1. kötet nevelési program

Átírás

1 Verzió: 09 Istenben bízunk, időt és teret engedünk Neki, hgy akarata szerint munkálkdjn életünkben és gyermekeink életében, hgy hitük ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugdjék. (1 Krinthus 2, 5) 1. kötet nevelési prgram 1

2 Verzió: 09 Szablcska Mihály: Tiszteld a gyermeket Tiszteld a gyermeket, ki tudja előre Melyikből mi válik, mi lesz a jövőben. Hány egyfrma gyermek játsztt hajdanában Názáreth mezőin, Názáreth prában. Tiszteld a gyermeket, ki tudja miféle Csdálats hajnal szunnyad a szívében. Lelke mzzanását ma még alig látd, S egykrn fénnyel szórja tán be a világt. Tiszteld a gyermeket, zárt levél a lelke, Csak az Isten tudja, mi van írva benne. A dicsők, a hősök, s mind a legnagybbak Egykrn együgyű kis gyermekek vltak. Tiszteld a gyermeket, ha kldus nymrba Srsa úgy dbná is ki a szemétdmbra Ott teremnek skszr az új eget látók: Az Apstlk, a Próféták, a Megváltók. Tiszteld a gyermeket, s érző szíveddel Csókld meg, öleld át meleg szeretettel. Hátha ez a csókd lesz az ihletése, S egykr milliókat melegít fel véle. Urunk, aki minket alkttál, mindenkinek feladatt adtál. Élethivatást kaptam, amit más nem tud teljesíteni helyettem. Lehet, hgy itt és mst nem ismerem fel eléggé de majd világs lesz számmra egyszer, hgy nem mint hasztalan hívattam életre, hanem mint egy hsszú lánc egyik szeme, mint híd emberek és nemzedékek között... Add, hgy helyesen cselekedjem, a Te művedet teljesebbé tegyem, szeretetet és békét hrdzzak, jót tegyek, az igazságt szlgáljam, szavaidat életre váltsam mindig tt, ahl vagyk, mindig tt, ahl éppen leszek.. 2

3 Verzió: 09 SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET év május hó 11. napján JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG IGAZGATÓTANÁCSA év augusztus hó 31. napján a 27/2015. határzatával 3

4 Tartalmjegyzék Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda Verzió: Bevezető Alapadatk intézményünkről Gyülekezetünkről - névadónkról intézményünkről 8 2. Lelkiségünk Általáns elvek Isklánk és óvdánk lelkisége Csendesnap célja és feladata Közös isklai áhítatk Lelkiség és szentség Alapelvek, értékek, célk, feladatk, eszközök, eljárásk Az intézményi nevelő, illetve nevelő - ktató munkájának alapelvei Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Óvdai nevelésünk célja A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szlgáló tevékenységi rendszer és szervezeti frmák A pedagógusk helyi intézményi feladatai, az sztályfőnöki munka tartalma és az sztályfőnök feladatai Pedagógusk helyi intézményi feladatai Az óvdapedagógusk helyi intézményi feladatai Az isklai pedagógusk helyi intézményi feladatai Az sztályfőnöki munka tartalma és az sztályfőnök feladatai Az sztályfőnöki munka jellemzői Az sztályfőnöki munka feladatkörei Az sztályfőnök feladatai Az sztályfőnöki munka tervezése Az sztályfőnök által készített statisztikák, beszámlók az sztályról Az sztályfőnöki órák témái A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység A szciális hátrányk enyhítése Integrációs felkészítés A hátránys helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere Az alkalmazás feltételei Helyzetelemzés Célrendszer megfgalmazása Az isklába való bekerülés előkészítése Hetergén sztályk kialakítása a jgszabályknak megfelelően Együttműködések-partnerségi kapcslatk kiépítése 69 4

5 Verzió: A tanítást tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei Kmpetenciafejlesztő prgramk és prgramelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kmpetenciák fejlesztése, szciális kmpetenciák fejlesztése) a. Önálló tanulást segítő fejlesztés b. Eszközjellegű kmpetenciák fejlesztése c. Szciális kmpetenciák fejlesztése Az integrációt segítő tanórán kívüli prgramk, szabadidős tevékenységek Az integrációt segítő módszertani elemek Műhelymunka a tanári együttműködés frmái A hármhavnta kötelező kmpetencia alapú értékelési rendszer eszköze Multikulturális tartalmak megjelenítése Tvábbtanulásra felkészítő prgram Az intézményi önértékelés A kiemelten tehetséges gyermek, tanuló - a tehetség, a képesség kibntakztatását segítő tevékenységek A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló A sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése az intézményben A sajáts nevelési igényű gyermekek / tanulók jgainak érvényesülése A sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelése A sajáts nevelési igényű tanulók nevelése - ktatása az isklában Az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcslats feladatk a szülő, a gyermek, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcslattartásának frmái Az intézmény közösségének együttműködése Az intézményvezetés kapcslattartása, illetve az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése A szakmai munkaközösségek együttműködése Az óvda és az iskla együttműködése A nevelők és a tanulók kapcslattartása és együttműködése A tanulók részvételi jgának gyakrlása az intézményi döntési flyamatban A pedagógusk és a szülők kapcslattartása és együttműködése Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcslatai, együttműködése intézményen kívüli szervezetekkel, intézményekkel A belépés feltételei isklánkba felvétel átvétel Tanulmányk alatti vizsgák vizsgaszabályzata A pedagógiai prgram érvényességével, módsításával, nyilvánsságával kapcslats egyéb intézkedések A pedagógiai prgram nyilvánsságával kapcslats egyéb intézkedések Záradékk 136 5

6 Verzió: Bevezető Alapadatk intézményünkről Az intézmény hivatals neve: Az intézmény OM aznsítója: TB törzsszáma: Nyilvántartási száma: 13/1996 Az alapítás éve: Alapító: Siklósi Refrmátus Egyházközség Az intézmény fenntartója, működtetője Felügyeleti szerve Az intézmény típusa: Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda 7800 Siklós, Kálvin u. 18 Siklós - Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség 7800 Siklós, Kálvin u. 18. Dunamelléki Refrmátus Egyházkerület 1092 Budapest, Ráday u. 28. Baranyai Refrmátus Egyházmegye 7623 Pécs, Szabadság u. 35. többcélú intézmény, közös igazgatású köznevelési intézmény óvda általáns iskla Intézményegysége: Intézmény feladat ellátási helye: Az intézmény székhelye: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13. Siklós várs közigazgatási területe és vnzáskörzete telephelye: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. jgi személyiséggel rendelkező önálló köznevelési intézmény Az intézmény jgállása: gazdálkdása: Az isklai évflyamk száma: Az intézménybe feladat-ellátási helyenként felvehető maximális létszám: Az ktatás munkarendje: Az intézmény jgsultsága: Az intézményvezető kinevezésének rendje: A feladatellátást szlgáló vagyn: önállóan működő és gazdálkdó szerv, az intézmény által készített költségvetést a fenntartó egyház presbitériuma hagyja jóvá. általáns iskla 1-8. évflyam óvda: 50 fő iskla: 224 fő nappali alapfkú ktatásban szerzett általáns isklai tanév végi és másdlati biznyítványk kiállítása, 8 sztálys általáns isklai végzettség tanúsítása Nyilváns pályázat vagy meghívás útján, a Siklós - Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség presbitériuma nevezi ki, illetőleg bízza meg 5 év határztt időre és gyakrlja a munkáltatói jgkat. A megbízás visszavnásának jgát Siklós - Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség presbitériuma gyakrlja. Az intézményt, mint jgi személyt az igazgató, vagy az általa megbíztt személyek képviselhetik. (SZMSZ-ben szabályztt módn.) Az intézményi tartós rendelkezésére bcsáttt egyházi tulajdnú ingatlank és ingó vagyntárgyak: A Kálvin u. 19. számú (718 HRSZ); a Kálvin u. 31. (730 HRSZ), a Magyar u. 29. számú és a Vörösmarty u. 13. számú (együttesen a 754 HRSZ) épület. Az intézmény a rendelkezésre álló vagyntárgyakat, a nevelő és ktató feladatainak ellátásáhz, a fenntartóval történő egyeztetés alapján használhatja. 6

7 Verzió: 09 A feladatk ellátásáhz rendelkezésre állnak az intézmény leltár szerint nyilvántarttt tárgyi eszközei. Az intézményi vagyn feletti rendelkezési jg a Siklós Máriagyűd Refrmátus Társegyházközséget illeti meg. Az intézmény a rendelkezésre álló vagynt nem jgsult elidegeníteni, illetőleg biztsítékként felhasználni. A köznevelési intézményünk jgszabályban évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről - meghatárztt alapfeladatai, közfeladatai: az óvdai nevelés; az általáns isklai nevelés - ktatás; a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, ktatható sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók óvdai nevelése és isklai nevelése-ktatása Az intézmény alapfeladatai: Óvdai nevelés Óvdai felekezeti nevelés, ellátás, isklai életmódra felkészítés. Sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelése, ellátása. Általáns isklai nevelés-ktatás Általáns isklai tanulók nappali rendszerű felekezeti nevelése, ktatása (1-4. évflyam); A többi tanulóval együtt nevelhető, ktatható sajáts nevelési igényű általáns isklai tanulók nappali rendszerű nevelése-ktatása (1-4 évflyam); Általáns isklai tanulók nappali rendszerű felekezeti nevelése, ktatása (5 8. évflyam); A többi tanulóval együtt nevelhető, ktatható sajáts nevelési igényű általáns isklai tanulók nappali rendszerű nevelése-ktatása (5 8. évflyam). Az intézmény az óvdai nevelés, illetve az általáns isklai nevelés-ktatás keretén belül ellátja a különleges bánásmódt igénylő gyermekek, tanulók köréből a sajáts nevelésigényű gyermekek, tanulók integrált nevelését és ktatását. A sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók köréből az alábbiak ellátását biztsítja az intézmény: Mzgássérült gyermekek, tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív fglalkztatása. Érzékszervi fgyatéks (hallás- és látássérült) gyermekek, tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív fglalkztatása. Beszédfgyatéks gyermekek, tanulók integrált nevelése-ktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. Az enyhén értelmi fgyatéks gyermekek, tanulók integrált nevelése-ktatása, pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlys tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályzási zavarral) küzdő gyermekek, integrált nevelése-ktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. Az intézmény az óvdai nevelés, illetve az általáns isklai nevelés-ktatás keretén belül ellátja a különleges bánásmódt igénylő gyermekek, tanulók köréből a sajáts nevelésigé-nyű gyermekek, tanulók integrált nevelését és ktatását. - Azn sajáts nevelési igényű tanulók ellátása, akik tanulmányi kötelezettségüket a szakértői bizttság szakvéleménye alapján magántanulóként teljesítik, tvábbá azn nem sajáts igényű tanulók ellátása, akik rvsi igazlás alapján tanulmányaikat magántanulóként flytatják, és részükre az iskla legalább tíz tanítási óra egyéni felkészítést biztsít. 7

8 Verzió: Gyülekezetünkről - névadónkról - intézményünkről A jó cselekedet pedig csak az, ha mi felebarátunkat segítjük, tartjuk, tápláljuk, tanítjuk, neki jó példát adunk, mindezeket a mi felebarátunknak javára, hasznára és az Úristennek neve dicséretére cselekedjük. Sztárai Mihály Refrmátusk Siklósn és Máriagyűdön A refrmáció kezdetei Siklósn któber 31. nevezetes nap a keresztyénség történetében. A hagymány szerint ekkr szögezte ki Luther Mártn a wittenbergi vártemplm kapujára kilencvenöt tételét. A keresztyén ember egész életének bűnbánatnak kell lennie - írta többek között. Ez az esemény tekinthető a refrmáció kezdetének. Luther tanai igen gyrsan megjelentek Magyarrszágn: 1521-ben, a budai isklában már evangéliumi szellemű tanításk hangzttak el. A két érintett tanárt ugyan elűzték, de egy év múlva már magyar diákk jelentek meg a wittenbergi egyetemen. Az 1520-as években súlys törvények születtek a lutheránusk ellen, de a tank mégis utat törtek maguknak, s ebben több magyar főúrnak is kmly szerepe vlt. Ez idő tájt, 1515-től Siklós és környéke a Perényi - család birtka vlt. Perényi Imre nádr egy 1725-ben meglelt szbr feliratának tanúsága szerint a refrmált egyház felügyelője vlt, amiből arra következtethetünk, hgy jelentős szerepet töltött be a refrmáció krai siklósi elterjedésében. A birdalmi hercegi rangt is viselő főúr halála után felesége, Kanizsai Drttya vezette az uradalmat, de nem ismert, hgy ő támgatta-e a lutheri gndlatkat. Nagybbik fiáról, Perényi Péterről ( ) biztsan tudjuk, hgy később, szüleitől örökölt birtkain terjesztette a refrmációt. Vele kapcslatban Pázmány Péter így fgalmaztt: Az urak közül legelső Pirinyi Péter lutheristává lőn, és az ő jószágába Kpácsi Istvánt, Sztarinus Mihályt praedikálni bcsátá. A később temesi főispán Perényi Péter nevéhez fűződik a mai siklósi ferences templm elődjének építése is. Ez a templm eleinte a refrmált vallás szlgálatában állt. Cuisus regi, eius religi, akié a föld, azé a vallás. Az akkr mértékadó elv alapján a földesúr valamennyi birtkán követni kellett a birtks vallását. Igaz vlt ez Máriagyűdre is, ahl az akkri katlikus templmt is refrmátusk vették birtkba. Az imahelyet hat év múlva a törökök mecsetté alakíttták. Később a görög-keleti felekezet használta, a tvábbiakban pedig, ismét prtestánsk imádkztak benne. A siklósi refrmátus egyház a helyi hagymány szerint egyidős a magyarrszági refrmációval. Az igen hiánys dkumentumk szerint Siklós első refrmátus lelkipásztra Siklósi (vagy Szilvási) Mihály vlt, aki egyes vélekedések szerint a várs szülötteként költözött Újhelyre, a mai Sátraljaújhelyre, amely ugyancsak Perényi - birtk vlt akkriban. Ott 1522-ben már refrmátus szellemben hirdette az igét, és ezután munkálkdtt Siklósn. Pathai Sámuel tlnai lelkész 1647-ben így értékelte munkásságát: Siklós várának és vársának határai néhai Siklósi Mihály igen dicséretes emlékezetét ünneplik, aki Perényi Péter refrmátra vlt. Midőn ama részeket bebarangltam, gyakran hallttam igen idős emberektől, hgy Siklósi az egész udvar előtt ly gyűlöletes vlt, hgy nemegyszer magában az udvarban is éles kardkkal darabkra vagdalták vlna, ha az a kegyes és nagylelkű hős (értsd: Perényi Péter) különös pártfgása és védelme alá nem vette vlna. Siklósi Mihályt egyesek aznsnak vélték azzal a személlyel, akit a törökök Siklós várának 1543-as elfglalása után, a Pécs felé vezető útn megöltek és kifsztttak. Az 1542-től a wittenbergi egyetemre járó, s szintén baranyai származású Kpácsi Istvánról azt tudjuk biztsan, hgy 1524 előtt tanító vlt Siklósn. Sztárai Mihály (1510?-1575) Kpácsi munkatársa vlt Sztarinus, vagyis Sztárai Mihály, a Siklós és a Duna-Dráva közti vidék refrmációt hirdető papjainak legismertebb alakja, aki az 1526-s mhácsi csatát még ferences barátként látta. A drávasztárai születésű fiatalember az év végére aznban Siklósi Mihály hatására csatlakztt a refrmációhz ban írt művében (História Perényi Ferenc kiszabadulásáról. Perényi Péter élete és halála) maga írja: ezt a verset költöttem Vas Mihálynak, a siklósi várnagynak, amikr én siklósi isklamester vltam : vélhetőleg 1541-től től Perényi Ferenc nevelője vlt, és a fiúval együtt hallgatta a paduai, vagyis a padvai egyetem előadásait. 8

9 Verzió: 09 A délszláv nyelvben is járats prédikátr 1544 tavaszától az Eszék melletti Laskón terjesztette az evangéliumt ben írta barátjának, Tlnai (Tétényi) Miklósnak, hgy a faluban a kereszt igéjét hirdetni kezdtem. Srai szerint százhúsz evangélikus egyházat alapíttt Alsó-Baranyában. Tegyük hzzá: igen sk nehézség ellenére, hiszen nem egyszer az élete is veszélyben frgtt. Pathai Sámul lelkipásztr Laskón az 1600-as évek elején, szemtanúktól hallttak alapján írta róla: édes hangú zengedezésével magáhz vnta az embereket. Ezért is hívták énekes prédikátrnak. Egy későbbi értékelés így hangzik Sztárairól: Tüzes, kíméletlenül támadó lélek vlt, de nemcsak rmblni, hanem építeni is tudtt. Ő vlt az új magyar prtestáns egyházak egyik legkrábbi szervezője. Félelmet nem ismerő szókimndása, nyers, de pmpás humra kitűnő népszónkká tette. Az 1553-ban Tlnára távzó, majd 1558-ban Laskóra visszatérő Sztárai Mihály tllából 1559-ben jelent meg az első magyar nyelvű dráma, egy hitvitával fglalkzó darab, Az igaz papságnak tiköre (Cmedia lepidissima de sacerdti) címmel, és száms, tvábbi irdalmi és egyházi alktását ismerjük. Időközben, egy 1553-as levelének tanúsága szerint episcpus, vagyis Tlna megye és Alsó-Baranya püspöke lett. Laskói utódjával, a vele Tlnában együtt szlgáló Szegedi Kis Istvánnal később megszttta a feladatkat, és 1557-től püspöksége csak Tlna megyére krlátzódtt. Sztárai Mihály Laskóról 1563-ban Gyulára költözött től hárm évig Sárspatakn vlt lelkész, majd Pápán szlgált, ahl 1575-ben hunyt el. Sztárai lyan időben szólalt meg és hirdette az evangéliumt, hgy bátrítást és hitet öntsön az emberek szívébe, mikr mindez élete kckáztatásával járt. Lelkésztársaival együtt jól tudta, hgy az emberek tanítása és anyanyelvük áplása ugyanilyen fnts. Az írás és lvasás tanításával hzzájárult, hgy a magyarság ilyen nehéz időben se veszítse el identitását a török hódltság alatt. Az ktatás biztsításával pedig a refrmáció lyan kulcst adtt az emberek kezébe, mellyel utat nyithattak a magyar és európai kultúra megismeréséhez, áplásáhz. A törökkrtól az első kőtemplmig Siklós 1543-tól török kézen vlt. A várs társadalmi összetételéről is tudósító török adóösszeírásk nymán tudjuk, hgy a 16. század másdik felében nem történt lényeges váltzás a keresztyén laksság számában: ekkrtájt mintegy félszáz család élt itt a mhamedánkn kívül. Az aznban tudható, hgy a prtestantizmus a szultáni prta uralma idején is élt a Dráva mentén. A helybéli refrmátuskról a következő knkrétum 1672-ből származik, amikr Zablai vlt a várs evangélikus prédikátra tól 1684-ig nincs ismeretünk a lelkipásztr személyéről, de a fönnmaradt adatk szerint a siklósi gyülekezet Nagytótfaluba járt istentiszteletre, mert Siklósn nem vlt refrmátus templm. A következő tizenkilenc évben, a felerősödőben lévő ellenrefrmáció idején, Ispánki Jáns (István) prédikált a siklósi refrmátusknak. Ez idő tájt, 1687-ben zajltt le a török kiűzésében döntő szerepet játszó nagyharsányi csata, amelyben a Badeni Lajs vezette magyar és bajr seregek, ha úgy tetszik, visszavágtak Mhácsért. És ebben az időszakban, 1691-ben jelent meg I. Lipót királyi dekrétuma, amelyben erősen krlátzta a prtestánsk nyilváns vallásgyakrlatát tól Decsi Péter, 1719-től Héczei (vagy Herceg) Sámuel lett a lelkész, majd őt követve Szilágyi Mihály ( ), Galambs István ( ) lelkipásztrkdtt a vársban. Héczei Sámuelt Radanay Mátyás pécsi püspök katnái a katlikus ünnepek megtartására vnatkzó szabály megszegése miatt 1723-ban börtönbe vetették, ám a várs plgárainak föllépésére kiengedték. Az ellenrefrmáció miatti vallási összetűzésekre általában is jellemző vlt a környékben, hgy a falvak lakói megvédték lelkészeiket a zaklatástól, és a bezárt vagy lermblt templmkat újfent megnyittták, újjáépítették. A vármegye ugyan 1725-ben a magánházaknál lehetővé tette a kálvinisták számára a vallásgyakrlást, a pécsi püspökség erőszaks fellépését aznban ez nem gátlta meg a tvábbiakban sem. Kssa Dániel gyűdi lelkipásztr 1817-es feljegyzései szerint a mai Siklós - Gyűdön, a későbbi kegytemplm helyén krábban refrmátus fatemplm állt, amelyet 1680-ban, Naszvadi András prédikátrságának idején vettek el a kálvinistáktól után épült fel a prtestánsk siklósi templma, vagy ahgy egy 1722-es káptalani jelentés írja, a gyülekezetnek van egy újabb építésű, vesszőből és sárból tapaszttt refrmátus templma. A megfgalmazásból akár arra is következtethetünk, hgy krábban állt már a vársban refrmátus kőtemplm, amit a törökkr után lermblhattak. A fából készült imaházat 1744-ben, Dámány András lelkész idejében bővíteni szerették vlna, aznban a vármegye az engedély megadása helyett a földdel tetette egyenlővé az épületet. Mária Terézia 1749-ben, száms kérvény benyújtása után engedélyezte a következő fatemplm felépítését. Az előző prédikátr halála után, 1758-tól 1796-ig Karancsi Jáns lett a lelkész ban megvásárlta az első, a következő évben munkába állíttt harangt, ami 1882-ben meghasadt, de újraöntve összesen 119 évig szlgálta a refrmátuskat ban már ismét a templm javításáért fgalmaztak kérvényeket a prtestáns tank követői, amelyek révén 1772-ben felújíthatták, majd ben bővíthették az imaházat. A prédikátr 1739-ben épített házát ben újíttták föl először. Egy 1782-es összeírás szerint 2767-en éltek Siklós mezővársban, akik közül 900 fő kálvinista vlt. 9

10 Verzió: 09 Az 1770-es évek másdik felében, Máriagyűdön fatemplmt építettek a mai refrmátus templm helyén, amit között lezárattak ben építették helyette a kőtemplmt az eklézsia költségén. A gyűdi tanítók neve és megbízatásuk kezdete ezekből az időkből: Naszvadi András (1680); Bálint pap (1695); 3. Szerdahelyi Péter (1701); Tóthfalusi György (1706); Decsi Sámuel (1710); Ketskeméti Gergely; Kpátsi Jáns (1718); Kmármi Jáns (1725); Bicskei Jáns (1731); Tilczi Bálint (1731); Kálmán István (1742); K. Kósa György (1748); Székelyhidi Dániel (1752); Brza Gergely (1755); Bablcs András; Vetsei Sámuel (1781); Kssa István (1787); Vetsei István (1797); Krekuth György (1801); Győri Mihály (1808); Kssa Dániel (1808). Új templm Siklósn augusztus 25-én tehették le végre a siklósi refrmátus kőtemplm alapkövét. Karancsi Jáns idős kra miatt 1794-től Behidai Sámuel és Gángl István káplánk segítettek a lelkészi feladatk teljesítésében. A nyugalmba vnuló prédikátr lemndása után, 1796-ban Túrs Péter vette át a lelkipásztri teendőket. A munka a hatóságk hátráltatása ellenére haladt, részben mert az akkri birtks, a refrmátus gróf Batthyány Antal támgatta a törekvéseket. Az 1806-ban elkészült templmban a grófnak külön padja vlt. A siklósi lelkészek ebben az időszakban visznylag gyrsan követték egymást: az 1809-ben elhunyt Túrs Péter helyére Hagymási Péter érkezett, akit egy év múlva Varga József válttt föl ben érkezett Siklósra Kssa László prédikátr. Gyűdön Kssa Dániel vlt ekkr a lelkész. Így írt magáról: Kóssa Dániel, tanúlt Kecskeméten s Debreczenben. Praedikátrrá lett Kémesen, ahl 7 esztendeig, annak utána Büdösfán 3 esztendeig szlgált, itt pedig tizedik esztendejét tölti. Ért diákul s németül keveset. Feleséges, öt gyermeke vagyn. A gyűdi refrmátus sklába 21 lány és 22 fiú járt 1817-ben. Rektruk, vagyis igazgatójuk, s egyben tanáruk a Debrecenben tanult Bátri József vlt. Csak a legszükségesebb dlgk tanittatnak, u.m.: az lvasás, vallás, vallás históriája, éneklés, számvetés, irás és a könyörgések. - jegyezte fel Kssa Dániel. A siklósi templm fölszerelése lassanként fejlődött a 19. század elején ban rgnát építettek, amit később, csak 1875-ben renváltak ban hárm harangt öntöttek a gyülekezetnek ban az addigi fazsindelyeket lecserélték cserépre ben, közadakzásból belső ajtókat készítettek, és siklósi márványból faragtt szószéket, úrasztalát állítttak. Az ősi, évszázads parókia helyett 1839-ben emelték a mai lelkészlak elődjét április 30-án frissen meszelt templmmal fgadta a cannica visitatira egyházi vizsgálatra érkező Szász Kárly dunamelléki püspököt a siklósi refrmátus gyülekezet. A krszak prtestáns híveinek számáról a laksságszám adatai tudósítanak: 1841 és 1910 között Siklós lakssága 3207-ről 5782-re növekedett, eközben a refrmátusk száma 1058-ról 1154-re emelkedett. Ekkrtájt, ben káplánk végezték a szlgálatt, majd 1848-tól Bgárdi Mészöly Sándr, 1876-tól Zeke Lajs a prédikátr. A siklósi refrmátus isklák története összefnódtt a gyülekezet történetével, legalábbis abból a szempntból, hgy a lelkészek a krai időszakban a gyermekek lelki tanítójának szerepét is betöltötték ben aztán már 115 kisgyermek tanult a parókiáhz épített isklában ban döntött a presbitérium egy krszerűbb tanterem kialakításáról, amit 1877-ben egy tanítói lakással is megtldttak. Egy későbbi krszakból, 1902-ből maradt fenn Szűcs Dániel tanító neve, de egy szmrú esemény kapcsán: a jó nevű isklamester ekkr halálztt el. Utódja, Tók Gyula kántrtanító 1903-ban husznnégy pályázó közül nyerte el a megbízást. Világhábrúk, társadalmi váltzásk között 1913 márciusában elhunyt Zeke Lajs, helyére Gilicze Antalt hívták meg ben elkezdődött az első világhábrú, ami miatt elment a két tanító ban mégis fejlődést hztt: a Felső-baranyai Refrmátus Egyházmegye augusztus 29-ei döntésével plgári leányisklát alapíttt Siklósn. Az iskla któbertől működött ben, az élni akarás jegyében, ágyúdörgés közben tarttták meg a refrmáció négyszázadik évfrdulóját. Újabb püspöki vizitációk zajlttak: 1917 őszén Petri Elek, 1921 augusztusában dr. Ravasz László látgattt Siklósra. Az 1923-ban elköltöző lelkész helyett eleinte Máté Áks szlgált, majd 1924-ben Ruzsás Lajst választtták meg lelkipásztrnak, aki 1950-ig töltötte be hivatását. A húszas évek Siklósra plgársdást, a refrmátus gyülekezet, a templm életében ismét föllendülést hztak ban pótlták a hábrú alatt elvitt két harangt, 1925-ben bevezették a villanyt ben renválták a templmt, 1928-ban nőegylet alakult ben, a refrmátus elemi népisklában két tanterem vlt, és ezekben két tanító ktatta a 82 diákt. A máriagyűdi refrmátus elemi népisklába négyen jártak. A refrmátus plgári leányisklát 1930-ban, az időközben létesített internátussal együtt, Pécsre költöztették ben, a másdik világhábrú elején Siklós laksságának 19%-a, 1151 fő vlt refrmátus, míg Máriagyűd 841 főnyi laksságából 32%, vagyis 273 plgár vlt prtestáns. 10

11 Verzió: 09 Az 1944 nvemberétől szünetelő ktatás a refrmátus isklában is 1945 tavaszán indult újra Várady László igazgató tanító irányításával, Decsi Sándr helyettes tanító közreműködésével. Ekkr 109 diák járt az isklába. Siklós nagyközség képviselőtestülete ekkr valamennyi egyházi iskla költségvetéséhez, így a refrmátus iskláéhz is hzzájárult. Az intézményeket 1948 nyarán államsíttták, és egy egységes siklósi általáns isklába lvaszttták be. A lelkipásztri tisztet 1951-től Erdős István töltötte be 1988-ig. Szabó Mihályné egy évi helyettesítése után már Bruss Mária prédikált a siklósi és a máriagyűdi templmban től 2002-ig Szappans Zltán vlt a siklósi lelkipásztr, akinek utódja Tönkő Levente lett. Tönkő Levente április 01-gyel új helyen szlgál, a gyülekezet ezt követően Kmlósi Péter Attila lelkipásztrt választtta meg élére. Ma a tizenegyezer laksú Siklósn 1153 tagt tart számn a refrmátus egyház. A választók névjegyzékében 612 egyháztag szerepel. A harmadik évezred elején a Siklós-Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség jelentős szellemi és épített örökséget gndz. Ez a jövő feladatait is megszabja az egyháztagknak, akikre az a felelősség hárul, hgy méltón flytassák eleik verítékes, ám szép eredményeket felvnultató munkáját. Az 1990-es évek plitikai váltzásai lehetővé tették a vlt egyházi ingatlank visszaigénylését ben a Siklósi Refrmátus Egyházközség az egyházi ingatlank kártalanítása révén visszakapta régi, Kálvin utcai épületét. Ezzel lehetőség nyílt a presbitérium által március 18-án hztt isklalapításról szóló határzat megvalósítására. Az Oktatásról szóló - módsíttt évi I. törvény 21. / A (3) bekezdés alapján augusztus 15-én a Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla megkezdte működését. Az első, 1991/92-es tanévben az ktatás a Kálvin u. 19. szám alatti (4 tanterem, 1 tanári, szciális helyiségek) és a Magyar u. 29. szám alatti (1 trnaszba + öltöző, mellékhelyiségek) épületekben flyt. Az első, másdik, harmadik sztályba beiratkztt 38 tanulót Bruss Mária lelkipásztr és négy pedagógus taníttta. Az újraindíttt iskla alapító nevelőtestülete: Szántó Áks igazgató, Marásekné Varga Éva, Reichmesz Ádámné, Szántó Áksné któber 6-án az ktatás a jelenlegi Vörösmarty u. 13. szám alatti épületbe helyeződött át. Az akkr négy tanteremből, tanáriból álló épület az elkövetkező hat év alatt tvábbi öt teremmel, irdahelyiséggel, szertárakkal bővült, így elnyerte mai külső és belső frmáját. A templm és az iskla közti fal lebntásával valóságsan is eggyé válhattt gyülekezet és iskla. Az intézmény beisklázási körzete nem csak Siklós vársa, hanem a környező falvak is Az 1996/97-es tanévre az iskla nylc sztálysra bővült. A végzős diákk a Pécsi Refrmátus Kllégiumban tanulhatnak tvább, így flytatódhat az isklánkban megkezdett lelki nevelés. Az 1997/98-as tanévben megindult refrmátus óvda biztsítja a krai életkrban elinduló keresztyén lelki nevelést és a zökkenőmentes isklakezdést. Az óvda felvételi körzete szintén Siklós vársa és a környék települései. A legnagybb gndt krábban és a jelenben is a tárgyi feltételek biztsítása jelenti. Az intézmény nem rendelkezik trnateremmel. Ennek hiánya versenyképességünket csökkenti. Nehezíti a mindennapkat az alacsny gyermeklétszám az isklában, gazdasági tekintetben a kétcsprts óvda működése sem rentábilis. Elsődleges cél a családias jelleg megőrzése, mely biztsítja az általáns iskla feladatának megfelelő stabil alapzó képzés lehetőségét is. Az iskla hagymányai arra kötelezik az intézményt, hgy a nevelő és ktató munkában kiemelt figyelmet frdítsn a lakóhely és a nemzet történetének. 11

12 Verzió: 09 A fenntartónk által kiadtt alapító kirat szerint alapfeladat a beisklázási körzetünkbe tartzó tanköteles krú gyermekek általáns műveltségének megalapzása, a sajáts nevelésű gyermekek befgadása, inkluzív intézmény létrehzása. E feladat megvalósításának érdekében intézményünkben nylc évflyams általáns iskla és óvda működik. A beisklázási körzetünkben élő családk szciális, anyagi és kulturális helyzete egymástól nagymértékben eltér, ezért a nevelő és ktató munka ehhez a helyzethez igazdik: tanórán és tanórán kívül megpróbáljuk segíteni a nehéz körülmények között élő, hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását integrált felkészítés prgramja -, ugyanakkr kiemelt fntsságú feladatnak tekintjük a tehetséges, jó képességű gyermekek fejlesztését is Sztárai Tehetséggndzó Műhely -. - Az egyenlő bánásmód követelménye alapján: Magyarrszág területén tartózkdó természetes személyekkel, ezek csprtjaival, valamint a jgi személyekkel és a jgi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azns tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempntk azns mértékű figyelembevételével kell eljárni. - Az egyenlő bánásmód követelményére vnatkzó, külön jgszabálykban meghatárztt rendelkezéseket a évi CXXV. törvény rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni. Intézményünk Siklósn és környékén vezető szerepet kíván betölteni kiemelt figyelmet igénylő gyermekek, tanulók ellátásában. Mint fentebb is megfgalmaztuk inkluzív intézmény fgadjuk a különleges bánásmódt igénylő gyermekeket, tanulókat: a sajáts nevelésű gyermekeket, tanulókat, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeket, tanulókat, a képesség-kibntakztató; integrációs felkészítés keretében segítjük esélyeinek javításában a halmzttan hátránys helyzetű diákkat. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók aznsítására, gndzására, fejlesztésére, nymn követésére is nagy hangsúlyt frdítunk. Az intézmény nyittt tehát az eltérő adttságkkal, készségekkel, képességekkel rendelkező gyermekek és tanulók befgadására az integrált ktatás-nevelés lehetőségét biztsítva; helyi prgrammal segíti a hátránys helyzetű tanulók integrációs felkészítését; sajáts nevelési igényű gyermeket, tanulókat integrált ktatási frmában képezi, a krsztállyal együtt nevelődő, speciális fejlesztést igénylő gyermekek részére habilitációs, rehabilitációs órákat, fglalkzáskat biztsít gyógypedagógus szakember fglalkztatásával; fejlesztést biztsít a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekeknek, tanulóknak; differenciált tanulásszervezéssel és ktatással biztsítja a tehetséges, érdeklődő gyermekek számára magasabb szintű, elmélyültebb tudást, a gyengébb, lassabban haladó, lemaradó gyermekek számára a felzárkózást. Felfgásunkban: az integráció egyet jelent a valamely hátránnyal küzdő, az átlags képességű és a tehetség-ígéret együttnevelésével. Intézményünket 2010-ben a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács illetékes szakmai bizttsága Tehetségpnttá nyilváníttta. A dkumentumainkn jgsultak vagyunk használni mind az Tehetségpnt megjelölést, mind pedig a Tehetségsegítő Tanács lgóját. Tehetségpnt 12

13 Verzió: 09 A társadalm, a pedagógusk és a szülők célja azns: gyermekeinkből művelt, jól képzett, az életben bldgulni tudó embereket szeretnénk nevelni, lyan embereket, akik képesek az élethsszig tartó tanulásra. Olyan embereket, akik az Úr útmutatását követik. 2. Lelkiségünk Általáns elvek Krunk intézményének sajáts egyéni arculattal kell rendelkeznie, amit az intézmény lelkületének is nevezhetünk, vagy intézményi ethsznak. A szellemiség az iskla esetében egy nagybb kategóriával is jellemezhető. Évszázadkn keresztül, amíg csak felekezeti isklák működtek, a szellemiség egyszerűen, könnyen meghatárzható vlt: Biblia-centrikus, az egyházi tanknak megfelelő szellemiséget képviselő, humanista stb. Amikr az Eötvös-törvények nymán létrejött az állami ktatás, akkr annak szellemiségében is váltzásk történtek. Természetesen az intézmény arculatáhz tartzik, hgy a szellemiséget fel kell vállalnia, sugárznia kell. Belülről könnyen állítható, hgy intézményünk refrmátus. Ez nagyn kevés. Inkább a közvéleménynek van szerepe a minősítésben. A valóban működő szellemiséghez látható lelkületre van szükség. A bejárati ajtó után, már a flysókn, de a tanteremben, az óvdai csprtszbában is érzékelni kell a hatást. Minden intézménynek így a miénknek is - van egy rejtett lelke, melyből lehet tudni, hgy hnnan vesszük a háttérben rejlő értékeket. Azkat az értékeket, amelyek neveléstörténeti krszaknként is nymn követhetők Olyan értékek ezek, amelyeknek mai üzenetei is vannak, amelyek ma is életprgramunkká válhatnak. Ha egy nevelőtestületben ugyanezeket az értékeket vallják, akkr az intézménynek meghatárzható, átlátható értékrendszere lehet. A keresztyén nevelési értékek jól tükröződnek Arany Jáns: Dmks napra című versében 1, melynek közpnti gndlata, ha úgy tetszik üzenete: Legnagybb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben Isklánk és óvdánk lelkisége Bízzad Az Úrra a te dlgaidat és a te gndlataid véghezmennek! Jézus Krisztus missziói parancsa: tegyetek tanítványkká minden népeket (Máté 28, 19) nem csupán az Egyháznak szól, hanem a családnak és az isklának, az óvdának. Refrmátus isklánk és óvdánk jó lehetőség arra, hgy segítse a szülőket, gyülekezetünket és a környékbeli gyülekezeteket abban, hgy valóra válthassák a gyermekük keresztelésekr tett ígéretüket, amely szerint úgy nevelik őt hgyha felnő, a knfirmáció alkalmával ő maga önként tegyen vallást a Szenthármság Istenbe vetett hitéről a gyülekezet előtt. Refrmátus intézményünk keresztyén közösség. Nevelő-ktató / nevelő munkánk lényegi ldala keresztyén nevelési célk megvalósítása munkánk srán. Keresztyén értékek beépítése a mindennapi tanításunk, nevelésünk srán úgy, hgy a bibliai alapelvek figyelembevétele mellett eleget tegyünk a köznevelési törvénynek is. 1 Arany Jáns összes költeményei I. Szépirdalmi Könyvkiadó, Budapest, ldal 13

14 Verzió: 09 Intézményünkben a nevelés-ktatás Istennek a teljes Szentírásban adtt kijelentése, valamint a Másdik Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfgalmaztt hitelvek, és a kálvinizmus szellemében flyik. Krisztus a középpnt, minden feléje kell, hgy vezessen! Olyan refrmátus keresztyéneket kívánunk nevelni, akik tudják, hgy Isten választtta ki őket, s ha tőle kérnek segítséget, a Lélek alkalmassá teszi őket feladatuk elvégzésére. Bizalmad legyen az Úrban teljes elmédből (Péld. 3, 5) A Magyarrszági Refrmátus Egyház Közktatási Törvénye, az Etikai Kódex, a Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda által kidlgztt pedagógiai prgram és annak mellékletei a törvény erejével szólnak a pedagóguskhz, intézményünk lelki-szellemi színvnalának biztsításáról, a szülőkhöz pedig, hgy nyugdt lélekkel bízzák gyermekeiket refrmátus intézményünkre. Csdálats dlg embert frmálni, embert úgy, hgy az ISTEN útján járjanak és Tőle kaptt adttságaikat Isten és embertársaik szlgálatára használják. A jövőbe nézünk! Hisszük, hgy intézményi közösségünk, mely Isten ajándéka, hitvalló és hazafias szellemű, versenyképes műveltséget biztsít minden tanulójának! Csendesnap célja és feladata Tudjuk pedig, hgy azknak, akik ISTENT szeretik, minden javkra van (Pál levele a Rómabeliekhez 8,8) Az isklaév kezdésének nemcsak a tanévnyitó istentisztelet a fnts és elengedhetetlen része, hanem a tanévnyitó csendes nap is, amely megalapzza és elmélyíti az isklai-gyülekezeti közösséget, lelkiséget. Csendes napt tartunk még az adventi és a húsvéti időszakban. E napn a Baranya megyei lelkészek szlgálatára is számít közösségünk, biznyságtételeikkel, jelenlétükkel is a gyermekek lelki, igei élményét segítsék, a tanárkat tehermentesítsék. A csendesnap a pedagógusk számára is lyan alkalm, ahl az isklai, gyülekezeti lelkiségről, a refrmátus keresztyén nevelési feladatkról imádságs szeretetközösségben maguk is beszélgethetnek Közös isklai áhítatk A hétkezdő és hétzáró közös áhítat elősegítheti a közösség kialakulását azáltal, hgy ezeken az alkalmakn megsztjuk egymással a hitünket, és együtt készülünk fel arra, ami aznap (azn a héten vagy hétvégén) ránk vár. Ez is része az isklai tanulás egészének, mert az iskla ezeken keresztül taníthatja meg a diákkat arra, hgyan imádkzzanak és dicsőítsék Istent. A rendszeresen tarttt közös áhítatkat jól kiegyensúlyzzák a napi sztály áhítatk, melyeket előre kézbe adtt vezérfnal segítségével tarthatnak meg az éppen első órát tartó nevelők, sztályfőnökök Lelkiség és szentség Manapság a szentséget és a lelkiséget elavult fgalmnak tartják. A Biblia aznban világsan tanítja, hgy szentség nélkül nem élhetünk Istennek tetsző életet. A Biblia elutasítja a világi és lelki dlgk közötti ellentétet. Még a lvak nyakában függő csengőt, és a főző edényeket is Istennek kell szentelni (Zakariás 14, 20-21). Hiába imádkzunk skat, ha az igei nrmákat nem alkalmazzuk az órai munkánk megszervezésében és a tanmenet összeállításában, akkr nem vagyunk lelki emberek. Hiába dicsőítjük Istent az áhítatk alatt, ha ez nem járja át a mindennapi tanításunkat, tanulásunkat, akkr nem engedelmeskedünk Isten igéjének. Másrészt visznt, ha csak azt hangsúlyzzuk, hgy jó jegyeket kell szerezni, jól kell tanulni, és mindenütt mindennel, amit teszünk, Istent kell szlgálni, közben aznban elhanyagljuk a Bibli- 14

15 Verzió: 09 át, szóval és énekléssel dicsőítsük őt, istentiszteleteken részt vegyünk, akkr nem teszünk eleget annak az igei felszólításnak, hgy Isten dicsőítésének és az imádkzásnak mindig jellemeznie kell a keresztyéneket, ha egy közös cél érdekében összejönnek. A lelkiség és a szentség Isten munkája bennünk. A lelkiség az elkötelezettségtől függ, attól, hgy mennyire bízunk Istenben, mekkra a hitünk, a reménységünk, és a szeretetünk. A lelkiséget nem erőltethetjük rá a diákjainkra. Visznt segíthetjük a lelkiséghez vezető elkötelezettség kialakulását. A lelkiséget nem lehet az isklai tevékenységekre ráaggatni, hgy keresztyénibbeknek nézzenek ki. A lelkiségnek mindent át kell hatnia; irányítania és támgatnia kell mindazt, ami az isklában flyik. Csak így lehet isklánk igazi keresztyén (refrmátus) tanulóközösség. 3. Alapelvek, értékek, célk, feladatk, eszközök, eljárásk A Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvdában dlgzó pedagógusk mindennapi nevelő és nevelő - ktató munkájukban az alább felsrlt pedagógiai alapelveket szeretnék érvényre juttatni. Az alapelvek megjelenésének színtere az intézmény Pedagógiai Prgramja. A MRE Refrmátus Közktatási Törvénye, az évi I. és a évi II törvénnyel módsíttt évi I. törvény A Magyarrszági Refrmátus Egyház - Krisztus Urunk missziói parancsának engedelmeskedve, az évszázads gyakrlat flytatásaként, tagjai igényének megfelelően, a Magyar Köztársaság Alktmánya és a Magyarrszági Refrmátus Egyház Alktmánya, tvábbá a lelkiismereti- és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló hatálys törvények és egyéb jgszabályk alapján - köznevelési intézményeket tart fenn. Működésük és rájuk vnatkzó egyházi szabályzás nem lehet ellentétes azkkal a jgszabálykkal, amelyek a fenntartótól függetlenül valamennyi magyarrszági köznevelési intézményre vnatkznak, ha azk nincsenek ellentétben a Szentírás parancsaival. A refrmátus köznevelési intézményekben a nevelés és az ktatás - figyelemmel az állami isklák követelményeire, tvábbá a magyar refrmátus isklák autnóm életéből és hagymányaiból következő művelődési anyagra - Istennek a teljes Szentírásban adtt kijelentése, valamint a Másdik Helvét Hitvallásban és a Heidelbergi Kátéban megfgalmaztt hitelvek, és a magyar kálvinizmus szellemében flyik. A gyermek és adttságai Isten ajándéka. A nevelés alapvető színtere a család. A kereszteléskr tett szülői és gyülekezeti fgadalm megvalósulásának egyik lehetséges helyszíne a refrmátus köznevelési intézmény, amely a gyermeket Krisztusban testvérnek fgadja el. A Magyarrszági Refrmátus Egyház által fenntarttt és működtetett refrmátus isklák és a hzzájuk kötődő intézmények célja és feladata, hgy tanulóit krszerűen művelt, jellemes keresztyén emberekké, az egyetemes emberi értékek tisztelőjévé, a magyar haza és a nemzet - hűséges és áldzatkész, alktó plgáraivá frmálja, akik mindenkr készek az örökölt és a jelenkri kultúra valódi értékeit befgadni, gyarapítani, közvetíteni, refrmátus tanulóit egyházuk hitvalló tagjává, nem refrmátus tanulóit - vallásuk szabad gyakrlásának biztsítása mellett- saját felekezetük és a refrmátus egyház értékeinek megbecsülésére nevelje. Elérendő célkitűzés, hgy az iskla végzős diákjai a nylcadik évflyam végén: legalább a Nemzeti Alaptanterv összes műveltségi területének minimális teljesítményként a 8. évflyam végére előírt követelményeit teljesítsék; minden tanuló rendelkezzen lyan bővíthető biznys ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságkkal, amelyek képessé teszik arra, hgy alapműveltségi vizsgakövetelményeknek a későbbiekben megfeleljenek; rendelkezzenek a tanulók a kulcsfntsságú alapkmpetenciákkal; 15

16 Verzió: 09 ismerjék a kulturált viselkedéshez, a közösségben éléshez szükséges magatartásfrmákat; alakuljn ki bennük határztt elképzelés saját közelebbi és távlabbi jövőjüket és srsukat illetően; a tanulók személyiségének ismeretében, adttságaikra építve az intézményben töltött évek alatt önmagukhz képest a maximális fejlődés és teljesítmény eléréséhez pedagógiai eszközökkel segítséget nyújtani; a tanítás- tanulás flyamatában a kölcsönös megbecsülés alapján az együttműködési készség fejlesztésével alktó légkört kialakítani. ismerjék a Szentírást, hitvallásainkat, magyar refrmátus hagymányainkat. készüljenek fel arra, hgy életük a két nagy parancslatnak megfeleljen: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. (Mt. 22,37) és Szeresd felebarátdat, mint magadat. (Mt. 22,39) legyenek vallásukat gyakrló, érte tenni tudó, áldzatt vállaló keresztyén emberek, akik mindig készek felebarátaik megsegítésére. A gyermek és adttságai Isten ajándéka Jövőkép Inkluzív intézménnyé válás. Az esélyegyenlőség elvének érvényesítése, a sajáts nevelési igényű gyermekek diszkriminációjának megszüntetése a magyar ktatásügyben is előtérbe helyezte az integrált nevelést. A társadalmi elvárásk ilyen mértékű váltzása kapcsán alapjában kell intézményünk jövőképét átfrmálni, és megkeresni azkat a feladatkat és lehetőségeket, amelyek tartósan biztsítják az intézményünkben felhalmztt tudás és tapasztalat hasznsulását az elkövetkező években, évtizedekben is. Az integráció feltételei (részletezve ls. tvábbi részekben) Törekvésünk az, hgy intézményünket nemcsak integráció (fgadás), hanem egyre inkább a befgadás, inklúzió jellemezze. Ennek érdekében pedagógusaink az egyéni differenciálás talaján az egyéni kibntakztatás és fejlesztés szemléletét képviselik. Kidlgztt esélyegyenlőségi prgramunk van. A teljes nevelőtestület részt vett HEFOP-s képzésben, elsajátíttta a tevékenységközpntú pedagógiák alapjait, megismerkedett az integrált környezetben alkalmazandó prfesszinális, hatékny kmmunikáció kívánalmaival, valamint részt vett az IPR megismerését segítő tréningen. Ez feltétele a differenciált tanításnak. Az óvdából isklába kerülő gyermekeket felmérjük a DIFER és Sindelar, valamint az Alapzó terápia vizsgálati módszerek segítségével, ami lehetőséget nyújt az órák differenciált tervezésének és a tanuló egyéni fejlesztése megtervezéséhez. Az első évflyamn bevezettük a Meixner Ildikó-féle lvasás-írás tanítását, amely módszer segítséget nyújt a skrétű fejlesztő elemével és a lgpédiai nehézségek leküzdésére irányuló törekvéseivel. A tanulói fejlődés nymn követő szftverünk használata lehetővé teszi a gyermekek flyamats fejlődésének követését. A tvábbtanulás felkészítésére előkészítő órákat biztsítunk. Tervezzük a kéttanítós mdell alkalmazását anyagi lehetőségeink függvényében. Intézményünkben az integráció több szinten flyik: 1. Halmzttan hátránys helyzetű gyermekek integrációja - a halmzttan hátránys helyzetű tanulók integrációs felkészítésben vesznek részt. 2. A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, ktatható sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók óvdai nevelése és isklai nevelése-ktatása: Érzékszervi fgyatéks (hallás- és látássérült) gyermekek, tanulók integrált nevelése, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása, preventív fglalkztatása. 16

17 Verzió: 09 Beszédfgyatéks gyermekek, tanulók integrált nevelése-ktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. Az enyhén értelmi fgyatéks gyermekek, tanulók integrált nevelése-ktatása, pedagógiai és egészségügyi célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlys tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályzási zavarral) küzdő gyermekek, integrált nevelése-ktatása, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátása. 3. Azknak a különleges bánásmódt igénylő gyermekeknek, tanulóknak - beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló fejlesztése, akik a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján az életkrukhz visznyítttan jelentősen alulteljesítenek, társas kapcslati prblémákkal, tanulási, magatartásszabályzási hiánysságkkal küzdenek, közösségbe való beilleszkedésük, tvábbá személyiségfejlődésük nehezített vagy sajáts tendenciákat mutat, de nem minősülnek sajáts nevelési igényűnek. A tanítók, tanárk, óvdapedagógusk rendszeres knzultációja a gyógypedagógussal, illetőleg az együttműködési megállapdásban kialakíttt szakember gárdával biztsítja a napra kész infrmációt és tanulóink/ gyermekeink harmnikus fejlődését Az intézmény nevelő, illetve nevelő - ktató munkájának alapelvei: Alapelveinkben azn tartós, hsszabb időszakra szóló értékeket fgalmazzuk meg, amelyekre több éven keresztül építhetünk, amelyek mentén pedagógiai prgramunkat megvalósíthatjuk Munkánk srán kiemelt figyelmet frdítunk arra, hgy munkánkat Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szlgálat jellemezze; a gyermeki személyiséget tisztelet, elfgadás, szeretet és megbecsülés övezze; a nevelés segítse a gyermek személyiségfejlődését és egyéni képességeinek kibntakztatását, a gyermeki közösségben végezhető skszínű, az életkrnak megfelelő tevékenységgel; a felnőttekkel és társaikkal való kapcslatukat a kölcsönös tisztelet és a másság elfgadása jellemezze; a diákk bizts alapkészségek birtkában krszerű, használható, alkalmazható tudásra tegyenek szert, és legyenek képesek bldgulni a szűkebb és tágabb környezetükben. A refrmátus óvda nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztusnak. A keresztyén életviteléhez hűen, szlgálják Istent és nevelik a reábíztt gyermekeket. Óvdánk sajátssága az egyházhz, iskláhz tartzás, mely a nevelés tartalmát, irányultságát közvetlenül beflyáslja. Így nevelési elveinkben a keresztyén erkölcs előírásai érvényesülnek, szkásrendszerünkbe a hívő ember életviteléhez kapcslódó elemek is beépülnek, ünnepeinken refrmátus hagymányaink a dminánsak, kapcslatrendszerünkben a család- gyülekezet- iskla hármas egysége a meghatárzó. Az iskláhz tartzás segít az eredményes szcializációban, az átmenet nehézségeinek csökkentésében, a nevelés, egységes ráhatás flyamatsságában és a gyermek egyéni előmenetelének nymn követésében. A Biblia tanítására építve- Tanítsd a gyermeket a neki megfelelő módn (Péld. 22,6) - nevelőmunkánk a kisgyermek Istentől kaptt adttságainak, képességeinek kibntakztatására, pzitív személyiségjegyeinek kialakítására, erősítésére irányul. Gyermekeink többsége itt találkzik először az Ige tanításával, itt hall úgynevezett valláss témájú éneket és itt éli át az áhítat csöndjét. Így óvdánk ebből a szempntból is kiegészítője a családi nevelésnek. A keresztyén szellemisség áthatja nevelésünket, beépül óvdánk tevékenység- és szkásrendszerébe. Az isklánk szeretné elérni, hgy a tanításban igaz értékeket közvetítsen és a tanulókat evangéliumi szellemben nevelje, ez legfntsabb alapelvünk. Ennek érdekében minden tevékenységét át kell, hgy hassa az Igéből táplálkzó refrmátus hit és az ökumenikus gndlkdás. 17

18 Verzió: Az intézmény tleráns más felfgásk, világnézetek iránt, tevékenysége srán aznban tanúskdik a teremtő Isten bölcsességéről és hatalmáról, Jézusban megjelenő kegyelmes, megváltó szeretetéről és a Szentlélek megvilágsító, eligazító, erőt adó közösségéről Az Ige tanítása szerint kívánja nevelni növendékeit Isten és embertársai szeretetére, szlgálatára, a jó megtanulásának készségére. Segíti őket abban, hgy harmnikusan növekvő, jellemes személyiséggé, szciális érzékenységű, demkratikus, az élet küzdelmét is vállaló, tevékeny, kreatív felnőttekké váljanak, a test és lélek egységében. Tudatsítjuk bennük, hgy Isten ebben az rszágban, ebben a népben jelölte ki helyüket, ezért kötelességük tehetségükkel jól sáfárkdni. Hazaszeretetük mellett tiszteljék, becsüljék más népek értékeit, féltő szeretettel óvják és védjék az életet, a teremtett világt, vigyázzanak környezetükre Nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet, amelynek mércéje Jézus Krisztus. Ez minden pedagógus közös ügye Az intézmény szellemi-lelki arculatának frmálásában jelentős szerepe van annak, hgy gyermekei szeretetben élő, Igére figyelő, imádkzó közösséggé váljanak. Egymás őszinte megismerésének és megbecsülésének ez az alapja Fntsnak tartjuk az egyházi múlt, a nemzeti hagymányk ismeretét és az erre való szellemi-lelki építkezést Az igei szemlélet szükségessé teszi a különféle emberi tudmányk ismeretanyagának meggyőződésünk szerint leghitelesebb és lehetőségünk szerint legmagasabb szintű tvábbadását Tanítványainkat gndlkdásra, jó tájékzódásra akarjuk nevelni, hgy meg tudják különböztetni az igazságt a hamisságtól, az értékest az értéktelentől, hgy legyen véleményük, fglaljanak állást Isklánkban lyan légkört kívánunk teremteni, ahl tanulóink tthn érezhetik magukat. Ezért: tiszteletben tartjuk a tanuló személyiségét, a gyerekeket bevnjuk saját isklai életük megszervezésébe, a tanulók egyéni képességeit az ktatás srán figyelembe vesszük, diákjaink előre megismerhetik a velük szemben támaszttt követelményeket, így tudhatják, mit várunk el tőlük, minden gyermek számíthat a pedagógusk jóindulatú segítségére tanulmányi munkájában és életének egyéb prblémáiban, az iskla életében szeretetteljes emberi kapcslatk kialakítására törekszünk: tanuló és tanuló, tanuló és nevelő, szülő és nevelő, nevelő és egyéb munkatárs, nevelő és nevelő között Intézményünkben a gyermekek, a tanulók teljes személyiségének fejlesztése, valamint a tanulók krszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek kialakítása és bővítése a legfntsabb pedagógiai feladat. Az alapkmpetenciákat mindenki számára elérhetővé kell tenni kevésbé érdeklődők, speciális szükségleteket igénylők, kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló stb.; különös figyelmet frdítva az esélyegyenlőség biztsítására. Nevelőink szellemileg, erkölcsileg és testileg egészséges nemzedéket kívánnak nevelni a ránk bíztt gyermekekből. A kulcskmpetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel minden tanulónknak rendelkeznie kell ahhz, hgy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjn illeszkedni a társadalmba, és fglalkztatható legyen. 18

19 Verzió: 09 A kulcskmpetenciákat a kötelező ktatás időszaka alatt kell elsajátítania tanulóinknak, hiszen a későbbiekben, az egész életen át tartó tanulás srán mindenféle tanulás alapját ezek a kmpetenciák képezik. Ennek érdekében: a tervszerű nevelő és ktató munka a tanulók alapkészségeit fejleszti, és számukra krszerű, a mindennapi életben hasznsítható, tvábbépíthető alapműveltséget nyújt; isklánk lyan az emberre, a társadalmra, a művészetekre, a természetre, a tudmánykra, a technikára vnatkzó ismereteket közöl, melyek megalapzzák a tanulók műveltségét, világszemléletét, világképük frmálódását és eligazdásukat szűkebb és tágabb környezetükben; az iskla ktató-nevelő tevékenységének célját a gyermeki személyiség széleskörű fejlesztésében látjuk; szeretnénk, ha diákjaink anya-és idegen nyelvi kmmunikációs készsége fejlődjön, a gndlatk, érzések és tények szóbeli és írásbeli frmában történő kifejezésének és értelmezésének képessége a társadalmi és kulturális kntextusk teljes skáláján iskla, tthn, szabadidő az anyanyelvén és az anyanyelvtől különböző nyelven - intézményünkben az angl; minél magasabb szintű legyen; kiemelt szerepet szánunk a személyközi és államplgári kmpetenciák fejlesztésének is; megtanítjuk gyermekeinket azkra a viselkedésfrmákra, amelyeket el kell sajátítaniuk ahhz, hgy képesek legyenek hatékny és knstruktív módn részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudják ldani a knfliktuskat, igyekszünk megértetni velük, hgy a személyközi kmpetenciák nélkülözhetetlenek a hatékny személyes és csprts érintkezésben mind a köz-, mind a magánélet területén; szeretnék elérni, hgy tanulóink körében a szrgalmnak, a tudásnak és a munkának becsülete legyen; törekszünk a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre; segítünk diákjainknak észrevenni és értékelni a jót - megelőzni, felismerni a rsszat; igyekszünk elérni, hgy a tanulók kulturális kmpetenciája e kmpetencia a gndlatk, élmények és érzések különféle módn pl. tánc, irdalm, festészet stb. történő kreatív kifejezésének fntsságát fglalja magában - magas szintű legyen; a vállalkzói kmpetenciafejlesztés srán alakítjuk ki gyermekeinkben a váltzáshz való pzitív visznyulást, az egyén saját (pzitív és negatív) cselekedetei iránti felelősség vállalását, a célk kitűzésének és megvalósításának fntsságát, valamint a sikerrientáltságt; fntsnak tartjuk, hgy diákjaink elsajátítsák, az egyéni tanulás módszereit, tudjanak tanulni, ismerjék a tanulás tanulásának frtélyait; - a tanulás tanulása srán a saját tanulás önállóan és csprtban történő szervezésének és szabályzásának képességét fglalja magában, részét képezi a hatékny időbesztás, a prblémamegldás, az új tudás elsajátításának, feldlgzásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismeretek és készségek különböző kntextuskban történő alkalmazásának képessége; - általánsabban fgalmazva: a tanulás tanulása erőteljesen beflyáslja azt, hgy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására; törekszünk az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt nrmáinak és helyes frmáinak kialakítására; törekszünk diákjaink matematikai, természettudmányi és technlógiai kmpetenciáinak alakítására, fejlesztésére; - munkánk srán a matematikai kmpetenciák fejlesztését legalapvetőbb szinten (összeadás, kivnás, szrzás, sztás, a százalékk és a törtek használatának képessége fejben és írásban végzett számításk srán, a különféle prblémák megldása céljából), valamint egy magasabb fejlettségi szinten (matematikai gndlkdásmód lgikus és térbeli gndlkdás -, és a valóság magyarázatára és leírására egyetemesen használt matemati- 19

20 Verzió: 09 kai kifejezésmód /képletek, ábrák, mdellek, grafiknk, görbék/ használatára való képesség és készség) fnts fejlesztési feladatként kezeljük; - a természettudmányi kmpetencia azknak az ismereteknek és módszereknek a használatára való képesség és készség, amelyekkel a természettudmányk a természeti világt magyarázzák; a technlógiai kmpetencia ennek a tudásnak az alkalmazása a természeti környezet átalakításában az ember felismert igényeire vagy szükségleteire válaszlva; szeretnénk tanulóinkat megismertetni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeivel, kiemelkedő személyiségeivel és hagymányaival, hgy mindezek megbecsülése révén tápláljuk a gyermekekben a haza, a szülőföld iránti szeretetet, tiszteljék, becsüljék más népek hagymányait, igyekezzenek megismerni azk kultúráját, törekvéseit, szkásait; alakítjuk, frmáljuk tanulóink digitális kmpetenciáját, mely az infrmációs társadalm technlógiáinak magabizts és kritikus használatára való képessége; valljuk, hgy az IKT infrmációs és kmmunikációs technlógiák alkalmazásáhz kapcslódó készségeket legalapvetőbb szinten minden gyermeknek el kell sajátítania; - e legalapvetőbb szint: a multimédia technlógiájú infrmációk keresését, értékelését, tárlását, létrehzását, bemutatását és átadását, valamint az Internetes kmmunikációt és a hálózatkban való részvétel képességét ölelik fel. A munkánkat átfgó evangéliumi szellemben történő nevelés elve mellett, - melyben nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet -, megfgalmazzuk az alábbi alapelveket a fentebb leírtak alapján: kmplexitás, egységes nevelő hatásk elve; - az alapelveknek átfgóan, együttesen kell érvényesülnie az intézményi nevelőmunka egész területén, esélyegyenlőség elve; - minden gyermeknek legyen lehetősége tehetségének megfelelő tevékenységre, tanulásra, szabadidős elfglaltságra és tvábbtanulásra, - diákjaink lyan ismereteket, készségeket halmzzanak fel, amelyekkel megállják helyüket a következő isklafkzatban is, - a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló kapjn meg minden lehetőséget fejlődésére; egyenrangúság elve; - ezen elv tudmásul vétele biztsíthatja csak azt az alapvető igazságt, mely szerint a pedagógus és a gyermek, a tanuló egyenrangú fél a nevelés-ktatás flyamatában; a gyermek, a tanuló e flyamatnak nem tárgya, hanem alanya, a pedagógus irányító; - szerepe a pedagógiai légkör kialakításában, a gyermekek, a tanulók szellemi, lelki, testi teljesítményeinek kibntakztatásában, tevékenységeinek szervezésében, személyiségük fejlesztésében jelentkezik, az életkri és egyéni sajátsságk figyelembe vételének elve; igazdás a gyermekek, a tanulók egyéni fejlődési üteméhez elv, a közösségek hálózatának és az ezekhez tartzás figyelembe vételének elve; a tapasztalatszerzés elve; - lehetőség teremtése a nevelés-ktatás flyamatában a tanulók számára a saját tapasztalatk megszerzésére, megértésére, általánsítására, a külső hatásk elve; - azn infrmációk, ismertek, tapasztalatk összessége, amelyeket tanulóink a nevelésktatás flyamatán kívül a maguk számára szereznek, a bizalm elve; a következetesség elve; - alapelveiben, módszereiben ingadzás nélküli, igényes, határztt követelmények támasztása tanulóinkkal szemben annak a lehetőségnek nyújtásával, hgy biztsíttt legyen a gyermekek önállóságának, kezdeményezőképességének, kreativitásának kibntakztatása, az ellentmndássság elve; 20

21 Verzió: 09 - miközben valljuk a következetesség fntsságát, tudmásul kell venni a nevelési flyamat ellentmndássságát is; a közösségek pzitív és negatív hatásai, az emberben lakzó igények, hajlamk, képességek, lehetőségek, a szabadság és a kényszer mzzanatai, a közösségek és az egyén érdekeinek ellentmndássságai, ütközései mind egyszerre vannak jelen a nevelő munkában, a mtiváció elve; - a gyermekek, a tanulók személyisége tevékenységekben frmálódik, fejlődik, melynek feltételei: a tényleges cselekedtetés, gyakrltatás, a gyermeki aktivitás kedvező körülményeinek megteremtése (légkör, hangulat, tárgyi és személyi feltételek), knkrét feladatk, helyzetek teremtése, amelyek erkölcsi tulajdnságaik, szkásaik, készségeik kifejlődését segítik, a kncentráció elve; az aktivizálás elve; - elérni, hgy a gyermek ne bábja, hanem aktív, önkéntes alanya legyen a nevelő-ktató flyamatnak, a visszajelzés elve; - flyamats jelzések a gyermeki, a tanulói teljesítményekről, a váltzáskról, a javításk akadályairól. A megnevezett alapelvek beépülnek a nevelő, az nevelő - ktató munkánk egész flyamatába, a nevelők tudatsan és következetesen alkalmazzák ezeket az elveket azért, mert Eszményeinkben lyan gyermek képe él, aki a közös családi és óvdai nevelés eredményeképpen az óvdáskr végére az alábbi fejlettségi mutatókkal rendelkezik: A testileg fejlett gyermek az óvdáskr végére eljut első alakváltzásáhz, testarányai eltlódnak, fgváltása megkezdődik. Teste aránysan fejlett, teherbíró. Mzgása összerendezettebb, erőteljesen fejlődik mzgáskrdinációja, finmmtrikája. Mzgását, viselkedését, testi szükségleteinek kielégítését szándéksan irányítani képes. A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek az óvdáskr végére belsőleg mtivált az isklakezdésre. A tanuláshz szükséges képességei flyamatsan fejlődnek. Érzékelése, észlelése tvább differenciálódik (térészlelés, vizuális-, és akusztikus differenciáció, téri tájékzódás, térbeli mzgásfejlettség, testséma). Az önkéntelen és közvetlen emlékezet-bevésés és felidézés mellett megjelenik a szándéks bevésés és felidézés, megnő a megőrzés időtartama. Fkzatsan növekszik figyelmének tartama, terjedelme, megsztttsága, megjelenik a tanuláshz szükséges szándéks figyelem. Cselekvő-szemléletes és képi gndlkdása mellett fgalmi gndlkdása is kialakulóban van. Fkzatsan csökken gndlkzásának érzelmi telítettsége, előtérbe kerül az ismeretszerzés igénye. A többldalú és széleskörű megtapasztalásk hatására gazdag ismeretekkel rendelkezik környezetéről, abban magabiztsan mzg, eligazdik. Ismeri a viselkedés alapvető szabályait. Érthetően, flyamatsan beszél, kmmunikál, végig tudja hallgatni és megérti másk beszédét. A szciálisan érett gyermek képes alkalmazkdni a váltzó körülményekhez, kapcslatteremtésre, együttműködésre nyittt. A társaival, a felnőttekkel szemben udvarias, segítőkész, türelmes. Fkzódó mértékben képes megfelelni a környezet elvárásainak, cselekvéseiben megjelenik a teljesítmény igény. Feladatvégzésben kitartóbb, önállóbb. Egyre több szabályhz képes alkalmazkdni, késleltetni tudja szükségletei kielégítését. 21

22 Verzió: 09 Eszményeinkben lyan tanuló képe él, aki a közös családi és isklai nevelés eredményeképpen egyesíti magában az alábbi tulajdnságkat: humánus, erkölcsös, fegyelmezett, művelt, kötelességtudó, érdeklődő, nyittt, kreatív, alktó, együttműködő, becsüli a szrgalmas tanulást, a munkát, képes a prblémák érzékelésére és megldására, gyakrlatias, képes eligazdni szűkebb és tágabb környezetében, jó eredmények elérésére törekszik (játékban, munkában, tanulásban), van elképzelése a jövőjét illetően, becsüli a tudást, öntevékenyen, aktívan vesz részt a tanulásban, ismeri a tanulás helyes és hatékny módszereit, képes tudását tvább fejleszteni és önállóan ismereteket szerezni, tudását flyamatsan gyarapítja, bővíti, képes az értő lvasásra, gndlatait helyesen és szabatsan tudja megfgalmazni szóban és írásban, a mindennapi életben felhasználható képességekkel rendelkezik, ismeri, tiszteli, óvja, áplja: nemzeti kultúránkat, történelmünket, anyanyelvünket, a természet, a környezet értékeit, más népek értékeit, hagymányait, az egyetemes kultúra legnagybb eredményeit, a társadalmilag elfgadtt nrmák szerint viselkedik az emberi és a természeti környezetben, ismeri és alkalmazza a közösségben éléshez szükséges magatartásfrmákat, ismeri és betartja a különféle közösségek (család, iskla, társadalm) együttélését biztsító szabálykat, ismeri és alkalmazza az emberek közötti érintkezés, a kmmunikáció elfgadtt frmáit és módszereit, viselkedése udvarias, magabizts, beszéde kulturált, társaival együttműködik, szüleit, nevelőit, társait szereti és tiszteli, képes szeretetet adni és kapni, szereti hazáját, megérti, tiszteletben tartja a sajátjától eltérő nézeteket, szellemileg és testileg egészséges, edzett, egészségesen él, szeret sprtlni, mzgni, megjelenése és személyes környezete tiszta, áplt, gndztt. Tudjuk, hgy ezen tulajdnságk mindegyikét nem vagyunk képesek kialakítani minden egyes hzzánk járó tanuló személyiségében. Nevelőink mindennapi nevelő és ktató munkája aznban arra irányul, hgy a lehető legtöbb diákunk rendelkezzen végzős krára minél több itt felsrlt személyiségjeggyel Intézményünk elsősrban a szülőkkel áplt kapcslatk révén flyamatsan részt kíván venni lakóhelyünk életében: 22

23 Verzió: 09 rendszeres kapcslatt tartunk a gyermekek, a tanulók szüleivel, a családkkal, igyekszünk lehetőséget teremteni arra, hgy intézményünk életéről, tevékenységéről, eredményeiről minél többet megismerhessenek a szülők, valamint vársunk érdeklődő plgárai, ápljuk és bővítjük eddigi kapcslatainkat a vársunkban található óvdákkal, isklákkal és közművelődési intézményekkel, nevelőink fnts feladatnak tartják, hgy intézményünk eddigi hagymányaihz híven tvábbra is képviseltesse magát a különféle vársi rendezvényeken, illetve a gyermekek, a tanulók számára szervezett vársi szintű megmzdulásk szervezésében és lebnylításában maga is részt vegyen Az isklában flyó nevelő és ktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Isklánk pedagógiai munkáját alapvetően az a cél határzza meg, hgy eleget tegyünk az érvényben lévő, Magyarrszág a közktatásról szóló évi LXXIX. törvényében, illetve annak módsításaiban, valamint a évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és módsításaiban, a különböző rendeletekben meghatárztt, isklatípusunkra vnatkzó feladatknak, illetve a MRE Refrmátus Közktatási Törvénye, az évi I. és a évi II törvénnyel módsíttt évi I. törvényben fglaltaknak. Az isklánkban flyó nevelő-ktató munka céljait az általáns emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfgadtatása és átadása határzza meg. Célunk, hgy intézményünknek saját arculata legyen, illetve maradjn. Eddigi eredményeinkből, értékeinkből ne engedjünk. Képzési specialitásk: 1. Isklánk szellemiségéből adódó legfntsabb célunk az Igéből táplálkzó refrmátus hit elmélyítése. Ennek színterei: tanévnyitó, adventi és húsvéti csendesnap, napi reggeli áhítatk, évflyamnként heti két hit- és erkölcstan óra, egyházi ének ktatása, imaközösségi alkalmak, Dörmögő kör templmi szlgálat, szuplikáció, szeretetvendégség Szeretethíd-prgram knfirmandus alkalmak 2. Az Élő idegen nyelv műveltségi területen magasabb óraszámú angl nyelv ktatása 1. évflyam: heti 1 óra; 2-3. évflyam: heti 2 óra; 4. évflyam: heti 3 óra; 5-8. évflyam : heti 5 óra (emelt óraszámban egy csprtban) 3. Differenciált képességfejlesztés: Tehetség, képesség kibntakzását segítő tevékenységi frmáink: tehetségaznsítás a 3-4. évflyamn, tehetséggndzás, nymn követés: 7., 9. évflyam; 19 éves kr nevelőtestületi döntés alapján (az sztálylétszám és eltérő teljesítményszint) csprtbntás, ha a lét- 23

24 Verzió: 09 szám indklja ls. csprtbntás elvei résznél rendszeresen szervezett isklai, reginális, rszágs versenyekre, bajnkságkra való felkészítés. szakkörök működtetése, egyéni fejlesztés. Sztárai Tehetséggndzó Műhely TDK, angl, média, matematika, természetjáró, énekkar, valamint a partnereknél tehetség-tanácsadás Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés 4. Alapfkú művészeti ktatás telephelyként 5. Integrációs felkészítés helyi prgrammal segítjük a hátránys helyzetű tanulók integrációs felkészítését (vagy %-s arányszám váltzás esetén: képesség-kibntakztató felkészítés a helyi prgram szerint) 6. Integrált nevelés-ktatás SNI tanulók fgadása 7. Magasabb óraszám matematika és magyar nyelv és irdalmból a szabad időkeret terhére felmenő rendszerben a tanévtől: 1. évflyam: magyar nyelv és irdalm heti plusz 1 óra 3. évflyam: magyar irdalm heti plusz 1 óra 4. évflyam: magyar nyelv és irdalm heti plusz 1 óra 4. évflyam matematika heti plusz 1 óra 5-8. évflyam: angl nyelvből nem emelt óraszámban tanulóknak: magyar nyelv és irdalm szövegértés, kmmunikáció tantárgyn belüli mdul heti plusz 1 óra 5-8. évflyam: angl nyelvből nem emelt óraszámban tanulóknak: matematika prblémamegldás tantárgyn belüli mdul heti plusz 1 óra 6. évflyam: matematika heti plusz 1 óra 7. évflyam: magyar nyelv heti plusz 1 óra 8. évflyam: matematika heti plusz 1 óra Speciális célk 1. A kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló esélyegyenlőségének maximális biztsítása. 2. Átfgó célunk, hgy a hátránys helyzetű gyermek minél előbb bekapcslódjn az óvdai nevelésbe, óvdába kerüljön, mert ezzel válhat szciális flyamatuk és integrációjuk zökkenőmentessé. Ez a flyamat az isklában tvább flytatódik, így 8. sztály végére egyenlő esélyt tudunk teremteni részükre akár a tvább tanuláshz, akár a felnőtté váláshz. 3. A hátránys helyzetű tanulók felkészítése srán az együttnevelés és a differenciálás szempntja valósuljn meg a skldalú személyiségfejlesztő munkában. 4. SNI tanulók felnőtté válásának, közösségbe beillesztésének elősegítése. 5. Nem szakrendszerű képzés: 5. és 6. évflyamn a lassúbb fejlődési ütemű tanulók fejlesztése és a gyrsabban haladók esetében a gazdagítás, dúsítás lehetősége. 6. Tehetség-aznsítás, - gndzás, - tanácsadás, nymn követés segítségével esélyjavítás elérése. Pedagógiai munkánk alapvető feladata a munkánkat átfgó evangéliumi szellemben történő nevelési feladat megvalósításával együttesen, hgy a gyermeki nyitttságra, fgéknyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempntjából kiemelten fnts alábbi értékeket tanulóink 24

25 Verzió: 09 elsajátítsák, ezek képviselete váljn bennük meggyőződéssé és határzza meg viselkedésüket, magatartásukat. 1. Az élet tisztelete, védelme. A természeti környezet megóvása. Az állatk és növények védelme, szeretete. Fgéknyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt. 2. Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fntssága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmzgás iránti igény. Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkdás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása). Az egészségvédelem (az egészségre kárs szkásk ismerete, elutasítása, a balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás, az áldzattá válás megelőzése, bűnmegelőzés). 3. Az önismeret, a saját személyiség kibntakztatásának igénye (önbecsülés, önbizalm). Felelősségvállalás saját srsának alakításáért (önállóság, kitartás, szrgalm, kreativitás). Nyitttság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befgadására és létrehzására. 4. Fgéknyság az emberi kapcslatkra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfgadása, udvariasság, figyelmesség. 5. A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete. 6. Kulturált magatartás és kmmunikáció a közösségben. Udvariasság, figyelmesség, másk szkásainak és tulajdnának tiszteletben tartása. Fegyelem és önfegyelem. Közösségi érzés, áldzatvállalás. Törekvés az előítélet mentességre, a knfliktusk kezelésére, készség a megegyezésre. 7. A világ megismerésének igénye. Igény a flyamats önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására. 8. A szülőföld és Magyarrszág megismerése, szeretete, megóvása. A nemzeti kultúra áplása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagymányainak, jelképeinek tisztelete, áplása, megbecsülése. Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet. 9. A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség és közösségvállalás. A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jgainak tisztelete, kultúrájuk, hagymányaik tiszteletben tartása. 10. Az alktmánysság, a törvényesség, az államplgári jgk tisztelete. Az emberek egyenlőségének elismerése. Az egyetemes emberi jgk tiszteletben tartása. Érdeklődés a társadalmi jelenségek és prblémák iránt. Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre. Törekvés a demkrácia érvényesítésére. Az isklánkban flyó nevelő és ktató munka feladata, hgy a felsrlt értékek elsajátítását elősegítse. Ezt szlgálják a nevelési prgram különböző fejezeteiben később meghatárzásra kerülő tanórai és tanórán kívüli, egyéb fglalkzási nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcslódó flyamats értékelés. Sikerkritérium: Isklánk refrmátus szellemiségéből fakadó alapelvek, célk teljesülése. 1. sztályba történő sikeres beisklázás, refrmátus gyermekek számának növekedése. A középisklák felvételi követelményeinek való megfelelés. A tvábbtanulási mutatók azt jelzik, hgy gyermekeink megállják helyüket a választtt intézményben. 25

26 Verzió: 09 A diákk legalább 90 %-a az év végi értékelési szakaszban teljesíti a követelményeket (nem kap elégtelen sztályzatt). Az 1-4. évflyams tanulók körében az évenkénti alapkészség vizsgálatk eredményei azt jelzik, hgy a diákk minimum 95 %-a legalább megfelelt, illetve elégséges minősítést kap a számlás, írás, lvasás területén. Az rszágs kmpetenciamérésen a diákk eredményei elérjék vagy meghaladják az rszágs átlagt. (Amennyiben alatta van az érték, megalapztt, méréseken alapuló indklás, háttértényező vizsgálat szükséges, illetve intézkedési terv készítése.) A tanulók az iskla által nyújttt kínálatból a képességeiknek megfelelő kibntakztatási lehetőséget igénylik, azkn aktívan részt vesznek. Az évflyamvesztés nélkül tvábbhaladó HHH tanulók aránya eléri a 90 %-t. A kulcskmpetenciát fejlesztő tevékenységi frmák közül minden hátránys helyzetű diák legalább egy fglalkzásnak állandó részt vevője. Hatéknyan működik a mentri rendszer. Minél több HHH tanulónk érettségit adó intézményben flytatja tanulmányait. Az SNI tanulók körében sikerül elérni a nylc sztálys végzettséget. Tanulmányi versenyeken, művészeti pályázatkn való sikeres szereplés (tanulóink a mezőny első felében végeznek) vagy a megmérettetést örömmel élik meg. Színház-, múzeum- stb. látgatás. Tanulóink viselkedése tükrözze a kitűzött cél elérését. Fegyelmezett diák, aki képes az önálló véleményalktásra, másk iránti tleranciára. Kifejezésre juttatják, hgy jól érzik magukat az isklában. Tiszta iskla és környéke. Csökken a rngálásk száma. Elítélik azkat, akik a természetet rngálják, ismerik lakóhelyük és a kistérség értékeit, nevezetességeit. Aktívak a környezet-és egészségvédelmi prgramkn. Munkájukkal szemben igényesek, füzeteik külalakjára, ruházatukra, isklai felszerelésükre vigyáznak. Nő a gyerekek állóképessége. Más kultúrákkal szemben nyitttak, érdeklődők. Nincsenek negatív előítéleteik a kisebbségek és a mássággal élő emberek irányában. Az SNI társaikkal tleránsak, segítőkészek. Külföldi kapcslatk létesítése, illetve fenntartása. A 4. évflyamtól kifutó rendszer - / től felmenő rendszerben: 5. évflyamtól emelt óraszámban angl nyelvet tanulók alapfkú nyelvvizsgát tesznek 8. év végéig, amennyiben a szüleik vállalják a nyelvvizsga költségeit. Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkr tekintjük nevelő és ktató munkánkat sikeresnek, ha isklánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nylcadik évflyam végén: minden tantárgyból megfelel az alapfkú nevelés-ktatás kerettanterveiben meghatárztt tvábbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hgy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjbb szinten feleljen meg az isklánk helyi tantervében megfgalmaztt követelményeknek.) rendelkezik lyan bővíthető bizts ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságkkal, amelyek képessé teszik őt arra, hgy a középisklás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen, ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcslatkhz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásfrmákat, határztt elképzeléssel bír saját közelebbi és távlabbi jövőjét és srsát illetően, a keresztyén közösség nevelő ereje által érti a gyermek, hgy hitvallásaink szerint minden Isten munkája, amiről eddig számt adtunk, magunkat hálából szánjuk Krisztus követésére, mivel Isten minden megtett értünk, mi is mindent megteszünk érte, munkánkat nem a kell kényszere, hanem a lehet szabadsága határzza meg, elért eredményeinkért Istent dicsőítjük. 26

27 Verzió: 09 Mérhetőség: Évindító, adventi, húsvéti csendesnap, az áhítatk napi megtartása, az imaközösségi alkalmak lehetőségének heti rendszeressége, a templmi szlgálatk rendszeresek, flytnssága biztsíttt, a szlgálatkn a gyermekek legalább 90 %-a részt vesz, a szeretetvendégséget évente megtartja az intézmény, évente kapcslódik a MRE Szeretethíd prgramjáhz, növekszik a templmba járók száma. 1 sztálys beisklázási mutatók. Statisztikai adatk. Jegyzőkönyvek, feljegyzések. Eredményes beisklázás 9. sztályba. A tanulók fejlődésének nymn követése a középisklák tantárgyi eredményei. Tanulmányi versenyek száma, eredményei. Művészeti pályázatk száma, eredményei, művészeti kiállítás. Tiszta, rendezett környezet. Knfliktusk csökkenése, neveltségi szint növekedése. A sprtfglalkzásn, tömegsprtn részt vevő gyermekek száma; mérési eredmény az állóképességről. Nyelvvizsgák száma. Külföldi kapcslat megléte. A szabályztt flyamatk (IMIP 2 ) belső auditja. Szabályztt partneri igény-és elégedettségmérés. Klímavizsgálat. Partneri igény-és elégedettségmérés mutatói alapján trendvizsgálat. Évenkénti önértékelés az integrációs felkészítésben. Munkavállalói teljesítményértékelés. Teljes körű intézményi önértékelés. Eszköz, eljárás, módszer Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskla pedagógusai által alkalmaztt személyiségfejlesztésre irányuló eljárásk, nevelési módszerek. Nevelési módszereink két nagy csprtra szthatóak: 1. Közvetlen (direkt) módszerek azk, amelyeknek alkalmazása srán a nevelő közvetlenül, személyes kapcslat révén hat a tanulóra. 2. Közvetett (indirekt) módszerek azk, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül. Isklánk pedagógusai által alkalmaztt közvetlen és közvetett nevelési eljárásk: Szkásk kialakítását célzó, beidegző módszerek. Közvetlen módszerek Kérés. Követelés. Gyakrltatás. Segítségadás. Ellenőrzés. Ösztönzés. Közvetett módszerek A tanulói közösség tevékenységének megszervezése. Közös (közelebbi vagy távlabbi) célk kitűzése, elfgadtatása. Hagymányk kialakítása. Kérés. Követelés. Ellenőrzés Ösztönzés. 2 A nemzeti köznevelésről szóló évi CXC törvény a kötelező intézményi dkumentumk között nem szabályzza az intézményi minőségirányítási prgramt. Intézményünk használja, megőrzi e dkumentumt, a benne lévő szabályztt flyamatk kán. 27

28 Verzió: 09 Magatartási mdellek bemutatása, közvetítése. Tudatsítás (meggyőződés kialakítása). Elbeszélés. Tények és jelenségek bemutatása. Műalktásk bemutatása. A nevelő személyes példamutatása. Magyarázat, beszélgetés. A tanulók önálló elemző munkája. A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. A követendő egyéni és csprts minták kiemelése a közösségi életből. Felvilágsítás a betartandó magatartási nrmákról. Vita. Kiemelt feladatk 1. Refrmátus szellemiség megvalósítása Tanítási órákn Egyéb fglalkzás Eszközök, eljárásk - Hit-és erkölcstan ktatása. - Egyházi énekktatás. - Tantárgyi keretbe ágyazva valamennyi tantárgynál. - Csendesnap, áhítat, imaközösség, Dörmögő kör, szeretetvendégség, Szeretethíd prgram, templmi szlgálat, hittantábr, knfirmandus találkzók, közös gyülekezeti alkalmak. 2. Készség, képességfejlesztés tanítási órákn és egyéb fglalkzáskn Tanulók értő lvasóvá nevelése - Gyakrlatrientált ktatás. - Könyvtári lvasás - önművelődés fglalkzásk. - Szövegértés, szövegfeldlgzás óra. - Prjektktatás. Önálló tanulásra nevelés - Tanulás tanítása. - Szövegértés, szövegfeldlgzás óra. - Prjektktatás. Anyanyelvi kultúra fejlesztése - Az óraszám elsztásnál előnyben részesítés. Beszédkultúra fejlesztése - Média mikr műhely működtetésével. - Szóbeli feleteket számának növelésével. - Versenyeztetéssel, hátránykmpenzálással. - Igényes szóbeli megnyilvánulásk igénylésével. - Diákközgyűlés szervezésével. - Érveléstechnikai gyakrlatkkal hatékny kmmunikáció elsajátítása. 2. Készség, képességfejlesztés tanítási órákn és egyéb fglalkzáskn Szciális képességek fejlesztése - Együttműködést igénylő közösségi feladatk megldása. - Mdellnyújtás; - Szerepjáték; - Megerősítés (jutalmazás, szükség esetén büntetés); - Integrációs helyi prgram. - Kperatív tanulás. - Tevékenységközpntú tanulás; - Prjektnap. - Prjektktatás. - Sztárai nap. - Szeretethíd-prgram. 28

29 Verzió: 09 Kiemelt feladatk Eszközök, eljárásk 3. Készség, képességfejlesztés sztályfőnöki órákn Tanulók önismeretének fejlesztése, önnevelési - Önismereti játékk. igényének felkeltése - Szituációs gyakrlatk. - Tanulás-módszertan. Szciális képességek fejlesztése - Életkrnak megfelelő prblémák felvetése, a prbléma helyes megldásának bemutatása - Egyéni és közösségi érdek értelmezése knkrét szituációkban. - Knfliktuskezelési technikák elsajátítása, gyakrlása (nézőpntváltás). - Együttműködést igénylő közösségi feladatk megldása. - Mentri rendszer. 4. Matematikai kmpetenciák - Az óraszám elsztásnál előnyben részesítés. - Életkrnak megfelelő prblémák felvetése, megldása. - Versenyeztetéssel. - Szakkör, felzárkóztatás. - Matematika mikr műhely - Matematikai prblémamegldás fglalkzás. 5. Természettudmánys kmpetenciák - Tantárgyi rendszerbe ágyazva. - Egészség és környezeti nevelési prgram. - Versenyeztetéssel, hátránykmpenzálással. - Prjektek - Természetjáró mikr műhely 6. Idegen nyelvi ktatás Idegen nyelvi kmmunikáció 7. Infrmációs-technikai jártasság kialakítása, digitális kmpetencia - Kmmunikáció közpntú idegen nyelvi ktatás. - Az óraszám elsztásnál előnyben részesítés. - Magasabb óraszám biztsítása. - Tárgyi feltételek függvényében nyelvktatás az infrmatikai labrban, nyelvktató szftverek alkalmazásával. - Versenyeztetéssel, hátránykmpenzálással. - Angl mikr műhely. - Tantárgyi keretben 6. évflyamtól felmenő rendszerben - Pályázati frrásk felkutatása az infrmatikai labr fejlesztésére. - Infrmatika szakkör. - Internet használat. - Multimédiás tanórák 3. Készség, képességfejlesztés sztályfőnöki órákn 8. Tehetségek aznsítása, gndzása, lemaradók felzárkóztatása, tanácsadás - Egyéni adttságkhz igazíttt differenciált tan- - Tehetség-aznsítás: 3. évflyam végén anyag közvetítésével. - Szakkörökkel. - Sztárai Tehetséggndzó Műhely: angl, média, matematika, TDK, természetjáró, kórus mikr műhelyek - Művészeti fglalkzáskkal színjátszás, kerámia - Egyéni fglalkzásk, felzárkóztatók alkalmazásával. - Tantárgyi-, sprt-, és kulturális versenyekre való felkészítéssel, versenyeztetéssel. - Tehetség tanácsadás 29

30 Verzió: 09 Kiemelt feladatk 9. A tanulók kárs szenvedélyektől mentes, egészséges életmódra nevelése Eszközök, eljárásk - Tantárgyi rendszerbe ágyazva. - Kiemelten sztályfőnöki órákn. - Egészségnevelő prgramk működtetésével. - Prjektnap. - Sprtköri fglalkzásk biztsításával. - Személyes példamutatással. - Keresztyén etika ktatása a hit-és erkölcstan tantárgyba integrálva. 10. Környezet-és természetvédelem - Természet- és környezetvédelmi prgram működtetésével. - Természetjárással, kirándulással. - Prjektnap. - A természetismeret és a történelem, társadalmi és államplgári ismeretek tantárgy tananyagtartalmának kiegészítése a közvetlen és tágabb lakókörnyezet megismerésével. - Legalább kétévente rmánsági út. - Természetjáró mikr műhely 11. Speciális feladatk A hátránys helyzetű gyermekek életesélyeinek javítása, hátránykmpenzáció Sajáts nevelési igényű gyermekek nevelésének-ktatásának biztsítása A kiemelten tehetséges gyermekek nevelésének-ktatásának biztsítása 12. Tvábbi feladatk Az egyéb fglalkzáskn ismeretközvetítő és kulturális tevékenység kiszélesítése A tanulók jó ízlésének, esztétikai, művészeti érzékének fejlesztése - Szellemi segítségnyújtás: integrációs felkészítés helyi prgramja, tvábbá a tvábbtanulás segítségével. - Szciális gndskdás: napközis, tanulószbai fglalkzásk biztsítása, gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység, mentri rendszer működtetése, kedvezményes étkeztetés. - Anyagi segítségnyújtás: pályázatk felkutatása; ösztöndíj-pályázatk, segélyezési javaslatk - Az alapító kirat szerinti SNI tanulók integrált nevelése-ktatása. - Habilitációs, rehabilitációs fglalkzásk. - Együttműködés a kiskunhalasi RPI munkatársaival, a szakértői bizttságkkal, Nevelési Tanácsadóval, a Pécsi Éltes Mátyás Isklával - Utazó gyógypedagógusi hálózat. Ls. 8. pnt - Kirándulásk, tábrk, színház-, múzeum-, és hangverseny látgatásk, sprtrendezvények, könyvtári fglalkzásk szervezésével. - Tiszta, barátságs, biztnságs isklai környezet megteremtésével, szépítésével. - Ízléses, a refrmátus szellemiséget tükröző tantermekkel. - Művészeti fglalkzáskkal, szakkörökkel mikr műhelyekkel - Környezeti nevelési prgram. 30

31 Verzió: 09 Kiemelt feladatk Kulturált társas kapcslatk kialakítása, frmálása A tanulók önismeretének fejlesztése, tvábbtanulásának segítése A közvetlen és tágabb lakókörnyezettel kialakíttt élő kapcslat áplása, fenntartása, fejlesztése Eszközök, eljárásk - A házirendben megfgalmazttakkal összhangban a megjelenés, megszólalás, köszönés, krtársakkal és felnőttekkel szembeni tisztelettudó viselkedés megkövetelésével. - A másság elismertetésével, elfgadtatásával. - A keresztyén etikai értékrend elfgadtatásával. - Szktatás, példa, etikai beszélgetés, audivizuális ismerethrdzók segítségével. - Kperatív frma. - Osztályfőnöki óra. - Osztályfőnöki órákn infrmációk szerzése a tvábbtanulásról. - Pályaválasztási flyamatszabályzás. - Előkészítő fglalkzás. - Közös rendezvények, műsrk, ünnepek szervezésével, hagymányáplással. - Testvérkapcslat kiépítésével Óvdai nevelésünk céljai Céljaink, hgy: a ránk bíztt gyermekeket evangéliumi szellemben neveljük, hgy a kereszteléskr tett szülői és gyülekezeti fgadalm megvalósulását elősegítsük. Ennek érdekében minden tevékenységet át kell, hgy hassn az Igéből táplálkzó refrmátus hit és az ökumenikus gndlkdás. A gyermekek a világt, mint a teremtő Isten csdálats művét ismerjék meg, találjanak rá az útra, mely az Úr Jézushz vezet. elősegítsük a különböző szciális háttérrel rendelkező óvdás krú gyermekek skldalú, harmnikus fejlődését, gyermeki személyiség kibntakztatását, figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkri és egyéni sajátsságkat, az eltérő fejlődési ütemet. alktó, családias légkörben segítsük önkibntakzásukat úgy, hgy minden gyermek önmaga lehetőségeihez visznyítva fejlődjön, testi, lelki, szciális, értelmi érettség terén. alakuljn ki a gyermekekben a természet iránti pzitív érzelmi kötődés. megalapzzuk bennük a helyes önértékelést és értékrendet. kihasználjuk az integráltság előnyeit,hgy megkönnyítsük az óvda-iskla átmenetet. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódt igénylő sajáts nevelési igényű gyermekeknél is törekszünk a megfgalmaztt célk megvalósítására. Célunk, hgy az SNI gyermekeket is hzzásegítsük a társadalmi beilleszkedéshez. A különbözőség elfgadtatásának, amelynek alapja a keresztyén kultúrában gyökeredzik, fnts szerepe van ebben. Aki befgadja ezt a kisgyermeket az én nevemért, az engem fgad be; és aki engem befgad, azt fgadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb mindnyájatk között az a nagy. (Lukács 9; 48) (Részletezve: ls. még az óvdai pedagógiai prgramban) A személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk Intézményünk pedagógiai prgramja az ONAP, a NAT és a kerettantervi, illetve a refrmátus kerettantervi szabályzásban leírt és képviselt értékekre kiemelten a képességek és kmpetenciák fejlesztésére -, valamint a helyi sajátsságkból adódó hagymánykra és szükségletekre épít. 31

32 Verzió: 09 A nevelés célja, hgy a gyermekek, diákk személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljn. E munka srán egyes tulajdnságkat erősíteni kell, míg máskat lefaragni, helyére tenni. A nevelő előtt mindig tt lebeg egy személyiségideál, amit igyekszik mindjbban megközelíttetni a gyermekével, diákjával a nevelés srán. Természetesen ez az ideál gyermekekként, diáknként más és más. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibntani. Így az általáns emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A legfőbb általáns emberi értékek keresztyén hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkznak meg a legteljesebben. Ezért a diákk elé példaként Jézust kell állítani. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkrtól kezdve a kamaszkrn át az ifjú krig hsszú flyamat. Minden krszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind lyan értékekben, amelyre érzékenyek. A nevelőhöz való viszny is skat alakul a kezdeti feltétlen elfgadástól a tagadásn át az egyenrangú baráti kapcslatig. Nagyn fnts: a hitre, reményre, szeretetre nevelés, a helyes önértékelés, amely se nem túlzza, se le nem becsüli értékeit az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, józan, megfntlt ítélőképesség, a másk felé való nyitttság, befgadóképesség, a saját akaratunkról való lemndás másk érdekében, a szelídség, az alázat, a türelem, az alapsság, a mértékletesség, a bűnbánat, amely mentes kell, hgy legyen a kórs önmarcanglástól, egészséges, edzett személyiség kialakítása, a megbcsátás, a belső csendre, elmélyülésre való igény, hűség Istenhez és embertársainkhz, felelősség magunk, másk, nemzetünk és a teremtett világ iránt, az egészségnek, mint alapértéknek elfgadtatása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkársító szkásk, szenvedélyek kialakulásának megelőzése. Ezt fejezi ki a szeretetparancs hármas egysége: szeretni Istent, szeretni embertársaimat, mint saját magam. Akiben ezek a tulajdnságk megerősödnek, az fgékny lesz az igazra, a jóra és a szépre. A mai világban skszr pnt az ellenkező tulajdnságk teszik sikeressé, krszerűvé az embert. A nevelés nagy feladata, hgy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a gyermekek természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztyén szellemmel és a helyes irányba terelje. A lélek gyümölcse pedig szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség. (Pál levele a Galatákhz ) Az óvdai nevelésünk gyerekközpntú, az egész személyiséget fejleszti megfelelő személy és tárgyi környezettel, keresztyén értékek hrdzásával, az egészséges életmód alakításával, a környezettudats magatartás alakításával, az érzelmi neveléssel, a szcializáció biztsításával, az anyanyelvi neveléssel, az egyéni készségeknek és képességeknek megfelelő tevékenységbe ágyaztt értelmi fejlesztéssel. Óvdás krban a gyermekeknek egyénenként váltzó testi és lelki szükségletei vannak, így a differenciált személyiségfejlődés biztsítása nevelésünk alapvető kritériuma. Isklánk nevelő és ktató munkájának alapvető feladata, hgy a tanulók személyiségét a különféle isklai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. 32

33 Verzió: 09 A személyiségfejlesztéssel kapcslats isklai pedagógiai feladatk A prgram személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai alapelveinek, céljainak és feladatainak érvényesítéséhez szükséges: a kerettantervekben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása valamint az ezekre épülő differenciálás. A fentiek azt a célt szlgálják, hgy tanulóink a különböző szintű adttságaikkal, az eltérő mértékű fejlődésükkel, az isklai és isklán kívüli tanulásukkal, egyéb (érdeklődési körüket érintő) tevékenységükkel, szervezett ismeretközvetítéssel, spntán tapasztalataikkal összhangban minél teljesebben bntakztathassák ki személyiségüket. A különböző tartalmak, a különféle képességek elsajátítása srán törekszünk a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kmmunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési, valamint szakmai kreativitás mtívumainak, képességeinek a kialakításáhz, fejlesztéséhez. Nevelésünk - ktatásunk tartalma az emberre, a társadalmra, a művészetekre, a természetre, a technikára vnatkzó kultúra, tudmányk alapvető eredményeit fglalja magában, a tanulóink életkri sajátsságaihz, adttságaihz méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyagk feldlgzása, összefüggéseinek feltárása megalapzza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük frmálódását, társas kapcslatát, önismeretét, tájékzódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. A kerettantervekben, valamint a pedagógiai prgramunk (helyi tantervének) összeállításánál lyan követelmények megfgalmazására került sr, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő ktatást. A követelmények teljesítéséhez szükséges, hgy: teret kapjn a színes és skldalú isklai élet, tanítás-tanulás, nevelés, egyéb (cselekedtető tevékenységek), Az iskla fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségüket, eddze akaratukat. Az iskla járuljn hzzá életmódjuk, mtívumaik, szkásaik, 33

34 Verzió: 09 az értékekkel történő aznsulásuk fkzats kialakításáhz, meggyökereztetéséhez. A helyi tanterveket magába fglaló pedagógiai prgramunk alapja egy lyan közös gndlkdást kíván az intézményfenntartó és isklahasználó részéről, amelyben: a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpntban, figyelembe véve, hgy a nevelés-ktatás színtere nemcsak az iskla, hanem a társadalmi élet és tevékenység száms egyéb fóruma is. Az eddigi alapelvek, célkitűzések alapján az alábbi knkrét feladatk köré csprtsítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcslats teendőket: Kulcskmpetenciák 1. Autnóm egyéni cselekvésre való képesség. 2. Eszközök interaktív használatának képessége. 3. Társadalmilag hetergén csprtban való munka képessége. A hárm kiemelt kulcskmpetencia a következő készségek fejlesztését feltételezi. 1. Saját stratégiák fejlesztése (feladatmegldásk, sztályszintű közös tervezés stb.) Helyzetek, rendszerek, kapcslatk elemzése. 2. Olvasás készségének fejlesztése. Matematikai készségek fejlesztése. Idegen nyelv készségének fejlesztése. IKT alkalmazása. A tanulás megtanulása készségének fejlesztése. Szciális készségek megalapzása. Vállalkzási készség megalapzása. Általáns képességek. 3. A máskkal való kapcslatteremtés készsége. A knfliktuskezelés készsége. Csprtban való kperáció készsége. Közösségért való cselekedet készsége. Másk vezetésének, támgatásának készsége. Az értelem kiművelése területén elvégzendő feladatk: Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása tanulási mtívumk és tanulási módk fejlesztési területei: a megismerési vágy fejlesztése: különbségképzési és kapcslási késztetés fejlesztése, az érdeklődés fejlesztése, a felfedezési vágy fejlesztése: megfigyelésre késztetés, az értelmezési vágy kialakítása, alktásvágy erősítése, a tanulási teljesítményvágy ptimalizálása: 34

35 Verzió: 09 sikerélményekhez juttatás, kudarck megelőzése, elismerésvágy teljesülésére törekvés, kötődés, mint mtívum kialakulásának segítése, igényszintek, ambíciók erősítése, a játéksság; az alktás új dlgk létrehzása, a tanulási életprgram fejlődésének segítése: a tudás gyakrlati értéke, mint mtívum erősítése, tvábbtanulási szándék, mint mtívum, az önfejlesztés igénye, mint tanulási mtívum erősítése, képességek fejlesztésének területei: műveletek fejlesztése (területei): felismerés és kivitelezés, gndlatképzés és igazságértékelés, összevnás, összehasnlítás, aznsítás és besrlás, srrendfelismerés és srképzés, belátás (összefüggés-felismerés), kmbinálás, tapasztalati következtetés, megismerés képességének fejlesztése (területei): megfigyelés, átkódlás, értékelés, értelmezés, biznyítás, kmmunikáció fejlesztése (területei): tapasztalati és értelmező nyelvtudás, beszéd és beszédértés, írás és lvasás, ábra (rajz) lvasás, ábrázlás, frmalizált kmmunikáció, gndlkdás fejlesztése: visznyítási képesség, általánsítás és sztályzás, prblémamegldás, tanulási képességének fejlesztése: tanulási technikák elsajátítása, tapasztalati és értelmező tanulás fejlesztése, önálló és csprts tanulási technikák. A segítő életmódra nevelés területén elvégzendő feladatk: A segítő életmódra nevelés a keresztyén értékrend megismerését, ennek elfgadását, e szerinti viselkedés kialakítását, valamint a viselkedéshez szükséges képességek kiépülését jelenti. Az igazn, a jón, a szépen nyugszik, példát maga Jézus adtt: Példát adtam nektek: amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. Jn. 13, 15 Jézus példájának megismerése és elfgadása fkzatsan történik. Először a gyerekeknek el kell sajátítaniuk a keresztyén viselkedés alapvető szabályait, meg kell érteniük a szabálytudat, a döntési szabadság és felelősség szerepét. Olyan isklai életrendet kell kialakítanunk, amely a hétköznapi életben elősegíti, hgy a tanuló megtapasztalhassa a kölcsönös megértés, együttérzés, segítőkészség előnyeit, hiányuk következményeit. 35

36 Verzió: 09 A közvetlen megtapasztalás mellett nagy szerepük van a közvetett hatásknak, élményeknek is (élő és történelmi személyek; a szentírás alakjai, példázatai, eseményei; irdalmi hősök, csprtk). Ahhz, hgy a jézusi ember szkásait ki tudjuk alakítani, szükséges lyan légkörnek a megteremtése, amelyben a tanulók biztnságban érzik magukat, mivel a magatartási szabályk átláthatóak, kiszámíthatóak, mindenkitől egyértelműen és következetesen elvártak. Fnts az élményszerű, pzitív minták felkínálása személyes példamutatással, irdalmi, bibliai, történelmi szereplők tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével; a negatív, antiszciális minták hatásának a csökkentése. Meghatárzó a pzitív érzelmi légkör kifejlesztése és fenntartása az sztálykban, a tantestületben, az isklában, amelyben úgy a tanulók, mint a pedagógusk biztnságban és jól érzik magukat. Szciális készségfejlesztő gyakrlatk alkalmazása. A lehető legtöbb szciális ismeret cselekvésbe, példákba, esetekbe, esettanulmánykba, de legalább szimulatív esetekbe ágyazttan történő feldlgzása. Szciális érdekérvényesítés fejlesztése. Feladat a tanulók és pedagógusk, valamint a tanulók közötti szciális kölcsönhatásk ptimalizálása, a szciális kölcsönhatásk gyakrlatias megismerése, értelmezése. A segítőképesség fejlesztéséhez az isklának fel kell kínálni a segítés skféle lehetőségét és módját. Az együttműködési képesség fejlesztéséhez a pedagógusnak rendszeresen kell élnie a segítő együttműködés frmáival, (együtt cselekvés, közös kirándulás, közös feladatmegldás). A pedagógusk a különféle együttműködési frmák alkalmazásával rendszeresen érvényesítsék az ebben rejlő személyiségfejlesztő hatáskat. Az isklának úgy kell szerveznie a tevékenységeit, hgy az sztályk legalább havnta egyszer részt vehessenek lyan tevékenységben, amely a segítő együttműködés által valósul meg. Egészséges és kulturált életmódra nevelés. Az egészséges életmód lyan aktivitás, amely a szervezet, a pszichikum szükségleteinek ptimális kielégítését szlgálja. A kulturált életmód a személyes szükségletek, vágyak igényes, színvnalas kielégítése. Az egészséges és kulturált életmódra nevelés a személyes kmpetencia fejlesztését, eredményességének és igényességének növelését jelenti. Intézményünk alapvető feladata a személyes kmpetencia fejlődésének segítése. A refrmátus iskla a teljes ember nevelésére hivattt. A teljes ember kifejezés magába fglalja azt, hgy az ember testből és lélekből áll. Feladatunk tehát úgy nevelni a ránk bízttakat, hgy testileg-lelkileg egészségesek legyenek. Közvetve vagy közvetlenül, minden tevékenységünkkel ezt kell elősegíteni. Személyes képességek fejlesztésének színterei: iskla, család, gyülekezet, egyéb közösség. Személyes képességek fejlesztési feladatai: Testi képességek területén: A sprtági tevékenységek elsajátításán túl a testi képességek kifejlesztése és flyamats karbantartása. A testnevelési órák, a diáksprtköri élet, a tömegsprt és a várs sprtlási lehetőségeinek ptimális kihasználása. A krdinációs képességek fejlesztése az egyéb fglalkzás kínálta lehetőségeken belül. Kézügyesség fejlesztése kerámia fglalkzás lehetőségeinek kihasználásával. 36

37 Verzió: 09 Önellátási képesség fejlesztése. Életkri sajátsságk függvényében az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkdás, testáplás, rendszeretet, a közlekedés, a vásárlás szkásai, családi munkamegsztásban részvétel alakítása. Befgadóképességek fejlesztése. Zenei téren a megfntltan válgattt zeneművek rendszeres (tanórákn, isklai rendezvényeken, tthn, hangverseny-látgatásn, ) hallgatása. A vizuális befgadóképesség fejlesztése érdekében el kell sajátíttatni a képi-plasztikai kifejezés és a kmpzíciók jelrendszerének lvasását. Szervezett prgramkkal, céliránysan fejlesztett isklai környezettel biztsítani kell a vizuális esztétikai befgadás és megismerés lehetőségét. Önkifejezési képességek fejlesztése. Az előadói képesség, szövegalktó, versíró és műértelmező képesség, befgadó képesség, imprvizációs képesség, vizuális önkifejező képesség, bemutatása, gyakrlása, az adttság tudatsítása a tanulókban, valamint a tanulói kibntakzáskhz a feltételek biztsítása a feladat. (tanórák, színjátszó fglalkzás, média mikr műhely ) Önvédelmi, egészségvédő, identitásvédő képesség fejlesztése. Fnts feladatunk a mintaszerűen egészséges életmód ismérveinek megismertetése, az alapvető szkásk rendszeres gyakrlása, flyamatsan észlelt minták elsajátítása (sérüléselhárító esések, balesetvédelmi szkásk ). Nagy hangsúlyt kap a realitásknak, a mélyebb, igazabb értékeknek, távlatibb érdekeknek megfelelő viselkedésfrmák erősítése. Önértékelő képességek fejlesztése. A nevelő munka srán a tanulói önértékelés váljn rendszeressé. A sikeres önmegismerő képesség alapja az önfejlesztő képesség fejlődésének. Az intézmény segít lyan szituációk, fórumk, előadásk, beszélgetések szervezésével, melyek srán tanulóink felfedezhetik ígéretes öröklött adttságaikat, hajlamaikat, rátermettségüket. Az iskla köteles segíteni az önfejlesztő életprgram kialakításában. A tanulók erkölcsi nevelése Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatsítása és meggyőződéssé alakítása. Azért az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket. (Mt 7:20) De a Lélek gyümölcse: szeretet, öröm, békesség, nagylelkűség, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség; az ilyenek ellen nincs törvény. (Gal 5:22-23) Hitünk szerint a Biblia valódi irányadó. A mutattt útn való járás alkalmassá tesz mindannyiunkat arra, hgy a különféle társadalmi rendszerek erkölcsi elvárásainak is megfelelhessünk. A nevelési feladat végrehajtásáhz, vagyis annak elősegítéséhez, hgy tanítványaink valóban teremhessék a Lélek gyümölcseit, a következő fntsabb lehetőségeink, módszereink vannak. Istentiszteleten, reggeli áhítatn példák adása a Bibliából. Irdalmi és történelmi példák. Az ünnepi rendezvények mndanivalójának megbeszélése, gndlva az egyházi, nemzeti, vagy akár családi ünnepekre is. Az sztályfőnöki órákn alkalmaztt szituációs játékk. A pedagógusk személyes példaadása a tanórákn és azkn kívül is. Isklai kirándulásk, múzeumlátgatásk alkalmával a szülőföld és a haza múltjának, hagymányainak keresése. A házirend megbeszélése és a diákpresbiteri alkalmak lehetőséget kínálnak a demkratikus rendszer megismertetése, a jgk és kötelességek kapcslat megértésér. Kiemelt szerep jut a következő tantárgyaknak: történelem, társadalmi és államplgári ismeretek, irdalm, hit- és erkölcstan. 37

38 Verzió: 09 Reménységünk szerint mindennek következménye lesz, hgy tanítványaink megfelelő visznyt tudnak kialakítani és áplni a családdal, az isklával, a szülőfölddel, a hazával, a keresztyénséggel, minden embertársukkal. Ez a flyamat a felnőtté válás srán teljesedhet ki igazán. A tanulók érzelmi (emcinális) nevelése Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése. Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagymányk, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, áplása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók államplgári nevelése. Feladata: Az alapvető államplgári jgk és kötelességek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és prblémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az isklai és a helyi közéletben való részvételre A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk A tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása isklánk nevelő-ktató munkájának alapvető feladata. A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő és ktató munka isklánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen, személyes kapcslata révén valósul meg, másrészt közvetett módn, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. Az ember társas lény, közösségre van szüksége, az Istenhez is csak a közösségen keresztül jut el. Az isklára - hiszen a gyerek ideje nagy részét tt tölti - óriási szerep hárul, amelyet nem lehetne elhibázni: közösségi embert frmálni az egyénből és egyben lyan közösséget frmálni a csprtból, amely a közösség erejét a keresztyén értékrend szerint, pzitív célk eléréséért, használja fel. Ahgy a személyiség fejlesztésnél a jézusi ember az eszményi, úgy a közösségfrmálásnál a jézusi közösség a cél. Alaptörvény: a szeretet - igazi értelmében véve. Arról ismerje meg mindenki, hgy tanítványaim vagytk, hgy szeretettel vagytk egymás iránt. Jn. 13, 35 A tanulói közösségek fejlesztésével kapcslats feladataink: 1. A különféle isklai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az isklai élet egyes területeihez (tanórákhz, egyéb fglalkzáskhz, tevékenységekhez) kapcslódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudats, tervszerű nevelői fejlesztése. 2. A tanulók életkri fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében. Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkdniuk kell az életkrral váltzó közösségi magatartáshz: a kisgyermek heternóm a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró személyiségének lassú átalakulásától az autnóm önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. 3. Az önkrmányzás képességének kialakítása. Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése srán ki kell alakítani a közösségekben, hgy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehanglt módn tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják. 38

39 Verzió: A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése. Feladata: A tanulói közösségeket irányító pedagógusk legfntsabb feladata, a közösségek tevékenységének tudats tervezése és flyamats megszervezése, hiszen a tanulói közösség által történő közvetett nevelés csak akkr érvényesülhet, ha a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcslódnak, azkban aktívan részt vesznek, és tt a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshz és viselkedési frmákhz tapasztalatkat gyűjthetnek. 5. A közösség egyéni arculatának, hagymányainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartzást erősítő erkölcsi, viselkedési nrmák, frmai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, áplása A személyiségfejlesztés és a közösségfejlesztés feladatainak megvalósítását szlgáló tevékenységi rendszer és szervezeti frmák A tanulói személyiség fejlesztésének legfntsabb színtere a hsszabb tanítási-tanulási flyamatba illeszkedő tanítási óra. Az iskla nevelői a tanítási-tanulási flyamat megszervezése srán kiemelten fntsnak tartják a tanulók mtiválását, a tanulói aktivitás biztsítását, a differenciálást, a kperációra épülő munkát. a) A mtiválás célja, hgy tanulóinkban felébresszük azkat az indítékkat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. b) A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azkat a módszereket és szervezeti frmákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztsítják. c) Az isklai tanulási flyamat srán kiemelten fnts feladat a differenciálás, vagyis az, hgy a pedagógusk nevelő-ktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagybb mértékben igazdjn a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez és az egyes tantárgyakból nyújttt teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazdó munkafrmákat, így - elsősrban a gyakrlásnál, ismétlésnél - a tanulók önálló és csprts munkájára támaszkdnak. Az egységes alapkra épülő differenciálás Intézményünk pedagógiai tevékenysége teret enged a színes, skldalú isklai életnek, a tanulásnak, a játéknak, a munkának; fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési képességét, akaratát; hzzájárul életmódjuk, mtívumaik, szkásaik, értékekkel való aznsulásuk fkzats kialakításáhz, megalapzásáhz. A kulcskmpetenciák hatékny fejlesztésének egyik feltétele a fejlesztési célknak megfelelő tanítási flyamat, tanulási tevékenység. A tanítás nem más, mint a tanulók tanulásának szervezése: tervezése, irányítása, szabályzása és értékelése. A differenciált tanulásszervezés terén különösen a következő szempntkra kell figyelemmel lenni: Olyan szervezési megldáskat kell előnyben részesíteni, amelyek előmzdítják a tanulás belső mtivációinak, önszabályzó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését. A tanulásszervezés meghatárzó szempntja a tanulók aktivitásának kibntakztatása. Az ktatási flyamat megszervezése segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjn lehetőséget esetleges tévedéseinek krrigálására és tudásának átrendeződésére. Az ktatási flyamat alkalmazza az együttműködő (kperatív) tanulás technikáit, frmáit. 39

40 Verzió: 09 Az isklai tanítás - tanulás különböző szervezeti frmáiban (az sztálymunkában, a csprtmunkában, a tanulók párs és egyéni ktatásában) a tanulók tevékenységét, önállóságát, kezdeményezését, prblémamegldását, alktóképességét kell előtérbe állítani. A tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhz alkalmazkdó differenciálás a feladatk kijelölésében, azk megldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben. A feladathz illeszkedő tanulásszervezési technikák, alkalmazása nélkülözhetetlen a hátránys helyzetű tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében. Az intézményben a nevelési és ktatási célk megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek, egyéb fglalkzásk segítik: Hagymányőrző tevékenység: Intézményünk névadója, Sztárai Mihály emlékének áplása fnts feladatunk. Ezt szlgálja az évenkénti megemlékezés Sztárai nap május végén, vagy június első hetében. Minden tanév flyamán megemlékezünk a következő alkalmakról: kt. 6., kt. 23., refrmáció: kt. 31., márc. 15., karácsnykr Gyermekek karácsnya advent 4. vasárnapján, húsvét, áldzócsütörtök, pünkösd, anyák napja, a 8. sztálysk ballagása, a kmmunista és egyéb diktatúrák áldzatainak emléknapja, a hlkauszt áldzatainak emléknapja, Nemzeti Összetartzás Napja. A refrmáció napján tesznek fgadalmat a 2. sztálys tanulók és az új nevelők; az 1. sztálysk ekkr kapják meg nyakkendőjüket. A 8. sztálysk a ballagásn ezüstmedált kapnak a gyülekezettől. A tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket a vasárnapi istentiszteletek keretében tartjuk. A tanévnyitó ünnepi istentiszteleten a gyülekezet Énekeskönyvvel ajándékzza meg az 1. sztályskat. Egyéb hagymányőrző tevékenység a tanév srán: környezetünk alakításának hagymányai szerint a tanév első munkanapjára az sztálytermeket és a flysókat dekráljuk, ezeket flyamatsan, az aktuális eseményeknek megfelelően váltztatjuk; az udvar rendezése flyamats; minden tanév első napja Tanévnyitó csendesnap ; adventi és húsvéti időszakban is csendesnap; a másdik tanítási nap első két-hárm órájában szervezési feladatkat látunk el; közös áhítatk napnta hétfő, péntek: templmunkban az egész isklai közösség; kedd, szerda, csütörtök: sztálykeretben; minden évben a december 6-án a tanítási nap 5. órájában Mikulásváró játéks ünnepséget tartunk az sztályközösségekben; a téli szünet előtti utlsó tanítási nap 5. órájában Karácsnyváró ünnepséget rendezünk sztályközösségekben; kézműves fglalkzás advent jegyében; gyülekezetünkkel közösen karácsnyi vásárt szervezünk; farsang idején rendezzük meg az 1-4. évflyamsk jelmezes bemutatóját, és az 5-8. évflyamsk suli-buliját; a hivatals beiratkzás előtti hetekben minden érdeklődőt szeretettel várunk nyílt napjainkn; a tavaszi szünet előtti utlsó tanítási nap 4-5. órájában sztályaink Húsvétváró -ra készülnek; a nevelési és ktatási követelmények teljesítése érdekében tanulmányi kiránduláskat szervezünk Siklós környezetében, illetve hazánk tájegységeit keressük fel. Ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de lehetősége szerint a gyülekezetünk is támgatja utazásainkat; kétévente a 6-7. sztálys diákk az Ormánság megismerésére tanulmányi útra mennek, melynek utazási költségeit az intézmény fedezi; a szabadidő haszns és kulturált eltöltésére neveljük tanulóinkat - az iskla lehetőségeihez, és a szülők anyagi helyzetéhez igazdva - különféle prgramk szervezésével: 40

41 Verzió: 09 tábrk, színház- mzi- és múzeumlátgatásk önköltségesek -, teadélutánk, táncs rendezvények, stb.; felkérésre részt veszünk vársunk ünnepi rendezvényein, valamint a gyülekezeti alkalmakkr rendszeresen szlgálunk; évente szeretetvendégségen fgadjuk gyülekezetünket; Bibliai-kvízt tartunk közösen szülőkkel, gyülekezettel; az 5-8. évflyams sztályk védnökséget vállalhatnak egy-egy - a refrmátus temetőben található as hnvédsír, refrmátus tanító, lelkipásztr sírja felett; környezet-és egészségvédelmi és egyéb prjektek; Szeretethíd-prgram; Közösségi frmák Alkalmaztti közösség Intézményvezetés: - intézményvezető - isklai intézményegység-vezető - óvdai intézményegység-vezető - gazdasági vezető - szakmai munkát irányítók munkaközösség-vezetők - IT elnök - MICS vezető / intézményfejlesztés - hit-és erkölcstan-ktató, vallástanár meghívttként: - SZSZ vezető; DP segítő tanár, DP elnök Pedagógusk - nevelőtestület - közös szakmai munkában részt vevő munkavállalók - egy sztályban tanítók közössége - IPR menedzsment, csprtk - SZTM mikr műhelyvezetők Nem pedagógus munkavállalók - gazdasági munkavállalók - karbantartó, fűtő, gépkcsivezető - takarítók - intézményi ügyintéző isklatitkár - dajka - rendszergazda - pszichlógus - könyvelő Óvdai gyermekközösség óvdai csprtk Tanulói közösségek Tanulócsprtk - sztályközösségek - bnttt csprtk - napközis csprtk - tanulószbai csprt - egyéb fglalkzásk csprtjai (szakkör, énekkar, ISK, tehetséggndzó mikr műhelyek stb.) - egyéni fejlesztő csprt Diákönkrmányzat (diákpresbitérium): A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók egyéb fglalkzásai, szabadidős tevékenységének segítésére az isklában diákönkrmányzat (diákpresbitérium) működik. Az isklai diákönkrmányzat (diákpresbitérium) munkáját a 4-8. sztá- 41

42 Verzió: 09 lykban megválaszttt küldöttekből álló diákönkrmányzat (diákpresbitérium) vezetőség irányítja. A diákönkrmányzat (diákpresbitérium) tevékenységét az intézmény igazgatója által megbíztt nevelő segíti. Tájékztató fóruma a diákközgyűlés, melyet évente egyszer hív össze a DP. A diákönkrmányzat (diákpresbitérium) működését a diákönkrmányzat (diákpresbitérium) szervezeti és működési szabályzata szabályzza. Szülői közösség - sztályk szülői munkaközössége - vezető szerve: Szülői Szervezet választmánya (SZSZ választmány A Szülői Szervezet választmányának működését a Szülői Szervezet választmányának szervezeti és működési szabályzata szabályzza. Napközi tthn, tanulószba. Amennyiben a szülők igénylik az isklában tanítási napkn a délutáni időszakban az 1-4. évflyamn napközi tthn, az 5-8. évflyamn tanulószba működik. Amennyiben az 5-8. évflyamn nincs kellő számú jelentkező a tanulószbai fglalkzásra, a tanulószbára jelentkező diákkat a napközibe irányítjuk. A halmzttan hátránys helyzetű diákjaink a napközis felvételnél előnyben részesülnek, s fkzttan ajánljuk a napközis részvételt számukra. Az őszi, téli és tavaszi szünetben munkanapkn összevnt napközi működik, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. Az így felépített rendszer időkerete, napi felsztása a tanévtől kifutó rendszerben működik, a tanévtől az egyéb fglalkzásk melynek része a napközi, a tanulószba - új napirendje szerint épül ki felmenő rendszerben a tanítás utáni fglalkztatás. Szülői igény esetén a délutáni időszakban: Tanítás utáni egyéb fglalkzás 16 óráig: 1. szabadidős tevékenység 2. tehetséggndzás; hátránykmpenzálás, ISK, más szervezett egyéb fglalkzás: óra között 3. tanulási idő: óra között Felügyelet: óra között A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk a napközi tthnban, tanulószbán / A napközi tthnban, a tanulószbán a közösségi nevelés az isklai és a családi nevelés részeként valósul meg, és az iskla egész közösségének a fejlesztését segíti elő. A közösségalakításra, a közösségi élet frmálására és gyakrlására a napköziben, a tanulószbán több és jbb lehetőség nyílik, mint az elsősrban tanulási tevékenységekre épülő tanítási órákn és tthn, a családban. Feladatk a) A közösséggé szerveződést segítő szkásk, hagymányk, alapvető erkölcsi szabályk megteremtése, őrzése, művelése és tvábbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi útn történő alakítása. Bizalmn és megbecsülésen alapuló pzitív gyermek-nevelő kapcslat. Egyéni, kiscsprts és csprts beszélgetések. A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakrltatása. Knfliktushelyzetek, prblémaszituációk megldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatk különböző helyzetekben történő alkalmazása. Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. Együttes kellemes élmények biztsítása, hangulats csprtlégkör megteremtése mzi és színházlátgatásk, séta, kirándulás stb. 42

43 Verzió: 09 A közösség tagjainak együvé tartzását erősítő közös tevékenységek szervezése pl.: az év ünnepeire (egyházi és világi ünnepek) pl. refrmáció, anyák napja, karácsny, farsang-készülődés, név- és születésnapk megünneplése. Baráti kapcslatk kialakulásának támgatása, ösztönzése. Közös feladatk kis- és nagycsprts végrehajtása közösen elkészített terv alapján, közös ellenőrzés, értékelés. Az egyéni szükségletek felismerése és az érvényesítést szlgáló megegyezések stratégiájának elsajátítása. Kmmunikációs játékk, gyakrlatk végzése. A máskat tleráló magatartás, a beteg, sérült és fgyatéks embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. Az áldzatvállalás értelmének tudatsítása. A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakrltatása. Keresztyén családmdell bemutatása a családi munkamegsztás szerepének tudatsítása. Különböző életmódk, szkásk, kultúrák megismertetése. Hazánkban és más rszágkban élő népcsprtk, népek értékeinek, hagymányainak, eredményeinek ismertetése, megbecsülése, tisztelete. A különböző népek békés egymás mellett élési igényének megértetése. b) Frmális, rknszenvi kapcslatkn alapuló kiscsprtk megalakítása, a vezető egyéniségek és kisugárzásuk, hatásuk megismerése, a peremhelyzetben levő tanulók körülményeinek megfigyelése. A kiscsprtk együttműködésének megszervezése, személyiségfrmáló hatásának (önzetlenség, barátság, segítségnyújtás, lelkiismeretesség, áldzatkészség) hasznsítása, tvábbfejlesztése. Az alkalmazkdás, beilleszkedés, a társakkal történő együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kllektivitás fejlesztése. A tanulók társas, rknszenvi, közösségi kapcslatainak alakítása, tvábbfejlesztése. Az önbizalm, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőképesség fejlesztése. A magánys gyermekek bevnása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. A prblémás társak értékeinek elismertetése. A nemek közötti különbségek észre vétetése, egymás kölcsönös tiszteletének, az egyenrangúságnak az elfgadtatása. c) Az óvdai nevelésre, ill. a meghnsdtt szkáskra építve felelősrendszer kialakítása, a csprt életének megszervezése. A csprt szkásrendjének kialakítása. A tanulók felelősségtudatának, önállóságának fejlesztése. Az önismeret fejlesztése, a reális önértékelés megalapzása. Önszabályzó képességük kialakítása, gyakrlatszerzés a csprtmegbízatásk vállalásában és teljesítésében. Önirányító- és önkrmányzó képességük megalapzása, tapasztalatszerzés az alá-, fölé-, mellérendelt viszny elfgadásában, melyben átélik az egyéni érdekek alávetését a közösség érdekeinek. A felelősök megbízatásának ellenőrzése, értékelése, kritikája. Napsi rendszer működtetése az étkezés srán. A szciálisan hátránys, halmzttan hátránys helyzetű tanulókkal differenciált fglalkzás. d) A közösség életét meghatárzó szabályk, törvények megfgalmazása, azkhz alkalmazkdás, ill. módsításuk. A tanulók jgainak megismertetése, érvényesítése, kötelességeik betartásának ellenőrzése. A csprt kmpetenciájába tartzó közös döntések meghzatala. A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak rend, fegyelem, megfelelő szervezettség gyakrlása. A szabályk betartásának, ill. megszegésének következményei. e) A tanulók tevékenységének értékelése, jutalmazási és büntetési frmák alkalmazása. A napközis, tanulószbai csprtvezető értékelése a tanév srán szóban és írásban rendszeresen, flyamatsan napnta, hetente, havnta, félévkr és év végén. 43

44 Verzió: 09 A tanulók értékelése: Szöveges értékelés a tanuló által végzett bármilyen tevékenység értékelése. Pl.- pirs pnt vagy csillag kiemelkedő munkát végzők jutalmazása. Pl. zöld pnt elmarasztalás. A faliújságn név szerinti kiemelés. a különböző tevékenységek srán szóban értékelik önmagukat, társaikat, részt vesznek a közösség értékelésében. Diákétkeztetés. A napközi tthnba /tanulószbára felvett tanulók napi hármszri étkezésben (tízórai, ebéd, uzsnna) részesülhetnek. A napközibe / tanulószbára nem járó tanulók számára igény esetén ebédet (menzát), igény szerint tízórait biztsít az intézmény. Az intézmény fenntartója által megállapíttt étkezési térítési díjakat az intézmény által a házirendben meghatárztt módn kell befizetni. A közösségfejlesztés tvábbi tanórán kívüli színterei: ls. még: a nevelési prgram és helyi tanterv egyéb helyein Tehetséggndzó és felzárkóztató fglalkzásk. Az egyéni képességek minél jbb kibntakztatását, a tehetséges tanulók gndzását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhz kapcslódó tanórán kívüli tehetséggndzó és felzárkóztató fglalkzásk segítik. Az 1-4. évflyamn az egyes tantárgyakból gyengébb teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti egy vagy két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évflyamn a tvábbtanulás, a középisklai felvétel elősegítésére felvételi előkészítőt szervezünk heti egy órában magyar nyelv és magyar irdalm és matematika tantárgyakból. A jó eredményt elérő tanulók a tehetséggndzó mikr műhelyekben, szakkörökön, az alapfkú művészeti iskla fglalkzásain bntakztathatják ki tehetségüket. Tvábbi tehetséggndzó és felzárkóztató fglalkzásk indításáról a felmerülő igények és az iskla lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskla nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató fglalkzásk sajáts frmái az egyéni fglalkzásk. Az egyéni fglalkzáskn a köznevelési törvény előírása alapján heti két órában elsősrban azk a tanulók vesznek részt, akiknek az első-negyedik évflyamn az eredményes felkészülése ezt szükségessé teszi, akik másdik vagy tvábbi alkalmmal ismétlik ugyanazt az évflyamt. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szlgálja.. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskla lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskla nevelőtestülete dönt. Előzetes felmérés megelőző év májusában történik. Állandó jelleggel infrmatika szakkör működik a flyamats igények alapján. Sztárai Tehetséggndzó Műhely: részletes kifejtése lentebb Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók tvábbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sprt, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az isklában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az isklán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyek, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárk végzik. Isklai sprtkör. Az isklai sprtkör fglalkzásain részt vehet az iskla minden tanulója. Az isklai sprtkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztsítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sprtágakban az isklai és isklán kívüli sprtversenyekre. Képesség-kibntakztató felkészítés és integrációs felkészítés. részletes kifejtése, prgramja: ls. lentebb. Az iskla amennyiben a feltételek adttak a nevelési-ktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásknak a halmzttan hátránys helyzetű tanulók szciális helyzetéből és 44

45 Verzió: 09 fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyzása céljából képesség-kibntakztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibntakztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók - egyéni képességének, tehetségének kibntakztatása, - fejlődésének elősegítése, - a tanuló tanulási, tvábbtanulási esélyének kiegyenlítése flyik. Témahetek, témanapk / prjekthetek, prjektnapk. Az iskla nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára prjektktatást (témaheteket, témanapkat) szerveznek. A prjektktatás egy isklai napn legalább hárm órát meghaladó fglalkzás vagy több isklai órán, tanítási napn át zajló tanítási-tanulási flyamat. Isklánkban évente ismétlődnek azk a téma napk, amelyek a katasztrófavédelemmel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, kapcslats ismereteket dlgzzák fel. A más témájú intézményt érintő prjektek kiválasztása az adtt év éves munkatervében kerül meghatárzásra nevelőtestületi döntés alapján. A tantárgyakba épített prjekteket a tanítók, szaktanárk döntik el. Tanulmányi kirándulásk. Az iskla nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára gyalgs vagy kerékpárs tanulmányi kiránduláskat szerveznek a lakóhely és környékének természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. Osztálykirándulásk. Az iskla nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az sztályk számára évente egy alkalmmal sztálykirándulást szerveznek. Az sztálykirándulásn való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskla nevelői a pályázati lehetőségek minél jbb kihasználásával törekednek arra, hgy ezeken a prgramkn a nehezebb szciális körülmények között élő családk elsősrban halmzttan hátránys helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Erdei isklák, tábrzásk. A nevelési és a tantervi követelmények teljesítését segítik a tábrszerű módn, az iskla falain kívül szervezett, több napn keresztül tartó erdei isklai fglalkzásk, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldlgzása történik, illetve az isklai szünidőkben szervezett tábrzásk. Az erdei isklai fglalkzáskn és a tábrzáskn való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskla nevelői a pályázati lehetőségek minél jbb kihasználásával törekednek arra, hgy ezeken a prgramkn a nehezebb szciális körülmények között élő családk elsősrban halmzttan hátránys helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Intézményünk jellegéből fakadóan nyári hittan tábrkat szervez gyülekezetünk, illetve szaktárgyhz kapcslódóan is, kiemelten angl nyelvi nyári tábrkat. E tábrkban való részvételhez gyülekezetünk anyagi támgatást nyújt lehetőségeinek függvényében, de a szülőknek is hzzá kell járulniuk. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshz kapcslódó fglalkzás. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldlgzását, a követelmények teljesítését szlgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadáskn tett csprts látgatásk. Az e fglalkzáskn való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskla nevelői a pályázati lehetőségek minél jbb kihasználásával törekednek arra, hgy ezeken a prgramkn a nehezebb szciális körülmények között élő családk elsősrban halmzttan hátránys helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Szabadidős fglalkzásk. A szabadidő haszns és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hgy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazdva különféle szabadidős prgramkat szervez (pl. túrák, kirándulásk, tábrk, színház- és múzeumlátgatásk, klubdélutánk, táncs rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskla nevelői a pályázati lehetőségek minél jbb kihasználásával törekednek arra, hgy ezeken a prgramkn a nehezebb szciális körülmények között élő családk elsősrban halmzttan hátránys helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. 45

46 Verzió: 09 Isklai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napkn látgatható intézményi könyvtár segíti. Az iskla létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hgy az iskla létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sprtlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csprtsan használják A pedagógusk helyi intézményi feladatai, az sztályfőnöki munka tartalma és az sztályfőnök feladatai "Te azért a munkának terhét hrdzzad, mint Jézus Krisztus jó vitéze,"(2 Tim 2, 3) Pedagógus munkavállalóink feladatait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint munkaköri leírásuk tartalmazza. A munkaköri leírás adtt nevelési évben / tanévben aktualizálásra kerül. A munkaköri leírás tartalmazza az adtt nevelési évben / tanévben a munkavállaló knkrét feladatait Pedagógusk helyi intézményi feladatai általáns, alapvető feladatk A pedagógus a tanulók refrmátus szellemiségű nevelése érdekében felelősséggel és önállóan végzi munkáját. Munkaköri kötelezettségeinek tartalmát és kereteit a Köznevelési Törvény kifutó jelleggel a közktatási törvény egyes részei -, a Refrmátus Közktatási Törvény, s ezek végrehajtási rendeletei, a Munka Törvénykönyve, a Refrmátus Etikai Kódex, a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet, és egyéb a pedagógusi munkát érintő törvények, rendeletek, valamint az intézményi belső szabályzatk, a pedagógiai szaktárgyi útmutatók, az intézményi munkaterv, a nevelőtestület határzatai, tvábbá az igazgató, illetőleg a felettes szerveknek az igazgató útján adtt útmutatásai alktják Az óvdapedagógusk helyi intézményi feladatai általáns, alapvető feladatk Nevelő munkáját a refrmátus szellemiségű alapelvek alapján az óvdai nevelés alapelveiben, a helyi prgramban meghatárzttak szerint, módszereinek szabad megválasztásával végzi; alaptevékenysége azkat az óvda-pedagógusi teendőket fglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint a nevelői munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden óvdai nevelőre kötelezően vnatkznak. Kötelessége a munkafegyelem és közösségi együttműködés frmáinak betartása, tervszerű felkészülés napnta a nevelőmunkára, az érvényes munkaidő-besztás szerinti munkavégzés, valamint kötelező óraszámát a gyermekcsprtban ledlgzni. Közreműködik az intézményi közösség kialakításában és fejlesztésében, tehát alktó módn részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalásk teljesítéséből, az ünnepélyek, megemlékezések rendezéséből, az intézmény hagymányainak áplásából, a gyermekek flyamats fejlesztési feladataiban, a tehetséggndzást szlgáló feladatkból, a gyermekvédelmi tevékenységből, az intézményi élet demkratizmusának fejlesztéséből. Rendszeresen képezi magát szakmailag, önképzés és egyéb tvábbképzés frmájában. A pedagógiai prgramnak és az éves munkatervnek megfelelően önállóan és felelősséggel fejleszti az egyes gyermeket és a csprtt. Felelősséggel végzi a gyermekek skldalú, harmnikus testi és szellemi fejlesztését. Nevelő-munkájában érvényesíti a tehetséggndzást, felzárkóztatást és a másság elfgadását. Flyamats megfigyelés alapján tájékztatja a szülőket a gyermek fejlettségi szintjéről, melynek alapján a szükséges tennivalókat megbeszéli a szülővel. 46

47 Verzió: 09 Tervezi, szervezi, irányítja a csprtjában flyó pedagógiai munkát. Éves tematikus tervet készít a nevelési év elején, melyet bemutat az intézményegység vezetőjének, aki azt szakmailag megvizsgálja, a meglétét ellenőrzi. Elkészíti csprtja heti-, illetve napirendjét. Részt vesz a pedagógiai prgram, egyéb, más alapdkumentumk, szakmai prgramk kialakításában, intézményi pályázatk elkészítésében. Az intézményi SZMSZ-ben, éves munkatervben rögzített ünnepekhez és óvdai hagymánykhz igazdva kialakítja csprtjában a megünneplés módját. Irányítja a csprtjában dlgzó dajka munkáját, az aktuális feladatkat megbeszéli vele. Szükség szerint bevnja a csprt napi tevékenységébe. A feladatkörébe tartzó, az intézmény nevelő munkája által szükségessé váló, illetve az érvényben lévő jgszabálykban előírt adminisztrációs és szervezési feladatkat elvégzi. Adminisztrációs munkája naprakész. (felvételi, mulasztási napló. csprtnapló, személyiséglapk Oviszlga szftver használatával, egyéb kötelező nymtatványk). Napi rendszerességgel vezeti a pedagógusk havi munkaidő nyilvántartását - a jelenléti ívet. Kötelessége az udvari élet tartalmassá tétele, az udvari játékk biztnságs használatának megtanítása, a természeti környezet védelmére nevelés betartása. Az elhasználódtt, veszélyessé vált játékk flyamats selejtezése, a szabályknak megfelelően. A szervezett sétákra, kiránduláskra, rendezvényekre stb. elkíséri, felügyeli a gyerekcsprtt. Felkészíti templmi szlgálatra a gyermekeket. Elvégzi az intézményi mérési feladatkat. A gyermekek érdekében a hatékny, minél krábbi fejlesztés megkezdése miatt a Nevelési Tanácsadó szakszlgálatáhz (pl. lgpédus, pszichlógus) irányítja, küldi a rászruló gyermeket. E téren kiemelt figyelmet frdít az isklába készülő gyermekekre, tájékztatja a szülőket, és december 15-éig, a Nevelési Tanácsadóba irányítja azt, akinél ez szükséges. Intézményünk fejlesztést végző munkavállalójának útmutatásait, tanácsait követi munkájában. Felelős csprtjában a nyugdt, derűs légkör kialakításáért, a gyermek biztnságérzetének kialakításáért. Részt vesz a nevelőtestület értekezletein, szervezi és megtartja a csprt szülői értekezleteket, a szülők rendszeres tájékztatását. Az intézményi SZMSZ-ben fglaltakat, az óvda házirendjét betartja, illetve betartatja a szülőkkel. Családlátgatást végez, nevelési és szciális segítséget javasl a rászrulóknak, az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével szrs kapcslatt alakít ki. A segítségre szruló szülőket a gyermek-és ifjúságvédelmi fgadóórára irányítja. Biztsítja a szülőknek, hgy a beisklázás előtt minél több infrmációhz jussanak. Szrs kapcslatt tart intézményünk isklájával, az 1-4. évflyamn tanító nevelőkkel, szervezi az isklalátgatást. Az óvda és az isklai átmenet megkönnyítésre kidlgztt prgramban közreműködik. A gyermekbaleseteket aznnal jelenti felettesének, elvégzi a rendeletbe fglalt adminisztrációs tevékenységet. Felelős a gyermekek testi épségéért, egészségéért, nem hagyhatja őket felügyelet nélkül. Ha az óvda érdeke úgy kívánja, helyettesítésre besztható. Távllétét - bármilyen k miatt - az SZMSZ-ben szabályzttak szerint köteles bejelenteni. Az IMIP-ben meghatárzttak szerint a ClassSZOLGA szftvert használva határidőre elvégzi önértékelését, prtfóliójában elhelyezi. Az egyházunk, gyülekezetünk szervezte rendezvényeken, alkalmakn részt vesz. Kötelessége megjelenni a fglalkzás-egészségügyi vizsgálatn az rvs által megjelölt időpntban. Elérhetőségét - munkaszervezési kkból - köteles bejelenteni közvetlen felettesének. Személyi adataiban történő váltzást (pl. név, lakcím ) aznnal jelzi az ügyintézőnek. 47

48 Verzió: Az isklai pedagógusk helyi intézményi feladatai Alapvető feladatk Nevelő-ktató munkáját a refrmátus szellemiségű alapelvek alapján, módszereinek szabad megválasztásával végzi, alaptevékenysége azkat az isklai tanórai és tanórán kívüli, egyéb fglalkzási teendőket fglalja magában, amelyek az intézmény rendeltetése szerint a nevelő-ktató munkából az egyes munkaköröknek megfelelően minden nevelőre kötelezően vnatkznak. Heti teljes munkaidejének nylcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatárztt feladatk ellátásával tölti. - Heti teljes munkaidejének ötvenöt hatvanöt százalékában (neveléssel-ktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) fglalkzáskat tart. - Kötött munkaidejének neveléssel-ktatással lekötött munkaidején felöli részében a nevelést-ktatást előkészítő, a neveléssel-ktatással összefüggő egyéb feladatkat, tanulói felügyeletet, tvábbá eseti helyettesítést lát el. E feladatk intézményi szintű meghatárzása az SZMSZ-ben, adtt félévi/évi teendők az adtt év munkaköri leírásában jelennek meg. A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) fglalkzásk pnts és eredményes megtartása. Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában. Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken. A tudmására juttt hivatali titk megőrzése. A jgszabálykban meghatárztt határidőkre megszerezi az előírt minősítéseket. Az iskla céljainak képviselete a tanulók, a szülők és egyéb partnerek előtt. A pedagógusra bíztt sztályterem, szaktanterem gndzttságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése. Közreműködik az intézményi közösség kialakításában és fejlesztésében, tehát alktó módn részt vállal: a nevelőtestület újszerű törekvéseiből, a közös vállalásk teljesítéséből, az ünnepélyek, megemlékezések rendezéséből, az intézmény hagymányainak áplásából, a tanulók flyamats felzárkóztatásából, a tehetséggndzást szlgáló feladatkból, a pályaválasztási feladatkból, a gyermekvédelmi tevékenységből, a tanulók szabadidős fglalkztatásának tervezéséből, szervezéséből, irányításából, a diákpresbitérium kialakításából, az intézményi élet demkratizmusának fejlesztéséből. A tanórai és a tanórán kívüli nevelő - ktató munka, tanulásirányítás Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) fglalkzásk megtartása. A tantárgya tanítására és az egyéb fglalkzásk vezetésére, valamint más jellegű feladatk elvégzésére az intézményvezetőtől kapja a megbízást. Év elején munkatervet, tanmenetet készít, melyet hzzáigazít a refrmátus kerettantervhez. Egyéb fglalkzáskhz fglalkzási tervet készít. Megismeri a rendelkezésre álló tanítási prgramkat és taneszközöket, hgy szaktárgyát magas színvnaln tanítsa, tanulmányznia kell: - a szaktárgy körébe tartzó új eredményeket, 48

49 Verzió: 09 - a különböző pedagógiai szakmunkákat (könyvek, flyóiratk), - a hazai tantárgy - pedagógiai kutatáskat és fejlesztéseket. Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) fglalkzáskra. Tanítási (fglalkzási) órán minőségi munkát végez (felkészülés, szervezés, ellenőrzés, értékelés). A mtiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás váltzats frmáinak alkalmazása a tanítási órákn. Váltzats szervezeti frmák alkalmazása a tanítási órákn. A tanulók életkráhz és a didaktikai feladatkhz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákn. A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztsítása a tanítási órákn és a különféle isklai fglalkzáskn. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakrltatása a tanítási órákn. A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által taníttt tanulók körében. Könyvtárlátgatást végez tanítványaival, lehetőség szerint használtatja az intézményi könyvtárat. A szintezett követelményrendszer alapján humánus, megalapztt, értékálló sztályzatk kialakítására törekszik. Alapkötelessége, hgy a PP-ban leírt, megalapztt értékeléshez kellő számú érdemjegyet adjn a diákknak. Az írásbeli dlgzatkat, felmérő és témazáró dlgzatkat 14 munkanapn belül kijavítja, ezek megíratását a házirend alapján a tanulóknak előre jelzi. A tanulók témazáró dlgzatait - 1 évig történő megőrzésre - tanév végén leadja. Ellenőrzi a tanulók felszerelését. A házi feladatkat ellenőrzi, javítja, vagy a tanulókkal együtt javíttatja, és velük együtt értékeli. Értékelése srán nem hagyhatja figyelmen kívül a pzitív diszkriminációval rendelkező tanulókra vnatkzó határzatkat. Munkájáért eredményfelelősséget vállal, ha buktat, azt szakszerűen indklja, szükség esetén, javítóvizsgáztat. Megbízás alapján részese a javító és az sztályzó vagy egyéb vizsgáknak. Szaktárgya körében közre kell működnie a teljesítménymérésben (adatfelvétel, elemzés). Eseti jelleggel megbízás alapján más tantárgyak mérési feladataiban részt vállal. A tehetséges tanulók gndzása Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő fglalkzásk szervezése a tehetséges tanulók részére. Ösztönzi tanítványait a megmérettetésre, fel kell ismernie a kimagasló teljesítményt és eredetiséget felmutató tanulókat, közreműködik a tehetségnevelésben. Isklai tanulmányi, sprt és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatk önálló szervezése, segítség a szervezésben. Részvétel az isklai tanulmányi, sprt és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókn. A tehetséges tanulók részvételének biztsítása és felkészítése a különféle isklán belüli és a különféle isklán kívüli versenyekre, vetélkedőkre, bemutatókra. A hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szruló tanulók gndzása, eredményes fejlesztése Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő fglalkzásk szervezése a hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szruló tanulók részére. Gndskdik a szükséges tanulmányi segítségről, a felzárkóztatás srán. Szakmai fejlesztési irányelvek alapján a tanuló tempójáhz igazítva végzi a tantárgyi tanulás irányítását, fel kell ismernie a fejlesztésre szrulókat, és segítenie kell a felzárkóztatást. 49

50 Verzió: 09 A gyermekvédelmi feladatk ellátása a hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szruló tanulók körében. A hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szruló tanulók krrepetálása, segítése, mentrálása. A hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szruló tanulók felkészítése javító vagy sztályzó vizsgára. Az eredményes középisklai felvétel elősegítése a hátránys helyzetű, a halmzttan hátránys helyzetű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében. Külön megbízási szerződés alapján lát el feladatkat az integrációs felkészítésben. A tanulók tanórán kívüli fglalkztatása egyéb fglalkzás Felkészíti a gyermekeket a templmi szlgálatra, s az éves munkatervben meghatárztt ünnepélyekre, egyházi alkalmakra. Szabadidős prgramk szervezése isklán kívül (pl. színház-, múzeumlátgatás, kirándulás). Szabadidős prgramk szervezése isklán belül (pl. klubdélután, karácsnyi ünnepség). Isklai rendezvények, ünnepélyek, évfrdulók megrendezése. A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcslatát erősítő (közös) prgramk. Az isklai diákpresbitérium működtetésében való aktív részvétel Az isklai diák-önkrmányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése. Az isklai diákönkrmányzat prgramjainak önálló szervezése, segítség a prgramk szervezésében, részvétel a prgramkn. Isklai szintű kirándulásk, tábrk önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kiránduláskn, tábrkn. Munkafegyelem, a munkáhz való viszny A munkaköri kötelességek teljesítése. Napi rendszerességgel vezeti a havi munkaidő nyilvántartást jelenléti ívet. Az adatlapt heti rendszerességgel, illetve hó végén összegzi. Hétfői és pénteki napkn a templmi áhítatra kíséri a tanulókat, s felügyel rájuk. Kedd, szerda és csütörtöki napkn áhítatt tart a 1. óra elején. Az ügyeleti munka pnts, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben. Ügyeletesi, fő-ügyeletesi napja, alkalmával munkáját az ügyeletes/főügyeletes tanár számára megfgalmaztt követelmények szerint végzi. Besztás szerint - munkaköri feladatként - részt vesz az ebédeltetési feladatk ellátásában. Jelen kell lennie a fgadóórákn, értekezleteken és minden intézményi szintű eseményen, rendezvényen. Pnts adminisztrációs munka. A feladatkörébe tartzó, az intézmény nevelő - ktató- munkája által szükségessé váló, illetve az érvényben lévő jgszabálykban előírt adminisztrációs és szervezési feladatkat elvégzi. Adminisztrációs munkája naprakész. A frmai követelmények, a határidők betartása. Az egyes tanév közben adódó feladatk pnts, határidőre történő megldása. Kötelessége megjelenni a fglalkzás-egészségügyi vizsgálatn az rvs által megjelölt időpntban. Elérhetőségét - munkaszervezési kkból - köteles bejelenteni közvetlen felettesének. Személyi adataiban történő váltzást (pl. név, lakcím ) aznnal jelzi az ügyintézőnek. 50

51 Verzió: 09 Flyamats, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban. Mint szakmai munkaközösségi tag, a közösség munkájában aktívan részt vesz, tapasztalatairól tájékztatja a szakmai közösséget, munkájáról igény szerint beszámlót készít. Részt vesz a pedagógiai prgram, egyéb, más alapdkumentumk, szakmai prgramk kialakításában, intézményi pályázatk elkészítésében. Felelőssége, hgy a szaktárgyáhz kapcslódó tanterv az intézményi dkumentációba kerüljön, váltzás esetén gndskdik cseréjéről. Tankönyvrendelés elősegítése. Kitölti a megadtt határidőre szaktárgyáhz kapcslódva a tankönyvrendelés adatlapját. Részvétel a különféle feladatk megldására alakult nevelői munkacsprtkban. Oktatási segédanyagk, szemléltető és mérőeszközök kidlgzása, közreadása. Belső tvábbképzések, előadásk, bemutató órák szervezése, megtartása. Tvábbtanulásban, tvábbképzésekben való részvétel, önképzés Másddiplma vagy szakvizsga megszerzésére irányuló tvábbtanulásban való részvétel. Tvábbképzéseken való részvétel. A tvábbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak. Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról flyóiratkban, kiadványkban. Az isklai munka feltételeinek javítása Pályázatk összeállítása, pályázatkn való részvétel. Részt vesz intézményi pályázatk elkészítésében. Bekapcslódás az eredményes pályázatk megvalósításába. A fenntartói alapítvány működésének segítése. Az isklai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innváció). Az ktatáshz kapcslódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése. Szakterülete fejlesztésére irdalmjegyzéket, eszközjegyzéket nyújt be a könyvtársnak, a munkaközösség-vezetőnek. Az iskla épületének, helyiségeinek dekrálása. Részt vesz a leltárzásban, selejtezésben a kijelölt munkatárs által megadtt időpntban, szertárát rendben tartja: a taneszközöket átveszi és gndskdik ezek megőrzéséről, a leltári tárgyak védelméről, megóvja az intézmény, a tanterem felszerelését, a szükséges javításkat jelzi a karbantartónak. Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és végrehajtásában Részvétel az adtt tanév munkatervében meghatárztt feladatk ellátásában. Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében. Önkéntes feladatk vállalása a nevelőtestületi feladatk megldásában. Aktív részvétel a nevelőtestület életében A pályakezdő vagy az isklába újnnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése. Önkéntes feladatvállalásk a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése. Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényekein. Az iskla képviselete A szülői szervezet által szervezett rendezvények segítése. Részvétel a szülői szervezet által szervezett rendezvényeken. 51

52 Verzió: 09 Mint egyházi intézmény munkavállalója kötelessége a fenntartó gyülekezeti rendezvényein is megjelenni. Tudósításk közreadása a helyi társadalm számára az iskla életéről, eredményeiről a helyi médiában. Bekapcslódás az isklán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe. Bekapcslódás az isklán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe. A település rendezvényein, eseményein való részvétel. Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sprt, stb. életében, civil szervezeteiben. A vezetői feladatk ellátása Vezetői feladatk vállalása a nevelőtestület szervezeti életében. Az egyes vezetői feladatk (tervezés, szervezés, a végrehajtás irányítása, ellenőrzés, értékelés) lelkiismeretes ellátása. A vezetőre bíztt közösség frmálása, az emberi kapcslatk javítása. Megfelelő kapcslat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel,a pedagógus kllégákkal és egyéb partnerekkel A tanulók, a szülők és a pedagógus kllégák személyiségének tiszteletben tartása. Őszinte, nyílt tanár-diák; tanár-szülő, tanár egyéb partner, illetve munkatársi kapcslatt alakít ki, és törekszik annak megerősítésére Elfgadást, figyelmet, megértést, jóindulatt sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők, a pedagógus kllégák és egyéb partnerek felé. Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek. Flyamatsan tájékztatja a szülőket a tanulók haladásáról. Kötelessége az érdemjegyek beírása a naplóba és az ellenőrzőbe. Szükség esetén a szülőket behívja fgadóórára. Kellő figyelem érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársakhz (a pedagógus kllégák segítése, a tapasztalatk átadása, észrevételek, bírálatk elfgadása). Az IMIP-ben meghatárzttak szerint a ClassSZOLGA szftver használatával határidőre elvégzi önértékelését, prtfóliójába helyezi Az sztályfőnöki munka tartalma és az sztályfőnök feladatai Az sztályközösséget a tanulók alapközösségének tekintjük az isklai közösségben. Az sztály a társas kapcslatk szerveződésének kitüntetett színtere, tagjai skrétű kapcslatt alakítanak ki. A személyiségfejlesztő munka alapvető szervezeti kerete. Az életkrt tekintve hmgén összetételű. A társadalmban zajló váltzásk hatására skféle, tartalmában, tevékenységében bővült pedagógusszerep alakult ki. A tudós tanár szerepét felválttta az alktó, kísérletező, kutató pedagógus típus. Az infrmációrbbanás következtében kialakult az ktatástechnikai szerepkör. A beszélő iskla kntaktusteremtő, a tömegkmmunikáció értékközvetítő pedagógust igényel. Az átfrmálódás flyamatában kiemelt szerepet tölt be az sztályfőnök, aki az isklákban a személyességet jelenti; az sztályt, mint nevelési tényezőt, a szciális kmpetenciákat alakító, frmáló közösséget vezeti; segíti a tanulókat a jelen történéseinek megértésében, a helyes értékrendjük kialakításában. Az sztályközösségek élén pedagógus vezetőként az sztályfőnök áll. Osztályáért felelős pedagógus. Végrehajtja mindazkat a feladatkat, amelyeket az intézményi alapdkumentumk hatáskörébe utalnak. Munkáját az érvényben lévő dkumentumk alapján látja el. Az sztályfőnöki munkával az iskla pedagógusát az igazgató bízza meg meghatárztt időre. Megbízás időtartama különböző lehet, alkalmazkdik az sztályfőnök taníttt szaktárgyáhz, egyéb bjektív illetve szubjektív körülményeihez. A megbízás időtartamát sztályfőnöksége kezdetén tudatni kell a szülőkkel és 52

53 Verzió: 09 a tanulókkal. Az sztályfőnök huzamsabb távlléte esetén az sztályfőnök-helyettest bízhat meg az igazgató. Alapelv: felmenő rendszerben vezesse sztályát az sztályfőnök Az sztályfőnöki munka jellemzői Kmplex, átfgó a tanuló egész személyiségére irányul a tevékenysége. Differenciált a személyiség és a közösség fejlesztése flyamán individualizált követelményeket támaszt. Rugalmas - ellátása lényegesen több spntaneitást, rugalmasságt, reflektivitást igényel Az sztályfőnöki munka feladatkörei Közvetlen nevelőmunka ismeretek szintetizálása, a mindennapi életben történő alkalmazásuk; az aktuális események feldlgzása; különböző értékrendek megismertetése; a kultúrahasználat megtanítása; a knfliktusmegldást kialakító pedagógiai tevékenység; mentálhigiénés szemlélet alkalmazása a nevelőmunkában; törődés a gyermekek aktuális prblémáival; az sztály knfliktusainak megldása; gyermekvédelmi munka, az sztályfőnöki helyi tanterv tananyag - tartalmának elsajátíttatása. Ügyviteli (adminisztrációs) feladatk a haladási napló naprakész vezetése, a haladási és anyakönyvi rész flyamats ellenőrzése; igazlásk esetleges igazlatlan órák regisztrálása félévkr és év végén a magatartás és szrgalmjegyek előkészítése az sztályzó értekezlet előtt; félévi értesítő, anyakönyv- és biznyítványírás, törzslapk vezetése Szervezés, krdinációs feladatk végrehajtása kapcslattartás az sztályban tanító kllégákkal, a nevelésben-ktatásban hatéknyan résztvevőkkel, a szülőkkel, szülők közötti felvilágsító munka; szabadidős tevékenységek, prgramk szervezése Az sztályfőnök feladatai Az sztályfőnök elsődleges feladatai közé tartzik az sztály közösségi életének irányítása, valamint a tanulók személyiségének fejlesztése. Az sztályfőnök személyes felelőssége egy lyan - az isklai elváráskhz igazdó - értékrend kialakítása és elfgadtatása, amely szerint az sztályába járó tanulók egészséges szellemi, lelki és testi fejlődése megvalósulhat. Megtervezi, és tudatsan alakítja a közösségfejlesztő prgramkat. Tanórákn kívüli együttléteket is szervezve, évek srán fkzatsan egyre több lehetőséget teremt a diákk önállóságának, öntevékenységének, önkrmányzó képességének kifejlődésére. Ezeken a prgramkn, valamint az isklai rendezvényeken kíséri sztályát. Megismerve a tanulók családi és szciális hátterét flyamatsan arra törekszik, hgy a szülőkkel együttműködve, az sztályban tanító tanárkkal összhangban végezze nevelő munkáját. Ennek érdekében, a gyermekekkel egyénileg, differenciáltan is fglalkzik, szükség esetén felveszi a kapcslatt az isklapszichlógussal. A hátránys helyzetű és a veszélyeztetett tanulókat segítve együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, gndskdik számukra szciális, illetve tanulmányi támgatásról. Figyelemmel kíséri a diákk tanulmányi előmenetelét és rendkívüli teljesítményeit. Kiemelten értékeli azkat a tanulókat, akik az isklai kötelezettségek mellett az önkéntes munkákban is részt vállalnak. Tájékzódik a tanulók isklán kívüli rendszeres tevékenységeiről, és azkban elért eredményeiről is. A szaktanárkkal együttműködve rientálja a tanulók egyéb fglalkzásainak választásait, a tehetséggndzást és a tvábbtanulás irányait. Az sztályfőnöki óra a tanulók közösségi életének jelentős fóruma. Egyik fő feladata az sztály közösséggé fejlesztése. Minden tanuló személyiségének ismerete szükséges a közösségi visznyk megismeréséhez. Az sztályfőnöki órákat az isklában elfgadtt tanterv szerint használja fel a pedagógiai és a nevelési kérdések megvitatására. Előfrdulhat, hgy egy-egy sztályfőnöki órát összevntan, isklán kívüli prgram keretében tart meg, amelyeken több szinten is érvényesítheti nevelési elveit. Osztályfőnöki munkatervet készít. Osztályfőnöki tanmenetet készít az sztályfőnöki helyi tanterv alapján. 53

54 Verzió: 09 Osztályfőnöki órákat tart. Céltudatsan törekszik a tanulók személyiségének minél teljesebb megismerésére, egyéni fejlesztésükre, közösségi életük irányítására, öntevékenységük, önkrmányzó képességük fejlesztésére, gyermekvédelmi szempntk érvényesítésére. Az év elején megbeszéli a tanulókkal az isklai házirendet, balesetvédelmi, tűzvédelmi ktatást végez, melyet dkumentál. A dkumentumt iktatásra leadja. Értékeli a magatartást, szrgalmat, az iskla közösségi életében való részvételért jutalmaz és büntet a jgkörében elérhető eszközökkel. Minősíti a tanulók magatartását, szrgalmát az sztályban tanító pedagóguskkal az sztályzó értekezleten. A rábíztt közössége minél jbb megismerésére és a krdináció miatt látgatja sztályát más nevelők tanítási óráin és tanításn kívüli fglalkzásain. Együttműködik az sztály diákpresbitereivel, segíti az sztályközösség kialakulását; Az sztály DP képviselőinek rendszeres beszámltatása sztályfőnöki órán. Irányítja az sztályközösség tisztségviselőinek választását. Segíti a tvábbtanulásra való felkészülést, pályairányítást. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az sztály fegyelmi helyzetét, különös gndt frdít a halmzttan hátránys, illetve hátránys és veszélyeztetett helyzetű tanulók segítésére és a tehetséggndzásra. Ellátja az sztályával kapcslats tanügy-igazgatási, ügyviteli feladatkat: Tanév elején bekéri a tanulók személyi adatait. Az sztálynapló adminisztrációjának pnts, naprakész elvégzése (heti zárás, igazlásk havi zárása, szükség esetén a szülők értesítése, stb.). A gyermek hiányzásainak megfelelő igazlását megköveteli, hiányában a közpnti elvek alapján intézkedik. Biznyítvány-, törzslap-írás, összelvasás, biznyítványsztás, a tanév elején a biznyítványk összegyűjtése a megjelölt határidőre, leadása, tanév végén a tanügy-igazgatási dkumentációjának leadása. Félévi és év végi sztálystatisztikák adatsrának elkészítése, számítógépes rögzítése, a MICS vezetőnek/ ill. munkaközösség-vezetőnek az adatsr átadása félévkr és tanév végén. Az IMIP szabvány szerinti félévi és év végi sztályfőnöki beszámló elkészítése. 8. évflyams tvábbtanulással kapcslats adminisztráció elvégzése, a nylcadik évflyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középisklai jelentkezésével kapcslats feladatkat, elkészíti az ehhez szükséges dkumentumkat. Az aktuális statisztikákkal, adatlapkkal történő feladatvégzést a megjelölt határidőig elvégzi. Osztályterme rendjének kialakítása, a tanulói eszközök állaptának megőrzése flyamats feladata. Osztálytermében tükröződjék a refrmátus szellemiség. Az sztálynaplóba elmulaszttt szaktanári bejegyzések figyelemmel kíséri, megkéri a kllégát a pótlásra. Infrmációátadás az intézményvezetés, a DÖK (DP) - vezetés és az sztály között. A szülőket ellenőrző könyv útján flyamatsan tájékztatja úgy, hgy minden fnts infrmációhz hzzájussanak, igyekszik bevnni az intézményi életbe őket. Szükség esetén behívja fgadó órára szülőt, gndviselőt. Tájékztatja a szülőket és a diákkat a családi istentiszteletekről, és szrgalmazza az azn való részvételt. Érdemi választ ad a szülők és tanulók isklai élettel kapcslats kérdéseire. A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti. Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékztatja a tanuló tvábbhaladásának feltételeiről. Az első félév végén és a tanév végén javaslatt tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére, 8. évflyamn javaslatt tesz a Sztárai-díjra, s arra a tanulóra, aki Az akikre büszkék vagyunk táblára kerüljön fel. 54

55 Verzió: 09 A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intőben vagy rvóban részesíti. Súlysabb esetben javaslatt tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás leflytatására. Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jgainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek. Rendszeresen ellenőrzi, hgy a szülők a bejegyzéseket aláírásukkal, vagy egyéb útn tudmásul vették-e. Esetenkénti családlátgatás. (Az 1. és az 5. sztályban a családlátgatás ajánltt.) A rászrulók támgatási lehetőségeinek figyelemmel kísérése. Aktív részvétel a csendes napk szervezésében, megvalósításában. A vasárnapi istentiszteleti szlgálatk megszervezése, lebnylítása. Tanórán kívüli sztályprgramk szervezése. December testvérsztály köszöntése. Igény esetén tanulmányi kirándulás szervezése, lebnylítása, amennyiben meghirdetésre kerül - segíti hittantábr és egyéb tábrk szervezését. A kötelező rvsi vizsgálatra és fgrvsi szűrésre a megadtt időpntban a tanulók kísérése. Az éves munkatervben szereplő ünnepélyek összeállítása, megszervezése, lebnylítása. Isklai műsrkra, rendezvényekre, a szlgálatkra stb. az sztály kísérése. Tanulóit rendszeresen tájékztatja az iskla, az sztály előtt álló feladatkról, azk megldására mzgósít. Krdinálja sztálya tevékenységét: Szeretethíd prgram; Bibliai-kvíz - sztályából csapatt szervez a vetélkedőre, mely csapatnak gyermek, felnőtt egyaránt tagja lehet -; Sztárai nap. Segíti a karácsnyváró, a farsangi bál és a húsvétváró rendezvények lebnylítását. Betegség esetén gndskdik a tanuló mielőbbi szülői felügyelet alá kerüléséről. Szülői értekezletet tart évente hárm alkalmmal. Támgatja és segíti az sztályban működő szülői szervezet munkáját. Tájékzódik a tanulók isklán kívüli tevékenységeiről. Aktív pedagógiai kapcslatt tart fenn az sztály szülői munkaközösségével, és a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (családsegítő-és gyermekjóléti, valamint a nevelési tanácsadó munkatársai, isklarvs, gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, rendőrség stb.). Együttműködik, segíti az intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi felelőst környezettanulmány és pedagógiai vélemény írásában. Az isklarvsi szlgálat bevnásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állaptát, és erről szükség esetén tájékztatja az sztályban tanító nevelőket.(pl. tartós betegségek, fgyatéksságk, gyógyszerérzékenység). Jelzi a szakértői vizsgálat szükségességét. Osztályfőnökváltás esetén az átadó sztályfőnök részletesen tájékztatja az átvevő sztályfőnököt a tanulókról, az sztályközösségről. Külön megbízási szerződés alapján az sztályából az integrációs felkészítésbe bevnt tanulók mentra Az sztályfőnöki munka tervezése Az sztályfőnök sztályfőnöki nevelő munkáját a minden tanév elején összeállíttt sztályfőnöki munkaterv alapján végzi. Az sztályfőnöki munkaterv felépítése a) A tanév elején összeállíttt munkaterv Az előző tanév végi értékelés az sztályközösség fejlődéséről. Tanév eleji statisztikai adatk az sztályról. Osztályfőnöki tanmenet (az sztályfőnöki órák éves terve). Tervezett tanórán kívüli prgramk az adtt tanévre havi bntásban. 55

56 Verzió: 09 Tervezett fgadó órák és szülői értekezletek az adtt tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái. Az sztály diákközösségének vezetői. Az sztályban működő szülői szervezet vezetői. b) Az sztályfőnöki munkatervhez csatlt dkumentumk a tanév flyamán Első félévi és tanév végi sztálystatisztika. Első félévi és tanév végi értékelés az sztályközösség fejlődéséről. Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről Az sztályfőnök által készített statisztikák, beszámlók az sztályról Tanév eleji statisztikai adatk az sztályról - Tanulók száma, ebből leány, fiú. - Állami nevelt (gndztt). - Hátránys helyzetű, ebből halmzttan hátránys helyzetű tanuló. - Tanulási, magatartási, beilleszkedési zavarral küzdő tanuló. - Sajáts nevelési igényű tanuló. - Egyéb fglalkzást - napközis, tanulószbai ellátást igénylő tanuló. - Az isklában étkező, ebből nrmatív támgatásban részesülő tanuló. - Az étkezőkből csak ebédelő, illetve tízórait és/vagy uzsnnát igénylő tanuló. - Az isklába járás alól felmentett tanuló (magántanuló). - Egyes tantárgyakból az értékelés alól felmentett tanulók. - Más településről bejáró tanuló. - Nem magyar államplgár. - Évflyamismétlő. - Új tanuló az sztályban. - Távztt tanuló. Statisztikai adatk az első félév és a tanév végén az sztályról - Tanulók száma. - Váltzás a tanuló létszámban félév / év vége távzó-érkező tanuló. - Osztályztt tanulók száma és aránya. - Osztályzatlan tanulók száma és aránya. - Az egyes tantárgyakban elért sztályzatk száma és a tantárgyak sztályátlaga. - Az sztály tanulmányi átlaga. - Kitűnő tanulók száma és aránya. - Jeles tanulók száma és aránya. - Szaktárgyi dicséretek száma tantárgyanként a tanév végén. - Példamutató magatartásért adtt dicséretek száma - ls. helyi záradék - a tanév végén. - Példamutató szrgalmért - ls. helyi záradék - adtt dicséretek száma a tanév végén. - Magatartás és a szrgalm alakulása az sztályban. - Egy tantárgyból buktt tanulók száma és aránya. - Két tantárgyból buktt tanulók száma és aránya. - Hárm vagy több tantárgyból évflyamismétlésre buktt tanulók száma és aránya. - A bukásk száma tantárgyanként. - A tanulmányi, sprt, kulturális stb. versenyek eredményei. - Nylcadik évflyamn a középisklai tvábbtanulás jellemzői: A középisklai felvételi eljárást megelőző írásbeli vizsgán elért eredmények (magyar, matematika). Középisklai felvétel a tanulók választása alapján. a) A választtt középisklák közül az elsőként megjelölt isklába felvett tanulók száma és aránya. 56

57 Verzió: 09 b) A választtt középisklák közül a másdikként megjelölt isklába felvett tanulók száma és aránya. c) A választtt középisklák közül a harmadikként megjelölt isklába felvett tanulók száma és aránya. Tvábbtanulás isklatípusk szerint. a) Gimnáziumba felvett tanulók száma és aránya. b) Szakközépisklába felvett tanulók száma és aránya. c) Szakisklába (szakmunkásképzőbe) felvett tanulók száma és aránya. d) Egyik középisklába sem felvett tanulók száma és aránya. Egyéb jgszabály által kért adatk. Az sztályközösség tevékenységének, fejlődésének értékelése félévkr és év végén Az sztályközösség tevékenységének, fejlődésének értékelési szempntjai: Az sztályközösség életét jellemző legfntsabb adatk (létszám, fiúk-lányk aránya, új tanulók, távzók) Az sztály szciális összetétele (a családk szciális helyzete, a családk kulturális elvárásai, gyermek- és ifjúságvédelmi munka). A tanulási teljesítmény (tanulmányi átlageredmények, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, a bukásk, a tehetséges tanulók eredményei, versenyeredmények). Az sztályközösség társas szerkezete, a közösség rétegződése, struktúrája. Neveltségi szint (magatartás, társas viselkedés, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulók) A közösségi tevékenység (önkrmányzás szintje, közös prgramk és rendezvények, tanórán kívüli, egyéb fglalkzáskn való részvétel) A szülői házzal való kapcslat (a családlátgatásk és a szülői értekezletek tapasztalatai, a szülők nevelési elvei, a szülők kapcslata az isklával) Minden felsrlt területen belül meg kell határzni az alapvető pedagógiai feladatkat: Milyen váltzásk történtek az előző értékelés óta eltelt időszakban? Milyen új prblémák jelentkeztek az előző értékelés óta eltelt időszakban? A prblémák megldásának érdekében milyen beavatkzás látszik célszerűnek? Az sztályfőnöki órák témái Az sztályfőnöki óra időkeretét a miniszter által kiadtt 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendeletben megjelent Tantárgyi struktúra és óraszámk - Kötelező tantárgyak és minimális óraszámk 5 8. évflyamn megjelölt sztályfőnöki óra időkerete adja. Ezt az időkeretet egészíti ki az intézmény a másdik tanítási napn két sztályfőnöki órával. Az sztályfőnöki óráhz nem kapcslódik miniszter által kiadtt kerettanterv. A helyi tervezésű tartalm kialakítása srán az iskla alapul használja a 110/2012. (VI. 4.) Krmányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról (tvábbiakban: NAT 2012) alapdkumentumban megfgalmaztt elvek, célk, feladatkat, a köznevelési törvény - meghatárztt paragrafusaiban írtakat, melyeket beépít a helyi tervezésbe. A helyi tervezésű struktúra mind a négy évflyamn azns tematikára épül, hat kncentrikus kör szlgálja a tartalm elsajátítását. Ez egészül ki egy hetedik résszel, mely lehetőséget ad a tanmeneti tervezésben a magatartás és szrgalm értékelésének beépítésére. 57

58 Verzió: 09 Az sztályfőnöki óra struktúrája srszám témakör 1. Évindító 2. Létezem 3. Nem jó az embernek egyedül 4. A közösségek 5. Közösségben az ember Példaképek - Ünnepek 6. Az egészséges, környezettudats élet 7. A haszns élet 8. Magatartás és a szrgalm, a tanulmányi helyzet értékelése Az sztályfőnöki tematika részletes kifejtése a helyi tantervben található A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk a) A nevelők és a tanulók/ gyermekek személyes kapcslatainak és a családlátgatásknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő prblémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. b) Az intézményben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk segítésére gyermek- és ifjúságvédelmi felelős működik, aki az óvdában is ellátja e tevékenységet. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hgy segítse a pedagógusk gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját. Ezen belül feladatai közé tartzik különösen: a tanulók/ gyermekek és a szülők tájékztatása azkról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez prblémáik megldása érdekében frdulhatnak, családlátgatáskn vesz részt a veszélyeztető kk feltárása érdekében, a veszélyeztető kk megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szlgálatt, segíti a gyermekjóléti szlgálat tevékenységét, a tanulók/ gyermekek anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támgatás megállapítását kezdeményezi, tájékztatást nyújt a tanulók/gyermekek részére szervezett szabadidős prgramkról. c) Az intézményi gyermekvédelem tevékenységének hárm fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető kk megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi prblémák feltárásának az a célja, hgy a gyermekek prblémáit az intézmény a gyermekjóléti és családsegítő szlgálat segítségével minél hatéknyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlysabbá válásukat. Intézményünk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók, gyermekek prblémáit, meg kell keresni a prblémák kait, 58

59 Verzió: 09 segítséget kell nyújtani a prblémák megldásáhz, jelezni kell a felmerült prblémát a gyermekjóléti szlgálat szakembereinek. d) A tanulók, gyermekek fejlődését veszélyeztető kk megszűntetésének érdekében intézményünk együttműködik a területileg illetékes: nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti és családsegítő szlgálattal, plgármesteri hivatallal, a jegyzővel, gyermekrvssal, védőnővel, tvábbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványkkal. e) Intézményünk pedagógiai munkáján belül elsősrban az alábbi tevékenységek szlgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: a felzárkóztató fglalkzásk, egyéni fejlesztés, a tehetséggndzó fglalkzásk, az indulási hátrányk csökkentése, óvda-iskla átmenetet segítő prgram, a differenciált ktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás, tvábbtanulás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, gyermeknek, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés prgramk, egészségvédelmi prjektnap szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószbai fglalkzásk, az intézményi étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatk, a tanulók szabadidejének szervezése (egyéb fglalkzásk, szabadidős tevékenységek, szünidei prgramk), a tanuló/gyermek balesetek megelőzését célzó tevékenységek, a tanulók/gyermekek szciális helyzetének javítása (segély, természetbeni támgatás), a szülőkkel való együttműködés, esetmegbeszélések, tájékztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szlgálatkról, szlgáltatáskról, mentri rendszer működtetése. Az intézményi gyermekvédelem fnts feladata, hgy az intézményben jelentkező kezdődő teljesítmény-, magatartás- és kapcslatzavarkat az intézmény saját prblémamegldó kapacitásának bővítésével helyben legyen képes kezelni, megelőzve a deviáns karrier kialakulását. Milyen ügyben? Kitől? Ki kérheti a segítséget? ingyenes óvdai, napközi ellátás, menzai díj nevelési prblémák, viselkedésteljesítmény- és kapcslatzavar családi knfliktusk, életvezetési prblémák a kiskrú súlys retardációja, fgyatéksság gyanúja fgyatéks kiskrú elhelyezése (érzékszervi, mzgás) plgármesteri hivatal, jegyző, ügyintéző nevelési tanácsadó, gyermekpszichiátria gyermekjóléti szlgálat szakértői bizttság plgármesteri hivatal, megyei önkrmányzat szciális sztálya szülő, törvényes képviselő óvda, iskla szülő, törvényes képviselő iskla, óvda szülő, törvényes képviselő iskla, óvda szülő, törvényes képviselő iskla, óvda (iskla, óvda javaslata szükséges) szülő, törvényes képviselő iskla, óvda (szakvélemény szükséges) védő- óvó intézkedések kérése gyámhatóság iskla, óvda, nevelési tanácsadó 59

60 Verzió: 09 segélyek (bármilyen frmája) plgármesteri hivatal, gyámhatóság és (vagy szciális sztály) szülő, gyermek-és ifjúságvédelmi feladatkat ellátó személy, törvényes képviselő intézeti elhelyezés kezdeményezése plgármesteri hivatal, gyámhatóság óvda, iskla, szülő, rkn, törvényes képviselő, nevelési tanácsadó, családsegítő szlgálat állami gndskdásba vétel kezdeményezése plgármesteri hivatal, gyámhatóság óvda. iskla, szülő, rkn, törvényes képviselő, nevelési tanácsadó, családsegítő szlgálat kiskrú szökése, csavargása esetén rendőrség szülő, óvda, iskla, törvényes képviselő kiskrú bűnelkövetése esetén rendőrség szülő, iskla, törvényes képviselő kiskrú alkhlizálása, kábítószer élvezete esetén kiskrú súlys veszélyeztetése, bántalmazása öngyilkssági szándék, kísérlet esetén házirvs, nevelési tanácsadó, gyermekpszichiátria házirvs (látlelet), rendőrség nevelési tanácsadó, gyermekpszichiátria szülő, iskla, törvényes képviselő szülő, óvda, iskla, törvényes képviselő, bárki szülő, iskla, törvényes képviselő, bárki A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel, tanulókkal kapcslats pedagógiai tevékenység helyi rendje Intézményi nevelő és nevelő-ktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók fejlesztése, melynek alapja a gyermekek/tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti frmák alkalmazása a tanítási flyamatban. Munkánk srán kiemelten kezeljük - a sajáts nevelési igényű; - a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő; - a kiemelten tehetséges; - a hátránys és a halmzttan hátránys helyzetű tanulók egyéni fejlesztését A szciális hátrányk enyhítése Tanulóink, gyermekeink családjai között egyre nagybb mértékű anyagi differenciálódás tapasztalható. Néhány vállalkzó vagy értelmiségi család gyermeke mellett diákjaink többsége lyan családkban él, ahl mindkét vagy egyik szülő munkanélküli, skan egyedül nevelik gyermeküket. Többen nagycsaládban élnek. A szciális hátránykkal küzdő gyermekek, tanulók esetében a segítségnyújtás alapja az óvdai és isklai pedagógusk, hit-és erkölcstan-ktató, a vallástanár, a gyermek-és ifjúságvédelmi munkatárs és a szülők közvetlen partneri együttműködése. Cél: az esélyegyenlőség megteremtése, kiegyenlítés. Az intézmény feladata, hgy a lehetőségekhez képest a támgatásk különféle rendszerén keresztül próbáljn enyhíteni a szciális hátránykn. Megvalósítási stratégia: helyzetfelmérés, a hátránys helyzetű tanulók regisztrációja; az kk pnts megfgalmazása. Határidő: szeptember Felelős: gyermek-és ifjúságvédelmi felelős, intézményegység-vezető 60

61 Verzió: 09 Az elérni kívánt végállaptt az alábbiakban határzzuk meg: anyagi kk miatt gyermek / tanuló nem maradhat ki az étkeztetésből; tanuló nem maradhat alapvető tanszerek nélkül; egy naps kirándulásról gyermek / tanuló nem hiányzhat; tanulók és a szülők tájékztatása a szciális szlgáltatáskról. A prgram végrehajtásáhz éves ütemterv készül. A szciális hátrányk enyhítését, az esélyegyenlőségi intézkedések megvalósulását az alábbi tevékenységek szlgálják: 1. Esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód prgramt készítettünk, működtetünk. 2. Az egyéni képességekhez igazdó tanórai tanulás megszervezése. 3. Integrált felkészítés. 4. Óvda-iskla átmeneti prgram. 5. Vernika zeneprjekt az óvdában. 6. Egyéb fglalkzás: napközi, tanulószba szervezése. 7. Mtiválás arra, hgy a gyermek tanulószbai vagy napközis ellátásban részesüljön. Különösen az integrált felkészítésbe bevnt tanulók. 8. Felzárkóztató illetve tehetséggndzó prgramk szervezése (felzárkóztatás, egyéni fejlesztés, szakkörök, nem szakrendszerű ktatás, Sztárai Tehetséggndzó Műhely, Apró Kezek Kuckója). 9. Mentálhigiénés, drgmegelőzési prgramk (sztályfőnöki órák, egészségvédelmi prjekt nap, kapcslattartás pszichlógussal, az isklarendőrrel és egyéb szakemberekkel). 10. Pályarientációs tevékenység sztályfőnöki órákn. 11. Az sztályfőnökök gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége. 12. A nevelők, a katechéta és a tanulók, szülők segítő, személyes kapcslatai. 13. Kmplex tehetséggndzó prgramk (kórus működése, tanulmányi kirándulásk stb.). 14. Kmplex tábrzásk, kirándulásk, rszágjárásk (hittantábrk, angl nyelvi és egyébtábr, tanulmányi kirándulásk). 15. Felvilágsító munka családlátgatáskn, szülői értekezleteken, gyermek-és ifjúságvédelmi fgadóórán, hirdetőtáblán a szciális juttatásk lehetőségeiről. 16. Tábrzási hzzájárulásk. 17. Tankönyvtámgatás (a kitűnő tanulmányi eredményt elért tanulók közül egy fő évente ingyen jut hzzá tankönyveihez). Kölcsönkönyv biztsítása. 18. Diákétkeztetés. 19. Ebédfizetési kedvezmény rendkívül hátránys esetekben (vállalhatja: intézmény, gyülekezet, magánszemély). 20. Pályázati lehetőségek felkutatása, pályázatírás. 21. Ösztöndíjak (Útravaló MACIKA, Duna-Dráva Alapítvány) 22. Gyűjtőakciók szervezése, diakóniai munka. 23. Utazási támgatás: utaztatás, bérletvásárlás. 24. Pedagógus felügyelet a tanítás megkezdése előtt egy órával. 25. Együttműködési megállapdásk: szakszlgálatk, Siklós Várs Önkrmányzata, CKÖ, középfkú intézmények, kapcslatépítés Tehetségpntkkal. 26. Szrs kapcslat a fenntartó egyházközséggel és más történelmi egyházakkal, a gyermekjóléti és családsegítő szlgálattal annak érdekében, hgy a szciális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek. 27. Az isklai könyvtár, valamint az iskla más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata. 61

62 Verzió: Integrációs felkészítés A hátránys és a halmzttan hátránys helyzetű gyermek A hátránys helyzetű tanulók integrációs felkészítésének pedagógiai rendszere Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet stb., nem nevez meg knkrétan alkalmazandó prgramkat, visznt kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapztt nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópntja, hgy a tanulók közti különbségek rendkívül skfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem krlátzhatók valamely tantárgyban elért isklai eredményekben megmutatkzó különbségekre. A differenciálás nem aznsítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazdik. A differenciálás mindenki számára a saját kmplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára ptimális fejlesztés biztsítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vnásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az ktatás igazdik a gyermekhez. Az iskla integrációs felkészítési prgramja készült az ktatási miniszter közleménye alapján (27480 / 2003.). Intézményünk e pedagógiai rendszer adaptációját végezte el, 2005 óta végzi e tevékenységet. Az integrációs felkészítés helyi prgramját, a prgram működtetését több alkalmmal szakértő vizsgálta. Döntés előkészítést megelőző elemzés SWOT krdináta rendszerben ERŐSSÉGEK Pedagógiai Prgram Szakmailag jól képzett pedagógusk Magas szintű ktató-nevelő munka Az integrált felkészítés munkáját segítő tanflyami képzéseken részt vett nevelői csapat Stabil ktató közösség Jól működő szakmai közösségek Isklai hagymányk Egységes pedagógiai elvek Meglévő tárgyi feltételek az integrált felkészítéshez Rendszerbe szedett fglalkzás a szciális hátrányk leküzdésére Elköteleződés, befgadói attitűd Értékelő szftver saját készítésű GYENGESÉGEK Anyagiakat igénylő fejlesztéseknél pénzhiány Hiányzó tárgyi feltételek játszó és sprtudvar, trnaterem, aula hiánya LEHETŐSÉGEK Igény a megújulásra Egyéni kezdeményezések Az isklai szlgáltatásk színesítése Pályázatk A prgram megvalósítására plusz anyagi frrás van Esélyegyenlőségi növelése FENYEGETÉSEK A tanulók létszámának csökkenése Egyéb isklák elszívó hatása Nő a veszélyeztetettek száma Nő a szciálisan hátránys helyzetűek száma Szülők támgatása csökken Érdektelenség Pedagógusk növekvő leterhelése Az integrált felkészítés jellemzői: Együttnevelés. Skldalú ktatási stratégia. Tanulók szöveges értékelés hármhavnként. Egyéni fejlesztési terv. Módszertani váltzatsság. Differenciált fejlesztés. Kperatív tanulás. Tanulás tanítása. 62

63 Verzió: 09 Drámapedagógia. Prjektktatás. Multikulturalizmus Az alkalmazás feltételei: A köznevelés kiemelt feladata a tanulók speciális igényeinek figyelembevétele, egyéni képességeikhez igazdó, legeredményesebb fejlődésük elősegítése, a minél teljesebb társadalmi beilleszkedés lehetőségeinek megteremtése. Integrációs stratégia kialakítása - A mindenkri jgszabálykat figyelembe véve történik az alkalmazás. Amennyiben a feltételek adttak a nevelési-ktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásknak a halmzttan hátránys helyzetű tanulók szciális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyzása céljából képesség-kibntakztató és integrációs felkészítést szervez. Isklánk jelenleg megfelel azknak a jgszabályi feltételeknek, mely szerint integrációs felkészítést szervezhet, melynek keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibntakztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, tvábbtanulási esélyének kiegyenlítése flyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azk a képesség-kibntakztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy sztályba, sztálybntás esetén egy csprtba járnak azkkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség kibntakztató felkészítésben. Az integrációs felkészítés prgramjában azk a tanulók vesznek részt, akik a jgszabályk szerint bevnhatók e prgramba, megfelelnek a jgszabályi feltételeknek (a gyermek után rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jgsultság megállapítása, halmzttan hátránys helyzet megállapítása-jegyzői nyilatkzat). A mindenkri jgszabálykról az iskla tájékztatást nyújt a szülőknek, segíti a prgramba kerülési flyamat elindítását, mely a hátránys és a halmzttan hátránys helyzet megállapításáhz szükséges az adtt állami szervezetnél, hgy önkéntes nyilatkzatát megtehesse. Az integrált felkészítés prgramjába halmzttan hátránys helyzetű gyermek vnható be, mely fgalm értelmezését jgszabály adja meg. Az intézmény a saját hatáskörben bevnhat meghatárztt létszámkeretig a prgramba nem halmzttan hátránys helyzetű tanulót, feltéve, hgy a tanuló hátránys helyzetűnek minősül. Intézményünk e tanuló/tanulók kiválasztásánál a szakmai közösség, az sztályfőnök véleményét kikéri, a döntést a jgszabály szerint az iskla igazgatója hzza meg Helyzetelemzés A szegregáció helyzete, az egyenlő bánásmód követelményeinek érvényesülése Településünkön négy iskla működik. Isklánk Siklós belvársában, régi családi házas környezetben látja el a nevelési - ktatási feladatkat. A családk átlagéletkra flyamatsan emelkedik, így a beisklázásra kerülő gyermekek száma fkzatsan csökkenő tendenciát mutat. Nehezíti a beisklázást, hgy a vársban négy általáns iskla is működik, annak ellenére, hgy Siklós kisvárs, 10 ezer fő alatti lakssal. Az elmúlt tanévekhez képest kevesebb tanuló felvételére került sr első sztályainkba. Fkzats növekedés figyelhető meg a szciális hátránykkal érkező gyerekek számában. Intézményünk megfelel az integrációs nrmatíva, támgatás igénybevételéhez szükséges jgszabályi feltételeknek. Az integrált felkészítésben részt vevő tanulók nevelés és ktatása a többi tanulóval azns sztályban flyik. Minden évflyamn egy sztályunk van. Intézményünk eddigi gyakrlatában sem 63

64 Verzió: 09 szerepelt a HHH és a nem HHH tanulók bármilyen szempntú elkülönítése. A HHH tanulókat sem sztály, sem csprtszinten nem különítjük el. Tárgyi feltételeink - a trnaterem kivételével - megfelelőek a különböző hátterű tanulók együttnevelésére, taneszközeink a krszerű módszerek alkalmazásáhz is jelentősen javultak. Kilenc tanterem, ebből egy számítástechnika szaktanterem, egy természettudmányi szaktanterem, illetve szertár, könyvtárszba, trnaszba, tálalóknyha biztsítja a nevelő-ktatómunka feltételeit. A könyvtárszbát pályázati frrásból újítttuk fel, igényes, esztétikus környezetben közel ötezer könyvtári egység szlgálja tanulóink művelődését, ktatásának segítését. Önerőből és pályázati frrásból kialakításra került egy fejlesztő szba mérete kicsi -, ahl az elméleti fejlesztés megldható. Mérete miatt testi, mzgáss feladatk a szbában nem végezhetők, emiatt kialakításra került egy mzgáss fejlesztő szba. A fejlesztő játékk alapkészlete megfelelő, flyamatsan bővíti az intézmény. Pedagógusaink lyan tvábbképzésekbe kapcslódtak be, amelyek segítik a különböző hátterű és fejlettségű tanulókkal történő eredményesebb felkészítő munkát ben a teljes nevelőtestület tvábbképzése megtörtént az integrációs felkészítésre. Az azóta eltelt időben érkező új kllégák is részesültek tvábbképzésben ban újabb két klléga ismeretei bővülnek tanflyamn a témában. Az intézmény rendelkezik esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód prgrammal. Erőfrrás terv Tárgyi erőfrrásk - A kperatív munkáhz szükséges tantermi berendezések beszerzése. - Megfelelő eszközök /fénymásló, DVD lejátszó, fejlesztő eszközök, játékk beszerzése. - Az innvatív pedagógiai módszerek alkalmazásáhz szükséges anyagigény költségvetési fedezetének tervezése. - Saját készítésű fejlesztő eszközök. - Multimédiás táblák. - Flyamats a tanulóbarát környezet kialakítása. Személyi erőfrrásk - A rendelkezésre álló pedagógus munkaidő a megvalósításhz elegendő. - Csprtalakítási képesség a tvábbképzéseken, és azt követően a gyakrlati munkában alkalmazandó. - Szciális érzékenység megfelelő. Előítéletesség nem jellemző. - Knfliktusk kezelésének módszereit tvább kell bővíteni. Tvábbképzési terv (intézményi középtávú tvábbképzési prgramban található) Az elmúlt időszak tvábbképzési irányai és a résztvevők köre Tvábbképzési irány Drámapedagógia szakvizsga Mentálhigiénés szakvizsga Szciális szakvizsga Tehetséggndzó mentrtanár szakirányú tvábbképzés Résztvevők Bütösné Heszberger Andrea Kurucz Krisztina, Kráncsevicsné Svéd Ágnes Kráncsevicsné Svéd Ágnes Ambachné Perics Irén Szupervizr képzés DIFER Dyslexia prevenció Dyscalculia prevenció Sindelar 1. Kráncsevicsné Svéd Ágnes Dér Edit, Vadas Győzőné Szarvas-Petrétei Krisztina, Matusz-Zádri Zsuzsanna Vadas Győzőné Matusz-Zádri Zsuzsanna 64

65 Verzió: 09 Integrációs felkészítés IPR gyakrlati megvalósítása Tevékenységközpntú pedagógiák Prfesszinális, hatékny kmmunikáció integrált környezetben Alapzó terápia Nem szakrendszerű ktatás Kperatív ktatás Prjektktatás elmélete és gyakrlata Kmplex tehetséggndzó prgram Interaktív tábla használata a pedagógiai gyakrlatban A Sulinet Digitális Tudásbázis keretrendszerének és digitális taneszközeinek használata Az infkmmunikációs technlógia alapú knstruktív tanítás- tanulási módszerek alkalmazása a szaktárgyi ktatásban Önértékelésre fókuszáló műhelymunka Integráció, prevenció a közktatási intézményekben nevelőtestület tagjai tanév nevelőtestületi állmánya Vargáné Józsi Anita nevelőtestület tagjai tanév nevelőtestületi állmánya nevelőtestület tagjai tanév nevelőtestületi állmánya Matusz-Zádri Zsuzsanna Marásekné Varga Éva, Hegyi Mária, Kurucz Krisztina, Ambachné Perics Irén Szentgyörgyi Rita Szentgyörgyi Rita, Ambachné Perics Irén Vargáné Józsi Anita, Ambachné Perics Irén nevelőtestület tagjai tanév nevelőtestületi állmánya Bütösné Heszberger Andrea Bütösné Heszberger Andrea Vargáné Józsi Anita Vargáné Józsi Anita Célrendszer megfgalmazása 1. A jgszabályi feltételeknek való megfelelés. 2. Az óvda-iskla átmenet megkönnyítése. 3. Csökkenjen a halmzttan hátránys helyzetű tanulók isklai hiányzása, ezen belül igazlatlan hiányzás ne frduljn elő. 4. Fgadják el a tanulók, szülők a másságt (szciális helyzet, etnikai hvatartzás, SNI). 5. Tvábbra is maradjn meg az évflyamismétlések alacsny száma, ne emelkedjen az érték 5% fölé. 6. Növekedjen az érettségit adó intézménybe bekerülő hátránys helyzetű tanulók száma. 7. Minden nevelő alkalmazza gyakrlati munkájában az újnnan megismert nem hagymánys pedagógiai módszereket. 8. Célunk, hgy a nevelők rendelkezzenek a krszerűbb módszerek alkalmazásáhz szükséges tárgyi feltételekkel. Ezek eredményeként: Könnyebbé válik az óvda-iskla átmenete a diákknak. A kmpetenciamérés eredménye javul a fejlesztésben részt vevőknél. Nő az évflyamvesztés nélkül tvábbhaladó hátránys helyzetű tanulók száma. Nő a tvábbtanuló hátránys helyzetű tanulók száma, ezen belül az érettségit adó tvábbtanulási irányt választók aránya. Speciális feladatk Minden évflyamn, minden tanulócsprtban a beszéd- kifejező-és lgikai készség fejlesztése szituációs, mzgáss játékk, különböző valós prbléma és feladatmegldó helyzetek rendszeres alkalmazásával. A tanulók személyiségfejlődésének flyamats kntrllja pzitív tulajdnságk erősítése, kedvezőtlen személyiségjegyek krrekciója. A különböző műveltségtartalmak kmplex, többldalú megközelítése, a tudás iránti igény kialakítása, fejlesztése. Egyéb fglalkzás - napközi, tanulószba biztsítása. Tehetséggndzás szakkör, mikr műhelyek. 65

66 Verzió: 09 Felzárkóztatás, egyéni fejlesztés. Különösen fnts szerepet kapnak a tanulást segítő tanórán kívüli tevékenységek, kiscsprts prgramk, játéks felkészülések, közösségi prgramk. 66

67 Verzió: Az isklába való bekerülés előkészítése Az óvdából az isklába való átmenet segítésének helyi prgramja Szeptember Idő Feladat Cél Hely Résztvevő Felelős Ellenőrzést végző Az elsősök igazgató általi köszöntése a tanévnyitó ünnepi istentiszteleten. A gyülekezet Énekeskönyvvel köszönti őket. Növekedjék a kicsik biztnság érzete, az isklai közösséghez tartzás alakuljn ki. Megfelelő mtiváltság az isklakezdéshez. templm Óvdapedagógusk, iskla nevelői, tanulók, gyülekezet Óvdai intézményegységvezető, 1. sztálys sztályfőnök, gyülekezet Óvda-iskla csprtvezető vezető) átmenet (ÓIÁCS Október Nvember Az óvónők látgatása az első sztályban DIFER mérés elvégzése. Fejlesztési tervek készítése Közös szakmai értekezlet Tapasztalatk szerzése az 1. sztálysk beilleszkedéséről. Eredményes isklakezdés segítése. Egyénre szabtt fejlesztés. iskla, 1. sztály iskla iskla Óvda iskla vagy Óvdapedagógusk 1. szt. sztályfőnök, tanítók Elsős sztályfőnök, csprtvezető óvdapedagógusk, tanulók Óvdapedagógusk és alsós nevelők Óvdai intézményegységvezető Alsós szakmai munkaközösség vezető Alsós szakmai munkaközösség vezető Alsós szakmai közösség vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető Mérési csprtvezető ÓIÁCS vezető Az óvda és az iskla tisztában legyen egymással szembeni elvárásaival. intézményegységvezetők December Isklás gyermekeink köszöntik az óvdáskat Mikulás napján. Közös karácsnyi ünnepély rendezése az óvdás és az isklás gyerekek részvételével. A gyerekek fkzatsan szkják meg egymás társaságát, ismeretlen helyzetekben találják fel magukat, önbizalm fkzása nagyközönség előtt, frmálódjn a megfelelő magatartásuk ünnepélyeken. óvda templm Az óvda és az iskla növendékei, nevelőtestületek, meghívttak, érdeklődők, gyülekezeti tagk A munkatervben megjelölt személyek, óvdapedagógusk. ÓIÁCS vezető 67

68 Verzió: 09 Idő Feladat Cél Hely Résztvevő Felelős Ellenőrzést végző Március Február Január Tanítói látgatás az óvdában, a gyerekek megfigyelése feladatvégzés közben. Az óvónők tájékztatása az 1. sztálysk félévi eredményeiről. Nagycsprtsk látgatása az isklában. Isklanyitgató prgram indítása Isklalátgatás a várs óvdásai Játszóház A nagycsprtsk látgatása a napköziben. Tapasztalatk szerzése a munkavégzés közbeni figyelemről, fegyelemről, mtiváltságról, önállóságról. Ismerkedés az iskla épületével, hgy ne idegenként érezzék majd magukat tanévkezdéskr. Beisklázás segítése Ismerkedés az iskla épületével, hgy ne idegenként érezzék majd magukat tanévkezdéskr Ismerkedés az iskla épületével, hgy ne idegenként érezzék majd magukat tanévkezdéskr. Ismerjék meg a leendő elsősök a napközis nevelőt, a napközi egy napi szkásrendjét. óvda iskla iskla iskla iskla, napközi. Nagycsprtsk, óvdapedagógusk, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető, Nagycsprtsk, óvdapedagógusk, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető Nagycsprtsk, óvdapedagógusk, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető Nagycsprtsk, óvdapedagógusk, leendő elsős tanító, vagy alsós szakmai vezető Leendő elsősztálysk, napközis nevelő, óvónők Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető, leendő 1. sztálys nevelő Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető Április A napközis nevelő látgatása az óvdában. Megismerkedni a leendő isklásk óvdai szkásrendjével, szciális viselkedésével, játékkultúrájukkal. óvda Leendő elsősztálysk, napközis nevelő, óvónők Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető ÓIÁCS vezető 68

69 Verzió: 09 Június Május Idő Feladat Cél Hely Résztvevő Felelős Ellenőrzést végző A nagycsprtsk látgatása az iskla 1. sztályában. Tanító látgatása az óvdában. Szülői értekezlet a leendő 1. sztálysk szüleinek Részvétel az óvdai évzárón Az óvdapedagógusk tájékztatása az első sztálysk által elért eredményekről. Érzelmileg éljék át a gyerekek, hgy hamarsan ők is isklásk lesznek, megfigyelhessék a helyes tanórai viselkedést, a tanórák rendjét. Összehasnlító tapasztalatkat szerezni nagycsprtsk fglakzás alatti viselkedésének, feladattartásának, kncentrálásának váltzásáról, fejlődéséről. A szülők kapjanak szakmai segítséget az isklakezdéshez szükséges tennivalókról, a beszerzésre váró taneszközökről A leendő elsős tanulók verbalitásának, önfegyelmének megfigyelése Legyen az óvdapedagógusknak infrmációjuk a vlt gyerekeik eredményeiről. iskla, óvda iskla óvda Leendő elsősztálysk, óvónők, 1. sztálys nevelő, szülők Leendő elsősztálysk szülei, 1. sztálys nevelő Óvónők, nagycsprtsk, szülők, leendő elsős tanító, jelenlegi 1. sztálys nevelő Alsós szakmai közösség vezető, intézményegység-vezető Intézményegységvezető és alsós munkaközösség vezető ÓIÁCS vezető ÓIÁCS vezető 69

70 Verzió: Hetergén sztályk kialakítása a jgszabályknak megfelelően Isklánkban a tanulólétszámból adódóan évflyamnként egy-egy sztály indul. Az SNI és a HHH gyerekek a többi tanulóval együtt tesznek eleget tankötelezettségüknek Együttműködések-partnerségi kapcslatk kiépítése - Együttműködés a gyermekjóléti és családsegítő szlgálattal (megállapdás mellékelve) Cél: a gyermek prblémáit minél hamarabb felismerni, a lehető leghatéknyabban kezelni, megelőzni súlyssá válását. A jelzés a prblémáról minél hamarabb eljussn a segítő szervezethez. Ls. intézményi gyermek-és ifjúságvédelmi munka - Együttműködés a pedagógiai szakmai és a pedagógiai szakszlgálattal (megállapdás mellékelve) Cél: a speciális segítségnyújtás időben, megfelelő szakemberrel történjék. Egyéni megsegítés. - Együttműködés középfkú ktatási intézménnyel (megállapdás mellékelve) Mivel a 9. sztályba kerülés prblémát, visszaesést kzhat, cél: a minőséglánc szakadásának megakadályzása. - A középfkú intézményekkel tudatsabb együttműködés kialakítása. - Utókövetés feltételeinek kialakítása. - Együttműködés a kisebbségi önkrmányzattal. (megállapdás mellékelve) Cél: A kisebbségi önkrmányzat bevnása az intézményi munkába. - Párbeszéd a kisebbség és a többség között. - A diákk identitástudatának erősítése. - Elfgadás, nyitttság, egymás kultúrájának tiszteletben tartása. - Együttműködés civil szervezetekkel (megállapdás mellékelve) Cél: a civil szervezet saját eszközeikkel segítsék a prgram sikerességét. - Együttműködés az alsószentmártni Tandával (megállapdás mellékelve) Cél: a Tanda sajáts eszközeivel, módszereivel segítse a prgram sikerességét. - Együttműködés a szülői házzal Cél: A szülők bevnása az ktatás-nevelés flyamatába, a család és az intézmény közötti partnerség kiépítése. 70

71 Verzió: 09 Kmmunikációs terv a szülőkkel való kapcslattartásról Tartalm Alkalm Rendszeresség Dkumentálása Résztvevők Családlátgatásk indklt esetekben - - sztálynapló szülők, tanulók, nevelők Szülői értekezletek évente hármszr - jelenléti ív szülők, nevelők Kihelyezett szülői értekezlet Alsószentmártnban évente kétszer - jelenléti ív szülők, nevelők Fgadóóra havnta sztálynapló szülők, nevelők Nyílt nap hárm évente sztálynapló szülők, tanulók, nevelők Telefnn sürgős esetben alkalmszerűen sztálynapló szülők, nevelők Isklavasárnap egy évente intézményi munkaterv szülők, tanulók, nevelők, gyülekezet Sztárai nap családi hétvége egy évente intézményi munkaterv szülők, tanulók, nevelők, gyülekezet Negyedévenkénti szóbeli tájékztató hármszr negyedévente értékelő lapk, jegyzőkönyv szülők, tanulók, nevelők a gyermek előmeneteléről. Esetmegbeszélés szükség szerint sztálynapló szülő, nevelők szülő, nevelők, gyermek Családi istentiszteletek nylc alkalmmal évente sztálynapló szülő, nevelők, gyermek, gyülekezet Rendezvényeken: Jótéknysági bál Farsangi bál Anyák napi istentisztelet Karácsnyváró Ballagás Ballagási bankett Tanévnyitó ünnepi istentisztelet Tanévzáró ünnepi istentisztelet egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer egyszer évente évente évente évente évente évente évente évente intézményi munkaterv Szülők, nevelők, gyülekezet Szülők, tanulók, nevelők, gyülekezet 71

72 Verzió: A tanítást tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei Kmpetenciafejlesztő prgramk és prgramelemek (Önálló tanulást segítő fejlesztés, eszközjellegű kmpetenciák fejlesztése, szciális kmpetenciák fejlesztése) Cél: Minél épebb, teljesebb személyiségek alakuljanak ki. A társadalm elvárásaiból minél több elemet beépítsünk személyiségükbe, hgy a lehető legteljesebb társadalmi integrációt érjük el. Találják meg helyüket a társadalmban, bldg életet éljenek / a. Önálló tanulást segítő fejlesztés: Tanulási és magatartási zavark kialakulását megelőző prgramk Magatartás zavark Tanulási zavark Fejlesztés szükségessége Helyi lehetőségek Magatartási, tanulási zavark kiváltó kai, megnyilvánulásai, felismerést segítő jegyek, fejlesztés szükségessége - Ls. krábban leírtakban. A fejlesztés eredményessége nagyban függ: az időtényezőtől (minél fiatalabb krban elkezdeni) az egyénre szabttságtól a fglalkzás módjától (egyéni, kiscsprts) a helyesen megválaszttt módszertől szakember képzettségétől, attitűdjétől. A fejlesztés nem ugyanaz, mint a differenciálás vagy felzárkóztatás. A fejlesztés biztsítja mindezek feltételét és alapját. Helyi lehetőségek Differenciálás tanórán. Kperatív tanulás. Prjektktatás. Drámapedagógia. Egyéni fejlesztés. Fejlesztő fglalkzás. Prblémásabb esetekben a Nevelési Tanácsadó szakemberei vizsgálják meg a gyereket, és adjanak róla szakvéleményt, ami alapján dlgzni lehet. Fejlesztési területek: Magatartás zavark Súlysabb esetben pszichlógus segítségére van szükség. A kiskunhalasi refrmátus szakszlgálattal kötött megállapdás szerint lehetőségünk van igénybe venni pszichlógusát. Igaz, krlátztt időtartamban. Ezen kívül megállapdás alapján ellát pszichlógusi feladatkat Kárpáti Tamás. Enyhébb esetben, az isklában dlgzó pedagógus feladata. Értelmi képesség, kgnitív funkciók (észlelés, megfigyelés, emlékezet, gndlkdás, beszédképesség). Ezen képességek fejlesztés nem krlátzódhat csak az elmaradó képességek fejlesztésére, hanem a pzitívan fejlődőkre építve kell dlgzni (kmplexitás). Gyakrlatk, módszerek, eljárásk, játékk: 72

73 Verzió: 09 Magatartási zavark - aznnali jutalmazás vagy büntetés, - elismerés verbális és nn verbális módjának együttes alkalmazása, - jó cselekedetnél aznnali megerősítés, rssznál knkrét bírálás, - egyszerre csak egy utasítás, ami rövid, tömör, - nevelői magatartás: kiegyensúlyztt, nyugdt, következetes, kiszámítható, határztt, - szülő és gyermek kapcslatának erősítése: gyermekről pzitív vélemény, - a fejlesztésben érintett felnőttek együttműködése, - a gyermekben levő feszültség ldása (drámajáték), - prblémás tanulók egymástól távl ültetése. Figyelemfejlesztés szrsan kapcslódik minden képességfejlesztő feladathz - megkülönböztetési-aznsító játékk, feladatk, - szabályjátékk, - memória játékk, - gndlkdási műveleteket aktivizáló feladatk. Emlékezetfejlesztésnél a bevésést és megtartást kell gyakrltatni. Először az érzékletes benymásk bevésése, majd a szóbeli és értelmező emlékezetet kell fejleszteni. Beszédfejlesztési feladatk - Szókincs gazdagítása a különböző tevékenységekhez kapcslódó feladatkkal, játékkal. - Flyamats beszédre késztetés: befejezetlen mesék, történetek flytatása, szerepjátékkban a szerepek eljátszásának segítése, egyéni élmények elmndására ösztönzés, a társas kapcslatkban a kmmunikáció erősítése, szituációs játékk. Mzgáskrdináció (nagy és finm mzgásk összerendezettsége) A mzgáskrdináció fejlesztésénél a gátlt, lassú gyermekek mzgásainak gyrsítása, az ingerlékeny típusúak mzgásainak szabályzására kell törekedni. Beszédmzgásk, író -rajzló mzgásk, dysgraphiás tünetek leküzdése. Fő feladatk közé tartzik a kndicinálás és krdinációs képességek, valamint az izületi mzgéknyság fejlesztése. Fkzatsság betartása! A finmmzgásk fejlesztése: Kéz izmzatának erősítése - ceruzahegyezés, - eltérő vastagságú drótk hajlítgatása - gyurmanymás ujjak közé (kakastaréj) - vizes rngy, szivacs kicsavarása A kéz mzgéknyságának fejlesztése - különböző ujjtrna gyakrlatk - festés, mázlás, hajtgatás, gyurmázás, gyöngyfűzés, szövés, papír tépkedése, vágása, ragasztás. Isklás gyermekeknél egyénileg, esetleg párban érdemes fglalkzni a megadtt fejlesztési területekre helyezve a hangsúlyt. Ezekhez nagy segítséget adnak a speciális tankönyv családk, fglalkztató füzetek (LÉXI, Meixner Ildikó könyvei, Oktató játékk). Tanulás tanítása - Tanórai keretekbe építve minden nevelő felelőssége. - Egyéb fglalkzás keretében Tanuljunk tanulni! fglalkzás igény szerint. - Tanulási mtivációk előzetes és utólags mérése évflyamn a tehetségaznsítás részeként: tanulási szkásk, tanulási stílus mérése. 73

74 Verzió: / b. Eszközjellegű kmpetenciák fejlesztése Kmplex művészeti prgramk Több éve flyik isklánkban alapfkú művészetktatás a Batthyány Oktatási Közpnt telephelyeként. A tanulók kerámia és színjátszó tanszakra jelentkezhetnek. A tantárgyakból a tanulók sztályzatt kapnak minden hónapban, valamint félévi és év végi biznyítványt. Félévkr és év végén a tanulóknak vizsgát kell tenniük. A működéshez szükséges tanmenetet a művészeti iskla biztsítja. A fglalkzásk heti két alkalmmal vannak, az egyes évflyamkra előírt óraszámban. A diákk ezen kívül kórusra is járhatnak. Minden évben lehetőségük van szerepelni a szeretetvendégségen, egyéb kulturális rendezvényeken. Rendszeresen vesznek részt versenyeken, fesztiválkn. Dráma és tánc ktatása 5. évflyamn. A kerámia tanszak tanulóinak munkáiból félévkr és év végén kiállítás nyílik. Művészeti prjektek ÁLTALÁNOS CÉLOK: Az integrációt segítő tanórán kívüli prgramk, egyéb fglalkzásk egy része művészeti körök keretében valósul meg, ahl lehetővé válik a tanulókban rejlő képességek kibntakztatása, a rejtett művészi hajlamk tvábbfejlesztése. A művészeti nevelés az érzelmi nevelést célzza meg, ezért fnts, hgy a gyerek a művészetet valódi élményként élje meg. A más gyerekek beilleszkedése leginkább a művészeti nevelésen keresztül megvalósítható, mivel ezeknek a gyerekeknek száms adttság, képesség megfelelő összerendezettsége szükséges. Ők valami mást is tudnak, esetleg eredetibbet, kreatívabbat. KONKRÉT CÉLOK: Integrációs nevelés a zenei kultúra, vizuális kultúra, tánc, dráma, képzőművészet, hagymányőrzés területein. FELADAT: Az eltérő kultúrák megismerése, elfgadása. A tanulók körében egymás értékeinek, kultúrájának megismerése és tiszteletben tartása. A saját hagymányk megismerése, áplása. A tantervekben jelenjenek meg ezek a tartalmak. FELELŐS: Módszertani csprtvezető, IKFCS vezető Művészeti vezetők CÉLCSOPORT: Minden tanuló, különös tekintettel a HHH tanulók VÁRHATÓ EREDMÉNY: A tanulók befgadják és elfgadják egymást, és más népek kultúráját. Sikerélmény szerzése. 74

75 Verzió: 09 Srszám Hó Tevékenység Határidő, Erőfrrás Dkumentáció Sikerkritérium gyakriság humán tárgyi, anyagi Tevékenység frmák ismertetése pedagógus íróeszköz, lap Jelentkezési lap 100% Igényfelmérés pedagógus Íróeszköz, lap Jelentkezési lap 90% összesítése Csprtk kialakítása IX. 15. művészeti vezetőzek, ruhák, jelme- Szakköri naplók, 80% stb. művészeti naplók Bemutatók: kiállítás, vizsgaelőadás művészeti vezetők, ruhák, jelme- Fényképek, videók 90% diákk, szüzek, stb. lök 5. flyamats Versenyek flyamats művészeti vezetők, versenyfel- klevelek 50% diákk, zsűri adatk szerint Év végi vizsgák művészeti vezetők, tevékenységi Fényképek, klevelek, 90% diákk, szü- lök frmák szerint jutalmak Tánc és drámaktatás heti egy óra drámapedagógus tanterv szerint tanterv 100 % 8. Tábr lehetőség szerint diákk, pedagógusk, tábr feltétele- fénykép 40% népműinek megte- vészet mesterei remtése 75

76 Verzió: /c. Szciális kmpetenciák fejlesztése Mentálhigiénés prgramk Mentálhigiéniára nevelés a) Napirend, önismeret személyiség fejlesztés Feladatk: Lehetőségek: A munkavégzéshez szükséges ideális isklai légkör megteremtése. A nevelő - ktató munkáhz szükséges helyiségek, berendezések és eszközök biztsítása. A helyes napirend kialakításáhz szükséges ismeretek átadása. A tanulók reális önismeretének kialakítása, saját képességeinek felismertetése és hiánysságaik elfgadtatása. A prblémamegldó képességük, szükségük fejlesztése. A kckázatvállalás, és annak határainak helyes irányba terelése. Knfliktusk helyes kezelésének bemutatása. A kmmunikáció szerepe. Az SNI és hátránys helyzetűek, valamint devianciás magatartászavars tanulók sikeres integrációja. önismereti, esetmegbeszélő sztályfőnöki órák isklaújság dramatikus játékk érdeklődési köröknek megfelelő szakkörök kialakítása diákpresbiteri prgramk sztályfőnöki órák a védőnő közreműködésével beszélgetés mentálhigiénés szakemberekkel napsi, ügyeletesi teendők b) Szenvedélybetegségek Feladat: Lehetőségek: Egészségre kárs szkásk kialakulásának megelőzésre. Szenvedélybetegségek elkerülése. A kárs környezeti hatásk felismertetése és leküzdése. bilógia és egészségtan és sztályfőnöki órák kárs szenvedélyről egészségnevelési prgram bevezetése prjektnap DADA prgram mentálhigiénés tanácsadás A testi fejlődés a) Mzgás tevékenység mzgási igényre nevelés Feladatk: A mzgás fntsságának elfgadtatása. Mindennaps testmzgás, testnevelés biztsítása. Testmzgással a fizikai és a lelki egészség erősítése. Testtartás krrekció megvalósítása, a testtartási rendellenességek megelőzése. Különböző évszakkban a szabadban tarttt fglalkzáskkal az ellenálló képességük és edzettségük fejlesztése. 76

77 Verzió: 09 Életkruknak megfelelően az egyre növekvő terhelés elviseléséhez való alkalmazkdó képesség kialakítása. Megfelelően fejlődjön keringési, mzgató és légzési rendszerük. Balesetvédelmi ismeretek tudatsítása. Elsősegélynyújtási ismeretek elsajátítása. Különböző sprtágakkal való megismertetése. Prgramk: testnevelés óra tananyagának végrehajtása játéks testmzgás, egészségfejlesztő testmzgás mindennaps testnevelés tömegsprt-órák krcslyázás versenyszerű rendszeres sprtlási lehetőségek isklai - körzeti - megyei szinten tehetséggndzó rendezvényeken való részvétel napközis szabadtéri szervezése és ezek számának bővítése. isklai sprtrendezvények túrák, kirándulásk szervezése (gyalgs, kerékpárs) SZTM természetjáró mikr műhely. b) Higiénés magatartásra nevelés Feladatk: Az egészség megóvása, egészségvédelem. A személyi higiénia igényének kialakítása, tisztálkdás. A környezet tisztaságának megelőzésére nevelés. (szba, tanterem, étkező, WC) A serdülőkri személyi higiéniai szkásk kialakítása. A ruházat tisztaságának és alkalmhz illő jellegének fntssága. Prgramk: Blend-a Med fgáplási prgram, helyes fgáplás. Évente két alkalmmal fgrvsi szűrővizsgálatn való részvétel. Isklai vetélkedők, versenyek. Prjektnap. Tanári ügyeletesek, hetesek feladata az isklai helyiségek tisztaságának felügyelete, megőrzése. Pályázatkn való részvétel. Az Always, Jhnsn & Jhnsn és Secret isklai prgramn való részvétel (a serdülőkri higiéniai prblémák megldásáhz). Testnevelés órai felszerelés: melegítő, rövidnadrág, póló, trnacipő, váltó zkni. Benti cipő- papucs használata ajánltt az iskla helyiségeiben. c) Egészséges táplálkzásra nevelés Feladatk: az egészséges táplálkzási szkásk ismertetése a helyes étkezési szkásk kialakítása tálalás-terítés, helyes evőeszköz használat elsajátítása nyugdt környezet biztsítása az étkezésekhez ebédlő tisztaságának megőrzése az isklai étkeztetésben az egészséges és váltzats étrend kialakítása egészséges étkezési szkásk elsajátítása egészségtelen táplálkzás egészséget kársító hatásainak bemutatása. 77

78 Verzió: 09 Lehetőségek: pályázatkn való részvétel az egészséges táplálkzási szkásk ismertetése bilógia, egészségtan, technika, életvitel és gyakrlat, természetismeret és sztályfőnöki órákn környezet-és egészségvédelmi prjektben való részvétel Az integrációt segítő tanórán kívüli prgramk, szabadidős tevékenységek Útravaló Ösztöndíj Prgram - Macika A prgramban résztvevők köre: 7-8. sztálys tanulók az intézmény preferálja a prgramban való részvételt. Ugyanígy az Arany Jáns Tehetséggndzó Prgramban való részvételt is ajánlja, és segíti a diákk bejutását. Tevékenység: a tanulók mentrálása közös célk megfgalmazása annak rögzítése, milyen tantárgyakkal, fejlesztendő tananyaggal vagy képességekkel fglalkznak az eredmények rögzítése Eredmények lehetnek: megmutatkzhatnak a mentrált tanulmányi eredményében nem történik leszakadás segítség a tvábbtanulásban, pályaválasztásban lelkileg nem marad támasz nélkül a tanuló életvezetésben megmutatkzó eredmények tvábbi lehetőség a szülői házzal történő kapcslattartásra stb. Közösségfejlesztő, közösségépítő prgramk CÉL: A közösséggé szerveződést segítő szkásk, hagymányk, alapvető erkölcsi szabályk megteremtése, őrzése, művelése és tvábbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi útn történő alakítása. FELADAT: A saját hagymányk megismerése, áplása. Az sztály közösséggé fejlesztése. Bizalmn és megbecsülésen alapuló pzitív gyermek-nevelő kapcslat. A társadalmi együttélés alapvető szabályainak megismertetése, közösségben való megtapasztaltatása, gyakrltatása. Knfliktushelyzetek, prblémaszituációk megldási lehetőségeinek megismertetése, a tapasztalatk különböző helyzetekben történő alkalmazása. Gyermek és felnőtt példaképek bemutatása, követésre ösztönzés. Kmmunikációs játékk, gyakrlatk végzése. A máskat tleráló magatartás, a beteg, sérült és fgyatéks embertársak iránti együttérzés és segítőkészség fejlesztése. A felnőttek, idősek iránt érzett tisztelet felébresztése, a velük szembeni magatartás gyakrltatása. Keresztyén családmdell a családi munkamegsztás szerepének tudatsítása. Az alkalmazkdás, beilleszkedés, a társakkal történő együttműködés, a közösségben vállalható szerep megtalálásának segítése, a kllektivitás fejlesztése. 78

79 Verzió: 09 A tanulók társas, rknszenvi, közösségi kapcslatainak alakítása, tvábbfejlesztése. Az önbizalm, önnevelés igényének felkeltése, a kezdeményezőképesség fejlesztése. A magánys gyermekek bevnása a közös tevékenységekbe, beilleszkedésük segítése. A prblémás társak értékeinek elismertetése. A viselkedéskultúra fejlesztése, a társas együttélés szabályainak rend, fegyelem, megfelelő szervezettség gyakrlása. A szabályk betartásának, ill. megszegésének következményei. FELELŐS: Szakmai munkaközösségek Osztályfőnökök, tanítók, szaktanárk Gyermek-és ifjúságvédelmi felelős CÉLCSOPORT: Minden tanuló, különös tekintettel a HHH tanulók VÁRHATÓ EREDMÉNY: A közösséggé szerveződést segítő szkásk, hagymányk, alapvető erkölcsi szabályk megteremtése, őrzése, művelése és tvábbfejlesztése, a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi útn történő alakítása. A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA: Intézményünk névadója, Sztárai Mihály emlékének áplása fnts feladatunk. Ezt szlgálja az évenkénti megemlékezés Sztárai nap május utlsó, vagy június első hetében. Minden tanév flyamán megemlékezünk a következő alkalmakról: kt. 6., kt. 23., refrmáció: kt. 31., márc. 15., karácsnykr Gyermekek karácsnya advent 4. vasárnapján, húsvét, áldzócsütörtök, pünkösd, anyák napja és a 8. sztálysk ballagása, Nemzeti Összetartás Napja. A refrmáció napján tesznek fgadalmat a 2. sztálys tanulók és a nevelők; az 1. sztálysk ekkr kapják meg nyakkendőjüket. A 8. sztálysk a ballagásn ezüstmedált kapnak a gyülekezettől. A tanévnyitó- és tanévzáró ünnepélyeket a vasárnapi istentiszteletek keretében tartjuk. A tanévnyitó ünnepi istentiszteleten a gyülekezet Énekeskönyvvel ajándékzza meg az 1. sztályskat. Egyéb hagymányőrző tevékenység a tanév srán: környezetünk alakításának hagymányai szerint a tanév első munkanapjára az sztálytermeket és a flysókat dekráljuk, ezeket flyamatsan, az aktuális eseményeknek megfelelően váltztatjuk; az udvar rendezése flyamats; minden tanév első napja Tanévnyitó csendesnap ; adventi, húsvétváró csendesnapk; a másdik tanítási nap első két órájában szervezési feladatkat látunk el; közös áhítatk napnta hétfő, péntek: templmunkban az egész isklai közösség; kedd, szerda, csütörtök: sztálykeretben; minden évben a december 6-án a tanítási nap 5. órájában Mikulásváró játéks ünnepséget tartunk az sztályközösségekben; a téli szünet előtti utlsó tanítási nap 5. órájában Karácsnyváró ünnepséget rendezünk sztályközösségekben; gyülekezetünkkel közösen karácsnyi vásárt szervezünk; farsang idején rendezzük meg az 1-4. évflyamsk jelmezes bemutatóját, és az 5-8. évflyamsk suli-buliját; a hivatals beiratkzás előtti hetekben minden érdeklődőt szeretettel várunk nyílt napjainkn; 79

80 Verzió: 09 a tavaszi szünet előtti utlsó tanítási nap 4-5. órájában sztályaink Húsvétváró -ra készülnek; a nevelési és ktatási követelmények teljesítése érdekében tanulmányi kiránduláskat szervezünk Siklós környezetében, illetve hazánk tájegységeit keressük fel. Ezeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük, de lehetősége szerint a gyülekezetünk is támgatja utazásainkat; kétévente a 6-7. sztálys diákk az Ormánság megismerésére tanulmányi útra mennek, melynek utazási költségeit az intézmény fedezi; a szabadidő haszns és kulturált eltöltésére neveljük tanulóinkat - az iskla lehetőségeihez, és a szülők anyagi helyzetéhez igazdva - különféle prgramk szervezésével: tábrk, színház- mzi- és múzeumlátgatásk önköltségesek vagy pályázati frrásból-, teadélutánk, táncs rendezvények, stb.; felkérésre részt veszünk vársunk ünnepi rendezvényein, valamint a gyülekezeti alkalmakkr rendszeresen szlgálunk; évente szeretetvendégségen fgadjuk gyülekezetünket; az 5-8. évflyams sztályk védnökséget vállalhatnak egy-egy - a refrmátus temetőben található as hnvédsír, refrmátus tanító, lelkipásztr sírja felett, környezet-és egészségvédelmi és egyéb prjektek, Sztárai Tehetséggndzó Műhely mikr műhelyek: angl, matematika, média, TDK, természetjáró Skirányú, skrétű tanórán kívüli egyéb fglalkzás, szabadidős prgramk, művészeti körök működtetése. Ls. még a prgram más részeinél. 80

81 Verzió: 09 Srszám Hó Tevékenység Határidő, Erőfrrás Dkumentáció Sikerkritérium gyakriság humán tárgyi, anyagi Tanévnyitó istentisztelet Augusztus utlsó Pedagógusk, igazgató, Énekes könyv napló 100% vasárnapja diákk, lelkipásztr Tanévnyitó csendes nap Pedagógusk, Énekeskönyv, Íróeszköz, lap napló 100% diákk, lelkipásztr hitktató kt Pedagógusk, Íróeszköz, lap, paraván, napló 90% diákk, lelkipásztr gyertyák, drapéria stb kt Pedagógusk, Íróeszköz, lap, paraván, napló 90% diákk, lelkipásztr gyertyák, drapéria stb kt Pedagógusk, Egyedi napló 90% Refrmáció ünnepe diákk, lelkipásztr, hitktató Közös áhítatk Hetente: Diákk, pedagógusk, Énekeskönyv 100% hétfőn és pénteken lelkipásztr templmban kedd, szerda, csütörtök - sztályteremben Szlgálat istentiszteleteken Vasárnapnként Diákk, pedagógusk, Versek, énekek napló 70% besztás szerint lelkipásztr, hitktató, szülők Mikulás-váró Diákk, pedagógusk, Versek, énekek napló 100% lelkipásztr karácsnyváró December utlsó Diákk, pedagógusk, apró ajándékk napló 100% tanítási napja lelkipásztr, karácsnyi vásárt Karácsny előtt Diákk, pedagógusk, ajándékk napló 70% lelkipásztr, szülők, gyülekezeti tagk szeretetvendégség Nvember Diákk, pedagógusk, Sütemények, innivalók napló 60% lelkész, szülők, gyülekezeti tagk farsangi suli-buli Január február Diákk, pedagógusk Sütemények pizza, italk napló 80% környezet-és egészségvédelmi-nap Munkaterv szerint Diákk, pedagógusk Védőkesztyű, zsákk stb. napló 80% 81

82 Verzió: 09 Srszám Hó Tevékenység Határidő, gyakriság humán Ormánság megismerésére Tavaszi időszak 6-7. sztálys diákk, pedagógusk tábrk, színház- mzi- és múzeumlátgatásk Flyamats diákk, pedagógusk, Nyári időszak szülők Erőfrrás Dkumentáció Sikerkritérium tárgyi, anyagi Belépő, buszköltség napló 100% Buszköltség, belépők Tábr: étkezés, szállásköltség napló 60% Sütemények, italk, játékk napló 80% Teadélutánk Flyamats diákk, pedagógusk, szülők 17. Húsvét-váró Húsvét előtt diákk, pedagógusk, sprteszközök, papír, íróeszköz napló 100% márc Diákk, pedagógusk, egyedi napló 80% szülők Sztárai nap 05. Diákk, pedagógusk, Jutalmkönyvek, klevelek, napló 70% lelkipásztr, szülők, Egyéb gyülekezeti tagk Gyermekek karácsnya advent 4. vasárnapján Diákk, pedagógusk, Versek, jelmezek, egyéb napló 80% lelkipásztr, szülők, gyülekezeti tagk Áldzó csütörtök Egyházi év szerint Diákk, pedagógusk, Énekes könyv napló 80% lelkész, szülők, gyülekezeti tagk Anyák napja Május első vasárnapja Diákk, pedagógusk, Énekes könyv napló 70% lelkipásztr, szülők, gyülekezeti tagk Nemzeti Összetartás Napja diákk, pedagógusk, Versek, szemelvények napló 100 % Ballagás Munkaterv szerint Diákk, pedagógusk, Énekes könyv napló 90% lelkipásztr, szülők, Virágk, gyülekezeti tagk Tarisznya, Tanévzáró istentisztelet Munkaterv szerint Diákk, pedagógusk, Énekes könyv, klevelek, napló 100 % lelkész, szülők, gyülekezeti jutalmkönyvek tagk 82

83 Verzió: Az integrációt segítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanóraszervezés, tevékenységközpntú ktatás Alkalmazása 1-8. sztályban. Feladat: fkzatsan növelni a differenciált tanóraszervezések számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés, gyakrlata, segédanyagai és mentrálása alapján. Kperatív óraszervezés Alkalmazása 1-8. sztályban. Feladat: fkzatsan növelni a kperatív tanóraszervezések számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés, gyakrlata, segédanyagai, és mentrálása alapján. Drámapedagógia Alkalmazása 1-8. sztályban. Feladat: fkzatsan növelni a kperatív tanóraszervezések számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés, megszerzett szakvizsga alapján. Prjektktatás Alkalmazása 1-8. sztályban. Feladat: fkzatsan növelni a prjektek számát. Alkalmazása: az elvégzett akkreditált képzés alapján Műhelymunka a tanári együttműködés frmái Isklánkban a hspitálásra épülő együttműködés frmái: Az 1-4. évflyamn az sztálytanító és a napköziben dlgzó párja félévente 1-1 tanórát hspitál egymásnál kölcsönösen, Az 1-4. évflyamn az sztálytanító és más tantárgyat az sztályban tanító kölcsönösen hspitál félévente 1-1 tanórát. Az 5-8. évflyamn az sztályfőnök és a szaktanárk évente 1-1 órát hspitálnak egymás tanóráján. A negyedik sztálys sztályfőnök az ötödik sztályban tanító szaktanárknál és az ötödik sztályban tanító szaktanárk a negyedik sztályban az átmenet elősegítése érdekében évente 1 alkalmmal hspitálnak. A hspitálással történő együttműködés elősegíti a szaktanárk és az sztályfőnökök, a napköziben dlgzó nevelő és az sztálytanító illetve a szaktanárk közötti kperatív együttműködést, egymás módszereinek, tanítási kultúrájának megismerését, a bevált módszerek egymástól való átvételét, ami hatékny eszköz az integrált ktatás megvalósításában. A napköziben dlgzó nevelők és az sztálytanítók illetve szaktanárk együttműködése, a házi feladatk megfelelő minősége, mennyisége szempntjából is együttműködést igényel. A tapasztalatk megbeszélése a napi párs kapcslattartásn túl munkaközösségi- és nevelési értekezleteken történik. Az együttműködés kiterjed a tanulók magatartásának, szrgalmának elemzésére, fejlesztésére, értékelésére. 83

84 Verzió: 09 Srszám Hó Tevékenység 1-4. évflyam között Az sztályfőnökök látgatást. tesznek, az eggyel magasabb évflyam tanóráin Őszi időszak között 2. félévben A leendő elsős tanító látgatást tesz az óvdánkban Srszám Hó Tevékenység 5-8. évflyam félévben A leendő 5. sztályban tanítók órát látgatnak a 4. sztályban. 2. Egyéni döntés, lehetőség szerint 3. Egyéni döntés, lehetőség szerint Az sztályfőnökök órát látgatnak sztályukban, hasnló műveltség területű órákn, tanórákn Hasnló műveltségterületű órák látgatása (nem sztályfőnökök). Határidő, gyakriság tanév vége félévente 1 óra idősza- betűtanulás kában 2 óra tanév vége tanév vége félévente 1 óra A leendő elsős tanító látgatást tesz az 1. sztály tanóráin. Határidő, gyakriság tanév vége félévtől 1-2 óra tanév vége félévente 1 óra tanév vége évente 1 óra Résztvevők Felelős Dkumentáció Várható eredmény sztályfőnökök, sztályfőnökök napló Magasabb évflyam tanulók tananyag feldlgzásának megismerése. leendő elsős tanító, leendő elsős napló Meixner módszer 1. sztály tanulói, 1. tanító, megismerése. sztálys tanító elsős tanító leendő elsős tanító, óvdapedagógusk, óvdásk leendő elsős tanító, elsős tanító csprtnapló Leendő első sztálysk megismerése. Résztvevők Felelős Dkumentáció Várható eredmény pedagógusk, 4. és leendő 5. sztályban napló Tapasztalatszerzés 5. sztálys tanulók tanító peda- az sztály összeté- gógusk teléről, tanulmányi munkájukról, magatartásukról sztályfőnökök, tanulók sztályfőnökök napló A közösség jbb megismerése. Ha- téknyabb knfliktuskezelés. sztályfőnökök, tanulómerése, szaktanárk napló Módszerek megissa. alkalmazá- 84

85 Verzió: A hármhavnta kötelező kmpetencia alapú értékelési rendszer eszközei A választtt elem: A szöveges értékelés árnyalt értékelés A döntés indklása: Az ellenőrzés-értékelés pedagógiai munkánk egyik legfntsabb eleme. Ehhez egy lyan értékelési rendszert kell kidlgzni, mely átlátható, egyértelmű és a gyermekek egyéni fejlődését elősegíti. Cél: - hármhavnta szöveges értékelés elkészítése az adtt évflyamkn, a szülők árnyaltabb értékelést kapnak gyermekükről - A HHH tanulók szöveges értékelése alapján fejlesztési tervek elkészítése, mely a gyerekek egyéni fejlődését biztsítják. A részletes flyamatszabályzás a MIP-ben található. Intézményünk a tanulók szöveges értékelés árnyalt értékelése srán az IPR-SZOLGA szftvert használja Multikulturális tartalmak megjelenítése A prgram keretében terveztük meg a multikulturális tartalmak beépítését az egyes tantárgyakba. A multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban (óraszám-téma) a tantárgyak helyi tanterveiben jelennek meg. A tantervben, az sztálynaplóban zöld színnel jelezzük. (Ls. SZMSZ szabályzás) CÉL: Különböző műveltségi területeken jelenjen meg más népcsprtk kultúrája. FELADAT: Az eltérő kultúrák megismerése, elfgadása. A tanulók körében egymás értékeinek, kultúrájának megismerése és tiszteletben tartása. A saját hagymányk megismerése, áplása. A tanmenetekben jelenjenek meg ezek a tartalmak. FELELŐS: Szakmai munkaközösségek, IKFCS vezető CÉLCSOPORT: Minden tanuló, különös tekintettel a HHH tanulók VÁRHATÓ EREDMÉNY: A tanulók befgadják és elfgadják az egymástól eltérő kultúrákat. A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA Kölcsönös ismeretszerzés egymás életéről, gndlkdásáról, értékrendjéről. Kisebbség, más népek helyzetének, életének, gndlkdásának megismerése. Beszélgetés egymás életéről, gndlkdásáról, értékrendjéről. Előadás a cigányság történetéről, életéről, gndlkdásáról, értékrendjéről. Beszélgetés, a kisebbségek, más népek helyzetéről, életéről Tvábbtanulásra felkészítő prgram ÁLTALÁNOS CÉLOK: Az intézményünkben végző diákk képességeiknek megfelelő középisklákban flytassák tanulmányaikat. A HHH tanulók közül minél több gyermek érettségit adó középisklába flytassa tanulmányait. KONKRÉT CÉLOK: Tanulói hátrányk csökkentése. 85

86 Verzió: 09 Felzárkóztatás. Tehetséggndzás. A tanulók isklai sikerességének elősegítése, különös tekintettel a HHH tanulókra. Ismerkedés különböző szakmákkal, fglalkzáskkal. Középisklák kínálatának megismertetése. A középisklába történő jelentkezés előkészítése, lebnylítása. CÉLCSOPORT: 5-8. évflyams tanulók, kiemelten 8. sztálys és HHH tanulók sztályban Osztályfőnöki órákn beszélgetés a fglalkzáskról, érdeklődés felkeltése, pályaismertetés. Magyar és matematika differenciált fglalkztatás. Nem szakrendszerű ktatás. Matematika magasabb óraszám. Az angl nyelvet nem emelt óraszámban tanulók: matematika prblémamegldás ; szövegértés óra 7. sztályban Pályarientációs fglalkzásk sztályfőnöki órákn Tantárgyi előkészítők a középisklára felkészítés érdekében. Az angl nyelvet nem emelt óraszámban tanulók: matematika prblémamegldás ; szövegértés óra 8. sztályban Pályarientációs fglalkzásk sztályfőnöki órákn. Tvábbtanulási elképzelések összegyűjtése, leírása. Pályaválasztási füzet megrendelése, tanulmányzása. Középisklai pályaválasztási nyílt napkn való részvétel. Osztályfőnökök családlátgatása, egyeztetés a szülőkkel. Pályaválasztási szülői értekezlet. Jelentkezési lapk kitöltése, szülőkkel való aláíratás. Középisklák bemutatkzása, tbrzása. Középisklai szórólapk kisztása. Jelentkezési lapk elküldése. Közpnti írásbeli vizsgán való részvétel. Mérések. Tantárgyi előkészítők a középisklára felkészítés érdekében. Az angl nyelvet nem emelt óraszámban tanulók: matematika prblémamegldás ; szövegértés óra A PROJEKT RÖVID LEÍRÁSA: A tanulók középisklára felkészítése, a megfelelő pályaválasztás segítése már ötödik, hatdik sztályban megkezdődik. A tanulók sztályfőnöki, technika- és életvitel órákn, valamint a többi tanórán is, ismerkednek különböző szakmákkal, a tudmányk alapjaival. E fglalkzásk alkalmat adnak a tanulók érdeklődésének felkeltésére, irányítására, képességeik fejlesztésére. A tudmánynak drága vltára taníts meg Istenem! (Zslt. 119,66) A tehetséges tanulók szakkörökön, mikr műhelyekben bővíthetik ismereteiket. A gyengébben teljesítők, lassabban haladók képességfejlesztő fglalkzáskn vehetnek részt matematikából, magyar nyelvből. A hetedikes sztályfőnöki témakörök a pályaválasztással kapcslatban: Pályarientációs fglalkzásk sztályfőnöki órákn Tantárgyi előkészítők a középisklára felkészítés érdekében. 86

87 Verzió: 09 A munka szerepe az ember életében. Szellemi és fizikai munka, a hit, az értelem, az érzelem, a fizikum szerepe a munkában. Az isklaválasztás gndja: Isten mire hívtt el, hl a helyem? A nylcadiks sztályfőnöki témakörök a pályaválasztással kapcslatban: Hat napn át munkálkdjál és végezd minden dlgdat (2 Móz 20) A harmnikus élet összetevői. Skldalú ismeretszerzés, tanulás, tudás, művelődés. A munka, mint az elégedettség frrása. A művészetek és az emberi kultúra egyéb elemei. A művészek, tudósk alktásaikban megnyilvánuló Isten-élménye. A választtt életpálya és az élet kényszerei. Részletes pályarientációs flyamatszabályzás az intézményi MIP-ben is megtalálható. 87

88 Verzió: 09 Srszám Hó Tevékenység Határidő, gyakriság Szakmai közösségi megbeszélés Flyamats, szükség szerint Felzárkóztató, tehetséggndzó fglalkzásk megszervezése, tartása A 8-s tanulók tájékztatása a középisklákról Szülői tájékztatás a Hátránys helyzetű tanulók Arany Jáns Tehetséggndzó prgramra történő jelentkezésről Az isklai felvételi előkészítő igénylistája szerint a fglalkzásk szervezése A Baranya megyei Pályaválasztási Tájékztató megrendelése Tájékztatás a középfkú intézmények nyílt tanítási napjairól A Baranya Megyei Munkaügyi Közpnt Pályaválasztási kiállításának és szakmabemutatójának megtekintése A nylcadiks tanulók szóbeli tájékztatása a felvételi eljárás rendjéről az Oktatási Hivatal Tájékztató anyaga alapján Pályaválasztási szülői értekezlet tartása. 11. Kijelölt időben Közpnti írásbeli vizsgán való részvétel , majd flyamats Flyamats Pályaválasztási értekezlet, vagy szülői , majd flyamats humán Szakmai közösség vezető, pedagógusk IKFCS vezető Szaktanárk IKFCS vezető Osztályfőnök IKCS vezető Osztályfőnök IKFCS vezető Igazgató, szaktanár IKFCS vezető Erőfrrás Dkumentáció Sikerkritérium tárgyi, anyagi Íróeszköz, lap Feljegyzések, emlékeztetők, 90% Íróeszköz, lap Fglalkzási napló tanuló Faliújság Levelek iktatása Nymtatvány Íróeszköz, lap Feljegyzések, emlékeztetők, Naplóban 70 %-s részvétel Osztályfőnök IKFCS vezető Íróeszköz, lap Iktatás Osztályfőnök Nymtatvány Faliújság IKFCS vezető Osztályfőnök Lap Osztálynapló 90% Osztályfőnök IKFCS vezető Osztálynapló 100% Osztályfőnök IKFCS vezető Íróeszköz, lap Jelenléti ív 70% Kijelölt időben Osztályfőnök, szaktanár Számítógép, lap, Iktattt jelentkezési fénymásló anyag 88

89 Verzió: 09 Srszám Hó Tevékenység Határidő, Erőfrrás Dkumentáció Sikerkritérium gyakriság humán tárgyi, anyagi 12. Kijelölt időben Az általáns felvételi eljárást megelőző hó Osztályfőnök Számítógép, lap Iktattt jelentkezési jelentkezések benyújtása. anyag 13. Kijelölt időben A tanulói jelentkezési lapk, adatlapk Osztályfőnök Számítógép, lap Iktattt jelentkezési kitöltése, tvábbítása. anyag 14. Kijelölt időben A tanulók részvétele az általáns Osztályfőnök Számítógép, lap Iktattt jelentkezési felvételi eljárásban, majd ezt követően anyag az ideiglenes felvételi jegyzék alapján a tanulók tájékztatása. 15. A módsíttt adatlapk tvábbítása, Osztályfőnök Számítógép, lap Iktattt anyag ha erre vlt igény Tájékztatás a felvételről / elutasításról Osztályfőnök Lap Iktattt anyag Tájékztatás rendkívüli felvételi eljárás lehetőségéről Osztályfőnök Számítógép, lap Feljegyzés 18. Kijelölt időben Országs kmpetencia-mérés Kijelölt napn Isklai krdinátr Számítógép, lap, fénymásló Mérőanyag Intézményi önértékelés Az intézmény évente önértékelést végez. Az önértékelés szempntsrának alapja az államilag kiadtt szempntsr. E mellett flyamatsan partneri méréseket végzünk. 89

90 Verzió: Kiemelten tehetséges gyermek, tanuló - A tehetség, a képesség kibntakztatását segítő tevékenységek Az egy csprtba / sztályba kerülő gyermekek, tanulók csak életkrban állnak közel egymáshz, ezen kívül különböznek adttságaikban, fejlettségükben, képességeikben, tudásukban, felkészültségükben, azaz fejlettségi mutatóikban. Gyermekeink, tanulóink egy része kimagasló eredményekre képes, intellektuális és egyéb tevékenységekben. Ők a kiemelkedő képességűek, ptenciális tehetségek, akik kiemelt figyelmet érdemelnek. Alapelv: A tehetség a társadalm egyik legfntsabb újratermelődő értéke, így annak kiválasztása és gndzása alapvető fntsságú. A tehetséget fejleszteni kell, hiszen a társadalm csak így léphet előre. A tehetséges gyermek mindennap tehetséges. A tehetség nevelésének kérdése, neveléselméleti alapról nézve, a nevelésnek nem külön prblémája, hanem nyilvánvalóan ez a nevelés, nagy, örök kérdése; hiszen a nevelés feladata; minden egyes embernek lehetően teljes kifejlesztése; amit évezredek óta újra meg újra kívánnak tőle: az egyéniség jgának a nevelésben való érvényesítése. (Imre Sándr) Tehetség = az a velünk született adttságkra épülő, majd gyakrlás, céltudats fejlesztés által kibntakztattt képesség, amely az emberi tevékenység egy biznys területén az átlagsat messze meghaladó teljesítményeket tud létrehzni. A tehetség meghatárzása egyben ki is jelöli feladatainkat: A tehetség jellemzői: átlagsnál magasabb intelligencia, magas fkú kreativitás, a következtetés képessége, önálló útkeresés, szrgalm és kitartás, kíváncsiság, érdeklődés, előítéletektől való mentesség, biznytalanság tlerálása, felügyelet elvetése, becsvágy, kckázatvállalás, divergens gndlkdás, flyamats kmmunikáció. A tehetség felismerése általában nem egyszerű feladat. A tehetség kibntakzását serkenti: a megfelelő légkör megteremtése, a mtiváció, a tanár ösztönző attitűdje, a bizalm, a megfelelő szervezeti strukturáltság, a játéksság, az értékelés késleltetése. Gátlja: az érdektelenség, a kreativitás lebecsülése, a túlztt fegyelem, a teljesítménykényszer. Az intézményi tehetségkncepció a Renzulli Mönks - féle mdellt veszi alapul. Prgramunkban jelen van: - tehetségaznsítás, - tehetséggndzás, - tehetség-tanácsadás, a tehetséggel szrsan összefüggő területek (pl. gndzás, tehetség-identifikáció) a tehetséggel lazábban összefüggő, de lényeges területek (pl. tanulási prbléma, kreativitás, pályarientáció, mtiválás, életvezetési prbléma) 90

91 Verzió: 09 - nymn követés (5.; 7. évflyam), s az általáns iskla befejése után is (1 év- 9. sztályban; 5 év - 19 éves krban zárás) életút figyelemmel kísérése. Tehetséggndzó munkánk főként a gazdagításra, dúsításra épül. Az intézményi mdell tehetséggndzó prgramjában a gazdagítás Passw szerinti mind a négy fajtája megtalálható: mélységbe történő gazdagítás; tartalmi gazdagítás; feldlgzási képességek gazdagítása; tempóban történő gazdagítás. Fellelhető mennyiségi gazdagítás, de a dmináns a minőségi gazdagítás. Olyan tehetségfejlesztő prgramt szeretnénk, melynek elsődleges célja a tanulók képességeinek feltárása, fejlesztése a leghatéknyabb pedagógiai módszerekkel, eszközökkel, lyat, mely nagy hangsúlyt fektet a személyiség fejlesztésére is. Valljuk, nem várható el, hgy minden intézményben mindenfajta tehetség gndzásáhz kellő szakmai ptenciál álljn rendelkezésre, fnts visznt, hgy a tehetséget-ígéretet az adtt intézményben felismerjék, s a gyermeknek találjanak megfelelő tehetséggndzó prgramt. Az óvdában az Apró Kezek Kuckója létrehzásával azt a nevelőtestületi igényt is szeretnénk megvalósítani, hgy az óvdai tehetséggndzó munkánkat még tervszerűbben és tudatsabban végezzük. Fnts feladatunknak tartjuk, hgy megtaláljuk gyermekeinkben a tehetség csíráját, azt a képességet, amiben a legfejlettebbek, hgy azt támgatva, szakszerűen fejlesztve segítsük a fejlődésüket. E segítés ne csak az erős ldal fejlesztésére irányuljn, hanem álljn kherenciában az óvdai alapprgramban megjelöltekkel: a gyermek teljes, egész személyiségének harmnikus fejlesztésével. Nagyn fnts alapelvünk: a tehetséges óvdás elsősrban gyermek, éppen ezért feladatunk, hgy élménydús környezetet teremtsünk számukra. Tehetségfejlesztés megalapzása, érzelmi alapk lerakása, lehetőségek megkínálása a feladatunk. Az óvdáskrú gyermekek tehetséggndzása gazdagító prgram keretében újszerű próbálkzás vlt óvdánk életében, s látni, hgy érdemes vlt elindulni ezen az útn. Az Apró Kezek Kuckójában végzett fejlesztő munka lehetőséget kínál arra, hgy bővítsük, még inkább személyre szabttabbá tegyük a tehetséggndzás feltételeit. A műhelymunkáhz kapcslódó rendezvények, prgramk segítik, megerősítik partnerkapcslatainkat, különösen a szülő- intézmény kapcslatt. A tágabb környezet is betekintést nyerhet munkánkba. Alapelveink: - Óvdai jól-lét megteremtése. - A tehetséges gyermek erős ldalát fejlesztjük, miközben tehetségével összefüggő gyenge ldalait kiegyenlítjük. - A műhelymunka srán lyan, biztnságt nyújtó, elfgadó légkört teremtünk, melyben tág cselekvési szabadságt biztsítunk, különféle megldási lehetőséget adunk egy-egy feladat elvégzése srán. Tehetséggndzásunk célja a műhelymunkában: A tehetséggndzó műhely fő prfilja: Vizuális- téri képességek fejlesztése. 91

92 Verzió: 09 A tehetségígéretek felfedezése, gndzása gazdagító prgram keretében (felismerni, ösztönözni, mtiválni), kiemelt célként kezelve a vizuális-térbeli képességeinek fejlesztését. (felismerni az alulteljesítő gyermekekben bujkáló kiváló képességeket) Lehetőséget biztsítani, hgy kreativitásukat újszerű, az óvdában kevésbé használt technikák megismerése által megmutathassák, valamint elmélyüljenek a már ismert technikákban (agyagzás, gurigami, makett-építés, batiklás). A fglalkzásk sikerélményhez, önbizalmhz juttatják a gyermekeket, közben fejlődik kézügyességük, finmmzgásuk, fantáziájuk. Célunk, az egész személyiség fejlődéséhez hzzájárulni. A művészeti tevékenység segítségével mzgósítani az erkölcsi, esztétikai és intellektuális érzelmeket, kielégíteni a kiemelkedő képességű gyermek megismerési, alktási és speciális szükségleteit. A gyermek ún. erős ldalának fejlesztése mellett a gyenge ldalának erősítése. A tehetséggndzó műhelyünket a pedagógiai prgramunkhz, a gyermekek életkri sajátsságaihz, a napirendhez szervesen illeszkedve kívánjuk működtetni. Feladataink: a téri-vizuális tehetségterület tehetség-ígéreteinek megtalálása, fejlesztése, skféle tevékenységek kínálata, ezzel segítve a gyermekeknek érdeklődési irányaik megismerésében, egyéni bánásmód keretében történő célztt fejlesztés, képességfejlesztés, a gyermek pzitív én-tudatának kialakítása és erősítése, elfgadó és támgató környezet kialakítása, a tehetségfejlesztő prgramk megszervezése, az óvdai élet gazdagítása egyéb tevékenységekkel, pedagógusk, szülők, egyéb partnerek szakmai kmpetenciájának növelése a tehetség-gndzás témakörében, előadásn való részvétel, partneri kapcslat tehetségfejlesztési szakemberrel a tehetséges gyermek fejlesztésének érdekében, tehetség-tanácsadás, lazító prgram megvalósítása, a szülők tájékztatása és megnyerése a közös munka érdekében, a tágabb környezet megismertetése a műhelymunkával. Az általáns érvényű fejlesztési flyamat. A pedagógiai fejlesztés flyamata A tehetségdiagnsztikai flyamat egy része beépült a délelőtti keretekbe, másik része tanórán kívül zajlik. Az aznsítási munkában mérést végeznek az sztályfőnökök, a tanulás-módszertani tréner, a drámapedagógus, segítik a munkát a szaktanárk. 92

93 Verzió: 09 A tehetségdiagnsztikai munka dandárját: az óvdapedagógusk, a mikr műhelyek vezetői, pszichlógus végzik. A tehetségaznsítás srán az alábbi megismert módszereket használjuk: Óvda: Az általunk használt tehetségaznsító módszerek az óvdában: Dkumentumelemzés- anamnézis: a gyermek fejlődéséről, szcikulturális hátteréről, családlátgatás tapasztalatai; Szülői kérdőív Tulajdnságlista A gyermekek megfigyelése, megfigyelések rögzítése az egyéni fejlődés nymn követésére szlgáló Ovi Szlga rendszerben. A fejlődés nymn követésének regisztrálását, - amelyet az óvdapedagógusk a gyermek óvdába kerülésétől az elhagyásáig vezetnek- a 2009 /2010-es nevelési évtől kezdődően az OVI-SZOLGA számítógépes szftver segítségével végezzük. Minden gyermek fejlődését félévente értékeljük ennek a prgramnak a segítségével, hgy az érési flyamathz igazíttt támasznyújtás módzatait, eljárásait megtervezhessük. Megfigyelendő területek: 1. Értelmi fejlettség: 1. 1 Pszichés funkciók: Ismeretszerzési igény (megismerés, kíváncsiság) Hallás Látás Érdeklődés Figyelem Emlékezet Gndlkdás Képzelet Anyanyelvi fejlettség: A beszéd tartalma, technikája: Beszédészlelés Beszédértés Beszédfegyelem Szókincs Beszélő kedv Beszédhiba, beszédzavark Nnverbális kmmunikáció 2. Testi fejlettség: Fizikai jellemzők: Gyrsaság Erőnlét Teherbírás 93

94 Verzió: 09 Állóképesség Ügyesség Edzettség Mzgásfejlettség: Nagymzgásk Finmmtrika Mzgáskrdináció Tájékzódás testen, térben, síkban 3. Szciális fejlettség: Persznalitás (ÉN) Jellemfejlődés Pzitív énkép Érzelmek Önállóság Mtiváltság az isklára Kudarctűrő képesség Szciális képesség: Kapcslatteremtő képesség Együttműködő képesség Feladattudat, feladattűrés, szabálytudat Valamennyi mérési eredmény az OVI-SZOLGA szftver dkumentációjában jelenik meg. Iskla: - Renzulli Hartman skála a kiemelkedő tanulók viselkedésjellemzőinek becslésére - Tulajdnságlista értékeléshez - A tehetséges gyermek tipikus erősségei és az ezekhez társuló prblémák - Prblémák, melyek tehetségre utaló jelek lehetnek - Prblémamentes tehetségek aznsítása tulajdnságlista segítségével - Alulteljesítő tehetségek aznsítása - tanuláshz fűződő viszny feltárása - tanulási szkásk kérdőív - tanulás iránti attitűd - mtivációs sajátsságk megragadása irányíttt interjúkérdésekkel - énkép, önértékelés - bemutatkzó játék - énkép máskép(p) - jövőkép - megismerési képességek - figyelemvizsgálat - verbális és vizuális emlékezetvizsgálat - analógiás és lgikai gndlkdásvizsgálat - Kreativitásvizsgálatk a tehetség aznsításáhz - Kreativitás feltérképezése játékk segítségével - Kreatív szabadidő tevékenység - Tehetséges tanulók aznsítása tanári vélemény kérdőív - Önértékelés teszt - Tanulótársak jellemzése - Szrngásvizsgálat Ezt kiegészíti még: pl. szaktanári véleménygyűjtés, de a kmpetenciamérés, versenyek, vetélkedők, nyelvi szintfelmérő eredménye is. 94

95 Verzió: 09 Óvda jól-lét megteremtése; a tehetség-megalapzó képességek kibntakztatását elősegítő tényezők, nevelői ráhatásk érvényesítése, a lehetőségek kínálata az óvdai nevelésben Apró Kezek Kuckója 1-3. évflyam 3. évflyam végén, 4. évflyam elején: Tehetségdiagnsztika indulása Média mikr műhely TDK műhely évflyam Bekerül a rendszerünkbe: ekkrtól követjük útját, kntrllmérés: 5.; 7. évflyam (követés: 9. évflyam: 15 éves kr; 19 éves kr) Műhelymunka az intézményben mikr műhelyek mikr Angl nyelvi mikr műhely Természetjáró mikr műhely Gazdagítás, dúsítás: tanórán differenciált tantervvel - Differenciált fejlesztés - Egyéni haladási terv szerinti tanulás - Kperatív tanulás - Prjektktatás - Drámapedagógia - Magasabb óraszám: angl Matematika mikr műhely Tanórán kívül: egyéb fglalkzás Kmplex, esélyteremtő fglalkzásk, melyek flytatódnak magasabb évflyamn (4-6.) is. Gazdagítás, dúsítás: tanórán - Differenciált fejlesztés - Egyéni haladási terv szerinti tanulás - Kperatív tanulás - Prjektktatás - Drámapedagógia - Ötletbörze - Önálló kutatás - Emelt szint: angl - Tanulás-módszertani tréning - Tematikus tanulmányi kirándulás Gyrsítás lehetőségének biztsítása a hatálys jgszabály PP szerint Egyéni tanrend egyéni tanulássegítés lehetősége Gazdagítás, dúsítás: tanórán kívül, egyéb fglalkzás Műhelymunka: Partnerek segítségével, együttműködési megállapdással - művészetek: SKI Alapfkú Művészeti Iskla (zene, dráma, kerámia ; Kármentő Műhely: ének) - mzgáskultúra: Alapfkú Művészeti Iskla: mdern tánc; társas tánc; Kármentő Műhely; Pelikán: népi tánc, Sprtegyesület: úszás, karate, kézilabda, Szekszárdi Mzgásművészeti Stúdió Versenyeken való megmérettetés Énekkar A dráma részben már helyben történik, saját drámából szakvizsgáztt nevelőnkkel telephelyként. Helyben történik a fejlesztés telephelyként saját nevelővel. 95

96 Verzió: 09 Tevékenységfrmák Feladataink a tehetséggndzás területén: A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. Tehetségaznsítás szakemberek segítségével. Óvdásaink körében- a tehetség-megalapzó képességek kibntakztatását elősegítő tényezők, nevelői ráhatásk érvényesítése, a lehetőségek kínálata. Isklai nevelésünk - ktatásunk tevékenységközpntú legyen, hisz a képesség a tevékenykedtetés srán fejlődik. Minél többfajta fglalkzást biztsítsunk, hgy többfajta képességük fejlődjön, ugyanis ezzel lehet a tehetséges tanulók számát skszrzni. Ne csak az elméleti tantárgyak követelményeit kiválóan teljesítők között keressük a tehetséges tanulókat! Figyeljünk az alulteljesítőkre! Krán, az iskláskr kezdő szakaszán kezdjük a képességfejlesztést, mert így jbb eredményt érünk el. A zenei és a matematikai kiemelkedő képesség már ekkr megmutatkzik. Az idegen nyelvek tanítását is minél krábban jó elkezdeni. Ezért indítjuk már első sztálytól az idegen nyelvekkel való ismerkedést játéks frmában, melyet a legtehetségesebbek 4. sztálytól emelt óraszámban, ötödik évflyamtól emelt óraszámban egy csprtban flytathatnak. A választtt tanterv, a tárgyi és személyi feltétel beflyáslja a jó adttságk kibntakztatását. A tehetség skféle, ezért a tehetséggndzás az egész nevelőtestületünk feladata. Hetergén összetételű sztályainkban a differenciált ktatás, az egyénre méretezett tudásanyag elsajátítása biztsítja a kiemelkedő képességűek ptimális fglalkztatását és fejlesztését. Az egyén szintjéhez igazdó, speciális képzést szlgálják: Óvda: 1. Apró Kezek Kuckója Tehetségterületünk: térbeli vizuális. A műhelymunkában résztvevő gyermekek életkra: 5-7 év. A tehetséggndzó műhely fő prfilja: térbeli - vizuális képességek fejlesztése. Mikr - csprti tevékenység: batiklás, rigami / gurigami, makett-építés, kasírzás, agyagzás. Iskla: 1. a szakkörök, művészeti fglalkzásk, mikr műhelyek, 2. az egyéni pályázatk, 3. tanulmányi versenyek, 4. lehetőséget adunk a rendszeres gyűjtőmunkára, 5. megismertetjük a tudmánys kutatás egy-egy módszerét, megmutatjuk, hgy lehet a szakirdalmat önállóan feldlgzni, értelmezni. A tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenységek - A tehetség felismerésére különböző pedagógiai helyzeteket kell teremtenünk. A felismerés és fejlesztés szervezeti kerete lehet az óvdai fglalkzás, a tanóra, vagy egyéb fglalkztatás (művészeti fglalkzás, sprtköreink, napközis fglalkzásaink, mikr műhelyek stb.) - Tehetség-aznsító méréseket végzünk, melynek segítségével a szubjektivitástól egyre közelebb kerülünk az bjektív aznsításig. 96

97 Verzió: 09 - Óvdai csprtjaink, sztályaink hetergén összetétele miatt fnts a személyre szabtt, differenciált fglalkztatás, mely nagyban elősegíti az ptimális fejlesztést. - Az eredményes fejlesztéshez elengedhetetlen az óvdás itt csakis a játék erejével -, a kisisklás játéks módszerekkel történő mtiválása és sikerélményekhez juttatása is. - Az életkri sajátsságknak megfelelően előnyben részesítjük a gyermekek, tanulók knkrét cselekedtetését, tapasztalatszerzését (tevékenységközpntúság). - A gndlkdási műveletek gyakrltatása, mellyel szrsan összefügg az anyanyelv tudats, pnts használata. - Ismerkedés az infrmációfrrásk lehetőségeinek használatával (könyvtár, Internet). - A szakirdalm önálló feldlgzásának, értelmezésének, a tudmánys kutatás egy-egy módszerének az életkri sajátsságkhz igazdó bemutatása. - Részvétel tanulmányi versenyeken, pályázatkn. - Tanulmányi séták, kirándulásk srán lehetőség nyújtása rendszeres gyűjtőmunkára. - Bekapcslódás a művészeti iskla csprtjainak munkájába, lehetőség biztsítása a csprtknak a bemutatkzásra intézményen belül és kívül. - Sprtrendezvények, vetélkedők. - Bekapcslódás nyári alktótábr, tehetséggndzó tábr szervezésébe. - Az sztálytanítók, alsóban tanító szaktanárk figyelemmel kísérik és értékelik is a gyermekek isklán kívüli sprt- zene- és egyéb tevékenységeit. A tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenységek - Értékeket képviselő, krszerű ismeretátadás - A gyermek tevékenységére épülő tanulás, gyakrlás. - A megismerés életkri és egyéni jellemzőit figyelembe véve és ezekre alapzva az önálló tanulás képességének kifejlesztése. - Egyénre szabtt, hatékny tanulási módszerek, eljárásk kiépítése. - A tanulók nyitttságának, érdeklődésének, tanulási igényének kihasználása, fejlesztése. - A tanulók már meglévő képességeinek megfelelő differenciált fglalkztatás. - Egyéni bánásmód alkalmazása. - Az önművelődés igényének és szkásának felkeltése, kibntakztatása, gyakrltatása. - A kgnitív képességek (figyelem, megértés, emlékezet, képzelet, gndlkdás) fejlesztése, erősítése, a gndlkdási kultúra kiművelése, célszerű rögzítési módszerek kialakítása. - Tudats szervezésre, tervezésre szktatás. - Az ismeretek elsajátításáhz megfelelő, nyugdt, célszerűen berendezett környezet kialakítása. - Az önállóság, önkiszlgálás fkzats fejlesztése. - Segédkönyvek, kézikönyvek, lexiknk, egyéb tanulást segítő eszközök (szótár) megismertetése, használata. - Megfelelő munkatempó kialakítása. - Pntsságra, fegyelmezettségre nevelés. - A kitartás, önfegyelem, türelem fejlesztése. - Az alktó és kritikus gndlkdásmód képességének kifejlesztése. - A kmmunikációs képesség fejlesztése, a megfelelő önkifejezés kialakítása. - A szmatikus képességek edzettség, teherbíró képesség, fizikai képességek megfelelő mzgással történő fejlesztése. - Az alkalmazkdóképesség fejlesztése, megfelelő, kiegyensúlyztt emcinális és affektív tulajdnságk kialakítása. - A technikai, manuális képességek fejlesztése gyakrlati útn, különböző játéks tevékenységek srán. -A tehetséges tanulókkal kiscsprts, ill. egyéni fglalkzás, mikr műhelyi munka. -A hiánysságkból eredő hátrányk csökkentése, felzárkóztatás egyénileg, ill. kiscsprtban. - A tanulók esélyegyenlőségének megteremtésére való törekvés, a kívánats intézkedések meghzatala, végrehajtása. 97

98 Verzió: 09 a) A magyar irdalm és a magyar nyelv tanításáhz kapcslódóan - Legkézenfekvőbb a differenciált fglalkztatás a tanítási órán. A tehetséges vagy egy adtt téma iránt érdeklődő gyerekek számára külön feladatk kijelölése, amelyek önállóságt, kreativitást kívánnak. Egy prbléma skldalú megközelítésére inspirálni a tanulókat, más-más nézőpnt más-más eredményeinek átgndlására. Ne fgadjanak el minden megállapítást, merjék megkérdőjelezni, fejlesszék érvelési készségüket önálló, eredeti véleményük megvédésében. A tananyagban rejlő játéksság tudats kihasználása, a kreativitás kibntakztatása, a skféleség felfedeztetése fnts eszköze a tehetséggndzásnak. A tehetséges tanulókat már azzal is ösztönözzük, ha nem erőltetjük rájuk saját véleményünket, ha természetesnek vesszük, sőt ösztönözzük őket arra, hgy nemcsak társaik, de a tanár véleményével is merjenek vitatkzni. Bátrítsuk az egyéni látásmód kialakulását! - Egy-egy témakörből kiselőadásk tartása, megadtt vagy egyénileg gyűjtött irdalm alapján. A tananyagban nem szereplő témák feldlgzására inspirálni az érdeklődő diákkat. - Egyes témakörökből kis kiállításk tervezése, rendezése terepe lehet annak, hgy ismereteiket tágabb körbe helyezzék, más művészeti ágak vagy a mindennapi élet érdekes szeleteit ismerjék meg, hasnlítsák össze. Lépjenek ki a szkáss tantárgyi keretből. - Tantárgyunkból sk isklai és magasabb szintű verseny van. Ezekre diákjainkat a tanítási órán kívül is felkészítjük. - A gyűjtőmunka, az egyéni ismeretszerzés évről évre fntsabb szerepet kap. Ezt aznban segíteni, irányítani kell. A könyvtár és az Internet nagy lehetőséget nyújt erre, de meg kell tanítani diákjainkat a módszeres, tudats, hatékny ismeretszerzésre megtervezett feladatkkal. (pl. tematikus kis bibligráfiák összeállítása, mit hl érdemes keresni stb.) - Rendhagyó irdalmórák tartása a saját alktáskból, vagy kedvenceik bemutatásából. Az isklai ünnepségek, rendezvények, a gyülekezeti alkalmak, szlgálatk, szavaló és prózamndó versenyek segítenek az előadói tehetséggel megáldtt tanulók felfedezésében, illetve tehetségük áplásában, megfelelő teret jelentenek arra, hgy sikereket érjenek el. - Bekapcslódás a média tehetséggndzó mikr műhely munkájába. - A tananyagban rejlő játéksság, kreativitás kihasználása igen fnts, a kreatív képességek fejlesztése, a skldalú látásmód, a fantázia bátrítása része a tehetséggndzásnak. - Felmenő rendszerben től priritást élvezve megemeljük a szabad órakeret terhére a magyar nyelv és irdalm tantárgy óraszámát több évflyamn. b) A történelem, a hit-és erkölcstan tanításáhz kapcslódóan Tantárgyainknál a tehetséggndzásnak két alapvető frmáját gyakrljuk: Tanórák keretében: - referátum, melyet előre kiadtt témában - vagy tanári segítséggel vagy önállóan - a tanuló feldlgz, és társait tájékztatja; - fgalmazás, ismert tényanyag feldlgzásával, fantázia, kreativitás beleszövésével egy-egy esemény megörökítése (pl.: zenész vltam Mátyás király esküvőjén; néprajzkutató vagyk az Ormánságban; Kálvin Jáns vagyk stb.); - gyűjtőmunka: frrásanyag felkutatása, újságcikkek, képanyag akár albumba gyűjtve (pl.: Siklós története, híres egyházi és helytörténeti személyek; népi mesterségek stb.); - tantárgyi kncentráció: magyar irdalm (pl.: várhábrúk hősei Gárdnyi Géza: Egri csillagk, kuruck, labanck: Őrsi Ferenc: A Tenkes kapitánya), ének (pl.: Gábr Árn rézágyúja erdélyi had- 98

99 Verzió: 09 műveletek tárgyalásakr), rajz (a halltt események képi megjelenítése pl.: lvagi játékk papírra vetése); - manuális tevékenységek - készítenek (az ügyesebbek) kőbaltát, vár makettet, vízimalmt stb.; - műsrkészítés tanári segítséggel versek, dalk, történelmi megemlékezések összeállítása (pl.: megemlékezés az aradi vértanúk vagy az 1956-s eseményekről, a refrmációról ). Tanórán kívül, egyéb fglalkzásn, tevékenységek srán: Legáltalánsabb a tehetséges (és a plusz munkát szívesen vállaló) tanulók versenyeztetése. Minden versenytípusn megmérettettünk már, általában a következőkön: - isklai; - vársi; - területi; - rszágs; - levelező; - Internetes. A versenyek témájuk szerint is skfélék, kötődhetnek: - neves személyekhez - évfrdulókhz - aktuális témakörökhöz - helytörténeti témákhz. Egyéb, több tanulót is megmzgató feladatk: - Kssuth Szövetség feladatainak megldása. - A hit-és erkölcstanból felvételiző tanulók felkészítése. - Hittantábr kmplex feladatainak megldása. Bekapcslódás a Sztárai Tehetséggndzó Műhely TDK mikr műhelyi tevékenységébe. Tematikus hittantábr. c) A matematikai tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenységek A matematika és a számk világa összefüggések, szabályk, rendszerek kimeríthetetlen tárháza, ezért a szellemi tevékenység kiváló terepe már kevés ismeret és tapasztalat birtkában is. A kisgyermeknél mutatkzó kiemelkedő matematikai képesség és érdeklődés, melyet elsősrban a magasabb szintű gndlkdás és az absztrakciós képesség krai megjelenése jellemez, többnyire más területre kanyardik. A krai matematikai tehetség tehát több szempntból is jelentős. A számlásban kiváló csdagyerekekből - akik főképpen kiemelkedően hsszú távú emlékezetükkel tűnnek ki nem feltétlenül lesz matematikus tehetség. A vízválasztó ezen a területen is a tizenéves kr. A matematikai tehetség váltzik az életkrral, nem lehet ugyanazkat az eljáráskat használni kisgyermekeknél, mint tizenéveseknél. - Kiemelt feladatnak tekintjük a matematikai tehetség krai felismerését, fejlődésének elősegítését. A matematikai tehetségnek igen sk jellemzője van. A tanulók ezen tulajdnságainak felismerése teszi lehetővé a matematikai tehetség krai aznsítását. Feladatunk felfigyelni a következő főbb tulajdnságkra: kitartás és feladat-elkötelezettség a prblémamegldásban, fáradhatatlan, ha matematikáról van szó, csdálatba ejtik a tények, frmulák stb., keresi a prblémákat, kiváló emlékezete van számkra, frmulákra, visznykra, megldási módkra stb., rugalmas a gndlkdása a matematikai struktúrák és minták terén, könnyen frdít a gndlkdásán, kiemelkedően jó vizuális képzelet jellemzi, prblémák és absztrakt visznyk vizualizációjának képessége mutatkzik, a részleteken felülemelkedik, az összetettet egyszerűbbé teszi, a prblémát gyrsan frmalizálja és általánsítja, 99

100 Verzió: 09 hasnló prblémákra már a közbülső lgikai lépések kihagyásával reagál, egyszerű, egyenes és elegáns megldáskat keres, verbális prblémákat is egyenletbe tud megfgalmazni és kezelni. A matematikai tehetség fejlesztése A matematikai tehetségek fejlesztése isklánkban ahgy a legtöbb tehetséggndzó területen történikkét dimenzió két típusába srlható: isklai, illetve isklán kívüli, gyrsító, illetve gazdagító. A matematikai tehetségek fejlesztésekr igyekszünk figyelembe venni sajáts munkamódszerüket. Tapasztalatunk szerint a matematikai tehetségek szeretnek versenyezni, a team-munka aznban nehezükre esik. Szívesebben dlgznak egyedül, és knzultálnak tanárukkal. A tehetséges tanulók fglalkztatásának színterei, tevékenységi frmák - Az isklán belül a tehetségnevelést a tanítási órán a tananyag gazdagításával valósíthatjuk meg, a differenciált fglalkzás keretében. A tananyagt hrizntálisan és vertikálisan is dúsíthatjuk. - Felmenő rendszerben től priritást élvezve megemeljük a szabad órakeret terhére a matematika tantárgy óraszámát több évflyamn. A tehetséges tanulóktól elvárjuk: több példa megldását (mennyiségi differenciálás), illetve ugyanazn anyagrész elmélyültebb feldlgzását (minőségi differenciálás); egy feladat többféle megldása közül a legrövidebb, legcélravezetőbb, legötletesebb megldás megkeresését; a diszkusszió elvégzését; szakirdalm tanulmányzásával készült kiselőadásk megtartását; egy-egy tudós (Thalész, Blyai) életéről, munkásságáról beszámló készítését. A tanítási órán kívül az egyén szintjéhez igazdó képzést szlgálja: egyéni felkészítés a tanulmányi versenyekre, annak speciális jellegének megfelelően (aszerint, hgy a feladat megldási menetének leírása, vagy teszt kitöltése a feladat); a feladatmegldó versenyeken való rendszeres részvétel (házi, vársi, megyei, rszágs, illetve különböző levelező matematikai versenyek). bekapcslódás a Sztárai Tehetséggndzó Műhely matematika mikr műhelyi tevékenységébe, ahl zömmel jó képességű, tehetséges tanulók vannak, új közösség szerveződik, ezáltal a tanuló személyisége is frmálódik; a közösség jbban ösztönöz precíz munkára, kitartásra, önfegyelemre nevel, ugyanakkr segíti a tanulót a helyes önkritikára, másk munkájának bjektív megítélésére. Az iskla keretein kívül a tehetségneveléssel kapcslats feladatk: a gimnáziumk (pl. Táncsics) által szervezett tehetségkutató versenyein való részvétel, a tanulók beszervezése más szervezetek által működő szakkörbe, tehetséggndzó műhelybe, részvétel pl. Matematika Tábrban (gyrsítási lehetőség a matematikai tehetségek gndzásában). d) Tehetséggndzás frmái angl nyelvből az angl nyelv tanulásának indítása 1. évflyamtól. 5. évflyamtól egy csprt emelt óraszámban tanulhatja az angl nyelvet. 100

101 Verzió: 09 differenciált fglalkzás: idegen nyelvű kiskönyvtár kialakítása referencia anyag, könnyített lvasmányk feldlgzása az rszágismeret és kultúra tanításáhz. klasszikusk könnyített váltzatának lvasása idegen nyelven. testvérkapcslatk, baráti levelezés kialakítása, csereutak szervezése, melyek lehetővé teszik, hgy tanulóink jbban megismerjék, gyakrlják a nyelvet, és megismerkedjenek az adtt rszág életével, kultúrájával. tanulóink felkészítése a Jane Haining frdulóira, az rszágs Lrántffy és egyéb versenyre, a vársban és a térségben meghirdetett nyelvi versenyekre: műfrdító, szépkiejtési, vers- és mesemndó, nyelvhasználat és szövegértés, prjektverseny stb. A 2005/06. tanévtől hagymányteremtő céllal idegen nyelvből vers-és prózamndó versenyt szervez az intézmény a térség diákjainak, valamint rszágs szinten a refrmátus isklák tanulóinak. nyelvvizsgára felkészítés szülői igény esetén, külföldi diákk fgadása. bekapcslódás a Sztárai Tehetséggndzó Műhely angl mikr műhelyi tevékenységébe. e) A tehetség, képesség kibntakztatásának feladatai a természettudmánys tantárgyak keretein belül A természettudmánys tantárgyak ktatása srán arra törekszünk, hgy a tehetségeket minél krábban felismerjük, és a fent felsrlt módszerek lehető legszélesebb alkalmazásával kibntakztassuk. Az 1-4. a természettudmánys tárgyak megalapzását a környezetismeret, 5-6. sztályban a természetismeret tantárgy keretén belül valósítjuk meg. A 7-8. sztályban: földrajzt, bilógia és egészségtant, fizikát és kémiát tanítunk. Sk szaktanár követi a kiemelkedő képességű tanulók felismerését, mely könnyíti, de nehezíti is a munkát. Szrs nevelői együttműködést igényel. A differenciált fglalkzás keretében: Feladatlapkn szrgalmi feladatk. Kiselőadásk, referendumk. Gyűjtőmunka. Egyéni kísérletek, megfigyelések rögzítése. Versenyeken való részvétel: kmplex természettudmányi (Táncsics); egyéb: versenynaptár szerinti. Bekapcslódás a Sztárai Tehetséggndzó Műhely TDK és természetjáró mikr műhelyi tevékenységébe. Elérendő cél a jövőben az erdei iskla mzgalmba történő bekapcslódás, melynek keretében sk differenciált fglalkzást tartható: Célunk az erdei isklában, hgy fejlesszük a tanuló megfigyelő, rendszerező képességét, önálló munkára nevelését, lgikus gndlkdását. f) A tehetséggndzás a vizuális kultúráhz kapcslódóan Óra alatti: differenciált munkavégzés: - nehezebb, összetettebb feladat - a kötelező feladat tvábbfejlesztése - isklai mini tárlatk (termek, flysó) Órán kívüli, de sztály, nagybb csprt: - kiállításk látgatása - művészeti tanulmányséták utak Órán kívüli, de egyéni: - szrgalmi vagy kötelező fejlesztő feladatk 101

102 Verzió: 09 (tthn) - művészettörténeti ismeretek bővítéséhez, mélyítéséhez cikkek, könyvek ajánlása, adása kiállításk, családi vagy sztálykirándulásra előkészítés, megnézendő képzőművészeti alktásk ajánlása Órai és órán kívüli: - pályázatk, rajzversenyeken részvétel A művészeti iskla kerámia tanszakán való alktás: - órákn nem alkalmazható anyagkkal, (itt felfejlesztés, kibntakztatás, eszközökkel, tehetséggndzás) - teljesebb feladatsr. g) Tehetséggndzás az ének-zenéhez kapcslódóan kórusmunka, fellépések: Siklós várs rendezvényein, Drávaszablcsi Kórustalálkzó, szeretetvendégség, ünnepi rendezvények, gyülekezeti alkalmak, szlgálatk, hangszerktatás tehetséges gyermekek Zeneisklába irányítása, intézményi szinten bemutatkzási lehetőség biztsítása: szeretetvendégség, ünnepi rendezvények, gyülekezeti alkalmak, szlgálatk, versenyekre való felkészítés: - kórusverseny - népdaléneklési verseny - szóló hangszer verseny - zsltáréneklési verseny - zenetörténeti és zeneelméleti ismeretbővítés - színház- és hangverseny-látgatás - a várs és az iskla ünnepségein való részvétellel ismeretbővítés. h) A testnevelés és sprt tanításáhz kapcslódóan A testnevelés és sprt tantárgy természetén lévén készségtárgy, az órák tervezésénél, megtartásánál rendszeresen figyelembe kell vennünk, az egyénre szabtt terhelést. Éppen ezért nagyn skszr a differenciált fglalkztatást alkalmazzuk a tanítási órákn. Minden gyermeknek meg kell kapnia a lehetőséget és a segítséget, hgy képességének megfelelő terhelést kapjn és teljesítsen. A differenciált fglalkzáskn a gyengébb képességű tanulókkal inkább a felzárkóztatásra, a sikerélmény megszerzésére, a testmzgás fntsságára, a testnevelés megszerettetésére, az élete srán a mindennaps fizikai aktivitás igényének kialakítására törekszünk. A közepes és jó képességű tanulókat a különböző sprtágak / ISK háziversenyeken segítjük abban, hgy megfelelő terhelés érje őket, ezáltal a tehetségüket maximálisan kibntakztathassák. Isklánkban ezt szlgálják a kézilabda, labdarúgó és/vagy egyéb sprtfglalkzásk. A tanévben felmenő rendszerben elinduló mindennaps testnevelés keretein belül elindult a Kölyökatlétikai Prgram, mely a testmzgás fntsságán kívül e terület kiválóságainak megtalálására is lehetőséget ad. A sprtfglalkzáskn, a háziversenyeken kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanulók indulnak a Diáklimpia különböző versenyein. Az iskla célja nem az elitképzés, mégis lehetőséget kell biztsítani, hgy kiemelkedő sprt teljesítmények elérésére. Az igazán tehetséges tanulók, - azért, hgy tehetségüket maximálisan kibntakztathassák a várs különböző sprtegyesületeiben edzők irányítása mellett érhetik el 102

103 Verzió: 09 Kiemelkedő sprt teljesítményeket elért tanulóink főként az úszás, kézilabda és a labdarúgás területén vannak. A tehetséggndzásunk kiterjed a refrmátus isklák mezőtúri rszágs úszóversenyére is, melyre elviszszük tehetséges úszóinkat. Partneri kapcslatban állunk a Siklósi Úszó Szaksztállyal. A tehetség, képesség kibntakztatását segítő tevékenységi frmák bővítését a jövőben trnaterem megléte esetén - szándékunk van megváltztatni. Bekapcslódás a Sztárai Tehetséggndzó Műhely természetjáró mikr műhelyi tevékenységébe. i) A tehetség kibntakztatása és gndzása az alapfkú művészetktatásban telephely működtetése Az alapfkú művészetktatás szerkezeti rendszere, tanterve lehetővé teszi, hgy a speciális képességű tanulók tehetségének kibntakztatásával, gndzásával isklarendszerű ktatás keretében fglalkzzunk. Ez a hsszantartó, de tartalmában váltzó, egyre differenciáltabb pedagógiai munka lehetővé teszi, hgy a tanulók egyéni képességeit egyre jbban megismerve a tehetségígéretekből alktni tudó tehetséges embereket frmáljunk. A tehetséggndzást a differenciált ktatás mellett a csprts fglalkztatás, az egyénre való dafigyelés, a technikai ismeretek skszínűsége jelenti. Az intézmény együttműködési megállapdást kötött az SKI Alapfkú Művészeti isklával, mint bázishelylyel. j) Sztárai Tehetséggndzó Műhely Tehetségpnt Tehetségpntunk lgója A Sztárai Tehetséggndzó Műhely működésének szabályzása külön szervezeti és működési szabályzatban történik A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szlgáló tevékenységek, valamint a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése A családk napjainkban egyre kevésbé tudják ellátni szcializáló, védő funkcióikat, emiatt nagyk a társadalmi elvárásk az intézményes neveléssel szemben. A szkásrendszerek, a harmnikus személyiség, a pzitív énkép kialakulása a nyugdt és biztnságs családi hátteret feltételezi. Zaklattt világunkban aznban már ezekben a krai életszakaszkban sem biztsítttak a testi, lelki fejlődés feltételei. A beilleszkedési és magatartási gndkkal küzdő gyermekek, tanulók esetében a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez legfntsabb feladatunk a prevenció és a flyamats gndzás. Pedagógusaink gyermekvédelmi felelősünk és fejlesztőpedagógusunk segítségével - igyekeznek megismerni a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel küzdő tanulóink személyiségét, családját. Nagy türelemmel, figyelemmel, törődéssel keresik a prblémák kait. A beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel összefüggő pedagógiai tevékenység sk időt, figyelmet, empátiát igényel, mely a hagymánys tanári munkarendbe és munkaidőbe 103

104 Verzió: 09 nehezen illeszthető be. A környezetnek és itt a pedagógusknak nagyn nagy a szerepe, mert több dafigyeléssel, türelemmel, tleranciával és szeretettel tudunk igazán skat segíteni. Mindezeken kívül kmly pedagógiai feladat az sztálytársakkal és a többi tanulóval elfgadtatni, hgy ezek a gyerekek különleges bánás- és másfajta elbírálásmódban részesülnek. Nagyn fntsnak tartjuk a tanulási, beilleszkedési, magatartási prblémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a prblematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Az elérendő cél a gyerekek, tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csprtmunkára való alkalmasságának kialakítása. Feladatunk: A gyermek, a tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a prblémák gyökerének feltárása. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. A megfelelő beilleszkedés hatékny segítése. A szülők segítése a családi, a nevelési knfliktusk megldásában. Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcslatépítési képességét, szerepelni tudását, knfliktuskezelői képességét. A fejlesztés színterei az óvdai, isklai, sztályközösségi és a hitéleti prgramk. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségek enyhítését szlgáló, valamint a tanulási kudarcnak kitett tevékenységek Intézményünknek van óvdája. A leendő elsős tanító az isklakezdést megelőző évtől rendszeresen látgatja az óvdai fglalkzáskat, és ismerkedik a gyerekekkel. Így már krábban infrmációt kap az óvdapedagógustól a magatartási és egyéb prblémákkal küzdő gyerekekről. A tanító már az isklakezdést megelőző évben felveszi a kapcslatt a családdal, törekszik a rendszeres együttműködésre. Az iskla egyik kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Az anyanyelv kialakítása srán az 1-4. sztályban tanítók a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az lvasást és a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatt. Az sztály - illetve órakeretben flyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságk, készségek, képességek fejlesztése. Az 1-4. évflyamn Meixner Ildikó tankönyvcsaládja segítségével tanítjuk a magyar nyelv és irdalmat. (A dyslexia és dysgraphia megelőzése.) Az intézmény 2006-ban a MRE kiskunhalasi Refrmátus Pedagógiai Szlgálatával együttműködési megállapdást kötött, akik segítik mentrálással, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichlógus, beszédfejlesztő szakember kllektívájukkal munkánkat. Szrs kapcslat a helyi más óvdai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti és családsegítő szlgálattal. Egyéni fglalkzásk - A tanulási-, magatartási- és beilleszkedési nehézséggel (BTM) küzdő gyermekek fejlesztése egyénre szabttan történik a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében fglaltaknak megfelelően, melyhez egyéni fejlesztési tervet készít a fejlesztésben részt vevő szakember gyermekenként, tanulónként. Egyéni fejlesztési terv végrehajtása, a végrehajtás és az elért eredmények értékelése, visszacsatlás a következő év fejlesztési tervébe. Az egyéni fejlesztést a Nevelési Tanácsadó szakvéleményében megjelölt időkeretben végzi. Egyéb tevékenységek: 104

105 Verzió: 09 törekvés arra, hgy a gyermek, a tanuló minél több sikerélményhez jussn csprtban, illetve a tanórákn és a tanórán kívüli tevékenységek srán, az egyéni képességekhez igazdó tanórai tanulás megszervezése; kperatív technikák alkalmazása, prjekt-módszer, tevékenységközpntú pedagógiák, tanulásmódszertan tanítása, önismereti fglalkzásk, drámajáték, fejlesztő eszközök fkzttabb használata a tanítási órákn; a tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása, IKT eszközhasználattal, felzárkóztató órák, fejlesztő fglalkzásk; képesség-kibntakztató felkészítés és integrációs felkészítés; nevelők és a tanulók személyes kapcslatai; az intézményi könyvtár, valamint az iskla más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csprts használata; a középisklai tvábbtanulás irányítása, segítése; isklai sprtkör, szakkörök; Sztárai Tehetséggndzó Műhely, a tanulók szabadidejének szervezése (egyéb fglalkzásk, szabadidős tevékenységek, szünidei prgramk); egyéb fglalkzás: napközi, tanulószba; szabadidős fglalkzásk (pl. színház- és múzeumlátgatásk); a tanulók szciális helyzetének javítása (segély, természetbeni támgatás); a szülőkkel való együttműködés; családlátgatásk; esetmegbeszélések, tanácsadás, szülők és a családk nevelési gndjainak segítése; szülők tájékztatása a családsegítő és a gyermekjóléti és családsegítő szlgálatkról, szlgáltatáskról; flyamats knzultáció a csprt óvdapedagógusaival, az sztályban tanító pedagóguskkal és a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatkat ellátó munkatárssal; mentri rendszer működtetése. Lásd még a szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenységek című fejezetben, illetve az integrált felkészítés résznél A sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése az intézményben Az integráció nem lehet a tlerancia nagyvnalú gesztusa, hgy mi, épek eltűrjük magunk között a sérülteket, és hagyjuk, hgy velünk élhessenek, hanem annak az elfgadása, hgy mindannyian egyenlőek vagyunk, de nem egyfrmák. Metzger Balázs Intézményünkben a sajáts nevelési igényű gyermekek nevelése, illetve a tanulók nevelése, ktatása a többi tanulóval együtt, integrált frmában flyik. Intézményünk munkavállalói a teljes, funkcinális integráció hívei éspedig az integrációban az inkluzív pedagógia, azaz a sajáts nevelési igényű gyermeket befgadó pedagógia szemléletét érvényesítve. Sajáts nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizttság szakértői véleménye alapján mzgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfgyatéks, több fgyatéksság együttes előfrdulása esetén halmzttan fgyatéks, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlys tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályzási zavarral) küzd [Nkt. 4. (23)] 105

106 Verzió: 09 Intézményünk a pedagógiai prgram 7 ldalán leírt sajáts nevelési igényű integrálható gyermekeket tudja fgadni. Tárgyi feltételek: az alapító kiratban megjelölt, fgadható gyermekek fejlesztésének jgszabály által előírt alapfeltételei biztsítttak. Az intézmény rendelkezik fejlesztő helyiséggel, alapfelszereltsége biztsíttt. Mérete nem felel meg a szabványnak, elméleti fejlesztés flytatható, emiatt egy másik helyen mzgásfejlesztő szbát alakíttt ki. A fgyatékssághz kötődő tárgyi feltételeken túl mbilizálható bútrk, számítógépterem, AV eszközök, multimédiás táblák, képességfejlesztő játékk, eszközök segítik a fejlesztő munkát. Visznt: létesítményünk adttságai miatt nem akadálymentes épület csak azkat a mzgásukban akadályztt gyermekeket, tanulókat tudja fgadni, akik az épületeinkben biztnságsan tudnak közlekedni. Fejlesztési feladat: - Új gyermek befgadáskr a törvényi követelmények tárgyi feltételeinek aznnali biztsítása. - Épületeink akadálymentesítése. - Trnaterem kialakítása, mely segíti az óvdai nevelő munkát is. Személyi feltételek: gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása tanulásban akadályzttak pedagógiája -, valamint utazó gyógypedagógus szakemberek segítik az intézményi munkát. Intézményünk a sajáts nevelési igényű tanulók neveléséhez-ktatásáhz igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszlgáltatást nyújtó intézmények szlgáltatásait. Együttműködési megállapdáskban rögzített szakemberek: lgpédus, pszichlógus, fejlesztő pedagógus, tiflpedagógus, lgpédus. Fejlesztési feladat: 1 fő gyógypedagógiai asszisztens alkalmazása létszámnövekedés esetén, létszámbővülés esetén utazó gyógypedagógus felvétele, megbízása a habilitációs, rehabilitációs munkáhz, a megfelelő óraszám biztsításáhz, pedagógus szakvizsga, pedagógusaink közül minél többen végezzenek el speciál - pedagógiai tanflyamt. Az együttnevelés tényezői A törvényi háttér megléte elengedhetetlen, de önmagában kevés, ennél skkal nagybb jelentőséggel bírnak a szubjektív tényezők. Biztsítani kell: a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló beilleszkedését és együtt haladását a többiekkel, ez segíti a nyitttabb személyiség frmálását, a sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók a fglalkzáskn, a tanítási órákn túl gyógypedagógus vezetésével habilitációs, rehabilitációs fejlesztést szlgáló órakeretben egyéni fejlesztési terv alapján terápiás fejlesztő fglalkzáskn vesznek részt, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizttság által adtt javaslatk beépítését az egyéni fejlesztési tervekbe, mely egyben kötelezettség is, a pedagógusk, a szülők és a többi gyermek, tanuló felkészítését, a fejlesztő szemlélet érvényesítését, dysfunkció - specifikus módszerek alkalmazását, flyamats értékelést, együttműködést a szakemberekkel. 106

107 Verzió: 09 A fejlesztő terápiák prgramjai az intézmény prgramjának tartalmi elemeivé váljanak. A sajáts nevelési igényű gyermek iránti elvárást fgyatéksságának jellege, súlysságának mértéke határzza meg. Terhelhetőségét bilógiai állapta beflyáslja. Egyes területeken kiemelkedő teljesítményre is képes lehet. Kiemelt feladatt jelent ennek felismerése és gndzása. A fejlesztés rövid távú céljait minden esetben a fejleszthetőséget tükröző gyógypedagógiai - rvsi - pszichlógiai kmplex vizsgálat diagnózisára, javaslataira kell építeni. Az egyes fgyatékssági típusnak megfelelően más - más terület kap nagybb hangsúlyt. Speciális segédeszközök használata, elfgadtatása, azk következetes használatára és megőrzésére nevelés flyamats feladat kell, hgy legyen. Törekedni kell arra, hgy a nem, vagy kevésbé sérült funkciók tudats fejlesztésével bővüljenek a kmpenzációs lehetőségek. A sajáts nevelési igényű gyermek óvdai nevelésének sajátssága, hgy az egész naps tevékenység a különleges gndzási igény kielégítését is szlgálja csprts, kiscsprts vagy egyéni frmában. Elengedhetetlen, hgy a fejlesztésben résztvevő pedagógusk, szakemberek teammunkában dlgzzanak, együtt kell meghatárzni a tennivalókat. Alapvető tényező tvábbá, hgy a pedagógusk jártasak legyenek differenciált tanulásszervezésben. A differenciálás az a flyamat, melynek srán a pedagógus a tanulási flyamatt az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal tudja a tanulóhz igazítani a tananyag tartalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmaztt módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számnkérés típusát stb. Ez a fajta tanulásszervezés az sztály valamenynyi tagjának számára kedvező. A pedagógus így kaphat képet arról, hgy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki és miben marad el társaitól. Az erősségekre építve és támaszkdva határzhatja meg azkat az eljáráskat, módszereket, amelyekkel az elmaradtt területek fejleszthetők. Az óvdapedagógusuknak is csak úgy tudják ellátni feladataikat, ha érvényesítik a differenciált szervezést munkájukban. A szülők szerepe, beflyásló hatása is jelentős a fejlesztés hatéknysága szempntjából. Elsősrban az egyéni igényekhez szabtt, ptimális, támgató környezetet kell biztsítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hgy a beilleszkedés sikeres legyen, flyamats kapcslatt kell tartaniuk a gyermek pedagógusával és a gyógypedagógussal. Az intézmény és a szülők közti ideális kapcslatnak a következő alapelvekre kell épülnie: a gyermek másságát még ha nehéz is a szülőnek el kell fgadnia, a szülő és a szakember kölcsönösen tiszteljék egymást, az infrmációáramlás kölcsönös legyen, érezzék a szülők, hgy a nevelési, illetve nevelési-ktatási flyamatban résztvevő pedagógusk elfgadják gyermekük egyediségét, érezzék, hgy ők is részesei a nevelési, illetve nevelési - ktatási flyamatnak, a szülőnek tudnia kell, hgy a pedagógus és a gyógypedagógus szakember minden apró jelzése a gyermekért van, fnts, hgy megértse ezt, s ne vegye bántásnak, támadásnak. A pedagógusknak nem szabad figyelmen kívül hagyniuk az ép (nem különleges bánásmódt igénylő) gyermekek szüleit sem, empátiás készséget kell kialakítani bennük, mert fnts, hgy a szülők támgassák gyermeküket a sajáts nevelési igényű tanulók elfgadásában. Nagyn fnts, hgy a másságt elfgadó környezet segítse a sérült kisgyermek eredményeit, erényeit, sikeres próbálkzásait. 107

108 Verzió: 09 A pedagógusk feladata, hgy ismertessék a csprttársakkal, sztálytársakkal a dysfunkció mibenlétét, a segítségnyújtás lehetőségeit, a különbözőség fgalmát, a miben vagyk erős, miben vagyk gyengébb nézőpntjából. Meg kell találni azt az egyensúlyt, hgy a különleges bánásmódt igénylő gyermek, tanuló pnt annyi segítséget kapjn, amennyire szüksége van: se többet, se kevesebbet. A túlzás az önálló életvitel elsajátítását gátlja A sajáts nevelési igényű gyermekek / tanulók jgainak érvényesülése A sajáts nevelési igényű gyermeknek, tanulónak jga, hgy különleges bánásmód keretében állaptának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, knduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hgy fgyatéksságát megállapíttták. A különleges bánásmódt a gyermek, tanuló életkrától és állaptától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizttságk (a tvábbiakban: szakértői bizttság) szakértői véleményében fglaltak szerint kell biztsítani. A köznevelési törvényben szabályztt különleges bánásmódhz való jg knkrét tartalmát tehát a szakértői bizttság szakértői véleményében fglaltak adják meg. A másik ldaln ezzel párhuzamsan megtalálhatjuk a szülő, a nevelési, a nevelésiktatási intézmény, az állam, illetve egyéb köznevelési feladatt ellátó szervek kötelezettségeit. A sajáts nevelési igényű tanulónak jga van a szakértői véleményben fglalt köznevelési intézményben óvdai / isklai - tanulói jgvisznyt létesíteni, a szülőnek pedig, kötelezettsége da beíratni őt. Intézményünk megjelenik a szakértői bizttság intézményi listáján, mely a befgadásra alkalmas intézményi lista. Az integrált nevelés előnyei Miért jó az ép gyermek szempntjából a sérült gyermek befgadása? - Beépül a másság tapasztalata. - Kialakulnak mrális értékek (empátia, segítőkészség, tlerancia). - Megtanulja az együttműködés más frmáit. - Saját egészsége, épsége felértékelődik. - Elfgadóvá válik. - Önismerete, önértékelése erősödik. - Fejlődik az alkalmazkdóképessége. Miért jó a sajáts nevelési igényű gyermek szempntjából az integráció? - Megtanulja, hgy ő más. - Knfliktuskezelő stratégiákat sajátít el. - Megtanul harclni. - Megskszrztt szciális kölcsönhatásk érik. - Társadalmilag elfgadtt magatartás-repertárt sajátít el. - Fejlődik az alkalmazkdó képessége. - Szcializációs készsége magasabb szintet ér el. - Az együttnevelés vállalása jelentős önfejlődést gerjeszt az ép gyerekek közösségében és a pedagógusközösségben is, amelynek eredménye, hgy az integráció vállalása véletlenszerű próbálkzásból tudatsan választtt úttá válik, a fgyatéks gyermek sajáts nevelési igényével egy idő után egyáltalán nem lóg ki a srból. - A sajáts nevelési igényű tanulók számára hatalmas húzóerőt jelent, ha egy sztályba járhatnak testi, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társakkal. - Az ép tanulók az együttnevelődés srán egész életükre kiható, meghatárzó humán értékek és visznylatk kifejlődésével, elfgadásával és felértékelésével gazdagdnak. Minél kisebb életkrban találkzik az egészséges gyermek sérülttel, annál könnyebben alkalmazkdik a helyzethez. Természetessé válik az elfgadás, a tlerancia, és észrevétlenül épül ki bennük a segítőkészség. 108

109 Verzió: A sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelése Az Óvdai nevelés rszágs alapprgramja dkumentumban meghatárztt nevelési, fejlesztési tartalmak minden gyermek számára szükségesek. Az óvdai nevelés a sajáts nevelési igényű gyermekeknél is a nevelés általáns célkitűzéseinek megvalósítására törekszik. A nevelés hatására a sérült kisgyermeknél is fejlődik az alkalmazkdó készség, az akaraterő, az önállóságra törekvés, az érzelmi élet, az együttműködés. A sajáts nevelési igény szerinti környezet kialakítása, a szükséges tárgyi feltételek, és segédeszközök megléte akkr biztsítja a nevelési célk megvalósíthatóságát, ha a napirend srán a gyermek mindig csak annyi segítséget kap, ami a tvábbi önálló cselekvéséhez szükséges. A sajáts nevelési igényű gyermekek és az ép gyermekek magas színvnalú együttnevelése egyre nagybb feladatt ró a magyar köznevelésre. Óvdánk ezeknek a kihívásknak szeretne megfelelni. A hangsúly nem a puszta együttléten, hanem az együttes tevékenykedésen, a közös játékn, a közös tanulásn, a kölcsönös kmmunikáción van. Ezzel magasabb értéket kínálva a sajáts nevelési igényű gyermeknek, mint részvétet és védettséget. Mint az integrálásban résztvevő óvda: - a speciális tevékenységek megvalósításakr figyelembe vesszük a sajáts nevelési igényű gyermekek fejlesztési igényeit, - a fejlesztés szervezeti keretének megválasztását, az alkalmaztt speciális módszer- és eszközrendszert minden esetben a gyermekek állaptából fakadó egyéni szükségletek kell meghatárznia, - külön gndt frdítunk arra, hgy a gyermekek minden segítséget megkapjanak hátrányainak leküzdéséhez. - A többségi óvdában történő együttnevelés az illetékes szakértői bizttság szakértői véleményének figyelembevételével minden esetben egyéni döntést igényel a gyerek szükségletei szerint. - Pedagógusaink részt vesznek az óvdai integrációt segítő szakmai prgramkn, akkreditált tvábbképzéseken. Az adtt gyermek fejlesztési stratégiájának kialakítását a gyermek fgyatéksságának típusáhz igazdó szakképzettséggel rendelkező gyógypedagógus közreműködése kiterjed a gyermeket fejlesztő óvdapedagógusk felkészítésére, az óvda sajáts teendői ellátásának tervezésére és flyamats tanácsadásra. Megjelent szakirdalm tanulmányzása flyamats feladat. Intézményünk széleskörű szakmai szlgáltató partnerkapcslatai (BMSZSZSZK, RPI Kiskunhalas, Mhács EMGYI, Éltes Pécs) szakmai tanácsadás segíti munkánkat, illetve a fgyatéksságnak megfelelő utazó pedagógus segíti a munkát. Célunk: Segíteni a sajáts nevelési igényű gyermek beilleszkedését, javítani képességét tudats, tervszerű munkával önmagáhz mérten képességeit kibntakztatni szakemberek segítségével. Célunk, hgy ne maradjanak előttünk rejtve lyan részképesség-kiesések, amelyeket az intelligencia óvdáskrban elfedhet, de iskláskrban tanulási nehézséget kzhatnak. Célunk a mzgáskrdinációs prblémák kezelése, az isklát kezdő gyermekek tanulási nehézségeinek, zavarainak megelőzése, az SNI gyermek integrált keretek közötti nevelése az egyéni képességeik ptimális elérése érdekében. Óriási előny, hgy befgadó óvdaként módszertani hangsúlyeltlódásk is megfigyelhetőek: aktivizáló, kevésbé verbális jellegű, mzgalmasabb, kreatívabb nevelési módszerek kerülnek előtérbe, az együttnevelés hatékny bevezetése szemléletváltással, újfajta együttműködési lehetőségek kialakításával jár együtt. Az együttnevelés sajáts szervezeti intézkedési frmát igényel, amely a már meglévő különböző társadalmi rendszerek szervezetek, intézmények, intézményrendszerek közötti együttműködést és az infrmációcsere megkönnyítését tűzi ki célul. A meghatárztt nevelési, fejlesztési tartalmak a gyermekek között fennálló különbségek ellenére minden gyermek számára szükségesek. 109

110 Verzió: 09 A sajáts nevelési igényű gyermekek különleges gndzási igénye bilógiai, pszichlógiai és szciális tulajdnság - együttes, amely a sajáts nevelési igényű gyermekek nevelhetőségének jellegzetes különbségeit fejezi ki. A különleges gndzási igény a gyermek életkri sajátsságainak fgyatéksság által kztt részleges vagy teljes körű módsulása. A tartalmi szabályzás és a gyermeki sajátsságk a sajáts nevelési igényű gyermekeknél ugyanúgy összhangba kell, hgy kerüljenek, mint más gyermekeknél. A sajáts nevelési igényű gyermeket a nevelés, fejlesztés ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő területeken valósuljn meg, az elvárásk igazdjanak fejlődésük lehetséges üteméhez. Valamennyi sérült, különleges bánásmódt igénylő gyermek fejlesztéséhez egyedi, egyéni fejlesztési tervet is kell készíteni. Sikerkritériumnak a gyermek beilleszkedését, egyenlő hzzáférését a fglalkzáskhz, önmagáhz mért fejlődését tekintjük, melynek eredményes megvalósítását az alábbiak szlgálják: - az együttnevelésünk megvalósításában érvényesül a habilitációs, rehabilitációs szemlélet és a sérülés-specifikus módszertani eljárásk alkalmazása; - a gyermekek integrált nevelésében, fejlesztésében részt vevő, magas szintű pedagógiai, pszichlógiai képességekkel (elfgadás, tlerancia, empátia, hitelesség) és az együttneveléshez szükséges kmpetenciákkal rendelkező óvdapedagógusaink tevékenységük srán szükség esetén a gyógypedagógus iránymutatásával egyéni fejlesztési tervet készítenek, individuális módszereket, technikákat alkalmaznak. A fglalkzásk srán a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatkat beépítik, valamint a gyermek fejlődésének elemzése alapján, ha szükséges, készek a módszerek váltztatására. Készek egy-egy nevelési helyzet, prbléma megldásáhz alternatívákat keresni. Alkalmazkdnak az eltérő képességekhez, az eltérő viselkedésekhez Együttműködnek a különböző szakemberekkel és az iránymutatásaikat képesek beépíteni pedagógiai flyamataikba. Flyamatsan kapcslatt tartanak a szülőkkel, szakemberekkel. Részt vesznek a befgadó közösség felkészítésébe. Az intézménybe kerülés feltételei az óvdánkba: (ha a gyermek sajáts nevelési igényű) Az óvda mind a nevelési év elején, mind nevelési év közben felvesz SNI gyermekeket, de egyegy csprtba maximum két gyermek kerülhet be. 1. A különleges bánásmódt igénylő sajáts nevelési igényű gyermek fgadását beflyáslja az intézmény személyi, tárgyi feltételeinek megléte, a fejlesztés lehetőségének biztsítása. 2. Beillesztésig új gyermek nem vehető fel. Adminisztratív frmai feltételek: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizttság szakvéleménye szükséges: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizttság szakvéleménye szükséges a felvételhez, mely a sérülés mértékétől függően megállapítja az integrálás lehetőségét, kijelöli az integráló intézmény nevét, feltünteti a kmpetens szakember jelenlétét, meghatárzza a fejlesztési iránykat, a felülvizsgálat időpntját. A szülő kéri az intézmény kijelölését a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizttságtól. Az intézménynek jeleznie kell fgadóképességét. A felvétel követelménye, hgy a szülők ismerjék meg az intézmény prgramját, a gyermek egyéni fejlesztésével kapcslats lehetőségeket, amellyel az intézmény rendelkezik. A gyermekét átírathatja másik intézménybe. A sajáts nevelési igényű gyermekekre vnatkzóan tudnia szükséges: 110

111 Verzió: 09 Ha a sajáts nevelési igényű gyermek szülője óvdát kíván váltztatni, szándékáról a szülőnek írásban tájékztatni kell a szakértői bizttságt. Új fgadó intézményt kell keresnie gyermekének. Amennyiben a kiválaszttt óvda az adtt fgyatéksságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizttság a bejelentést írásban tudmásul veszi, és módsítja a szakértői véleményt amennyiben a gyermeket fgadja a választtt intézmény. Módszereink, terápiáink: 1. Óvdapedagógusaink a pedagógiai prgram megvalósítása srán a kötelezettségnek megfelelően az egyes tevékenységbe beépítik az óvdai sajáts nevelési igényű gyermekek nevelésének irányelveit. Ennek megjelenítése megtalálható az óvdai pedagógiai prgramban lvasható. Az alábbi feladatk beépítéshez, a fejlesztés megvalósításáhz irányt mutatnak. A sajáts nevelési igényű gyermekek sérülés specifikus fejlesztésének feladatai óvdai nevelés srán: A mzgásszervi fgyatéks (mzgáskrlátztt) gyermek - A mzgáskrlátzttság egyénileg is sk eltérést mutat. A mzgásszervi fgyatéks gyermek fgadása függ a sérülés mértékétől, tárgyi és személyi feltételek meglététől ls. tárgyi feltételeknél írttak. A mzgásszervi fgyatéks gyermek óvdai nevelési srán kiemelt feladat: - a mzgáss akadályzttságból eredő hátrányk csökkentés, megszüntetés, a speciális, egyénre szabtt eszközök használatának kipróbálása, megtanítása, s ezek segítségével a tágabb és szűkebb környezet minél skrétűbb megismertetése, és ily módn az életkrnak megfelelő tapasztalatszerzésre, a megtanult mzgás alkalmazására nevelés. Mzgásfejlesztés: - tartási és mzgási funkciók segítése - hely- és helyzetváltztatás javítása a nagy- és finmmzgásk fejlesztésével, az írás megalapzását célzó egyéb fejlesztésekkel, - manipuláció javítása, - önellátást, önkiszlgálást, helyváltztatást segítő-támgató eszközök használata. Önellátás, önkiszlgálás fejlesztése - a meglévő funkciók fejlesztése a mindennaps tevékenykedtetés srán. E téren kiemelkedően fnts a család együttműködése a fejlesztésben. Játéktevékenység: - Fnts a gyermek aktív bekapcslódása a játékba. - Szükséges lehet a játékhz használt tér átalakítása, a játéktevékenység megváltztatása. Nyelvi fejlesztés - Mivel a mzgáskrlátzttsághz társulhatnak beszédzavark, kmmunikációs prblémák, fnts feladat a gyermek bevnása minden nyelvi és kmmunikációs képesség fejlesztésébe. - Szükség esetén lgpédus bevnása Éneklés, zenei nevelés Az óvdás életkr kiemelt tevékenysége az éneklés, így a mzgáskrlátztt gyermek fejlesztésébe is beépítendő, mivel pzitív hatása előnyösen beflyáslhatja a mzgásfejlődést is. Társas cselekvést jelent, fejleszti a ritmus- és tempóérzékelést. Rajzlás, kézügyesség fejlesztése 111

112 Verzió: 09 - Minden tevékenység srán kiemelt feladat a tapasztalatszerzés biztsítása, a cselekvéses ismeretszerzés lehetőségének megteremtése. A mzgáskrlátztt gyermek eltérő tapasztalatkkal rendelkezik, észlelési prblémái, testséma-zavarai lehetnek, kevesebb ismerettel rendelkezhet az őt körülvevő világról. - Fejleszteni kell a kgnitív funkciókat, különböző észlelési területeket, a figyelmet, emlékezetet, téri tájékzódást stb. - A finmmtrika és a grafmtrs képességek céliránys fejlesztése. - A kézfunkciót és a manipulatív tevékenységek segítését célzó megfelelő eszközök használata, esetleg rögzítése. - Minél skrétűbb, mzgáss tapasztalatszerzés. A látássérült gyermek fgadásának meghatárzója a látásélesség mellett a látássérülés kórki tényezője, a látássérülés bekövetkeztének időpntja, a kapcslódó fgyatéksság. Aliglátó és gyengénlátó gyermekek estében nevelésük speciális ptikai eszközök segítségével a vizuális megismerés útján történik, de jelentős szerep jut a nevelésben a többi, elsősrban a hallási és tapintási analizátr kmpenzatív működésének is. - A látási kntrll hiánysságainak krrigálására minden látássérült gyermek esetében segíteni kell a részvételt a közös játékban, a közösséghez való alkalmazkdást, a viselkedési frmák megtanulását és gyakrlását, a közösség előtti szereplést. - Kiemelt hangsúlyt kap az önkiszlgálás megtanítása, a tárgyak és helyük megismertetése, a rendszeretet, a higiéné, különösen a szem és a kéz tisztán tartása. - Az óvdai nevelés srán mindvégig figyelembe kell venni a látássérült gyermek fizikai terhelhetőségének krlátait, különös tekintettel az adtt szembetegségre. Óvdai feladatk: - testtartási hibák megelőzése, a helyes testtartás megtanítása, az ehhez szükségek környezet biztsítása, - a gndlkdás és a beszédfejlődés miatt a környezet vizuális megismertetése, - nagymzgás fejlesztése: mzgáskrdináció, mzgásbiztnság, - térbeli tájékzódás a látás felhasználásával, - a finmmzgás fejlesztése: a kézügyesség fejlesztése, az írás előkészítése, - a látás-mzgáskrdináció fejlesztése: finmmzgásk és nagymzgásk esetében egyaránt, - az érzékelés egyéb területeinek fejlesztése, - a hallási figyelem és megkülönböztető képesség fejlesztése. - taktilis érzékelés fejlesztése. A hallássérült gyermek - A nyelvi és pszichszciális fejlettség kedvező esetben lyan szintű lehet az óvdás kr kezdetére, hgy a hallássérült kisgyermekek egy része tvábbi speciális segítséggel, halló társaikkal együtt vehetnek részt az óvdai nevelésben. Óvdai feladatk: - a krai pedagógiai és audilógiai gndzásra építve a nyelvi kmmunikáció megalapzása, megindítása, fejlesztése, - az anyanyelvi-kmmunikációs fejlesztés az óvda egész napi tevékenységében, - aktív nyelvhasználat építése (beszédértés, szókincsfejlesztés, szájról lvasási készség fejlesztése), - beszédérthetőség flyamats javítása, - munkajellegű tevékenységbe való bevnás, - érzelmi élet fejlesztése, - alapvető önkiszlgálási szkásk elsajátítása. Enyhén értelmi fgyatéks gyermek - Az enyhén értelmi fgyatéks gyermek fejlesztésében meghatárzó és kívánats a nem fgyatéks óvdás krúakkal történő együttnevelés. 112

113 Verzió: 09 - A spntán tanulást, a társakkal való együttműködést, a kmmunikáció fejlődését segítik azk az élmények, tapasztalatk és minták, amelyeket a gyermek a krtárscsprtban megél. Szükségesnek tartjuk a flyamats gyógypedagógiai megsegítését, az együttműködést a szülővel és a gyógypedagógussal. Beszédfgyatéks gyermek esetén az anyanyelv elsajátítás flyamata akadályztt, eltérő különböző kk miatt. A beszédfgyatéks gyermeknél a beszéd- és nyelvi prblémák súlys zavara mellé társulhatnak részképességzavark (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia veszélyeztetettség) és magatartás prblémák, amelyek nehezítik a gyermek beilleszkedését. - A fejlesztés az anyanyelvi nevelést középpntba állító, az aktív nyelvhasználatt segítő, speciális terápiákat alkalmazó fejlesztési környezetben valósulhat meg a gyermek kmplex állaptfelmérése alapján. - A gyermek egyéni képességeihez igazdó fejlesztőmunka srán kiemelt feladatunk, hgy az ismeretszerzést skldalú tapasztalatszerzést biztsító módn, cselekvésbe ágyaztt játéks módszerekkel tegyük lehetővé, amely segíti a társas kapcslatk kialakulását és a személyiség fejlődését. Óvdai feladat: - az aktív nyelvhasználat és kmmunikáció kialakítása, - értelmi fejlesztés - mzgásfejlesztés - észlelési funkciók fejlesztése - vizumtrs krdinációs készség javítása - az érzelmi élet fejlesztése, A fejlődés egyéb pszichés zavarával (súlys tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályzás zavarral) küzdő gyermek A sajáts nevelési igényű gyerekek e csprtját a különböző súlysságú és kmplexitású- az ismeretelsajátítást, a tanulást, az önirányítás képességeinek fejlődését nehezítő- részképesség-zavark, vagy azk halmztt előfrdulása jellemzi. Óvdai feladatk: - a részképesség-zavark egyéni fejlesztési terv szerinti krrekciója és kmpenzálása, - a várakzás és a kivárás kzta feszültségeket csökkenteni, - a tevékenységet meghatárzó állandó kereteket, szabálykat felállítani, - a pzitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerõsítését, a dicséretet fkzttan alkalmazni, - megelőzni a teljesítménykudarckra épülő a másdlags zavark, inadaptív viselkedés kialakulását, - az eredményes isklakezdéshez szükséges készültség megalapzása. 2. Vernika zeneprjekt Zenepedagógiai segítség a különleges bánásmódt igénylő, a sajáts nevelési igényű gyermekek integrált nevelésében. A Vernika egy európai prjekt. Ami a különleges bánásmódt igénylő gyerekek általáns képzési rendszerbe való integrálásáért tevékenykedik. Az integrációs flyamatt pedagógiai módszerekkel a zene, a mzgás, a nyelv összhangjával támasztják alá. A prjekt közpntja a gyermek a maga egyéniségével a benne rejlő tehetség kibntakzásának lehetőségével. A Vernika zeneprjekt módszerei: Zene, zenehallgatás, zenefeldlgzás. Játék, játéksság. Testkntaktus rientált mzgáspedagógiai módszerek. Elementáris drámajátékk. Ritmikus hangzásgyakrlatk testhangszerekkel és hangszerekkel. Hangulatfestés szóban, képben. 113

114 Verzió: 09 A fglalkzásk célja és feladata: kmplex készség és képességfejlesztés Figyelemkncentráció, gndlkdás, lgika. Mzgás, mzgáskultúra fejlesztése szabad és kötött frmában. Verbális és zenei memória. Hallásfejlesztés. Ritmusérzék, egyensúly. Utánzóképesség, beleérző-képesség. Térpercepció, testséma. Verbális és vizuális kifejezőkészség. Szciális érzelmek, szciális kapcslatk. Kreativitás, imprvizációs képességek. Önuralm, önbizalm, önbecsülés. Ezen zenés játékk mindegyike beszéd nélkül teremt természetes kapcslatt a gyermekek között, segíti a csprtkhézió kialakulását, lyan gyermeket is megmzgat, aki egyébként passzív, nem szívesen vesz részt közös játékban. A gátlásk leküzdésében, egymás elfgadásában, a nemek közti feszültség ldásában is jelentős szerepük van. A Vernika játékk igen vnzóak a gyermekek számára, a játékban fejlődnek, észrevétlenül tanulnak. 3. Kmplex képességfejlesztés Lehetővé teszi, hgy az óvdánkba járó gyermekek időben kapják meg a számukra szükséges segítséget prblémáik leküzdésére. A következő területeken történik a segítés Mzgásfejlesztés, észlelési zavark krrekciója, testséma-fejlesztés, beszédkészség fejlesztése, emlékezet-figyelemfejlesztés. 4. Alapzó terápia (Martn-Dévény Éva módszere) - Kmplex, mzgásfejlesztésen alapuló (ún. mtszenzrs típusú) idegrendszer fejlesztő terápia. Az alapzó terápia lyan intenzív mzgásfejlesztés, mely a beszédfejlődésben elmaradt, dyslexia - veszélyeztetett, túlmzgáss, figyelemzavars, éretlen nagy- és finmmzgáss gyermekek isklaérettségét segíti elő az idegrendszer tudats fejlesztésével. 5. Sindelar - féle kgnitív fejlesztő módszer A módszer az isklai tanulást megalapzó, gyengén funkcináló részképességek szisztematikus gyakrlását biztsítja. A fejlesztés területei: a figyelem, illetve az észlelés, az emlékezet, az intermdális integráció, a szerialitás és a téri rientáció. A módszer hárm fő részből áll: a) az előzetes, tartós megfigyelésre épülő és a fejlesztési tervet kijelölő vizsgálóeljárásból, b) a legalább egy nevelési éven át tartó képességfejlesztési flyamatból és c) a fejlesztés hatéknyságát ellenőrző kntrllvizsgálatból. A tanulási nehézségek, zavark akadályzttságának kiszűrése - Akiknél ötéves krig semmilyen diagnsztikai módszer alkalmazását nem tartjuk szükségesnek, a fejlődést megfigyelési módszerek és a mindennapi tapasztalat alapján elemezzük. - Diagnsztikai eljárás: Alapzó terápia - mérés, Sindelar - vizsgálat, 114

115 Verzió: 09 Az isklába készülő gyermekek DIFER mérése. A vizsgálatk nemcsak a különböző lemaradáskra figyelmeztetnek, hanem a tanulási zavark megelőzését, a tehetséges gyermekek felfedezését is szlgálják A sajáts nevelési igényű tanulók ktatása-nevelése az isklában Célunk: az SNI fiatalk szcializációja, eredményes társadalmi integrációja. A sajáts nevelési igényű tanulók fejlesztési prgramja a helyi tantervben PP 3. kötet - található a ldaln. 4. Az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcslats feladatk a szülő, a gyermek, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcslattartásának frmái Az intézmény közösségének együttműködése Nevelőmunkánk egyik alapelve a partnerközpntúság, amely állandó párbeszédet, infrmációcserét, a lehetőségek és a szándékk egyeztetését jelenti. Az intézményen belül és kívül (gyermekek és felnőttek) több közösség együttese frmálja az intézmény egész arculatát. Feladatunknak tekintjük a partnerközpntú működés flyamatsságának biztsítását, tvábbfejlesztését, partnereink bevnását céljaink elérésében. Minőségplitikánk fnts része partnereink elégedettségének figyelemmel kísérése, megfelelni elvárásainak. Feladatunk az eljárásrendben meghatárzttan flyamats igény-és elégedettségmérés partnereink körében. Az intézmény aznsíttta partnereit, évenként frissíti a partneri listát. Az együttműködés flyamatait a pedagógusk irányítják, s felelnek a hatékny és sikeres teljesülésért Az intézményvezetés kapcslattartása, illetve az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése Az intézményt az igazgató egyszemélyi felelőssége mellett vezető testület segíti. A vezető testület az intézményi élet egészére kiterjedő knzultatív, véleményező és javaslattevő jggal rendelkező testület. a) A vezető testület tagjai: intézményvezető; isklai intézményegység-vezető óvdai intézményegység-vezető; gazdasági vezető; a hit-és erkölcstan-ktató; /vallástanár intézményfejlesztési csprtvezető; az igazgatótanács elnöke; munkaközösség-vezetők. b) A vezetők közötti kapcslattartás frmái Az intézmény vezetősége a munkatervben rögzített időközönként vezetői megbeszéléseket tart. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általáns munkaidőn belül bármikr összehívhat, s az intézményvezetés tagjaiból bárki kezdeményezhet. c) Az intézményvezetés, az igazgatótanácsi képviselő és a nevelők kapcslattartási rendje A nevelőtestület különböző közösségeinek együttműködése az igazgató segítségével a megbíztt 115

116 Verzió: 09 pedagógusvezetők, illetve a választtt képviselők útján valósul meg. Az intézményvezetés az aktuális feladatkról a tanári szbában, illetve az óvdai nevelői szbában elhelyezett hirdetőtáblán, valamint írásbeli tájékztatókn (pl. havi naptár), havi munka és egyéb értekezleteken értesíti a nevelőket. Az intézményvezetés tagjai, és az igazgatótanács nevelőtestületi képviselője kötelesek: az intézményvezetés, igazgatótanács ülései után tájékztatni az irányításuk alá tartzó pedagóguskat az ülés döntéseiről, határzatairól, az irányításuk alá tartzó pedagógusk kérdéseit, véleményét, javaslatait közvetíteni az igazgatósághz, az intézményvezetéshez, az igazgatótanácshz. A nevelők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban megbeszéléseken, munkaértekezleteken, egyéb értekezleteken, fórumkn, szakmai közösségi alkalmakn - vagy írásban egyénileg vagy munkaköri vezetőjük, illetve választtt képviselőik útján közölhetik az igazgatósággal, az iskla vezetőségével, az igazgatótanáccsal A szakmai munkaközösségek együttműködése Az intézmény szakmai munkaközösségeinek tevékenységét az igazgatóhelyettes (tanügyigazgatási vezető) irányítja, fgja össze. Intézményünk jelenleg működő szakmai munkaközösségei: - az 1-4. évflyamt átfgó munkaközösség - az 5-8. évflyamt átfgó munkaközösség - hitéleti munkaközösség IX. 01-től működő munkaközösségek: az 1-4. évflyamt átfgó munkaközösség, hitéleti munkaközösség, tehetségfejlesztő munkaközösség. Az intézményben tevékenykedő szakmai munkaközösségek flyamats együttműködéséért és kapcslattartásáért a szakmai munkaközösségek vezetői felelősek. A kapcslattartásnak különböző frmái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szlgálja az együttműködést. A kapcslattartás frmái: értekezletek, megbeszélések, hspitálásk, esetmegbeszélések, tájékztatók. A szakmai munkaközösségek vezetői a munkaközösség éves munkatervének összeállítása előtt közös megbeszélésen egyeztetik az adtt tanévre tervezett feladataikat különös tekintettel a szakmai munka alábbi területeire: - a munkaközösségen belül tervezett ellenőrzések és értékelések, - intézményen belül szervezett bemutató órák, tvábbképzések, - intézményen kívüli tvábbképzések, - a tanulók számára szervezett pályázatk tanulmányi, kulturális és sprtversenyek. Az intézményi kapcslattartás rendszeres és knkrét időpntjait a munkaterv tartalmazza, melyet a hivatals közlések helyén a faliújságn esetenként külön is jelezni kell. A szakmai munkaközösségek vezetői az intézményvezetés ülésein rendszeresen tájékztatják egymást a munkaközösségek tevékenységéről, aktuális feladatairól, a munkaközösségeken belüli ellenőrzések, értékelések eredményeiről Az óvda és az iskla együttműködése A kapcslattartás rendjével szemben támaszttt követelmények: Az intézménynek az intézményegységgel flyamats, napi kapcslatt kell fenntartania. 116

117 Verzió: 09 A napi kapcslattartásnál az intézményvezetőnek és az intézményegység-vezetőnek is kezdeményeznie kell a kapcslatfelvételt. Az intézményvezető a kapcslattartásnál köteles figyelembe venni azt, hgy Az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jgkörben eljárva az intézményegységet, illetve annak munkavállalóit hátránys megkülönböztetés nem érheti, az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hgy az intézményegység is megfelelő súlyt kapjn. Az intézményegység-vezető, az egyes óvdapedagógusk kötelesek minden fnts eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezetőnek. Intézményünkben, az óvdában a vezető intézményegység-vezetői minőségben van jelen. Az intézményegység-vezető tagja az intézményvezetésnek, melynek havi ülésein, valamint a munkaértekezleteken, egyéb értekezleteken lehetőség nyílik infrmációcserére. A zavartalan feladatellátás érdekében flyamats kapcslatt tart fenn az intézményegység-vezető az intézmény igazgatójával, igazgatóhelyettesével és a gazdasági vezetőn keresztül az óvda ügyeit intéző közös alkalmazttakkal. A kapcslattartás frmái: személyes megbeszélés, tájékztatás, telefnn egyeztetés, jelzés, íráss tájékztatás, értekezletek, az intézményegység ellenőrzése A nevelők és a tanulók kapcslattartása és együttműködése A tanulókat az intézmény életéről, az intézményi munkatervről, illetve az aktuális feladatkról az intézmény igazgatója és az sztályfőnökök tájékztatják: az sztályfőnökök flyamatsan az sztályfőnöki órákn, az intézményi hirdetőtáblán, a hétfői és pénteki áhítatt követően szóbeli hirdetések, az intézmény hnlapján, a diákközgyűlésen. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról az sztályfőnökök és a szaktanárk flyamatsan (szóban, illetve a tájékztató füzeten, ellenőrzőn, szöveges értékelő lapn keresztül írásban) tájékztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választtt képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy a szülői szervezettel, illetve a részükre szervezett heti Beszélgessünk igazgatói fgadóórán személyesen az intézményvezetőnek A tanulók részvételi jgának gyakrlása az intézményi döntési flyamatban Tanulói jg, hgy válasszn a diák a pedagógiai prgram keretei között a választható tantárgyak, fglalkzásk, tvábbá a pedagógusk közül. [Nkt. 46 (6) b] E tanulói jgról a helyi tanterv 5. 4., illetve és pntja rendelkezik A diákkörök A tanulók közös tevékenységük megszervezésére diákköröket hzhatnak létre. Az isklában működő diákkörök fajtáit a pedagógiai prgram és a házirend is tartalmazza. 117

118 Verzió: 09 A diákkörök döntési jgkört gyakrlnak a nevelőtestület véleménye meghallgatásával saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jgsultak képviseltetni magukat a diákönkrmányzatban. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választhatnak az isklai diákönkrmányzat (diákpresbitérium) vezetőségébe. 1. Amennyiben élnek e jgukkal az adtt diákkör tagjai diákönkrmányzat (diákpresbitérium) vezetőségébe minden tanév szeptember 15-ig válasszák meg képviselőjüket. 2. A megválaszttt diákköri képviselőről minden tanév szeptember 21-ig a diákkör tájékztassa a diákönkrmányzat (diákpresbitérium) munkáját segítő nevelőt A tanulók érdekeinek képviseletére az isklában diákönkrmányzat (diákpresbitérium) működik. A diákönkrmányzat (diákpresbitérium) feladata, hgy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjn. A diákönkrmányzat (diákpresbitérium) vezetőségében a 4-8. sztálykból két-két diák vesz részt, akiket az sztály választ meg tanévenként. A diákönkrmányzat (diákpresbitérium) saját szervezeti és működési szabályzata szerint működik az intézményben. Éves munkájukat megtervezik. A diákönkrmányzat (diákpresbitérium) tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkrmányzat (diákpresbitérium) a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az isklai élet tanórán kívüli, egyéb fglalkzás alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebnylításában: - a tanulmányi munka (versenyek kiemelten: angl-német vers-és prózamndó verseny, vetélkedők, pályázatk stb.); - isklai felelősi rendszer; - sprtélet, túrák, kirándulásk szervezése; - kulturális, szabadidős prgramk szervezése (kiemelten: farsangi bál, suli-buli, Sztárai nap, Bibliai kvíz), - környezet-és egészségvédelmi prjektnap, - a tanulók tájékztatása. Ezekben a kérdésekben - az sztályközösség véleményét az sztály éves munkatervének összeállítása előtt az sztályfőnököknek ki kell kérniük; - a diákönkrmányzat (diákpresbitérium) vezetőségének véleményét az intézmény éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie. Ezekben a kérdésekben a tanév flyamán az sztályközösségek, illetve a diákönkrmányzat (diákpresbitérium) isklai vezetősége javaslatkat tehet az sztályfőnököknek, a nevelőtestületnek és az igazgatónak. A magasabb jgszabályk alapján a diákönkrmányzat (diákpresbitérium) véleményét ki kell kérni: - az iskla szervezeti és működési szabályzatának jgszabályban meghatárztt rendelkezéseinek elfgadása előtt, - a tanulói szciális juttatásk elsztási elveinek meghatárzása előtt, - az ifjúságplitikai célkra biztsíttt pénzeszközök felhasználásakr, - a házirend elfgadása előtt. - Az isklai diákönkrmányzat (diákpresbitérium) működéséhez szükséges feltételeket (helyiségek, berendezések használata stb.) az intézmény vezetése (ill. fenntartója) teljes körűen térítésmentesen biztsítja. 118

119 Verzió: 09 - Az isklai diákönkrmányzat (diákpresbitérium) működését az intézmény saját költségvetéséből teljes körűen finanszírzza. A diákönkrmányzat (diákpresbitérium) egyéb, saját bevételeinek felhasználásáról maga dönt Az isklai diákközgyűlés Az isklai diákközgyűlést évente legalább egy alkalmmal össze kell hívni, melyen az intézmény igazgatójának vagy megbízttjának a tanulókat tájékztatnia kell az intézményi élet egészéről, az intézményi munkatervről, a tanulói jgk helyzetéről és érvényesüléséről, az intézményi házirendben meghatárzttak végrehajtásának tapasztalatairól. Az évi rendes diákközgyűlés összehívását a diákönkrmányzat (diákpresbitérium) vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatárztt időben. Az isklai hagymány szerint e diákközgyűlés a májusban vagy júniusban van. A diákközgyűlés összehívásáért az igazgató felelős. Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkrmányzat (diákpresbitérium) és az intézmény képviselője beszáml az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jgk, a tanulói jgk helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az intézmény életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkrmányzat (diákpresbitérium), illetve az intézmény vezetéséhez, pedagógusaihz. A diákközgyűlés napirendi pntjait a megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánsságra kell hzni. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az isklai diákönkrmányzat (diákpresbitérium) vezetője vagy az intézmény igazgatója kezdeményezheti. A diákönkrmányzatt (diákpresbitériumt) az intézmény vezetésével, a nevelő tantestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcslattartásban (a tanulók véleményének tvábbításában), a tárgyaláskn, a megbeszéléseken a DÖK (DP) segítő nevelő képviseli. A kapcslattartás frmái: személyes beszélgetés, tárgyalás, értekezlet, gyűlés, diákközgyűlés, íráss tájékztatók faliújságn, hnlapn, tájékztató füzeten, ellenőrzőn keresztül, dkumentumk átadása. A tanulók, véleménynyilvánításának frmái: a. személyes beszélgetés, b. íráss megkeresés; c. sztályfőnöki óra; d. kérdőíves kikérdezés; e. fegyelmi bizttságban való képviselet; f. képviselet az sztály szülői értekezletén; g. diákönkrmányzat (diákpresbitérium); h. diákközgyűlés; i. Beszélgessünk! tanulói igazgatói fgadóóra A pedagógusk és a szülők kapcslattartása és együttműködése A szülőket az intézmény egészének életéről, az intézményi munkatervről, az aktuális feladatkról az intézmény igazgatója és az sztályfőnökök tájékztatják: az intézmény igazgatója legalább félévente egyszer a szülői szervezet választmányi ülésén vagy az intézményi szintű szülői értekezleten, az sztályfőnökök flyamatsan az sztályk szülői értekezletein, az intézményi hirdetőtáblán, tájékztató lapn, hnlapn. A szülők és a pedagógusk együttműködésére az alábbi fórumk szlgálnak: a) Családlátgatás. 119

120 Verzió: 09 Feladata, a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek ptimális fejlesztésének érdekében. Tájékztatási lehetőség abban az esetben, ha a szülő az isklával valamilyen kból nem tudja felvenni, illetve tartani a kapcslatt. Feladata, a gyermek és tanulói létszám növelése, a létszám megtartása. b) Szülői értekezlet. össz-szülői értekezlet, sztályszülői értekezlet évente hárm alkalmmal; óvdai csprtk szülői értekezlete; réteg szülői értekezletek - pályaválasztási szülői értekezlet, - leendő első sztálys tanulók szülei részére, - kirándulásk, tábrk esetén a résztvevő tanulók szüleinek. Feladata: a szülők és a pedagógusk közötti flyamats együttműködés kialakítása, a szülők tájékztatása az intézmény céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az rszágs és a helyi köznevelési-plitika alakulásáról, váltzásairól, a pedagógiai prgramról, a helyi tanterv követelményeiről, az intézmény és a szaktanárk értékelő munkájáról, az óvdai csprtk életéről, tevékenységéről, neveltségi szintjéről, a tanuló sztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az isklai és az sztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, prblémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és tvábbítása az iskla igazgatóságáhz, előző tanév végén a következő tanévre vnatkzó szükségletekről, lehetőségekről, tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, ruházati és egyéb felszerelésekről, az emelt szintű idegen nyelvktatásba kerülés lehetőségéről. A 7-8. sztálys szülők tájékztatása a tvábbtanulás lehetőségeiről, középfkú intézmények bemutatkzása, az adtt évi beisklázási rend ismertetése. A leendő 1. sztálys szülőknek az iskláról, az isklai év tanszereiről. Kirándulásk, tábrk előzetes teendői, kirándulási, tábri rend, egyéb tudnivalók. c) Fgadóóra. Feladata a szülők és a pedagógusk személyes találkzása, illetve ezen keresztül egy -egy gyermek / tanuló egyéni fejlesztésének segítése knkrét tanácskkal. (Otthni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggndzás, tvábbtanulás stb.) d) Nyílt óvdai nap / nyílt tanítási nap. 120

121 Verzió: 09 Feladata, hgy a szülő betekintést nyerjen az óvdai nevelő, illetve az isklai nevelő és ktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák leflyását, tájékzódjn közvetlenül gyermeke és az sztályközösség isklai életéről, illetve ismerje meg személyesen az óvdai csprtmunkát, tájékzódjn az óvda életéről. e) Írásbeli tájékztató. Feladata a isklai szülők tájékztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle isklai vagy sztály szintű prgramkról. Az óvdai szülők tájékztatása az óvdai életről, prgramkról, egyéb tudnivalókról. f) Sztárai nap, Bibliai kvíz Feladata a partneri működés erősítése. g) Szeretetvendégség Feladata a partneri működés erősítése. h) Egyéni megbeszélések Feladata a szülők tájékztatása gyermekük óvdai, isklai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehanglt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között. i) Intézményi rendezvények, prgramk. j) Szlgálatk a vasárnapi istentiszteleten. k) Versenyekre, kiránduláskra szülői kíséret. l) Hittantábr, családi hittantábr szervezése. m) Alkalmi beszélgetések. n) Tehetség-tanácsadás ) Esetmegbeszélések. p) Az integrált felkészítésbe bevnt tanulók értékelésére összehívtt megbeszélései. Hgyan kapcslódhat be a szülő az intézmény közéletébe? 1. A szülő, mint megrendelő. 2. A szülő, mint nevelési, a tanulás-nevelési flyamat segítője. 3. A szülő, mint az óvdai / isklai közélet szereplője. 1. A szülő, mint megrendelő kérheti - emelt óraszámú angls sztályba történő felvételt - a gyermek-és ifjúságvédelem segítségét - napközi tthni, tanulószbai ellátást - étkeztetésben való részvételt - egyéb fglalkzásk szervezését óvdában és az isklában 121

122 Verzió: 09 - telephelyi alapfkú művészetktatást - tehetség-tanácsadást. 2. A szülő, mint a nevelési, a tanulás-nevelési flyamat segítője az alábbi területeken tevékenykedhet - az Alapítvány támgatásában - az ISK támgatásában - az intézményi eszközparknak gazdagításában - az intézmény esztétikai arculatának alakításában - tábraink, tárgyi, környezeti feltételeinek jbbításában Frmái: - pénzadmány - tárgyi támgatás - társadalmi munka 3. A szülő, mint a tanulási-nevelési flyamat szereplője Minden lyan szülői kezdeményezés iránt nyitttak vagyunk, mely az intézményünkben flyó nevelési feladatainknak sikerességét támgatja, erősíti, színesíti. Színterei: - értekezletek /szülői, illetve szülői szervezeti/ - szabadidős tevékenységek - kulturális prgramk - sprtrendezvények Kezdeményezője: - szülők fórumai - sztályfőnök - óvdapedagógus - intézményvezetés Az együttműködés tvábbfejlesztésének lehetőségei: A tvábbfejlesztés lehetősége a még szrsabb partneri kapcslatban rejlik. A szülői közösség választmányába a legaktívabb szülők bevnása. Még több tanórán kívüli prgram, egyéb fglalkzás szervezése, mely prgramknak a szülők is részesei lehetnek. A szülői értekezletek, a fgadóórák, és a nyílt tanítási napk időpntját az intézményi munkaterv évenként határzza meg. A szülők a gyermekek / tanulók és a saját a jgszabálykban, valamint az intézmény belső szabályzataiban biztsíttt jgaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választtt képviselőik, tisztségviselők útján az intézményvezetéshez, az adtt ügyben érintett gyermek sztályfőnökéhez, az intézmény nevelőihez, a diákpresbitériumhz vagy az Igazgatótanácshz, frdulhatnak. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választtt képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az intézmény vezetésével, nevelőtestületével, a szülői szervezettel vagy az Igazgatótanáccsal. A hivatals megkeresés szülői részről írásban történik. A szülők és más érdeklődők az intézmény pedagógiai prgramjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az óvdai intézményegységvezetőjétől, valamint nevelőitől az intézményi munkatervben évenként meghatárztt igazgatói, illetve nevelői fgadóórákn is kérhetnek tájékztatást, vagy ettől eltérően a pedagógussal, az intézményvezetéssel előre egyeztetett időpntban Az intézmény pedagógiai prgramjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánsak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az intézmény alkalmazttainak) jga van megismernie. 122

123 Verzió: 09 A pedagógiai prgram, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az intézmény hnlapján - az intézmény fenntartójánál; - az intézmény irattárában; - az intézmény könyvtárában; - az intézmény nevelői szbájában; - az intézmény igazgatójánál; - az intézmény óvdai intézményegységében. Intézményünkben eddig az időpntig nem jött létre isklaszék, sem isklatanács. A szülők az óvdai csprtk és az isklai sztályk szülői képviseletére két-két fő delegálásával szülői szervezetet hztak létre. A szülői szervezet és az intézményvezetés kapcslatának frmái, fórumai: szülői szervezet ülései, igazgatótanácsi ülések és egyéb értekezletek, egyeztetések, szóbeli és íráss tájékztatás, speciális, alkalmi infrmációszlgáltatás Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcslatai, együttműködése intézményen kívüli intézményekkel, szervezetekkel Az intézményt külső kapcslataiban az igazgató képviseli. Ezt a feladatát megszthatja a külső kapcslattartás jellegétől függően az intézményvezetés tagjaival és más személyekkel, eseti megbízással. A külső kapcslattartás hagymánys rendezvényeken, más jellegű alkalmi prgramkban, szerződéses és egyéb frmában jelenik meg. Az intézményi munka megfelelő szintű irányításának érdekében az intézmény vezetésének állandó munkakapcslatban kell állnia a következő intézményekkel: az intézmény fenntartójával a Magyarrszági Refrmátus Egyház szervezeteivel a területileg illetékes önkrmányzati képviselőtestülettel és plgármesteri hivatallal a pedagógiai szak- és szakmai szlgálatkkal Siklós-Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség 7800 Siklós Kálvin u. 18. MRE Zsinati Oktatásügyi Irda 1146 Budapest Abnyi u. 21. Siklós Várs Önkrmányzata 7800 Siklós Kssuth tér 1. Baranyai Pedagógiai Szakszlgálatk és Szakmai Szlgáltatásk Közpntja 7626 Pécs Egyetem u. 6. Refrmátus Pedagógiai Intézet 1146 Budapest Abnyi u. 21. Refrmátus Pedagógia Szakszlgálat 6400 Kiskunhalas Szilády Árn u. 2. Éltes Mátyás EMGYI 7633 Pécs Építők útja 9. Meixner Ildikó EGYMI 7700 Mhács, Kórház u

124 Verzió: 09 a helyi nevelési és ktatási-nevelési intézmények vezetőivel és nevelő-testületeivel a nem helyi nevelési és ktatási-nevelési intézmények vezetőivel és nevelő-testületeivel Tehetségpnt hálózattal, Tehetségsegítő Tanáccsal Szent Imre Katlikus Általáns Iskla 7800 Siklós Kssuth tér 8. SKI Batthyány Kázmér Általáns Iskla 7800 Siklós Köztársaság tér 6. SKI Kanizsai Drttya Általáns 7800 Siklós Hajdú I. u. 13. Köztársaság Téri Óvda 7800 Siklós Köztársaság tér 7. Hétszínvirág Óvda 7800 Siklós Dózsa Gy. u. 35. SKI Táncsics Mihály Gimnázium és Szakképző Iskla 7800 Siklós Gyűdi út 2. Alapfkú Művészeti Iskla 7800 Siklós Köztársaság tér 6. Refrmátus isklák, óvdák Pécsi Refrmátus Kllégium Nagyharsányi Általáns Isklája 7822 Nagyharsány, Petőfi u Egyházasharaszti Általáns Iskla 7824 Egyházasharaszti, Kssuth L. u. 75. Bethlen Gábr Kllégium 3325 Rmánia Aiud (Nagyenyed) Str. Bethlen Gábr Nr. 1. Pécs Baranyai Tehetségsegítő Tanács 7632 Pécs Apáczai Csere Jáns körtér 1. Pécs Baranyai Tehetségsegítő Tanács Tehetségpntjai 1) - Apáczai Nevelési és Általáns Művelődési Közpnt (ANK) Tehetségpnt (2) - Baranyai Megyei Szakszlgálatk és Szakmai Szlgáltatásk Közpntja Tehetségpnt (3) - Hajnóczy József Kllégium Tehetségpnt (4) - Megyervársi Óvda, Általáns Iskla és Gimnázium Árpád Fejedelem Gimnázium és Általáns Isklája (5) - Pannn Szakképzés Szervezési Társulás (6) - Pécsi Akadémiai Bizttság Szakképzési Albizttsága (7) - Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakközépiskla Tehetségpnt (8) - Pécsi Tudmányegyetem Pllack Mihály Műszaki Kar (9) - Vársközpnti Óvda, Általáns Iskla és Alapfkú Művészetktatási Intézmény Társadalmi szervezetek: (10) - Baranya-Sakk Utánpótlásnevelő és Versenyszervező Egyesület Tehetségpnt 124

125 Verzió: 09 (11) - BiRitmus Életmód és Mzgásművészeti Tehetségpnt (Létrehzók:Pécsbányáért Egyesület, Keleti Vársrészi Óvda Sétatér utcai tagóvdája, Kvács Beatrix (Trixi Kreatív Mzgásstúdió),Napsugár Játszókert Alapítvány) (12) - Csányi Alapítvány -Pécsi Közösségi Ház Tehetségpnt (13) - Minerva Könyvtár Egyesület (15) - Pécsi Tanda Alapítvány a területileg illetékes nevelési tanácsadóval: bázisisklai szervvel Gazdasági partnerek: (14) - Baranya Megyei Mérnöki Kamara (15) - Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara Ormánság Szíve Közhasznú Alapítvány Tehetségpntja Székhely: 7838 Vajszló, Rákóczi u. 10. Telephely: 7800 Siklós, Zenthe Ferenc tér 18. Megyén kívüli Tehetségpntkkal egy-egy feladatra Többcélú Kistérségi Társulás Nevelési Tanácsadó 7800 Siklós Hajdú u. 13. Apáczai Kiadó 9500 Celldömölk Széchenyi u. 18. A fenntartóval való kapcslat: A fenntartónak telefnn, faxn, levélben, -ben, szóbeli és íráss frmában nyújt tájékztatást az intézmény. Kötelezően megküldi a különböző statisztikai, pénzügyi, tanügy-igazgatási jelentéseket, az alapdkumentumkat, azk módsításait, minden nevelési/tanév elején a munkatervet, a félévi az év végi beszámlót, a MIP kötelező értékelését. Az intézmény adatszlgáltatásai srán betartja a RKt. 36. (1-2) bekezdését. A kapcslattartás egyéb frmái, módja: presbiteri ülések, igazgatótanácsi ülések és egyéb értekezletek, egyeztetések, szóbeli és íráss tájékztatás, speciális, alkalmi infrmációszlgáltatás. Más ktatási, nevelési, szakmai intézményekkel való kapcslattartás: módszertani bemutatók, gyakrlatk; közös ünnepélyek, megemlékezések; rendezvények: szakmai, kulturális, sprt és egyéb jellegűek; mentrálás, sajáts nevelésű gyermekek ellátása; IPR feladatainak végzése; hspitálás más intézményben; napi szakmai tájékzódás, tájékztatás telefnn, -en vagy személyesen. A kapcslat rendszeressége a kapcslat jellegétől függően alakulhat. 125

126 Verzió: 09 A munkakapcslat megszervezéséért, irányításáért az igazgató, az intézményegység-vezető a felelős. Az eredményes nevelő, illetve ktató- és nevelőmunka érdekében az intézmény rendszeres munkakapcslatt tart fenn az alábbi intézményekkel, szervezetekkel, gazdálkdókkal: az intézményt támgató alapítvány kuratóriumával az alábbi közművelődési intézményekkel az alábbi társadalmi egyesületekkel, alapítványkkal az alábbi termelő, gazdálkdó szervezetekkel, vállalkzáskkal: a területileg illetékes munkaügyi közpnttal ÁNTSZ-szel egyházunk helyi gyülekezetének tagjaival, más gyülekezetekkel alkalmi támgatóinkkal: szülőkkel, vállalkzókkal Sztárai Mihály Siklós Refrmátus Általáns Isklai Alapítvány 7800 Siklós Kálvin u. 18. Térségi Vársi Könyvtár és Ismeretközpnt: 7800 Siklós, Köztársaság tér 8. Örsi Ferenc Művelődési Ház 7800 Siklós Kssuth tér 15. Vár-és Múzeumbaráti Egyesület 7800 Siklós Vajda Jáns tér 8. Dr Hrváth Béla Környezetvédő Egyesület 7800 Siklós Kssuth tér 3. Napfrduló Szciális és Drgprevenciós Egyesület 7800 Siklós Köztársaság tér 8. Fnts Vagy Nekünk Egyesület 7800 Nagytótfalu Kssuth u. 45. Ormánság Szíve Közhasznú Alapítvány Székhely: 7838 Vajszló, Rákóczi u. 10. Telephely: 7800 Siklós, Zenthe Ferenc tér 18. Várszínház Kft Siklós Vajda Jáns tér 8. Tailr - Fd Kft: 7800 Siklós, Petőfi u. 4. Munkaügyi Közpnt Siklósi Kirendeltség 7800 Siklós Felszabadulás u. 88. ANTSZ Vársi Intézet 7800 Siklós Szent István tér 4. A munkakapcslat megszervezéséért, felügyeletéért az igazgató a felelős. Az egyes intézményekkel, szervezetekkel kapcslatt tartó nevelőket az intézmény éves munkaterve, illetve együttműködési megállapdásk rögzítik. A tanulók egészségi állaptának megóvásáért az intézmény igazgatósága rendszeres kapcslatt tart fenn a Gyermekrvsi Rendelő 7800 Siklós Dózsa u. 5., valamint Fgászati Rendelő 7800 Siklós Felszabadulás u. 15. illetékes egészségügyi munkavállalóival, és segítségükkel megszervezi a gyermekek, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatát. A kapcslattartás részletes módját a szervezeti és működési szabályzat pntja szabályzza. 126

127 Verzió: 09 A tanulók veszélyeztetettségének megelőzése, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatk eredményesebb ellátása érdekében az intézmény gyermek- és ifjúságvédelmi felelőse rendszeres kapcslatt tart fenn a Többcélú Kistérségi Társulás Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálattal 7800 Siklós Mária u. 8. A munkakapcslat felügyeletéért az igazgató a felelős. A gyermek-és ifjúságvédelmi felelős személyes és flyamats kapcslatban áll a családsegítő- és gyermekjóléti szlgálattal. A siklósi Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálattal való kapcslattartás rendje Az intézményben zajló gyermek- és ifjúságvédelmi munka hatéknyságának alapfeltétele, hgy a siklósi Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálattal való kapcslatunk flyamats és kölcsönös legyen. A kapcslattartás fórumai: Tanév eleji kapcslatfelvétel Téma: aktuális infrmációk, a nevelési / a tanévre vnatkzó éves munka áttekintése Ideje: nevelési év / tanév eleje (szeptember) Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat munkatársai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, igazgató A Családsegítő és Gyermekjóléti szlgálat éves szakmai beszámlója Téma: - aktuális prblémák a tevékenységi területen - a szakmai együttműködés hatéknysága - javaslatk a hatéknyság növelésére Ideje: naptári év eleje (február) Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat, a Siklósi Kistérségi Szlgáltató Közpnthz tartzó települések isklái, szciális intézmények képviselői Szakmai előadásk, knferenciák Téma: a gyermek- és ifjúságvédelem aktuális kérdései Ideje: Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat tájékztatása alapján, évi 2-3 alkalm Esetjelzések, esetmegbeszélések Téma: egy-egy gyermek / tanuló aktuális prblémája Ideje: nevelési év / tanév srán flyamatsan Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat munkatársai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (intézményvezető, intézményegység-vezetők, sztályfőnök, szaktanár) Szakmai megbeszélések Téma: a nevelési év / tanév srán felmerülő váltzásk, aktuális prblémák megbeszélése, kölcsönös tájékztatás. Ideje: nevelési év / tanév srán flyamatsan Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat munkatársai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős A Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat prevenciós munkája az isklában Téma: erőszakkezelés, drgprevenció, egyéb felvilágsító előadásk Ideje: flyamats, előre megbeszélt időpntban Résztvevők: Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálat munkatársai, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős (intézményegység-vezetők, sztályfőnök, sztályk) Az intézmény vezetése a kötelező fglalkzás-egészségügyi szabályk betartásáért kapcslatt tart fenn fglalkzás-egészségügyi rvssal, mely feladat végzését megállapdásban rögzítették. Az intézmény fglalkzás-egészségügyi rvsa: Hentz & Hentz Kft Siklós Sallai u

128 5. A belépés feltételei isklánkba felvétel - átvétel Verzió: 09 Az intézményünk tanulói srába hivatalsan azk a gyermekek kerülnek, akik az isklával tanulói jgvisznyt létesítenek. A tanuló beleértve a magántanulót is az isklával tanulói jgvisznyban áll. Intézményünkbe felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely jelentkezés alapján történik. A felvételről és az átvételről az intézmény vezetője dönt. - A szülőknek jgában áll lyan isklát választani, amelyik megfelel vallási és világnézeti meggyőződésének. - Az intézményünket választó szülőknek a jelentkezés előtt szándéknyilatkzatt szükséges kitöltenie, melyben jelzik felvételi szándékukat. - A Magyarrszági Refrmátus Egyház Közktatási Törvénye előírása alapján arra törekszünk, hgy minél több refrmátus szülő és gyermek éljen az egyházi iskla lehetőségével. De nyitttak vagyunk, fgadjuk azkat a gyermekeket is, akik elfgadják az intézmény szellemiségét és értékrendjét. Előnyben részesül a felvételnél és az átvételnél az a tanuló, aki lelkészi ajánlást, igazlást hz eddigi gyülekezeti kapcslatairól. - Isklánk beisklázási körzete: Siklós közigazgatási területe és a környező kistérség települései. - Az első évflyamra a felvétel beiratkzással történik. - Az iskla első évflyamára történő beiratkzásnál a törvényi előíráskat vesszük figyelembe. Az első sztályba történő beiratkzás feltétele, hgy a gyermek az adtt naptári évben a hatdik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. - A tankötelezettség megkezdésének feltétele a gyermek isklába lépéséhez szükséges fejlettségének megléte, annak igazlása. A gyermek isklába lépéshez szükséges fejlettségének jellemzőit az Óvdai nevelés rszágs alapprgramjának kiadásáról szóló krmányrendelet határzza meg. Az első évflyamba történő beiratkzáskr be kell mutatni: a gyermek születési anyakönyvi kivnatát; a szülő személyi igazlványát; a gyermek lakcímkártyáját; az isklába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító óvdai igazlást; a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekrvs felvételi javaslatával; szükség esetén a szakértői bizttság véleményét. - Az integrált nevelésbe azn gyermekek léphetnek be, akiknek a szakértői és rehabilitációs bizttság kijelölte intézményünket, s fgadásukra rendelkezik az intézmény az előírt személyi és tárgyi feltételekkel. Az intézménybe, az isklába kerülés feltételei: (ha a gyermek sajáts nevelési igényű) Az iskla mind tanév elején, mind tanév közben felvesz tanulókat, de egy-egy csprtba, sztályba maximum két-hárm tanuló kerülhet be az sztály létszámától függően. A különleges bánásmódt igénylő sajáts nevelési igényű gyermek fgadását beflyáslja az intézmény személyi, tárgyi feltételeinek megléte, a fejlesztés lehetőségének biztsítása. Beillesztésig új tanuló nem vehető fel. Adminisztratív frmai feltételek: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizttság szakvéleménye szükséges a felvételhez. A felvétel követelménye, hgy a szülők ismerjék meg az intézmény prgramját, a gyermek egyéni fejlesztésével kapcslats lehetőségeket, amellyel az intézmény rendelkezik. 128

129 Verzió: 09 A szülőnek írásban kérnie kell a szakértői bizttságt, hgy intézményünket jelölje ki a gyermek fgadására, illetve a szakértői bizttságnak ki kell jelölni ezt követően az intézményt. Javasljuk, hgy előtte érdeklődjenek a szülők, hgy tudja-e fgadni intézményünk gyermeküket. A szülő a szabad isklaválasztás jgán gyermekét átírathatja másik isklába. A sajáts nevelési igényű gyermekekre vnatkzóan: Ha a tanuló azns intézménytípusn belül isklát kíván váltztatni, szándékáról a a szülőnek írásban tájékztatni kell a szakértői bizttságt. A szülőnek új fgadó intézményt kell keresnie. Amennyiben a kiválaszttt iskla az adtt fgyatéksságra tekintettel szerepel az intézményi jegyzékben, a szakértői bizttság a bejelentést írásban tudmásul veszi, és módsítja a szakértői véleményt, kijelöli az új fgadó intézményt. Átvétel másik isklából: - Az 1. évflyam tanév közbeni, valamint másdik-nylcadik évflyamba történő átvételnél be kell mutatni: a tanuló anyakönyvi kivnatát; a szülő személyi igazlványát; az elvégzett évflyamkat tanúsító biznyítványt (2. évflyamtól); az előző iskla által kiadtt átjelentkezési lapt, hivatals nymtatványt. Az isklánkba tanuló átvételéről a szülő kérésének, valamint az adtt évflyamra járó tanulók létszámának, az isklában taníttt idegen nyelv figyelembe vételével az intézmény igazgatója dönt. Ha az átvételt kérő tanuló előző tanév végi sztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szrgalma rssz, hanyag vagy váltzó minősítésű, az igazgató a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az igazgatóhelyettes és az érintett évflyam sztályfőnökének véleményét. A vendégtanulói jgviszny létesítése - a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 49. -ában leírtak szerint a szülő írásbeli kérelmére az intézmény vezetője engedélyezésével. Az iskla igazgatója a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jgvisznyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hz; köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt a döntést megalapzó indklással, a fellebbezésre vnatkzó tájékztatással; tvábbá átvétel esetén az előző iskla igazgatóját is; a felvételi, átvételi kérelem benyújtásával kapcslats ügyintézés, a határidő-számítás, a mulasztás elbírására és a kérelem benyújtásával kapcslats eljárás srán a köznevelés rendszerében hztt döntésekkel kapcslats szabályk alapján jár el. 6. A tanulmányk alatti vizsga vizsgaszabályzata A tanulmányk alatti vizsgaszabályzat célja: az isklánk tanulóinak tanulmányai alatti vizsgái szervezési rendjének kialakítása. A tanulmányk alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályk szerint kell megszervezni. Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányk alatti vizsgákra, az- az: sztályzóvizsgákra különbözeti vizsgákra 129

130 Verzió: 09 javítóvizsgákra és pótló vizsgákra vnatkzik A tanulmányk alatti vizsgaszabályzat hatálya kiterjed az iskla azn tanulóira, aki- nek: - különbözeti vizsgát kell letennie vagy arra jelentkezik, - sztályzó vizsgára jelentkezik vagy - sztályzó vizsgára utasíttta a nevelőtestület határzatával, - javítóvizsgára utasíttta a nevelőtestület határzatával, vagy - pótló vizsgát tehet Különbözeti vizsga: Más isklából érkező diákk, illetve a külföldi tanulmányk magyarrszági flytatásaként tanuló diákk esetében Más isklából érkező diákk: Az átvételt kérő, hzzánk jelentkező tanulóknak ha a helyi tantervünktől eltérő ktatásban vettek részt különbözeti vizsgát kell tennie azkból a tantárgyakból, amelyeket előző isklájában a biznyítvány bejegyzése alapján nem tanult. Azn tanulóink esetében, kik külföldi tanulmányaikat ismét Magyarrszágn flytatják, tanulói jgvisznyuk szünetelt: A külföldi tanulmányk magyarrszági flytatásaként tanuló diákknak abból a tantárgyból kell különbözeti vizsgát tennie, mely tananyag, tantárgy ismerete feltétele a sikeres tvábbhaladásnak, a magasabb évflyamra lépésnek. - A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatárzása srán mindig egyedileg kell az igazgatónak határzatt hznia a vizsgára jelentkező tanuló ügyében. - Az isklánkban szervezett különböző vizsgák letételéhez a pedagógus iránymutatást ad a felkészüléshez, tájékztatja a tanulót és a szülőket. - Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a különbözeti vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adtt tantárgyból két hónapn belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évflyamt köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évflyamra beiratkzni. - A vizsga jellegéről, módjáról, időpntjáról az igazgató a szülőt írásban értesíti. - A vizsga kérelmét az iskla által készített frmanymtatványn vagy a szülői íráss kérelemben nyújthatja be a szülő/gndviselő. Általáns jelleggel az időpnt: augusztus és június hó. - A vizsgázónak legalább tíz perccel krábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpntban beszttták, kijelölték számára a vizsga kezdetét Osztályzó vizsga: Osztályzó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi sztályzat megállapításáhz, ha a) felmentették a tanórai fglalkzáskn való részvétele alól, b) engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, 130

131 Verzió: 09 c) ha a tanulónak egy tanítási évben az igazlt és igazlatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján sztályzó vizsgát tehet, d) a tanulónak egy tanítási évben az igazlt és igazlatlan mulasztása együttesen egy adtt tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján sztályzó vizsgát tehet. e) a tanuló a félévi, év végi sztályzatának megállapítása érdekében független vizsgabizttság előtt tesz vizsgát. - A vizsga kérelmét az iskla által készített frmanymtatványn vagy a szülői íráss kérelemben nyújthatja be a szülő/gndviselő. A félévi időszakra vnatkzó kérelem beadásának ideje: december 15. Az év végi időszakra vnatkzó kérelem beadásának ideje: május 15. Az sztályzóvizsga letételét az igazgató engedélyezi 2 a-d) esetében. Egy sztályzó vizsga a (2) bekezdés b) pntjában meghatárztt kivétellel egy adtt tantárgy és egy adtt évflyam követelményeinek teljesítésére vnatkzik. A vizsgák ideje: a félév, a tanév zárását megelőző egy-két héttel, illetve egyedi döntés függvénye lehet. A knkrét dátum a határzatban szerepel. A tanítási év lezárását szlgáló sztályzó vizsgát az adtt tanítási évben kell megszervezni. A 2 e) Krmányhivatal szerint. - Az sztályzóvizsga napján a tanuló mentesül a tanórák látgatásának kötelezettsége alól. Abból a tantárgyból, mely az intézmény pedagógiai prgramjában nem szerepel, igazgatói engedéllyel más isklában, vendégtanulói jgvisznyban lehet sztályzóvizsgát tenni. (A vendégtanulói jgvisznyt a fgadó intézmény igazgatója létesíti a tanulóval.) Ez esetben az sztályzó vizsgákra a fgadó intézmény vizsgaszabályzatának rendelkezései vnatkznak. - Vendégtanulói jgvisznyban: isklánkban vizsgázó tanuló vizsgáira e vizsgaszabályzat vnatkzik Javítóvizsga A tanév végén a maximum hárm tantárgyból elégtelen sztályzatt kaptt tanulóknak lehetőségük van a hiánysságaik pótlására, majd erről számt adva sikeres vizsgateljesítményt nyújtva a következő évflyamba lépni. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha 3 a) a tanév végén legfeljebb hárm tantárgyból elégtelen sztályzatt kaptt, 3 b) az sztályzó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható kból elkésik, távl marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávzik. A javító vizsga ideje: az iskla igazgatója által meghatárztt időpntban, az augusztus 15-étől augusztus 31-éig terjedő időszakban. A vizsganapkat az aktuális tanév munkaterve határzza meg. Különleges esetben, ettől eltérő időpntt az igazgató a tanuló kérésére kijelölhet. A javítóvizsga knkrét napjának ideje a biznyítványsztáskr is kihirdetésre kerül. A javítóvizsga követelményeiről, témaköreiről a tanuló a vizsgára utalást követő két héten belül, de legkésőbb július 5-ig írásbeli tájékztatást kap. A tájékztatás frmája lehet hnlap és / vagy papír alapú. 131

132 Verzió: 09 A vizsga követelménye: - a 3 a) esetében a minimumszint; - a 3 b) esetén az évflyamra jelölt általáns követelmények szintje. Elért kaptt sztályzat: a minimumszint mérésre jelölt sikeres vizsgák esetén (2) elégséges az általáns követelményszint sikeres elérése esetén bármely sztályzati fk. A vizsga pnts időpntjáról a vizsgázó, illetőleg a szülő minimum a vizsga előtt két héttel értesítést kap levélben. A javítóvizsga indklatlan elmulasztása sztályismétlést jelent. A tanuló előzetes jelentkezés nélkül biznyítványával jelenik meg a vizsgabizttság előtt. - A vizsgázó tanulónak legalább tíz perccel krábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpntban beszttták, kijelölték számára a vizsga kezdetét. A rendkívüli kból, igazgatói engedéllyel elhalaszttt javítóvizsgára készülő tanulónak részt kell vennie a következő felsőbb sztály tanulmányi munkájában, mulasztásait szabálysan igazlnia kell, munkáját a többi tanulóhz hasnlóan kell elbírálni. A javítóvizsga sikeres letétele után a tanuló az sztálynak végleges tagja lesz, sikertelen vizsga esetén az előző sztályt kell megismételnie. A rendkívüli kból engedélyezett, elhalaszttt javítóvizsgát legkésőbb szeptember 15-ig engedélyez az intézmény. Ha a tanuló vizsgáról neki felróható kból elkésik, távl marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedély nélkül eltávzik, mielőtt a válaszadást befejezné vizsgája eredménytelen, így az sztályismétlést vn maga után Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható kból elkésik, távl marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávzik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható k minden lyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándéks vagy gndatlan magatartására. A pótló vizsga időpntját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Az igazgató hzzájárulhat ahhz, hgy az adtt vizsganapn vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpntban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adtt válaszait értékelni kell. - A vizsgázónak legalább tíz perccel krábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpntban beszttták, kijelölték számára a vizsga kezdetét. A vizsgák kezdési ideje: - Isklánkban a vizsga reggel nylc órakr kezdhető el, szervezését úgy szükséges megldani, hgy tizenhét óráig tarthat. - A délelőtti időszakban mindig 8: 00 órakr, a délutáni időszakban: 14: 00 órakr kezdődik vizsga. - Az utlsó vizsgát úgy kell szervezni, hgy 17: 00 órára befejeződhessen. Az egyes vizsgák időtartama: A vizsgázó számára az írásbeli feladatk megválaszlásáhz rendelkezésre álló maximális idő a jgszabálynak megfelelően: tantárgyanként hatvan perc. 132

133 Verzió: 09 Egy vizsganapn egy vizsgázó vnatkzásában legfeljebb hárm írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között a vizsgázó kérésére legalább tíz, legfeljebb harminc perc pihenőidőt kell biztsítani. A tanuló szóbeli feleletére felkészülési időt követően kerül sr, ez alatt vázlatt, jegyzetet készíthet. Egy-egy tantárgyból egy vizsgázó esetében a feleltetés időtartama tizenöt percnél nem lehet több. A vizsgáztatók személye, köre: amennyiben lehetséges lyan pedagógus, aki jgsult az adtt tantárgy tanítására. (2 fő) és a vizsgaelnök munkaközösség-vezető - (1 fő) A kérdező tanár csak az lehet, aki a vizsga tárgya szerinti tantárgyat az Nkt. 3. melléklete szerint taníthatja. - Ha a vizsgáztató bizttság, pedagógus a vizsgák alatt szabálytalanságt észlel, a 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendeletben leírtak szerint jár el. Független vizsgabizttság előtt zajló vizsga: A köznevelésről szóló törvény 46. (6) bekezdés m pntja a tanuló alapvető jgaként mndja ki, hgy tanulmányai srán tehet az intézménytől, annak pedagógusaitól független tanulmányk alatti vizsgát, amely sztályzó vizsga és javítóvizsga lehet. A vizsgára való jelentkezés szabályait a 20/2012. EMMI rendelet 73. -a szabályzza. A tanulmányk alatti vizsgán a sajáts nevelési igényű tanulónál, a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulónál a vizsga srán lehetővé kell tenni mindazn mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kaptt a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizttságtól vagy a Nevelési Tanácsadótól (pl. harminc perccel több idő, segédeszközök használata, írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsga ). A tanulmányk alatti vizsgákn az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakrlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irdalm ÍRÁSBELI SZÓBELI Angl nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Hit-és erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene SZÓBELI GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és gyakrlat GYAKORLATI Testnevelés és sprt GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irdalm ÍRÁSBELI SZÓBELI Angl nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Hit-és erkölcstan ÍRÁSBELI SZÓBELI 133

134 Verzió: 09 Történelem, társadalmi ÍRÁSBELI SZÓBELI és államplgári ismeretek Természetismeret ÍRÁSBELI SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Bilógia és egészségtan ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz ÍRÁSBELI SZÓBELI Ének-zene ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI Dráma és tánc GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Infrmatika SZÓBELI GYAKORLATI Technika, életvitel és gyakrlat GYAKORLATI Testnevelés és sprt GYAKORLATI SZÓBELI csak akkr van szóbeli, ha az írásbeli elégtelen. Az írásbeli vizsgán kizárólag a vizsgaszervező intézmény bélyegzőjével elláttt lapn, feladatlapkn, tétellapkn (a tvábbiakban együtt: feladatlap) lehet dlgzni. A rajzkat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja számlógép, számítógép használatát, amelyet a vizsgaszervező intézménynek kell biztsítania. A vizsgázó az írásbeli válaszk kidlgzásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapn feltünteti a nevét, a vizsganap dátumát, a tantárgy megnevezését. Vázlatt, jegyzetet csak ezeken a lapkn lehet készíteni. Az írásbeli vizsga javítása Az igazgató által megbíztt kérdező tanár az írásbeli dlgzatt pirs tllal kijavítja, a tanuló hibáit jelöli. Az sztályzó és javítóvizsga követelményeit a miniszter által kiadtt kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve amelyik tantárgynál nincs munkaközösség a szaktanárk állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: tanév augusztusban: Az első és az ötödik évflyamn tanév júniusban: A másdik és a hatdik évflyamn tanév júniusban: A harmadik és a hetedik évflyamn tanév júniusban: A negyedik és a nylcadik évflyamn. A követelmények évflyamnként és tantárgyanként a házirendben találhatók, illetve egyéb tudnivalók is találhatók a tanulmányk alatti vizsgákról a házirendben. A házirendben van a vizsgákra való jelentkezés frmanymtatványa is. Ha a tanuló nem teljesítette az évflyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évflyam megismétlésével flytathatja. Ha a tanuló részére engedélyezte az iskla igazgatója, hgy a sikeresen befejezett évflyamt megismételje, kérelmére a magasabb isklai évflyamra lépésről a megismételt isklai évflyamn elért év közbeni érdemjegyek, félévi és tanítási év végi sztályzatk alapján kell dönteni. 134

135 Verzió: A pedagógiai prgram érvényességével, módsításával, nyilvánsságával kapcslats egyéb intézkedések A pedagógiai prgram érvényességi ideje Az óvda szeptember 1. napjától szervezi meg először nevelő munkáját e pedagógia prgram alapján. Az iskla szeptember 1. napjától az első és az ötödik évflyamn szervezi meg először nevelő és ktató munkáját e pedagógia prgram alapján. A pedagógiai prgram felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai prgram érvényességi ideje augusztus 31. napjáig szól A pedagógiai prgram értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai prgramban megfgalmaztt célk és feladatk megvalósulását a nevelőtestület flyamatsan vizsgálja. Az óvdapedagógusk az óvdai intézményegység-vezetővel közösen minden nevelési évben értékelik a pedagógiai prgramban megfgalmaztt általáns célk és követelmények megvalósulását Az isklai nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai prgramban megfgalmaztt általáns célk és követelmények megvalósulását. A nevelési év / tanév srán a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai prgram teljes minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai prgramt módsítania kell, vagy teljesen új pedagógiai prgramt kell kidlgznia A pedagógiai prgram módsítása A pedagógiai prgram módsítására javaslatt tehet: - az intézmény fenntartója; - az intézmény igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség. A tanulók a pedagógiai prgram módsítását a diákönkrmányzat (diákpresbitérium) képviselői útján javaslhatják a nevelőtestületnek. A pedagógiai prgram módsítását a nevelőtestület fgadja el, és a fenntartó Siklós Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség Igazgatótanácsa hagyja jóvá. A pedagógiai prgram elfgadása előtt ki kell kérni a jgszabályban előírt véleményeket. A módsíttt pedagógia prgramt a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évflyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni. 135

136 Verzió: A pedagógiai prgram nyilvánsságával kapcslats egyéb intézkedések A pedagógiai prgram nyilvánsságra hzatala Az intézmény pedagógiai prgramja nyilváns, minden érdeklődő számára hzzáférhető. A házirend ellvasható az intézmény hnlapján. Az intézményi hnlap internet címe: www. siklsref.hu A pedagógiai prgramról minden érdeklődő tájékztatást kérhet az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az óvdai intézményegység-vezetőjétől, valamint az intézmény pedagógusaitól a nevelők fgadó óráján vagy ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpntban. A pedagógiai prgram egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: d) az intézmény hnlapján; e) az intézmény fenntartójánál; f) az intézmény irattárában; g) az intézmény könyvtárában; h) az intézmény nevelői szbájában; i) az intézmény igazgatójánál; j) az intézmény óvdai intézményegységében. 136

137 9. Záradékk Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda Verzió: 09 Intézményünk helyi pedagógiai prgramjának módsítását május 11-én a Szülői Szervezet véleményezte és elfgadásra javaslta. Siklós, május 11. Brs Judit szülői szervezet vezetője Tönkő Katalin szülői szervezet vezetője Intézményünk helyi pedagógiai prgramjának módsítását május 12-én az üzemi tanácsi képviselő megismerte, véleményezte. Siklós, május 12. Radóné Pesti Edit üzemi megbíztt Intézményünk helyi pedagógiai prgramjának módsítását a nevelőtestület május 11-én elfgadta a 17 / 2015 (V. 11.) határzatával. Siklós, május 11. Vadas Győzőné nevelőtestületi képviselő A Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda Pedagógiai Prgramját az Igazgatótanács 27/ számú határzatával augusztus hó 31. napján jóváhagyta. Pintérné Lázk Orslya az Igazgatótanács elnöke Az így elfgadtt és jóváhagytt dkumentumról a szülők és diákk tájékztatást kaptak... Farkasné Szántó Anett intézményegység - vezető Vadas Győzőné nevelőtestületi képviselő ph.. Vargáné Józsi Anita igazgató 137

138 Istenben bízunk, időt és teret engedünk Neki, hgy akarata szerint munkálkdjn életünkben és gyermekeink életében, hgy hitük ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugdjék. (1 Krinthus 2, 5) 2. kötet nevelési prgram - A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő elvek, célk, feladatk egészségfejlesztési és prevenciós prgram; környezetvédelmi; fgyasztóvédelmi prgram 1

139 SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET év május hó 11. napján JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG IGAZGATÓTANÁCSA év augusztus hó 31. napján az 27/2015. határzatával 2

140 Tartalmjegyzék 1. A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő elvek, célk, feladatk Egészségnevelési prgram Bevezetés Az egészségnevelési prgram az iskla működés rendszerében Az egészségnevelés fázisai és meghatárzói Helyzetkép Az egészségnevelő tevékenység Testi és lelki egészségnevelés általáns céljai Egészségnevelés tartalma Higiénikus, egészséges életvitel Betegségek elkerülése, egészség megóvása Lelki egészség megóvása, krízis prevenció Függőséghez vezető mtívumk feltárása, egészségkársító szkásk megelőzése Az egészséges táplálkzás A családi életre nevelés, szülővé nevelés témakörei Szabadidő kultúra fejlesztése Áldzattá válás elkerülése, bűnmegelőzés Közlekedésre nevelés Mindennaps testnevelés Az egészségnevelés módszerei és eszközei Az egészségnevelés frmái, módszerei A módszerválasztás szempntjai Az egészségnevelés erőfrrásai Humán erőfrrásk Tárgyi erőfrrásk Anyagi erőfrrásk Az egészségnevelés színterei Az iskla kapcslatai az egészségnevelésben Belső kapcslatk Külső kapcslatk Kmmunikáció, tvábbképzés, ellenőrzés, értékelés Az egészségnevelési prgram végrehajtása Kérdőívek 1-2. melléklet Egészségnevelési prgram - Drgprevenciós prgram Alapelvek A nevelési-ktatási intézményekben kialakítandó drgstratégia szükségessége A drgstratégia kialakítása A mentálhigiénés vnatkzás A drgfgyasztás kai Célk Rövidtávú célk Hsszú távú célk Az egészségnevelés A prevenció 29 3

141 Az isklai drgstratégiából adódó feladatk megvalósítása Az iskla vezetésének a feladata A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata A nevelőtestület feladata A védőnő és szükség esetén az isklarvs / egyéb szervek, szervezetek szerepe, feladata Eljárásk, alkalmaztt módszerek Általáns módszerek Prevenciós módszerek Prgramvariációk Eszközök, személyi feltételek A megvalósítás színterei Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats isklai terv Környezeti nevelési prgram Bevezető Helyzetkép Belső környezet Külső környezet - Siklós környezetének, múltjának, jelenének rövid bemutatása; nevezetes épületek, szbrk a vársban Erőfrrásk Személyi frrásk Anyagi erőfrrásk Alapelvek, jövőkép, célk Alapelvek, jövőkép Célk Knkrét célk, feladatk A megvalósítás résztvevői, feladataik Tanulásszervezés és tartalmi keretek Tanórai keretek, a tantárgyak lehetőségei Egyéb fglalkzásk Taneszközök Megvalósítási terv (éves munkatervi bntásban) Kmmunikáció Isklán belüli Isklán kívüli Minőségfejlesztés: minőségbiztsítás és ellenőrzés Az iskla fgyasztóvédelemmel összefüggő nevelési feladatai A fgyasztóvédelmi nevelés célja A fgyasztóvédelmi nevelés tartalmi elemei A fgyasztóvédelmi nevelés színterei az ktatásban Módszertani elemek A pedagógiai prgram érvényességével, módsításával, nyilvánsságával kapcslats egyéb intézkedések Záradékk 61 4

142 1. A teljes körű gészségfejlesztéssel összefüggő elvek, célk, feladatk Az ember életében hárm földi kincs van: a tudás, az egészség és a szeretet Greguss Pál Minden szabad nekem, de nem minden használ. (1 Kr. 6,12) 1.1. Egészségnevelési prgram Bevezetés Egyre nagybb felelősség hárul a pedagóguskra a fiatalk egészségtudats magatartásának kialakításában. Az egészségfejlesztés az a flyamat, amely képessé teszi az embereket saját egészségük egyre nagybb mértékű irányítására és javítására. Az egészséges harmnikus életvitelt megalapzó szkásk a tanuló cselekvő, tevékeny részvételével alakítható ki. Az isklai környezet, mint élettér fnts szerepet játszik az egészséges testi, lelki, szciális fejlődés biztsításában. Ebben a pedagógusk életvitelének, személyes példamutatásának is jelentős szerepe van. A nemzetközi és a hazai elvárásknak megfelelően a köznevelési törvény megkívánja a tanulók szemléletfrmálásának, pzitív attitűdjének, cselekvési kultúrájának újragndlását a pedagógusk részéről és a pedagógiai prgramk részeként az egészségnevelési prgramk kidlgzását. Alapvetés Biblia A szlgálat elsődleges alappillére Jézus Krisztusba vetett hitünk. A keresztyén tanítás alapján meggyőződésünk, hgy Isten jónak teremtette az embert, amely a kísértésre adtt rssz válasz következtében természetében megrmltt és kiszlgáltatttá vált a kihívásk felé. A sátán kísértése, emberölése a mai napig tart pusztító, liberális a szabadság hamis értelmezéséből fakadó és szinkretista áltudmányk frmájában, illetve kézzel fgható gyermek- és ifjúságellenes intézkedésekben. Nekünk kötelességünk, erre a testi-lelki harcra felkészíteni gyermekeinket, a jövendő nemzedéket, hgy a kísértés idején felkészülten kerüljenek a harcba, amelyet jól felfegyverkezve Isten dicsőségére megvívjanak, és abból győztesen, testi-lelki egészségben kerüljenek ki. A keresztyén ember fejlődése srán felismeri Istentől nyert erőfrrásait, amelyek felhasználása, saját életében a jó döntések meghzatalára, másk életében, pedig a megfelelő segítség megadására teszi alkalmassá. Ottawai nyilatkzat Egyre nagybb felelősség hárul a pedagóguskra a fiatalk egészségtudats magatartásának kialakításában. Az egészségfejlesztés az a flyamat, amely képessé teszi az embereket saját egészségük egyre nagybb mértékű irányítására és javítására. Az Egészségügyi Világszervezet 1986-s Ottawai nyilatkzata a krszerű egészségfejlesztés elveit és kulcsterületeit a következőkben határzta meg: - az egészséget támgató társadalmplitika fejlesztése, - az egészséget segítő környezeti feltételek kialakítása, - közösségi cselekvés, - az egészséges élet egyéni készségeinek erősítése, - az egészségügyi ellátás megelőzési szerepének hangsúlyzása. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

143 Az egyházi ktatási intézményekben épp úgy a jövő nemzedékét nevelik, mint a világi isklákban. A különbség az ktatói és nevelési tevékenység szellemiségében nyilvánul meg. Az egyházi intézményekben felnövekvő nemzedék számára az egészséges, függőségektől mentes élettel kapcslats bibliai tanítás egyetemes érték. A vallás szerepét az egészség megőrzésében és betegségek megelőzésében már évezredek óta ismeri az emberiség. A hívő közösséghez tartzás egészségvédő tényező. A vallás lyan hit- és értékrendszert közvetít, amely értelmet és irányítást, azaz egyfajta keretet ad az életnek. A céltalanság, a sivárság csak tt jelenik meg, ahl ezek az életkeretek hiányznak. Ezzel összefügg a vallás prblémamegldásban, knfliktusmegldásban játsztt szerepe. Az ima, a Teremtővel kialakíttt bizalmas kapcslat segít feldlgzni az élet megpróbáltatásait, hiszen azk így értelmet nyernek. A vallásgyakrlók körében a kárs szenvedélyek, így a dhányzás, az alkhl- és drgfgyasztás, alacsnyabb előfrdulást mutatnak. Mivel ezek a magatartásfrmák nagyrészt fiatalk körében alakulnak ki, és válnak később valódi szenvedéllyé, különösen fnts, hgy e védőhatás az ő esetükben is működjön. A hit megakadályzhatja e szerek fgyasztását, hiszen biztsítja a közösséghez tartzást, a lelki élményeket, az útkeresés célját. Jelentős szerepet tölt be a hit a serdülők életében, spirituális útkeresésében és pszich-szciális fejlődésében. Mi pedagógusk fntsnak érezzük az Országs Refrmátus Tanáregyesület Etikai Kódexét, amit magunkra nézve kötelezőnek tartunk. - A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Krmányrendelet szerint: Az egészséges életmódra nevelés hzzásegít az egészséges testi és lelki állapt örömteli megéléséhez. A pedagógusk ösztönözzék a tanulókat arra, hgy legyen igényük a helyes táplálkzásra, a mzgásra, a stressz-kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályzására, a knfliktusk kezelésére. Az iskla feladata, hgy a családdal együttműködve felkészítse a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, tvábbá a szabályk betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagk felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusk mtiválják és segítsék a tanulókat a kárs függőségekhez vezető szkásk kialakulásának megelőzésében Az egészségnevelési prgram az iskla működés rendszerében A prgram tervezése és végrehajtása srán figyelembe vesszük a partnerek, így a nevelőtestület, a diákk és a szülők elvárásait is. Az egészségnevelés prgram helyét, kapcslatait az iskla működés rendszerében az 1. ábra mutatja: az intézmény helyi nevelési- ktatási gyakrlata helyi tantervek, tantárgyi prgramk pedagógiai prgram nevelési prgram egészségnevelési, környezeti nevelési és fgyasztóvédelmi prgram 1. ábra Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

144 Az egészségnevelés fázisai és meghatárzói Helyzetkép Tanulók száma Tanítók, tanárk Technikai, ügyviteli, gazdasági munkavállalók 119 fő Teljes állás: 12 Fiú Leány Részmunkaidős: 2 62 fő 57 fő Óraadó: 8 Teljes állás: 4 fő Részmunkaidős: 1 fő Tanulócsprtk Napközis csprtk Bejáró diákk fő A testi-lelki egészség helyi jellemzői Tanulóink többsége nehéz szciális körülmények között él. Létszámadatk ( tanév kt. 01. Az egészségi állapt: Az intézményi alkalmazttak egészségi állaptának vizsgálatát a törvényeknek megfelelően fglalkzási-és egészségügyi rvs látja el. A gyerekek státuszvizsgálatát, rendszeres szűrését, a védőltásk beadását isklarvs, isklai fgrvs végzi védőnők közreműködésével. Az isklarvsk a szükséges esetekben a megfelelő szakellátásra küldik tanulóinkat. A védőnők részt vesznek az isklában történő egészségnevelésre irányuló tevékenységekben is. Az isklafgászati szűrés minden évben teljes körűen történik. Kívánats lenne, ha a tanulási nehézségek és részképesség zavark szűrésére már az első tanévben sr kerülne, és így mód nyílna az időben történő krrekcióra. Erre képzett szakember van isklánkban. Szűrővizsgálatk - Az iskla - egészségügyi gndzási munkaterv az iskla-egészségügyről szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet, valamint az 51/ (XII. 18. ) NM rendelet figyelembe vételével készült. A státuszvizsgálat, a szűrővizsgálatk, védőltásk, tisztasági vizsgálatk ütemezése az SZMSZ-ben, illetve az éves egészségügyi gndzási munkatervben található. Az elmúl évek szűrővizsgálatain a prblémás területek kiszűrtek száma alapján az alábbiak vltak: látásélesség, színlátás, mzgásszervi, besitas. A szűrések eredményei alapján megállapítható, hgy magas a mzgásszervi megbetegedések és a túlsúlys gyermekek száma. Ez arra hívja fel a figyelmet, hgy az egészséges táplálkzás és a rendszeres mzgás fntsságának tudatsítása és lehetőségének megteremtése prgramunkban kiemelt feladatként kezelendő. Isklánk tanulói között vannak allergiás, asztmás, epilepsziás prblémákkal küzdő gyerekek is. Inkluzív intézményként alapító kiratunknak megfelelően fgadunk sajáts nevelési igényű gyermekeket: Mulasztási adatk a tanévben Igazlt hiányzásk 1 4. évflyam 9 nap / fő 5 8. évflyam 11, 9 nap / fő átlag 10, 45 nap / fő Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

145 A mulasztási adatk értékelésénél figyelembe kell venni, hgy a hiányzásk kai nem kizárólag az egészséggel betegséggel összefüggőek. Minden körülményt mérlegelve is megállapítható, hgy az egy főre évi hiányzás visznylag magas. Ez összefüggésben lehet a tanulóink alacsny szintű fizikai állóképességével. Az igazlatlan hiányzás nem jellemző intézményünkben. Testnevelésben krlátztt tanulók tanév könnyített testnevelés 4 fő gyógytestnevelés - felmentett - összesen 4 fő Könnyített testnevelésben főként az aliglátó sajáts nevelési igényű gyermekeink részesülnek. Vizsgáltak száma Nagyn gyenge (0-20) Az általáns fizikai teherbíró-képesség minősítése A HUNGARO-FITT prgram szerint tanévben Gyenge (21-40) Elfgadható (41-60) Közepes (61-80) Jó (81-100) Kiváló ( ) % 35 % 26 % 15 % 18 % 5 % 1 % Tanulóink fizikai állapta siralmas képet mutat. Tanulóink 6 %-ának fizikai teherbíró-képessége tartzik a jó és a kiváló kategóriába. A jó és kiváló minősítést csak a rendszeresen sprtló gyerekek - akiknek a száma elég kevés isklánkban - érték el. A gyerekek keveset mzgnak. Beflyáslja ezt az eredményt a testnevelés tantárgy nem megfelelő eszközállmánya, a hiányzó trnaterem. Isklánk jelenlegi helyzete a sprt és testnevelés terén nagyn sk tennivalót kíván. A sprtversenyeken egyre kevesebben vesznek részt, illetve egyre kevesebben igénylik az isklai sprtkört is. Egyre több a felmentést hzó gyerek. A gerincbetegségben, illetve tartáshibával jelentkezőknél elvétve tapasztalható a tartásjavító - vagy gyógytestnevelés. Ez utóbbi prblémát úgy próbálja áthidalni a testnevelést ktató klléga, hgy beépíti a gerincjavító trnát a téli időszakban a sprtköri fglalkzáskba, valamint a testnevelés órákba Az egészségnevelő tevékenység - prblémafeltárás A prblémafeltárást SWOT analízissel és kötetlen beszélgetésekkel végeztük. Feltérképeztük a jelenlegi egészségnevelési tevékenységünk erősségeit, gyengeségeit, lehetőségeit, veszélyeit és gátló tényezőit. A) Erősségek egyházi intézmény vagyunk lelki gndzás magas fkú, az iskla jó hírneve, 2 fő mentálhigiénés szakember; 1 fő szciális szakvizsgával rendelkező szakember; 2 fő elsősegélynyújtás területén kiképzett munkavállaló; 1 fő supervisr-i képzésen részt vett szakember, széleskörű együttműködési megállapdás kör szakemberekkel, sk jól képzett, elhivattt pedagógus, innvatív képzés, kreativitás, jó képességű tanulók, hagymányk: nyári hittantábrk, tanulmányi kirándulásk, ISK, bűnmegelőzési fórumn való részvétel: 7-8. sztály, természetjárás, évente: diák sprtnap, egészségtan ktatása, egészségvédelmi prjektek, Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

146 drgprevenciós prgram működtetése, az iskla-egészségügyi szlgálat és a tanárk közötti kmmunikáció, DADA prgram működtetése, aktív, a közösségnek sk segítséget nyújtó isklarendőr B) Gyengeségek sprtlási lehetőségek elavult, lermltt állaptú nyílászárók, mellékhelyiségek nem krszerűek, az iskla nem megfelelő tisztasága a tanítás végére, egységesség hiánya, következetlenség, a házirend nem megfelelő betartatása. mindig azns szülői kör a plusz feladatkban, nevelői túlterheltség a feladatk végzésében. ügyeletesi feladatvégzés C) Lehetőségek ügyeleti munka flyamats ellenőrzése kllegák részvétele a szakmai tvábbképzéseken az iskla és a szülők kapcslatának erősítése a szülők bevnása közös prgramkba tematikus szülői értekezletek szervezése az iskla-egészségügyi szlgálat és a tanárk egészségfejlesztő tevékenységének még hatéknyabb összehanglása D) Veszélyek rngálás megjelenése erőszak, kisebbek bántalmazása dhányzás, alkhl, kábítószer fgyasztás megjelenése a tanulók körében elektrnikus játék- és számítógép-függőség E) Gátló tényezők szűkös anyagi lehetőségek trnaterem hiánya nincs saját knyha beszűkült lehetőség szlgáltató választására, sprtfelszerelések hiánya sprtlétesítmények drága belépődíjai, magas utazási költség Testi és lelki egészségnevelés általáns céljai Küldetés a refrmátus nevelési intézmények tanulóinak támgatása az Istentől kaptt egészség megőrzésében, az egészségtudat fejlesztésében; a mentális egészség elérése, tvábbá felkészítés a függőségek, különös tekintettel a drgk kzta veszélyekre a keresztyének reményteljes jövőképének az evangélium igazsága alapján történő felmutatásával; a refrmátus intézmények pedagógusainak felkészítése és támgatása a fiatalkri devianciák által megjelenő kihívásk kezelésében szakmai tapasztalatunk és Jézus Krisztusba vetett hitünk alapján. Isklánk egészségnevelési általáns céljai a következők: testi, pszichikai, szellemi szempntból egészséges, hitben élő fiatalk nevelése, Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

147 az egészséges életmód a harmnikus, erkölcsös és knstruktív életvitel rendjének kiépítése úgy, hgy ezek számukra alapértékké váljanak. Az ehhez szükséges ismereteket, készségeket, attitűdök elsajátításának kialakítása, primer prevenció keretében az egészségvesztés megakadályzása: különféle tényezők megszüntetésére való törekvés lyan tevékenységekkel és eszközökkel, amelyek egyrészt az általáns egészségmegőrzését, másrészt a specifikus betegségek kialakulásának megelőzését segítik elő, a tanulók környezetismeret, természetismeret és bilógia órákn szerzett ismereteire támaszkdva, azkat tvábbfejlesztve tudatsítsa a éves tanulókban az ember és a környezet közötti kapcslatt, hatékny kölcsönhatást, megismertetni a tanulókkal az egészségre kedvező és kárs tényezőket, a betegségmegelőzési módkat, eljáráskat, tudatsítani a tanulókban az egészséges életmód szabályait, nrmáit, a pzitív beállítódáskat, élethelyzetek, szituációk bemutatásával és elemzésével fejleszteni szemléletüket viselkedési nrmáikat, erkölcsiségüket, önmaguk és másk iránti felelősségérzetüket. Cél: A tanulókban tudatsítani az egészség, mint érték fgalmát, hgy az egészség váljn a legfőbb értékké számukra. Fnts rávilágítani a kárs szenvedélyek egészségrmbló következményeire, illetve elérni azt, hgy tudjanak nemet mndani biznys szituációkban. Rövid távú cél: A már működő tevékenységek flytatása és bővítése. Sikerkritérium: működnek az eddigi tevékenységek és újakkal bővülnek. A rövid távú célk megvalósításának határideje: Az adtt tanévben 1-8. évflyamkn kncentrikusan bővítve a tanulók életkri sajátsságainak megfelelően, illetve a tananyagk tartalmáhz illesztve évflyamn: a környezetismeret, természetismeret órán, 7-8. évflyamn: a bilógia és egészségtan órán, 5-8. évflyamn az sztályfőnöki, testnevelés és sprt órákn, valamint egyéb fglalkzáskn valósul meg. Határidő: az adtt tanév vége. Középtávú célk: A tanulók ismerjék meg az egészséges táplálkzás és életmód alapelveit, és azkat építsék be mindennapi életükbe. Az intézmény tisztaságának, állagának megóvása. Legyen fnts az étkezés kultúrájának igényessége. Épüljön be életükbe az étkezés utáni fgmsás igénye. Legyen igényük a száj és a testi higiénia. Tudják, hgy melyek a kárs szenvedélyek, ismerjék fel azkat, tudjanak nemet mndani. Szerezzenek helyes és pnts ismereteket a nemi fejlődéssel kapcslatban, illetve a szexuális életről. Szerezzenek ismereteket elsősegélynyújtásból. Sikerkritérium: ha a gyerekek az isklában megszerzett egészséggel kapcslats tudnivalókat ismerik, és törekednek azk betartására. Általáns fizikai teherbíró képessége nő a diákknak. Hsszú távú célk: Az egészségnevelés az ktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg. A knkrét, helyi sajátsságkat vegye figyelembe. Erősítsük a tantárgyközi kapcslatkat, hgy a tanulók egységben lássák az egy témáhz kapcslódó ismereteket. Tudják értelmezni és szelektálni a reklámkat, illetve tartsák szem előtt a mértéktartást. A pedagógusk és a szülők viselkedése mintaként szlgáljn a gyerekek számára. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

148 Épüljön be mindennapjaikba a testmzgás és az egészséges táplálkzás. Alakuljn ki bennük, hgy érték az egészség. Törekedjenek a lélek és a test harmóniájára. Minden rendelkezésére álló módszerrel elősegíti az intézmény a tanulók és a tantestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését. Sikerkritérium: hgy a tanulók ismerik önmagukat, személyiségüket, testüket, krlátaikat és lehetőségeiket. Tudják, hgy hva frduljanak szükség esetén tanácsért, segítségért. Kiemelt jelentőséget tulajdnít az intézmény az egészséges táplálkzásnak, a testedzésnek és a szabadidő haszns eltöltésének, teret ad a társas támgatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztsító prgramknak. Olyan ktatási-nevelési gyakrlatt flytat az intézmény, amely tekintetbe veszi a pedagógusk, nem pedagógus munkatársak és a tanulók jól-létét és méltóságát, lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékt, támgatja az egyéni előrejutást. Teljesül küldetésünk Egészségnevelés tartalma Az iskla egészségnevelési tevékenységének kiemelt feladatai: a tanulók krszerű ismeretekkel és az azk gyakrlásáhz szükséges készségekkel és jártasságkkal rendelkezzenek egészségük megőrzése és védelme érdekében; tanulóinknak bemutatjuk és gyakrltatjuk velük az egészséges életmód gyakrlását szlgáló tevékenységi frmákat, az egészségbarát viselkedésfrmákat; a tanulók az életkruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli fglalkzásk keretében fglalkznak az egészség megőrzésének szempntjából legfntsabb ismeretekkel a táplálkzás, az alkhl- és kábítószer fgyasztás, dhányzás, a családi és krtárskapcslatk, a környezet védelme, elsősegélynyújtás, az aktív életmód, a sprt, a személyes higiénia, a szexuális fejlődés területén. Az egészségnevelés az iskla minden pedagógusának, illetve minden tanórai és tanórán kívüli, egyéb fglalkzás feladata Higiénikus, egészséges életvitel Az ember legfntsabb bilógiai, pszichlógiai, szciálpszichlógiai jellemzőinek megismertetése (környezetismeret, bilógia és egészségtan, technika és életvitel órák). Emberismeret, empátia, alkalmazkdó készség (sztályfőnöki órák). Egyén és közösség (sztályfőnöki, technika és életvitel órák). Kulturált viselkedés (valamennyi szaktárgyi órán, sztályfőnöki órák) Betegségek elkerülése, egészség megóvása Tanórai kereteken belül: Testi és személyi higiénia (fgáplás, testáplás, fejtetvesség megelőzése ), tisztálkdás, öltözködés (sztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, bilógia és egészségtan, testnevelés és sprtórán) Személyi higiénia-öltözködés (sztályfőnöki, technika és életvitel órák) Közlekedés kultúra és biztnság (sztályfőnöki, technika és életvitel órák) Étrend (napi, heti), (sztályfőnöki, környezetismeret, bilógia és egészségtan, technika és életvitel órák) Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

149 Baleset-megelőzés, elsősegélynyújtás (sztályfőnöki, környezetismeret, természetismeret, bilógia és egészségtan, testnevelés és sprt, fizika, kémia, technika és életvitel órán Tanórán kívüli keretek között megvalósítható: Baleset-megelőzés (vöröskeresztes rendezvényeken) Elsősegélynyújtás (vöröskeresztes rendezvényeken) A testnevelési, tömegsprt és isklán kívüli sprtrendezvényeken való részvétel Életmód/életmódváltó- és sprttábrk szervezése Egészségnevelési prjektnap Lelki egészség megóvása, krízis prevenció hit-és erkölcstan ktatása, Napi imádkzás, Csendes napk, áhítatk, imaközösségi alkalmak, Dörmögő kör, Beszélgetés katechétával, mentálhigiénés szakemberrel, Önismeret, mely vnatkzik a fiatalk szciális egészségi és érzelmi állaptára, magatartásbeli hiánysságkra, Stresszt ldó technikák: sikeres emberek életútjának bemutatása (művészek, feltalálók, bibliai személyek), Emberismeret, empátia - sztályfőnöki órán, Egyéni képességek és célk összhangja Függőséghez vezető mtívumk feltárása, egészségkársító szkásk megelőzése egészségkársító növények, egészségkársító élvezeti szerek, serkentők, nyugtatók drgk, szenvedélybetegségek, függőséghez vezető kk feltárása, tudatsítása, élvezeti szerek (drg, alkhl) egészségkársító hatása, azk következményei Az egészséges táplálkzás Az étkeztetés szlgáltatója törekedjen a krszerű táplálkzásnak megfelelő ételek készítésére. Gyümölcsprgramban való részvétel 1-4. évflyam. Prjekt az egyéb fglalkzáskn - salátabár, árubemutató, kóstlók, receptverseny, terítési verseny stb. Egészséges táplálkzás előadásainak témák szerinti megszlása: 1. óra: A táplálkzás története Az energia Flyadékfgyasztás Az ízlelés Az emésztés 2. óra: A növekedés Az életfntsságú tápanyagk - szénhidrátk - fehérjék - élelmi rstk - zsírk Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

150 3. óra: Vitamink Ásványi anyagk, nymelemek Zöldségek, gyümölcsök Helyes táplálkzás 4. óra: Adalékanyagk Táplálkzással összefüggő prblémák A hagymánystól eltérő táplálkzási frmák Ötletek a mindennapi vásárláshz 5. óra: A táplálkzás piramisa. Tesztek, feladatlapk töltése, kiértékelése A családi életre, szülővé nevelés témakörei barátság, partnerkapcslatk, a család funkciója, jelentősége, érzések érzelmek értékek, családtervezés, a keresztyén családmdell, terhesség, szülés, csecsemőgndzás, AIDS és más szexuális útn terjedő betegségek, nrmálistól eltérő szexuális magatartás, szülői felelősség knfliktusk felldása, családalapítás, családjgi törvény, betegbiztsítás, egészségügyi szlgáltatásk igénybevételük módjai Szabadidő kultúra fejlesztése A mai családk életére a túlterheltség, a túlhajszltság a jellemző, ezért a szülő nem ér rá gyermekével fglalkzni. Hiányzik az értékrientált nevelés, így fiataljaink gyakran nem tudják mi a helyes és helytelen szórakzási mód. A szciálisan hátránys helyzetű tanulóinknál a család különböző kk miatt nem tudja ezt a feladatt ellátni, illetve nem megfelelően. A gyermek gyakran negatív mintát lát. Ezért különös hangsúlyt kell fektetnünk az ilyen szórakzási módk krrigálására is. Rá kell mutatnunk, és meg kell érteniük, hgy kulturált frmában is lehetséges a kikapcslódás: kirándulás, zenés esték, színház és/vagy mzi látgatás, könyvtár, stb.) A kulturált szórakzás megtanítása azért bír rendkívüli jelentőséggel, hgy fiataljaink a stressz és unalm elől ne az alkhl, drg és egyéb függő betegségek hazug világába meneküljenek. - Az intézmény integrációs pedagógiai prgramt működtet, melynek tartalmi részelemeiben fellelhető az egészségnevelés Áldzattá válás elkerülése, bűnmegelőzés A társadalmban, az isklában, a mindennapi életben, a médiában a tanulók egyre gyakrabban találkznak erkölcstelenséggel, bűnnel. Az isklában napjainkban egyszerre van jelen az áldzat, az áldzattá válás és a bűn elkövetője, de még az lyank is, akik semleges hzzáállásukkal nem akadályzzák meg a cselekményt. Ezért kiemelt feladataink közé tartzik a bűnmegelőzés, az áldzattá válás elkerülésének biztsítása. A tevékenység általáns tematikája: - a helyes életvitel kialakításának szempntjai Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

151 - a családn belüli erőszak előfrdulásai, ezek negatív hatásai - a média személyiségfrmáló szerepe, kársító hatása - a szenvedélybetegségek megjelenési frmái, prevenciós munka - a biztnságs szexuális élet, az AIDS legfntsabb kérdései - a fiatalkrú bűnözés megelőzése - alternatívák a szabadidő helyes eltöltésére Bűnmegelőzés, áldzattá válás elkerülésének isklai céljai: - A közösség biztnságának növelése - Az emberi jgk érvényesülésének biztsítása - Az élet minőségének javítása - Sértetté válás veszélyének csökkentése - A bűncselekményeket előidéző kk minimálisra csökkentése - A bűnözés ismételt megelőzése, az áldzat segítése, kmpenzációja Az áldzattá válás isklai feladatai: döntéshzatal, prblémamegldás, stressz-kezelés, érdekérvényesítés képességének kialakítása, erőszakmentes, prblémamegldó technikák tanítása. Többet ésszel, mint erővel. az isklán belüli kirekesztés felderítése, hatékny fellépés ellene, az isklai erőszak, a zsarlás áldzatainak védelme a tantestület tagjainak védelme, a fglakzásukkal kapcslats knfliktuskban, önvédelmi képességek fejlesztése, reális kckázatk tudatsítása, az igazságszlgáltató szervezetek és az intézmény együttműködési feltételei az áldzatvédelem érdekében, az isklakerülés és más deviáns cselekvésre reagáló prgramk kidlgzása, jelzőrendszer működtetése, az életmódjukban deviáns jellegzetességet mutató tanulók figyelemmel kísérése, segítése, prblémák jelzése, a sprtszerű viselkedés kultúrájának erősítése, a fizikailag gyengébbek védelme. Az intézményben flytattt nevelő-ktató munka bűnmegelőző tevékenysége a hagymánys tanórai keretekben, illetve valamennyi sztály sztályfőnöki óráin szakértő előadókkal, céliránys előadáskn történik. A tanórai keretek adta lehetőségeken túl egyén fglalkzáskn is történhet, esetenként szülőkkel együtt. A témával kapcslatban évente prjektet szervezünk minden évflyam valamennyi sztályában. Javaslt módszertani elem lehet még: - Az alsó és felső tagzatban az ígéretek fáján minden év őszén vállaláskat, ígéreteket tenni, eszerint viselkedni, élni, ezeket értékelje az sztályfőnök Közlekedésre nevelés A közlekedés egyik legveszélyeztetettebb csprtja az általáns isklai krsztály. Életkri sajátsságaik miatt a közlekedést a felnőttektől eltérő módn ítélik meg. Megszttt figyelmüknek jellemzői, spntaneitásuk, észlelésük, a negatív példák, a tapasztalataik azt mutatják, valódi közlekedési helyzetekben nem megfelelően viselkednek. Ezért kiemelten fnts szerepe van az isklai nevelési feladatk között a közlekedésre nevelésnek. Az isklai közlekedésre nevelés célja és feladata: az isklásk utas- és gyalgs baleseteinek megelőzése, a kulturált közlekedési magatartás kialakítása, a tömegközlekedési eszközök biztnságs használatára történő felkészítés, Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

152 a közlekedéshez szükséges képességek, készségek fejlesztése, az időjárási visznyk közlekedést beflyásló szerepével történő megismertetésük, a biztnságs játék helyszíneivel történő megismerkedésük. A nevelés színterei, módszerei: A helyes közlekedési magatartás a gyermekek képességeinek függvénye, amelyeket valamennyi tantárgy a maga sajáts módszereivel, eszközeivel fejleszt, tanórai keretek között. Az 5-8. évflyamn beépül az sztályfőnöki óra tematikájába is. Fejlesztendő terület: - látás, hallás, mzgás, - közlekedési ismeretek szintje, - elsősegély-nyújtási ismeretek szintje, - készségek gyakrlása, tudatsítása, - akarat és beállítódás. Tanórán kívüli lehetőségek: - versenyek, fórumk, - kirándulásk, - tájékztató anyagk, szórólapk, Közlekedési Kisks füzetek, - rszágs közlekedési prgramkban való részvétel Mindennaps testnevelés Az egészségfejlesztő isklai testmzgás prgram célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmzgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hgy a mdern kr, és az azzal együtt járó technlógiák az embert lyan életmódba kényszeríthetik, amely a mzgásszegény életmódhz, a fizikai képességek hanyatlásáhz vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény rmlását is. Az isklai testnevelés és a sprt keretei között az egészségnevelés, a szciális kmpetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető. Annak érdekében, hgy az egészségfejlesztő testmzgás hatéknyan megvalósuljn, az alábbi sajáts egészségügyi és pedagógiai szempntknak kell teljesülniük: minden gyermek minden nap részt vesz a testmzgás-prgramban; minden testnevelési órán és minden egyéb testmzgási alkalmn megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; minden testnevelési óra és egyéb testmzgási alkalm örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adttságú tanulóknak is; öröm és sikerélmény jelent a Kölyökatlétikai Prgram bevezetése, megvalósítása; a testnevelés és sprt személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmzgásprgramban; a testmzgás-prgram életmód-sprtkat, életminőség-sprtkat is megtanít (lyan sprtkat, amelyeket egy életen át lehet flytatni az életminőség javítása érdekében). a testmzgás-prgram játékkat és tánct is tartalmaz Az iskla mindennaps testnevelés prgramja A köznevelési törvény szerint a mindennaps testnevelést az isklai nevelés ktatás első, ötödik és kilencedik évflyamán szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. Intézményünkben az elrendelt váltztatás az első és az ötödik évflyamt érinti a 2012/13. tanévtől kezdődően. A Nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében az iskla a mindennaps testnevelést heti öt testnevelés óra keretében szervezi meg. A heti öt órából heti két óra kiváltható nem testnevelés órával: Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

153 kerettantervben meghatárztt ktatásszervezési frmák szerinti frmákkal; isklai sprtkörben való sprtlással; vagy a tanuló - szülő - kérelme alapján sprtszervezet, sprtegyesület keretei között végzett sprttevékenységgel. Isklánk a mindennaps testnevelés prgramjába beépíti a Kölyökatlétikai Prgramt. Nevelőnk 2012-ben tanflyami kiképzésben részesült. Intézményünkben a mindennaps testnevelés megvalósítása a tanévben: 1. évflyam: heti öt testnevelésóra 5. évflyam: heti hárm testnevelésóra; két óra iskla sprtkör Ezt a rendszert kifutó jelleggel alkalmazza közösségünk Intézményünkben a mindennaps testnevelés megvalósítása a tanévtől felmenő rendszerben: heti öt testnevelésóra keretében valósul meg felmenő rendszerben. Isklánkban a mindennaps testnevelés mellett az alábbi testedzési, mzgási, sprtlási lehetőségek vannak: az isklai sprtkör szervezett fglalkzásai, igény esetén a szervezett tömegsprt fglalkzásk, melyek tevékenységébe a tanulók bekapcslódhatnak; 2011-től természetjáró mikr műhely fglalkzásai; játéks, egészségfejlesztő testmzgás beépítve a szabadidős és egyéb fglalkzáskba; szervezett kirándulásk; szervezett krcslyázás önköltséges alapn -; bekapcslódhatnak a gyermekek a partner alapfkú művészeti iskla kínálta mzgáss tanszakk munkájába; a szintén partner helyi népi tánc csprtk szervezett fglalkzásaiba; tanulónk bekapcslódhatnak a helyi sprtegyesületek által kínált tevékenységekbe Az egészségnevelés módszerei és eszközei Az egészségnevelés frmái, módszerei kiállítás, egészséges ételek készítése, kóstlása, tanórák (testnevelés és sprt, környezetismeret, természetismeret, bilógia és egészségtan, sztályfőnöki órák, technika és életvitel ), egyéb fglalkzásk, könyvtári kutatómunka, sprtbemutatók, vetélkedők, kirándulás, tábrk, filmvetítés, kérdőívek, tesztek, rendezvények: előadásk, egészségnap, egészséghónap prjektek A módszerválasztás szempntjai tevékenységközpntú és életszerű legyen, élményközpntú, mtiváló legyen, feleljen meg a tanuló életkrának, pzitív életszemléletet adjn, Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

154 együttműködésre épüljön, sk játéks elemet tartalmazzn Az egészségnevelés erőfrrásai Humán erőfrrásk Humán erőfrrásk alatt a képességeket, kmpetenciákat, kapacitáskat, tudást, gyakrlatt, mtivációt, energiát és elkötelezettséget értjük. Az egészségnevelésben résztvevők eltérő háttérrel, tudással, készségekkel, attitűddel rendelkeznek. Ennek ellenére a tevékenységben résztvevők valamennyien a jbb egészség elérésén, a hsszú távú célkban megfgalmazttak megvalósulásán dlgznak. Az egészséget, mint elérendő és óvandó célt kell tanítani, attitűdfrmálással, életmód alakítással, és öntevékenységre serkentéssel. A pedagógus saját egészsége - egészségmagatartása a közösség számára minta. Humán erőfrrás az iskla valamennyi lakója, a tanárk és a diákk, valamint a technikai és adminisztratív munkavállalók. Mindenkinek megvan a maga, személyre szabtt feladata az egészségnevelés teljessé tételében. Az iskla szempntjából humán erőfrrásnak tekinthető minden külső partner, akinek kapcslata van az isklával: ide tartzik a fenntartó, a tanulók szülei, civil szervezetek, a Gyermek-és Családsegítő Szlgálat, Nevelési Tanácsadó, a MRE kiskunhalasi Refrmátus Pedagógiai Intézetének szakszlgálata, a Vársi Könyvtár, isklák, a rendőrség, mentőszlgálat stb. A prgramban részt vevő szakemberek: - fglalkzási és egészségügyi rvs, - isklarvs, - isklai védőnő, - isklai fgrvs, - az SNI tanulók szűrővizsgálatát végző szakemberek, -ÁNTSZ, - rendészeti szervek, - mentőszlgálat, - Gyermek-és Családsegítő Szlgálat, - az önkrmányzat illetékes szakirdái, - MRE kiskunhalasi Refrmátus Pedagógiai Intézetének szakszlgálata. A pedagóguskat az alkalmazandó módszerek és ismeretek szempntjából fel kell készíteni, képességeik és ismereteik flyamats fejlesztéséről gndskdni kell. Belső erőfrrásk Jelenleg intézményünk két pedagógusa rendelkezik mentálhigiénés, egészségfejlesztő végzettséggel, 1 fő szciális szakvizsgával is. Többen tanúsítványt szereztek különféle akkreditált egészségnevelési prgramkn (tartásjavító gerinctrna, Grdn, Alapzó terápia, Sindelar stb.) Két munkatársunk elsősegélynyújtásra kiképzett munkatárs. Belső erőfrrásk Feladat, szerepkör Erősségek Intézményvezetés Támgatja az egészségnevelési prgramkat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet, anyagi frráskat igyekszik felkutatni. Hiteles személyiségek a pedagógusk, diákk számára. Kreativitás, nyitttság, hasznsítható kapcslatrendszer. Tanítók, tanárk Osztályfőnökök Kidlgzzák és a tantárgyakba beépítve tanítják az egyes egészségügyi tartalmakat, önálló mdulként 6. sztályban az egészségtant. Prgramk szervezői, résztvevői, segítői. Évflyamkra lebntva az egészségneveléshez kapcslódó tartalmak feldlgzása. Ösztönző rendszert dlgz ki. Valamennyi pedagógus belátja, hgy minden nevelő feladata az egészségnevelés. Az aktualitásk aznnali kibeszélése sztályközösségi szinten Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

155 Diákpresbitériumt segítő tanár Diákpresbitérium Gyermek- és ifjúságvédelmi munkát összefgó munkatárs Isklarvs, védőnők, fglalkzásegészségügyi rvs Adminisztratív és technikai dlgzók Diákk Szülők Tárgyi erőfrrásk Segíti és krdinálja a prgram megvalósítását, kapcslatkat teremt a külső támgatókkal. Segíti és krdinálja a prgram megvalósítását. Ösztönző rendszert dlgz ki. A hátránys és a veszélyeztetett tanulók segítése. Egészséggel kapcslats prgramk, drgprevenció tervezése szervezése, pályázatkat ír. Segítik a munkavállalók munkáját az egészségmegőrzésben (elsősegélynyújtás, betegáplás stb.) Támgatják a pedagógusi munkát, a prgramk hátterének és tárgyi feltételeinek biztsításával A tervezett éves prgramban vesznek részt (tevékeny szerepvállalás önálló munkák és kezdeményezések. Előadásk tartása, szemléltető eszközök gazdagítása, anyagi támgatás, külső erőfrrásk felkutatása, Napi kapcslat a diákkkal Napi kapcslat a diákkkal Szaktudás, elkötelezettség, empátia. Szakmai kmpetencia. Szakmai kmpetencia Valamennyi diák érintett a prgramkban Tevékeny részvétel a prgramkban. Isklánk épületei (kisház, isklaépület, tálalóknyha, ebédlő / trnaszba épülete) flyamats felújítást igényelnek, melyet mindig megteszünk anyagi lehetőségeink függvényében. Minden kiszlgáló, szükségleteket ellátó helyiségnél fkztt figyelmet frdítunk a tisztaságra, az egészséges környezetre. Isklánk az 1980-as évek közepén épült Siklós belvársában, majd a 90-es években bővült. Az épület nem rendelkezik jó adttságkkal. (Nincs aula, nem megfelelő nagyságú néhány tanterem, nincs trnaterem, a szertárak száma sem elegendő). A tanítást 9 ktatási célú helyiség, 1 tanári munkaszba, 1 trnaszba külön épület -, és 1 szabadtéri sprtpálya szlgálja, mely nem szabvány méretű. Az étkeztetést 26 fő befgadására alkalmas ebédlő és 1 tálalóknyha segíti. Nincs saját knyha, a gyermekek étkeztetését külső vállalkzó látja el, alapkövetelmény az egészséges táplálékk választékának biztsítása. Az isklában nem üzemel büfé, s nincs büféautmata sem. A visznylag új isklaépület kmly felújítást, nagyberuházást igényel. A közelmúltban történt tetőjavítás beázásk miatt srán derült ki, hgy az épület egy része nincs megfelelően szigetelve. A vécék és msdók, valamint a villanyvezetékek felújítása, kedvező váltzáskat hzna életünkben. A nyílászárók különösen az ablakk rendkívül rssz állaptban vannak, javításuk (cseréjük) halaszthatatlan. Az elavult, illetve nem megfelelő szabványú fényfrrásk cseréje a tantermekben és a tanári szbában megtörtént. A hiányzó részek cseréje az anyagiak függvényében történik. A fűtés alapvető, legszükségesebb krszerűsítésére 2011-ben került sr, de ez a terület tvábbi feladatt ró az intézményre. A tantermekben a burklat javítása 2011-ben történt meg ban pályázati frrásból az eszközjegyzéknek megfelelő könyvtárszba kialakítása történt meg ben szülői segítséggel egy tanterem felújításra került. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

156 Az isklabútrk krszerűbbre cserélése 2007 és 2010 között valósult meg. A flysók, sztálytermek zöld növényekkel való ellátttsága megfelelő, aznban lehetne még emelni a növények számát. Alapvető higiéniai feltétel lenne a msdókban a WC-papír, a szappan és a kéztörlő. Az iskla tisztasága a tanítás végére nem megfelelő. A tantárgyi taneszköz ellátás átlagsnak, néhány területen gyengének mndható. Minden teremben van írásvetítő, mára már a legkrszerűbb szemléltető eszközökkel is rendelkezik az iskla, négy darab multimédiás tábla segíti a tanulók nevelését. Az egészségneveléshez rendelkezésre állnak: szemléltető képek, fóliák, mdellek, szakkönyvek, audivizuális eszközök., interaktív tábla Az iskla udvarán jó időben kellemes tt tartózkdni, a tanulók ki is használják ezt, de az időjárástól függően a Házirendben fglaltak szerint is az udvarn, a friss levegőn kell tartózkdniuk. Nem rendelkezik isklánk külön rvsi szbával, az iskla-egészségügyi szlgálattal kötött szerződés értelmében ők biztsítják az rvsi ellátás helyiségét Anyagi erőfrrásk költségvetés: az iskla költségvetésében pénzügyi hátteret biztsítsunk az egészségnevelési prgram megvalósítására karácsnyi vásár bevétele, pályázati (rszágs, megyei, helyi) támgatásk, alapítványi támgatásk Az egészségnevelés színterei Az egészségnevelés színterei tanóra egyéb fglalkzás szaktárgyi sztályfőnöki szakkör mikr műhely áhítat imaközösség Dörmögő kör csendes nap isklai sprtkör tömegsprt akcióprgramk, prjektek Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

157 Az iskla kapcslatai az egészségnevelésben Belső kapcslatk tanulók nevelőtestület intézményvezetés munkaközösségek könyvtárs iskla sztályfőnökök gyermek- és ifjúságvédelmi felelős diákpresbitérium Külső kapcslatk civil szervezetek drgprevenciós intézetek Napfrduló Szciális és Drgprevenciós Egyesület Vöröskereszt ÁNTSZ helyi mentőszlgálat iskla Gyermek-és Családsegítő Szlgálat Szakszlgálatk Nevelési Tanácsadó isklarvsi szlgálat - isklarvs, fgrvs, védőnő; fglalkzási és egészségügyi rvs szülők fenntartó gyülekezet rendőrség Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

158 Kmmunikáció, tvábbképzés, ellenőrzés, értékelés Kmmunikáció Intézményen belüli Az intézményen belüli kmmunikáció szerves része a szemléletfrmálásnak. Részben azért, mert az infrmációhiány is gyakran ka az egészségkársító tevékenységnek, de még ennél is fntsabb, hgy az egészségnevelési prgramt tervezni is csak csapatmunkában lehet. A gyerekek számára az épület különböző pntjain elhelyezett hirdetőtáblák, a DP képviselői és a pedagógusk nyújtanak infrmációkat. A szülők a gyerekeken keresztül, a tájékztató füzetek és a hirdetőtáblák segítségével, a szülői értekezleteken, fgadóórákn, értesülhetnek az intézményben flyó munkáról. A pedagógusk értekezleteken, megbeszéléseken, személyes beszélgetéseken vitatják meg az iskla életét meghatárzó kérdéseket. Intézményen kívüli Az intézményen kívüli kmmunikáció, kapcslatrendszer alapvető eszköze az intézmény nyitttá válásának. Kifelé és befelé is tudatsítani kell, hgy az iskla egészségnevelési tevékenysége tágabb értelemben is közügy. Az iskla történetéről, jelenéről és egyéb aktuális hírekről infrmálódni lehet 2008-tól az intézmény hnlapjáról is. A szűkebb és tágabb lakókörnyezet is részt vesz az iskla nevelőmunkájában. Tvábbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanflyamk Külső: rendezvényeken való részvétel. Akkreditált tvábbképzéseken való részvétel. Az egészségnevelési prgram működésének ellenőrzése, minőségfejlesztés A felelősség meghatárzása: Mindazn személyek, akik részt vesznek a prgramk munkájában: intézményvezető DP segítő nevelő gyermek-és ifjúságvédelmi munkát összefgó munkatárs szakmai közösségek irányítói sztályfőnökök pedagógusk fglalkzás - egészségügyi rvs isklarvsk, védőnők, fgrvs, rendőrsé, mentőszlgálat stb. Az eljárás leírása: Az egyes módszerekkel elért eredményeket összehasnlítjuk egymással, mert csak így lehet lemérni a hatást az egészségnevelési munkában: a) tanári tanulási - szülői kérdőívek kiértékelése. (Elégedettségi mérések) b) statisztikai mérési adatk összehasnlítása: gyógytrna adatk (felmentettek aránya), rendszeresen sprtlók és nem sprtlók arányai, mulasztási adatk, fgászati - szűrési adatk, isklai balesetek gyakrisága, szűrővizsgálati adatk, alkhl, drgfgyasztás, dhányzási adatk, testi higiénés állaptfelmérés, tanulók fizikai állapt mérése, családk, szciális helyzet felmérése Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

159 Azkat a célkitűzéseket mérjük, amelyek a tervezési flyamatban szerepelnek. Kiértékelésünk célja, hgy valódi különbségeket tudjunk kimutatni, s a kaptt eredményeket tanulmányzzuk. Ez hzzájárul ahhz, hgy az egészségnevelési tevékenység kiszámítható legyen, és tvábbfejlődjön. A flyamats nymn követés és dkumentálás a legeredményesebb módja az ellenőrzésnek. Évente: a) szakmai egyeztetés, a különböző szakmai szintek feladatainak krdinálása b) szakmai egyetértés a feladatk elvégzéséről c) a működő prgramk munkájának értékelése, IPR önértékelés (szakmai közösségi, nevelőtestületi, vezetői, gyermek-és ifjúságvédelem, IPR menedzsment) A szakmai közösségi fglalkzáskn fnts a tapasztalatcsere, a helyi prblémák hangsúlyzása. Flyamats a kapcslattartás az isklarvssal, védőnőkkel, s azkkal a személyekkel, akik a prgram eredményességét segítik. Az értékelés tehát rövidtávn hatáss, szükségszerű. A hsszú távú eredményesség kiértékelésére a prgram végső stádiumában kerülhet sr. A diákk (8.. végén) nyilatkznak arról, hgy mennyiben váltztt meg az életmódjuk a prgram kezdetétől számítva, és hgy jövendő életfrmájukra is kihatással lesz-e. Az IMIP szerinti időpntkban a) Partneri elégedettségi mérések, klímatesztek (kérdőívek diákknak, szülőknek, pedagógusknak, klímatesztek valamennyi munkavállalónak). b) Teljes körű önértékelés részegységeként. c) Statisztikai mérési adatk összehasnlítása. d) A működő prgramk munkájának értékelése. IPR önértékelés (szakmai közösségi, nevelőtestületi, vezetői, gyermek-és ifjúságvédelem, IPR IKCS, Mérési és Fejlesztési csprt) Az értékelésnél nem csak az ismeretek elsajátítását, a tevékenységek gyakrlását kell figyelembe vennünk, hanem a tanuló által preferált gndlkdási és viselkedési módkat, általáns viselkedésüket, magatartásukat is. e) 1. sz. melléklet: minden 5-8. évflyams tanuló kitölti az első sztályfőnöki órán, az 1-4. évflyamn a szülőket kérjük a kitöltésre; 2. sz. melléklet: kllégák körében a minőségbiztsítással együtt Kiértékelésre és dkumentálásra azért van szükség, hgy meggyőződjünk róla: az egészségnevelési tevékenység a kívánt hatást valóban elérte, segítségével új feladatk, célk tűzhetők ki Az egészségnevelési prgram végrehajtása Az isklánk egészségnevelési prgramjának végrehajtását éves munkatervünkben, a szaktárgyi tanmenetekben, egyéb fglalkzásk tervében részletezzük. Egyéb javaslatk: a tantermek szellőztetésének biztsítása szünetekben, isklapszichlógus alkalmazása, az egészségnevelés érdekében a szülői értekezletek felhasználása, több hulladékgyűjtő elhelyezése az iskla területén, a Kölyök Atlétikai Prgram tvábbvitele, tvábbi partnerépítés. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

160 Kérdőívek 1. sz. melléklet Az egészségi állaptt beflyásló tényezők A következő táblázatban található kérdések az egészséges életmóddal összefüggő különböző tényezőket és az egyén életmódjából következőket srlja fel. Az egyes tényezők egészségre gyakrlt hatását 1-5-ig terjedő skálán lehet jelölni. Az 1-es azt jelenti, hgy véleményünk szerint az adtt tényező egyáltalán nem beflyáslja az illető egészségi állaptát, az 5-ös pedig azt, hgy nagymértékben beflyáslja azt. A skála értékeit átlagljuk. Állításk Értékelési skála Átlag A napi stressz mennyisége A dhányzás mértéke Az alkhlfgyasztás mértéke Környezeti ártalmak A családi élet kiegyensúlyzttsága Táplálkzási szkásk Sprtlási és szabadidő eltöltési szkásk Egészségügyi ellátás színvnala Szűrővizsgálatkn való gyakrisága Veleszületett adttságk Munkaidő hssza A család anyagi helyzete A lakóhely, település ahl él A végzett munka jellege Isklai végzettség A családban előfrduló betegségek Lakáskörülmények A drgfgyasztás mértéke A véletlen A család szétszakadt / pl. válás A család hitben él Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

161 2. sz melléklet Javaslt szempntk az iskla egészségmegőrző tevékenységének végig gndlásáhz 1. A mi isklánk az egészségnevelést tágan értelmezi, s ebbe az elgndlásba beletartzik az isklai élet legtöbb vnatkzása, így például a közösségi kapcslatk is. nagyn jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 2. A mi egészségnevelési elképzelésünk magába fglalja a testi -, lelki-, társadalmi-, és környezeti jellemzők egymásra hatását. nagyn jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 3. Nem kizárólag az ismeretek átadására összpntsítunk, hanem a tanulók aktív részvételét is fntsnak tartjuk. nagyn jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 4. Elképzeléseink kialakításában tekintettel vagyunk arra, hgy a tanulók egészségét száms isklán kívüli hatás is beflyáslja. nagyn jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 5. Abból indulunk ki, hgy a jó egészségi állapt feltétele az, hgy ki-ki maga irányítsa és ellenőrizze saját életét. nagyn jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 6. A mi isklánk tárgyi környezete az egészséget segíti. nagyn jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 7. Egészségnevelési elképzelésünk szem előtt tartja az isklában dlgzók jól-létének biztsítását. nagyn jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 8. Egészségnevelési prgramunk a szülőkkel való együttműködésre épül. nagyn jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

162 9. Isklánkban a hagymánys, bilógia és egészségtan és sztályfőnöki órán túlmenő egészségnevelés flyik tantárgyi keretek között. nagyn jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 10. A mi isklánkban nagy szerepe van a testnevelés óráknak és az egyéb sprtnak. nagyn jellemző inkább jellemző inkább nem jellemző egyáltalán nem jellemző 11. A mi isklánkban van: sprtpálya trnaterem udvar (füves) udvar (salaks) udvar (kő, betn) belső köztér (aula) rvsi rendelő étterem / menza 12. A mi isklánkban a tantermekben van: nenvilágítás izzószálas világítás hagymánys pad mbil padk krétás, hagymánys tábla interaktív tábla mzdítható tábla 13. A mi isklánkban a felsrlt egészségügyi ellátásk közül a következők működnek hetente havnta ritkábban nem működik Isklarvsi rendelés Védőnői szlgálat Pszichlógiai tanácsadás Mentálhigiénés tanácsadás 14. A mi isklánkban van: msdó zuhanyzó vízöblítéses WC szennyvíz-elvezetés 15. Isklánkban az egészségügyi és tisztálkdó helyiségek higiéniája: igen jó jó elfgadható rssz 16. Isklánkban a következő egészséggel és az egészséges életmóddal kapcslats akciók, prgramk működtek az elmúlt év srán: Az elmúlt évben egy vagy több alkalmmal pályáztunk egészséggel kapcslats támgatáskra: igen Srljn fel néhányat:.... nem pályáztunk Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

163 Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

164 1. 2. Egészségnevelési prgram - Drgprevenciós prgram Mára egyértelművé vált, és ezt a felmérések is igazlják, hgy a kábítószer-prblémák, ha különböző mértékben is, de jelen vannak az isklákban. Ezért vált célszerűvé jelen prgramkötetünk részévé tenni a drgprevenciós prgramt. Isklánk drgstratégiájának kialakítása kmplex flyamat, tanárainktól egységes együttműködést igényel Alapelvek A nevelési-ktatási intézményekben kialakítandó drgstratégia szükségessége A felgyrsult társadalmi és gazdasági váltzásk hatása érzékelhető a szülők és diákk szcikulturális hátterében. A demkrácia pzitív következményei (piacgazdaság, utazási lehetőségek) átfrmálták az emberek gndlkdásmódját, életvezetését, szkásait, értékrendjét. Sajns, a kedvező hatásk mellett a negatív tényezők is megjelentek. Egyik alapvető gnd ma az életminőség rmlása, az indklatlan halálzásk számának rhams növekedése. A rizikótényezők között az egészségtelen életmód, az egészségre kárs emberi magatartás szerepel. A prbléma megldását az emberi viselkedés alakításában kell keresnünk. Az egészséges életmód elemeit képező attitűdök már nagyn krán, a kisgyermekkrban szerveződnek, ezek alakításában alapvető szerep jut a családnak, különösen a szülőknek. A mai átlag család nem mindig tud eleget tenni, vagy gyakran nem frdít elég gndt egészségfejlesztési feladatának ellátására, ezért ilyen esetekben megnövekszik a nevelési intézmény szerepe. Magyarrszágn igen erős a dhányzás és alkhlfgyasztás társadalmi elfgadása, a fiatalknál is ez tapasztalható: a dhányzást és az alkhlfgyasztást többségében nem helytelenítik. Kimutatható, hgy szrs összefüggés van a dhányzás és az alkhlfgyasztás gyakrisága és a kábítószer-fgyasztás között. A rendszeres dhányzók, a rendszeres alkhlfgyasztók között magasabb a legitim és illegitim drgt fgyasztók aránya. A kábítószerek veszélyt jelentenek az egészségre, a közösségre és a társadalm egészére: fenyegetik a használót és hzzátartzóit egyaránt. A drgstratégia szükséges, mert: 1.) A prbléma jelen van. 2.) A család mellett a nevelési-ktatási intézménynek is feladata a nevelés. 3.) Szervezetten elérhető az ifjúság az intézményekben. Személyiségfejlesztés érhető el; van érzékelhető, viszszatartó hatása a fglalkzásknak. A fiatalk jelentős része nem drg-, főleg nem illegális kábítószer-használó, és azt akarjuk, hgy ne is legyen. 4.) A stressz és a drg az élet részévé vált, alternatívákat kell adni a fiatalk számára a drggal szemben. Az isklától az állam és a szülők is jggal elvárják ezt a munkát. 5.) A prevenció priritása mindenek fölött áll. Azt, hgy a diákk mit tartanak értéknek, függ attól, hgy a család, a krtárscsprt és a társadalm mit közvetít a gyerekeknek, másrészt, hgy ezek az értékek milyen összhangban vannak egymással. Nagyn skszr nem összhangról, hanem ellentétről beszélhetünk. A pedagógus szerepe ebben a helyzetben az, hgy értelmezze deviáns értékeket, és megfelelő körülményeket teremtsen a knszenzus kialakítására. knstruktívvá tétele érdekében. Olykr helyesebb a diákk többsége által képviselt javaslat elfgadása, mint a saját jbb ötletünk átvitele A drgstratégia kialakítása Elsődleges célcsprtjába a tanulók, másdlags célcsprtjába a szülők és a pedagógusk tartznak. A drgstratégiának az egészséges életre nevelésben, az egészségfejlesztés rendszerében kell helyet kapnia. Az egészséges környezethez való jg alapvető. A felnőtt társadalmnak életmódkövető magatartást kellene biztsítani. Az életminőség javításában a felnőtt krsztálynak élen kell járnia, hgy a társadalmi csapdákat ezen a területen ki tudjuk kerülni. A társadalmi makr hatáskat mérsékelni szükséges, sajns minden helyzetben nem ellenőrizhetjük, és nem is tudjuk ellenőrizni a tanulót és a környezetet, ahl megfrdul. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

165 Az egészségnevelés célja és azn belül a drgstratégiáé, hgy a tanuló megértse saját egészsége védelmének jelentőségét. Rendelkezzen lyan kmpetenciákkal, hgy aktívan tenni tudjn érte. A figyelem felhívása mellett a prevencióra tevődik át a hangsúly, illetve alternatívák megmutatására A mentálhigiénés vnatkzás A tanulók ismeretszintje, fertőzöttsége eltérő: Bővebb ismeretekkel rendelkeznek az egészségről, a szexualitásról, az ártalmas szenvedélyekről. Kevesebb vagy trzult ismeretekkel rendelkeznek, sk a drgfgyasztó (alkhl, cigaretta stb.) Tájékzatlank, de tapasztalatkkal sem rendelkeznek. Megerősítő, kmpetencianövelő módn kell hatni Infrmációátadó, ártalmcsökkentő módn kell őket beflyáslni, s főleg a döntéshzásban kell őket fejleszteni. Segítő, fejlesztő, státuszteremtő hatást kell gyakrlni A drgfgyasztás kai Az kk skfélék lehetnek: kíváncsiság, kalandvágy, lázadás, a felnőttektől, a valóságtól történő eltávldás, menekülés az isklai, családi prblémák elől, krtársak rábeszélése, unalm, önbizalmhiány, önigazlás, új közösségbe való befgadás utáni vágy. A gyerek elhanyaglásával jellemzett család felelőssé tehető a drgfgyasztó magatartás egyik frmájáért, a szűkebb vagy tágabb családban előfrduló mértéktelen alkhlfgyasztás, nyugtató, altató szedése szintén növelik a fiatalk szerfgyasztásának valószínűségét. Meghatárzó az tthnról hztt minta, a szülők legális fgyasztásának gyakrlata és prblémamegldó jellege. Ha a szülők bármelyike láthatóan alkhlt vagy gyógyszert használ prbléma-megldás ürügyén, ezt a mintát a gyermek nagyn könnyen viszi tvább saját prbléma-megldó repertárjába, mint feszültségcsökkentő lehetőséget, s ezzel a prbléma-megldás eldázható. Az kk között szerepel a szélsőséges nevelési frma, a rideg krlátzó, illetve az autriter szülői, nevelői magatartás. Az ellenőrzés hiánya, a túlztt szabadság, a csavargásk, késői kimaradásk következménynélkülisége, a szórakzóhelyek válgatás nélküli látgatása jelenthet még kiváltó kt. Bármilyen hiteltelen és elvtelen tiltás, amely a tapasztalatkkal ellentétes követelményt támaszt a gyermekkel szemben, frdíttt hatást vált ki. A dhányzó, alkhlizáló felnőttek mralizálásai nemcsak hgy eredménytelenek, hanem inkább buzdítóak. Az tthni körülmények elégtelen vltáhz pársuló és gyakri csalódást kzó következetlenség zavart kz a gyerekben, és máshl keresi a stabilitást, a mintát. Az érintett családkat skszr jellemzi: Szegényes interakciós flyamatk (harag, elfjtásk, kölcsönös elzárkózás, rivalizálás). Szülői követelés: értékeik iránti knfrmitást követel a gyermektől. Kmmunikációs mintákn nem kerülnek át a belső érzelmek; a családtagk érzelmi elszigetelésben élnek. Beflyásló tényező a krtárscsprt is: a fiatalk várakzást fgalmaznak meg csprttagjaikkal szemben, egyfajta beteljesülési színtérként fgják fel a közösségüket. Nagyn erős beflyásló tényezővel bírnak a fiatalk szórakzóhelyeinek egy része, a kncertek és különböző rendezvények. Ezekben az esetekben erős a krtárscsprt beflyásló ereje, és a nemet mndás algritmusának hiánya miatt a gyermek könnyen válik elfgadóvá az egyébként számára is kellemetlen helyzettel szemben, de a kirekesztettséget vagy a jelentős presztízsvesztést nem vállalja. A társtalanság, a magány nem csak szcializációs zavart kz, hanem személyiségfejlődési prblémákat is, amelyek kai lehetnek a drg felé frdulásnak. Az kk között szerepel a stressz, a feszültség csökkentésének eszközeként használni a drgt. Célszerű fglalkzni a stressz és a stressz-kezelés témakörével a drgprevenciós munka részeként. Stressz kísérheti minden lyan tevékenységünket, amely az életünket beflyáslja, illetve testi és lelki megterhelést kz (pl. stressz feleléskr, témazáró írásakr). Egyensúlyi helyzetét az ember akkr képes visszaállítani, ha megbirkózik a stresszel, vagy kimenekül belőlük. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

166 A stressz lelki kísérőjelenségei a kellemetlen hangulatváltzásk, pszichés állapt rmlása; fáradéknyság, ingerlékenység, levertség alakulhat ki. Megjelennek a félelmek, a szrngásk. Ezekhez álmatlanság, emésztési zavark és evési rendellenességek is társulhatnak. Ezekkel a lelki jelenségekkel meg lehet küzdeni (pl. pszichés energiát nyújtó tevékenységek: sprt, zene, tánc, színház, társaság stb.), vagy el lehet menekülni a kísérő jelenségek elől (pl. kárs és önsrs rntó stressz-ldószerek alkalmazása: cigaretta, alkhl, kábítószer). Akár végzetes következménye is lehet, ha valaki nem tanul meg bánni ezekkel a stresszhelyzetekkel. A stressz és az alkalmazkdás igen szrs kapcslatban állnak egymással, visznt a szervezet alkalmazkdási képessége és törekvése nem végtelen. Megfelelő alkalmazkdással, vagyis a helyes stressz-kezeléssel gndskdhatunk arról, hgy legyen elegendő energia a napi helyzetek kezeléséhez, legyen mód a szükséges energiák tartaléklására a vészhelyzetek elviseléséhez. A pszichés energiákkal mindenki máshgy bánik: van, aki fgyasztja, de sha sem tölti fel az energia készleteit, van, aki ismeri és használja azkat a módszereket, amelyek révén legalább annyi energiára tesz szert, mint amennyit elhasznál, gndl arra is, hgy vészhelyzetben plusz energiákra lehet szüksége. Az egyénre szabtt stressz-kezelési technikák megtanulhatók. Meg kell tanulni úgy bánni a stresszel, hgy jótékny hatása javunkra váljn, kárs következményeit pedig elkerülhessük. A helytelen attitűdök helyett helyeseket megtanítani nem kis feladat, hisz önmagában az ismeretátadás is nehézségekbe ütközhet a krsztály életkri sajátsságait ismerve Célk Rövid távú célk Az 1-4. évflyamn önismereti technikák elsajátítása évflyamn a szerfgyasztási szkáskról képalktás és önismeret önfejlesztési technikák erősítése. A 7-8. évflyamkn a megkezdett prgramk működtetése, szinten tartása, benne kiemelten a szerfgyasztás rmbló hatásairól Hsszú távú célk Hsszabb távú cél a testi-lelki egészség megóvása, az egészségesen élni jó szemlélet kialakítása, pzitív életvezetési stratégiák, követendő minták erősítése. Ezen típusú célnál kell megemlíteni a prevenció és kmpetencianövelés kapcslatát. A gyermek megterhelés és knfliktustűrő képességének fkzása, a prblémamegldás kapacitásnövelése, egészséges életvitel tudatsítása, a nemet mndás technikáinak megtanítása Az egészségnevelés Az egészségnevelési prgramunkban fnts szerepet kapnak a kulturált magatartás és egészséges életmód, önismeret, a testi és lelki és szellemi harmónia, a kárs szenvedélyek megelőzése, a családi életreés felnőtt szerepre készülés, valamint a szexuális felvilágsítás témakörei. A drgstratégiai munkában, a prgramk megvalósításában részt vesznek az sztályfőnökök, a gyermekés ifjúságvédelmi felelős, a rendőrség munkatársa, az isklarendőr, az isklarvs, a védőnő, a testnevelők, és az adtt tantárgyak szaktanárai. A drgprevenciós munkában egyéni igények és szükséglet szerint tvábbra is számítunk a szakmai szervezetek, egyesületek szakembereinek együttműködésére. Meg kell tanítani a tanulóknak a szenvedélykeltő szerek visszautasítását, amelyhez elengedhetetlen, hgy megtanulják: apróbb sikertelenségek elviselését, knfliktusk megldását, krlátkat felállítani és elfgadni, Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

167 érzelmeket kifejezni, érzéseket kezelni, kapcslatkat építeni, saját erényeiket és gyengéiket felmérni, a pzitív értékrend kialakítását. Segíteni kell a tanulókat az egészségről kialakíttt, még egészségesnek tekinthető felfgásuk megszilárdításában, és a drgmentes életvitelhez szükséges képességek megszerzésében A prevenció Olyan feltételek, lehetőségek és tapasztalatk létrehzása, amelynek segítségével egészséges, rátermett és képességeit használni tudó embert lehet nevelni. Az egészségfejlesztésbe beágyazttan, hlisztikus szemléletet figyelem véve végezzük. Az általáns prevenció ppuláció egészét érintő, megszólító tevékenység isklai és közösségi alapú megelőző munkánál használjuk. Ez a beavatkzás előzetes szűrés nélkül zajlik. Független attól, hgy a résztvevők kipróbálták már vagy nem a drgkat. A prgramnak lyannak kell lennie, hgy a közösség minden tagja tudja hasznsítani. A családkat kell megszólítani, a család tagjait kell elérni. A családi nevelési módk között szrs összefüggést vélnek látni a szakértők. A pedagógusnak az érdeklődése, figyelme különösen a gyermek életmód-, magatartásbeli váltzásaira, isklai teljesítmény-csökkenésére terjed ki. Számttevő váltzásk esetén a támgató dafrdulás jelenti a segítségnyújtás kezdetét. Nagy hangsúlyt kell fektetni az empátia mellett a megértés és az elfgadás kinyilvánítására. A célztt prevenció: a kckázati csprtkat célzzák meg. E csprtk nem mindegyike szerhasználó: drgfgyasztó szülők gyermekei számára vagy drgfgyasztó gyermekek szülei számára szervezett beavatkzásk. Az egyéni veszélyeztetettség felbecslésére nem tesznek kísérletet. A javalltt prevenció az egyén szükségletére alakíttták ki, de még az egészségügy szempntjából nem számít betegnek Az isklai drgstratégiából adódó feladatk megvalósítása Az iskla vezetésének a feladata Integrálja az egészségfejlesztő-drgprevenciós tevékenységet az intézmény pedagógiai prgramjába. Biztsítja, hgy az iskla helyi tantervében (legalább) az alábbi területeken megjelenjen a drgprevenció: bilógia és egészségtan tantárgy évflyamn, valamint az sztályfőnöki órákba építve az 5-8. évflyamn. Elősegíti a pedagógusk mentálhigiénés szakirányú tvábbképzését. Hangsúlyzza a nevelésben a személyes példamutatás fntsságát. A házirendben meghatárztt, drgfgyasztást tiltó szabályk következetes betartatása. A nevelőtestület drgprevenciós munkájának kiterjesztése a szülőkre A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata Az iskla drgprevenciós munkájának krdinálása. Az iskla vezetésének támgatásával, a nevelőtestület megnyerése a drgprevenciós munkára. Kapcslattartás az iskla drgprevenciós munkájába bevnható külső szakemberekkel. Megelőzést segítő rendezvények szervezése a tantestület, a diákk és a szülők, mint célcsprtk számára. Az intézmény drgprevenciós szükségleteinek ismerete. Szakmai ismereteinek bővítése. Segítségkérés kmpetenciáját meghaladó esetekben, akár külső szakember háttér igénybevétele. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

168 A nevelőtestület feladata A feladat jellege közös prblémakezelést és egységes visznyulást igényel. Szakszerű az iskla knkrét helyzetét figyelembe vevő isklai drgstratégia kialakítása a tantestület bevnása nélkül elképzelhetetlen. Fnts, hgy a kllégák tudják, mi a feladatuk, s mit kell tenni, ha szakmai kmpetenciájukat meghaladó prblémával találkznak. A nevelőtestület: Személyes példamutatással is segítse elő az egészséges életre nevelést. Segítse a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős munkáját. Jelezze, ha az sztályában prblémát észlel. Saját ktató-nevelő munkájuk srán frdítsanak hangsúlyt a felvilágsító, egészségfejlesztő tevékenységre. A megelőzés eszközrendszerébe fkzttabban vnja be a közösségi tevékenységeket, rendezvényeket A védőnő és szükség esetén az isklarvs / egyéb szervek, szervezetek szerepe, feladata Az isklarvs és a védőnő rendszeresen végeznek különböző szűrővizsgálatkat, amelynek szempntjai természetesen kiegészülnek a drgfgyasztás tüneteivel is. Amennyiben úgy ítélik meg, hgy indklt lenne a pedagógiai dafrdulás vagy a knkrét intervenció, akkr ebben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségére számíthatnak. Szakmai tudásukkal garantálják a prgram egészségügyi krrektségét Eljárásk, alkalmaztt módszerek Általáns módszerek Általáns módszerek: kérdőívek, ismeretterjesztő filmek, előadásk, fórumk, személyes találkzó tünetmentes betegekkel Prevenciós módszerek 1.) Infrmációközlés: tényadatk a drgkról, azk hatásaikról, hgy döntéshelyzetben megfelelő infrmációk birtkában hzhassanak döntéseket. 2.) Érzelmi nevelés: csprts személyiségfejlesztő tréningek, viselkedés terápiás gyakrlatk. 3.) Társas hatás: krtárssegítők beflyásló hatására épít, helyzetgyakrlatk, szituációs játékk. 4.) Készségfejlesztés: énkép krrekció önbizalmhiánnyal küszködőknek, stressztűrő-képesség fkzása, stressz-kezelési technikák megtanítása, érzések kifejezésének gyakrlása verbálisan és nnverbálisan, önérvényesítés gyakrlása asszertív eszközökkel, társas beflyáslással szembeni ellenállás fejlesztése. 5.) Egészségfejlesztés: testi, lelki, szellemi jólét, alktó, aktív élet, sikeres életvitel, ami nem karrierépítést jelent. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

169 Prgramvariációk Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a tanulók által preferáltak prgramfajták: filmvetítések szakértői megbeszéléssel egybekötve, versenyek, vetélkedők egészségnevelési prjektnap interaktív előadásk szakemberek bevnásával, prjektek, krtárssegítők bevnása, DADA prgram kiscsprts, egyéni beszélgetések szaktanárral, gyermek-és ifjúságvédelmi felelőssel, sztályfőnökkel A 7-8. sztálys tanulóknál javaslt: gyógyult drgs megszólaltatása Eszközök, személyi feltételek Egységes prevenciós szemléletet valló, a prevencióban tenni akaró, a nevelést fntsnak tartó, megfelelő felkészültséggel bíró nevelőtestület. Segítő szakmai háttér. A segítő kapcslatk intézményén belüli lehetőségét az iskla vezetése, isklarvs, az isklapszichlógus, mentálhigiénés szakember, a gyermek és ifjúságvédelmi felelős, az isklarendőr és egyéb rendőrségi szakemberek, a mentőszlgálat munkatársai, valamint az sztályfőnökök és a szaktanárk jelentik. A külső kapcslatk lehetőséget biztsítanak a megelőzési munka kiszélesítésére, valamint a specialisták bevnására. A másdlags prevenciót a külső kapcslatk segítik, hiszen ide irányíthatók az érintett fiatalk, a szülők, a krtárssegítők és az érdeklődő kllégák. A drgprblémák megelőzését, megldását segítő - támgató szülők aktív jelenléte A megvalósítás színterei Környezetismereti órák: önismeret, másk megismerése Bilógia órák: önismeret, másk megismerése, testi- és lelki higiéné, egészséges életre nevelés, egészségvédelem, krszerű és egészséges táplálkzás, devianciák (pzitív másság, társadalmat támadó, önmagát támadó deviancia), szexuális felvilágsítás, szeretet, szerelem, emlődaganatk, heredaganatk megelőzése, kárs szenvedélyek kialakulásának megelőzése (alkhl, dhányzás, drg, játékszenvedélyek), családi életre nevelés Osztályfőnöki órák: önismeret, másk megismerése, testi- és lelki higiéné, egészséges életre nevelés, egészségvédelem, krszerű és egészséges táplálkzás, devianciák (pzitív másság, társadalmat támadó, önmagát támadó deviancia), szexuális felvilágsítás, szeretet, szerelem, kárs szenvedélyek kialakulásának megelőzése (alkhl, dhányzás, drg, játékszenvedélyek), családi életre nevelés, knfliktuskezelés, a kulturált viselkedés szabályai, bűnmegelőzés, fiatalkri bűnözés. Egyéb fglalkzásk: évente egészségvédelmi prjektnap egészségvédelmi prjekt napköziben sprtnap diáklimpiai versenyek Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

170 részvétel a kábítószer-fgyasztás és - terjesztés visszaszrítása érdekében kiírt pályázatkn. Szülőknek: Szülői értekezlet: tájékztató, előadás, esetleg kiadványkkal való ellátása Szülői fórum, tematikus előadásk Isklán kívüli rendezvények, tevékenységek Külső, segítő - támgató háló krtárs segítők képzésén való részvétel, részvétel drgprevenciós filmvetítésen, egyesületek, segítő szervezetek munkájában aktív részvétel, azn intézményekkel, civil szervezetekkel flyamats kapcslattartás, amelyek felkészültek a drgprblémák megelőzésére, kezelésére. Javaslt irdalm: a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum, ÁNTSZ, JNSZM Rendőrkapitányság kiadványai: pl.: Mámr vagy út a semmibe?, Drgról mindenkinek, Kábítószer vagy élet!, Az AIDS, Az alkhl, A dhányzás stb. Mndj nemet!, Fiatalk az Élet Küszöbén prgram kézikönyv felhasználása Kurdics Mihály: A kábítószer itt van testközelben Rudas Jáns: Delfi örökösei Rácz József: Drgkérdésről őszintén Bagdy Emőke-Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az isklában Bágyni Attila: Szenvedélyek rabságában Dr. Martn Tibr: A krszerű és egészséges táplálkzás Zsidi Zltán: Hagyjuk srsára? magatartászavar fiatalkrban Tóth Tibr: 33 sztályfőnöki óra Dr. Farkasinszky Teréz: A bódulat csapdájában Dr. Ranschburg Jenő: Félelem, harag, agresszió Mhás Lívia: Ki tudja, mi a siker? Dr. Frrai Judit: Szexuális felvilágsítás és nevelés AIDS megelőzés ktató, nevelő filmek felhasználása Útravaló DVD Biznyságtételek és előadásk Útravaló füzetek Diákknak és pedagógusknak Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats isklai terv Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hgy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fgalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcslats legfntsabb alapfgalmakat. ismerjék fel a veszélyhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előfrduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módkat; ismerkedjenek meg a mentőszlgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikr és hgyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats kiemelt feladatk: a tanulók krszerű ismeretekkel és az azk gyakrlásáhz szükséges készségekkel és jártasságkkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakrltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit; a tanulók az életkruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) fglalkzásk keretében fglalkznak az elsősegély-nyújtással kapcslats legfntsabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcslats feladatk megvalósításának elősegítése érdekében Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

171 - az iskla kapcslatt épít ki az Országs Mentőszlgálat helyi állmásával, Magyar Vöröskereszt helyi csprtjával; illetve tvábbra is szrs kapcslatt tart fenn az isklarvsi és védőnői hálózattal. - tanulóink bekapcslódnak az elsősegély-nyújtással kapcslats isklán kívüli vetélkedőkbe; - az anyagiak függvényében támgatjuk a pedagógusk részvételét 30 órás, elsősegély-nyújtási ismeretekkel fglalkzó tvábbképzésen; - a z isklai feladatk elvégzéséhez bevnjuk az elsősegély-nyújtási ismeretek terén kiképzett pedagógusainkat. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősrban a következő tevékenységfrmák szlgálják: - a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihz kapcslódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY sztályfőnöki környezetismeret bilógia és egészségtan kémia fizika testnevelés és sprt ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK közlekedési balesetek sérülései, a sérülések ellátása, teendők baleset esetén segítségnyújtás baleseteknél a mentőszlgálat felépítése és működése a mentők hívásának helyes módja elsősegély-nyújtási alapismeretek az isklai egészségügyi szlgálat, illetve a helyi mentőszlgálat közreműködésével segélyhívás lázmérés sérülések ellátása (hrzslás, nyílt sebek, frrázás, égés) rrvérzés rvarcsípések légúti akadály artériás és ütőeres vérzés kmplex újraélesztés mérgezések vegyszer kzta sérülések savmarás égési sérülések frrázás szénmnxid mérgezés égési sérülések frrázás hrzslás, zúzódás eszméletvesztés magasból esés ficam, törés Az egészségnevelést szlgáló egyéb (tanórán kívüli) fglalkzásk: - szakkörök (Ifjúsági Vöröskereszt, elsősegély-nyújtó); - évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkzással, elsősegély-nyújtással fglalkzó intézményi prjektnap szervezése a tanulók számára; - kirándulásk; - kutató- és gyűjtőmunka könyvtárlátgatás; IKT eszközök használata; - versenyek. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

172 2. Környezeti nevelési prgram Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fgytt el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a Te hűséged. Jer. Sir. 3., Én fgadm, hgy a legjbb képességeim szerint segítek abban, hgy a Föld egy biztnságs és vendégszerető tthn legyen a jelenlegi és a jövőbeli nemzedékek számára. A Föld chartája Bevezető A környezeti nevelés magában fglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. Ezért a jövőben diákjainknak a mindennapi életükben képesnek kell lenniük a legbnylultabb természeti, társadalmi és gazdasági kérdéseket kezelni, megldani. Egyre nagybb hangsúlyt kap a tantervekben a környezeti tudat és erkölcs. Ezért szükség van hatékny személyiségfrmálásra, az önszabályzásra és egyben a társas együttműködés és knfliktus kezelés készségeinek megerősítésére. A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életfrmák gazdag váltzatsságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hgy az erőfrráskat tudatsan, takaréksan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hgy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatárzóvá a tanulók számára. Az intézménynek fel kell készítenie őket a környezettel kapcslats államplgári kötelességek és jgk gyakrlására. Törekedni kell arra, hgy a tanulók megismerjék azkat a gazdasági és társadalmi flyamatkat, amelyek váltzáskat, válságkat idézhetnek el tvábbá kapcslódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, skszínűségének megőrzésébe, gyarapításába. (NAT 110/2012. (VI. 4.) Krm. rendelet) Helyzetkép Belső környezet Az iskla helyi adttságai jók. A várs közpntjában helyezkedik el, de elviselhető a zajszint és a levegő szennyezettsége egyaránt. A természetes világításról a nagy ablakfelületek gndskdnak, melyeknek egy része műanyagkeret, a többi szigetelése lyan rssz állaptú, hgy cserére szrulnak. A termek világítása teljesen kicserélődött krszerű, szembarát világítótestekre. Több, nem nevelési célú helyiségben flytatni kell a cserét. Isklánkban nincs szelektív hulladékgyűjtés, de külön a szárazelemeket. Sprtpályánk nem jó adttságú, nem szabvány méretű. A füves terület az isklai létszámnak megfelelő. Ls. még: Egészségnevelés tárgyi erőfrrásk leírása Külső környezet Az isklánkba autóbusszal érkező vidéki gyermekek rövid útvnaln, két perc alatt közelíthetik meg az isklát. A várst szinte minden ldalról erdőség, zöld övezet öleli át. Északn a Tenkes hegy határlja, a várs ezen ldalán található az ipari park. - Siklós környezetének, múltjának, jelenének rövid bemutatása; nevezetes épületek, szbrk a vársban Siklós a régmúlt évszázadai srán nagy jelentőségű szerepet töltött be. A történelmi és természeti látnivalókban egyaránt gazdag vidék a magyar történelemnek fnts része, nemzeti múltunknak egy darabja. Baranya megye déli részén, a Siklós-Villányi hegység és a Dráva által közrefgtt területen a hegység déli lábánál, a Drávától légvnalban 10 km-re épült. Jellegére nézve szigettelepülés, kristálydási pntja a vár - mely a siklósi várhegyen épült -, s Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

173 messze vidék felett uralkdik. A várhegyen kívül északi irányban a 339 m-es Csukma, észak-nyugati irányban pedig a Gyűd fölött lévő, 408 m magas Tenkes a hegység kiemelkedő pntjai. Észak-kelet felé, ½ km-re a várstól, a szelíd lejtésű szőlőültetvénnyel a 159 m magas Göntér-dmb látható, keletre pedig meredek ldalával, a 442 m magas Szársmlyó jellegzetes kúp alakja rajzlódik ki. A településtől délre tiszta időben a Dráva vnaláig látni. Siklós hazánk legdélibb fekvésű tája, és éghajlatának egyik alapvető vnását ennek megfelelően a napsugárzás aránylags bősége, és a vele járó, átlagban magasabb hőmérséklet szlgáltatja. Területünk az rszág csapadékkal bővebben elláttt területei közé tartzik. A vidék szubmediterrán éghajlata teszi lehetővé, hgy mind a természetes, mind pedig kultúrnövényzetében a nagy meleg-és sugárzásigényű növények, állatk érezzék tthn magukat. Hazánk első védetté nyilváníttt növénye, a magyar kikerics, melyet Janka Viktr 1867-ben írt le, a Szársmlyón hns. A táj jellemző kultúrnövénye a szőlő. Az őszi vetésű, ún. adventi saláta és a kra tavaszi cukrbrsó hazája is ez a vidék. A nemrég még jelentős állatállmány a parasztgazdaságkban a jelenre jelentősen lecsökkent. A környék erdőinek vadállmánya gazdag. Fekvése flytán Siklós természetes közpntja vlt és ma is az - a térségnek. Nyersanyagban Siklós vidéke nem gazdag. A múltban jó minőségű agyagjának köszönhette virágzó fazekasiparát. Ma egyetlen fazekas dlgzik a vársban. A kő és a mészkő bányászata érdemel még említést a múltból, mára ez a tevékenység is megszűnőben van. Siklós két téglagyárának is a jó minőségű agyag adta az alapanyagt, de már egyik sem üzemel. Az 1800-as években az rszág selyemszövéséhez jelentős nyersanyagt szlgáltattt a siklósi selyemgmblyító. Ekkr telepítették a gyűdi és a kisharsányi eperfasrt. Siklós két gőzmalmából ma már egyik sem üzemel. Az 1930-as években két fatelep működött, az egyikből fejlődött ki a Siklósi Bútrgyár, mely a rendszerváltás után bezárt, közel 500 ember vesztette el munkahelyét. Ezen kívül a két hábrú között hárm szikvízgyár, egy ecetgyár, egy jéggyár, és egy kékfestő műhely is dlgztt a vársban. Egészen a 90-es évekig havi rszágs állat-és kirakdó vásárt tartttak a vársban. Az 1980-as évekig kb. 80 kiskereskedőnek vlt üzlete, számuk a hrvát bevásárló turizmus következtében 250-re nőtt, mára már a kiskereskedelem vegetál, srra becsuknak a bltk. Közlekedés szempntjából Siklós már a rómaiak idején fnts település vlt; a Pécs eszéki nagy hadiút mentén épült. Ezt az utat a törökök is használták. A római út alapjai a mai Berzsenyi utcában láthatók. A 18. században makadámutak épültek. Pécs Siklós Beremend és Beremend Siklós Harkány Vajszló iránykban ben épült a vasútállmás, megnyílt a vasútközlekedés a kiskőszeg barcsi vnalak kiskőszeg siklósi részeként ben nyittták meg a vnal barcsi-siklósi részét. Sajns napjainkra először a pécsi majd a barcsi irányú vasúti összeköttetést szüntették meg, helyette autóbuszk közlekednek. Az ősember megtelepedésének nymait csiszlt kőkrszakból - biznyítják rézkri leletek, a téglagyár agyagbányájából előkerült brnzkri maradványk, kőkrszakbeli kalapács, varrótű, búzaedény, karperecek, gyűrűk. A római impérium krában laktt hely vlt, katnai telep, s az sem lehetetlen, Serena nevű helység itt vlt, ugyanis Spianaehz vezető egyik főút vnult itt el. A hnfglaláskr a vidéken a Btnd törzshöz tartzó Kán nemzetség telepedett le, és nemzetségük siklósi ága ötszáz esztendeig birtklta e vidéket tól ig birtklta a várat a Sklysi ág. A Sklysi (Suklósy, Siklósi) család vetette meg a vár alapjait, legvalószínűbb, hgy ők a település névadói is. A családt később minden vagynától megfszttták a királyellenes mzgalmban való részvételük miatt. E krt idézik a déli szárny rmán kri ablakai. A település neve először: 1191-ben kiállíttt klevélben. A középkrban neve skszr váltzik: Sukls, Skls, Sklys. A török idők óta a Siklós név van használatban. A várat valószínűleg a tatárjárás után emelték; kirat 1294-ből. (IV. Béla király rszágs várépítő tevékenysége révén) Ezután től a Pászthói és Kakas családk admánya lett a terület. A 14. században Luxemburg Zsigmnd Garai Miklósnak adta a várat. Siklós rszágs hírnévre a Garai család révén juttt. Garai Miklós Zsigmnd királynak tett szlgálataiért elnyeri a nádri méltóságt. A magyar főurak haragja elől ő rejtegette Siklós várában Zsigmndt 1401-ben 5 (6) hónapig. (Zsigmnd szba). Gótikus stílusú átalakítás történt a várn (káplna). A Garák címere: a káplna ajtókeretén található: hétszer kunkrdó kígyó, mely szájában tart keresztes rszágalmát ben kihal Garai Jóbbal a család, az utlsó Garai emlékét őrzi a várkáplna freskója. A Garai család kihalásával Mátyás királyra száll a vár, aki törvénytelen fiának, Krvin Jánsnak adja, Ujlaki Lőrinc majd Stiljanvics szerb herceg vltak Siklósnak urai ben újra gazdát cserélt a vár, II. Ulászló Perényi Imre nádrnak admányzta. Ő reneszánsz stílusban alakíttatta át. Perényinek nagy része vlt I. Ferdinánd megkrnázásában, amely után a krnát és annak jelvényeit Visegrádról siklósi várába vitette. Perényi másdik felesége Kanizsai Drttya. Perényi felesége a mhácsi csata Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

174 halttainak eltemettetésével írta be nevét a magyar történelembe. Perényi címer is látható a káplnában. Egy krnán saslábakn álló madártest, kiterjesztett szárnyakkal, szakállas férfi fejjel. Várkáplna északi ldalán: kőtimpann: a balknra kivezető kőkeretes ajtó felett áll; rajta a Perényi címer. Perényi halála után (1519) fia, Péter örökölte a hatalmas birtkt. Ő több rszágs méltóság viselője vlt. Krnaőrként Ferdinánd megkrnázása után a Szentkrnát és a krnázási jelvényeket Siklósn tarttta. Az ő idejére esik a refrmáció elterjedése, mely Siklós és környékére nagy hatással vlt ban Siklós török kézre került, s vlt is 1686-ig. A török kr emlékei ma is megtalálhatók (vízvezeték, török fürdő, dzsámi, dűlőnevek). A dzsámit 1989-ben felújíttták. A török kiűzése után a várat saját szerzeményének tekintette a bécsi udvar. Caprara császári tábrnk kapja meg. Az U alakú épületet kiegészítette a nyugati szárnnyal, és egy emelettel bővítette a várat. A rndella építése megkezdődött. A Rákóczi- szabadságharcban Siklós népe Rákóczit segíti. Vak Bttyán seregei Béri Balg Ádám vezetésével itt tábrztak. Ezt követően a Batthyány - Strattmann család megvásárlta a várat és a birtkkat 1728-ban ig a családé a vár. A Batthyányak barkk stílusban alakítják át a várat. (Batthyány címer a vár bejáratánál: jellegzetessége fiait saját vérével tápláló pelikán). A vár mstani alakját Caprara és a Batthyányak idején nyerte el ben - II. József látgattt a vársba, mert találkzni akart ifjúkri nevelőjével, Batthyány Kárllyal. A 18. század végén jelentős parasztlázadás zajltt a térségben, a parasztk főleg a kilenced és a rbt miatt zúdultak fel, megmzdulásuk elbuktt. (Járó Péter vezette). A Batthyány család kiemelkedő személyisége Batthyány Kázmér, aki krát megelőzve felszabadíttta jbbágyait. Az 1848/49 frradalm és szabadságharc idején tevékenyen támgatta a frradalmat. Batthyány főispán, majd a vidék krmánybiztsa, a Szemere-krmány külügyminisztere, de rábízták a kereskedelmi tárca vezetését is. Az 1860-as amnesztia után a család visszakapta az uradalmat ban tőlük vette meg a Benyvszky család a várat és a hzzá tartzó birtkt. gróf Benyvszky Móric a vár utlsó birtksa. Az özvegye eladta az államnak. A várat 1929-ben történelmi műemlékké nyilvánítják. Helyreállítás az 1970-es években kezdődött meg. Ma állami tulajdn. A szabadságharc leverése után Siklós jelentősége csökkent. A település közpntjának mai képe az 1860-as években alakult ki. A kiegyezést követően lassú fejlődésnek indult a várs. Híresek vltak vásárai, kereskedői, iparsai, egyesületek, testületek jöttek létre. A század másdik felében dalárda, lvasókör, sprtegyesület, vadásztársaság, önkéntes tűzltó egyesület, nyilváns könyvtár, a téli hónapkban állandó színtársulat működött. A mesterembereket az ipartestület fgta össze. Több isklája vlt. Elemit működtetett minden felekezet (refrmátus, zsidó, görögkeleti, római katlikus). Vlt lyan időszak, mikr hárm plgári isklában flyt ktatás (refrmátus leányplgári, katlikus leányplgára, valamit től fiúplgári működött). Ipars isklában a jövő mesteri tanultak. Az óvdai nevelés egyidős a XX. századdal től hetilapja vlt Siklósnak, vlt, hgy kettő is (Siklós és Vidéke, Baranyai Plgár) 1894-ben kórház és szegényház épült. Gyáripar nem vlt. Működtek üzemek, de ezek csekély számú munkást fglalkztattak között a várs szerb megszállás alatt állt. A két világhábrú között lakónak száma közelítette a hatezret. A másdik világhábrú alatt hadifglykat szállásltak el a várban ben ismét vársi rangt kaptt Siklós. Területén több ipari üzem, szövetkezet, száms intézmény, hivatal és egyéb szervezet biztsít lehetőséget a munkáhz, laksainak száma közelíti a főt. Közpntja lett a mintegy 40 faluból, községből álló vnzáskörzetének. A rendszerváltást követően fejlődés lassú ütemű lett. Beszűkültek a munkalehetőségek, a várs lakóinak száma csökkenő tendenciát mutat. A kistérség népességmegtartó képessége hsszabb távn nem megfelelő. A várs ipara szinte megszűnt. A mezőgazdaságban a hagymánykat flytató szőlőművelés a meghatárzó, az állattenyésztés és állattartás súlya alacsny. A kiskereskedelem egyre jbban visszaesik, ka megjelent a multikereskedelem a vársban. A várs infrastruktúrára a közepes közműellátttság jellemző. Ma az alig fős vársban négy általáns iskla is működik. Nevezetes épületek, szbrk a vársban Gyűdi katlikus templm: Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

175 Máriagyűd búcsújáróhely. Gyűd nevét hnfglalás kri birtksáról, Etele fiáról, Gyüdről kapta óta Siklóshz tartzik. A barkk stílusú kéttrnys templmt Batthyány Ádámné a 18. sz. első felében építette Szűz Mária tiszteletére. Mellette kétemeletes, barkk rendház épült a ferencesek számára. A siklósi katlikus templm: Vlt ferences templm. A 15. században épült, 1543-ig a bencéseké, a török idők alatt a bsnyák ferenceseké ben I. Lipót császár a hazai ferenceseknek admányzza a rendházzal együtt. A gótikus templmt a 18. században barkká alakítják át. Főltárképe a Szenthármságt ábrázlja, festője ismeretlen. A Segítőszentek és a Szent Ferenc ltár 18. századi, a Szent Anna ltár későbbi. A diadalíven Szent Güntert, középen Kapisztrán Jánst, mellettük Szent Klárát és Erzsébetet ábrázló freskó Gebauer Ernő munkája. A siklósi refrmátus templm: (Kálvin utca 18.) 1791 és 1803 között épült. Egyetlen, hmlkzat előtti gúlasisaks trnnyal. Hajója négy bltszakaszs. A szószék és a padk cpfstílusúak. Még ma is megtalálható a templmban Batthyány Kázmér padja. A gyűdi refrmátus templm Kssa Dániel gyűdi lelkipásztr 1817-es feljegyzései szerint a mai Siklós-Máriagyűdön, a későbbi kegytemplm helyén krábban refrmátus fatemplm állt, amelyet 1680-ban, Naszvadi András prédikátrságának idején vettek el a kálvinistáktól Az 1770-es évek másdik felében, Máriagyűdön fatemplmt építettek a mai refrmátus templm helyén, amit 1770 és 75 között lezárattak ben építették helyette a kőtemplmt az eklézsia költségén. Egyházunk, templmunk története a Nevelési Prgram Bevezető részében részletezve. A siklósi görögkeleti templm: (Táncsics u. 8.) 1783-ban épült, később átalakíttták. Trnya félig kiáll a hmlkzatból, sarkain vázák láthatók ból való híres iknsztáza és szószéke. Vársháza: 1860 körül épült, egyemeletes sarkház, a hajdani Siklós mértani középpntjában építették rmantikus stílusban. Hmlkzati részén: óratrny, amelyen körbefutó erkély van. Régen innen figyelték, nem ütött-e ki tűz a vársban. Fölötte kisebb alapterületű, nylcszögű trnyemelet magasdik, hármszögű rmzatkkal, bádgsisakkal. A Vársháza előtti hármas útkereszteződés régen a várs szíve vlt, itt vlt a hetipiac. A téren épült szállda, étterem: a mai Agra Szállda és Étterem. Örsi Ferenc Művelődési Ház: Régen Pelikán Szálló vlt. Nevét a Batthyányak címerében lévő pelikán madárról kapta. Malkcs bej dzsámi: (Vörösmarty utca, Művelődési Ház mellett) A dzsámit egy magas rangú török személyiség, Malkcs bej építtette a 16. században között épült. Egykr vlt minaretje, íves kupla fedte. Az építkezés frmai megldásai a balkáni török épületekkel mutat rknságt. Négyzet alaprajzú, dbn ülő kuplával fedett. Alapmérete: 12, 2 X 12, 2 m, falainak vastagsága: 1, 2 m. Az idők flyamán állaga megrmltt, s egy lakóépületbe építették be, 1969-ben fedezték fel maradványit. S hamarsan megindult az újjáépítése es években a nemzetközi Eurpa Nstra-díjjal tüntették ki. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

176 Várkáplna: A 15. század másdik felében készültek el a gótikus stílusú várkáplna ablakai, hálóbltzata, falfestményei (freskói). A káplna balldali kegyúri fülkéjében: a Szent Jób; a túlldalin: Szent László és Szent Lajs, a Fájdalmas Krisztus és Isten báránya című freskók a 15. század első feléből származnak. Garaiak, Perényiek címere megtalálható a káplnában, szintén itt látható a ferences klstrból áthztt Perényi címerrel díszített sírkőlap. Batthyány Kázmér (1987), majd Benyvszky Móric újratemetése, sírjuk itt van. Batthyány-bástya: A barbakán melletti ldalvédőmű. Kerek védőrndella. Spanyl bástya: Felső része a tetőterasz kilátóerkélyének szlgál. Olasz bástya: Nagyméretű, ötszög alakú építmény, amely a várkáplna kiugró szentélyét veszi körül. Valószínűleg a Perényiek idejében épült. Gótikus zárt erkély: A bástyasétányn van. A vár egyik szbájában található a reneszánsz kandalló, a Perényiek címere díszíti, vésett felirata az 56. zsltár egyik részlete latin nyelven. Műemlék jellegű házak a főutcán: A 18. század végén és a 19. század elején épültek, a dunántúli barkk és a vidéki klasszicista lakóházak, néhány rmantikus jegyeket hrdz. A Széchenyi és a Kálvin utca sarkán (Széchenyi u. 18.) áll a Selyemfnó ház. A selyemgmblyítás és -fnás céljára épült földszintes házat a 19. század elején emelték Erőfrrásk Az intézmény a kezdetektől igyekszik környezettudats nevelést flytatni. Minden érintett vallja, a környezettudats nevelés fntsságát. Erősségek: A különböző séták, kirándulásk. Tábr. Napsi feladatellátás az étkezőben. A belső környezet szépítése. Tanulóink részt vesznek vársi-, megyei-, rszágs versenyeken. A tanulmányi kirándulásk tervezése és szervezése is a környezeti nevelés jegyében történik. Osztályfőnöki és szaktárgyi órákn a környezetvédelmi jeles napkról megemlékezünk. Egészség-és környezetvédelmi prjektnap szervezése. Gyengeségek: Fejleszteni kell a tanulókban a környezettudats magatartást. Fejleszteni és erősíteni kell az energiatakaréksságra nevelést. Erősíteni kell a felelősségérzetet diákjainkban önmaguk, embertársaik és a természet iránt. Kapcslatteremtés természetvédő és környezetvédő szervezetekkel. Nagyberuházás hiánya. A tantermek állagának, tisztaságának megőrzése. A refrmátus temető feletti flyamats védnökségvállalás Személyi frrásk A) Belső: pedagógusk, diákk, nem pedagógus munkavállalók - Pedagógusk: prgramk szervezése, lebnylítása, dekráció Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

177 - Nem pedagógus munkavállalók: prgramk segítése, beszerzések - Tanulók: tantermek, ebédlő, flysó, prgramkn való aktív részvétel Humán erőfrrásk Feladat, szerepkör Erősségek Intézményvezetés Pedagógusk Támgatja a környezeti nevelési prgramkat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi frráskat teremt. Aktívan részt vesz az egyes prgramkban. Pályázatkat írnak, kapcslatt teremtenek a külső támgatókkal. Kidlgzzák és a tantárgyakba beépítve tanítják a környezeti-nevelési tartalmakat. Tanórán kívüli prgramkat szerveznek. Pályázatkat írnak, kapcslatt teremtenek a külső támgatókkal. Osztályfőnökök Évflyamkra lebntva a környezeti neveléshez kapcslódó tartalmak feldlgzása. Adminisztratív, gazdasági munkavállalók Technikai munkavállalók Diákk Támgatják a pedagógusi munkát az egyes prgramk hátterének biztsításával. A prgramk tárgyi feltételeinek biztsítása, tantermek, vizesblkkk, világítási hálózat karbantartása. A tervezett éves prgramban skldalúan vesznek részt (hallgatóság, tevékeny szerepvállalás, önálló munkák és kezdeményezések.) Szülők Előadásk, fglalkzásk tartása, szemléltetőeszközök gazdagítása, anyagi támgatás, külső erőfrrásk felkutatása. B) Külső: fenntartó, civil és egyéb szervezetek: prgramk segítése Hiteles személyiségek a pedagógusk és a diákság számára. Hasznsítható kapcslatrendszer. Kreativitás, nyitttság, tlerancia Valamennyi pedagógus belátja, hgy minden nevelő feladata a környezeti nevelés. Lehetőséget ad a különböző szakmacsprtk prgramjainak összehanglására (versenyek, akciók, kiállításk, jeles napk eseményei stb.) Lehetőség van az aktualitásk aznnali megbeszélésére sztályközösségi szinten. Részt vállalnak takaréksságban, az egyes prgramkban. Részt vállalnak takaréksságban, az egyes prgramkban. Valamennyi diák érintett a prgramkban. Partnerség a felnőtt résztvevőkkel. A fő hangsúly a szemléletfrmálásn van. Tevékeny részvétel a prgramkban, az ő szemléletük is frmálódik, a környezeti nevelés túlmutat az iskla falain. A szülők fnts feladata, hgy megerősítsék gyermekükben azt a környezettudats magatartást, amit az iskla is közvetíteni kíván. A közös munkába a szülői értekezleteken és a szülő választmány ülésein tudjuk hatéknyabban bevnni a szülői ldalt Anyagi erőfrrásk A jövőben az erre a célra kiírt pályázatkat rendszeresen figyelemmel kísérjük. A fenntartó támgatása szükséges az iskla környezeti nevelés prgramjának megvalósításáhz Alapelvek, jövőkép, célk Alapelvek - Jövőkép Isten igéje, a Szentírás, mint a keresztyén ember vezérfnala. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

178 Az ember felelős a teremtett világért, hiszen Isten ránk bízta, hgy őrizzük és műveljük azt. Teremté tehát Isten az embert az ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és assznnyá teremté őket. És megáldá Isten őket, és mnda nékik Isten: Szaprdjatk és skasdjatk, és töltsétek be a földet és hajtsátk birdalmatk alá; és uralkdjatk a tenger halain, az ég madarain, és a földön csúszó-mászó mindenféle állatkn. (1 Móz 1:27-28) A Biblia szerint Isten a teremtés srán az emberre bízta a Földet és annak minden más teremtményét, hgy uralkdjn rajta. Ez az uralkdás aznban nem kizsákmánylást, hanem szeretetteljes gndskdást jelent. Alapvető elvek, értékek: Az általáns célkra vnatkzó érték- és szkásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapzása. Az öklógiai gndlkdás kialakítása és fejlesztése. Rendszerszemléletre nevelés. Fenntarthatóságra nevelés. A környezetetika hatékny fejlesztése. Tapasztalatn alapuló, kreatív környezeti nevelés. Tlerancia és segítő életmód. A közösségi felelősség felébresztése. Az életminőség fgyasztásn túlra mutató alktóinak keresése. Az egészség és a környezet összefüggései. Glbális összefüggések keresése. A tiszta, egészséges környezet alapszükséglet, alapvető emberi jg. Ennek eléréséhez és fenntartásáhz szükséges a környezetvédelem alapelveinek ismerete és betartása. A fenntartható fejlődés elve A megelőzés elve A természet tisztelete, a felelősség, a környezeti kárk megelőzése hassa át a diákk életmódját, közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába kapcslódjanak be. Váljn meghatárzóvá a tanulók számára a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás. A kárkzó egyén elve a kárkzásért, a környezete szennyezésért vállaljn felelősséget, a tudats kárkzásért viselje a költségeket. A társadalmi részvétel tanulják meg, hgy a környezet védelme személyes feladat is Célk Általáns célk, értékek a környezeti nevelésben az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt a Föld egészséges flyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés a biszféra és a bilógiai skféleség megőrzése Az iskla hitvallása A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fgalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

179 általa kztt természeti-környezeti szennyeződések kársan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bíztt gyermekeket és prgramjainkkal a környezettudats magatartást, a teremtett világért felelősségvállalást fejleszteni Knkrét célk, feladatk Pedagógiai célk az általáns célkra vnatkzó érték- és szkásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapzása, az öklógiai gndlkdás kialakítása, fejlesztése, rendszerszemléletre nevelés, fenntarthatóságra nevelés, a környezetetika hatékny fejlesztése, érzelmi és értelmi környezeti nevelés, tapasztalatn alapuló, kreatív környezeti nevelés, tlerancia kialakítása, a környezettudats magatartás és életvitel segítése, az államplgári egyéb közösségi felelősség felébresztése, az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása, helyzetfelismerés, k kzati összefüggések, prblémamegldó gndlkdás, döntésképesség, glbális összefüggések megértése, létminőség választásáhz szükséges értékek, viselkedési nrmák kialakítása. Célkitűzések A választtt prgramk és az alkalmaztt módszerek: fejlesszék a tanuló szciális képességeit, adjanak lehetőséget új ismeretek megszerzésére (bilógiai skféleség, fenntartható fejlődés), rendszerezzék, szelektálják, mélyítsék el a már meglévő ismereteket, szintetizálják az egyes tantárgyak nyújttta analitikus ismereteket, tanítsanak rendszerszemléletre, alakítsanak ki kritikus gndlkdást, fejlesszék a környezeti harmónia megteremtése érdekében fnts képességeket (pl.: prblémamegldó, knfliktuskezelési képességek, tlerancia, alternatív gndlkdás), ösztönözzenek az egészséges, környezetbarát életmód elsajátítására, alakítsanak ki környezeti érzékenységet, helyes szkáskat, viselkedési nrmákat, neveljenek a hagymányk tiszteletére, lakóhely megismerése, mutassanak követendő mintákat, ösztönözzenek felelősségteljes cselekvésekre (tárják fel, hgy mit tehet a tanuló egyéni életében a környezeti prblémák megldása, megelőzése érdekében); tárják fel a tanulók számára a glbális kérdések alapvető gazdasági, társadalmi hátterét, tegyék világssá a tanulók számára, hgy az ember a természet része, és csak akkr van esélye a bldgulásra, ha kész együttműködni környezetével, és nem uralkdni akar felette. helyi értékek és prblémák feltérképezése, helyi célk megfgalmazása (pl. öreg fák megóvása, faültetés, madárvédelem, hulladék, energiatakaréksság, helyi védettség, örökbefgadtt sírk stb.) A megvalósítás résztvevői, feladataik Isklánk környezeti nevelési tevékenységének kiemelt feladatai: Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

180 a tanulókban a környezettudats magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése; a természetet, az embert, az épített és a társadalmi környezetet tisztelő szkásrendszer megalapzása; tanulóinknak bemutatjuk és gyakrltatjuk velük azkat a környezet megóvásáhz szükséges képességeket és készségeket, amelyek a természeti és a társadalmi környezet zavartalan működését elősegíthetik; a tanulók az életkruknak megfelelő szinten a tanórai és a tanórán kívüli fglalkzásk keretében fglalkznak a környezet megóvásának szempntjából legfntsabb ismeretekkel: a környezet fgalmával, a földi rendszer egységével, a környezetszennyezés frmáival és hatásaival, a környezetvédelem lehetőségeivel, lakóhelyünk természeti értékeivel, lakóhelyünk környezetvédelmi feladataival kapcslatsan. Az isklai környezet A példamutató isklai környezet tényezői termek, flysók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása növények, élősark anyag- és energiatakaréks, környezetbarát isklaműködtetés egészséges italkat árusító autmata (amennyiben szülői igényre lesz) gyalgs és kerékpárs közlekedés ösztönzése szelektív hulladékgyűjtés pedagógusk és nem pedagógusk példamutatása isklaújság zöld rvat. Az iskla elhelyezkedéséből adódó jellemzők: Frgalm, útkereszteződések Célk: Tevékenység, feladat: (a még megvalósítandók, ill. a flyamats tevékenységek kiemelése) Közlekedési biztnság növelése - közlekedésbiztnsági ismeretek kiemelt tanítása - -- kerékpárral közlekedők számára biciklitárló A kerékpárs és gyalgs közlekedés segítése Zaj Csökkentés - fák, cserjék pótlása Légszennyezés Csökkentés - zöldesítés az intézmény környékén, az isklakertben, és a növények gndzása, pótlása Szemét Tiszta, egészséges környezet - szelektív hulladékgyűjtés, (papír, szárazelem) - utak sózása helyett ásványi őrlemény használata - szemétgyűjtés Az isklabelső Tiszta, meghitt környezet - festések, felújításk, a dekrációhz falitáblák, a mellékhelyiségekben szappan, WC papír - prtalanítás (atkák-allergia) - gyakri szellőztetés (beltéri szennyezőanyagk: frmaldehid, szén-dixid) - lábtörlők alkalmazása Energia-felhasználás Takaréks fűtés - nyílászárók javítása, cseréje - az elmaradt szigetelés pótlása - fűtésrendszer krszerűsítése Világítás Egészséges, takaréks - nenk cseréje energiatakaréks izzókra - szabvány szerinti világítás kialakítása Vízfelhasználás Egészséges ivóvíz, vízfgyasztás - víztakaréks öblítés, csapk karbantartása csökkentése Az iskla eszközellátttsága, A tanítás-nevelés élményközpntúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése egészséges személyiség - a tantermekben írásvetítő, TV, vide, interaktív táblák - esztétikus dekrációk, falitáblák, szemléltetőanyagk - a rendeletek előírásainak való megfelelés Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

181 A környezetvédelem jeles napjai. A természet-környezetvédelem jeles napjairól a tanórákba beépítve, ill. külön prgramkat szervezve emlékezünk meg, és tudatsítjuk a jelentőségüket (vetélkedő, kirándulás, pályázat, faliújság készítése stb.). február 2. március 6. március 22. március 23. április 3. április 22. április 24. május 10. május 15. május 15. május 18. május 24. június 5. június 8. június 17. június 21. június 25. augusztus 9. szeptember 16. szeptember 22. szeptember 23. któber 4. któber 8. któber 8. któber 15. któber 21. któber 31. Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatéknyság Nap Víz Világnapja Meterlógiai Világnap Csillagászati Világnap Föld Napja Kísérleti Állatk Védelmének Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarrszágn) Nemzetközi Klímaváltzási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkk Napja Környezetvédelmi Világnap Óceánk Világnapja Világnap az Elsivatagsdás Ellen A Nap Napja Barlangk Világnapja Állatkertek Napja Ózn Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Állatk Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Nemzeti Gyalglónap Földünkért Világnap Takarékssági Világnap Tanulásszervezés és tartalmi keretek Tanórai keretek, a tantárgyak lehetőségei tantárgyakba beépítve, tanulmányi kirándulás, séta sztályfőnöki órákn környezetvédelmi témák, évente prjektnap szervezése, melynek időkerete tanítási órának minősül A környezeti nevelés átfgja az 1-4. évflyams tárgyak teljes körét, valamennyi tantárgy ismeretanyagába beépítve, integrált módn történik. Az első és másdik sztályban inkább az érzelmi beállítódás alakítása, a természettel, a környezettel való ismerkedés és környezetbarát szkásk frmálása a fő cél, később fkzatsan alakul ki a tudatsság és elkötelezettség szintje. A környezeti nevelés tantervbe illesztésének egyik megvalósítási módja, amikr a környezeti nevelési fgalmakat, feladatkat és példákat a már meglévő tantervi célkitűzésekbe építjük be. Ezt a módszert alkalmazhatjuk egyetlen téma tanításánál, vagy úgy is, hgy az egész tantervet áthatja a környezeti nevelés szemlélete. A megszktt tananyag kiegészítését és kibővítését adják a környezeti nevelési témák sztályban, ahl csaknem minden tantárgyat egyetlen pedagógus tanít, magától értetődő módn bele lehet szőni az órák anyagába a környezeti nevelési témákat. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

182 Környezetismeret): tantárgy az elemi környezeti nevelésnek a fókuszpntja azáltal, hgy óráin tervszerűen és intenzíven történik a tanulók környezeti attitűdjének és ismereteinek fejlesztése. Személyes tapasztalatkra, élménygyűjtésre épül. Integrálja a természeti és társadalmi jelenségeket. A tanulói tevékenységek állnak az órák megtervezésének középpntjában. A tantárgy kncentrációs lehetőséget kínál: lehetővé teszi az anyanyelvi, matematikai, esztétikai és a környezeti nevelés összehanglását. Célja: Felkeltse a tanulókban a környezetük élő és élettelen világa iránti érdeklődést. Ösztönözzön a természet és a lakóhelyi környezet önálló megismerésére, jelenségeinek felfedezésére. Javítsa a tanulóknak a környezetük állapta iránti érzékenységét, alapzza meg a környezet értékeit tisztelő, azkat megóvni kész magatartásukat. Segítse őket tájékzódni természeti és társadalmi környezetükben, intse őket a veszélyhelyzetekkel kapcslats óvatsságra. Ismerkedjenek meg lakóhelyük, távlabbi természeti és ember által létrehztt környezetük jellemző anyagaival, jelenségeivel, élőlényeivel, illetve azk váltzásaival, valamint az emberek és környezetük kapcslatával. Törekedjünk a tanuló lakóhelyi, isklai, települési környezete, majd hazánk értékeinek megismertetésére, megszerettetésére. Alakuljn ki bennük az igény az élő és élettelen környezet megóvására, védelmére. Erősítse a lakóhelyhez való kötődést, s ezzel a hazánkhz és a nemzetünkhöz tartzás érzését alapzva meg. Tanítsa meg a tanulókat balesetmentesen közlekedni, elemi fkn tájékzódni a térben és időben. Óvatsságra intés, a veszélyhelyzetek megelőzését szlgáló magatartásfrmák kialakítása, s ezzel a személyes biztnság növelése. Fejlessze helyes egészségszkásaikat, alapzza meg önmaguk, valamint az élő és élettelen környezetük iránti felelősségérzetüket. Igényelje az egészséges életkörülményeket. Ismeretei ébresszék rá, hgy felelős a természet védelméért, és ezért becsülje meg környezetének értékeit. Ismerje a biztnságt szlgáló szervezetek munkáját (mentők, tűzltók, rendőrség, plgári védelem). Tudja, hgyan kell viselkedni veszélyhelyzetben (menekülés, segítségkérés). A magyar nyelv és irdalm, illetve magyar nyelv és magyar irdalm órákn környezeti neveléshez kapcslódó tevékenység lehet pl. a mindennapi életből; az anyagról szerzett tájékzttságból; az idő és a természeti jelenségekből; természettudmánys ismeretekből; biztnságs közlekedésből; emberismeret, önismeret, hnismeretből; természeti környezetből vett témán alapuló szépirdalmi művek, versek, prózai alktásk, ismeretterjesztő szövegek tanulmányzása, elemzése. Néhány alkalmazható módszer: kapcslat keresése az lvastt szöveg és a tanuló saját élményei, tapasztalatai között, szereplők cselekedeteinek értékelése, érzelmek és tulajdnságk megfigyelése, kérdések és válaszk megfgalmazása, emberi kapcslatk felismerése, több szempnt figyelembevétele, rövid szerepjáték eljátszása a természetről, környezetről lvasttak alapján, a mese és a valóság elkülönítése a természetben és az állatvilágban, az isklai könyvtár ismeretterjesztő könyvei, életkruknak megfelelő lexiknk, enciklpédiák, stb. ismerete. Matematika: Szöveges feladatkban valódi adatk felhasználása, a szöveges feladatk szövegének megfgalmazása a természetről, az élővilágról, a mindennapkról, stb. szóljanak, s nevelési célzatú legyen. A mértékegységek tanulásának jelentős szemléletfrmáló hatása lehet, pl. mérések a szabadban, mérés a piacn, stb. Keressék meg más adatk hzzáférési frrásait, és az adatkat használják fel különböző típusú feladatkat (algebrai műveletek, grafiknk készítése, stb.) megfgalmazásánál. Testnevelés és sprt): eszköze lehet, pl. a mzgás örömének átélése, a szabad levegőn való tartózkdás fntssága. Az időjárás elemeinek közvetlen megtapasztalása. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

183 Lehetséges tevékenységek: gyalglás, kerékpárs túrák, a természeti környezet sajátsságai, helyes viselkedés a természetben, tájékzódás terepen, úszás (TMG tanuszda, Thermal Spa), lvaglás (Apró Paták SE), téli sprtk (krcslyázás), stb. Vizuális kultúra):: A művészeti tárgyak alkalmasak a kérdéskör érzelmi megközelítésére, a természet és az ember alktta környezet szépségeinek művészi bemutatására. E tárgyak hatássan fel tudják hívni a figyelmet az értékvesztésre, az unifrmizálódásra, kulturális örökségünk megőrzésének fntsságára (módszer lehet, pl. hulladékk felhasználása művészeti alktásk létrehzásáhz, virágk, csigaházak, termések gyűjtése, lenymatk készítése). Életvitel és gyakrlat): tantárgy nagy jelentősége, hgy gyakrlati szempntból elemezzék a környezetbarát létfrmát, és követendő, helyes példákat keressenek és mutassanak be. Lehetséges témák: ismerkedés az anyagkkal, érzékszervi tapasztalásk, a közlekedés környezetszennyezése, ember és környezete, természet és ember alktta környezet, kézműves technikák, hulladékkezelés, takaréksság. Ének-zene: A természet és az ember alktta környezet szépségeinek művészi bemutatása a zene segítségével történik, s érzelmeikre hat. Legfntsabb feladat a magyar népdalk megismertetése, gyermekdalk, körjátékk, stb. A közös éneklés megszerettetése. Hagymányaink áplása, népszkásk. Más rszágs zenéje, kultúrájának ismerete, tisztelete. Megzenésített versek megismerése. A tantárgyak lehetőségei (3-4. sztály) Környezetismeret) A tanulók Legyenek képesek különbséget tenni természetes és mesterséges környezet között. Ismerjék meg ezek alktórészeit. Próbáljanak környezetvédelmi prblémákra megldáskat javaslni. Legyenek tisztában az emberi tevékenységek környezetkársító hatásaival. Szerezzenek tapasztalatkat a növények, állatk gndzása terén. Váljn szkásukká az tthni, isklai, tantermi környezet rendjének, tisztaságának óvása. Kapjanak képet a védett állatk, növények fgalmáról kirándulásk, séták alkalmával. Ismerjék a dmbrzati jeleket, hazánk nagy tájait. Kapjanak lehetőséget az isklán kívülről származó ismeretek elrendezése is, hiszen környezetükre vnatkzó ismereteik jelentős részét nem az isklában szerzik. Próbálkzzanak a természeti jelenségek elemi szintű vizsgálatával, az ember és lakókörnyezete kapcslatának megértésével. Keressék a választ arra, hgy a környezet hgyan hat mindennapi életükre, illetve képesek legyenek megítélni, hgy saját cselekedeteik hgyan beflyáslhatják saját környezetük állaptát. Olyan szinten értsék meg saját testük működését, amennyiben az az egészséges állapt fenntartásáhz szükséges. A tanulókban Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

184 Alakuljanak ki a helyes környezethasználat szabályai. Váljn meghatárzóvá a környezeti kárk megelőzésére való törekvés. Alakuljn ki a környezetkímélő magatartás, a környezettel kapcslats pzitív érzelmek. Jöjjön létre igény életkri sajátsságaiknak megfelelően a természeti jelenségek, flyamatk ésszerű, tudmánys magyarázata iránt. Jöjjön létre bennük az egészséges életmód iránti igény. Alakuljn ki a személyes biztnság növeléséhez szükséges magatartás. Magyar nyelv / magyar irdalm A tanulók Ismerkedjenek meg a természeti környezet, a növény- és állatvilág létrejöttével, fejlődésével, kialakulásával kapcslats mesékkel, mndákkal, ismeretterjesztő lvasmánykkal, a Bibliával. Tanuljanak meg tájékzódni az intézményi könyvtár ismeretterjesztő könyvei között, az életkruknak megfelelő lexiknkban, enciklpédiákban, stb. Fgalmazásaikban tanulják meg, használják és alkalmazzák (szóban és írásban) a környezettel, környezetvédelemmel kapcslats szavakat, kifejezéseket. Tudjanak az lvasmánykból szerzett, a témával kapcslats kérdéseket feltenni, és azkra válaszlni. Legyenek képesek a természetről, környezetről lvasttak alapján rövid szerepjátékt előadni a megszerzett szókincs felhasználásával. A tanulókban Alakuljn ki a környezet és védelmének alapszókincse. Legyen igény az önálló ismeretszerzésre, gyűjtőmunkára az lvasttakkal kapcslatban. Fejlődjön ki a véleménynyilvánítás, vitatkzás képessége a témával kapcslatsan. Életvitel és gyakrlat) A tanulók Törekedjenek a takaréks anyaghasználatra, az eszközök, szerszámk helyes, balesetmentes kezelésére. A munkadarabk elkészítésekr ismerkedjenek meg a tervezés, méretezés, méretre vágás, szabás egyes technikáival. Tudják megkülönböztetni a fém, fa és papír alapanyagkat a felhasználás szempntjából. Ismerjék meg a különböző papírfajtákat. Kapjanak áttekintést a különböző kézműves technikákról. Ismerkedjenek meg az egyszerű gépek, a kerékpár működési elveivel tapasztalás, cselekvés útján. Tudjanak maguknak egészséges napirendet, munkarendet kialakítani, az egészséges táplálkzásról is szerezzenek ismereteket, tapasztalatkat. A tanulókban Alakuljanak ki a természethez és az épített értékekhez fűződő pzitív attitűdök, érzelmek, valamint ezekre alapzva a helyes viselkedés, magatartás. Legyen igény a fegyelmezett munkavégzésre, a munkadarabk minél precízebb előállítására. Alakuljn ki a veszélyhelyzetek felismerésének, elkerülésének képessége a közlekedésben, a háztartásban, a munkadarabk elkészítése közben. Vizuális kultúra A tanulók Szerezzenek ismereteket, tapasztalatkat a természetes és mesterséges környezet ábrázlásáról, annak megjelenéséről művészek munkáin. Tudjanak színeket, frmákat, fényt, árnyékt megkülönböztetni. Tervezzenek környezetvédelemből plakátt. A tanulókban Tiszta, rendes munkavégzésre törekvés alakuljn ki. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

185 Jöjjön létre az esztétikus, szép környezet iránti igény tthn és az isklában egyaránt. Matematika A tanulók Próbálják megfigyelni környezetünk térbeli és mennyiségi visznyait. Tegyenek különbséget tapasztalati útn a kisebb és nagybb tömegek, hsszúságk (távlságk), flyadékmennyiségek között. Tudják ezeket alkalmazni a témával kapcslats feladatkban. A tanulókban Alapzódjanak meg a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számlási készségek. Ének-zene, egyházi ének A tanulók Ismerkedjenek a magyar népdalk világával, áplják hagymányainkat, közös énekléssel. Ismerkedjenek meg az egyházi ének kialakulásának történetével, egyházi énekkel, áplják hagymányainkat, közös énekléssel. A tanulókban Alakuljn ki bennük a hagymányáplás igénye. Testnevelés és sprt) A tanulók Ismerjék meg a természetes környezetben végezhető sprtkat (séta, gyalglás, futás, úszás, krcslyázás stb.) A tanulókban Alakuljn ki igény bennük a sprtlásra, egészségük megóvása érdekében sztály: Magyar nyelv / magyar irdalm A magyar nyelv és irdalm tantárgy lehetőséget nyújt, hgy az ember és környezete összetartzását, a kettő kölcsönhatását, harmóniáját illetve a harmónia megbmlásának kait bemutassa. Szövegek elemzésével, megbeszélésével mintát mutassn a gyerek számára. Előnye, hgy ezt nem egy-egy tanítási órán teszi, hanem ez a szemlélet áthathatja az egész tananyagt. Az anyanyelvi órákn egy-egy nyelvi jelenség vizsgálatáhz az indukciós szövegek megválasztása is lehet a környezeti nevelés eszköze. A tanulók ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irdalmi nyelv egymásra hatását, ismerjék meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irdalmi alktáskat (meséket, mndákat, népdalkat és verseket, ismerjék meg az irdalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmnikus kapcslatk kialakulását, legyenek képesek irdalmi szövegek alapján prblémafelvetésekre, vitára, véleményalktásra, érvelésre, erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük, tudatsan készüljenek az anyanyelv védelmére, a nyelvi környezetszennyezés elkerülésére, nyelvi környezetvédelem (szórólapk, plakátk, reklámújságk, üzletfeliratk, hirdetések, reklám, stb. ismerkedjenek meg vársunk és környékünk kulturális hagymányaival, irdalmi emlékhelyeivel, tudják megfgalmazni, mit jelent nekünk a szülőföld, szűkebb hazánk, Siklós, sajátítsák el a médiumk elemzésének technikáit. A tanulókban Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

186 alakuljn igénnyé a hatékny kmmunikációra való törekvés, a jó prblémafelvetés, vitakészség, véleményalktási képesség, növeljük a környezethez való, pzitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldlgzásával, fejlesszük az egyéni és a közösségi kmpetenciákat a drámajátékk segítségével. Történelem, társadalmi és államplgári ismeretek) Az Ember és társadalm műveltségi terület középpntjában az ember világa áll. A műveltségterület tantárgyainak tanítása magában fglalja a természet és az emberiség jövőjének fenntarthatóságát. A tantárgyakat tanítóknak kötelessége, hgy a tanulók értsék és tudják, hgyan, mikr és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet. Mivel a történelemtanítás krnlógiai srrendben veszi az emberiség srsfrdulóit, így az ember természetalakító szerepe az őskrtól napjainkig levezethető. A tanulók értsék és tudják, hgyan, mikr és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, tudják értelmezni, hgyan hatttak a környezeti váltzásk a gazdálkdásra, az életmódra, a közösségi nrmák alakulására, ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljn ki bennük a hagymányk tisztelete, legyenek képesek a glbális prblémákra megldáskat keresni a természeti népek példáján keresztül, értsék meg az egész világt érintő glbális prblémákat, és érezzék hangsúlyzttan az egyén, az állam és a társadalm felelősségét és feladatait a prblémák elhárításában, csökkentésében, ismerjék meg a természet közelben élő, a természetet tisztelő, azt felhasználó, és nem kihasználó paraszti életmód értékeit, ismerjék meg a népszkásk egészségvédelmi vetületét. Idegen nyelv: angl nyelv A tanulók váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválaszttt szövegek feldlgzásának segítségével, ismerjék meg az alább felsrlt témák szókincsét: fgyasztói társadalm prblémái termékek nevei idegen nyelven, szelektív szemétgyűjtés veszélyeztetett növények, állatk, fajk időjárás, glbális felmelegedés, üvegház hatás veszélyei környezetszennyezés, közlekedés, nagyvársi élet legyenek érzékenyek a hazai környezeti prblémákra és ismerjék meg a nyelv segítségével más rszágk hasnló prblémáit, tudják más népek ilyen irányú tevékenységeit és ismerjék az idegen rszágk környezetvédelemmel fglalkzó szervezeteit, legyenek képesek a környezetvédelmi prblémákra önállóan, csprtmunkában, prjekt-munkában választ keresni, államplgári felelősségtudatuk fejlődjön. A tanulókban alakuljn ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, fejlődjön az idegen nyelvi kmmunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit, legyenek képesek környezetvédelmi témában: kérdéseket feltenni, kérdésekre válaszlni interjút készíteni javaslatkat tenni véleményt nyilvánítani vitatkzni rövid szerepjátékt előadni. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

187 Matematika A tanulók A tanulókban váljanak képessé arra, hgy a más tantárgyakban taníttt környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel pl grafikn demnstrálják, legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával, tudjanak táblázatkat, grafiknkat készíteni és elemezni, lgikus gndlkdásuk, a szintetizáló és a lényegkiemelő képességük fejlődjön, tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli visznyait, váljanak képessé egy adtt témáhz megfelelő adatk kiválgatására, gyűjtésére és feldlgzására, ismerjenek knkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levnni, legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni. alakuljn ki a rendszerben való gndlkdás, alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számlási készségeket. Természetismeret) A tanulók Kémia A tanulók ismerjék meg a környezetet megfigyelésekkel, vizsgálatkkal, ismerjék meg az élővilág skszínűségét, az élőlények egyedi, megismételhetetlen vltát, az ember felelősségét az élővilág megőrzésében, Ismerjék meg saját testük alapvető felépítését és működését, az egészség megőrzéséhez szükséges életvitel jellemzőit, váljanak képessé a természet jelenségeinek elemi szintű értelmezésére, a megismerés kmplexitása, egészlegességére törekvés (középpntban az élő és élettelen természet knkrét valósága, a jelenségek, a táj és a környezet áll), természettudmánys gndlkdás kialakításáhz megfelelő képességek kialakítása; környezet állapta iránti érzékenység fejlesztése, öklógiai szemlélet fejlesztése, helyes környezeti attitűdök fejlesztése, magatartás fejlesztése, értékrend alakítása, környezettudat fejlesztése, felelősségérzet fejlesztése, környezet használatára vnatkzó helyes döntések támgatása, váljanak képessé a környezeti váltzásk magyarázatára, ismerjék meg az élő szervezetre kárs fizikai hatásk (sugárzásk, zaj, rezgés) egészségkársítását, tudják ezek kibcsátásának csökkentési lehetőségeit, ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatáskat, tudják értelmezni a környezet váltzásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megldást keresni a glbális környezeti prblémákra, mérjék fel annak fntsságát, hgy a környezeti erőfrráskat felelősséggel szabad csak felhasználni, ismereteik birtkában váljanak tetteik következményeit látó, előregndlkdó államplgárrá, ismerjék meg az alternatív energiahrdzókat és frráskat. rendelkezzenek a környezetbiztnsághz szükséges ismeretekkel, törekedjenek a környezettudats magatartás kialakítására, Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

188 Földrajz A tanulók A tanulókban legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, ismerjék a környezetüket legjbban szennyező anyagkat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, ismerjék az emberi szervezetre kárs anyagkat és ezek szervezetre gyakrlt hatásait, tartózkdjanak ezek kipróbálásától, értsék meg a különböző technlógiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait, tudják, hgy a kémiai váltzásk srán a rendszer és a környezete között mindig történik energiacsere, ismerjék az átalakuláskat kísérő energiaváltzásk típusait, tudják az energiafrrásk használatának környezeti hatásait, érezzék az energiatakaréksság szükségességét, ismerjék meg a vizek szennyeződésének fő frrásait, váljék tudatssá a víz életünkben betöltött szerepének fntssága, legyen áttekintésük a bilógiailag fnts anyagk körfrgásáról, tudják a mindennapi életben előfrduló anyagkhz mellékelt használati utasításkat értelmezni kémiai szempntból, ismerjék a mérgező anyagk jelét, tudják balesetmentesen használni a háztartási vegyszereket, kísérjék figyelemmel és értelmezzék a tömegkmmunikáció útján közzétett környezetszennyezettségre vnatkzó adatkat, gyűjtsenek infrmációkat lakóhelyük levegő-, és vízminőségével kapcslatsan, érezzenek személyes felelősséget, keressenek cselekvési lehetőségeket közvetlen környezetük megóvására, értsék az elemek és vegyületek körfrgását a természetben, az élettelen és az élővilág fntsabb kapcslatait, lássák a környezetvédelmi kérdések fntsabb összefüggéseit. szerezzenek tapasztalatt, gyűjtsenek élményeket a közvetlen élő és élettelen környezetükről, érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló váltzáskat, mint a természeti és társadalmi flyamatk hatásainak eredményeit, értsék meg, hgy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagymányai meghatárzzák gndlkdásmódjukat, világszemléletüket, értsék meg, hgy a társadalm - földrajzi váltzásk, a felgyrsult fgyasztás a Föld erőfrrásainak kimerüléséhez vezet, ismerjék meg a glbális prblémákat és azk megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit. a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudats életmód iránti igény, alakuljn ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére, fejlődjön közösségük, lakóhelyük, rszáguk, régiójuk és a világ prblémáinak megldásában való aktív részvételi készség. Bilógia és egészségtan A tanulók ismerjék meg a glbális környezeti prblémákat és azk megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, ismerjék meg az élőlények alapvető szervezeti-működési jellemzőit, fedezzék fel azk között az kkzati összefüggéseket, legyenek tájékzttak a földi élővilág skféleségét, valamint az emberek és bilógiai környezetük közötti kapcslatrendszert illetően. értsék, hgy az emberi szervezet egységes egész, melynek részei összehangltan működnek, Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

189 A tanulókban tudják, hgy az emberi szervezet része a biszférának, a környezettel állandó kölcsönhatásban él, anyagcserét flytat, teret fglal el, ingerek érik stb., ezek a kölcsönhatásk egyensúlyi helyzetben vannak, amelyek felbmlása egészségrmláshz vezet, ismerjék meg szervezetük sajátságait és az életkrral kapcslats váltzásait, sajátítsák el az elsősegély-nyújtási technikákat, ismerjék fel az empátia szerepét a másik ember megítélésében. alakuljn ki öklógiai szemléletmód, alakuljn ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség, lyan tanulási magatartás kialakítása, melyet a környezetkársítás elhárításában való aktív részvétel igénye jellemez. ösztönözze a helyes viselkedésmódk és a környezet-egészségvédő szkásrendek kialakítására, segítse az önmagukkal szembeni felelősségérzet kialakításában, segítse az őket veszélyeztető környezeti, társadalmi tényezők és azk elhárítási módjainak felismerésében. Ének-zene, egyházi ének A tanulók Vizuális kultúra A tanulók Dráma és tánc A tanulók ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rknságát és aznsságát, ismerjék meg a természet zenei ábrázlásának módjait, fedezzék fel a természet szépségeinek megjelenését a népdalkban, vegyék észre a zene közösségerősítő, közösségteremtő szerepét, tudják, hgy az élő és az élettelen természet hangjai a zenében és a hétköznapkban egyaránt akusztikus élményt jelentenek, ismerkedjenek meg az egyházi ének kialakulásának történetével, egyházi énekkel, áplják hagymányainkat, közös énekléssel, fedezzék fel a zenei környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni. ismerjék meg a természet skszínűségét, frmagazdagságát: a környezeti elemek közvetlen tanulmányzásával fedezzék fel a frma szerkezet szín kapcslatát, ismerjék fel a természeti és a művészeti szépség rknságát és aznsságát, ismerjék meg a természet képzőművészeti ábrázlásának lehetőségeit, ismerjék meg a média ábrázlásának lehetőségeit, ismerjék és tudják, hgy a hagymányáplás a fenntarthatóság egyik alappillére, tudjanak példákat említeni a népi építészet, díszítőművészet hazai előfrdulásaira, ismerjék a természetes alapanyagk használatát, legyenek képesek alktáskat létrehzni, melyek a természetről szólnak, legyenek képesek a műalktáskat környezeti nevelési szempntknak megfelelően elemezni, legyenek képesek alktáskat létrehzni a környezeti nevelési témaköröknek megfelelően, ismerjék a tárgyi világ frmanyelvi elemeit, a tartalm és a frma összefüggését, tudjanak példákat mndani a környezetvédelmi szempntk szerinti frmatervezésre, kutassanak fel, ismerjenek meg helyi, népi építészeti emlékeket, a művészeti tanulmányutak segítségével figyeljék meg a környezetkultúra fejlettségét, a környezeti nevelés lehetőségeit állapítsák meg; kutassanak fel néprajzi, népművészeti értékeket; kiállításaik, rajzversenyeik fglalkzzanak a környezeti nevelés témaköreivel, fedezzék fel a művészeti, valamint a média adta környezetszennyezést, és tudjanak ellene védekezni, fedezzék fel, hgy az ember csak szerves egységben tud élni környezetével, melyben a természet és az ember alktta tárgyak harmóniát, nyugalmat kell, hgy nyújtsanak. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

190 tudjanak imprvizálni természeti jelenségeket a tánc és dráma eszközeivel, legyenek képesek adtt szituáció megfgalmazására tartásképben és mzdulatsrk segítségével (árvíz, erdőtűz, stb.), természethez való érzelmi kötődése erősödjön a drámajátékn keresztül, sajátítsák el a néptánc elemeit, lássák benne a környezeti nevelési lehetőségeket. Technika, életvitel és gyakrlat) A tanulók A tanulókban Infrmatika A tanulók ismerjék meg az emberi alktáskban megtestesülő használati, esztétikai, frmai és etikai értékeket, ismerjék a háztartásban főbb ismeretköreinek: az egészség, táplálkzás, gazdálkdás, ruházkdás és a lakás lakókörnyezet életkrnak megfelelő ismeretanyagát, ismerjék meg a technika kzta környezeti kársdáskat, és azk megelőzésének módjait, értsék meg a fenntartható fejlődés összefüggéseit és követelményeit, ismerjék meg a prblémák rendszerét és a lényegét átlátó környezetgazdálkdást, sajátítsák el az alapvető bikertészeti ismereteket, sajátítsák el a gyógynövények alapvető ismeretét és felhasználási módjait, ismerjék meg a kmpsztálás flyamatát és hasznát, ismerjék meg a környezetbarát technikákat és technlógiákat, ismerjék meg a felhasznált természetes anyagk, az épített környezet jellemzőit, képesek legyenek környezetbarát rendszerekben gndlkdni, tudjanak tthnsan tájékzódni közvetlen környezetük technikai világában, kreatív módn gndlkdjanak közvetlen környezetükről, ismerjék a hulladék fgalmát, típusait, a háztartási hulladék gyűjtésének és feldlgzásának módjait, a hulladékprblémák megértetése, ismerjék fel az energia jelentőségét, ismerjék az energia felhasználás új útjait, a megújuló energiafrrásk használatának előnyeit és krlátait, az energiatakaréks fűtési és szellőztetési rendszerek működésének és szerkezetének ismerete, alternatív energiafrrásk ismerete, a napházak alkalmazásának felismerése. a civilizáció társadalmi és környezeti vnatkzásainak feltárása révén erősödjön a felelős, környezettudats beállítttság, alakuljn ki a kritikus fgyasztói magatartás. legyenek képesek az Interneten, illetve a szakirdalmban infrmációkat keresni, knkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levnni, legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adtt témáhz megfelelő adatk kiválgatására, gyűjtésére és feldlgzására, ismerjék meg az infrmatikában (pl. az Internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket, használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, futtassanak környezeti elemek megváltzását figyelembe vevő szimulációkat és statisztikai teszteket, rendezzenek környezeti kérdésekről virtuális fórumt máshvá járó diákkkal közösen, szerkesszenek és nymtassanak környezetvédelmi újságkat és psztereket, ismerjék meg a távközlési-infrmatikai berendezések környezetkársító hatásait, váljanak képessé arra, hgy a más tantárgyakban taníttt környezeti összefüggéseket infrmatikai módszerekkel demnstrálják (számítástechnika alkalmazása, könyvtárhasználat, irdalmi hivatkzásk), legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére a különféle szftverek (adatk táblázats tárlása, kiértékelése, összefüggések vizsgálata, statisztikai módszerek alkalmazása) segítségével, kísérjék figyelemmel a A környezetvédelmi jeles napkat az Interneten, Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

191 a számítástechnikai eszközök használata srán valósítsák meg az anyag- és energiatakaréks alkalmazás feltételeit. A tanulókban tudatsuljn, hgy a számítógép alkatrészei is veszélyes hulladékk fgalmazódjn meg a kérdés: Mit kezdhetünk a veszélyes hulladékkal? Hvá tegyük? Testnevelés és sprt A tanulók A tanulókban Fizika fedezzék fel, értsék meg, hgy a környezeti hatásk jelentős mértékben beflyáslják, egészséges testi fejlődésüket, győződjenek meg a mzgás jótékny hatásairól a különböző szervrendszerek működését tekintve, legyenek tisztában azzal, hgy testnevelés és a sprt nélkülözhetetlen az élményszerű tapasztalatszerzésben, az emberi kapcslatkban, az együttműködés és a tlerancia fejlesztésében, értsék és tapasztalják meg a szabadtéri fglalkzáskn keresztül, hgy a környezetszennyezés az egészségre veszélyes, igényeljék, hgy a sprtláshz lehetőség szerint természetes anyagkból készüljenek az eszközök, és a trnaszerek, sajátítsanak el régi magyar, mzgást igénylő népi játékkat. tudatsítsa az egészség és a környezet kmplexitását, segítse az egészséges napi - heti - évszaks életritmus kialakulását. Alapvető feladat annak felismertetése a tanulókkal, hgy a fizikai ismerteket, természeti törvényeket nem kihasználni, hanem felhasználni lehet és kell is a természeti környezetünk megóvásának érdekében, és a már meglévő kárs flyamatk megállításában és visszafrdításában. Mindezek érdekében: Olyan ismeretek közvetítése a tanulóknak, amelyek segítségével képessé válnak a természeti, környezeti flyamatk magyarázatára, a flyamatk kimenetelének felismerésére, a flyamatk haszns és kárs hatásainak elkülönítésére. Olyan módszerek megismertetése a tanulókkal, amelyekkel a flyamatkat pzitív irányba tudjuk beflyáslni. Képessé tenni a tanulókat arra, hgy megszerzett ismereteik birtkában, tetteik következményét belátó, előregndlkdó, környezettudats emberré váljanak. Felhívni a tanulók figyelmét Az élő és élettelen közti kölcsönhatáskra Alapvető fizikai törvényszerűségekre Glbális környezeti prblémákra (sugárzásk, zaj, rezgés, üvegházhatás stb.) Környezeti egészségkársító hatáskra (szmg, zaj, sugárzásk, óznlyuk stb.) Képessé tenni a tanulókat, hgy fel tudják mérni az energiahrdzók/frrásk felelős felhasználásának fntsságát és az alternatív energiahrdzók/frrásk jelentőségét. Hit-és erkölcstan A tanulók Ismerjék meg a Bibliát, a Biblia tanításai szerint éljenek, ez hassa át mindennapi tevékenységüket. A tanulók legyenek képesek a már kialakíttt, megteremtett értékek között úgy élni, hgy a lehető legkevesebb kársdást kzzák, tanuljanak meg a természet kársítása nélkül teljes életet élni. mérjék fel annak elengedhetetlen fntsságát, hgy az utódaiknak is megfelelő életteret kell hagyniuk. A tanulókban alakuljn ki az a szemlélet, hgy a természet elemei emberi hasznsságuk fkától függetlenül is értéket képviselnek, Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

192 alakuljn ki személyes elkötelezettség és tlerancia a környezeti kérdésekkel kapcslatban, alakuljn ki, hgy a keresztyén értékrend szerint éljenek, fejlődjön, szilárduljn meg a társadalmi szlidaritás és igazságsság az egészséges környezetért. Környezeti nevelés az sztályfőnöki órán 5. sztály a család, a nagyszülők, a dédszülők lakóhelye, lakásának közvetlen környezete- megfigyelés, értékelés megadtt szempntk szerint, a keresztyén családmdell, szabadidős tevékenységek a levegőn: kiskert, hrgászás, biciklitúra, stb. megfigyelés, védett növények, állatk, mindennapi közlekedés: a tömegközlekedési eszközök előnyben részesítése, biciklis közlekedés. 6. sztály szépség, a természetben: Dráva, Lanka, Duna-Dráva Nemzeti Park, Siklós-Villányi hegység, Tenkes, Hats erdő, az rmánsági táj; természetvédelem, a rend és a tisztaság szerepe környezetünkben. 7. sztály környezetünk tudats alakítása, energia felhasználás a családban, vásárlási szkásk, csmaglóanyagk, lmtalanítás, szemétgyűjtés, veszélyes hulladékk a háztartásban és a ház körül. 8. sztály a környezet védelme, pusztulása, atmerőművek- katasztrófák, balesetek, vízszennyezés, tankerkatasztrófák, a Greenpeace mzgalm akciói, népességrbbanás-népességcsökkenés és következményei Egyéb fglalkzásk A tanulók környezeti ismereteinek bővítésével, rendszerezésével, az összefüggések feltárásával meg kell alapzni, hgy lehetővé váljn a környezetért, a jövő generációkért felelős viselkedést vállaló személyiség frmálása. A környezeti nevelést szlgáló tanórán kívüli, egyéb fglalkzásk és egyéb tevékenységek: a közvetlen környezet vársunk, isklánk emberi, történelmi, kulturális és természeti értékeinek, hagymányainak megismerése, a tantermek, a flysó alkalmakhz illő, esztétikus díszítése, a tantermek tisztántartása, megfelelő szellőztetés, virágsítás, sztálynként egy-egy gyalg- vagy kerékpártúra a környékre a környezeti értékek felfedezésére, téli madárvédelem, a szárazelemgyűjtés megszervezése az isklában; csatlakzunk helyi vagy rszágs környezetvédő szervezetek akcióihz (pl.: Takarítási világnap, Autómentes nap). minden évben környezet- és egészségvédelmi prjektnap szervezése, 6-7. sztály: Ormánsági kirándulásn veszt részt, tanulmányi kirándulásk, napsi feladatk az étkezőben, ügyeleti munka: diák- és felnőtt ügyelet, siklósi séta, várlátgatás, védnökség: a refrmátus temetőben, az iskla közvetlen környezetének utcai frntk, udvar gndzása, rendben tartása, virágsítása, gymlálása, nyári tábrk szervezése, Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

193 tanulói pályázatk Kiadunk egy-egy környezetvédelmi prblémát, témakört önálló kutatásra, feldlgzásra. A tanulók mtiválása a legjbb munkák díjazásával történik. A munkafrmák a következők lehetnek: dlgzat, rajz, ftó. vetélkedők, tanulmányi versenyek Az érdeklődő, ambiciózus tanulókat ösztönözzük arra, hgy vegyenek részt helyi, reginális és rszágs versenyeken. Általáns iskla 5 6. évflyam Általáns iskla 7 8. évflyam Kaán Kárly Természet és Környezetismereti Országs Verseny Herman Ottó Országs Bilógia Verseny Táncsics kupa Refrmátus Középisklák Természettudmánys versenye - Csurgó vársismereti prgram A diákpresbitériummal való együttműködés keretében szervezzünk lyan prgramkat, amelynek srán megismerhetik a gyerekek a szűkebb és tágabb környezet jellemző épületeit, tereit és egyéb bjektumait. Az ismereteket vetélkedők, illetve kiállításk frmájában lehet még jbban rögzíttetni a tanulókkal. művészeti csprtk, ünnepségek Használjuk ki a művészetek iránti érdeklődést. Néhány prblémára próbáljuk ráirányítani a figyelmet a művészet eszközeivel. Szervezzünk irdalmi műsrt (pl. Föld napja, Víz világnapja). Természetes anyagk felhasználásával készítsük el egy környezetbarát lakóház, prta mdelljét. Éljünk a drámapedagógia krszerű módszereivel is. kézműves fglalkzás A természet adta anyagk (termések, levelek, tllak, csigaházak..) illetve az újrahasznsítható hulladék-anyagk felfelhasználásával különböző díszeket, kmpzíciókat készíthetünk, amelyekből kiállítás vagy vásár is szervezhető (pl.: Karácsnyi vásár) napközis szabadidős fglalkzásk: séta a környéken, termések gyűjtése. A különböző napközis és tanulószbai fglalkzásk, prgramjain élmények és tapasztalásk útján gazdagdnak a tanulók ismeretei és alakulnak ki a környezethez fűződő pzitív szkásaik. természetjáró mikr műhely fglalkzásai. látgatásk: állatkertben, múzeumban, btanikus kertben, arbrétumban, tanyán, nemzeti parkban, szeméttelepen, hulladékégetőnél, szennyvíztisztító telepen, papírgyárban. Ennek srán előre megadtt szempntsr vagy feladatlap segítségével buzdítsuk a gyerekeket az önálló felfedezésre, az ismeretek önálló feldlgzására. előadásk A nagyn jól sikerült környezeti tanulói kiselőadáskból illetve a kiírt pályázatk szóbeli védéséből rendezhetünk egy isklai szintű prgramt is. A tanulók, tanárk, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik haszns módszere amellett, hgy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pzitív megerősítését. Hívhatunk meg ebben a témában jártas szülőket vagy szakembereket, sőt vlt tanítványkat is, megemlékezés a környezetvédelmi napkról, szülői értekezletek: utalás a környezet néhány fnts elemére. szülői fórum: Témák. Egészséges táplálkzás, drgprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem Taneszközök Az alábbiakban csak a környezeti neveléshez rendelkezésre álló eszközöket srljuk fel: - hulladéktárlók, - mikrszkópk, kémcsövek, mérőhenger, szűrők, - vegyszerek, - az elsősegélynyújtó helyiség felszereltsége, - interaktív tábla, - szemléltető eszközök: könyvek, videfilmek, CD-k, prspektusk. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

194 2. 7. Megvalósítási terv (éves munkatervi bntásban Megvalósítási terv A prgramban résztvevők Prgramterv célk Határidő Minőségbiztsítás 1-4. évflyam, napközi szakmai közössége Eredményességvizsgálati frma Értékelés 5-8. évflyamt összefgó szakmai közösség Hitéleti munkaközösség Nevelőtestület, technikai alkalmazttak DÖK (DP) Kmmunikáció Isklán belüli Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere, (DP), egyéni beszélgetések, isklaújság, hnlap, szülői értekezletek, SZMK megbeszélések Isklán kívüli Tájékztató füzet, megbeszélések, tájékztatók, tájékztató a helyi médiában Minőségfejlesztés: minőségbiztsítás és ellenőrzés A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, illetve előírt követelményei határzzák meg azkat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk srán mint azt a krábbi fejezetekből láthattuk szakítani szeretnénk a passzív befgadás, a knvergens gndlkdás egyeduralma, a beszűkítés, az unifrmizálás rssz gyakrlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadásra vállalkztunk, a gyermek teljes személyiségét fejlesztjük. A pedagógus környezeti nevelési gyakrlatának színvnalát minősíthetjük az alábbi elvárásk megítélésével. Rendelkezzenek mindazn ismeretekkel, szakmai hzzáértéssel és személyiségvnáskkal, amelyek a környezettudatsság és az együttélési mrál alakítása srán mintaként szlgálnak. Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

195 Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek srán biztsítanak skldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kmmunikációs helyzetet. Adjanak alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfgalmazásának. Segítsék a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és a szükségszerűségek felismerését. Olyan lehetőségeket biztsítsanak, hgy a tananyag legyen természetes valóságában tanulmányzható, és élményt nyújtsn. Szervezzék meg az egyéni és kperatív tanulás frmáit, biztsítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének flyamatában. A rendszerszemléletű gndlkdás kialakulását célzza meg. A tevékenységek szervezése és krdinálása srán biztsítsák: a tanulói kíváncsiság megőrzését; az aktivitás fenntartását és megerősítését; a belső mtivációs bázis fejlesztését; az általáns és különleges adttságk felismerését, fejlesztését; a megismerő és rövid útn célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; a tanuló jgát véleményének megfgalmazására, a tévedésre, elgndlásainak módsítására, az új utak keresésére; az igények kialakulását a gndlatmenetek elemzésére; a prblémamegldás flyamatának tudats tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Ellenőrző-értékelő tevékenységünk szempntjai: Az ellenőrzés bizalmra épüljön, és az elért tudásszint megismerésére irányuljn. Ennek alapján lehetséges a tvábbi célmeghatárzás. Mindig biztsítsuk a javítás lehetőségét, mely tükrözze a következetes igényességet. Az értékelés srán a nevelő körültekintő, lényegre irányuló, tárgyilags, egyértelmű infrmációkat adjn, mely tükrözi a fejlődés irányát és fkát, minősítve a személyes előrehaladást és határztt instrukciókat adva a tvábblépéshez. Fnts az összefüggések meglátásának segítése. A környezeti nevelés eredménye nem mérhető lyan egzakt módn, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hgy mi tekinthető az isklai és mi a családi nevelés eredményének. A fejlődés flyamats követése és az isklai célkkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szrgalmuk minősítéseként jelenjék meg. Eredményvizsgálatunk a) egyes tanulók esetében az isklai cél- és értékrendszer megvalósulására a szciális képességek alakulására a beállítódásk és értékrientáció fejlődésére a csprthelyzet megismerésére a knfliktuskezelés módjára irányul. b) sztályközösségek esetében a csprtvisznyk alakulásának a közvéleménynek, a mrális gndlkdásnak az infrmális kapcslatrendszernek a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul. Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek: flyamatkövető megfigyelés célztt megfigyelés helyzetfelmérés (szcimetriai vizsgálat) tevékenységelemzés egyéni és csprts megbeszélés, interjú kérdőíves kikérdezés Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

196 A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési terve és minőségirányítási prgramja részletes előíráskat tartalmaz. Választtt módszereink lehetnek: a személyiségjellemzők és a feladatellátás minőségének megfigyelése spntán és irányíttt személyes beszélgetések íráss felmérés, illetve kérdőíves vizsgálat nevelői teljesítmény és dkumentáció elemzése a helytállás aktivitásának és minőségének követéses vizsgálata. Tvábbképzések Belső: nevelési értekezletek, tanflyamk Külső: rendezvényeken való részvétel. Akkreditált tvábbképzéseken való részvétel. 3. Az iskla fgyasztóvédelemmel összefüggő nevelési feladatai A fgyasztóvédelmi nevelés célja A fgyasztóvédelmi ktatás célja a fgyasztói kultúra fejlesztése, és a tudats kritikus fgyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban A fgyasztóvédelmi nevelés tartalmi elemei A tanulók hatékny társadalmi beilleszkedéséhez, az együttműködéshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szciális és társadalmi kmpetenciák tudats pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szciális mtívumrendszerek kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hrdz magában. Szükséges a társadalmi és államplgári kmpetenciák kialakítása, a jgaikat érvényesíteni tudó a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzése. A szciális és társadalmi kmpetenciák fejlesztése a versenyképesség erősítésével kapcslats területek, mint például a vállalkzási a gazdálkdási és a munkaképesség szrs összefüggése az ún. cselekvési kmpetenciák fejlesztése. (NAT 2003, 2007, 2011) Fnts tvábbá a fgyasztás srán a tájékzódás képessége, a döntési helyzet felismerése, és a döntésre való felkészülés. Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket az eligazdásra. Hangsúlyzni kell a minőség és a biztnság szerepét a fgyasztás srán, valamint a gazdaságsságt és a takaréksságt. A fgyasztóvédelmi ktatás céljaként megfgalmaztt fgyasztói kultúra, valamint a kritikus fgyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében szükséges, hgy a diákk értsék, és a saját életükre alkalmazni tudják az alábbi fgalmakat: Környezettudats fgyasztás: Egyfajta középút az öncélú, blygónk erőfrrásait gyrsulva felélő fgyasztás és fgyasztásmentesség között. Kritikus fgyasztói magatartás: A fgyasztói jgk érvényesítése. A fgyasztónak jga van: a.) az alapvető szükségleteinek kielégítéséhez, b.) a veszélyes termékek és eljárásk ellen való tiltakzáshz, c.) a választáshz különböző termékek és szlgáltatásk között, d.) a megfntlt választáshz szükséges tények ismeretéhez, e.) a jgs panaszk tisztességes rendezéséhez, f.) az egészséges és elviselhető környezetben való élethez, g.) a krmány irányelveinek meghatárzásába és végrehajtásába való beleszóláshz. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

197 Preventív, vagyis megelőző fgyasztóvédelem: Amikr a vevő már a kezdet kezdetén érvényesíteni tudja jgait, és nincs szükség panaszbejelentésre, bírósági perekre A fgyasztóvédelmi nevelés színterei az ktatásban Az egyes tantárgyak tanórai fglalkzásai. Tanórán kívüli elemek egyéb fglalkzásk (vetélkedők, versenyek, rendezvények). Hazai és nemzetközi együttműködések (más isklákkal, állami és civil szervezetekkel, cégekkel). Az iskla fgyasztóvédelmi működése, és az ezzel kapcslats fglalkzásk Módszertani elemek A módszereknek tartalmaznia kell az egyén és társadalm visznyáról szóló infrmációgyűjtés, infrmációfeldlgzás, a feldlgztt infrmációk alapján való döntés és a döntés alapján eltervezett cselekvés végrehajtásának módszereit. Fnts hgy a diákk e módszereket minél többször valós helyi és glbális prblémákn és értékeken keresztül maguk alkalmazzák. Interjúk, felmérések készítése az emberek vásárlási szkásairól. Helyi-, rszágs- és EU-s szabályzásk tanulmányzása. Adatgyűjtés, feldlgzás infrmációrögzítés együttműködéssel. Prblémamegldó gyakrlat ötletbörzével, értékeléssel. Viták, szituációs játékk (eladói és vásárlói érdekek összehanglása, fgyasztói ksár készítése). Karácsnyi vásár szervezése. Érveléstechnikai gyakrlatk (hatékny érdekérvényesítés). 4. A pedagógiai prgram érvényességével, módsításával, nyilvánsságával kapcslats egyéb intézkedések A pedagógiai prgram érvényességi ideje Az óvda szeptember 1. napjától szervezi meg először nevelő munkáját e pedagógia prgram alapján. Az iskla szeptember 1. napjától az első és az ötödik évflyamn szervezi meg először nevelő és ktató munkáját e pedagógia prgram alapján. A pedagógiai prgram felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai prgram érvényességi ideje augusztus 31. napjáig szól A pedagógiai prgram értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai prgramban megfgalmaztt célk és feladatk megvalósulását a nevelőtestület flyamatsan vizsgálja. Az óvdapedagógusk az óvdai intézményegység-vezetővel közösen minden nevelési évben értékelik a pedagógiai prgramban megfgalmaztt általáns célk és követelmények megvalósulását Az isklai nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai prgramban megfgalmaztt általáns célk és követelmények megvalósulását. A nevelési év / tanév srán a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai prgram teljes minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai prgramt módsítania kell, vagy teljesen új pedagógiai prgramt kell kidlgznia A pedagógiai prgram módsítása Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

198 A pedagógiai prgram módsítására javaslatt tehet: - az intézmény fenntartója; - az intézmény igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség. A tanulók a pedagógiai prgram módsítását a diákönkrmányzat (diákpresbitérium) képviselői útján javaslhatják a nevelőtestületnek. A pedagógiai prgram módsítását a nevelőtestület fgadja el, és a fenntartó Siklós Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség Igazgatótanácsa hagyja jóvá. A pedagógiai prgram elfgadása előtt ki kell kérni a jgszabályban előírt véleményeket. A módsíttt pedagógia prgramt a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évflyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni A pedagógiai prgram nyilvánsságra hzatala Az intézmény pedagógiai prgramja nyilváns, minden érdeklődő számára hzzáférhető. A házirend ellvasható az intézmény hnlapján. Az intézményi hnlap internet címe: www. siklsref.hu A pedagógiai prgramról minden érdeklődő tájékztatást kérhet az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az óvdai intézményegység-vezetőjétől, valamint az intézmény pedagógusaitól a nevelők fgadó óráján vagy ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpntban. A pedagógiai prgram egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: - az intézmény hnlapján; - az intézmény fenntartójánál; - az intézmény irattárában; - az intézmény könyvtárában; - az intézmény nevelői szbájában; - az intézmény igazgatójánál; - az intézmény óvdai intézményegységében. Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

199 5. Záradékk Intézményünk helyi pedagógiai prgramjának módsítását május 11-én a Szülői Szervezet véleményezte és elfgadásra javaslta. Siklós, május 11. Brs Judit szülői szervezet vezetője Tönkő Katalin szülői szervezet vezetője Intézményünk helyi pedagógiai prgramjának módsítását május 12-én az üzemi tanácsi képviselő megismerte, véleményezte. Siklós, május 12. Radóné Pesti Edit üzemi megbíztt Intézményünk helyi pedagógiai prgramjának módsítását a nevelőtestület május 11-én elfgadta a 17 / 2015 (V. 11.) határzatával. Siklós, május 11. Vadas Győzőné nevelőtestületi képviselő Intézményünk helyi pedagógiai prgramjának módsítását - A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő elvek, célk, feladatk tekintetében augusztus 31-én az Iskla Egészségügyi Szlgálat véleményezte. Siklós, augusztus 31. Dr. Tiszperger Zsuzsanna Iskla Egészségügyi Szlgálat A Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda Pedagógiai Prgramját az Igazgatótanács 27/ számú határzatával augusztus hó 31. napján jóváhagyta. Pintérné Lázk Orslya az Igazgatótanács elnöke Az így elfgadtt és jóváhagytt dkumentumról a szülők és diákk tájékztatást kaptak... Farkasné Szántó Anett intézményegység - vezető Vadas Győzőné nevelőtestületi képviselő ph.. Vargáné Józsi Anita igazgató Székhely: 7800 Siklós, Vörösmarty u. 13.; telephely: 7800 Siklós, Kálvin u. 19. Telefn / fax:

200 Istenben bízunk, időt és teret engedünk Neki, hgy akarata szerint munkálkdjn életünkben és gyermekeink életében, hgy hitük ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugdjék. (1 Krinthus 2, 5) 3. kötet helyi tanterv 1

201 SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET év május hó 11. napján JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG IGAZGATÓTANÁCSA év augusztus hó 31. napján az 27/2015. határzatával 2

202 Tartalmjegyzék 1. A NAT-ban meghatárztt pedagógiai feladatk helyi megvalósítása, a helyi tanterv közös céljai, feladatk Fejlesztési területek, nevelési célk Tantervi cél, feladat az alapfkú nevelés-ktatás 1-4. évflyamára, a NAT-ban meghatárztt pedagógiai feladatk helyi megvalósítása Tantervi cél, feladat az alapfkú nevelés-ktatás 5-8. évflyamára, a NAT-ban meghatárztt pedagógiai feladatk helyi megvalósítása Az isklánkban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A nem szakrendszerű ktatás az intézményben A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a magyar nyelv és magyar irdalm tantárgyhz kapcslódva A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a matematika tantárgyhz kapcslódva A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn az élő idegen nyelv - az angl nyelv tantárgyhz kapcslódva A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a történelem, társadalmi és államplgári ismeretek tantárgyhz kapcslódva A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a természetismeretből A nem szakrendszerű ktatás az 5 évflyamn a dráma és tánc tantárgyhz kapcslódva A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn ének-zene tantárgyhz kapcslódva A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a technika, életvitel és gyakrlat tantárgyhz kapcslódva Az isklában alkalmaztt sajáts pedagógiai módszerek Az ismeretszerzés szervezeti keretei Prjektjavaslatk Választtt kerettanterv, a választtt kerettanterv feletti óraszám - a szabad időkeret felhasználása, óraterv, választható tantárgyak kötelezően választandó és szabadn választható tanítási óra A választtt kerettanterv megnevezése A választtt kerettanterv feletti óraszám - a szabad időkeret felhasználása A 2012-es NAT és a kiadtt kerettanterv alapján kialakíttt helyi óraterv A választható tantárgyak, szabadn választható tanítási órák, fglalkzásk A csprtbntásk és egyéb fglalkzásk szervezésének elvei, a pedagógusválasztás szabályai A csprtbntásk és egyéb fglalkzásk szervezésének elvei A pedagógusválasztás szabályai SNI tanulók fejlesztési prgramja A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakrlatban történő ellenőrzési, értékelési módja, diagnsztikus, frmatív és szummatív frmái, valamint a magatartás és a szrgalm minősítésének elvei, értékelése, a magasabb évflyamra lépés feltételei, helyi záradék, intézményi mérési rendszer

203 8. 1. Az értékelésről általában és az értékelés célja A magasabb évflyamra lépés feltételei A biznyítvány A tanulók minősítése Tanulmányi előmenetel A magatartás és a szrgalm értékelése A magatartás értékelése A szrgalm értékelése Szöveges értékelés árnyalt értékelés 1-2. évflyamn Szöveges értékelés árnyalt értékelés integrációs felkészítés Egyéni fejlődési napló A nem szakrendszerű ktatás értékelése Sajáts nevelési igényű tanulók beszámltatásának frmái, rendje A sajáts nevelési igényű tanulók értékelése Helyi záradék, helyi döntések Intézményi mérési rendszer A tanulók fizikai állaptának felmérését célzó prgram Nemzetiségek kultúrája A tanulók jutalmazásának elvei A nevelőtestület által szükségesnek tarttt tvábbi elvek Az tthni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatk meghatárzásának elvei és krlátai A napközi és a tanulószbai fglalkzásk A mindennaps testnevelés, testmzgás megvalósítása az isklában Esélyegyenlőséget szlgáló intézkedések Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek A pedagógiai prgram érvényességével, módsításával, nyilvánsságával kapcslats egyéb intézkedések Záradékk 145 4

204 ÉS SOKAT DOLGOZUNK, HALADUNK ERŐVEL, AKARATTAL A CÉLJAINK FELÉ, AP- RÁNKÉNT LEKÜZDJÜK AZ AKADÁLYOKAT. HA IGAZÁN KOMOLY CÉLOKAT TŰZTÜNK KI MAGUNK ELÉ, MÉLY VÁLSÁGOKAT ÉLHE- TÜNK ÁT, AMIKOR MINDEN ÖSSZEESKÜSZIK ELLENÜNK. S ÚJRA FELÁLLUNK, ÉS ME- GYÜNK TOVÁBB, MÁSHOGYAN, TANULVA A KUDARCBÓL. AZTÁN EGYSZER CSAK MEGTÖRTÉNIK A CSODA. EGYSZER CSAK AZT VESSZÜK ÉSZ- RE, HOGY MEGVÁLTOZOTT A VILÁG. A NAPOK FÉNYESEBBEK LETTEK, ÉLETÜNKBEN TÖBB A DERŰ, DOLGAINK CSAK ÚGY MAGUKTÓL HALADNAK ELŐRE. HALADUNK ÉS NEM ERŐLKÖDÜNK. AZT VESSZÜK ÉSZRE, HOGY A HELY, AHOL ÉVEK, ÉVTIZEDEK ÓTA JÁRUNK, GYÖNYÖRŰ. SZÍNES LETT A VILÁG. ELCSODÁLKOZUNK, HOGY ITT JÁRTUNK MINDENNAP, ÉS MÉGSEM VOLTUNK ITT. ELKEZDTÜNK LÁTNI. EZEKEN A NAPOKON MÁR FELÉBREDÉSKOR JOBB AZ ILLATA A LEVEGŐNEK, SIMOGAT A REGGEL, ÉS ÁMULUNK ÉS BÁMULUNK A SOK GYÖNYÖRŰ APRÓSÁGON, AMELYEK TUDJUK - MINDIG VELÜNK VOLTAK, DE NEM VETTÜK ÉSZRE, ÉS SZÉPNEK LÁTJUK ÉS ÉREZZÜK AZ EMBEREKET, ÉS ÉLVEZZÜK MAGÁT A LÉTEZÉST. ÉREZZÜK VALAMI ÖSSZEÁLLT, AZ ÉRZÉS, AZ EGYETEMES ÉLETÖRÖM, BÉKE, DERŰ ÉRZÉSE. MINDEN KÉPESSÉGÜNK BENNÜNK MUNKÁL, S ELŐVEHETJÜK, DE A LÉT MEGÉLÉSÉBEN A SIKEREK FELÉ VEZETŐ ÚTON MÁR KÖNNYŰEK VAGYUNK. AZ ÉLET NAPONTA ÚJ, CSODÁS MEGLEPETÉS, MELLÉNK ÁLL, MERT MELLÉÁLLTUNK. SZERET- JÜK AZ ÉLETET, ÉS AZ VISZONTSZERET MINKET. BELÉPTÜNK AZ ÁRAMLATBA. (DOMSCHITZ MÁTYÁS ) MINDEN GYERMEK SZÁMÁRA ELÉRHETŐVÉ KELL TENNI AZ ÁRAMLATOT. (OROSZ LAJOS) 5

205 1. A NAT-ban meghatárztt pedagógiai feladatk helyi megvalósítása, a helyi tanterv közös céljai, feladatk Fejlesztési területek nevelési célk 1 A fejlesztési területek nevelési célk áthatják a pedagógiai flyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célk elérése érdekében a pedagógiai flyamatban egyaránt jelen kell lennie az ismeretszerzés, a gyakrltatás cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatásának is. E fejlesztési területek nevelési célk beépülnek az 1-8. évflyam tantárgyi fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. Érvényesülnek a tantárgyakhz kapcslódó egyéb isklai fglalkzáskn, prgramkn. Az enyhén értelmi fgyatéks tanulók nevelése srán a fejlesztési területek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, de azk mélysége, kialakíthatóságuk időigénye, módja az egyéni sajátsságkhz igazdóan módsul. Erkölcsi nevelés A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azk következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibntakztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gndlkdásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű. 2 A tanuló erkölcsi gndlkdásának szintje eleinte knvencinális, rendre és fegyelemre törekszik, belátja, hgy teljesíteni kell az elvállalt kötelességeket. Tudatsítani szükséges - az SNI gyermekeknél is -: A szabálykat minden körülmények között be kell tartani, kivéve az lyan szélsőséges eseteket, amikr azk más társadalmi kötelezettségekkel kerülnek knfliktusba. A szakasz másdik felében, a felső tagzatn a tanuló erkölcsi gndlkdása psztknvencinálissá válik, vagyis belátja, hgy a törvényeket a társadalm hzza és alakítja. Tudatsul benne, hgy az emberek különböző értékeket és véleményeket vallanak, és hgy az értékek és szabályk egy része visznylags. A tanuló megérti a nrmakövetés fntsságát. Erkölcsi nevelésünkben alapelv: Isten igéje, a Szentírás, mint a keresztyén ember vezérfnala. E vezérfnal kell, hgy áthassa valamennyi tantárgy és egyéb fglalkzás tanítását, tartalmi anyagának elsajátítását. A különböző tantárgyak tanulása és egyéb fglalkzásk srán a tanulók számtalan törvényt, rendeletet ismernek meg, e mellett több híres ember, történelmi és bibliai személyiség megismerésére is lehetőség adódik, mely segíti őket a nrmakövetés, s annak fntsságának megértésében. A bibliai, egyháztörténeti és más neves személyiségek, de az sztályközösség tagjainak, a nevelőnek a példaadása, is segíti a tanulókat lyan nélkülözhetetlen készségek megalapzásában és fejlesztésében, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a krrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfgadás. A bibliai, egyháztörténeti és más neves, híres személyiségekről erkölcsi állásfglalást fgalmazhatnak meg a keresztyén identitásnak megfelelő értékrendben. A tanulást elősegítő beállítódásk kialakítása az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is. Nemzeti aznsságtudat, hazafias nevelés A kisisklásk különösen nyitttak, fgéknyak e fejlesztési terület irányában. Ezért is lyan fnts, hgy a tanító minden lehetőséget - pl. az lvasmányk tartalmát, a közös éneklés, zenélés élményét, a képzőművészeti alktáskkal való találkzás alkalmait, a társadalmi, természeti és technikai környezetből szerzett tapasztalatkat és ismeretbővítést - céliránysan használjn fel ahhz, hgy a haza fgalmát megtöltse tartalmmal. Gndskdjn a nemzeti kultúra értékeinek átörökítéséről, ösztönzést adjn a nemzeti hagymányk 1 A NAT 2012 és a kerettanterv felhasználásával. 2 NAT

206 áplására és a hazaszeretet példáinak megmutatása mellett a hazaszeretet tevékenységekben megnyilvánuló gyakrlásáhz is teremtsen feltételeket. Ez a pedagógiai tevékenység természetesen csak akkr lesz teljes értékű, ha már kisisklás krban megkezdődik a hazánkban élő nemzetiségek és népcsprtk iránti figyelem és nyitttság megalapzása, a kulturális értékeikkel való ismerkedés és az elfgadásukra, a megbecsülésükre, a tiszteletükre való ráhanglás. A jól megalapztt nemzeti aznsságtudatra épülhet fel az európai aznsságtudat, az egyetemes kultúra iránti fgéknyság, mert a gyerek lyan kitekintés, élmény és tapasztalás birtkába jut, amely a későbbiekben utat nyithat, és feltételt képez az európai identitás fejlődéséhez. Elengedhetetlen, hgy a tanulók megismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátsságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Mélyedjenek el, tanulmányzzák a kiemelkedő magyar történelmi személyiségek, tudósk, feltalálók, művészek, írók, költők, sprtlók, illetve a kiemelkedő magyar refrmátus személyiségek, tudósk, feltalálók, művészek, írók, költők, sprtlók tevékenységének, munkásságának tanulmányzásában. Ismerjék meg a haza földrajzát, irdalmát, történelmét, mindennapi életét. Sajátítsák el azkat az ismereteket, gyakrlják azkat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az tthn, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való aznsuláshz vezetnek. Ismerjék meg a vársi és a falusi élet hagymányait, jellegzetességeit. Segítsük elő a harmnikus kapcslat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel. Alapzzuk meg tanulóinkban a nemzettudatt, mélyítsük el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet és ettől elválaszthatatlan módn a hazánkban és szmszédságunkban élő más népek, népcsprtk értékeinek és eredményeinek megbecsülését. A szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagymányainak feltárására, áplására, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre szintén kiemelt szerepet kell szánni, mtiválni, ösztönözni e tevékenységekre az ifjúságt. A lehetőségek szerint a tanulók a tanulási tartalmmal adekvát (pl. múzeumbeli, stb.) környezetben szereznek ismereteket, tapasztalatkat és azkat a valóságban alkalmazzák. Államplgárságra, demkráciára nevelés A köznevelés rendszerének egyik alapvető feladata lyan frmális, nem frmális és infrmális tanulási lehetőségek biztsítása, amelyek elősegítik a tanulók aktív államplgárrá válását. Az aktív államplgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítttság és mtiváltság szükséges. Az alapzás igényével már a kisisklásk nevelésében is megjelenik az államplgárságra, demkráciára nevelés. Itt elsősrban a társadalmi tapasztalatk szerzése (pl. fglalkzásk megismerése, a társadalmi munkamegsztás knkrét eseteinek megfigyelése, a felnőtt szerepekhez kapcslódó szerepjátékk, magatartásfrmák, személyközi kapcslatk elemzése, mdellezése knkrét esetek kapcsán), attitűdfrmálás, magatartási minták közvetítése a cél. Tvábbá lyan személyiségvnásk fejlesztése, amelyek a későbbiekben nélkülözhetetlenek az értékes társadalmi tevékenységekben való részvételhez, az egyén bldgulásáhz (pl. feladattudat, a gyermek önmagáért és környezetéért érzett felelőssége, az együttműködés képessége, a közösség ügyei iránti érdeklődés, figyelem és tenni akarás, a véleménynyilvánítás igénye, a tlerancia, a türelem alapjai). A fejlesztés keretét a céliránysan szervezett tanulási és szabadidős tevékenységek és a természetes élethelyzetek adják. A sajáts nevelési igényű gyermekek eredményes szcializációját, isklai pályafutását, a felnőtt lét megalapzását kiemelten segíti az egyes tantárgyakban is fnts szerephez jutó államplgárságra és demkráciára nevelés. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Intézményünk a kmplex személyiségfejlesztést valósítja meg, melynek része a reális énkép és önismeret kialakítása. Az isklába kerüléssel együtt járó tanulási mód, környezet és tevékenységváltást lassú átmenettel szükséges segíteni és minél inkább törésmentessé tenni. 7

207 A tanító biztnságérzetet fkzó, a tanulási sikerek gyakri megélésének és elismerésének feltételrendszerét megteremtő, tapintats és szeretetteljes bánásmódja teszi lehetővé, hgy a kisisklásk felfedezhessék belső értékeiket, a feladatkkal való megküzdés élményét, kipróbálhassák fejlődő önállóságukat, s ne végzetes kudarcként, hanem hasznsuló tanulsággal éljék meg sikertelen próbálkzásaikat is. A skféle közös tevékenységben való részvétellel sajátíthatják el a gyerekek leginkább azkat az alapvető magatartási nrmákat, szabálykat és szkáskat, amelyek megalapzhatják a társadalmi, természeti és technikai környezetükkel kapcslats pzitív visznyulásaikat, elősegítve ezzel szcializációjuk sikerességét. A személyiség fejlődését azzal segíthetjük elő, ha önmaguk megismerésére mtiváló tanulási környezetet szervezünk a tanulók számára. Énképük és önismeretük gazdagdásáhz ezért lyan tanulási környezetet célszerű biztsítanunk, amely fkzza az őket körülvevő személyek és dlgk egyre tágabb körei iránti érzékenységet, illetve kialakítja bennük az alapvető erkölcsi, etikai nrmák iránti fgéknyságt. A Nemzeti Alaptantervben megnevezett nevelési értékek abban az esetben épülnek be a fejlődő személyiségbe, ha a tanulási tartalmak elsajátítása srán a tanulók maguk is aktív részeseivé válnak ezen értékek megnevezésének és aznsításának. Ahhz, hgy tanulóink képesek legyenek énképükbe integrálni az újabb és újabb ismereteket, flyamatsan gndskdnunk kell arról is, hgy egyre kmpetensebbnek érezzék magukat saját nevelésük, srsuk és életpályájuk alakításában. Ennek érdekében a Nemzeti Alaptanterv műveltségi területein a nevelés és ktatás pedagógiai szervezését a tanuló ember szempntjából közelítsük meg, és törekedjünk a tanulók ön- és világszemléletének flyamats frmálására. A testi és lelki egészségre nevelés Az isklára nagy feladat és felelősség hárul a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelésében. Minden tevékenységével szlgálnia kell a tanulók egészséges testi, lelki és szciális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével az iskla segítse azknak a pzitív beállítódásknak, magatartásknak és szkásknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, a fiatalk egészségi állaptát javítják. A kisisklás egészséges fejlődését és eredményes tanulását döntő mértékben beflyáslja, hgy az iskla milyen mértékben és módn elégíti ki mzgásigényét. Ezért a mzgáskultúra céliránys, szervezett fejlesztése mellett napnta kellő időt szükséges biztsítani a kötetlen játékra és a szabadlevegőn szervezett mzgásra. A tanulók egészséges tanulási környezetének megszervezése, elhelyezése, a humánus, szeretetteljes bánásmód és szrngásmentes légkör megteremtése mellett a tanítónak figyelemmel kell kísérnie - a testi-lelki egészség védelmében - a gyermekek testi fejlődését és tthni neveltetését is, hgy adtt esetben teljesíthesse védő-segítő feladatait. A lelki egészség fnts összetevője a krtárskapcslatk szerveződése, a közösségben elfglalt pzíció, a barátkzás sikeressége. Ezek kedvező alakulásáhz esetenként a tanító segítsége indirekt irányítása is szükséges. Olyan pedagógiai eljárásk alkalmazása kívánats, amelyek hatására a mellőzést, a kirekesztést, a sértő elzárkózást, a féktelen indulati megnyilvánuláskat felváltja a csprtban az elfgadás, a türelem, készség az együttműködésre, az egymás segítése, az őszinte hangnem, a kölcsönös megbecsülés. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapt örömteli megélésére és a harmnikus élet értékként való tiszteletére is nevel. A pedagógusk készítsék fel a gyerekeket, a fiatalkat arra, hgy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vnatkzóan helyes döntéseket hzni, egészséges életvitelt kialakítani, knfliktuskat megldani. Fejlesszék a beteg, sérült és fgyatéks embertársak iránti elfgadó és segítőkész magatartást. Ismertessék meg a környezet elsősrban a háztartás, az iskla és a közlekedés leggyakribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módjait. Nyújtsanak támgatást a gyerekeknek különösen a serdülőknek a kárs függőségekhez vezető szkásk (pl. dhányzás, alkhl- és drgfgyasztás, rssz táplálkzás) kialakulásának megelőzésében. Segítsék a krízishelyzetbe jutttakat. Az iskla megkerülhetetlen feladata, hgy fglalkzzn a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet frdítsn a családi életre, a felelős, örömteli párkapcslatkra történő felkészítésre. Az egészséges, harmnikus életvitelt megalapzó szkásk a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fnts, hgy az isklai környezet is biztsítsa az egészséges testi, lelki, szciális fejlődést. Ebben a pedagógusk életvitelének is jelentős szerepe van. 8

208 A családi életre nevelés A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalk erkölcsi érzékének, szeretetkapcslatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A köznevelési intézményeknek ezért kitüntetett feladata a harmnikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. 3 A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiatalknak a felelős párkapcslatk kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő knfliktusk kezeléséről. A keresztyén nevelés hármas alappilléren nyugszik keresztyén család, keresztyén gyülekezet, keresztyén iskla -, egyik alappillére a keresztyén család. A tantárgyak tanulása srán találkzik a tanuló lyan családmintákkal, erkölcsi nrmák közvetítésével, mely hzzájárul ahhz, hgy felismerjen és megfgalmazzn családban betöltött szerepeket, feladatkat. Ezáltal megismerheti a majdan rá váró feladatkat. E pzitív családi minták, erkölcsi nrmák segítségével eljut annak felismeréséhez, hgy a család, a harmnikus párkapcslat, a házasság érték. Felelősségvállalás máskért, önkéntesség A NAT ösztönzi a személyiség fejlesztését, kibntakzását segítő nevelést-ktatást: célul tűzi ki a hátránys helyzetű vagy fgyatékkal élő emberek iránti szciális érzékenység, segítő magatartás kialakítását a tanulókban úgy, hgy saját élményű tanulásn keresztül ismerik meg ezeknek a csprtknak a sajáts igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás száms lyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, prblémamegldás, önkéntes feladatvállalás és - megvalósítás), amelyek gyakrlása elengedhetetlen a tudats, felelős államplgári léthez. 4 - Isklánk tanulói e fejlesztési feladatt napi szinten gyakrlhatják, mivel inkluzív intézmény vagyunk. A sajáts nevelési igényű gyermekek integrált nevelése mellett működteti isklánk a hátránys helyzetű tanulók megsegítésére az integrált felkészítés prgramját. - Így gyermekeinknek lehetőséget biztsít arra, hgy tapasztalatt szerezzenek a fgyatékkal élőkkel való együttélésről, amelynek srán felismerhetik a segítő tevékenység fntsságát és szükségességét alkalmanként és a mindennapkban is. - Fkzatsan tudatsul bennük, hgy társaival kölcsönösen egymásra vannak utalva. - Adtt helyzetekben képesek felelősséget vállalni máskért (társaiért, a környezetében élő rászrultakért), és vállalásaikért helyt is tudnak is állni. Mindezek gyakrlása hzzásegíti őket a tudats, felelős államplgári léthez. - A Biblia tanításait követve járjanak azn az útn, mely megtanítja őket a máskért való felelősségvállalásra, a szlgálat örömére. Fenntarthatóság, környezettudatsság Az ember felelős a teremtett világért, hiszen Isten ránk bízta, hgy őrizzük és műveljük azt. Az isklába lépő kisgyerek az óvdából sk lyan haszns tapasztalatt, élményt és érzelmi alapvetést hz, amelyik megalapzza az 1-4. évflyam tudatsító, attitűdfrmáló, szkásalakító tevékenységét a környezettudats magatartás frmálásáhz. A kisisklásk környezeti nevelésében kiemelt szerepe van a személyes tapasztalatknak és az ismételten átélt élethelyzeteknek. Ezek többféle nézőpntból történő megbeszélésének, értékelésének, a vélemények ütköztetésének és a pzitív magatartásfrmák flyamats gyakrlásának. Különösen fejlesztő hatásúak a gyermekek környezetében megfigyelhető és jól érzékelhető környezeti prblémaszituációk megldására szervezett - a gyerekek öntevékenységére, ötleteire építő - kreatív feladatk és prjekt-jellegű tevékenységek. A környezeti nevelés átfgó célja, hgy elősegítse a tanulók környezettudats magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hgy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályzására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. 3 NAT NAT

209 A fenntarthatóság pedagógiai gyakrlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével lyan tájékztt és tevékeny államplgárk nevelődnek, akik kreatív, prblémamegldó gndlkdásmóddal rendelkeznek, eligazdnak a természet és a környezet, a társadalm, a jg és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben. Mindez úgy valósítható meg, ha a különös figyelmet frdítunk a tanulók természettudmánys gndlkdásmódjának fejlesztésére. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapta iránt, képesek lesznek a környezet sajátsságainak, minőségi váltzásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alktta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcslats államplgári kötelességeik vállalására és jgaik gyakrlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt a tanulók életvitelét meghatárzó erkölcsi alapelv. A környezeti nevelés srán a tanulók ismerjék meg azkat a jelenlegi flyamatkat, amelyek következményeként blygónkn környezeti válságjelenségek mutatkznak. Knkrét hazai példákn ismerjék fel a társadalmi-gazdasági mdernizáció pzitív és negatív környezeti következményeit. A tanulók kapcslódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti kárk megelőzésére való törekvés váljék meghatárzóvá. Szerezzenek személyes tapasztalatkat az együttműködés, a környezeti knfliktusk közös kezelése és megldása terén. Pályarientáció A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fnts eleme a pályarientáció. Általáns célja, hgy segítse a tanulók tvábbi iskla- és pályaválasztását. Összetevői: az egyéni adttságk, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése; a legfntsabb pályák, fglalkzási ágak tartalmának, követelményeinek és a hzzájuk vezető utaknak, lehetőségeknek, alternatíváknak tevékenységek és tapasztalatk útján történő megismerése; a lehetőségek és a valóság, a vágyak és a realitásk összehanglása. Tudatsítanunk kell a tanulókban, hgy életpályájuk srán többször pályamódsításra kényszerülhetnek. Az isklának a tanulók életkráhz és a lehetőségekhez képest átfgó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében lyan feltételek, tevékenységek biztsítására van szükség, amelyek elősegíthetik, hgy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődéseiknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve önés pályaismereteiket. A pályarientáció csak hsszabb flyamat srán és csak akkr lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és isklán kívüli területek, tevékenységek összehanglásán alapul. A pályarientáció területén található kulcskmpetenciák közül kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a biznytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékny társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szciális és társadalmi kmpetenciák tudats, pedagógiailag megtervezett fejlesztése. Olyan szciális mtívumrendszer kialakításáról és erősítéséről van szó, amely gazdasági és társadalmi előnyöket egyaránt hrdz magában. A szciális kmpetenciák fejlesztésében kiemelt feladat a segítéssel, együttműködéssel, vezetéssel és versengéssel kapcslats területek erősítése. Ezzel párhuzamsan szükséges a társadalmi-államplgári kmpetenciák körét is meghatárzni, nevezetesen a jgaikat érvényesítő, a közéletben részt vevő és közreműködő tanulók képzéséről van szó. A szciális és társadalmi kmpetenciák fejlesztésének fnts részét képezik a gazdasággal, az öntudats fgyasztói magatartással, a versenyképesség erősítésével kapcslats területek, mint például a vállalkzási, a gazdálkdási és a munkaképesség, szrs összefüggésben az ún. cselekvési kmpetenciák fejlesztésével. Minden tárgy ktatásában jelen kell, hgy legyen az interkulturális kmpetencia. Az egy közösségben élés, tanulás, az iskla belső életének harmóniája érdekében is szükséges, hgy a magatartás szintjén is megvalósuljn a másik kultúráját értékelő, elfgadó, ismerő kmpetencia. Az interkulturális tanulás célja: A tanulókban tudatsuljn, hgy minden ember különböző, ami kulturális viselkedési és gndlkdási szkásait illeti. A tanulókban alakuljn ki megértés aziránt, hgy az embereket viselkedésükben és gndlkdásmódjukban lyan váltzó tényezők beflyáslják, mint életkr, nem, szciális környezet. A tanulókban alakuljn ki az a képesség, hgy más kultúrákban megfelelően értékeljenek általánsításkat (szteretípiák, klisék, előítéletek), s ismerjék meg, hgy az emberek miképp értékelik, hgyan látják saját kultúrájukat. A tanítás keltse fel a tanulókban az érdeklődést és kíváncsiságt, hgy önállóan is akarjanak célnyelvi kódkat megfejteni, s ezzel járuljn hzzá az élethsszig tartó tanulás képességének kialakításáhz. A tanulókban alakuljn ki empátia és tisztelet a célkultúra jellemző viselkedési frmái és eltérő értékrendszere iránt. 10

210 A tanulókban alakuljn ki érzékenység más kultúrák megértő befgadása iránt. Az interkulturális kmpetencia az értő és a szó minden jelentésében emberi kmmunikációt segíti elő és hzzájárul a nyittt, tleráns magatartásfrma kialakításával. Gazdasági és pénzügyi nevelés A felnövekvő nemzedéknek hasznsítható ismeretekkel kell rendelkeznie a világgazdaság, a nemzetgazdaság, a vállalkzásk és a háztartásk életét meghatárzó gazdasági-pénzügyi intézményekről és flyamatkról. Kialakítjuk tanulóinknál a gazdálkdás és a pénz világára vnatkzó tudást. Alapvető szerepet vállalunk abban, hgy tudats fgyasztóvá váljanak. A gazdálkdás és a pénz világára vnatkzó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fnts flyamatainak jelentős hányadát; e tudás általáns műveltségünk részévé vált. A gazdaság alapvető összefüggéseit értő és a javaikkal ksan gazdálkdni képes egyének nélkül nem képzelhető sem működő demkrácia, sem életképes piacgazdaság. Minden lyan rszágnak, amely anyagi biztnságra törekszik és szeretne helytállni a glbális versenytérben, elemi érdeke, hgy államplgárai nyitttak legyenek a gazdaság világa felé. A társadalm számára is nélkülözhetetlen, hgy tagjaiban pzitív attitűd alakuljn ki az értékteremtő munka, a javakkal való gazdálkdás és a gazdasági ésszerűség iránt. Értsék a fgyasztás gazdaságt mzgató szerepét, saját fgyasztói magatartásuk jelentőségét, felelősségét. Az isklai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hgy a tanulók tudats fgyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kckázatkat, a hasznt vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fgyasztás és az egyéni érdekeik kapcslatát. Hzzájárul annak a képességnek a kialakításáhz, hgy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hsszabb távú előnyök között. Elősegíti, hgy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőfrráskkal való gazdálkdásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hgy ks döntéseket tudjn hzni, amikr hitelekről vagy megtakarításkról van szó, hanem a társadalmé is. Ezért is kell az isklai nevelés srán kellő figyelmet frdítani a gazdálkdással és a pénzügyekkel kapcslats képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fnts részének kell tekinteni az ks gazdálkdás képességének a kialakítását, tvábbá azt, hgy tudjanak eligazdni a fgyasztási javak, szlgáltatásk, marketinghatásk és viselkedésmódk között. - A tanulók tantárgyi ismereteik alapján felismerik a gazdasági rendszerek váltzását, visznylagsságát, hibáit és fejlődését. - Tudják mérlegelni döntéseik közvetlen és közvetett következményeit és kckázatát. - A pénzügyi rendszer alapismereteire vnatkzó pénzügyi szabályk, a banki tranzakciókkal kapcslats minimális ismeretek elsajátítása lehetővé teszi, hgy a tanulók lássák világsan rövid és hsszú távú céljaik, valamint az erőfrrásk kapcslatát, az egyéni és közösségi érdekek összefüggését, egymásrautaltságát. - Felismerhetik saját felelősségüket az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkdás, a pénz világa és a fgyasztás területén. - Érzékelik az anyagi és kapcslati tőke szerepét és értékét saját életükben. - Tanulmányaik megláttatják velük, hgy milyen életszínvnaln éltek az emberek, ezen ismeretek hzzájárulnak ahhz, hgy a jelenben is eligazdjanak, felismerjenek néhány összefüggést az életszínvnal, a glbális prblémák és a fenntarthatóság kérdései között. - Felismerhetik, hgy a hitben élő család életében mi az igazi gazdagság. A sajáts nevelési igényű gyermekek esetében kiemelt figyelmet szükséges frdítani azn tananyagtartalmakra, melyek felkészítik a tanulókat a váltzó társadalmi gazdasági helyzet adta lehetőségekre Médiatudatsságra nevelés Cél, hgy a tanulók a mediatizált, glbális nyilvánsság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagymánys médiumk nyelvét. Az 1-4. évflyams isklaszakasz tanulási tevékenységeinek egyik leglátványsabb eredménye az új nyelvhasználati módk, az lvasás és az írás megtanulása és használatának eszközzé fejlesztése. Tekintettel arra, hgy a nyelvhasználati módk megtanulása egymásra épül, fejlesztésük pedig szrsan egymáshz kapcslódik, a velük való fglalkzás helyes arányainak kialakítása különös figyelmet igényel a tanítótól. 11

211 A különböző nyelvhasználati módk tanulásának pszichlógiai és szcikulturális feltételeiben igen jelentős eltérések tapasztalhatók a tanulók körében. Ezért súlys hiba, ha a tanítás feszített tempójú, egységes haladási ütemet vár el a tanulóktól, nincs tekintettel eltérő jellemzőikre, fejlesztési szükségleteikre. Az lvasás és az írás, valamint a szövegalktás tanulásának kezdeti időszakában a szkássnál is nagybb szerepe van az egyéni különbségek figyelembevételének, a differenciált fejlesztésnek. Ilyen módn érhető el, hgy az lvasás, a szóbeli és az írásbeli önkifejezés élmény, örömteli tevékenység lehessen a gyermeknek. Lehetővé kell tenni, hgy a tanulók saját lvasatuk szerint értelmezhessék a szöveget, kapjanak ösztönzést arra, hgy felépítsék magukban annak képi világát. Az értő lvasás fejlődésében fnts lépés az a tapasztalat, hgy a szöveg nemcsak irdalmi élményt nyújthat, hanem ismeretfrrás is, s az így megszerzett tudás felhasználható újabb feladatk megldásáhz. Az anyanyelv emeltebb igényű használatának megalapzása is kisisklás krban veszi kezdetét az ösztönös nyelvhasználat tudatsítási flyamatainak beindításával. A kmmunikációs kultúra krunkban nélkülözhetetlen összetevője a különféle ismeretfrrásk hasznának és felhasználhatóságának krai megtapasztalása, s ennek részeként az elektrnikus média használatának megalapzása a számítógép elemi szintű kezelésének megismerésével. Az infrmációs és kmmunikációs kultúra a megismerést, az eligazdást, a tanulást, a tudást, az emberi kapcslatkat, az együttműködést, a társadalmi érintkezést szlgáló infrmációk megtalálása, felfgása, megértése, szelektálása, elemzése, értékelése, felhasználása, közvetítése, alktása. Kiemelt feladat a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódlási, értelmezési, indklási, biznyítási képességekre, amelyek az infrmációs és kmmunikációs kultúra szerves részét képezik. Kmmunikációs kultúránk szerves része az anyanyelv tudats és igényes használata, valamint az idegen nyelvű, illetve a különböző kultúrák közötti infrmációcsere. A köznevelés egész időszakában minden műveltségi területen nagy gndt kell frdítani a kritikai és kreatív lvasás képességének fejlesztésére, beleértve mind a valós, mind a virtuális csatrnákn keresztül felfgtt jelek befgadását, értelmezését és megválaszlását. A refrmátus internetes ldalak, lapk, flyóiratk ismerete lehetővé teszi számukra lyan médiatartalmak megismerését, mely a helyes irányba vezeti el őket. Törekedni kell arra, hgy az SNI gyermek képességeihez mérten értse az új és hagymánys médiumk nyelvét. Az isklának az elektrnikus média hatásmechanizmusainak megértésére, általában a különböző médiumkban való eligazdásra, az igényelt infrmáció megtalálására, szelektív használatára kell nevelnie. Olyan fiatalkat kell kibcsátania, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az infrmációs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethsszig tartó tanulás srán. Az infrmációs és kmmunikációs kultúra részben az egyén szcializációjának, a társadalmi érintkezésnek, az egyéni és közösségi érdek érvényesítésének, egymás megértésének, elfgadásának, megbecsülésének döntő tényezője. A tanulás tanítása A tanulás tanítása az iskla alapvető feladata. Kisisklás krban a tanulási képesség az érdeklődés, a kíváncsiság és a kmpetenciára törekvés által mtivált közös és egyéni tanulási tevékenységek keretében: prblémahelyzetek megldásával, kreativitást igénylő érdekes feladatkkal, a már megszerzett tudás szüntelen mzgósításával, új helyzetekben való felhasználásával fejleszthető leginkább. E tevékenységek közben alakulnak a későbbi - felnőtt kri - munkavégzéshez nélkülözhetetlen akarati jellemzők, érzelmi visznyulásk és képesség összetevők (tervezés, döntés, visszacsatlás, együttműködés, megbízhatóság, sikerek megélése, a kudarck elviselése, újrakezdés, kitartás, önellenőrzés, értékelés stb.) is. Szükséges, hgy ne csak a tanító direkt irányítása mellett, hanem szabadn választható témákban, kötetlen szervezésű és társas tanulási helyzetekben is kipróbálhassák képességeiket a tanulók. Az önálló tanulás képességének megalapzásáhz az lvasás-szövegértés fejlődésének függvényében néhány elemi tanulási technika tapasztalati megismerése és többszöri kipróbálása, valamint alapvető tanulási szkásk (pl. tanulási srrend, időtervezés, könyvtárhasználat, szöveghasználat, önellenőrzés, hibajavítás) alakításának megindítása is hzzá tartzik. A tanulás a pszichikum módsulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és a figyelem, emlékezet működtetése. Tág értelmezése magában fglalja valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését, fejlesztését. Ez az iskla alapfeladata. A tanulás száms összetevője tanítható. Minden nevelő teendője, hgy felkeltse az érdeklődést a különböző szaktárgyi témák iránt, útbaigazítást adjn annak szerkezetével, hzzáférésével, elsajátításával kapcslatban, valamint 12

212 tanítsa a gyerekeket tanulni. A tanulók tegyenek szert fkzats önállóságra a tanulás tervezésében. Vegyenek részt a kedvező körülmények (külső feltételek) kialakításában. Élményeik és tapasztalataik alapján ismerjék meg és tudatsítsák saját pszichikus feltételeiket. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakrltatása főleg a következőket fglalja magában: - az előzetes tudás és tapasztalatk mzgósítása; az egyénre szabtt tanulási módszerek, eljárásk kiépítése; a csprts tanulás módszerei, a kperatív csprtmunka; az emlékezet erősítése, a célszerű rögzítési módszerek kialakítása; a gndlkdási kultúra művelése; az önművelés igényének és szkásának kibntakztatása; az élethsszig tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása; az alapkészségek kialakítása (az értő lvasás, az íráskészség, a számfgalm fejlesztése). A tanulás fnts színtere és eszköze az iskla könyvtára és infrmatikai bázisa. A hagymánys tantermi ktatást az iskla keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulás lehetőségei, amelyhez skféle infrmációfrrás gyrs elérésére van szükség. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen infrmatikai szlgáltatásai az isklai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit az önálló ismeretszerzés érdekében a tanulóknak el kell sajátítaniuk. Váljanak rendszeres könyvtárhasználóvá, igazdjanak el a lakóhelyi, az isklai, valamint a reginális és rszágs könyvtárakban. Ismerjék a könyvtári rendszert, a könyvtárban való keresés módját, a keresést támgató eszközöket, a főbb dkumentumfajtákat, valamint azk tanulásban betöltött szerepét, infrmációs értékét. Sajátítsák el az adatgyűjtés, témafeldlgzás, frrásfelhasználás technlógiáját, és alakuljn ki bennük a rendszerezett tudás átadásának képessége. A tanulási flyamatt jelentősen átalakítja az infrmatikai eszközök és az elektrnikus ktatási segédanyagk használata. Ez új lehetőséget teremt az ismeretátadásban, a kísérleteken alapuló tanulásban, valamint a csprts tanulás módszereinek kialakításában. A pedagógus fnts feladata, hgy megismerje a tanulók sajáts tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szkásait. Vegye figyelembe a megismerés életkri és egyéni jellemzőit, ezekre alapzza a tanulás fejlesztését. Gndsan kutassa fel és válassza meg a fejlesztés tárgyi-cselekvéses, szemléletes-képi és elvnt-verbális útjait, és ruházza fel azkat életszerű tartalmmal. Törekedjen a gndlkdási képességek, elsősrban a rendszerezés, a valós vagy szimulált kísérleteken alapuló tapasztalás és kmbináció, a következtetés és a prblémamegldás fejlesztésére, különös tekintettel az analízis, szintézis, összehasnlítás, általánsítás és knkretizálás erősítésére, a mindennapkban történő felhasználására. Olyan tudást kell kialakítani, amelyet új helyzetekben is lehet alkalmazni. Előtérbe kerül az új ötletek kitalálása, azaz a kreatív gndlkdás fejlesztése. Ezzel párhuzamsan érdemes nagy hangsúlyt helyezni a tanulói döntéshzatalra, az alternatívák végiggndlására, a variációk skldalú alkalmazására, a kckázatvállalás, az értékelés, az érvelés és a legjbb lehetőségek kiválasztásának területeire. Fnts feladat a kritikai gndlkdás megerősítése, a knfliktusk kezelése, az életminőség javítása, az életvitel arányainak megtartása, az értelmi, érzelmi egyensúly megteremtése, a teljesebb élet megszervezése. Az enyhén értelmi fgyatéks tanulóknál kiemelten fnts az egyénre szabtt mtiváció, az egyéni tanulási módk feltárása és biztsítása Tantervi cél, feladat az alapfkú nevelés-ktatás 1-4. évflyamára - a NAT-ban meghatárztt pedagógiai feladatk helyi megvalósítása Közös célk, feladatk A kisgyermekek természetes érdeklődésének és nyitttságának megőrzése, rientálása és tvábbfejlesztése. A személyes képességekbe vetett hit és önbizalm megteremtése, megóvása és megerősítése. A kisgyermekek fkztt játék-és mzgásigényének kielégítése. Az önismeret fejlesztése az önmagára vnatkzó ismeretek és tapasztalatk gyarapításával és megbeszélésével. A mzgáskrdináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztése. A mzgás, a rendszeres testedzés, a sprtjátékk iránti kedv felkeltése és megerősítése. A társakkal végzett közös tevékenységek élményének és örömének megerősítése. A társas kapcslatk kialakításáhz és gazdagításáhz szükséges beállítódásk és képességek kialakítása és gyakrltatása. A tanulás, az elsajátítás élményének és örömének megismertetése. A megismerés, a megértés, a tanulás iránti érdeklődés és nyitttság megőrzése és tvábbfejlesztése. 13

213 A tanulók ösztönzése saját környezetük megismerésére és megértésére. A tanulók érdeklődésének felkeltése tágabb környezetük megismerése és megértése iránt. Az egészséges élet értékének felismertetése és tudatsítása a tanulókban. Az egészséges életmód mindennapi feltételeinek és összetevőinek megismertetése. A tanuláshz, a közös játékkban és feladatkban való részvételhez szükséges kncentrációs képességek és akarati tulajdnságk tudatsítása és fejlesztése. Az önálló tanuláshz szükséges mtívumk kialakítása és megerősítése. Egyszerű minták és skldalú lehetőségek adása az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat-és prblémamegldáshz. Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése. A szóbeli és írásbeli nyelvhasználathz szükséges alapkészségek fejlesztése, gyakrltatása. A narratív, a lényegkiemelő és a szabálykövető képességek kialakítása és flyamats fejlesztése. A mindennapi életvitellel összefüggő gyakrlatias ismeretek nyújtása. Elemi ismeretek közvetítése a természetről, a társadalmról, a művészetekről, az emberiség és a haza történelméről. Tantervünk fnts pedagógiai célnak tekinti a játéksság fkzását az 1-4. évflyamn. Pedagógiai módszereinket és tanmeneteinket lyan irányban módsítjuk, hgy a tanulók isklai mtivációját ezzel az eszközzel is növelhessük. Szükségesnek tartjuk ennek a játéksságnak a révén megkönnyíteni az átmenetet az óvda és az iskla között, és a tanulás kzta nehézségek ldására is figyelmet kívánunk frdítani ebben az érzékeny és meghatárzó életkrban. Az alapfkú nevelés-ktatás az 1-2. évflyamn az isklába lépő kisgyermekben óvja és tvábbfejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitttságt. Átvezeti a gyermeket az óvda játékközpntú tevékenységeiből az isklai tanulás tevékenységeibe - tanulási módszerek kialakítása, isklai fegyelem és figyelem, kötelességérzet kialakulása -. Fgéknnyá teszi saját környezete, a természet, a társas kapcslatk, majd a tágabb társadalm értékei iránt. Az iskla teret ad a gyermek: játék és mzgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését. Fkzatsan vezetjük át a gyermeket az óvda játékközpntú cselekvéseiből az isklai tanulás tevékenységeibe. A tanítási tartalmak feldlgzásának flyamatában - élményszerű tanulással, prblémahelyzetekből kiinduló izgalmas tevékenységekkel, kreativitást ösztönző feladatkkal fejleszti az alapvető képességeket és alapkészségeket, közvetíti az elemi ismereteket, szkáskat alakít. Ez az isklaszakasz a kíváncsiságtól és érdeklődéstől mtivált, szabályztt és kötetlen tevékenységek célszerűen kialakíttt rendszerében fejleszti a kisgyermekben a felelősségtudatt, a kitartást, az önállóságt, megalapzza a reális önértékelést. Mintákat és gyakrlóterepet ad, magatartási nrmákat, szabálykat közvetít a társas közösségekben való részvétel és együttműködés tanulásáhz, a prblémamegldáshz, knfliktuskezeléshez. Megerősíti a humánus magatartásfrmákat, szkáskat, és a gyermek jellemét frmálva elősegíti a személyiség érését. Támgatja az egyéni képességek kibntakzását, segíti a tanulási nehézségekkel való megküzdés flyamatát. Törődik azknak a hátrányknak a csökkentésével, amelyek a gyermek szciális-kulturális környezetéből vagy a szkásstól eltérő ütemű éréséből, fejlesztési szükségleteiből fakadhatnak. Az alsó tagzat első két évében a tanulók között tapasztalható egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése különösen jelentős. Az alsó tagzat harmadik-negyedik évflyamán meghatárzóvá válnak az isklai teljesítmény-elvárásk által meghatárztt tanítási-tanulási flyamatk. Fkzatsan előtérbe kerül a NAT elveiből következő mtiválási és a tanulásszervezés flyamat. 14

214 A fejlesztést a tanító az egyéni sajátsságkra épülő differenciált tanulásszervezéssel és bánásmóddal szlgálja. Az alapvető képességek, készségek, kmpetenciák fejlesztésében a tanulói tevékenységekre épít. Az ehhez felhasznált tananyagtartalmak megtervezésekr, valamint a feldlgzás tempójának meghatárzásakr, a pedagógiai módszerek és eszközök kiválasztásakr a tanulócsprt, illetve az egyes tanulók fejlődési jellemzőit és fejlesztési szükségleteit tekinti irányadónak Tantervi cél, feladat az alapfkú nevelés-ktatás 5-8. évflyamára - a NAT-ban meghatárztt pedagógiai feladatk helyi megvalósítása Közös célk, feladatk Az önértékelés képességének kialakítása és fejlesztése. Az egyéni adttságk, képességek megismerésén alapuló önismeret fejlesztése. A rendszeres testmzgás és a sprt iránti igény megerősítése és kielégítése. A tanulókban meglévő szlidaritásérzés, együttműködő-és segítőkészség értékének tudatsítása és fejlesztése. A szciális képességek fejlesztése, az érzelmi intelligencia mélyítése és gazdagítása. Az egészséges életmóddal összefüggő pzitív beállítódásk, magatartásk és szkásk megerősítése. A környezettel való harmnikus és knstruktív kapcslathz szükséges ismeretek, képességek és készségek kialakítása és fejlesztése. A tanulók környezettudats magatartásának, életvitelének kialakítása. A szűkebb és tágabb környezet természeti értékeinek, történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagymányainak feltárására, megóvására történő ösztönzés és nevelés. A lakóhely tanulási terepként történő felhasználása az ismeretek alkalmazásának gyakrlásáhz. Az emberiség előtt álló glbális prblémák megismerése. A megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékének tudatsítása. Az értelmes tanulás feltételének megteremtése az érzékelés útján szerzett tapasztalatk gyűjtésével, rendszerezésével és skldalú értelmezésével. A képi reprezentációk szerepének tudatsítása a tanulásban és a mindennapi életben. Aktív tevékenységekre lehetőséget adó feladatk adása a tanulóknak: kísérletek, megfigyelések, prjektek stb. A kritikai és a kreatív lvasás képességének fejlesztése. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátíttatása, gyakrltatása. A prblémamegldó gndlkdás és döntésképesség megalapzása. A kreativitás fejlesztése. Az önálló tanulás és az önművelődéshez szükséges ismeretek és képességek megalapzása. A tudmánys ismeretek megértéséhez és elsajátításáhz szükséges szemléleti keretek és alapfgalmak megismertetése. A megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódlási, értelmezési, indklási, biznyítási képességekre. A képi reprezentációk értelmezéséhez és tanulásban való felhasználásukhz szükséges vizuális képességek fejlesztése. A kulcsfgalmak tartalmának flyamats gazdagítása és mélyítése. A prblémaszituációkban is könnyen alkalmazható és működőképes fgalmrendszer kiépítése. A véleményfrmálás és a vélemények, érvek kifejtéséhez, értelmezéséhez, megvédéséhez szükséges képességek kialakítása. Az elvnt fgalmi és elemző gndlkdás megalapzása. A kritikai gndlkdás megalapzása és fejlesztése. Az idegen nyelvtudás mindennapi életben történő felhasználási lehetőségeinek megismertetése. 15

215 Az idegen nyelvű kmmunikáció fejlesztése. A közösségek demkratikus működésének megértését elősegítő alapelvek megismertetése. Az emberi cselekedetek és knfliktusk értelmezése kaik, következményeik és az emberi értékekkel való összevetésük szempntjából. Az egyéni és a közérdek, a többség és a kisebbség fgalmának tisztázása a környezeti, társadalmi és kulturális knfliktusk megbeszélése kapcsán. Az európai és a nemzeti aznsságtudat erősítése, áplása. Más népek és kultúrák megismerése iránti igény és beállítódás kialakítása. Más népek hagymányainak, kultúrájának, szkásainak, életmódjának megismerése. A tanuláshz, a feladatkban való részvételhez szükséges kncentrációs képességek és akarati tulajdnságk fejlesztése. A kmplex és különböző frráskból származó infrmációk kezeléséhez szükséges képességek kialakítása és fejlesztése. Az önálló, felnőtt élettel kapcslats helyes döntések megalapzása. A tanulók felkészítése a családi életre, a felelős, örömteli párkapcslatkra. Az általáns műveltség megalapzásáhz szükséges ismeretek átadása. Az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagybb hatású eredményeinek megismerése. Az önálló és kritikus attitűd kialakításának megkezdése a médiákkal kapcslatban. Az infrmációs technlógia adta lehetőségek felhasználása a tanítás tanulás flyamatában. Életszerű, valóságs prblémák és feladathelyzetek teremtése az önkifejezéshez, az ismeretszerzéshez, a kísérletezéshez, a feladat-és prblémamegldáshz. Az alapfkú nevelés - ktatás felsős krsztályának szakasza szervesen flytatja az alsós szakasz, időszak nevelő-ktató munkáját, a készségek és képességek fejlesztését. A felső tagzatn flyó nevelés-ktatás feladata elsősrban a sikeres isklai tanuláshz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskmpetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapzásának flytatása. Az 5-6. évflyamn az 1-4. évflyamhz hasnlóan tvábbra is az alapkészségek fejlesztése kap fő hangsúlyt. Ez a szakasz igazdva a gyermeki gndlkdás fejlődéséhez, az életkri sajátsságkhz figyelembe veszi, hgy a éves tanulók gndlkdása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatkhz. Az 5 6. évflyamkn ezért az integratív-képi gndlkdásra alapzó fejlesztés flyik, a serdülőkr kezdetétől (7-8. évflyam) visznt előtérbe kerül az elvnt fgalmi és elemző gndlkdás. A nem szakrendszerű ktatás megőrzésével nagybb esélyt teremt az intézmény a sikeres isklai pályafutásáhz a gyermeknek. A szakrendszerű ktatás a tudástartalmak megalapzásának flytatására fektet hangsúlyt az intézmény. A felső tagzat hetedik-nylcadik évflyamán flyó nevelés-ktatás alapvető feladata - a váltzó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapztt kmpetenciák tvábbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapzása, valamint az, hgy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályarientációra. Az iskla az 1-4. évflyamkhz hasnlóan az 5-8. évflyamkn is különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, mtivációjú, szcializáltságú, kultúrájú gyerekeket együtt neveli. Érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően felkészíti őket a középisklai, illetve szakisklai tvábbtanulásra, és előkészíti őket a társadalmba való beilleszkedésre. Ennek érdekében kiemeli a kmmunikációs, a narratív, a döntési, a szabálykövető, a lényegkiemelő, az életvezetési, az együttműködési, a prblémamegldó, a kritikai, valamint a kmplex infrmációk kezelésével kapcslats képességeket, kulcskmpetenciákat. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempnt az életkri jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapzása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, fkzatsan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kperatív - interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módkat. 16

216 Fejleszti a tanulókban azkat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmnikus, knstruktív kapcslathz szükségesek. A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet srán fejleszti a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szlidaritásérzését, empátiáját. Rávezet a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékére. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és prblémamegldáshz, megalapzzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szkásait. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával is kívánjuk megvalósítani. A felső tagzat szcializációs flyamatában az iskla tudatsítja a közösség demkratikus működésének értékét és néhány általánsan jellemző szabályát. Tisztázza az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fgalmát, és ezek fntsságát a közösséghez, illetve egymáshz való visznyulásban. Megalapzza a felkészülést a jgk és kötelességek törvényes gyakrlására. A demkratikus nrmarendszert kiterjeszti a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra is. Az isklának a felső tagzatn is kiemelkedő feladata a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagymányk tudatsítása és az áplásukra való nevelés. Nevelési-ktatási tevékenységével az iskla fejleszti a tanulókban a nemzeti aznsságtudatt, képviseli az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt. Erősíti az Európáhz tartzás tudatát, és egyetemes értelemben is késztet más népek hagymányainak, kultúrájának, szkásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére. Ugyanakkr figyelmet frdít az emberiség közös prblémáinak bemutatására. Az 5-8. évflyam, szervesen flytatva az 1-4. évflyam munkáját lyan isklai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpntban, figyelembe véve, hgy az ktatás és nevelés színtere nemcsak az iskla, hanem a társadalmi élet és tevékenység száms egyéb fóruma is. 2. Az isklánkban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei Az isklánkban a nevelő-ktató munka srán a pedagógusk csak lyan nymtattt taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.), használnak a tananyag feldlgzásáhz, amelyeket hivatalsan tankönyvjegyzékben szerepelnek. A nymtattt taneszközökön kívül néhány tantárgynál (technika, életvitel és gyakrlat, vizuális kultúra, testnevelés és sprt, hit-és erkölcstan, egyházi ének) egyéb eszközökre is szükség van. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Isklánkban szervezhetők be a tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök Szabályztuk: a tankönyvterjesztés rendjét; a tankönyvtámgatás, valamint az isklai tankönyvellátás rendjét; a tankönyvtámgatás felhasználását. A tankönyvterjesztés rendje szerint jár el az intézmény, mely eljárásban a szülőket flyamatsan tájékztatjuk, a tájékztatás tartalmazza az kölcsönözhető tankönyvek lehetőségét is, térítésmentességet (ingyenes hzzájutást) a tanulók tankönyveinek beszerzéséhez Az egyes évflyamkn a különféle tantárgyak feldlgzásáhz szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahl nincs munkaközösség, tt az egyes szaktanárk) határzzák meg az iskla helyi tanterve alapján. A taneszköz feleljen meg az iskla helyi tantervének Alapelvnek tekintjük, hgy a tankönyv tartalma a lehető legnagybb mértékben egyezzen meg a helyi tanterv tartalmával. 17

217 2. 5. Vizsgált funkciók Mtiváció Ismeretátadás Rendszerezés Krdináció Differenciálás Tanulásirányítás Tanulási stratégiák tanítása Az önértékelés segítése Értékekre nevelés A minőség összetevői illusztráltság, érdekesség, prblémák bemutatása, gndlkdást ösztönző egyéb megldáskat tartalmaz érthetőség, életszerűség, pntsság strukturáltság a többi tankönyvvel való összehangltság szintezett tananyag a tanórai és az tthni tanulás flyamatát rientáló eszközök az ismeretek alkalmazását gyakrltató, illetve összefglaló kérdések és feladatk érzelmi hatást keltő eszközök, helyes értékrendet közvetítenek A tankönyvet, tankönyvcsaládt felmenő rendszeren belül nem váltztatjuk, kivéve, ha az addig alkalmaztt tankönyvet már nem adják ki, illetve különösen indklt esetben a szakmai közösségi vélemény kikérésével lehetővé tesszük a váltztatást A tankönyv, tanulmányi segédlet, a tanuló számára kötelező taneszközök kiválasztásnál, ha a választás nem veszélyezteti a követelmények teljesítését, a tanuló számára lcsóbb megldást alkalmazzuk A sajáts nevelési igényű gyermekek számára a másságnak megfelelő tankönyv, tanulmányi segédlet, taneszközök kiválasztását követjük szükség szerint Nyelvktatás esetében előnyben részesítjük azkat a tankönyvrendszereket, ahl rendelkezésre áll (beszerezhető) az egységes nyelvkönyv-, munkafüzet-, hang-, és képanyagrendszer A tankönyvek kiválasztásánál és beszerzésénél a munkatankönyvekkel szemben előnyben részesítjük a tartós tankönyveket, hgy az intézmény könyvtára minél több tanulónk számára tudjn kölcsönzés frmájában tankönyvet biztsítani. Az intézmény arra törekszik, hgy saját költségvetési keretéből, illetve más támgatáskból egyre több nymtattt taneszközt szerezzen be az intézményi könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szciálisan hátránys helyzetű tanulók ingyenesen használhatják Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vnatkzó döntés nem váltztatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul Pedagógusaink nem választhatnak lyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az isklai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jgszabályban meghatárztt rendje szerint nem biztsítható valamennyi tanulónak A tanévtől jgszabály rendelkezése szerint felmenő rendszerben az állam biztsítja ingyenesen a tankönyvet valamennyi diáknak. Az ingyenes tankönyvellátás minden diákra kiterjedő állami ütemezése: 18

218 tanév 1. évflyam 2. évflyam 3. évflyam 4. évflyam 5. évflyam 6. évflyam 7. évflyam 8. évflyam A nem szakrendszerű ktatás az intézményben Az intézmény a jgszabályi lehetőség alapján biztsítja a nem szakrendszerű ktatás megszervezését az 5-6. évflyamn. A nem szakrendszerű ktatás célja: - kezelje az eltérő fejlettségi szintű tanulókat, - lehetővé váljn azknak az alapvető készségeknek, képességeknek a fejlesztése, amelyeknél az 1-4. évflyamn a kiemelt fejlesztési célk, kulcskmpetenciák megalapzása nem fejeződött be, - kmpenzálja az alacsny szcikulturális családi háttérrel rendelkező tanulók hátrányait. A nem szakrendszerű ktatás céljából látható, hgy az isklában a nem szakrendszerű ktatás az esélyegyenlőségi intézkedések egyike. A nem szakrendszerű ktatás a kötelező óraszám: minimum 25 %-ában (7 órában) történik. Éves időkeret: 252 óra Intézményünkben a nem szakrendszerű ktatásba bevnható tantárgyak, melyeknek személyi feltételei biztsítttak: magyar nyelv, magyar irdalm, matematika, idegen nyelv, - angl nyelv, történelem, társadalmi és államplgári ismeretek, dráma és tánc, technika életvitel és gyakrlat, természetismeret, ének-zene, testnevelés és sprt. A nem szakrendszerű ktatásban elsőbbséget élvez: a magyar nyelv és magyar irdalm, valamint a matematika tantárgyhz kapcslódó kmpetenciafejlesztés. A tanmenetekben fejlesztési területeket (pl. lvasás szövegértés, számlási készség, lgikus gndlkdás, persznális készségek, tájékzódás térben, időben ) jelölünk meg: magyar nyelv és magyar irdalm, dráma és tánc, valamint természetismeret tantárgyakban állandó jelleggel. 19

219 A nem szakrendszerű ktatásba bevnt tantárgyak állandó jelleggel: Műveltségi terület Tantárgy 5. évflyam 6. évflyam Magyar nyelv és irdalm Magyar nyelv 1 óra 1 óra Magyar irdalm 1 óra 1 óra Magyar nyelv és irdalm: szövegértés, kmmunikáció nem emelt 1 óra 1 óra óraszámban tanulóknak Matematika Matematika 1 óra 1 óra Matematika: matematika nem emelt óraszámban tanulóknak Művészetek Dráma és tánc 1 óra 1 óra 1 óra Ember és természet Természetismeret 1 óra 1 óra összesen 7 óra 6 óra Évenkénti döntés: egyéb tantárgyak bevnása, illetve prjektek kiválasztása, valamint: egyéb fglalkzás kijelölése (dkumentálás: éves munkaterv) A sajáts nevelési igényű enyhén értelmi fgyatéks tanulók esetében az 5. évflyamn ktattt hn-és népismeret tantárgy is állandó jelleggel bevnt tantárgyak közé tartzik. A nem szakrendszerű ktatásba bevnt tantárgyak eseti, adtt évi jelleggel: Műveltségi terület Tantárgy 5. évflyam 6. évflyam Ének-zene 1 óra 1 óra Ember és társadalm Történelem 0, 5 óra 0, 5 óra Idegen nyelv Angl nyelv 1 óra 1 óra Életvitel és gyakrlat Technika, életvitel és gyakrlat 0, 5 óra 0, 5 óra Évenkénti döntés: egyéb tantárgyak bevnása, illetve prjektek kiválasztása, valamint: egyéb fglalkzás kijelölése(dkumentálás: éves munkaterv) Az évenkénti döntés nem tanítási órában jelentkező nem szakrendszerű ktatás részei: Tanulás tanulása tréning, Sztárai Tehetséggndzó Műhely: angl, média, matematika, TDK, természetjáró, egyéb fglalkzásk: napközi /tanulószba, szakkörök, felzárkóztatás (, Prjektktatás: hagymánys évente ismétlődő: környezet-és egészségvédelmi prjektnap; Sztárai nap; Éves döntés alapján: PP-ben megjelenő ajánlatból kiválasztva, Tanulmányi kirándulás. A helyi tantervünknek az 5-6. évflyams nem szakrendszerű ktatásszervezés kán történő átdlgzásakr kiemelt figyelmet frdítunk az alábbiakra: az önálló tanulás, a jegyzetelési technikák tanítására éves krban, az infrmációszerzés-, és feldlgzás (frrásból tájékzódás, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kntextusban alkalmazás) képességének fejlesztésére, a kmmunikációs képességek (Pl.: műfajk ismerete, értése, nyelvhelyessége, helyesírása, alktása hétköznapi helyzetekben) erősítésére, a szciális kmpetenciák fejlesztésére, a térbeli, időbeli, mennyiségi visznykban való pntsabb tájékzódásra, 20

220 az 5. és 6. évflyamkn kialakítandó tanulásszervezés srán a módszertani kultúra, azn belül a tanítói és a tanári módszerek aránya fnts kérdés, mely szakszerűen csak a helyi visznyk ismeretében ldható meg. A mindenkri 5-6. sztály összetételének függvényében az éves tantárgyfelsztásban kerül meghatárzásra a nem szakrendszerű ktatás tantárgyi rendszere az adtt sztálykban. Kiemelt fejlesztési irányk, célztt készség - képesség tanulók vnatkzásában az alábbiak: Anyanyelvi kmmunikáció, Idegen nyelvi kmmunikáció, Matematikai kmpetencia, Természettudmánys kmpetencia, Digitális kmpetencia, Hatékny, önálló tanulás, Szciális és államplgári kmpetencia, Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia, Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőkészség. Kiemelt fejlesztési területek: Önismeret, önértékelés, önszabályzás, Érdeklődés, Szókincs, nyelvtani ismeretek, nyelvi funkciók, Szóbeli kapcslattartás, Irdalmi és nem irdalmi szövegek megértése, Nyelvi stílusk érzékelése és adekvát alkalmazása, Kmmunikációs helyzetek váltzatai, Kmmunikációs képességek erősítése, Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alktása, Olvasás, írtt szöveg megértése, Írás, szövegalktás, A tanulási képesség fejlesztése, A tantárgyakn átívelő tanulási képesség, Tájékzódás, Megismerés, Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék, Ismeretek alkalmazása, Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcslats értékek, Önálló tanulási, jegyzetelési technikák elsajátíttatása, Saját tanulási stratégia, Előzetes tudás mzgósítása, Csprts tanulás módszerei, Az emlékezet erősítése, Számk, mértékek és struktúrák megértése, alkalmazása, Alapműveletek rutins végzése, Matematikai fgalmak megértése felismerése és alkalmazása, Összefüggések átlátása, érvek lánclatának megértése és hasnlók alktása, a biznyítás eszközei és törvényszerűségei, Matematikai, infrmációszerzési eszközök hatékny alkalmazása, Tájékzódás a térben, az időben, Tájékzódás a világ mennyiségi visznyaiban, A tapasztalatszerzés, a képzelet, az emlékezés, és a gndlkdás alapműveletei a matematikában és a verbális tevékenységekben, Az infrmációszerzés és feldlgzás (frrásból való tájékzódás, adatkeresés, csprtsítás, rendszerezés, felhasználás új összefüggésben) képességének fejlesztése, könyvtári és más infrmációfrrásk, szelektálás, rendszerezés, felhasználás, új kntextusban alkalmazás, Szciális kmpetenciák fejlesztése, Tudats fgyasztóvá válás, Kckázatk mérlegelése, Fenntartható fejlődés, Államplgári kötelességek, Személyes felelősség, Fgyasztás és erőfrrásk Rövidebb és hsszabb távú előnyök Alktás és kreativitás, Prblémamegldó és kritikus gndlkdás fejlesztése. 21

221 Kiemelt fejlesztési irányk, célztt készség - képesség területek a éves krú tanulóknál Alapkészségek: lvasáskészség, íráskészség, elemi számlási készség, elemi rendszerező képesség és elemi kmbinatív képesség. A 4. évflyams tanulók teljes körében végzett év végi rszágs felmérés 2012/13. tanévtől is flytatja az intézmény - azt mutatja meg minden iskla számára, hgy hl tartttak a 4. évflyam végén az adtt isklában ktattt tanulóik az ptimális használhatóság kritériumáhz képest. Megtudhatja minden iskla, hgy az adtt értékelés pillanatában hl tarttt a vizsgált sztálya, tvábbá hgy a közktatási rendszer többi szereplőjéhez képest melyek a szignifikáns eltérések. Fnts tvábbá, hgy megtudhatja, mekkra utat kell még bejárni az ptimális használhatóság kritériumának eléréséig. Alapvetően a 4. sztály végi kmpetencia felmérés egyénre lebnttt megállapításai után, a tanítónők tapasztalatait, útmutatásait figyelembe véve lehet kidlgzni a knkrét fejlesztési iránykat, meghatárzva a flyamatszabályzás menetét és az időnkénti szintméréseket. Tisztázni kell az egyes tanulók képességszerkezetét, fejlesztésének sajáts igényét. A fentiek alapján elkészíthető az adtt sztály nem szakrendszerű ktatásának térképe meghatárzva az egyéni lvasási szinteket. Minden egyes sztályra és tanulóra lebntva. Az lvasáskészség, vagyis a szövegértő, élményszerző lvasás kritikus feltétele az ptimálisan fejlett, ptimális használhatóságú lvasáskészség (lvasástechnika). Amíg a betűző lvasáskészséget nem tudjuk gyakrltt lvasáskészséggé fejleszteni, addig az lvasásképesség, a szövegértés tvábbra sem sajátítható el. Az íráskészség a kézírással működő írásbeli kifejezés, közlés kritikus feltétele, amely a tevékeny isklai tanulás ma még nélkülözhetetlen eszköze. Gyakrlttság szerint kétféle íráskészség létezik: rajzló és kiírt íráskészség. A jól működő rajzló íráskészséggel a nyelv milliónyi szavának bármelyikét le tudjuk írni. Ez a fajta íráskészség aznban csak nagyn lassú, a betűk rajzlására kncentráló írást tesz lehetővé, gyakrlati célra használhatatlan. Mivel a 4-5. évflyamn már használni kellene az íráskészséget, gyakrlatlansága miatt alig lvashatóvá esik szét. Épp ebből a prblémából kiindulva célszerű lenne az isklákban az 5-6. évflyamkn több gndt frdítani a kiírt íráskészség kifejlesztésére is. Az elemi számlási készség összefglaló megnevezés alatt a számírás készségét, a mértékegységváltás és a négy alapművelet 100-as számkörbeli készségeit értelmezzük. A felmérés eredményei lehetővé teszik az elemi számlási készség elsajátítási szintjének (kiépülésének, vagyis az összetevők elsajátításának) értékelését a 4. évflyam végén a készség kiépülési kritériumáhz, valamint a köznevelés évflyamain megvalósuló fejlődési flyamathz visznyítva. Belátható, hgy ezeknek az elemi készségeknek az ptimális kiépülése és ptimális gyakrlttsága nélkül biznytalan alapkra épül a matematika tanítása, a kutatásk pedig azt mutatják, hgy ebben az életkrban az elemi számlási készség fejlettsége szrsan összefügg az intelligencia fejlettségével. Vagyis ezeknek az elemi készségeknek az ptimális szintű elsajátítása kulcsfntsságú feladat. Ennek az a feltétele, hgy ismerjük az ptimális elsajátítás kritériumait és az azkhz visznyítva elért szinteket, de ezek az adatk a 4. évflyams kmpetencia mérés isklai jelentéseiből könnyedén kinyerhetők minden isklában. Az elemi rendszerező képesség, (a Piaget - féle gndlkdási műveletrendszer írásbeli szintjét) az elemi kmbinatív képesség (annak elemi írásbeli szintje) isklai adatai szintén segíthetik az isklai fejlesztőmunka irányainak kijelölését az egyes tanulóik vnatkzásban. A nem szakrendszerű ktatás alkalmazásától várt eredmények differenciálás, egyéni fglalkzás, párs munka, témanap, prjekt, stb. ulás, ejlődik a tanulók prblémamegldó képessége. -együttesek. 22

222 3. 1. A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a magyar nyelv és magyar irdalm tantárgyhz kapcslódva Célja: A nyelv az emberi kmmunikáció, a gndlkdás, a tanulás közege, előfeltétele és legfőbb eszköze. Ily módn alapvető szerepe van a kulcskmpetenciák kialakításában, fejlesztésében, és meghatárzza a tanulás teljes flyamatát. Az irdalm, mint nyelvi művészet a kultúra egyik fő hrdzója és megújítója, miközben pedagógiai szempntból a szövegértési és szövegalktási képességek fejlesztésének egyik legátfgóbb és leghatéknyabb eszköze, vagyis az anyanyelvi, a kulturális és a szciális kmpetencia párhuzams fejlesztését teszi lehetővé Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alktása Beszédképességek: beszédbátrság, beszédkedv; figyelmesség a társak, a kisebb és nagybb gyerekek; a lányk és fiúk iránt; a szereplők közötti viszny és beszédmód aznsítása; egyszerű nem verbális üzenetek közvetítése és megértése; szókincsfejlesztés Beszédértés és lvastt szöveg megértése: vizuális és verbális infrmációk megfeleltetése; egyszerű utasításk megértése; egyszerű infrmációk felidézése és összekapcslása a meglévő ismeretekkel. Kérdésekre adekvát válaszk adása; hétköznapi és irdalmi szó-és mndatfrdulatk megértése; a közlő és befgadó céljának aznsítása; szókincsbővítés, emlékezet Kmmunikáció: nem verbális kmmunikációs képességek (gesztusk, térközszabályzás, testtudathz kapcslódó illemszabályk); halltt szöveg rövid szóbeli összefglalása; egyszerű, érthető és hatékny közlés váltzats kmmunikációs helyzetekben; törekvés a pntsságra, az érzékletességre és a lényeg kiemelésére. A különféle mndatk váltzats használata a közlési célnak és szándéknak megfelelően; a szóhasználat, a kiejtés, a testbeszéd összehanglása különféle beszédhelyzetekben; törekvés a hallgatósághz, a beszédhelyzethez való alkalmazkdásra. A beszélő fellépésének, szóbeli viselkedésének megfigyelése; saját vélemény megfgalmazása és megvédése egy-egy érv említésével a témának és a beszédhelyzetnek megfelelően Olvasás, írtt szöveg megértése Flyamatlvasás: együttműködő fellvasás a szerepeknek megfelelő nrmák alkalmazásával; válgató lvasás; szakaszs lvasás; lényegkiemelő lvasás (infrmációkeresés, infrmációkezelés, ismeretlen szó megértése kntextusból, lényegkiemelés címadással); egyszerű szöveg szerkezetének tudatsítása Különböző szövegek néma és hangs lvasása Ismerkedés a szövegértési és lvasási technikák alapjaival; nyelvi krrekciós képességek (hangsúly-, tempó-és időtartam-gyakrlatktól a szóhangsúlyig). 23

223 Rövidebb szépirdalmi és nem szépirdalmi szövegek önálló lvasása, a fntsabb gndlatk kiemelése, összefglalása : Írás, szövegalktás Nyelvi krrekciós képességek: az írástechnika tvábbfejlesztése: a tanulási igényeknek megfelelő és rendezett írásmód gyakrltatása; hibafelismerési gyakrlatk összehasnlítás segítségével; a helyesírás Az anyaggyűjtés-és elrendezés alapjainak megismerése, anyaggyűjtés gyermekek számára készült lexiknkból, kézikönyvekből, tanári irányítással, csprtsan és önállóan Spntán írásbeli szövegalktás: egyszerű definíciók meghatárzása; szövegösszefüggés megteremtése önállóan; szöveg-átalakítás A tanulási képesség fejlesztése Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakrlása (könyvkölcsönzés, a könyvtárhasználat alapjai) Tapasztalatgyűjtés különböző infrmációhrdzók működéséről, használatáról Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexiknk, szótárak megismerése, használata Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez, megfgalmazásáhz Az összefglalás sajátsságainak és szerepének megismerése, megértése Anyanyelvi kultúra, ismeretek a nyelvről A diákk írásbeli és szóbeli szövegalktásáhz kötődő alapvető nyelvhelyességi tudnivalók megbeszélése a beszéd és a helyesírás terén egyaránt. A helyesírás alapvető szabályainak a megismerése és alkalmazása. Ismerkedés helyesírási kézikönyvekkel. Javítás tanári irányítással és önállóan Annak felismerése, hgy a magyar nyelv ismerete miben segíti, miben nehezíti az idegen nyelv elsajátítását Irdalmi kultúra, irdalmi művek értelmezése Az lvasás iránti érzelmi és gndlati érdeklődés fenntartás; az lvasás örömének felfedezése Ismerkedés különböző, lírai műfajkkal. A versszak és a nagybb szerkezeti egységek visznyának a megértése Elbeszélő művek közös és önálló lvasása, feldlgzása tanári segítséggel, csprtsan és egyénileg Elbeszélések és elbeszélő költemények részleteinek, illetve köznapi helyzeteknek a dramatizált megjelenítése Az új szóbeliség, az elektrnikus kmmunikáció és tömegkmmunikáció néhány új frmájának megfigyelése. 24

224 Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Rövid, néhány mndats vélemény megfgalmazása az élmények és az lvasmányk hatásáról Részvétel a tanulócsprtban flyó beszélgetésben és vitában a mindennapk, művek és lvasmányk kiválttta élményekről A nem saját álláspnt megjelenítésének, átélésének képessége, az empátia fntsságának átélése a közösség életében A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a matematika tantárgyhz kapcslódva A műveltségi terület céljainak, feladatainak megvalósíthatóságát az 1-6. évflyam fejlesztési tevékenysége meghatárzó jelleggel alapzza meg. Matematikából a kezdő szakasz feladata az alapvető matematikai ismeretek elsajátítása, a prblémamentes tvábbhaladás biztsítása az ktatás keretében. Az alapzás a matematika kiemelt témaköreiben az ismeretek kncentrikus és spirális bővülését segíti elő. Ezért kiemelten kell kezelni azkat a tanítási tartalmakat, amelyekre a következő isklaszakasz tananyaga épül: a természetes szám fgalmát gazdag tartalmmal indklt kiépíteni a tízezres témakörben; indklt segíteni a bizts eligazdást a tízes számrendszerben; indklt kidlgzni és fejleszteni a biztnságs szám- és műveletfgalmra épülő számlási készséget; frmálni kell a sík- és térbeli tájékzódási képességet; alakzatk megismerésével, frmai és mennyiségi tulajdnságk felismerésével, egyszerű transzfrmációkkal kell kialakítani a gemetriai szemléletet; tapasztalati függvények és srzatk vizsgálatával, ábrázlásával segíteni indklt a prblémalátást, a prbléma-megldási képesség fejlődését; valószínűség számítását fejlesztő játékkkal, megfigyelésekkel, kísérletekkel a valószínűségi szemléletet indklt lehet megalapzni; knkrét szituációkkal, példákkal indklt alakítani a tanulók szemléletét a valóság és a matematikai mdell kapcslatáról. Az ötödik évflyamn a természetes számk témakörében nagyn fnts tvábbá feltárni a számfgalmbeli hiánysságkat (a számk alakja, összehasnlítása, kerekítése, ábrázlása számegyenesen), a műveletvégzés szintjét, a méréseket és a mértékváltáskat (idő, tömeg, hsszúság, űrtartalm). A hiányk pótlására a tanév első hónapjaiban feltétlenül szükség lehet, hgy a számkör bővítésére és a műveletek tulajdnságainak tudatsítására sr kerülhessen. Elemi számlási készség fejlesztése: a számírás képességének, a mértékegységváltás és a négy alapművelet 100- as számkörbeli készségének fejlesztése. A 4. évflyam végén elvégzett felmérés eredményei lehetővé teszik, hgy az elemi számlási készség elsajátítási szintjét megismerjük, s ennek megfelelően szervezzük az 5-6. évflyamn ezen terület fejlesztését. Kulcsfntsságú feladat ezen készség ptimális szintű elsajátítása. Fejleszteni kell a térbeli, időbeli, mennyiségi visznykban való pntsabb tájékzódást. Fejlesztési feladatk, kmpetenciák Tájékzódás Tájékzódás a térben tájékzódás az sztályban, isklában, iskla környékén; tájékzódás a külső világ tárgyai szerint; tájékzódás a síkban; tájékzódás különféle krdináták szerint; hsszúság, távlság, irány, szög; számegyenes, derékszögű krdináta-rendszer Tájékzódás az időben: 25

225 jelen, múlt, jövő; időtartam mérése egyenletes tempójú mzgással, hanggal, szabványs egységekkel (másdperc, perc, óra, hét, hónap, év, évtized) Tájékzódás a világ mennyiségi visznyaiban: tárgyak, személyek, alakzatk, jelenségek, összességek összehasnlítása mennyiségi tulajdnságaik (magasság, szélesség, hsszúság, tömeg, űrtartalm, térfgat, darabszám) szerint; a mennyiségi jellemzők kifejezése számkkal, a számk értelmezése a valóság mennyiségeivel (mérőszám és darabszám, természetes szám, pnts szám, közelítő szám); mennyiségi következtetések Megismerés Tapasztalatszerzés; a tapasztalatk tudatsítása, közlése, rögzítése, jelölése, ezek értelmezése és visszalvasása: finmmtrs mzgáskrdinációk (tárgyak, ceruza, vnalzó, körző használata stb.) statikus helyzetek, képek, tárgyak megfigyelése; az érzékelés pntsságának fejlesztése, a tudatsdás segítése; tárgyak tulajdnságainak kiemelése; összehasnlítás, aznsítás, megkülönböztetés; sztálykba srlás, srba rendezés; a figyelem terjedelmének és tartósságának növelése, tudats, céliránys figyelem; közös tulajdnságk felismerése; pnts megfigyelés statikus szituációkról, lényegkiemeléssel; egyszerűsített rajz készítése lényeges elemek megőrzésével; számjelek bevezetése, műveleti jelek; számk összetett alakjainak használata; adatk jegyzése, rendezése, ábrázlása; tapasztalati függvények, srzatk értelmezése, alktása; lényeges és lényegtelen infrmációk szétválasztása; matematizálás: matematikai mdellek keresése, készítése, értelmezése (PI. egyszerűsített rajz, számfeladat, nyittt mndat, srzat, táblázat,... ) matematikai jelek (számjelek, műveleti jelek, <, >, =, =, stb. ) értése; tudats megfigyelések Képzelet (követő, alktó): alakuló illetve kialakult matematikai fgalmak, relációk példáinak elképzelése, ilyenek alktása; elmndtt, lvastt történés, helyzet képzeletben való követése; számk, műveletek, egyéb matematikai szimbólumk (képek, ábrák, grafiknk, táblázatk) alapján a valóságs helyzetek, összefüggések elképzelése Emlékezés: mtrs emlékezés (tájékzódás mzgásk felidézésével, szám memória fejlesztése mzgáskhz kapcslódva, alapszerkesztések, srzatk); képi emlékezés (kép, helyzet felidézése, szabvány mértékegységek nagysága, összesség felidézése, darabszám, elemek, elrendezés, srrend); történésre való emlékezés (lejátszódtt események felidézése, emlékezés a részletekre, időrendre, az emlékezést segítő rajzk, jelek készítése, használata); szóbeli és írásbeli infrmációkra és kérdésekre való emlékezés (infrmációk, adatk, feltételek megjegyzése a feladatmegldás idejére, jelek, jelölések megjegyzése); szöveges feladat lényegileg pnts felidézése; ismeretek tudats memrizálása, felidézése; a tanulást segítő eszközök megismerése; eljáráskra, módszerekre való emlékezés (a tanult algritmusk felidézése, használata, analógiák alapján való műveletvégzések) Gndlkdás: összehasnlítás, aznsítás, megkülönböztetés; különbözőségek, aznsságk tudatsítása, megállapítása, jelölés; sztályzás egy és egyszerre két saját szempnt szerint; a dlgkat jellemző tulajdnságk tudatsítása; 26

226 srba rendezés, srzatk létrehzása (flytatása, kiegészítése); állításk megítélése igazságértékük szerint; nyittt mndatk lezárása behelyettesítéssel; megértés: Ismert tartalmú utasítás, közlés megértése; új helyzetben adtt utasítás megértése példa segítségével; kérdés tartalmának megértése adtt tárgyi szituációban és megfgalmaztt prblémában; matematikai mdellek (pl. számk, műveletek, nyittt mndatk, srzatk, táblázatk, rajzs mdellek, grafiknk) megértése; ksági kapcslatk keresése generalizáló absztrakció (fgalmi általánsítás): természetes szám, egész szám; általánsítás, specializálás, példák, ellen példák keresése; a valószínűségi gndlkdás fejlesztése; a gndlkdás és a nyelv összefnódása; jelek szerepe, alktása, használata; saját gndlatk közlése egyszerű állításk frmájában; értő-elemző lvasás fejlesztése; írásban kaptt utasítás végrehajtása; gndlatmenet (tevékenységbe öltöztetés: alktás végrehajtása és ennek időrendben való elmndása); átélt flyamat lejátszása, leírása szabad szöveggel, közösen kialakíttt megfgalmazásk; algritmus követése, értelmezése, készítése Ismeretek rendszerezése: fgalmak egymáshz való visznya: alá- és fölérendeltségi viszny, mellérendeltség; rendszerezést segítő eszközök és algritmusk megismerése: fadiagram, táblázat Ismerethrdzók használata: a tanulás manipulatív eszközeinek célszerű használata (színesrúd-készlet, mérőszalag, lgikai készletek, számtáblázatk, mdellező készletek); könyvek (szakkönyvek, feladatgyűjtemények, táblázatk, képletgyűjtemények) használata; tanári segítség, társak segítsége (jó munkalégkör biztsítása, érdekes prblémák, versenyek, stb.); ktatási-tanulási technlógiákkal való megismerkedés, azk értelmes használata; nyitttság és önbizalm az újjal való megismerkedéshez Ismeretek alkalmazása: friss vagy felfrissített ismeretek, infrmációk közvetlen alkalmazása egyszerű utasítás végrehajtásában; régebbi ismeretek, infrmációk mzgósítása az ismeretszerzés szituációjával analóg helyzetben; ismeretek alkalmazása az újabb ismeretek megszerzésében Prblémakezelés és megldás: prbléma felismerése, prblémaérzékenység; szituációban, történetben megfgalmaztt prbléma megértése; - Megldás a matematikai mdellen belül; matematikai mdellek ismerete; önellenőrzés; az eredményért való felelősségvállalás; többféle megldási mód keresése; válasz megfgalmazása szóban, később írásban is Alktás és kreativitás: alktás öntevékenyen, saját tervek szerint; alktás adtt terveknek megfelelően: bjektumk alktása szabadn; máslással, adtt feltételek szerint; állításk, kérdések megfgalmazása szóban, írásban; összességek alktása adtt feltétel szerint; halmazalktás; definiáló tulajdnság megalktása; elnevezések, jelölések, szimbólumk alktása; srzatk alktása. Megfigyelésben, mérésben, számlálásban gyűjtött adatk, elemek srzatba rendezése; megkezdett srzat flytatása, kiegészítése adtt szabály szerint, felismert összefüggés alkalmazásával; táblázatk készítése; táblázat hiányzó adatainak keresése; mdell alktása; a természetes szám, egész szám tört szám mdellként való kezelése; számegyenes. 27

227 Akarati, érzelmi, önfejlesztő képességek és együttéléssel kapcslats értékek Kmmunikáció: elnevezések, megállapdásk, jelölések értése, kezelése; a matematika tanulásáhz szükséges nyelvi-lgikai szerkezetek fkzats megismerése; másk gndlatainak megértésére való törekvés; saját gndlatk kifejezése, rögzítése Együttműködés: közös munka (párs, kiscsprts munka, csprtmunka) vállalása; együttműködés, egymásra figyelés; a munka tervezése, szervezése, megsztása; egyéni adttságk, képességek figyelembevétele a közös eredmény érdekében, egymás segítése, tlerancia; vitakészség, kifejezőképesség fejlesztése; az együttműködő partnerek részeredményeinek értékelése, összerendezése; - Prjektben való együttműködés Mtiváltság: a saját képességek és műveltség fejlesztésének igénye (az "én is tudm", "én is meg tudtam ldani" élménye a fejlődés egyik leghatéknyabb hajtóereje); a világ megismerésének igénye; a matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére való igény Önismeret, önértékelés, reflektálás, önszabályzás: önismeret; saját értékek, saját krlátk ismerete, tudatsítása, technikák megismerése ezek kmpenzálására; önértékelés; önellenőrzés A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn az élő idegen nyelv - az angl nyelv tantárgyhz kapcslódva Az élő idegen nyelv angl nyelv - tanításának és tanulásának alapvető célja a kmmunikatív nyelvi kmpetencia kialakítása. A kmmunikatív nyelvi kmpetencia fgalma azns a használható nyelvtudással. Az adtt szituációnak megfelelő nyelvhasználat képességét jelenti, amelynek mérése és értékelése a négy nyelvi alapkészség (hallás, beszéd, lvasás és írás) révén lehetséges. Speciális részkészségek: a pzitív gndlkdás fejlesztése; a kritikai érzék fejlesztése; az intuíciós képesség fejlesztése (a beszélő és partnere együttműködésében, párbeszédben), udvarias társalgás, egymásra való dafigyelés - illemszabályk; más kultúrák megértése, közvetítése, tiszteletben tartása; azknak az igényszinteknek a fejlesztése, amely szükséges az adtt célnyelven beszélő emberek megismeréséhez; önellenőrzésre nevelés, önismeret fejlesztése. Kmmunikációs készség (beszéd, lvasás, írás) lyan szintű fejlesztése, amely elegendő alap az élethelyzetekben való eligazdáshz: gndlatk; érzések megértése; érzések kifejezése, értelmezése. Háttérképességek: a figyelem (a beszéd, írás, lvasás terjedelme lyan széles legyen, hgy egyszerre tudjn figyelni a részre és az egészre); fegyelem (gyrs, pnts betűfelismerés, lvasás); az emlékezet fejlesztése (a hsszú és rövid távú, - ill. a verbális és vizuális memória fejlesztése); 28

228 a tempó fejlesztése (beszédtempó, munkatempó); az érzelemvilág és a képzelet fejlettsége (a memóriának óriási szerepe van); a gndlkdás fejlesztése (analízis szintézis); a mzgás krdinációjának fejlesztése (szem kéz); a képzelet és a fantázia gazdagítása, színesítése; a nyelvi szerkezetek alktásáhz szükséges nyelvtani ismeretekkel rendelkezzenek; gyarapítani kell a nyelvhasználati eszközöket, és tudatsítani kell a kmmunikációs szerepeket; a kmmunikációs tartalmnak megfelelő szóhasználat tudats alkalmazása; a kntextuss beszéd fejlesztése és a szituációs beszéd beépítése a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatba; a szóbeli üzenetek megértése, beszélgetés kezdeményezése, flytatása, lezárása; szöveglvasás, - alktás, - értés; a segédeszközök megfelelő használatának elsajátítása A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a történelem, társadalmi és államplgári ismeretek tantárgyhz kapcslódva E terület ismeretanyagának elsajátításának alapvető feltétele, hgy a tanulók rendelkezzenek ptimálisan fejlett, ptimális használhatóságú lvasáskészséggel, kiírt íráskészséggel, elemi rendszerező képességgel stb. Kiemelt figyelmet frdítunk az önálló tanulás és jegyzetkészítési technikákra, az infrmációszerzési technikákra, a kmmunikációs képességek fejlesztésére, a tér, idő, mennyiségi visznyk képességének fejlesztésére. A tantárgy célja a tanulók történelemszemléletének megalapzása. A történelem tantárgy segíti a gyermekeket társadalmi környezetük megismerésében, az abban való eligazdásukban. Kiemelkedő szerepet tölt be a személyiség frmálásában, a tanulók demkratikus gndlkdásának és magatartásának alakításában, a nemzeti aznsságtudat erősítésében, az európai és általáns emberi értékek közvetítésében, az egyén személyes és a társadalm közös érdekeinek védelmére, képviseletére, különböző kultúrák megbecsülésére, másk nézeteinek, véleményének tiszteletben tartására való nevelésben. A tantárgy feladatait csak a tanulók életkri sajátsságainak figyelembevételével teljesítheti. Az átlags éves tanulók gndlkdása knkrét, szemléletes. Ebből következően az évflyamkn a tantárgy jellegét a történettanítás határzza meg. A történettanítás a múlt színes, sdró valóságának megjelenítése: a történelmi tények életteli, emberközpntú, eseményes szintézise, amely az elmúlt krkat átélhetővé, érzékelhetővé, szemlélhetővé teszi. Kulcskmpetenciák Anyanyelvi kmmunikáció Könnyen belátható, hgy tantárgyunk elsőrendű közvetítő közege az anyanyelv. Mind szóban, mind írásban tthn kell lennie a tanulónak az anyanyelvi kmmunikációban, hiszen a legfntsabb fgalmak, gndlatk, tények, frrásk csak így mélyülhetnek el. Az Ember és társadalm igényli a magyarázatt, a vitát, a véleménynyilvánítást, nemkülönben az lvasást, vázlatkészítést, dlgzatk, előadásk lejegyzetelését. A nyelvhasználat tárgyunk esetében valóban kulcskérdés. Idegen nyelvi kmmunikáció Az európai történelem tanítása, a frrásk megjelölése műfajából eredően a latin nyelvre támaszkdik. Óhatatlanul találkzunk az 5 6. évflyamn lyan szavakkal, fgalmakkal, amelyek az idegen nyelv alapjainak ismeretét feltételezik. Matematikai kmpetencia Műveltségi területünk alapkövetelménye az idő fgalmának megértése, az idő számítása. A matematikai gndlkdás elengedhetetlen. Hasnlóképpen szükséges ez a kmpetencia pl.: egy földterület kiszámításakr, az szlp- és kördiagramk megrajzlásáhz, tvábbá a táblázatk kitöltéséhez, értelmezéséhez. Természettudmányk és azk alkalmazásának kmpetenciája A történelem...egészén végighúzódik a természeti jelenségeknek, a természeti világ alktóelemeinek hatása és kölcsönhatása. Gndljunk az időszámítás, a naptár, a Nap, Hld, Föld csillagászati jelenségeire, az időjárás és a terméseredmények összefüggéseire. 29

229 Végeredményben a történelem választ ad arra, hgy az emberi tevékenység az évezredek srán miképpen váltztatta meg a természetet, a világt. A történelem tárgya lehet az is, hgy a tudmány, a technlógiai módszerek, találmányk alkalmazása hgyan köti össze a társadalmi és természeti flyamatkat. Digitális kmpetencia Infrmációs társadalmunkban a digitális technlógiák alkalmazása az ember és társadalm műveltségi terület hatéknyabb megértéséhez, tanulásáhz is nélkülözhetetlenek. A történelem tárgyunkhz készült CD-n lyan interaktív játékk szerepelnek, amelyek új taneszközként a gyerekek nyelvén, érdeklődési köre mentén segítik a tanítást-tanulást. A történelem hatéknyabb elsajátítását a tankönyvek gazdag képanyagából készült prezentáció segíti és száms infrmációt az internetről szerezhetnek be a tanulók. Hatékny, önálló tanulás A tanuló legyen képes a kitartó, önálló tanulásra, rhanó világunkban legyen képes gazdálkdni idejével, energiájával. Tudja az új ismereteket megérteni, feldlgzni, s eddigi ismereti mellé beépíteni. Ehhez szükséges az infrmációs kmmunikációs technlógiák (IKT) bizts kezelése, illetve azk segítségével a kreativitás fejlesztése. A hatéknyság, önállóság segítse a prblémamegldást, a knfliktusk kezelését, az új tanulási lehetőségek felkutatását. Szciális és államplgári kmpetencia A szciális, azaz személyes, valamint a személyek közötti, tvábbá az emberek kulturális igényei és életszínvnala mentén történő közösségi beilleszkedés, a harmnikus életvitel mind része annak, hgy az egyén hgyan tud érvényesülni az egyre színesebbé, váltzatsabbá váló társadalmunkban. Az Ember és társadalm műveltségi terület, kiváltképpen a történelem és az etika fglalkzik a szciális és államplgári kmpetencia kérdéseivel. A történelmet az egyének és a csprtk tevékenysége viszi előre, s a demkráciát az államplgárk egymáshz való visznya alakítja, fejleszti. Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia A tudás, a kreativitás, a kckázatvállalás, az újítás krunkban egyre nagybb hangsúlyt kap. Azk a speciális ismeretek, képességek, amelyek kialakítják a tanulókban a vállalkzói tevékenységet, a tanulás flyamatában kiemelt hangsúlyt kapnak. Ebben a flyamatban a gazdasági ismeretek elsajátítása a felnövekvő nemzedék életének alapjait jelenthetik. A történelem erre a kmpetenciára is választ ad. Esztétikai művészeti tudatsság és kifejezőképesség A művészetek, stílusk, az ember mindennapjait kísérő lyan dlgk, mint az öltözködés, a lakás, a szórakzás, a szabadidő eltöltése (zene, tánc, kirándulás, utazás stb.) lyan kísérő elemei az életnek, amelyek a történelem s a hnismeret révén közvetíthetők az egyén felé. A történelem, a társadalmi ismeretek, az azkban történő elmélyedés lehetőséget teremt arra, hgy az óriási menynyiségű infrmációözönből a tanuló kiválassza az értékeset, az esztétikusabbat, a művészeti értéket magába rejtő infrmációkat. A történelem a maga eszközeivel például a krstílusk megismertetésével a tradíciókat képes rendszerbe fglalni, s ez által az esztétikai-művészeti értékeket, mint alapvető kmpetenciát elsajátíttatni a tanulókkal. Fejlesztési követelmények: A történelem, a társadalmi és az államplgári ismeretek tantárgy fnts szerepet játszik az ismeretszerzési és feldlgzási képességek kialakításában és fejlesztésében. Szükséges, hgy a tanulók ismereteket szerezzenek saját emberi társadalmi környezetükből, történetekből, képekből, a tömegkmmunikációs eszközökből, egyszerű statisztikai adatkból, grafiknkból, diagramkból, tárgyi és szöveges frráskból és más ismerethrdzókból. Fnts, hgy ezeket az ismereteket egyre önállóbban és egyre kritikusabban értelmezzék, s belőlük következtetéseket tudjanak levnni. A tananyag-feldlgzás flyamatában a diákk sajátítsák el a skldalú infrmációgyűjtés és felhasználás képességét, a legfntsabb kézikönyvek, lexiknk, atlaszk használatát. Legyenek képesek a legfntsabb történelmi fgalmak és kifejezések készség szintű alkalmazására. A különböző infrmációk feldlgzása srán legyenek képesek különbséget tenni tények és vélemények között, tanulják meg az infrmációt kritikusan szemlélni, a történelmi- társadalmi jelenségek összefüggései megkeresni, e jelenségeket összehasnlítani. Knkrét ismeretekhez kapcslódóan ismerjék fel a flyamatsság és a váltzásk szerepét a történelmi flyamatkban, tudatsítsák, hgy a flyamatsságnak, az értékek megőrzésének nagy szerepe van a társadalm életében. A tananyag feldlgzása srán ismerjék meg azkat az alapvető elemzési, értelmezési szempntkat, 30

230 módszereket, amelyek segítségével képesek lesznek kialakítani véleményüket személyekről, helyzetekről, eseményekről, intézményekről. Ennek alapján véleményüket egyre árnyaltabban tudják megindklni. A történelemtanításnak- tanulásnak a tanulók szóbeli és íráss kifejezőképességének fejlesztésében is jelentős szerepe van. A tanulók szerezzenek gyakrlatt események elbeszélésében, különféle szövegek reprdukálásában. Tanuljanak meg írásban válaszlni szóbeli és írásbeli kérdésekre, jegyzetet, felelettervet írni, jegyzetelni. Legyenek képesek rövid beszámlót, kiselőadást tartani egy-egy témáról különböző infrmációk alapján. Sajátítsák el a kulturált vita technikáit és szabályait. Véleményüket lényegre törően és érvekkel alátámasztva fejtsék ki. Ugyanakkr legyenek képesek a másik fél véleményét is pntsan megérteni és figyelembe venni hzzászólásaikban. A történelmi események időben és térben játszódnak, hatékny történelmi tudat nem alakulhat ki időbeli és térbeli tájékzódási képesség nélkül. Ennek gyakrlására ezért mind a négy évben flyamatsan szükség van. Az évszámk segítségével történő tájékzódó képesség fejlesztése mellett a tanulóknak el kell sajátítaniuk az idő taglásának módszerét. A tanulóknak az eseményeket térben is el kell tudni helyezniük. Gyakrlatt kell szerezniük különböző méretarányú térképek lvasásában és annak megítélésében, hgy a földrajzi környezet hgyan hat egyegy rszág, térség fejlődésére. Az önálló tanulás fejlesztési lehetőségei: emlékezet, (rövid és hsszú távú emlékezet, megtartó és felidéző funkciók erősítése, fejlesztése); képzelet; gndlkdás:(analízis-szintézis, rész-egész visznya, hasnlóságk, különbözőségek, aznsságk, következtetések); a műveltségterülethez kapcslódó szövegek értő lvasása. Kulcsszavak kulcsmndatk keresése szövegekben; infrmációk gyűjtése adtt témákhz; atlasz használata; különböző tanulástechnikák előnyei és hátrányai. Mindkét évflyamn a flyamats önálló tanulás fejlesztése mellett tanév elején rövid tanulás-módszertani tréning beiktatása. Infrmációszerzés fejlesztésének lehetőségei: infrmációk gyűjtése adtt témákhz; kérdések önálló megfgalmazása; lényeg kiemelése Írtt és halltt szövegből; képzelet és valóság megkülönböztetése; tapasztalatk szerzése, valós, lehetséges, lehetetlen megítéléséről (pl.: helyszín, idő, szereplők, események kapcsán), infrmációk megtalálásának lehetséges módszerei egy adtt szövegben. Kmmunikációs képességek fejlesztése: beszélgetés és vita egy-egy emberismereti, társadalmi, történelmi, hn-és népismeretei témáról; szóbeli beszámló saját tapasztalatkról; A tér, idő, mennyiségi visznyk képességének fejlesztésére: Időtaglásra szlgáló kifejezések használata; idő meghatárzására szlgáló kifejezések használata, visznyításk gyakrlása; események, tárgyak, személyek időrendbe állítása; idő ábrázlása téri, vizuális eszközökkel; egyszerű krnlógiai számításk; térkép elemeinek felismerése; távlságk becslése, számítása történelmi térképeken; egyszerű térképek máslása kézi munkával; történelmi helyszínek mdellezése A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a természetismeretből Célja azknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyek segítik a tanulókat: általáns természettudmányi fgalmak, eljárásk és szemléletmódk kialakításában a személyiségjegyek pzitív frmálásában 31

231 a fizikai, kémiai és az életre vnatkzó tudásrendszerek alakításában a tudmány és a technika, valamint a társadalm fejlődésének kapcslatát érintő meggyőződések frmálásában a tanulók rendszerben, kölcsönhatásban, kapcslatkban történő gndlkzásának erősítésében az életben nélkülözhetetlen s elsősrban a természettudmánykban begyakrlható megismerési, tanulási, értelmezési technikák és módszerek aznsítása, fejlesztése (pl. megfigyelés, kísérletezés, mérés, következtetés, összehasnlítás); a tudmány természetére, történetére és a kiemelkedő alktók munkásságára vnatkzó ismeretek alakítása (a magyar vnatkzásk, s ezek európai kapcslatainak kiemelésével). azknak a képességeknek, készségeknek a fejlesztése, ismereteknek az átadása, amelyeken keresztül a földünk és környezetünk műveltségi terület megismerteti a tanulókat a szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőivel, flyamataival. Kiemelt feladat a tanulás tanítása, nagy hangsúlyt fektetve a földrajzi- környezeti témákhz köthető szövegértésre, szövegalktásra. Fejlesztési feladatk: Tájékzódás a tudmány technika társadalm kölcsönhatásáról, a természettudmányról, a tudmány és a tudmánys megismerés természetéről Tudmány, technika, társadalm: önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása, kmmunikációs képességek fejlesztése Természet: Az ember, mint a természet részének kezelése a természeti flyamatk elemzése srán. Térbeli, időbeli, mennyiségi visznykban való pnts tájékzódás Tudmánytörténet A tudmánytörténet néhány nagy alakjának élettörténetével, munkásságával, eredményeivel való ismerkedés: Természettudmánys megismerés A természet megismerése Önálló vizsgálódás, a megfigyelések irányíttt rögzítése. Adtt lvasnivalóból meghatárztt szempntk szerinti infrmációk kigyűjtése. Az adtt lvasnivalóból meghatárztt szempntk szerinti infrmációk kigyűjtése Megfigyelés, kísérletezés, mérés Térbeli, időbeli, mennyiségi visznykban való pnts tájékzódás Az ismeretszerzés eredményeinek feldlgzása: elemi rendszerező képesség fejlesztése; önálló tanulás, jegyzetelési technikák tanítása Tájékzódás az élő és az élettelen természetről Anyag Az anyag legfntsabb tulajdnságainak kvalitatív értelmezése Energia, infrmáció, tér, idő és mzgás: elemi számlási készség fejlesztése; elemi rendszerező képesség; az idő fgalmát is használó számításk végzése; irány és távlság meghatárzása; térre és távlságra vnatkzó becslések; infrmációközléssel kapcslats játékk A lakóhely, Magyarrszág, a Föld és az univerzum. Rendszer, az elemi rendszerező képességek fejlesztése. 32

232 Földraji környezeti gndlkdás: a Kárpát-medence tájain jellemző alapvető természet- és társadalm-földrajzi, környezeti jelenségek, jellegzetes életmódk felismerése és egyszerű összehasnlítása Anyanyelvi és idegen nyelvi kmmunikáció: az lvastt szöveg szókincsének alkalmazása; történet elmndása Kárpát-medencei, hazai utazáskról, átélt élményekről; az alapvető szakkifejezések megismertetése és helyes használatuk gyakrlása Általáns természet- és társadalmtudmányi szemlélet: egyszerű természet- és társadalm-földrajzi algritmusk alkalmazása tanári irányítással (pl. tájjellemzés); egyszerű földrajzi-környezeti megfigyelések, mérések, vizsgálatk végzése, tapasztalatainak leírása, rögzítése Szciális és államplgári kmpetencia: - a tleráns viselkedés megalapzása hnplgárként a lakóhely tájáhz, a régióhz való kötődés kialakításával (pl. erdei isklák, terepfglalkzásk és kirándulásk révén); - a személyes cselekvés lehetőségének felismerése Matematikai kmpetencia: mérés, becslés a térképen; mennyiségi, nagyságrendi halmazképzés; térszemlélet fejlesztése a valós és az ábrázlt térben való tájékzódással; a lgikai gndlkdás képességének fejlesztése Kulturális kmpetencia: a nemzeti kultúra megismerése és megőrzésére való igény kialakítása leírásk, filmek, képek; a természeti környezetet ábrázló művészi kifejezési módk megismertetése Életpálya építés: különböző szakmák és életpályák megismertetése Infrmációszerzés és feldlgzás Infrmációszerzés: a földrajzi-környezeti tartalmú elsődleges és másdlags infrmációhrdzók (pl. a valóság, térképek, ismeretterjesztő és szépirdalmi könyvek, albumk, szóbeli frrásk, ábrák, képek, adatsrk) kiválasztása; tájékzódás, válgatás az infrmációs anyagkban és ezek gyűjteményeiben (pl. a könyvtárban, kiállításn és múzeumban) Infrmációfeldlgzás A földrajzi-környezeti tartalmú infrmációk értelmezése és feldlgztatása tanári irányítással egyéni és csprtmunkában: lényegkiemelés szövegből, hasnlóságk és különbségek észrevétele; adatk, egyszerű adatsrk, diagramk és más ábrák elemzése, összehasnlítása; tények, szöveges infrmációk ábrázlása különböző módn (pl. térképvázlatn, rajzn, diagramn, terepasztali mdellen, tablón); egyszerű vázlat készítése infrmációk alapján tanári irányítással; következtetések levnása a készen kaptt és a számítással nyert egyszerű adatkból, tényekből; egyszerű gyűjtemény, tabló összeállítása közvetlen irányítással (pl. képek, kőzetek, nyersanyagk és késztermékek, termények) Az infrmáció kmmunikálása, értelmezése: esemény, történet elmndása megfigyelés alapján és emlékezetből; leírásk készítése megfigyelésről Digitális kmpetencia: az infrmációs társadalm egyszerű technlógiáinak megismertetése infrmációkeresés, adatbázisk felhasználása, földrajzi helyek és térképek megkeresése, digitális lexikn használata. 33

233 3. 6. A nem szakrendszerű ktatás az 5. évflyamn a dráma és tánc tantárgyhz kapcslódva Célk és feladatk A dráma és tánc tantárgy tanterve nem elméleti ismeretek tanítását helyezi a középpntba, hanem a drámajáték eszköztárának és a különböző színházi nyelvek elemeinek megtapasztalását a tanulók saját tevékenységén keresztül. Ez természetesen nem az elméleti ismeretek figyelmen kívül hagyását jelenti; mindössze arról van szó, hgy az elmélet minden esetben a gyakrlati tevékenység eredményeképpen, az így szerzett tapasztalatkból leszűrve jelenjék meg. A dráma, és tánc mint tantárgy tevékenység-közpntú. A tevékenységet követő elemző beszélgetések a fgalmi ismeretek bővítésével járnak, de nem valósulhatnak meg anélkül, hgy a tanulók megszerzett tudásukat, alakulóban lévő véleményüket, felvetődő kérdéseiket cselekvésbe ne emelnék. Az egyes drámai és színházi knvenciók megismerése és használata ezért tanár és tanuló számára egyaránt azzal a hasznnal is jár, hgy a nehezen megfgalmazható (vagy épp frmálódó) gndlatk és érzelmek kifejezésére, illetve a meglévő ismeretek gyakrlati ellenőrzésére teremt lehetőséget. Ezt a tevékenységközpntú szemléletet tükrözi a tantervünkben követett szóhasználat is gyakran szerepel együtt a játék és a munka szó. Ezek együttes szerepeltetése megerősíti, hgy a különböző területeken flyó művészeti tevékenységet szigrú szakmai flyamatk vezérlik ugyan, az órákn való részvétel aznban a tanulók számára minden esetben örömöt és szellemi izgalmat kell, jelentsen. A dráma és tánc lehetőséget nyújt a minél váltzatsabb dramatikus, táncs, bábs tevékenységfrmákban való részvételre; a tanulók képesség és adttság szerinti differenciált fglalkztatására; a drámajátékban, a táncban és a bábjátékban fellelhető öröm- és szabadságélmény megtapasztalására. Differenciált feladatkn keresztül a dramatikus, illetve bábs technikák és knvenciók, a tánct felépítő technikai elemek és frmák elsajátítására és széles körű alkalmazására; a drámai frmával, a bábjátéks technikákkal, a tánct felépítő technikai elemekkel való imprvizációra, kísérletezésre; a dráma, a tánc és a bábjáték, mint művészi kmmunikációs frma megtapasztalására. Kiemelt célja a valós emberi szituációk, illetve fiktív történések megjelenítése különböző színházi frmákban, valamint az, hgy a tanulók a más területeken elsajátíttt ismereteiket, készségeiket a drámában, a táncban, a bábjátékban is alkalmazni tudják. Egyházi ünnepekre való készülődés kulisszatitkainak megláttatása, megbeszélése kis csprtkban, a kész műsrk megtekintése isklaszinten (karácsny, évzáró, családi istentiszteletek, bibliai történetek színpadra állítása versenykiíráskra, illetve hit- és erkölcstan órákra, sztályfőnöki órákra). A dráma és tánc fglalkzásai alkalmat adnak az önértékelésre annak érdekében, hgy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére és tapasztalataik beépítésére a művészeti tevékenységükbe, arra, hgy egyénileg és csprtsan előadást tervezhessenek, létrehzhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák. Fnts, hgy a tanulóknak legyen módjuk minél több élő és felvett színházi, tánc-, mzgás- és bábszínházi előadás köztük társaik által készített prdukciók megtekintésére; a különböző színházi frmák kulturális tradícióinak tanulmányzására; az alapvető színpadtechnikai eljárásk megismerésére; drámával és a különböző színházi frmákkal kapcslats fgalmi készletük, aktív szókincsük bővítésére A nem szakrendszerű ktatás az ének-zene tantárgyhz kapcslódva Cél a tanulók érzelmi életének gazdagítása, kreativitásuk fejlesztése, esztétikus küllemű munkák létrehzására való ösztönzés, időben, térben való eligazdás segítése. A tanulók tanulási eljárásainak megismerése, a hatékny tanulás, kmmunikáció fejlesztése, új módszerek megismertetése. Fejlesztendő képességterületek: Önismeret, önértékelés, önszabályzás. Együttműködés. Ismerethrdzók használata. Tájékzódás. Kreativitás. Tanóra keretében végzendő tevékenységek: Közös éneklés sztályszinten, kiscsprtban, zenei emlékezet aktivizálása. 34

234 Önálló véleményalktás eseményről, személyekről. Ismerkedés a különböző infrmációhrdzók használatával, önálló ismeretszerzés, esztétikus kttázás. Eligazdás a vnalrendszerben, zenetörténeti krkban, térképen való tájékzódás (népdal eredetének helye). Osztinátó, kvintváltó szerkesztése, dallamk kitalálása, ritmusszerkesztés A nem szakrendszerű ktatás az 5-6. évflyamn a technika, életvitel és gyakrlat tantárgyhz kapcslódva Cél: a tanulók tapasztalati megismerésének és gyakrlati tudásának szélesítése, a tanulás és munka megszerettetése, a tudás megbecsülésére nevelés. A tanulók tanulási eljárásainak megismerése, esztétikus és alktó munkára ösztönzés, új módszerek megismertetése, helyes életviteli technikák kialakítása, élni, dlgzni, tanulni tudás képességeinek szélesítése. Fejlesztendő képességterületek: Önismeret, önszabályzás, önellátás, kmmunikációs képességek. Tájékzódás: anyag, frma, szerkezet, eljárás. Együttműködés, kreativitás. Tanóra keretében végzendő tevékenységek: Közös munka sztályszinten, csprtban, önálló munka. Önálló véleményalktás eseményről, személyekről. Önálló ismeretszerzés, esztétikus munkavégzés, alktói fantázia, pályaterületek. Eligazdás a funkció, frma és a szükséglet célszerűségében és gazdaságsságában. Különbség a célszerűség és a technikai lehetőség között. Kézügyesség fejlesztése. 4. Az isklában alkalmaztt sajáts pedagógiai módszerek Az ismeretszerzés szervezeti keretei Isklánkban a hagymánys tanórák szervezése mellett élünk a sajáts pedagógiai módszerek alkalmazásával is. E sajáts pedagógiai módszerek hzzájárulnak, segítik a tevékenységközpntú nevelésünk megvalósítását, az esélyegyenlőség biztsítását. Megnevezés Tanóra Feladatai 1. Hetergén sztályközösségnek szervezve, szükség szerint csprtbntás lehetőségével élve, váltzats, krszerű ktatásszervezési módszerek használatával különös tekintettel a kperatív technikák és a prjektmódszer, tanórai differenciálás, drámapedagógiai elemek beépítése, tevékenységközpntú ktatás használatára évflyamtól emelt óraszámú angl nyelv ktatása egy csprtban ismeretek elmélyítése, kmmunikációra rientált ktatás. Tantárgyn belüli mdulóra Matematika prblémamegldás ; szövegértés, kmmunikáció - matematika és magyar nyelv és magyar irdalm tantárgyhz kapcslódó tanóra, mdulóra A szabad időkeret terhére azn gyermekeknek, akik nem tanulnak emelt óraszámban angl nyelvet, esélyeik növelésére. 35

235 IKT-val támgattt tanóra Prjektktatás Hárm hetet meghaladó prjekt, ill. témahét Technikai eszközállmányunk bővülésének függvényében tudunk élni e módszer adta lehetőségekkel, ennek függvényében a tanórák ilyen irányú növekvő %-t mutató megtartása a lehetőségek szerint. Meghatárztt témával, éves munkatervben jelölve tanórai és egyéb fglalkzás keretében. Adtt témakörben több tantárgy bevnásával, éves nevelőtestületi döntés alapján, éves munkatervben jelölve, tanórai és / vagy egyéb fglalkzás keretében. Kiemelten kezelve: lelki nevelés, az egészséges életmód, környezeti nevelés témaköröket Prjektktatás - prjektjavaslatk A prjektszerű ktatás keretében feldlgzandó tananyag, illetve a prjektszerű ktatás megszervezésére vnatkzó időkeretek és eljárásk meghatárzása Környezet- és egészségvédelmi prjekt A prjekt célja: A tanulók krszerű ismeretekkel és azk gyakrlásáhz szükséges készségekkel és jártasságkkal rendelkezzenek az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel, milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés és az egészségi állapt között. A Biblia azt tanítja, hgy az ember azáltal ember, hgy egységet képez benne test és lélek. Környezettudats életmód kialakítása Környezetünk értékeinek megismerése és védelme. Gyakrljn lyan tevékenységeket, melyek fntsak az egészséges életvitel, a környezetvédelem szempntjából. A természetes és mesterséges környezet értékei és szépsége iránti pzitív beállítódás kialakítása, erősítése. Térbeli tájékzódás frmálása a szülőföld és a közvetlen környezet megismerésén keresztül. Lehetséges témabővítési irányk: az emberi test mzgjunk az egészségért étkezzünk egészségesen tisztálkdási szkásk, mentálhigiéné, prevenció elsősegélynyújtás hulladékgyűjtés környezetszépítés védnökség a refrmátus temetőben sírk rendbetétele, szemétgyűjtés egészséggel, környezetvédelemmel kapcslats rajz, plakát, mntázs, kézműves munkák készítése gyűjtőmunkák az egészséggel, a környezetvédelemmel kapcslatban vers, mese, történet, igék a Bibliából, cikk, recept, - sajátalktás, fgalmazás, beszámló készítése mzgáss tevékenységek: futóverseny, reggeli trna, kerékpárzás, krcslyázás, séta, kézilabda és labdarúgás házibajnkságk, vetélkedő zárásként Érintett műveltségi területek: - Magyar nyelv és irdalm - Ember és társadalm - Ember a természetben - Földünk és környezetünk 36

236 - Testnevelés és sprt - Életvitel és gyakrlat - Infrmatika - Hit-és erkölcstan tantárgy Lehetséges téma-feldlgzási irányk, tevékenységek: Megjelenő prduktum: Egészséges és nem egészséges élelmiszerekről rajzkészítés. Egészséges innivaló (gyógytea) elkészítés és elfgyasztása közösen. Gyümölcssaláta készítése. Müzli készítése házilag. Egészséges receptek gyűjtése, egy közösen választtt egészséges édesség elkészítése. Egészséggel, környezetvédelemmel kapcslats mesék, versek, történetek, bibliai igeszakaszk gyűjtése, fellvasása a záró rendezvényen. Táplálkzási piramis elkészítése. Környezetszépítés az sztályban, az isklában, a refrmátus temetőben. Egészséggel, környezetvédelemmel kapcslats mesék, versek, történetek, bibliai igeszakaszk gyűjtése, fellvasása, dramatizálása a záró rendezvényen. Fgalmazás, vers írása az egészség, a környezetvédelem témában, az elkészült munkák kiállítása, bemutatása. Egészséges ételek, italk. Egészséggel, környezetvédelemmel kapcslats rajzk, plakátk, mntázsk. Fgalmazásk, versek. Dramatizált jelenetek. Gyűjtött hulladék. Esztétikus, tiszta környezet. Fényképek a prjekt eseményeiről. A beszámló frmáira tett javaslatk: A beszámlás csprtkeretben, valamint az isklai közösség előtt. Az elkészült munkákból kiállítás. A záró napn egyéni értékelés és eredményhirdetés, az egészséges ételek és italk közös elfgyasztása. Időkeret: Évenként egy környezet és egészségvédelmi prjekthét, témahét. Értékelés: Célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatk, új fgalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagáhz mért fejlődésének értékelése. Pzitív visszajelzés a feladatvégzés srán tapasztalt együttműködésről, nyitttságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alktásk eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel? Mit értékel? Mikr értékel? Hgyan értékel? Tanuló Csprt Élmény, megértés, saját nyitttsága, új ismeretek magáról, társairól. A csprtmunka feladatmegsztása, időtartama, az együttműködés élménye. A prjekt végén. A csprtfeladatk végén. Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mndatk, véleményalktás, ismeretek összegzése. Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés. 37

237 Pedagógus A feladatmegldás, együttműködés, gyűjtőmunka, művészi kifejezés, elkészült alktásk A feladatk és a prjekt végén. Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, msly Szülő Élmény, az elkészült alktásk kiállítása. A prjekt végén. Szóbeli visszajelzés. Várható eredmények: Módszertani ajánlás: - Érdeklődés felkeltése az egészség, a környezetvédelem iránt, ismeretek bővítése az életkri sajátsságknak megfelelően. - Az egészséges életrendnek, a higiéniai szkásknak a megalktása, a szervezet edzettségének lehetőségei: helyes napirend, sprt, pihenés. - Helyes étkezési szkásk kialakítása. - Egészséges, higiénikus környezet kialakítása. - A környezetvédelem fntsságának, szerepének tudatsulása. - A gyermek megtanulja: óvni és védeni saját környezetét, de a tágabb természetes környezetet is. - Fejlődik térbeli tájékzódása, miközben lakóhelyét is jbban megismeri. - A tanulók ezáltal is gyakrabban veszik kézbe a Bibliát, megismerik, lvassák. A prjekt alatt - előkészítés megvalósítás zárás - a gyermekek megismerkedhetnek az egészséges életmód előnyeivel, a környezetvédelem kiemelt szerepével. A prjekt tartalmaz csprts és intézményi szintű fglalkzáskat. A prjekt alatt a gyerekek kártyákat gyűjthetnek, eredményhirdetést a záró rendezvényen tartunk, ahl mindenki megtekintheti, ki-miben vett részt a héten. Képet kaphat a pedagógus arról is, hgy a csprtban lévő gyerekek miként visznyulnak saját környezetükhöz, életterükhöz. Egészségkártya r Környezetvédelmi kártya Sztárai prjekt A prjekt célja: Közösségfrmálás. A szülőkkel, isklánk vlt diákjaival, dlgzóival, vársunk intézményeivel és a gyülekezettel való kapcslattartás. Történelmi krk skldalú megismerése. Érintett műveltségi területek: - Magyar nyelv és irdalm - Ember és társadalm - Ember a természetben - Földünk és környezetünk - Testnevelés és sprt - Életvitel és gyakrlat - Infrmatika - Hit-és erkölcstan tantárgy, egyházi ének tantárgy 38

238 Lehetséges téma feldlgzási irányk, tevékenységek: Az adtt, választtt történelmi kr szkásai, ételei, művelődés története, tárgyi kultúrája, harcművészete. A középtávú tematika: közpnti témák hnfglalás kra középkr - helytörténet újkr refrmáció Sztárai Mihály; a Biblia újkr helytörténet jelenkr - helytörténet Hsszú távú tematika: történelmi témák prjektszerű feldlgzása legyen. Megjelenő prduktum: A választtt történelmi időszak ételei, italai. Rajzk, plakátk, mntázsk az adtt történelmi krról, időszakról. Kézműves munkák, elkészített, krabeli használati és egyéb tárgyak. Krabeli játékk. Fgalmazásk, versek. Dramatizált jelenetek. Tablók. Fényképek a prjekt eseményeiről. A beszámló frmáira tett javaslatk: A beszámlás csprtkeretben, valamint az isklai közösség előtt. Az elkészült munkákból kiállítás. A záró napn egyéni értékelés és eredményhirdetés, az ételek és italk közös elfgyasztása. Időkeret: Évenként egy Sztárai prjekt vagy témahét. Értékelés: Célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatk, új fgalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagáhz mért fejlődésének értékelése. Pzitív visszajelzés a feladatvégzés srán tapasztalt együttműködésről, nyitttságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alktásk eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel? Mit értékel? Mikr értékel? Hgyan értékel? Tanuló Csprt Élmény, megértés, saját nyitttsága, új ismeretek magáról, társairól. A csprtmunka feladatmegsztása, időtartama, az együttműködés élménye. A prjekt végén. A csprtfeladatk végén. Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mndatk, véleményalktás, ismeretek összegzése. Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés. Pedagógus A feladatmegldás, együttműködés, gyűjtőmunka, művészi kifejezés, elkészült alktásk A feladatk és a prjekt végén. Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, msly Szülő Élmény, az elkészült alktásk kiállítása. A prjekt végén. Szóbeli visszajelzés. 39

239 Várható eredmények: Módszertani ajánlás: - Érdeklődés felkeltése a történelem, múltunk iránt, ismeretek bővítése az életkri sajátsságknak megfelelően. - Névadónk és krának megismerése. - Hazaszeretet érzése nő. - A partneri kapcslatk szrsabbá válnak. A prjekt alatt - előkészítés megvalósítás zárás - a gyermekek megismerkedhetnek a választtt történelmi időszakkal. A prjekt tartalmaz csprts és intézményi szintű fglalkzáskat. A prjekt alatt a gyerekek kártyákat gyűjthetnek, eredményhirdetést a záró rendezvényen tartunk, ahl mindenki megtekintheti, ki-miben vett részt a héten. Sztárai kártya Egyéb prjektjavaslatk a nem szakrendszerű ktatáshz és a tanórai és egyéb fglalkzáshz 1. A prjekt célja: A másik ember iránti érzékenység, empátia, együttműködési és kmmunikációs képesség fejlesztése. Önbecsülés fkzása, másk értékeinek elismerése. Pzitív énkép, önbizalm fejlesztése. Beilleszkedés segítése, szrngásk ldása. Lehetséges témabővítési irányk: Érintett műveltségi területek: Csprtmódszer alkalmazásával önismeret, együttműködés, kmmunikációs képesség, knfliktus megldási képesség fejlesztése különböző játékk segítségével. Csprtszabályk alktása. Önarckép festése. Írásbeli fgalmazás: Ilyen vagyk! Saját címer elkészítése. Érzelmek kifejezése színekkel. Közös mese alktása, dramatizálása. Pzitív üzenetek társaknak. Titks barát. Az igazi barátság jellemzői. 40

240 - Magyar nyelv és irdalm - Ember és társadalm - Művészetek - Életvitel és gyakrlat - Infrmatika - Hit-és erkölcstan tantárgy - Osztályfőnöki tantárgy Lehetséges téma-feldlgzási irányk, tevékenységek: Megjelenő prduktum: Önbemutatás fénykép alapján. Önarckép festése. Kéz-és láblenymat, sziluett készítése. Érzelmek kifejezése színekkel. Csprtszabályk alktása. Közös mesealktás. Szituációs játékk. Névjegykártya készítése. Én-ntesz készítése. Saját címer készítése. Ilyen vagyk! fgalmazás írása. Pzitív üzenetek társaknak. Szólásk gyűjtése a barátságról. Igék gyűjtése a Bibliából a barátságról, a kapcslatkról. Önarckép. Kéz-és lábnymat. Címer. Fgalmazásk. Mese. Gyűjtemény. Névjegykártya. Én-ntesz. Rajzk. Csprtszabályk. Igegyűjtemény a Bibliából. A beszámló frmáira tett javaslatk: A beszámlás, bemutatás csprtkeretben történik. Az elkészült munkákból (rajz, fgalmazás, címer, gyűjtemény) kiállítás. A fgalmazásk, gyűjtött szólásk, igerészletek fellvasása a csprt előtt. Az elkészített csprtszabályk elhelyezése a csprt termének falán. Közösen alkttt mese dramatizálása. Kreativitás, ötletesség, aktivitás alapján jutalmazás. Értékelés: Célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatk, új fgalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagáhz mért fejlődésének értékelése. Pzitív visszajelzés a feladatvégzés srán tapasztalt együttműködésről, nyitttságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alktásk eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel? Mit értékel? Mikr értékel? Hgyan értékel? Tanuló Élmény, megértés, saját nyitttsága, új ismeretek magáról, társairól. A prjekt végén. Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mndatk, véleményalktás, ismeretek összegzése. 41

241 Csprt A csprtmunka feladatmegsztása, időtartama, az együttműködés élménye. A csprtfeladatk végén. Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés. Pedagógus A feladatmegldás, együttműködés, gyűjtőmunka, művészi kifejezés, elkészült alktásk A feladatk és a prjekt végén. Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, msly Szülő Élmény, az elkészült alktásk kiállítása. A prjekt végén. Szóbeli visszajelzés. Várható eredmények: Módszertani ajánlás: - Az iskla napirendjébe történő beilleszkedés könnyítése. - A gyermekek önbizalmának fkzódása. - Az egymás iránti tlerancia erősödése. - A közösen alkttt csprtszabályk elfgadttsága nagybb lesz. - Biblialvasó gyermek. A prjekt lyan játékkat, gyakrlatkat tartalmaz, mely az együttműködést, a bizalm erősítését, az egymás iránt érzett felelősség érzését fejlesztik, tvábbá szlgálják a társas kapcslatk építését is. A téma feldlgzása szempntjából rendkívül fnts ezen kmpetenciák fejlesztése. A játékk az egész csprt számára javasltak, hiszen lyan szciális érzéseket erősítenek a gyermekben, mint a szeretet, türelem, részvét, így minden tanulócsprtban megvalósíthatóak. A prjektet tréning jellegű frmájában is feldlgzhatják. 2. A prjekt célja: Az őszi természet váltzásainak megfigyelése. A természetes környezethez való pzitív érzelmi viszny kialakítása. A természetes környezet értékei és szépsége iránti pzitív beállítódás kialakítása, erősítése (növények, állatk szeretete, tisztelete, környezeti értékek megóvása). Térbeli tájékzódás frmálása a szülőföld és a közvetlen környezet megismerésén keresztül. Kmmunikációs képesség, együttműködés fejlesztése. Őszi népszkásk, szólásk, közmndásk gyűjtése. A pünkösdi ünnepkörben a refrmáció, illetve któber 6. és któber 23. méltó emlékezete. Lehetséges témabővítési irányk: A lakóhellyel kapcslats ismeretek bővítése (hagymányk, őszi munkálatk, helyi ünnepek). Népmesék, őszi versek és dalk gyűjtése. Versek, történetek, énekek gyűjtése nemzeti ünnepünkhöz, illetve a refrmáció emlékezetéhez, valamint az aradi vértanúk kivégzéséről. Szüreti mulatság rendezése. A jeles napkhz kapcslódó népszkásk gyűjtése. Termések, levelek, gyógynövények gyűjtése, préselése. Őszi kertészkedés. 42

242 Természetes élőhelyek megfigyelése kirándulásk, séták alkalmával. Növények, állatk viselkedésének megfigyelése időjárás jelentés készítése. Termésképek, levélnymatk, magvakból lánck készítése. Az őszi természet szóbeli és rajzs ábrázlása. Érintett műveltségi területek: - Magyar nyelv és irdalm - Ember és társadalm - Földünk és környezetünk - Ember a természetben - Művészetek - Életvitel és gyakrlat - Infrmatika - Hit-és erkölcstan tantárgy - Osztályfőnöki tantárgy Lehetséges téma-feldlgzási irányk, tevékenységek: Versek, mesék, dalk gyűjtése az őszről. Őszi versek, mesék lvasása, szüreti dalk éneklése. Élményrajz készítése a kiránduláskn, sétákn gyűjtött tapasztalatk és megfigyelések alapján. Képkészítés gyűjtött termésekből, kérgekből, levelekből, magvakból. Gyümölcssaláta készítése őszi gyümölcsökből. Levélnymatk és képek készítése. Zenehallgatás (Vivaldi: Négy évszak Ősz) alapján élményrajz készítése. Képek gyűjtése az őszi természetről tablókészítés. Őszi témájú körjátékk gyűjtése és eljátszása. Termésfüggöny készítése. Termésekből állatk, figurák készítése. Jeles napk, időjárási hiedelmek gyűjtése. Mappakészítés. Részvétel szüreten. Szüreti mulatság rendezése. Miért szeret az őszt? fgalmazás írása. Tablókészítés: pl. költöző madarak. Mesterségek gyűjtése, bemutatása. Műsrterv készítése: refrmáció, któber 6. és któber 23. Ünnepi faliújság: aradi vértanúk, któber 23. A refrmáció nagy alakjai ünnepi faliújság, tabló készítése. Fejlesztendő tanulói képességek: Megjelenő prduktum: - kreativitás, - lvasás, írás, írásbeli kifejezőképesség, szövegalktás, - ábrázlás, rajz, - ritmusérzék, hangképzés, - előadói képesség, - emlékezet, - saját vélemény megfgalmazása, - együttműködés, - egymásra figyelés, - türelem, tlerancia. Fgalmazásk. Rajzk, tablók, gyűjtemények. 43

243 Képek. Leszüretelt szőlő. Termésfüggöny. Gyümölcssaláta. Gyűjtött versek, mesék, dalk, játékk. Emlékező műsrk, szlgálatk. Ünnepi faliújság. Tablók. A beszámló frmáira tett javaslatk: A beszámlás, bemutatás csprtkeretben, illetve intézményi történik. Az elkészült munkákból (rajz, tabló, képek, gyűjtemény) kiállítás. A fgalmazásk, gyűjtött versek, történetek fellvasása a csprt előtt. Kreativitás, ötletesség, aktivitás alapján jutalmazás. Értékelés: Célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatk, új fgalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagáhz mért fejlődésének értékelése. Pzitív visszajelzés a feladatvégzés srán tapasztalt együttműködésről, nyitttságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alktásk eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel? Mit értékel? Mikr értékel? Hgyan értékel? Tanuló Csprt Élmény, megértés, saját nyitttsága, új ismeretek magáról, társairól. A csprtmunka feladatmegsztása, időtartama, az együttműködés élménye. A prjekt végén. A csprtfeladatk végén. Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mndatk, véleményalktás, ismeretek összegzése. Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés. Pedagógus A feladatmegldás, együttműködés, gyűjtőmunka, művészi kifejezés, elkészült alktásk A feladatk és a prjekt végén. Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, msly Szülő Élmény, az elkészült alktásk kiállítása. A prjekt végén. Szóbeli visszajelzés. Várható eredmények: Módszertani ajánlás: - A gyermek megtanulja óvni és védeni saját környezetét, de a tágabb természetes környezetet is. - Fejlődik térbeli tájékzódása, miközben lakóhelyét is jbban megismeri. - Fejlődik szókincse, lvasási, írási és szövegalktási képessége az ellvastt, elénekelt műveken keresztül. - Fejlődik kreativitása, képzelete. - A csprtmunkán keresztül javul együttműködési képessége, fejlődik empátiája. - A gyermekek megtanulják, hgy fnts a múltba nézés. A hála. A szeretet érzése mélyül. A prjekt lyan tevékenységeket tartalmaz, amelyek fejlesztik a gyermekek pzitív visznyulásait az élő természethez. A gyűjtőmunkák srán megismerhetik az évszakhz kapcslódó népszkáskat, jeles napkat, a lakóhelyükhöz 44

244 kötődő mesterségeket. A fgalmazásk, rajzk, versek elkészítése tudatsítja bennük azt az igényt, hgy környezetüket, hagymányaikat óvni és védeni kell. Képet kaphat a pedagógus arról is, hgy a csprtban lévő gyerekek miként visznyulnak saját környezetükhöz, életterükhöz. A prjekt srán fényképekkel dkumentáljuk a flyamatkat. A prjekt egy szüreti mulatsággal zárul. A prjekt alatt a gyerekek kártyákat gyűjthetnek. Eredményhirdetést a záró rendezvényen tartunk. 3. Ősz kártya A prjekt célja: A családban elfglalt hely és szerep tudatsítása. Egymás családjának, családi szkásknak, hagymányknak megismerése. A különböző családi értékek feltárása, elfgadása. Pzitív évkép alakítása, önbizalm, szóbeli kifejezőkészség fejlesztése. Lehetséges témabővítési irányk: A család egy napja, családrajz, bemutatás. Családi történetek, szkásk, kra gyermekkri élmények bemutatása. Családtagk, közeli és távli hzzátartzó elnevezése, megnevezése. Rkni visznyk. A családban elfglalt szerepek, megbízatásk. Családi album. Családi címer. Családfa. Interjú nagyszülővel, dédszülővel. Családi délután. Érintett műveltségi területek: - Magyar nyelv és irdalm - Ember és társadalm - Ember a természetben - Művészetek - Infrmatika - Életvitel és gyakrlat - Hit-és erkölcstan - Osztályfőnöki tantárgy Lehetséges téma-feldlgzási irányk, tevékenységek: Családrajz. A család lakóhelye. Ftók gyűjtése. Családi album. 45

245 Versek, mesék gyűjtése, bibliai részletek keresése. Interjú. Családi szerepek, tthni munkahelyek. A családban előfrduló vezeték-és keresztnevek és becenevek összegyűjtése, leírása. Családi történetek elmndása. Családi címer alktása, a család sajátsságainak megjelenítése. A családfa fgalma és elkészítése dédszülők ágáig. Versírás a családról. Névjegykártya készítése testvérnek, szülőknek. Fejlesztendő tanulói képességek: Megjelenő prduktum: Címer. Családi album. Családfa. Fgalmazásk. Versek. Ftók. Képek. Rajzk. Tablók. Névjegykártya. Interjú. Gyűjtemény. - kreativitás, - lvasás, írás, írásbeli kifejezőképesség, szövegalktás, szókincsbővítés, helyesírás, - ábrázlás, rajz, - összehasnlítási képesség, relációk, - előadói képesség, - emlékezet, képzelet, - saját vélemény megfgalmazása, másk türelmes végighallgatása, - önismeret, pzitív énkép, önbizalm, - együttműködés, - egymásra figyelés, - türelem, tlerancia. A beszámló frmáira tett javaslatk: A beszámlás, bemutatás csprtkeretben történik. Az elkészült munkákból (rajz, tabló, képek, gyűjtemény, címer, családfa) kiállítás. A fgalmazásk, gyűjtött versek, történetek fellvasása a csprt előtt. Kreativitás, ötletesség, aktivitás alapján jutalmazás. Értékelés: Célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatk, új fgalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagáhz mért fejlődésének értékelése. Pzitív visszajelzés a feladatvégzés srán tapasztalt együttműködésről, nyitttságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alktásk eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel? Mit értékel? Mikr értékel? Hgyan értékel? Tanuló Élmény, megértés, saját nyitttsága, új ismeretek magáról, társairól. A prjekt végén. Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mndatk, véleményalktás, ismeretek öszszegzése. 46

246 Csprt A csprtmunka feladatmegsztása, időtartama, az együttműködés élménye. A csprtfeladatk végén. Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés. Pedagógus A feladatmegldás, együttműködés, gyűjtőmunka, művészi kifejezés, elkészült alktásk A feladatk és a prjekt végén. Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, msly Szülő Élmény, az elkészült alktásk kiállítása. A prjekt végén. Szóbeli visszajelzés. Várható eredmények: Saját személyiségük és társaik értékeinek megtapasztalása. Tlerancia fkzása. Nyitttabbá válnak egymás iránt a tanulók. Fejlődik szókincsük, lvasási, írási és szövegalktási képességük az ellvastt műveken keresztül. Fejlődik kreativitásuk, képzeletük. A családtagkhz fűződő kapcslat szrsabbá válhat. Módszertani ajánlás: A gyermek saját helyzetének, élményeinek feltárása a szabad önkifejezési technikák (rajz, szituációs játék, szövegalktás) előtérbe helyezésével. Dkumentáljuk a flyamatt és a prduktumkat (videfelvétel, ftók készítése). A prjektben megjelenő tevékenységek, játékk sk emóciót mzgósítanak. A gyermekek által elmesélt történetek, elkészített prduktumk a pedagógus számára képet nyújtanak a szülőknek gyermekeikkel kapcslats alapattitűdjéről, a gyermekek családtagjaikhz fűződő érzelmi, indulati visznyulásairól. A prjekt alatt a gyerekek kártyákat gyűjthetnek. Eredményhirdetést a záró rendezvényen tartunk. 4. Családkártya A prjekt célja: Téli jeles napk gyűjtése. A karácsnyi ünnepkör mely Jézus történetéből, az angyali üdvözlettől (advent első vasárnapjától) az Úr megkeresztelkedéséig (Vízkereszt utáni vasárnapig) terjedő időszakt fgja át - jelentőségének megéreztetése, elmélyítése. Az ünnep tartalmának értelmezése, külsőségeinek, szkásainak felidézése. Az ünnepvárás tartalmmal való megtöltése. Tapasztalatk összegyűjtése az időjárásról és az évszakról. Kmmunikációs képesség fejlesztése. Lehetséges témabővítési irányk: 47

247 Mese, vers, történetek, dalk gyűjtése. Adventi énekek gyűjtése, biblialvasás Jézus születéséről. Dramatizálás. Népi játékk. Az évszak megfigyelése, séta a természetben. Téli öltözködési szkásk. Téli sprtk, játékk, túra. Ajándékkészítés Mikulásra. Adventi kszrú, adventi naptár, adventi csillag készítése. Ajándék, díszkészítés a karácsnyi vásárra. Karácsnyi vásár. Műsr. Érintett műveltségi területek: Magyar nyelv és irdalm Ember és társadalm Ember a természetben Földünk és környezetünk Művészetek Infrmatika Életvitel és gyakrlat Testnevelés és sprt Hit-és erkölcstan, egyházi ének Osztályfőnöki tantárgy Lehetséges, javaslt téma-feldlgzási irányk, tevékenységek: Megjelenő prduktum: Téli rajzk készítése, illetve rajzk a karácsnyi jelképekhez (alma, dió, betlehemi csillag, karácsnyfa ) kapcslódóan. A karácsnyi ünnepkörhöz kapcslódó képek festése. Saját készítésű ajándék rigami, kézműves termék, dísz stb. elkészítése. Adventi, karácsnyi énekek tanulása. Karácsnyi képeslap, kísérő kártya. Ablakkép készítése. A betlehemi jászl elkészítése. Mézeskalácssütés. Szalncukr gyártása. Adventi kszrú, adventi naptár, adventi csillag készítése közösen. Népszkásk tanulása. Fgalmazásk, versek írása a téli ünnepek körében. Téli játékk, tánck tanulása. Tablókészítés: művészeti alktáskból. Hóemberépítés. Műsr összeállítása, bemutatása. Beszélgetés a karácsnyi ünnepkörről. Jó cselekedetek gyakrlása. Karácsnyi vásár. Szeretetvendégség. Madáretető készítése. Fgalmazásk. Versek. Ftók. Képek. Rajzk. 48

248 Tablók. Adventi kszrú, naptár, csillag. Ajándékk: kísérő kártya, kézműves tárgyak, mézeskalács, dísz stb. Szalncukr. Képeslap. Ablakkép. A betlehemi jászl. Karácsnyi vásár. Ünnepi műsr, szlgálat. Népszkásk, énekek előadása. Madáretető. A beszámló frmáira tett javaslatk: A beszámlás, bemutatás csprt- és intézményi keretben történik. Fellvasás, beszélgetés csprts keretben. Az elkészült munkákból vásár. A fgalmazásk, gyűjtött versek, bibliai részletek fellvasása a csprt előtt. Ünnepi műsr a közösség előtt. Szeretetvendégség a gyülekezetnek. Kreativitás, ötletesség, aktivitás alapján a karácsnyi vásárra készített ajándékk jutalmazása visszajelzés - csprtkeretben. Értékelés: Célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatk, új fgalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagáhz mért fejlődésének értékelése. Pzitív visszajelzés a feladatvégzés srán tapasztalt együttműködésről, nyitttságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alktásk eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel? Mit értékel? Mikr értékel? Hgyan értékel? Tanuló Csprt Élmény, megértés, saját nyitttsága, új ismeretek magáról, társairól. A csprtmunka feladatmegsztása, időtartama, az együttműködés élménye. A prjekt végén. A csprtfeladatk végén. Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mndatk, véleményalktás, ismeretek összegzése. Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés. Pedagógus A feladatmegldás, együttműködés, gyűjtőmunka, művészi kifejezés, elkészült alktásk A feladatk és a prjekt végén. Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, msly Szülő Élmény, az elkészült alktásk kiállítása. A prjekt végén. Szóbeli visszajelzés. Várható eredmények: Hagymányk megőrzése. Ha saját maguk is eljátsszák az alakskdókat, jbban rögződik a népszkás a gyermekekben, maradandó élményt szereznek. A kutatómunka srán a tanulók felkeresik a könyvtárat. Fejlődik szókincsük, lvasási, írási és szövegalktási képességük az ellvastt műveken keresztül. Fejlődik kreativitásuk, képzeletük. A csprtmunkán keresztül javul az együttműködési készségük és empatikus képességük. 49

249 Módszertani ajánlás: A kmplex értelmi, érzelmi és erkölcsi megközelítés utat nyit a gyermekek számára a Krisztussal való kegyelmi találkzáshz, a kegyelmi kiáradáshz. Segíti a gyermeket annak megértésében, hgy a Megváltó születése, küldetése, tanításainak bölcsessége, igazsága személyiséget építő és nagy erkölcsi küzdelmek árán megvalósítható szeretete segíti az embert a bldguláshz. A gyerekek megtanulják, hgy Jézus élete példa mindannyiunk számára, az emberi jóságra, tisztaságra, erkölcsi tartásra, a méltóságra törekvő ember töltekezésének gazdag és kimeríthetetlen frrása. A gyerekek személyiségükből sugárzó, a tetteikben megnyilvánuló jóság embertársaik, élő és élettelen környezetük iránt. Az ünnepi műsr összeállítását közösen végezzék, közösen készüljenek. Saját maguk készítenek ajándékkat szeretteiknek és a karácsnyi vásárra. Népszkásk, hagymányk őrzése. Mivel fiatal krsztályról van szó, rendkívül fnts szerepe van az érzelmi ráhanglásnak, amely felkészít az ünnep mélyebb tartalmainak, erkölcsi tanulságainak befgadására. Az érzelmi alap nyit majd utat a karácsnyi ünnepek idején ahhz az erkölcsi emelkedéshez, amelyért valójában az egész ünnepi készülődés van. Hiszen ily módn az egymás felé frdulás, a figyelem, a szeretet finm, árnyalt megnyilatkzásai, a jó cselekedetek, a megbcsátás, az önzetlen segítségadás stb. gazdag és az életkrnak megfelelő tartalmat nyerhet. A kártya jelzésértékű, knkrét jutalm nem pársul hzzá. 5. Jó cselekedet kártya A prjekt célja: Az lvasás iránti érzelmi és gndlati érdeklődés kialakítása, fenntartása. Minél több mese megismerése. Kmmunikációs képesség fejlesztése. Kreativitásfejlesztés. Lehetséges témabővítési irányk: A mesékről alkttt vélemények egyszerű közlése. Önálló mesemndás idő-és lgikai rendben. Hangs és néma lvasás. Önálló mesealktás. A legkedvesebb meseszereplők kiválasztása, megmintázása, rajzlása. Választtt mese dramatizálása. Zenehallgatás rajzkészítés a halltt zenei élmények alapján. Kedvenc mesekönyv bemutatása. Kedvenc mesekönyvből kiállítás. Illusztrációkészítés. Olvasónapló. 50

250 Könyvtárlátgatás. Olvasási verseny. Mesék megjelenítése mzgással, tánccal. Jelmezkészítés, díszletkészítés. Színházlátgatás. A mesemndás technikájának megfigyelése naplókészítés. Képregény készítése a választtt meséből. Érintett műveltségi területek: Magyar nyelv és irdalm Ember és társadalm Ember a természetben Művészetek Infrmatika Életvitel és gyakrlat Fejlesztendő tanulói képességek: Figyelem a krtársakra, felnőttekre. Empátia. Kifejezőkészség fejlesztése. Olvasás, írás, írásbeli kifejezőképesség, szövegalktás, szókincsbővítés, helyesírás fejlesztés. Dramatizálás srán a beleérző-képesség, kreativitás, fantázia, kperáció, mzgás fejlesztése. Kézügyesség, ábrázlás fejlesztése. Önkifejezés. Emlékezet, képzelet fejlesztése. Együttműködés a társakkal. Játéksság, önismeret, emberismeret fejlesztése. Lehetséges, javaslt téma-feldlgzási irányk, tevékenységek: Megjelenő prduktum: Kedvenc mesehős rajzlása. Kiállítás szervezése kedvenc mesekönyvekből. Kedvenc mese elmesélése. Kedvenc mesekönyv bemutatása. Meseszereplők megmintázása. Meseszereplők lerajzlása. Mese dramatizálása. Jelmeztervezés és - készítés; díszlettervezés és készítés. Meseillusztrációk készítése. Színházlátgatás. Meselvasási verseny. Saját mese alktása. Verseny a mesékből. Felkészülés mesedélután szervezésére. Saját mesék. Rajzk, illusztrációk, képregény. Olvasónapló. Elkészített mesefigurák. Kiállítás. Mesedélután. Mesemndás. Meselvasás. Dramatikus játék. Jelmezek, díszletek. 51

251 Táncjáték. A beszámló frmáira tett javaslatk: A beszámlás, bemutatás történhet csprt- és intézményi keretben. Saját mesék fellvasása a csprt, intézményi közösség előtt. Kiállítás: rajzkból, mesefigurákból, Kedvenc mesekönyvekből, illusztrációkból, képregényekből, lvasó naplókból. Mesedramatizálás. Mesemndás. Olvasási verseny eredményeinek közlése. Beszámló írása mesedélutánról. Értékelés: Célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatk, új fgalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagáhz mért fejlődésének értékelése. Pzitív visszajelzés a feladatvégzés srán tapasztalt együttműködésről, nyitttságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alktásk eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel? Mit értékel? Mikr értékel? Hgyan értékel? Tanuló Csprt Élmény, megértés, saját nyitttsága, új ismeretek magáról, társairól. A csprtmunka feladatmegsztása, időtartama, az együttműködés élménye. A prjekt végén. A csprtfeladatk végén. Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mndatk, véleményalktás, ismeretek összegzése. Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés. Pedagógus A feladatmegldás, együttműködés, gyűjtőmunka, művészi kifejezés, elkészült alktásk A feladatk és a prjekt végén. Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, msly Szülő Élmény, az elkészült alktásk kiállítása. A prjekt végén. Szóbeli visszajelzés. Várható eredmények: Módszertani ajánlás: A mesék iránti érdeklődés fkzódik. A mesék alakítják tanulóink személyiségét, aznsulhatnak a jókkal, elítélhetik a gnszkat. Fejlődik szókincsük, lvasási, írási és szövegalktási képességük az ellvastt műveken keresztül. Fejlődik kreativitásuk, képzeletük. A csprtmunkán keresztül javul az együttműködési készségük és empatikus képességük. A dramatizálás srán jbban megismerhetők a gyerekek, lyan tanulói személyiségjegyek is megismerhetővé válnak, melyek eddig rejtve vltak. Az együttkészülés jbban összekvácslhatja a közösséget. Partnerkapcslatk erősödése. A meselvasás, mesemndás srán fejlődik a gyermekek beszédtechnikája, mimikája. A kutatómunka srán a tanulók felkeresik a könyvtárat. A versenyre, mesedélutánra bevnhatók a szülők, gyülekezeti tagk is. A gyermek saját élményeinek feltárása a mesehallgatásk srán. Szabad önkifejezési technikák: rajz, tánc, mzgás, szövegalktás stb. Dkumentáljuk a flyamatt és a prduktumkat. 52

252 6. Mesekártya A prjekt célja: Hagymányőrzés. Régi népszkásk felelevenítése. Felkészülés az intézményi farsangra. Érintett műveltségi területek: Magyar nyelv és irdalm Ember és társadalm Ember a természetben Művészetek Infrmatika Életvitel és gyakrlat - Hit-és erkölcstan tantárgy - Osztályfőnöki tantárgy Lehetséges, javaslt téma-feldlgzási irányk, tevékenységek: Megjelenő prduktum: Népszkásk összegyűjtése, jeles napk, szólásk közmndásk gyűjtése. Tematikus rajzkészítés. Verstanulás, játéks jelenetek tanulása és bemutatása. A természet megfigyelése. Farsangi álarc elkészítése. Teremdekráció készítése. Teremdíszítés a farsangi mulatságra. Kiállítás rajzkból, álarckból. Jelmeztervezés és készítés. Kiszebáb készítés, égetés. Táncrend készítése. Jelmezes felvnulás. Farsangi fánk sütése. Farsangi mulatság. Farsangi alakskdó bemutatása. Kiszebáb. Tematikus rajz. Álarc. Népszkásk, szólásk, közmndásk gyűjteménye. 53

253 Fgalmazás. Táncrend. Díszített terem. Farsangi játékk gyűjteménye. Fánk. Értékelés: Célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatk, új fgalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagáhz mért fejlődésének értékelése. Pzitív visszajelzés a feladatvégzés srán tapasztalt együttműködésről, nyitttságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alktásk eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel? Mit értékel? Mikr értékel? Hgyan értékel? Tanuló Csprt Élmény, megértés, saját nyitttsága, új ismeretek magáról, társairól. A csprtmunka feladatmegsztása, időtartama, az együttműködés élménye. A prjekt végén. A csprtfeladatk végén. Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mndatk, véleményalktás, ismeretek összegzése. Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés. Pedagógus A feladatmegldás, együttműködés, gyűjtőmunka, művészi kifejezés, elkészült alktásk A feladatk és a prjekt végén. Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, msly Szülő Élmény, az elkészült alktásk kiállítása. A prjekt végén. Szóbeli visszajelzés. Várható eredmények: Módszertani ajánlás: A kutatómunka srán a tanulók felkeresik a könyvtárat. A könyvekben való keresgélés srán megtanulják az anyaggyűjtésnek ezt a frmáját. A népszkásk megismerése közben nő a hagymánytisztelet. A farsangra készülés lehetőséget nyújt annak megtanulására, hgyan kell lépésről lépésre haladni a kigndlástól a megvalósításig. Különbséget tudnak tenni az ízléses teremdíszítés és a giccsesség között. Ha saját maguk is eljátsszák az alakskdókat jbban rögződik a népszkás a gyermekekben, maradandó élményt szereznek. A farsangi mulatságra bevnhatók a szülők, gyülekezeti tagk is. Gyűjtőmunka beindítása: népszkásk, szólásk, közmndásk, ehhez könyvajánlás. Könyvtárlátgatás. A saját jelmez tervezése közben beszélgetés arról, miért akar az lenni, amit választtt. Szabad önkifejezési technikák: rajz, tánc, mzgás, álarc, szövegalktás stb. Kiállítás rajzkból, álarckból. Dkumentáljuk a flyamatt és a prduktumkat. Farsangi kártya 54

254 7. A prjekt célja: A tavaszi népszkásk, ünnepek széleskörű megismerése. A hamvazószerdától áldzócsütörtökig tartó húsvéti ünnepkör elmélyültebb tanulmányzása, Jézus Krisztus szenvedésének, kínhalálának, feltámadásának, mennybemenetelének emlékezete. A nemzeti ünnepünk méltó megünneplése. Betekintés a pünkösdi ünnepkör kezdeti időszakába. Lehetséges témabővítési irányk: Mesék, tavaszi dalk, versek, játékk gyűjtése és feldlgzása az ünnepekhez kapcslódóan. A húsvéti és a pünkösdi ünnepkör jelképei, szkásk. Népszkásk, hagymányk gyűjtése. Pünkösdi-királyválasztás. Az ünnepekhez kapcslódó élményrajzk készítése. Ajándékk készítése nőnapra. A nemzeti ünnephez kapcslódó jelképek készítése (zászló, kkárda), történetek, képek gyűjtése. Ünnepi műsr összeállítása nemzeti ünnepünk alkalmából, a szerkesztett műsr bemutatása. Érintett műveltségi területek: Magyar nyelv és irdalm Ember és társadalm Ember a természetben Művészetek Testnevelés és sprt Infrmatika Életvitel és gyakrlat Hit-és erkölcstan tantárgy, egyházi ének Osztályfőnöki tantárgy Lehetséges, javaslt téma-feldlgzási irányk, tevékenységek: Húsvéti, pünkösdi ünnepkör: Jézus kísérőinek összegyűjtése, bemutatása. A szenvedéstörténet leírásának összegyűjtése a különböző evangéliumkból. A szenvedéstörténet felidézése, fellvasása. Jáns evangéliumának szenvedéstörténete dramatizált frmában. Mária, a feltámadás első tanúja vagyk fgalmazás írása. Rajzk, festmények készítése Jézus Krisztus szenvedéséről, haláláról, feltámadásáról, a Szentlélek eljöveteléről. Húsvéti, pünkösdi énekek tanulása. A pünkösdi történet fellvasása. A régi szkás felelevenítése, hagymánnyá tétele: templmi nagytakarítás, a tanulók kitakarítják a templmt. Tablókészítés művészi alktáskból. Írók, költők műveinek összegyűjtése. Keresztrejtvény készítése. Húsvéti ünnepkör: Népszkásk, hagymányk gyűjtése; Lcslóversek keresése, megtanulása; Tjásfestés; Népi gyermekjátékk gyűjtése, eljátszása; Ünnepváró tantermi dekráció készítése; Lcslási útvnal tervezése. Pünkösdi ünnepkör: Pünkösdi király-választás. 55

255 Nőnap: nőnapi ajándékkészítés virág rigami; üdvözlőlapk készítése; hóvirág-túra, nőnapi versek keresése és megtanulása; Március 15: Ünnepi műsr összeállítása nemzeti ünnepünk alkalmából, a szerkesztett műsr bemutatása; zászlófestés; csákó hajtgatása; kkárda készítése; ünnepi faliújság készítése; helytörténeti kutatómunka, képek gyűjtése a szabadságharc nagy alakjairól vagy nemzetőrök, hnvédek ruhái, fegyverei tablókészítés; helyi emlékhelyek felkeresése: Battyány Kázmér sírja a Várkáplnában, 48-as emlékmű, Gózn Lajs sírja a refrmátus temetőben, Táncsics Mihály szbra, Vörösmarty utca; Fgalmazás írása: Ott vltam a márciusi tömegben; Harcltam Battyhányval stb.; Fejlesztendő tanulói képességek: Megjelenő prduktum: Figyelem a krtársakra, felnőttekre. Kreativitás. Empátia. Kifejezőkészség fejlesztése. Olvasás, írás, írásbeli kifejezőképesség, szövegalktás, szókincsbővítés, helyesírás fejlesztés. Dramatizálás srán a beleérző-képesség, kreativitás, fantázia, kperáció, mzgás fejlesztése. Kézügyesség, ábrázlás fejlesztése. Önkifejezés. Emlékezet, képzelet fejlesztése. Együttműködés a társakkal. Fgalmazásk, versek, történetek. Rajzk, tablók. Ünnephez kapcslódó ajándéktárgyak. Festett tjás. Zászló, csákó, kkárda. Helytörténeti dlgzat. Képek. Keresztrejtvény. Lcslási útvnalterv. Tantermi dekráció. Kitakaríttt templmunk. Műsr, szlgálat. Dramatikus játék. A beszámló frmáira tett javaslatk: Csprtkeretben vagy intézményi szinten történik a beszámlás. Kiállítás rendezése az ünnepekre készített ajándéktárgyakból, rajzkból, tablókból, dlgzatkból. Értékelés: Célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatk, új fgalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagáhz mért fejlődésének értékelése. Pzitív visszajelzés a feladatvégzés srán tapasztalt együttműködésről, nyitttságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alktásk eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel? Mit értékel? Mikr értékel? Hgyan értékel? Tanuló Élmény, megértés, saját nyitttsága, új ismeretek magáról, társairól. A prjekt végén. Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mndatk, véleményalktás, ismeretek összegzése. 56

256 Csprt A csprtmunka feladatmegsztása, időtartama, az együttműködés élménye. A csprtfeladatk végén. Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés. Pedagógus A feladatmegldás, együttműködés, gyűjtőmunka, művészi kifejezés, elkészült alktásk A feladatk és a prjekt végén. Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, msly Szülő Élmény, az elkészült alktásk kiállítása. A prjekt végén. Szóbeli visszajelzés. Várható eredmények: Módszertani ajánlás: Hagymányk megőrzése. A kutatómunka srán a tanulók felkeresik a könyvtárat. Fejlődik szókincsük, lvasási, írási és szövegalktási képességük az ellvastt műveken keresztül. Fejlődik kreativitásuk, képzeletük. A csprtmunkán keresztül javul az együttműködési készségük és empatikus képességük. A kmplex értelmi, érzelmi és erkölcsi megközelítés utat nyit a gyermekek számára a Krisztussal való kegyelmi találkzáshz, a kegyelmi kiáradáshz. Segíti a gyermeket annak megértésében, hgy a Megváltó születése, keresztre feszítése, mennybe menetele, feltámadása, küldetése, tanításainak bölcsessége, igazsága személyiséget építő és nagy erkölcsi küzdelmek árán megvalósítható szeretete segíti az embert a bldguláshz. A gyerekek megtanulják, hgy Jézus élete példa mindannyiunk számára, az emberi jóságra, tisztaságra, erkölcsi tartásra, a méltóságra törekvő ember töltekezésének gazdag és kimeríthetetlen frrása. A prjekt lyan tevékenységekből áll, melyeken keresztül fejlődik a gyermekek ünnepek iránti érzékenysége. Bővülnek ismereteik a népszkásk, hagymányk megismerésén keresztül. A pedagógus képet kaphat, hgy a családkban milyen szerepet töltenek be az ünnepek és az ezekre való felkészülés. Dkumentáljuk a flyamatkat és a prduktumkat. A technikai tevékenységek srán lemérheti a pedagógus, hgy a gyerekek mennyire igényesek saját munkáikra. Tavasz kártya Bibliai kártya 8. A prjekt célja: 57

257 Tapasztalatszerzés a természet váltzásairól. Térbeli tájékzódás frmálása. A környezet szépségei és értékei iránti pzitív beállítódás erősítése. Kmmunikációs képesség, együttműködés fejlesztése. Lehetséges témabővítési irányk: Idényjellegű kerti munkálatk megfigyelése séták, kirándulásk alkalmával. Növények, állatk viselkedésének megfigyelése. Természetes élőhelyek felkeresése. Az időjárás megfigyelése, az évszak jellemzése. Időjárási hiedelmek gyűjtése. Talajtani vizsgálatk. Házi kedvencek, háziállatk gndzása. A természet váltzásainak megjelenítése rajzs frmában. Tablókészítés természetet bemutató műalktáskból. Érintett műveltségi területek: Magyar nyelv és irdalm Ember és társadalm Ember a természetben Földünk és környezetünk Művészetek Testnevelés és sprt Infrmatika Életvitel és gyakrlat - Hit-és erkölcstan tantárgy - Osztályfőnöki tantárgy Fejlesztendő tanulói képességek: Figyelem a krtársakra, felnőttekre. Empátia. Kifejezőkészség fejlesztése. Olvasás, írás, írásbeli kifejezőképesség, szövegalktás, szókincsbővítés, helyesírás fejlesztés. Önálló vélemény frmálása. Kézügyesség, ábrázlás fejlesztése. Önkifejezés. Emlékezet, képzelet fejlesztése. Együttműködés a társakkal. Játéksság, önismeret, emberismeret fejlesztése. Lehetséges, javaslt téma-feldlgzási irányk, tevékenységek: Túraútvnal tervének elkészítése. Gyalgtúra. Kerékpártúra. Természetes anyagk gyűjtése. Talpalatnyi természet a gyűjtött anyagk képpé rendezése. Kerti munkák megfigyelése megfigyelési napló írása. Élményrajz. Fgalmazásk írása a szerzett élményekről. Kedvenc virágm, állatm rajzpályázat. Virágk, madarak készítése különböző technikákkal. Körjátékk gyűjtése, megtanulása, játszása. Növényültetés, fejlődésének nymn követése. Kisállat kiállítás. Madárnaptár készítése a hazánkban élő és költöző madarak bemutatása. 58

258 Megjelenő prduktum: Kirándulási útvnaltervek. Naptárak. Tablók. Fgalmazásk. Rajzk, képek. Vizsgálati eredmények. Különböző technikákkal elkészített virágk, állatk. Növények. A beszámló frmáira tett javaslatk: Csprtkeretben történik a beszámlás. Kiállítás rendezése a készített prduktumkból. Értékelés: Célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatk, új fgalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagáhz mért fejlődésének értékelése. Pzitív visszajelzés a feladatvégzés srán tapasztalt együttműködésről, nyitttságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alktásk eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel? Mit értékel? Mikr értékel? Hgyan értékel? Tanuló Csprt Élmény, megértés, saját nyitttsága, új ismeretek magáról, társairól. A csprtmunka feladatmegsztása, időtartama, az együttműködés élménye. A prjekt végén. A csprtfeladatk végén. Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mndatk, véleményalktás, ismeretek összegzése. Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés. Pedagógus A feladatmegldás, együttműködés, gyűjtőmunka, művészi kifejezés, elkészült alktásk A feladatk és a prjekt végén. Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, msly Szülő Élmény, az elkészült alktásk kiállítása. A prjekt végén. Szóbeli visszajelzés. Várható eredmények: A gyermekek megtanulják óvni és védeni saját környezetüket, de a tágabb természetes környezetet is. Fejlődik térbeli tájékzódásuk. Bővül szókincsük, fejlődik lvasási, írási, szövegalktási és technikai képességük a tevékenységeken keresztül. Megtanulnak alkalmazkdni egymáshz. Képesek lesznek a másik véleményét elfgadni, tlerálni. Módszertani ajánlás: A prjekt lyan tevékenységi frmákat tartalmaz, melyek közelebb viszik a gyermekeket a természethez, fejlesztik pzitív visznyulásaikat az élő környezethez. Fejlesztik érzékenységüket, felelősségvállalásukat a környezet megóvása iránt. Dkumentáljuk a flyamatkat és a prduktumkat. A technikai tevékenységek srán lemérheti a pedagógus, hgy a gyerekek mennyire igényesek saját munkáikra. A prjekt zárása a kisállat kiállítás, melynek keretén belül 59

259 elhzhatják kedvenceiket, elmesélhetik, hgyan gndzzák kisállataikat, és bemutathatják társaiknak. A tevékenységeket kártyával jutalmazhatjuk, eredményhirdetés zárónapn. 9. Természetbarát kártya A prjekt célja: A gyerekek minél jbban megismerjék a Bibliát, a Biblia világát és annak kultúráját. Bibliai szövegek, illetve bibliai alakk életének, és az ezek által képviselt értékek megismerése. Kritikai gndlkdásmód fejlesztése egy biznys témakörre vnatkzó infrmációk keresésén, válgatásán és rendszerezésén keresztül. Rövid szövegek létrehzása. Hatékny kmmunikáció elsajátítása; egyrészt az sztálytársakkal, másrészt a partnerekkel. Kreativitás és művészi önkifejezés fejlesztése. Az igazság, igazságsság, együttérzés, nemeslelkűség, megbcsátás, hűség, szeretet stb. fgalmainak mélyebb megértése. Alapvető IKT- eszközök használata szövegek publikálására, szerkesztésére, véleményezésére és illusztrálására (az adtt krcsprttól függően). Lehetséges témabővítési irányk: A prjekt nehézségi fka váltzó lehet: kisebb gyerekek esetén lehet lyan egyszerű feladat is, mint egy bibliai történetről készített rajz elkészítése; de jbb képességű diákk számára lehet nehezebb is a feladat, így például egy idegen nyelven megírt elektrnikus képeslap küldése a végzendő tevékenységről. A tanárk bemutathatnak a kiválaszttt bibliai személyről híres művészek által készített alktáskat, vagy az adtt személy a művészettörténet srán keletkezett ábrázlásmódjait. A diákk ezeket az alktáskat összehasnlíthatják sajátjaikkal. A kiválaszttt bibliai személyekkel és témakörökkel kapcslats zeneműveket is lehet elemezni az sztállyal. A diákk végiggndlhatják, hgy milyen énekeket ismernek a bibliai alakkkal, témakörökkel és értékekkel kapcslatban. Időtartam: 1-2 hónap (éves munkatervi döntés); ill. mini-prjektek Érintett műveltségi területek: Magyar nyelv és irdalm Ember és társadalm Földünk és környezetünk Ember és természet Művészetek Infrmatika Életvitel és gyakrlat Hit-és erkölcstan tantárgy, egyházi ének Osztályfőnöki tantárgy Lehetséges téma-feldlgzási irányk, tevékenységek: 60

260 Megjelenő prduktum: Közpnti téma: Bibliai személyek. A választtt személyről bibliai szövegrészletek gyűjtése. Rajz, festmény készítése a választtt bibliai alakról. Mini biblia készítése a választtt bibliai alakról. Tablókészítés, ftóalbum készítése a bibliai alakkról. Ismertető, életrajz összeállítása. Aranymndás megtanulása, elmndása. Aranymndás elmndásából verseny. A választtt bibliai személyhez fűződő történet dramatizálása. Bemutató - bibliai alakk felvnulása, az öltözet, ruházat, eszközök, tárgyak elkészítése. Album összeállítása a választtt bibliai személyről készült festményekből. Zenés, műsrs összeállítás. Képregény készítése. Énekek, zeneművek gyűjtése. Közpnti téma: Növények és állatk, ételek a Bibliában. Bibliai szakaszk keresése a témában tablókészítés. Bibliai knyhabemutató. Ételek elkészítése. Kenyér a Bibliában. kenyérhez kapcslódó bibliai részletek keresése. Lepénysütés és kóstlás. Közpnti téma: Bibliai tájakn Tablókészítés. Kirándulási, utazási terv összeállítása. Rajzk, festmények készítése. Közpnti téma: Biblia Bibliai vetélkedő. Családunk Bibliái - kiállítás szervezése. Tablók, rajzk, festmények. Mini - Biblia. Gyűjtemények. Ismertetők. Albumk. Dramatizált jelenetek. Elkészített ruházat, tárgyak. Képregény. Műsr. Ételek. Útitervek. A beszámló frmáira tett javaslatk: Csprtkeretben vagy intézményi szinten történik a beszámlás, a bemutatás. Kiállítás rendezése a készített prduktumkból. Értékelés: Célja: Az ismeretek szintjén: a tapasztalatk, új fgalmak, összefüggések, tevékenységek megjelenése, megértése. A tanuló önmagáhz mért fejlődésének értékelése. Pzitív visszajelzés a feladatvégzés srán tapasztalt együttműködésről, nyitttságról, a gyűjtőmunka, az elkészített alktásk eredményéről, minőségéről, az átélt élményekről. Ki értékel? Mit értékel? Mikr értékel? Hgyan értékel? Tanuló Élmény, megértés, saját nyitttsága, új ismeretek magáról, társairól. A prjekt végén. Érzelmek kifejezése színekkel, taps intenzitás, arcjáték, befejezetlen mndatk, véleményalktás, ismeretek összegzése. 61

261 Csprt A csprtmunka feladatmegsztása, időtartama, az együttműködés élménye. A csprtfeladatk végén. Beszélgetés, szóbeli viszszajelzés. Pedagógus A feladatmegldás, együttműködés, gyűjtőmunka, művészi kifejezés, elkészült alktásk A feladatk és a prjekt végén. Szöveges értékelés, elégedettséget mérő lap, msly Szülő Élmény, az elkészült alktásk kiállítása. A prjekt végén. Szóbeli visszajelzés. Várható eredmények: Módszertani ajánlás: Nő a Biblia lvasása iránti érdeklődése a gyerekeknek. Elmélyülnek ismereteik a Biblia fő alakjairól és az általuk képviselt értékekről. Segíti a gyermeket annak megértésében, hgy a Megváltó küldetése, tanításainak bölcsessége, igazsága személyiséget építő és nagy erkölcsi küzdelmek árán megvalósítható szeretete segíti az embert a bldguláshz. A gyerekek megtanulják, hgy Jézus élete példa mindannyiunk számára, az emberi jóságra, tisztaságra, erkölcsi tartásra, a méltóságra törekvő ember töltekezésének gazdag és kimeríthetetlen frrása. A prjektek srán száms kreatív tevékenységre adódik lehetőség. Zárásként kiállítás, a megszemélyesített bibliai személyek felvnulása vagy a közösen készített ételek elfgyasztása, illetve vetélkedő, Aranymndás verseny is szervezhető. A megszemélyesített bibliai személyek felvnulása, a személyek belépése előtt életútjuk rövid ismertetésével bemutathatják őket a gyerekek, majd a bibliai alakként szereplő diák néhány lyan mndatt mnd, amely jellemzi az illető gndlkdásmódját vagy cselekedeteit. A kiállítás képaláírásait is a gyermekek készítsék el. A tevékenységeket kártyával jutalmazhatjuk, eredményhirdetés zárónapn. Minden diák kapjn egy klevelet, amelyen az a bibliai alak, vagy témakör is szerepelhet, amellyel a diák fglalkztt. Dkumentáljuk a flyamatkat és a prduktumkat. A végső eredményeket a szülők, barátk, ismerősök közönsége előtt is bemutathatják. Erre a bemutatóra esetleg más isklákat is meghívhatnak. Bibliai kártya 5. Választtt kerettanterv, a választtt kerettanterv feletti óraszám - a szabad időkeret felhasználása, óraterv, választható tantárgyak, fglalkzásk Refrmátus intézményünk a helyi tanterv elkészítésekr figyelembe vette az évi I. törvény MRE közktatási törvénye az évi II. és a évi II. törvény, és a Zs-184/ számú zsinati határzat módsításaival egységes szerkezetben (tvábbiakban Rkt.) 30. előírását, mely szerint az intézmény által készített pedagógiai prgram részét képező helyi tantervnek összhangban kell állnia az MRE nevelési alapelveivel, küldetésnyilatkzatával. A nevelőtestület döntése a szülői igényeket maximálisan figyelembe véve -, hgy isklánk a hagymánys tanrend szerint működő intézmény legyen a jövőben is. 62

262 A helyi tanterv alkalmazásának ideje Jelmagyarázat: Régi NAT és kerettanterv, helyi tanterv szerint: R-NAT Régi NAT és kerettanterv, módsíttt helyi tanterv szerint a mindennaps testnevelés bevezetése miatt: M-HT Új NAT és kerettanterv, helyi tanterv szerint: Ú-NAT tanév tanév tanév tanév tanév 1. évflyam 2. évflyam 3. évflyam 4. évflyam 5. évflyam 6. évflyam 7. évflyam 8. évflyam M-HT R-NAT R-NAT R-NAT M-HT R-NAT R-NAT R-NAT Ú-NAT M-HT R-NAT R-NAT Ú-NAT M-HT R-NAT R-NAT Ú-NAT Ú-NAT M-HT R-NAT Ú-NAT Ú-NAT M-HT R-NAT Ú-NAT Ú-NAT Ú-NAT M-HT Ú-NAT Ú-NAT Ú-NAT M-HT Ú-NAT Ú-NAT Ú-NAT Ú-NAT Ú-NAT Ú-NAT Ú-NAT Ú-NAT A választtt kerettanterv megnevezése E helyi tanterv adaptálja a miniszter által kiadtt A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet: 1. sz. mellékletében szereplő Kerettanterv az általáns iskla 1-4. évflyamára, valamint a 2. számú mellékletében szereplő Kerettanterv az általáns iskla 5-8. évflyamára tanterveket. Ezeken túl: 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módsításáról 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez Kerettantervek a sajáts nevelési igényű tanulókat ktató nevelési-ktatási intézmények számára Kerettanterv az enyhén értelmi fgyatéks tanulók számára (1-8. évflyam) A helyi tanterv figyelembe vette a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendeletet a sajáts nevelési igényű tanulók ktatásának irányelve kiadásáról. Isklánk a hit- és erkölcstan tantárgy esetében helyi tantervét a Magyarrszági Refrmátus Egyház Zsinatának Zs. 244/ határzata szerint elfgadtt kerettanterve alapján készítette el. A helyi tanterv a évi CXC tv. 32. (1) bek. d) pntja és az MRE évi 2. tv. 2. (3) - (5) bek. alapján készült. Az alkalmazás előfeltételeként meghatárztt támgató RPI szakvélemény az intézmény irattárában található. Száma: 307 /

263 Az egyházi ének tantárgy esetében a Magyarrszági Refrmátus Egyház Zsinata 2006 májusában a Zs-96/2006 sz. határzattal elfgadtt Egyházi ének tantárgy kerettantervi ajánlását használja az intézmény, melynek 2007-ben javíttt váltzata készült. E javíttt váltzatt használja az intézmény. Refrmátus isklánk a hit- és erkölcstan és az egyházi ének ktatása együttesen: hitktatás tantárgy srán: a refrmátus egyház által jóváhagytt jgszabályk az évi I. törvény MRE közktatási törvénye az évi II. és a évi II. törvény, és a Zs-184/ számú zsinati határzat módsításaival egységes szerkezetben (tvábbiakban Rkt.) (Rkt. 1 (2); valamint Rkt. 31. (1-3), (4), (6) bekezdés ; a évi a refrmátus hittanktatásról szóló törvény 2. (1-4) bekezdés és a 110 / 2012 Krmányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 9. (1) bekezdés szerint jár el. A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet 1-2. mellékletében szereplő kerettantervek által előírt tananyagk a tantárgyak számára rendelkezésre álló időkeretnek csak a kilencven százalékát fedik le, a fennmaradó tíz százalékt isklánk pedagógusai a következő módn használták fel tantárgyi helyi tantervükben: 1. refrmátus elemek, a magasabb szintű refrmátus tartalmi elemek beépítésére; 2. a kerettantervben szereplő tananyag, követelmények elmélyítésére, gyakrlásra; 3. a tanulói képességek, a tantervben meghatárztt kmpetenciák fejlesztésére. Isklánk az ötödik évflyamn választható dráma és tánc, illetve hn- és népismeret tantárgyak közül a dráma és tánc tantárgyat tanítja. Isklánkban a tanulók az idegen nyelvi órákn az angl nyelvet tanulják. A nevelőtestület döntése szerint intézményünkben 1. évflyamn magyar nyelv és irdalm tantárgyat tanítunk, 2-8. évflyamn bntva tanítjuk a tantárgyat, magyar irdalm és magyar nyelv a tantárgy neve. Isklánkban felmenő rendszerben az egyházi ének ktatása 3-4. évflyamn történik. (! Ls. 68. ldaln írttakat: Isklánk miniszter által kiadtt kerettantervben szereplő választható ( A váltzat illetve B váltzat ) kerettantervek közül az alábbi tantervek alapján készítette el helyi tantervét: évflyam 1-4. évflyam Ének-zene A váltzat 5-8. évflyam Magyar nyelv és irdalm B váltzat 5-8. évflyam Matematika A váltzat 5-8. évflyam Fizika A váltzat választtt kerettanterv 5-8. évflyam Technika, életvitel és gyakrlat 7. évflyam B váltzat 5-8. évflyam Bilógia és egészségtan B váltzat 5-8. évflyam Kémia B váltzat 5-8. évflyam Ének-zene A váltzat A választtt kerettanterv feletti óraszám - a szabad időkeret felhasználása 64

264 A miniszter által kiadtt kerettantervben meghatárztt szabadn tervezhető órák számával az alábbi tantárgyak óraszámát növeltük meg azzal a céllal, hgy e tárgyból a készségfejlesztésre, az ismeretek gyakrlására több idő jussn, illetve az angl nyelv ktatását kezdi el az intézmény 1. évflyamtól. Az intézmény a szabadn tervezhető órakeret felhasználását az alábbiak szerint valósítja meg az 1-4. évflyamn: Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. A szabadn tervezhető órakeret felhasználása angl nyelv magyar irdalm matematika 1 Az intézmény a szabadn tervezhető órakeret felhasználását az alábbiak szerint valósítja meg az 5-8. évflyamn: Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. A szabadn tervezhető órakeret felhasználása angl nyelv emelt óraszámban tanulóknak / magyar nyelv és irdalm /matematika (csprtbntás) nem emelt óraszámban tanulóknak 1 / 1 1 / 1 1 / 1 1 / 1 magyar nyelv 1 matematika 1 1 Isklánk 1. évflyamtól indítja az angl nyelv tanítását, melyhez saját készítésű helyi tantervet állít össze. Az angl nyelv kötelezőnél krábbi indításáhz készített helyi tantervet a miniszter által kiadtt kerettanterv kncepciója alapján készítette el. Azn tanulóink, akik 5. évflyamtól nem tanulják emelt óraszámban az angl nyelvet heti 1-1 órában magyar nyelv és magyar irdalm szövegértés, kmmunikáció, illetve matematika prblémamegldás tantárgy ktatásában részesülnek. E tantárgyakn belüli mdulk helyi tantervei szintén a miniszter által kiadtt kerettanterv kncepciója alapján készültek. Helyi tantervünkben az óraszámkat heti bntásban lehet megtalálni a táblázatkban, ez a megldás nem lehet akadálya annak, hgy az isklában másként is megszervezhessük a tanórai fglalkzáskat. Lehetőség van például rugalmas időkeret kialakítására, valamint intenzív epchákat és prjekteket kialakítani az órák összevnásával. Az órakeretek kialakítása srán a refrmátus kerettanterv alapján a magasabb szintű tartalmi elemek beépíthetőségét, teljesíthetőségét is figyelembe vettük. 65

265 5. 3. Óraterv Óraterv 1 4. évflyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. magyar nyelv és irdalm 5 7 magyar nyelv magyar irdalm angl nyelv 2 matematika hit-és erkölcstan környezetismeret ének-zene vizuális kultúra technika, életvitel és gyakrlat testnevelés és sprt Intézményünkben a helyi tanterv tananyaga és követelményei csak a szabadn választtt tanórákn való részvétellel teljesíthetők, az isklánkba történő beiratkzás ennek tudmásulvételét jelenti, a szabadn választható órákat kötelezőként vállalják. Így teszünk eleget a évi CXC törvény (Nkt.) 26. (2) fglaltaknak, valamint a 110/2012. Krmányrendeletben (Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. (3) bekezdésében írttaknak A szabadn tervezhető órakeret felhasználása angl nyelv magyar nyelv és irdalm 1 magyar irdalm 1 1 matematika 1 Rendelkezésre álló órakeret hit-és erkölcstan egyházi ének Óraszám összesen Az iskla a magyar nyelv és irdalm tantárgyat a 2-8. évflyamn megbntja magyar nyelv és magyar irdalm tantárgyra, helyi tantervét e bntás szerint alakítja ki évflyamnként. 6 A hit-és erkölcstan tantárgy ezen órája a tanulói terhelés tekintetében levnható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT a szerint. 7 Az egyházi ének a refrmátus hitktatás részeként a tanulói terhelés tekintetében levnható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT a szerint. 66

266 Óraterv 5 6. évflyam Tantárgyak 5. évflyam 6. évflyam szakrendszerű óra nem szakrendszerű óra szakrendszerű óra nem szakrendszerű óra magyar nyelv magyar irdalm angl nyelv 3 3 angl nyelv NSZ bevnás esetén (2) (1) (2) (1) matematika hit-és erkölcstan 1 1 történelem, társadalmi és államplgári ismeretek 2 2 történelem, társadalmi és államplgári ismeretek NSZ bevnás esetén (1, 5) (0, 5) (1, 5) (0, 5) természetismeret fizika kémia bilógia-egészségtan földrajz ének-zene 1 1 ének-zene NSZ bevnás esetén (0, 5) (0, 5) (0, 5) (0, 5) dráma és tánc 1 vizuális kultúra 1 1 infrmatika 1 technika, életvitel és gyakrlat 1 1 technika, életvitel és gyakrlat NSZ bevnás esetén (0, 5) (0, 5) (0, 5) (0, 5) 67

267 Óraterv 5 6. évflyam Tantárgyak 5. évflyam 6. évflyam szakrendszerű óra nem szakrendszerű óra szakrendszerű óra nem szakrendszerű óra testnevelés és sprt 5 5 sztályfőnöki 1 1 Intézményünkben a helyi tanterv tananyaga és követelményei csak a szabadn választtt tanórákn való részvétellel teljesíthetők, az isklánkba történő beiratkzás ennek tudmásulvételét jelenti, a szabadn választható órákat kötelezőként vállalják. Így teszünk eleget a évi CXC törvény (Nkt.) 26. (2) fglaltaknak, valamint a 110/2012. Krmányrendeletben (Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. (3) bekezdésében írttaknak. A szabadn tervezhető órakeret felhasználása 2 3 angl nyelv emelt óraszámban tanulóknak 2 2 / magyar nyelv és irdalm /matematika (csprtbntás) angl nyelvet nem emelt óraszámban tanulóknak 1 / 1 1 / 1 matematika 1 Rendelkezésre álló órakeret hit-és erkölcstan Óraszám összesen Átmeneti rendelkezés: tanévig bezárólag az 5. évflyamra A 2013/14. tanévtől kifutó rendszerben az egyházi törvények Rkt. 31. (3) bekezdés betartása miatt még Óraszám a 4-5. évflyamn tanítja az intézmény az egyházi éneket, mely levnható a tanulói terhelés összesen 30 tekintetében. 8 A hit-és erkölcstan tantárgy ezen órája a tanulói terhelés tekintetében levnható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT a szerint) 68

268 Óraterv 7 8. évflyam Tantárgyak 7. évflyam 8. évflyam magyar nyelv 1 2 magyar irdalm 2 2 angl nyelv 3 3 matematika 3 3 hit-és erkölcstan 1 1 történelem, társadalmi és államplgári ismeretek 2 2 természetismeret fizika 1,5 1,5 kémia 1,5 1,5 bilógia-egészségtan 9 1, 5 1, 5 földrajz 10 1, 5 1, 5 ének-zene 1 1 dráma és tánc 9 A bilógia és egészségtan tantárgy, illetve a földrajz tantárgy esetében az éves óraszámt a kerettantervtől eltérően alakítja az intézmény: az 1-2, 2-1 óraszámi évi arányt: 1, 5 1, 5-re módsíttta. 10 A bilógia és egészségtan tantárgy, illetve a földrajz tantárgy esetében az éves óraszámt a kerettantervtől eltérően alakítja az intézmény: az 1-2, 2-1 óraszámi évi arányt: 1, 5 1, 5-re módsíttta. 69

269 Óraterv évflyam Tantárgyak 7. évflyam 8. évflyam vizuális kultúra 1 1 infrmatika 1 1 technika, életvitel és gyakrlat 1 testnevelés és sprt 5 5 sztályfőnöki 1 1 Intézményünkben a helyi tanterv tananyaga és követelményei csak a szabadn választtt tanórákn való részvétellel teljesíthetők, az isklánkba történő beiratkzás ennek tudmásulvételét jelenti, a szabadn választható órákat kötelezőként vállalják. Így teszünk eleget a évi CXC törvény (Nkt.) 26. (2) fglaltaknak, valamint a 110/2012. Krmányrendeletben (Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. (3) bekezdésében írttaknak. A szabadn tervezhető órakeret felhasználása 3 3 angl nyelv emelt óraszámban tanulóknak 2 2 / magyar nyelv és irdalm / matematika mdul (csprtbntás) angl nyelvet nem emelt óraszámban tanulóknak magyar nyelv 1 1 / 1 1 / 1 matematika 1 Rendelkezésre álló órakeret hit-és erkölcstan Óraszám összesen A hit-és erkölcstan tantárgy ezen órája a tanulói terhelés tekintetében levnható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT a szerint) 70

270 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módsításáról 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez Kerettantervek a sajáts nevelési igényű tanulókat ktató nevelési-ktatási intézmények számára Kerettanterv az enyhén értelmi fgyatéks tanulók számára (1-8. évflyam) A kerettanterv kötelező tantárgyai és minimális óraszámai több esetben jelentősen eltérnek a miniszter által kiadtt általáns tanterv kötelező tantárgyaitól és minimális óraszámaitól. A miniszter által kiadtt két tanterv inkherenciát mutat, s az állami jgszabály miatt nem tehető teljes mértékben kherenssé a két tanterv. Az enyhén értelmi fgyatéks tanulók számára a miniszter által kiadtt kötelező tantárgyak és minimális óraszámk az 1 8. évflyamn Kötelező tantárgyak és minimális óraszámk az 1 4. évflyamn az enyhén értelmi fgyatéks tanulók számára Tantárgyak 1. évflyam 2. évflyam 3. évflyam 4. évflyam Magyar nyelv és irdalm Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Infrmatika Technika, életvitel és gyakrlat Testnevelés és sprt Szabadn tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret Kötelező tantárgyak és minimális óraszámk az 5 8. évflyamn az enyhén értelmi fgyatéks tanulók számára Tantárgyak 5. évflyam 6. évflyam 7. évflyam 8. évflyam Magyar nyelv és irdalm Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és államplgári ismeretek Hn- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Infrmatika Technika, életvitel és gyakrlat Testnevelés és sprt Osztályfőnöki óra Szabadn tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

271 A miniszter által kiadtt két tanterv kherenciájának alakítása, illetve azn rendelkezések a sajáts nevelési igényű enyhén értelmi fgyatéks tanulókra vnatkzóan, ahl nem valósítható meg a két tanterv kherenssé tétele. A sajáts nevelési igényű enyhén értelmi fgyatéks tanulók szabadn tervezhető órakeretének a felhasználása az 1-4. évflyamn: Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. A szabadn tervezhető órakeret felhasználása magyar nyelv és irdalm 1 1 vizuális kultúra 1 ének-zene 1 egyházi ének 1 1 matematika 1 1 Megjegyzések az óraterv megvalósításáhz az 1-4. évflyamn: 1. Egyházi intézményben jgszabályi lehetőség az etika tantárgy hit-és erkölcstan tantárggyal való kiváltása. 2. Az 1-4. évflyamn jelentkező környezetismeret plusz egy órája egyéni tanrend szerint valósul meg. 3. A 3-4. évflyamn az infrmatika tantárgy tanítása egyéni tanrend alapján történik. 72

272 A sajáts nevelési igényű enyhén értelmi fgyatéks tanulók óraterve 1-4. évflyam Óraterv 1 4. évflyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. magyar nyelv és irdalm 12 7 magyar nyelv magyar irdalm matematika hit-és erkölcstan környezetismeret ének-zene vizuális kultúra technika, életvitel és gyakrlat testnevelés és sprt infrmatika 1 1 Intézményünkben a helyi tanterv tananyaga és követelményei csak a szabadn választtt tanórákn való részvétellel teljesíthetők, az isklánkba történő beiratkzás ennek tudmásulvételét jelenti, a szabadn választható órákat kötelezőként vállalják. Így teszünk eleget a évi CXC törvény (Nkt.) 26. (2) fglaltaknak, valamint a 110/2012. Krmányrendeletben (Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. (3) bekezdésében írttaknak A szabadn tervezhető órakeret felhasználása magyar nyelv és irdalm magyar irdalm 1 vizuális kultúra 1 ének-zene 1 hit-és erkölcstan 1 matematika 1 1 egyházi ének 1 Rendelkezésre álló órakeret hit-és erkölcstan egyházi ének14 1 Óraszám összesen Az iskla a magyar nyelv és irdalm tantárgyat a 2-8. évflyamn megbntja magyar nyelv és magyar irdalm tantárgyra, helyi tantervét e bntás szerint alakítja ki évflyamnként. 13 A hit-és erkölcstan tantárgy ezen órája a tanulói terhelés tekintetében levnható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT a szerint. 14 Az egyházi ének a refrmátus hitktatás részeként a tanulói terhelés tekintetében levnható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT a szerint. 73

273 A sajáts nevelési igényű enyhén értelmi fgyatéks tanulók szabadn tervezhető órakeretének a felhasználása az 5-8. évflyamn: Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. A szabadn tervezhető órakeret felhasználása magyar irdalm 1 magyar nyelv 1 matematika hit-és erkölcstan 1 0, 5 0, 5 bilógia és egészségtan Megjegyzések az óraterv megvalósításáhz az 5-6. évflyamn: 1. Egyházi intézményben jgszabályi lehetőség az etika tantárgy hit-és erkölcstan tantárggyal való kiváltása. 2. Az ének-zene és a vizuális kultúra tantárgy plusz órája az 5-6. évflyamn egyéni tanrend szerint valósul meg. 3. Az infrmatika tantárgy ktatása egyéni tanrend alapján történik az 5. évflyamn. 4. A földrajz tantárgy ktatása egyéni tanrend alapján történik a 6. évflyamn. 5. A hn-és népismeret tantárgy tanítása az 5. évflyamn egyéni tanrend alapján a dráma és tánc órával párhuzamsan szervezendő. Megjegyzések az óraterv megvalósításáhz a 7-8. évflyamn: 1. Egyházi intézményben jgszabályi lehetőség az etika tantárgy hit-és erkölcstan tantárggyal való kiváltása. 2. A 7-8. évflyam 4. matematika órája a nrmál tanterv szerint tanuló matematika mdul órájával valósul meg. 3. Technika, életvitel és gyakrlati ismeretek tantárgy 7. évflyam lévő plusz órája egyéni tanrend szerint, illetve a 8. évflyam órája is egyéni tanrend szerint valósul meg. 4. Földrajz 7-8. évflyam esetében az éves óraszámt a kerettantervtől eltérően alakítja az intézmény: az 1-2 óraszámi évi arányt: 1, 5 re módsíttta. 74

274 A sajáts nevelési igényű enyhén értelmi fgyatéks tanulók óraterve 5-6. évflyam Óraterv 5 6. évflyam Tantárgyak 5. évflyam 6. évflyam szakrendszerű óra nem szakrendszerű óra szakrendszerű óra nem szakrendszerű óra magyar nyelv magyar irdalm matematika hit-és erkölcstan 1 1 történelem, társadalmi és államplgári ismeretek 2 2 történelem, társadalmi és államplgári ismeretek NSZ bevnás esetén (1, 5) (0, 5) (1, 5) (0, 5) hn-és népismeret 1 természetismeret angl nyelv fizika kémia bilógia-egészségtan földrajz 1 ének-zene 2 2 ének-zene NSZ bevnás esetén (1) (1) (1) (1) vizuális kultúra 2 2 infrmatika 1 1 technika, életvitel és gyakrlat 1 1 technika, életvitel és gyakrlat NSZ bevnás esetén (0, 5) (0, 5) (0, 5) (0, 5) 75

275 Óraterv 5 6. évflyam Tantárgyak 5. évflyam 6. évflyam szakrendszerű óra nem szakrendszerű óra szakrendszerű óra nem szakrendszerű óra testnevelés és sprt 5 5 sztályfőnöki 1 1 Intézményünkben a helyi tanterv tananyaga és követelményei csak a szabadn választtt tanórákn való részvétellel teljesíthetők, az isklánkba történő beiratkzás ennek tudmásulvételét jelenti, a szabadn választható órákat kötelezőként vállalják. Így teszünk eleget a évi CXC törvény (Nkt.) 26. (2) fglaltaknak, valamint a 110/2012. Krmányrendeletben (Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. (3) bekezdésében írttaknak. A szabadn tervezhető órakeret felhasználása 2 2 magyar irdalm 1 matematika 1 1 hit-és erkölcstan 1 Rendelkezésre álló órakeret hit-és erkölcstan 15 1 Óraszám összesen A hit-és erkölcstan tantárgy ezen órája a tanulói terhelés tekintetében levnható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT a szerint) 76

276 A sajáts nevelési igényű enyhén értelmi fgyatéks tanulók óraterve 7-8. évflyam Óraterv 7 8. évflyam Tantárgyak 7. évflyam 8. évflyam magyar nyelv 2 2 magyar irdalm 2 2 angl nyelv 2 2 matematika 4 4 hit-és erkölcstan 1 1 történelem, társadalmi és államplgári ismeretek 2 2 természetismeret 16 fizika 1,5 1,5 kémia 1,5 1,5 bilógia-egészségtan földrajz 18 1, 5 1, 5 ének-zene 1 1 dráma és tánc 16 A természetismeret tantárgyat a 7-8. évflyamn kherenssé tettük a miniszter által kiadtt általáns tanterv fizika, kémia és bilógia és egészségtan tantárgyak megnevezéssel. 17 A bilógia és egészségtan tantárgy, illetve a földrajz tantárgy esetében az éves óraszámt a kerettantervtől eltérően alakítja az intézmény: az 1-2, 2-1 óraszámi évi arányt: 1, 5 1, 5-re módsíttta. 18 A bilógia és egészségtan tantárgy, illetve a földrajz tantárgy esetében az éves óraszámt a kerettantervtől eltérően alakítja az intézmény: az 1-2, 2-1 óraszámi évi arányt: 1, 5 1, 5-re módsíttta. 77

277 Óraterv évflyam Tantárgyak 7. évflyam 8. évflyam vizuális kultúra 1 1 infrmatika 1 1 technika, életvitel és gyakrlat 2 1 testnevelés és sprt 5 5 sztályfőnöki 1 1 Intézményünkben a helyi tanterv tananyaga és követelményei csak a szabadn választtt tanórákn való részvétellel teljesíthetők, az isklánkba történő beiratkzás ennek tudmásulvételét jelenti, a szabadn választható órákat kötelezőként vállalják. Így teszünk eleget a évi CXC törvény (Nkt.) 26. (2) fglaltaknak, valamint a 110/2012. Krmányrendeletben (Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. (3) bekezdésében írttaknak. A szabadn tervezhető órakeret felhasználása 2 2 magyar nyelv 1 matematika 1 hit-és erkölcstan 0, 5 0, 5 bilógia és egészségtan 0, 5 0, 5 Rendelkezésre álló órakeret hit-és erkölcstan 19 0, 5 0, 5 Óraszám összesen 31, 5 31, 5 19 A hit-és erkölcstan tantárgy ezen órája a tanulói terhelés tekintetében levnható, nem számít bele az órakeretekbe a NAT a szerint) 78

278 5. 4. Választható tantárgyak, kötelezően választandó és szabadn választható tanítási óra Intézményünkben a helyi tanterv tananyaga és követelményei csak a szabadn választtt tanórákn való részvétellel teljesíthetők, az isklánkba történő beiratkzás ennek tudmásulvételét jelenti, a szabadn választható órákat kötelezőként vállalják. Így teszünk eleget a évi CXC törvény (Nkt.) 26. (2) fglaltaknak, valamint a 110/2012. Krmányrendeletben (Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14. (3) bekezdésében írttaknak. Ez egyben azt jelenti, hgy a szabad időkeret órái teljes mértékben beépítésre kerültek a helyi tantervbe, ezek a tanórák kötelezőek, a szabad időkeret terhére nem alakíttt ki az intézmény választható tantárgyakat, kötelezően választandó és szabadn választható tanítási órát. Az 1-8. évflyam óratervében megjelenített tanórákn az adtt évflyam adtt sztályának valamennyi tanulója köteles részt venni: Többletteher az angl nyelv kötelezőnél krábbi tanulása miatt: - angl tankönyv, angl munkafüzet és egyéb taneszköz: pl. szótár Isklánk refrmátus egyházi intézmény. Isklánkban a hit-és erkölcstan tantárgy tanulása melynek 3. és 4. évflyamn része az egyházi ének tanulása -, és az áhítatkn való részvétel kötelező. A refrmátus általáns isklánk tanulói több keresztyén felekezethez tartznak. Minden tanuló a saját felekezete szerinti hit- és erkölcstan órán vesz részt, amennyiben a szülő ezt igényli szülői nyilatkzatában. E nyilatkzat tételére a beiratkzáskr kérjük a szülőket. 6. A csprtbntásk és egyéb fglalkzásk szervezésének elvei, a pedagógusválasztás szabályai A csprtbntásk és egyéb fglalkzásk szervezésének elvei Az első négy évben a differenciálás haladási ütem szerint történik. Az egységes alaptevékenységet sztályszerkezetben végezzük. A bizts alapzásra fektetjük a hangsúlyt: lvasás, írás, a számlás, a beszédkészség fejlesztésére, emiatt is kaptt a szabad időkeret terhére óraszámemelést egyes évflyamkn a magyar nyelv és magyar irdalm, valamint a matematika tantárgy. Egyes esetekben élünk a tömbösítés lehetőségével, külső helyszínek, szakemberek bevnásával az 1-8. évflyamn. Ötödik évflyamtól a differenciálás a tanulásszervezés mellett a tantárgyi rendszerbe is belép. A csprtbntást a tantárgy sajáts jellege, pedagógiai szempntk, a tanórák szervezése, tantermi adttságk, az sztálylétszámk határzzák meg. Isklánkban állandó jelleggel megjelenő csprtbntás: 5. évflyamtól emelt óraszámban angl nyelvet tanuló nyelvi csprt; 5. évflyamtól az emelt óraszámban angl nyelvet nem tanulók csprtja - matematika és magyar készség, képességfejlesztés tantárgyn belüli mdul óra. Az állandó jelleggel megjelenő csprtbntás alapja a tanuló angl nyelvi tudásszintje, melynek felmérésére a megelőző tanév márciusában kerül sr. A végleges besrlás a szülői nyilatkzatk alapján történik meg. 79

279 Az intézmény jellegéből adódó specialitás: Hit-és erkölcstan ktatása Igény esetén egy adtt évflyam (esetleg több évflyam) diákjaiból a refrmátus-, római katlikus hit-és erkölcstan a tanulók hmgén csprtjainak megszervezése. Egyéb fglalkzásk szervezése Alapelv: megfelelően biztsíttt személyi, tárgyi, eszközrendszer megléte esetén szervezhető, legyen összefüggésben a pedagógiai prgram cél-és feladatrendszerével. Isklánkban a szülők, a tanulók igényei, érdeklődései kielégítésére egyéb fglalkzásk működ- nek. A tanulóknak jga, hgy igényeik, érdeklődési körüknek megfelelően válasszanak az iskla által meghirdetett egyéb fglalkzásk közül, és kötelességük, hgy jelentkezés után azn részt vegyenek. Felelősséggel tartznak társaikért is a tanulók, hiszen az egyéb fglalkzásból történő kimaradás esetlegesen a fglalkzás megszűnéséhez vezethet. Az egyéb fglalkzáskra napközi, tanulószba lentebb - a megelőző tanévben kell jelentkezni íráss frmanymtatványn. A frmanymtatványt az sztályfőnöktől kapják meg a diákk, s az sztályfőnöknek adják le szülői aláírással. Ha a szülők igénylik az isklában tanítási napkn a délutáni időszakban az első-negyedik évflyamn napközi tthn, az ötödik-nylcadik évflyamn tanulószba működik. Részvétel önkéntes. A napközi tthnba és a tanulószbai fglalkzásra tanévenként előre minden év májusában, illetve első évflyamn a beiratkzáskr kell jelentkezni Indklt esetben tanév elején és közben is kérhetik a szülők a napközi tthni elhelyezést, illetve a tanulószbai felvételt. Az iskla a napközi tthnba és a tanulószbára minden hátránys helyzetű, valamint felügyeletre szruló tanulót felvesz. Amennyiben a napközis vagy tanulószbai csprtk létszáma meghaladná a köznevelési törvényben előírt létszámt, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azk a tanulók, akiknek mindkét szülője dlgzik, akik állami gndzttak vagy nevelőszülője van, akik halmzttan hátránys helyzetűek, akik nehéz szciális körülmények között élnek. Fejlesztő fglalkzásk, egyéni fejlesztés: Egyénre szabtt fejlesztő prgrammal BTM-es és SNI tanulók számára, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus segítségével csprtban és egyénileg. Részvétel kötelező. A felzárkóztató fglalkzásra a tanító, a szaktanár jelöli ki, javaslja a tanulókat. Részvétel a felzárkóztató fglalkzásn nevelői javaslatra ajánltt, e fglalkzásk a tanuló képességeinek fejlesztését, tanulmányi eredményeinek javulását szlgálják. Sztárai Tehetséggndzó Műhely (SZTM): matematika, angl, tudmánys diákkör, média, természetjáró mikró műhelyek - A műhelybe kerülés, tagság szabályai: SZTM szervezeti és működési szabályzata szerint: ldaln megtalálható. Isklánkban sprtkör labdarúgás szakágban működik. Részvétel önkéntes. A tanév diákköreinek létrehzására javaslatt tehetnek a diákk az intézmény igazgatójának, de szülők, nevelők, illetve a diákönkrmányzat (diákpresbitérium), a szülői munkaközösség vezetősége is kezdeményezheti a megelőző tanévben áprilisig. 80

280 Az iskla által szervezett, finanszírztt diákkör, szakkör megalakításáhz minimálisan 13 fő részvétele szükséges - ettől való eltérést indklt esetben az intézmény fenntartója engedélyezhet. A szakkörök, diákkörök indításáról a felmerülő igények és az iskla lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév végén előzetes felmérés alapján az intézmény nevelőtestülete dönt. Részvétel önkéntes. Az énekkarba felvételről az énekkar vezetője dönt. Részvétel önkéntes. Egyes térítéses egyéb fglalkzás pl. kirándulás, színházlátgatás szervezését az sztályfőnök vagy kijelölt pedagógus krdinálja. A kijelölt sztályfőnök vagy pedagógus tart kapcslatt a szülővel. A tanulmányi kirándulásk, sztálykirándulásk tervezettek, a több naps kirándulás tervét az sztályfőnök köteles az adtt év sztályfőnöki munkatervében megjeleníteni. A délutáni egyéb fglalkzásk közül a napközi, a tanulószba az utlsó tanítási órát követően kezdődik, a többi egyéb fglalkzás szervezésére óra és óra között kerül sr. A napközi, a tanulószba óráig tart, igény esetén óráig felügyeletet biztsít az intézmény. Az egyéb fglalkzásról való hiányzást a szülőnek, gndviselőnek igazlnia kell. A tanítás nélküli munkanapkn szervezett ingyenes isklai prgramkn, a valamint a Csendesnapkn, a Sztárai napn a részvétel kötelező. Isklánk telephelye a helyi Alapfkú Művészeti Isklának. Kerámia és színjátszó tanszak működik intézményünkben. Tanulói jelentkezés, részvétel az Alapfkú Művészeti Iskla Pedagógiai Prgramja és egyéb szabályzata szerint. Egyéb fglalkzásk az intézményben (ls. még 1. kötet ldal): napközi tthn, tanulószba isklai sprtkör, tömegsprt szakkörök, diákkörök énekkar Sztárai Tehetséggndzó Műhely (SZTM): matematika, angl, tudmánys diákkör, média, természetjáró mikró műhelyek felzárkóztatás versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatk. tanulmányi kirándulásk. (térítési díj nélküli, illetve térítéses fglalkzás is lehet) múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshz kapcslódó fglalkzás: (térítési díj nélküli, illetve térítéses fglalkzás is lehet) imaközösségi alkalm, Dörmögő Kör áhítat csendesnap szabadidős fglalkzásk: (térítési díj nélküli, illetve térítéses fglalkzás is lehet) felvételi előkészítő nyári tábrk Alapfkú Művészeti Iskla A pedagógusválasztás szabályai - Isklánk személyi feltételei nem teszik lehetővé a pedagógusválasztást, a tanulók visznt szabadn dönthetnek arról, melyik egyéb fglalkzásn szeretnének tevékenykedni. Az előzetes mérés srán mindig közöljük az egyéb fglalkzást vezető pedagógus nevét, amely segíthet a döntésben. 81

281 7. Sajáts nevelési igényű tanulókra vnatkzó elvek, fejlesztési prgram Sajáts nevelési igényű gyermek, aki a szakértői és rehabilitációs bizttság véleménye alapján megfelel a Nkt. előírásainak. Az iskla képzési rendje Képzési specialitásk, irányk Az integráció keretében biztsítjuk azkat a mdern ktatási mdelleket, amelyek lehetővé teszik a sajáts nevelési igényű tanulók számára a kerettantervi követelményeknek, a NAT-nak való megfelelést. Figyelembe vesszük A sajáts nevelési igényű tanulók isklai ktatásának irányelveit, alkalmazzuk a megfelelő sajáts nevelési igény típusánál. Az irányelvben fglaltak célja, hgy a sérült tanulókat a nevelés, ktatás ne terhelje túl, fejlesztésük a számukra megfelelő műveltségi területeken valósuljn meg, az iskla fejlesztési követelményei igazdjanak fejlődésük lehetséges üteméhez. A sérülésből adódó hátrányk kmpenzálása érdekében a sajáts nevelési igényű tanulók egyéni igénytől függően heti óraszámuk a törvényi %-ának megfelelő időben szakemberek közreműködésével rehabilitációs célú fejlesztő terápián vesznek részt, melynek óraszám kialakításában a szakértői és rehabilitációs bizttság által megjelölt habilitációs óraszámt követjük. Lehetőség szerint bővítjük ezt az óraszámt. A kötelező tanórákn és speciális fglalkzáskn a tananyag elsajátítására, annak módszereire a szakvéleményeket, javaslatkat figyelembe kell venni. A sajáts nevelési igényű tanulóinkat a nevelés-ktatás minden flyamatába aktív résztvevőként kívánjuk bevnni, alkalmazva az Irányelvek tantárgyi és tananyagtartalmi előírásait, a tanulók egyéni specializáltságait, fejlődési ütemét. Kiemelt feladat tehát: minden gyerekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátsságkat meglátni és megkeresni. Az egyéniesített segítséget minden gyereknek meg kell adni, illetve minden gyereket képességei szerint kell terhelni. Ennek megfelelően törekedni kell: A tananyag váltzats feldlgzására. A teljesítményszintek széles sávjának elfgadására. A tanulók skldalú tevékenykedtetésére. Az egyéni stílus és ütem figyelembe vételére. Az együttműködő tanulás (csprt, pármunka, kperatív tanulási technikák) kialakítására. A tananyag differenciált feldlgzására. A tanítási órák kiemelt módszere a differenciálás, a tanulók egyéni képességeit és követelményeit fegyelembe véve. A differenciálás területei: célk, követelmények a tananyag tartalma alkalmaztt módszerek tanulásirányítás, óraszervezés A tanítási órákn kötelezően igénybe vehető speciális szlgáltatásk: A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizttság javaslatainak megfelelő ktatási módszerek biztsítása. Gyógypedagógiai megsegítés. A nem kötelező tanórák és az egyéni felzárkóztatás lehetőségei az alábbiak szerint módsulnak: 82

282 A sajáts nevelési igényű tanulók a Nkt-nek, illetve a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői-és Rehabilitációs Bizttság szakvéleményében fglalt javaslatknak megfelelően speciális fglalkzáskn vesznek részt. Ezek az alábbiak lehetnek: egyéni fejlesztő fglalkzás, csprtfglalkzásk, terápiás fglalkzásk. A fglalkzásk a tanulók egyéni képességeinek, fejlesztési követelményeinek figyelembe vételével történnek. A fglalkzásk célja: személyre szabtt szakszerű segítségnyújtás. Az eredményesség érdekében a fglalkzásk tartalmáról, a választási lehetőségekről a szülőket is tájékztatni kell. A fglalkzásk költségtérítés nélkül vehetők igénybe. A fejlesztési terv alkalmazásának célja A gyermekek sk területen (skszrsan) sérült személyiségének és magatartásának eredményesebb fejlesztése, szcializációjuk és rehabilitációjuk jbb isklai előkészítése. Intézményes segítségnyújtás a többszörösen hátránys helyzetű gyermekeknek: egy rendszerszerűen felépített prgram keretében lelki egészségük kialakításáhz és fenntartásáhz. Kncepciója A sajáts nevelési igényű gyermekek speciális szükségleteiből (állaptából és helyzetéből) indul ki. A humán értékek átadására törekszik. A tanulók fejlődési érdekét kívánja szlgálni. Az életre készíti fel a gyermekeket. Az integratív hatásrendszer előnyeire épít. Az elsajátítási flyamatban a tanulók mtiváltságát, aktív és örömteli részvételét szeretné elérni. A LÁTÁSSÉRÜLT TANULÓK FEJLESZTÉSE Látássérültnek tekinthető az a személy, akinek egészséges szemén krrekcióval mérhető látásélessége az ép látás 30%-a, vagy ennél kevesebb, illetve látóérszűkülete nem több 20-nál. Intézményünkben ezen belül fgadni tudjuk a következő típuskat: - aliglátók azk a tanulók, akik minimális látással rendelkeznek: fényt érzékelők, ujjlvasók, nagytárgylátók (vízus: fényérzés 0,1); - gyengénlátók azk a tanulók, akiknek az életvitelét nagymértékben krlátzza a csökkent látásteljesítmény (vízus: 0,1 0,33). A látássérült tanulók fejlesztésének alapelvei, célja: A látásukat praktikusan jól használó aliglátó és a gyengénlátó tanulókat a látó-halló (tapintó) életmód jellemzi. A fejlesztési feladatk megtervezésekr, a módszerek kiválasztásánál figyelembe kell venni, hgy a látás hiánya vagy csökkent vlta miatt a látássérült gyermek ismeretszerzését a haptikus (bőr- és mzgásérzékelés együttese) és hallási beállítódás is jellemzi. A gyengénlátó és a látásukat praktikusan használó aliglátó és a gyengénlátó tanulók isklai nevelésének-ktatásának is alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapzó kulcskmpetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. 83

283 Kiemelt feladat: Fnts az ép érzékszervek hallás, tapintás, szaglás, ízérzékelés fejlesztése, valamint a meglévő látás használatának tanítása. A pedagógus segítse a látássérült tanulót a mindennapi élet tevékenységeiben. Fejlesztési területek nevelési célk Nemzeti aznsságtudat, hazafias nevelés Sajátítsák el a nemzeti, kulturális örökségünk megismerésének a látássérült embereket segítő módjait is, pl. tapintható tárlatk, akadálymentes weblapk látgatása. Tanulják meg a könyvtárak látássérült személyeknek nyújttt szlgáltatásainak igénybevételét. Ismerjék meg a tanulók az Európai Unióról a látássérült emberek számára készült, esélyegyenlőséget biztsító kiadványkat, hangs könyveket. Államplgárságra, demkráciára nevelés Ismerkedjenek meg a fgyatéks személyek esélyegyenlőségét biztsító törvényi lehetőségeket, érdekvédelmi szervezeteket. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Megfelelő tanulási környezet kialakítása. Felkészítés az ép látásúakkal való kapcslatépítésre, a közösségbe való beilleszkedésre. Az önállóság iránti igényük fejlesztése, elsősrban az önkiszlgálás, a mzgás és tájékzódásterén. Az önbizalm és az önkritika egyensúlyának megteremtése révén a pzitív, reális énkép kialakítása. A testi és lelki egészségre nevelés Ismerjék meg látássérülésük kórkát, az ebből eredő következményeket: fizikai terhelhetőségüket (pl. nehéz súlyk emelésének kerülése), javaslt és ellenjavallt mzgásfrmákat, sprtkat, az egészséget kársító tényezőket, a helyes táplálkzás előnyeit, gyengén látásból fakadó fkztt baleseti veszélyeket. A tanulók sajátítsák el a higiénés szabálykat, a szem óvásának, tisztán tartásának módját, tartsák be a látáskímélő előíráskat. Az egészségvédő magatartás szkásainak fejlesztésével az egészséges életmód iránti igény kialakítása, a kárs szkásk elkerülés. Látás - mzgás krdináció fejlesztése, a járási, testtartási hibák, túlmzgásk megszüntetése. A családi életre nevelés Az életvezetéséhez szükséges rend szeretetének és megtartásának kialakítása. A családi életre való felkészítésben figyelmet kell frdítani a következő témára: a látássérülés szerepe a közös élet alakításában. Felelősségvállalás máskért, önkéntesség Az empátia, a segítő magatartás kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatsság Közvetlen tapasztalatt biztsítása a természeti, társadalmi valóságról. A környezet kölcsönhatásainak megfigyeltetése mdellezés révén. A vizuális megfigyelés, képzelet, emlékezet fejlesztése. Az egyéni igényeknek megfelelő közvetlen környezet tudats át-, illetve kialakításának ismerete. Pályarientáció 84

284 Ismerjék meg az általuk eredményesen, sikeresen végezhető munkaterületeket, fglalkzáskat. Az önkrrekció, az együttműködés képességének fejlesztésére, a rugalmas gndlkdás elsajátítására. Felelősségük kialakítása saját srsuk és életpályájuk alakításában. Gazdasági és pénzügyi nevelés Pzitív attitűdjük kialakítása az értékteremtő munka iránt. A gazdálkdás képességének alapzására, életkruknak megfelelően fejlődjön a pénzzel való bánni tudás képessége. Médiatudatsságra nevelés Szerezzenek jártasságt az internet-használatban képernyőlvasó prgrammal. Ismerjék az infrmációözönben és a közösségi prtálkban rejlő veszélyeket is. A tanulás tanítása Az önfejlesztés igényének kialakítása, különösen az ismeretszerzés terén és az egyéni tehetség kibntakztatásában. A csprts tanulás módszereinek, így a kperatív tanulási technikáknak a megismertetését. Az akarati tulajdnságk erősítése a látássérülés hátrányainak leküzdéséhez. Érdeklődésük felkeltése, és irányítása a környezet, a látható világ megismerése iránt. A vizuális differenciáló képesség (pl. képek, betűk, számjegyek stb. lvasása fejlesztése. Hsszabb idő biztsítása a térérzékelés és a testséma kialakulásáhz a működő érzékszervek aktív bevnásával. Céltudats és kitartó akarati tulajdnságk kialakítása az önálló tanulás és a későbbi munkavégzés céljából. Grafmtrs képességek (betűalakításk, betűkapcslásk, vnalközbe írás stb.) fejlesztése. Optikai segédeszközök használatának megtanítása. A kulcskmpetenciák fejlesztése Anyanyelvi kmmunikáció Tanári irányítással képessé válik a kmmunikációban használt paralingvisztikai eszközök használatára (a beszédhang minőségének váltztatása, az arckifejezések, gesztusk alkalmazása). A nyilvánsság előtti magabizts megszólalásra való törekvést. Idegen nyelvi kmmunikáció A pzitív attitűd magában fglalja az idegen nyelvek iránti érdeklődést, amelynek tanulását meg könnyíti az ptikai segédeszközök készségszintű használata. Matematikai kmpetencia Speciális szemléltetés és segédeszközök biztsítása mellett a gyengénlátó, aliglátó tanuló is ismeri és használja a matematikai jeleket, képleteket, mdelleket, gemetriai ábrákat, grafiknkat. Természettudmánys kmpetencia A gyengénlátó, aliglátó tanuló kmpetenciája kiterjed a gyengén látással kapcslats bilógiai és fizikai ismeretekre is. Digitális kmpetencia Az aliglátó tanuló esélyegyenlőségének megvalósulása a tanulásban feltételezi az IKT eszközeinek használatát. Az ismeretek kiegészülnek, a látássérült embereket érintő webldalak ismeretével. 85

285 Szciális és államplgári kmpetencia A saját szembetegséggel kapcslats ismeretek megszerzése, higiéniai szabályk betartása, a látáskímélő életmód kialakítása. Fkztt figyelem a knstruktív kmmunikáció képességének kialakítására, másk bizalmának elnyerésére, eredményes stressz-, frusztráció-, és knfliktuskezelésre. A látássérült személyek pzitív diszkriminációs lehetőségeinek ismerete. Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia A sikerrientáltság, az innvációra való hajlam kialakítása. Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség Élményei, érzései színvnalas kifejezése erős kntraszts hatást biztsító képalktó technikák elsajátításával, a megfelelő rajzeszközök használatával, aliglátás esetén pedig agyag mintázásával, plasztikával biztsítható. Tudatsuljn benne, hgy társas kapcslatai alakításában jelentősége van saját külső megjelenése esztétikumának is. A hatékny, önálló tanulás A tanuló képes szkásrend kialakítására a megfelelő tanulási környezet megteremtésében. A hatékny tanulás feltétele a személyiség és a látássérülés szempntjából leghatéknyabb tanulási módszerek begyakrlása. A NAT alkalmazása a tanterv készítésénél, módszerek, eljárásk A gyengénlátó, aliglátó tanuló esetében is a kerettantervek tananyagát és követelményeit, fejlesztés feltételeit alkalmazzuk, a szakvéleményben megadtt javaslatk alapján. Minden műveltségi terület ktatásában érvényesül a látásteljesítményhez igazdó szemléltetés, a látássérülés tényét figyelembe vevő munkakörülmények kialakítása, a látóképesség kihasználására nevelés, valamint speciális tantárgyi módszertani eljárásk alkalmazása, szükség esetén a feladatk megvalósításáhz hsszabb időkeretek kijelölése, az egyéni adttságk figyelembe vétele az értékelés srán. Az egyes műveltségi területekre vnatkzó ajánlásk Művészetek - kiemelt fntsságú terület: Személyiségfrmáló, személyiségkrrekciós hatása rendkívül nagy a készségek és képességek mellett. Ének-zene: ismeretanyagában a halláss tanulás kerül előtérbe. A dráma és tánc a tanulók térbeli tájékzódásának, mzgásuk harmóniájának kialakításában, alktó- és kapcslatteremtő képességük, kmmunikációjuk fejlesztésében kiemelt szerepet kap. Vizuális kultúra: a hangsúlyt a síkábrázlás helyett a plasztikus megjelenítés mintázás) kapja. Anyanyelv és irdalm Kmmunikációs készség kialakítására, fejlesztésére nagy súlyt helyezünk. Analizáló - szintetizáló lvasástanítás módszerét alkalmazzuk. Írás tanításánál törekszünk saját adttságainak megfelelő betűméretben az áttekinthető, rendezett, lvasható írásképekre. Kiemelt feladat a gyengénlátó, aliglátó tanulók segítése a metakmmunikáció értelmezésében, önálló alkalmazásában. Matematika Hangsúlyt fektetünk a fejszámlási készség fejlesztésére. A szemléltetéshez és a tanulói munkáhz speciális eszközöket használunk (vnalzó, körző). A mérés és szerkesztés jelentősen függ a látássérülés mértékétől, ezért a pntsság szempntjából engedményeket teszünk. Ép érzékszerveiket (tapintás, hallás) aktívan használtatjuk ismeretszerzés közben. 86

286 Idegen nyelvek Fnts a mindennapkban előfrduló nehezített élethelyzetek gyrs megldását lehetővé tevő infrmációkérés, tájékzódás, segítségkérés, fejlett kmmunikációs készség kialakítása az idegen nyelv használatában. Ember és társadalm Adaptált történelmi térképek, használata, a térképjelek ismerete. A hit-és erkölcstan keretében szerzett speciális ismeretek segítsék hzzá a gyengénlátó, aliglátó tanulót sérülése feldlgzásáhz is, valamint tanulja meg, hgyan élhet etikusan a pzitív diszkrimináció lehetőségeivel. Ember és természet Vizuális megfigyelőképességének fejlesztése széles tapasztalati bázis biztsításával (hallás, szaglás, tapintás kiegészítő szerepe). A tervszerű megfigyelés elsajátítása. Az IKT lehetőségeinek kihasználása. A gyengénlátó, aliglátó tanuló kmpetenciája kiterjed a gyengén látással kapcslats bilógiai és fizikai ismeretekre is. Földünk és környezetünk Filmek, ftók bemutatásáhz besötétíthető terem szükséges. Engedmény adható a térképről történő helymeghatárzás lelvasásában, távlságmérés pntsságában. Infrmatika A szabálys gépírás tanítása, annak érdekében, hgy a mindennapi életben adódó írásbeli feladataikat esztétikus külalakban készíthessék. Lehetőség szerint ismerjék meg az elektrnikus könyvtárat és igénybevételét. Életvitel és gyakrlat Fkzttabb hangsúlyt kapnak aznban a személyiségállapthz igazíttt, az önállóságt segítő életviteli technikák. Kiemelt figyelmet kell frdítani a balesetmentes szerszámhasználatra. Speciális tartalmakkal egészül ki a közlekedési ismeretek, a háztartáskultúra témakör. Testnevelés A rendszeres fizikai aktivitás kiemelt cél. Az állaptuknak megfelelő speciális mzgásnevelésben vesznek részt, amely segíti: a mzgásbiztnság kialakítását (pl.: futás közben), a mzgás-látás krdinációjának fejlődését, a tájékzódó képesség fejlődését, a helyes testtartás megőrzését, a meglévő mzgásszervi betegségek krrekcióját. A fejlesztés színterei tanóra, egyéb fglalkzás - napközi, tanulószba, - fejlesztő, felzárkóztató fglalkzás, - szakkörök, - Sztárai Tehetséggndzó Műhely mikr műhelyfglalkzásk. A gyengénlátó, aliglátó tanulók habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő fglalkzásai általában a következő területeket érintik: látásnevelés (a látási funkciók fejlesztése, ptikai és elektrnikus segédeszközök használata), 87

287 speciális IKT ismeretek átadása (pl. gépírás, nagyító-, beszélő szftverek, laptp használat), mzgáskrrekció (finmmzgás, nagymzgás), az lvasási készség fejlesztése, tájékzódásra nevelés (tájékzódás vizuális támpntk alapján, tájékzódás hsszú fehér bttal, közlekedési önállóság), tapintó írás-lvasás aliglátó (Braille-írás, -lvasás), személyiségkrrekció, diszlexia, dysgraphia, diszkalkulia, lgpédiai ellátás, gyógytestnevelés, mindennaps tevékenységek (önkiszlgálás, egészségmegőrzés). Együttműködés a tanulók fejlődését segítő intézményekkel, szervekkel: - isklarvs, - védőnő, - szemész szakrvs, - szülők, - gyógypedagógus, - pszichlógus. Egyéb feltételek biztsítása: - pedagógusaink tvábbképzése, - szakemberek előadásai, - tankönyvek, segédanyagk. A HALLÁSSÉRÜLT TANULÓK FEJLESZTÉSE A hallássérült tanulónál a hallás csökkenése miatt, a szkásstól eltér a beszéd, a nyelvi kmmunikáció és ennek következtében a személyiség fejlődése. Átalakul a külvilágról való infrmáció felvétel, lelassul az ismeretszerzés, nehezebbé válik a szcializálódás. Intézményünkben integrálhatóak: - Az enyhe fkban nagythalló tanulók (a beszédhangk frekvenciatartmányában mért hallásveszteség db közötti) - A hallásukat műtéti útn helyreállíttt/létrehztt hallássérült tanulóknál, akiknél fizikai értelemben közel ép beszédhallás mérhető. Fejlesztésük alapelvei: A hallássérült tanuló egyéni fejlesztését, ennek lehetőségeit, meghatárzza a hallássérülés bekövetkeztének, felismerésének időpntja, kórka, mértéke, az intelligencia fka és egyéb személyiségjegyek. A fejlesztés a szurdpedagógiában használats módszerek alkalmazásával valósul meg. Kiemelt fejlesztési feladatk: Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Önállóságra nevelés, pzitív személyiségjegyek feltárása, fejlesztése, fgyatéksságukkal együtt élve tudjanak beilleszkedni a munka világába. A családi életre nevelés Pzitív családminták bemutatásával. Médiatudatsságra nevelés A vizuális csatrnák kiemelt fejlesztése, térben, időben, tartalmakban eltérő összefüggések felismertetése, szókincs, fgalmak bővítése, 88

288 a társas kapcslatkhz szükséges kmmunikációs képességek és magatartási nrmák alakítása, fejlesztése, a hallássérültek számára készült feliratztt műsrk, filmek használata. Nemzeti aznsságtudat, hazafias nevelés Az identitástudat kialakítását életkruknak megfelelő gyakrlat rientált módszerek (pl. tárgyi emlékek, múzeumlátgatásk), közvetlen élmények segítik, kapcslatt tudnak teremteni tágabb környezetükben élő srstársaikkal. Fenntarthatóság, környezettudatsságra nevelés Tevékeny részvétellel, vizuálisan biztsíttt élményekkel felismertetni környezet alakításának óvásának szükségességét. A tanulás tanítása Az azns évflyamn tanuló halló társak teljesítményének megközelítése, az infrmációs kmmunikációs technlógiák megismertetése, hatékny tanulási módszerek: csprts tanulás, kperatív tanulási technikák. Testi, lelki egészségre nevelés: A hallásjavító eszközök használata, életmódjuk, életvitelük alakítása, kmplex kmmunikációs lehetőségek fejlesztése, kárs szkásk kerülése, szexuális nevelés, a mzgás, a sprt területén kmmunikációs hátrányaikkal is jelentős sikereket érhetnek el, segíti a hallássérüléssel esetlegesen együtt járó egyensúlyprblémák kezelését. Pályarientáció A legnagybb önállóság elérése, a tvábbtanulás megalapzása, a reális pályaválasztás előkészítése. Gazdasági és pénzügyi nevelés Az életkrnak megfelelő pénzzel való bánásmódra nevelés. A kulcskmpetenciák fejlesztése Anyanyelvi kmmunikáció Kívánats, hgy az érintett tanulók szókincse, kmmunikációja a szakszerű szurdpedagógiai, segítséggel megközelítse a halló gyermekek nyelvi szintjét. Kiemelt feladatk: Spntán beszédhasználat. A kapcslatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása. Az önálló szövegértő lvasás fejlesztése az alsó tagzatn hangsúlysabban köznapi témájú szövegekre támaszkdva. A beszélt és az írtt nyelv grammatikai rendszerének tudats felépítése, gyakrlása. A nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámgatása, mind a bemenetnél, mind a feldlgzásnál. Knkrét tapasztalatkn alapuló szókincsfejlesztés. A kapcslatteremtés nyelvi eszközeinek elsajátítása. Hallás útján megszerezhető infrmációk. Idegen nyelvi kmmunikáció Hallásállaptáhz, anyanyelvi szintjéhez igazdva történik. Köznapi helyzetekben történő kmmunikációfejlesztés. Lehetőség van az értékelés alóli felmentésre. 89

289 Differenciált, redukált ismeretanyag. Matematikai kmpetencia Valóságs élethelyzetekben történő a knkrét tárgyi tevékenykedtetés, a manipuláció. Speciális szemléltetés és tananyagk interaktív tábla és digitális tananyagk lehetőség szerinti alkalmazása. A matematikai tartalmakat leíró nyelvi kifejezésfrmák begyakrlása. Nyelvi fejlettségüknek megfelelő szintű szöveges feladatk. Több idő, rendszeres gyakrlás, többszöri ismétlés biztsítása. Természettudmánys kmpetencia Legyenek tisztában a tanulók (életkri szinten) a hallássérüléssel kapcslats ismereteknek. Ismerjék fel a hallásjavító készülékek (hallókészülékek, CI) működési zavarait, a meghibásdás jelzéseit. A legteljesebb megértés érdekében szemléltetés, kísérletezés, természeti flyamatk, jelenségek mdellezése történik. Digitális kmpetencia Megismernek lyan keresőprgramkat, melyek segítenek a lényegkiemelésben és az írtt szöveg megértésében. A gyűjtött infrmációkból új digitális tartalmak kialakítása, létrehzása. Kapcslatt építsenek ki halló emberekkel, illetve kapcslatt tartsanak srstársaikkal. Megismerik az internet veszélyfrrásai is. A vizuális kmmunikáció is mind nagybb teret nyer a tanulás flyamatában, azaz a multimédia közvetítésével többféle csatrnán, többféleképpen és többszöri ismétlést biztsítva jussn el ugyanaz az infrmáció. Szciális és államplgári kmpetencia: Reális énképpel, önkntrllal, empátiával, tleranciával rendelkezik. Ismeri a frusztráció és stressz kezelésének technikáit. Fnts a knfliktuskezelés, a meggyőzés, kapcslatépítés, csprtszellem és az ezekhez kapcslódó kmmunikáció elsajátítása. Kezdeményezőképesség és vállalkzási kmpetencia: Meg kell ismertetni a számukra elsajátítható szakmákat, tvábbtanulási lehetőségeket, és mindazkat a segítő technikákat, melyek megkönnyítik beilleszkedésüket a középisklákban. Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség A képi, térbeli gndlkdás, a kreativitás, a prblémák felvetése és megldási utak keresése, az empátia, az elfgadás, az ízlés kialakulása a nyelvi fejlesztés és a személyiség frmálására eszközei. A hatékny önálló tanulás Különböző tanulási technikák megismertetése (szótárak, lexiknk, ezek digitális váltzatainak használata). Az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása (könyvtár, internet). A NAT alkalmazása a tanterv készítésénél, módszerek, eljárásk - Az egyes pedagógiai szakaszkra frdíttt idő meghsszabbdhat. - A jó beszédpélda biztsítja a hallássérült tanuló beszédfejlődésének erősödését. - Optimális ültetésrend kialakítása. - Törekvés a pedagógus és a gyermektársak beszédérthetőségére. - A pedagógus győződjön meg arról, hgy érti-e őt a gyermek. 90

290 - Utasításk írásban történő kiadása. - Megfelelő szemléltetőeszközök biztsítása. - Ismeretlen szavak részletes magyarázata. - Differenciált tanulásszervezés. - Zöngés és zöngétlen mássalhangzó-párk differenciálása. Az egyes műveltségi területek hangsúlys, speciális feladatai: Magyar nyelv és irdalm Kmplex nyelvi fejlesztés, amely tartalmában az alsóbb évflyamkn hangsúlysabban integrálódik a közvetlen környezet társadalmi és természetismereti anyagába. Speciális fejlesztési részterületei valamennyi évflyamn: - egyéni társalgás- a köznapi nyelv elemeinek elsajátítása. - hallás-, ritmus-, mzgásnevelés a dráma és tánc segítségével, - a tudats anyanyelvtanulás, - az lvasás technikájának kialakítása és eszközszintű használata, - az írás technikájának kialakítása és ennek eszközszintű használata, - a szókincs bővítése, fejlesztése, - beszédérthetőség fejlesztése, - nyelvi kmbinációs készség, vizuális emlékezet fejlesztése. Idegen nyelvek A hallási fgyatéks tanulók ktatásában az élő idegen nyelv műveltségi terület tanításának szűkített prgramja a nyelvi fejlettségi szint függvényében történik. Az ktatás flyamatában jelentős hangsúlyt kap az íráss frma. Matematika A fgalmi gndlkdás megalapzása. Megfelelő nyelvi kmmunikáció. Ember és társadalm A hallássérült számára legyenek életszerűek, használhatóak a tanultak és segítsék őt akadályztt helyzetében. Tér- és idővisznyk kialakítása. Tájékzódási képesség kialakítása. Földünk és környezetünk Gyakrlati, alkalmazható ismeretek nyújtása. Művészetek A hallás- és zenei nevelés tantárgy tartalma részben megegyezik az ének-zenével. Az önkifejezés, infrmációszerzés megalapzása. A kreativitás fejlesztése: vizuális kultúra skldalú művelése. A természeti, társadalmi környezet hangjainak megismertetése. Az emberi beszéd akusztikus felfgásának segítése. Infrmatika A krszerű technikák alkalmazása - számítógép, vizuális eszközök. Az internet által kínált kmmunikációs lehetőségek tudats, kulturált elsajátítására. Életvitel és gyakrlati ismeretek Direkt módn alapzza meg a munkavégzésre történő felkészülést, a pályaválasztást. A manuális készségek magas fkú fejlesztése. Mzgásk összerendezettségének fkzása. Felkészít a közlekedés és a magas szintű technika világában való részvételre. 91

291 Testnevelés és sprt a fizikai munkavégzésre történő testi és pszichikai felkészítés, a mtrs képességek fejlesztése, fizikai kndíció növelése, egészséges életre nevelés, mzgásigény kialakítása, a halló gyermekekkel való kapcslatk kiépítése, versenyhelyzetek teremtése. A nagythalló tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja A nagythalló tanuló fkzttabban támaszkdik a látására, ezért annak védelme a fülészeti ellátással azns fntsságú. Nagythalló tanulóknál kiemelten fnts a mentálhigiénés gndzás, a pszichlógiai ellátás. Az egyéni anyanyelvi nevelés keretében történik: a nyelvi kmmunikáció megindításának támgatása, a beszédfejlődés természetes vnulatának bejárása, az érthető, megközelítően természetes ritmusú beszéd kimunkálása, a még hiányzó beszédhangk kialakítása, autmatizálása illetve a meglévő hibás hangk krrekciója, a szupraszegmentális elemek megfelelő használatának tudatsítása, a helyes beszédprzódia állandó gyakrlása, a grammatikai, pragmatikai hiánysságk krrekciója a szókincs flyamats bővítése, a szavak, kifejezések értelmezése. A hallásjavító műtéten átesett gyermekek rehabilitációja, habilitációja, amelynek célja a speciális hallásés beszédfejlesztés annak érdekében, hgy a környezet hangjainak felismerésétől a beszédhangk differenciálásán keresztül a beszédértés és az érthető beszéd birtkába jussanak. Kiemelt feladat a tehetséggndzás. BESZÉDFOGYATÉKOS TANULÓK FEJLESZTÉSE Beszédfgyatéks az a tanuló, aki a receptív és/vagy expresszív beszéd/nyelvi rendszer szerveződése, fejlődési eredetű vagy szerzett zavara életkrától eltérő, különböző klinikai képekben megmutatkzó tüneti sajátsságai, valamint a verbális tanulási flyamatk atipikus fejlődése miatt a későbbi társadalmi beilleszkedés szempntjából veszélyeztetett. Az akadályzttság megmutatkzhat a hangadásban, a hangzó beszédben, a beszédflyamatsság felbmlásában, a beszéd észlelésében, megértésében, kivitelezésében, valamint az írás, lvasás, számlás területén. A kmmunikációs nehézségek miatt különböző pszichés eltérések (magatartási zavark), tanulási akadályzttság is kialakulhat. A beszéd-rendellenesség felléphet a beszédfejlődés különböző szakaszaiban, de érintheti a már kialakult beszédet, nyelvet is. Az ktatás a pedagógiai, lgpédiai ellátás, valamint az egészségügyi rehabilitáció a fgyatéksság jellegétől függ. Intézményünkben a következő típusk integrálhatóak: - nyelvfejlődési zavar beszédfejlődési gyengeség: (megkésett/akadályztt beszédfejlődés, diszfázia) - rrhangzós beszéd, - artikulációs zavar: (pöszeség, rrhangzósság), - beszédritmus-zavar: (dadgás, hadarás), - centrális eredetű szerzett beszédzavark: (disarthria), - hangképzési zavar: (diszfónia), - beszédészlelési, megértési zavar. Az általáns iskla első két évflyamára összpntsul az ismeretszerzés beszéddel összefüggő eszközrendszerének elsajátítása, ezért ez különleges a gndzás szempntjából amely elsősrban a mód- 92

292 szerbeli és habilitációs /rehabilitációs teendőkben fgalmazódik meg. A fejlesztésében meghatárzó a skldalú percepciós fejlesztés, melynek srán a kinesztéziás, a hallási, a látási, a beszédmtrikus benymásk egymást erősítve fejlődnek. Fejlesztési területek, nevelési célk Nemzeti aznsságtudat, hazafias nevelés Hazánk történelmének és jelen eseményeinek megértésén keresztül képessé kell tenni a tanulókat a társadalmi flyamatk megismerésére, a társadalmi színtereken való eligazdásra. Államplgárságra, demkráciára nevelés Fel kell készíteni a felnőtt lét és a tágabb környezet megismerésére, az államplgári jgk és kötelezettségek érvényesítésére. A gyermekek állaptuktól függően, nyelvikmmunikációs zavaraik kmpenzálása után, jussanak el az önállóság általuk elérhető ptimális szintjére, képességeik kibntakztatásával váljanak a társadalm aktív, cselekvőképes tagjává. Családi életre nevelés Kiemelt feladat az önálló családi életre való felkészítés, az erkölcsi nrmák és harmnikus családi minták közvetítése. Felelősségvállalás máskért, önkéntesség Nagy jelentőséggel bír az együtt érző, segítő attitűd kialakítása, a szciális érzékenység és az önkéntes feladatvállalás képességének kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatsság, Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanulóknak ismeretet kell szerezni a célszerű gazdálkdás, pénzhasználat, fgyasztás és környezettudatsság területén. Média tudatsságra nevelés A beszédfgyatéks tanulók esetén kiemelt jelentőséggel bír, hgy használni tudják az ismeretszerzés legmdernebb eszközeit (pl. internet). A számítógép írástechnikai segédeszközként történő használata. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Erősödjenek pzitív személyiségjegyeik, alakuljn ki önismeretük, fejlődjön önbizalmuk és kudarctűrő képességük, személyiségük váljn harmnikussá, a fejlesztést úgy építsük fel, hgy az: az egész személyiségre irányuljn, a gyermekben reális énkép alakuljn ki, önbizalma, kudarctűrő képessége, feladattudata, kitartása, aktivitása, belső mtivációja fejlődjön. Testi és lelki egészségre nevelés A tanuló mtiválása beszédhibája leküzdésére; felkészítése a maradandó tünetek elfgadására, s ezzel való együttélésre, külön figyelmet kell frdítani az érzések megfelelő kezelésére, kifejezésére, a kárs szenvedélyek megelőzése. Pályarientáció A kapcslatteremtés és fenntartás képességének javítása alapvető feladat. Tájékztassuk a szülőket, milyen tvábbtanulási lehetőségek állnak gyermekeik előtt - integráltan ktató középisklák, gimnáziumi tagzatk, ezt a tanuló is ismerje meg. Tanulás tanítása A fejlesztést tervszerűen, tudatsan kell felépíteni: beszédállapt felmérés egyéni terápiás terv - tudats módszerválasztás - kmplexitás a fejlesztésben flyamats kísérés, 93

293 munkánk srán nagy hangsúlyt kell fektetnünk a skldalú percepciós fejlesztésre: fel kell használnunk, hgy a látási, hallási, kinesztéziás, beszédmzgási ingerek benymásk erősítve fejlődnek, tudatsan használjuk ki a transzferhatáskat, megismerve a beszédfgyatéks tanuló erős ldalait, ezekre építve, a fejlesztést különböző átviteli megldáskkal tegyük eredményesebbé, a fejlesztés segítségével a sajáts nevelési igényű gyermekek is tudják teljesíteni minden műveltségi területen a minimum követelményeket. A kulcskmpetenciák fejlesztése Anyanyelvi kmmunikáció A grammatikai rendszer tudats felépítése, megerősítése, az expresszív beszéd fejlesztése, kmmunikációs stratégiák kiépítése, gyakrlása, megerősítése, beszédtudatsság kialakítása, a beszédértés és lvasás értés fejlesztése, a szövegfeldlgzás srán a nyelvkülönböző szintjeit elemenként értelmező, a tanulót tapasztalati útn infrmációhz juttató ktatás, a nyelvi kódrendszer értelmezésének, működésének megtámgatása, a mentális lexikn flyamats fejlesztése, számítógépes prgramk használata (helyesírás ellenőrző prgram, stb.), a pragmatika elemeinek közvetítése és használatának tudatsítása a gyermekek kmmunikációjában, a nem verbális kmmunikáció elemeinek közvetítése és használatának tudatsítása a gyermekek kmmunikációjában. Idegen nyelvi kmmunikáció A multiszenzrs technikák (auditív-, vizuális-, verbális-, drámatechnikák) használata, a verbális és nem verbális kmmunikációs csatrnák (gesztikulációs-vizuális) egyidejű alkalmazása, a kncentrációt és az emlékezetet fejlesztő gyakrlatk, az írásbeli kmmunikáció használatát, a számítógépes lvasó- és helyesírás - ellenőrző prgramk is segítségével, a gátlásainak felldása az idegen nyelv kmmunikációs helyzetben történő használata srán. Matematikai kmpetencia A prblémamegldó gndlkdás fejlesztése, knkrét cselekvésekhez kötött helyzetekben, a fgalmak kialakításakr (pl. a számk közötti visznyk, relációk megértési nehézségei esetén, stb.) különös figyelmet kell frdítani a megfelelő tempó kialakítására, építeni kell a tanulók maximális együttműködésére, a mzgással társíttt szemléltetésre, az eszközhasználatra és az analóg cselekedtetésre. az interaktív tábla és digitális tananyagk lehetőség szerinti alkalmazása. a matematikai szakkifejezések és a szaknyelv használatának fkzats megkövetelése. Természettudmánys és technikai kmpetencia Rövidített, tömörebb, képpel, segédeszközökkel támgattt szövegek alkalmazása, a mindennapi tapasztalatkból kiindulva, kis lépésekben történő megvalósítás, a természeti jelenségeknek alternatív módn, több fgalmi szinten, az összes érzékszerv bevnásával való közvetítése, a természettudmánys ismeretek interneten keresztül is közel hzhatók. Digitális kmpetencia 94

294 Feladatunk azknak a digitális prgramknak a megismertetése, melyek megkönnyítik az ismeretszerzést, az interpersznális kapcslatépítést, a számítógép alternatív csatrnaként működhet a mindennapi kmmunikációban. A pedagógus feladata, hgy a tanulók figyelmét a knkrét eszközök és szftverek használatán, illetve a kmmunikáció élményén túl arra irányítsa, miként lehet az infrmációs társadalmban a beszédfgyatéksságból eredő hátránykat minimalizálni. Szciális és államplgári kmpetencia, Az adaptív viselkedés kialakítása, fejlesztése, hgy az őt körülvevő társadalmi és gazdasági környezet eseményeit képes legyen feldlgzni, szükség esetén azk menetébe bekapcslódni: - fkzatssággal, - gyakrlati bemutatással, - ismeretek szituációs helyzetekben való kipróbálásával, - mindennapi tapasztalatáhz köthető társadalmi feladatk szemléltetésével. Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia Fkzatsan el kell sajátítania a beszédfgyatéks tanulónak azt a képességet, hgy rátaláljn a megfelelő kmmunikációs stratégiára, képes legyen az egyedi kmmunikációs helyzetekhez alkalmazkdni. Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség Az esztétikai tudatsság, a művészeti kifejezőképesség egy kiegészítő kmmunikációs eszközt a kmmunikációjában zavart tanuló számára, egyben társadalmi integrációjukat is elősegíti. Ezen a kmpetenciaterületen az ízlés, a nyitttság, az empátia, az érzelmi élet gazdagítása a kmmunikáció minden szintjét fejleszti. A megfigyelőképesség, tér- és időérzék fejlesztése a látvány és a mzgás ábrázlásával, térbeli rendezés; szín-, frma és szerkezeti érzék alakítása lehetőséget biztsít a beszédfgyatéks tanuló speciális készségfejlesztésére. A hatékny, önálló tanulás Egyénre szabtt módszerek, a mindennapi életből vett gyakrlati helyzetek cselekvéses vagy vizuális mdellezése, a gndlkdási képességek fejlesztése, mind a képzeleti, mind a fgalmi gndlkdás terén, az új ismeretek megszerzése iránti interirizálódtt mtiváció kialakítása. A NAT alkalmazása a tanterv készítésénél, módszerek, eljárásk A Beszédvizsgáló Országs Szakértői és Rehabilitációs Bizttság szakértői véleménye alapján isklánkban együtt neveljük az ép értelmű beszédfgyatéks és a nem fgyatéks gyermekeket. A gyermekek számára biztsítjuk az ép beszélő környezetet, a sajáts nevelési igényükből fakadó többletszlgáltatáskat. A gyermekek fejlesztése inkluzív (befgadó) sztálykban tanítási órákn, tanórán kívül a sérülés típusától, súlyssági fkától függően egyéni, vagy csprts - speciális fejlesztő fglalkzáskn, szabadidős tevékenységekben, szakkörökben, tehetséggndzó mikr műhelyekben, valamint napközis, tanulószbai fglalkzás keretében történik. Az egyes műveltségi területekre vnatkzó ajánlásk Magyar nyelv és irdalm A megfelelő beszédtechnika kialakítása fnts része az anyanyelvi nevelésnek, ezeket alsó tagzatn a nevelés minden színterén kiemelten végezzük. Az anyanyelvi fejlesztésnél figyelembe véve a sérülés jellegét az egyes műveltségi részterületek más-más hangsúlyt kaphatnak: - az írás, lvasás előkészítő szakaszának időtartamát növeljük, 95

295 - lvasás-, írástanítási módszerként a hangztató-elemző, illetve a diszlexia-prevenciós módszert használjuk, - beszédfgyatéks tanulóknál hsszabb begyakrlási és érési szakaszkat tervezünk, - az anyanyelvi fejlesztés a kmmunikációs szándék megvalósítására törekszünk a nevelés-ktatás minden területén, - a nevelőtestület tagjai törekszenek, hgy mindig jó beszédpéldát nyújtva, helyes beszédtechnikával kmmunikáljanak a gyermekekkel. Művészetek. Testnevelés és sprt A beszéd-rendellenességgel küzdő tanulóknál gyakran tapasztalhatók a nagy- és finmmzgásk zavarai, a testtudat a testérzet a testséma kialakulatlansága, a téri tájékzódás fejletlensége is. A testnevelés, a művészetek tárgyak jól szlgálják a téri rientáció - mzgás - ritmus fejlesztését, mely hatással van a beszédkrdinációra. Idegen nyelv Minden esetben körültekintően járunk el, a minősítés alóli felmentés helyett a módszerek váltztatását is lehetségesnek tartjuk. Tanórán alkalmaztt módszerek, eljárásk: A pedagógusk a szakértői vélemények, alaps megfigyeléseik, a gyógypedagógus, a fejlesztő pedagógus valamint a pszichlógus segítségével, a tanulók egyéni sajátsságainak ismeretében a differenciálás különböző módjait alkalmazzák: - segítségadásban: a feladat megismétlése a beszédfgyatéks tanulónak megfelelő nyelvi szinten, - a feladatk szintjén: mennyiség, technikai kivitelezés: - írás területén gyereknél, rajzs vagy szóbeli megldás, illetve szóbeli felelet helyett írásbeli válasz, - szciális keretek szintjén: párban, vagy csprtban végzett munka ldja az akadályztt tanuló elszigetelődését, - tanulási stílus szerint: auditív, vizuális, vagy mtrs területre támaszkdik inkább a gyermek, - a célk szintjén: egyes beszédfgyatéks tanulóknál mérlegelni kell, mi az a minimális tudás, amelyet egy-egy szakasz határára el kell érni, melyre a tvábbi szakaszk épülhetnek, - értékelésben: a tanulót önmagáhz, fejlődéséhez kell mérni. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitáció és rehabilitáció Lgpédiai terápia: sérülés-specifikus egyéni vagy csprts megsegítést fglal magában, egyéni fejlesztési terv alapján. A lgpédus munkájában kmplex ellátásra törekszik, feladata a beszéd-rendellenességek kmpenzálása, a funkciófejlesztés, az lvasás-, írászavark redukciója. A terápia nem zárul le a beszédhiba javulásával, megszűnésével, utógndzásra is szükség lehet, amely jelenti a beszédállapt szinten tartását, ellenőrzését, az esetleges viszszaesések prevencióját. Tvábbi cél a másdlags tünetek megelőzése, a sérült pszichés funkciók fejlesztése. Az utógndzás sikerét a lgpédussal való szrs együttműködés segíti. A lgpédus feladatai: - a fgadó pedagógusk tájékztatása a beszédfgyatéksság típusáról, a gyermek fejlesztési lehetőségeiről, az alkalmazható módszerekről, szakirdalmról, - a beszédben akadályztt gyermek erős és gyenge ldalainak bemutatása, - knzultáció a pedagógussal a tanuló fejlődéséről, előmeneteléről, - kapcslattartás a beszédfgyatéks gyermek, valamint a befgadó sztály tanulóinak szüleivel, - kapcslattartás a habilitációs/rehabilitációs fejlesztésben résztvevő más szakemberekkel - a kmplex fejlesztés team-munkát igényel (pszichlógus, fejlesztőpedagógus, gyógytestnevelő), - a beszédben akadályztt gyermek rvsi vizsgálatának kezdeményezése. Tanórán kívüli tevékenységek egyéb fglalkzásk: 96

296 - A délelőtti tanítási órákn megszerzett ismereteket itt mélyítjük el, lyan tanulási technikákat alakítunk ki, amelyek lehetővé teszik a megközelítően önálló ismeretszerzést. - Kmplex személyiségfrmálásra törekszünk, az egyéni sajátsságkat szem előtt tartva. - A sikeres szcializációhz szükséges nrmák, szabályk kialakítására, gyakrltatására törekszünk. - Olyan szabadidős tevékenységeket teszünk lehetővé, amelyek jótéknyan hatnak az anyanyelvi fejlettségi szintre: emlékezet-, szerialitás-, szókincs-, gndlkdás-, mzgás-, figyelemfejlesztő játékk. - Szakkörök, tehetséggndzó mikr műhelyek: A beszédben akadályztt gyermekek is megtalálhatják isklánkban azkat a tevékenységeket, egyéb fglalkzáskat, amelyek érdeklődésüknek megfelelnek. Gátlt kmmunikációjukban is ldódik a szrngásuk, ha valamilyen területen sikereket érhetnek el. AZ ENYHÉN ÉRTELMI FOGYATÉKOS TANULÓK FEJLESZTÉSE Az enyhén értelmi fgyatéks tanulók a tanulásban akadályztt gyermekek körébe tartznak, akik az idegrendszer bilógiai és/vagy genetikai kra visszavezethető gyengébb funkcióképessége, illetve a kedvezőtlen környezeti hatásk flytán tartós, átfgó akadályzttságt, tanulási nehézségeket, tanulási képességzavart mutatnak. Az rvs, gyógypedagógia és pszichlógus által végzett pszichdiagnsztikai vizsgálatkkal állapítható meg a kgnitív funkciók lassúbb fejlődése. A tanulási akadályzttság elsősrban az isklai helyzetekben előfrduló prbléma, amely többnyire a beisklázáskr jelentkezik, egyes esetekben már óvdáskrban is megjelenik a gyanú a gyermek várható sikertelen isklai előmeneteléről. Az enyhén értelmi fgyatéks tanulók fejlődése igen eltérő attól függően, hgy milyen egyéb rendellenességeket mutatnak. Ezek váltzó mértékben és mindig egyedi kmbinációban jelennek meg, a tanulási képesség különböző mértékű fejlődési zavarát is mutatják és akadályzzák az isklai tanulás eredményességét. Prblémák, zavark mutatkzhatnak a következő területeken: az észlelés: egyensúlyészlelés zavarai, taktilis-kinesztetikus észlelés eltérései, auditív észlelés zavarai, vizuális észlelés, kivitelezés, beszédfejlődés, a késztetések területén (passzivitás, túlérzékenység, hiperaktivitás), az általáns pszichés állaptban (levertség, féktelenség, szrngás), a mtiváció alakulásában (mtiválatlanság, megközelíthetetlenség), a munkavégzésben (gyrs kifáradás, vntattt tempó, impulzivitás), az önirányításban (rövidzárlati cselekvések, labilitás), az önértékelésben (kisebbségi érzés, hiánys énkép, túlztt elbizakdttság, egcentrizmus), és a szciális beilleszkedésben (elszigeteltség, kapcslatteremtési nehézségek, túlztt alkalmazkdás, belátás hiánya, agresszivitás). A tanulási akadályzttság a tanulás minden területére kiterjed, hsszan tartó, végigkíséri a gyermek egész isklai pályafutását. A tanulási képesség fejlődésében lyan átfgó zavar következett be, ami jelentősen akadályzza a gyermek tanulását, gyógypedagógiai eszközökkel ezen az állaptn skat lehet fejleszteni, és meg lehet előzni a tanulási akadályzttság tvábbi rmlását. Gyógypedagógusunk együttműködve a többi pedagógussal hzzásegíti őket az örömmel és figyelemmel végzett eredményes tanuláshz. A segítség a gyermek egyéni fejlesztését és a tanulási környezet alakítását egyaránt jelenti. A nevelésükhöz szükséges feltételek: 97

297 a) a fgyatéksság típusának és súlysságának megfelelő gyógypedagógiai tanár/terapeuta, gyógypedagógus fglalkztatása; b) speciális tanterv, amely isklánk esetében a nrmál tantervbe integráltan található meg, 20 tankönyv és más segédletek, illetve c) a szakértői és rehabilitációs bizttság által meghatárztt szakszlgáltatásk biztsítása. Az alapfkú isklai fejlesztés pedagógiai szakaszai Alsó tagzatban a tanuláshz nélkülözhetetlen pszichés funkciók fejlesztésére helyeződik a hangsúly. A tanulók között meglévő eltérések differenciált eljárásk, tartalmak és ktatásszervezési megldásk, terápiák alkalmazását teszik szükségessé. A képességfejlesztésben hangsúlys szerepük van a közvetlen érzéki tapasztalatknak, a tárgyi cselekvéses megismerésnek, a céltudatsan kiválaszttt tevékenységnek. A tanuló fejlesztésének hsszú flyamatában az aktuális igényeknek megfelelően kell módsulnia a pedagógiai flyamat krrekciós, kmpenzáló jellegének. E szakaszban nagybb hangsúlyt kap a tanulási, magatartási és viselkedési szkásk következetes kialakítása és megerősítése Indklt esetben lehetőséget adunk egy évflyam tananyagának egy tanévnél hsszabb időtartam alatt történő elsajátítására is. Felső tagzatn a tanulók fejlesztése elsődlegesen a megismerési módszerek tvábbi fejlesztésére, a szemléletes képi gndlkdás nymán kialakuló képzetekre, ismeretekre, az elsajátíttt tanulási szkáskra épül. Hangsúlysabbá válik az önálló tanulási tevékenység. A tanítás-tanulás flyamatában előtérbe kerül a verbális szint, de a tanulók fejlettségének megfelelően, differenciált módn jelen van a manipulációs és a képi szint is. Az integrált keretek között nevelt enyhén értelmi fgyatéks tanulók fejlesztésének célja, feladata, lehetősége A tanulásban akadályztt gyermekek többségi isklai integrációjának az a célja, hgy ezek a gyermekek a pedagógiai többletszlgáltatáskat ne krtárs csprtjaiktól elkülönülten, hanem velük együtt kapják meg. A tanulók nevelése, ktatása hetergén csprtkban történik, így nagybb esélyük van a sikeres szcializációra. A gyermekek többsége jól érzi magát más gyermekek között, egymástól skat tanulnak, gyakran utánzzák egymást. A tanulásban akadályztt gyermek számára előnyös lehet, ha a nála gyrsabban, könnyebben fejlődő gyermekek között lehet, mert viselkedése, beszéde váltzhat. A közös tanulás és a közös játékfejlesztő hatású lehet. Nagyn kell aznban ügyelni arra, hgy ezeket a gyermekeket sztálytársaik ne közösítsék ki, hanem ténylegesen befgadják. Ennek érdekében a pedagógusk nagyn skat tehetnek: megfelelő légkör kialakítása, ahl a gyerekek megtanulhatják, hgy az emberek közti különbségek nem akadályzzák a kapcslatt és együttműködést; ahl mindenki biztnságban érezheti magát. A pedagógus számára többletmunkát jelent, ha az sztályba enyhén értelmi figyatéks gyermek jár. Mindenképpen szükséges krszerű tanulásszervezési és tanulásirányítási módszereket bevezetni, amelyek lehetővé teszik a tanulók képességeihez igazdó differenciált feladatátadást, kiscsprts ktatási frmákat, mdern teljesítményértékelési eljárásk alkalmazását. Szükséges együttdlgzni a gyógypedagógussal, munkájában fel kell használni a szakértői véleményben szereplő infrmációkat. Fejlesztési területek nevelési célk Nemzeti aznsságtudat, hazafias nevelés Ki kell, hgy alakuljn a tanuló attitűdje, visznya önmagáhz, szűkebb és tágabb környezetéhez, a történelmi múlthz. Államplgárságra, demkráciára nevelés 20 Néhány esetben nem valósítható meg az integrált tanterv kialakítása. 98

298 A demkratikus jgk gyakrlására ajánltt isklai szintéren belül lehetőséget adni (diákönkrmányzat) a közügyeinek megismerésére, az államplgári jgk és kötelezettségek érvényesítésére. Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése A mindennapkban fnts a flyamats visszajelzés, a belső kntrll erősítése, az önbizalm fejlesztése a megfelelő önértékelés, a saját személyiségének megismerése érdekében. A testi és lelki egészségre nevelés A fizikai képzés és a rendszeres testedzés, az egészséges és tudats életmód kialakítása, a kárs szenvedélyek megelőzése kiemelt feladat. Családi életre nevelés Kiemelt feladat az önálló életvezetésre való felkészítés. Ennek meg kell jelennie a nevelés-ktatás teljes intervallumában, s kiemelten fnts szerepet kap a gyakrlás, a saját élmény, a tapasztalat. Felelősségvállalás máskért, önkéntesség A szciális érzékenység, az együttműködés, prblémamegldás, önkéntes feladatvállalás és megldás képességének kialakítása. Fenntarthatóság, környezettudatsság Elengedhetetlenül szükséges a személyes megtapasztalás, környezeti ártalmak és az emberi élet szükségleteinek összefüggéseire való rávilágítás, a helyes szkásrend kialakítása. A szrsan vett természeti környezet áplása, gndzása mindennapi feladatként kell, jelentkezzen. Pályarientáció Az eltérő képességű tanulók életkráhz és a lehetőségekhez képest az isklának feladata a munka világáról képet nyújtani. Gazdasági és pénzügyi nevelés A lehetőségekhez igazdóan fel kell készíteni a tanulókat a váltzó társadalmi-gazdasági helyzet adta lehetőségekre (váltzó egyéni szerepkör, érdekérvényesítés, tulajdnvisznyk. A tanulóknak gyakrlati ismereteket kell szerezni a célszerű gazdálkdás, a pénzhasználat és a fgyasztás területén. A saját felelősség, az értékteremtő munka felismerése. Médiatudatsságra nevelés Képességeiknek megfelelően értsék az új és hagymánys médiumk nyelvét. Ismerjék az ismeretszerzési, művelődési, önkifejező kapcslatteremtési lehetőségeket. Tudatsuljn bennük, az ezekben az alkalmazáskban lévő veszélyfrrásk, a valóságs és a virtuális, a nyilváns és a bizalmi érintkezés megkülönböztetése. A tanulás tanítása Az enyhén értelmi fgyatéks tanulóknál fnts az egyénre szabtt mtiváció, az egyéni tanulási módk feltárása és biztsítása. Felkészítés az egész életen át tartó tanulásra. A kulcskmpetenciák fejlesztése Anyanyelvi kmmunikáció Az anyanyelv elsajátításának flyamatában az enyhén értelmi fgyatéks tanulók esetében a beszéd centrikusságt kell előtérbe helyezni. A beszédértés és beszédprdukció 99

299 fejlesztése az elsődleges feladat. Az anyanyelv elsajátítása srán kiemelt az a flyamat, amelyben az ember nyelvileg fgalmazza meg a valóságra vnatkzó ítéleteit. Az anyanyelv tanítása a beszédnek, mint összetett flyamatnak a fejlesztésére irányul, s a nyelvet funkcióinak megfelelően, elemi frmáiban és alaptípusaiban gyakrltatja és alkalmaztatja. Idegen nyelvi kmmunikáció Egyénileg differenciált tananyagstruktúrát igényel. A hallási észlelés, figyelem, emlékezet fkztt fejlesztése mellett a célkat a tanulók szükségletei határzzák meg. Matematikai kmpetencia A tapasztalásk útján megszerzett matematikai tudást praktikusan fel tudja használni a társadalmi lét különböző területein. A tanítás- tanulás flyamatában döntően a társadalmi lét srán létrejött helyzetekben ismertetjük meg a matematikai tartalmakat. Kiemelten fnts a knkrét cselekvéssel összekapcslt tapasztalatszerzés és matematikai tevékenység, a szabálytudat és a stratégiahasználat kialakítása. Természettudmánys és technikai kmpetencia A gyakrlati jellegű természettudmányi műveltség kialakítása, a mindennapi életben előfrduló természettudmánys jelenségek körében a felhasználói tájékzttság elérése, az egységes természettudmánys világkép kialakítása. Kiemelt feladat a tanulók egészségvédelmi, betegségmegelőzési és környezeti ismereteinek, bővítése. Digitális kmpetencia Középpntban a munkáhz, az életvitelhez és a szabad idő haszns eltöltéséhez kapcslódó praktikus ismeretszerzés és készségfejlesztés áll. Szciális és államplgári kmpetencia Az államplgári kmpetencia az enyhén értelmi fgyatéks tanulók gyógypedagógiaipszichlógiai jellemzőit figyelembe véve a tartalmakat sajátélményű tevékenységek frmájában gyakrltatva biztsítja. Kezdeményezőképesség és vállalkzói kmpetencia A tanítási-tanulási flyamatban az enyhén értelmi fgyatéks tanuló minden esetben saját cselekedeteinek tükrében ismerje fel lehetőségeit, próbálja elérni céljait. Tudja fgadni másk segítségét. Tudjn segítséget kérni és adni. Esztétikai-művészeti tudatsság és kifejezőképesség Fnts a sk érzékszervi, megfigyelési, manipulatív tevékenységre épülő tapasztalatszerzést. Hatékny önálló tanulás Az írás, lvasás, számlás, az IKT eszközök használata, amelyek lehetővé teszik, hgy képes legyen az enyhén értelmi fgyatéks tanuló önálló ismeretek szerzésére. Képes legyen felismerni, hgy miben tud elsajátítani új ismereteket, és tudjn segítséget, tanácst, infrmációt kérni. Legyen képes közös munkában, csprtban dlgzni. A NAT alkalmazása a tanterv készítésénél, módszerek,eljárásk Az egyes műveltségi területekre vnatkzó ajánlásk Magyar nyelv és irdalm 100

300 Az lvasás elsajátításáhz szükséges hármas asszciáció megerősítése: vizuális észlelés jelfelismerés, akusztikus észlelés hangk differenciálása, a beszédmtrs észlelés fejlesztése. A téri és síkbeli tájékzódás fejlesztése. Grafmtrs készségek fejlesztése. Az lvastt szavak és a köztük lévő grammatikai visznyk felismertetése. Szavak lvasásának begyakrlása szóemlékezet, vizuális, akusztikus memóriafejlesztés. Szövegösszefüggések megláttatása, szövegértés fejlesztése. A helyesírási szkásk megerősítése. Idegen nyelvek a) Beszédszándék: az idegen nyelven történő megszólaltatás gátlásainak ldása, szükségletek, mtívumk, felébresztése az idegen nyelv tanulása iránt, idegen nyelvű infrmációhrdzók iránti kíváncsiság felkeltése, erősíteni az Európában való eligazdás, kmmunikálás igényét, az idegen nyelvi témákban feldlgztt, begyakrlt szavak megértése, értelmezése. b) Beszédértés: egyszerű a témáhz kapcslódó szavak, kérdések felfgása, megértése, megválaszlása, kapcslatfelvétel a tanult témakörökben, igények egyszerű kifejezése. c) Beszédkészség: - képesség a tanult témákban egyszerű kérdések megfgalmazására és azk megválaszlására. Matematika A tanulás eszközeinek célszerű használata. Kíváncsiság ébrentartása, az önbizalm flyamats megerősítése. Ismeretek mzgósítása bemutattt analóg helyzetekben, alkalmazás a próbálgatásk szintjén. Cselekvésben jelentkező prblémák segítséggel, majd segítség nélkül való felismerése, megbeszélése, megldása próbálkzással. Az eredmény ellenőrzése. Tárgyak, személyek, alakzatk, jelenségek, mennyiségek megfigyelése, a látttak értelmezése, és a tapasztalatk összefglalása. A mennyiségállandóság, a mennyiségek közötti tájékzódás és a becslés képességének kialakítása. A matematika tanulásáhz szükséges fgalmak fkzats megismerése. A közös cselekvéshez, munkáhz szükséges tulajdnságk, képességek felépítése, szkásk kialakítása. A tantárgy iránti tanulási kedv flyamats szinten tartása. Az önfejlesztés igényének támgatása, értékelése. Az önismeret, az önszabályzás képességének fejlesztése. Az alktás örömének átélése. Az érzelmi, akarati életük fejlesztése, az együttéléssel kapcslats értékek megismertetése, elfgadtatása. Mindennaps prbléma megldásának elképzelése, sejtés megfgalmazása. A képzelt és a tényleges megldás összevetése. Ember és társadalm Az időészlelés fejlesztése saját élményen keresztül, majd pedig, az évtizedek, évszázadk, évezredek, az emberöltő megértése. 101

301 Az idő múlása és a krk emberének, társadalmának, környezetének váltzása, összefüggések felfedeztetése. Az egyén és társadalm kapcslata, egyén, család, közösség, nemzeti társadalm, a világ nemzetei. Emberi magatartásfrmák és élethelyzetek megfigyelésének, az infrmációgyűjtés technikájának fejlesztése. Az infrmáció frrásainak megkülönböztetése, biznysan hiteles, nem biznysan hiteles, hiteltelen. A tér és idő kapcslatainak bemutatása, ezek felfedeztetése. A kmmunikációs képességek fejlesztése. A képzelet, a kreativitás alakítása, fejlesztése. Tapasztalatk szerzése a valós, a lehetséges és a lehetetlen megítéléséhez, valóság és a fikció közötti különbség érzékeltetése, szemléletes bemutatása. A megtartó emlékezet, az akaratlags figyelem fejlesztése. Az önálló tanulás képességének fejlesztése. Kritikai gndlkdás fejlesztése. Az együttműködésen alapuló tanulás fejlesztése kperatív technikák alkalmazása. Ember és természet Figyelem-, emlékezet fejlesztése, a kíváncsiság, az érdeklődés felkeltése. Kérdésfeltevés, kérdések megfgalmazásának tanítása. A kmmunikációs képességek és készségek fejlesztése. A saját testkép, testséma kialakítása, majd pedig a térérzet alakítása, megerősítése, visznyszavak pnts használata, az idő múlásának érzékelése, felfgása, az idői és téri váltzás észlelése, értelmezése. A gndlkdási funkciók, műveletek fejlesztése. Analizáló, szintetizáló képesség fejlesztése. Ok-kzati összefüggések, prbléma felismerés, megldásk keresése. Szkásk, szkásrendszerek kialakítása. A tanulási szkásk (megfigyelés, vizsgálódás, lejegyzés, feladatmegldás, értelmezés, irányíttt ismeretszerzés) kialakítása, megerősítése. Kísérletek, saját tapasztalat, a természettudmánys ismeretek és a hétköznapi élet tapasztalatai közti összefüggések felismerése, erősítése. Földünk és környezetünk Művészetek A gndlkdási funkciók fejlesztése: megfigyelés, elemzés, összehasnlítás, elvnatkztatás, prbléma-felismerés, k-kzat összefüggés meglátásának képessége. A rövid és a hsszú távú figyelem és emlékezet fejlesztése. A rész egész viszny a valóságban, a térképi ábrázlásban. A valóság és térképösszefüggéseinek felismerése. Bizts tájékzódás megteremtése a közvetlen térben. Tájékzódás biztnsága a síkban, a jelek, a szimbólumk világában. Tájékzódási feladatk, téri visznyk felismerése, megértése; valamely tárgy, bjektum tényleges és visznylags helye, helyzete. Az idő észlelés fejlesztése. Időrend, periódus a természetben, a flyamatkban. Kmmunikációs képességek kérdezni tudás, szakkifejezések használata. Tanulási szkásk megerősítése: térképek, infrmációhrdzók használata, önálló ismeretszerzés egyszerű szövegből, a tankönyv, a feladatlap, munkalap használata. Önismeret, önértékelés, társas kapcslatk, a pzitív alkalmazkdóképesség, kapcslatteremtő és együttműködési képesség fejlesztése. Képzelet, kifejezőkészség, kreativitás, fejlesztése. Harmnikus mzgás kialakítása, fejlesztése. A figyelemkncentráció, a tartós figyelem és az emlékezet fejlesztése. Az esztétikai érzékenység készségeinek alapzása, fejlesztése. 102

302 Infrmatika A térlátás fejlesztése, pnts képzetek kialakítása a valós térről, időről, az anyag, frma, funkció, szerkezet, szín, fény és mzgás visznyairól. A kmmunikációs képességek fejlesztése szóban, ábrázlásban, befgadásban. A finmmtrika, a kreativitás, az eszközhasználati készség fejlesztése. Az ismeretszerzési, a tanulási képességek fejlesztése. Az érzékszervi tapasztalatszerzés fejlesztése, az érzelmi nevelés, érzékszervi kultúra gazdagítása. Felelősségérzet kialakítása és fejlesztése magunk és környezetünk iránt, k-kzati összefüggések, következmények felismerése, következtetések levnása. Érzékszervi megismerések. Térbeli, időbeli tájékzódó képesség fejlesztése. Összehasnlítás, aznsítás, megkülönböztetés műveleteinek gyakrlása. Szabályfelismerés, tervező, rendszerező, döntési képesség fejlesztése. Csprtsításk, következtetések. Algritmikus és prblémamegldó gndlkdás fejlesztése. A gyrs, pnts, krdinált mzgáss reagáló-képesség fejlesztése. A figyelem, az emlékezet, az akarat, az alktó képzelet fejlesztése. Felismerő, rendszerező képesség, szerialitás fejlesztése. Analízis, szintézis. Életvitel és gyakrlat A gndlkdási funkciók, műveletek fejlesztése: aznsságk, különbségek, csprtsításk, szabálykeresések, analógiák, felismerése, összefüggések megldása, k-kzat felfedezése. A prbléma felismerő, a tervező, alakító, knstruáló képesség fejlesztése, kíváncsiság, mtiváltság ébrentartása. A cselekvőképesség fejlesztése, önellátás, környezetellátás technikáinak elsajátítása, alkalmazása. Mtrikus képességek fejlesztése, szabályztt akarati mzgásk, mzdulatk tvábbfejlesztése. A kar-kéz sebességének és ütemének alakítása. A munkáhz való helyes visznyulás, az érzelem, akarat, kitartás céltudats fejlesztése. A reális énkép, önismeret kialakítása, távlati lehetőségek felismerése, az önfejlesztő magatartás elfgadtatása. Szciális képességek fejlesztése. Testnevelés és sprt Erősítse a mzgásigényt, a kezdeményezőkészséget, bátrítsn mzgáss feladatk, gyakrlatk elvégzésére. Tanítsn mzgáss játékkban való együttműködésre, szabálytartásra, a játék örömére. Fejlessze a mzgáss alaptechnikák elsajátításának képességét, a kitartást, az állóképességet. Kiemelt feladat az általáns kndicinálás, a test hajléknyságának, a végtagk ügyességének fejlesztése, a gyrsaság, az ugró, a dbó, az egyensúlyzó képesség alakítása, a tanuló bilógiai állaptának, terhelhetőségének függvényében. A saját testen való biztnságs tájékzódás kialakítása (függőleges és vízszintes zónák), a téri visznylatk pnts felismerése, visznyszavak felfgása, használata, a téri biztnság erősítése. A szép testtartás, a harmnikus mzgás fejlesztése. A tartós figyelem, a fegyelmezett feladat-végrehajtás fejlesztése, a felelős magatartás beláttatása. Önismereti képesség fejlesztése, önállóság, a versenyszellem erősítése. 103

303 Módszerek, eljárásk Olyan befgadó környezet megteremtése, ahvá a fgyatéks gyermek is szívesen illeszkedik: etikai módszerekkel emberi méltóságukra épülő nevelés, pedagógiailag differenciáló, az egyén képességeit fejlesztő, határait tiszteletben tartó nevelés, gyakrlati /munkára nevelő/ jelleg, egyedi tulajdnságk figyelembe vétele, a fejletlen vagy sérült funkciók krrigálása, kmpenzálása, fejlesztésükben az életkri sajátssághz igazdó módszerek választása. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció Célja a gyermek szcializációja, eredményes társadalmi integrációja Krrektív és kmpenzációs megsegítés, amely az integrált tanulók sérülésével összefüggő funkciókat, képességeket fejleszti, illetve a másdlags tünetek megelőzésére törekszik. A fejlesztés a tanítás-tanulás flyamatában megmutatkzó fejletlen vagy sérült funkciók krrigálására, kmpenzálására, az eszköztudás fejlesztésére, a felzárkóztatásra, a tanulási technikák elsajátítására, a szciális képességek fejlesztésére, az önálló életvezetésre irányul, és a tanítási órán kívüli prgramkn keresztül, illetve a helyi tanterv részeként valósul meg, A flyamats vagy szakaszs pedagógiai diagnsztizálás jellemzi. Megvalósítás keretei Az egyéni haladási ütemre építkező, s az ahhz igazdó tanórai tanulás. A sérülés specifikus felzárkóztatási lehetőség biztsítása a habilitációs és rehabilitációs órák keretében. Tanórán kívüli egyéb fglalkzásk, tehetség kibntakztatást, felzárkóztatást segítő fglalkzásk, szakkörök biztsítása az arra igényt tartó tanulók számára. Szükségleteik kielégítéséhez fnts: - lyan tanterem, amelyben többféle kisebb tér kialakítására van lehetőség, - humánus, befgadó sztályközösség, - tanulás szervezése, differenciálása - a közérdekű és mindennapi életet szlgáló infrmációkhz való hzzájutás biztsítása, - az állaptának megfelelő hatékny egészségügyi ellátás biztsítása. Az egyéniesített neveléshez szakirányú képesítéssel rendelkező gyógypedagógiai tanárt, lgpédust, pszichlógust is be kell vnni a fejlesztő munkába. Színterek - tanórán a krtárs csprttal együttnevelés differenciálással, - tanórán kívül egyéb fglakzásn, szünetben a téri tájékzódás fejlesztésére vnatkzó játékk, - habilitációs, rehabilitációs fglalkzásk speciális szakember segítségével A PSZICHÉS FEJLŐDÉSI ZAVARRAL KÜZDŐ TANULÓK FEJLESZTÉSE A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csprtjába azk a tanulók tartznak, akik az isklai teljesítmények és a viselkedésszabályzás területén a kgnitív, emcinális-szciális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavark halmztt előfrdulása miatt egyéni sajátsságaik figyelembevételével fkztt pedagógiai, pszichlógiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési prblémájuk specifikus tanulási zavark, azaz diszlexia, diszrtgráfia, diszkalkulia, 104

304 diszgráfia és diszpraxia, mint a mtrs képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavark; hiperaktivitás és figyelemzavar. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkzik, hgy - a tanulók általában fáradéknyabbak, a meterlógiai váltzáskra érzékenyebbek, - az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajkat, viselik el a várakzás, kivárás kzta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadzik, nyugtalanabbak, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, - fkzttabban igénylik a tevékenységet meghatárzó állandó kereteket, érthető és követhető szabálykat, valamint - a pzitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet. A fejlesztés alapelvei A fejlesztés céljai, feladatai - Pnts diagnózis és fejlesztési szempntk, módszerek igénylése, vizsgálatk elvégeztetése. - A tanulási zavark kialakulásáért felelős funkciók fejlesztése. - Tankötelezettségük teljesítését szakember segítségével végezzék. - A sajáts nevelési igényű tanulók túlterhelésének elkerülése a fejlesztő flyamatban. - A tanuló fejlettségének megfelelően a tantervi előírásknak megfelelő sikeres tvábbhaladás biztsítása. - Pzitív énkép és önértékelés kialakítása. - A tanulás iránti mtiváció és a kudarctűrő képesség növelése. - Krtársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcslatk kialakítása. - A társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. A specifikus tanulási zavark hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az lvasás, az írás, a helyesírás vagy a számlás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) frmájában jelenhetnek meg. Diszlexia az lvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavark leggyakribb frmája, amely önmagában és más jelenségekkel kmbinálódva frdulhat erő. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus lvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkri sztályfkának megfelelő értő lvasás készségét, segítse az lvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztnság és az összelvasási készség, a fnlógiai tudatsság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mzgáskrdináció fejlesztése, d) a testséma biztnságának kialakítása, e) az lvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassíttt tempójú, nyújttt ütemű, hangztató-elemző, szótagló, a hmgén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az lvasási készség flyamats gndzása a tanuló egész isklai pályafutása alatt, g) a kmpenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása srán, 105

305 h) az élő idegen nyelv ktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az lvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tlmácslásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális lvasástanítási prgram alkalmazása, k) az lvasási kedv felébresztése, a mtiváció erősítése. Diszrtgráfia a helyesírási képesség zavara, nagy gyakrisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési frmája a specifikus tanulási zavarknak A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkri sztályfkának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kmpetencia kialakulását, az írtt nyelv használatának krsztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: a fnlógiai tudatsság és beszédészlelési képesség, a rövidtávú emlékezet fejlesztése, a spntán és tllbamndás utáni írás színvnalának javítása, a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. Diszgráfia az írás grafmtrs jellemzőinek zavara. A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az isklás krban, hgy a tanuló a mindenkri sztályfkának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kmmunikáció egyik frmájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcslatk létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mzgáskrdináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mzgáskra, a) a testséma biztnságának kialakítása, c) a vizu-mtrs krdináció fejlesztése, d) az írásmzgás alapfrmáinak gyakrlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, máslás, önálló írás kivitelezés), e) a ritmus, a nymás, és a sebesség ptimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása. Diszkalkulia a számlási képesség specifikus zavara. A fejlesztés célja: A specifikus számlási zavar esetén a fejlesztő munka feladata isklás krban, hgy a tanuló a mindenkri sztályfkának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kmpetencia megszerzésére, a számlási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakrlat színterein. A fejlesztés feladatai: a) a számsság és a számk iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) Matematikai törvények és szabályk készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gndlkdás és a nyelvhasználat összehanglt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapzása, a matematika-nyelv tudatsítása, f) a srzatalktási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kmpenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fgalmak, így a szám- és műveletfgalm kialakításakr a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fkztt mennyiségű gyakrlás srán az egyéni sajátsságkhz igazíttt, megjegyzést segítő technikák, eljárásk alkalmazása, 106

306 j) a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás prgramjainak felhasználása, k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztsítása. Hiperaktivitás és figyelemzavark - A pszichés fejlődés zavarainak egyik alcsprtját alktják azk a sajáts nevelési igényű tanulók, akik nagyfkú impulzivitásukkal, a céliránys, tartós figyelem zavarával küzdenek. A fejlesztés célja a figyelemszabályzás és a viselkedés egyensúlyának megteremtése. A fejlesztés feladatai team munka keretében gyógypedagógiai, pszichlógiai, szakrvsi együttműködés, speciális figyelem-tréning, a figyelem tartósságát biztsító környezeti feltételek megteremtése, fkztt egyéni bánásmód, az önszervezési képesség, az önkntrll fejlesztése, feladatk idői struktúrájának megtervezése és kivitelezése, mtiválás, sikerélmény biztsítása. Szükséges hangsúlyzni, hgy ezeknek hátterében elsődlegesen idegrendszer működési zavar, az ún. végrehajtó funkciók zavara és nem környezeti ártalm húzódik meg. A tanulók isklai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. Fejlesztési területek nevelési célk A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási flyamatban tartósan és súlysan akadályztt tanulók nevelése-ktatása srán a NAT-ban meghatárztt fejlesztési feladatk és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A kulcskmpetenciák fejlesztése A NAT-ban fglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő kulcskmpetenciák (azk fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkr a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. Az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kmmunikáció fejlesztését a helyi tanterv kiemelten kezeli. E feladatk minden műveltségterületen meg kell, hgy jelenjenek. Célzttan szerepet kaphat az Ember és társadalm, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A NAT alkalmazása a tanterv készítésénél, módszerek, eljárásk Magyar nyelv és irdalm A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az lvasásértés fejlesztése. Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javaslt. A Művészetek műveltségi területen belül a kmplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sprt műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása srán szenzrs integrációs prgramk valamint lgpédiai ritmika alkalmazása is javaslt. A Matematika területén a kmpenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azknál a tanulóknál, akiknél a sajáts nevelési igény ka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indklt a krszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. 107

307 Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcinális képességfejlesztő prgramk külön alkalmazásával, a fejlesztések srán tanultak elmélyítésével szlgálja az eredményes isklai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibntakzásáhz szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztsítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata. A megvalósítás színterei - minden tanórán, diszkalkulia esetén kiemelten matematika órán - rehabilitációs célú fejlesztő fglalkzás, - felzárkóztató fglalkzásn, - tanórán kívüli tevékenységek egyéb fglalkzásk, - szabadidő, képességfejlesztő játékk. Értékelés: A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulót szakértői vélemények alapján az igazgató mentesíti / mentesítheti az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből, az értékelés és minősítés alól, illetve egyéb pzitív diszkriminációra jgsult. A mzgáskrlátztt tanulók fejlesztésének elvei, gyakrlata később - aktualitás esetén - kerül kidlgzásra. 8. A tanulók tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakrlatban történő ellenőrzési, értékelési módja, diagnsztikus, frmatív és szummatív frmái, valamint a magatartás és szrgalm minősítésének elvei, értékelés, a magasabb évflyamra lépés feltételei, helyi záradék, intézményi mérési rendszer Az értékelésről általában és az értékelés célja Az értékelés a tanítási-tanulási flyamat minden mzzanatára kihat. A pedagógusk értékelő magatartásának és a tanulók önértékelésének jellemzője a pzitívumkra való támaszkdás, az elért sikerek, eredmények megerősítése. Az integrált ktatást vállaló iskláknak az értékelés kérdése külön figyelmet igényel. Az egyéni különbségekre figyelő, az egyéni érési ütemnek teret engedő intézmények nehezen tudják megvalósítani az sztályzatkban kifejeződő, minősítő értékelést. Az értékelés célja: az önértékelés képességének kialakítása, mtiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében, a teljesítményszint és tudásszint jelzése, jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét, tájékztassa azülőt, hgy milyen gyermeke visznya az iskla követelményeihez. Célunk tvábbá, hgy az értékelés ne minősítsen, hanem fejlődési állaptról számljn be; számba tudja venni, hgy a tanuló az előző szintjéhez, önmagáhz mérten mennyit fejlődött; jelenjék meg, hgy a gyermek saját lehetőségét mennyire használta ki. Az értékelés legyen skszínű, váltzats, ösztönző, serkentő hatású, 108

308 flyamats, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő, tárgyilags, bjektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú, következetes, szakszerű és felelősségteljes, differenciált stratégiák alkalmazása; céljai és követelményei legyenek mindenki számára ismertek. Diagnsztikus Frmatív Szummatív Az értékelés típusai Az értékelés funkciója csprtba srlás esetén az előzetes készségek és tudás felmérése, a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása, tanulási prblémák esetén az kk meghatárzása visszacsatlás a tanulóhz és a tanárhz a hibák aznsítása a tananyagn belül, megldási módk kialakítása céljából visszacsatlás szülőnek a tanulók minősítése, kategrizálása Értékelésünk alapja: - diagnsztikus helyzetmegállapítás (év eleji mérés, tanulási flyamatba beépített mérés ) - frmatív flyamats - lezáró minősítő (év végi mérés) A flyamats értékelés funkciói: - visszajelzés diáknak a zökkenőmentes tvábbhaladás érdekében, - jelzés a szülőknek a diák adtt tantárgybeli előmeneteléről. A flyamats értékelés fajtái: órai értékelés szóban, szóbeli felelet értékelése, gyakrlati, illetve manuális tevékenység értékelése szóban és sztályzattal, íráss értékelés, szülőknek tájékztató füzet, ellenőrző útján Félévi és tanév végi A félévi és tanév végi ellenőrzőben, ill. biznyítványban rögzített értékelés funkciói. Félévkr visszajelzése annak, hgy a tanuló hl tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi sztályzatnak kell kifejeznie azt, hgy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelel e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet e, visszajelzést kell adnia arról, hgy megtalálta e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításáhz szükséges tanulási módszereket. Év végén az sztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hgy a tanuló milyen szinten sajátíttta el a tantárgy adtt tanévre előírt követelményeit. A félévi és év végi értékelés összhangban kell, hgy legyen az évközi értékelések srán adtt szóbeli, írásbeli és jegyekben kifejezett visszajelzésekkel. Az év végi sztályzat a köznevelési törvényben fglaltaknak megfelelően születhet sztályzó vizsga eredményeként. Ekkr az értékelés az adtt tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi. Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési frma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kaptt sztályzat azt jelzi, hgy a tanuló a befgadó csprt (sztály) tudásszint skáláján milyen helyet fglal el (pl.: isklaváltó, idegen nyelvi csprtba illeszkedő tanuló esetén) A magasabb évflyamra lépés feltételei - A tanuló sztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az sztályzó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújttt teljesítménye alapján kell megállapítani. 109

309 - A tanuló magasabb évflyamba lépésének feltétele megfelel a Nemzeti Köznevelési Törvény vnatkzó bekezdéseiben fglaltaknak. - A tanuló az iskla magasabb évflyamába akkr léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. - A tanuló az első évflyamn csak akkr utasítható évflyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az isklából való igazlt és igazlatlan mulasztásk miatt nem tudta teljesíteni. Ha mulasztás miatti lemaradását pótlja, és a tantárgyak minimum követelményeit teljesíti, a nevelőtestület határzata szerint magasabb évflyamba léphet. - A másdik-nylcadik évflyamn a tanuló az iskla magasabb évflyamára akkr léphet, ha sikeresen teljesítette az adtt évflyamn előírt tanulmányi követelményeket az adtt évflyamn minden tantárgyból. - A tvábbhaladás követelményeit a helyi tantervek tartalmazzák. Igazdási pnt a helyi tantervekben megjelenő A fejlesztés várt eredményei a két évflyams ciklus végén rész. - A tvábbhaladás követelményeinek kidlgzása a szaktanárk feladata a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben: augusztusára: Az első és az ötödik évflyamn júniusára: A másdik és a hatdik évflyamn júniusára: A harmadik és a hetedik évflyamn júniusára: A negyedik és a nylcadik évflyamn. - A nevelők a követelményeket a tanulók egész évi tanulmányi munkája, évközi teljesítménye, illetve érdemjegyei alapján bírálják el. A másdik-nylcadik évflyamn a tanulóknak, minden tantárgyból legalább az elégséges év végi sztályzatt kell megszereznie a tvábbhaladáshz, illetve a dráma és tánc tantárgy szöveges értékelésében a megfelelt minősítést szükséges elérnie. Az enyhén értelmi fgyatéks tanulók egyéni tanrend alapján tanulják a hn-és népismeret tantárgyat, mely szintén szöveges értékelésű, a tvábbhaladáshz a megfelelt minősítést szükséges elérniük A biznyítvány A biznyítvány a tanuló egész éves teljesítményének minősítését tartalmazza. A biznyítványt a tanuló az ünnepélyes tanévzáró istentiszteleten, illetve azt követően kapja kézhez, és az új tanév kezdetén, az első tanítási napn adja vissza sztályfőnökének. A biznyítványban rögzíteni kell az SNI, BTM tanulókra vnatkzó frmaszöveget (ls. törzslap). Ha a tantárgy ktatása félévkr fejeződik be, a tanuló sztályzatát az év végi biznyítványban is fel kell tüntetni. A tanuló biznyítványának kiadását az iskla semmilyen indkkal nem tagadhatja meg A tanulók minősítése Tanulmányi előmenetel A tanulók tudását a szaktanár értékeli, az értékelés alapja: a NAT és a helyi tantervek követelményrendszere. Az év végi sztályzat, illetve az év végi szöveges értékelések a tanuló egész éves, flyamats munkáját jellemzi. Az értékelés különböző megnyilvánulási frmáit használjuk az isklában. Szóbeli értékelés: A tanítási órákn, egyéb fglalkzáskn napnta, aktuálisan történik szóbeli értékelés a tanuló tanulmányi munkájáról. Megfgalmazódhat a pedagógus, a társak részéről és önértékelés frmájában 110

310 1. évflyam teljes tanév szintjén, illetve a 2. évflyam félévéig a szöveges értékelés a jellemző. Megjelennek a negyedévenként történő értékelési módk is. 1. évflyam: nvember, március 2. évflyam: nvember A szöveges értékelés arra is lehetőséget kínál, hgy a pzitívumk kiemelésével buzdítsa a tanulókat, sőt, a lehetséges fejlesztési irányt is megmutassa. Az értékelési szempntk tantárgyak szerint meghatárzttak. A 2. évflyam másdik félévétől ötfkzatú skálán történő értékelés történik, kivéve: - 5. évflyam dráma és tánc, ahl a tanulók szöveges értékelést kapnak. - A szöveges értékelés beszámít a magasabb évflyamba lépésbe (ls. átváltásnál írttak). A szöveges értékelés a HIP Suliszlga szftver használatával történik. Fnts, hgy az integráltan ktattt, enyhén értelmi sérült tanulók értékelésekr a rájuk vnatkzó, az adtt évflyamn feltüntetett csökkentett vagy módsíttt követelményrendszer a meghatárzó. A szakvéleményeket, javaslatkat figyelembe kell venni a tanuló értékelésére vnatkzóan. Az 5-8. évflyamn az anglt nem emelt óraszámban tanuló diákk heti plusz matematika és magyar nyelv és magyar irdalm tantárgy értékelése együtt történik a matematika és a magyar nyelv és magyar irdalm tantárggyal. Az egyes tantárgyak érdemjegyei a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Jeles (5): - kiemelkedő teljesítmény, érdeklődése önálló ismeretszerzésben is megnyilvánul; - aktív, az ismereteket alktó módn, szabatsan, áttekinthető frmában képes kifejezni. Jó (4): - a törzsanyagt elsajátítja és alkalmazni is tudja; - az órákra rendszeresen felkészül, és aktívan bekapcslódik az új ismeretek szerzésébe. - gndlatait szóban és írásban egyaránt szabatsan és áttekinthető módn képes kifejezni; - kisebb hiánysságai vannak, de törekszik ismereteinek önálló kifejezésére; Közepes (3): - ismereteit kisebb tanári segítséggel képes csak alkalmazni - nem elég egyenletes az órákra való felkészülése; - a tantervi minimumt teljesíti; Elégséges (2): - szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége gyenge, nehézkes; - ismereteit csak rendszeres tanári segítséggel tudja alkalmazni; 111

311 Elégtelen (1): - nem tesz eleget a tantervi tvábbhaladási követelményeknek. Törekszünk a pzitív hzzáállás fejlesztésére. A tanulók munkájának, előmenetelének flyamats értékelése érdekében azkn az évflyamkn, ahl érdemjeggyel, sztályzattal értékelünk, minősítünk minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hsszabb időt vesz igénybe minden tanuló munkáját havnta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni. Ez alól kivételt képeznek azk a tantárgyak, amelyeknek ktatása egy tanítási héten belül csak egy órában történik. E tárgyakból kéthavnta kell legalább egy érdemjegygyel értékelni a tanulókat. A tanuló által szerzett érdemjegyekről, sztályzatkról a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az sztályfőnök kéthavnta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótlja. A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dlgzatainak, feladatlapjainak értékelésekr az elért teljesítmény (pntszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányk alapján végezzük: Témazáró dlgzat Minimum követelményeket tartalmazó mérés Teljesítmény Érdemjegy Teljesítmény Teljesítmény Érdemjegy Érdemjegy Teljesítmény 0 33% elégtelen (1) 0 50% elégtelen (1) 34 50% elégséges (2) 51 64% elégséges (2) 51 75% közepes (3) 65 80% közepes (3) 76 90% jó (4) 81 94% jó (4) % jeles (5) % jeles (5) Csak egy részterületet felölelő számnkérés esetén, a tananyag nehézségi fkától függően a szaktanár módsíthatja a százalékértékeket. Az isklai beszámltatás frmái és rendje Frmái: 1. Szóbeli beszámltatás: Szóbeli felelet: A tantárgyakból szóbeli feleltetést végzünk a tanórákn, melyre a tanuló a pedagógus döntése alapján érdemjegyet kap, melyet a pedagógus indkl. Az érdemjegyek kék színnel kerülnek beírásra az sztálynaplóba és az ellenőrzőbe. A félévi és év végi sztályzatknál hangsúlyzttan vesszük figyelembe. Kiselőadás, beszámló: A pedagógus a tantárgyhz kapcslódó anyagrészekből kiselőadás tartására jelölhet ki tanulót. Munkáját, annak színvnala szerint, kisjeggyel vagy naplóba kerülő érdemjegygyel értékelheti. 112

312 Memriter: Szó szerint megtanulandó vers- ill. prózai részlet, esetleg szabály, meghatárzás, melyet a pedagógus előre közölve érdemjeggyel értékelhet. 2. Írásbeli beszámltatás: Témazáró dlgzat: A témakörök végén a szaktanár vagy tanító, belátása szerint, témazáró dlgzatt írathat, melyet a már említett százaléks megszlás alapján érdemjeggyel értékel, s pirs jegygyel jegyez be az sztálynaplóba. Egy tanítási nap maximum két témazáró dlgzat iratható. A félévi és év végi sztályzatknál hangsúlyzttan vesszük figyelembe. Írásbeli felelet: Írásbeli feleltetést végezhet a pedagógus a tanórán belátása szerint, melyet szövegesen vagy belátása szerint értékelhet. Az érdemjegy kék színnel kerül bejegyzésre sztályban máslást, látó halló tllbamndást, tllbamndást és emlékezetből való írást kérünk számn. Röpdlgzat: Rövid, írásbeli feleltetési frma, mely kisebb súlyt képvisel az előzőeknél. Értékelhető ún. kisjeggyel is. A pedagógus belátása szerint hárm vagy öt kisjegyből alkt egy érdemjegyet, melyet kék színnel jegyez be a naplóba és az ellenőrzőbe évflyamn alapműveletek számlását kérjük számn. Prjekt: ls. a prjekteknél írttakat A magatartás és a szrgalm értékelése Isklánk értékeli, minősíti a tanulók magatartását és szrgalmát. A magántanuló magatartását és szrgalmát nem kell minősíteni. Szóbeli értékelés: A tanítási órákn, egyéb fglalkzáskn napnta, aktuálisan történik szóbeli értékelés a tanuló magatartásáról, szrgalmáról. munkájáról. Megfgalmazódhat a pedagógus, a társak részéről és önértékelés frmájában Írásbeli értékelés: A magatartás értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél a 2. évflyam másdik félévétől az egyes évflyamkn a példás (5), jó (4), váltzó (3), rssz (2) érdemjegyeket alkalmazzuk. A 2. évflyam másdik félévétől a 2-8. évflyamn a tanuló magatartását az sztályfőnök minden hónapban érdemjeggyel értékeli. A félévi és év végi sztályzatt az sztályfőnök a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben, az sztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az sztályzatról. (Egyező állás esetén az sztályfőnök dönt.) Az 1. évflyamn és a 2. évflyam 1. félévében a tanulók magatartását negyedévente szövegesen értékeljük, az 1-2. évflyamn a félévi értesítőben is szöveges az értékelés. Az 1. évflyam év végi minősítése is szöveges. Magatartás érdemjegy kialakításakr szem előtt tartjuk a következő szempntkat: Magatartás Példás (5) Jó (4) Váltzó (3) Rssz (2) 1. Aktivitás, példamutatás Igen magas fkú Közepes Gyenge Negatív vagy rmbló 113

313 Magatartás Példás (5) Jó (4) Váltzó (3) Rssz (2) 2. A közösségi célk érdekeinek figyelembevétele - munkában való részvétel Igen Élen jár Ellene nem vét Aktívan részt vesz Ingadzó Közömbös Szemben áll Érdektelen 3. Hatása a közösségre Pzitív Beflyást nem gyakrl Nem árt Negatív 4. Törődés társaival Gnds, segítőkész Segítőkész Ingadzó Közömbös, gátló 5. Házirend betartása Betartja, arra ösztönöz Betartja Részben tartja be Skat vét ellene 6. Viselkedés, hangnem Kifgástalan Kívánnivalót hagy maga után Udvariatlan nyegle Durva, grmba 7. Fegyelmezettség Nagyfkú Megfelelő Gyenge Elégtelen Példás (5) az a tanuló, aki: elvégzi isklai kötelességét; fegyelmezetten viselkedik a tanórán és azn kívül is; pntsan jár isklába; a közösség alakítását, fejlődését, munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával elősegíti, és társait is erre ösztönzi; sztályfőnöki vagy igazgatói dicséretet kaptt valamilyen kiemelkedő teljesítményért; tisztelettudó, társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvarias, előzékeny, segítőkész; óvja és védi az iskla felszerelését, a környezetét; nincs írásbeli figyelmeztetője, intője vagy megrvása; nincs igazlatlan órája; a kötelező templmi szlgálatkn kívül havnta legalább kétszer jár istentiszteletre; a Házirendet betartja, és társait is arra ösztönzi. Jó (4) az a tanuló, aki: pntsan jár isklába; fegyelmezetten viselkedik, illedelmes a tanórán és azn kívül is; általában megbízható, rendesen elvégzi isklai kötelességét; részt vesz az sztály és az iskla közösségi életében, a rábíztt feladatkat elvégzi; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrvása; nincs igazlatlan órája; a kötelező templmi szlgálatkn kívül az istentiszteletekre havnta legalább egyszer eljár; a Házirendet betartja. A példás és a jó magatartásnál felsrlt kritériumk közül 6 szempntnak kell megfelelni, a kötelező templmi szlgálatk látgatása 1 szempnt a felsrltak közül. Váltzó (3) az a tanuló, aki: tanórán és tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül; előfrdul, hgy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; az sztály és az iskla közösségi munkájában csak ritkán vesz részt; sztályfőnöki figyelmeztetője, vagy intője, vagy megrvása van; igazlatlanul mulaszttt; a kötelező templmi szlgálatkn kívül nem jár istentiszteletre; 114

314 a Házirendet részben betartja. Rssz (2) az a tanuló, aki: a Házirend előírásait srzatsan megsérti; tanóra alatti, tanórán kívüli viselkedése fegyelmezetlen; nevelőihez, társaihz való visznya durva, grmba, megjegyzései sértőek; viselkedése rmbló hatású, az isklai nevelést, ktatást akadályzza; több szaktanári figyelmeztetést kaptt, sztályfőnöki, igazgatói megrvása, vagy nevelőtestületi, ill. igazgatótanácsi fegyelmi büntetése van; 10-nél több igazlatlan órája van; a kötelező templmi szlgálatkn nem jelenik meg A szrgalm értékelése A tanulók szrgalmának értékelésénél és minősítésénél a 2. évflyam másdik félévétől az egyes évflyamkn a példás (5), jó (4), váltzó (3), hanyag (2) érdemjegyeket alkalmazzuk. A 2. évflyam másdik félévétől a 2-8. évflyamn a tanuló szrgalmát az sztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A szrgalm félévi és év végi sztályzatát az sztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetekben, az sztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt. (Egyező állás esetén az sztályfőnök dönt.) Az 1. évflyamn és a 2. évflyam 1. félévében a tanulók szrgalmát negyedévente szövegesen értékeljük, az 1-2. évflyamn a félévi értesítőben is szöveges az értékelés. Az 1. évflyam év végi minősítése is szöveges. A szrgalm érdemjegy kialakításakr szem előtt tartjuk a következő szempntkat: Szrgalm Példás (5) Jó (4) Váltzó (3) Hanyag (2) 1. Tanulmányi munka igényes figyelmes ingadzó hanyag 2. Munkavégzés kitartó, pnts, megbízható rendszeres rendszertelen megbízhatatlan 3. Általáns tantárgyi munkavégzés Önálló munkavégzés mindent elvégez ösztönzésre dlgzik önállótlan feladatait nem végzi el 4. Többféle feladatt igen keveset ritkán nem vállal-e? 5. Munkabesztás - önellenőrzés igen jó jó közepes gyenge vagy nincs - önálló munkavégzés 6. Tanórán kívüli infrmációk felhasználása igen skszr, előfrdul ritkán egyáltalán nem rendszeresen 7. Szlgálatk vállalása rendszeresen előfrdul ritkán sha Példás (5) az a tanuló, aki: képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; minden tárgyban rendszeresen elvégzi feladatait; munkavégzése pnts, megbízható, önálló; 115

315 kötelességtudata magas fkú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik; érdeklődése az isklán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Egyes isklai tárgyakban a tananyagn felül is prdukál; szlgálatkn rendszeresen vállal feladatkat. Jó (4) az a tanuló, aki: figyel az órákn, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi; rendszeresen és megbízhatóan dlgzik; ösztönzésre rendszeresebben dlgzik és ellenőrzi önmagát; órákra általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat; többletfeladatt, tanórán kívüli fglalkzásn vagy versenyen való részvételt önként nem, vagy ritkán vállal; előfrdul, hgy szlgálatkn feladatkat vállal, de ez nem rendszeres. Váltzó (3) az a tanuló, aki munkája ingadzó, időszaknként dlgzik, máskr figyelmetlen, pntatlan; önállótlan, csak utasításra kezd dlgzni, nem ellenőrzi önmagát; felszerelése, házi feladata gyakran hiánys; érdemjegyeit több tárgyból is lerntja; szlgálatkn ritkán vállal feladatkat. Hanyag (2) az a tanuló, aki: figyelmetlenül dlgzik; tanulmányi munkájában megbízhatatlan; feladatait rendszeresen nem végzi el; felszerelése hiánys, rendetlen; a tanuláshz nyújttt nevelői vagy tanulói segítséget nem fgadja el, annak ellenszegül; valamely tantárgyból félévi vagy év végi sztályzata elégtelen; szlgálatkn sha nem vállal munkát; Szöveges értékelés árnyalt értékelés 1-2. évflyamn Az 1. évflyamn, valamint a 2. évflyam első félévében - szöveges értékeléssel minősítjük tanulóinkat. A szöveges értékeléshez a HIP Szlga számítógépes szftvert - EGYÉNI FEJLŐDÉS NYOMONKÖVETŐ RENDSZER alkalmazzuk, a SuliSzlga szftvert Szöveges értékelés árnyalt értékelés integrációs felkészítés Intézményünk az integrált felkészítésben az 1-8. évflyamn szintén a HIP Szlga számítógépes szftvert - EGYÉNI FEJLŐDÉS NYOMONKÖVETŐ RENDSZER alkalmazza, de az IPR Szlga szftvert. Az iskla tanulójának árnyalt, szöveges értékelése: Célk: 1. Az értékelés a gyerekért, a gyereknek szóljn, aki ennek segítségével aktív részese lehet saját fejlődésének (önismeret, önértékelés). 2. A pedagógus és a szülő közösen gndlkdhassn a gyerek fejlődéséről. 3. A pedagógus tudatsan, egyénre szabttan alakíthassn ki egyéni fejlesztési tervet. 4. Kulcskmpetenciákra épüljön. 116

316 A szöveges értékelés kiegészíti a féléves és év végi érdemjeggyel történő értékelést, illetve a szöveges értékelés kiváltja azt az 1. évflyamn, illetve a 2. évflyam első félévében. A gyerek önmagáhz képest mért fejlődését állítja a középpntba az alapkészségek, a gndlkdási képességek, a tantárgyi szintek, ill. a személyes és szciális kmpetenciák figyelembe vételével. Alkalmazásával jól dkumentálható a tanuló fejlődése, lehetővé válik az egyéni fejlesztés tervezése, a fejlődés nymn követése. Minden értékelő lapn van Egyéb észrevétel, megjegyzés rész. Ha a lap kitöltője úgy ítéli meg, hgy a gyermek bármilyen fel nem srlt tulajdnságát, vagy képességét fnts megjeleníteni és értékelni, itt megteheti. Ez lehetőség arra, hgy a szöveges értékelés valóban egyéni legyen, és különösen a pzitív személyiségjegyek, képességek felszínre kerüljenek, értékként jelenjenek meg. Amennyiben valamilyen részképesség zavar, tanulási nehézség jelentkezik a gyermeknél, szintén itt van mód annak megjelenítésére, a fejlődés érzékeltetésére. A szftver elkészítése hatéknyabbá, még egységesebbé tette a munkavégzést. Az értékelési rendszer bevezetése előtt az sztályfőnökök szülői értekezleten tájékztatják az érintett gyerekek szüleit a szöveges értékelés előnyeiről, a gyerek érdekében végzett együttműködés fntsságáról. A diákknak is meg kell ismerniük az értékelés szempntjait, hgy törekedhessenek azknak minél inkább megfelelni, aktív részesei legyenek saját fejlődésüknek, fejlesztésének. Az IPR szlga szftver a következő területeken értékeli az integrációs felkészítésben részt vevő diákkat: Személyiségállapt Közösségi kapcslatk Tanulási kudarck Egyéb infrmációk Ki, mikr, hgyan értékel? Az sztályfőnökök az év elején kitöltik a szükséges adatkat HIP Szlga szftver segítségével, ezek után az adtt hónapban a megadtt határidőig kitöltik az sztályfőnökök az egyes értékeléseket. A szöveges értékelést az sztályfőnök krdinálja, aki egyben a diákk mentra. Az sztályfőnök knzultál a diák nevelőivel az értékelések előtt. Minden érintett tanuló számára készült dkumentáció (mappa), összegyűjti az értékelőlapkat, kapcslatt tart a szülőkkel, gyerekekkel, pedagóguskkal, jegyzőkönyvet készít a hármhavnta létrejövő találkzáskról, megbeszélésekről. Az sztályfőnök, mint mentr gndzza az egyéni fejlődési naplót. Feladatait részletezve az erre a feladatra megkötött külön megbízási szerződés tartalmazza, ez a feladat nem része az alap - sztályfőnöki teendőknek. Értékelés- nvember, február és május hónapban 1. értékelés nvember hónapban 2. értékelés február hónapban 3. értékelés május hónapban Az 1-8. évflyamn az sztályfőnök az sztályba betanító nevelőkkel knzultálva kitölti a szöveges értékelőlapt, mely szintekre vnatkzó megállapításkat tartalmaz több megjelölhető szinttel, amely tartalmaz lyan részt is, mely üres hely. E hely a nagyn egyedi véleményekkel kiegészíthető. Az értékelő megbeszélésen rögzítik a megállapításkat, jegyzőkönyvet készítenek. 117

317 A szftver a megadtt szintek alapján elkészíti a tanuló minősítését, amelyre alapzva készíthető a következő időszak fejlesztési terve, a fejlesztés tvábbi lépései. Az értékelő megbeszélésen rögzítik a megállapításkat, jegyzőkönyvet készítenek. A szöveges értékelést követően az értékelés eredményei alapján a prgram javaslatt tesz a következő negyedévre szóló egyéni fejlesztési terv összeállítására. Az sztályfőnök az értékelés elkészítése után szervezi meg a gyerekkel és a szülőkkel, a gyermek és ifjúságvédelmi felelőssel, (esetleg más pedagógussal) a szöveges értékelés megbeszélését még a megjelölt hónapban. A szülőt, gyermeket értékelő megbeszélésre hívjuk be, amennyiben nem jelenik meg, családlátgatásn vesz részt az sztályfőnök. A nvemberi és a májusi szöveges értékelés jó lehetőséget biztsít a félévi értesítő és az év végi biznyítvány kiadása előtt a legfntsabb prblémák megbeszélésére, esetleg a javítás elősegítésére Egyéni fejlődési napló Egyéni fejlődési napló intézményünkben Intézményünkben az integrált felkészítésben résztvevő gyermekek részére egyéni fejlődési napló készül. Ez az egyéni fejlődési napló hárm részből áll: - Alapadatk a gyermekről, egyéb bejegyzések, észrevételek, tvábbtanulás - Szöveges értékelés nymtattt anyag, értékelő megbeszélés jegyzőkönyve - Egyéni fejlesztési terv, megvalósítás Egyéni fejlesztési terv 1. Év eleji fejlesztési terv szeptember, któber, nvemberi időszakra. 2. A középső szakasz fejlesztési terve december, január, február időszakra. 3. Fejlesztési terv március, április, május, június időszakra. Az 1. és 2. fejlesztési terv tehát 3-3 hónapra, a 3. fejlesztési terv 4 hónapra készül. Ennek a fejlődési tervnek az alapja a szöveges értékelés. A hármhavnkénti kötelező írásbeli értékelés elkészítésével párhuzamsan készül el az egyéni fejlődési terv, melyhez a HIP Szlga IPR SZOLGA szftvert használjuk. Az érintett tanulók fejlesztési tervet az egyéni mappában gyűjtjük össze. Ütemezés: hónap 1. évflyam 2-4. évflyam 5-8. évflyam szeptember első hete któber vége nvember vége február vége 1. Általáns fejlesztési terv készítése a bemeneti mérés (DIFER) elkészültéig 2. Egyéni fejlesztési terv készítése a DIFER eredmények alapján 3. A nvemberi fejlesztési terv elkészítése a negyedéves értékelés alapján 4. A februári fejlesztési terv elkészítése a félévi értékelés alapján 1. Év eleji fejlesztési terv készítése a bemeneti mérési eredmények alapján 2. A nvemberi fejlesztési terv elkészítése a negyedéves értékelés alapján 3. A februári fejlesztési terv elkészítése a féléves értékelés alapján 2. A nvemberi fejlesztési terv elkészítése a hármhavi értékelés alapján 3. A februári fejlesztési terv elkészítése a hármhavi értékelés alapján 118

318 A nem szakrendszerű ktatás értékelése - A nem szakrendszerű képzésben nyújttt tanulói teljesítmény értékelése tvábbra is műveltségi területhez, illetve a kialakíttt tantárgyakhz kapcslódik. - Azn tantárgyaknál, ahl a tantárgyi megsztásban van szakrendszerű és nem szakrendszerű tanítási óra a tanulói teljesítményt nem értékeljük külön, hanem a tantárgy értékelésekr együttesen figyelembe vesszük szakrendszerű órán és a nem szakrendszerű órákn nyújttt teljesítményt is. - Ahl a tantárgy ktatása kizárólag nem szakrendszerű ktatásba bevnt tantárgy, evidencia, hgy a tanulói teljesítmény értékelése ezen nem szakrendszerű óra alapján történik. Ezeknél a tantárgyaknál érdemjeggyel értékelünk, sztályzattal minősítünk. - A nem szakrendszerű ktatásba bevnt tantárgyak közül a dráma és tánc szöveges értékelésű. E tantárgy esetében a szöveges értékelés HIP Szlga SULISZOLGA szftver értékelő lapjai alapján történik. A tanulók a dráma és tánc szöveges értékelő lapjait a félévi értesítő és az év végi biznyítvány kiadásakr megkapják, része a félévi értesítőnek, év végi biznyítványnak, valamint a tanulói törzslapknak. A dráma és tánc tantárgy értékelése A félévi értesítőbe és az év végi biznyítványba a következő bejegyzések írandók: A dráma és tánc értékelése: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szrul A tanuló Kiválóan megfelelt, ha A tantárgy iránt maximális érdeklődést tanúsít. Órai aktivitása kiemelkedő. Munkavégzése gnds, alaps, precíz. A tevékenységek srán munkája példaértékű. A megszerzett tudást készségszinten alkalmazza. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége életkrának és az adtt tantárgynak megfelelő. Kreatív ötleteivel segíti a közösség munkáját. A tanuló Jól megfelelt, ha A tantárgy iránt maximális érdeklődést tanúsít. Órai aktivitása jó. A tevékenységekben jó példát mutat társainak. A megszerzett tudást készségszinten alkalmazza. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége életkrának és az adtt tantárgynak megfelelő. Kreatív ötleteivel segíti a közösség munkáját. A tanuló Megfelelt, ha A tantárgy iránt megfelelő érdeklődést tanúsít. Órai aktivitása váltzó vagy gyenge Munkavégzése elfgadható, feladatmegldása időnként hiánys. 119

319 A tevékenységekben hzzáállása váltzó vagy gyenge. A megszerzett ismeretekben jártasságt mutat. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége elfgadható. A tanuló Felzárkóztatásra szrul, ha A tantárgy iránt nem mutat érdeklődést. Órai aktivitása nem megfelelő. A tevékenységekből kivnja magát, nem vagy nehezen vnható be a munkába. Önálló munkavégzésre nem képes. Szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége nem megfelelő. A tvábbhaladás minimális követelményeket nem teljesíti. A sajáts nevelési igényű enyhén értelmi fgyatéks tanulók az 5. évflyamn hn-és népismeretet tanulnak egyéni tanrend szerint. A tantárgy értékelése: szöveges értékelés. A félévi értesítőbe és az év végi biznyítványba a következő bejegyzések írandók: Kiválóan megfelelt Jól megfelelt Megfelelt Felzárkóztatásra szrul A félévi értesítő és az év végi biznyítvány mellékleteként a HIP Szlga szftver nem szakrendszerű ktatásra vnatkzó értékelő lapjait is csatlni kell hn-és népismeret tantárgyból. A tanuló Kiválóan megfelelt, ha Ismeri, és minimális tanári segítséggel tudja használni a kézikönyveket. Képes arra, hgy a témákban legalább adatt, tényt gyűjtsön, és ezekről feljegyzést készítsen. Képes az általa gyűjtött adatkat, tényeket, adalékkat a tanár által megadtt és önállóan megfgalmaztt szempnt szerint is csprtsítani egyedül vagy minimális tanári segítséggel. Képes önállóan megfgalmazni azt, hgy mire használhatók az általa gyűjtött adatk. Önállóan vagy minimális tanári segítséggel képes vázlatt, jegyzetet készíteni. Képes reprdukálni a tanári előadás kétharmadát. Értelmezni tudja a kötelező fgalmakat. Krnlógiát önállóan tud elkészíteni. A prjektmunkában élen jár. Tablókészítésnél irányító- krdináló szerepet játszik. Gyűjtőmunkája példamutató. Önállóan, kézikönyvek segítségével képes egy- egy résztéma előadására. Önállóan "lvas" a térképről. A tanuló Jól megfelelt, ha Ismeri, és minimális tanári segítséggel tudja használni a kézikönyveket. Képes arra, hgy a témákban legalább adatt, tényt gyűjtsön, és ezekről feljegyzést készítsen. Képes az általa gyűjtött adatkat, tényeket, adalékkat a tanár által megadtt és önállóan megfgalmaztt szempnt szerint is csprtsítani egyedül vagy minimális tanári segítséggel. Képes minimális tanári irányítással megfgalmazni azt, hgy mire használhatók az általa gyűjtött adatk. 120

320 Önállóan képes vázlatt, jegyzetet készíteni. Képes reprdukálni a tanári előadás kétharmadát. Értelmezni tudja a kötelező fgalmakat minimális tanári segítséggel. Krnlógiát önállóan tud elkészíteni. Tablókészítésnél irányító-krdináló szerepet játszik. Gyűjtőmunkája példamutató. A prjektmunkában élen jár. Minimális tanári irányítással, kézikönyvek segítségével képes egy- egy résztéma előadására. Önállóan lvas a térképről. A tanuló Megfelelt, ha Csak nagyfkú tanári irányítással tudja használni a kézikönyveket. Néhány adatról, tényről feljegyzést tud készíteni. Képes az általa összegyűjtött adatkat, tényeket egy, a tanár által megadtt szempntk szerint csprtsítani. Tanári irányítással képes vázlatt, jegyzetet készíteni. Képes reprdukálni a tanári előadás egyharmadát. Meg tudja nevezni a fgalmakat. Részt vesz a tablókészítésben, a gyűjtőmunkában, prjektben. Feladatvégzése hiánys. Tanári irányítással tudja használni a térképet. A tanuló Felzárkóztatásra szrul, ha Nem teljesíti a tvábbhaladás minimális követelményeit. Amennyiben a tanuló isklát vált, s szükséges a szöveges értékelés érdemjegyre / sztályzatra történő átváltása a következők szerint történik: Kiválóan megfelelt jeles (5) Jól megfelelt jó (4) Megfelelt közepes (3) elégséges (2) Felzárkóztatásra szrul elégtelen (1) A megfelelt minősítés közepes (3), ha a tanuló hzzáállása a tevékenységekben váltzó; a prjektben, szituációs játékkban aktívabb szerepet vállal. Egyéb esetben elégséges a minősítés Sajáts nevelési igényű tanulók beszámltatásának frmái, rendje A tantárgyi számnkérések srán az SNI tanulóink beszámltatásának frmáit és módjait részképesség zavaraikhz igazítjuk. Az lvasási-írási nehézségekkel küzdő gyermekek számára biztsítjuk az írásbeli dlgzatk szóbeli feleletekkel történő kiváltását, illetve e gyermekeink számára célzttan több megszólalási lehetőséget adunk nemcsak a számnkérés, hanem a gyakrlás srán is. Az írásbeli beszámltatás srán hsszabb időt biztsítunk egy-egy dlgzat elkészítésére, valamint indklt esetben mi lvassuk fel a feladatlap utasításait (pl. környezetismeret, nyelvtan, matematika) a gyermek számára. A számlási nehézségekkel küzdő gyermekek a speciális segédeszközöket (krngk, pálcikák, számtábla, számlógép) a dlgzatk srán is használhatják. 121

321 Az isklai számnkérések srán a témazáró dlgzatk mellett minél nagybb számban tesszük lehetővé gyermekeinknek, hgy tudásukról röpdlgzatk, szóbeli feleletek (egy-egy lecke anyagából) frmájában is számt adjanak. Az egyéb SNI gyermekek esetében is maximálisan élünk a pzitív diszkriminációval. Alkalmaztt méltánysságk: Az írásbeli felelet szóbelivel is helyettesíthető. A szóbeli felelet írásbelire cserélhető. Írásbeli feleletnél a helyesírás figyelmen kívül hagyása. Rövidebb anyagrészekből beszámló. Matematika órán számlógép használata. Helyesírási szótár használatának engedélyezése. Kevesebb házi feladat. Élünk minden lyam pzitív diszkriminációval, amelyre a szakértői és rehabilitációs bizttság javaslatt tesz A sajáts nevelési igényű tanulók értékelése Az SNI tanuló értékelése az eltérő tanterv (enyhe értelmi ), illetve az egyéni fejlődési ütem, az egyéni különbségek maximális figyelembevételével történik. A tanuló teljesítménye önmagáhz mérten és előremutatóan kerül értékelésre, megőrizve a tanulási kedvet évflyam: Az értékelés megjelenési frmája (szöveges vagy érdemjeggyel történő) alkalmazkdik az adtt évflyam értékelési frmájáhz. a napi értékelés a gyermek számára minden esetben pzitív, megerősítő, a legkisebb részteljesítményt is elismerő módn történik; apró jelzésekkel (csillag, matrica, a gyermek számára kedves cselekvés engedése jutalmazzuk a gyermeket); az elmarasztalás legsúlysabb frmája, ha a gyermek nem kap valamilyen pzitív megerősítést; mindezzel és a hangsúlys szóbeli értékeléssel fejlesztjük ki a belső mtivációt és a reális önértékelést és erősítjük az amúgy is labilis önbizalmukat. Jgszabály értelmében, ha a tanuló első alkalmmal nem tudtt eleget tenni az első évflyam követelményeinek, munkáját előkészítő jellegűnek minősítjük évflyamkban a feldlgztt tananyag elsajátításának mértékét a tájékztatóban ötfkzatú skálán jelezzük érdemjeggyel, sztályzattal minősítünk, illetve a dráma és tánc tekintetében szövegesen értékelünk itt is alkalmazkdva az adtt évflyamkhz. A félévi, tanév végi minősítés kialakításánál a témazáró dlgzatk mellett a röpdlgzatk, szóbeli feleletek sztályzatait hangsúlysan vesszük figyelembe a mtiváció fenntartása és a részképesség zavarknak megfelelő értékelés érdekében. Az értékelésben kiemelt szerepet kap a sajáts nevelési igény típusáhz, eltérő mértékéhez, és az egyéni fejlődési sajátsságkhz való alkalmazkdás. A fejlesztő értékelést a mindennapi tanítás- tanulás flyamatában is alkalmazzuk. A Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizttság szakvéleménye alapján adtt tanulók méltánysságban részesülhetnek az értékelés és minősítés alól Helyi záradék, helyi döntések A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 1. melléklet 39. pntja lehetővé teszi az iskláknak helyi záradék kialakítását. Isklánk élt e lehetőséggel, s a kiemelkedő tanulmányi eredmények elismeréséhez helyi záradékt alkttt. 122

322 Kitűnő rendű: Azknak a tanulóknak, akik valamely tantárgyból dicséretet kaptak, félévi értesítőjükbe, illetve az év végi biznyítványukba a Kitűnő minősítést kell bejegyezni. Kitűnő a minősítés, ha a diák jeles sztályzatt kaptt, a diák flyamatsan aktív órai munkát végez, szervező munkájával több tanulót is agilizál a közös feladatvégzésben, csprtmunkában elől jár, vezető szerepét jól látja el, versenyeken, vetélkedőkön jó eredménnyel vesz részt rszágs, területi, megyei megmérettetéseken az 1-5. helyezést éri el (ennek az egy kritériumnak a teljesülése már elégséges), jó szakköri munka, mikr műhelyi, énekkari tevékenység (zeneiskla, aktív sprtlás) jellemzi, kreatív tevékenységet végez, kiállítási tárgyakat készít, aktív gyűjtőmunkát végez. Ha a tantárgyi dicséretek száma eléri a hármat, a nevelőtestület az sztályzó értekezleten dönt arról, kapjn-e a tanuló kimagasló tanulmányi munkájáért dicséretet. Pzitív döntés esetén a tanuló év végi biznyítványába nevelőtestület határzata alapján a következő záradék szöveg írandó: Záradék: Kitűnő tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesül. A döntés előfeltétele: a többi tantárgyból legalább jó minősítése legyen. Példás rendű: Példás a minősítés 1. évflyamn, ha a diák témazáró dlgzatainak átlaga az adtt tanévben meghaladja a 90 %-t; - szrgalma az értékelési szempntsr alapján példás minősítésűnek felel meg - magatartása példamutató, amennyiben az értékelési szempntsr alapján példás minősítésűnek felel meg. Példás a minősítés 2-8. évflyamn, ha a diáknak Záradék: minden tantárgyból jeles sztályzata van, a diák flyamatsan aktív órai munkát végez, aktív gyűjtőmunkát végez. 1. a) Példás tanulmányi munkájáért, példamutató magatartásáért nevelőtestületi dicséretben részesül. b) Példás tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesül. Jeles rendű: Jeles a minősítés 1. évflyamn, ha a diák az adtt tanévben a témazáró dlgzatainak átlaga % közé esik; - valamint szrgalma, magatartása az értékelési szempntsr alapján legalább jó minősítésűnek felel meg. Jeles a minősítés 2-8. évflyamn, ha a diák 123

323 tanulmányi átlaga legalább: 4,75; közepes minősítése nincs, magatartása és szrgalma pedig legalább jó minősítésű. Záradék: 2. a) Jeles tanulmányi munkájáért, példamutató magatartásáért nevelőtestületi dicséretben részesül. b) Jeles tanulmányi munkájáért nevelőtestületi dicséretben részesül. Az 1-8. évflyamn a tanévzáró istentiszteleten a fenti minősítést kaptt gyermekek vehetik át biznyítványukat Intézményi mérési rendszer Az intézményünkbe járó isklaköteles óvdás gyermekek körében a megelőző tanévben május hó végéig: Diagnsztikus fejlődésvizsgáló rendszer alkalmazása. Felelős: óvdapedagógusk, mérési csprtvezető Diagnsztikus fejlődésvizsgáló rendszer méréseinek elvégzése szeptember végéig azn elsős diákknál, akik más intézményből érkeztek. Felelős: 1 évflyamn tanító nevelő, mérési csprtvezető Diagnsztikus fejlődésvizsgáló rendszer méréseinek ismételt elvégzése az Oktatási Hivatalnak lejelentett gyermekeknél a jgszabály által előírt időre. Felelős: 1 évflyamn tanító nevelő, mérési csprtvezető Az alsó tagzat évflyamaiban, szeptemberben (2-4. évflyam) és májusban (1-4. évflyam) diagnsztizáló mérést végzünk matematikából, helyesírásból, valamint hangs és értő lvasásból. Felelős: 1-4. évflyamn tanító nevelők, mérési csprtvezető A 6. és 8. évflyamra kiterjedő rszágs ellenőrzés, vizsgálat matematika és lvasásszövegértés mérési anyagát valamennyi tanulónál áttekintjük. Felelős: a matematikát és magyar nyelv és magyar irdalmat ktató nevelő, mérési csprtvezető A felső tagzatn matematikából, magyar nyelvből a szaktanárk által összeállíttt mérőanyagt megíratjuk tanév végén: az 5-7. évflyamn; félévkr a 8. évflyamn. Felelős: a matematikát és magyar nyelv és magyar irdalmat ktató nevelő, mérési csprtvezető Idegen nyelvből és természetismeretből 6. évflyam végén, idegen nyelvből 8. évflyam végén valamennyi tanulónál mérést végzünk. Felelős: idegen nyelvet és természetismeretet ktató nevelő, mérési csprtvezető Negyedik sztályban: márciusban szintfelmérő mérés angl nyelvből. Célja: döntés az emelt óraszámú angl csprtba kerülésről. Az emelt óraszámú angl nyelv tanulásáhz: a szintfelmérő mérés 85 %-s teljesítménye szükséges. 124

324 Ezt követően a szülőt tájékztatni kell a lehetőségről, illetve nyilatkztatni, hgy igényli-e gyermekének az emelt óraszámú ktatást. A szülői nyilatkzatt iktatni kell. Felelős: idegen nyelvet ktató nevelő, mérési csprtvezető Évente számítógépes rögzítésre kerülnek az összehasnlíthatóság miatt: az intézményi szintű mérések eredményei, valamint az egyes évflyamk tantárgyi eredményei A tanulók fizikai állaptának felmérését célzó prgram Felelős: a mérési csprtvezető A Magyar Diáksprt Szövetség által kidlgztt Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszttel (NETFIT) történik a 2014/2015-ös tanévtől a tanulók fizikai állaptának mérése. Mérési időszakunk: A nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 80. (9) alapján az iskla az ktatásért felelős miniszternek a tanév rendjéről szóló rendeletében meghatárztt mérési időszakban, tanévenként megszervezi - az 1-4. évflyamn tanulók kivételével - a tanulók fizikai állaptának és edzettségének mérését, vizsgálatát. A mérést végző nevelő: Az iskla testnevelés tantárgyat tanító pedagógusa. Mérési módszerünk: A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 81. (5) (6) megfelelően hajtja végre az iskla a mérést. A pnts és egységes végrehajtást a rendelet 4. melléklete is segíti. A NETFIT fittségmérési rendszer négy különböző fittségi prfilt különböztet meg, amely prfilkhz különböző fittségi tesztek tartznak. Testösszetétel és tápláltsági prfil: Testtömeg mérése testtömeg-index (BMI) Testmagasság mérése Testzsírszázalék-mérése testzsírszázalék Aerb fittségi (állóképességi) prfil: Állóképességi ingafutás teszt (20 méter vagy 15 méter) aerb kapacitás Vázizmzat fittségi prfil: Ütemezett hasizm teszt hasizmzat ereje és erő-állóképessége Törzsemelés teszt törzsfeszítő izmk ereje és nyújthatósága Ütemezett fekvőtámasz teszt felsőtest izmereje Kézi szrítóerő mérése kéz maximális szrító ereje Helyből távlugrás teszt alsó végtag rbbanékny ereje Hajléknysági prfil: Hajléknysági teszt térdhajlítóizmk nyújthatósága, csípőízületi mzgásterjedelem A mérés eszközei: A Magyar Diáksprt Szövetség által összeállíttt, és ingyenesen az isklák rendelkezésére bcsájttt eszközcsmaggal történik a mérés: mérési útmutató, 125

325 hanganyag az ingafutás, hasprés és fekvőtámasz gyakrlatkhz, ktató DVD tesztek lebnylításhz szükséges eszközök (mérleg, testmagasságmérő, hajléknyságmérő eszköz, kézi szrítőerő-mérő, mérőcsík, 20 m-es szalag, biimpedencia-analizátr) A mérést követő feladatk: 1. A leflytattt mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatt végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, sztálynként és évflyamnként rögzíti. Az rszágs mérés, értékelés összesített és intézményekre vnatkzó eredményét az ktatásért felelős miniszter által vezetett minisztérium hnlapján az iskla közzéteszi, és a mérés, értékelés srán szerzett intézményi szintű adatkat a tvábbi feldlgzhatóság céljából hzzáférhetővé teszi. 2. Az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusk közösen elemzik. A kaptt eredmények alapján a tanulók az egészségzóna, fejlesztés szükséges és fkztt fejlesztés szükséges zóna valamelyikébe kerülnek. A kaptt eredmények segítséget nyújtanak adekvát feladatk kiválasztásáhz és végeztetéséhez. 3. A testnevelés tantárgyat tanító pedagógusk meghatárzzák a tanuló fizikai fejlődése szempntjából szükséges intézkedéseket. 9. Nemzetiségek kultúrája Felelős: a testnevelés tantárgyat tanító nevelők; mérési csprt - Intézményünk kiemelten kezeli a nemzetiségek kultúrájának megismerését. - Az integrált felkészítés prgramjának megvalósítása srán a multikulturális tartalmak beépülnek az egyes tantárgyakba. - A helyi nemzetiséghez hrvát, német, cigány tartzók nemzetiségek kultúrájának megismerését a történelem, társadalmi és államplgári ismeretek tantárgy helytörténet tanítása részében 8. évflyamn a Demkratikus visznyk megteremtése és kiépítése Magyarrszágn témakörben valósítja meg az intézmény. A hrvát, német és a cigány nemzetiség kultúrájának megismerését szlgáló tananyagtartalm: Kisebbségi identitás meghatárzó elemei. Helytörténeti, településtörténeti vnatkzásk. Helyi vnatkzású, az adtt nemzetiséghez kapcslódó nyelvi és irdalmi emlékek. Jellemző néprajzi, népzenei elemek, hagymányrendszer, az adtt nemzetiségre jellemző értékrend vagy a mindennapi szkásrendszer meghatárzó vnásai, a negatív szteretípiák megerősítése nélkül. A nemzetiség nyelve (válgatás az alapszókincs cigány és hrvát szavaiból). Helyi kötődésű, az adtt nemzetiséghez tartzó neves személyek ismerete. A helyi laksság népszámlálás szerinti nemzetiségi arányai. 10. A tanulók jutalmazásának elvei A dicséret, a jutalmazás a nevelés alapvető eszköze. Isklánk dicséretben, kitüntetésben részesíti, illetve jutalmazza azt a tanulót: aki képességeihez mérten tanulmányait kiemelkedően végzi, kitartóan szrgalmas, példamutató közösségi magatartást tanúsít, 126

326 kiemelkedő eredményt ér el tanulmányi versenyen, nyelvtanulásban kimagasló eredményt ér el, eredményes kulturális tevékenységet flytat, kimagasló sprtteljesítményt ér el, jól szervezi és irányítja a közösségi életet, a közösségért vállalt tevékenységét példásan végzi, tartósan vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végez, illetve egyéb módn hzzájárul az intézmény jó hírnevéhez. A kiemelkedő tanulói teljesítmény egyéni dicséretet vn maga után. A kiemelkedő eredményű együttes munkát, és a példamutatóan egységes helytállást tanúsító közösséget csprts dicséretben kell részesíteni. A dicséretek frmái: Szaktanári dicséret Napközis csprtvezetői dicséret Osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli) Igazgatói dicséret Kiemelkedő tantárgyi teljesítményért, szaktárgyi versenyért, vetélkedőért, diákköri, szakköri munkáért. Kiemelkedő szrgalmával, magatartásával és közösségi munkájával flyamatsan példát mutat. Az sztályközösségért, az intézményért, a gyülekezetért végzett munkáért, a környezete rendjéért, a szlgálatkn vállalt rendszeres munkáért. Az iskla hírnevét öregbítő kiemelkedő tevékenységért, isklán kívüli versenyeredményért. Ideje A tanév flyamán, amikr érdemes lesz rá a tanuló. A tanév flyamán, amikr érdemes lesz rá a tanuló. A tanév flyamán, amikr érdemes lesz rá a tanuló. A tanév flyamán, amikr érdemes lesz rá a tanuló. Admányzza Tanító, szaktanár. Napköziben feladatt ellátó nevelő. Osztályfőnök. Igazgató. Nevelőtestületi dicséret Példamutató magatartásért és szrgalmért, kiemelkedő tanulmányi munkáért A tanév végén. Nevelőtestület. Gyülekezet előtti dicséret Gyülekezet előtti dicséret Oklevél Jutalmkönyv Akikre büszkék Példamutató magatartásért és szrgalmért, kiemelkedő tanulmányi munkáért, a közösségért végzett tevékenységért. Gyülekezeten belül végzett szlgálatkért. Egész tanévben kiemelkedő tanulmányi munkáért, szrgalmért, magatartásért, közösségi munkáért. Ha isklai szinten végzett kiemelkedő tanulmányi munkája, szrgalma, magatartása is példaként állítható, isklán kívül elért eredményért vagy, mert nylc éven át kitűnő tanuló vlt. Nylc tanítási éven át jeles vagy kitűnő A tanév flyamán, amikr érdemes lesz rá a tanuló. A tanév flyamán, amikr érdemes lesz rá a tanuló. A tanév végén az sztályközösség előtt vagy a tanévzáró istentiszteleten A tanév flyamán, amikr érdemes lesz rá a tanuló. Sztárai nap Az igazgató javaslatára a lelkipásztr. A lelkipásztr. Nevelő, nevelőtestület. Nevelő, nevelőtestület, gyülekezet. 127

327 vagyunk táblára felkerülés biznyítványért, isklai és isklán kívüli versenyeken való rendszeres részvételért. Sprt és/vagy kulturális tevékenységért. A tanév végén. Nevelőtestület. Versenyeredményeitekért büszkék vagyunk Rátk. Sztárai-díj* Vársi versenyeken több alkalmmal dbgós (1-3.) helyezést ért el. Területi szintű versenyeken többször, legalább hárm alkalmmal az helyen végzett. Megyei szintű versenyeken legalább hárm alkalmmal részt vett. Országs szintű versenyeken részt vett. Nylcadiks diákként: nylc éven keresztül 4, 5 vagy annál jbb biznyítványért, példás magatartásért, példaértékű közösségi munkáért, isklai és isklán kívüli versenyeken való rendszeres részvételért, társaiért, az intézményért, a gyülekezetért végzett szlgálataiért. A tanév végén. A tanév végén, a tanévzáró istentiszteleten. Nevelőtestület. Nevelőtestület. * a Sztárai-díj részletes szabályzása a Tanulói házirend mellékletében található. A Sztárai - díj admányzása a házirendben leírtak szerint történik. A dicséreteit a tanuló írásban megkapja, szüleim tudmására hzza az iskla, bejegyzi az sztálynaplóba, a nevelőtestületi dicséretet a biznyítványba és a tanulói törzslapra is. A jutalmazáskat az isklai hirdetőtáblán és az áhítatkn is kihirdeti közösségünk, valamint istentiszteleti alkalmakn is tájékztatásra kerül a nagybb vlumenű jutalm. A jutalmazás az sztályfőnöknél, az igazgatónál, a nevelőtestületnél, gyülekezetnél kezdeményezhető. Kezdeményezheti: pedagógus, sztályfőnök, igazgató, nevelőtestület, lelkipásztr és a diákönkrmányzat (diákpresbitérium). Osztályközösség csprts szóbeli és írásbeli dicséretben részesülhet, ha arra érdemes lesz - kiemelkedő eredménnyel végezte együtt közösségi munkáját, szlgálatait, egységes helytállást tanúsíttt -. E dicséretet kezdeményezheti közösség bármely tagja. E dicséret kihirdetésére, az íráss dicséret átadására mindig az isklai közösség vagy a gyülekezet előtt kerül sr. Osztályközösség csprts jutalmban részesülhet a vasárnapi istentiszteleten végzett szlgálatkért, isklai versenyeken elért eredményekért, példamutató tanulmányi munkájáért és magatartásáért. A csprts jutalmat a gyülekezet adhatja a nevelőtestület kezdeményezésére. A jutalm: anyagi hzzájárulás - mértéke: a gyülekezet döntése szerint - több naps tanulmányi kiránduláshz. A csprts jutalmat az adtt tanévben az 1-4. évflyam, valamint az 5-8. évflyam egy-egy sztálya kaphatja meg. Amennyiben az adtt tanévben nem szervez az iskla több naps kirándulást, a gyülekezet döntése szerint egy naps tanulmányi kirándulás esetén is adható e jutalm. Ha az sztályközösség eléri a 100 hiányzásmentes napt, egy nap jutalmszabadságban (tanítás nélküli munkanap) részesülhet, amelyet szabadn felhasználhat sztályközösségi prgram szervezésére (pl. kirándulás, múzeumlátgatás stb.). A jutalmnap kivételét egy héttel előtte be kell jelenteni az intézményvezetésnek. E jutalmszabadságt a következő tanévre átvinni nem lehet. A területi, megyei, reginális, rszágs tanulmányi versenyeken eredményesen szereplő tanulók jutalmazása az évente megrendezésre kerülő Sztárai napn történik. A kiemelkedő tanulmányi eredményt (kitűnő; jeles, illetve 1. évflyam: témazáró dlgzat %-s átlaga alapján elért tanulmányi eredmény) elért tanulók könyvet és klevelet kapnak, melyet a tanévzáró istentiszteleten vehetnek át a házirend és a pedagógiai prgram helyi záradék rész szabályzása szerint. 128

328 A nylc éven át kiemelkedő teljesítményt tanulmányi eredmény, versenyeken való sikeres részvétel nyújtó tanulók neve és fényképe az Akikre büszkék vagyunk táblára kerül. 11. A nevelőtestület által szükségesnek tarttt tvábbi elvek Nevelőtestületi alapelv: Krisztusban tehát egészen nyíltan megparancslhatnám neked azt, ami a kötelességed vlna, a szeretet miatt aznban inkább csak kérlek. Filemn 8 Kérjük tanulóinkat és elvárjuk tőlük: a házirendünkben megfgalmaztt etikai kódex betartását; egyházi és nemzeti ünnepek alkalmával, isklai és isklán kívüli versenyeken, illetve lyan alkalmakn, mikr az intézményt képviselik a házirendben leírt ünnepi viseletben való megjelenést; az intézmény szellemiségének megfelelő, elvárható magatartási nrmák betartását. 12. Az tthni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatk meghatárzásának elvei 1. Pedagógiai felfgásunk és az isklában kialakult szkásrend alapján arra törekszünk, hgy tanulóink a tantervi követelmények teljesítéséhez szükséges ismereteket a tanítási órákn és az isklai fglalkzáskn sajátítsák el. Ehhez lyan óraszervezési és irányítási frmákat alakítttunk ki, ami srán az ismereteket, készségeket a tanulói tevékenységek srán szerzik meg tanítványaink. Ezt kiegészítve és flytatva a tanítási órákn elsajátíttt ismeretek elmélyítése, rögzítése, gyakrlása érdekében szükségét látjuk az tthni rendszeres tanulásnak. Ennek fenntartása érdekében rendszeres feladat adásával (írásbeli és szóbeli házi feladat) segítjük a tanulók tthni készülését. 2. A tanulók ptimális terhelése és a követelmények jó színvnalú teljesítéséhez szükséges ismeretek gyakrlásáhz az tthni felkészülést is irányítania kell a pedagógusnak. Ezért a házi feladatk adása tudats, tervezett tevékenység, következetesen alkalmazkdik az adtt tanuló közösség szintjéhez, a tanulók tudásáhz, elsajátíttt képességeihez. A házi feladatk shasem öncélúak, mindig az adtt anyaghz kapcslódóak, segítik a tananyag megértését, elmélyítését. 3. Hangsúlyzzuk, hgy az tthni tanulás kiegészíti, nem pedig helyettesíti az órákn a pedagógus által irányíttt ismeretszerző tevékenységet. 4. Az tthni tanulást segítő feladatkat differenciáltan is adhatjuk, amely figyelembe veszi a tanulók teherbírását, képességeit is. 5. A felsőbb évflyamkn az önálló tanulás, ismeretszerzés képességének kialakítását és az egyre krszerűbb ismeretfrrásk (multimédia, internet, TV-műsr, stb.) helyes használatának elsajátítását tthn elvégzendő feladatk adásával segítjük. 6. Úgy tartjuk helyesnek, hgy a tanulókkal még az órán értelmezzük az tthnra szánt feladatt. A házi feladat adásával egy időben minden pedagógusnak meg kell győződnie meg arról, hgy a feladatt mindenki megértette és feljegyezte. Követelmények: 1. Az tthni felkészülést segítő házi feladatk közvetlenül a tananyaghz kell, hgy kapcslódjanak. 129

329 2.. A házi feladat elsődleges célja a rendszeres készülés elősegítése. Ezért mindig adunk feladatt tthnra. Amire kiemelten figyelemmel vagyunk: - Az 1-4. évflyamn pénteken is annyi feladatt adunk, amennyi az egy óra; az 5-8. évflyamn maximum két óra tanulmányi időben elvégezhető. - Rövid szünetekre őszi, téli, tavaszi lehetőleg ne adjunk házi feladatt, kívánalm visznt, hgy a szünetet követő első tanítási napra felkészülten érkezzen a gyermek. - A nyári szünet idejére is csak minimális feladatt adunk: pl.: a kötelező lvasmány ellvasása. 3. A házi feladat adásakr törekedni kell arra, hgy ne legyen túlterhelő a tanulóra nézve. Nem a nehéz, sk feladat segíti a felkészülést. Egy-két az értelmezést, gyakrlást segítő írásbeli feladat elegendő. Ha több gyakrlás is szükségeltetik, azt a tanítási órán, differenciált feladatadással kell biztsítani. 4. Figyelembe vesszük, hgy a tanulók valamennyi tanítási órán kaphatnak tthnra tanulni valót, házi feladatt, amik összességében nagyn leterhelhetik a gyermek szabadidejét. Feladatadáskr önmérsékletre törekszünk, mert tudjuk nem helyes, ha tthn még 3-4 órát tanulásra kell frdítania a gyermeknek. 5. Megállapdunk, hgy azkat az anyagrészeket, amelyek feldlgzására a tanítási órán nem juttt idő, nem adjuk föl házi feladatként. 6. Az tthni készülést segítő feladatk mennyiségi és minőségi megldását minden alkalmmal következetesen ellenőrizzük és értékeljük. A tanulók munkájának ellenőrzése, javítása és értékelése a füzetben nymn követhető, a következetes pedagógusi munka egyik kritériuma. 7. Isklánk hagymánys tanrend szerint működik, egyéb fglalkzásként a szülők napközi és tanulószbai fglalkzást igényelhetnek A napköziben és tanulószbán összevnt tanulócsprtk működnek, ezért a szóbeli feladatk, memriterek számnkérése nem mindig történhet meg. A tanulmányi időben a tanulók többnyire az írásbeli munkájukat készítik el. Az írásbeli feladatk mennyisége annyi legyen, hgy a tanulási időben elkészüljenek vele tanulóink. Arra törekszünk, hgy a tanulási idő védett legyen. Több diák a tanulási idő alatt isklai vagy isklán kívüli egyéb fglalkzásn is részt vesz. Ilyen esetben az írásbeli házi feladat elkészítésére sem jut kellő idő, ezt tthn szükséges pótlni. 8. Az írásbeli feladatk mellett általában szóbeli felkészülést is igényel az tthni tanulás (pl. memriterek, szabályk, stb.). 9. A szóbeli feladatk adásánál, ugyanúgy, mint az írásbeli feladatknál is, fnts követelmény, hgy egyértelműen és pntsan határzzuk meg a tanulók számára, hgy mi a megtanulandó anyagrész, az pntsan hl található a taneszközben, mit várunk a szóbeli tanulás eredményeképpen. 10. Csak annak a témának a megtanulása követelhető meg a tanulóktól, amelynek tárgyalása, értelmezése a tanórán megtörtént. Célszerűen az írásbeli feladatknak is ehhez kell kapcslódniuk. 11. Az tthni felkészüléshez adtt feladatk adásakr vegyük figyelembe, a tanulók rendelkezésére álló taneszközöket, ismeretfrráskat. 12. Ha lyan eszközből adunk feladatt, ami nem közvetlenül áll a tanuló rendelkezésére (pl. könyvtári kutatómunka), győződjünk meg arról, hgy az isklai könyvtárban elérhető-e a frrás. 13. Alkalmanként az arra képes tanulóknak az új ismeretek feldlgzását segítő kutató, gyűjtő jellegű feladatkat is adhatunk. 130

330 Követelmény, hgy az ilyen céllal adtt megbízáskat mindig használjuk föl a tanításunkban, legyen meg a helye a tanulás flyamatában, építsünk a tanulói tevékenységre. Ezeket a tanulói munkákat is mindig értékeljük. 15. Alapkövetelmény, hgy a tanuló elkészítse házi feladatát, a tanóráhz szükséges eszközei a tantárgyhz kapcslódóan a tanítási órán rendelkezésre álljanak. Elvárjuk, hgy ennek hiányát a tanuló a tanítási óra elején jelentse. Tudjuk, hgy a hiány ka skrétű lehet, arra törekszünk, hgy a házi feladat mindig pótlásra kerüljön. 13. A napközi és a tanulószbai fglalkzás A napközi tthn a pedagógiailag szervezett nevelési flyamat kiterjesztése: a tanórán kívüli idő jelentős részére. Intézményünk tvábbra is él az egyéb fglalkzás e lehetőségével. A napközi céltudats, tervszerű, szervezett nevelési színtér, mely mind szervezetileg, mind tartalmilag szerves része az isklában flyó munkának, a pedagógiai prgramnak. Célját elsősrban a tanulási illetve szabadidős tevékenységek, egyéb fglalkzásk megszervezése, irányítása, a közösségi élet kibntakztatása révén valósítja meg. A napközi tthn a gyermeki személyiségfejlődés egyik fnts szcializációs színtere. Alapvető sajátsságainál fgva (családias légkör, tthn jelleg, kötetlenebb frma) lehetőséget teremt a nevelési feladatk megvalósításáhz. Az esélyegyenlőségi intézkedés egyik frmája. A napközi tthn az alapvető szükségletek kielégítését szlgálja (szeretet, védettség, bizalm, megbecsülés, közösséghez tartzás). A napközi tthn célja megegyezik az iskláéval. Az iskla pedagógiai prgramjában lévő célk és feladatk határzzák meg a nevelési feladatkat is. A tanórán kívüli nevelés alapvető feladata, hgy a gndjaira bíztt gyermekek számára biztnságt adjn, és segítse a gyermek sikeres isklai életét. Nevelési területei: - Az önálló tanulás - Szabadidő-szervezés - Egyéb fglalkzás: tehetséggndzás, hátránykmpenzálás - Társkapcslatk - Egészséges életmódra nevelés - Környezeti nevelés - Segítő nevelés A napközi tthn nevelés célja Egészséges életvitelű, másságt elismerő, pzitív beállítttságú, pzitív magatartású, szkásrendű személyiség kialakítása, aki képes tudásának bővítésére, és egészséges társas kapcslatk kialakítására. Alapelvek - Családias jellegű légkörben megvalósuló személyiség fejlesztés. - A napközi tthn tthnjellegének biztsítása. - Szrngásmentes légkör megteremtése. - Egyéni bánásmód alkalmazása. - A gyermek önállóságának, személyiségének tiszteletben tartása. A napközi tthni nevelés feladatai A gyermek személyiségének harmnikus fejlesztése, a szcializáció megvalósítása. Nevelő munkánk krszerűsítése. 131

331 Pedagógiai, szakmai, módszertani tevékenységünk összehanglása. Az egyes nevelési területek (egészséges életmód, tanulás, szabadidős tevékenység, társas kapcslatk, környezeti nevelés) fejlesztését szlgáló egységes, összehanglt szkásrendszer kialakítása. A tanulók nevelését, fejlesztését megvalósító tanórán kívüli, egyéb fglalkztatás. A tehetséges tanulók felismerése és gndzása. Esélyegyenlőség biztsítása. Kölcsönös elfgadásn alapuló viselkedéskultúra fejlesztése. Az önálló tanulást segítő mtivációs rendszer kiépítése, tanulási technikák tanítása. Nevelési területek, fő feladatk Egészséges életmód szkásainak kialakítása Fejlesztési területek Napirend - a knkrét besztást a házirend tartalmazza /Javaslt napirend: Az utlsó órát követően - csprtátvétel, készülődés az ebédhez - ebéd - szabadtéri szabadidő, játéks testmzgás, illetve szabadidős fglalkzás - egyéb fglalkzás - uzsnna - önálló tanulás: 15: 00 16: 00 óra között - szülői igény esetén: felügyelet / szabadidős tevékenység 16: 00 órától A napirend a csprtszbában jól látható helyen legyen. A napirend biztnságt ad a gyereknek, ami már önmagában is jbb, egészséget megőrző pszichés állaptt eredményez. Étkezési szkásk és egészséges életmód Az ebéd, uzsnna elfgyasztásáhz barátságs, nyugdt hangulatt biztsítunk. Az ebédeltetési rendet a gyerekek órarendjének és életkrának megfelelően állítjuk össze, melynek betartása fnts követelmény. Az ebédlőben: az étkezés kisebb csprtkban, terített asztalnál, a természetes élethelyzetnek megfelelően történjen. Jó, ha a nevelő egy asztalnál eszik a gyermekekkel, így mintát ad a beszélgetéshez és a kulturált étkezéshez. Az asztalfelelősök, napsk gndskdnak az étkezéshez szükséges eszközökről, a felszlgálás teendőiről asztaluknál. A napsk feladatait a Házirend tartalmazza. Az uzsnnát ¾ 15 órától ülve, szalvétán vagy tányérn fgyasztják el. Személyes higiénia szkásainak kialakítása Javaslt a tisztasági csmag használata. Kézmsás - étkezés előtt és után, szabadidő után, tanulás megkezdése előtt, WC- használat előtt és után. Öltözködés az időjárásnak és a tevékenységnek megfelelően. Zsebkendőhasználat. Pihenés - Aktív pihenés biztsítása: ebéd után - beszélgetés, mesehallgatás, szabadidős tevékenység. Tanuláshz kapcslódó egészségügyi szkásk 132

332 Szellőztetés, rendrakás a teremben. Nyugalmat adó környezet megteremtése. A csend fenntartása. A senkit nem zavaró segítségkérés, segítségadás módjának kialakítása. Kiscsprtk, vagy tanulópárk megszervezése, amelyben minden gyerek jól érzi magát. Egyéni szünet tartása a tanulás közben. (technikáinak megtanítása). Írásbeli munkák ellenőrzésének megszervezése. (ne legyen zavaró). Szabadidő lehetőségei Az életkrnak megfelelő mennyiségű szabadidő biztsítása. A szabadidős technikák megismertetése, napirendben való elhelyezése. Étkezés után kevés mzgást igénylő tevékenység biztsítása. Tanulás előtt sk mzgást igénylő tevékenység biztsítása. Pedagógus kezdeményezzen játékt a szabadban. Az egészséges életmód alapzása a napközi tthn prgramjának tervezésében Cél: A kulturált, egészséges életmód szkásainak elsajátítása Fejlesztési követelmények: A gyermek: Ismerje és alkalmazza a körülményeinek megfelelő higiénés szkáskat. Ismerje és alkalmazza a kulturált étkezés szkásait. Tartsa tisztán és rendben szűkebb és tágabb környezetét. Vegyen részt környezetének kulturált és esztétikus kialakításában. Rendszeresen játsszn, sprtljn a szabadban. Tanulás, önálló munka szkásainak kialakítása, értelmi fejlesztés Az önálló tanulás célja: - Az önálló ismeretszerzés kialakítása. Az önálló tanulás tárgyi feltételei: - Taneszközök. - Kiegészítő könyvek, kézikönyvtár. Az önálló tanulás higiénés feltételei: - Nyugdt légkör. - Rendszeres, állandó tanulásszervezési gyakrlat. - Mtiváltság a feladatk elvégzésére. A gyermek tanulási szkásainak, mtiváltságának megismerése: - Önálló-e feladatainak megjegyzésében? - Ismeri-e a tanulási szkáskat, technikákat, gyakrlja-e azkat? - Hgyan tanul könnyebben? - Mennyire felkészült a tanulásra? Az önálló tanulás kialakítását segítő tanulási technikáinak tanítása: - Taneszközök helyes használata. - Asztalrend szkásainak kialakítása. - A tantárgyak tanulásának egyéni srrendje. - Időtervezés. - Azns tárgyn belül szóbeli és írásbeli feladatk srrendje. - A szóbeli tanulás technikája. 133

333 - A verstanulás technikája. - Önellenőrzés technikája. - Egyéni szünet. - Idegen nyelv tanulásának technikája. Az önálló tanulás szervezésének módszertani lépései: - Előkészítés - Önálló munka - Számnkérés ellenőrzés - Értékelés Szabadidő tartalma, haszns eltöltésével kapcslats szkásk kialakítása - Regenerálódást, egészséges fejlődést szlgál. - Szabadidős kultúra kialakulását segíti. - A tananyaghz kapcslódik. - Segíti a tanulási nehézségek megelőzését. - Lehetőséget nyújt a társas kapcslatk alakítására. - Személyiségfejlesztő hatású. - A prgram szervezésekr a gyermekeknek a szabadidő élményét kell átélnie. Ehhez az élményhez a pedagógusnak választási lehetőséget kell adni. - A szabadidő lehet: kulturális, kézműves jellegű tevékenység, sprt, játék. Társas kapcslatk alakítása, társas együttélés szabályainak tudatsítása A napköziben nyílik leginkább lehetőség a különböző társas helyzetek gyakrlására, és azk fejlesztésére. Fejlesztés területei: Önismeretet fejlesztés Kmmunikációfejlesztés - Ismerje saját képességeit. - Legyen képes képességei fejlesztésére. - Pzitív önértékelés kialakítása. - Önbecsülés fkzása. - Melyek azk a tulajdnságai, melyekkel jól tud teljesíteni munkája srán. - Megfigyelni és észlelni. - Verbálisan és nem verbálisan kifejezni magunkat. - Meghallgatni és közölni. - Érzéseket észlelni, kifejezni, érzésekkel bánni. Együttműködés fejlesztése Knfliktuskezelés - Tlerancia. - Egymás elfgadása. - Vezetői, szervezői együttműködési készség gyakrlása. - Kölcsönös érdeklődés. - Készség a kapcslatteremtésre. - Készség másk segítésére. - Másk iránti türelem. 134

334 Környezeti nevelés - A knfliktusk megértése. - Knfliktus kezelési technikák megismertetése. - Vereségtől mentes knfliktus feldlgzás. - Knkrét stratégiák gyakrlása a knfliktusk knstruktív kezelésére. Környezettudats magatartás, környezetért felelős életvitel, szkásainak kialakítása. A közvetlen környezet értékeinek megóvása, szépítése, a fenntarthatóság pedagógiájának érvényesítése. Tevékenységek: - Évszakkhz kapcslódó kézműves fglalkzásk szervezése természetes anyagk felhasználásával. Prjektek. - Az iskla udvarának gndzása. - A közvetlen környezet szépítése a gyermekek munkáiból. - Természetismereti vetélkedő a diákönkrmányzat szervezésében. - Napközis egészségnap prgramjának összeállítása. - Gyalgtúrák, séták a környéken. Egyéb fglalkzás - tehetséggndzás - hátránykmpenzálás Heti értékelés A heti értékelés gyermeki nyelven megfgalmaztt knkrét nevelési feladatkat tartalmazza, mely segíti a helyes szkásrend kialakulását, az emberi, erkölcsi, etikai ismeretek alapzását eredményezi. 1. A hét különböző fglalkzásainak értékelés. 2. A heti céllal kapcslats jó és rssz tapasztalatk. A tanulók önálló munkája 1. Az ügyeletes értékeli a felelősök munkáját. 2. A következő ügyeletes elsztja a munkát. 3. A tervek megbeszélése. 4. Fegyelmi felelősök magatartás értékelése. A következő heti feladatk ismertetése 1. Vélemények, javaslatk. 2. Heti cél megbeszélése. 3. Heti cél bejegyzése. Napközi működési rendje (részletezve: SZMSZ, házirend) - Az isklánkban működő napközis csprtk alsó tagzats sztálykból szerveződnek. Összevnt csprtk működnek: 1-3. és 2-4. évflyams összevnás. (Tanulószbai igény hiányában a felsős gyermekek is bevnhatók a csprtkba.) A napközi tthn működésére vnatkzó általáns szabályk - A napközi tthnba történő felvétel a szülő kérésére történik. - Tanévenként minden év májusában illetve első évflyamn a beiratkzáskr kell jelentkezni. - A napköziből év közben csak indklt esetben lehet kimaradni az igazgató jóváhagyásával. - Év közben szülői kérelemre is felvehető a gyermek a napközibe, amennyiben van szabad hely. - A napközibe minden jelentkezőt fel kell venni, különös tekintettel a védelembe vett, veszélyeztetett, és hátránys és halmzttan hátránys helyzetű ez utóbbinál: előnyben részesítés - gyermekekre. Napközis hagymányk 135

335 Kézműves fglalkzásk Napközis karácsnyi ünnepség Mesedélután Vidám napközi zárás Dicséretek, jutalmak átadása karácsnykr és napközi zárásn Kirándulásk, séták Könyvtárlátgatás Félévente legalább egy prjekt megvalósítása. A napközis gyermekek jutalmazása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít, vagy a napközis csprt, illetve az iskla érdekében közösségi munkát végez, vagy kulturális versenyeken, vetélkedőkön, előadáskn, bemutatókn vesz részt, vagy bármely más módn hzzájárul az iskla jó hírnevének megőrzéséhez, az iskla napközis dicséretben részesíti. Évente két alkalmmal adjuk át: karácsnykr és év végén. Fglalkzási terv a napközis csprtért kijelölt felelős pedagógus minden tanév szeptember 30- ig elkészíti a csprt fglalkzási tervét havi bntásban, melynek része az alábbi szempntsr alapján készített helyzetelemzés. Helyzetelemzés 1. Névsr 2. A csprt étszáma: Leány: Fiú: 3. Veszélyeztetett tanuló 4. Hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanuló 5. Egészségi állapt 6. Tanuláshz, tanulmányi munkáhz való viszny 7. Kifejezőképesség, beszédkészség, lgikai gndlkdás 8. Figyelemfejlettség 9. A feladat megértése 10. Magatartási szint Tanulmányi munkával kapcslats célk, feladatk, elvárásk, ajánlás tanulás tanulása 1. évflyam Cél: A szkásrend kialakítása, tanulás külső feltételei (rend, világítás, testtartás, szemtávlság, csend, táska rendje, srrendiség, pihenők beiktatása) A tanulás belső feltételei (akarat, képességek, mtiváció, tanulást segítő módszerek, kíváncsiság, érdeklődés, tudásvágy, akaraterő, cél, elhatárzás) Tanulási technikák: verstanulás technikája, versmndás helyes ejtéssel. - Szóbeli tanulás technikájának kialakítása. Önálló tanulás technikájának tanítása. 2. évflyam Cél: A szkásrend alakítása és bővítése. Tanulási technikák - Tapasztalatk és prblémák a tanulási szkáskban. Az 1. sztályban tanultak felelevenítése, kibővítése (egyéni időterv, krsztálynak megfelelő kézikönyvek használata, kudarctűrés, rövid és hsszú távú célk) - Szóbeli tanulás technikájának kialakítása. Önálló tanulás technikájának tanítása Legyenek képesek nevelői segítséggel adtt ismeretet elsajátítani (nyelvtani fgalm, lvasmány feldlgzása, környezetismeret anyag) 136

336 - Legyenek képesek a közös munka srán az önálló tanulásban is eszközként használni a tankönyvet s a vázlatt. - Tudják alkalmazni önálló tanulásában a megismert tanulási technikákat. 3. évflyam Cél: Tanulási szkásk felmérése, tanulási technikák kibővítése - A pedagógus az sztályról, a tanuló önmagáról kapjn egy képet, ami meghatárzza a következő feladatait. Váljn szkásukká a teljes figyelemmel lvasás. Tudjanak saját szavaikkal tartalmat mndani vázlat segítségével. Törekedjenek arra, hgy a tanulásba valamennyi érzékszervüket bekapcslják. A tanulási szkásk felmérésének elemzése srán tanulóink alakítsanak ki reális önképet. Megismerje a tanulási típuskat. Győződjenek meg a jó tanulási szkásk hasznsságáról. Legyenek képesek a megismert tanulási nrmákhz visznyítani saját tanulási szkásait szükség esetén tudjanak, akarjanak azkn váltztatni. A tanulói típusk ismeretében tapasztalják meg saját hvatartzásukat, hasznsítsák egyéniségüknek megfelelően a megismert módszereket. 4. évflyam Cél: Tanácsk a tanuláshz. A szellemi munka technikájának fejlesztése A tanulási szkáskról a pedagógus és a tanulócsprt kapjn egy reális képet Elvárható eredmények: Reális önkép kialakulása Tanulói válaszkban az összefüggések megláttatása, pzitív vnásk erősödése. Tanulási technikák fgásainak elsajátítása. Tudjanak tanulási tanácskat megfgalmazni, próbálják megvalósítani azkat. Tanulási technikák (Szöveges feladatk, idegen nyelvek tanulásának technikája). Ismerjék tanulóink a tanórai figyelem fntsságát (értelmét, szükségességét), az tthni tanulást megkönnyítő technikákat, a rendszeres tanulás hatéknyságát. Tudják alkalmazni, típusuknak megfelelően, a szaktárgyak tanulására vnatkzó technikákat. Ajánlás Szeptember A tanulás kedvező, bjektív feltételeinek létrehzása, megfelelő környezet, nyugdt légkör biztsítása. Tárgyi feltételek megteremtése (szótárak, lexiknk biztsítása). Tanszerek célszerű elhelyezése. Egyéni srrend a tanulásban. Leckefelelősök, leckefüzet használata. Szkásrend. Október Könnyebb, nehezebb feladatk elkülönítése az előkészítő szakaszban. Tudják eldönteni, hgy amennyiben az írásbeli feladat a szóbeli alkalmazása, akkr a szóbelivel kell kezdeni. Nvember Megfigyelni, hgy a tanulás alatt követik-e a maguk által meghatárztt tanulási srrendet. Időtervezés. December Tanulási segédeszközök, kézikönyvek, lexiknk, szótárak használata. Lemaradókkal egyéni, differenciált fglalkzás. A szóbeli tanulás mzzanatainak tanítása. Január A verstanulás technikájának tanítása. A szóbeli tanulás technikájának megfigyelése más-más gyereken, annak értékelése. Tanulópárk alakítása. 137

337 Február Az önellenőrzés kialakítása. Szóbeli felkészültség ellenőrzése. A tanulási technikák alkalmazásának ellenőrzése. Március Lényegkiemelés a szóbeli tanulás srán. Memriterek kikérdezése párs frmában. Egymás kölcsönös segítése. Önállóság fkzása. Minden gyerek rávezetése a legkedvezőbb tanulási technika alkalmazására. Április Tanulási segédeszközök használata. A tanulás előkészületi szakaszának betartása. Május Szóbeli tanulás technikájának megfigyelése. Önellenőrzés ellenőrzése, memriterek kikérdezése. Az időtervezés ellenőrzése, esetleges megakadásk kainak feltárása. Június Olvasmányk ajánlása a nyári szünetre. Önművelődés iránti igény fkzása. Könyvtárlátgatás. Tanulószba A tanulószba célja, feladatai A tanulószba és a napközi tthn egymással rkn intézmények. A köztük való aznsság a nevelő munka részlegesen közös, illetve azns céljában, feladataiban és tartalmában (a tanulók rendszeres és maradéktalan felkészítésének biztsítása, az egyéni tanulás segítése, helyes tanulási szkásk és módszerek kialakításának segítése, felzárkóztatás, tehetséggndzás, felügyelet, a szciális gndskdás különböző frmái, stb.) mutatkzik meg. A tanulószba nem önálló intézményi szerkezet, hanem az általáns iskla szerves része. Nevelőmunkájával az isklai nevelő-ktató munka célját, eredményeinek segítését, hatásainak elmélyítését és kiterjesztését szlgálja. Más tekintetben aznban a tanulószba az órán kívüli nevelés egyik speciális területe, illetve színtere, a társadalmi (diák szciális) gndskdás egyik intézménye. Így sajáts feladatai is vannak. Az 5-8. sztálys tanulók önálló tanulásának segítése, felzárkóztatása, valamint a tehetséggndzás. Rendeltetéséből eredően az isklai nevelés célja, feladatai megvalósításának segítése érdekében a tanulószbának az alábbi általáns feladatkat kell megldania: - biztsítani a rászrulóknak a nyugdt és maradéktalan felkészülést; - segítséget adni a tanulmányi munkában való önálló előrehaladáshz, az értelmi erők és az egyéni tanulási módszerek fejlesztéséhez, a tanulmányi színvnal emeléséhez; A tanulószba általáns érvényű feladatai megvalósításával együtt egy sr differenciált jellegű feladat megvalósítását is szlgálja a maga sajáts eszközeivel és lehetőségeivel: - a hátránys helyzetűek segítését; - az elmaradók felzárkóztatását; - a tvábbtanulási esélyek növelését; - a tehetségek gndzását; - az isklai pályaválasztási munka segítését; - a szciális gndskdás meghatárztt az iskla lehetőségeitől függő frmáinak biztsítását (pl. tanulói étkeztetés, felügyelet) Fglalkzási terv a tanulószbai csprtért kijelölt felelős pedagógus minden tanév szeptember 30-ig elkészíti a csprt fglalkzási tervét havi bntásban, melynek része az alábbi szempntsr alapján készített helyzetelemzés. 138

338 Helyzetelemzés 1. Névsr 2. A csprt étszáma: Leány: Fiú: 3. Veszélyeztetett tanuló 4. Hátránys és halmzttan hátránys helyzetű tanuló 5. Egészségi állapt 6. Tanuláshz, tanulmányi munkáhz való viszny 7. Kifejezőképesség, beszédkészség, lgikai gndlkdás 8. Figyelemfejlettség 9. A feladat megértése 10. Magatartási szint Tanulószbai fglalkzásk - étkezés igény szerint; - önálló tanulás; - tanulásn kívüli szabadidős fglalkzásk; - egyéb fglalkzásk; - heti értékelés; Tanulás - segítse a tanulók önálló tanulási, művelődési, önművelődési képességének fejlesztését; ennek érdekében: - segítse a tanulókat a tanulás helyes szkásainak, az eredményes és gazdaságs tanulás különböző az egyén fejlettségének, a tantárgyak sajátsságainak és a knkrét feladat jellegének legjbban megfelelő tanulási módszerek, eljárásk, technikák kialakításában és tvábbfejlesztésében; - segítse a hatéknyabb tanulást, a tanulók értelmi és erkölcsi fejlesztését, hgy ne csak feladatkat, leckéket végezzenek el, hanem tudjanak és akarjanak tanulni, egyszóval, megtanuljanak tanulni is; - eredményezze az általáns tanulmányi színvnal megszilárdítását, emelését mind a csprt, mind az egyes tanulók vnatkzásában. - A tanulószba vezető fnts feladata a tanulószbai tanulás megszervezése, ellenőrzése, értékelése. Heti értékelés - A hetente tarttt értékelés, valamint a havi értékelés a tanulók isklai és tanulószbai teljesítményének, tevékenységének és vállalásainak figyelembe vételével kell történnie. - Az értékelő jellegű fglalkzáskat fel kell használni a tanulói önértékelés erősítésére, a helyes tanulási szkásk, a célravezető, eredményes és gazdaságs tanulási módszerek megszilárdítására, alakítására és fejlesztésére. Feladatk - a hét különböző fglalkzásainak értékelése; - a heti céllal kapcslats jó és rssz tapasztalatk; - a tervek megbeszélése; - fegyelmi felelősök magatartás értékelése; - következő heti feladatk ismertetése; - vélemények, javaslatk. Tanulásn kívüli szabadidős fglalkzásk 139

339 Az órán kívüli tanulói elfglaltság figyelembevételével az időkeretek a hét meghatárztt napjára (vagy napjaira) össze is vnhatók. Egyéb fglalkzás - tehetséggndzó fglalkzásk - hátránykmpenzáló fglalkzásk Étkezés a tanulószbán A tanulószbán az étkezés nem tartzik a tényleges tanulószbai fglalkzásk körébe. A tanulószbásk isklai étkeztetésének helyi rendje ügyeleti frmában történik. A tanulószba-vezető feladatai - az isklai munkaterv általáns és a tanulószbára vnatkzó knkrét feladatainak (valamint a tanulószbai munka előző évi igazgatói értékelésének) figyelembevételével összeállítja a tanulószba éves munkatervét (prgramját), figyelemmel kíséri és segíti az ebből adódó feladatk érvényesítését (a feladatkat a nevelőkkel megbeszéli és közösen kialakítják az érvényesítéshez szükséges egységes eljáráskat, módszereket); - gndskdik a prgram ismertetéséről - tanulókkal, szülőkkel - ; a tanulószbai csprt helyiségében a heti fglalkzási renddel együtt történő kifüggesztéséről, betartásának flyamats ellenőrzéséről; - kapcslatt tart a szakmai közösséggel, szaktanárkkal, különböző fórumkn képviseli a tanulószba érdekeit; - ellátja a tanulószbai munkával összefüggő egyéb adminisztratív feladatkat (megnyitja, illetve vezeti a tanulószbai naplót, rendszeresen ellenőrzi, gndskdik a hiányzásk igazlásáról, stb. A megfelelő nevelői tanulásirányítás nélkülözhetetlen kellékei - a tanulószbára beszttt nevelőnek pnts tájékztatást nyújtó leckefüzetek; - a tankönyvek nevelői példányai, melyeket célszerű, ha a leckefüzetekkel együtt a tanulmányi felelősök a nevelő számára áttekinthetően az asztalára előkészítenek; - az eredményes tanuláshz szükséges isklai szemléltető eszközök (pl, földrajzi és történelmi térkép, földgömb, különböző szemléltető képek, mdellek, stb.), melyeket a nevelőnek előzetesen elő kell készítenie; - különböző szótárak (értelmező-, helyesírási, idegen szavak szótára, illetve idegen nyelvi szótárak), lexiknk, melyeket a tanulók számára hzzáférhetővé, alkalmazásukat pedig mtiválttá kell tenni, illetve alkalmazásukhz segítséget kell adni; A tanulószbai felvétel azns a napközire vnatkzó felvétellel A napközis és a tanulószbai nevelő az időkereteket rugalmasan kezelheti igazdva a mindenkri tanulói összetételhez, feladatkhz. 14. A mindennaps testnevelés, testmzgás megvalósítása az isklában A Nkt. 27. (11) bekezdésben meghatárzttak szerint szervezzük meg. A helyi megvalósítás rendje a pedagógiai prgram 2. kötet A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő elvek, célk, feladatk fejezet Egészségnevelés tartalma altéma pntjánál. 15. Esélyegyenlőséget szlgáló intézkedések Az esélyegyenlőség érvényesítése a köznevelésben kiemelt feladat. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek a köznevelési intézményen belül érvényesülnie kell. 140

340 A gyerekek, a tanulók esélyegyenlősége előmzdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hzzáférés biztsításán túl lyan támgató lépések, megsegítések tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják isklai sikerességüket, segítik tehetségük kibntakztatását. Az intézményben tils a hátránys megkülönböztetés (bármiféle kból), tvábbá minden lyan különbségtétel, kizárás, krlátzás vagy kedvezés, amelynek célja vagy következménye az egyenlő bánásmód megszüntetése vagy akadályzása. A feladatellátás módjára vnatkzó döntések, intézkedések meghzatalakr a gyermek, a tanuló mindenekfelett álló érdekét kell figyelembe venni. készítésünk srán kiemelten szem előtt tartttuk az egyenlő bánásmódról szóló törvényt, illetve azkat az egyéb törvényeket, rendeleteket, melyekben megfgalmazódik az esélyegyenlőség biztsítása. A pedagógiai prgramunk szellemisége, a megjelölt célk, feladatk mindegyike az esélyegyenlőség biztsításának irányát mutatja. A munkánkat átfgó evangéliumi szellemben történő nevelés elve mellett, - melyben nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet -, megfgalmaztuk az esélyegyenlőség elvét. Esélyegyenlőségi célkitűzések intézményünkben: Olyan körülményeket kell kialakítani, hgy megvalósuljn: a megkülönböztetés megszüntetése, az egyenlő bánásmód, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a társadalmi szlidaritás. Intézményünk integráló jellegű intézmény. Képesek vagyunk mind a különleges bánásmódt igénylő, mind a hátránys helyzetű (HH), ill. halmzttan hátránys helyzetű (HHH) tanulók integrált nevelésére-ktatására óta működtetjük az integrált felkészítés prgramját. Fgadjuk az alapító kiratunkban megjelölt sajáts nevelési igényű gyermekeket is óta Tehetségpnt vagyunk. Széleskörűen rögzítettük pedagógiai prgramunkban a szciális hátrányk enyhítését szlgáló feladatkat, a tanulási kudarcnak kitett tanulókat segítő prgramt, a gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatkat. Támgatjuk pedagógusaink tvábbképzését, hgy minél nagybb arányban megismerjék az egyéni bánásmód, a differenciált ktatás, fejlesztés módszertanát. Minden tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell frdítani a hátránys helyzetű, és a sajáts nevelési igényű tanulók nevelési / ktatási helyzetének javítására a beruházásk megvalósítása srán. Az esélyegyenlőség biztsítását az alábbi területekre kiterjedően értelmezzük: a) a nevelésbe/ktatásba történő bekapcslódás feltételeinek meghatárzása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) a nevelés/ktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) a neveléshez/ktatáshz kapcslódó tevékenységek, fglalkzásk biztsítása és igénybevétele, e) a neveléssel/ktatással összefüggő juttatáskhz való hzzáférés, f) a nevelésben/ktatásban megszerezhető tanúsítványk, biznyítványk, klevelek kiadása, g) a tanácsadáshz való hzzáférés, valamint h) a nevelésben/ktatásban való részvétellel összefüggő jgviszny megszüntetése srán. 141

341 Flyamatsan figyelemmel kísérjük: a településen élők, az intézményünkbe járó gyermekek, tanulók szciális helyzetét; közszlgáltatásk elérhetőségét; beisklázási mutatókat; a gyermekek / tanulók (HH/HHH, illetve SNI) elszlását az egyes óvdai csprtkban /isklai sztálykban; a gyógypedagógiai nevelést, ktatást; a lemrzslódás arányát; a kmpetencia mérések eredményeit; a tvábbtanulási mutatókat; a tehetséggndzás eredményeit; a tanórán kívüli prgramkn, az egyéb fglakzáskn való részvételt az általáns isklai ktatásban; az isklán kívüli segítő prgramkn való részvételt az általáns isklai ktatásban; pályázati lehetőségeket; a humán-erőfrrás alakulását; az infrastruktúrát és az ahhz való hzzáférést; a módszertani képzettséget; az intézményi és szervezeti együttműködéseket (egyházak, kisebbségek, civil szervezetek és egyéb partnerek). Intézményünk az alapdkumentumkban megfgalmaztt esélyegyenlőségi intézkedéseken túl az alábbi esélyegyenlőség biztsítását szlgáló dkumentumkkal rendelkezik: Fenntartói szint: Esélyegyenlőségi prgram - Az esélyegyenlőségi prgram tartalmazza a helyzetelemzést, és a helyzetelemzésben feltárt prblémákra az esélyegyenlőségi intézkedési tervet. Intézményi szint: 1. a Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda gyermekeket, tanulókat érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód prgramja 2. Kiegészítés a Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda gyermekeket, tanulókat érintő esélyegyenlőségi, egyenlő bánásmód prgramjáhz, intézményi alapdkumentumkhz 3. munkavállalói esélyegyenlőségi prgram. 16. Az egészségnevelési és a környezeti nevelési elvek Egészségnevelési elvek: A helyi megvalósításának részletes rendje a pedagógiai prgram 2. kötetének A teljes körű egészségfejlesztéssel összefüggő elvek, célk, feladatk fejezetében találhatók. Környezeti nevelési elvek: A helyi megvalósításának részletes rendje a pedagógiai prgram 2. kötetének Környezeti nevelési prgram fejezetében találhatók. 17. A pedagógiai prgram érvényességével, módsításával, nyilvánsságával kapcslats egyéb intézkedések A pedagógiai prgram érvényességi ideje Az óvda szeptember 1. napjától szervezi meg először nevelő munkáját e pedagógia prgram alapján. Az iskla szeptember 1. napjától az első és az ötödik évflyamn szervezi meg először nevelő és ktató munkáját e pedagógia prgram alapján. A pedagógiai prgram felmenő rendszerben kerül bevezetésre. Ezen pedagógiai prgram érvényességi ideje augusztus 31. napjáig szól A pedagógiai prgram értékelése, felülvizsgálata 142

342 A pedagógiai prgramban megfgalmaztt célk és feladatk megvalósulását a nevelőtestület flyamatsan vizsgálja. Az óvdapedagógusk az óvdai intézményegység-vezetővel közösen minden nevelési évben értékelik a pedagógiai prgramban megfgalmaztt általáns célk és követelmények megvalósulását Az isklai nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai prgramban megfgalmaztt általáns célk és követelmények megvalósulását. A nevelési év / tanév srán a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai prgram teljes minden fejezetre kiterjedő felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai prgramt módsítania kell, vagy teljesen új pedagógiai prgramt kell kidlgznia A pedagógiai prgram módsítása A pedagógiai prgram módsítására javaslatt tehet: - az intézmény fenntartója; - az intézmény igazgatója; - a nevelőtestület bármely tagja; - a nevelők szakmai munkaközösségei; - a szülői munkaközösség. A tanulók a pedagógiai prgram módsítását a diákönkrmányzat (diákpresbitérium) képviselői útján javaslhatják a nevelőtestületnek. A pedagógiai prgram módsítását a nevelőtestület fgadja el, és a fenntartó Siklós Máriagyűd Refrmátus Társegyházközség Igazgatótanácsa hagyja jóvá. A pedagógiai prgram elfgadása előtt ki kell kérni a jgszabályban előírt véleményeket. A módsíttt pedagógia prgramt a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első és az ötödik évflyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni A pedagógiai prgram nyilvánsságra hzatala Az intézmény pedagógiai prgramja nyilváns, minden érdeklődő számára hzzáférhető. A házirend ellvasható az intézmény hnlapján. Az intézményi hnlap internet címe: www. siklsref.hu A pedagógiai prgramról minden érdeklődő tájékztatást kérhet az intézmény igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, az óvdai intézményegység-vezetőjétől, valamint az intézmény pedagógusaitól a nevelők fgadó óráján vagy ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpntban. A pedagógiai prgram egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: a) az intézmény hnlapján; b) az intézmény fenntartójánál; c) az intézmény irattárában; d) az intézmény könyvtárában; e) az intézmény nevelői szbájában; f) az intézmény igazgatójánál; g) az intézmény óvdai intézményegységében 143

343 Istenben bízunk, időt és teret engedünk Neki, hgy akarata szerint munkálkdjn életünkben és gyermekeink életében, hgy hitük ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugdjék. (1 Krinthus 2, 5) 4. kötet óvdai pedagógiai prgram

344 SZTÁRAI MIHÁLY REFORMÁTUS ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ÓVODA PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADTA: NEVELŐTESTÜLET év május hó 11. napján JÓVÁHAGYTA: SIKLÓS MÁRIAGYŰD REFORMÁTUS TÁRSEGYHÁZKÖZSÉG IGAZGATÓTANÁCSA év augusztus hó 31. napján az 27/2015. határzatával 2

345 Tartalmjegyzék 1. Bevezető Refrmátus Óvdánk szellemisége, gyerekkép, óvdakép Gyerekkép Óvdakép Alapelveink Céljaink Óvdánk légköre Pedagógusképünk A nevelőtestület által szükségesnek tarttt tvábbi elvek Az óvdai nevelés fő feladatcsprtjai A hitéleti nevelés - erkölcsi nevelés Az óvdai hittantanítás, lelki nevelés célja Keresztyén szellemű nevelésünk a gyakrlatban Az érzelmi, közösségi nevelés, és szcializáció biztsítása Óvdánk ünnepei, hagymányai Az anyanyelvi-értelmi fejlesztés és nevelés Az anyanyelvi nevelés Az értelmi fejlesztés és nevelés Az egészséges életmódra nevelés, az egészség óvása, egészségvédelem - a gyermek testi lelki épségének védelme; a fejlődésükhöz szükséges egészséges környezet biztsítása egészségnevelési elvek Az óvdai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Tárgyi feltételek Az óvdai élet megszervezése Csprtszervezés Heti rend, napirend A befgadás elvei Az óvda kapcslatai Belső kapcslatk Az óvda és a család együttműködése A gyülekezet és az óvda kapcslata Az óvdánk és az isklánk együttműködése Kapcslattartás külső intézményekkel Az óvdai élet tevékenységfrmái és az óvdapedagógus feladatai Játék Mzgás Verselés, mesélés Ének, zene, énekes játék, gyermektánc Rajzlás, festés, mintázás, kézi munka 47 3

346 5. 6. A külső világ tevékeny megismerése, környezetvédelem környezeti nevelési elvek Természeti környezet Társadalmi környezet Munka jellegű tevékenységek Tevékenységekben megvalósuló tanulás A fejlődés jellemzői óvdáskr végére A testileg fejlett gyermek A lelkileg egészségesen fejlődő gyermek A szciálisan érett gyermek A gyermek fejlődésének nymn követése Megfigyelendő területek Fejlesztendő területek és a fejlesztés módjának megjelölése Szciális fejlettség Fejlesztendő területek és a fejlesztés módjának megjelölése Gyermek-és ifjúságvédelem, a gyermekek esélyegyenlőségét szlgáló intézkedések Gyermek-és ifjúságvédelem A gyermekek esélyegyenlőségét szlgáló intézkedések A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel kapcslats pedagógiai tevékenység Szciális hátrányk enyhítését segítő tevékenységek A hátránys helyzetű gyermek A kiemelten tehetséges gyermek - a tehetség, a képesség kibntakztatását segítő tevékenységek A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek A sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelése Záradékk 68 4

347 1. Bevezető Mttó: Egy az Isten és mindeneknek Atyja, aki mindeneknek felette van és mindenek által, és mindnyájatkban munkálkdik. (Efézus 4., 6.) Kétcsprts óvdánk az 1997/98-as nevelési évtől indult a Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla intézményegységeként, szakmai önállósággal. Óvdánkat az az igény hívta életre, hgy az óvdás krú, (leendő elsős gyermekek) megismerkedjenek a Biblia tanításaival, részesüljenek keresztyén nevelésben. Az indulástól eltelt időszakban kialakult óvdánk sajáts arculata. Az egyházhz tartzás, a nevelés tartalmát, irányultságát közvetlenül meghatárzza. Így nevelési elveinkben a keresztyén erkölcs előírásai érvényesülnek, szkásrendszerünkbe a hívő ember életviteléhez kapcslódó elemek is beépülnek, ünnepeinken refrmátus hagymányaink a dminánsak. Hitünk szerint a gyermek Isten ajándéka, a gyermekkr is Isten rendelése. A gyermeket gndskdás és különleges védelem illeti meg. Refrmátus óvdánkban a nevelés, a gyermeki személyiség teljes kibntakztatása keresztyén értékrend alapján történik, a gyermeki jgk esélyegyenlőséget biztsítanak gyermekeinknek. A jg érvényesülését az ONAP biztsítja. ti mindnyájan egyek vagytk a Krisztus Jézusban. (Pál levele a Galatákhz 3, 28) Eddigi tapasztalatunk szerint óvdánkat a gyermekük számára határztt értékeket és kis közösséget kereső, a közvetlenebb kapcslatt, nyitttságt, egyéni figyelmet értékelő szülők választják, elsősrban Siklósról. A gyülekezethez kötődő, hitéletet gyakrló családk száma elenyésző, a gyermekek többsége óvdánkban találkzik először Isten igéjével. Kapcslatrendszerünkben a család- iskla- gyülekezet hármas egysége a meghatárzó. A család az elsődleges nevelési színtér, az óvdai nevelés csak kiegészíti, segíti a családi nevelést. Az óvda kiegészítő, kmpenzáló, esetenként hátránycsökkentő szerepet tölt be. A gyermek nevelése életre szóló feladata a családnak. A szülőket terheli a nevelés súlys kötelessége, el kell ismerni, hgy ők az első és legfntsabb nevelők. E nevelői feladat annyira jelentős, hgy ha hiányzik, alig pótlható. A keresztyén családban a gyermekeket kezdettől fgva arra kell tanítani, hgy a keresztségben kaptt hit szerint ismerjék meg és imádják Istent és szeressék a felebarátt; a családban kapják az első benymáskat az egészséges emberi közösségről és az Egyházról; végül a család vezeti be őket lépésről lépésre a plgári közösségbe és Isten népébe. Érezzék át, tehát a szülők, hgy a valóban keresztyén család milyen döntő szerepet tölt be Isten népének életében és fejlődésében. A családkkal való kapcslattartás srán tapasztaljuk, hgy vannak hívő, kereső és nem valláss szülők. Mind a hárm területen megvan a feladata óvdánknak. A gyermekek együttnevelésén kívül segítjük a hívő családkat hitük megélésében, megújulásában. A kereső családkat támgatjuk Egyházunk értékeinek megismerésében ly módn, hgy vnzóvá tesszük az egyházi közösségeket, prgramkat szervezünk számukra, és bekapcsljuk őket a valláss közösségbe. Járnak refrmátus óvdánkba lyan nem valláss családk gyermekei is, akik elfgadják óvdánk refrmátus szellemiségét. Intézményünk Őket is szeretettel fgadja, és számukra is felkínálja a különböző prgramkat és bevnjuk őket mindennapjainkba. 5

348 Társadalmi környezetünkre jellemző a fkzódó elszegényedés. A hátrányban élő családk számának növekedése szükségessé teszi a családk felkarlását, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szlgálattal való flyamats együttműködést. Az iskláhz tartzás segít az eredményes szcializációban, az óvda-iskla átmenet nehézségeinek csökkentésében, a nevelés flyamatsságában és a gyermek egyéni előmenetelének nymn követésében. A gyülekezettel való kapcslattartás készíti elő a Pásztr nyájáhz való kapcslódást, lyan közösségbe való integrálódást, ami segíti a gyermek, család számára személyes hitük megélését. Prgramunkat az Óvdai Nevelés Országs Alapprgramjáhz, a Refrmátus óvdai nevelés keretprgramjáhz és isklánk pedagógiai prgramjáhz igazdva készítettük el. A prgramkészítés srán figyelembe vettük a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódt igénylő sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelésének irányelveit. Közös igazgatású intézmény óvdai intézményegységeként a jgszabályt követve az óvdára vnatkzó egyes kötelező pedagógiai prgramelemek az intézményi pedagógiai prgram 1. kötetében találhatók. Így a pedagógiai prgramunk 1. kötetében lévő alábbi témákkal együtt szükséges látni, lvasni, értelmezni az óvdai pedagógiai prgramt. Alapadatk az intézményünkről - PP 1. kötet 6-7.ldal Lelkiségünk PP 1. kötet ldal Az intézmény nevelő munkájának alapelvei - PP 1. kötet 17. ldal Óvdai nevelésünk célja - PP 1. kötet 31. ldal Személyiségfejlesztéssel kapcslats pedagógiai feladatk - PP 1. kötet ldal A közösségfejlesztéssel kapcslats feladatk - PP 1. kötet 43. ldal Az óvdapedagógusk helyi intézményi feladatai általáns, alapvető feladatk - PP 1. kötet ldal Gyermek-és ifjúságvédelemmel kapcslats feladatk - PP 1. kötet ldal A kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel kapcslats pedagógiai tevékenység helyi rendje - PP 1. kötet PP 1. kötet 60.; ; 89.; ldalak A sajáts nevelési igényű gyermekek, tanulók együttnevelése az intézményben - PP 1. kötet ldal A sajáts nevelési igényű gyermekek óvdai nevelése - PP 1. kötet ldal Az intézmény szereplőinek együttműködésével kapcslats feladatk a szülő, a gyermek, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcslattartásának frmái- - PP 1. kötet ldal Az intézmény közösségének együttműködése - PP 1. kötet 114. ldal Az intézményvezetés kapcslattartása, illetve az intézményvezetés és a nevelőtestület együttműködése - PP 1. kötet ldal Az óvda és az iskla együttműködése - PP 1. kötet ldal 6

349 Társadalmi, közéleti Fenntartó gyülekezet BELSŐ, MUNKATÁRSI KAPCSOLATOK Tárgyi, természeti környezet Ismeretszerző tevékenység Munka jellegű tevékenységek Művészeti jellegű tevékenységek Sztárai Mihály Refrmátus Általáns Iskla és Óvda A pedagógusk és a szülők kapcslattartása és együttműködése - PP 1. kötet ldal Az intézmény vezetésének és közösségeinek külső kapcslatai, együttműködése intézményen kívüli intézményekkel, szervezetekkel - PP 1. kötet ldal 2. Refrmátus óvdánk szellemisége, gyerekkép, óvdakép Neveld a gyermeket a neki megfelelő módn, még ha megöregszik, akkr sem tér el attól. (Példabeszédek, 22, 6.) BIBLIAI EMBERKÉP Gyermekkép A NEVELÉS CÉLJA FEJLESZTÉSI FELADATOK HATÁSRENDSZER J Á T É K Tevékenységrendszer P E D A G Ó G U S C S A L Á D Kapcslatrendszer A NEVELÉS VÁRHATÓ EREDMÉNYE Gyermekkép A gyermek Isten ránk bíztt ajándéka, gndskdás és különleges védelem illeti meg. A Biblia tanítására építve nevelőmunkánk a kisgyermek Istentől kaptt adttságainak, képességeinek kibntakztatására, pzitív személyiségjegyeinek kialakítására, erősítésére irányul, biztsítva minden gyermek számára az egyenlő hzzáférést. A kisgyermekek pszichszmatikus fejlődését, személyiségének kibntakzását nem csupán az adttságk és az érés sajáts törvényszerűségei, valamint a spntán vagy tervszerűen alkalmaztt környezeti hatásk határzzák meg, hanem az Úr Jézus Krisztus gndviselő kegyelme, szeretete és az általa vezetett, hitben élő felnőttek ráhatásai. Ezek eredményeképp a lélek gyümölcsei megjelennek a gyermekeink viselkedésében: A lélek gyümölcse pedig szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség. (Pál levele a Galatákhz ) Az óvdai nevelésünk gyerekközpntú, befgadó, az egész személyiséget fejleszti megfelelő személy és tárgyi környezettel, keresztyén értékek hrdzásával, az egészséges életmód alakításával, a környezettudats magatartás alakításával, az érzelmi neveléssel, a szcializáció biztsításával, az anyanyelvi neveléssel, az egyéni készségeknek és képességeknek megfelelő tevé- 7

350 kenységbe ágyaztt értelmi fejlesztéssel. Óvdás krban a gyermekeknek egyénenként váltzó testi és lelki szükségletei vannak, így a differenciált személyiségfejlődés biztsítása nevelésünk alapvető kritériuma. Óvdai nevelésünk nem ad helyet semmiféle előítélet kibntakzásának. A gyermeki személyiség kibntakzásának elősegítésére törekszik, biztsítva minden gyermek számára, hgy egyfrmán magas színvnalú és szeretetteljes nevelésben részesüljön, s meglévő hátrányai csökkenjenek. Keresztyén közösségünkben a kisgyermeket és a szülőt krisztusi szeretet és békesség veszi körül, egyénre irányuló figyelem, megértés, bizalm, alkalmazkdás, megbecsülés és tisztelet fgadja bármilyen megkülönböztetés nélkül Óvdakép Óvdánk a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézményeként kiegészíti a családi nevelést a gyermek harmadik életévétől az isklába lépésig, biztsítja a gyermeki személyiség védelmét, nevelését, fejlesztését. Az óvda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztsítja az óvdáskrú gyermek fejlődésének és nevelésének legmegfelelőbb feltételeit. Az óvdában, miközben az teljesíti a funkcióit (óvó-védő, szciális, nevelő-személyiségfejlesztő), a gyermekekben megteremtődnek a következő életszakaszba (a kisisklás krba) való átlépés belső pszichikus feltételei. Tesszük mindezt Isten rendelése szerint, keresztyén értékrend alapján. Óvdánk a másdlags szcializáció színtere. A krtárskapcslatkn keresztül lyan szcializációs szerepek tárháza, amelyet még a legjbban működő család sem tud a gyermek számára biztsítani. A szülőkkel, testvérekkel való együttműködés ugyanis más képességeket feltételez, mint a gyermek számára idegen felnőttel és társakkal történő kperáció. Az Ige tanítása szerint kívánjuk nevelni gyermekeinket: Isten és embertársai szeretetére, szlgálatára, a jó megtanulásának készségére. Segíteni őket abban, hgy harmnikusan növekvő, jellemes személyiséggé, szciális érzékenységű, demkratikus, az élet küzdelmét is vállaló, tevékeny, kreatív felnőttekké váljanak, a test és lélek egységében. Tudatsítjuk bennük, hgy Isten ebben az rszágban, ebben a népben jelölte ki helyüket, ezért kötelességük tehetségükkel jól sáfárkdni. Hazaszeretetük mellett tiszteljék, becsüljék más népek értékeit, féltő szeretettel óvják és védjék az életet, a teremtett világt, vigyázzanak környezetükre. Az óvda fnts hátránycsökkentő szerepet tölt be, e feladatban óvdánknak is részt kell vennie. A nemzetiséghez tartzó gyermekek óvdai nevelésében biztsítani kell az önaznsság megőrzését, áplását, erősítését, átörökítését, nyelvi nevelését, és a multikulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét. A hazájukat elhagyni kényszerülő családk (migráns) gyermekeinek óvdai nevelésében biztsítani kell az önaznsság megőrzését, áplását, erősítését, társadalmi integrálását Alapelveink: Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szlgálat; A gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése és képességeinek felelősségteljes fejlesztése; 8

351 A gyermeki szabadság biztsítása lyan kevés szabállyal, amely elősegíti a közös élmények és tevékenységek által a szcializációt, az erkölcsi tulajdnságk megalapzását; A gyermek tevékenységére épülő tanulás; A családkkal való együttműködés és szükség szerint segítés, gndzás. A munkánkat átfgó evangéliumi szellemben történő nevelés elve mellett, - melyben nevelésünk alapja a bibliai emberszemlélet, Istentől kért bölcsesség, krisztusi szeretet és szlgálat-, megfgalmazzuk az alábbi alapelveket: kmplexitás, egységes nevelő hatásk elve; az alapelveknek átfgóan, együttesen kell érvényesülnie az intézményi nevelőmunka egész területén; esélyegyenlőség elve; minden gyermeknek legyen lehetősége tehetségének megfelelő tevékenységre; a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódt igénylő gyermek kapjn meg minden lehetőséget fejlődésére; - a kiemelten tehetséges gyermek tehetséggndzás elve: az esélyegyenlőségi elvet figyelembe tartva a tehetségígéretek felfedezése, gndzása a vizuális-téri képességek középpntba állításával. egyenrangúság elve; ezen elv tudmásul vétele biztsíthatja csak azt az alapvető igazságt, mely szerint a pedagógus és a gyermek, egyenrangú fél a nevelés flyamatába; a pedagógus irányító szerepe a pedagógiai légkör kialakításában, a gyermekek, a szellemi, lelki, testi teljesítményeinek kibntakztatásában, tevékenységeinek szervezésében, személyiségük fejlesztésében jelentkezik; az életkri és egyéni sajátsságk figyelembe vételének elve; a gyermek egyszeri, egyedi lényének felismerése, a gyermeki személyiséget elfgadás, tisztelet, szeretet, megbecsülés és bizalm övezi. A gyermek személyiségéhez igazíttt pedagógiai intézkedések. Nevelésünk segítse elő a gyermek személyiségfejlődését, egyéni készségeinek és képességeinek kibntakztatását; igazdás a gyermekek egyéni fejlődési üteméhez elv, ez különösen fnts a kiemelt figyelmet, különleges bánásmódt igénylő SNI gyermekeknél; játéksság elve; a gyermek személyiségéhez, a legfőbb tevékenységén a játékn keresztül kívánunk eljutni, hgy átadjuk neki mindazt a személyiségfrmáló műveltségtartalmat, amely az egészséges fejlődéséhez szükséges. Nyugdt, családias, biztnságt nyújtó légkör megteremtése, amelyben a gyermeki szabad játék elsődlegességét hangsúlyzzuk, az összefüggő játékidő védelmével; a tapasztalatszerzés elve; lehetőség teremtése a gyermekek számára a saját tapasztalatk megszerzésére, megértésére, általánsítására; gyermeki tevékenységre épülő tanulás elve; (belső mtiváltság, tanuláshz való pzitív viszny kialakítása, az önálló felismerés jóleső érzése és hajtóereje.); párhuzams fglalkztatás elve: a gyermekek számára az egy időben végezhető különböző tevékenységek biztsítása; 9

352 a következetesség elve; alapelveiben, módszereiben ingadzás nélküli, igényes, határztt elvárásk támasztása gyermekeinkkel szemben annak a lehetőségnek nyújtásával, hgy biztsíttt legyen a gyermekek önállóságának, kezdeményezőképességének, kreativitásának kibntakztatása; a mtiváció elve; a gyermekek személyisége tevékenységekben frmálódik, fejlődik, melynek feltételei: a tényleges cselekedtetés, gyakrltatás, a gyermeki aktivitás kedvező körülményeinek megteremtése (légkör, hangulat, tárgyi és személyi feltételek), knkrét feladatk, helyzetek teremtése, amelyek erkölcsi tulajdnságaik, szkásaik, készségeik ki-fejlődését segítik; önaznsság biztsításának elve; a hazájukat elhagyni kényszerülő családk, gyermekek számára biztsítani kell az önaznsság megőrzését, áplását, erősítését, az interkulturális nevelésen alapuló integráció lehetőségét, az emberi jgk és alapvető szabadságjgk védelmét.(jelenleg nincs migráns gyermekünk) közvetett segítés elve; az óvda közvetetten segíti az isklai közösségben történő beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvnásk fejlődését; környezettudatsság, környezetvédelem elve; az óvda pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudats magatartásának kialakulását; megalapzását; egészségvédelem elve: a gndzási, a testi nevelés és a mzgásfejlesztési feladatk megfelelő ellátásával, valójában valamennyi tevékenységünkkel segítjük a gyermekek egészségének megóvását, törekedve a szellemi lelki - testi harmóniára; bizalm elve; hiszünk a gyermekek fejleszthetőségében, bízunk a pzitív irányú váltzásban; együttműködés elve; a családkkal, munkatársakkal, az isklával és egyéb partnerekkel való együttműködés; szakmai önállóság elve; az óvdapedagógusk szakmai önállóságának biztsítása a törvényi keretek között Céljaink, hgy: a ránk bíztt gyermekeket evangéliumi szellemben neveljük, hgy a kereszteléskr tett szülői és gyülekezeti fgadalm megvalósulását elősegítsük. Ennek érdekében minden tevékenységet át kell, hgy hassn az Igéből táplálkzó refrmátus hit és az ökumenikus gndlkdás. A gyermekek a világt, mint a teremtő Isten csdálats művét ismerjék meg, találjanak rá az útra, mely az Úr Jézushz vezet. elősegítsük a különböző szciális háttérrel rendelkező óvdás krú gyermekek skldalú, harmnikus fejlődését, gyermeki személyiség kibntakztatását, hátrányk csökkentését, figyelembe véve és tiszteletben tartva az életkri és egyéni sajátsságkat, az eltérő fejlődési ütemet. (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek ellátását is). alktó, családias légkörben segítsük önkibntakzásukat úgy, hgy minden gyermek önmaga lehetőségeihez visznyítva fejlődjön, testi, lelki, szciális, értelmi érettség terén. alakuljn ki a gyermekekben a természet iránti pzitív érzelmi kötődés. megalapzzuk bennük a helyes önértékelést és értékrendet. 10

353 kihasználjuk az integráltság előnyeit, hgy megkönnyítsük az óvda-iskla átmenetet. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódt igénylő sajáts nevelési igényű gyermekeknél is törekszünk a megfgalmaztt célk megvalósítására. Célunk, hgy az SNI gyermekeket is hzzásegítsük a társadalmi beilleszkedéshez. A különbözőség elfgadtatásának, amelynek alapja a keresztyén kultúrában gyökeredzik, fnts szerepe van ebben. A kiemelten tehetséges gyermekek aznsítása, fejlesztése. Aki befgadja ezt a kisgyermeket az én nevemért, az engem fgad be; és aki engem befgad, azt fgadja be, aki engem küldött. Mert aki a legkisebb mindnyájatk között az a nagy. (Lukács 9; 48) Óvdánk légköre Keresztyén közösségünkben a kisgyermeket és a szülőt krisztusi szeretet és békesség veszi körül. Az óvda légkörén keresztül tapasztalja meg a gyermek az Isten iránti engedelmességet, a Krisztusi szeretetet. A nyugdt, békességes, szeretetteljes légkörben, ahl a Krisztusi példa áll előttünk fnts érték az egyénre irányuló figyelem, megértés, alkalmazkdás, és tisztelet. A pnts egyértelmű követelmények, az együttélés szabályainak betartása, a szabadság és a krlátk ésszerű rendszerének működése biztsíték arra, hgy a gyermek megtalálja a helyét a csprtn belül. Az evangéliumi nevelésben legfőbb belső parancs a szeretet. Olyan környezetben, ahl érzi a gyermek, hgy szeretik, elfgadják, figyelnek rá, számn tartják, megtapasztalja, hgy szeretetközösségben lenni jó, megérzi, a szeretve nevelés örömét Pedagógusképünk A Krisztus beszéde lakjék bennetek gazdagn úgy, hgy tanítsátk egymást teljes bölcsességgel, és intsétek egymást zsltárkkal, dicséretekkel, lelki énekekkel; hálaadással énekeljetek szívetekben az Istennek. Amit pedig szóltk, vagy cselekesztek, mind az Úr Jézus nevében tegyétek, hálát adva az Atya Istennek őáltala. (Klssé 3. 16; 17) A refrmátus óvdánk nevelési intézmény, melynek testülete elkötelezte magát Krisztusnak. A keresztyén életvitelhez hűen, szlgáljuk Istent és neveljük a reánk bíztt gyermekeket. Munkánk szlgálat, a ránk bíztt gyermekek szeretetközösségben, evangéliumi szellemben nevelése, védése, felelősségteljes fejlesztése. E szlgálatt csak lyan személy végezheti, aki ismeri a bibliát és tanítva tanul. A refrmátus óvda munkavállalóitól elvárjuk, hgy a keresztyén értékek, a keresztyén életvitel példamutatói legyenek. A nevelési helyzetek legfntsabb szereplője a példát mutató óvdapedagógus, aki életmódjával, emberi és nevelői megnyilvánulásaival közvetíti a keresztyén értékeket. A gyermek és egymás tisztelete jellemezze kapcslatainkat. Bízunk a gyermekekben, hiszünk fejleszthetőségükben, örülünk minden apró lépésben megtett útnak. Az óvdapedagógus legyen nyittt, szakmai érdeklődését tartsa ébren, legyen pzitív erőfrrás, példa a gyermek számára. 11

354 Az intézmény vezetőségének lehetőséget kell teremtenie, a munkavállalók lelki épülésére (csendesnapk, áhítatk, knferenciák ) szakmai fejlődésére. Az, aki vagy, Isten ajándéka neked. Az, akivé válsz, a te ajándékd Istennek. (ismeretlen szerző) A nevelőtestület által szükségesnek tarttt tvábbi elvek Tvábbi elveket az óvdai nevelőtestület nem határztt meg. Ami ismételten kiemelendő: a refrmátus óvdában az egész napt át kell hatnia a keresztyén szellemiségnek, s az óvdapedagógusk és más munkakört végző munkatársak egész személyiségének tükröznie kell, hgy ők kinek szlgálnak, kit követnek. A Bibliai integrációnak jelen kell lennie óvdánk mindennapi életében, annak nevelési- és tanulási flyamatában. 3. Az óvdai nevelés fő feladatcsprtjai A hitéleti nevelés erkölcsi nevelés Az érzelmi nevelés, az erkölcsi és közösségi nevelés és a szcializáció biztsítása Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az egészséges életmód alakítása, az egészség óvása A hitéleti nevelés Engedjétek hzzám jönni a kisgyermekeket, és ne tiltsátk el tőlem őket, mert ilyeneké az Isten rszága. Bizny mndm néktek: aki nem úgy fgadja az Isten rszágát, mint egy kisgyermek, semmiképpen sem megy be abba. Ekkr átölelte és kezét rájuk téve megáldtta őket. (Márk evangéliuma 10:13 16) Az óvdai hittantanítás, lelki nevelés célja: A 3-6 éves gyermekek evangéliumi nevelésen keresztül történő harmnikus lelki fejlődése; A bibliai történetek, az imádság és ünnepek szeretetteljes, bensőséges légkörével a megfelelő érzelmi biztnság kialakítása; Az óvdapedagógus és a hitktató személyén keresztül a gyermeki bizalm kiépítése a szerető Mennyei Édesatya felé; A gyermek istenélményein keresztül a család életének kedvező alakulása; Az óvdai hitktatás távlati célja: A gyermek hitre jutása és Jézus Krisztus melletti, krának megfelelő, döntéshez való segítése; Majdan tudats, hívő refrmátus gyülekezeti tagkká válása; A keresztyén hit ismereteinek elsajátítása. A hit hallásból van, a hallás Isten igéje által. (Róm 10, 17) A gyermek elsősrban Istené. Nevelésük kellő kmlysággal vállalt kötelességünk. Ezért illeszszük be az óvdai vallástanítást a gyermekek alapvető nevelési keretei közé. Vagyis, lyan feltételek között flyjn az evangéliumi tanítás, nevelés, amely figyelembe veszi a 3 6, 7 éves krú gyermek életkri sajátsságait, utat enged a játéksságnak, a játszva tanulásnak, az egyéni bánásmódra is hangsúlyt fektetve. 12

355 A hittantanítás tehát: segítse az anyanyelvi nevelést a gyermekek számára ismert fgalmak használatával, a már meglévő tartalmak bővítésével, gazdagításával, vezesse a gyermekeket új távlatkhz, felismerésekhez a környezet megismerésre nevelésében, járuljn hzzá a képzelet, fantázia, emlékezet fejlődéséhez a bibliai történetek kiválasztásában, erősítse a gyermeki készséget, jártasságk kialakulását a vizuális és manuális tevékenységek srán, ének- és zenehallgatási anyagával a gyermekek zenei képességeinek alakításában vállaljn részt, élő kapcslat kialakulására törekedjen a család, az egyház és az iskla nevelési színterein, Isten- és gyermekközpntú világlátásával, előítéletektől mentes, kölcsönösen alkalmazkdó szlgálatával, valamint biblikus látásmódjával tiszta szemlélet hrdzója legyen, az egész nevelési flyamatból ki nem szakítható, akkr jó, ha áthatja az egész légkört, ebben az életkrban nem a tematikus ismeretek nyújtása, hanem az átélt, tapasztalt valóság a vezérlő fnal. a fent felsrltak termékeny megvalósítása útján az óvdai hittantanítás az óvdai nevelés nélkülözhetetlen részévé válik, és gazdagítja a gyermeknevelés eredményességét. Tartalma: - a nevelők keresztyén magatartása (megtapasztalás, érzelmi biztnság, szerető-elfgadó légkör, bizalm, az összetartzás élménye) - tematikus ismeret-élmény együttes biztsítása (hittan) - ünnepek előkészítése, tevékeny átélése, valamint a mindennapk keretein túlmutató események - közös imádság, közös munka, közös szórakzás megtartó ereje Keresztyén szellemű nevelésünk a gyakrlatban: A bibliai történetekkel való ismerkedés. Az óvdáskrú gyermek és a Biblia világa között nagyn nagy szakadék van, hiszen a bibliai történet műfaja alapvetően más, mint a mese műfaja. A történetek elmndásakr vigyázni kell a szemléletességre, a hitelességre, a gyermekszerűségre. Azkat a történeteket részesítjük előnyben, amelyek a krsztály adttságainak megfelelően Isten szeretetéről, gndskdásáról, ltalmazásáról szólnak. Tudatsítani kell a gyermekben, hgy a mesével ellentétben ez igaz, megtörtént esemény. A Szentírás történetei kapcslódjanak a gyermekek világáhz (felvezető beszélgetések), benne pzitív érzelmi visznyuláskat éljenek át, lyant, amit a szülő gyermekkötődésben megtapasztaltak, átéltek: a gndskdás, segítés, védelem, ltalm, biztnság, az aggódó, felelős, s ha szükséges ítéletet is gyakrló szeretet. Az Ige valódi üzenetétől ne térjünk el, elmndása előtt fgalmazzuk meg magunkban, mit üzen Isten nekünk, miben segít mindennapi életünk prblémáinak megldásában. (Lehetőleg egy fő gndlat mellett döntsünk, mert a gyermek még nem képes egyszerre több nézőpntt figyelembe venni). Az érthetőség miatt a számukra ismeretlen szavakat ismerttel cseréljük fel, ha kell, szőjünk bele magyarázatt (helyszín, viselet, szkásk stb.), úgy, hgy a történek lendületét ezzel ne törjük meg. 13

356 A bibliai történetek után nem kell tanulságt megfgalmazni. Ha hitelesen mndtuk, ráérez a gyerek annak lényegére: az Úr Jézus Krisztus segít a benne bízó emberek élethelyzeteinek megldásában. Természetesen a gyermek kérdéseire mindig reagáljunk. A különleges bánásmódt igénylő SNI gyermekek, beilleszkedését segíti a közösségbe az ige üzenete által a csprttársak elfgadó attitűdjének erősítése. Önmaga elfgadását erősíti a bibliai történeteken keresztül az üzenet, hgy Isten mindenkit gyermekeként szeret. Az egyházi énekek, dicséretek, zsltárk, ifjúsági és ún. mutgatós, dramatikus refrmátus gyermekdalk megismertetése fnts feladatunk. A gyermekáhítatk, elcsendesedések, imádságk biztsítják az élő kapcslatt Istennel. A hitben élő ember számára az imádság a lélek lélegzetvétele, nélküle elerőtlenedik az ember, elhal a szív. Az imádság legyen őszinte, szívből jövő. Az áhítatk jelenlévővé teszik csprtunkban az interakciós kapcslatt Istennel, akinek elmndhatjuk gndjainkat, örömeinket, s nála megnyugvást, vigaszt találunk. (Gyermekeink számára természetes az étkezés előtti és utáni hálaadó imádság.) A családi istentiszteleteken való részvétel sajns kevés család számára természetes, szeretnénk, ha a jövőben meghnsdna körükben ez az alkalm is. Gyermekek szlgálata - szeretetvendégségen, Szeretethíd prgramn, templmban. Palánta misszió bibliai témájú előadásain való részvétel. Az óvdai hitktatás és az óvdapedagógusk feladatai: Az evangéliumi nevelőmunka fgja át az óvdás gyermek személyiségének egészét, vagyis a keresztyén tanítás terjedjen ki az érzelmi, (emcinális), értelmi (mentális), közösségi (szciális), valamint testi (szmatikus) szférákra egyaránt. Feladatunk a gyermeki érdeklődés, rácsdálkzás, felismerés elindítása Isten tetteire, megváltó munkájára. Keresztyén erkölcsi tartalmak elplántálása, úgy, mint személyválgatás nélküli szeretet, megbcsátás, önzetlenség, ragaszkdás, stb. Az óvdai hittan fglalkzásk tartalmi és frmai felépítése illeszkedjen a éves gyermek alapvető tevékenységi frmáihz. Az imádságk meleg, elfgadó, megsejtető atmszférája az Isten jelenlétét, közelségét éreztesse. Az énekek tartalmukkal és dallamukkal egyaránt a bibliai tanítás elmélyülését szlgálják, valamint az esztétikai élmények erősödését. Az óvdapedagógusk, és a hitktató között a legteljesebb együttműködés valósuljn meg a fenti feladatk megvalósulása érdekében. A fejlődés várható eredménye az óvdáskr végén: a gyermekek ismerik a bibliai történeteket, refrmátus gyermekdalkat; megtanulnak néhány aranymndást; felveszik az imádkzó testtartást, képesek saját megfgalmazású gndlataikat az Úr elé vinni; hálaadó imát mndanak étkezés előtt és után, lefekvéskr; megtanulják az Úrtól tanult imádságt, ismerik a refrmátus köszönési frmát; 14

357 tudják, milyen magatartásfrma megengedett templmunkban, felismerik a refrmátus templmk jellegzetességeit; a keresztyén nevelés értékei megmutatkznak gyermekeink jellemében, a vallás hagymánys keretei között felnövő gyermek sk infrmációt megtud Istenről, a Szentírásról, az elvárt magatartásfrmákról, a tanult imádságk lehetőséget adnak számára, hgy ne csak Istenről beszéljen, hanem párbeszédbe is kerüljön Vele Az érzelmi, az erkölcsi és közösségi nevelés és szcializáció biztsítása Minden szabad nekem, de nem minden használ; minden szabad nekem, de nem minden épít." (I. Kr. 10, 23.) A gyermekek nevelésében kiemelkedő az óvdák szcializációs szerepe. Ebben a társas környezetben az együttélés és együttműködés lyan frmáit és szabályait sajátítja el a gyermek, ami megkönnyíti mindenkri beilleszkedését, miközben személyiségjegyei is gazdagdnak. (A pnts egyértelmű követelmények, az együttélés szabályainak betartása, a szabadság és a krlátk ésszerű rendszerének működése segítik ezt a flyamatt.) Az óvdás krú gyermek jellemző sajátssága, hgy magatartása érzelmektől vezérelt. Alapvető feladatunk a szeretetteljes, kiegyensúlyztt, biztnságt nyújtó légkör és az tthns körülmények megteremtése. A gyermeki magatartás alakulása szempntjából mdell értékű az óvdapedagógus és az óvda minden munkavállalójának magatartása. Minta, amin keresztül tanulják a gyermekek a társas viselkedés nrmáit. Az érzelmi, erkölcsi és közösségi nevelés és szcializáció biztsításánál a keresztyén erkölcsöt tartjuk szem előtt. A Lélek által vezetett nevelő példáján keresztül alakulnak ki a gyermekben lyan erkölcsi tulajdnságk és értékrend, mint az együttérzés, segítőkészség, másk elfgadása, türelem, jóindulat, megbcsátás, önzetlenség, igazságsság. A gyermek nyitttságára építve az óvda elősegíti, - hgy a gyermek tudjn rácsdálkzni a természetben és az emberi környezetben megmutatkzó jóra és szépre, tisztelje és becsülje azt. - hazaszeretet érzelmi megalapzását. - hgy megtapasztalja a teremtő Isten gndskdását. Az óvdapedagógus gyermek, gyermek-dajka kapcslatában ki kell alakítani a szereteten és kötődésen alapuló együttműködést. Ennek nélkülözhetetlen eleme az empátiakészség, valamint a pzitív attitűd, érzelmi töltés. Az óvdapedagógusi, dajkai minta meghatárzza a gyermek viselkedését, társaihz való visznyulását. Szeretetteljes, empatikus, meleg, elfgadó, segítő attitűdjével hat a gyermek- gyermek közötti kapcslatkra, világs, egyértelmű értékrend közvetítésével (mi a jó és rssz) a közösségi magtartás irányítója és elősegítője. A gyermek-gyermek kapcslat srán alakul ki az alkalmazkdás, a társas kapcslat erkölcsi nrmái, az érzelmi alapkn létrejövő kperáció és kmmunikáció. A sajáts nevelési igényű gyermekek jelenléte a csprtban a szcializációs flyamatt gazdagítja. (A gyermekek lyan bibliai értékeket sajátítanak el, mint a máskn való önzetlen segítés) Az együttélésben visznyításra is alkalma nyílik a gyermeknek, ami szükséges a reális énkép kialakításáhz, és a különbözőségek megtapasztalására, elfgadására, tiszteletben tartására. 15

358 A gyermekeknek meg kell ismerniük mi a helyes és mi a helytelen s ennek mércéje a Biblia. Minden elvárás, szabály célja egy és ugyanaz: a gyermek fkzatsan jussn el addig, hgy tudatsan bánjn az önfegyelem eszközével. A nevelők, és gyermekek előtt legyen egyértelmű, hgy milyen magatartás elfgadtt, illetve nem kívánats a csprtban. Ezek betartásában legyünk következetesek, dicsérettel és pzitív megerősítéssel mtiválva. A követelmények növekedésével egyidejűleg bevnjuk a gyermekeket a szabályk kialakításába. A szabálykra való kényszerítés helyett az egyezkedés, meggyőzés, knszenzuskeresés válik dminánssá. A helytelen viselkedésű gyermek megsegítésére a következő módszereket alkalmazzuk: - megelőzés, - a gyermek szükségleteinek, érzései jgsultságának elismerése, - átterelés, - a természetes következmény módszere, - a háttérben maradás módszere, - fegyelmezés. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódt igénylő SNI gyermekeknél a szciális viselkedéshez szükséges összetevők (szükségletek, hajlamk, attitűdök, meggyőződések, rutink, szkásk, minták, készségek, ismeretek) erősítése a fő feladatunk. A gyermek társas kapcslatainak kialakulásában fnts, hgy észrevetessük a csprttársakkal is, hgy az SNI gyermeknek milyen erőfeszítéseket kell tenniük az azns eredmény eléréséhez, és meg kell láttatnunk esetleges kiemelkedő képességüket. Célunk, hgy a csprttársak ismerjék fel a segítségnyújtás lehetőségeit és azk helyes mértékét. Az óvdapedagógus feladatai: A csprt életének megszervezése, erkölcsi tulajdnságk, akarati tulajdnságk, szkás és nrma rendszerének megalapzása, közös élményeken alapuló váltzats tevékenységfrmák, élményfrrásk biztsítása. A szkásk segítségével gördülékenyebbé válik a csprt élete, a szabályk, az értelmes fegyelem a tevékenységekhez, kapcslatkhz ad biztnságs hátteret. A hazaszeretet érzelmi megalapzása, a szülőföldhöz való kötődés kialakítása, hgy tudjn a természetben és az emberi környezetben megmutatkzó szépre, jóra, azk megbecsülésére rácsdálkzni. A gyermek én-közpntúsága miatt kezdetben még önmagára képes csak figyelni, de emcinális alapn fkzatsan kifejleszthetjük azkat a mechanizmuskat, melyek segítségével alkalmassá válik máskkal is törődni (segítőkészség, tlerancia, együttérzés, önzetlenség, knszenzuskészség, figyelmesség, belátás stb.), emellett teret engedünk a gyermek önkifejező, önérvényesítő törekvéseinek is. Intézményünkben különös gndt frdítunk a nehezen szcializálódó, lassabban fejlődő, alacsnyabb fejlettségi szinten álló, érzékszervi, értelmi sérült, hátránys helyzetű, halmzttan hátránys helyzetű, elhanyaglt gyermekekre, fejlesztőpedagógus, lgpédus közreműködésével. A csprtk szkás - és nrma rendszerének kialakításakr figyelembe vesszük az SNI gyermekek egyéni képességét, fejlődési ütemét is. A gyermekeket arra neveljük, hgy az egymástól különböző társaik iránt, megértéssel, elfgadással legyenek. A kiemelkedő képességű gyermekek nevelését az óvdapedagógusk szakértelmére bízva, elsősrban a differenciálás módszerét alkalmazva ldjuk meg. 16

359 A fejlődés várható eredménye az óvdáskr végére: Érdeklődnek egymás iránt, észreveszik, ha valaki hiányzik a csprtból. Beszélgetés közben tartják a szemkntaktust. Baráti kapcslatk alakulnak ki. Betartják az udvariassági szkáskat. A gyermekek betartják az együttélés szabályait. A nagyk segítik a kicsiket. Egymás és a felnőtt mndanivalóját türelmesen végighallgatják. Észreveszik, ha valamelyik társuknak segítségre van szüksége. Érzelmeiket kifejezik gesztussal, metakmmunikációs jelekkel Óvdánk ünnepei, hagymányai Az érzelmi nevelést meghatárzza az ünnep. Az ünnepek szépséget, ritmust, értelmet adnak a hétköznapknak. A keresztyén óvdákban az ünnepek az öröm, a hálaadás alkalmai gyermekeknek felnőtteknek egyaránt. A keresztyén egyház is ünnepkörökben él, de a gyermekeinket segítenünk kell az ünneplés átélésében, hgy ne csak a külső frmák adta szabálykat ismerjék meg, hanem az ünneplés bensőségességét, a készülődés örömét, az átélés élményét. Vigyáznunk kell arra, hgy ne a családk helyett akarjuk megadni az ünneplés élményét, flytn előünnepelve, hanem a készülődés és a bensőségesség csendjét és örömét segítsük átélni. Az ünnepeket hsszas készülődés, örömteli várakzás előzi meg. Minden esetben lényeges mmentum az érzelmi ráhanglódás. Vannak életünkben visszatérő elemei az ünneplésnek, ezzel a hagymányteremtés a célunk, hiszen az ünnepek az akár évezredes hagymányk, keltette élmény együttes a közösséghez tartzás érzésének első megtapasztalása, később a nemzethez tartzás belsővé válásának első lépcsőfka is. Kiemelten kezeljük: a születésnapkat, keresztyén ünnepeinket, nemzeti ünnepeinket, néphagymányainkhz kapcslódó jeles napkat. Egyházi ünnepeink: Évnyitó áhítat a templmunkban Családi istentisztelet éves ütemterv szerint A refrmáció ünnepe - któber 31. Szeretetvendégség (nvember végén) Advent, Karácsny Az ünnep megvalósulása, üzenete: Kezdődik a nevelési év, közösség ereje Közösségi érzés, összetartzás (család, óvda iskla, gyülekezet.) Egyházunk ünnepe - megemlékezés Isklával közös rendezvény, ajándék a gyülekezet számára a szlgálat. Ünnepre készülődés lelki elcsöndesüléssel, várakzással az örömhírre: Ne féljetek, mert megváltó született néktek. (Lukács 2, 10) Családkkal, gyülekezettel, isklával való közös ünneplés, énekelés, szlgálat, hálaadás a templmban, gyermekek karácsnya. 17

360 Egyházi ünnepeink: Az ünnep megvalósulása, üzenete: Virágvasárnap Áldtt a Király, aki jő az Úrnak nevében. (Lukács 19, 38) Jézus királysága más: szeretet, jóság, igazság, békesség. A csprtszba virágkkal, a gyermekek virágs rajzaival díszítése, öröm átélése Húsvét. Jézus halála és feltámadása..meghalt... és feltámadt! (MT 27, 28) Pünkösd Tanévzáró istentisztelet a templmunkban...elküldte a Vigasztalót...(ApCsel.2.) A szentlélek ereje segít, bennünk van. Vége van a nevelési évnek összetartzás. Egyéb ünnepeink, hagymányaink: Születésnapk megünneplése (hálaadás). Szüret Mikulás Óvdai farsang Március 15. Anyák napi köszöntő Sztárai nap A nemzeti összetartzás napja Nevelési évzáró Egyéb ünnepek Az ünnep megvalósulása, üzenete: Minden gyermeket számn tartunk, együtt örülünk, közösen ünnepelünk. A szüret jellegzetes népszkásainak felelevenítése, a tevékenységek felidézése, családkkal, első sztályskkal közös prjektnap. Miklós püspök története, a gyermekek megajándékzása, az isklásk műsra az visknak. A gyermekek zenés, táncs, jelmezes délelőttje a szülők bevnásával. A maguk készítette zászlóval, jelképpel a 48-as szbrhz megyünk. Isklásk műsrának megnézése. Nemzeti ünnep Hálaadás. Édesanyák köszöntése, közös kézműves családi délután. Isklával, szülőkkel közös rendezvényünk (május végén, június elején) Beszélgetéssel, rajzk készítésével emlékezünk. Elbúcsúzás az isklába menő gyermekeinktől, évzáró kirándulás Ls. a PP prgram egyéb részén 3. 3 Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása Az anyanyelvi nevelés Az anyanyelvi nevelés valamennyi tevékenységfrma keretében megvalósítandó feladat. A kapcslatteremtés egyik legfntsabb eszköze a beszéd, a kmmunikáció. Az óvdai élet egészét áthatja: így teremtünk kapcslatt egymással, számlunk be élményeinkről, tapasztalatainkról. Az óvdás kr a beszédfejlődés legszenzitívebb időszaka, egybeesik az ugrásszerű mentális és pszichés fejlődéssel. A beszéd és a gndlkdás egymástól elválaszthatatlan flyamatk. Az anyanyelvi kmmunikációban fejleszthetjük a gyermekekben az egyre pntsabb, valósághű érzékelést, észlelést, a szándéks figyelem képességét; a valósághz közelítő képzeleti működést; a reprduktív emlékezetet; a prblémamegldó és kreatív gndlkdást; 18

361 az elemi fgalmi gndlkdást; a kmmunikációs képességeket. Az anyanyelv fejlesztése és a kmmunikáció különböző frmáinak alakítása - helyes mintaadással, szabályközvetítéssel - az óvdai nevelőtevékenység egészében kiemelt jelentőségű. Különösen a beszédkedv fenntartására, ösztönzésére, a gyermek meghallgatására, a gyermeki kérdések érvényesülésére, s a válaszk igénylésére szükséges figyelmet frdítani. Minden nemzet fő kincse az anyanyelve. A magyar nyelv rendkívül gazdag. A gyermek a felnőttek beszédmódján keresztül ismerkedik az anyanyelvünk szépségével, árnyaltságával, a helyes mndatszerkesztéssel. Eközben fejlődik beszédértése, szókincse, kifejezőkészsége. Anyanyelvi kultúránk megismertetésében, átörökítésében fnts szerepet játszanak az igényesen, gnddal összeválgattt mesék, mndókák, versek, énekek, szólásk, csujjgatók. A mese lyan élmény adta tudással ajándékzza meg gyermekeinket, ami semmivel sem pótlható. Mese közben ugyanis, a gyermek az óvdapedagógus szájmzgását nézi, megfigyeli a hangképzéshez kapcslódó ajakmzgást, fülével hallja a beszédhangk tiszta ejtését, a beszéd dallamát, aminek következtében egyszerre több érzékszervén keresztül van módja tanulni a szép, tiszta beszédet. Mesehallgatás közben a gyermek képzeletében megindul a halltt történet képi megfrmálása. Mint a filmrendező a filmet, a gyermek is leképezi agyában a mese cselekményét, ami által aztán az agyát kreatív gndlkdásra készteti. A gyermek a beszéd révén szerzi ismereteinek nagy részét, segítségével fejezi ki magát, lép érintkezésbe környezetével. Minél fejlettebb beszédkészséggel lép az első sztályba, annál biztsabb lesz eredményes tanulása. Élő beszédének fejlettségétől függ majd írtt beszédének, az írásnak, írásbeli kifejezőkészségének mértéke, minősége. Gyermekeink beszédszegény világban élnek. A családi beszélgetéseket felváltja a televízió, a DVD, számítógép, aminek következtében egyre kevesebb a megfelelő beszédminta, így az óvdai anyanyelvi nevelés hatása felértékelődik. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódt igénylő SNI gyermekek fejlesztésének területei a beszédszervek ügyesítése, a beszédhallás az auditív ritmus, az auditív emlékezet. Mivel az anyanyelv használata a nevelés egész flyamatában jelen van, ezért a különböző tevékenységfrmákhz kapcslódva, kmplex frmában valósítható meg a fejlesztés. Célunk: A gyerekek már meglévő anyanyelvi képességeinek differenciált egyénre szabtt fejlesztése. Az anyanyelvi nevelés srán különböző funkciókat fejlesztünk a hangk, hangzók tiszta ejtését összefüggő beszédet aktív és passzív szókincset beszédészlelést és értést. Ezek elengedhetetlen feltételei a majdani írás és lvasás elsajátításának. Egyéni beszélgetések alkalmával felmérjük a meglévő nyelvi tudást, beszédállaptt, hiánysságkat. A szókészlet felmérését tárgyak, személyek, jelenségek megneveztetésével végezzük. A mndatfűzés, mndatalktás képességét élménybeszámló és történetmndás srán mérjük fel. Az így szerzett tapasztalatk alapján megtervezzük teendőinket, mely alapja a tervszerű, tudats munkának. Anyanyelvi nevelésünk feltétele az óvdai nyugdt, derűs légkör, ingergazdag környezet, mely módt ad a szóbeli megnyilatkzásra. Nem csak a helyes kiejtésre, mndatfűzésre ügyelünk, hanem a tempóra, hangszínre, hangerőre, hanglejtésre, metakmmunikációra. 19

362 Az óvdapedagógus beszéde szemléletes, a gyermek számára érthető, taglt, érzelmeket kifejező, gazdag szókincsű. A gyermek minél több beszédet hall, annál több ösztönzést kap az önálló beszédre. Beszélgetések srán fejlődnek a társas kapcslatk. Az óvdapedagógus azzal, hgy hgyan szól a gyermekekhez, mdellt ad a többieknek, az óvdapedagógus visznya a gyermekekhez meghatárzza a gyermekek egymás közti visznyát. Az óvdában dlgzó felnőttek beszéde egymás között is mintaértékű legyen. Az óvdai anyanyelvi-kmmunikációs nevelés fő területei: beszédhallás-figyelem fejlesztése, beszédhallás-emlékezet fejlesztése, beszédritmus fejlesztése, grafmtrs képességek fejlesztése, gndlkdás fejlesztése, beszédművelés (helyes ejtés), kmmunikációfejlesztés (köszönés, bemutatkzás, megszólítás, szándéknyilvánítás, elbeszélés élmény, ill. kép alapján, mesebefejezés, személyi adatk), illem (az óvdás gyermek érintkezési kultúrája, megjelenése), Ennek érdekében anyanyelvi játékkat szervezünk: - légzéstechnikai gyakrlatk, - fúvási gyakrlatk, - ajak-és nyelvgyakrlatk (téri tájékzódás, irányk), - hangutánzás, - hangfelismerés, - akusztikus differenciálás (zörejek, hangk), - szókincsbővítés, - rövid és hsszú hangzók elkülönítése, - ritmusfejlesztés, - hallási figyelem, emlékezet fejlesztése, - dminancia kialakulásának elősegítése, - képek, mdellek, élőlények, tárgyak megnevezése, felsrlása közben a paszszív szókincs felszínre kerül, - ellentétpárk és szinnimagyűjtés, - mndatalktás, mndatfűzés történetmesélés közben, - egy kitalált mese, történet bevezető mndat utáni flytatása, - hangsrk analízise (szótagra, hangkra bntás), - számlálás, ritmus (szótagszámmal megegyező számú, pl. kpgás), - barkchba. A beszédfejlesztéshez szükséges a mtrs fejlesztés, téri relációk ismerete, kézdminancia kialakítása, ritmusérzék fejlesztése, hallásfejlesztés. Az anyanyelvi nevelés kmplex módn érvényesül a nevelési flyamatban. Flyamats kmmunikáció segítségével alapzzuk meg a jó kapcslatt gyermek és felnőtt között. Gndzás közben: a gyermek megfgalmazza szükségleteit, bátran segítséget kér, megérti a hzzáintézett közléseket, kéréseket. Játékban kialakuló társas kapcslatk fejlesztik a beszédet, a szerepvállalás, követés srán gyakrlják a gyerekek az daillő hanglejtést, mimikát. Gndlkdtató, cselekedtető játékban fejlődik 20

363 a gyerekek gndlkdása, kifejezőképességük. Olyan szituációkat teremtünk, melyben a gyermek megfigyel, felfedez, új ismereteket szerez, gndlkdik, mindenről beszélhet, kérdéseire választ kap. A gyermek is megválaszlja a hzzá intézett kérdéseket, a gyerekek párbeszédet flytatnak, alkalmazzák a kérdést, felszólítást, kijelentést. Munka közben: beszédkapcslatk alakulnak az együttműködés alapjaként, az infrmációkat megértik a gyerekek, szókincsük bővül (eszközök, szerszámk, edények, műveletek elnevezésének tanulása, gyakrlása) Tanulás srán: A prblémamegldó tevékenység szerves része a párbeszéd. Az óvónő prblémafelvetését követi a gyermeki megnyilvánulás: csdálkzás, hitetlenkedés, hirtelen felismerést követő felkiáltás. A feladatmegldás srán a gyermek tevékenységét, gndlkdását gyakran kíséri félhangs beszéddel. Értékelés srán ismét párbeszéd alakul ki, a nevelő értékel, dicsér, a gyermekek hangt adnak érzéseiknek. Az óvónő kérdéseit a feldlgzandó anyag lgikai srrendjéhez igazítja, a gyermekek tapasztalataihz, előzetes ismereteihez, értelmi szintjükhöz, a következő fejlődési szint elérését célzó feladathz. Természetesnek vesszük, hgy a gyermek megállapításaival, kérdéseivel megállítja a szervezett tevékenység lgikai menetét. Rajzlás - festés mintázás - kézi munka srán: Nyelvi ismeret szükséges már ahhz is, hgy a gyermek megértse a feladatt, tudja, hgy milyen eszközök, anyagk állnak rendelkezésére. Tudatsítjuk a gyermekekben az anyagk, eszközök, munkafgásk elnevezését, ezeket megtanulják, beépül szókincsükbe. A lerajzlt mesetémák fejlesztik a képzeletet, emlékezetet, fkzzák az alktási vágyat. Gyurmázás barkácslás srán a térbeli arányk és irányk, visznyk, megnevezésére kerül sr. Frdíttt a flyamat, amikr azt kérjük a gyermektől, hgy meséljen az elkészült képről. Mindkét irányból a vizuális és verbális kifejezés összhangját mélyítjük el. Ének, zene, énekes játék, gyermektánc: A zenei nevelés jó alkalmat kínál az ének, zene, szöveg, mzgás kmplex esztétikai, érzelmi hatásának érvényesítésére. Megzenésített gyermekversek, népi játékdalk fejlesztik a gyermek beszédét. Mndókák, versek elősegítik a helyes ritmusban való beszéd kialakulását. Ritmusjátékk jól alkalmazhatók beszédhibák javítására. Bővül a szókincs fgalm-párk gyakrlásakr is (lassú-gyrs, halk-hangs, magas-mély). Mzgáss tevékenységek közben: Közlések, megértésére van szükség, hgy a gyermek el tudja végezni az egyes mzgásfrmákat, cselekvéssrkat. Megértésük aznnal lemérhető a gyermekek mzgásából, reakciójából. Másrészről mzgásfejlesztő munkánk részét képezi a beszédszervek ügyesítése is. A környezet tevékeny megismerése közben: Az élmények, tapasztalatk felidézését, a közvetlen tapasztalatszerzést (észlelés, érzékelés, mzgás) követő megállapításk a gndlkdást, a beszédaktivitást serkentik. Beszéd és gndlkdás párhuzams fejlesztését végezzük prblémaszituációk teremtésével. Matematikai természetű tapasztalatszerzés srán gyakrlják a gyerekek a névutók használatát, megtanulják a téri irányk elnevezését. Szókincsbővítés a természeti és társadalmi környezettel való ismerkedés srán történik (mesterségek, időjárás, gyűjtőfgalmak). Bábzás srán: Arra ösztönözzük a gyermeket, hgy gyakrlja, hgyan tud bánni hangjával. A visszahúzódó gyermeket is mtiváljuk bábbal, hgy mögé bújva megszólaljn. Ha a gyermek saját maga által kitalált szöveggel bábzik, fejlődik képzelete, kifejezőképessége, fantáziája. Mesélés-verselés - dramatizálás, bábzás srán gyakrlják a gyerekek a mndatszerkesztést, párbeszédes frmát, fejlődik nyelvi emlékezetük. Szókincsük bővül az irdalmi alktáskban megismert, és jelentés-tartalmmal bíró szavakkal. Mese, vers, mndóka a nyelvtanilag helyes mndatk frmálására, tiszta kiejtésre, kifejező előadásmódra ad lehetőséget. 21

364 Ünnepeinkhez kapcslódó hagymányk, irdalmi anyagk bővítik a szókincset. A nevelési ciklus utlsó évében különös figyelmet frdítunk a tisztán artikulált, jól hangsúlyztt, helyes hanglejtéssel, beszéddallammal előadtt, flyamats összefüggő mndatkból álló beszéd kialakítására, és a dminancia kialakulására. Egyéni bánásmóddal biztsítjuk a beszédfejlődésben elmaradt gyermekek felzárkóztatását (ingergazdag környezettel, sikerélmények biztsításával, egyénre szabtt fejlesztéssel). A fejlettebb gyerekek spntán érdeklődését a betűk iránt szintén kielégítjük. Anyanyelvi fejlesztő munkánkhz lgpédus segítségét is igénybe vesszük. Az óvdapedagógus feladatai: vegye észre a beszédértés (pl. halláscsökkenés), beszédhasználat (beszédhiba) srán észlelt hiánysságkat és időben kérje szakember (auditlógus, lgpédus, rvs ) segítségét, szervezzen rendszeresen beszédszerveket edző (légzéstechnikai, száj-, nyelv- és ajak-izmerősítő) gyakrlatkat, fnémahallást (akusztikai differenciáltságt) fejlesztő játékkat, teremtsen beszélő környezetet, tartsa fenn, ösztönözze a gyermekek természetes beszéd- és kmmunikációs kedvét, figyelmesen hallgassa végig őket, kérdéseikre mindig kapjanak választ, ismertesse meg a gyermekeket a magyar nyelvi kultúrával, sajátsságaival, a népmesék szófrdulataival, nevelje a gyermekeket az anyanyelv megbecsülésére, szeretetére, segítse a gyermekeket a bibliai szófrdulatk megértésében, a biblia nyelvezetét vigye közelebb a gyermekek életkri sajátsságaihz, bővítse a gyermekek szókincsét, igényes, tiszta beszédével legyen minta a gyermekek számára, az óvdai élet flyamán a gyerekek saját, egyéni adttságait figyelembe véve, mindennap találkznak az anyanyelvi fejlődést elősegítő szituációkkal, játékkkal, melyeket a pedagógusk tudatsan, szerveznek. A fejlődés várható eredménye az óvdáskr végére: frmailag tiszta hangképzés, érthető hangk, tartalmilag megfelelő kifejező-készség, eléri a beszédfejlettség az életkrnak megfelelő szintet; a gyermek értelmesen kifejezi gndlatait, élményeit, el tudja mndani a vele vagy mással történteket, s jól megérti azt, amit a felnőttek neki mndanak Az értelmi fejlesztés és nevelés Az értelmi képesség magában fglalja a gyermek tudását, ismereteit, tapasztalatait, amit önmagával kapcslatban vagy, szűkebb és tágabb környezetéről eddig megtapasztalt, megtanult. A kisgyermek értelmi fejlesztése tevékenységekben, megtapasztaláskban, kapcslatkban megvalósuló flyamat, melynek aktív résztvevője a gyermek. Az életkr sajátssága, hgy a gyermek a környezetről szerzett ismereteit skszri, skldalú és közvetlen megtapasztaláskn át gyűjti, gyarapítja. Megismerő tevékenységének mtivációs bázisa kíváncsisága, kipróbálókereső-felfedező hajlama. 22

365 Az óvdai életben ismereteit egyrészt spntán módn szerzi, (játék, mzgás, önellátás stb. és az ezekhez társuló tárgyi, személyi kapcslatk), másrészt az óvdapedagógus által kezdeményezett, tervezetten, gyakrlatrientáltan megvalósíttt - a gyermek meglévő élményeire, ismereteire is épített szervezett, irányíttt megfigyelések, keretében szerezhet tvábbi benymáskat az őt körülvevő természeti és társadalmi környezetről. Célunk, hgy a spntán szerzett tapasztalatk, ismeretek ne egymástól elkülönülve jelenjenek meg, hanem különböző tevékenységekben és élethelyzetekben történő flyamats gyakrlás eredményeképp rendszereződjenek. Óvdánk célja a kgnitív képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gndlkdás) és a kreativitás fejlesztése is. E területen belül feladata: az egyre pntsabb, valóság-hűbb észlelés (kiemelten a téri észlelés, vizuális- és akusztikus differenciálás, térbeli mzgás, testséma), a figyelem-összpntsításra való képesség, tartós figyelem, a reprduktív emlékezet, a valósághz közelítő képzeleti működés, a prblémamegldó és kreatív gndlkdás, és az alakuló fgalmi gndlkdás kifejlesztése, megerősítése, valamint a gyermek ismereteinek bővítése, amelyhez szrsan hzzátartzik a Biblia üzenetének közvetítése. A kmplexitás prgramunkban kétféleképpen jelentkezik: egyrészt az ismeretszerzés flyamatában: Többldalú megtapasztalás (látás, tapintás, hallás, ízlelés ) Az adtt tárgy, lény, jelenség, esemény stb. többféle ismeret hrdzója (pl. egy katicabgár megtalálásánál, együtt lehet megláttatni az Isteni gndviselést, a természetismeretet, a környezetvédelem fntsságát, a pettyek, lábak, számlásával a számsságt, a színek, frmák szépségét és egy daillő dal, mndóka, vers a helyzet természetes velejárója); másrészt hatásmechanizmusában: az óvdai tevékenységkörök kmplexen hatnak a gyermek értelmi képességeire is. Az óvdapedagógus feladatai: játéks helyzetek, tevékenységekben megvalósuló tanulási alkalmak teremtése, amelyek fejlettségi szintjüknek megfelelően kötik le a gyermek érdeklődését, aktív szellemi energiáját, lyan élményszerzési lehetőségek biztsítása, amelyben a gyermekek - látással, tapintással, hallással, érzelmekkel és frdulatkkal, verbális és nnverbális módn- első kézből szerezhetnek tapasztalatkat, s így válik a tanulás élménnyé, teljes személyiséget aktivizáló flyamattá, lyan attitűdök, mtiváció és természetes tudás kialakítása, amelyek képessé teszi a gyermeket váratlan vagy kmplex élethelyzetek megldására és egyre több örömöt, lelnek a kihívásk legyőzésében, az önfejlesztő tanulásban, biztsítsn időt és lehetőséget az együttműködésre, próbálkzásra, tévedésre és újrakezdésre, szankciók nélkül. valamennyi értelmi képesség, különösen a képzelet és a kreativitás fejlődését segítő ösztönző környezet biztsítása. 23

366 A fejlődés várható eredménye az óvdáskr végére: vannak önálló gndlatai és tud dönteni különböző helyzetekben; felismeri a prblémákat, kreatív módn meg is ldja (többféle megldás is jó lehet.); aktívan részt vesz a különböző tevékenységekben; a szerzett ismereteket képes megfelelő frmában rendszerezni; gyakrlatban alkalmazni és közölni azkat; észreveszi a hibákat, rávezetéssel vagy önállóan ki tudja azkat javítani; ismeri a Bibliai történeteket, azk tanulságait; felismeri az k-kzati összefüggéseket; felfedezi a dlgkban a lényeges elemeket; felismeri, hgy az egész részekből áll, részekre bntható, és a részekből össze lehet állítani az egészet; az értelmileg megfelelően fejlett gyermek általában még képekben, képszerűen gndlkdik, de már megteszi az első lépéseket az elvnt gndlkdás felé Az egészséges életmódra nevelés, az egészség óvása, egészségvédelem - a gyermek testi lelki épségének védelme; a fejlődésükhöz szükséges egészséges környezet biztsítása egészségnevelési elvek a testetek, amit Istentől kaptatk, a bennetek lévő Szentlélek templma (Pál levele a Krinthusiakhz 6, 19) A feladat megvalósításánál abból kell kiindulnunk, hgy Isten minden létezőnek Istene és mindenkr gndja van teremtményeire. Az egészséges életvitel igényének kialakítása a fizikai állapt védelme, edzése az óvdai nevelés egyik alapvető tevékenysége, mert segíti a gyermek szükségleteinek kielégítését, elősegíti növekedését, fejlődését. Ezek mellett hzzájárul egészségének megőrzéséhez, jó közérzetéhez és megteremti a nevelési hatásk érvényesülésének feltételeit. Az egészségvédelem érdekében igyekszünk elkerülni a stressz helyzeteket: nyugdt, szeretetteljes, barátságs légkört teremtünk, a knfliktus helyzeteket megldjuk. Az óvdai környezet feltételei nagymértékben beflyáslják a gndzás hatéknyságát, a gyermekek egészséges életmódjának szintjén. Nélkülözhetetlen az egészségügyi előírásknak megfelelő, nyugalmat árasztó, a gyermekek számára biztnságs, esztétikus környezet. Hangsúlys a környezet tisztántartása, prtalanítás, fertőtlenítés, időjárásnak megfelelő réteges öltözködés, flyamats levegőcsere, minél több zöld növényáplása, párásítás. A gyermekek testmagasságáhz illő asztalk és székek, megfelelő mérető ágyak. Az óvda udvarának kialakítása a gyermekek tevékenységének skféleségét szlgálják. Az udvarunk kicsiny méretét igyekszünk kmpenzálni. Az öltözők berendezése, világítása, fűtése a gyermekek kényelmes öltözését - vetkőzését biztsítja, külön ruha-cipőtartó plccal. A csprtszba több funkciót tölt be: játék, különböző tevékenységek, étkezés, alvás, pihenés, minden itt történik. Így napnta többször szükség van levegőcserére és fűtési idényben a flyamats párlgtatásra. A kuckók, sarkk, egyik csprtszbában a galéria létrehzása az intimitást, az egyéni tevékenységeket szlgálják. 24

367 Az óvdapedagógus feladatai: - szervezze úgy a csprtja életét, hgy flyamats, rugalmas időkeretben, az egyéni szükségletek figyelembe vételével tevékenykedhessenek a gyermekek egészséges, biztnságs környezetben (rendszeres fertőtlenítés, prtalanítás, allergén anyagk kiszűrése), balesetvédelmi szabályk betartásával skldalú mzgáslehetőséget biztsítva; - a tevékenységeket úgy szervezze, hgy baleset lehetőleg ne érhesse a gyermekeket; - a balesetek megelőzése érdekében jelezze az eszközök, használati tárgyak meghibásdását; - alakítsa ki a gyermekekben saját testi épségükre való dafigyelést, társaik testi épségének védelmét; - a gyermekekben alakítsa ki a környezet védelméhez, megóvásáhz kapcslódó szkáskat, alapzza meg a környezettudats magatartást; - flyamatsan figyelje a gyermek fejlődését mind testileg, mind lelkileg és működjön együtt a megfelelő szakemberekkel (védőnővel, gyerekrvssal, pszichlógussal); A gyermek egészségi prblémái, magatartása, viselkedésének zavara, ha meghaladja az óvdai nevelés lehetőségeit az óvdapedagógus feladata, hgy a gyermeket és szüleiket megfelelő szakemberhez irányítsa. Ezekben az esetekben az óvdapedagógusnak igen nagy tapintatra van szüksége, legjbb, ha a szülő maga győződik meg a prblémáról óvdai tevékenység közben. Így elérhető, hgy a szülő jgának, szerepének tiszteletben tartásával a gyermek nevelése, fejlesztése bizalmn alapuló közös üggyé váljn. - ismerje meg a családbeli szkáskat, tapintatsan váltztassn a helytelen gyakrlatkn; - segítse és teremtse meg az önállósdáshz vezető utat; - egészségkársító hatáskra hívja fel a figyelmet; - kísérje figyelemmel a gyermekek egészségi állaptát, - tájékztassa a szülőket az esetleges váltzáskról, jelezze az óvda rvsának, védőnőjének, - gndzási feladatk srrendiségét türelemmel gyakrltassa; Az egyes tevékenységekre elegendő időt hagyva a gyermekeket nem sürgetve nyugdt, kiegyensúlyztt élettempót alakítunk ki. A napi, illetve heti tevékenységek azns időben ismétlődnek, így a gyerekeket a tevékenységváltás nem éri váratlanul. - a tevékenységek gyakrlásának pnts menetét a csprtban dlgzó dajkák bevnásával végezze a rögzülés érdekében; - az egészséges életmód megalapzása érdekében szervezze meg a gyermekek napirendjét. - lehetőséget biztsítunk az esetleges szűrő vizsgálatra, A gndzás alapja az óvdapedagógus, dajka és a kisgyermek közötti meghitt viszny, természetes testközelség. A gyermekek gndzása közben alakítsn ki lyan szkás- és szabályrendszert, ami ptimálisan védi egészségüket, megelőzi a betegségek kialakulását. A gyermekek fkzatsan válnak képessé szükségleteik önálló kielégítésére, az önkiszlgálás eltérő fejlettségi szinten állhat. Az önálló étkezés, testáplás, öltözködés szervezettségét az óvdába lépéstől biztsítja az óvda- 25

368 pedagógus. Azért, hgy a gyermekek megismerjék a szkáskat, az önkiszlgálás biznys fázisait, a befgadásnál az óvdapedagógus - dajka minden gyermekkel együtt végzi a teendőket. Az öltözködésnél az önállóságra nevelés fkzatsságát szem előtt tartva, az óvdapedagógus segítse elő a fűzés, kötés, gmblás és cipzárhúzás gyakrlását és tanulását. Réteges öltözködés az időjárás figyelembe vételével, a családdal együttműködve. Váltóruha, váltócipő bekérése / papucs, mamusz nem./ Már a reggeli üdvözléskr felmérjük a gyermekek ruházatát, és pillanatnyi állaptát, melyet flyamatsan figyelemmel kísérünk, különös tekintettel vagyunk a kiemelt figyelmet érdemlő gyermekekre. A táplálkzás a növekedés és fejlődés egyik legfntsabb feltétele, Az óvdapedagógus ismerje meg az egyes gyermekek étkezési szkásait. Az eddig ismeretlen ételféleségeket, az egészség megóvása érdekében az egészséges ételeket ismertesse meg a gyermekekkel, majd nagy tapintattal szktassa őket a kívánt táplálkzási követelményekhez. Igényessége terjedjen ki az esztétikus terítésre. A gyermekek ismerjék meg és sajátítsák el a kulturált étkezés szkásait. Lehetőség szerint tanulják meg az evőeszközök helyes használatát. Váljn természetessé az étkezés előtti és utáni hálaadó imádság. A testáplás a gyermekek egészségének védelmét, testük, ruházatuk gndzását, rendszeres, szükség szerinti tisztálkdásukat és tisztaságigényük kialakulását szlgálja. Törekednünk kell a családi és óvdai gndzás, szkásk összehanglására, a gyermekkel való bensőséges kapcslat kialakítására, hgy az óvdapedagógusi mdell személyes értékűvé váljék. Megteremtjük a hajápláshz, fgmsáshz, a WC használatáhz a feltételeket úgy, hgy a gyermekek fkzatsan, önállóan és kellő intimitással végezhessék ezeket a tevékenységeket. A betegségek elkerülése érdekében gyakri kézmsással (étkezések előtt, msdó használat után) is védekezünk. A napközben megbetegedett gyermeket az óvdapedagógus elkülönítve gndzza, amíg a szülei az értesítés alapján meg nem érkeznek. Ezek a gyermekek fkzttabb gndzást, türelmet és figyelmet igényelnek. A személyes higiénia betartása külön törölköző, phár, fésű, ágynemű, ruha stb. használata elengedhetetlen. A mzgás nemcsak a gyermek szervezetére, hanem az egész személyiségének fejlődésére pzitív hatással van, ami nem krlátzódik a fglalkzáskra, hanem az egész napi tevékenységéhez szervesen illeszkedik. Fejleszti az általáns testi képességeket, a téri tájékzódást, a test séma kialakulását elősegíti, a krdinált mzgást, valamint a prevenciónak is eszköze. A mindennaps szabad mzgás srán teremben és udvarn egyaránt egyénileg gyakrlhatják a természetes nagymzgáskat, mzgáselemeket. E mellett fnts a mindennaps frissítő testnevelés, a finmmtrikát fejlesztő játékk, a testtartást javító és egyéb prevenciós játékk. Tvábbá a légzéstechnika, a mindennapi levegőzés (télen is), séták, kirándulásk szervezése. Az óvdapedagógus figyeljen fel a testi -, egészségügyi rendellenességekre (testtartás, lúdtalp, fénytörési hiba, halláscsökkenés, bélférgesség, enuresis, neursis ), a szülővel egyetértésben kérje szakember segítségét, prevenciós munkájával azk megelőzésére törekedjék Pihenés, alvás: Elalvás előtt az óvdapedagógus éneke, meséje altassa el a gyermekeket. A nyugtalanabbul pihenők mellé ülve, simgatással és a számukra biztnságt nyújtó alvó játékk 26

369 ágyba vitelének biztsításával teremtsen a pihenéshez kellő nyugalmat. Egyéni alvásszükséglet miatt, legalább egy óra pihenő után a gyermekeknek csendes tevékenység lehetőségének felkínálása. A nagybb alvásigényű gyermekek önmagától ébredhessenek. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódt igénylő SNI gyermekek esetében feladatunk az önkiszlgálás, önellátás képességének fejlesztése, lyan szintre, amely a személyes kmpetencia működését biztsítja. Egyénre szabtt fejlesztést kell alkalmazni a gndzási műveletek elsajátításának flyamatában. Lényeges az érzelmi mtiváltságn alapuló spntán, aktív tevékenykedés, az utánzás, a sk gyakrlás. A napirend srán mindig csak annyi segítséget kapjn a gyermek, ami a tvábbi önálló cselekvéséhez szükséges. A fejlődés várható eredménye az óvdáskr végére: A gyermekek: önállóan msakdnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül szükség szerint tisztálkdnak; belső igényükké válik a fgmsás és a fgáplási eszközök tisztántartása, hajukat rendben tartják; teljes önállósággal végzik az önkiszlgálást, s ezt természetes teendőként látják el; tudnak helyesen teríteni, a napsi feladatkat ellátni; étkezéskr eldöntik, hgy mennyi ételt fgyasztanak, evőeszközöket megfelelően használják, gyakrlják a kulturált étkezés szabályait; ismerik az egészséges ételeket; önállóan öltöznek-vetkőznek, cipőjüket befűzik-bekötik, becsatlják, ruhájukat kibe gmblják, zipzárazzák; tudják a zsebkendőt helyesen használni; ruhájukat, ágyneműjüket hajtgatva teszik helyre; maguk és környezetük rendjére ügyelnek, a körülöttük lévő rendetlenséget belső igény alapján megszüntetik; elsajátítják az egészségügyi szkáskat, ennek eredményeként, ritkán betegek, csökken a hiányzásk száma; felismerik az egészségi állaptukban történő váltzást és tudják, hgy a felnőttnek kell jelezniük közérzetük rmlását; megtanulják, hgyan kell védeni a testüket az esetleges balesetektől; nemcsak saját testi épségükre vigyáznak, hanem társaikéra is. 4. Az óvdai élet megszervezésének elvei Személyi feltételek Nevelőmunkánk középpntjában: a gyermek áll. A személyi feltételek alakítása srán a gyermek érdekeit szükséges figyelembe vennünk. A gyermekhez igazítttan kell a mindennapkat szerveznie felnőtt közösségünknek. Olyan személyi állmánnyal kell rendelkeznünk, akiknek munkájában érvényesül, hgy a kulcsszereplő, a nevelőmunka középpntjában nem a pedagógus, hanem a gyermek áll. Az óvdapedagógus jelenléte a nevelés egész időtartamában fnts feltétele az óvdai nevelésnek, hiszen elfgadó segítő, támgató attitűdje mdellt, mintát jelent a gyermekek számára. 27

370 Refrmátus óvdáinkban hivatását ellátó személynek keresztyén embernek kell lennie, ismerje a Szentírást és legyen élő kapcslatban a Szenthármság Istennel. A gyermekek gndzásában dajka segít. Hitvallása, világnézete nem lehet semleges, mivel ő is gndzás közben egész személyiségével nevel. Óvdánkban négy óvdapedagógus dlgzik, két dajka segítségével, mely létszám megfelel az előírásknak, biztsítva van az óvda teljes nyitva tartása alatt az óvdapedagógus jelenléte. Az óvdapedagógusi tevékenység és az óvda működését segítő nem pedagógus alkalmazttak összehanglt munkáján alapszik az óvdai nevelés eredményessége. Óvdapedagógusaink közül két fő rendelkezik más irányú szakképesítéssel is, melyet jól tud hasznsítani a mindennapi munka srán, gyógypedagógus lgpédus, illetve kerámiafrmázó szakképesítéssel. Az óvdapedagógusk munkáját az intézményben szttt munkakörben dlgzó hitktató, gyógypedagógus tanulásban akadályzttak pedagógiája is segíti. A kiemelt figyelmet igénylő, sajáts nevelési igényű gyermekek fgadása szükségessé teszi a gyógypedagóguskkal való együttműködést, intézményünk skrétű együttműködési megállapdáskkal rendelkezik, speciális felkészültségű szakemberek segítik munkánkat. Óvdánk kiemelt feladatként kezeli az óvda-iskla átmenet megkönnyítését. Ennek érdekében heti egy alkalmmal az isklánk leendő első sztálys tanítója ismerkedik gyermekeinkkel, januártól játéks Isklanyitgató fglalkzáskat tart a beisklázásra kerülő gyermekeknek. (részletezve óvda-iskla átmenet prgram). Nymn követjük az isklánkba kerülő gyermekeink fejlődésének útját is Tárgyi feltételek Nehezíti az óvdai nevelő munkát, hgy épületünk nem óvdai célkra épült. Óvdai célkra átalakíttt épületünket az évek flyamán fenntartói- az állami nrmatíva-, valamint pályázatk, szülői segítség révén sikerült a gndzó- nevelő- fejlesztő munkáhz szükséges alapfelszereltséggel ellátni, megfeleltetni a szükségleteknek, előírásknak. Tárgyi feltételeink évről-évre javulnak. A pedagógiai munkát segítő, biztnságs tárgyi környezettel örömteli, skszínű óvdai életet teremtünk. Az évek alatt sikerült kialakítani egy kis barátságs meleg fészket, amit tthnunknak érzünk. Két esztétikus, tiszta a gyermekek igényeihez igazdó csprtszbánk van a hzzá tartzó msdókkal, öltözőkkel. Rendelkezünk két fejlesztő szbával is, melyek közül az egyik mzgásfejlesztésre alkalmas helyiség. Az isklai trnaterem helyszíne lehet az óvdai mzgáss tevékenységeknek. Külön óvdai trnaszba nincs. Óvdánkban tálalóknyha működik, külső szlgáltató biztsítja a gyermekek étkeztetését. Az étrendet speciálisan az óvdás krú gyermekek igényeinek megfelelően állítják össze, jó minőségben. Az óvdánkhz tartzó udvarrész hiánysságait az isklában kialakíttt játszótér, valamint az intézményhez tartzó kisház udvara kmpenzálja, amit óvdásaink használnak. 28

371 4. 3. Az óvdai élet megszervezése A nevelés céltudats megtervezése srán alakítjuk ki a gyermekek óvdai életrendjét, időbesztását - az óvdai életet. A gyermek egészséges, tevékenységekben is megnyilvánuló fejlődéséhez, fejlesztéséhez a napirend és a heti rend biztsítja a feltételeket, melyek a megfelelő időtartamú, párhuzamsan is végezhető, differenciált tevékenységek, valamint a gyermek együttműködő képességét, feladattudatát fejlesztő, növekvő időtartamú (5-35 perces) csprts fglalkzásk tervezésével, szervezésével valósulnak meg. A napirend, a heti rend és a szkás-szabályrendszer az a szervezeti keret, amely segíti a gyermekek egészséges fejlődését azzal, hgy életkruknak és fejlettségüknek megfelelő időkeretet és szabálykat biztsít minden tevékenységhez. Az óvdai élet szervezésében a gndzásnak kiemelt szerepe van. Az óvdapedagógus a gndzás flyamatában is nevel, építi kapcslatait a gyermekekkel, egyúttal segíti önállósságuk fejlődését együttműködve a gndzást végző többi munkatárssal. A krisztusi alapelvnek a gndzás flyamán is érvényesülnie kell: Csprtszervezés: Óvdánk kétcsprts óvda. Egyik csprtja: Napsugár csprt. Akkr az igazak fénylenek, mint a nap, az ő Atyjuknak rszágában (Mt.13,43) Másik csprtja: Szivárvány csprt. Szivárványívemet helyezem a felhőkre. (1 Mózes 9, 13 a) Óvdánk mindkét csprtja sztatlan. Ezt egyrészt épületünk adttságai, másrészt a vegyes életkrúság előnyei indklják. Gyermekeink az óvdában eltöltött 3-4 év alatt ugyanabba a gyermekközösségbe, a megszktt óvónőhöz járhatnak. 29

372 A testvérek, rknk egy csprtba kerülnek, így könnyebben beilleszkednek az óvdai életbe. A vegyes csprtban gazdagabb lehetőség nyílik a szciális tanulásra. A krösszetétel jbban hasnlít a családi mdellhez. Az idősebbek segítik, dédelgetik a fiatalabbakat, gyengébbeket (ezt az óvó-védő kapcslatt kiskrukban ők is átélték, tvábbadják). Értékként épül be a szeretet, elfgadás, türelem. A nagybbak mintaként szlgálnak a kisebbek számára (az óvónő mellett). A kicsik hamarabb ügyesednek, önállósdnak, szknak a kötött tevékenységekhez, különösen, ha abba be is kapcslódhatnak (ének, trna). A játékhagymányk öröklődnek (s mivel évenként újak jönnek, más-más színezetet kap). A fejlődésbeli különbségek természetessé válnak. A differenciált isklakezdés nem kz törést a gyermek életében. A kiemelt figyelmet, különleges bánásmódt igénylő SNI gyermekek fejlődési eltérései is kevésbé ütköznek ki vegyes csprtban. Befgadó intézményként csprtjainkba maximum 2-2 sajáts nevelési igényű gyermeket veszünk fel Heti rend, napirend: A csprtk napi és heti rendjét az óvdapedagógusk állítják össze. A gyermekek életszervezésében rugalmasságra, flyamatsságra törekszünk, napirendünk alkalmazkdik a gyermek egyéni szükségleteihez. Heti rend A heti rend elsősrban az óvdapedagógust segíti abban, hgy nevelőmunkáját a flyamatsság, a rendszeresség, a tudatsság és a fkzatsság elve szerint végezhesse. A cikluskban a tartalmi egység elvei alapján kmplex módn jelenítjük meg a tevékenységi frmákat, napnta lehetőséget teremtünk az éneklésre, vizuális tevékenységre, verselésre, mesélésre a választhatóság elve szerint, a gyermekeknek napnta biztsítjuk a szervezett játéks mzgást az életkri és egyéni sajátsságkhz igazítva, heti egy-két alkalmmal minden csprtban kötelező testnevelést szervezünk, a gyermekeknek lehetőséget adunk arra, hgy a megkezdett témát, tevékenységet kedvük szerint flytathassák a nap, a hét flyamán. A heti rend megtervezése csprtnként váltzó. A heti rend tevékenységei minden nevelési év kezdetén újragndlásra kerülnek. A mindenkri éves munkatervben rögzítésre kerül a csprt heti rendje. A csprtnaplók szintén rögzítik a heti rendet. A heti rend kialakítását beflyásló tényezők: gyerekcsprt összetétele, igényei; a segítő gyógypedagógus munkabesztása a közös igazgatású intézményben; 30