2. előadás Alkotmányos alapok I.
|
|
- Nóra Júlia Varga
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze. A jog tehát követendő magatartási szabályt ír elő. A társadalmakban a jogon kívül is léteznek más normarendszerek, amelyek különböző intenzitással általános magatartási szabályokat írnak elő. Például az erkölcs, a vallás. Ami ezektől a jogot határozottan megkülönbözteti, az az, hogy ezek a szabályok azzal az igénnyel lépnek fel, hogy a többi normával szemben elsőbbséget élvezzenek, és van egy speciális intézményrendszer, amely ezeket létrehozza. A jogot bizonyos állami szervek alkotják. Ez az elsőbbség pedig úgy alakulhat ki, hogy az állam a maga szervei útján kikényszerítheti a jogi normáknak megfelelő, előírt magatartásokat. A jog tehát az állam szervei által kikényszeríthető általános magatartási szabály. Az állam szervei azonban nem önkényesen alkotják a jogot. Jogállami keretek között azt is a jogszabályok határozzák meg, hogy mit tehet az állam, tehát a jogszabályok magát az államot is korlátozzák. A jog kifejezés alanyi értelemben jogosultságot jelent. Tehát, hogy valakinek joga van valamit megtenni vagy valamitől tartózkodni. A jogrendszer egy adott időben és adott térben létező, hatályos jogi normák összessége. A jogrendszer azonban nem pusztán egy bizonyos tömegű joganyag egyszerű halmaza, hanem sajátos belső logikával felépített, viszonylag zárt, összefüggő rendszer. A zártság itt a logikai zártságra utal, mivel a jogrendszer olyan értelemben igenis nyitott, hogy folyamatosan kész arra, hogy az új társadalmi jelenségek szabályozási igényét befogadja, annak eleget tegyen. 1
2 A jogrendszer belső rendezettségében, logikai struktúrájában nagyon fontos szerepet játszik a jogforrási hierarchia. A jogrendszer legfontosabb, alapvető dokumentuma az alkotmány. Alkotmány: Írott szöveg az állam (azaz a politikai közösség) alapdokumentuma normatív (előíró) politikai és jogi dokumentum Meghatározza: - a legfőbb állami döntéshozó intézményeket - az állam és az egyének viszonyát: alapvető jogok és kötelezettségek - hatalmi ágakat - alapelveket, szimbólumokat - jogforrásokat Tehát a közös ügyek eldöntésének módját és feltételeit határozza meg. A demokratikus társadalmak jogrendszerének alapja az alkotmány. Az alkotmány a jogforrási hierarchia csúcsán helyezkedik el, ebből következik, hogy az alkotmánynak egyetlen jogszabály sem mondhat ellent, nem lehet azzal ellentétes, mert az összes többi jogszabály az alkotmány alatt helyezkedik el a jogforrási hierarchiában. A magyar jogrendszer csúcsán álló jogi dokumentumot április 18-án fogadta el az Országgyűlés, január 1-jén lépett hatályba, hivatalos neve Magyarország Alaptörvénye. A fentieket az Alaptörvény maga is megfogalmazza: Alapvetés, R) cikk (1) Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja. (2) Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezőek. 2
3 T) cikk (3) Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel. Más jogforrások: Meghatározza ezeket maga az Alaptörvény, de van egy külön törvény is, a jogalkotásról, ez a évi CXXX. törvény. Alapelvek Alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes magasabb szintű jogforrással Azonos jogalkotó által kibocsátott jogforrások közül a mindenkire kötelező az erősebb A később keletkező lerontja a korábbit A speciális jogforrás lerontja az általános szabályt Amit egyszer az Ogy. törvényben szabályozott, azt más szerv már nem vonhatja jogalkotása körébe (= kizárólagos törvényhozási tárggyá válik) Törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a lényeges garanciákat is Visszaható hatály tilalma kötelezettség megállapítása esetén Normavilágosság (= egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalma legyen) Kellő felkészülési idő Jogszabályok átláthatósága (= a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű) Jogszabályok: Törvény: Az alkotmány után a legfelsőbb szintű és legfontosabb jogszabályok a törvények. Törvényeket a legfőbb népképviseleti szerv, az Országgyűlés alkothat. Rendelet: A társadalmi viszonyok, a gazdasági élet és a közigazgatáshoz kapcsolódó feladatok bonyolultsága azt igényli, hogy a törvényben szabályozható kérdések tartamán túl az állam sokkal több részletkérdésben is alkosson általánosan kötelező magatartási szabályokat. E követelményeknek megfelelő, klasszikus jogforrás a rendelet. 3
4 Kormányrendeletek, miniszteri rendeletek, önkormányzatok rendeletei, önálló szabályozó szervek rendeletei, MNB elnökének rendeletei. Tehát garanciális jellege van annak, hogy maga az Alaptörvény határozza meg, mely állami szervek, milyen tárgykörökben jogosultak jogszabályok, vagyis a polgárokat általánosan kötelező, jogilag kikényszeríthető szabályok megalkotására. Eszerint az Országgyűlést illeti meg a törvények megalkotásának joga, míg rendeletet a Kormány, a Kormány tagjai, a helyi önkormányzatok, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az ún. önálló szabályozó szervek vezetői adhatnak ki. Más jogforrástípusok: A társadalmi viszonyok szabályozása ma már nem kizárólagosan az egyes államok hatásköre, számos kérdést nemzetközi egyezmények rendeznek, amelyek tartalma - amennyiben egy állam csatlakozik hozzá az egyezmény aláírásával - kötelező, jogforrási erővel bír. Nemzetközi egyezmények olyan intézményeket, bírói fórumokat is létrehozhatnak, amelyek döntései kötelezhetik az adott államot. Pl. az Emberi Jogok Európai Bírósága, amelyet az Emberi Jogok Európai Egyezménye értelmezésére hozott létre az Európa Tanács. A jogszabályok és más jogi normák nem képesek minden lehetséges élethelyzetre kiterjedő részletességgel szabályozni az életviszonyokat. A felmerülő jogvitákban bírói fórumok döntenek, amelyek ítélkező tevékenységük során a jogi normákat értelmezik is. A bíróságok ítéletei tehát fontos megismerési forrásai az egyes jogi normák tartalmának, azaz jogforrási jelleggel bírnak. Különleges helyet foglal el a jogforrások között az alkotmányvédő fórumok, az alkotmánybíróságok gyakorlata. Jogszabályokat felülvizsgáló és alkotmányértelmező döntéseik sajátossága, hogy azok mindenkire, így a jogalkotó szervekre is kötelezőek. A határozatokban tett alkotmányértelmező megállapítások és az azokból kiépülő alkotmánybírósági esetjog pedig meghatározzák az egyes jogviszonyok szabályozására és értelmezésére vonatkozó alkotmányos kereteket. 4
5 Az alapvető jogok általános jellemzői, korlátozásuk, alapjogvédő mechanizmusok: Emberi jogok: filozófiai fogalom Az emberi jogok az egyéneket megillető legalapvetőbb jogosultságok, amelyek morális követelményekként a jogi dokumentumokban történő elismerésüktől függetlenül léteznek. Ezek olyan jogosultságok, amelyek az embert emberi mivoltuknál fogva illetik meg, nem az állam teremti őket, az állam csak elismeri. Ezek tehát az ember vele született, elidegeníthetetlen jogai. Ezek a jogok minden embert egyenlően illetnek meg. Ezek erkölcsi és egyben alanyi jogok, amelyek azon alapulnak, hogy a jogosult emberi lény, akit emberhez méltó bánásmód illet meg. Az alapjogi katalógusok tartalma a XX. század második felétől nem kizárólag az egyes államok mérlegelésén múlik, hanem erőteljesen meghatározzák az államok nemzetközi közössége által elfogadott nemzetközi emberi jogi egyezmények, Európában különösen az Európa Tanács égisze alatt elfogadott Emberi Jogok Európai Egyezményében kijelölt emberi jogi sztenderd, az ott meghatározott emberijog-védelmi minimumkövetelmények. Alapvető jogok, alapjogok: alkotmányjogi szakfogalom Alkotmányos és demokratikus államok elismerik e jogokat és beemelik a jogrendszerbe. Az egyes alkotmányok és emberi jogi egyezmények által felsorolt, s így tételessé tett emberi jogokat nevezzük alapvető jogoknak. Napjainkban az alkotmányosság egyik alapkövetelményének tekintjük az emberi jogok ilyen elismerését, az alkotmányok rendszerint külön alapjogi katalógusban deklarálják az emberek és a polgárok alapvető jogosultságait. Magyarország Alaptörvényében a Szabadság és felelősség című részben találhatóak az alapjogok: I. cikk (1) AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. (2) Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni és közösségi jogait. 5
6 Az alapjogok szerkezete: Az alapjogok alanyi oldala: Az alapjogok tehát alapvetően az egyéneknek az állammal szemben fennálló legfontosabb jogai. Az alapvető jogok az egyén és az állam viszonyát szabályozzák. Az alanyi oldal eszerint azt határozza meg, hogy az egyént milyen jogosultságok illetik meg pusztán annál a ténynél fogva, hogy embernek született. Azt követeli meg az államtól az alanyi oldal, hogy tartsa őket tiszteletben, tartózkodjon e jogok megsértésétől. Az alapjogok intézményi oldala: Az államnak nemcsak tiszteletben kell tartaniuk az emberi jogokat, hanem gondoskodniuk is kell azok védelméről. Ez jelenti a jogok objektív oldalát, az állam intézményi oldalát. Alkotmányos intézményeket is biztosít az állam. Ezen kívül jogalkotással, jogalkalmazással. Az alapjogok korlátozása Vannak korlátozhatatlan alapjogok: A gyakorlat alapján azt mondhatjuk, hogy léteznek abszolút korlátozhatatlan jogok, amelyekkel szemben nincsen lehetőség semmilyen más szempont érvényesülésére. Pl. élethez való jog, kegyetlen, embertelen bánásmód tilalma, kínzás tilalma Vannak az alapjogok között olyanok, amelyek bizonyos esetekben korlátozhatóak. A korlátozásnak azonban szigorú formai és tartalmi követelményeknek kell megfelelnie. A jogkorlátozás formai kérdései A törvényi szabályozás követelménye: Ez egyfajta minőségi követelmény. Az európai államok legtöbbjében az alapjogokat törvényben lehet csak korlátozni. 6
7 Az emberi jogi jogsérelem formai követelmény alapján, a beavatkozás indokoltságának és terjedelmének tartalmi vizsgálata nélkül is megállapítható. Magyarországi követelmény Alaptörvény I. cikk (3) bek.: Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg. A jogkorlátozás tartalmi kérdései: A formai követelmények lényeges, de nem elégséges garanciát jelentenek. A tartalmi vizsgálathoz az alapvető jogokat tartalmazó katalógusok (pl. nemzetközi egyezmények, alkotmányok) adnak szempontokat. Ezek alapján az emberi jogi ügyekben döntést hozó testületek (pl. EJEB, alkotmánybíróságok) vizsgálatuk során teszteket dolgoznak ki. A tartalmi tesztek két dolog vizsgálatára irányulnak: - milyen célból kerül sor az alapvető jog korlátozására - milyen mértékben lehet korlátozni az alapvető jogot Magyar Alaptörvény I. cikk (3) bekezdés: Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az európai és a magyar gyakorlatban is elterjed teszt: a szükségesség-arányosság tesztje. A magyar Alkotmánybíróság a következőképpen fogalmazta meg: Alapvető jog korlátozására akkor kerülhet sor, ha a másik jog védelme vagy érvényesülése semmilyen más módon nem érhető el, és a korlátozás csak olyan mértékű lehet, amennyi ehhez feltétlenül szükséges. 7
8 Arányosság követelményei: az elérni kívánt cél fontossága és az ennek érdekében okozott alapjogsérelem súlya megfelelő arányban legyenek egymással. A jogalkotó köteles az adott cél elérésére alkalmas legenyhébb eszközt alkalmazni. Más tesztek: nyilvánvaló és közvetlen veszély tesztje, ésszerűségi teszt, közérdekűségi tesz. Alapjogvédő mechanizmusok: Közös elem az államok belső jogában és a nemzetközi jogban, hogy van egy szöveg, amely tartalmazza az alapjogokat (pl. alkotmány, nemzetközi egyezmény), és van egy szerv, amelynek az a feladata, hogy értelmezze azokat (pl. alkotmánybíróságok, nemzetközi bíróságok). Alkotmány :Alkotmánybíróság, ombudman, bíróságok Európa Tanács: Emberi Jogok Európai Egyezménye, EJEB Európai Unió: Alapjogi Charta, Európai Bíróság 8
1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)
1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,
RészletesebbenVI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások
VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált
RészletesebbenAz alapjogok védelme és korlátozása
Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás október 9.
Alkotmányjog 1 előadás 2017. október 9. Ameddig az előző előadás eljutott a normatív jogi aktus megkülönböztetése az egyedi jogi aktustól a jogforrások (normatív jogi aktusok) rendszerezése, alapvető típusai
RészletesebbenBevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5
TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.
Részletesebben1. oldal, összesen: 5 oldal
1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:
RészletesebbenAlkotmányjog. előadó: dr. Szalai András
Alkotmányjog előadó: dr. Szalai András 1 A jog fogalma, a magyar jogrendszer tagozódása KÖZJOG MAGÁNJOG Alkotmány, Alaptörvény az alkotmány fogalma és típusai az 1949. évi XX. törvény Alaptörvény jellemzői
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK VÉDELME szeptember 25. és október 2. Vissy Beatrix
AZ ALAPJOGOK VÉDELME 2017. szeptember 25. és október 2. Vissy Beatrix Az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető
RészletesebbenAlkotmányjog 1. Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel tavaszi szemeszter ELTE ÁJK február 16.
Alkotmányjog 1 Alkotmány, alapelvek Jogforrások Státusok Részvétel 2016-17. tavaszi szemeszter ELTE ÁJK 2017. február 16. A tantárgy Előadás Gyakorlat Vizsgakövetelmények Vizsgarendszer A tanszékről alkjog.elte.hu/
RészletesebbenAlapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság
Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket
RészletesebbenKözoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos
Közoktatás: nem minden megkülönböztetés tilos Az Országgyűlés 2014 decemberében módosította a köznevelési törvényt. A módosítás alapján a kormány rendeletben szabályozhatja az oktatás területén az egyenlő
RészletesebbenAlapjogvédelem az EU-ban
Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az
Részletesebben1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések
1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI
ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Alkotmányjog 3. - Alapjogok AZ ALAPJOGOK ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEI 2017. szeptember 11. és 18. 1. Az alapjogok fogalmi összetevői 1.1. Jogon túli megalapozás az ember legalapvetőbb
RészletesebbenAz alkotmányos demokrácia
Az alkotmányos demokrácia Az alkotmányos demokrácia Demokrácia meghatároz rozása A nép uralma, a nép által, a népért való kormányzás (Lincoln: government of the people, for the people, by the people )
RészletesebbenÁllampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY
Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben
RészletesebbenKözigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata. A hatósági eljárás fogalma
Közigazgatási hatósági eljárásjog 1. Az előadás vázlata I. A hatósági eljárás fogalma II. A hatósági tevékenység a közigazgatási tevékenységfajták között. III. fogalma, forrásai IV. A kodifikáció hazai
RészletesebbenJogforrások II. Alkotmányjog 1. előadás március 9. Bodnár Eszter
Jogforrások II. Alkotmányjog 1. előadás 2017. március 9. Bodnár Eszter 2 A jogszabályok érvényessége 3 A jogszabályok érvényessége 1. Jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv vagy személy alkotta meg 2.
RészletesebbenA jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény helyi jogalkotási munkát érintő legfontosabb rendelkezései
A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény helyi jogalkotási munkát érintő legfontosabb rendelkezései Az Alkotmánybíróság 121/2009. (XII.17.) AB határozatával 2010. december 31-i hatállyal megsemmisítette
RészletesebbenÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A.
ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad adás A jog fogalma - Jogszabálytan 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. A jog fogalma II. Jogszabálytan 2 Áttekintés:
RészletesebbenAz uniós jogrend, az uniós jog forrásai
Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság
RészletesebbenMELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret
EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új
RészletesebbenEmberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3
Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3
RészletesebbenVálasztójogosultság. Kötelező irodalom: Előadásvázlat ( Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén)
Választójogosultság Kötelező irodalom: Előadásvázlat (http://alkjog.elte.hu/?page_id=3491) Kijelölt joganyag (ld. az előadásvázlat végén) 2017. november 20. ELTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék Lukonits Ádám,
RészletesebbenHATALOMMEGOSZTÁS. Köztársasági elnök. Törvényhozói hatalom. Bírói hatalom. Önkormányzatok. Végrehajtói hatalom. Alkotmánybíróság ???
JOGI ALAPISMERETEK HATALOMMEGOSZTÁS Törvényhozói hatalom Köztársasági elnök Bírói hatalom Végrehajtói hatalom Önkormányzatok Alkotmánybíróság??? 2 KÖZPONTI ÁLLAMIGAZGATÁSI SZERVEK 2010. évi XLIII. tv.
RészletesebbenEU közjogi alapjai május 7.
EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények
RészletesebbenA.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei
A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.
A közigazgatási szakvizsga Az Európai Unió szervezete, működése és jogrendszere c. V. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2017. augusztus 01.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenVIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG
VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Alkotmányjog 3. Jogász szak, levelező tagozat 2016/2017. tanév I. VIZSGAREND ÉS VIZSGAANYAG A vizsga szóbeli. rendelkezésére. A vizsgán a vizsgázó egy tételt húz, melynek kidolgozására
RészletesebbenA Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék
A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,
RészletesebbenÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK
ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi
RészletesebbenA hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban
A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:
RészletesebbenAz uniós jog forrásai
Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 471/B/1995 Budapest, 1995.10.04 12:00:00 de. Sólyom László Dr. 61/1995. (X. 6.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 1995. évi 84. számában
RészletesebbenA jog fogalma. Jogi alapismeretek 2015.02.16. Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen)
Jogi alapismeretek Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Közigazgatástan, ingatlannyilvántartás BMEEOUVAT29 2015.02.10. A jog fogalma olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami
RészletesebbenA VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA
A VISEGRÁDI NÉGYEK LEGFŐBB ÜGYÉSZEINEK SOPOTI NYILATKOZATA SOPOT, 2015. MÁJUS 15. EURÓPAI ÜGYÉSZSÉG 1. A Visegrádi Négyek kiemelt figyelmet fordítanak az Európai Ügyészség felállításáról szóló egyeztetésekre.
RészletesebbenGazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek
RészletesebbenGyakorló ápoló képzés 2012.03.13.
Kontra Andrea A viharlámpát a pajta falán olyan magasságban kell elhelyezni, hogy se ember, se állat azt a farkával le ne verhesse. Önkormányzati rendelet www.lemtrener.hu 1 EMBERI JOGOK 1776 Amerikai
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek. Tematika:
Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014
RészletesebbenTisztelt Képviselő-testület!
6. napirendi pont E - 167 Előterjesztő: Előterjesztést készítette: dr. Zakály Erzsébet Előzetesen tárgyalja: Ügyrendi Bizottság Mellékletek: Rendelet-tervezet Előterjesztés Nagykovácsi Nagyközség Önkormányzat
RészletesebbenAz EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt
Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,
RészletesebbenAlkotmányjog 1 előadás Levelező tagozat október 20.
Alkotmányjog 1 előadás Levelező tagozat 2017. október 20. Jogállamiság Demokratikus legitimáció Hatalommegosztás EU jog ALAPTÖRVÉNY JJOGSZABÁLYOK Törvények Rendeletek Nemzetközi jog EGYÉB LÉTEZŐ ÉS KÖTELEZŐ
RészletesebbenZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz
ZÁRÓVIZSGA KÖVETELMÉNYEK ALKOTMÁNYJOGBÓL 2019 tavasz KÖTELEZŐ TANANYAG: Kocsis Miklós Petrétei József Tilk Péter: Alkotmánytani alapok. Kodifikátor Alapítvány, Pécs, 2015 Petrétei József: Magyarország
Részletesebben2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S
'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére
RészletesebbenJOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA
JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA Készült a Területi együttműködéseket segítő esélyegyenlőségi programok a Keszthelyi járásban (ÁROP-1.A.3-2014-2014-0080) elnevezésű projekt keretében. A projekt által
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3126/2015. (VII. 9.) AB határozat 2175 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3126/2015. (VII. 9.) AB HATÁROZATA alkotmányjogi panasz elutasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
Részletesebben76/2008. (V. 29.) AB határozat. Indokolás
76/2008. (V. 29.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottságnak az országos népszavazás kitűzésére irányuló kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítése
RészletesebbenJogi norma, jogtétel, jogszabály, jogpozitivizmus, jogszabályok érvényessége, jogok vertikális tagozódása (ez most mind 1 téma?)
Hatályok fogalma és típusaik Idöbeli Kezdete, mikor a szabály hatályba lép. Ez sokszor egybeesik a kihirdetéssel Van, hogy a kihirdetés után még hagy a kihirdetö idöt a hatálybalépésig» átmeneti idö, idö
RészletesebbenElőterjesztés. Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére
Előterjesztés Készült: Monostorapáti község Önkormányzata Képviselő-testülete 2012. november 6-án tartandó ülésére Tárgy: Az állatok tartásáról szóló 7/2007. (VIII.22.) önkormányzati rendelet felülvizsgálata
RészletesebbenA PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ
JOGI ALAPISMERETEK Jegyzet A PÁLYAORIENTÁCIÓS KÉPZÉSHEZ Készítette: Papp Orsolya r. alezredes 2015. Bevezetés Tisztelt leendő kollégák! Minden szakmának, hivatásnak megvan a saját fogalmi rendszere - alapfogalmak,
RészletesebbenAz ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete
Sulyok Tamás Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzete PhD értekezés doktori tézisei I. A kutatási téma előzményeinek rövid összefoglalása: Az ügyvédi hivatás alkotmányjogi helyzetéről a kelet közép -
RészletesebbenA bűncselekmény tudati oldala I.
Tantárgy kódja Meghirdetés féléve V. Kredit Heti kontakt óraszám (előadás+gyakorlat) Félévi követelmény Gazdálkodástudományi Intézet BSP1109 2+0 Tenatika Közjog I. kollokvium A tantárgyi program félévi
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET november 19-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 226/2015. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐ-TESTÜLET 2015. november 19-i ülésére Tárgy: Előterjesztő: Készítette: A Budapest Főváros IX. Kerület
Részletesebben4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK
4. JOGSZABÁLYTANI ISMERETEK Jogszabálytani ismeretek BEVEZETÉS A fejezetben a legfontosabb jogszabálytani ismeretek kerültek feldolgozásra: a társadalmi normák sajátosságai, a jog fogalma, a jogi normák
RészletesebbenEU jogrendszere október 11.
EU jogrendszere 2017. október 11. együttműködés a tagállami bíróságok és az Európai Bíróság között a tagállami bíróság az előtte folyamatban levő ügyben előzetes döntést kér az Európai Bíróságtól uniós
RészletesebbenIromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003
Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME
AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2016. szeptember 26. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető
Részletesebbentárgy: törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése
Pest Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály, Törvényességi Felügyeleti Osztály 1052 Budapest, Városház utca 7. tárgy: törvényességi felügyeleti eljárás kezdeményezése Tisztelt Kormányhivatal! A Társaság
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenTantárgy összefoglaló
Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai Jogi ismeretek Cél: A hallgatók legyenek tudatában a jogszabályok (azok elérhetőségei) jelentőségének, szerepének és ismerjék meg: - a
RészletesebbenT/ számú törvényjavaslat. az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10592. számú törvényjavaslat az önkényuralmi jelképek használatának büntetőjogi szankcionálásáról Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013.
RészletesebbenA közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai
A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás
RészletesebbenTartalomj egyzék. Előszó 13
Tartalomj egyzék Előszó 13 I. KÖNYV: A KÖZIGAZGATÁSI JOG ÉS A KÖZIGAZGATÁS ALKOTMÁNYOS MEGHATÁROZOTTSÁGA (VARGA ZS. ANDRÁS) 15 1. Hatalom és hatalomgyakorlás 17 2. Jogállam-joguralom, az elv hatása az
Részletesebben1. Az alkotmány fogalma
1. Az alkotmány fogalma 1. Az alkotmány közkeletű fogalma: napjainkban az alkotmány különleges törvényt jelent, olyan alaptörvényt amelybe az állam önmagát korlátozva biztosítja polgárai számára az alapvető
RészletesebbenÁltalános jogi ismeretek I. Dr. Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék
Általános jogi ismeretek I Dr Vinnai Edina PhD adjunktus Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Jogelméleti és Jogszociológiai Tanszék VÁZLAT 1 Jogforrás 2 Jogalkotás: autonóm és delegált jogalkotás
RészletesebbenPROJEKT TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGI VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓAN DECEMBER 31.
JOGSZABÁLYI KERETEK ÖSSZEFOGLALÁSA AZ ÁROP-1.A.5-2013-2013-0014 AZONOSÍTÓSZÁMÚ LÉTAVÉRTES VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK SZERVEZETFEJLESZTÉSE CÍMŰ PROJEKT TÁRSADALMI FENNTARTHATÓSÁGI VÁLLALÁSÁNAK TELJESÍTÉSÉHEZ
RészletesebbenA nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1
A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne, 2012 2 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő.
3133/2015. (VII. 9.) AB végzés 2219 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3133/2015. (VII. 9.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panasz tárgyában meghozta a következő
RészletesebbenÚjhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének a október 29 (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó képviselő-testületi ülésére
E L Ő T E R J E S Z T É S Újhartyán Város Önkormányzata Képviselő-testületének a 2013. október 29 (kedd) 17 órai kezdettel megtartandó képviselő-testületi ülésére 5. napirendhez. Tárgy: Előterjesztő: Előkészítő:
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI
944 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG TANÁCSAINAK A MAGYAR KÖZLÖNYBEN KÖZZÉ NEM TETT HATÁROZATAI ÉS VÉGZÉSEI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3152/2016. (VII. 22.) AB HATÁROZATA bírói kezdeményezés
RészletesebbenAZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA. Bevezetés
AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM szociológiai/közgazdaságtani fogalom információ önálló érték, hatalmi tényező infokommunikációs és technológiai fejlődés lehetőségek és kihívások
RészletesebbenII. TÉMA. A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76)
1 II. TÉMA A közigazgatás működésének követelményrendszere (TK 69 76) A közigazgatás közérdekű tevékenységét különböző alapelvek jellemzik. Ezek nem jogági alapelvek vagy csak bizonyos fokig azok. Így
RészletesebbenT/ Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása
MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/11545. Magyarország Alaptörvényének ötödik módosítása Előadó: Dr. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter Budapest, 2013. június Magyarország Alaptörvényének ötödik
RészletesebbenJogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás
Jogszabályi háttér bemutatása Devecseri Járás Nemzetközi jogi kitekintés Az egyes nemzetállamok közötti kapcsolatok rendezését a nemzetközi egyezmények, nemzetközi szerződések szolgálják, melyek az államok
RészletesebbenELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére
Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata Iktató szám: 117/2012. ELŐTERJESZTÉS a KÉPVISELŐTESTÜLET 2012. május 17-i ülésére Tárgy: Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata Képviselőtestületének
RészletesebbenKormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége
Kormányforma Magyarországon. A Kormány funkciói, felelőssége Kötelező irodalom: Előadásvázlat(http://alkjog.elte.hu/?page_id=7016) Kijelölt joganyag(ld. az előadásvázlat végén) 2017. október 27. ELTE ÁJK
RészletesebbenAz Európai Unió elsődleges joga
NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).
Részletesebben2007. évi törvény. a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény módosításáról
2007. évi törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény módosításáról 1. A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-6261/2012. számú ügyben Előadó: dr. Borza Beáta dr. Csikós Tímea A vizsgálat megindítása Az Elek Városban működő Pszichiátriai Betegek Otthonában élő ellátottak
RészletesebbenDr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek
Dr. Nemes András Általános közigazgatási ismeretek Jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek c. előadása Köz/ z/állam igazgatási alapok 1. A közigazgatás és az államigazgatás szinonim fogalmak Általános
RészletesebbenTervezet a közigazgatási egyeztetésre
KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/1426/2007. Tervezet a közigazgatási egyeztetésre az egyes 1989. október 23-át megelőzően védetté nyilvánított természeti területek védettségét fenntartó
RészletesebbenJOGI ALAPTAN TÉTELEK
JOGI ALAPTAN TÉTELEK 1. Jogképződési módok 2. A jogszabály fogalma és szerkezeti elemei A jogszabályok csoportosításai 3. A magyar jogforrási rendszer A jogforrási rendszer alapelvei 4. A jogalkalmazás
RészletesebbenVIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve.
VIII. FEJEZET AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 91. (1) Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem legfőbb szerve. A tervezet a többi alkotmányos szervhez hasonlóan az Alkotmánybíróságot is tételmondattal helyezi el az
RészletesebbenTárgy: Dunakeszi Város Önkormányzatának a kedvtelésből tartott állatok tartásának helyi szabályairól szóló./2016. (. ) önkormányzati rendelete
Dióssi Csaba polgármester úr részére Dunakeszi Város Polgármesteri Hivatala Székhelyén Tárgy: Dunakeszi Város Önkormányzatának a kedvtelésből tartott állatok tartásának helyi szabályairól szóló./2016.
RészletesebbenA legfontosabb állami szervek
A legfontosabb állami szervek Az Országgyűlés 2012-től: Alaptörvény 1. cikk Házszabály Az Országgyűlés Magyarország legfelsőbb (államhatalmi és) népképviseleti szerve. Biztosítja a társadalom alkotmányos
RészletesebbenA közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.
A közigazgatási szakvizsga Általános államháztartási ismeretek c. III. modulhoz tartozó írásbeli esszé kérdések (2018. augusztus 28.) Az írásbeli vizsgák részét képezik tesztfeladatok (mondat-kiegészítés,
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenJogszabálytan Ha az általános érvényű normatív jogi aktus mindenkire vonatkozik. KÖZJOGI SZERVEZETSZABÁLYOZÓ ESZKÖZNEK nevezzük
1 2 3 Jogszabálytan Jogszabálytan Az állami szervek által kibocsátott magatartásszabályok vagy általános érvényűek vagy egyediek Az általános érvényű, szabályozó jellegűek a normák A normák vonatkozhatnak
RészletesebbenEURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR
A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3264/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE. Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő.
3104 AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG 3264/2015. (XII. 22.) AB VÉGZÉSE alkotmányjogi panasz visszautasításáról Az Alkotmánybíróság tanácsa alkotmányjogi panaszok tárgyában meghozta a következő végzést: Az Alkotmánybíróság
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME
AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2016. szeptember 26. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető
RészletesebbenEurópai uniós jogharmonizáció. Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium
Európai uniós jogharmonizáció Dr. Gombos Zoltán Főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Mit jelent az uniós jogharmonizáció? Minden olyan nemzeti jogalkotási tevékenység, amelynek célja az uniós
RészletesebbenA SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL
A SÚLYOS VÁLSÁGHELYZET INDIKÁCIÓJÚ ABORTUSZOK SZABÁLYOZÁSÁNAK ALKOTMÁNYELLENESSÉGÉRŐL 2012. január 1. előtt Magyarország Alkotmánya [1], azóta pedig Magyarország Alaptörvénye [2] az állam elsőrendű kötelezettségeként
RészletesebbenPetrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék
5 Petrétei József, egyetemi tanár PTE ÁJK Alkotmányjogi Tanszék A magyar Országgyűlésre vonatkozó szabályozás alaptörvényi, törvényi és határozati házszabályi szinten 1 Bevezetés Bár Magyarországon az
RészletesebbenMik azok az alapvető jogok?
Mik azok az alapvető jogok? Az egyének védelmi eszköze az állami intézkedésekkel és mások alapvető jogaival szemben Lásd Alaptörvényben Az alapvető jog - más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos
RészletesebbenA környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban
A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési
RészletesebbenAZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME
AZ ALAPJOGOK BÍRÓI VÉDELME 2015. szeptember 21. Vissy Beatrix Kiindulópont: az alapjogok fogalma Ø morális gyökerű Ø az ember jogi pozícióját meghatározó Ø hatékony jogi garanciák révén ténylegesen kikényszeríthető
RészletesebbenAz atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése
Az atipikus munkaviszonyok hazai szabályozásának megjelenése Szerző: Czinkné dr. Arató Zita bírósági titkár Pécs, 2015. október 20. A 2012. évi I. törvényben (a továbbiakban: Mt.) is szabályozott atipikus
RészletesebbenEurópai uniós jogi ismeretek Jogforrások. 2013. szeptember 4.
Európai uniós jogi ismeretek Jogforrások 2013. szeptember 4. 1. Közösségi jogforrás rendszere 1.1. Elsődleges jogforrások 1.2. Másodlagos jogforrások: a./ Kötelező b./ Nem kötelező 1.3. Egyéb jogforrások
Részletesebben