A népfőiskola a szó megszokott értelmében sem nem iskola, sem nem főiskola. Itt nem a tanároknak kell kérdezgetniük, feleltetniük a tanulókat.

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A népfőiskola a szó megszokott értelmében sem nem iskola, sem nem főiskola. Itt nem a tanároknak kell kérdezgetniük, feleltetniük a tanulókat."

Regina Juhász
8 évvel ezelőtt
Látták:

1 A népfőiskla a szó megszktt értelmében sem nem iskla, sem nem főiskla. Itt nem a tanárknak kell kérdezgetniük, feleltetniük a tanulókat. Éppen ellenkezőleg: a tanulóknak kell kérdéseket föltenniük a tanárknak, s jaj nekik, ha nem tudnak válaszlni.

4 1844. nvember 7-én Röding nevű faluban kezdődött meg az ktatás. A népfőisklák természeti környezetben, tágas épületekben, művelődési intézményekkel kiegészítve működtek. Bentlakáss vlt, egyágyas fürdőszbás szálláshelyekkel.

5 Hangsúlyt fektettek az önismeret és az emberismeret gazdagítására. A népfőiskla se nem iskla, se nem főiskla nincs feleltetés és vizsgáztatatás. Kölcsönös kmmunikáció és eszmecsere flyik a tanulás a hangsúlysabb, mint a tanítás. Elsődleges cél: az énidentitás és a nemzetidentitás érzésének kiszélesítése.

6 A népfőiskla gyakrlati jellegű. Nincsenek vizsgák, a hallgató látgatási igazlást kap. Tandíj van, de ennek 80%-át az állam átvállalja, anélkül, hgy beleszólna az ktatás menetébe. Évente legalább 32, legfeljebb 40 hétig kell a tanflyamt működtetni. Legalább 18 főt ktatnak évente.

7 A tanulók alsó krhatára 17,5 év, felső krhatár nincs. Általáns képzést nyújt, a tanuló szabadn választhat a felkínált tárgyak közül. Csprtmunka, és prjektrendszer jellemzőbb, mint az előadás.

8 1860-as években krszerűsödik a parlamenti rendszer, nő az önkrmányzatk autnómiája. Több plitikai jgt kap a parasztság Isklázttságra van szükség

9 1868-ban Hvilan községben indult el az első svéd népfőiskla Az iskla tanára, a svéd népfőisklák atyja Lenard Hlmström vlt. Lenard Hlmström ( )

11 Az első isklák célja: államplgári nevelés, és praktikus tudás átadása. az iskla demkratikus a tanulók tapasztalataikat kicserélik egymással a tananyagt közösen tanulmányzzák.

12 A felnőttktatás krai periódusát öntevékeny népművelésnek nevezik. A finn népművelés kezdete as évektől számítható ben Kangasalában alapíttták az első finn népfőisklát. Elsősrban a falusi fiatalknak szánták.

13 A népfőisklák bentlakássak, a tanflyamk ősztől tavaszig tartttak ben 41 államilag támgattt népfőiskla vlt. Egyes népfőisklák népakadémiává váltak a már végzettek számára.

15 A magyarrszági népfőisklák is a skandináv példát követték, különösen erős szállal kötődtek a finnrszági népfőisklákhz. Az első népfőiskla 1914-ben létesült Bajaszentivánn, amelynek megalakulásában a Magyar Gazdaszövetség és az Országs Széchenyi Szövetség vállalt fnts szerepet. 54 hallgató Fglakzásk hetente hármszr este 6-8-ig Előadásk: irdalm, történelem, egészségtan, földrajz, gazdaságtan, jg

16 1925-ben létesült az első bentlakáss (rövid tanflyams) népfőiskla a Nógrád megyei Szandán, Stérer Ferenc ( ) szervezésében. Először kmbinálta a falusi felnőtt laksság művelésében a gyakrlati gazdasági ismeretek, az egészségügyi ismeretek, és az írás-lvasás ktatását. Az általa vezetett intézmény között működött. Stérer Ferenc ( )

17 Ménfőcsanakn, Győr mellett szintén jelentős népfőisklai munka indult meg. Szekeres Bónis plébáns több éven át vezette a népfőisklai tanflyamkat 300 tanórán át minden évben a helybeli és a környéki értelmiségiek tartttak előadáskat. Szekeres Bónis

18 A Pilisi Nép- és Gazdakör 1928-ban alakult a pilisi gazdák összefgásával ben a Gazdakör segítségével megalakult a Pilisi Széchenyi Népfőiskla Szemző Kálmán vezetésével. A Népfőiskla tanflyama 3 éves vlt Csak községbeliek vehettek részt a fglalkzáskn, krhatár nélkül. Eleinte csak férfi hallgatói vltak, később már nők is. A 1930-as évek közepétől a vezetés a helybeli gazdák kezébe került.

19 Sárspatak ( ) A prgram kidlgzója: Újszászy Kálmán ( ) A prgram tartalma: vallás, ismeretterjesztés, gyakrlati 460 hallgató Jelképes faluban éltek a fiatalk, amelynek a neve Szeretetfalva vlt Újságuk, a Kerékvágás napnta jelent meg. Tartalmazta az előző napi előadásk anyagát Újszászy Kálmán

20 Érd ( ) KALOT népfőiskla Vezetője Ugrin József ( ) 108 bentlakó

21 Egyházasfalu ( ) Tanflyamk: hárm nap, tíz nap, hárm hét Vezetőképző, gazdasági,zenei, háziassznyi, menyassznyképző Egyházasfalu, a népfőiskla épülete

22 Elnök: Kerkai Jenő, alelnök Szabó Zltán A népfőisklák állítása nem állami, hanem társadalmi feladat Cél: a népfőiskla lyan intézmény, amely a felnőtt kr határán lévő ifjúságt öt hónapn, de legalább két és fél hónapn át vallási, nemzeti és hivatásbeli szlgálatra neveli. A tananyag: minden népfőiskla maga állapítja meg a feldlgzandó anyagt. Szükséges, hgy az általáns műveltségre vnatkzó nevelő tárgyak mellett megfelelő helyet kapjn a gazdasági képzés is. Mindezek elsősrban a leghatárzttabb lelki és népi nevelési célkat kell, hgy szlgálják. Kívánats, hgy minden előadó az általa előadtt anyagt tanmenet szerűen feldgzza, és ezt a hallgatók a népfőiskla, illetve a tanflyam végén írásban meg is kapják.

23 Népfőisklának csak az nevezhető, ahl legalább két és fél hónapn át bentlakáss munka flyik. Az ennél rövidebb csak népfőiskla-tanflyamnak nevezhető. Kimndják, hgy az államtól igényelnek ugyan támgatást, de semmiféle irányítást nem fgadnak el. Szükségesnek tarttták a népfőisklai törvény megalktását, de az sem akkr, sem később nem született meg. Kerkai Jenő

Hasonló dokumentumok

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo

Népoktatás. Az elemi iskolák típusai Az iskolák száma Németesítés Tantárgyak. Thun Leo Népktatás Az elemi isklák típusai Az isklák száma Németesítés Tantárgyak Thun Le ENTWURF (1849) Nylcsztálys gimnázium két szervezetileg önálló tagzat : algimnázium - főgimnázium 10 18 éves fiúk számára.