JELENTÉS. !994. augusztus 218.

Átírás

1 JELENTÉS a magyar egyeterni felsőktatás ellenőrzéséről!994. augusztus 218.

2 Az ellenőrzést vezette: Matusek István főtanácss \ Az ellenőrzést végezték: Bittó Zltán Deák Tamásné Éva Katalin Hegedűsné Erdélyi Pirska László Józsefné M aklári F erencné dr. Mihály Sándr szánrvevő szánrvevő szánrvevő szántvevő szánrvevő szánrvevő szánrvevő tanácss tanácss tanácss tanácss tanácss tanácss tanácss Kvács József dr. Kőszegi Zltán dr. Nagy Mihályné dr. Nagy Sándr Varga ildikó külső külső külső kiilső külső szakénő szakénő szakénő szakénő szakénő....

3 ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK v / Témaszám: 188 JELENTÉS a magyar egyetemi felsőktatás ellenörzéséröl A fejlett ipari rszágkban mindenütt a felsöktatás mennyiségi és minőségi tényezőinek alakulását lyan stratégiai kérdésnek tekintik, amely a versenyképesség fenntartásának, növelésének egyik alapvető feltétele. A különböző gazdasági elemzések egyértelműen azt igazlják, hgy a hsszú távú befektetéseknek egyik leghatéknyabb m6dja a magas szfuvnalú felsőfkú ktatás. A lemanv1ás nehezen áthidalható, több évtizedre kiterjedő hátránykat knzervál és egész krsztályk adaptációs, alkalmazkdási képességét rntja, ami későbbi, nagybb mértékú invesztíciókkal sem egyenlíthető ki teljesen. A magyar felsőfkú ktatás minősége - szakértői megítélések szerint - eddig mindenkr megfelelt a kr színvnalának, helyenként és egyes tudmányágakban élvnalbelinek számíttt és számít ma is. A felsőktatásban a század másdik felében, leülönösen annak utlsó harmadában a hallgatói létszám ugrásszerű növekedése ment végbe világszerte és a diverzifikálódással egyidejűleg a képzési frmák és a szakmai szerkezet nagyarányú váltzását is magával hzta a fejlődés. Magyarrszág a váltzásk kezdetén követte a nemzetközi trendet, de a 60-as évek másdik felétől kezdődően fkzatsan lemaradt (I-IV. sz. táblázatk). Az egyre erősödő társadalmi kezdeményezésekböl kiindulva a Krmány határzatt hztt a magyar felsöktatás évig terjedő időszakra szóló - mennyiségi és minőségi fejlesztéséről Több évi és skldalú előkészítés után az Országgyűlés megalktta a magyar felsőktatás első önálló törvényi szabályzását (!993. évi LXXX. törvény), amelynek

4 -2- alapját - a Törvény preambulurna szerint- "az alktmánys emberi jgk, az európai egyeternek Magna Chartája, valarnint a társadalmi és a nemzeti lét jbb feltételeinek megteremtése iránti igény alktja." Ezzellezárult a magyar felsőktatás egy szakasza, s megkezdődik egy rendszerében és rninőségében teljesen más irányú fejlődés. Az ellenőrzés az átmenet időszakát vette vizsgálat alá. A vizsgált időszakban 25 állami egyetem, illetve egyeterni rangú felsőktatási intézmény rnúködött. Az egyeterneken ktattt hallgatók száma az 1993/94. tanév kezdetén fő. Az egyeternek által fglalkztatttak száma főt tett ki, arniből az ktatók száma fő. Az egyeterni kutatóhelyeken kutatóként!451 fő dlgztt. A kiadásk együttes összege meghaladja az 54 rnilliárd Ft-t. A tárgyi eszközállmány bruttó értéke!992. decernber 31-én 49,3 rnilliárd Ft, nettó értéke 31 rnilliárd Ft vlt. Az ellenőrzésre az angl Számvevőszékkel (NAO) 1993-ban egyeztetett prgram szerint, párhuzamsan végzett helyszíni vizsgálatk alapján került sr. Munkánkat nagyban segítették a NAO ezirányú krábbi tapasztalatai. ellenőrzési rnódszerei, a rendelkezésünkre bcsáttt értékelő, elemző anyagk, valarnint az ktatás hatéknyságának és rninőségének megítélésére kidlgztt és alkalmaztt rnérőszámk és rnutatók. Ellenőrzési megállapításaink srán rnesszernenően figyelembe vettük a hazai tudmánys kutatók által feltárt összefüggéseket és helyzetértékeléseket, a magyar felsőktatásnak a nemzetközi standardkhz rnért elhelyezkedését, a tvábbfejlesztés irányait és gazdasági feltételeit. Az ellenőrzés kiterjedt rninden állami kezelésben lévő egyetemre és az azkat irányító 4 rninisztériurnra. A vizsgálat a felsőktatási intézményektől azns szerkezetben bekért és feldlgztt adatkból levnható következtetéseket is hasznsíttta. Az adatfeldlgzást nagymértékben hátráltatta néhány egyetern helytelen, vagy pntatlan adatszlgáltatása, késedelme, adatszlgáltatási hiánya. Ennek ellenére a rendelkezésre álló és sk szempnt szerint feldlgztt adatk nagymértékben megalapzzák, skldalúan és bjektíven alátámasztják a helyszíni vizsgálati megállapításkat és az irányító, döntéshzó szervek számára is hasznsítható infrmációkkal szlgálnak. Az ellenőrzés alapvetően az és gazdasági évekre terjedt ki, esetenként egyes tanévek ( 1991/ /93. és 1993/94.) adatainak felhasználásával.

5 -3- Az ellenőrzés célja annak megállapítása vlt, hgy az egyetemek működéséhez és fejlesztéséhez nyújttt támgatásk mennyiben vltak megalapzttak, a feladatk és a pénzügyi frrásk között milyen vlt az összhang. Az ellenőrzés értékelte a finanszírzás rendszerét, a rendelkezésre álló (személyi, anyagi, technikai, műszaki) feltételek és kapacitásk felhasználásának törvényességét, célszerűségét és eredményességét, valamint a felsőktatási törvényben előírt követelmények megvalósítása érdekében tett és tervezett intézkedéseket és azk kezdeti hatását. I. Összefglaló megállapításk, következtetések és javaslatk A magyar felsőktatás történeti fejlóctése eredményeként az 1960-as évek végétől kezdődően duális rendszerűvé vált, azaz a felsőktatási struktúra részévé váltak az egyetemeken kívüllétesült főisklák. Ugyanakkr- a nyugat-európai trendtől eltérően - nem jöttek létre a szélesebb képzési prfilú, multidiszciplináris egyetemek, az intézményhálózat széttaglt és ezért nem kellően kihasznált a meglévő infrastruktúra sem, a képzési prfilk túlzttan specializáltak. Alacsny a hallgatói létszám. Krszerűtlen a krmányzati irányítás. Szerény az intézmények bevételszerző képessége, az intézmények belső működésében sem épültek ki ilyenek. Fejletlen az intézményi menedzsment és mindezek következtében a magyar felsőktatás hatéknysága elmaradt az európai nívótól (Plónyi István: A magyar felsőktatás megújujási lehetáségei a finanszírzás és finanszírzhatóság szempntjából A magyar felsőktatás fejlesztése 2000-ig július.) A felsőktatás mennyiségi fejlődésének nemzetközi tendenciáit, s azn belül a magyar felsőktatás srrendi elhelyezkedését száms kutató elemezte és erről több tanulmány jelent meg. A fnts részletkérdésekben eltérő álláspntk ellenére abban közösek a megállapításk, hgy az utóbbi 2-3 évtizedben Magyarrszág lemaradt, különösen azóta, amióta Nyugat-Európában az államk támgatásával a felsőktatás mennyiségi növekedése felgyrsult. A felvételi keretszámk- elsődlegesen pénzügyi megfntlásk alapján- alacsny szinten tartásamiatt között több, mint ll %-kal csökkent a népességhez visznyíttt hallgatólétszám és ennek flytán Magyarrszág a 80-as években csak Albániát és Rmániát megelőzve az utlsók között helyezkedett el Európában. (Ladányi Andr: A felsőktatás mennyiségi fejlődésének nemzetközi tendenciái c. elemzése.)

6 -4- A 80-as évek végére lényegében társadalmi knszenzus alakult ki, hgy a helyzet nem elfgadható, nem felel meg az rszág érdekeinek és fejlődési irányainak. Több év óta hangztattt megállapítás, hgy a gazdasági fejlődés kulcskérdése a szellemi kapacitás fejlesztése, az isklázttság növelése. A jó társadalmi közérzet biztsításának alapvető feltétele az igazgatási, jgi, mezőgazdasági, rvsi, múvészeti stb. szlgáltatásk - hzzáértést igazló, - magas színvnala, valamint az a körülmény, hgy a nagybb szenemi hányadt képviselő termékek a keresettek és adhatókel jó hasznnal. Az ktatás (felsőfkú ktatás) tehát hsszú távn flyamatsan megtérülő, rentábilis társadalmi beruházás. A felsőktatás krszerűsítésének előkészületei már a 90-es évek elején megkezdődtek és a szakmai viták eredményei végül a felsőktatásról szóló LXXX. törvényben (Ffv) öltöttek kncepeinális és jgi frmát. Az Ffv célja a felsőktatási intézmények rendszerének, működésének, autnómiájának, valamint az állam szerepvállalásának szabályzása. Részletesen szabályazza az FTv. a felsőktatás pénzügyi rendszerét és támgatásának frmáit, a felsőktatással kapcslats á11ami hatásköröket és az FTv. végrehajtásával kapcslats feladatkat. Az FTv.!25. (4) bekezdése a Krmány számára kötelezettségként írta elő, hgy a felsőktatás fejlesztési tervét december 31-ig az Országgyűlés elé kell terjesztenie. A fejlesztési terv előkészítése már az FTV elfgadása előtt megkezdődött. A Magyar Rektri Knferencia, a Főisklai Főigazgatói Knferencia és az Országs Felsőktatási Érdekvédelmi Szövetség együttes kezdeményezésére a Krmány a felsőktatási szervezetek, a felsőktatási intézmények irányításáért felelős tárcák és érdekképviseleti szervezetek bevnásával Felsőktatási Tárcaközi Vegyes Bizttságt hztt létre, amelynek az vlt a feladata, hgy elkészítse a Magyar Felsőktatás Fejlesztése 2000-ig c. döntéselőkészítő tanulmányt, amely felvázlja a felsőktatás krszerűsítésének részletes kncepcióját, a kapcslódó fejlesztési javaslatkat, azk költségvnzatait és a megvalósítás tervezett időprgramját Az elemző munkák eredményét már az!993. évi költségvetés megalapzásáhz is fel kívánták használni... A Vegyes Bizttság által elkészftett dkumentum mindeddig a legátfgóbb összefglalása a szakmai képviselők és a krmányzati tényezők egyeztetett állásfglalásának. "A kncepció rövid lényege" - a dkumentum fgalmazása szerint - "az, hgy a felsőktatásban részt vevő hallgatók számát lényegesen emelni kell, ugyanakkr a

7 -5- kiadtt diplmák számát kisebb mértékben kell növelni, miközben lényegesen meg kell váltztatni azk szintbeli és szakk szerinti arányát. Lényeges frdulatt kell elérni az ktatás szabadságösszetevőinek megvalósulása terén (bekerülés, szakválasztás, átjárhatóság, pályakrrekció, tvábbképzés stb). A felsőktatás szervezetét az ktatásszervezés és a gazdaságssági hatéknyság, a minőség, az igazgatás és ellenőrzés, az autnómia és irányítás, a hazai és európai knvertálhatóság együttes biztsítása érdekében át kell alakítani, miközben egyetértés van abban, hgy a magyar felsőktatás minöségi mutatói helyenként jók, másutt elfgadhatóak, s ezeket az értékeket meg kell őrizni." A Vegyes Bizttság által összeállíttt kncepcióban az előterjesztők két váltzatban állíttták össze a felsőktatás mennyiségi fejlesztési irányszámait és célul tűzték ki a képzési költségek nrmatív jellegű meghatárzását. Javaslatkat tettek a fejlesztési prgramtervezetre, az alap- és alkalmaztt kutatás-fejlesztési kapacitásk növelésére és finanszírzására, a felsőktatási intézmények szervezeti integrációjára, a kapacitásbővítő és flyó beruházásk finanszírzására és a Felsőktatási Fejlesztési Prgramban szereplő célkitűzések megvalósítását elősegítő jgszabályk elkészítésére, tvábbá a felsőktatás fejlesztését szabályzó törvény elkészítésére. Az ellenőrzés befejeződéséig az elóterjesztésben fglaltakról nem hztt a Krmány döntést. E nélkül érdemlegesen nem flytathatók a hzzákapcslódó munkálatk. Vntatttan halad az FTv-ben fglalt egyéb célkitűzések megvalósítása is, amelynek több ka van: - a flyamats egyeztetések ellenére néhány pntn nem jött létre egyetértés. A két legnagybb felsőktatási intézményhálózatt felügyelő tárca, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) és a Népjóléti Minisztérium (NM) általánsságban támgatja a fejlesztési prgramt, de a tárcairányítás és az átmeneti időszak tekintetében álláspntjuk eltér. Ezek a nézetbeli különbségek az ellenőrzés időszakában is fennálltak, mindeddig nem nyertek felldást annak ellenére sem, hgy közben megszületett a Felsőktatási Törvény. A nézetkülönbségeknek a gyakrlati együttműködésben is megjelenő negatív következményei vannak és a tvábbiakban is várhatóak éles érdekütközések. (Pl.: a tangazdaságk, mezőgazdasági kutatóintézetek, klinikák hvatartzása, az egyetemek költségvetési támgatása, a tárcák és az MKM együttműködésének részletkérdéseiben.);

8 -6- - a felsőktatás finanszírzási rendszerének krszerűsítésére a FTv-ben fglaltak szerinti végrehajtására vnatkzóan több krmányelőterjesztés készült 1992-ben és 1993-ban az MKM részéről, de nem kerültek napirendre, döntés nem született; - döntés hiányában biznytalan a tandíjak megállapítási módja, mértéke, bevezetésének időpntja; - biznytalan tvábbá a hallgatói támgatási rendszer fejlesztése, a felsőktatás és a kutatásk támgatásának tvábbi finanszírzási rendszere, az intézmények beruházási, felújítási támgatása, az intézmények bevételszerző tevékenységének, a részükre adtt különböző admányk adókedvezménye, a gazdálkdás-, és tulajdnkrszerűsítés szabályzása. Mindezek együttesen elbiznytalanítják az 1994/95-ös tanév, illetve az költségvetési év pénzügyi és szabályzási feltételeit. A felsőktatás finanszírzási rendszerének biznytalansága nem csak az intézmények számára jelent súlys helyzetet, alapvető kérdésekben esetleg döntésképtelenséget, hanem a hallgatók és a felsőktatási tanulmánykat tervező leendő hallgatók és szüleik számára is. A diákk úgy nyilatkztak, hgy függetlenül a tandíj mértékétől és a támgatás frmájától, személyes srsukat érzik veszélyeztetve bevezetésével Az ellenőrzés időszakában zárult le az a gazdasági év, amelyikre még minden tekintetben az FI'v-t megelőző időszak szabályai vnatkztak. Az ellenőrzött időszakban indultak meg azk a szakmai és gazdasági flyamatk, amelyek átvezetnek az átalakuló felsőktatás visznyai közé. A vizsgált időszakban- részben spntán, részben krmányzatilag ösztönzött módn - kezdődöft meg az egyetemek közötti együttműködési készség kifejlődni, szervezeti frmákat ölteni. Aszinte minden felsőktatási intézményt átfgó szerveződések (szándéknyilatkzatk, szövetségek, közpntk, bizttságk, univerzitásk) a Budapesti Szövetséget és a Pécsi Universitas Egyesülést kivéve, még sehl sem érték el az önálló jgi személyiségű társulásk szintjét (FI'v 12. (l) bek.). Ugyanez a helyzet a Magyar Tudmánys Akadémia kutatóintézetei, vagy más intézmények és a felsőktatási intézmények együttműködése terén (FI'v 12. (2) bek.). Az igazgatás és a gazdálkdási feladatkra nem alakult még önálló szervezet sehl sem (3. bek). Egységes, új önálló integrált intézményt (Univerzitást) az Országgyűlés még törvénybe nem fglalt (4.bek.)...

9 -7- A valóságban az integrációs törekvések még nagyn kezdeti fkn állnak és spntán m6dn számttevő, gazdasági vagy egyéb eredményt hzó tvábbfejlődésükre nincs reális esély. Eredményeket felmutató szervezeti integráció eddig azkban a várskban sem alakult ki, ahl több felsőktatási és kutatási intézmény működik. (Budapest, Misklc, Pécs, Debrecen, Szeged, Veszprém.) Az intézmények egységes szervezetbe való összevnására az FTv sem tartalmaz egyértelmű utalást. A helyszíni ellenőrzések megerősítették a Világbank krábbi megállapításait abban, hgy a kis méretű intézmények önálló működtetése feltétlenül gazdaságtalanabb, mert a jgi és gazdasági különállásból szükségszerűen következik az azns célú és rendeltetésű gazdasági, műszaki és egyéb ellátó szervezetek párhuzams fenntartása, a rendelkezésre álló eszközök kevésbé hatékny kihasználása, a költségesebb beszerzés és raktárzás. Az ktatásban is fennállnak esetenként párhuzamsságk, különösen az alaptudmányk ktatása terén. Az ktatás szerkezetében kifejeződő váltzásk markánsan jelzik az egyetemek azn törekvését, hgy megfeleljenek az általuk művelt tudmányágakban a kr követelményeinek. Kivétel nélkül minden egyetem hathatós intézkedéseket tett az ktatás krszerűsítésére. Az új kark, szakk, tantárgyak néhány egyetem jel!egét is teljesen megváltztatták (pl. Misklci Egyetem, Veszprémi Egyetem). Új képzési frmák jöttek létre, vagy vannak kialakulóban. A szakalapítás, a szakindítás bővítésével nagybb lehetőség nyílt az egyes kark, szakk között az áthallgatásra, ezzel együtt a képzési feltételek hasznsítására. Több egyetemen megteremtették a feltételeit az új rendszerű dktri képzésnek, keresik a legjbb módjait a kutatóbázisk és az ktatás jbb együttműködésének. Az eddigi váltzásk is jelzik, hgy a magyar felsőktatás képzési struktűrája irányultságában a nyugat-európai, a fejlett rszágk trendjéhez közeledik; azk a képzési irányk vannak feljövőben (humán, természettudmányi, közgazda~ági szakterületek), amelyek iránt valós szlikségletek merülnek fel, főként az államigazgatás, a pénzügyi szakma, a termelő szféra részéről. A kredit rendszer meghnsításával kísérelik meg az egyetemek az ktatás rugalmasságának növelését, pstsecundary képzés bevezetésével kívánják a középisklát végzettek tvábbképzését elősegíteni, bővítik az önköltséges képzés lehetőségeit; bővül a tvábbképzést szervező egyetemek száma, fglalkznak a távktatás meghnsításával Az egyetemek gazdálkdásában a vizsgált idöszakban jelentősebb módsulásk, váltzásk nem vltak. A megalapztt és a jelenleginél igényesebb gazdálkdási

10 -8- magatartás kialakulását hátráltatja a gazdasági infrastruktúra elmaradttsága, a számviteli nyilvántartásk hiánysságai, megbízhatatlansága. A költségvetési rendszerben bázis alapn elszttt frráskat igyekeztek saját bevételekkel, vagy egyéb elérhető lehetőségekkel (pályázatk) kiegészíteni és kiadásaikat a frrásk mértékén belül tartani. Eddigi stratégiájuk a túlélésre, a múködőképesség fenntartására irányult. Más felfgású, távlatsabb gazdaság-stratégia - a felsőktatás új finanszírzási rendszerének kialakulatlansága és biznytalanságai miatt - nem alakítható ki. A belső gazdálkdásban a kiadási előirányzatk centralizált, vagy decentralizált kezelése nem jelent minőségi különbséget, mivel az nem több, mint az előirányzat betartására való törekvés megvalósítási m6dja. A felsőktatási intézmények gazdasági önállóságának szabadságfka csak szúk határk között gyakrlható. A gazdasági jgsultság belső szabályzása az intézmények nagybb részében elmaradt az állami szabályzástól és a FTv-től. Aktualizálásuk általáns akadályát mst az FI'v-hez kapcslódó tvábbi törvények, rendeletek és egyéb végrehajtási jgszabályk megjelenésének késedelme kzza. Kiv.ételes ma még a felsőktatás szakmai és gazdasági vezetöi körében a menedzsment mentalitás és törekvés, ehhez a feltételek is csak kezdetlegesen adttak. Megszúntek, vagy alacsny hatéknysággal múködnek azk a belső kntrll szervezetek, amelyek hivatása lenne a gazdaságtalan megldásk kiszűrése (pl. múszer bizttságk). Jellemző gazdálkdási magatartásnak tekinthető ma még a kellő öntevékenység hiánya, a saját lehetőségek kihasználása helyett az irányító szervek állásfglalásaira várás. A helyzet megváltztatásában az érvényben lévő gazdálkdási szabályk sem teszik érdekeltté az egyetemek vezetését. A nagybb gazdálkdási szabadságt (felelősséget) biztsító szabályzásn kívül a gazdasági önállóság növekedésének tvábbi feltétele az intézmények bevételeinek bővülése és lyan visznyk kialakulása, ami vnzó lehet a más területeken is eredményes menedzserek megnyerésére, vagy az ilyen képességű vezetők megtartására. Nem kielégítőek a vezetöi ellenőrzések, sk helyen összeférhetetlen munkakörök egyidejű ellátását természetes adttságnak tekintik. Gyakri, hgy sem a függetlenített belső ellenőrzés, sem a felsőbb szervek ellenőrzési megállapításaira nem történik hatékny intézkedés. Minden leülönösebb knzekvencia nélkül tudmásul veszik a visszaélésekre utaló jelentéseket, felesleges nyűgnek tekintik a leltárzási kötelezettséget. Gyakrlatilag együtt van jelen a szinte túrhetetlen pénzhiány és a gazdaságtalan, pazarló pénzköltés. Ez utóbbit igen gyakran a jóindulatú segítőszándék is elősegíti. A FEFA pályázatk egy része lyan beszerzéseket támgattt, amelyek az adtt intézménynél feleslegesek vltak, mert jbb belső együttműködés mellett a

11 -9- meglévő berendezéssel a támgattt kutatás elvégezhető lett vlna; vagy az intézmény számára kevésbé fnts beszerzést srlt előre. Gndt jelent a terven felül kaptt eszközök flyamats működtetésének pénzügyi fedezete is. A vizsgált időszakban a felsőktatás létszámstruktúrája, az ktatói létszám és annak összetétele érdemlegesen nem váltztt. A gazdasági, müszaki és egyéb ellátó szervezetek létszámaránya túlságsan magas, ami az egyre növekvő adatszlgáltatási feladatk és a kapcslódó infrastruktúra fejletlenségének a következménye. A kutatói létszámcsökkenés spntán flyamat eredménye és a pálya alacsny vnzásával függ össze. A felsőktatásban dlgzók és különösen az ktatók bérhelyzete lényegesen elmaradt a társadalmi megítélésben elfglalt rangsrtól Az alkalmazttak és az ktatók egyéb jövedelmi frráskat igyekeztek szerezni, ami azzal járt, hgy szakmai ismereteiket részben pénzszerzési, jövedelem kiegészítő tevékenységekre frdíttták. A közalkalmaztti törvény megjelenése, a közpnti bérintézkedések a hátránys helyzet felszámlását, a krábbinál aránysabb jövedelmi szerkezet kialakítását célzta. Kétségkívül kimutatható az intézkedések jövedelemnövel ő, kisebb hányadban jövedelemaránykat módsító hatása. Részben az állami rendelkezések, részben az egyetemi vezetés hibája, hgy a jövedelmi intézkedések nem pársultak kézzelfgható teljesítmény-igénnyel. Az ktatás minőségi különbségeit sehl sem kísérelték meg hnrálni. Így magasabb szinten képződik újra bérigény. A kialakult jövedelmi aránykat nem enyhítették az eddigi közpnti bérfejlesztések, inkább egyes kategóriákban még trzíttták is. Az alkalmaztt jövedelemplitika segít knzerválni a célszerűtlen szervezeti megldáskat, a nemzetközi összehasnlításkban egyértelműen alacsny ktatói teljesítményeket. Félő, hgy az ellentmndáss helyzet nem ösztönzi tvábbra sem a magas kvalifikációjú, dinamikus fiatalkat a felsőktatásban szerepvállalásra, s nem ösztönzi az arra alkalmatlanknak a felsőktatásból való távzását sem. A közalkalmaztti törvény sem ad megfelelő lehetőségeket a szükséges és indklt mbilitás érvényesítéséhez. Gazdasági vnatkzásban tehát az egyetemek - külső és belső kk miatt - ma még alacsny hatéknysággal müködnek, a nyújttt teljesítmények a reálisan elvárható alatt maradnak. Ugyanekkra anyagi ráfrdításk, azns színvnaln nagybb kibcsátást finanszírzhatnának. Az állami támgatás feltételeinek váltzatlansága esetén a költségvetési gazdálkdás krszerűsítése nélkül az egyetemek gazdálkdá-

12 - 10- sának váltzatlan gyakrlatamellett finanszírzhatatlanná válik a tvábbi mennyiségi fejlesztés és megldhatatlan a felsőktatási infrastruktúra felújítása, bővítése és krszerűsítése. Átgndlt szabályzáskkal a szükséges váltzásk létrehzhatók, illetve a helyenként fellelhető kezdeti lépések tvábbfejleszthetők. A jelenleginél lgikusabb, áttekinthetőbb költségvetési előirányzati szerkezet nélkül a felsőktatás gazdálkdása a kívánats irányba nem lesz kellően beflyáslható és számnkérhető. Az intézmények tárgyi eszköz-állmánya mennyiségében és minőségében elmarad a követelmények és az ktatás indklt szükségleteihez képest. Az ingatlank, gépek, berendezések, műszerek krszerűsége, használhatósága nagy szélsőségeket mutat, de tendenciájában gyrsulóan rmló az elégtelen pótlási lehetőségek és a rendre elmaradó felújításk, nagyjavításk miatt. Az elmaradásk pótlása, a szintrehzás és az ktatásban részt vevőkkel aránysan növelendő eszközállmány reális pénzügyi szükséglete még felméretlen. Egyes tanulmánykban, előterjesztésekben prgnsztizált milliárd Ft valószínűleg alábecsült összeg. A diákjóléti ellátás rendszere magánviseli a krábbi időszakk felfgásbeli ellentmndásait. Az állam által adtt jóléti célú támgatásk paternalista alapelveken nyugszanak, s csak frmálisan nrmatívak, szciális karakterük a valóban nehéz anyagi helyzetű diákk esetében nem eléggé határzttak. A támgatási rendszer érdemi teljesítménykövetelményeket nem támaszt. A kllégiumi férőhelyek krlátztt száma sk felsőktatási intézmény hallgatója számára jelent kmly nehézséget, miközben a kllégiumk lakóinak egy része egyáltalán nem becsüli meg előnyös helyzetét. Indklt lenne a diákk jóléti ellátási rendszerét a tandíj és más fizetési kötelezettségekkel együtt krszerűbben és a diákk igazságérzetének is jbban megfelelő rendszerben újraszabályzni. Megállapításaink figyelembevételével a következő javaslatkat tesszük: a Krmány részére l) A Művelődési és Közktatási Minisztérium és a felsőktatási intézmények egyes csprtjait irányító minisztériumk együttműködésének fnts részletkérdései a fejlesztés, kutatás szakirányítás és felügyelet tekintetében tisztázatlank. Krmányrendelet szintű jgszabályban indklt a jg- és hatásköröket rendezni. Az FTv-vel összhangban módsítást igényelnek a miniszterek jgállását szabályzó!990. évben kiadtt krmányrendeletek.

13 - ll - 2) A Felsőktatási és Tudmánys Tanács működőképessége érdekében indklt felülvizsgálni annak személyi összetételét. Olyan döntési jgú állarnigazgatási képviselők kijelölését tartjuk célszerűnek, akik a Tanács flyamats munkájában rendszeresen és aktívan közre tudnak működni és szakértelmükkel a döntések megalapzásáhz hzzá tudnak járulni. 3) Krmányrendelet szükséges a tandíjra és egyéb díjakra vnatkzó szabálykról (FTv (2). bek. a/pnt). Késedelmes döntés esetén az 1994/95-ös tanévben a tandíj nem vezethető be és ez beflyáslja a felsőktatást érintő költségvetés tervezését is. 4) A felsőktatási intézmények integrációs flyamata külön intézkedések hiányában megakad. A felsőktatás szervezeti és irányítási rendjének krszerűsítését, az ktatási, tudmánys kutatási, az anyagi erőfrrásk hasznsítását, illetve az igazgatási és gazdálkdási feladatk hatéknyabb ellátását eredményező szervezetek létrehzását - főként a nagybb várskban lévő intézmények vnatkzásában - közpnti krmányzati irányítással és közreműködéssel is indklt elősegíteni. Jelenleg nem rendezett az FTv-n belül a társulásk jgi státusza, s nem szabályztt az önálló jgi személyiséggel bíró integrált felsőktatási intézmények létrehzása, belső szervezeti- és irányítási rendje. 5) Az intézményrendszer krszerűsítése nem nélkülözheti az Országs Akkreditációs Bizttság, valamint a Felsőktatási Tudmánys Tanács megalapztt szakvéleményét a tekintetben, hgy a szervezetek tevékenységének átvilágítása srán mely szervezeteknél nem észlelhető eléggé a tartalmi megújulásra való törekvés, hl tartósan gyenge a képzési színvnal, alacsny a gazdasági hatéknyság. 6) Állásfglalás szükséges a kidlgzás alatt álló nrmatív finanszírzás alapelveinek meghatárzásáhz, a bevezetés ütemezéséhez. 7) A nrmatív és nem nrmatív támgatásk szétsztását, azk felhasználásának szabályzását és ellenőrzését célszerűnek tartjuk - egyes nyugat-európai rszágk gyakrlatánakmegfelelően-egy erre létrehztt állami bizttságra, testületre bízni, amelynek feladatát képezhetné - többek közölt - a felsőktatási intézmények szakmai és gazdasági tevékenységének flyamats felügyelete és ellenőrzése, az ktatás minőségi követelményeinek meghatárzása és mérése, a gazdaságtalan szerveződések felszámlásának kezdeményezése. A testület tevékenysége srán

14 - 12- az MKM-mel és más minisztériumkkal szrs összhangban járna el, de azktól szervezetileg függetlenül működne. 8) Az FTv és az akadémiai törvény birtkában a Magyar Tudmánys Akadémia vezetésével együttműködve döntést igényel az alapkutatásk tvábbi szervezeti rendje, a kutatásk megsztása és összehanglása a párhuzams kutatási kapacitásk létrejöttének elkerülése érdekében. 9) Krmánydöntést igényel a klinikák. a mezógazdasági kutatóintézetek és tangazdaságk hvatartzása, a felsőktatással való kapcslatának tisztázása, gazdálkdási rendszerük áttekinthető elkülönítése érdekében. Fenti intézmények szervezeti leválasztása a felsőktatási intézményekról az ktatásban súlys prblémákat idézne elő. l O) A FTv-vel összefüggésben álló jgszabályalktó munka srán célszerű áttekinteni a felsőktatási, közalkalmaztti, köztisztviselői és más új, vagy krábbról fennmaradt törvények és egyéb jgszabályk jghézagait és ellentmndásait azk harmnizációja érdekében. a Müvelödési és Közktatási Minisztérium részére l) A felsőfkú képzés krszerűsítése, valamint az intézmény-irányítás gazdasági hatéknyságának növelése érdekében készítse el az ezredfrdulóig terjedő idószakra a képzés rendjének, intézményi struktúráj.inak, intézményirányításának, működési és finanszírzási rendjének kncepcióját. 2) A krábban elfgadtt ütemezésnek megfelelóen terjessze a Krmány elé döntésre a FTv-vel kapcslatban szükséges törvények, rendeletek és egyéb jgszabályk tervezeteit. Az ezzel kapcslats munkálatkat a bevezethetőség érdekében fel kell gyrsítani. 3) Az elfgadtt intézményi szabályzatk birtkában az alapító kiratkat vizsgálják felül az Államháztartási törvény rendelkezéseivel összhangban. 4) A FEFA pénzeszközök céliránysabb felhasználását, elszámlását, az eszközök nyilvántartási rendjét, a hasznsítás megítélésének, értékelésének nymn-követhetöbb rendszerét kell kialakítani; a FEFA Titkárságn rendelkezésre álló számítógépállmányt alkalmassá kell tenni arra, hgy biztsítható legyen a meghatárztt ismérvek szerinti lekérdezés és kimutatásk előállítása (pl. a prjektek megszlása szállítókként, rszágnként, intézményenként, egyetemi

15 -13- címenként stb); a FEFA Bizttságnak gndskdnia kell arról, hgy az állami támgatásk felhasználásáról, szakmai megvalósulásáról, a beszerzések használatáról, kihasználásáról, a nyugat-európai felsőktatáshz való felzárkózás irányába történő elmzdulás alakulásáról értékelhető, ellenőrzési infrmációkkal rendelkezzék. 5) Döntést indklt hzni a vlt szvjet laktanyák felsőktatási célú hasznsításának rendezéséről; megldást kell találni az épületek tvábbi állagrmlásának megakadályzására. Ugyancsak döntést igényel- részben az előbbiekhez kapcslódva is - a kllégiumi fejlesztések növelése, főként emeletráépítésekkel, meglévő épületek átalakításával. 6) Az erőfrrásk hatéknyabb allkációja érdekében a fejlesztési, beruházási támgatáskat pályázati útn indklt elsztani. A felújításk, nagyjavításk támgatási igényeit célszerű knkrét müszaki felmérésekre alapzva elbírálni. a Hnvédelmi Minisztérium részére l) A HM hatáskörbe utalt szabályzási kérdésekben és a gyakrlati megvalósításban az FTv előírásai kötelező érvényűek. A katnai felsőktatási intézményekben a katnai hierarchiábó! adódóan súlys gndt kz az egymásnak ellentmndó jgszabályk, utasításk tvábbi müködtetése. Ennek megfelelően kiemeit jelentőségű feladat, hgy a Hnvédelmi Miniszter az!993. évi CX (hnvédelmi) törvény 12. (l) bek.-ben kaptt felhatalmazással élve utasítsa az illetékeseket a FTv-nek ellentmndó alacsnyabb szintü jgszabályk, utasításk, parancsk megadtt határidőig történő visszavnására, (hatálytalanítására), illetve m6dsítására. A katnai jelleg érvényesülését szlgáló alacsnyabb szintü szabályzásknak az FTv teljes körű végrehajtását és az egyetemi autnómia kibntakzását kell szlgálniuk. 2) A katnai felsőktatási intézmények nrmatív finanszírzásának érdekében a végleges állásfglalást csak mélyreható elemzés után lehet elindítani a Felsőktatás-fejlesztési Tárcaközi Vegyes Bizttság keretében a HM feladattervvel egyezően. Az egyeztető és elemző munkát, mely tisztázni hivattt a HM területén Icialakítandó finanszírzási mdellt. 3) Az egyetemi képzést - a HM Kabinet döntésének megfelelően - át kell alakítani. Meghatárzand6k a képzési szintek és követelmények, a tudmánys kutatás és

16 - 14- képzés feltételel A hadtudmányi egyetem követelményeinek megfelelően megldandó a tanári kar felkészítése. 4) A ZMKA képzési rendszerének átalakításával összhangban újra szabályzást igényel az intézmény múködése és gazdálkdása. a felsőktatási intézmények (egyetemek) részére Élve az Frv által biztsíttt önállósággal és önkrmányzati rendelkezési jggal (2. (l) bek.), az intézmények elemi érdeke feladatkörük lyan értelmű szabályzása, ami által - a nem hatékny szervezetek átalakításra, a képzési rendszerek krszerúsítésre; az átktatás és áthallgatás, a kredit rendszer, a rövidebb idejű, rugalmas képzési lehetőségek, lépcsőzetes képzés bevezetésre; a felesleges tantárgyi kötelezettségek elhagyásra; a képzésben a gyakrlati szempntk érvényesítésre, a nagybb és aránysabb ktatási követelmények meghatárzásra kerüljenek; - a létszámcsökkentés, a fglalkztatási mbilitás, a differenciált jövedelmek és más módszerek alkalmazásával a magyar felsőktatás működése hatéknyabbá, még eredményesebbé váljék. II. Részletes megállapításk A) A felsőktatás állami irányítása l. A felsőktatásról szóló törvény és végrehajtási rendeletei A Krmány prgramja szerint a felsőktatás elé állíttt fő feladat az eltrzíttt szakmai, képzési szerkezet megszüntetése; az intézmények széltagltságának felszámlásával a működés hatéknyabbá tétele; az ktatás és a kutatás integrációja; új gazdálkdási rendszer kialakítása, amely nrmatív frráselsztásan alapul. pársulva az intézmények autnóm működésével. Fnts eleme a prgramnak a felsőfkú szaksító tanflyami képzési frmák bövítése, az átjárhatóság, az áthallgatás biztsítása a kark, egyetemek között. A finanszírzás átalakításában a tandíj, az ösztöndíjrendszer, a tanulmányi hitelrendszer bevezetése és az adórendszer szükség szerinti módsítása képezi a főbb elveket. Ezek alapján

17 - 15- kezdődött a törvényi szabályzás előkészítése s ezek az elvek, szempntk a felsőktatási törvényben meg is jelentek. Az közötti évek a felsőktatás fejlesztési irányát tekintve jelentős előkészítő, megalapzó időszaknak tekinthetők. A felsőktatás prblémáinak felmérésével, a helyzet feltárásával számttevő hazai és külföldi tudmánys és szakerők fglalkztak figyelembevéve a nemzetközi, közelebbről a nyugat-európai trendek alakulását is. A krmányzati ütemtervhez képest biznys mértékű elcsúszás történt (pl. a törvények elfgadásánál), de tartalmilag a megvalósítás közel a prgram szerint haladt. Néhány feladat teljesítése elmaradt. illetve nehezen értékelhető hatásfkú (pl. az egyetemek és a kutatóintézetek integrációja, az egyetemi kutatásk hatéknyabb szerepe az ktatásban). Eredményesnek tekintendők a képzési struktúrában eddig bekövetkezett érzékelhető váltzásk: a gazdasági szakember,- bölcsészképzés növekedése; a hazai és a nemzetközi kutatási pályázatk és frrásk arányának növelése; a dktrandusz képzés és a kutatási előirányzatk külön feladatként szerepeltetése az évi költségvetésben. Negatívum a finanszírzási rendszer krszerűsítésének elhúzódása; a reginális egyetemek megalakításában a lassú előrelépés, az univerzitásk frmális létrehzása; a felsőktatás fejlesztési frrásainak szerény mértékú növekedése az éves költségvetési előirányzatkban. A felsőktatásról szóló LXXX törvényt (Ffv) az Országgyűlés!993. június 13-án alktta meg. A magasszintű jgszabály előkészítéséhez 21 európai rszág felsőktatással kapcslats törvényét tanulmányzták át és a törvény hárm éves munka eredményeként szűletett meg. A kncepció. a tervezet kidlgzásában jelentős szerepük vlt az időközben létrejött szakmai érdekérvényesítő szervezeteknek. amelyek partnereknek biznyultak az egységes elvek, szempntk kialakításában. A törvény szeptember l-jén lépett hatályba. A törvény rendelkezései szerint január J-jétől a költségvetési támgatást egy fejezetben - a Művelődési és Közktatási Minisztérium - fejezetében keji megájiapítani. A törvény szerint tandíjfizetésre vnatkzó rendelkezések szeptember l-jén lépnek hatályba. A felsőktatás fejlesztési tcrvére vnatkzó javaslatt december 31-ig keji az Országgyűlés elé terjeszteni.

18 - 16- A finanszírzás új rendszerének (Ffv. 9. és 10..) kidlgzása az egyik legfntsabb eleme a felsőktatás újrendszem múködtetésének. Ebben, az egyik alapelemet képező kérdésben az ellenőrzés befejeződéséig még az illetékes irányító szervek (MKM; szaktárcák és a PM) között nem minden tekintetben jött létre e~etértés. Az irányítási, felü~eleti rend törvény szerinti megváltztatása biznys érzékenységet válttt ki a társ-tárcák részéről; beflyásuk, hatáskörük csökkenését látják az e~séges irányítás megvalósulásában. Az egyet nem értés sajáts megnyilvánulásának tekinthető, hgy a Népjóléti Minisztérium (NM) a felsőktatás irányítását ellátókat átadta az MKM-nek, de a béralapt nem, az FM pedig sem a létszámt, sem a béralapt nem adta át. A krmány ezt tudmásul vette azzal, hgy külön keretet biztsíttt az új irányító szervezet müködéséhez. Az ellenőrzés befejeződéséig kétségtelenül fennálltak biznys ellentmndásk és rendezetlenségek a felsőktatásról szóló törvény 18. fejezete és az érintett tárcák feladat és hatáskörét szabályzó 1990-ben megjelent krmányrendeletekben (40/1990. /IX.l5./, 47/1990. /IX.! 5., 49/1990. /IX. 15./ sz. Krmányrendelet) fglaltak között, amelyek együttműködési nehézségeket és esetenként súrlódáskat kznak ( 15.sz. melléklet). A törvény végrehajtása érdekében még több jgalktási feladat vár megldásra, ami igen feszített feladatt jelent az előkészítő szervek számára. A jgalktási feladat k ütemezését a múvelődési miniszter któber 15-én jóváhagyta. Jelenleg 16 jgszabály előkészítése flyik, a Krmány elé terjesztés határideje I. és II. félévei között közel aránysan szlik meg. Az előterjesztések közül hiányzik a tárcák együttműködését szabályzó knnányrendelet-tervezet. Fntsabb jgalktási ell!terjesztések: felsőktatási intézmények létesítése, megszüntetése; a Felsőktatási és Tudmánys Tanács szervezete és müködése; Országs Akkreditációs Bizttság megalakítása és müködése; a habilitációs eljárás általáns szabályai; a képesítési követelményrendszer; a dktri képzés, (PhD) fkzat daítélése; kitüntetéses dktrrá avatás feltételeinek megállapítása; Prfesszr Emeritusz, a dktri fkzat (PhD) és a krábbi fkzattal, tvábbá habilitációval rendelkezők szabályzása; felvételi eljárás általáns szabályai; a hallgatói juttatáskról, kedvezményes szlgáltatáskról, valamint a felsőktatásban fizetendő tandíjról és egyéb díjakról történő szabályzás; a diákigazlvány létesítése, szabályzása; a külföldi hallgatók magyarrszági tanulmányainak szabályzása; a külföldi klevelek hnsítása és elismerése; a rövid cildusú, középiskla utáni képzések bevezetése a felsőktatásban; a

19 - 17- felsőktatás fejlesztése; az évi kmplex felsőktatási költségvetés előterjesztése. Az FTv a felsőktatással kapcslats állami feladatk körében a művelődési és közktatási miniszter feladatává teszi a felsőktatási plitikai döntések előkészítését, a felsőktatási intézmények törvényességi felügyeletét, az állam által rendelkezésre bcsáttt eszközök felhasználásának ellenőrzését, a felsőktatással kapcslats tervezési feladatk ellátását, az intézmények nemzetközi kapcslatainak támgatását, külföldi felsőktatási intézmény magyarrszági működését. A felsőktatás irányításában érdekelt többi minisztériurnról csak a Felsőktatási és Tudmánys Tanács és a mellette képzési ágak (pl. agrár-felsőktatás, műszaki, rvsi-egészségügyi, pedagógusképzési stb) szerint szervezett bizttságk tagjaiként történik említés a FTv 78.. (2) bek.-ben. A szaktárcáktól az MKM-hez átkerült felsőktatási, kutatási feladatk zavartalan flytatása. fejlesztési gndjaik helyes megldása nem hajtható végre az átadó minisztériumk, valamint az MKM rendszeres. szabályztt együttműködése nélkül. A NJ tárca és az MKM együttműködését szabályzó megállapdáshz hasnló, de krmányszintű jgszabály hiányzik a tárcák együttműködésének legfntsabb elveiről és gyakrlati kérdéseiről. Erre annál is inkább szükség lenne, mert az FTv (l) bekezdése szerint "az egészségügyi felsőktatási intézmények az egészségügy körébe tartzó feladatk ellátásában az agrár-felsőktatási intézmények az agrárgazdaság körébe tartzó feladatk ellátásában. külön törvény, illetve krmányrendelet rendelkezései szerint vesznek részt." A felsőktatási törvény végrehajtása érdekében az MKM irányításával készülő 16 jgszabály-tervezet között a ban jelzett újabb törvény, illetve krmányrendelet előkészítése nem szerepel. -Ellentmndás és jghézag észlelhető az egészségügyi törvény és a felsőktatási törvény között is. amelyek felldásán még az államigazgatási szervek dlgznak. - Döntéselőkészítés szakaszában van a külföldi rvsk magyarrszági psztgraduális képzésének ügye, mivel az érvényben lévő törvény szerint lyan rvs, aki nincs a magyar rvsi kar nyilvántartásában, nem vehet részt tvábbképzésben, nem dlgzhat klinikán és nem kezelhet beteget. Az ktatás törvényességének biztsítására ad hc bizttság alakult.

20 Rendezetlen a szakrvsképzés ügye, a külföldi államplgárságú hazánkban tanujók diplma regisztrációja. -Valamiképpen flyamatsan gndskdni kell az rvsegyetemeken flyó ktatás és a gyógyító tevékenység szakmai integrációjáról, a két tárca más-más szempntú irányítótevékenységének összehanglásáról - Harmnizálatlan tvábbá az egészségügyi felsőktatás ktatási, kutatási és gyógyító tevékenységének finanszírzási rendszere. Hasnló gndk az agrárfelsőktatás finanszírzásában is jelentkeznek. - Ezideig tisztázatlan a tvábbi kapcslatk rendszere az FM tárcánál maradó szakközépisklák és szakmunkásképző tanüzemek és az MKM-hez került felsőfkú agrárktatás tanüzemi hálózata között. Prblematikus az FM kutatóhálózata és az agrár-felsőktatás tvábbi kapcslata. Hasnló prblémák a katnai felsőktatás területén is jelentkeznek. A katnai felsőktatásra a törvény megjelenéséig a többi intézménytól eltérő szabályk vnatkztak. A Hnvédelmi Minisztérium (HM) - a többi tárcáhz hasnlóan - részt vett a felsőktatási törvény előkészítésében és flyamats intézkedésekkel segíti elő annak szakterületi megvalósulását Közösen megállapíttt hibaként értékelhető, hgy a törvényben nem jelentek meg a katnai felsőktatás fntsabb szakmai és finanszírzási szabályai. A törvény hatálybalépéséig katnai felsőktatás szabályzása a HM feladata vlt. A 46/1987. (HK.20.) HM sz. utasítás már krszeru követelményeket és ktatói követelményrendszert állapíttt meg. A Zrínyi Miklós Katnai Akadémia (ZMKA) új képzési rendszeréről az 5/1991. (VJII.28.) HM rendelet és a 68/1991. (HK.N'! 992.) MH parancsnki intézkedés határztt. Ezekhez kapcslódtt az!992. februárban jóváhagytt részletes, alaps és szakszerű tantervi követelményrendszer A felsőktatás szakirányítási rendszere és annak váltzásai A FTv. hatálybalépéséig a szakterületi irányítási elv érvényesült. Az egyetemi szintű ktatás irányítása az MKM; FM; NM és illf feladata vlt a hzzájuk rendelt intézmények tekintetében. Biznys ágazati (nrmatív pénzeszközök elsztása, statisztikai, ktatásplitikai) feladatkat tárcaközi jelleggel az MKM láttt el.

21 - 19- A széltaglt irányítás nehezítette a felsőktatás egészét beflyásló egységes elvek és gyakrlat érvényesítését. A felfgásheli különbségek miatt előfrdultak knfliktuss helyzetek is pl. a Felzárkózás az Európai Felsőktatáshz Alap (FEFA) prgram pénzeszközeinek elsztásánál, tvábbá az egyetemek szakalapítása és szakindítása és a Ffv. kidlgzása srán. A törvény hatálybalépéséig az MKM-nél a szakmai és költségvetési gazdálkdási feladatk két vetületben jelentkeztek: tárcaközi és tárcán belüli szinteken. A felsőktatás irányításával összefüggö tárcaközi feladatkat a Felsőktatási és Kutatásl Fősztály, a költségvetési és pénzügyi feladatkat a Milvelődésgazdálkdásl Fősztály látta el. A Felsőktatási és Kutatási Fősztály fennállása idején alapvetöen megldtta feladatait. Nagy részt vállalt a Ffv előkészítésében, a finanszírzási rendszer kidlgzásában. A fősztály években 17 magasszintű jgszabály, 3 krmányhatárzat kidlgzásában vett részt. A fősztály müködése a krdinációban és a tudmánys ügyek viteléhen mutattt hiánysságai. Az egyetemi ktatás irányításában érintett tárcáknál szintén megvltak a felsőktatást irányító felelős szervezetek. Az FM-nél a Költségvetési Fősztály, a Humánplitikai Önálló Osztály, a Tudmányszervezési és Oktatási Fősztály, valamint az Ellenőrzési Fősztály Játtt el irányítási és ellenőrzési feladatkat. A NM-ben az Oktatási Fősztály látta el az egyetemek irányításával kapcslats feladatkat. A katnai felsőktatás szakmai irányítása és pénzügyi rendszere alapvetően eltért a civil szférában működő felsőktatási intézményekétől A katnai felsőktatás irányítását nem a HM minisztere. hanem a Magyar Hnvédség Parancsnkságán (MHP) keresztül a Hnvéd Vezérkar főnöke közvetlenül, személyesen, illetve a HVK hadműveleti föcsprtfönök és az irányítása alá tartzó Hadműveleti Csprtfőnökség Törzskiképzési Osztálya útján irányíttta. A szakirányítást az MHP vezető szervei - HM föesprtfönökségek, HM föszemlélőségek és szlgálatfönökségek Játták el, amelyek egyben szakmai előljárói a ZMKA ijietékes tanszékeinek. A krmány a művelődési és közktatási miniszter előterjesztése alapján szeptember 1-jei hatállyal intézkedett a felsőktatási törvényből adódó minisztériumi feladatátrendeződés személyi és bérfeltételeiről

22 -20- A krmány az MKM részére 15 fös létszámnövekedést engedélyezett. A költségvetési előirányzatt 1993-ra érvényesen 4,6 millió Ft-tal; 1994-re 18,5 millió Ft-tal felemelte. Az átszervezés eredményeként a felsőktatás és a kutatás irányítására 5 fősztály (4 szakmai fősztály és l fősztályi státusú Krdinációs Irda) jött létre, összesen 78 fő engedélyezett létszámmal. A Felsőktatási és Tudmánys Tanács és az Akkreditációs Bizttság Titkárság létszámigénye tvábbi, összesen 30 fö létszámtöbblettel jár. A FTv-t követően megszűnt a NM Oktatási Fősztálya és az egészségügyi felsőktatás irányítását ellátó munkatársak az MKM állmányába kerültek (a rájuk jutó bér és járulékainak előirányzatait nem csprtsíttták át). A HM kabinet nvemberi ülése döntést hztt a katnai felsőktatás új rendszerének kialakításáról és az új hnvédelmi törvény I. l-jei életbelépésével összefüggésben előirányzta a katnai felsőktatás irányítási rendszere megváltztatásának szükségességét. A ZMKA és a többi katnai tanintézet törvényességi felügyelete - az ktatásplitikai kérdések kidlgzásával és érvényesítésével együtt I. l-je óta működö HM Oktatási és Tudmánys Fősztály feladata. A FTv. úgy rendelkezett, hgy a felsőktatást és a tudmánys feladatk ellátását segítő, javaslattevő, döntéselőkészítő és véleményező testületként Felsőktatási és Tudmánys Tanácst kell létrehzni. A Tanácsnak részben képzési ágak szerint szervezett (pl. agrár-felsőktatási, műszaki, rvs-egészségügyi, pedagógusképzési stb) részben funkcinális jellegű (pl. képzési, tudmánys, kutatási, tervezési, finanszírzási stb) bizltságai működnek. A FTT a helyszíni ellenőrzés befejeződéséig néhány alkalmmal ülésezett, érdemi döntések főként ügyrendi kérdésekben születtek. A Tanács tevékenységét hátránysan beflyáslta, hgy a miniszteri rangú tagjainak gyakri távlléte miatt több napirend megtárgyalását, vagy a határzat meghzatalát el kellett halasztani. A felsőktatásban a képzés, a tudmánys tevékenység színvnalának flyamats ellenőrzésére és a minősítés elvégzésére a Krmány Országs Akkreditációs Bizttságt hztt létre.

23 -21- A Bizttság fglal állást abban, hgy az egyetem melyik tudmányterületen, mely tudmányágban flytathat dktri képzést, ítélhet da dktri (PhD) fkzatt. Véleményt nyilvánít egyetem, főiskla, vagy szak létcsítésről, indításáról, illetőleg megszüntetéséről, a képzési követelményekről, az egyetemek dktri, illetőleg habilitációs szabályzatairól Az Országs Akkreditációs Bizttság is megkezdte tevékenységél A Bizttság tevékenységének támgatására, döntéseinek megalapzására vezetői kllégiumkat hztak létre, amelyek a legfntsabb szakmai felsőktatási intézmények vezetőiből állnak, mintegy szakmai "előszűrő!" alktva. 3. Az egyetemi ktatás finanszírzási rendszere, tvábbfejlesztésének irányai Az FTv (2) bekezdésében fglaltak szerint a költségvetési támgatás rendszere január l-jéig nem váltzik meg. A még érvényben lévő finanszírzási rendszer az alku-mechanizmusra épül, az előre megadtt keretösszegeket a tervezési alapelvek figyelembevételével kell úgy elsztani, hgy a kialakult arányk lehetőleg ne m6dsuljanak. A jelenlegi finanszírzási rendszer nehezen áttekinthető, teljesítményi szempntktól nem függ. Az éves költségvetési prezentációban nem jelenik meg elkülönítve a felsőktatás és a kutatás támgatása, sőt, külön kigyűjtésekkel is csak közelítő adatk nyerhetők. A felsőktatásból az egyetemi ktatásra történő ráfrdításk a knstrukciók keveredése miatt ésszerűen ugyancsak nem mutathatók ki. A fejezeli költségvetésekből nem lehet arra következtetni, hgy az egyes intézmények mennyit frdítanak egy-egy hallgató kiképzésére, milyen ráfrdítást igényel a szakirányú képzés, mibc kerül egy képzési fkzat elvégzése stb. A bázis számk, az ún. nrmatív támgatásk semmiféle közgazdasági jellemzőt nem hrdznak, valójában nem érvényesül a nrmativitás. A működtetett rendszer annak nyűjt nagybb támgatást, aminek va!arni kból nagybb bázis nívója vlt, a valódi vagy indklt szükségletektől teljesen függetlenül. Az egyes Szaktárcák - élve a fejezeti gazdálkdási jgkörükkel - a felsőktatási intézményeket más, kevésbé fntsnak tekintett, vagy nagybb önálló bevételekkel rendelkező szervezetekkel szemben tvábbi támgatásban részesít ették. Ezek a többletráfrdításk ugyancsak hézagsan mutathatók ki, vagy a katnai felsőktatásban meg sem állapítható mértékűek.

24 -22- Az egészségügyi felsőktatásra frdítható összeg a NM költségvetésében egy összegben került megállapításra. Az egyes egyetemek részesedése csak külön kigyüjtéssel állapítható meg. A gyógyító tevékenységet a Társadalmbiztsítás utólagsan - teljesítményaránysan - finanszírzza. Az intézmények költségvetésében a frrásk összemsódnak. Az agrártárca 1992-ben 6 egyetemre és 34 szakfeladatra bntva mutatta ki a bevételeket és kiadáskat. Az egyetemi ktatás az ktatási célú 5,5 milliárd Ft támgatásból3,3 milliárd Ft-tal részesedett. De a tényleges ráfrdítás ettől eltér, mert a szakfeladat nem tartalmazza a felsőktatásban részt vevök kllégiumi ellátását, a könyvtári szakfeladat pedig az ktatás egészére kiterjed. A tárca az évi költségvetésében az agrár-felsőktatás címet tvábbi 4 alcímre bnttta, hgy az egyetemi ktatásra frdíttt támgatás összege megállapítható legyen. A ZMKA működési kiadásai a fejezeten belül a 4. "MH Tanintézetek" költségvetési címen a többi tanintézettel együtt kerülnek megtervezésre és finanszír7.ásra. A beruházás-felújítás kiadásait a többi 250 katnai alakulat ilyen célú összegeivel együtt irányzzák elő, esetenként természetbeni ellátmány frmájában. Az MKM az és az évi költségvetéshez előszámításkat végzett a felsőktatási frrásk nrmatív alapkra helyezése érdekében. A számíttt öszszegek többszörösen meghaladták a költségvetési lehetőségeket. Alkalmazására tehát nem kerülhetett sr. Az Ffv. a finanszírzást öt, elkülönített alap létrehzásával kívánja megldani: Hallgatói alap: a fejkvóta szerinti közvetlen pénzbeli támgatás. Képzési alap: szakiránynkénti differenciált nrmatíva, képzési szintenként. Ufesítmény-fenntartási és prgramfinanszírzási alap: fenntartási, nagyjavítási, felújítási keretek, ktatásfejlesztési célprgramk fedezete. Kutatási alap: alap- és alkalmaztt kutatásk, dktri képzés támgatása pályázatk útján. Fejlesztési alap: beruházási, infrastrukturális fejlesztések támgatása pályázatk útján. Az elkülönített alapk közül a hallgatói támgatás, a kutatási alap, a fejlesztési alap már és évi költségvetésben is elkülönítetten jelent meg, s ebben a szakmai tárcák és a PM között vita nem merült fel. A pályázati rendszernek több előnye van, különösen a versenyhelyzet kialakításában és fenntartásában. Ennek ellenére jgsnak tartjuk több egyetem azn felvetését, hgy a kutatási pénzeszközök pályázati útn történő szétsztásának hátránya a pályáztatás