Szóljon hozzá az Európa 2020-hoz! konzultáció. Végső jelentés június. Régiók Bizottsága. Régiók Bizottsága

Átírás

1 EURÓPAI UNIÓ Régiók Bizttsága Szóljn hzzá az Európa 2020-hz! knzultáció Végső jelentés június EURÓPAI UNIÓ Régiók Bizttsága Rue Belliard/Belliardstraat, 101_1040 Bruxelles/Brussel _ BELGIQUE/BELGIË Tel / _ Fax +32 2/

2 Tartalmjegyzék BEVEZETÉS... 4 LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEK FEJEZET AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIÁN BELÜL A TERÜLETI SZINTHEZ IGAZÍTOTT CÉLSZÁMOKRA VAN SZÜKSÉG AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIÁBAN ALKALMAZOTT KIEGYENSÚLYOZOTT MEGKÖZELÍTÉS: A GAZDASÁGI, TÁRSADALMI ÉS KÖRNYEZETVÉDELMI PILLÉR A KIEMELT CÉLOK KIEGÉSZÍTÉSE NEMZETI ÉS REGIONÁLIS CÉLSZÁMOKKAL, AZ ÖSSZES ÉRINTETT RÉSZTVEVŐ BEVONÁSÁVAL A KIEMELT CÉLOKKAL KAPCSOLATOS MEGJEGYZÉSEK ÉS JAVASLATOK A évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie Az EU GDP-jének 3%-át K+F-re kellene frdítani Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-váltzási/energiaügyi célkitűzéseket Oktatással kapcslats célk millióval csökkenteni kell a szegénység kckázatának kitett laksk számát JAVASLATOK ÚJ CÉLSZÁMOKRA FEJEZET POLITIKAI INTÉZKEDÉSEK KIDOLGOZÁSA A GDP-NEK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE ÉS AZ ÉLETMINŐSÉGRE VONATKOZÓ ÚJ MUTATÓKKAL TÖRTÉNŐ KIEGÉSZÍTÉSE RÉVÉN A GDP MELLETT ÚJ MUTATÓKRA VAN SZÜKSÉG AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA ALAKÍTÁSÁHOZ ÉS ELLENŐRZÉSÉHEZ A SZÜKSÉGES MUTATÓK FŐ JELLEMZŐI HOGYAN HATÁROZZUK MEG AZ ÚJ MUTATÓKAT? JAVASLATOK AZ EURÓPA 2020 LEHETSÉGES MUTATÓIRA FEJEZET HOGYAN LEHETNEK A VÁROSOK ÉS A RÉGIÓK AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA AKTÍV SZEREPLŐI? A KÜLÖNBÖZŐ KORMÁNYZATI SZINTEK KÖZÖTTI PARTNERSÉG ELENGEDHETETLEN AZ EURÓPA 2020 SZEMPONTJÁBÓL A HELYI ÉS REGIONÁLIS ÖNKORMÁNYZATOK HOZZÁJÁRULÁSA AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIÁHOZ A KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉSEK PARTNERSÉGI VÉGREHAJTÁSA Innvációs unió Mzgásban az ifjúság Európai digitális menetrend Erőfrrás-hatékny Európa Iparplitika a glbalizáció krában

3 3.3.6 Új készségek és munkahelyek menetrendje Szegénység elleni európai platfrm SZKEPTIKUS HANGOK A KIEMELT KEZDEMÉNYEZÉSEKKEL KAPCSOLATBAN ÚJ MEGOLDÁSOK KERESÉSE A STRATÉGIA HELYI ÉS REGIONÁLIS IRÁNYÍTÁSA SZÁMÁRA VAGY A MEGLÉVŐK JAVÍTÁSA A meglévő krmányzati rendszerek skfélesége Új krmányzati rendszerek bevezetése és a régiók és vársk részvételét biztsító meglévő csatrnák fejlesztése FEJEZET AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA ÉS A KOHÉZIÓS POLITIKA: EGYMÁS KIEGÉSZÍTÉSE ÉS KÖLCSÖNÖS ERŐSÍTÉSE AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA ÉS A KOHÉZIÓS POLITIKA KÖZÖTTI KAPCSOLAT KÖLCSÖNÖS ERŐSÍTÉSE A khéziós célkhz szükség van az Európa 2020 stratégiára Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseihez szükség van a khézióra Válság idején khézióra van szükség AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA ÉS A KOHÉZIÓS POLITIKA KÖZÖTTI KAPCSOLAT AZ UNIÓS KÖLTSÉGVETÉS KIALAKÍTÁSA A KOHÉZIÓS POLITIKA ÉS AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA FÉNYÉBEN A MEGFELELŐ SZINTŰ FINANSZÍROZÁS BIZTOSÍTÁSA ÉS HOGYAN LEHET A RÁFORDÍTÁSOKAT CÉLIRÁNYOSABBÁ, EGYSZERŰBBÉ ÉS EREDMÉNYORIENTÁLTABBÁ TENNI? KIADÁSOK A PARTNERSÉGI MEGÁLLAPODÁSOK KERETÉBEN FEJEZET CÉLZOTT ÉS HATÁSOS TÁJÉKOZTATÁS AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIÁRÓL TÖBB ÉS JOBB TÁJÉKOZTATÁS AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIÁRÓL AZ ÜZENETEK CÉLCSOPORTHOZ IGAZODÓ MEGFOGALMAZÁSA MIND A NAGYKÖZÖNSÉG, MIND AZ EGYES ÉRDEKCSOPORTOK FIGYELMÉT FELKELTŐ STRATÉGIA MINDEN SZINTEN EGYÜTT KELL MŰKÖDNI AZ EURÓPA 2020 MEGISMERTETÉSE ÉRDEKÉBEN ESZKÖZÖK AZ EURÓPA 2020 MEGISMERTETÉSÉRE A HOZZÁSZÓLÓK LISTÁJA

4 BEVEZETÉS Az Európa 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája című európai bizttsági javaslat március 3-i közzétételét követően az Európai Tanács is kedvezően fgadta a stratégiát a márciusi és júniusi ülésén. 1 Az új stratégia kiemelt célkitűzései, valamint az új stratégiai iránymutatásk elkészültek. Az Európai Bizttságnak 2020 végéig kell ismertetnie a stratégiában fglalt hét kiemelt célkitűzést, eközben pedig kialakításra kerül az új stratégia végrehajtását kísérő és irányító éves nymnkövetési és jelentéstételi flyamat. A Régiók Bizttsága már 2009 márciusában knzultációt indíttt az európai régiók és vársk körében a fenntartható növekedésről szóló új stratégia tárgyában. 2 Az eredmények alapján 2009 decemberében az RB saját kezdeményezésű véleményt 3 fgadtt el, amelyet az Európai Bizttság is részben figyelembe vett a fenti javaslatának elkészítésekr. A helyi és reginális önkrmányzatkat érintő néhány fnts kérdés aznban tvábbra is nyitva maradt az Európa 2020 stratégia tervezetében: elsősrban az, hgy területi szinten szükség van-e különböző célszámkra; a GDP-n kívül milyen más, plitikailag meghatárzó mutatókra van szükség; mi a helyi és reginális önkrmányzatk tényleges szerepe az új stratégia megtervezésében és kivitelezésében; milyen kapcslat áll fenn az Európa 2020, a khéziós plitika és az EU költségvetése között; illetve hgyan kellene az új stratégiáról tájékztatni az EU összes plgárát. Az RB úgy döntött, hgy ezeket a kérdéseket alapsabban körüljárja, és lehetőséget ad arra, hgy az EU minden helyi és reginális önkrmányzata kifejthesse véleményét, így 2010 márciusában az előző flytatásaként újabb knzultációt indíttt útnak Szóljn hzzá az Európa 2020-hz! címmel, és az Európa 2020 stratégiát nymn követő platfrm hnlapján kérdőívet tett közzé az EU valamennyi hivatals nyelvén április 28-ig összesen 97 kitöltött kérdőívet kaptunk 21 tagállamból (a 27-hez képest). 4 Ez a jelentés a beérkezett hzzászóláskat fglalja össze. A vársk és régiók körülbelül azns arányban szóltak hzzá a témáhz. 24 hzzászólás érkezett az Európa 2020 stratégiát nymn követő platfrm tagjaitól: ez a mintegy 120 várst és régiót átfgó hálózat 2006 óta követi nymn a lisszabni stratégia helyi szintű végrehajtását. 10 hzzászólás érkezett a Plgármesterek Szövetségének, a több mint 1700 uniós várst tömörítő szövetségnek a tagjaitól, amelynek az energiahatéknysági plitikák elfgadására irányuló tevékenységét az Európai Bizttság is támgatja. Ezenkívül érkezett hzzászólás helyi és reginális önkrmányzatkat tömörítő nemzeti és európai szervezetektől, valamint régiók határkn átnyúló csprtsulásaitól is. Valamennyi hzzászólás, valamint a kérdőív megtalálható eredeti és angl nyelven az Európa 2020 stratégiát nymn követő platfrm hnlapján ( Az Európa 2020 stratégiáról szóló hivatals dkumentumk a következő címen érhetők el: A jelentés teljes szövege és a hzzájárulásk itt találhatók: A lisszabni stratégia jövője 2010 után (CdR 25/2009). Nem kaptunk választ Bulgáriából, Ciprusról, Írrszágból, Lettrszágból, Máltáról és Szlvéniából. A hzzászólók listája a dkumentum végén található. 4

5 Az alábbi legfntsabb megállapításk azkat a területeket srlják fel, ahl a legnagybb vlt a knszenzus a válaszadók között. A jelentés fő része pedig a hzzászólók nézeteinek és javaslatainak szélesebb skáláját vnultatja fel. A jelentés tartalma nem feltétlenül tükrözi a Régiók Bizttságának álláspntját. LEGFONTOSABB EREDMÉNYEK, ÉRTÉKELÉS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEK EURÓPAI VÁROSOK ÉS RÉGIÓK: AZ EURÓPA 2020 FONTOS SZÁMUNKRA! 21 uniós tagállam 97 régiója és vársa vett részt a Régiók Bizttsága által végzett felmérésben. Olyan magas színvnalú dkumentumkat nyújtttak be, amelyek jól szemléltetik az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedést célzó új Európa 2020 stratégia iránti elkötelezettségüket. Száms értékes észrevételt és javaslatt tettek, és knkrét példákn keresztül jelezték, hgy miként járulhatnának hzzá a stratégia végrehajtásáhz. A válaszadók nagyra értékelték az Európa 2020 stratégia kiegyensúlyztt megközelítését, amely priritásaiban és az uniós léptékű célk iránti egyértelmű elkötelezettségében nyilvánul meg. Úgy ítélték meg, hgy a kiemelt kezdeményezések lyan knkrét eszközök, amelyek alkalmasak arra, hgy a stratégiát közelebb hzzák az EU plgáraihz. Az Európai Bizttság tervezete aznban nem fglalkzik megfelelő módn azzal, hgy az új stratégiának figyelembe kellene vennie a területi skféleséget és különbségeket; ki kellene egészítenie a GDP-t más mutatókkal, amelyek a szakplitikák kidlgzásának eszközéül szlgálhatnának; megldást kellene találnia a szakplitikai prgramk és a hzzájuk tartzó finanszírzási módk jelenlegi szétaprózttságának prblémájára; priritásként kellene kezelnie az adminisztráció egyszerűsítését; szrgalmaznia kellene a partnerségi elv érvényesítését a nemzeti, reginális és helyi önkrmányzatk között; és szembe kellene néznie azzal a kmmunikációs kihívással, hgy hgyan lehetne az új stratégiát közelebb hzni az utca emberének életéhez. Mindezen kkból az új stratégia elfgadásának a knzultáció idején javaslt rendkívül feszes ütemezése miatt a válaszadók többsége azért aggódik, hgy az Európa 2020 stratégia elfgadásáhz és sikeréhez esetleg csak krlátztt mértékben tud hzzájárulni. 5 Ezért száms knkrét javaslatt fgalmaztak meg arról, hgy miként lehetne javítani az Európa 2020 stratégia jelenlegi tervezetén, és miként lehetne biztsítani annak sikeres végrehajtását június 10-i adatk szerint a tagállamknak az Európa 2020 stratégia céljaihz való hzzájárulásként megvalósítandó nemzeti refrmprgramjaikat 2010 őszéig kell benyújtaniuk. 5

6 AZ ÚJ STRATÉGIA TERVEZÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA: KIHÍVÁSOK ÉS LEHETŐSÉGEK 1. Az Európa 2020 stratégia nem veszi figyelembe a létező társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségeket és a régiók és vársk lehetőségeinek egyenlőtlen elszlását. Ezek az elmúlt évtizedben tvább fkzódó különbségek nemcsak a fejlett és az elmaradttabb régiók közötti hagymánys szakadékt tükrözik, hanem a legfejlettebb területeken belül is megfigyelhetők, például több európai nagyvárs szegényebb negyedeiben. Az Európa 2020 stratégiában javaslt új krmányzási struktúra azáltal, hgy csak uniós és nemzeti célszámkat jelöl ki egy felülről lefelé irányuló eljárásmód keretében, nem biztsítja a célkitűzéseknek, mutatóknak és célszámknak az említett helyi és reginális különbségekhez való hzzáigazítását. Ha célkitűzéseit, mutatóit és célszámait a különböző helyi és reginális körülményekhez igazítaná, az új stratégia reálisabbá és hatéknyabbá válna: a helyi lehetőségek kihasználása elősegíti a fenntartható növekedést, és egyúttal javítja az uniós plgárk életszínvnalát, erősítve ezáltal a khéziót. 2. Az Európa 2020 nem segíti elő a GDP kiegészítéseképpen a fenntartható fejlődéshez kötődő mutatók terjesztését. Az ilyen mutatók elfgadása az új stratégia rugalmas, az érintett krmányzati szintek és egyéb érdekeltek között megszttt végrehajtásának keretében szükséges eleme a helyi és reginális célszámk meghatárzásának, és segíti a stratégia helyi szintű végrehajtásáhz a legmegfelelőbb módszerek kialakítását. A lehetséges mutatókra több példát is kaptunk. 3. Az Európa 2020 plitikai eszközei és az ezekhez kapcslódó finanszírzási módk tvábbra is szétaprózttak ahgy ez a lisszabni stratégia esetében is jellemző vlt, és ez csökkentheti hatéknyságukat. Ráadásul az Európa 2020 az adminisztráció egyszerűsítését nem tette plitikai priritássá. Össze kell hanglni és egyszerűbben alkalmazhatóvá kell tenni a plitikai eszközöket, hgy kherens és hatékny módn krlátztt számú célkitűzésre kncentrálhassunk. Ez egyben biztsítaná a különböző uniós plitikák szükséges integrálását, beleértve a khéziós plitikát és más releváns ágazati plitikákat is. 4. Végezetül pedig az Európa 2020 stratégia céljainak sikeres megvalósítása nemcsak azn fg múlni, hgy mit tesznek az érintett krmányzati szintek, hanem döntő szerepet játszik majd az is, hgy ezek összehangltan lépnek-e fel. A tervbe vett hét kiemelt kezdeményezés több aspektusának végrehajtásában is kulcsszerep hárul majd a helyi és reginális önkrmányzatkra. Ez a szerep aznban sem a célszámk meghatárzásának flyamatában, sem pedig a kiemelt kezdeményezésekben nincs elismerve, a nemzeti refrmprgramk kidlgzását nem is említve. Gyakrlatilag az EU több rszágában is a helyi és reginális 6

7 önkrmányzatk hatáskörébe tartzik az új stratégiának legalább néhány aspektusa, az Európai Bizttság javaslata aznban elhamarkdtt felülről lefelé irányuló megközelítést tükröz. Ha azt várjuk, hgy a stratégia beváltsa a hzzá fűzött reményeket, már a kezdetektől biztsítani kell valamennyi krmányzati szint tevékenységének flyamats összehanglását re különösen igaz, hgy a helyi és reginális önkrmányzatknak, a nemzeti krmányknak és az uniós szintnek partnerségben kell dlgzniuk, először a számszerűsített célk (beleértve a reginális szintűeket is) kijelölésében, majd a kiemelt kezdeményezések és a nemzeti refrmprgramk kidlgzásában és elindításában. E flyamat srán fnts, hgy kiemelt figyelmet kapjn a szubszidiaritás és az aránysság elve. 5. A tervezet helyesen állapítja ugyan meg, hgy a khéziós plitika eszközei hzzájárulnak az Európa 2020 stratégia célkitűzésinek megvalósításáhz, mégsem világít rá, hgy az új stratégia mennyiben járulhat hzzá EU-szerte a khézió erősítéséhez. Ha nem sikerül rugalmas módn végrehajtani, kihasználatlanul maradhat annak lehetősége, hgy a stratégia az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés elősegítése érdekében a helyi humán és egyéb erőfrráskra is építsen. A válaszadók egytől egyig kiemelik, hgy az Európa 2020-at és a khéziós plitikát egymást kölcsönösen kiegészítő plitikai eszközöknek kell tekinteni, amelyek ösztönözhetik a fenntartható fejlődést, miközben növelik a társadalmi, gazdasági és területi khéziót. A területi khézióval kapcslats, még az EU gazdagabb régiókban is növekvő aggályk miatt a khéziós plitikának tvábbra is minden régióra ki kell terjednie, és egyúttal teljesítenie kell újraelsztási céljait. Az Európa 2020 stratégia és a khéziós plitika rendelkezésére álló pénzfrráskat nem szabad csökkenteni, sőt, ha lehet, növelni kell. Még ennél is fntsabb aznban a kiadásk ésszerűsítése, egyszerűsítése és hatéknyabbá tétele jbb mnitring- és értékelési eljárásk segítségével. Ugyancsak érdemes lenne lyan lehetőségeket megvizsgálni, hgy a frráskat hatéknyan felhasználó régiókat és várskat valamilyen módn jutalmazzuk, segítve így a jbbításra hajlandóakat és szankcinálva az alulteljesítőket. A vársi önkrmányzatknak kulcsszerepet kell játszaniuk a stratégia sikerre vitelében, mivel egyrészt a növekedés mtrjai lehetnek, másrészt visznt gazdaságilag és társadalmilag súlysan érintik őket a khézió prblémái. A vidéki területeket támgatni kell abban, hgy új és szilárd alapkra támaszkdva fkzzák a növekedést. Ha ahl szükség van rá nagybb erőfeszítéseket tennénk az alapvető infrastruktúra fejlesztésére az Európa 2020 keretében, az dinamikusabbá tehetné a fejlődést, és biztsíthatná a khéziót. Sk válaszadó hangsúlyzta, hgy a plitikafrmálási felelősséggel bíró, régiók közötti adtt esetben határkn átívelő szövetségeket (pl. az EGTC-ket és a makrrégiókat) is partnernek kell tekinteni. 7

8 6. Mivel sk plgára számára az Európai Unió nehezen megközelíthető fgalm, megismertetése mindig is hatalmas feladat vlt az Európa 2020 jelenlegi frmájában történő népszerűsítése sem lesz könnyebb. Bármilyen nehéz is legyen az Európa 2020-at kísérő kmmunikáció, az erre irányuló erőfeszítések srán a stratégia fenntartható fejlődéshez való tényleges hzzájárulására, illetve a helyi és reginális dimenzióra kellene összpntsítani; a laksság egészét és ágazati csprtkat kellene megszólítani; ezenkívül krszerű eszközöket kellene felhasználni, és aktívan be kellene vnni a helyi és reginális önkrmányzatkat. ÉRTÉKELÉS ÉS POLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEK Nem meglepő, hgy a válaszadók élénk érdeklődést mutatnak az Európa 2020 iránt, hiszen: az új stratégia lyankr kerül bevezetésre, amikr évtizedek óta a legsúlysabb gazdasági visszaesés sújtja nem egyenlő mértékben a tagállamkat, illetve azk régióit és vársait, tvább növelve a már meglévő társadalmi-gazdasági különbségeket és negatívan beflyáslva az EU egészének növekedési kilátásait; az euróövezeten belüli jelenlegi, a pénzügyi stabilitással kapcslats aggályk csak fkzzák azt az igényt, hgy a nagybb költségvetési szigrt az EU számára kedvezőbb hsszú távú növekedési kilátáskkal kell ötvözni. A cél az, hgy tagállamk költségvetési plitikáit fenntarthatóvá tegyük, miközben elkerüljük az elhúzódó recessziót. Ez az aggdalmra kt adó gazdasági perspektíva csak még fntsabbá teszi, hgy a lisszabni stratégiát új, hatéknyabb stratégiával váltsuk fel, és ezáltal növeljük Európa versenyképességét, és megteremtsük a növekedés feltételeit. A beküldött válaszk alapján látszik, hgy az EU helyi és reginális önkrmányzatai tisztában vannak a tétekkel. A beküldők releváns célkat tűztek ki maguk elé, és készek a felelősségi körükbe tartzó feladatk teljesítésére, hgy szavatlják a sikeres végrehajtást (lásd például a Plgármesterek Szövetségének kezdeményezését). A válaszadó önkrmányzatk aznban nem biztsak benne, hgy az új Európa 2020 stratégia a jelenlegi frmájában megfelel majd a várakzásknak. Erre a lehetőségre már nagy szükség vlt, és ahhz, hgy a legtöbbet hzzuk ki belőle annak érdekében, hgy kilábaljunk a gazdasági válságból, és megindulhassn a hsszú távn fenntartható fejlődés, mindeközben pedig csökkenjenek az egyenlőtlenségek, és javuljanak az EU plgárainak életkörülményei, fnts, hgy az Európa 2020 stratégia valamennyi krmányzati szintnek beleértve a helyi és reginális önkrmányzatkat is megadja a lehetőséget arra, hgy állandó partnerként hzzájáruljn a stratégia tervezéséhez és végrehajtásáhz. 8

9 2010-ben ennek egyaránt kell vnatkznia a számszerűsített célk meghatárzására, valamint a kiemelt kezdeményezések és a nemzeti refrmprgramk kidlgzására. Az RB ezért tett javaslatt A helyi és reginális önkrmányzatk Európa 2020 stratégiára vnatkzó területi paktumának létrehzására, amelynek az a célja, hgy az európai, a nemzeti, a reginális és a helyi szintű közigazgatási szervek közötti hatékny partnerség révén biztsítsa a többszintű felelősségvállalást a jövendő stratégiát illetően. A paktumt nemzeti területi paktumkkal kell kiegészíteni, amelyeknek értelmében a tagállamknak együtt kellene működniük a régiókkal és a várskkal, aktívan kihasználva a meglévő intézményi eszközöket. A Régiók Bizttsága az általa létrehztt Európa 2020 stratégiát nymn követő platfrmn keresztül a jövőben is figyelemmel kíséri az új stratégia helyi szintű előrehaladását, és rendszeres jelentéseket küld majd a Tanácsnak, az Európai Bizttságnak és az Európai Parlamentnek. 9

10 1. FEJEZET AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIÁN BELÜL A TERÜLETI SZINTHEZ IGAZÍTOTT CÉLSZÁMOKRA VAN SZÜKSÉG 1.1 Az Európa 2020 stratégiában alkalmaztt kiegyensúlyztt megközelítés: a gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi pillér A válaszadók túlnymó többsége nagyra értékelte az Európa 2020 stratégia kiegyensúlyztt megközelítését, amely priritásaiban intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés és az uniós léptékű kiemelt célk iránti céltudats elkötelezettségében nyilvánul meg. 6 Pntsabban: úgy vélik, hgy a (fenntartható) növekedés elősegítése alapvető cél, és ehhez növelni kell az rszágk és területi egységek versenyképességét, hangsúlyzzák, hgy a környezetvédelmi prblémákat különösen az éghajlatváltzást kiemelt priritásként kellene kezelni, az inkluzív növekedés fgalmát szinte mindannyian a megnövekedett társadalmi és területi khézió szükségességének tágabb kntextusában értelmezik. Míg a társadalmi khézió a munkahelyteremtésről szól, addig a területi khézió a meglévő társadalmigazdasági különbségek felszámlásáról, nemcsak az egyes államk és régiók között, de régiókn belül is, különösen pedig a legfejlettebb uniós térségeken belül. 1.2 A kiemelt célk kiegészítése nemzeti és reginális célszámkkal, az összes érintett résztvevő bevnásával A válaszadók többsége egyetért abban, hgy a számszerűsített célknak plitikafrmáló szerepet is kellene adni, azaz lyan eszközként kellene őket felhasználni, amelynek révén minden érintett szereplőt be lehet vnni a többszintű különböző területi szintek (uniós, nemzeti, reginális, helyi) bevnásával történő plitikaalktásba. Ennek érdekében a válaszadók zöme a mutatókkal és a célszámkkal kapcslatban úgy nyilatkztt, hgy: számuk legyen krlátztt, ahgyan a jelenlegi Európa 2020 javaslatban is, egyértelműen kapcslódjanak a stratégia hsszú távú célkitűzéseihez, és a plgárk számára legyenek érthetőek; legyenek szabványs definíciók szerint mérhetőek, hgy össze lehessen őket hasnlítani, legyen közöttük kapcslat és kherencia a különböző plitikai célk közötti lehetséges ütközések elkerülése végett, legyenek valószerűek, de ambiciózusak is egyben, 6 Az Európa 2020 stratégia kiemelt célkitűzései a következő pntban lvashatók. 10

11 rugalmasan illeszkedjenek az egyes területek társadalmi-gazdasági jellegzetességeihez. Ez utóbbi az egyik legfntsabb megállapítás, ami kiderült a felmérésből: a legtöbb válaszadó szerint a különböző kiindulási helyzetek és kiindulópntk különböző plitikai célkitűzéseket és számszerűsített célkat igényelnek. Annak érdekében, hgy valamennyi tagállam a saját nemzeti körülményeinek és kiindulási helyzetének megfelelően járulhassn hzzá az Európa 2020 stratégia céljaihz, az Európai Bizttság azt kérte a tagállamktól, hgy a stratégia célszámait az Európai Tanács júniusi ülése előtt alakítsák át nemzeti célszámkká. Ezzel a megközelítéssel kapcslatban szinte az összes válaszadó úgy vélekedett, hgy az uniós szintű célszámkat nem lenne szabad alapértelmezésben az összes uniós reginális és helyi közösségre is vnatkztatni. Úgy gndlják, hgy nemcsak nemzeti, de reginális szinten is meg kellene határzni knkrét célkitűzéseket és célszámkat, a vársi és a vidéki területeket is figyelembe véve. Az elmaradtt régiók számára a célk meghatárzásának flyamata segíthet abban, hgy minden rendelkezésre álló erőfrrást arra frdíthassanak, hgy csökkentsék lemaradásukat a fejlettebb területekhez képest. Ezzel mind az Európa 2020 stratégia, mind pedig a khéziós plitika lendületet kaphatna ugyanabba az irányba, feltéve, hgy a khéziós plitika megkapja a knvergenciaterületeken való közbefektetések támgatásáhz szükséges anyagi eszközöket. (Lásd még a válaszadóknak az Európa 2020 és az uniós khéziós plitika közötti kapcslatról alkttt nézeteit a 4. fejezetben). Ahhz, hgy a célk hitelesek legyenek és elősegítsék a területi szintű mbilizációt, a célk meghatárzásának flyamatába minden érdekelt felet be kell vnni. A válaszadók közül többen is figyelmeztettek arra, hgy a célk meghatárzásánál be kell tartani a szubszidiaritás és az aránysság elvét. Összegezve: a válaszadók a célk meghatárzását összetett feladatnak tekintik, ám elengedhetetlennek ahhz, hgy az új stratégia sikeres legyen. Ez az egyik ka annak, amiért a válaszadók döntő többsége úgy gndlja, hgy az Európa 2020 útitervének méltó és hatékny knzultációt és krdinációt kellene lehetővé tennie az érdekelt felek különösen a különböző krmányzati szintek között. 1.3 A kiemelt célkkal kapcslats megjegyzések és javaslatk Az öt kiemelt cél mindegyikét sk válaszadó bírálta, és tvábbi, saját rszágaik számára megfntlandó célkat is javasltak. 11

12 1.3.1 A évesek legalább 75%-ának munkahellyel kell rendelkeznie Skan hangsúlyzták a magas fglalkztatási arány fntsságát, aznban kétségbe vnták, hgy az uniós célt az adtt reginális körülmények fényében meg lehetne valósítani. Egyesek szerint ennek a célnak nemcsak a munkahelyek számát, de a minőségét is figyelembe kellene vennie, vagyis a hsszú távú munkalehetőségekre kellene vnatkznia, nem pedig a biznytalan munkahelyekre néhány válaszadó szerint ez utóbbiak csökkentése maga is külön cél lehetne. Skan azt javaslták, hgy a fiatalk munkaerő-piaci részvételére kiemelt figyelmet kellene frdítani. Többek szerint pedig a munkaerő mbilitásának növelésével kapcslats célt is ki lehetne tűzni Az EU GDP-jének 3%-át K+F-re kellene frdítani A másdik célt (azaz hgy az EU GDP-jének 3%-át K+F-re kellene frdítani) illetően a válaszadók érdekes módn két pártra szakadtak: vlt, aki a célt valószerűtlennek találta (lehetetlen teljesíteni), és vlt, aki szerint nem eléggé ambiciózus (magasabbra kellene helyezni a mércét). Ez a különbözőség az egyes régiók különböző kiindulási helyzetét tükrözi. Skan azt kritizálták, hgy ez a cél nem eléggé knkrét (nem a végtermékre összpntsít) ahhz, hgy kézzelfgható eredményekhez vezessen; ezenkívül nem segíti elő a tudásnak az üzleti életben való hasznsítását sem. A kutatási és fejlesztési célk kialakításakr erősebb kapcslatt kell teremteni a reálgazdaság igényei, illetve a felsőktatás és a kutatói képzés célkitűzései között Teljesíteni kell a 20/20/20 éghajlat-váltzási/energiaügyi célkitűzéseket Az Európa 2020 stratégia harmadik csprts célja a 20/20/20 éghajlat-váltzási/energiaügyi célkitűzésekre vnatkzik. Ezeket a célkat a válaszadók általában helyeslik, bár többek szerint lehetnének ambiciózusabbak. Más válaszadók arra hívják fel a figyelmet, hgy ezeknek a célknak az eléréséhez teljesülniük kell a megfelelő (pénzügyi, jgi, technlógiai) feltételeknek. Egyesek úgy vélik, hgy lyan új célkra is szükség van, amelyek a jelenlegi környezetvédelmi jgszabályk végrehajtását mérik, valamint erősebben kell összpntsítani a bilógiai skféleség megtartására, illetve a vízkészletek védelmére és ésszerű felhasználására Oktatással kapcslats célk Skan kiemelték a hatáskörök prblémáját az ktatásnak nemzeti (illetve egyes esetekben reginális) hatáskörben kellene maradnia, és utaltak a szubszidiaritás elvére. Ennél is lényegesebb, hgy a célt egyértelműbben kell meghatárzni, és ahhz, hgy elfgadható legyen, az ktatás minőségét is magában kell fglalnia. Néhányan azt is felvetették, hgy nem helyénvaló az isklában eltöltött évek számát alapul venni, mivel az nem mindig jelent garanciát az ktatás minőségére. Egyesek az ktatás minősége és a felkínált munkahelyek közötti kapcslatt hiánylják. A kiemelt célkitűzés nem fedi az egész életen át tartó tanulás igényét. 12

13 A célknak az ktatás srán megszerzett képességekre kellene vnatkzniuk (az lvasás, az írás, a számlás és a számítógép-használati jártasság szintjében kifejezve), nemek szerinti bntásban. Olyan célt is meg kellene fgalmazni, amely azt méri, hgy az ktatási rendszerek hgyan haladnak a kiválóság felé vezető útn; illetve a vállalkzásk támgatására való képességgel (pl. van-e hatékny kapcslatrendszer az egyetemek, a szakképzés és az üzleti vállalkzásk között) kapcslatban is kellene cél millióval csökkenteni kell a szegénység kckázatának kitett laksk számát A szegénység csökkentésére irányuló célt különböző, nem, kr és etnikai származás szerinti csprtkra bntva kellene mérni. A szegénység kckázatának fgalmát jbban meg kellene határzni, tekintettel a különböző társadalmbiztsítási rendszerekre és az életminőség különböző felfgásaira. A mstani válság csak erősíti a szegénység felszámlásának szükségességét, aznban a jelenlegi költségvetési megszrításk miatt a tvábbi szciális befektetések nehézséget jelenthetnek. Több válaszadó is utalt rá, hgy a szciális célknak inkább általánsságban a javak igazságsabb elsztásáról kellene szólniuk, és nem csupán a szegénységben élők arányáról (mint pl. a társadalmi khéziós célk). Az egészségügyi ellátáshz való hzzájutás is megérdemelne egy külön célt. Egyesek nehezen tudják elképzelni, hgy a szciális innváció, azaz helyi szereplők bevnásával működő, köz- és magánpénzekből finanszírztt ami hzzájárulhat, hgy az (állami) költségvetési megszrításk mellett is erősebb szciálplitikák jöhessenek létre új szciálplitikai megldásk ügyét hgyan lehetne megfelelő célkkal támgatni. Néhányan pedig kiemelték, hgy tvábbi célkra lenne szükség az aktív öregedésre, a nemek közötti egyenlőségre, az átlags várható élettartamra, illetve a szciális prblémákkal küzdő emberek munkaerő-piaci részvételére vnatkzóan. 1.4 Javaslatk új célszámkra Skan tvábbi célszámk hzzáadását javaslták a gazdaság, az infrastruktúra és a fenntartható növekedés vnatkzásában, például az induló vállalkzásk aránya, a közlekedési infrastruktúráhz való hzzáférés, a fenntartható idegenfrgalm, a helyi élelmiszertermelés növelése, a vidéki területek fenntartható fejlődése számára egyenlő feltételek tekintetében. Hatdik kiemelt célszám hzzáadására is érkezett javaslat a régiók közötti különbségek csökkentésére vnatkzó cél esetében, ami azt tükrözi, hgy több közreműködő szrs kapcslatt lát a khéziós plitika és az Európa 2020 között (tvábbi észrevételekért lásd a 4. fejezetet). Ugyanakkr nem érkeztek gyakrlati példák annak érzékeltetésére, hgy az ennek a célnak a megvalósítására irányuló Európa 2020 megközelítés eltérő lehet a jelenlegi khéziós plitikai megközelítéstől mely a strukturális alapk kiadásait az elmaradttabb régiókra összpntsítja. 13

14 Néhányan azt is javaslták, hgy a célszámknak határkn átívelő dimenzióval kellene rendelkezniük, a határkn átnyúló területek szükségleteinek és célkitűzéseinek figyelembevétele mellett. 14

15 2. FEJEZET POLITIKAI INTÉZKEDÉSEK KIDOLGOZÁSA A GDP-NEK A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSRE ÉS AZ ÉLETMINŐSÉGRE VONATKOZÓ ÚJ MUTATÓKKAL TÖRTÉNŐ KIEGÉSZÍTÉSE RÉVÉN 2.1 A GDP mellett új mutatókra van szükség az Európa 2020 stratégia alakításáhz és ellenőrzéséhez Az Európa 2020 célkitűzéseivel kapcslats európai, nemzeti és esetleg reginális/helyi szintű döntéshzatalhz száms megfelelő, rendelkezésre álló és összehasnlítható mutatóra van szükség: az összes érdekelt fél közreműködésével zajló kialakításuk, megvalósításuk figyelemmel kísérése, valamint eredményeik értékelése érdekében. Arra a kérdésre, hgy milyen mutatókkal kellene kimutatni az európai szintű célszámk elérése felé való haladást, a felmérésben részt vevők legnagybb része a következő kettős választ adta: A GDP-t nem lehet kihagyni, mivel az egy glbálisan összehasnlítható mutató, aznban egyéb mutatókkal kell kiegészíteni az életminőség, a szciális és fenntarthatósági kérdések tekintetében; a mutatókat nem csupán ellenőrzési célból kell alkalmazni, hanem a plitikaalakítás eszközeként is. A legtöbb résztvevő ebből az alapmegközelítésből adta meg válaszait, miközben részletesen kifejtette a szükséges mutatók jellemzőit, valamint száms értékes észrevételt és javaslatt tett. 2.2 A szükséges mutatók fő jellemzői Széles körben elterjedt vélekedés, hgy az Európa 2020 mutatóinak néhány közös jellemzőn kell alapulniuk. Először is a növekedés, a fenntarthatóság és a khézió alapvető célkitűzéseihez kell kapcslódniuk, és kherensnek kell lenniük ezekkel. Ezt szükségszerűnek tekintik, amennyiben a stratégiának mindhárm gazdasági, szciális és környezetvédelmi pillérén kell állnia, illetve arról tájékztatással és magyarázattal kell szlgálni valamennyi uniós plgár számára. Másdszr pedig ahhz, hgy plitikaalakító és ellenőrzési eszközként alkalmazzák őket az új stratégia egész időtartama srán, egyrészt egyértelműen kell őket megfgalmazni, hgy mind az európai régiók, mind pedig az idő tekintetében összehasnlíthatóak legyenek. Az ktatás terén például fglalkzni kell az rszágk közötti eltérésekkel az uniós célk kitűzésekr, 15

16 másrészt elég rugalmasnak kell lenniük ahhz, hgy alkalmazkdjanak a létező társadalmi-gazdasági különbségekhez az egyes régiók és területek között. Harmadszr pedig, a területi khézióra helyezett erőteljes hangsúly miatt (lásd az 1. és a 4. fejezetet is) a mutatóknak nem csupán egyértelműen meghatárzttaknak és érthetőeknek, hanem egyúttal (szub)reginális szintre lebntttaknak kell lenniük. Ezen belül rendelkezésre kell állniuk reginális szinten, és néhány esetben szubreginális (NUTS 3) szinten is. A válaszadók tudatában vannak annak, hgy az ilyen területi felbntású adatk rendelkezésre állása pénzügyi prblémákat kz, mivel rendkívül széles körű mintákra van szükség. Mégis hangsúlyzzák, hgy a prblémákn túl kell lépni annak érdekében, hgy nehgy megfsszuk az Európa 2020-at egy lyan megvalósítási és ellenőrzési eszköztől, melyre égető szükség van. 2.3 Hgyan határzzuk meg az új mutatókat? Az Európa 2020 mutatói és azk célértékei nem határzhatóak meg felülről lefelé irányuló módn. Épp ellenkezőleg: amennyiben ezeknek a mutatóknak plitikaalakító funkciót kell ellátniuk, például az új stratégia kidlgzása, megvalósítása és ellenőrzése, valamint az uniós plgárk ás vállalkzásk számára nyújtandó tájékztatás tekintetében, azkkal minden érdekelt félnek egyet kell értenie egy knzultációs és krdinációs flyamat keretében. A felmérésben részt vevő helyi és reginális önkrmányzatk készek vállalni az új stratégia sikeréhez való hzzájárulással kapcslats felelősséget. Ugyanakkr úgy érzik, hgy nem lesznek képesek erre, ha nincsenek bevnva a flyamatba, köztük az új mutatók és a vnatkzó célszámk kidlgzásába. 2.4 Javaslatk az Európa 2020 lehetséges mutatóira Arra a kérdésre, hgy milyen mutatókat kellene alkalmazni az Európa 2020 keretében, több résztvevő is javaslt lyan mutatókat, melyeket az új stratégia nemzeti és reginális szintű megvalósítására lehetne felhasználni. A válaszadók néhány esetben feltették a kérdést, hgy az uniós célkitűzés-tervezet vajn összhangban lenne-e az adtt rszágk speciális körülményeivel. Az alábbi felsrlás a kaptt hzzájárulásk alapján készült. Minden egyes célkitűzéshez több lyan mutatóra érkezett javaslat, melyet mind az Európa 2020 célkitűzései, mind pedig a nemzeti és reginális plitikai priritásk teljesítésére fel lehet használni. Több régió jelenleg is alkalmaz néhány ilyen mutatót. 16

17 A válaszadók javaslatai az Európa 2020 mutatóira A listán szereplő mutatók közül több jól ismert, ahgyan a frrásaik is, miközben máskra csupán kísérletképpen érkezett javaslat, és módszertani értékelésre és előkészületre van szükség ahhz, hgy működőképessé váljanak. 1. célkitűzés Fglalkztatás A tartós fglalkztatás aránya Újnnan létrehztt tartós munkahelyek száma Női/fiatal/szakképzett munkavállalók fglalkztatási aránya Fglalkztatási arány a csúcstechnlógiai ágazatkban Legális bevándrlók fglalkztatási aránya/hatása a GDP-re A tartós munkanélküliség aránya Munka, ktatás és képzés nélküli fiatalk ( MOKNF ) száma 2. célkitűzés K+F, innváció K+F-re és innvációra frdíttt GDP Magánfrrású K+F-kiadásk/kkv-k beruházása a K+F-be (a frgalm %-ában) A laksság és a gazdasági szereplők hzzáférése az új technlógiákhz/azk prduktív csatrnákban történő alkalmazásának mértéke Termék/flyamatinnvációk (az összes értékesített ipari termék százalékában és az innvációt bevezető vállalkzásk száma arányában) Elbírált szabadalmak száma (nyilvántartásba véve az Európai Szabadalmi Hivatalnál) egy millió főre Nagysebességű internettel való lefedettség/szélessávú internethzzáféréssel rendelkező háztartásk és vállalkzásk százaléks aránya 3. célkitűzés Környezetvédelem Öklógiai lábnym Levegő- és vízminőség/szennyezés Hulladéktermelés: Anyagk újrafeldlgzása/újrahasznsíttt anyagk mennyisége évente Mérgező anyagk Energia: A felhasznált megújuló energiafrrásk aránya (az elsődleges energiafrrásk teljes fgyasztásában) Üzleti beruházásk a megújuló energiafrráskba Megújuló energiafrrásk felhasználásával előállíttt javak aránya Energiafgyasztás/-megtakarítás összesen Üvegházhatást kzó gázkibcsátás összesen Egy főre eső zöldterület A gazdasági fejlődés környezetvédelmi költségei Környezeti fenntarthatósági index A természeti erőfrráskban rejlő lehetőségek Összefglaló mutatók, melyek figyelembe veszik a tartós, fenntartható fejlődés és a környezetvédelem fntsabb elemeit, így a következőket: a legfntsabb EEA-mutatókat; az EU fenntartható fejlődési mutatóit; az egyéni életkörülményekre vnatkzó indexet; a valódi fejlődés mutatóját (GPI); a fenntartható gazdasági jólét (reginális) indexét; valamint a társadalmi fenntarthatóság indexét. 4. célkitűzés Oktatás Oktatási/képzési szintek és eredmények: 17

18 Diplmát szerző fiatalk Hallgatók aránya egy adtt krcsprtban Tankötelezettséget teljesítők aránya egy adtt krcsprtban A középisklát szakképesítéssel elhagyó tanulók aránya Szakképesítés Felsőktatás: Dktrátussal rendelkezők száma ( főre) Természettudmányi diplmával rendelkezők aránya Nyelvi készségek Az ktatási rendszer költséghatéknysága Előrelépés a funkcinális analfabetizmus csökkentésében A krai isklaelhagyás aránya 5. célkitűzés: Társadalmi szféra A humán fejlődés indexe Életminőség és jólét: lakhatásra vnatkzó standardk és hzzáférés a lakhatáshz betegbiztsítás és hzzáférés az egészségügyi szlgáltatáskhz életszínvnal (a fizetések és a vásárlóerő szintje) várható élettartam (és halálzási arány) az életminőség érzékelése közbiztnság és a bűnözés aránya Társadalmi befgadás: a társadalmi khézió és befgadás mutatója a társadalmi befgadás mutatója (hzzáférés az ktatáshz, a mbilitáshz és a közszlgáltatáskhz) az egészségügyi ellátás különbségei a különböző társadalmi-gazdasági csprtk között szciális kapcslatk a jövedelem elsztása a digitális szakadék Szegénység egy főre eső jövedelem a reginális szegénység mutatója a szegénységi küszöb alatt élő laksság aránya a nemzeti statisztikák alapján az elszegényedés kckázatának kitett emberek száma a többszörös nélkülözés mutatója (kulcsfntsságú gazdasági és szciális adatk) szciális támgatás igénybevétele (szciális támgatásban és jóléti juttatáskban részesültek száma) Demgráfiai szerkezet (krösszetétel) A nemek közötti egyenlőség mutatója Nem piaci tevékenységek mutatói Egyéb javaslt mutatók Gazdasági teljesítményt és társadalmi haladást mérő mutatók a Stieglitz-jelentésből A beruházásk szintje Termelékenység (GDP/GRP) Induló vállalkzásk Szállíttt javak mennyisége (a GDP arányában) Befektetések és mbilizált magánfinanszírzás (közkiadásk fellendítő hatása) Infrastruktúrák megléte A prgramk által elért és megcélztt helyi önkrmányzatk száma Más rszágkkal, például az USA-val, Japánnal stb. való összehasnlítást lehetővé tevő mutatók A szigetjelleg mutatója (annak értékelése, hgy mennyiben hátráltató tényező a szigetjelleg) 18

19 Adatk az ESPON prgramból (a SPAN 3 prjekt területrendezési frgatókönyvei NUTS 3 szinten) a részvételi demkrácia kritériumainak megfelelően kidlgztt OECD-mutatók. 19

20 3. FEJEZET HOGYAN LEHETNEK A VÁROSOK ÉS A RÉGIÓK AZ EURÓPA 2020 STRATÉGIA AKTÍV SZEREPLŐI? 3.1 A különböző krmányzati szintek közötti partnerség elengedhetetlen az Európa 2020 szempntjából A közreműködők túlnymó többsége kifejti, hgy a helyi és reginális önkrmányzatkkal való partnerség szükségessége az Európa 2020-ban egyelőre nem nyilvánul meg knkrét lépésekben, és ez az Európa 2020-ra vnatkzó javaslat egyik alapvető gyengesége. Véleményük szerint a helyi és reginális önkrmányzatkra kifejezettebben kellene utalni a stratégia szövegében. Több közreműködő is hangsúlyzta, hgy ha a helyi és reginális önkrmányzatkat nem vnják be kellő mértékben a flyamatba már a nemzeti célk kitűzésétől kezdve, fennáll a veszélye annak, hgy az új stratégia: megfeledkezik a speciális területi körülményekről, híján lesz a többi releváns plitikával való krdinációnak nemzeti, reginális és helyi szinten. Annak biztsítása érdekében, hgy a stratégia figyelembe vegye a reginális és helyi különbségeket, illetve ezekhez az eltérő körülményekhez legyen szabva, a helyi és reginális önkrmányzatknak aktívabb szerepet kell játszaniuk az új stratégia kialakításának, végrehajtásának és értékelésének valamennyi szakaszában néhány közreműködő szerint ly módn, hgy tiszteletben kell tartaniuk a szubszidiaritás elvét, különösen az ktatás és a szciálplitika területén. Ez knkrétan azt jelenti, hgy gnds munkát kell végezni a mutatók és a célkitűzések, valamint a kiemelt kezdeményezések kialakításának a különböző krmányzati szintek közötti megsztása érdekében. Hiteles célkitűzések kidlgzásáhz és azknak a területi plitikai prgramkba való integrálásáhz időre van szükség. Több válaszadó kiemelte azt is, hgy az Európa 2020 stratégia elfgadásának ütemezése egyszerűen nem hagy elegendő időt a nemzeti szint alatti partnerek számára a knstruktív közreműködésre 7. Több rszágban, ahl pedig megvannak a strukturált együttműködés frmái a közpnti és szubnacinális szintek között, a válaszadók szkeptikusnak mutatkztak azzal kapcslatban, hgy azkat fel lehet-e használni a stratégia partnerségben történő kialakításáhz, hiszen rendkívül szrsak a határidők. 7 Azt a prblémát, melyet a stratégia és az integrált iránymutatásk elfgadásának rendkívül szrs határideje jelent, május 5-én az Európai Parlamenthez tartzó Bizttsági Elnökök Értekezlete is jelezte. Az Európai Tanács június 17-i ülése aznban még mindig nem biztsíttta támgatásáról a nemzeti célkitűzéseket, melyek várhatóan 2010 őszén kerülnek kidlgzásra. 20

21 Több válaszadó szerint a lisszabni stratégia egyik tanulsága az, hgy ha a várskat és a régiókat nem tekintik partnernek, nem fgják úgy érezni, hgy maga a stratégia haszns lehet számukra, ezért nem fgják magukénak érezni azt. Röviden: a partnerség hiánya elkerülhetetlenül a felelősségvállalás hiányáhz fg vezetni, ami visznt a különböző krmányzati szintek közötti krdináció hiányát, illetve kevesebb többletértéket fg eredményezni a plgárk számára. 3.2 A helyi és reginális önkrmányzatk hzzájárulása az Európa 2020 stratégiáhz Skan egyetértenek abban, hgy az Európa 2020 egy széleskörű stratégiai áttekintés, melyet kézzelfgható cselekvések révén kell megvalósítani reginális szinten, egy alulról felfelé építkező, helyi alapú megközelítés segítségével, ahgyan azt a Barca jelentés javaslja. Ez az ka annak, hgy a legtöbb válaszadó aktív szereplőnek tekinti magát az Európa 2020 tekintetében, és amellett, hgy közreműködnek a (fent leírt) célkitűzésekkel és mutatókkal kapcslats elméleti és gyakrlati munkában, több tucat lehetséges csatrnát srlnak fel az Európa 2020-hz való hzzájárulásuk számára. A közreműködők felhívják a figyelmet az EU strukturális alapjainak kezelésében és az Európa 2020 plitikáinak társfinanszírzásában betöltött szerepükre, ahl a khéziós plitika segítségével támgathatják a célkitűzéseket. Szükség esetén felülvizsgálhatják reginális prgramjaikat az Európa 2020 jbb figyelembevétele érdekében. Hangsúlyzzák az infrmációterjesztésben, valamint az uniós irányvnalak és javaslatk jbb megértésének elősegítésében játsztt szerepüket. Kulcsfntsságú prjekteket kezelhetnek a kiemelt kezdeményezéseken belül, melyeket más területi egységekkel és egyéb érdekelt felekkel együttműködésben valósíthatnak meg. A határmenti régiókból/várskból hzzájárulók utalnak az Európa 2020 céljainak teljesítésére irányuló, határkn átívelő és transznacinális prjektekben játsztt szerepükre. A helyi és reginális önkrmányzatk rendkívül gyakran összehanglják cselekvéseiket az Európa 2020-hz kapcslódó intézkedések véghezvitelébe bevnt más nem krmányzati szereplőkkel (például egyetemekkel, vállalkzókkal, kereskedelmi kamarákkal, társadalmi szervezetekkel). Közvetítő testületként léphetnek fel az alacsnyabb krmányzási szintek bevnása, valamint eredményesebb és hatéknyabb válaszk biztsítása révén. Több közreműködő jelezte, hgy lehetősége nyílt a közbeszerzéseknek az Európa 2020 stratégia szellemében történő kezelésére. 3.3 A kiemelt kezdeményezések partnerségi végrehajtása A vársk és a régiók szeretnék, ha az egyes kezdeményezések függvényében eltérő mértékben ugyan, de az Európa 2020 stratégiáhz kapcslódó valamennyi kiemelt kezdeményezésbe bevnnák őket, illetve ha hzzájárulhatnának ezekhez. Ez különösen fnts azkban az 21

22 esetekben, amikr a régiók száms különböző területre vnatkzóan jgalktási jgkörrel rendelkeznek. Fnts, hgy a kiemelt kezdeményezések illeszkedjenek a helyi és reginális priritáskhz és törekvésekhez (például az életkörülmények javításárára szlgáló különböző prjektekhez), kiemelve az EU, illetve a helyi és reginális szint közötti lgikus kapcslódást, amelyre egyébként is szükség van az Európa 2020 stratégia sikeréhez. Több válaszadó is jelezte, hgy egyrészt mind a hét kiemelt kezdeményezést be kell venni a reginális plitikák jelenlegi prgramzási szakaszába (különösen a strukturális alapkból társfinanszírzttakéba), valamint hgy szükség esetén módsítani kell a jelenleg flyó prgramkat. A következő prgramzási időszakban pedig tvább lehet majd bővíteni a kezdeményezések körét. Minden esetben, amikr az célszerűnek tűnik, knzultálni kell a helyi és reginális önkrmányzatkkal, és/vagy be kell őket vnni a kiemelt kezdeményezésekbe (a tervezésbe, a végrehajtásba, az EU-val és a nemzeti krmánykkal együttműködve). 8 Ennek révén, a különböző krmányzati szintek közötti együttműködési keretben felmérhető speciális szerepük és az általuk biztsíttt hzzáadtt érték. Más fnts reginális szereplőket is be kell vnni partnerként a kiemelt kezdeményezésekbe. Ilyenek lehetnek a határkn átnyúló szövetségek, a makrrégiók és az európai területi együttműködési csprtsulásk. Nagyn sk válaszadó bemutatta, hgy milyen már létező (és lehetséges) hzzájárulással tudná gazdagítani a hét kiemelt kezdeményezés keretében tervezett intézkedéseket. A példákat bemutató alábbi lista nem teljes Innvációs unió Az innvációhz kapcslódó kezdeményezéseknél sk válaszadó úgy döntött, hgy saját innvációs és kutatási tervet dlgz ki. Kihangsúlyzták azt a szerepet, melyet a magánszektrral és a tudást képviselő intézményekkel való együttműködésben játszanak. A reginális növekedést célzó prgramk igen gyakran az alábbi hárm pillérre épülő innvációs stratégiát tartalmaznak: vállalkzói szellem, innvatív kkv-k és kutatásrientált klaszterek. Ez lehetővé teszi, hgy új technlógiákat teszteljenek lyan területeken, mint a tömegközlekedés, az IT és a környezetvédelem. Rendkívül fnts az ilyen fajta együttműködést, melyet mindenképpen meg kell könnyíteni. 8 A helyi és reginális önkrmányzatk fkzttabb bevnása az Európa 2020 stratégiába című állásfglalásában a Régiók Bizttsága javaslja, hgy kapjn jelentős támgatást a helyi és reginális önkrmányzatk Európa 2020 stratégiára vnatkzó területi paktumának létrehzására irányuló, az Európai Parlamentben kiadtt javaslat, amelynek az a célja, hgy az európai, valamint a nemzeti, reginális és helyi szintű krmányzatk hatékny partnersége révén biztsítsa a többszintű felelősségvállalást a jövendő stratégiát illetően. 22

23 3.3.2 Mzgásban az ifjúság A helyi önkrmányzatk knkrét intézkedéseket támgatnak a fiatalkat célzó csereprgramkhz, elsősrban európai partnerekkel működtetett új partnerségekkel, illetve fiatalknak szóló tanulmányi ösztöndíjakkal. Az Európa Ifjúsági Fővársa elnevezésű kezdeményezés révén néhány kiválaszttt település bemutathatja a fiatalkkal kapcslats kulturális, szciális, plitikai és gazdasági életét és az európai integráció terén elért eredményeit Európai digitális menetrend A régiók és a helyi önkrmányzatk már mst is fnts szerepet töltenek be ezen a téren, ezért készek arra, hgy még jbban bevnják őket a végrehajtásba is. Elsősrban a széles sávú kapcslat kiépítését támgatják a vidéki és a hátránykkal küzdő területeken, ahl az állami támgatás hiánya miatt a nagyteljesítményű széles sávú hálózat nem fejlődik eléggé. A széles sáv révén ezek a térségek is élhetnek az IT-technlógiák nyújttta lehetőségekkel, azaz például innvatív vállalkzáskat indíthatnak be az IT területén. Flyamatban vannak más kezdeményezések is, melyek célja, hgy e-krmányzáshz kapcslódó alkalmazásk révén növeljék a közigazgatás hatéknyságát. Ahhz, hgy jbban lehessen támgatni a helyi törekvéseket ezeken a területeken, az európai szintnek javítania kellene az elektrnikus aláírás alkalmazhatósági körén, a helyi és reginális önkrmányzatknak nyújttt segítséggel támgatva ennek használatát, hiszen ők a kulcsszereplők a plgárkkal és az üzleti világgal áplt kapcslatkban. Az e-egészségügy és az e-tanulás jelent még lyan alkalmazási területet, melynek fejlesztésében segítséget nyújthatnak a helyi és reginális önkrmányzatk Erőfrrás-hatékny Európa Ezen a téren a helyi és reginális önkrmányzatk már mst is részt vesznek az ökinnváció, a vállalkzói szellem és az iparplitika, valamint a fgyasztók közötti kapcslatk kiépítésében. Néhány válaszadó hangsúlyzza, hgy tagja a Plgármesterek Szövetségének. A helyi és reginális önkrmányzatk segíthetnek annak meghatárzásában, hgy kicsiben hl a legmegfelelőbb alkalmazni a megújuló erőfrráskat, illetve segíthetnek a településeknek, a háztulajdnsknak és a helyi vállalkzásknak annak eldöntésében, hgy melyik a legalkalmasabb megújuló energiafrrás és a leghatéknyabb energetikai technlógia az adtt helyszínen, illetve háztípusban. Az energiahatékny kultúra elterjesztésére törekedve száms helyi és reginális önkrmányzat fgadtt el zöld menetrendet, amely lyan intézkedéseket tartalmaz, mint például az ivó- és szennyvízhálózat mdernizálása és fejlesztése, a hulladék-újrahasznsításhz és -kezeléshez kapcslódó szlgáltatásk és berendezések kialakítása, fenntartható mbilitási prjektek, valamint bidiverzitással, mezőgazdasággal és erőfrrás-megóvással kapcslats 23

24 kezdeményezések. Egyes önkrmányzatk haszns eszközként alkalmazzák a közbeszerzést a termelési és fgyasztási szkásk adaptálására a környezetvédelmi plitikán belül Iparplitika a glbalizáció krában Biznys régiók kmly vállalkzói inkubátrházakba ruháztak be, száms esetben uniós reginális társfinanszírzást is igénybe véve. A helyi és reginális önkrmányzatk gyakrta jó kapcslatkat áplnak partnerekkel a magángazdaságból. A helyi és reginális kezdeményezések célja a vállalatk, azkn belül is elsősrban a kkv-k működési feltételeinek javítása, illetve az erős, szilárd és nemzetközileg is versenyképes ipari szerkezet támgatása. Biznys esetekben speciális sztályk felelősek a vállalkzói tevékenységek nymn követéséért, a befektetők megnyeréséért és, ahl csak lehet, az ügyintézés egyszerűsítéséért. Ahgy több válaszadó is utal rá, a helyi és reginális önkrmányzatk fnts szerepet játszanak a gépjárműipar mdernizálásában (például zöld autók) Új készségek és munkahelyek menetrendje A válaszadók hangsúlyzzák szerepüket a fglalkztatáshz kötődő és uniós alapkból (például az Európai Szciális Alapból) finanszírztt prjektekben. Másk lyan kezdeményezéseket említenek, melyek célja új munkahelyek létrehzása, illetve lyan készségek tvábbfejlesztése, mint az idegenfrgalmi beruházásk ösztönzése; az ktatási rendszeren belüli tudatsító kezdeményezések arra, hgy az ktatás minden szintjén erősítsék a vállalkzói gndlkdásmódt; intézkedések a fiatalkat sújtó munkanélküliség leküzdésére; integrációs törekvések, főként a nagyvárskban élő kiszlgáltattt csprtkra összpntsítva Szegénység elleni európai platfrm A nemzeti szintű készségek kapcsán egyes válaszadók azt szrgalmazzák, hgy a tagállamk vállaljanak vezető szerepet lyan kezdeményezések kialakításában, melyek az elszegényedés kckázatának kitett speciális társadalmi csprtk szükségleteivel fglalkznak. Az ilyen intézkedések a minőségi helyi szciális szlgáltatásk lyan rendszerének kialakítására irányulnak, amely mindenki számára elérhető kell hgy legyen, a megelőzést tekintve legfőbb eszköznek a szegénység ellen. A szciális szereplőknek és a szlgáltatói ágazatnak, valamint a különböző krmányzati szinten dlgzóknak lyan krmányzási mdellt kellene kifejleszteniük, amely ptimalizálja a társadalmi befgadás támgatására és a kirekesztés megelőzésére szlgáló kezdeményezéseket. Egyéb esetekben a helyi önkrmányzatk helyi szciálplitikákat valósítanak meg (innvatív megldáskat is alkalmazva). 3.4 Szkeptikus hangk a kiemelt kezdeményezésekkel kapcslatban Mindezek ellenére egyes válaszadók tvábbra is szkeptikusak az Európa 2020 dkumentumban javaslt kiemelt kezdeményezésekkel kapcslatban. Ennek ka nem csupán az, hgy ezeket a kezdeményezéseket még nem fgalmazták meg világsan. Egyes válaszadók attól tartanak, hgy 24