Az egészségügyi felsőoktatásban tanuló külföldi diákok az egyetem és a város életében. Kell-e számolni velük az egyetem és a város fejlesztése során?

Átírás

1

2 Az egészségügyi felsőktatásban tanuló külföldi diákk az egyetem és a várs életében. Kell-e számlni velük az egyetem és a várs fejlesztése srán? Prf. Dr. Füzesi Zsuzsanna, Dr. Tistyán László PTE ÁOK Magatartástudmányi Intézet Fact Alkalmaztt Társadalmtudmányi Kutatásk Intézete A kutatásban résztvevők (ÁOK): Kresák Gergely Prf. Dr. Miseta Attila Prvay Péter Szabó Gábr Megbízó: Prf. Dr. Bódis József, a PTE Rektra

3 Az idegennyelvű ktatásról Hl? Mióta? Általáns Orvstudmányi Kar Fgrvstudmányi szak Gyógyszerésztudmányi szak Bitechnlógia szak 1984-től (angl prgram) 2004-től (német prgram) Hányan? 1600 külföldi hallgató (2012) 58 nemzet

4 Miért jó az idegennyelvű képzés? nemzetközi kereslet van rá (egészségipar, egészségügyi felsőktatás) többletbevétel a PTE, az ÁOK számára (a hazai képzési nrmatíva kiegészítésére) többletbevétel a várs szlgáltatói, lakssága számára többlet munkahely lkálisan, reginálisan (5 hallgató/1 munkahely) gazdaság-dinamizáló hatású (GDP, államháztartás bevételei) növeli a hazai rvs/egészségügyi képzés presztízsét nemzetközileg az egyetem és a várs megtartó erejének fenntartása, növelése kevés befektetéssel húzóágazat lehet a várs, a régió számára növeli a multikulturalitást

5 Kutatás célja Hgy érzik magukat a külföldi diákk az egyetemen és a vársban? Milyen ktatásn kívüli - szlgáltatáskat vesznek igénybe? Mely szlgáltatáskkal elégedettek és melyeket hiánylnak? Mennyit költenek a tandíj mellett Pécsett és az rszágban?

6 Módszerek Kutatás I. (kvantitatív) Ideje: któber - nvember Vizsgált ppuláció: ÁOK-n idegennyelvű képzésében résztvevő hallgatók Módszer: önkitöltéses, annim kérdőív Feldlgztt kérdőívek száma: 647 db

7 Módszerek Kutatás II. (kvalitatív) Ideje: któber - nvember Vizsgált ppuláció: szlgáltatáskat kínáló pécsi vállalkzásk képviselőit reprezentáló személyek Módszer: strukturált mélyinterjú Elkészült mélyinterjúk száma: 14 db

8 Eredmények Kutatás I. Mennyit költenek a tandíjn felül? Mi marad a vársban, az rszágban? 3,8 4,1 milliárd frint/ év millió frint/ hó Tandíj: 3 milliárd frint/ év 2011-ben, a tandíjn felül, becslés a hallgatók létszáma alapján

9 A hallgatói kiadásk összege egy átlags hónapban és évben Krrigálatlan átlag Ft/hó Knfidencia intervallum alsó határa felső határa alapján becsült összeg Ft/hó Hó év Ft/hó 5%-s trimmelt átlag Ft/hó Ft/év Ft/év Ft/év Ft/év Becsült adatk, főre számlva

10 Mire költenek? A diáklét rendszeres kiadásai Étkezés 17% Szórakzás, élvezeti cikkek 16% Helyi közlekedés 3% Szabadidős tevékenységek (sprt, turisztika, utazás) 4% Megjelenés, testáplás 4% Egészség megőrzése, helyreállítása 1% Lakhatás költségei 45% Kmmunikáció, ügyintézés 3% Képzés költségei (tandíjn felül) 7%

11 A Pécsett elérhető szlgáltatásk megítélése egyáltalán nem nagyn

12 Hallgatói igények a szlgáltatásk bővítésére az rvskarn

13 Hallgatói igények a szlgáltatásk bővítésére Pécsett

14 Külföldi hallgatónak lenni Pécsett

15 Eredmények Kutatás II. A mélyinterjúk srán megkérdezettek éttermek, szórakzóhelyek ételrendelést szállító cégek ingatlan (szállás)közvetítők közlekedés (taxi) sprt szlgáltatásk flyóirat- és dhánytermék árusítás hallgatói szlgáltatói irdák tapasztalatai Pécs várs Önkrmányzata képviselői

16 A mélyinterjúk megállapításai Fnts a hallgatók jelenléte frgalmuk, bevételük jelentős részét adják. A külföldi hallgatók minőség-érzékenyek. A szemléletfrmálás, nrmaközvetítés, nyelvgyakrlás, nyelvtanulás fntssága. Az ingatlanbérlés (szállás) tekintetében a külföldi hallgatók szintén igényesek (túlkínálat). A várs (önkrmányzat, szlgáltatók képviseletei) nem rendelkeznek megalapztt infrmációkkal a külföldi hallgatók jelenlétének a várs gazdaságára gyakrlt hatásairól.

17 Megállapításk az ÁOK / Klinikai Közpnt / PTE bevételeinek jelentős részét a külföldi hallgatók tandíjai jelentik (évi 3 milliárd) a várs / régió / rszág számára tvábbi közel évi 4 milliárds bevételt jelentenek kckázat: a hallgatói szükségletek, igények kielégítetlensége csökkentheti az érdeklődést a hazai ktatás iránt (versenytársak megjelenése a közép-kelet európai régióban)

18 Milyen feltételei vannak a képzés szinten tartásának, illetve növelésének? állami és önkrmányzati stratégia az idegennyelvű képzés fejlesztésére a humánerőfrrás szükséglet fejlesztése ktatáshz kapcslódó infrastruktúra fejlesztése egyéb szlgáltatási szükségletek és igények kielégítése

19 A külföldi hallgatók beilleszkedése Interkulturális kmpetencia fejlődése az egyetemi évek alatt PTE ÁOK Magatartástudmányi Intézet Kultúraközi kmmunikáció az rvstudmányban kutatócsprtja Vezető kutató: Faubl Nóra Témavezető: Prf. Dr. Füzesi Zsuzsanna

20 A kutatócsprt feladata A jelenben: Hgyan alakul a hmgén és hetergén külföldi hallgatói közösségek szcikultúrális adaptációja idegen kultúrában a képzés/ itt-tartózkdás srán? Hsszabb távn: A megszerzett kulturális érzékenység hz-e nyereséget a befgadó közeg és a kibcsátó rszág számára? Mit kell tenni azért, hgy a flyamat minél gyrsabban, hatéknyabban végbemenjen?

21 Az interkulturális érzékenység és kmpetencia kialakulásának fő szakaszai etncentrikus fázisk etnrelatív (Miltn J. Bennett, 1986, 1993, 1998)

22 A kutatás célja Német és angl nyelvű hallgatók interkulturális kmpetenciája kialakulásának és fejlődésnek vizsgálata. Jellemzők Német prgram: összetartó, hmgén csprt, kis Németrszág kialakítása Angl prgram: hetergén csprt Külföldön való tanulás mtivációja, NEM egy idegen kultúra megismerése Többségüknek van tapasztalata idegen rszágban való élésről Ismereteik Magyarrszágról hiánysak német prgram: szép rszág, földrajz, történelem, EU-s tagság, vendégszeretet, mentalitás angl prgram: időjárás, magyarrszági rvsképzés

23 Kutatás módszere Hsszú távú követéses vizsgálat (németek: 2009-től; anglk: 2011-től, magyark: 2012-től, a befgadó közeg érintettségének vizsgálatára) Önkitöltéses kérdőívek meghatárztt időpntkban Félig strukturált interjúk Résztvevő megfigyelés

24 A kutatás eredményei A hmgén (német) csprt Előnye: a beilleszkedés első fázisában (két év után 66%-uk nagyn jól, jól, illetve befgadttan érzi magát) Hátránya: tvább tart az etncentrikus fázis, később érnek el az etnrelatív fázisba (több év után már 86% érzi magát jól vagy nagyn jól) A hetergén (angl) csprt Előnye: közép- és hsszútávn érzékelhető feltehetőleg (nincsenek még adatk); nagy a fluktuáció; hetergén csprtn belül hmgén csprtk (nrvégk, perzsák, spanylk frmálódóban) Hátránya: a beilleszkedés nehezített (két év után még csak 8% érzi magát jól vagy nagyn jól)

25 A beilleszkedés legkönnyebb területei Német prgram árak, pénzváltás lakhatás, életminőség, környezet, gasztrnómia integrálódás, első kntaktusk (csprtn belül) egyetemi élet és tanulmányk Angl prgram életmód árak, pénzváltás, vásárlás természeti és épített környezet egyetemi élet és tanulmányk mindennapi élet, lakhatás

26 A beilleszkedés legnehezebb területei Mindkét prgramban a NYELV, a KOMMUNIKÁCIÓ!

27 A legfntsabb észlelt különbségek a kibcsátó és a befgadó kultúra között Német prgram mentalitás (pntsság) nyelv kultúra, tradíciók, ünnepek társadalmi körülmények életmód Angl prgram nyelv életmód természeti és épített környezet árak, vásárlás mentalitás

28 Megállapításk az interkulturális kmpetencia fejlődésének flyamatáról Etncentrikus fázis csak a hallgatók kis része marad a tagadás/elutasítás szakaszában legtöbben elérik a minimalizáció fázisát Jelentése: nem kell törődni a kulturális különbségekkel Mi mind az emberi fajhz tartzunk Etnrelatív fázis a hallgatók kis része lép csak be az etnrelatív fázisba Jelentése: elfgadják a magatartásminták és az értékek különbözőségeit (nem tanultak meg magyarul) az alkalmazkdás fázisába azk lépnek, akik felsőbb évflyamkra járnak, megtanultak magyarul és képesek befgadni az új kultúrát

29 Hsszabb távú cél a külföldi hallgatók (és a befgadó közeg) interkulturális kmpetenciájának fejlesztése (átlépés az etnrelatív fázisba) a Magyarrszágn töltött évek interkulturális tapasztalatként való megélése, mely az önismeret magasabb szintjéhez, személyiségfejlődéshez és az interkulturális kmpetencia kialakulásáhz is vezethet az utóbbi egyre fntsabb kmpetencia: migráns betegek, migráns kllégák, migráns környezet, az érintett maga is migráns lehet a befgadó közeg (egyetem, várslakók) érzékenyítése az ismeretátadás és attitűdfrmálás eszközei ktatás (az ÁOK-n, Bielefeldben már flyik) média, vársi események stb.

30