Budapest F város XX. kerület Pesterzsébet Önkormányzata Polgármesteri Hivatala. Partnerek intézményesített bevonása a döntéshozatalba

Átírás

1 Budapest F várs XX. kerület Pesterzsébet Önkrmányzata Plgármesteri Hivatala Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba Budapest, július 31. IFUA Hrváth & Partners Kft. H-1119 Budapest Fehérvári út 79. Telefn: +36 (1) Fax: +36 (1) cmpany@ifua.hu A HORVÁTH & PARTNERS csprt tagja THE PERFORMANCE ARCHITECTS Atlanta Barcelna Berlin Bucharest Budapest Düsseldrf Munich Stuttgart Vienna Zurich

2 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 2/15 Tartalm 1. BEVEZETÉS 3 2. HELYZETELEMZÉS Az önkrmányzat partnerei Civil szervezetek Helyi egyházi szervezetek Helyi vállalkzásk Helyi laksság Más önkrmányzatk, térségi társulásk Rendvédelmi szervezetek Közszlgáltatók Az önkrmányzat döntéshzatali flyamatai Az önkrmányzat jelenlegi gyakrlata a partnerek döntéshzatalba való bevnására FEJLESZTÉSI JAVASLATOK 14

3 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 3/15 1. Bevezetés Minden önkrmányzat kmplex, összetett környezetben m ködik. Döntéseikkel egyszerre nagyn skak életét képesek beflyáslni. Ráadásul nem ritka az az eset, amikr egy-egy döntés kapcsán az érintetteknek ellentétes érdekeik vannak. Ekkr kiemelten, de más esetekben is, nagyn fnts, hgy a lehet legkörültekint bben szülessen meg egy-egy döntés, minden érdekelt képviselhesse álláspntját. A demkrácia alapvetése az érintettek bevnása a döntéshzatalba: annak a lehet ségnek a megteremtése, hgy az emberek jelentkezzenek egyéni államplgárként, civil szervezeti tagként vagy vállalkzóként beflyáslhassák az ket érint döntéseket. A partnerek bevnása a döntéshzatal flyamatába tehát segíti a döntések hatásainak el zetes felmérését, javítja a döntések kidlgzttságát és megalapzttságát, valamint nem utlsó srban az érintettek általi elfgadttságát. Az önkrmányzatknál gyakran jelentkez prbléma, hgy bár rendszeresen tájékztatják partnereiket az egyes döntésekkel kapcslatban, a partnerek bevnása a döntések meghzatala el tt nem kell en kidlgztt, skkal inkább ad-hc módn történik. Ahhz, hgy a partnerek bevnása kell en hatékny és eredményes legyen tehát az érintett partnereket a megfelel döntések el készítésébe és a szükséges id pillanatban vnjuk be tisztázni kell, hgy milyen együttm ködést kíván az önkrmányzat megvalósítani partnereivel. Ellenkez esetben el frdulhat, hgy egy-egy döntés megszületése a sk érdek és vélemény összeütközése miatt lyan (egyeztetési, adminisztrációs, stb.) terhet ró az önkrmányzatra, ami adtt esetben már a m ködését is veszélyezteti. Természetesen ez nem az egy-egy döntési flyamatba bevnandó partnerek számának krlátzását, skkal inkább azk ésszer csprtsítását és kiválasztását jelenti. A partnerekkel való együttm ködés több szinten valósulhat meg, és el frdulhat, hgy egyes partnerek más-más téma esetén egyszerre több szinten is kapcslódnak az önkrmányzathz. Alapvet en a partnerség négy szintjét különböztetjük meg, mely szintekre srlható partnerek eltér mélység együttm ködést vnnak maguk után: stratégiai partnerség: bevnás a döntés el készítésébe és a döntési flyamatba (véleményezés és javaslattétel), állandó együttm köd partnerek: bevnás a döntés el készítésébe és a döntési flyamatba (véleményezés és javaslattétel), ad-hc együttm ködésre nyittt partnerek: együttm ködés az el készít fázist követ en, a döntés meghzatala el tt (véleményezés), nincs valódi együttm ködés: tájékztatás a meghztt döntésr l. Munkánk célja, hgy az Önkrmányzat partnereinek és jelenlegi döntéshzatali mechanizmusainak ismeretében fejlesztési javaslatkat tegyünk a partnerek jelenlegi bevnása gyakrlatának javítására, pntsítására.

4 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 4/15 2. Helyzetelemzés Munkánk els lépéseként áttekintettük az Önkrmányzat partnereinek döntéshzatalba történ bevnásának jelenlegi gyakrlatát. Ennek keretében vizsgáltuk az Önkrmányzat partnereit, döntéshzatali flyamatait, valamint jelenlegi gyakrlatát a partnerek döntéshzatalba történ bevnására. E hárm elem vizsgálatának eredményeit az alábbiakban részletesen bemutatjuk, majd ezt követ en javaslatt fgalmazunk meg a jelenlegi gyakrlat tvábbfejlesztésére Az önkrmányzat partnerei Egy önkrmányzatnak nagyn sk érintettje van. Ide srlunk minden lyan személyt, csprtt és szervezet, aki/amely lényeges, tartós és kölcsönös kapcslatban áll az önkrmányzattal. Fnts meghatárznunk, hgy mely csprtkat, szervezeteket, intézményeket tekinti együttm köd partnerének az önkrmányzat, és melyek azk az érintettek, akikkel ugyan kapcslatban áll, de velük kmlyabb együttm ködésre nincs lehet sége vagy igénye. A következ ábra egy önkrmányzat lehetséges partnereinek f bb csprtjait mutatja be. Egy önkrmányzat lehetséges partnerei Helyi laksság Más önkrmányzatk, társulásk* Helyi vállalkzásk Önkrmányzat Civil és egyházi szervezetek Közszlgáltatók Rendvédelmi szervezetek * F vársi kerületek esetében ide srljuk a F vársi Önkrmányzatt is, mint az önkrmányzat partnerét.

5 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 5/ Civil szervezetek A civil szervezetek nagyn fnts partnerei lehetnek az önkrmányzatnak egy-egy knkrét szakterületen. A civil szervezetekkel való együttm ködés skrét lehet, ennek kiemelt területeit az alábbiakban röviden ismertetjük. Döntés-el készít tevékenység Szaktudásuk és helyismeretük sk esetben jelent s hzzáadtt értékkel bír az önkrmányzat helyes döntéseinek meghzásáhz. Hangsúlyzandó ugyanakkr, hgy a civil szervezeteket nem lehet egy egységes csprtnak tekinteni, jelent s eltérések tapasztalhatók közöttük szakterület, felkészültség, tagszám és aktivitás tekintetében. A szervezetek véleménye ebb l adódóan nem azns súllyal kerül beépítésre a döntést megel z el készítés fázisában. Amennyiben valamely szervezetettel együttm ködési megállapdása van az önkrmányzatnak (legyen az ellátási szerz dés valamely önkrmányzati feladat elvégzésére, vagy megbízási szerz dés egy önként vállalat feladat teljesítésére), akkr az adtt szervezet véleménye és javaslatai az érintett témában dönt súlyt kell, hgy képviseljenek, hiszen ennek a szervezetnek van a legnagybb szaktudása, rálátása a vnatkzó területre. Laksság tájékztatása Szintén jelent s a civilek szerepe a meghztt döntések, várható váltzásk laksság felé való kmmunikációjában, az érintett célcsprt tájékztatásában. Feladatellátás A döntéshzatalhz kapcslódóan már érintettük a civil szervezetekkel való kapcslat másik jelent s vetületét: a feladatellátásban való együttm ködést. A civil szektr a szlgáltatásk területén alternatívát kínál a piaci és az állami szektrral szemben. Az egyes szaktörvények (közktatási, kulturális, gyermekvédelmi, sprt, stb.) lehet vé tették, s t ösztönözték a civil szervezetek bekapcslódását a feladatk ellátásba. A közfeladat ellátás civil szervezetek útján történ megvalósulását er síti, hgy néhány jelent s, az önkrmányzatk feladatait meghatárzó törvény (szciális igazgatásról szóló törvény, gyermekvédelmi törvény) kifejezetten ajánlja a szervez dést és feladatellátást. Önkrmányzati támgatás A helyi civil szervezeteknek az önkrmányzat a legbiztsabb támgatója, a szféra bevételei túlnymó részt az önkrmányzatktól származnak. Az önkrmányzatk leggyakribb támgatási frmái: költségvetési támgatás, pályázati alapk, ingyenes vagy kedvezményes ingatlan bérbeadás, természetbeni támgatásk, helyi lapban és önkrmányzati hnlapn való megjelenés. A XX. kerületben igen gazdag a civil élet, az önkrmányzatnak jelenleg 98 szervezettel van kapcslata. Az önkrmányzat és a civil szervezetek közötti kapcslat közel 50 esetben szrs és rendszeres (az önkrmányzat helyet biztsít a szervezetek számára, a civilek meghívják az önkrmányzatt a prgramjaikra, tevékenységükr l beszámlót küldenek), míg a szervezetek másik fele csak bejelentkezett az önkrmányzatnál. A civil szervezetek közül az önkrmányzat 4 szervezettel kötött együttm ködési megállapdás, melyek a szciális ellátás és a gyermekvédelem területén tevékenykednek. Az önkrmányzatnak nincs lyan íráss civil stratégiája, mely meghatárzná az önkrmányzat civil szervezetekkel való kapcslatát. Bár az önkrmányzat nagy hangsúlyt fektet a civilekkel történ kapcslatk áplására, a kapcslatk célja, tartalma és frmája nem végiggndlt, hanem pusztán a krábbi években kialakult szkáskn alapszik. (A civil stratégia kialakításának igénye felmerült már a civil vezet k részvételével évente 3-5 alkalmmal

6 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 6/15 tarttt Civil Fórumn, de a jól m köd gyakrlat miatt egyel re még nem frdíttt senki id t és kapacitást egy el terjesztés elkészítésére.) A kerület jelenlegi gyakrlatában a civil szervezetek döntéshzatali flyamatkba történ bevnása biztsíttt: az önkrmányzat minden bizttságában van egy-egy civil képvisel tanácskzási jggal, akik ezáltal véleményt frmálhatnak az ket érint kérdésekben a döntéshzatal minden szakaszában (a döntés-el készítésben, a döntésben, és a tájékztatásban is). Ám míg bizttsági tagsággal a döntéshzatalban való részvétel elvileg biztsíttt, a gyakrlatban a Képvisel testület elé kerül ügyekr l a pusztán bizttsági döntést igényl ügyekkel ellentétben, amely srán az el terjesztéseket írásban eljuttatják a bizttsági tagkhz nem jutnak el el zetesen infrmációk a civil tagkhz, így azk csak a helyszínen frmálhatnak véleményt. A bizttságk civil tagjai a Civil Fórum el tt beszámlnak munkájukról. A civil tagk a lelkesedés apadása, vagy egyéb kk miatt általánsságban két évente váltznak a bizttságkban Helyi egyházi szervezetek A különféle egyházi szervezetek jelent s szerepet tölthetnek be egy-egy közösség életében. Els srban a szciális ellátás, ktatás, kultúra területén, de meghatárzó szerepük lehet a laksság tájékztatásában és szemléletfrmálásában is. Közösségteremt erejükkel képesek lehetnek a helyi laksk életmin ségét, életkörülményeit és elégedettségét növelni. Karitász munkájuknak köszönhet en pedig eljuthatnak lyan rászrultakhz is, akik kiesnek az önkrmányzat látószögéb l. Ezért amennyiben az egyházi szervezetek nyitttak az ilyen jelleg együttm ködésekre, mindenképpen fnts a bevnásuk az általuk elláttt feladatkhz kapcslódó témák mentén a vnatkzó döntések el készítésébe. A XX. kerület önkrmányzata aktív és többrét kapcslatt ápl a kerületi egyházi szervezetekkel, mely kiterjed azk támgatására (évente 4-5 millió frinttal), a feladatellátásban történ együttm ködésre, valamint a flyamats, aktív párbeszédre. Jelenleg kilenc egyház, illetve hitközség némelyik több telephellyel van jelen a XX. kerületben: Magyar Katlikus Egyház, Magyar Refrmátus Egyház, Magyar Evangélikus Egyház, Magyar Baptista Egyházak, Magyar Unitárius Egyház, Hetednapi Adventista Egyház, Keresztény Advent Közösség, Keresztény Advent Közösség, Magyar Zsidó Egyház. Az önkrmányzat költségvetésének elfgadását követ en évente egyszer a Plgármester minden felekezet képvisel jével egy hivatals ebéd keretében is leül, melyen az önkrmányzat és az egyházak kölcsönösen tájékztatják egymást az éves terveikr l. A fehér asztals ebéd srán aznban infrmális infrmációk, prblémák is el kerülnek.

7 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 7/ Helyi vállalkzásk Egy önkrmányzat területén nagyn sk kisebb-nagybb vállalat, vállalkzás m ködhet, munkahelyeket teremtve ezzel a laksság számára és bevételt az önkrmányzatnak (iparzési adó frmájában). A vállalatk aznban biznys esetekt l eltekintve meglehet sen mbilnak tekinthet k. Ha nem kedvez ek a feltételek számukra, elköltözhetnek, így jelent s adóbevételt l, munkahely- és szlgáltatási lehet ségt l eshet el az önkrmányzat. E veszélyt növeli a f vársi kerületek egymáshz visznyíttt közelsége: az egyik kerületb l a másikba való költözés itt jóval egyszer bben megldható, mint vidéken, nagybb távlságk és fejlettségben, infrastruktúrában tapasztalt jelent sebb eltérések esetén. Infrastruktúrafejlesztés; Közlekedésfejlesztés, beleértve a közösségi közlekedést; Oktatásfejlesztés; Közigazgatási eljárásk fejlesztése; Helyi vállalkzói érdekek képviselete. Célszer ezért jó kapcslatt áplni a helyi f leg nagybb vállalatkkal, és az ket érint döntések meghzatalába bevnni ket. A vállalkzásk esetében az önkrmányzat lyan indirekt együttm ködést tud biztsítani, amely a vállalkzásk m ködési környezetét javítja, a letelepedésüket el teremti. Ilyen területek Egészen más a helyzet az önkrmányzat alapíttta gazdasági társaságkkal. Az esetükben nincs szó az elköltözés veszélyér l, aznban általában nem is nagyméret cégekr l van szó. Mégis fnts a mindenkri bevnásuk a döntéshzatalba, hiszen, az együttm ködési szerz déssel rendelkez civil szervezetekhez hasnlóan, ezen cégeknek is egyedülálló az adtt terület és téma ismerete. A XX. kerületben 1999 és 2005 között mintegy 14,32%-kal n tt a m köd vállalkzásk száma, mely így 2005-ben 5278 vlt 1. Ez a növekedés az ugyanezen id szakban mért f vársi átlagnál (19,48%) alacsnyabb vlt. A f várs átlagértékét tekintve területaránysan 252-vel több, népességaránysan visznt 1554-gyel kevesebb vállalkzás m ködött Pesterzsébeten. A kerületi vállalkzásk száma a f vársban m köd összes vállalkzás kevesebb mint 3%-át tette ki, mely szám a többi kerülethez visznyítva alacsny vállalkzási aktivitást mutat. Az alacsny vállalkzói aktivitás egyik ka, hgy kevés a krszer vállalkzásk betelepítésére alkalmas terület a kerületben. A kerületben klasszikus ipartelep, ipari park nincs, a régi gyártelepek helyén lakóparkk épülnek. A Srksári út mentén kis létszámmal m ködnek még kisebb telepek, de a kisebb ipari üzemek, vállalkzásk többsége szétszórtan, hagymánys ingatlanban m ködik. A kerület cégeinek helyet adó irdaházak száma is alacsny. M köd vállalkzásk száma , db XX. kerület Budapest Frrás: Integrált Vársfejlesztési Stratégia 2 Frrás: Integrált Vársfejlesztési Stratégia

8 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 8/15 Az önkrmányzatnak a civil szervezetekkel ellentétben a helyi vállalkzáskkal jellemz - en csak érint leges, eseti kapcslata van, a plgármester a nagybb beruházásk és fejlesztések esetén veszi fel a kapcslatt legtöbbször hivatalsan, de kevésbé frmálisan az érintett vállalkzáskkal. A gazdasági társaságkat vizsgálva nem feledkezhetünk meg az önkrmányzat által alapíttt gazdasági társaságkról, melyb l a legjelent sebb az Integrit XX. Kft. Tevékenységi köre szerteágazó, az önkrmányzati tulajdnú lakásk és a Kis-Duna partján lév csónakházak karbantartásán, értékesítésén vagy bérbeadásán túl a Civil Ház, a Jégcsarnk és a kerületi uszda üzemeltetése is a társaság feladataihz tartzik. E társaság tulajdnsi szerkezetéb l adódóan sajátsan szrs kapcslatban áll az önkrmányzattal. Ennek legf bb megnyilvánulása az önkrmányzati feladatk ellátása, a költségvetési támgatás, valamint az ehhez és a m ködéshez kapcslódó beszámlási kötelezettség Helyi laksság Az önkrmányzatk számára a laksság jelenti az ügyfélkört, akinek megelégedettsége a kerületi munka végs célja. Ahgy egy termel vállalat is figyelemmel kíséri a fgyasztói igények alakulását, úgy az önkrmányzatknak is hangsúlyt kell fektetniük arra, hgy a laksk hangja véleménye és elvárásai kell id ben és kell súllyal elérjen hzzájuk. Tekintettel a laksság hetergén összetételére, valamint az önkrmányzat által nap mint nap meghztt döntések magas számára, els dlegesen meg kell határzni a partnerség elvárt és szükséges szintjét a különböz témák és döntéstípusk között. Míg döntések esetében megfelel, ha csupán tájékztatást kapnak a döntésr l, máskr fnts, hgy a döntés meghzatala el tt véleményt nyilváníthassanak az érintett államplgárk. Aznban amíg a többi partner esetében meghatárzható a bevnandó partnerek pnts köre (melyik szervezetet, melyik intézményt, melyik vállalkzást kell és érdemes beflyásánál és szakértelménél fgva bevnni), addig a laksság esetében nem lehet knkrét emberekre krlátzni a megkérdezettek körét. Biznys csprtk kijelölésér l is csak akkr beszélhetünk, ha a téma ezt nagyn knkrétan körbehatárlja (például egy utca felújítása els srban az tt lakókat érinti). Tehát a laksság bevnása a döntéshzatalba jóval összetettebb feladat, mint más partnerek esetében, hiszen jóval nagybb és kmplexebb kört kell adtt esetben megszólítani, és a véleményét figyelembe venni, ráadásul a véleményeknek más célcsprtknál alkalmaztt súlyzása a laksság esetében ritkán ldható meg bjektív szempntk mentén. A fenti nehézségek ellenére szem el tt tartva a demkrácia alapelveit elengedhetetlen a laksság bevnása a döntéshzatali flyamatkba. A XX. kerület lakssága 1996 óta flyamatsan csökken január 1-én Budapest lakónépessége 1 millió 705 ezer f vlt, 0,8%-kal kevesebb, mint az el z év azns id pntjában. Ehhez képest Pesterzsébet lakssága ugyanezen id szak alatt 2,5%-kal csökkent óta visznt a kerület lakónépessége közel állandónak mndható annak ellenére, hgy a kerületben több helyen flyik lakásteremt építkezés. 3 Budapest XX. kerületi laksság számának alakulása (év/f ) XX. kerület Frrás: Integrált Vársfejlesztési Stratégia 4 Frrás: Integrált Vársfejlesztési Stratégia

9 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 9/15 Pesterzsébet lakssága nem csak csökken, hanem krösszetétele is kedvez tlen. Magas az id skrúak aránya, ami hsszabb távn a lélekszám csökkenését, a laksság elöregedését jelentheti. Emellett egyre növekszik az id sen egyedül él, a különböz testi, szellemi és szciális prblémákkal küzd emberek aránya, így n az igény az id sellátás iránt, amely a szciális segítségen túl egészségügyi, gndzási szlgáltatásk iránti igény növekedését is jelenti Más önkrmányzatk, térségi társulásk Ahgy a vállalatk is szrs kapcslatkat alakítanak ki egymás között, úgy az önkrmányzatk számára is haszns a más településekkel, önkrmányzatkkal való kapcslattartás. Biznys esetekben az önkrmányzat és önkrmányzat közötti együttm ködés kötelez jelleg és megkerülhetetlen (kistérség, megye, régió), máskr önkéntes alapú. A jgszabályi háttér értelmében az önkrmányzatnak segítenie, támgatnia kell a helyi kisebbségi önkrmányzatkat valamint a Gyermek és Ifjúsági Önkrmányzatt. Budapesti kerületi önkrmányzatk esetében szükséges az együttm ködés a F vársi Önkrmányzattal is, számára minden testületi el terjesztést tájékztatásul meg kell küldeni. A kötelez kapcslattartás keretein túl aznban célszer lyan együttm ködéseket is kialakítani, melyek mindkét fél hasznára válhatnak. Legyen szó, közös beruházáskról vagy két önkrmányzat határát érint fejlesztésekr l, esetleg valamely kisebbséget érint kulturális vagy egyéb témáról, mindenképpen praktikus az együttm ködés. Természetesen ezekhez az együttm ködések nem merülhetnek ki a közös finanszírzásban, ide tartzik a témát érint döntések véleményeztetése, egyeztetése a partner önkrmányzatkkal. A F várs és a kerületek esetében speciális együttm ködés alakult ki az agglmerációba tartzó településekkel. A F várs gazdasági ptenciálja, a kmplex közlekedési hálózata, valamint az infrastruktúrája kikényszeríti az együttm ködést és a közös gndlkdást, mivel a környez településekr l jelent s a F vársban dlgzó, napnta ingázó laksság aránya. A rendszerváltás óta a partnerség más önkrmányzatkkal nemzetközi szinten is értelmezett, száms település alakíttt ki testvérvársi kapcslatt, ami sk esetben a szakmai tapasztalatcsere mellett kulturális, ktatási kérdésekben kölcsönös együttm ködést is jelent. A XX. kerület aktív kapcslatt ápl száms önkrmányzattal, melyeket a következ csprtkba srlhatunk: Kisebbségi önkrmányzatk: a kerületben öt kisebbségi önkrmányzat m ködik, akik a hrvát, német, rma, örmény és blgár kisebbség érdeket képviselik. Ezek közül a német kisebbségi önkrmányzat a legaktívabb, van például lyan testvérvársi kapcslat (Frankfurttal), amely egy kisebbségi önkrmányzati kezdeményezésb l n tte ki magát. Szmszéds kerületek: a több kerületet érint vagy a kerület határán megvalósuló fejlesztések, beruházásk, esetlegesen felmerül prblémák esetén el frdul, hgy az érintett kerületek együttm ködnek. Jelenleg aznban két területen van csak igazán él kapcslat a szmszéds kerületekkel. Egyrészt a Nagyk rösi úti zajvéd fal építését Kispest Önkrmányzatával közösen végzi Pesterzsébet, másrészt a XX. kerület tagja a január végén létrejött Öt muskétás Délpesti Térség Fglalkztatási Paktumnak, melynek célja a munkahelyteremtés a prjekt célcsprtjai (tartósan munkanélküliek, hátránys helyzet ek, rmák, megváltztt munkaképesség ek, id sek, n k, vállalkzók, fiatalk) számára. F várs: amint azt fentebb már említettük, a F vársi Önkrmányzattal való kapcslatt, együttm ködést jgszabály alapzza meg. Ennek megfelel en a testületi el terjesztések megküldésre kerülnek a F vársi Önkrmányzat részére.

10 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 10/15 Agglmeráció: a kerülettel a nagy frgalmú beköt utakn keresztül kapcslatban álló, a f vársn kívüli, ám ahhz közeli településekkel jelenleg nincs hivatals kapcslata a XX. kerületi önkrmányzatnak, csak a kerület német Kisebbségi Önkrmányzatának. A kisebbségi önkrmányzat 5 pest környéki településsel m ködik együtt a német nyelv óvdai és isklai ktatásában. A hivatals kapcslatk ellenére a kerület infrastruktúrája (uszda, jégcsarnk, német kéttannyelv gimnázium) vnzza az agglmerációt. Testvérvársk: Budapest XX. kerülete m köd külkapcslati hálózatt épített ki, száms testvérvársi kapcslatt ápl, melyek segítik a kerületet a tudás-átadásban és átvételben, s ily módn hzzájárulnak a település fejl déséhez. Testvérvársi kapcslata van a XX. kerületnek német (Frankfurt-am Main 10. kerülete), lasz (Olgiate Cmasc) és rmán (Székelykeresztúr, Bölön) településekkel. Ezen kívül Pesterzsébet er s m vészeti kapcslatkkal rendelkezik Bécs 20. kerületével, valamint cseretutakat szerveznek Helsinki vársával. Mindezeken túl jelenleg is tárgyalásk flynak egy lengyel településsel (Nwa Slupia) a testvérvársi kapcslatk kiépítésér l, valamint az örmény kisebbség részér l igény merült fel a Jerevánnal való szrsabb kapcslatk áplására is Rendvédelmi szervezetek A települési önkrmányzatknak kiemelt feladatuk és céljuk is a közbiztnság meg rzése. Aznban a közbiztnság feladatainak az ellátását jelent s részt nem az önkrmányzatk biztsítják, hanem a Rend rség, illetve a civil szervez désként létrejöv helyi plgár r szervezetek. Másfel l a laksság biztnságérzete, a közbiztnság megítélése leginkább az önkrmányzatn belül érzékelhet, közvetlen visszacsatláskat az önkrmányzat tud adni a rendvédelmi szervezetek felé. Ennél fgva elengedhetetlen, hgy az önkrmányzatnak szrs kapcslata alakuljn ki a Rend rség és plgár rség helyi szervezeteivel, rendszeres legyen az egyeztetés, a közös prgramk el készítése és végrehajtása. Az önkrmányzatk és a Rend rség között kétféle együttm ködésr l lehet beszélni: Kötelez feladatellátásból adódó együttm ködés: a szabálysértések esetében az Önkrmányzat jár el, aznban ezeknél az eljárásknál szükséges az együttm ködés a Rend rséggel. Nem kötelez feladatellátásból adódó együttm ködés: az utóbbi években egyre jelent sebb az igény arra, hgy a közbiztnság ne sz ken véve jelentse a Rend rség munkáját, hanem kapcslódjanak be a helyi szervezetek is. Ennek megfelel en az ktatási, szciális és egészségügyi intézmények a Rend rséggel és helyi plgár r szervezetekkel együtt prgramkat indítanak, nevel -megel z munkát végeznek. A kötelez és nem kötelez feladatk esetében a közbiztnság fenntartása, javítása nem m ködhet hatéknyan, ha ezek a szervezetek nem vesznek részt a kapcslódó döntéshzatalban, el készítésben, nincs közös egyeztetés a közrend biztsításának módjáról, kérdéseir l. A rendvédelem egy speciális eleme a katasztrófavédelem, ahl szintén flyamats együttm ködés szükséges az önkrmányzatk és az Országs Katasztrófavédelem szervezetei között. A XX. kerület Önkrmányzata skrét kapcslatt ápl a különböz rendvédelmi szervezetekkel. Az elmúlt évben például Pesterzsébet 20 millió frinttal támgatta a Rend rség munkáját, a támgatásból térfigyel kamerákat vásárltak, jutalmakat sztttak, valamint önkrmányzati lakáskra költöttek. Az önkrmányzatnak a kerületi Plgár rséggel együttm ködési megállapdása van, ezen kívül a hivatal alapító tagja a Pesterzsébet Közbiztnságáért Közalapítványnak, melynek célja a közrend és közlekedésbiztnság védelme, önkéntes t zl-

11 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 11/15 tás, mentés, katasztrófa elhárítás 5 A különböz rendvédelmi szervezetek képvisel i az önkrmányzat Közbiztnsági és Környezetvédelmi Bizttságának állandó és meghívtt tagjai Közszlgáltatók Az önkrmányzatk jelent s szerepet töltenek be a közszlgáltatásk fejlesztésében (leginkább infrastruktúra fejlesztésben), a kapcslódó helyi szabályzás és rendeletalktás kialakításában. Az önkrmányzatk egyes közszlgáltatáskat közvetve maguk látnak el vállalkzásaikn keresztül, esetenként kncessziót értékesítenek, míg más esetekben együttm - ködnek a területi szlgáltatókkal. Jellemz en a közszlgáltatásk biztsításáhz jelent s infrastrukturális beruházásk is kapcslódnak, ezért a közszlgáltatókkal együttm ködve kell kijelölni és végrehajtani ezeket a fejlesztéseket. A f bb közszlgáltatásk a következ k: Víz- és csatrna szlgáltatás; Villams energia szlgáltatás; Gáz- és távh szlgáltatás; Kmmunális szlgáltatás; Közösségi közlekedés; Stb. Az együttm ködés és a partnerek bevnása a döntéshzatalba többféle frmában is jelentkezhet: Vnalas-, vezetékes infrastruktúra fejlesztése, támgatási frráskra pályázat benyújtása; Vnalas-, illetve vezetékes infrastruktúra engedélyezése; Közszlgáltatás beszerzése és szerz désmenedzsment (azkban az esetekben, amikr az önkrmányzat a kncessziót értékesíti); Közszlgáltatás megrendelése (amikr az önkrmányzat a közszlgáltatás vásárlója); Lakssági fejlesztések támgatása, krdinációja (panelprgram, vízközm társulás, stb.) Közszlgáltatáskhz kapcslódó tájékztatás, panaszkezelés. Összességében az önkrmányzatknak fnts feladata, hgy a közszlgáltatókkal lyan együttm ködést alakítsn ki, ami a közszlgáltatásk hzzáférését, a szlgáltatás színvnalának és zavartalanságának a biztsítását el segíti a laksság számára. A XX. kerület megfelel együttm ködést alakíttt ki a közszlgáltatókkal, a szükséges fejlesztések, engedélyezések esetében jó munkakapcslat alakult ki. A közszlgáltatásk m - ködtetése és fejlesztése a F várs és a kerületek munkamegsztásában a F várs feladata, aznban a kerületeknek van véleményezési és javaslattételi jguk. Jellemz prbléma, hgy a javaslatk, engedélyek átfutási ideje hsszadalmas a F várs esetében, ezért a fejlesztések lassan indulnak el, és skszri utánakérdezést igényel. A közszlgáltató társaságk között van lyan, ami a F várs tulajdnában áll, aznban ez nem könnyíti meg a kerület közvetlen együttm ködését a közszlgáltatókkal. 5 Frrás: Pesterzsébet Közbztnságáért Közalapítvány Alapító Okirata

12 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 12/ Az önkrmányzat döntéshzatali flyamatai Miután kiválasztásra kerültek a döntéshzatalba bevnandó partnerek, fnts meghatárzni a bevnás mértékét és mikéntjét, azaz mely lépésben kívánja az önkrmányzat az együttm ködést er síteni a partnereivel: például még a döntés el készítése srán vagy csak közvetlenül a döntés jóváhagyása el tt, mit jelent pntsan a partner bevnása: az önkrmányzat javaslatt vár a partnert l vagy csak a meglév tervezet véleményezését, kötelez vagy pcinális a véleményezés lehet sége stb. Budapest F várs XX. kerületi Önkrmányzata esetében két alapvet döntéshzatali flyamatról beszélhetünk: testületi döntések (rendeletek, határzatk) és bizttsági döntések (határzatk) meghzatalának flyamata, melyek mindaználtal több pntn szrsan öszszefnódnak. A került döntéshzatali flyamatának legf bb szabályzója az Önkrmányzati Szabályzat (az Ügyrend 18. számú melléklete). A döntéshzatali flyamatkat hárm f részre szthatjuk, mely egyben a partnerek bevnásának különböz szintjeit is jelöli 6 : El készítés: a partnerek bevnásának els lehetséges és egyben legnagybb teret adó szakasza, mely az el terjesztés tervezet el készítését l annak Plgármesteri Titkárságra való megküldéséig tart. Magában fglalja a tervezet több szempntú ellen rzését és véleményezését. E pntn még akár kncepcinális kérdésekben is véleményt tudnak frmálni a partnerek, illetve javaslatt tenni az esetleges módsításkra. A fentiekb l adódóan az el készítés szakaszába abban az esetben érdemes bevnni egy adtt partneri kört, ha t le érdemi javaslatkat vár az önkrmányzat a kérdéses témában. E megldás lehet vé teszi, hgy az el terjesztés készítése srán valamennyi érdemi szempnt ismertetésre és megfntlásra kerüljön. Tárgyalás: az el terjesztések kisztásától a testületi tárgyalásig tartó szakasz, melyben a partnerek szerepe az el készítéshez visznyítva alacsnyabb aktivitást igényel. Az általuk benyújttt észrevételek els srban a testületi ülést megel z bizttsági ülésen kerülnek áttekintésre és megfntlásra. A partnerek e szakaszban adtt esetben megjelenhetnek a bizttsági ülés meghívtt résztvev jeként is. A partnerek bevnása itt is lehet vé teszi számukra az el terjesztés tartalmának beflyáslását, aznban az el készítéshez képest már csekélyebb mértékben. Kncepcinális szinten módsításra itt már nincs lehet ség. Közzététel: a megszületett döntés közzétételér l való gndskdást, az érintettek tájékztatását fglalja magában. A partnerek szerepe itt kett s: egyrészt részesei lehetnek a tájékztatás flyamatának (átvállalva biznys célcsprtk tájékztatási feladatainak egy részét vagy egészét), illetve k maguk is célcsprtjai lehetnek az infrmációközlésnek. A fentieknek megfelel en a közzétételi szakaszba abban az esetben érdemes bevnni egy partneri kört, ha érintettsége miatt mindenképpen tájékztatást kell kapnia 6 A két flyamatt az alábbiakban egységesen kezeljük. A legf bb eltérés a bizttsági és testületi döntések között, hgy míg a bizttsági határzatkat csak az adtt Bizttság tárgyalja, addig a testületi döntés a Képvisel -testület elé is kerül.

13 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 13/15 a döntésr l. Egyaránt vnatkzik ez a döntéshzatali flyamatban részt vev és abban kevéssé vagy egyáltalán nem jelen lév partnerekre. Mindkét flyamat esetében elmndható, hgy önmagában a partnerek bevnása a döntéshzatalba nem teszi szükségessé a jelenlegi szabályzás módsítását, javítását. Ki kell ugyanakkr emelni azkat a pnts lépéseket, amelyek az egyes szakaszkban lehet séget adnak a partnerek bevnására Az önkrmányzat jelenlegi gyakrlata a partnerek döntéshzatalba való bevnására Budapest F várs XX. kerületi Önkrmányzata jelenlegi gyakrlatában a partnerek döntéshzatalai flyamatkba történ bevnása terén egyfajta kett sség figyelhet meg. A szabályzás szintjén lehet ség van a partnerek bevnására a döntésekbe, amelyre leginkább a különböz bizttsági munkák srán van példa. Az önkrmányzat partnerei (pl. a civil szervezetek vezet i) a bizttságk munkájában tanácskzási jggal vesznek részt. Az aznban, hgy az önkrmányzat mely bizttságban mely partnereit vnja be a döntéshzatalba jellemz en egyedi mérlegelés és döntés függvénye. A másik ldalt tekintve, a partnerek a felajánltt lehet séggel legyen szó véleményezésr l, testületi- illetve bizttsági ülésen való részvételr l vagy egyéb típusú együttm ködésr l el frdul, hgy rendszertelenül és ritkán élnek, ráadásul többnyire a közösség érdekei helyett egyéni érdekeiket fgalmazzák meg. E tekintetben speciális a helyzete a laksságnak, mint partneri csprtnak: tekintettel a csprt tagjainak nagy számára és hetergenitására, egy-egy személy egyéni véleményének és javaslatainak jellemz en nem vagy kevéssé tud érdemi súlya lenni.

14 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 14/15 3. Fejlesztési javaslatk Budapest F várs XX. kerületi Önkrmányzata m ködése srán a partnerségnek különböz frmái és szintjei figyelhet ek meg, melynek egyik kiemelt eleme s egyben jelen anyagunk vizsgálatának tárgya a döntéshzatali flyamatkba történ bevnás. Általánsságban elmndható, hgy míg kezdeményezések egyre több szinten munkatárs, sztály, Hivatal, Bizttság, Képvisel testület, önkrmányzati vezet k megjelennek, ezek még nem váltak teljes mértékben az Önkrmányzat mindennapi rendszeres és kifrrtt gyakrlatává. A jelenlegi gyakrlat javítása érdekében az alábbi fejlesztési javaslatkat fgalmazzuk meg. Az önkrmányzat által partnernek tekintett szervezetek, csprtk kategrizálása Annak érdekében, hgy az érintett partnerek a megfelel döntések el készítésébe és a szükséges id pillanatban kerüljenek bevnásra, a partneri kör jelenleginél tudatsabb kezelése és csprtsítása szükséges. Ennek érdekében rendszeresen felülvizsgálni és aktualizálni szükséges a partneri kör tagjait és összetételét, valamint döntésenként elemezni az érintettség és ezáltal a szükséges bevnás mértékét és jellegét. A döntés témájának ismeretében a bevnandó partnerek körének és a bevnás frmájának tudats megválasztása Jelenleg is megtörténik az érintett partneri kör megválasztása, ez aznban inkább tekinthet esetinek, illetve szkás-alapúnak mint egy tudats, körültekint flyamatnak. Az el készítend döntés tartalmának ismeretében partneri csprtnként mérlegelni kell az alábbiakat: Érintettség szintje és frmája, Az adtt szervezet súlya, beflyása a témát illet en, A partneri kör és az önkrmányzat kapcslatának jellege. A fentiek ismeretében lehet döntést hzni arról, hgy az adtt partneri kört a döntéshzatal mely szakaszába (el készítés, tárgyalás, tájékztatás) és milyen intenzitással kívánja bevnni az önkrmányzat. Hangsúlyzandó, hgy e pntn figyelemmel kell lenni a hsszú távú érdekekre: a partnerekkel való közös gndlkdás és munka egy hsszú távú együttm ködés srán nagyságrendekkel hatéknyabb és eredményesebb lehet, mint egy ad-hc kapcslatfelvétel alapján. A vnatkzó szabályzatk flyamats aktualizálása a partneri kör váltzásának megfelel en A hatékny együttm ködéshez elengedhetetlen az önkrmányzat partnerekre vnatkzó nyilvántartásainak és kapcslódó szabályzóinak flyamats aktualizálása a partneri körben bekövetkez váltzásk függvényében (lásd. a partneri kör kategrizálására vnatkzó javaslatunkat).

15 Budapest F várs XX. kerület Partnerek intézményesített bevnása a döntéshzatalba 15/15 Partnerek ösztönzése a döntéshzatalban való részvételre Az, hgy a partneri csprtk valóban élnek-e a részvételi (javaslattételi, véleményezési stb.) lehet ségeikkel, nagymértékben az önkrmányzat lépéseinek függvénye. Ezzel kapcslatban javasljuk: Egyértelm, ösztönz kmmunikáció a partnerek irányában, Visszajelzés a beérkezett javaslatkról: célszer a beérkezett javaslatkra, észrevételekre, véleményekre két körben reagálni. Els ként annak kézhezvételét követ en aznnal egy (sabln) válaszlevél frmájában, amiben az önkrmányzat megköszöni a beérkez javaslatt és biztsítja a beküld t arról, hgy az feldlgzásra kerül. Másdsrban a javaslat feldlgzását követ en annak eredményér l. E visszajelzésben a javaslattev nek közvetlenül is megküldésre kerül a megszületett rendelet/határzat. Következetesség: a partnerekkel való együttm ködés csak egy hsszú távú kapcslat esetében lehet valóban hatékny és eredményes. Ez kból javasljuk az önkrmányzat által megválaszttt, a partnerek bevnására vnatkzó gyakrlat következetes és hsszú távú alkalmazását. Szmszéds kerületekkel való együttm ködések er sítése Bár ahgy azt a krábbi fejezetekben láttuk van példa a XX. kerületi Önkrmányzat és a szmszéds kerületei közötti együttm ködésre, ám ezen együttm ködések száma a ptenciális együttm ködési lehet ségekhez képest igen csekély. A jöv ben érdemes ezen együttm ködési lehet ségeket minél inkább feltérképezni, és a szmszéds kerületekkel való kapcslatkat meger síteni. Döntések el készítésébe, infrmációgy jtésbe a partnerek bevnása A partner szervezetekkel való együttm ködésben lehet ség van arra, hgy a kapcslatrendszerüket, er frrásaikat is felhasználva a laksság és vállalkzók adatait, véleményét beépítve készítse el a Hivatal a döntéseket. Ez két frmában valósulhat meg: Partnerek bevnása a felmérésekbe saját érdekeltségük kán, meglév adatbázisk, elemzések beszerzése: a partnerek el tudják segíteni már meglév adataikkal, vagy egy új adatfelvétel végrehajtásával a döntések megalapzttságát. Partnerek bevnása a felmérésekbe a helyi közösség érdekében: a partnereken keresztül is el lehet segíteni fnts lakssági kérdésekben a vélemények, infrmációk összegy jtését. Erre lehet példa kérd ívek, tájékztató anyagk kihelyezése az üzlethelyiségekben, a vásárlók figyelmének felhívása az adtt kérdésben a véleményük megfgalmazására. Javasljuk, hgy az Önkrmányzat fntlja meg a helyi együttm ködés ezen frmáját, a partnerek bevnását a fntsabb közéleti és helyi döntésekhez szükséges infrmációk vélemények becsatrnázására. Ennek a gyakrlatát fkzatsan építse ki a Hivatal.