1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)
|
|
- Vince Borbély
- 7 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1
2 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat, Kúriai jogegység határozat) Külső jogalkotó aktusai (nemzetközi jog, EU)
3 Jogforrási/jogszabályi hierarchia ALAPELVEK 1. Alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes magasabb szintű jogforrással Azonos jogalkotó által kibocsátott jogforrások közül a mindenkire kötelező az erősebb A speciális jogforrás lerontja az általános szabályt Amit egyszer az Ogy. törvényben szabályozott, azt más szerv már nem vonhatja jogalkotása körébe (= kizárólagos törvényhozási tárggyá válik) Törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a lényeges garanciákat is
4 ALAPELVEK 2. Visszaható hatály tilalma kötelezettség megállapítása esetén Normavilágosság (= egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalma legyen) Kellő felkészülési idő Jogszabályok átláthatósága (= a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű) Felhatalmazás tovább nem adható, és vonatkozik rá a nemo plus iuris. A felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. Hatásvizsgálat folyamatos végzése (előzetes + utólagos)
5 JOGSZABÁLYOK 1. (Alaptörvény) Kibocsátója: Országgyűlés (összes képviselő 2/3-ának szavazatával) Tartalma: Alapelvek (Alapvetés c. részben) Nemzeti jelképek (Alapvetés c. részben) Alapvető jogok (Szabadság és felelősség) államszervezet (Az állam c. részben) Jogforrások (Az állam c. részben)
6 ALKOTMÁNYOS SZABÁLYOK Alaptv. R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezek. (3) Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni. S) Cikk (1) Alaptörvény elfogadására vagy az Alaptörvény módosítására irányuló javaslatot a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési képviselő terjeszthet elő (2) Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. 1. Cikk (2) Az Országgyűlés a) megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét;
7 A JOGSZABÁLYOKRÓL AZ ALAPTÖRVÉNYBEN Alaptv. T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. (2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete. (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Alaptv. E) cikk (3) Az Európai Unió joga a (2) bekezdés keretei között megállapíthat általánosan kötelez magatartási szabályt.
8 TÖRVÉNY SARKALATOS TÖRVÉNY Az Országgyűlés törvényeket alkot ; T) cikk (4) A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Kibocsátó: országgyűlés (jelenlevők 50 %+1, jelenlevők 2/3-a kellhet hozzá) Tartalma: államszervezet, hatáskörök, alapjogok gyakorlása, korlátozása, gazdasági szabályok, adók. Egyéb: Törvényerejű rendelet: csak között létezett) Kibocsátó: Népköztársaság Elnöki Tanácsa Tartalma: mint a törvényé (a NET általános ogy-helyettesítő szerepéből következett)
9 RENDELET Kormány (Alaptörvény 15. cikk (3) és (4) bek.) saját feladatkörében (=autonóm jogalkotás) Törvénnyel nem lehet ellentétes! vagy tv. felhatalmazása alapján (=delegált jogalk.) Miniszterelnök (Alaptörvény 16. cikk (2) bek.) Miniszter (Alaptörvény 18. cikk (3) bek.) (tv. vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján, csak a feladatkörében, esetleg más miniszterrel egyetértésben) MNB elnöke (Alaptörvény 41. cikk (4) bek.) (tv. felhatalmazása alapján, csak a feladatkörében) helyi önkormányzat (Alaptörvény 32. cikk (1)-(3) bek.) (tv. felhatalmazása alapján vagy helyi közügyben önállóan) NMHH elnöke = önálló szabályozó szerv, elnöke rendeletet alkothat (Alaptv. és tv. felhatalmazása alapján, csak a feladatkörében)
10 RENDELETEK RENDKÍVÜLI JOGREND IDEJÉN Alaptv. T) cikk (2) Honvédelmi Tanács rendeleterendkívüli állapot idején kibocsátott rendelete Köztársasági elnök szükségállapot idején kibocsátott rendelete.
11 SPECIÁLIS JOGFORRÁSOK Alkotmánybíróság megsemmisítheti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést; megsemmisítheti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést; megsemmisítheti a nemzetközi szerzdésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
12 SPECIÁLIS JOGFORRÁSOK Kúria Biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
13 A JOGSZABÁLYI HIERARCHIA Alkotmány Nemzetközi szerződést kihirdető törvény Sarkalatos törvény Törvény Nemzetközi szerződést kihirdető kormányrendelet Kormányrendelet Miniszteri rendelet Önkormányzati rendelet
14 JOGSZABÁLYI HIERARCHIA Nem illeszthető be a hierarchiába az MNB rendelete, és az önálló szabályozó szerv rendelete (pl. NMHH elnök rendelete) A hierarchia megsértése alkotmánysértésnek minősül, az alkotmánysértő jogszabályokat az AB megsemmisíti
15 KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZÖK Normatív határozat Országgyűlés, Kormány, helyi önkormányzat képvisel-testülete, testületi központi államigazgatási szerv Alaptv.-ben megjelölt más testületi szerv az általa irányított szervek, valamint saját tevékenységét, működését és szervezetét, továbbá saját cselekvési programját szabályozza Normatív utasítás Miniszterelnök, központi államigazgatási szerv vezetője, nemzetbiztonsági szolgálat vezetője, Alaptv.-ben megjelölt egy személyi vagy egyszemélyi vezetés alatt álló szerv vezetője vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek tevékenységét, működését és szervezetét szabályozza, a szerv állományába tartozó személyekre nézve kötelez
16 NORMAKONFLIKTUSOK FELOLDÁSÁNAK ELVEI Alacsonyabb szint jogforrás nem lehet ellentétes magasabb szintűvel Azonos jogalkotó által kibocsátott jogforrások közül a mindenkire kötelez az erősebb A speciális jogforrás lerontja az általános szabályt
17 A JOGSZABÁLYOK ÉRVÉNYESSÉGE A jogszabály érvényességének (formális) feltételei: Hatáskörrel rendelkező szerv hozta törvényben meghatározott eljárásban megfelelő módon kihirdették.
18 KIHIRDETÉS, KÖZZÉTÉTEL A jogszabályokat a Magyar Közlönyben kell kihirdetni kiv.: önkormányzati rendelet A minősített adatot nem tartalmazó közjogi szervezetszabályozó eszközt a Magyar Közlönyben közzé kell tenni kiv.: helyi önkormányzat KT-ének normatív határozata Önkormányzati rendelet: a helyi önkormányzat képviselőtestületének normatív határozata: a képvisel-testület hivatalos lapjában, a helyben szokásos módon
19 JOGSZABÁLYOK HATÁLYA Időbeli Területi Személyi Kellő felkészülési idő, Egész ország területe, megye, település Minden ember, magyar állampolgárok, Visszaható hatály tilalma Külföldiek, Uniós polgárok
20 HATÁLY MEGSZÜNÉSE A hatályos jogszabály vagy jogszabályi rendelkezés hatályát veszti, ha jogszabályi rendelkezés hatályon kívül helyezi Megalkotására hatáskörrel rendelkez szerv által + törvényben kormányrendelet, a Kormány tagjának rendelete (miniszterelnök miniszterelnök-helyettest kijelöl rendelete kivételével), PSZÁF elnökének rendelete, kormányrendeletben - ha kormányrendelet adott felhatalmazást, vagy ha a törvényben adott felhatalmazás hatályát vesztette és a tárgykör szabályozására új felhatalmazó rendelkezést nem alkottak a Kormány tagjának rendelete (a miniszterelnök miniszterelnökhelyettest kijelöl rendelete kivételével) ha jogszabályi rendelkezés módosítja ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti
21 2. JOGFORRÁSOK. ALAPTÖRVÉNY, NEMZETKÖZI JOG, EURÓPAI JOG Q) Cikk (1) Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és országával. (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját. (3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
22 A SZUVERENITÁS PROBLÉMÁJA A szuverenitás az államnak, mint a nemzetközi jog alanyának fogalmi ismérve. A szuverenitás belső oldala az állam önállóságát és azt a képességét fejezi ki, hogy alkotmányát és arra épülő jogrendjét, alkotmányos intézményeit maga alkotja meg és tartja fenn, valamint hogy főhatalmat gyakorol a területén élő személyek felett. A szuverenitás külső oldalát az állam függetlensége, teljes nemzetközi jog- és cselekvőképessége jelenti, vagyis hogy más államokkal való kapcsolatában szabadon, önállóan dönt. (143/2010. AB határozat)
23 A SZUVERENITÁS NEM KORLÁTLAN A szuverenitás bár az állam legfőbb hatalmát és függetlenségét jelenti nem tekinthető korlátlannak. Az állam függetlenségét a nemzetközi jog korlátozza. Mivel a nemzetközi jog az államoknak jogegyenlőséget biztosít, következésképpen a szuverenitást korlátozó hatása nem valamely államok feletti jogrend által valósul meg, hanem az állam önkorlátozása által. Az állam önkorlátozása fejeződik ki a nemzetközi szerződések létrehozásában, valamint az azokhoz való csatlakozásban. (143/2010. AB határozat)
24 MAGYARORSZÁG ELFOGADJA A NEMZETKÖZI JOG ÁLTALÁNOSAN ELISMERT SZABÁLYAIT. Ez a szabály azt jelenti, hogy ezek az "általánosan elismert szabályok" külön (további) transzformáció nélkül is a magyar jog részei. A transzformációt ebben az általánosságban - vagyis a szabályok felsorolása, illetve meghatározása nélkül maga az Alkotmány hajtotta végre. Eszerint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai nem az Alkotmány részei, hanem "vállalt kötelezettségek". Az, hogy a vállalást és a transzformációt az Alkotmány tartalmazza, nem érinti az Alkotmány, a nemzetközi jog és a belső jog hierarchiáját. (53/1993. AB határozat)
25 MAGYARORSZÁG ELFOGADJA A NEMZETKÖZI JOG ÁLTALÁNOSAN ELISMERT SZABÁLYAIT. Az Alaptörvény fenti szakasza azt is jelenti, hogy a Magyar Köztársaság az Alkotmány rendelkezésénél fogva részt vesz a nemzetek közösségében; ez a részvétel tehát a belső jog részére alkotmányi parancs. Ebből következik, hogy az Alkotmányt és a belső jogot úgy kell értelmezni, hogy a nemzetközi jog általánosan elfogadott szabályai valóban érvényesüljenek. (53/1993. AB határozat) Alaptörvény Q) cikk 2. bekezdés (2) Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog összhangját.
26 MONISTA ÉS A DUALISTA TRANSZFORMÁCIÓS RENDSZER Az ún. monista koncepció szerint a megkötött nemzetközi szerződés külön törvénybefoglalás nélkül is a nemzeti jogrendszer részét képezi, közvetlen alkalmazásra kerül és elsőbbséget élvez a"belső" törvényekkel szemben. A dualista koncepció szerint a megkötött nemzetközi szerződés belső jogi érvényességéhez, azt külön törvényben ki kell hirdetni.
27 NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK Nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére akkor kerülhet sor, ha erre az Országgyűlés vagy a Kormány felhatalmazást ad. Minden nemzetközi szerződést kihirdető törvény egyszerre két jogi aktust tartalmaz: (1) az Országgyűlés hozzájárulását a nemzetközi szerződés (Magyarországra) nemzetközi jogi kötelező erejének elismeréséhez, és (2) a szerződés szövegének közzétételét. Az Országgyűlés nem köt nemzetközi szerződéseket, hanem felhatalmazása alkotmányjogi előfeltétele annak, hogy az állam nemzetközi képviseletre jogosult szervei a köztársasági elnök mint államfő, és a Kormány egyáltalán nemzetközi kötelezettséget (ami gyakorlatilag a nemzetközi szerződések megkötését jelenti) vállalhassanak.
28 ALAPTÖRVÉNY ÉS AZ EURÓPAI JOG E) cikk (1) Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. (3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között - megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt. (4) A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
29 ALAPTÖRVÉNY, EURÓPAI JOG, NEMZETKÖZI JOG Az Európai Közösségek alapító és módosító szerződései az Alkotmánybíróság hatáskörének szempontjából nem nemzetközi szerződések. E szerződések, mint elsődleges jogforrások és az Irányelv, mint másodlagos jogforrás közösségi jogként a belső jog részei, mivel a Magyar Köztársaság május 1-jétől az Európai Unió tagja.
30 ALAPTÖRVÉNY, EURÓPAI JOG, NEMZETKÖZI JOG Az Európai Unió és tagállamai közötti viszonyrendszer alapjait érintő nemzetközi szerződés ( ) az uniós jog részeként sui generis jellegű, mivel hatályba lépését követően más nemzetközi szerződésektől eltérően az uniós jogrend autonóm alapelvi környezetének megfelelően fejti ki hatását a magyar jogban. A hatályba lépése után az alapszerződés kicsúszik a szerződést belső joggá tevő törvényből, ha tetszik a magyar törvényhozótól független, önálló életet él a belső jogban. Paczolay Péter párhuzamos véleménye, 143/2010. AB Határozat
31 ALKOTMÁNYOS KONTROLL ÉS EURÓPAI JOG Az Alkotmánybíróság normakontroll hatásköre csak a magyar jogrendszer normái alkotmányellenességének vizsgálatára terjedhet ki, mivel csak ezek érvényessége alapul az Alkotmányon. Ezek közé a normák közé tartoznak a nemzetközi szerződéseket kihirdető törvények. A Lisszaboni Szerződést kihirdető törvény felhatalmazást adott a szerződés szerint megváltozott Európai Unióban való részvételre. Amint a törvényi felhatalmazás alapján a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével Magyarországra is kötelezővé vált addig a ratifikáció elvben nemzetközi jogilag visszavonható lett volna, a szerződés tartalma nem lehet alkotmányellenes, mert az Alkotmány maga ruházta át az alapító szerződésekben foglaltak mértékéig egyes Alkotmányból eredő hatáskörök gyakorlását az Európai Unió szerveire. Bragyova András különvéleménye 143/2010. AB határozat
Alkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
Részletesebben2. előadás Alkotmányos alapok I.
2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenA szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus
A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos
RészletesebbenHATALOMMEGOSZTÁS. Köztársasági elnök. Törvényhozói hatalom. Bírói hatalom. Önkormányzatok. Végrehajtói hatalom. Alkotmánybíróság ???
JOGI ALAPISMERETEK HATALOMMEGOSZTÁS Törvényhozói hatalom Köztársasági elnök Bírói hatalom Végrehajtói hatalom Önkormányzatok Alkotmánybíróság??? 2 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 2010. évi XLIII. tv.
RészletesebbenJogszabálytan Ha az általános érvényű normatív jogi aktus mindenkire vonatkozik. KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZNEK nevezzük
1 2 3 Jogszabálytan Jogszabálytan Az állami szervek által kibocsátott magatartásszabályok vagy általános érvényűek vagy egyediek Az általános érvényű, szabályozó jellegűek a normák A normák vonatkozhatnak
RészletesebbenAz Országgyűlés. ajánlás a. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló évi XX. törvény módosításáról szóló T/1247. számú törvényjavaslat
ORBZÁGGYÜLÉS HIVATAL A T/1247/18. Érkezett : 2010 OKT 1 8. Az Országgyűlés Alkotmányügyi, igazságügyi és ügyrendi bizottságának ajánlás a Emberi jogi, kisebbségi, civil- é s vallásügyi bizottságának a
Részletesebben2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 1
OptiJUS Opten Kft. 1 2010. évi CXXX. törvény 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról 1 2014.6.6. óta hatályos szöveg Az Országgyűlés az Alaptörvény T) cikkében foglaltak végrehajtására, 2 a jogállamiság
RészletesebbenJogforrások II. Alkotmányjog 1. előadás március 9. Bodnár Eszter
Jogforrások II. Alkotmányjog 1. előadás 2017. március 9. Bodnár Eszter 2 A jogszabályok érvényessége 3 A jogszabályok érvényessége 1. Jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy alkotta meg 2.
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenVI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások
VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenXII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. A hatályos alkotmány rendelkezése kiegészítve a humanitárius tevékenység végzésével.
XII. FEJEZET A HONVÉDSÉG ÉS A RENDVÉDELMI SZERVEK 108. (1) A honvédség feladata az ország katonai védelme, a nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátása, továbbá a nemzetközi jog
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
Részletesebben1. Az alkotmány fogalma
1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság határozatai és végzései
M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2011. évi 11. szám 3547 VI. Az Alkotmánybíróság határozatai és végzései Az Alkotmánybíróság 6/2011. (II. 3.) AB határozata A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály
RészletesebbenA nemzetközi jog és a belső jog viszonya
A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Előadás-vázlat Sonnevend Pál A lehetséges szempontok A nemzetközi jog szempontja: monizmus és dualizmus ellentéte A belső jog szempontja: miként válik a belső jog
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati rendelet hatályon kívül helyezésére.
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának A L J E G Y Z Ő J E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás Levelező tagozat október 20.
Alkotmányjog 1 előadás Levelező tagozat 2017. október 20. Jogállamiság Demokratikus legitimáció Hatalommegosztás EU jog ALAPTÖRVÉNY JJOGSZABÁLYOK Törvények Rendeletek Nemzetközi jog EGYÉB LÉTEZŐ ÉS KÖTELEZŐ
RészletesebbenT/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 471/B/1995 Budapest, 1995.10.04 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 61/1995. (X. 6.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1995. évi 84. számában
RészletesebbenJogforrástan: nemzetközi és uniós jog
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető-és Továbbképzési Intézet Cserny Ákos Téglási András Jogforrástan: nemzetközi és uniós jog Budapest, 2014 A tananyag az ÁROP-2.2.19-2013-2013-0001 Elektronikus képzési
RészletesebbenT/5145. számú törvényjavaslat. az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/5145. számú törvényjavaslat az állami vezetői juttatások csökkentésével összefüggésben egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter Budapest,
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenMagyar joganyagok - 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet - a Magyar Közlöny kiadásáról 2. oldal 4. 1 A Magyar Közlönyben a jogszabályok kihirdetésre, más
Magyar joganyagok - 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet - a Magyar Közlöny kiadásáról 1. oldal 32/2010. (XII. 31.) KIM rendelet a Magyar Közlöny kiadásáról, valamint a jogszabály kihirdetése során történő
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenII. Köztársasági Elnökség
II. Köztársasági Elnökség I. A célok meghatározása, felsorolása Magyarország Alaptörvényének 9. cikk (1) bekezdése rögzíti a köztársasági elnök legfőbb feladatát: Magyarország államfője a köztársasági
RészletesebbenAz uniós jogrend, az uniós jog forrásai
Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben
RészletesebbenGyakorló ápoló képzés 2012.03.13.
Kontra Andrea A viharlámpát a pajta falán olyan magasságban kell elhelyezni, hogy se ember, se állat azt a farkával le ne verhesse. Önkormányzati rendelet www.lemtrener.hu 1 EMBERI JOGOK 1776 Amerikai
RészletesebbenA közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23.
A közvetlen demokrácia és intézményei előadásvázlat 2015. április 23. Alapfogalmak. A képviseleti és a közvetlen hatalomgyakorlás viszonya - a közvetlen hatalomgyakorlás intézményei o népszavazás: döntéshozatal
RészletesebbenEurópai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium
Európai uniós jogharmonizáció Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Mit jelent az uniós jogharmonizáció? Minden olyan nemzeti jogalkotási tevékenység, amelynek célja az uniós
RészletesebbenAZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS RENDSZEREKBEN. HATÁSKÖREI. Alkotmányjog 2. nappali tagozat november 6.
AZ ÁLLAMFŐ SZEREPE A KORMÁNYZATI RENDSZEREKBEN. A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK JOGÁLLÁSA ÉS HATÁSKÖREI Alkotmányjog 2. nappali tagozat 2017. november 6. dr. Milánkovich András Tanársegéd ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
RészletesebbenAz ügyészi szervezet és feladatok. Igazságügyi szervezet és igazgatás március
Az ügyészi szervezet és feladatok Igazságügyi szervezet és igazgatás 2016. március Az ügyészség alkotmányjogi helyzete Elhelyezkedése, szabályozása - az állami szervek rendszerében található - nem önálló
RészletesebbenÖnkormányzatok törvényességi felügyelete. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló évi CLXXXIX. törvény
Önkormányzatok törvényességi felügyelete Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 2012.-2013. Országgyűlés a Kormány javaslatának benyújtását követő soron következő ülésén
RészletesebbenAz Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
RészletesebbenIgazgatásszervezői előadás A jogalkotásról. I. A jogalkotást szabályozó joganyag
I. A jogalkotást szabályozó joganyag 1. A jogalkotást szabályozó jogszabályok: a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény, 2012. január 1-jén lép hatályba Magyarország Alaptörvénye;
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 15/2018. (X. 8.) AB HATÁROZATA
1860 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 15/2018. (X. 8.) AB HATÁROZATA a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a szociális ellátás területén való
RészletesebbenAz uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
RészletesebbenA jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény helyi jogalkotási munkát érintő legfontosabb rendelkezései
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény helyi jogalkotási munkát érintő legfontosabb rendelkezései Az Alkotmánybíróság 121/2009. (XII.17.) AB határozatával 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette
RészletesebbenTájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból. LEVELEZŐ MUNKAREND részére. 2012 tavaszi szemeszter
Nemzeti Közszolgálat Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és Tematika MAGYAR ALKOTMÁNYJOG c. tantárgyból LEVELEZŐ MUNKAREND részére 2012 tavaszi szemeszter
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 690/A/1993 Budapest, 1993.06.29 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 48/1993. (VII. 2.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1993. évi 87. számában
RészletesebbenElőterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére
Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata
RészletesebbenDöntéshozatal, jogalkotás
Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések
RészletesebbenTÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének../2016. ( ) önkormányzati rendelete a munkahelyi étkeztetés megszervezéséről
AZ ELŐTERJESZTÉS SORSZÁMA: 280. MELLÉKLET: 1 TÁRGY: Szekszárd Megyei Jogú Város Önkormányzata közgyűlésének../2016. ( ) önkormányzati rendelete a munkahelyi étkeztetés megszervezéséről (tervezet) E L Ő
RészletesebbenVIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.
VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az
RészletesebbenT/7395. számú törvényjavaslat. a környezet védelmének általános szabályairól szóló évi LIII. törvény módosításáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/7395. számú törvényjavaslat a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosításáról Előadó: Dr. Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter Budapest,
RészletesebbenKözvetlen demokrácia. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Közvetlen demokrácia Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 27. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenTantárgyi útmutató /NAPPALI félév
Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai
RészletesebbenEurópai uniós jogi ismeretek Jogforrások. 2013. szeptember 4.
Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások 2013. szeptember 4. 1. Közösségi jogforrás rendszere 1.1. Elsődleges jogforrások 1.2. Másodlagos jogforrások: a./ Kötelező b./ Nem kötelező 1.3. Egyéb jogforrások
RészletesebbenSomody Bernadette Szabó Máté Dániel SEGÉDLET AZ ALKOTMÁNYJOGI ALAPISMERETEK
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM GEOINFORMATIKAI FŐISKOLAI KAR SZÉKESFEHÉRVÁR Somody Bernadette Szabó Máté Dániel SEGÉDLET AZ ALKOTMÁNYJOGI ALAPISMERETEK TANULÁSÁHOZ (Kézirat) Székesfehérvár, 2003. Lektorálta:
RészletesebbenI. rész. Általános rendelkezések A rendelet célja. 1. A rendelet célja, hatálya
Karancsalja község Önkormányzata Képviselő testületének 11/2013. (VIII.27.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat által államháztartáson kívülre nyújtott támogatásokról Karancsalja község Önkormányzatának
RészletesebbenA közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás
A közösségi jog korlátai: Nemzeti és alkotmányos identitás Dr. Stumpf István alkotmánybíró, egyetemi tanár HBLF Pénzügyi Csúcstalálkozó Kitörés Breakout Brexit 2016. szept. 22., Budapest, Sofitel Budapest
RészletesebbenÁllamfunkciók. Kormányforma. Államforma. Államelmélet. Királyság. Köztársaság Modern Állam funkciói
Modern Állam funkciói Organizatórikus; Államépítő Államelmélet Ideologikus funkció Politikai funkció Alapismeretek Funkciók, forma, ismérvek, kormányforma, Alkotmányos Állam Társadalmi érdekegyeztető,
RészletesebbenKÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS. Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati rendelet módosítására. Jegyző
Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának J E G Y Z Ő J E 1239 Budapest, Grassalkovich út 162. KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS Javaslat települési adóról szóló 16/2016. (V.20.) önkormányzati
RészletesebbenA bűncselekmény tudati oldala I.
Tantárgy kódja Meghirdetés féléve V. Kredit Heti kontakt óraszám (előadás+gyakorlat) Félévi követelmény Gazdálkodástudományi Intézet BSP1109 2+0 Tenatika Közjog I. kollokvium A tantárgyi program félévi
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 1650/B/1992 Budapest, 1994.10.17 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 47/1994. (X. 21.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1994. évi 103.
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenAz alkotmánybíróság az Alaptörvényben
Az alkotmánybíróság az Alaptörvényben DE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Fogalommeghatározás Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztás után a jogállam legfontosabb alkotmányos garanciája, amely biztosítja, hogy
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 156. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 156. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2017. szeptember 25., hétfő Tartalomjegyzék 2017. évi CV. törvény A településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény és a településkép védelméről
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS. Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének március 29-én tartandó ülésére
ELŐTERJESZTÉS Ecsegfalva Községi Önkormányzat Képviselő-testületének 2016. március 29-én tartandó ülésére Az előterjesztés tárgya: Egyes önkormányzati rendeletek hatályon kívül helyezésétől szóló rendelet
RészletesebbenALKOTMÁNY-E AZ ALAPTÖRVÉNY?
ALKOTMÁNY-E AZ ALAPTÖRVÉNY? 2011. április 25-én a Magyar Közlöny 2011. évi 43. számában kihirdetésre került Magyarország Alaptörvénye, amit a kormányzati politikusok előszeretettel Húsvéti Alkotmánynak
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének
RészletesebbenÖnkormányzati Rendeletek Tára
Tiszaföldvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 28/2013.(XI.29.) önkormányzati rendelete a helyi iparűzési Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 28/2013.(XI.29.)
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenUNIFIED PROBLEMATIC COURT?!
UNIFIED PROBLEMATIC COURT?! Az Egységes Szabadalmi Bíróság kihívásai az AB előtt és külföldön MIE, 2018. november 22. AZ AB DÖNTÉS TÁRGYA IDŐREND 2017. 07.18. Magyar Kormány kér Alaptörvény értelmezést
RészletesebbenTematika. a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához. 1. nap. A központi állami szervek rendszere
Tematika a közigazgatási szakvizsga kötelező tantárgyának felkészítő tanfolyamához A képzés időpontja: 2012. október 2-4. és 10-11. helye: Győr-Moson-Sopron Megyei Intézményfenntartó Központ Díszterme
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület január 27-i ülésére
KISTARCSA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE 2143 Kistarcsa, Szabadság út 48. Telefon: (28)-507-133 Fax: (28)-470-357 Nyílt ülésen tárgyalandó ELŐTERJESZTÉS A Képviselő-testület 2016. január 27-i ülésére
RészletesebbenTartalom. I. kötet. Az Alkotmány kommentárjának feladata Jakab András...5 Preambulum Sulyok Márton Trócsányi László...83
Tartalom I. kötet Előszó az első kiadáshoz Jakab András........................................ IX Előszó a második kiadáshoz Jakab András...................................... X Folytonos alkotmányozás.
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET november 19-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 226/2015. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2015. november 19-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: A Budapest Főváros IX. Kerület
RészletesebbenÚj Szöveges dokumentum Helyi Védelmi Bizottság Miskolc
Helyi Védelmi Bizottság Miskolc Katasztrófavédelem Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófa Igazgatóság Polgári Védelemi Kirendeltség Miskolc Miskolc Térségi Katasztrófa és Polgári Védelmi Szövetség Helyi
Részletesebben2010. évi törvény. a jogalkotásról. I. Fejezet. Általános rendelkezések
2010. évi törvény a jogalkotásról I. Fejezet Általános rendelkezések 1. (1) E törvény rendelkezéseit a) a nemzetközi szerződést kihirdető jogszabályokra a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról
RészletesebbenXVIII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ÁRA: 2625 Ft december FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét Az Alkotmánybíróság Határozatai utolsó oldal
XVIII. ÉVFOLYAM, 12. SZÁM ÁRA: 2625 Ft 2009. december FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét Az Alkotmánybíróság Határozatai utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2010. évi elõfizetési
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET december 14-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 269/2017. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2017. december 14-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: Előzetesen tárgyalja: Javaslat
RészletesebbenA Felügyelet jogalkotási jogköre november 9.
A Felügyelet jogalkotási jogköre 2012. november 9. Történeti áttekintés 2 Történeti áttekintés: A Felügyelet alkotmányos szervvé emelése 2011. január 1-jétől. A Felügyelet önálló szabályozó szervvé válása
RészletesebbenA köztársasági elnök. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
A köztársasági elnök Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 10. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenE L Ő T E R J E S Z T É S. a Kormány részére. a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről
SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Szám: 194/2009-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a Kormány részére a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlősége Tanács működtetéséről Budapest, 2009. január 2 Vezetői összefoglaló
Részletesebben3) kulcskérdés: az alkotmánybíráskodás független intézményi kereteinek biztosítása
Előadásvázlat Az alkotmánybíráskodás fogalma és modelljei. A magyar alkotmánybíráskodás jellemzői. Az Alkotmánybíróság jogállása, hatáskörei 2016. november 10. és november 17. I. Az alkotmánybíráskodás
RészletesebbenAz Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott indítványa alapján meghozta a következő
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG X/704/2013. Az Alkotmánybíróság teljes ülése a Kormánynak az Alaptörvény értelmezése tárgyában benyújtott indítványa alapján meghozta a következő h a t á r o z a t o t: 1. Az Alkotmánybíróság
Részletesebben2. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a választási eljárásról szóló évi C. törvény a alkotmányellenes, ezért azt megsemmisíti.
193/2010. (XII. 8.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 185. számában AB közlöny: XIX. évf. 12. szám 868/B/2007 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének
RészletesebbenIromány száma: T/1607. Benyújtás dátuma: :09. Parlex azonosító: 1H2SM4R00001
Iromány száma: T/1607. Benyújtás dátuma: 2018-09-21 16:09 Országgyűlési képviselő Parlex azonosító: 1H2SM4R00001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó:
RészletesebbenEurópai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára. gondolatok egy képzés margójára
Európai Uniós ismeretek tanítása a hátrányos helyzetű álláskeresők számára gondolatok egy képzés margójára SZOCIÁLIS INTEGRÁCIÓ A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSÉRT - AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK JEGYÉBEN 2010.
RészletesebbenRészletes vitát lezáró bizottsági módosító javaslat
Iromány száma: T/3353/24. Benyújtás dátuma: 2018-11-21 10:13 Az Országgyűlés Igazságügyi bizottsága Parlex azonosító: 7WGTUASH0001 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Benyújtó: Dr. Vejkey Imre,
RészletesebbenAZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )
1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,
RészletesebbenA jog fogalma. Jogi alapismeretek 2015.02.16. Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen)
Jogi alapismeretek Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Közigazgatástan, ingatlannyilvántartás BMEEOUVAT29 2015.02.10. A jog fogalma olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami
RészletesebbenVeszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88) , Fax: (88)
Szám: 02/305-5/2012. Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlésének Elnöke 8200 Veszprém, Megyeház tér 1. Tel.: (88)545-011, Fax: (88)545-096 E-mail: mokelnok@vpmegye.hu ELŐTERJESZTÉS a Veszprém Megyei Önkormányzat
Részletesebben4.NAPIREND E l ő t e r j e s z t é s Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének szeptember 22-i nyilvános ülésére
4.NAPIREND E l ő t e r j e s z t é s Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének 2015. szeptember 22-i nyilvános ülésére Tárgy: Salföld Község Önkormányzat Képviselő-testületének e a tiltott kirívóan
RészletesebbenT/4489. számú törvényjavaslat. a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról. Budapest, július évi.. törvény
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/4489. számú törvényjavaslat a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról Előadó: Dr. Bárándy Péter igazságügy-miniszter Budapest, 2003. július 2003. évi.. törvény
RészletesebbenBevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét
Bevezetés az egészségügyi jogi ismeretekbe I. 5. hét A köztársasági elnök képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt, országos népszavazást kezdeményezhet;
RészletesebbenTervezet a közigazgatási egyeztetésre
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó
RészletesebbenHELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA
HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE DR. GYURITA RITA A GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZGATÓJA I. A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÖRVÉNYESSÉGI FELÜGYELETE AZ ALAP A Kormány a fővárosi és
Részletesebben1. cikk. Terrorveszélyhelyze t
Országgy ű léc uiir~ acsl~: Irományszám : TI o.' A 6 Magyarország Alaptörvényének hatodik módosítás a Érkezett : 2016 ÁPR 2 6. (2016 ) Az Országgy űlés mint alkotmányozó hatalom az Alaptörvény 1. cikk
Részletesebben