A Szociális Műhely ajánlásai

Átírás

1 A Szciális Műhely ajánlásai - a közösségi társadalm megteremtésének elősegítésével kapcslatban A műhelymunka résztvevői szciális munkás, szciálpedagógus és pedagógus (andragógus) képzések ktatói és hallgatói, illetve a szciális munka gyakrlatában dlgzó szakemberek vltak. A Szciális Műhely arra az alapkérdésre kívánt válaszlni és ajánláskat kidlgzni, hgy Mit tehet a szciális ágazat ktatói gárdája, ezen belül a közösségi munkát ktatók, a társadalmi részvétel fkzása érdekében? A Műhely az ktatókat mint szakmai véleményvezéreket szólíttta meg abból a feltételezésből kiindulva, hgy ők a társadalmi részvétel fkzását nem csupán ktatási, hanem szakmaplitikai, szakmaközi, és társadalmplitikai feladatként is értelmezik. Így tehát feltételezhető, hgy álláspntjuk a saját tevékenységi körüknél jóval szélesebb vélemény-mezőt fed le. Ajánlásaink a SZÖVETSÉG A TÁRSDALMI RÉSZVÉTEL FOKOZÁSÁÉRT EGYESÜLET céljainak és szakmaplitikai irányelveinek figyelembe vételével készült el. 1. Individuumra építő társadalm versus közösségi alapú társadalm A szciális ágazat képzéseiben (pl. szciális munka, szciálpedagógia, pedagógia, andragógia, stb.) ktatásában dmináns az egyén individuális megközelítésének igénye és gyakrlata, s csupán elenyésző mértékű szerephez jut a közjóért flytattt, lkális társadalmi csprtkban zajló közösségi cselekvés szrgalmazása. A jelenlegi terepek (és az itt dlgzó tereptanárk) inkább közvetítik az egyéni esetkezelés módszereit és felfgását, valamint az ellátórendszer jellegéből adódó elnymó technikákat, mintsem a közösségi szciális munka srán szükségszerű emancipációs törekvéseket. A Műhely ezért javaslja, hgy a szciális ágazat képzéseiben kapjn nagybb teret az egyéni mellett a köz érdekének hangsúlyzása (a közösség tagjainak rendszeres kmmunikációján, részvételén és az ezek nymán kialakuló szlidaritásn keresztül megnyilvánuló részvételi demkrácia).

2 Tisztázni kell a közösségi munkáhz kapcslódó alapfgalmainkat, pl.: Mit értünk ma közösségi munka alatt? (Pl. beletartzik-e a virtuális közösségekkel végzett munka?) A Műhely álláspntja szerint: igen. Ki a megrendelője a közösségi munkának? A Műhely álláspntja szerint: az európai demkrácia! A magyar társadalmat a megkésett társadalmfejlődés feudális visznyaiból át kellene krmányzni egy demkratikus, a társadalmat cselekvően alakító államplgári magatartásra. Lehet-e Magyarrszágn közösségi munkát végezni helyi önkrmányzati státuszban vagy csak civil szervezeti frmában? A Műhely álláspntja szerint: lehet, de tisztább a civil helyzet. Önálló közösségi munka ktatás kell-e, vagy az egész egyetemi ktatásnak kellene aktív, cselekvő, környezetét alakító államplgárkat nevelnie? A Műhely álláspntja szerint ez utóbbi irányba kellene elmzdítani a felsőktatást. Empwermentre lenne szükség, képessé tenni a diákkat arra, hgy kritikusan, alktóan, szlidárisan vegyenek részt a társadalmban. 2. A közösségi alapú társadalm ktatásának új tartalmai A Műhely javaslja a jelenleg általáns képzési gyakrlat új ktatási tartalmakkal történő kiegészítését. (Például: a tanult tehetetlenségről / a hatalmi manipulációról / a hatalmnélküliségről / lbbizási technikákról / a kizsákmánylásról / a kulturális imperializmusról / az erőszakról / a középsztályi fehér férfi gndlkdásmódjáról / a társadalmi elszigetelődési mechanizmuskról / a hatalmmal felruházásról / a fenyegetett identitással megküzdésről / a behódlásról / stb. Mindez a közösségi munka ktatási sztenderdjeinek újragndlását is jelenti, melynek elindítását a Szciális Műhely kezdeményezi. Ezáltal válhat lehetségessé a Közösségek általi fejlesztés : így képezhetők a helyi súlyk ellenében ellensúlyk; így keletkezhet érték és nrmaképző flyamatk skasága; így váltzhat a közösségi jgszabályi környezet; így fejleszthetőek a helyi emberi erőfrrásk (képessé tétellel); így vnhatóak be a legkülönfélébb anyagi erőfrrásk és segítő szakmai kapacitásk.

3 A Műhely javaslja tvábbá: a felsőktatási intézmények társadalmi kapcslatainak és a közjóért érzett felelősségének újradefiniálását. (Milyen szükségletekre válaszl a képzés, ha egyáltalán válaszl, és hasznsul-e valahgy a képzésben szerzett tudás?); azn szükségletek és hiányk megfgalmazását, amelyekre választ ad a közösségi munka; a BA szintű ktatási tartalmak végiggndlását, tvábbá a felsőfkú szakképzés (FSZ) a közösségi civil szervező ; master képzés (MA) a közösségi civil tanulmányk ; szakirányú tvábbképzési szak a civil tanulmányk egymásra építését; a tananyag knszenzussal történő fejlesztését, melynek a képzőkkel együttműködő generátra lehet a Szövetség a Közösségi Résztvétel Fejlesztéséért; a meggyőzőbb, hitelesebb ktatás érdekében az ktatóknak kötelező saját élményű közösségi munka tapasztalat előírását; a diákknak több közösségi munka terep biztsítását (az eseti munka gyakrlat mellett legyen közösségi munka gyakrlat is); a Közösségi munka adatbázisá -nak létrehzását: prgramk, prjektek, módszerek, jó gyakrlatk, stb. (A közösségi adattár kibővítésével lenne erre például lehetőség.) a szakmai elvárás-rendszerre vnatkzó MAB ajánlásk (= Magyar Akkreditációs Bizttság) megfgalmazását: a vezető ktatók besrlásának megváltztatását, valamennyi (!) magas óraszámú, gyakrlatrientált képzésnél (ahl a gyakrlat aránya eléri a 40 %-t a képzés időtartamán belül) váljn külön (vagy legalábbis nevesüljön) a gyakrlati képzési nrmatíva (úgy, ahgyan az kezdetekben vlt!) mely lehetővé tenné, hgy a gyakrlatkra szánt összeg valóban célhz érjen; ugyanebben a körben legyen mérlegelés tárgya a gyakrlati szakemberek intenzívebb bevnása a képzés flyamatába, és státusuk elismerése; legyen elfgadtt a praxisból érkezők mestertanári minősítése (a vezető ktatók közé), képzésenként max. egy vezetőtanár helyett egy mestertanár legyen beszámítható; a jelenlegi (vársi) terepmunkákat fel kell váltani az aktív érdekérvényesítő szervezetekben teljesíthető aktív hallgatói részvétellel (például a vársi

4 érdekvédelmi knfliktuskban aktív, önszerveződő civil szervezeteknél, amelyek a helyi közösség vagy az érdekérvényesítést gyakrlni nem képes csprtk érdekében működnek, akcióznak (pl. a fővársban: Critical Mass, 4K, Házfglaló csprtk, várs- és környezetvédő csprtk) ugyanakkr lehetőségek kell teremteni más jellegű vidéki prblémák és terepgyakrlatk számára is; fnts lenne a közösségi munkában számlni a virtuális közösségekkel, és az ktatásban átgndlni, hgy a web2-es eszközök hgyan alkalmazhatók a közösségi munka ktatásában; rszágs knferenciát kell szentelni e kérdéskör tvábbgndlásának. 3. A részvétel alapú közösségi döntéshzatal A közösségi döntéshzatali flyamatkban tapasztalható egyéni részvétel magas aránya az egészséges, jól működő közösségek egyik legjbb indikátra. Ahhz, hgy a helyi társadalmban az egyének mind saját mind pedig közösségi életüket kiteljesíthessék, az egyéni és közösségi szintű önirányítás erősítésére, a társadalmi tlerancia és szlidaritás fkzására, a szegénységben és kirekesztettségben élők bevnására, a társadalmhz tartzás elősegítésére van szükség. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők bevnására a Műhely javaslja a közösségi munka új módszereinek alkalmazását (Pl. Tapasztalati szakértők és srstárssegítők képzését és pzitív képességeiknek a döntéshzók felé demnstrálását), a negatív szteretípiák csökkentése céljából. 4. A Budapesti Nyilatkzat tvábbépítése és disszeminációja A Budapesti Nyilatkzat eminensen bemutatja, hgy a közösségfejlesztés ly módn erősíti meg a civil társadalmat, hgy a közösségi cselekvést és a közösségi perspektívákat helyezi előtérbe a társadalmi-, gazdasági- és környezetvédelmi irányelvek kialakítása srán. A közösségfejlesztés a közösségi csprtkn, szervezeteken és hálózatkn keresztül fejleszti az emberek képességét arra, hgy aktív tagjai legyenek a társadalmnak, valamint felkészíti az intézményeket és az állami-, magán- és nem krmányzati szervezeteket arra, hgy párbeszédet alakítsanak ki a lakssággal, az őket érintő váltzásk közös meghatárzásában és végrehajtásában. A közösségfejlesztés

5 kulcsfntsságú támgatója az aktív és demkratikus társadalmi részvételnek, támgatja a hátránys helyzetű és kiszlgáltattt helyzetben lévő közösségek autnóm véleménynyilvánítását. Olyan értékrend és alapelvek mentén határzza meg önmagát, mint az emberi jgk, a társadalmi bevnás, az egyenlőség és a skszínűség elfgadása. Megfgalmazza, hgy a társadalmi részvétel legyen a helyi döntési flyamatknak is integrált része, nélküle ne szülessen döntés! S ne csak a krpratív rendszerek hzzanak döntéseket! A közösségi döntéshzatali flyamat szereplő-triója: a helyi plgár a témában érintett szakértő és a helyi plitikus. E célk eléréséhez módszerként a képessé tételt és a kötelezést (jgi ldal) javaslja a Szciális Műhely. Szülessen a részvételre vnatkzó jgszabály, amelyet minden ágazatban/szinten érvényesíteni kell!