőpiacuk állapta a nagybb vársk gazdasági állaptától vagy a helyi KKV-k jövőjétől függ. Több kisvársban lehetőség lenne a turizmus fejlesztésére: a hegységek és a termálvíz-frrásk kiváló turisztikai lehetőségeket rejtenek. A határmenti régióra a kisebb falvak, községek ( laks) nagy száma jellemző: a települések több mint 77%-ának kevesebb, mint kétezer laksa van (lásd 3. melléklet). Ezek többnyire periférikus területeken, a hegyekben vagy a határ mentén találhatók. E települések fkzatsan vesztik el népességüket; megfigyelhető a szegény laksság szegregációja. A települések súlys gazdasági, társadalmi és fglalkztatttsági prblémákkal küzdenek. Összefglalásul megállapítható, hgy az elöregedő népesség és a vidéki laksság nagy aránya a fejlődés kmly gátja lehet. A helyzetet nehezíti, hgy a résztvevő területek periférikus szerepet töltenek be rszáguk életében. Ugyanakkr a közös kulturális örökség és a különböző nemzetiségek békés együttműködése egyedülálló lehetőségeket is nyújthatnak Környezet és természet Földrajzi szempntból a prgramterület egyes részei (Szablcs -Szatmár-Bereg, Ivan-Frankivszki és Kárpátalja régiókban) síkságk, a középső területen és a keleti részeken dmbságk és hegységek találhatók. Az említett területen a víztárzók a Duna és a Tisza vízgyűjtő területéhez tartznak. A flyók éves átlags vízhzama az év különböző szakaszaiban nagy eltéréseket mutat, és a régió lakssága számára kmly veszélyt jelent az árvizek gyakrisága, amelyeket nem sikerült megelőzni az elmúlt néhány év srán. Többek között ez vezetett ahhz, hgy az árterületen flyó (nagyrészt) erdőgazdálkdást ne m lehetett fenntartható módn kihasználni. Az árvízmegelőzés marad az egyik legnagybb prbléma a Tisza vízgyűjtőterületének keleti részén (magyar-ukrán határterület), Rmániában az árvizek mellett a földcsuszamlásk kzzák a legtöbb veszélyhelyzetet. A magas árvízi vízszint erdálja a flyópartkat, mely több esetben veszélyeztetett laktt területeket. 12

13 Bányászati tevékenységek mind jelenleg is működő, mind elhagytt bányák szintén kmly veszélyt jelentenek, elsősrban a vízminőségre. A kárk nem csak helyi szinten jelentkezhetnek, hanem hatással lehetnek az egész régió vízellátására. A prgramterület gazdag bilógiai skszínűsége mellett visznylag jól megőrzött ökszisztémával rendelkezik. A védett területek jelentős természeti és kulturális értékekkel rendelkeznek. Több nemzeti park található a prgramterületen. A Kárpátk amely a terület nagy részét lefedi egy különleges természeti ökszisztéma, amely rendkívül fnts európai érték is egyben. A gyönyörű táj megőrzésére és védelmére száms parkrendszert alakítttak ki. Az Aggteleki Nemzeti Park Brsd-Abaúj-Zemplén megyében található. A parkt elsősrban gemrflógiai frmák (felszíni karszt frmációk és barlangk) megőrzése céljából hzták létre. Az aggteleki karsztbarlang a szlvák résszel együtt a világörökség része. A Tkaj-Hegyalja történelmi brvidék Brsd- Abaúj-Zemplén megyében 2002-től az UNESCO világörökség része. A Kárpátkban találhatóak a legnagybb európai őserdők egyedülálló alpesi növény- és állatvilággal. A Kárpáti Biszféra Rezervátum természetvédelmi terület (Kárpátalja) ökszisztémáját a Föld egyik legértékesebb ökszisztémájaként tartják számn és része az UNESCO természetvédelmi terület-hálózatának. A régióra jellemzőek tvábbá, veszélyes földtani flyamatk is, mint például földmzgásk, rengések, ldalirányú flyami- és síkbeli erózió, karsztk, stb. A prgramterületet lefedi a Duna Védelmi Egyezmény, ami tágabb kereteket nyújt a környezet- és természetvédelmi együttműködésekre. Hárm bigegráfiai régió található a prgramterületen: a Pannn, a Kntinentális és az Alpesi. 1 A résztevő tagállamkban a Madár- és Élőhelyvédelmi Irányelv a NATURA 2000 területeken megfelelő jgi alapt biztsít a ritka és veszélyeztetett fajk és természeti környezet védelmére. A prgramterületen száms Különlegesen Védett Terület (SPA) mellett fnts madárvédelmi területek és Közösségi Jelentőségű területek találhatóak, amelyeket azért jelöltek ki, hgy természetes élőhelyükön védjék az állatkat és növényeket. A közvetlen határmenti területek visznylags elszigeteltsége kedvezőnek biznyult száms ritka és veszélyeztetett faj életterének zavartalan megőrzésére. A határmenti régiókban a személy- és teherfrgalm krlátztt vlt, ezért mára több veszélyeztetett növény- és állatfaj számára csak ezek a területek maradtak meg természetes környezetként (határzóna-effektus). A föld mezőgazdasági használata nagy jelentőséggel bír a területen. A várható és már létező tervek a mezőgazdasági szektr fejlesztésére így kmly hatást gyakrlnak a természetes környezet minőségére, ezzel általában a terület vnzerejére. Összefglalásul megállapíthatjuk, hgy a régió egyedülálló természeti erőfrráskkal rendelkezik, amelyek kihasználása jelentősen hzzájárulhat a terület gazdasági fejlődéséhez, elsősrban a turizmus fejlesztése révén. Ugyanakkr a rendszerek sebezhetősége óvats megközelítést és a fenntarthatósági elvek szigrú betartását igényli Gazdasági struktúra GDP Általánsságban megállapítható, hgy a prgramterület gazdaságilag elmaradtt térség. Statisztikai adatk mutatják, hgy a GDP mindegyik régióban elmarad a nemzeti átlagtól, és az egy főre eső GDP az EU27 átlagának 30%-a alatt van (lásd 4. melléklet). Az egy főre eső GDP legmagasabb szintje Kassa régióban van, ami az EU átlag 26%-a. Rendkívül alacsny az ukrán régiókban, ahl az egy főre eső GDP mindössze 3,7%-a az EU átlagnak ( Ivan-Frankivska). Kassa és Eperjes megyék együttesen 21,9%-át 1 (A páneurópai bigegráfiai régiók indikatív térképe a következő hivatkzásn található: 13