MUNKADOKUMENTUM. HU Egyesülve a sokféleségben HU

Átírás

1 EURÓPAI PARLAMENT Költségvetési Ellenőrző Bizttság MUNKADOKUMENTUM a 21/2012. számú, Az energiahatéknyságt célzó khéziós beruházásk költséghatéknysága című különjelentésről (2012. évi mentesítés) Költségvetési Ellenőrző Bizttság Előadó Zigmantas Balčytis DT\ dc PE v01-00 Egyesülve a skféleségben

2 Bevezetés Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 194. cikkének (1) bekezdése kimndja, hgy: (1) A belső piac létrehzása, illetve működése keretében, valamint a környezet megőrzésének és javításának szükségességére tekintettel az Unió energiaplitikájának céljai a tagállamk közötti szlidaritás szellemében a következők: a) az energiapiac működésének biztsítása, b) az energiaellátás biztnságának garantálása az Unión belül, c) az energiahatéknyság és az energiatakaréksság, valamint az új és megújuló energiafrrásk kifejlesztésének előmzdítása; és d) az energiahálózatk összekapcslásának előmzdítása ben az EU nem kötelező érvénnyel azt a célt tűzte ki, hgy a 2020-ra prgnsztizált primerenergia-felhasználásra vnatkzóan 20%-s megtakarítást fg elérni 1. A Bizttság aznban a jelenlegi szakplitikák (beleértve a még kialakítás alatt állókat is) értékelése 2 srán arra a következtetésre juttt, hgy tvábbi intézkedések nélkül az EU csak 9%-s energiamegtakarítást tud elérni 2020-ig. A 20%-s cél eléréséhez szükséges tvábbi erőfeszítések legnagybb részét a lakssági és szlgálgató ágazatnak (kereskedelmi és középületek), valamint a szállítási ágazatnak kell megtennie. A as időszakra vnatkzó új energiastratégia erősebb plitikai elkötelezettséget igényel az elérendő célk egyértelműbb meghatárzása, valamint a nemzeti jgba átültetett uniós jgszabályi rendelkezések tiszteletben tartásának szigrú ellenőrzése által 3. Az energiahatéknysági plitika előmzdítása céljából az EU több kiadási prgrammal 4 rendelkezik. A főbb támgatási frrásk a khéziós alapk (az Európai Reginális Fejlesztési Alap [ERFA] és a Khéziós Alap [KA]). A s prgramzási időszakban az ERFA és a KA 306 millió EUR összegben támgattt prjekteket az energiahatéknyság terén 5. A as prgramzási időszak srán az energiahatéknyságra elkülöníteni tervezett összeg a 2008-as 4192 millió euróról 2012 któberéig 5078 millió euróra nőtt. A as prgramzási időszakban a Bizttság több mint 17 milliárd EUR elkülönítését javaslta Az Európai Tanács március 8 9-i ülésének elnökségi következtetései, 7224/1/07 REV 1. sz. dkumentum. SEC(2011)0277, március 8. COM(2010)0693, nvember 10. A hetedik kutatási keretprgram, az Intelligens energia Európa prgram, valamint az energiahatéknyságra irányuló finanszírzási eszköz. Ex-pst Evaluatin f Chesin Plicy Prgrammes C-financed by the ERDF (Objectives 1 and 2) Wrk Package 5B: Envirnment and Climate Change [A közötti khéziós plitikáhz kapcslódó, az ERFA által finanszírztt prgramk utólags értékelése (1. és 2. célkitűzés) 5B. munkacsmag: Környezetvédelem és éghajlatváltzás]. A Bizttság javaslata szerint a fejlettebb és átmeneti régiók esetében az ERFA-erőfrrásk legalább 80%- át az energiahatéknyságra és megújuló energiafrráskra, kutatásra, innvációra és a kkv-k PE v /6 DT\ dc

3 Az ellenőrzés hatóköre és módszere Az ellenőrzés fő kérdése az vlt, hgy a khéziós plitika energiahatéknysági beruházásai költséghatéknyak vltak-e. Ennek megállapításáhz a Számvevőszék a következőket vizsgálta: lyan feltételeket szabtak-e a prgramzás és finanszírzás terén, amelyek lehetővé teszik a költséghatékny energiahatéknysági beruházásk végrehajtását; költséghatéknyak vltak-e a társfinanszírztt középület-felújítási prjektek. A különjelentésben bemutattt ellenőrzési eredmények négy, a Khéziós Alapból vagy az Európai Reginális Fejlesztési Alapból a Cseh Köztársaságban, Olaszrszágban és Litvániában finanszírztt peratív prgram vizsgálatán alapulnak. Az ellenőrzött peratív prgramk közül hárm a as prgramzási időszakból, egy pedig a s prgramzási időszakból származik végéig ezek az rszágk a vnatkzó peratív prgramjaikban 1199,3 millió eurót különítettek el energiahatéknysági prjektek céljára, vagyis azn prjektek teljes összegének 33%-át, amelyeket a as prgramzási időszakban az energiahatéknyságra elkülönített khéziós frrásk keretében ebben az időszakban kiválasztttak. A középület-felújítási prjektek költséghatéknyságának vizsgálatáhz a Számvevőszék ellenőrzése 24 befejezett beruházási prjektre terjedt ki. A prjektek ellenőrzése magában fglalta a prjektjavaslatk áttekintését, valamint a prjektek utputjainak és eredményeinek költséghatéknysági vizsgálatát. Az ellenőrzés megállapításai és ajánlásai A Számvevőszék megállapíttta, hgy nem támasztttak lyan feltételeket a prgramzás és finanszírzás terén, amelyek lehetővé tennék a költséghatékny energiahatéknysági beruházásk végrehajtását, mivel: az ellenőrzött peratív prgramkat nem előzte meg megfelelő igényfelmérés, és a tagállami hatóságk nem gndskdtak arról, hgy a prgramkat integrálják a nemzeti energiahatéknysági cselekvési tervekbe; az igénybe vett frrásk és az elért eredmények közötti legkedvezőbb egyensúly nem játsztt meghatárzó szerepet; az energiahatéknysági intézkedésekhez tartzó teljesítménymutatók nem vltak megfelelőek a prgramk nymn követéséhez; tvábbá az ellenőrzött, középületekre vnatkzó energiahatéknysági prjektek nem vltak költséghatéknyak. versenyképességére kell összpntsítani, és ennek legalább 20%-át energiahatéknyságra és megújuló energiafrráskra kell frdítani; a kevésbé fejlett régiókban az ERFA-erőfrrásk legalább 50%-át kell erre a hárm területre frdítani, s ebből legalább 6%-t energiahatéknyságra és megújuló energiafrráskra kell frdítani. (Frrás: COM(2011)0614, , 4..). DT\ dc 3/6 PE v01-00

4 A Számvevőszék ezért a következőket javaslta: megfelelő igényfelmérés elvégzése prgramszinten; rendszeres nymn követés és összehasnlítható teljesítménymutatók használata; tvábbá átlátható prjekt-kiválasztási kritériumk és az egységnyi energiamegtakarítás költségére vnatkzó előírásk alkalmazása. A Bizttság válaszai Az átfgó energiahatéknysági plitika csak a as időszakra szóló prgramk kidlgzását, megtárgyalását és jóváhagyását követően alakult ki teljes mértékben; ezenfelül a nemzeti energiahatéknysági terveket csak 2007 júniusára kellett elkészíteni. A khéziós plitika által finanszírztt valamennyi peratív prgramnak meg kell felelnie a szakplitika azn célkitűzéseinek, amelyek szerint a régiók fejlettségi szintje közötti egyenlőtlenségek csökkentése és a legkedvezőtlenebb helyzetű régiók fejlődésének előmzdítása által meg kell erősíteni a gazdasági, társadalmi és területi khéziót és elő kell mzdítani az átfgó harmnikus fejlődést. Az energiahatéknyság egyike a khéziós plitikára vnatkzó prgramk száms célkitűzésének. A középületekkel kapcslats beruházásk esetében fnts az integrált megközelítés alkalmazása és az, hgy az energiahatéknysági fejlesztéseket ne önmagukban hajtsák végre, hanem az adtt épület általáns javulásáhz vezető átfgó felújítás részének tekintsék azkat. A középületek energiahatéknyságába való beruházásk esetében skszr kerül sr a költségptimalizált szinteket meghaladó kmplett felújításra. Az ERFA-rendelet tervezetében a Bizttság a as prgramzási időszakra valamennyi tagállam számára hárm közös energiahatéknysági mutatót javaslt: a) a jbb energiafgyasztási sztályba srlt háztartásk száma; b) a középületek elsődleges energiafgyasztásának csökkenése; valamint az intelligens hálózatkhz kapcslódó tvábbi energiafelhasználók száma. Az új energiahatéknysági irányelv 1 előírja a tagállamk számára, hgy mzdítsák elő a magas színvnalú és költséghatékny energetikai auditkat és energiagazdálkdási rendszereket; az irányelv ezenfelül arra kötelezi a tagállamkat, hgy alakítsanak ki hsszú távú felújítási stratégiákat a teljes épületállmányra. Az előadó ajánlásai a Bizttság évi mentesítéséről szóló jelentésbe történő lehetséges felvétel céljából Az Európai Parlament, 1 Az Európai Parlament és a Tanács któber 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatáknyságról (HL L 315., , 1..). PE v /6 DT\ dc

5 hangsúlyzza az energiahatéknyság fntsságát, tekintettel a fsszilis tüzelőanyagk szűkösségére és a szén-dixid-kibcsátás által kztt környezeti kárkra; ezért teljes mértékben támgatja, hgy az energiahatéknyság az Európa 2020 stratégia része; a teljesítményértékelés egy közelmúltbeli példájaként üdvözli az Európai Számvevőszék 21/2012. számú, az energiahatéknyságt célzó khéziós beruházásk költséghatéknyságáról szóló különjelentését; megjegyzi, hgy az ellenőrzést a Cseh Köztársaságban, Olaszrszágban és Litvániában flytatták le, mivel ezek az rszágk kapták a Khéziós Alapból és az Európai Reginális Fejlesztési Alapból a as prgramzási időszak srán a legnagybb hzzájárulást az energiahatéknysági intézkedésekhez, és ezek a tagállamk frdíttták 2009-ig a legtöbb frrást ilyen jellegű prjektekre; az ellenőrzés négy peratív prgram és egy 24 középületre vnatkzó energiahatéknysági beruházási prjektből álló minta vizsgálatára terjedt ki; elismeri, hgy a prgramk a közötti időszakban az energiahatéknyságra előirányztt frrásk mintegy 28%-át tették ki, ugyanakkr az ellenőrzött prjektek ezen összeg nagyn kis részét képviselik; hangsúlyzza a gazdaságsság, hatéknyság és eredményesség elvét, amelyeket a költségvetési rendelet is tartalmaz; egyetért a Számvevőszékkel abban, hgy a költséghatéknysági megfntlásknak meghatárzó szerepet kellene játszaniuk a közkiadáskkal kapcslats döntésekben a megszttt irányítással összefüggésben; egyetért azzal, hgy a beruházásknak megfelelő igényfelmérésen kell alapulniuk; a nemzeti és a nemzeti szint alatti energiahatéknysági terveknek is tükrözniük kell az európai szintű priritáskat; támgatja azt az elképzelést, hgy az uniós pénzügyi támgatás végrehajtásának teljesítménymutatókn kell alapulnia, amelyeket rendszeresen ellenőrizni kell; a teljesítménymutatók révén biznys mértékben összehasnlíthatóak egymással a tagállamk; nagyra értékeli a Számvevőszék kérését, miszerint szeretné, ha megállapítanák az egységnyi energiamegtakarításra eső általáns befektetési költségeket; ugyanakkr tudmásul veszi a Bizttság azn aggdalmát, hgy a felszerelés árainak különbsége és a már elért megtakarításk különböző szintjei miatt jelentős különbségek mutatkznak a tagállamk között a költségek terén; szükségesnek tartja ezen elképzelés tvábbi vizsgálatát; véleménye szerint a rendkívül hsszú megtérülési időszakk, amelyek egyes esetekben 288 és 444 év között alakulnak, nem elfgadhatók, és nincsenek összhangban a gazdaságsság, hatéknyság és az eredményesség elvével; tudmásul veszi a Bizttság azn álláspntját, amely szerint a középületekkel kapcslats energiahatéknysági beruházásk esetében fnts az integrált megközelítés alkalmazása és az, hgy az energiahatéknysági fejlesztéseket ne önmagukban hajtsák végre, hanem azkat az adtt épület általáns javulásáhz vezető átfgó felújítás részének tekintsék; hangsúlyzza, hgy az átfgó energiahatéknysági plitika csak a as időszakra szóló prgramk kidlgzását, megtárgyalását és jóváhagyását követően alakult ki teljes mértékben; DT\ dc 5/6 PE v01-00

6 támgatja a Bizttság azn javaslatait, hgy a közötti következő prgramzási időszakban energiával és éghajlatváltzással kapcslats beruházási priritáskra vnatkzó közös kimeneti mutatókat vegyenek fel a keretbe és az ágazati rendeletekbe 1 ; véleménye szerint ezek az intézkedések a khéziós plitika integrált megközelítésével összefüggésben erősítik majd a költséghatéknyság elvét; hangsúlyzza, hgy a Parlament nagy jelentőséget tulajdnít a szóban frgó kérdésre, amit A as időszakra vnatkzó új európai energiastratégia felé című (2010. nvember 25.) 2 és az energiahatéknysági cselekvési terv felülvizsgálatáról (2010. december 15.) 3 szóló állásfglalásai is alátámasztanak; hangsúlyzza az energiahatéknyságról szóló, közelmúltban elfgadtt irányelv 4 fntsságát, amelynek rendelkezései június 5-én lépnek hatályba; támgatja az energetikai auditkkal kapcslats elképzelést, mivel azk megfelelő eszközök az energiamegtakarítás megvalósításáhz, különösen az épületek és az ipar terén; megjegyzi, hgy a közszférában nem kötelezőek az energetikai auditk, és azkat csak néhány tagállam vezette be; felhívja a Bizttságt, hgy terjesszen elő javaslatt a közszférabeli energetikai auditk kötelező elvégzéséről mint a prjektek uniós költségvetésből való társfinanszírzásának előfeltételéről; hangsúlyzza, hgy az energetikai ellenőröknek alkalmazniuk kell a költséghatéknyság elvét, amikr energiamegtakarítást célzó ajánláskat tesznek; sürgeti a tagállamkat, hgy biztsítsák a prjektkiválasztási kritériumk átláthatóságát és hzzák azkat összhangba az energiahatéknysági követelményekkel; hangsúlyzza a prjektkiválasztási kritériumk átláthatóságának és a prjektek költséghatéknyságának biztsításával flytattt közbeszerzés különösen az elektrnikus közbeszerzés fntsságát COM(2013)0246. HL C 99E., április 3. HL C 169E., június 15. HL L 315., nvember 14., 1.. PE v /6 DT\ dc