A Mezőberényi Önkormányzat szervezetfejlesztése a szolgáltató önkormányzat megvalósítása érdekében

Átírás

1 A Mezőberényi Önkrmányzat szervezetfejlesztése a szlgáltató önkrmányzat megvalósítása érdekében Szervezet-irányítási mdell - az önkrmányzat költségvetési intézményeivel és társaságaival kapcslats irányítási//kntrll-tevékenységének fejlesztése Készítette: CMB Knzrcium

2 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál Tartalm Vezetői összefglaló Bevezetés Az önkrmányzati feladat-struktúra váltzása A feladat-struktúráhz kapcslódó szervezet-rendszer bemutatása az önkrmányzatnál A szervezet-irányítási mdellek összetevői Az önkrmányzati szervezet-rendszer egyes elemeinek frmája, jgállása és gazdálkdási státusza Az egyes szervezet-irányítási/felügyeleti mdellekről Az önkrmányzati szervezet-irányítás/kntrll összetevői A szervezet-irányítás/kntrll szervezeti leképezése Adatszlgáltatás, beszámlás Ellenőrzés Krdinációs fórumk Döntés-jóváhagyási gyakrlat A szervezetek felé történő visszacsatlás Az egységes (és közpnti) intézményirányítás lehetséges mdelljei (költségvetési intézmények) Egységes intézményirányítási mdellek Egységes irányítási közpnt Plgármesteri Hivataln belüli és kívüli létrehzásának összehasnlítása Az egységes irányítás az önkrmányzati vállalatk körében Egységes vállalat-irányítási mdellek Támgató feladatk ellátása és a beszerzések végzése egységes intézmény/vállalat-irányítás esetén Mezőberény várs önkrmányzata esetében javaslt szervezet-irányítási mdell A jelenlegi helyzet Javaslat

3 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál Vezetői összefglaló Az ÁROP 1.A.5 Szervezetfejlesztés knvergencia régiókban levő önkrmányzatk számára prjekt megvalósításának keretében Mezőberény Várs Önkrmányzata vállalta az önkrmányzati intézmények és társaságk irányítási/kntrll-rendszerének fejlesztését. Jelen jelentés széleskörűen feldlgzza a nemzetközi és hazai tapasztalatkat az önkrmányzati intézmények és vállalatk irányítása/felügyelete/kntrllja területén. Ezen belül kiemelten fglalkzik az alábbi tematikákkal: Az önkrmányzati szervezet-rendszer egyes elemeinek frmájával, jgállásával és gazdálkdási státuszával különös tekintettel az önkrmányzati feladatk költségvetési intézményi vagy gazdasági társasági frmában való ellátásának szempntjaira Az egyes szervezet-irányítási/kntrll megközelítésekkel Az önkrmányzati szervezetek szervezet-irányításának/kntrlljának lyan összetevőivel, mint pl.: az szervezet-irányítás/kntrll szervezeti kérdései; az adatszlgáltatás, a beszámlás; az ellenőrzés; a krdináció; a döntés-jóváhagyási gyakrlat; vagy az szervezetek felé történő visszacsatlás Az önkrmányzati intézmények és vállalatk egységes irányításában rejlő lehetőségekkel, annak szervezeti, működési módzataival és feltételeivel, valamint a támgató feladatk közös ellátása és a beszerzések közös végzése esetén realizálható hasznkkal. A nemzetközi és hazai tapasztalatk ptikáján keresztül a mezőberényi szervezetek irányítására/kntrlljára vnatkzóan az alábbi helyzetértékelő megállapításkat tesszük: Mezőberény Várs Óvdai Intézménye (a tvábbiakban: Óvda), mint önállóan működő költségvetési intézmény, hatékny választás. Véleményünk szerint az Orlai Petrics Sma Kulturális Közpnt (a tvábbiakban: Kulturális Közpnt), illetve a Vársi Humánsegítő és Szciális Szlgálat (a tvábbiakban: Szciális Szlgálat) esetében sem indklt a gazdálkdási önállóság. A Vársi Közszlgáltató Intézmény (a tvábbiakban: Közszlgáltató) esetében az önállóan gazdálkdó és működő státusz célszerűsége kérdéses, megfntlandó lehet vagy a szélesebb szabadság, vagy az erősebb kötöttség irányába való elmzdulás. Szakmai prgramjukn túl a Közszlgáltató, a Kulturális Közpnt, a Szciális Szlgálat és az Óvda is rendelkezik éves munkatervvel is. Ezek a dkumentumk az adtt intézmény éves feladatait igyekeznek ütemezni, de nem tartalmaznak költségeket az egyes tevékenységekhez, így nem teremtenek lehetőséget arra, hgy az egyes tevékenységekre azk költséghatéknyságát kifejező és összehasnlításra alkalmas fajlags költségek, teljesítménymutatók kalkulálhatók legyenek. Így a számnkérhetőség eredményességi (tartalmi) értelemben többé-kevésbé adtt, hatéknysági értelemben nem. A költségvetési intézmények elemi költségvetésének sajátssága, hgy a kiadáskat (és bevételeket) bár feladatnként, de funkcinális felsztásban tartalmazza (személyi-dlgi-felhalmzási) és a szakmai mutatók ettől elkülönülve és más lgikában jelennek meg. Ennélfgva a feladatk vlumenére vnatkzó infrmációt a bemeneti (input) adatkn és az említett néhány, leginkább statisztikai adatgyűjtést szlgáló mutatón kívül nem tartalmaz. Ez nem teszi lehetővé a költséghatéknyság megítélését (fajlags költségek összehasnlíthatóságát akár krábbi évekkel, vagy 3

4 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál más szlgáltatók díjával), valamint megnehezíti a számnkérést annak pénzügyi dimenzióján túl. Hzzá kell tenni ugyanakkr, hgy a Plgármesteri Hivatal tartalmi, költséghatéknysági ldalról jellemzően nem vizsgálja, nem is lenne kapacitása vizsgálni a feladatk tervezését és megvalósulását. A költségvetési intézmények működésének éves szöveges beszámlója sem segít a tevékenységek, illetve azk vlumene és a kapcslódó kiadásk összekötését illetően, lévén hgy e tételek - a költségvetéshez hasnlóan - elkülönülve és más lgikában jelennek meg. A mezőberényi szervezetek esetében mindezek alapján a következő javaslatkat tesszük: A költségvetési intézményi frmában működő intézményekre javaslt egy erőteljesebb feladat-kntrll alkalmazása: javasljuk lyan éves munkatervek kialakítását, amiben az adtt évre vnatkzó teljesítményeket később számnkérhető módn szükséges definiálni és az év srán a megvalósulást - megfelelő alátámasztást megkövetelve - számnkérni. Emellett szintén javaslt a feladatvégzés (költség)hatéknyságára - az általánsan végzett statisztikai adatszlgáltatásn túlmutató - mutatók/benchmarkk kialakítása. A költséghatéknyság megítélését támgató és az összehasnlítást lehetővé tevő döntően pénzügyi adatkat és naturáliákat összekapcsló, fajlags - teljesítménymutatók a munkatervek és az elemi költségvetések, illetve beszámlók összekapcslásával javaslt létrehzni. Az intézmények által lefedett területeket illetően nem gndljuk, hgy Plgármesteri Hivatalnak saját belső szakmai kntrll kmpetenciákat kellene kiépítenie, ezeket javasljuk a tervezés-beszámlás időszakában kívülről beszerezni. Szervezeti frmától függetlenül a kialakítandó mutatókra és a kapcslódó beszámlásra vnatkzóan felidéznénk az elméleti részben említett legfntsabb követelményeket irányítási típusú infrmációk gyűjtése (a statisztikai helyett) beavatkzásra ösztönzés összehasnlítható infrmációk, eltérések a fókuszban. értékelések alkalmazása a beszámlás és tervezés kapcslatának erősítése felhasználó rientáltság, strukturáltság növelése krszerű beszámló-készítési szabályk alkalmazása A mutatókra vnatkzóan flyamats belső és kvázi-flyamats külső adatszlgáltatást lehetővé tevő kntrlling- és kapcslódó vezetői infrmációs (VIR) rendszer kialakítása javaslt a szervezeteken (gazdasági társaságkn és költségvetési intézményeken) belül, illetve a Plgármesteri Hivatal és a szervezet között. A szlgáltattt teljesítmény- és egyéb adatk értékelése révén lehetővé válik a kívánats intézkedések irányainak kijelölése, s ezáltal a javulás/fejlődés egy gyakrlatilag flyamats rendszere építhető ki. 4

5 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál 1 Bevezetés A helyi önkrmányzatk feladatai 2013-ban jelentősen megváltztak. A váltzás több területet érintett: hatályba lépett a évi CLXXXIX. törvény Magyarrszág helyi önkrmányzatairól (Mötv.) nagy része, kivétel a évi önkrmányzati választáskat követően hatálys váltzáskat, életbe lépett a köznevelési törvény, valamint a járáskról szóló törvény tól az önkrmányzati feladatellátás, ezzel együtt a finanszírzási rendszer is alapjaiban megváltztt, új finanszírzási struktúra került kialakításra, amely elszakadt az eddig jellemzően nrmatív támgatási rendszertől. 1.1 Az önkrmányzati feladat-struktúra váltzása Az új önkrmányzati törvény következtében az kmányirda, az államigazgatási feladatk, az ktatásügy és a kórházak, szakrendelők üzemeltetése állami fennhatóság alá került. Az államigazgatósági feladatk a jegyzőtől járási hatáskörbe kerültek, ezáltal a Plgármesteri Hivatalk ügyviteli frgalma helyi ügyintézésre krlátzódik. Az ktatási intézmények fenntartása, az óvdai ellátás, a pénzgazdálkdás, vársüzemeltetés, vársfejlesztés, egészségügyi alapellátás (járóbeteg-gndzás járási feladatkör január 1-jétől), szciális ellátásk önkrmányzati hatáskörben lévő feladatk. Tvábbra is önkrmányzati feladat maradt a gyermekétkeztetés, aznban nem csak a vársi fenntartású intézményekben, hanem a krábban megyei és térségi fenntartású intézményekben is. A települési önkrmányzatk a jövőben tehát a valós helyi feladatszervezési döntéseket igénylő közszlgáltatáskat biztsítják a laksság számára. Ezen helyi közügyek ellátását egy az önkrmányzatk jövedelemtermelő képességétől függő, általáns jellegű támgatás szlgálja 2013-tól. A helyi önkrmányzatkat megillető, helyben maradó személyi jövedelemadó részesedés 2013-tól megszűnt azzal, hgy a helyben maradó személyi jövedelemadó feladatátcsprtsítással nem érintett - összege ezen általáns jellegű támgatásba épült be. A megyei önkrmányzatk a területfejlesztés kulcsszereplői lesznek, a jövőben az államigazgatási feladat- és hatáskörök döntő többségét az államigazgatási szervek látják el, biztsítva az igazgatási feladatk rszágn belül egyenlő színvnaln történő ellátását. A Mötv. alapján a helyi közügyek, valamint a helyben biztsítható közfeladatk körében ellátandó helyi önkrmányzati feladatk az alábbiak: településfejlesztés, településrendezés; településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gndskdás, kéményseprő-ipari szlgáltatás biztsítása, a helyi közutak és tartzékainak kialakítása és fenntartása, közparkk és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parklásának biztsítása); a közterületek, valamint az önkrmányzat tulajdnában álló közintézmény elnevezése; egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szlgáltatásk; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztsítása, rvar- és rágcsálóirtás); óvdai ellátás; 5

6 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál kulturális szlgáltatás, különösen a nyilváns könyvtári ellátás biztsítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támgatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támgatása; szciális, gyermekjóléti szlgáltatásk és ellátásk; lakás- és helyiséggazdálkdás; a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztsítása; helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkdás, vízkárelhárítás; hnvédelem, plgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfglalkztatás; helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcslats feladatk; a kistermelők, őstermelők számára jgszabályban meghatárztt termékeik értékesítési lehetőségeinek biztsítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; sprt, ifjúsági ügyek; nemzetiségi ügyek; közreműködés a település közbiztnságának biztsításában; helyi közösségi közlekedés biztsítása; hulladékgazdálkdás; távhőszlgáltatás; víziközmű-szlgáltatás, amennyiben a víziközmű-szlgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkrmányzat ellátásért felelősnek minősül. A feladatk átrendeződésével párhuzamsan a finanszírzási rendszer is átalakul, feladatfinanszírzás kerül bevezetésre. A feladatfinanszírzás srán az állam által meghatárztt működési kiadási szükséglet, valamint az önkrmányzatk működési célú bevételi lehetőségeinek figyelembevételével kerül meghatárzásra az egyes önkrmányzatk költségvetési támgatása. A fent felsrlt - törvény által meghatárztt - kötelező feladatkn felül önként vállalt feladatkat az önkrmányzat saját bevételei terhére láthat el. A jgszabályi váltzás természetesen érintette az önkrmányzatk személyi állmányát is (pl. a járási hivatal megalakulása miatt a létszám jelentősen lecsökkent). Mivel az ellátandó feladatk is váltztak, a személyi állmány létszámát, kmpetenciáját és munkaköri besrlását összhangba kell(ett) hzni az ellátandó feladatkkal. A helyi önkrmányzatk a megváltztt feladat ellátás és finanszírzási rendszer alapján a 2013-as év tervezésekr átalakíttták szervezetüket, és az új szabályzási háttérnek megfelelően alakíttták ki költségvetésüket. 6

7 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál 1.2 A feladat-struktúráhz kapcslódó szervezet-rendszer bemutatása az önkrmányzatnál Mezőberény Várs Önkrmányzata a Magyarrszág helyi önkrmányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvénye alapján az alábbi önként vállalt feladatk ellátásáról is gndskdik a Mötv. által definiált fentebb említett kötelező feladatkn felül: Mezőőri őrszlgálat Rendszeres szciális segély, helyi rendelet alapján Gyermekétkeztetés (rendkívüli gyermekvédelmi támgatás) Autóbusz közlekedés (rendkívüli gyermekvédelmi támgatás) Áplási díj: méltányssági Adósságkezelési lakásfenntartási támgatás Szciális kölcsön Temetési kölcsön Vársi rendezvények támgatása Egyéb külkapcslatk finanszírzása támgatás Önkrmányzati támgatás biztsítása egyéb szervezeteknek Helyi védelem alatt álló épületek megóvása Könyvkiadás Flyóirat kiadás Egyéb kiadói tevékenység Hangfelvétel készítése, kiadása Saját tulajdnú ingatlan bérbeadása Oktatás Előadóművészeti tevékenység Kistérségi busz üzemeltetése Üdülő szálláshely szlgáltatás Szabadidős park, fürdő és strand szlgáltatás Nem lakóingatlan bérbeadás Piac és Vásárcsarnk üzemeltetése Otthni szakáplás Egészségügyi labratóriumi szlgáltatás Fizitherápiás szlgáltatás Időskrúak tartós benntlakáss ellátása Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Támgató szlgálat Adósságkezelési szlgáltatás 7

8 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál Mindezen feladatkat, egy költségvetési intézményekből álló szervezet-rendszeren keresztül végzi, nyújtja az önkrmányzat: Önállóan gazdálkdó és működő Költségvetési intézmény Önállóan működő Gazdasági társaság Plgármesteri Hivatal Mezőberény Várs Óvdai Intézménye Vársi Közszlgáltató Intézmény Orlai Petrics Sma Kulturális Közpnt Vársi Humánsegítő és Szciális Szlgálat A Plgármesteri Hivataln kívüli költségvetési intézmények közül a Közszlgáltató, a Kulturális Közpnt és a Szciális Szlgálat önállóan gazdálkdó, míg az Óvda önállóan működő intézmény. 8

9 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál 2 A szervezet-irányítási mdellek összetevői 2.1 Az önkrmányzati szervezet-rendszer egyes elemeinek frmája, jgállása és gazdálkdási státusza Adtt önkrmányzat szervezet-rendszerének irányítása nagymértékben függ attól, hgy e szervezet-rendszer egyes elemei milyen frmát, jgállás öltenek, milyen a gazdálkdási státuszuk, ezért első lépésben e kérdés összetevőit vesszük górcső alá. Az államháztartásról szóló évi CXCV. törvény 1. (2) és (3) szerint a közfeladatk ellátása elsősrban költségvetési szervek alapításával és működtetésével történik. Az államháztartásn kívüli szervezetek a közfeladatk ellátásában jgszabályban meghatárztt feltételekkel közreműködhetnek. A közfeladat ellátásának finanszírzása az elláttt feladattal aránys pénzügyi fedezet részben vagy egészben történő biztsításával valósul meg. Ezt egészíti ki az Mötv., ami csak a kötelezően teljesítendő feladatkat írja elő az önkrmányzatknak, a teljesítés mikéntjét nem (a feladatellátás szintjének meghatárzásakr az önkrmányzatk eltérő adttságait (gazdasági teljesítőképesség, laksságszám, a közigazgatási terület mérete) is figyelembe kell venni). Ezáltal a feladatk ellátását többféle szervezeti frma biztsíthatja. Feladatellátó lehet az önkrmányzatk plgármesteri hivatala, önálló vagy részben önálló önkrmányzati költségvetési szervek, önkrmányzatk által létrehztt önkrmányzati tulajdnban vagy magántulajdnban lévő társulásk, gazdasági társaságk, illetve nnprfit és egyházi szervezetek. Az önkrmányzati szinten rendszerint felmerülő kérdés, hgy adtt közfeladatt költségvetési intézményi vagy gazdasági társasági frmában célszerűbb-e ellátni. A döntés megalapzásáhz mindenekelőtt szükséges feltérképezni e két frma főbb jellemzőit, melyeket az alábbi táblázatban fglalunk össze: Irányítási struktúra, szervezetalakítás: Szempnt Költségvetési szerv Gazdasági társaság Alapítás Már megalapíttt szerv. Kft. esetében frintnyi, Alapítói hatáskörök Első számú vezető és gazdasági vezető kinevezése. Közvetlen utasítási jg, ezen keresztül erős irányítási és felügyeleti hatáskörök. Az Alapító kirat alapján közvetlen feladat átadás. Zrt. esetében frintnyi készpénz vagy apprt szükséges minimálisan az alapításhz. Az Alapító kirat megfelelő rendelkezése alapján bármely hatáskör az alapítóhz vnható, de nincs az ügyvezetés felé közvetlen utasítási jg, csak abban az esetben, ha a társaságt az alapító lyan közfeladat ellátására hzta létre, amelyért maga felelős. 9

10 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál Szempnt Költségvetési szerv Gazdasági társaság Szervezet Szervezeti struktúra kötelező engedélyezése a felügyeletet ellátó költségvetési szervnél (önkrmányzatnál). Alapító, ügyvezetés, felügyelő bizttság kötelező, könyvvizsgáló javaslt, egyéb szervek szabadn létrehzhatóak. Meghatárztt ügyekben a belső szervezeti egységeknek véleményezési jga van. Tulajdnsi beavatkzás lehetősége Szempnt Költségvetési szerv Gazdasági társaság Irányítás Közvetlen alapítói irányítás és felügyelet. Ellenőrzés Kötelező belső ellenőrzési mechanizmusk. A tevékenységből eredően: Állami Számvevőszék, Felügyeletet ellátó szerv belső ellenőrzési szervezete, feladatellátáshz kapcslódó szervezetrendszer. A törvény, az Alapító kirat és az Alapító határzatainak krlátai között az ügyvezetés önállóan jár el, tevékenységéről beszámltatható, felelősségre vnható Felügyelő bizttság választása kötelező, a tagk nem feltétlen az Alapítóhz köthetőek. A tevékenységből eredően: Állami Számvevőszék, feladatellátáshz kapcslódó szervezetrendszer. Felsővezetői feladatellátás, felelősség Szempnt Költségvetési szerv Gazdasági társaság Felelősség Közalkalmazttakra irányadó, krlátztt felelősség. Az ügyvezetés és a tisztségviselők fkztt (több tisztségviselő esetén egyetemleges) és krlátlan felelőssége. A munkavállalók esetében a munkavisznyra irányadó krlátztt felelősség. 10

11 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál Szempnt Költségvetési szerv Gazdasági társaság Összeférhete tlenség Közalkalmaztti összeférhetetlenségi szabályk. Gazdasági társaságk tisztségviselőire vnatkzó szabályk, amennyiben e tisztségviselők egyúttal a közszféra fglalkztatttjai, úgy a fglalkztatás jellege szerinti összeférhetetlenségi szabályk is alkalmazandók. Gazdálkdás és finanszírzás Szempnt Költségvetési szerv Gazdasági társaság Gazdálkdás Pénzfrgalmi szemlélet. Finanszírzá s Külön frrás a felhalmzásra, felújításra nem kiszámítható. Rugalmatlan a vezetői infrmációigény kielégítése. Nagybb adminisztrációs igény. Önkrmányzati költségvetéstől erősen függő finanszírzási keretek. Kiterjedt, bürkratikus adminisztráció. Akár év közben jelentkező frráselvnás. Üzemgazdasági szemlélet. Értékcsökkenés elismerése, a megújítás frrásainak beépítése a gazdálkdásba. Vezetői infrmációigényhez illeszkedő elszámlási rendszer kialakítása. Kisebb adminisztrációs igény. Finanszírzási szerződések alapján önálló gazdálkdás. Hitelfelvétel lehetősége adtt. A tevékenyéggel összefüggő frráskat szerződéses visznyk útján kell biztsítani. Rugalmasabb, a társaság ldaláról tervezhetőbb. 11

12 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál Teljesítménymenedzsment Szempnt Költségvetési szerv Gazdasági társaság Munkaügyi visznyk Teljesítmény menedzsmen t Költségvetési szerveket érintő alkalmazásra vnatkzó jgszabályk, amelyek erős kötöttséget jelentenek. A rendelkezésre álló frráskhz kötött jgviszny kialakítása (határztt - határzatlan). Az alkalmazásra vnatkzó erősebb kötöttségek (felvétel, elbcsátás). Kötött illetménytábla, kevés lehetőség az eltérítésre. A munkavállalók jgállásáról szóló jgszabályk kevés mzgásteret biztsítanak a teljesítménymenedzsment alkalmazásáhz. A teljesítmények közötti differenciálás krlátzttan megldható. Munka törvénykönyve szerint fglalkztattt munkavállalók, kevésbé kötött alkalmazási szabályk. Fglalkztatás időtartama nem kötött a frrásk jellege szerint (határztt határzatlan). A javadalmazásra vnatkzó szabályk szabad mzgásteret biztsítanak az egyéni teljesítmény elismerésére, a piaci visznykhz illeszkedő javadalmazásra. Alkalmazás feltételrendszere rugalmasabb. Rugalmas ösztönzési és teljesítménymérési rendszer alakítható ki. A javadalmazási rendszerbe a teljesítménycélk beépíthetők. A teljesítmények közötti differenciálás megldható. Nyilvánsság Szempnt Költségvetési szerv Gazdasági társaság Nyilvánsság Az üvegzseb törvényből eredő nyilvánsság. A felügyeletet és ellenőrzést ellátó szervezetek által biztsíttt betekintés a működésbe. Az állami vagynnal való gazdálkdás tekintetében nyilvánsság. A cégiratk többsége vagy valamennyi cégirat nyilváns. A fentiek mellett megfgalmazható, hgy a merevebb, de jbban számnkérhető költségvetési intézményi frma, alkalmasabb mindazn esetben, amikr klasszikus, nem túl hetergén közfeladatt, jellemzően valamilyen közalkalmaztti fglalkzási ágba tartzók hajtanak végre. Ezzel szemben a gazdasági társaság adekvátabb, amikr az elláttt tevékenység a közfeladat határán van nem feltétlenül kellene a köznek felvállalnia, a feladatt végzik privát szereplők is, a szervezet is végez kifelé szlgáltatást, a fglalkztatttaknak 12

13 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál semmilyen speciális jgállása nincs. A társasági frma választásánál feltétlenül szem előtt kell tartani, hgy költségesebb szervezeti frma főleg az önállóan működő költségvetési intézménynél, ennélfgva a hiányzó frráskat feltétlenül a piacról szükséges megtermelnie. Tehát a közfeladat típusa is nagymértékben meghatárzza a választás irányát. A közfeladat típusa alapján az egyes intézmények eltérő tevékenységi körrel rendelkeznek, amelyet önálló jgszabályi háttér határz meg és szabályz. Közfeladattól függően eltérő ellenőrzési és felügyeleti mechanizmusk léteznek, ugyanakkr a közfeladatcsprtnként (közktatás, közművelődés, szciális ellátás és egészségügy) jellemzően hasnló, ágazati irányelvek rögzítettek. Emiatt érdemes az egyes szakágazati intézményeket egy csprtként kezelni (pl. vársi könyvtár és művelődési közpnt, mint közművelődési intézménycsprt). A tapasztalatk azt mutatják, hgy a vársgazdálkdási feladatkat az önkrmányzatkat jellemzően gazdasági társaság frmában valósítják meg. Amennyiben költségvetési intézményekről van szó, azk gazdálkdási önállósága is nagymértékben beflyáslja az intézmény-irányítás lehetőségeit, eszközeit. A gazdálkdási önállóság a hagymánys, költségvetési szemléletben elterjedt csprtsítást fedi le, azaz azt jelzi, hgy az adtt egység az önkrmányzat és azn belül a plgármesteri hivatal gazdálkdásától mennyire független. E dimenzió az alábbi kategóriákat tartalmazza: Az önállóan működő és gazdálkdó költségvetési szerv: rendelkezhet jgszabály vagy az irányító szerv döntése alapján gazdasági szervezettel; az elemi költségvetésében szereplő valamennyi előirányzat felett rendelkezhet. Az önállóan működő költségvetési szerv: gazdasági szervezettel nem rendelkezik, egyes pénzügyi-gazdasági, illetve üzemeltetési feladatait az irányító szerv által kijelölt, önállóan működő és gazdálkdó költségvetési szerv látja el (a pénzügyi gazdasági, üzemeltetési feladatk ellátásának megsztását a két költségvetési szerv közötti megállapdásban határzza meg); az alapfeladatai ellátását szlgáló személyi juttatáskkal és az azkhz kapcslódó járulékk és egyéb közterhek előirányzataival minden esetben, egyéb előirányzatkkal a munkamegsztási megállapdásban fglaltaktól függően rendelkezik. Bár nincs egyértelmű határvnal abban, hgy milyen intézmények srlhatók egyik vagy másik típusba, biznys jellemzők azért felvázlhatók: Önállóan működő és gazdálkdó költségvetési szervnek az a költségvetési szerv srlható be különösen, amelynél: jelentős terjedelmű és összetett közfeladatkat lát el, esetében a közfeladat terjedelme, az ellátttak száma, az ügyfélfrgalm vlumene, az alaptevékenység ellátását támgató szellemi és fizikai tevékenységet végző szervezeti egységek működtetése e besrlást indklja. Önállóan működő költségvetési szervnek pedig az a költségvetési szerv srlható be különösen, amely: 13

14 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál kizárólag szakmai szervezeti egységekre tagzódik ideértve a jgszabályban szakmai alapfeladat-ellátásként megjelölt ellátó jellegű tevékenységeket is, és szakmai alaptevékenysége nem eszközigényes, vagy a szellemi, fizikai támgató funkciókat ellátók száma külön szervezeti egység létrehzását nem igényli, e funkciók más költségvetési szerv által elláthatók. A gazdálkdási önállóság mértéke és az irányítási szint jellemzően összefügg, illetve együtt mzg. Egy önállóan gazdálkdó intézmény jellemzően nagybb mzgásteret kap, mint egy nem önállóan gazdálkdó egység. 2.2 Az egyes szervezet-irányítási/felügyeleti mdellekről A szervezet-irányítási/felügyeleti mdell/kncepció az adtt egység irányításának, kntrlljának gyakriságát és kiterjedtségét határzza meg Intézményfelügyeleti kncepció Operatív Stratégiai Pénzügyi Vagynkezelői erős irányítás (tervezés, beszámlás), bekapcslódás a napi döntéshzatalba nagy beflyás az intézmény vezetésére, szakmai irányelvek meghatárzása kisebb beflyáslás, vezetés pénzügyi eszközökkel, erőfrrásptimalizálás döntések alacsny szintű felügyelet, elvárás: közfeladat-ellátás éves költségvetés melletti megvalósítása Operatív egység Stratégiai egység Pénzügyi egység Feladat-ellátási egység Átmeneti, válságkezelés típusú beavatkzás, ill. flyamats peratív vezetés (pénzügyi és szakmai kntrll) Stratégiai pályára állítás, a közfeladat-ellátás megszervezésének módjában irányelvek, flyamats pénzügyi kntrll Pénzügyi elvárásk vannak, szakmai függetlenség. Erőfrrásmegsztás (pénzügy, humán, vagyngazdálk.) Tulajdnsi-felügyeleti elvárásk támasztása. A közfeladat éves budget melletti (megfelelő) ellátása az elvárás. A knkrét szervezetek szintjén ez a következőket jelenti: Operatív felügyelet esetén az Önkrmányzat közvetlenül irányítja az intézményt (vállalatk esetében nem létező mdell), amely jellemzően önálló gazdálkdással nem rendelkezik. A Plgármesteri Hivatal valamely vezetője látja el az intézményvezetési feladatkat is. Ez az irányítási szint átmeneti időszakra jellemző, alapítást vagy átszervezést követően. A stratégiai felügyelet a legjellemzőbb szervezet-felügyeleti frma az önkrmányzati szektrban. Ebben az esetben a szervezet vezetése önálló, a napi döntéshzatalba az Önkrmányzat nem kapcslódik be, ugyanakkr száms szakmai kérdésben éves, negyedéves szinten egyeztetés, jóváhagyás történik. Főként intézményekre jellemző, így flyamats pénzügyi kntrll jellemzi, a költségvetés-tervezés és beszámlás rendszeresen és részletesen történik. A pénzügyi felügyelet esetében a szervezet vezetése a szakmai kérdésekben önállóan dönt. Az Önkrmányzat az éves költségvetés meghatárzása mellett az 14

15 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál erőfrrásk megsztásába vnja csak be az irányíttt szervezetet, így a közös pénzügyplitika és humánplitika erre az egységre is vnatkzik. A vagynkezelői felügyeletnél az Önkrmányzat gyakrlatilag szabad kezet ad átadja a feladat-ellátásáhz szükséges frráskat az intézménynek és a közfeladat-ellátás szintjét ellenőrzi éves szinten. A feladat-ellátási egység esetében az Önkrmányzat döntési hatásköre csak a feladatátadásra vagy más frmában történő megvalósítására (feladat kiajánlása). Ide tartznak jellemzően a szakmailag felügyelt, de pénzügyileg az Önkrmányzat hatáskörén kívül eső intézményi frmák (pl. egyházi isklák, civil szervezet által működtetett átmeneti szálló). Az, hgy egy önkrmányzati szervezet-rendszer elemei költségvetési intézményi avagy gazdasági társasági frmában működnek, kmly mértékben meghatárzza a szervezetirányítás módját, eszközeit, szervezeti kereteit. Ennek megfelelően e két frmára vnatkzó szervezet-irányítási jellemzőket külön-külön tárgyaljuk. 2.3 Az önkrmányzati szervezet-irányítás/kntrll összetevői A szervezet-irányítás/kntrll legfntsabb alábbi összetevőit vesszük górcső alá a tvábbiakban: a szervezet-irányítás/kntrll szervezeti leképezése, adatszlgáltatás, beszámlás, ellenőrzés, krdinációs fórumk, döntésjóváhagyás, a szervezetek felé történő visszacsatlás. A bemutattt eszközök, módszerek majd mindegyik mind a költségvetési intézmények, mind a gazdasági táraságk esetében alkalmazható A szervezet-irányítás/kntrll szervezeti leképezése A szervezet-irányítási/kntrll flyamatk lefutásának egyik meghatárzó tényezője a Plgármesteri Hivatal szervezetekkel kapcslatba kerülő szervezeti egységeinek felépítése. A szervezet-irányításhz/kntrllhz kapcslódó hivatali munkamegsztás jellege alapján az alábbi szervezeti megldásk jellemzőek: A funkcinális munkamegsztás esetében a Hivataln, de akár egy sztályn belül is több munkatárs fglalkzik egy-egy szervezettel. A pénzügyi és szakmai sztályk közötti infrmációáramlás biztsíttt, mégis felmerülhet a szervezetek működésének megismeréséül szlgáló adatbekérések párhuzamssága. Így a többkapus kapcslattartás a szervezetek számára nehézséget jelent. Ami a szervezet ldaláról hátrány, a Hivatal esetében előnyként jelentkezik: a szervezetekkel kapcslatban álló sztályk minden esetben hzzájutnak az adatkhz, ez tehát egyfajta túlbiztsítást jelent a Hivatal ldaláról. Ebből következően mind a pénzügyi, mind a szakmai terület könnyebben hzzáfér a szervezetektől érkező adatkhz, elég egy funkcinális ügyintézővel tartani a kapcslatt. A szervezetenkénti munkamegsztás elsősrban az szervezeteknek jelent könnyebbséget. A Hivatal ldaláról elég egy kapcslattartót felkeresniük, aki 15

16 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál amennyiben témafelelősként nem tudja megválaszlni a Hivataln belül választ szerez a felmerült kérdésre. A mátrix típusú munkamegsztás ötvözi az előzőekben bemutattt funkcinális és szervezetenkénti megközelítéseket. Egy munkatárs azn túl, hgy egy szervezet kapcslattartásáért felel, egy (vagy több) funkcinális terület is tartzik hzzá. Ez azt jelenti, hgy egy szervezet csak egy hivatali munkatárssal áll napi szintű, peratív kapcslatban, amely munkatárs (a saját szakterületén kívül) krdinációs szerepet lát el, és a szervezet és a Hivatal ldaláról eredő kérdéseket, feladatkat tvábbítja az illetékes munkatárs felé. A két megldás egyszerre rendelkezik előnyös és hátránys tulajdnságkkal, így a kettő közötti választás nem egyértelmű Adatszlgáltatás, beszámlás Az infrmációs stratégia és eljárásk alkalmazása a különböző szervezetek esetében eltérő lehet attól függően, hgy milyen irányítási elvek mentén működnek. Az adatszlgáltatás és beszámlás a szervezetek lyan adminisztratív kötelezettsége, mely által infrmálják a Hivatalt a szervezet szakmai és gazdálkdási munkájáról. A szervezet-irányítás egyik leghangsúlysabb eleme a vezetői döntéshzatalban kiemelt szerepet játszó, a vezetői igények alapján kialakíttt beszámlási rendszer működtetése. Ez egyszerre tartalmazza a Hivatal egyes sztályai által bekért rendszeres és eseti beszámlókat, illetve a költségvetési intézmények esetében - kitér a Hivatal sztályai által összefgtt, közpnti intézményeknek, felügyeleti szerveknek tvábbíttt statisztikai adatszlgáltatáskra is. Az önkrmányzati beszámlás kettős cél érdekében készül. Az egyik fnts cél a törvényi előírásknak való megfelelés (elsősrban a költségvetési intézmények esetében), a másik pedig a hivatali vezetés lyan infrmációkkal való ellátása, ami lehetővé teszi a megfelelő döntések meghzatalát. Aznban a kettős cél elérése érdekében más-más követelményeknek és feltételeknek kell megfelelnie a beszámlási rendszernek. Az alábbi táblázatban összehasnítjuk a két követelményrendszert. Összehasnlítási szempntk A rendszer célja Adat típusk Az adatk bemutatásának frmája Összehasnlíthatóság Statisztikai típusú adatszlgáltatás (elsősrban a költségvetési intézmények esetében) Célja a felügyeleti szervek adatigényének való megfelelés. Pénzügyi és naturália-adatk felsrlása. Adatk bemutatása flyószöveggel, illetve néhl táblázattal. Az adatk csak a vizsgált időszakra, szervezeti egységre Irányítási típusú beszámlás Cél a döntés előkészítés, a vezetők infrmációval való ellátása, a döntések meghzataláhz. A pénzügyi és naturáliaadatkn kívül pénzügyi-és feladati teljesítménymutatók is megjelennek. Adatk bemutatása vizuális eszközökkel (értelmezett táblázatk, grafiknk). Az adatk mellett megjelennek összehasnlító 16

17 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál Összehasnlítási szempntk Elemzések Beavatkzásra ösztönzés A rendszer szaktudás igénye Statisztikai típusú adatszlgáltatás (elsősrban a költségvetési intézmények esetében) vnatkznak. Leíró jellegű adatk, kevés elemzés. Nem ösztönöz beavatkzásra. Nem igényel speciális tudást (mechanikus adatbetöltés). Irányítási típusú beszámlás adatk (előző időszak adatai, hasnló szervezetek összehasnlító adatai, benchmarkk). Értékelő jellegű adatk, elemzések, tendenciák, összefüggések bemutatása. Beavatkzásra ösztönöz, gyakran tartalmaz intézkedési javaslatkat. A gazdasági és szakterületi ismereteken kívül elemzési szaktudást igényel. A szervezeti szereplők (és a Plgármesteri Hivatal, mint pivt-elem ) szerepét és feladatait nagymértékben meghatárzza az is, hgy milyen típusú irányítás/kntrll érvényesül az adtt szervezet visznylatában: Az peratív irányítás/kntrll esetében az infrmációáramlás flyamatában az alapadatk biztsítása a szervezetek feladata, ebből a Plgármesteri Hivataln belül készítik el az elemzéseket, illetve az adatk értékelését. A mdell előnye lehet, hgy a szervezetek napi működése összehanglható a Hivatal részéről, a Hivatal értékelheti, elemezheti a szervezetek működését, hátránya lehet ugyanakkr a döntések, intézkedések lassú megszületése, megvalósulása, a Hivatali munkatársak jelentős leterheltsége. A stratégiai típusú irányítás/kntrll esetében az adatszlgáltatás mellett a szervezetek az adatk elemzését is elkészítik, így a Hivatal keretein belül csak az adatk összesítése és a feladatk krdinálása történik. A mdell előnye a Hivatali terhek csökkenése, a napi feladatk gyrsabb megldásának lehetősége, ugyanakkr a Hivatal részéről a szervezet működése kevésbé megítélhető, az összehanglt működés biztsítása jelentős többlet krdinációs igényeket támaszt. A megfelelő beszámló-rendszer kialakításakr az alábbi négy beszámlási elvet szükséges érvényesíteni: irányítási típusú beszámlás, összehasnlítható infrmációk, felhasználó rientáltság, eltérések a fókuszban. A fenti beszámlási elvek szrsan kapcslódnak egymáshz. Gyakrlatban való alkalmazásukat a közpntilag krdinált beszámlási flyamat, az egységes adatbekérő lapk és beszámlótáblák képesek biztsítani. A hatékny és sikeres beszámlás tvábbi 17

18 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál feltétele, hgy a beszámlási feladathz felelősöket és egyértelmű elváráskat rendeljünk (pl.: a beszámlás határidőnek pnts betartása). Irányítási típusú beszámlás elve A Hivatal általában a jgszabályi előírásknak megfelelően nagy mennyiségű statisztikai adatt szlgáltat, de kevés az lyan irányítási típusú mutató, amely közvetlenül a vársvezetés igényeit elégítené ki. Fnts, hgy a beszámlótáblák lyan infrmációkat tartalmaznak, amelyek elvezethetnek egy hatéknyabb és/vagy lcsóbb működéshez, illetve amelyek rámutatnak azkra a területekre, ahl beavatkzásra van szükség. Összehasnlítható infrmációk elve A beszámló számadatai túlnymórészt értékelten jelennek meg, vagyis összehasnlításban szerepelnek évek között és/vagy hónapk között és/vagy szervezetek között esetleg más önkrmányzatk hasnló értékeivel. Felhasználó rientáltság elve A beszámlók figyelembe veszik a felhasználó igényeit, vagyis felhasználónként eltérnek egymástól. Abban aznban minden beszámló egyfrma, hgy jól átlátható struktúrában értékelésekkel és elemzésekkel kiegészítve jeleníti meg az infrmációkat, lehetőleg valamilyen vizuális támgatás mellett (a táblázats frmát például grafikns ábrázlással kiegészítve) Eltérések a fókuszban elv A beszámlónak nem az a célja, hgy az előállíttt összes adatt bemutassa, hanem hgy azkat a területeket szemléltesse, ahl prblémát észleltek vagy ptenciálisan prbléma keletkezhet. Az eltérésekre való összpntsítás áll a beszámlók fókuszában, azaz a cél a vezetők figyelmét felhívni azkra az infrmációkra, amelyek tendenciája a nem kívánats irányba mutat vagy nem az elvárásknak megfelelően alakul. Ahhz, hgy a statisztikai típusú beszámlás irányából az irányítási típusú beszámlás felé mzdulhassn adtt önkrmányzat, a fenti elveket szükséges aprópénzre váltani a beszámlási rendszer fejlesztése srán, az alábbiakban a jellemző lépéseket összegezzük: Strukturáltság növelése A beszámlók egységes, állandó szerkezetben való megjelenítése növeli az infrmációk érthetőségét, mivel nem kell minden alakalmmal az egész dkumentumt értelmezni csak a megfelelő mezőket. Vizuális eszközök alkalmazásával tvább növelhető a jelentés értelmezhetősége. Javaslt vezetői összefglaló alkalmazása, amelyben a legfntsabb megállapításk kiemelésre kerülnek. Értékelések alkalmazása Az adatk jellemzően nem értékelten jelennek meg, vagyis nincsenek összehasnlításra alkalmas adatk, mint például az előző időszakk adatai, vagy a szervezetek egymás közötti vagy akár önkrmányzatk közötti összehasnlítása. Ezek alkalmazása javaslt. A gyakrlatból rendszerint hiányznak az elemzések, a számk legtöbbször önmagukban szerepelnek, a jelentés lvasója számára nem derül ki, hgy az érték magasnak vagy alacsnynak számít, vagy, hgy megfelel-e az elvárásknak. A szakterületek által készített elemzések növelhetik a jelentések döntéselőkészítésben való jelentőségét. 18

19 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál Krszerű beszámló-készítési szabályk alkalmazása Javaslt a beszámlók esetén grafiknk vagy egyéb vizuális módszerek alkalmazása, amelyek a megértést és az átláthatóságt segítik. Javaslt az adatk közötti differenciálás, mivel nem minden hzzáférhető adat fnts infrmáció a vársvezetés számára. Érdemes megjelölni azkat az adatkat, amelyekkel kapcslatban döntésre vagy beavatkzásra van szükség, illetve azkat, amelyek csak tájékztatás kedvéért szerepelnek a beszámlóban. Az eltérésekre való fókuszálás Fntsnak tartjuk az eltérésekre való fókuszálást. Összehasnlító adatk alkalmazásával lehetőség nyílik az eltérések kimutatására (például a költségvetési előirányzat és teljesítés között vagy szervezetek azns mutatói között). Irányítási típusú infrmációk arányának növelése A pénzügyi és nem pénzügyi infrmációk összekötése lyan teljesítménymutatók alkalmazásával, ahl fajlags módn lehet vizsgálni az egyes ellátandó vagy támgató feladatkhz kapcslódó költségeket (például egy négyzetméterre jutó takarítás költsége). Feladatvégzéshez kapcslódó mutatók bemutatása és összehasnlítása szervezetek vagy akár önkrmányzatk között. Szervezeti szintű teljesítménymutatók alkalmazása a stratégiából és kulcsfeladatkból levezetve - és összehasnlítás szervezetek vagy akár önkrmányzatk között. A szkássan gyűjtött pénzügyi és adtt esetben naturáliákra vnatkzó adatkn (Bevétel, Kiadás, Pénzügyi mutatók, Vagynmérleg, esetleg Ingatlan-fenntartás) túl szükséges a feladatellátás teljesítményéhez (eredményességéhez és hatéknyságáhz) adatk szlgáltatása is a fenntartó/tulajdns felé a megfelelő kntrll/irányítás biztsíthatósága érdekében. A feladatellátáshz kapcslódó mutatók rendszerint azkat az infrmációkat használják fel, melyek az adtt terület szakágazati statisztikáiban is megjelennek, de a megjelenítés módja váltzik. Az infrmációkat összehasnító adatkkal, összefüggésekkel és mérőszámk alkalmazásával mutatják be. Ilyen feladatmutatók lehetnek például óvdaszlgáltatáshz kapcslódóan a következők: Egy óvdapedagógusra jutó gyermekek száma (fő); Egy gyermekre jutó terem m 2 ; A szervezet ellen benyújttt panaszk, és elmarasztalásk száma A fluktuáció mértéke az óvdapedagógusknál; A fluktuáció mértéke a gyermekeknél; Stb. A felsrlás közel sem teljeskörű, a mutató meghatárzása nagyban függ az önkrmányzati igényektől, illetve a vársvezetés elvárásaitól. Első körben érdemes egy szűkebb listával kezdeni és fkzatsan, ahgy az igények jelentkeznek bővíteni a teljesítménymutatók számát. 19

20 Szervezetfejlesztés Mezőberény Várs Önkrmányzatánál A tevékenység célja feltárni az egyes szervezetek közötti és akár önkrmányzatk közötti összevetésben a különbségeket, megtalálni a legjbb gyakrlatkat és kiterjeszteni a többi szervezetre is. E mutatók tvábbá alapjául szlgálhatnak a szervezetvezetők mtivációs rendszerének. A beszámlás és tervezés kapcslatának erősítése Javaslt a beszámlás és a tervezés kapcslatát szrsabbra fűzni. Nem csak a költségvetés-tervezés és -teljesítés esetében szükséges az adatk összevetése, hanem a szakmai mutatók és a teljesítménymutatók esetében is. Ez a megközelítés nem csak a beszámlási rendszer, hanem a tervezési rendszer fejlesztését is előre vetíti. A tervezés-beszámlás összefüggései között kell megemlíteni a célmegállapdáskat. A tervezési flyamat srán a vársvezetés és a szervezetek vezetői megállapdnak az elérendő célkban (lyan témák mentén, ahl váltzásra van szükség), és a célszámk teljesülését a beszámlásn keresztül ellenőrzik. Pénzfrgalmi adatk részletesebb vizsgálata (költségvetési intézmények esetében) A pénzfrgalmi adatk rendelkezésre állnak az intézmények utalványzási rendszereiben havi szinten, ami lehetővé teszi a pénzfrgalmi adatk mélyebb bntásban való riprtját és elemzését, összehasnlítva a pénzfrgalmi tervvel, ami havi bntásban készül (törvényi kötelezettség) Ellenőrzés A szervezet-irányítás/kntrll ellenőrzési funkciója a szakmai ellenőrzésre, és a gazdálkdási típusú ellenőrzésre sztható. Mindkét terület egyben törvényességi ellenőrzést is jelent, hiszen mind a szakmai munka, mind a gazdálkdási tevékenység törvény által szabályztt feladatkat fglal magában (elsősrban a költségvetési intézményre igaz ez). Az ezek mellett flyó belsőellenőrzés(ek) célja a szervezetek által elláttt közfeladatk biznys fkú minőségbiztsítása, így kiterjed a szakszerű és törvényes munkavégzésre, illetve a gazdálkdási fegyelem betartásának vizsgálatára. Szakmai ellenőrzés: a szervezetek helyi szakmai ellenőrzését rendszerint a Plgármesteri Hivatal intézmény-felügyeletet / szervezet-irányítást/kntrllt ellátó szervezeti egysége végzi. Ezzel párhuzamsan, a költségvetési intézmények esetében a külső szakmai és törvényességi ellenőrzését az rszágs hatáskörű szervek sk esetben a megyei/járási krmányhivatalba integrált - dekncentrált egységei gyakrlják. Pénzügyi (költségvetési ellenőrzés): az önállóan gazdálkdó költségvetési intézmények költségvetés-tervezését, majd a keretek felhasználását, így a készpénzgazdálkdást a Plgármesteri Hivatal megfelelő pénzügyi/költségvetési/gazdasági szervezeti egysége ellenőrzi. Az egyes előirányzatk közötti átcsprtsítási kérelmek ezen egységen keresztül haladnak keresztül, így az átcsprtsításk szabálysságának vizsgálatát is az sztály végzi. Az önállóan működő intézmények teljes gazdálkdását a Plgármesteri Hivatal (vagy adtt esetben önálló intézmény-felügyeleti szerv) végzi. Belsőellenőrzés (pénzügyi, gazdasági ellenőrzés): a belsőellenőrzés szabályszerűségi és rendszerellenőrzési, valamint pénzügyi, gazdasági ellenőrzést végez a Plgármesteri Hivatal szervezeti egységeinél, illetve rendszerint a szervezeteknél is. Munkáját a testület által meghatárztt ellenőrzési irányelvek 20