JOGFORRÁSOK I-II február 25. és március 3. ELŐADÁSVÁZLAT

Átírás

1 JOGFORRÁSOK I-II február 25. és március 3. ELŐADÁSVÁZLAT 1. A jgalktási tevékenység mint közhatalm-gyakrlás népszuverenitás és demkratikus legitimáció hatalmmegsztás a jgalktásban alktmányzó ~ törvényhzó hatalm a törvényhzó hatalm közjgi krlátai: alktmány alktmánybíráskdás, közösségi jg nemzetközi jg eredményes népszavazás törvényi ~ rendeleti jgalktás kizárólags törvényhzási tárgykörök minősített és egyszerű többséggel megalktandó törvények elhatárlása törvényalktáshz kapcslódó, deliberációt biztsító garanciák: nyilvánsság, érdemi vita, több lvasat stb. közpnti ~ területi jgalktás helyi közügyek helyi szintű szabályzása 2. Egyedi és nrmatív aktusk elhatárlása 3. A jgrendszer nrmatív elemei (általáns jellemzés) az alktmány mint jgfrrás egyedülálló funkció egyedülálló státusz a jgrendszerben az alaptörvényi minőség megőrzésének garanciái nrmativitás stabilitás Alktmányssági követelmény: a jgalktó és a jgszabály az alaptörvényben kell szerepeljen, ahhz törvény hzzá nem adhat, abból el nem vehet [121/2009. (XII. 17.) AB hat.] a törvény az életvisznyk szabályzásának legfőbb jgi eszköze garanciális eljárásban születő jgszabályk: érvényesülni kell a deliberatív eljárás garanciáinak, vagyis nyilváns, érdemi és méltánys vitát kell flytatni a javaslt szabályzásról törvényhzási tárgykör: teljes, bármely életvisznyról alktható törvény Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás:

2 vannak csak törvényben szabályzható életvisznyk (ún. kizárólags törvényhzási tárgykörök) többségi alapú döntéshzatal a minősített többséghez kötött jgalktás rendeletek végrehajtási típusú szabályzási hézagt kitöltő bírói jg felsőbíróságk (legfelső és alktmánybíróság) sajáts funkciói alapján kibcsáttt nrmatív aktusk, őrzik a jgrendszer egységét nemzetközi szerződések uniós jg 4. Nrmatív aktusk Magyarrszágn Alaptörvény [At. R) cikk] jgszabályk [At. T) cikk (1)-(2) bek.] közjgi szervezetszabályzó eszközök [Jat ] egyéb létező és kötelező nrmatív aktusk AB: nrmatív aktust megsemmisítő alktmánybírósági határzatk Kúria: jgegységi határzatk [At. 25. cikk (3) bek.] 5. A jgszabályk és érvényességük kritériumai két típus: törvény és rendelet érvényességük feltételei: jgalktói hatáskör (legyen felhatalmazása + feladatkörébe tartzzn) jgalktás eljárási szabályainak betartása jgfrrási hierarchia betartása kihirdetés 5.1. A jgalktói hatáskör eredeti: a jgalktói hatáskör közvetlenül az alktmányból ered, ezért a jgalktás nem igényel külön felhatalmazó aktust származéks: a jgalktói hatáskör nem közvetlenül az alktmányból, hanem az alktmányban meghatárzttak szerinti jgszabályban adtt felhatalmazásból ered a jgalktók csprtsítása hatáskörük jellege szerint [At. R) cikk (1) bek., S) cikk (2) bek., T) cikk (2) bek.]: Országgyűlés: mindig eredeti jgalktó [At. R) cikk (1) bek., 1. cikk (2) bek. b) pnt]; Krmány: mind eredeti, mind származéks, utóbbi törvény felhatalmazására [At. 15. cikk (3) bek.]; MNB elnöke: mindig származéks, kizárólag törvényi felhatalmazás alapján (1 kivétel: eredeti a helyettesítési rendelet) [At. 41. cikk (4) bekezdés]; Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás:

3 Miniszterelnök: mindig származéks, törvényi vagy krmányrendeleti felhatalmazás alapján (egy kivétel: eredeti a helyettesítési rendelet) [At. 18. cikk (3) bek.]; Miniszter: mindig származéks, törvényi vagy krmányrendeleti felhatalmazás alapján [At. 18. cikk (3) bek.]; NMHH elnöke, MEKH elnöke (mint az önálló szabályzó szervek vezetői): mindig származéks, kizárólag törvényi felhatalmazás alapján (egy kivétel: eredeti a helyettesítési rendelet) [At. 23. cikk (4) bekezdés]; Helyi önkrmányzat: mind eredeti, mind származéks, törvényi felhatalmazás alapján [At. 32. cikk (2) bekezdés] A felhatalmazással szemben támaszttt követelmények (Jat. 5. ) Jgsultság / kötelezettség? vö. Jat. 5. (4) bek. Egzaktság: a felhatalmazás címzettjének, tárgyának, kereteinek rögzítése vö. Jat. 5. (1) bek. Krlátk: a szubdelegáció (a felhatalmazás tvábbadásának) tilalma vö. Jat. 5. (2) bek. a lényegi és teljes jgalktás átruházásának tilalma - vö. Jat. 5. (3) bek Az eljárási szabályk megtartása a közjgi érvénytelenség A közjgi érvénytelenség = a jgállamiság részét képező döntéshzatali eljárási szabályk megsértése miatt előállt alktmányellenesség 5.4. A jgfrrási hierarchia tiszteletben tartása a jgrendszer egysége ALAPTÖRVÉNY [At. R) cikk (1) bekezdés, T) cikk (3) bekezdés] TÖRVÉNY [At. T) cikk (3) bekezdés] KORMÁNYRENDELET [At. 15. cikk (4) bekezdés] MNB ELNÖK RENDELETE [At. 41. cikk (5) bekezdés] MINISZTERELNÖKI RENDELET, MINISZTERI RENDELET [At. 18. cikk (3) bekezdés] ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERV VEZETŐJÉNEK RENDELETE [At. 23. cikk (4) bekezdés] Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás:

4 HELYI ÖNKORMÁNYZATI RENDELET [At. 32. cikk (3) bekezdés] a jgfrrási hierarchiával összefüggő kérdések a sarkalats törvények helye a jgfrrási hierarchiában az Országgyűlés és a Krmány eredeti jgalktói hatáskörének elhatárlása az azns jgfrrási szinten elhelyezkedő nrmák közötti kllízió esete 6. Közjgi szervezetszabályzó eszközök az államélet irányítására szlgáló aktusk két típus: nrmatív határzat: taxatíve meghatárztt, közhatalmi szervek (testületek) nrmatív utasítás: taxatíve meghatárztt, közhatalm-gyakrló személyek nem állapíthatnak meg a plgárkat kötelező magatartási szabályt jgszabálynak nem mndhatnak ellent 7. A pszeudnrmák de iure nem, de de fact létező aktusk lyan tájékztatók, körlevelek, állásfglalásk, iránymutatásk stb., amelyekkel jgi szabályzás hiányát pótlják, meglévő szabálykhz tldanak, de sem az At., sem a Jat. nem ismeri ezeket kötelező erejük nincs, de alkalmasak a címzettek megtévesztésére alktmányellenesek, mert sértik a jgbiztnság követelményét 8. A jgszabályk területi, személyi és tárgyi hatálya 9. A jgszabályk időbeli hatálya az időbeli hatály jgbiztnsági összefüggései (kellő felkészülési idő, visszamenőleges hatályú jgalktás tilalma) a jgszabály hatálybalépésének és hatályvesztésének az időpntja jgszabály vagy jgszabályi rendelkezés hatályn kívül helyezése vagy autmatikus hatályvesztése nem eredményezi a krábban általa hatályn kívül helyezett jgszabály vagy jgszabályi rendelkezés újbóli hatálybalépését a módsító jgszabály vagy jgszabályi rendelkezés hatályn kívül helyezése vagy autmatikus hatályvesztése nem érinti az általa módsíttt jgszabályi rendelkezés hatályát 10. A jgbiztnság pillérei A) visszamenőleges hatályú jgalktás tilalma A jgbiztnság követelménye az Alktmánybíróság értelmezésében a jgalktó kötelezettségévé teszi azt, hgy a jgszabályk világsak, egyértelműek és működésüket tekintve kiszámíthatóak, előreláthatóak Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás:

5 legyenek a jgszabályk címzettjei számára. A kiszámíthatóság és az előreláthatóság követelményéből vezette le a visszamenőleges hatályú jgalktás tilalmának alktmánys elvét. [34/1991. (VI. 15.) AB határzat, 11/1992. (III. 5.) AB határzat, 28/1992. (IV. 30.) AB határzat] Következetes alktmánybírósági gyakrlat alakult ki a tekintetben is, hgy valamely jgszabály nem csupán akkr minősülhet az említett tilalmba ütközőnek, ha a jgszabályt a jgalktó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkr is, ha a hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jgszabály rendelkezéseit erre irányuló kifejezett rendelkezés szerint a jgszabály hatálybalépése előtt létrejött jgvisznykra is alkalmazni kell. [57/1994. (XI. 17.) AB határzat] B) kellő felkészülési idő követelménye Az Alktmánybíróság gyakrlata szerint a jgszabály hatálybalépésének időpntját úgy kell meghatárzni, hgy a jgalanyk számára legyen tényleges lehetőség, hgy magatartásukat a jg előírásaihz tudják igazítani. Kellő időt kell biztsítani arra, hgy az érintettek a jgszabály szövegét megismerhessék, és eldöntsék, miként alkalmazkdnak a jgszabály rendelkezéseihez. [34/1991. (VI. 15.) AB határzat, 25/1992. (IV. 30.) AB határzat, 10/2001. (IV. 12.) AB határzat] C) nrmavilágsság A jgbiztnság megköveteli, hgy a jgszabály szövege értelmes és világs, a jgalkalmazás srán felismerhető nrmatartalmat hrdzzn. A nrmavilágsság sérelme miatt alktmányellenesség akkr állapítható meg, ha a szabályzás a jgalkalmazó számára értelmezhetetlen, vagy eltérő értelmezésre ad módt és ennek következtében a nrma hatását tekintve kiszámíthatatlan, előre nem látható helyzetet teremt a címzettek számára, tvábbá szubjektív, önkényes jgalkalmazást teremt. [26/1992. (IV. 30.) AB határzat] KULCSFOGALMAK alktmány alaptörvény alktmányvédelem jgállamiság jgbiztnság jgfrrás jgszabály jgszabályk hierarchiája törvény és törvényalktás minősített többségű törvényalktás sarkalats törvény részvételi demkrácia rendelet és rendeletalktás eredeti és származéks jgalktás jgalktásra adtt felhatalmazás végrehajtási jgszabály szubdelegáció tilalma jgszabályk érvényessége kihirdetés jgszabályk hatálybalépése jgszabály hatályssága kellő felkészülési idő visszamenőleges hatályú jgalktás jgszabályk hatályn kívül helyezése jgszabályk hatályvesztése közjgi szervezetszabályzó eszköz egyedi és nrmatív jgi aktusk elhatárlása, létező és nemlétező (pszeud-) nrmák elhatárlása Papp Imre, adjunktus imreee@gmail.cm Vissy Beatrix, tanársegéd vissy.beatrix@ajk.elte.hu Az Alktmányjgi Tanszék előadásvázlatai Frrás: