Közigazgatási jog 3 Különös rész by Doki You ll never walk alone!!!!

Átírás

1 2008. Közigazgatási jg 3 Különös rész by Dki Yu ll never walk alne!!!! Tételek kidlgzva (előző évi tételsr alapján csináltam, azóta annyi váltzás vlt, hgy 2 tételt kivettek és néhányat összevntak, úgyhgy ez az anyag picit többet tartalmaz mint, ami kell) Lásd legvégén 2007/2008 as tételsr Yu ll never walk alne!!!! By Bdki Gábr (Dki) 2008.

2 Bevezető gndlatk Az Európai Közigazgatási térség szervezeti intézményi valamint működési (funkcinális) szempntból is kmplex kategória Az Európai Unió közösségi szinten működő intézményei nem rendelkeznek a tagállamkban önálló dekncentrált szervekkel Ennek következtében a közösségi szintű intézményekben hztt döntések és jgszabályk végrehajtása alapvetően a nemzeti szinten működő közigazgatási szervek feladatkörébe tartzik Közösségi intézmények és nemzeti közigazgatási rendszerek között ezért sajáts munkamegsztás érvényesül (Igazgatási funkciók megsztásának elve) Aznban nincs közöttük hierarchikus alá fölérendeltség 1.tétel: Az európai közigazgatás értelmezése, alapelvei, főbb feladattípusk Az Európai Közigazgatás fgalmi tartmánya több tudmány nézőpntjából vizsgálható Legtágabban a bürkrácia fgalmát jelenti (amelyet az igazgatás szinnimájaként használnak) Vizsgálható még: hatalmi ágak megsztása szempntjából Szcilógiai nézőpntból Plitikatudmányi szempntból (erről a 3 ról kb. semmit nem ír a könyv) Az Európai Közigazgatás fgalma szervezeti intézményi valamint funkcinális szempntból Szervezeti intézményi megközelítés: Ebből a szempntból különbséget lehet tenni a közösségi szintű intézmények és a nemzeti tagállamk közigazgatási szervei között, a két apparátus elkülönül egymástól (ez a hangsúlys) A közösségi intézményeket az EU alapító szerződése és közösségi jgi nrmák hzzák létre A nemzeti közigazgatási szervezetrendszert Nemzeti alktmányk Nemzeti jgi nrmák hzzák létre Funkcinális megközelítés: Itt a hangsúly nem az elkülönülésen, hanem az EGYÜTTMŰKÖDÉSEN (kölcsönös kapcslódás, együtthatás) van közösségi jgban rögzített célkitűzések kölcsönös együttműködés keretében történő hatékny gyakrlati érvényesítése Az Európai Közigazgatási térség fgalma (figyelemmel az RSZ. 5.cikkére {szubszidiaritás elve}) átfgja a közösségi szintű közigazgatási szervek (különösen az Európai Unió Tanácsa valamint a Bizttság és szakapparátusa) és a nemzeti közigazgatási szervek tevékenységét Tvábbá jelenti azknak a hatóságknak, hivatalknak, szerveknek, ügynökségeknek, jgi személyeknek a szervezetrendszerét, amelyek feladatkörükben ugyan elkülönülnek, de a célk megvalósítása érdekében együttműködve cselekszenek a közösségi és tagállami jg végrehajtása érdekében (Az igazgatásról az alapító szerződések eléggé hallgatnak, ebben váltzást hzna az Európai Unió alktmánytervezete) Az Európai közigazgatás alapelvei:

3 1. Eredményesség elve: közösségi intézkedések végrehajtásának biztsítania kell a kitűzött célk megvalósítását (itt különösen fnts a közösségi intézmények és a tagállamk közigazgatási apparátusainak együttműködése, hiszen a közösségi szintű szerveknek nincsenek a tagállamkban dekncentrált igazgatási szerveik a közösségi jgban meghatárztt célkitűzések végrehajtásának érvényesítése biznys értelemben meghatárzó módn a nemzeti igazgatási szervek végrehajtó tevékenységének eredményességétől is függ) 2. Megbízhatóság elve: a közösség vívmányai, a közösségi jg elvei és rendelkezései a közösség minden tagállamában (azaz a közösség egész területén) azns módn kerüljenek gyakrlati végrehajtásra 3. Hatéknyság elve: erre utal az RSZ 5.cikke: Eszerint a tagállamk minden alkalmas általáns vagy különleges intézkedést megtesznek, hgy biztsítsák az EGK Szerződésből vagy a Közösség szerveinek működéséből reájuk háruló kötelezettségek teljesítését. Megkönnyítik a közösség számára, hgy betölthesse feladatát. A tagállamk tartózkdnak minden lyan intézkedéstől, amely alkalmas lehet az EGK Szerződés céljai megvalósulásának veszélyeztetésére Ez az ún. közösségi hűség klauzula 4. Stabilitás és kiszámíthatóság elve: karriermdell alkalmazása a közigazgatásban a közigazgatási munka nem csak szakma, hanem hivatás Stabil kapcslatrendszer a közösségi szintű döntések előkészítésében, ellenőrzésében, végrehajtásában a közösségi szervek között valamint a nemzeti közigazgatási rendszerben működő köztisztviselői kar között (B.G: lényegében szerintem ez a funkcinális értelemben vett együttműködés a nemzeti és közösségi intézmények között) 5. Prfesszinalista közigazgatás elve: szakképzettség, hzzáértés biztsítása kiválasztásban esélyegyenlőség biztsítása (pályáztatás, nyilvánsság átláthatóság és verseny elve) 6. Közigazgatás pártatlan működésének elve: mentesség az aktuálplitikától, szakszerűség biztsítása, diszkrimináció általáns tilalma hatéknyan biztsítsa a közösségi jg végrehajtását és érvényesülését (B.G: kicsit kezd összeflyni más elvekkel pl: hatéknyság + prfesszinalitás elve) 7. Közigazgatás demkratikus működése: (az alapszerződésben és az új Alktmánytervezetben is nagy hangsúlyt kap), több elemből tevődik össze: demkratikus egyenlőség elve: plgárk közötti egyenlőség tiszteletben tartása képviseleti demkrácia elve: Az EU plgárai közvetlen választás útján Európai Parlamentet választanak Európai Tanácsban és Miniszterek Tanácsában a krmányk képviselik a tagállamkat Szubszidiaritás elve: az EU a döntéseket a lehető legszélesebb nyilvánsság előtt és az uniós plgárkhz a lehető legközelebb eső szinten hzza meg Részvételi demkrácia elve: az unió plgárai és érdekképviseleti szervei az unió bármely tevékenységéről véleményt nyilváníthassanak és ez utóbbiakat nyilvánsan meg is vitassák Unió intézményei és a civil társadalm szervezetei valamint az érdekképviseleti szervek közötti nyílt, átlátható és rendszeres párbeszéd {előzetes knzultációk}

4 8. Szciális partnerek közötti párbeszéd intézményes működtetése: szciális partnerek uniós szintű szerepvállalásainak támgatása, szciális partnerek közötti knzultáció elősegítése 9. Intézmények átláthatóságának elve: Európai Parlament és Miniszterek Tanácsa ülései (ha jgalktási aktusra irányuló javaslatt vitatnak meg vagy fgadnak el) nyilvánsak Unió intézményeinek, szervezeteinek dkumentumai megismerhetők Főbb feladattípusk: Adó és járulékigazgatással összefüggő feladatk: termékbiztnság garantálása, tanúsítványk, akkreditáció, engedélyezés Piacfelügyeleti igazgatás végrehajtása (versenyfelügyelet, állami támgatásk, energiaszektr, távközlés, vasúti és légiközlekedés felügyelete (B.G:bár szerintem ezek inkább külön feladatk és nem az adó és járulékigazgatással kapcslatsak) Gazdasági igazgatás tilalmak, magatartástól való tartózkdás előírása Szubvenciók, gazdaságszabályzó eszközök Pl:agrárgazdaság igazgatása, agrárjg Támgatásk rendszerének igazgatása strukturális alapk elsztásának ellenőrzése, támgatási feltételek meghatárzása K+F támgatásk Együttműködési cselekmények Vertikális: Tagállami és a közösségi szervek közötti együttműködés Hrizntális: Tagállamk közigazgatási rendszerei közötti együttműködés Egyéb: eseti, flyamats, tartós, bilaterális és multilaterális együttműködések Másfajta csprtsítás szerint: Infrmációs együttműködés: eseti adatcsere + közpnti infrmációs hálózatk működtetése Eljárási együttműködés: kölcsönös tájékztatás + meghatárztt kmányk kölcsönös elismerése Intézményes frmában megvalósuló együttműködés: ez a leginkább flyamats és tartós együttműködés, ami európai ügynökségek hálózatán, valamint a kmitlógia rendszerében valósul meg

5 2. tétel: A közigazgatás piacgazdasági szerepére vnatkzó nézetek A közgazdaság tudmányk már nagyn rég óta (jó 300 éve) elemzik az állampénzügyek alakulását Kezdetben csak az adózás hatéknyságát vizsgálták Plgári frradalmak után: mdern igazgatás és jgszlgáltatás költségeit is elkezdik vizsgálni Kb. 100 éve vizsgálják: az állam szciális szerepvállalását és még később a költségvetési eszközök gazdaságplitikai célú alkalmazását A különböző elméletek eltérően vélekedtek az állam aktív kereskedelemplitikai beavatkzásáról (pl:merkantilizmus 1, fizikratizmus 2, klasszikus angl közgazdaságtan 3 {Adam Smith, Ricard}, a jóléti állam keynesiánus mdellje, 1970 től neknzervatív gazdaságfilzófia) 2 féle közgazdaságtani isklatípus van Pzitív (leíró) közgazdaságtani isklák: általában csak bemutatják és elemzik a közszektr gazdaságplitikai tevékenységének belső összefüggéseit (pl: jövedéki adóemelés miként növeli a cigaretták és szeszes italk árát) Jóléti (nrmatív) közgazdaságtan: a krmányzati cselekvés gazdasági hatéknyságát a méltánysság szempntjaival vetik egybe (pl: alacsny jövedelműek helyzetére gyakrlt hatás szempntjából a szeszes italk vagy más termékek adóját célszerű e emelni) A neknzervativizmus Lényegesen több mint közgazdaságtani irányzat (társadalmfilzófiai és értékrendbeli vnatkzásai is vannak) a könyv aznban csak közgazdasági vetületét tárgyalja Legismertebb gyakrlati megvalósítói: Margaret Thatcher és Rnald Reagan {utóbbi gazdaságfilzófiáját reaganmics nak is szkták nevezni) A neknzervativizmus főbb tézisei: 1. Akkr egészséges a gazdaság ha az állami újraelsztás szintje alacsny (nem haladhatja meg a GDP 30 40% át, ezzel szemben az Uniós átlag 40 50%) 2. Költségvetési kiadáskat le kell faragni, ezután lehet az adókat csökkenteni, ami növeli a vállalkzásk számára rendelkezésre álló fejlesztési frráskat (sőt elképzelhető az is, hgy az alacsnyabb adókulcsk miatt többen fizetnek majd adót {fehéredik a gazdaság}, ami akár még a bevételek növekedését is eredményezheti} 3. Számukra elfgadhatatlan a költségvetési hiány (szemben keynes követőivel), mert a hiányt az állam hitelekből finanszírzza ez visznt kiszrítja a magánbefektetőket a pénzpiackról (kiszrító hatás crwding ut effect ) 4. Az állam nem jó tulajdns privatizációra van szükség (minimalizálni kell az állami vagynt) 5. Az állami túlszabályzás akadályzza a kereskedelmet (főként a tőkepiact), ezt deregulációval és liberalizációval kell kezelni 1 Céljuk a nemesfém rszágban tartása ennek hatására megnő az árszínvnal és a termelés visznt csökkennek a kamatk szintjei (kedvelt eszköze a védővámk alkalmazása és a hazai ipar kölcsönökkel támgatása (Legjel. képviselő:clbert) 2 Állami beavatkzást minimális szintre kívánták csökkenteni (pl:egyén, tulajdn védelme, hnvédelem) (Legjel. képviselő: Francis Quesnay) 3 Egyén gazdasági tevékenységének fő mzgatórugója az önérdek, ám ez egy láthatatlan kéz segítségével a közérdeket szlgálja

6 6. Állam legfntsabb gazdaságplitikai feladata az infláció alacsny szinten tartása (az állam szerepvállalása minden más területen kárs állam vnuljn ki a gazdaságból) 7. A nagy állami elsztórendszereknél (egészségügy, nyugdíjbiztsítás, szciális és egyéb jóléti kiadásk) az öngndskdás és a rászrultság elvét kell érvényesíteni {ennek egyfajta társadalmi nevelési funkciója is van munkát vállalni nem akarók és segélyekkel visszaélők miatt} Ezek a nézetek felismerhetők az EU gazdaságplitikáját megalapzó dkumentumkban is (pl:maastrichti Szerződés knvergenciakritériumk 4 ) ám ez a nézet egy igen aktív államfelfgással pársul (fejlesztési tervezés, állami prjektfinanszírzás és a támgatásk szigrú pénzügyi ellenőrzése) Piaci kudarck elmélete: Az állam gazdasági szerepvállalását a piac nem tökéletes működése magyarázza: Közjavak (lyan javak amelyek fgyasztásából senki sem zárható ki gyakran nem szervezhetők meg piaci alapn {nem gazdaságsak} mégis az államnak üzemeltetnie kell ezeket pl:hnvédelmi beruházásk, világítótrny építése) Mnpóliumk, ligpóliumk (versenyplitika, versenyjg eszközeivel próbálják keretek között tartani) Külső gazdasági hatásk (externáliák): Valamely gazdasági tevékenység költséget kz az adtt gazdasági kapcslatrendszeren kívüli személyeknek ezt állami eszközökkel kmpenzálják Termékek eladóinak infrmációs mnplhelyzete állami fgyasztóvédelem kmpenzálja Munkanélküliség, infláció A krmányzat gazdasági feladatai: Szabályzási funkció: gazdasági flyamatk és intézményi keretek megteremtése és újraalktása Jgvédelem, jgérvényesítés, és a jgkövetés hatósági eszközökkel való ellenőrzése Egyes javak, szlgáltatásk előállítása illetve biztsítása az állami tulajdn működtetésével és állami pénzeszközök felhasználásával (Psta, távközlés, energiaipar, vasút, egyes kiemelt közlekedési ágazatk (légi közlekedés) nagy tőkeigényű és csak lassú megtérülést eredményező ágazatk) Társadalmi jövedelmek újraelsztása: Az államháztartási alrendszerek (közpnti költségvetés, önkrmányzatk költségvetése, társadalmbiztsítási rendszerek költségvetése, elkülönült állami pénzalapk) az összes megtermelt jövedelem %át sztják újra {pl: jóléti kiadásk és társadalmbiztsítási szlgáltatásk} Hagymánysan kiemelt közkiadási prgramk egészségügy, rend és hnvédelem Társadalmbiztsítás Jóléti szciális rendszerek fenntartása Oktatás 4 (1)Az infláció rátája nem lehet 1,5% nál több a hárm legnagybb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlagánál, (2) az éves költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3% át, (3) a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60% át, (4) Hsszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2% al lehet több mint a hárm legnagybb árstabilitással rendelkező tagállam államkölcsöneinek átlags kamatlába (5) A nemzeti valutát 2 évig kell lebegtetni az ERM rendszerben anélkül, hgy visszaminősítenék

7 Az állam gazdasági tevékenységköltség haszn elemzése Régóta fglalkztatja a közgazdaság tudmány művelőit, hgy hgyan hasnlítható össze az állami és a magángazdasági tevékenység hatéknysága (skan axiómaként fgadják el, hgy az állam a gazdaságban alacsnyabb hatéknysággal működik {ez ellen szól, hgy egyes francia állami vállalatk mégis nyereségesen működnek}, ám kevés a költség haszn elemzés segítségével módszertani szempntból is megalapztt összehasnlításk száma) Tudmánysan is biznyíttt, hgy az állami szektr vállalatainak fejlesztési, beruházási döntéseinél nem működik az ún. költségvetési krlát (A puha költségvetési krlát és az állami tulajdnú gazdaság összefüggéseit már 1980 ban kimutatta Krnai Jáns A hiány c. művében) A magánszektrban ugyanis a költség haszn elemzés azt jelenti, hgy a beruházási döntéseket a prfitmaximalizáció szempntjából mérlegelik (ha ez alapján a beruházás várható hzama negatív akkr a magáncégek lemndanak az adtt prjekt megvalósításáról) Ám a krmányzatk nem csak a prfitt mérlegelhetik, hiszen a krmányzat gazdasági beavatkzásának célrendszere jóval összetettebb {skszr nem a jövedelmezőség, hanem a társadalmplitikai szempntk a hangsúlysak} Egyre gyakribb, hgy a köz és magánszférát nem egymással szembe állítják, hanem a kettő közötti együttműködést keresik (új szervezeti frmák, köztes jgi megldásk) amely képes a prfitmaximalizáció és a krmányzati célrendszerek összeegyeztetésére Részleges privatizáció PPP (public private partnership) Állami támgatással működő nnprfit intézmények Egyes krmányzati feladatk szerződéses alapn történő ellátása (kiszerződés) A glbalizáció és nemzetállamk (glbalizáció hatása az államra és a közigazgatásra) glbalizációval kapcslats témakörök: Társadalmi veszteségek csökkentése: hi tech ipar (digitális világgazdaság) a hangsúlys hagymánys ipar visszaszrulása (csökken a termelés emberi munkaerő iránti igénye) magas szintű munkanélküliség Glbális pénzügyek krmányzhatósága: tőkemzgásk liberalizációja és a bankrendszerek kmputerizációja a tőkeáramlás elszakad a gazdasági reálflyamatktól a nemzeti krmányk ezeket már csak alig tudják beflyáslni ezért a nemzetközi pénzügyi szervezetek, az integrációk és a nemzeti közigazgatási szervek újfajta együttműködésére lenne szükség a glbális pénzügyi flyamatk átláthatósága és fenntarthatósága érdekében Tudásalapú társadalm humanizálása: infrmatika, bi és nantechnlógia fejlődése száms új glbális biztnsági prblémát vet fel (pl:számítógépes bűnözés, környezeti terrrizmus) (még megválaszlatlan) kérdések: hgyan lehet ezeket közhatalmi eszközökkel vagy jgi szabályzással ellenőrizni Glbális gazdasági verseny és nemzeti identitás közötti knfliktus: Előny az USA nál, Japánnál: jgi, közigazgatási szempntból közpntsíttt, történelmileg megszilárdult kllektív identitástudattal rendelkeznek ellentétben az EU val (európai identitás hgyan alakítható ki a nemzetállami keretek között?) Jgtudmányi irányzatk: Liberálkapitalizmus (XVIII XIX.sz):a jgi szabályzás középpntjában az egyéni vállalkzó áll, közjg és magánjg minél teljesebb szétválasztása, éjjeliőr állam XIX.Sz: önálló kereskedelmi jg megjelenése középpntba a cég, a gazdasági társaság kerül

8 XX.sz: az állam gazdasági szerepvállalása jelentőssé válik, ennek kai:szakszervezeti és munkásmzgalm térnyerése, as gazdasági világválság Újabban két jelentős irányzat Magánjgi jgharmnizáció irányzata Közigazgatási jgtudmány irányzat Magánjg és jgharmnizáció: XVIII. századig létezett egy egységes európai jg: Crpus Juris Civilis + egyházjg Ezt a jgt törték szét a XIX.sz flyamán létrejött nemzetállamk, amelyek a magánjgt nemzeti üggyé tették Jelenlegi célkitűzés a magánjg újraeurópaizálása {pr és kntra érvek az Egység és Skféleség c. könyvben (Király Miklós)} A 60 as évek elejétől megjelentek a jgharmnizációs törekvések, amelynek céljai a tagállamk jgrendszerei közötti különbségek csökkentése Eszközei: (1)Közösségi irányelvek, (2) Kereskedelmi jgi ügyek (Európai Bíróság gyakrlata) pl:cassis de Dijn ügy (kényszerítő követelmények, kölcsönös elismerés), Dassnville frmula, (3) Egységes Európai Okmány (SEA) óta a rendeletek és ajánlásk is szerepet kaptak a harmnizáció srán Az elmúlt másfél két évtizedben az Európai Közösség nagy számban bcsáttt ki lyan irányelveket, amelyek krábban nem érintett magánjgi területek harmnizálását írták elő (a hagymánys és új magánjgi harmnizációs területek a következők): Versenyjg:egyik legrégebbi szabályzási terület Társasági jg:egyik legkiterjedtebb terület, 13 társasági irányelv szabályzza az alapkérdéseket (pl:társasági határzatk közzététele, Rt. k tőkéjének védlme, könyvvizsgálói tevékenység engedélyezése) Szerződési jg: E szabályk krábban a tagállami jgk megingathatatlan felségterületeit jelentették. Ám mára már pl:a tisztességtelen szerződési kikötéseket, távllévők közötti szerződéseket, elektrnikus kereskedelmet Uniós irányelvek is szabályzzák Plgári jgi felelősségi szabályk: termékfelelősségi szabályk és a szlgáltatást nyújtó felelősségének közösségi szabályzása is megjelent Ipari és szellemi tulajdn védelme: szabadalm, védjegy, szerzői jg közösségi harmnizációja Közigazgatás jgtudmányi és közigazgatás tudmányi nézetek Közigazgatás jgtudmányi megközelítések Alapkérdése: a közigazgatás jghz kötöttsége és jgi krlátzhatósága A közigazgatás és a gazdaság kapcslatát csak érintőlegesen vizsgálja A beavatkzó, közszlgáltatást szervező állam újfajta gazdasági szerepének leírására először Ernst Frsthff vállalkztt (II.VH küszöbén) Közigazgatás tudmány Skkal krábban és közelebbről fglalkztak a közigazgatás és a gazdaság összefüggéseivel mint a közigazgatási jgtudmányi megközelítések Előhírnökei a kameralisták: akik a fejedelemségek adóbevételeit és a bevételek növelésére legalkalmasabb hivatali szervezeteket vizsgálták megteremtették a pénzügyi igazgatás alapjait Első összefglalója a közigazgatás tudmánynak Lrenz vn Stein Szervezéstudmány A gazdaság és közigazgatás szervezeti struktúráit, ezek hasnlóságait és különbségeit vizsgálja Fő képviselői: Henry Fayl és Frederick Winslw Taylr mindkettejük vizsgálódásának középpntjában az áll, hgy hgyan növelhető a közigazgatási tevékenység hatéknysága

9 Fayl: vezetési, irányítási visznyk racinális szerkezetét kereste (amihez mintaként az ipari vállalatk igazgatását tekintette mdellnek) Taylr: a munkavégzési tevékenységet kívánta racinalizálni termelőflyamatkból vett analógiák alapján dlgzta ki a tudmánys munkaszervezés (scientific management) elméletét Új közmenedzsment (New Public Management) es években bntakztt ki elsősrban anglszász vidéken 70 es évek világgazdasági váltzásaira, állam gazdasági és közszlgáltatási szerepének csökkenésével, költségvetési megszrításkkal és piaci típusú megldásk előtérbe helyezésével válaszlt A refrmmzgalm lényegében a neknzervatív, mindenekelőtt thatcherista gazdaságfilzófia átültetését jelenti a közigazgatási, közszlgáltatási gyakrlatba Európai szintű gazdasági krmányzás mdellje: Az új közmenedzsmenttel ellentétes előjelű tendencia Egy föderális elven működő Európai Közpnti Bank képes e valódi föderális krmány nélkül tevékenykedni Az a prbléma, hgy a hatálys EK szerződés a tagállamk gazdaságplitikáját csak közös érdekű ügynek tekinti tagállamk gazdaságplitikáját össze kell hanglni de a krdináció elsődleges eszközei csak ún. átfgó iránymutatásk (brad guidelines) amelyek nem jgi nrmák tehát a gazdaságplitikák összehanglása nem tekinthető szankcióval fenyegetett jgi kötelezettségnek Ám az alktmányszerződés az euróövezet tagállamai számára a gazdaságplitikák egyre szrsabb összehanglását írja elő (intézményesíteni kívánja a pénzügyminiszterek rendszeres találkzóját) A gazdaság és fglalkztatásplitikát a szerződés önálló cikkbe is fglalta Amennyiben az európai gazdaság valóban glbális méretekben kíván versenyezni akkr közösségi és tagállami szinten egyaránt erősítenie kell a gazdasági célú együttműködést e felismerésre utal a 2003 decemberében elfgadtt új Európai növekedési kezdeményezés célja a még mindig lassú gazdasági növekedés beindítása Európában

10 3.tétel: A közigazgatás európaizálódása : Az integráció elmélyülése: A tagállamk közigazgatása és az európai közigazgatás közötti kapcslat csak a gazdasági integráció mélyülésével (70 80 as évek) vált igazán fnts kérdéssé Fnts állmás 1986 Egységes Európai Okmány: (1)tagállamk deklarálják azn szándékukat, hgy 1992 ig elfgadják a belső piac kiépítéséhez szükséges intézkedéseket, (2) A belső piac kiépítéséhez szükséges jgszabályk nagybb részét a krábbi egyhangúság helyett a minősített többségi döntéshzatal körébe utalták Integrációs flyamat mélyülése közösségi jgalktási flyamatt bnylultabbá teszi (1)növeli a jgszabályk előkészítésére frdíttt időt (a fnts szabályzási tárgyak esetében akár évekig is elhúzódhat), (2) növeli a megfelelő szakértői kapacitásk iránti igényt az Európai Bizttság apparátusában, a tagállamk miniszteriális köreiben és az érdekképviseletek szintjén A legalább 3 szintű igazgatási rendszer (szubnacinális, nemzeti, nemzetek feletti) munkakapcslatai bnylultabbá váltak hatékny krmányzati krdináció prblémája Közösségi jgalktás szakmai specializálódása, szektrspecifikussá válása (cmpartmentalisatin) egyúttal kitermelte azt az igazgatási szakértői réteget is, amely mindinkább elkülönül(t) a közösségi jgalktás és jgalkalmazás flyamatában ezt a speciális köztisztviselői kört nevezik eurbürkráciának vagy eurkráciának A közösségi jg tagállami végrehajtása nagyban függ a nemzeti közigazgatási tradícióktól (közigazgatási rendszerek eltérő centralizáltsága, közjgi szabályzás eltérő mértéke, hsszabb távú vagy rövidebb távú igazgatási stílus, anglszász/kntinentális krmányzati rendszerek, északi/déli tagállamk eltérő igazgatási hagymányai) Új közösségi feladatk megjelenése: Közösségi jg alkalmazásának ellenőrzése, strukturális plitika felértékelődése, állami támgatásk közösségi rendszere szükségessé teszi hgy az egyes tagállamkban hasnló intézmények működjenek a jgalkalmazás ellenőrzése, a pénzügyi mnitring és más fnts területeken A közigazgatás európaizálódása? Az előbb említett mzgásk (integráció mélyülése, tagállami intézmények közeledése) a 90 es évek végére az igazgatástudmányban egy új fgalm kialakulásáhz vezettek ez a közigazgatás európaizálódása ez arra hívja fel a figyelmet, hgy a közösségi jg alkalmazása az intézményi struktúrák knvergenciájának a jegyeit is hrdzza (vagyis a különböző intézményi struktúrák összetartanak, közelednek egymáshz) Ám skan vannak, akik a közigazgatás európaizálódását vitatják, arra hivatkzva, hgy a nemzeti közigazgatásk eltérő mdellekre épülnek, különösen a szektrplitikákban figyelhető meg a skszínűség, amely a divergáló tendenciákat is erősíti Ez a vita kapcslódik egy másik fgalmkörhöz ez az európai közigazgatási térség prblémája. Ez az elnevezés részben a SIGMA prgram kutatási eredményeként keletkezett. Európai közigazgatási térség: azn közigazgatási alapelvek összessége, amelyeket a különböző krmányzati és jgi tradíciókkal rendelkező államk mindegyike elfgad és követni igyekszik a közigazgatási gyakrlatában (pl: jó krmányzás kiszámíthatósága, átláthatósága és az államplgárk részvétele) ezek segíthetik a tagállamkat a különböző rszágk bevált gyakrlatának és szlgálati tudásának hasznsításában

11 A tagállamk közigazgatási jgára nem vnatkzik a jgharmnizációs kötelezettség ám a tankönyvírók álláspntja szerint a közigazgatási intézményrendszer európaizálódása feltartóztathatatlannak látszik, mivel a közösségi jg előírja azkat a feladatkat, amelyek ellátása megfelelő személyzet és szervezet útján szükséges az acquis tagállami végrehajtásáhz Az ezredfrduló új tendenciái: Szerződés egy Európai Alktmány létrehzásáról ( ) új közjgi kereteket vázl fel a tagállamk közigazgatása számára is (összefglalja az elmúlt 5 évtized eredményeit és plitikai unió létrehzását tűzi ki célul) törekszik a tagállami közigazgatási hatáskörök és az unió hatásköreinek pntsabb elhatárlására Tvábbi célk: (1)kiegyensúlyztt gazdasági növekedés, (2)magas versenyképességű, teljes fglalkztatttságt és társadalmi haladást célul kitűző szciális piacgazdaságn alapul Az Unió története alatt nem jött létre lyan európai szintű közigazgatási rendszer, amelynek a közösségi jg végrehajtása lenne a feladata, hiszen az EK jg alkalmazása a tagállamk közigazgatásának hatáskörébe tartzik várható, hgy a tagállamk közigazgatásának az autnómiája a jövőben sem fg csökkenni (erre utal az alktmányszerződés új rendelkezése, ami igazgatási együttműködésről szól) {III 185.cikk: szerint az uniós jg tagállami szintű eredményes nemzeti végrehajtását közös érdekű ügynek kell tekinteni} (tehát ez jgilag nem kötelező) A tagállamk közigazgatása alapvetően kettős feladatt lát el: Végrehajtó ellenőrző funkció (amelyet egy sajáts európai végrehajtási föderalizmus nemzeti részeként kell megvalósítani) A tagállami közigazgatásnak be kell kapcslódnia az integrációs szintű döntések igen összetett előkészítő flyamataiba (többi tagállam szakapparátusaival és az európai bizttsági bürkráciával való igen szrs és intenzív munkakapcslatt jelent) Lisszabni flyamat (Európa Tanács 2000 márciusában tarttt rendkívüli ülése): Egy új tíz évre szóló stratégia meghirdetése Célja: egy évtized alatt az Európai Unió a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú gazdaságává váljn, amely képes a fenntartható fejlődésre, több és jbb minőségű munkahely biztsítására és a szciális khézió erősítésére Jelentős szerepet a tagállami és közösségi közigazgatási szerveknek Hárm nagy szerkezeti egységben fglalja össze: Azkat a szükséges lépéseket, amelyek egy versenyképes, dinamikus, tudásalapú gazdaságba való átmenetet biztsítanak Az európai szciális mdell mdernizálásnak feladatait, mindenekelőtt az emberi erőfrráskba való befektetés és egy aktív jóléti állam felépítése révén Fentiek eléréséhez szükséges intézményi eszközöket és feladatkat Nizzai refrmflyamat {2000 ben fgadták el}: Elfgadása megteremtette a 10 újnnan csatlakzó tagállam igazgatási értelemben vett integrálódásának intézményi, jgi feltételeit Erre épül a Bizttság 2001 ben közzétett fehér könyve az európai krmányzásról, ami átfgó szakértői és államplgári knzultációt kezdeményezett arról, hgy: miként tehető átláthatóbbá a bnylult európai döntéshzatali rendszer és milyen közigazgatási eszközökkel csökkenthető a demkráciadeficit Laekeni nyilatkzat fgalmazta meg a stratégiai kérdéseket:

12 Milyen legyen a hatáskörmegsztás a tagállamk krmányzati közigazgatása és az unió között Hgyan egyszerűsíthető a jgalktási rendszer Miként biztsítható a nagybb demkrácia, az átláthatóság és a nemzeti parlamentek ellenőrző szerepe Hgyan egyszerűsíthetők a hatálys alapszerződések Közérdekű szlgáltatásk szabályzása: Erről is Fehér könyvet tettek közzé Közérdekű szlgáltatásk: felölelik mindazkat a piaci és nem piaci szlgáltatáskat (ideértve a nem gazdasági jellegűeket is pl:ktatás), amelyeket állami szervek a köz érdekében látnak el, és amelyek ezáltal sajáts közhasznú kötelezettségekkel is együtt járhatnak {ez a fgalm szélesebb körű mint az általáns gazdasági érdekű szlgáltatásk} Célja: az unió valamennyi plgára megfizethető árn hzzájuthassn a garantált minőségű közérdekű szlgáltatáskhz (nehézség: az alapelvekben ugyan visznylag egyetértés van, de vita van arról, hgy az egyes szektrspecifikus részletszabályk mellett szükség van e egy valamennyi közszlgáltatásra kiterjedő általáns keretirányelv megalktására is) Kérdéses, hgy milyen szabályzás vnatkzzn a közhasznú kötelezettségek utáni kmpenzációs kifizetésekre (ezek a dilemmák csak stratégiai távn és csak akkr ldhatók fel, ha a közérdekű szlgáltatáskra vnatkzó szabályrendszer is egységessé válik) A Fehér Könyv felvázlja az uniós plitikák csaknem teljes körének felülvizsgálatát A Bizttság elő kívánja mzdítani a nemzeti szabályzó hatóságk közötti együttműködést is (ez is az európaizálódás erősödését mutatja)

13 4. tétel: Krmányzati döntéselőkészítés, krdináció az európai uniós ügyekben Krdináció fgalma, szabályzása (a krdináció mint feladategyüttes) Uniós csatlakzás következménye államk lemndanak szuverenitásukból fakadó jgaik egy részének közvetlen gyakrlásáról nemzeti közigazgatásnak alkalmassá kell válnia a közösségi jgszabályk végrehajtására és arra, hgy a tagállam nemzeti érdekeit megfelelő hangsúllyal tudja képviselni a döntés előkészítő és európai jgalktó szervezetekben Európai ügyek krmányzati krdinációjára: arra a feladategyüttesre utal, amelyek révén a tagállamk krmányzati szervei képessé válnak az uniós intézményekkel való flyamats kapcslattartásra A krdináció jgi rendje: {Kig 1 krmánydöntések előkészítésének eljárási szabályait a krmány ügyrendje határzza meg (1088/1994 Krm.hat.)} A krmányzati döntéseknek igen kmly szakmai és társadalmplitikai következményeknek kell megfelelniük a hangsúly a krmányzat testületi működésében is egyre inkább a döntések előkészítésére helyeződik A krmány működési rendjébe szervesen be kell épülnie az uniós szervekkel való kapcslattartásnak is az európai ügyek krmányzati krdinációja ezen együttműködés hazai dimenziójára utal a kapcslattartás belső jgi kereteit két krmányhatárzat alapzta meg: 1036/2004 Krm.hat:EU tagságból eredő jgharmnizációs feladatk meghatárzására, prgramzására és teljesítésük ellenőrzésére vnatkzik jgharmnizációs javaslat: elvégzendő belső jgalktási feladatkról Jgharmnizációs javaslat elkészítéséért felelős szerv (minisztérium vagy egyéb állami szerv) Jgharmnizációs javaslat tartalma:uniós jgi aktus megjelölése, elvégzendő belső jgalktási lépések, módsítandó jgszabályk Jgharmnizációs javaslat egyeztetése jgharmnizációs adatbázis: jgharmnizációs javaslatban szereplő adatkat tartalmazza jgharmnizációs javaslatk beépítése a jgalktási prgramkba Jgharmnizáció ellenőrzése: Az igazságügyminiszter és az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter rendszeresen ellenőrzi a jgharmnizációs javaslatk elkészítésére e határzatban előírtak betartását Ntifikáció: Európai Bizttság számára történő bejelentés a jgharmnizációt megvalósító jgszabály kihirdetéséről 1123/2006 Krm.hat.:EU döntéshzatali tevékenységében való részvételről és ehhez kapcslódó krmányzati krdinációról {Tk ban még 1007/2004 Krm.hat szerepel, ami hatálytalan) döntés előkészítés menete lásd később A krdináció krmányzati szervei: (történeti áttekintés) 1994.évi I.tv:Európai Megállapdás magyar krdinációs mdell kereteit tartalmazza a krdináció külső és belső rendszerét is alapvetően diplmáciai, nemzetközi jgi, illetve kereskedelemplitikai követelményekhez kellett igazítani tíz évig tartó átmeneti időszakra szólt, amelynek célja, hgy szabadkereskedelmi övezet jöjjön létre az EU és Magyarrszág között {így az integrációs plitika frmálása kezdetben az akkri Nemzetközi Gazdasági Kapcslatk Minisztériuma hatáskörébe került) 1994 után a feladatt a Külügyminisztérium vette át (a 94 után kiépülő struktúra először mégis egy kétpólusú krdinációs rendszer kiépülésének a szándékát jelezte