2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S

Átírás

1 'm O gnyaws W l pic95s2_/40, 8 ftzeft : 2004 JON 0 9 MAGYAR KÖZTÁ.R.SASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE KÖLTSÉGVETÉSI ÉS PÉNZÜGYI BIZOTTSÁG Bizottsági módosító javaslat Dr. Szili Katalin az Országgyűlés Elnöke részére Budapest Tisztelt Elnök Asszony! A Házszabály 94. (1) bekezdése alapján az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. torvény inódosításáról szóló, T/9952. számon benyújtott törvényjavaslathoz az alábbi módosító javaslatokat terjesztjük elő : 1. A törvényjavaslat 1. -ában az árak megállapításáról szóló évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban : Ártv.) 19/A. (1) bekezdése az alábbiak szerint módosul : (1) A kormány a gyógyszerpiac átmeneti zavarainak elhárítása. kiküszöbölése vagy a gyógyszerpiac e, ~yensúlyán.ak fenntartása érdekében elrendelheti, hogy a humán törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek (a továbbiakban együtt: gyógyszer) esetében a gyártő és a forgalmazó közötti, az e bekezdés szerinti rendelet kihirdetésekor hatályos [érvényes] szerződésekben szereplő árat - ideértve a Polgári Törvénykönyvről

2 2 szóló évi IV. törvény 226. (1) bekezdése szerint jogszabályban meghatározott árat -- a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenc ~S [egy évig] nem lehet emelni, illetve a gyártók és a forgalmazók ennél magasabb áron a rendelet kihirdetésétől számított legfeljebb kilenchónapom uig [egy évig] nem tehetnek egymás felé szerződési ajánlat ;ot." 2. A törvényjavaslat 1. Wan az Av. 19/A. (2) bekezdése az alábbiak szerint módosul :,,(2) [A kormány az (1) bekezdés szerinti rendeletében - átlátható és eyértelmíí feltételek meghatározása mellett - felhatalmazhatja] Az -U 1 bekezdés szerinti árnál magasabb árakkor alkalmazható, haehhez az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter [t, változtatásához] hozzájániluon]. hogy] kérelem almán [az ár Ahozzájárulás akkor adható meg, ha a)az adott gyógyszer az adott betegségkizárólagos, első vonalbeli kezelésére szolgáló készítménye,'-,'s b) a gyártó vag_ aforgalmazó bizonyba, hogyan adott gyógyszer előállításának költsége az myas&b." (1)bekezdés alkalmazása esetén érvényes legmagasabb árnál 3. A törvényjavaslat 2. -a az alábbiak szerint módosul :,1 E törvény a kihirdetését követő ötödik [tizenötödik] napon lép hatályba." INDOKOLÁS 1. Az áremelés jogszabályi tiltása a szerződési szabadság alkotmányos jogát a jövőre nézve korlátozza, mivel a fennálló jogviszonyok tartalmát maga nem változtatja meg, csupán időhatár meghatározása mellett azt zárja ki, hogy a szerződést a jövőben a felek módosítsál-,. A szerződési szabadság korlátozása az

3 3 Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint akkor tekinthető alkotmányosnak, ha arra alapos okból kerül sor, és a korlátozás nem ésszerűtlen. [1414/D/1995. AB határozat. ABH 1999, 539, 541.] Az Alkotmánybíróság az alaptörvénynek a legmagasabb szintű testi és lelki egészség elérését államcélként tételező 70/D. -ából vezette le azt a követelményt, hogy az államnak garantálnia kell a gyógyszerforgalom biztonságát és a gyógyszerellátás stabilitását. E követelmények az AB szerint még a szerződési szabadságnál nagyobb alkotmányjogi védelemben részesülő, alapvető jognak minősülő vállalkozáshoz való jog korlátozását is indokolhatják [677/B/1995. AB határozat. ABH 2000, 590, 596.], ennek megfelelően a szerződési szabadság korlátozásának is alapos okai lehetnek. A 19/2004. (V. 26.) AB határozat általában az árszabályozással kapcsolatban fejtette ki, hogy az árakba való beavatkozásnak többféle, akár viszonylag széles körben is alkalmazott, alkotmányosan megengedett formája lehet". Kifejezetten utalt arra a testület, hogy [n]em ésszerűtlen beavatkozás az, ha az ármegállapítást az állam a fogyasztói érdekek és az érintett piac védelmét szolgálva, törvényben meghatározott feltételek megléte esetén alkalmazza". A módosító javaslat az áremelés megtiltásának törvényi feltételeit bővíti, mivel a gyógyszerforgalom biztonságának és a gyógyszerellátás stabilitásának biztosítása megköveteli, hogy a Kormány ne csak a már létrejött piaci zavar elhárítására használhassa az áremelés megtiltásának eszközét, hanem a piaci egyensúly megőrzésére, vagyis a piaci zavar preventív megelőzésére is. Ilyen intézkedés indokolt lehet például akkor, ha széleskörű, nagy mértékű, egyidejű áremelési szándék tapasztalható, vagy a kereslet-kínálat egyensúlya bármely okból megbomlik. 2. A jogbiztonság - mint az Alkotmány 2. (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság része - megköveteli, hogy az áremelési tilalom alóli kivételek meghatározása ne önkényesen történjen, ezért a módosító javaslat garanciális

4 4 jelleggel zárt taxációként, magában a törvényben határozná meg, hogy az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter mely esetekben adhat felmentést az áremelési tilalom alól. A kivételek meghatározása során a módosító javaslat a gyógyszerellátás stabilitásának alkotmányos szempontjára tekintettel rendelkezik úgy, hogy a kizárólagos, első vonalbeli kezelésre szolgáló készítmények (amelyeket a betegség megállapítását követően minden körülmények között biztosítani kell a beteg részére) esetében a gyógyszerellátást biztosítani kell. Az adott betegség kizárólagos kezelésére való alkalmasságot, illetve az első vonalbeli kezelésre történő felhasználás indokoltságát a gyógyszer - törzskönyvező hatóság által jóváhagyott - alkalmazási előirata, illetve a betegség kezelésére vonatkozó szabályokat tartalmazó protokoll határozza meg. A hozzájárulás megadása tehát csak azon készítmények esetén lehetséges, melyek alkalmazási megfelelőségét már a törzskönyvezési eljárás során, a forgalomba hozatalt megelőzően bizonyították. A gyógyszerellátás stabilitása nem lehet alapja a gazdasági. erőfölénnyel való visszaélésnek, ennek megfelelően csak a gyártó vagy a forgalmazó által igazoltan veszteséges készítmények esetében ad lehetőséget a javaslat az áremelési tilalom alóli mentesülésre. A módosító javaslat az ártörvény új 19/A. (1) bekezdése szerinti legmagasabb árnál magasabb ár alkalmazására csak a meghatározott feltételeket maradéktalanul teljesítő gyógyszerek esetében, csak kivételes esetben tesz lehetővé; ugyanakkor minden magyarországi gyógyszergyártó és -forgalmazó részére biztosítja a lehetőséget a hozzájárulás kérelmezésére. 3. A módosító javaslat a törvény hatálybalépésének napjaként a kihirdetést követő ötödik napot határozza meg. A törvény alkalmazására való felkészüléshez szükséges kellő idő meglétét a módosító javaslat nem érinti, mivel június 30-ig az joghatást egyébként sem fejt ki, hiszen ezen időpontig a gyógyszerek árát az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek és

5 5 egyes tápszerek átmeneti árszabályozásáról szóló 48/2004. ( ) Korm. rendelet tételesen meghatározza.. Budapest, június 3.