1. Eredmények összehasonlítása elemzések 2. A Lantegi skála, pontozás; A személy profilja 3. A személy profilja

Átírás

1 ÖSSZESÍTÉS az OFA-FSZF /23 számú prgramról A fgyatéks személyek részére szciális intézményi ellátást nyújtó nem állami, nem egyházi fenntartók tevékenységének támgatására A prjekt keretében megvalósíttt fejlesztések, képzések: Lantegi szlgáltatási csmag Lantegi Új munkaképesség felmérő módszer a megváltztt munkaképességű emberek fglalkztatása érdekében képzése két alkalmmal hárm naps előadássrzat frmában valósult meg Budapesten a Kézenfgva Alapítványnál. Az elszámlási időszakban sikeresen lezárult a képzés. A képzésen egy munkatársunk vett részt, Németh Szilvia. Előadtt témák, és az előadók: Október 20.: Október 21.: Október 22.: 1. Magyarrszág fgyatéksügyi jgszabályi keretei, érdekérvényesítés, és annak lehetőségei Előadó: Szauer Csilla 2. Váltzó törvényi keretek és intézményi háttér a célcsprt fglalkztatása területén Előadó: dr. Gazsi Adrienn 3. A fglalkztatás fajtái: Hasnlóságk, különbségek, átjárhatóság, szintek Előadó: dr. Gazsi Adrienn Előadó: Garai Dóra 1. A fgyatéks emberek fglalkzási rehabilitációja, a fglalkztatás lehetőségei 2. Aktív krú fgyatéks személyeket mérő eszközök Előadó: Schenk Lászlóné. 1. Felnőttképzés és az egész életen át tartó tanulás lehetőségei a kmplex rehabilitációban érintett szakemberek számára 2. Bevezetés a Lantegi módszerről 3. A Lantegi használatának flyamata 4. Az eredmények összehasnlítása 5. Általáns kép a módszertani eszközről 6. A Lantegi használatának flyamata Nvember 17.: 1. Eredmények összehasnlítása elemzések 2. A Lantegi skála, pntzás; A személy prfilja 3. A személy prfilja Előadó: Schenk Lászlóné Nvember 18.: Előadók: Jakubinyi László (1-3.), Opitz Magda (4.) 1. A munkahely prfilja, munkahelyi 26 váltzó 2. Munkahelyi analízis, kckázatelemzés, környezet, géphasználat 3. Egyéni fejlesztési terv 4. Infrmatika; Adatbázis használat Nvember 19.: 1. Egyéni fejlesztési terv 2. Lantegi módszertani összegzés 3. Hiányzó láncszemek 4. Csprtzárás Előadó: Jakubinyi László Nvember 26.: Innvációk értelmi fgyatéks és autista emberek aktív munkaerő-piaci részvételének elősegítéséről elméleti mdul Előadó Opitz Magda 1 / 7

2 Nvember 29.: 1. Bevezetés az adatbázisk világába 2. Lantegi adatbázis speciális jellemzői 3. Lantegi adatbázis használta bevezető előadás 4. Lantegi adatbázis felhasználási területei 5. Lantegi adatbázis jövője, lehetőségek az infrmatika világában Innvációk értelmi fgyatéks és autista emberek aktív munkaerő-piaci részvételének elősegítéséről gyakrlati mdul Előadó Opitz Magda 1. Lantegi adatbázis használata, belépés és jelszó 2. Keresés a Lantegi adatbázisban 3. Munkáltatói prfil feltöltése a Lantegi adatbázisba 4. Munkavállalói prfil feltöltése a Lantegi adatbázisba 5. Prfilk autmatikus illesztése Az előadáskat gyakrlatk egészítettek ki, amikr a hallgatók helyszínen 4 mérést végeztek el mentr segítségével, és a megszerzett tudást elmélyíthették. A hallgató nagyn pzitívan értékelte az elvégzett tanflyamt. A munkája területén alkalmazni tudja, s ezáltal a szervezet minőségi fejlesztését sikerült megvalósítani. Kmmunikációs akadálymentesítés, az esélyegyenlőség megteremtése megértési nehézséggel élők számára a könnyen érthető kmmunikáció módszerei képzés az elszámlási időszakban sikeresen lezárult. Az időszakra eső tanflyam nvember 5-én, 12-én és 25-én egész naps, kihelyezett képzés frmában valósult meg. Helyszíne: Bncdföldei Faluház. Résztvevők: a prjektbe bevnt 6 fő támgattt dlgzó. Október 29.: 1. Megértési nehézségek kai 2. Értelmi fgyatékssággal élők kmmunikációja 3. Írásbeli kmmunikáció alapjai 4. Célcsprt megismerése 5. Autizmussal élők kmmunikációja, játék 6. Könnyen érthető kmmunikáció alapjai 7. A kmmunikáció eszközrendszere, játék 8. Hgyan írjunk könnyen érthető szöveget? 9. Könnyen érthető kmmunikáció frmai követelménye 10. Könnyen érthető kmmunikáció tartalmi követelménye 11. Előadó: Rzss Kata, Nvember 5.: Nvember 12.: Előadtt témák A szóbeli könnyen érthető kmmunikáció című előadásból: Előadó: Graf-Jaksa Éva, 12. A kmmunikáció két axiómája, szerepe, jelentősége 13. A közvetlen emberi kmmunikáció csatrnái 14. Nn-verbális kmmunikáció 15. Játék: Hallgatók elmutgatással kmmunikálnak, tapasztalatk megbeszélése 16. Beszédmegértés fejlődése 17. A beszédészlelési és beszédmegértési flyamat zavarainak sztályzása 18. A beszédészlelési és beszédmegértési flyamat zavarának kai, rizikótényezők 19. Mire figyeljünk, ha értelmi fgyatékssággal élő emberrel beszélünk? 20. Gyakrlatban bevált technikák önérvényesítőkkel 21. Hl lehet különösen nagy jelentősége a könnyen érthető verbális kmmunikációnak? Előadtt témák Az egyenlő esélyű hzzáférés jgi alapjai című előadásból: Előadó: Dr. Danó Réka 2 / 7

3 1. A fgyatékssággal élő emberek emberi jgai 2. Nemzetközi dkumentumk a fgyatékssággal élő személyek jgairól 3. Paradigmaváltás a fgyatékssággal élő személyekkel kapcslatban 4. Feladat: a fgyatékssággal élő személyekkel kapcslats tévhitek és szteretípiák 5. Az ENSZ Egyezmény rendelkezéseiről 6. A hzzáférhetőség 7. Az ésszerű alkalmazkdás 8. Az egyetemes tervezés 9. Hazai jgszabályi környezet 10. A hzzáférhetőség fntssága az értelmi fgyatékssággal élő személyek számára Nvember 25.: Előadók: Graf-Jaksa Éva, Fehér Nóra Előadtt témák: 1. Könnyen érthető kmmunikáció: angl és német nyelvterület tapasztalata 2. Könnyen lvasható szöveg 3. Az írás külső frmája I., II., III.; frma és betű 4. Számk 5. Fényképek, képek, illusztrációk, szimbólumk 6. ELA kmmunikációt segítő eszköz használata az autizmussal élőknél 7. A stílus/hangvétel 8. Könnyen érthető szöveg frmai és tartalmi követelményei 9. Gyakrlatk a könnyen érthető kmmunikációra A képzéseken a támgattt dlgzók a pályázat szerint teljes létszámban vettek részt, nem vlt hiányzás. Az órákn leadtt anyagkról összefglaló jegyzetet kaptak a hallgatók. A tanflyamt mindenki sikeresen elvégezte, és erről tanúsítványt kaptak. A támgattt dlgzók által kitöltött elégedettségi ívek alapján a képzések sikeresek vltak, az elsajátíttt tudást a munkájuk területén alkalmazni tudják. Ez azt jelenti, hgy szervezetünk minőségi fejlődést ért el a képzések megvalósításával. Az ÉFOÉSZ által lebnylíttt Az új Plgári Törvénykönyv cselekvőképességi szabályainak alkalmazása- a Támgattt Döntéshzatal meghatárzása és alkalmazása a gyakrlatban című képzésen 6 fő támgattt dlgzó vett részt két turnusban. Az előadásk az első turnusnál február 28- án, március 17-én, és március 18-án, a másdik turnusnál március 25-én, március 28-án és március 31- én valósultak meg 3-3 alkalmmal. Az előadtt órák témái: 1. alkalm: 1. A támgattt döntéshzatal jgi megközelítésben 1. Bevezetés 2. - Képzéssel kapcslats fgalmak tisztázása 3. - ENSZ Egyezmény, 4. - Pzitív attitűdök 5. - Gndnkságra vnatkzó nemzetközi adatk 6. - Eljárási garanciák 7. - A hatálys gndnksági szabályk kritikája 8. - A támgattt döntéshzatal alapelvei 9. - Gyakrlati feladatk 2. Döntések és következmények 1. Szakmai kmpetenciafejlesztés 2. Segítő típusk 3. Burn-ut = Kiégés 2. alkalm: 1.Knfliktuskezelés, prblémamegldás 1. Knfliktus deffiníciója 2. Knfliktusk fajtái 3. Knfliktus megldási stratégiák 4. Interpersznális knfliktuskezelési stílusk 3 / 7

4 5. Knfliktuskezelési stílusk 6. A knfliktuskezelés előfeltétele 7. Egyéni knfliktusldó reakciók 8. A knfliktuskezelés hibás frmái 9. A prblémamegldó mdell gyakrlata 2. Valódi választási lehetőségek-egyéni döntéshzás 1. Thmas Kilman teszt felvétele 2. - Teszt kiértékelése 3. - Típusk megbeszélése 4. - Knfliktusmdell magyarázata 3. Döntéshzásra szlgáló megnyilvánulási eszközök és módszerek 1. Kmprmisszums és knszenzuss döntés megértésének a flyamata 2. Két típus összehasnlítása 3. Gyakrlati feladatk 3. alkalm: 1. Attitűd frmálás támgatáshz való jg felmerülő igény esetén 1. Az önismeret, önismereti munka és személyiségfejlesztés 2. A kmmunikáció általáns jellegzetességei 3. A közvetlen emberi kmmunikáció csatrnái 4. Szituációs játékk 2. Támgattt döntéshzatal a gyakrlatban 1. Támgattt döntéshzatali prjektek 2. Általáns összegzés 3. Gyakrlati feladatk A képzéseken a támgattt dlgzók a pályázat szerint teljes létszámban vettek részt, nem vlt hiányzás. Az órákn leadtt anyagkról összefglaló jegyzetet kaptak a hallgatók. A tanflyamt mindenki sikeresen elvégezte, és erről tanúsítványt kaptak. A támgattt dlgzók által kitöltött elégedettségi ívek alapján a képzések sikeresek vltak, az elsajátíttt tudást a munkájuk területén alkalmazni tudják. Ez is azt jelenti, hgy szervezetünk minőségi fejlődést ért el a képzések megvalósításával. 4 / 7

5 A megvalósíttt fejlesztések beépítése a bncdföldei Autisták Védőtthnának szakmai munkájába: a.) "Kmmunikácós akadálymentesítés, az esélyegyenlőség megteremtése megértési nehézséggel élők számára a könnyen érthető kmmunikáció módszerei" képzés elsajátítása és alkalmazása munkánk srán. Autista ellátttaink jelentős kmmunikációs deficittel élik életüket, 80%-uk shasem tanul meg beszélni (Kanner szindrómásk), azaz nem prdukálnak lyan hangkat, amelyek felismerhető szavakká állnának össze. Kisebb részüknél kifejlődik a beszéd, de szkatlan jellegzetességek tapasztalhatóak (Asperger szindrómásk) Echlalia: az a kényszer, ami a gyermekeket arra indítja, hgy nrmálistól eltérően szkatlanul gyakran ismételjen meg szavakat vagy kifejezéseket Metafrikus nyelvhasználat: amikr lyan kifejezést alkalmaz autizmussal élő egyén, amit csak az ért, aki tudja, hgy mire szkta alkalmazni ezt a szóhasználatt, tehát nem valódi metafóra. Nelgizmusk: Új szócskát alktnak, amelynek csak az autista egyén számára van értelme. Névmástévesztés: amikr pl. a te névmást, vagy a saját nevét használja az én névmás helyett. Egyéb rendellenes nyelvi prblémák: pl. szkatlan hanglejtés, mntnitás, vagy egyes kifejezések félreértelmezése általában többértelmű szavaknál, nehezen ismerik fel a beszélő szándékát, a mndatban rejlő plusz jelentéseket, stb. Az autizmussal élők nagymértékben sérült kmmunikációs készsége illetve a beszéd teljes hiánya miatt szükséges az alternatív kmmunikációs eszközök pl. ELA - használata a könnyebb megértéshez, a kmmunikáció fejlesztéséhez. Ez rendkívül fnts szerepet játszik az ilyen sérült emberek szcializálódásának elősegítésében, és a társadalmi beilleszkedésükben. A jbb kifejezőképesség megváltztathatja, mélyítheti a családn belüli kapcslatkat is. Az autizmussal élő emberek életminősége a fejlesztés által nagymértékben javulhat. Ki tudják fejezni gndlataikat, amely az egyes élethelyzetekben nagybb lehetőségek elé juttatja őket. A jbb megértés az önállóságra nevelésben is jelentős szerepet kap. A napi teendőket felügyelet mellett ugyan, de önállóbban tudják elvégezni. Az ELA prgramban tizenhárm feladattípus jelenik meg, mely jól használható az autizmussal élő személyek nyelvi és kgnitív képességei szerint kmbinálva. Ezeken túl egy-egy adtt fejlesztésben új feladatkat is bevezethetünk. E srzat túl a nyelvi és kgnitív fejlesztésen alkalmas a memória, figyelem, a munkavégzés önállóságának megsegítésére is. Az ELA prgram előnyei közül kiemelendő, hgy a ftók természetes helyzetben ábrázlják a személyeket és tevékenységeket, s hgy nagymennyiségű kép áll rendelkezésre, hgy egységes frmátumú, így, ha valamilyen hiba frdul elő, könnyen következtethetünk arra, hgy annak mi az ka. A nyelvi készségek száms aspektusát fejleszthetjük az ELA segítségével: gesztusk felismerését és megnevezését, összetett mndatk kialakítását, névmásk használatát, szövegek előállítását taníthatjuk. Túl a verbális kmmunikációs frmát használó személyeken, a nembeszélő személyeknek is sk tapasztalatt nyújthat e srzat. Sőt, akár segítségünkre lehet a beszéd beindításában is. A képek óriási mennyiségénél fgva pedig biztsan ki tudunk választani lyankat, amelyek önmagukban mtiváló hatásúak. Az autista személyeknek ugyanis nem csupán a kmmunikáció technikáját kell megtanítanunk, de tanítanunk kell a kmmunikáció hatalmát is. (Vagyis, hgy a kmmunikáció segítségével mzgathatja környezetét.) Az ELA prgrammal megvalósításra került új kmmunikációs fejlesztési módszer a többségében egyáltalán nem beszélő védőtthn ellátttainak könnyebb megértését segíti, amely a cselekvőképességük jbb felismerését, érdekeik nagybb mértékű érvényre juttatását eredményezi. 5 / 7

6 b.) Lantegi képzés Új munkaképesség-felmérő módszer a megváltztt munkaképességű emberek fglalkztatása érdekében, és az innvációk értelmi fgyatéks és autista emberek aktív munkaerő-piaci részvételének elősegítéséről című képzés Mivel az Alapítvány hsszú távú céljai között szerepel az intézményi fglalkztatás bevezetése, amelyhez szükséges az Otthnban élő fiatalk munkaképességének felmérése. Fnts tudnunk azt is, hgy melyek azk a munkafrmák, amelyeket a fiatalk el tudnak végezni, és ezzel hzzá tudnak járulni az intézmény fenntarthatóságáhz. A fglalkztatás kialakítása hsszadalmas és költséges flyamat, mivel szükséges pl.: a fiatalk munkaképességének felmérése, a megfelelőnek ítélt munkakörökhöz szükséges körülmények és a munka elvégzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek felmérése. Mivel a fiatalk munkaképességének felmérésére szükség van, ezért költséghatéknyabbnak tartttuk, ha az Alapítvány dlgzói között, van lyan szakember, aki rendelkezik ilyen szakvégzettséggel. A Lantegi-munkaképesség felmérő módszer felhasználása: Flyamatban van a fiatalk munkaképességének felmérése, ezen belül már megtörtént 4 fiatal képességeinek felmérése. Fejlesztési javaslat és ütemterv került kidlgzásra, melynek célja, hgy a fiatal minél több munkaflyamat elvégzésére képes legyen. Flyamatban van a munkakörök felmérése, Fnts tudnunk: a fglalkztatás bevezetése előtt, hgy biznys munkaflyamatk, milyen kckázati tényezőket rejtenek, a fiatalnak a munkaflyamat, melyik részénél van szüksége tárgyi, személyi segítésre, illetve milyen körülmények kialakítása szükséges. A Lantegi módszer szerepe az intézmény fenntarthatóságában: a Lantegi módszer elsajátításával az Alapítvány lyan tudás birtkába került, amellyel az intézmény fenntarthatóságáhz hzzájárul azzal, hgy térítés ellenében, szlgáltatást nyújt. munkakörök felmérése munkáltatók részére, illetve megváltztt munkaképességű emberek (egészségkársdással, értelmi sérüléssel, autizmussal élő emberek) felmérése. c.) A támgattt döntéshzatal meghatárzása és alkalmazása a gyakrlatban az új Plgári Törvénykönyv cselekvőképességi szabályainak alkalmazása című képzés. A képzésen elsajátítttak hzzájárulnak az intézmény dlgzóinak szemléletváltásáhz. A segítő szakember kmpetenciáinak váltzása hzzájárul a fiatal önmagával kapcslats döntéseinek segítéséhez. Fnts, hgy a segítő képes legyen arra, hgy: nyittt és elfgadó legyen a fiatalk iránt, szükség esetén egyértelmű viselkedési határkat jelöljön ki, tudjn kapcslatt teremteni más szakemberekkel, nyittt, szívélyes, megértő, tiszteletteljes, kmmunikációrendszer irányába hassn, az infrmációkat knkrétan, a fiatalk számára követhetően, egyértelműen fgalmazza meg, 6 / 7

7 a fiatalk flytattt interakciókban észlelje: hgy az útmutatáskat megértették-e, hgy mennyire mtiváltak a fiatalk a kérdezésre, a bekapcslódásra és közlésre, a kncentrált munkára, az interakciókban észlelje, hgy a köztük lévő kapcslatk pzitívan alakulnak-e, a fiatalk önként és kölcsönösen segítenek-e egymásnak, észlelje és kezelje a csprtban zajló szciális eseményeket és flyamatkat, felvállaljn és kezeljen feszültségeket és knfliktuskat, megértse a fiatalk kifejezésmódjának különböző frmáit (viselkedési minták, jelek, élménybeszámlók), önmagát érvényesítse, vagy hátérbe szrítsa (rugalmas legyen), még hiányzó kmpetenciáit önállóan fejlessze, önálló kezdeményezéseket, és tevékenységeket alakítsn ki, körültekintő munkát végezzen, áttekintő képességét nehéz helyzetekben is megőrizze, saját célkat alakítsn ki és megvalósításkn munkálkdjn, nyittt legyen új helyzetek és feladatk iránt, önállóan és tervszerűen végezze a munkáját, prblémák esetén többféle megldási módt keressen, flyamatsan kiegészítse hiányzó ismereteit, tvábbi készségeket és képességeket fejlesszen ki önmagában, önmagát adja a fiatalk előtt, reálisan értékelje önmagát, öntudats fellépése legyen, bizalmat sugárzzn, saját krlátai és gyengéit figyelembe vegye, jó együttműködést alakítsn ki a fiatalkkal, megfelelő felelősséget ruházzn át a fiatalkra, tiszteletben tartsa a fiatalk egyéni kezdeményezéseit, társas munkafrmákat kezdeményezzen, a fiatalk közötti kapcslatk kialakítását elősegítse, a segítő a szülőkkel kapcslatt tudjn fenntartani. A támgattt döntéshzatal az intézmény lakói esetében a mindennapk szervezésében alkalmazható, például az önellátásban (az öltözék kiválasztásában), a szabadidő kialakításában (játékk kiválasztása). Az új módszerek bevezetése és a dlgzók képzése szakmailag hsszú távn is minőségi fejlődést eredményez a Védőtthn életében, autista védenceink élete teljesebbé, társadalmi integrációjuk könnyebbé válik. a.) Az ELA prgrammal bevezetésre kerülő új kmmunikációs fejlesztési módszer alkalmazásával a többségében egyáltalán nem beszélő ellátttaink könnyebb megértése érhető el, amely által könnyebbé válhat társadalmi integrációjuk. b.) A Lantegi képzés elsajátításával a védőtthn vezetője szakértővé vált, így autista védenceink munkaképességét felmérhetjük, amelynek segítségével a fglalkztatásuk lehetővé válhat, illetve fejlesztési lehetőségeik hatéknyabban működhetnek. c.) A védőtthnban élő autista fiatalkkal közvetlenül kapcslatban álló dlgzóink a Ptk. Támgattt döntéshzatalra irányuló új rendelkezéseinek elsajátításával ellátttaink érdekeit jbban érvényre juttathatják. A törvényi szemléletváltás így új lehetőségeket tár fel a védőtthn életében. Zalaegerszeg, április / 7