Agrárgazdaság, vidékfejlesztés és agrárinformatika az évezred küszöbén (AVA) április 1-2.

Átírás

1 AGRÁRINFORMATIKAI OKTATÁS/KÉPZÉS MINT A TUDÁSALAPÚ ÁGAZAT MEGALAPOZÁSÁNAK ESZKÖZE Herdn Miklós Debreceni Egyetem, ATC Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar A számítástechnikai ktatás és különböző képzések, tvábbképzések az agrárfelsőktatásban már több mint két évtizedes multra tekintenek vissza. Az elmúlt időszakban a számítástechnikai és infrmatikai ismeretek katatása a főisklai és egyetemi képzésekben túllépett a kötelező tárgyban ktatható ismereteken. Az Infrmatika agrárágazatbeli szerepének növekedése, új infrmációtechnlógiák megjelenése és elterjedése az ktatók, hallgatók és a gyakrlati igények alapján új infrmatikai szakírányk megjelenését serkentették, mivel a tantárgyi keretek nem biztsíthatták az új ismeretek elsajátítását. Ez tanszékek átalakítását, új tanszékek létrejöttét illetve az infrmatikát ktató tanszékek ktatási prfilját is módsíttták. Az infrmációs társadalm kibntakzásának flyamatában az infrmációs flyamatk hagymánys támgató funkcióját egyre inkább felváltja a gazdasági fejlődést meghatárzó stratégiai és innvációs funkció. A fejlődési flyamatban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az agrár- és élelmiszerkereskedelem valamint a kapcslódó szlgáltató szektr nem nélkülözheti, illetve határzattan igényli infrmatikai eszközök, rendszerek használatát. E rendszerek fejlesztéséhez, bevezetéséhez és üzemeltetéséhez erőteljes igény jelentkezik a krmányzati szervek, hivatalk, a vállalkzásk, a különböző szlgáltató szervezetek részéről lyan szakemberek iránt, akik a szükséges agrárszakmai és gazdasági ismeretekkel is rendelkeznek. A felértékelődő tudás szervezeten belüli és szervezetközi menedzselése a krábbi, technikai ismeretek dminanciája alatt képzett infrmatikusk helyett vagy mellett, új típusú szakemberek iránt támaszt igényt. Ezen ígények igazlják és előrevetítik, hgy más szakterületekhez hasnlóan (mint például a műszaki infrmatika, gazdasági infrmatika) az agárinfrmatika, illetve az infrmatika agrárágazati alkalmazásainak fejlesztéséhez, fejlődéséhez a különböző képzési szintek (szakképzés, felsőfkú képzés, pszt graduális képzés valamint Phd képzés és különböző tanflyami képzések), frmák (nappali, levelező távktatás) és technlógiák (elearning) kialakítása és fejlesztése szükséges. 1/7

2 AGRÁRINFORMATIKAI OKTATÁS/KÉPZÉS MINT A TUDÁSALAPÚ ÁGAZAT MEGALAPOZÁSÁNAK ESZKÖZE 1. Számítástechnika-infrmatika ktatása a felsőfkú agrárképzésben A számítástechnikai ktatás és különböző képzések, tvábbképzések az agrárfelsőktatásban már több mint két évtizedes múltra tekintenek vissza. Az elmúlt időszakban a számítástechnikai és infrmatikai ismeretek ktatása a főisklai és egyetemi képzésekben túllépett a kötelező tárgyban ktatható ismereteken. Az Infrmatika agrárágazatbeli szerepének növekedése, új infrmációtechnlógiák megjelenése és elterjedése az ktatók, hallgatók és a gyakrlati igények alapján új infrmatikai szakirányk megjelenését serkentették, mivel a tantárgyi keretek nem biztsíthatták az új ismeretek elsajátítását. Ez tanszékek átalakítását, új tanszékek létrejöttét illetve az infrmatikát ktató tanszékek ktatási prfilját is módsíttták. Azt állapíthatjuk meg, hgy az agrármérnöki képzésekben általában kötelező tárgyként szerepel a számítástechnika, infrmatika ktatása a külföldi és hazai képzésekben egyaránt. 2. Igények Az infrmációs társadalm kibntakzásának flyamatában az infrmációs flyamatk hagymánys támgató funkcióját egyre inkább felváltja a gazdasági fejlődést meghatárzó stratégiai és innvációs funkció. A fejlődési flyamatban a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az agrár- és élelmiszerkereskedelem valamint a kapcslódó szlgáltató szektr nem nélkülözheti, illetve határzattan igényli infrmatikai eszközök, rendszerek használatát. E rendszerek fejlesztéséhez, bevezetéséhez és üzemeltetéséhez erőteljes igény jelentkezik a krmányzati szervek, hivatalk (Szakminisztérium, Földhivatal, FM Hivatal), a vállalkzásk, a különböző szlgáltató szervezetek részéről lyan szakemberek iránt, akik a szükséges agrárszakmai és gazdasági ismeretekkel is rendelkeznek. A felértékelődő tudás szervezeten belüli és szervezetközi menedzselése a krábbi, technikai ismeretek dminanciája alatt képzett infrmatikusk helyett vagy mellett, új típusú szakember iránt támaszt igényt. Az agrárfejlesztésre, vidékfejlesztésre és a beépülő környezetvédelmi tudás kezelésére, az innvációs flyamatk támgatására nemzetközi és nemzeti infrmációs rendszerek fejlesztésével találkzhatunk az Internet hálózatn. Az infrmációszlgáltató közpntk, az agrárprtálk növekvő száma nyújt különböző típusú szlgáltatáskat többek között innvációval kapcslats tanulmánykat, kutatási és fejlesztési eredmények terjesztését célzó szlgáltatáskat vagy 2/7

3 infrmációs és kmmunikációs technlógiák, rendszerek alkalmazását, mint például az EDI vagy a különböző elektrnikus kereskedelmi és elektrnikus üzletviteli rendszerek. Az infrmációtechnlógia alkalmazás fejlődésének jellemzői többek között a technlógia vezérelt fejlődés, alkalmazási technlógiák hrizntális, vertikális növekedése, hálózati alkalmazásk és az Internet meghatárzóvá válása, az infrmáció technlógia egyre fntsabb innvációs tényezővé válása. A mezőgazdasági sajátsságk is természetes módn meghatárzóak az infrmációtechnlógiák alkalmazásában. Ilyenek például az eltérő mezőgazdasági sajátsságk a különböző rszágkban, az egyes különböző alkalmazási területek sajátsságai és jellemzői. 3. Képzési szintek és frmák Az agrár-felsőktatási kark szakjain több infrmatikai jellegű képzési szinttel találkzunk. Ma már a különböző szakkn belül rendkívül váltzatsak a számítástechnikai-infrmatikai ismeretek ktatásának óraszáma és a szakhz igazdó tartalma. Az elmúlt években számítástechnikai, infrmatikai szakirányk jöttek létre. Kezdeményezések történtek főisklai színtű agrárinfrmatika szak létesítésére, valamint psztgraduális képzésre. Főisklai szinten a Nyugatmagyarrszági Egyetem Geinfrmatikai Karának képzése emelhető ki. Egyetemi szinten 2002-ben akkreditálására került az infrmatikus agrármérnök szak, mely szakn a 2003/2004-es tanévben kezdődik képzés. Több dktri isklában találkzunk agrárinfrmatikai kutatási témák művelésével. Amennyiben a felsőktatási refrmban az agrárképzés átalakítására kerül sr, az ágazat igényei alapján szükséges a szakképzés, Bsc, Msc, a psztgraduális képzés és a különböző felnőttképzési, tvábbképzési igények és lehetőségek rendszerének kialakítása. Az indítás előtt álló infrmatikus agrármérnök szak tantervének kidlgzása az Agrárinfrmatikai és Alkalmaztt Matematikai tanszék krdinálásával 2000-ben kezdődött. A szak akkreditációjáhz illetve beindításáhz szükséges feltételek (szakmai, személyi, technikai, stb.) eleve adttak vltak, így csupán egy alkalmas, a fenti elvárásknak megfelelő tanterv kidlgzása vlt hátra. A képzés tananyagát tekintve hárm fő részre szlik: infrmatikai, gazdasági és mezőgazdasági alapismeretekre, amelyeket általáns alapzó tárgyak készítenek elő és agrárinfrmatikai szakismeretek fglalnak kmplex rendszerbe. Az eredeti tantervben az infrmatikai jellegű tantárgyak (alapzó és szakismereti együtt) arányát 50%-ra terveztük, a fennmaradó 50%-t pedig egyenlő arányban próbáltuk meg felsztani a másik két tantárgycsprtba tartzó tantárgyak között. Aznban a 3/7

4 tanterv végső váltzatának elkészültéig száms egyeztetés vezetett, a képzésben érintett intézmények és tanszékek elképzeléseinek és igényeinek valamint a előkészítés alatt lévő, illetve a közben elfgadtt MAB ajánlás figyelembe vételével végül egy lyan struktúra alakult ki, amely alkalmas lehet egy Bsc és egy Msc képzés kialakításáhz, illetve alap lehet egy psztgraduális képzés megvalósítására. Európai agrárinfrmatikai Msc képzés létrehzásával kapcslatban már történt megkeresés Intézményünk irányába. 4. Oktatási-képzési módszerek Az ktatás-képzés tárgyalásakr nem tekinthetünk el a módszertanktól. A hagymánys módszerek mellett már hsszabb időszakra nyúlik vissza a távktatási módszerek alkalmazása. Napjainkban, illetve a technlógiai fejlődés által előrevetített trendek alapján az e-technlógiák egyre fntsabb szerepet játszanak az ktatás tartalmában, frmájában és módszertanában egyaránt. Erre száms példával találkzunk. Így például az EU tagállamk pzitívan válaszltak az ambiciózus eeurpe 2002 célkra. A legtöbb iskla csatlakzik és eléri az Internet és multimédia frráskat. Barcelnában az Európa Tanács lyan célt határztt meg, hgy 2003 végére minden európai uniós isklába minden 15 hallgatóra jussn egy n-line számítógép. A Bizttság a finanszírzáshz való hzzájárulást az IST prgram keretében kívánja támgatni. Ilyen IST prgram például az elearning kezdeményezés. Az EU méri az eszközellátttságt, az együttműködést és a sikeres alkalmazásk, tapasztalatk cseréjét, tanárképzést, pedagógiai kutatást és az e-learning tartalm és szlgáltatásfejlesztést. Az EU néhány célkitűzése például a következő: 2005 végére a tagállamk valamennyi isklája, felsőktatási intézménye rendelkezzen szélessávú kapcslattal között a Bizttság egy elearning specifikus prgramt indít végére lyan elearning és eten prgram indítása, hgy mindegyik egyetem n-line elérést kínál diákknak és kutatóknak a tanulási flyamat és tevékenységek hatéknyságának maximális növeléséhez végére Európai méretű számítógéppel támgattt hálózatk és platfrmk kialakítása (GRID, tananyagkhz való virtuális hzzáférés és szttt használata, valamint európai számítási teljesítmény növelés. Strukturális alapk támgatásával, felnőttképzési prgramk támgatása. A "virtual high schl" és "virtual schl" gyakran használt kifejezéssé vált és az USA-ban gyakran a K-12 tanulási tevékenységhez, illetve prgramhz kapcslódik amely Internet vagy egyéb technlógiát használ. Természetesen a kifejezésre száms definícióval találkzhatunk. 4/7

5 A vizsgált virtuális isklák csprtjában 43 % kezdte működését ben (43%). 32% 1999 előtt, míg 25% 1995 előtt kezdte működését. A virtuális isklák missziója azt jelenti, hgy kétirányú interaktív tanulást biztsít bárhl, bármikr bármely tanuló számára. Száms vezető szftvergyártó, szakmai szervezet biztsít, illetve nyújt távtanulási lehetőséget. Így az ESRI, a Micrsft, Oracle, stb mellett az Amerikai Villamsmérnökök Egyesülete az IEEE több mint 100 interaktív távktatási tanagyagt biztsít tagjai számára infrmatikai témakörökben. 5. Következtetések Magas szintű infrmatikai ismeretekkel rendelkező agrárszakemberekre szűkség van. A főisklai, valamint egyetemi szintű képzés iránti igényt az érdeklődés, a szakra történő jelentkezés is igazlja. Főisklai, egyetemi szintű infrmatikai agrárszakképzés indítása több felsőktatási intézményben is indklt. A képzés vertikumára vnatkzó stratégiát a felsőfkú szakképzéstől a dktri isklákig a szakember szükséglet és a várható alkalmazási területek fejlődése alapján célszerű lenne kidlgzni. A felnőttképzési prgramkban szükség lenne kmpetencia alapú képzési prgramkra, amelyek az infrmatikai eszközök és technlógiák készségszintű alkalmazásának elsajátítását biztsítanák. Ágazati infrmatikafejlesztési ösztönző prgramkban feltételként (például infrmatikai eszközök PC-k, hálózati kapcslatk) kapcslni lehetne képzési prgram elvégzését, vagy vizsga letételét, hasnlóan más ágazatn kívüli kezdeményezésekhez. Az ktatásfejlesztés srán kiemelt figyelmet kell szentelni az elearning tanulási, képzési ktatástechnlógiák alkalmazásának. Az agrárinfrmatikai képzésekben is ösztönözni kell a technlógiák alkalmazását, mivel száms képzési prgramban egyre fntsabb eszközzé válik. 5/7

6 Irdalmjegyzék: HERDON, M.: Agrinfrmatics Curriculum and Educatin. Why and hw we need training agrinfrmatics experts? Demeter Cnference. Eurpean Higher Educatin Cnference n Virtual Mbility - Infrmatin and Cmmunicatin Technlgies in Agriculture and Related Sciences (Vide cnferencing), Gent- Cpenhagen-Mntpellier, June 16-17,1997. Lecture. Real Audi n the Internet: DEMETER Prceedings, pp HERDON, M.; LÁZÁZ, E.; NAGY H: Agrárinfrmatikai képzések képzések infrmatikai támgatása. VII. NJSZT Kngresszus, Eger június Herdn Miklós - Krms Jáns - Magó Zslt (2002) Infrmatikus agrármérnökképzés. Infrmatika a Felsőktatásban knferencia kiadvány. pp Debreceni Egyetem eeurpe 2005: An infrmatin sciety fr all An Actin Plan t be presented in view f the Sevilla Eurpean Cuncil, 21/22 June 2002 Virtual Schls: A Study f Virtual Schls in the United States Octber 2001 By: Tm Clark, Ph.D. Szenteleki Kárly (1999) Döntéstámgatási módszerek a mezőgazdaságban, Agrárinfrmatika 99 Knferencia Kiadvány, pp , ISBN Szerkesztette Harns Zslt, Debreceni Agrártudmányi Egyetem. 6/7

7 AGRÁRINFORMATIKAI OKTATÁS/KÉPZÉS MINT A TUDÁSALAPÚ ÁGAZAT MEGALAPOZÁSÁNAK ESZKÖZE Herdn Miklós Debreceni Egyetem, ATC Agrárgazdasági és Vidékfejlesztési Kar, Debrecen Abstract Infrmatics plays mre and mre imprtant rle in agricultural ecnmy. In the last decade several agr-infrmatics rganizatins were established. Mre new applicatin areas appeared in agriculture as the Internet, ge-infrmatics, satellite data transmissin systems, infrmatin systems fr precisin agriculture, biinfrmatics, EDI, etc. Gvernmental ffices, institutes, agri-fd industry and farms strngly require system develpments, intrductin and perating. The demand n infrmatics knwledge is increasing in the agriculture sectr and new curriculum, methds, frm and tls are needed fr educatin and training. 7/7