ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad. I. A jog fogalma. A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok. A jog fogalma - Jogszabálytan. A.

Átírás

1 ÜZLETI JOG I. 2013/14 2. előad adás A jog fogalma - Jogszabálytan 1 Áttekintés: A jegyzetben: I. rész. Jogtani és államszervezeti alapok A.) Jogtan B.) Államtan I. A jog fogalma II. Jogszabálytan 2

2 Áttekintés: I. A JOG FOGALMA I.1 A jog összetevői, társadalmi funkciói A.) A társadalmi együttélést szabályozó normarendszerek B.) A normarendszerek viszonya C.) A jog, mint norma és mint társadalomirányító mechanizmus D.) A jog társadalmi alapfunkciói I.2 A jogkeletkezés útjai, jogcsaládok A.) A jogkeletkezés útjai B.) Jogrendszerek C.) Eljárásjogok I.3 A jogrendszer felépítése, jogágak A.) A jogrendszer és a jog rendszere B.) Jogágak, jogágazatok, az osztályozás szempontjai C.) A közjog D.) A magánjog II.1 Az együttélés parancsai A.) Az elvárt magatartás B.) Eltérítés a közösség szempontjából nem kívánt magatartástól C.) A jogi válasz a problémára D.)... és a szankció II.2 A jogi norma A.) Fogalma, szerkezeti elemei B.) A hipotézis fogalma, fajtái C.) A diszpozíció fogalma, diszpozivitás és kogencia D.) A jogkövetkezmény E.) Nézzünk mindezekre egy példát F.) Speciális jogi normák II.3 A jogalkotás, a jogszabály hatálya A.) Alapfogalmak B.) A jogi norma keletkezése C.) A jogszabály hatálya D.) A jogalkotás jogi szakmai összefüggései II.4 Jogforrástan A.) Alapfogalmak B.) A jogforrási hiearchia csúcsa C.) A törvény D.) Rendeletek E.) Nemzetközi egyezmények F.) Az EU jogforrásai G.) Az állami irányítás egyéb jogi eszközei II.5 Konkrét példával III. ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK 3 I. A jog fogalma 4

3 I. A JOG FOGALMA I.1 A jog összetevői,, társadalmi t funkciói A.) A társadalmi t együtt ttélést szabályoz lyozó normarendszerek 5 I. A JOG FOGALMA I.1 A jog összetevői,, társadalmi t funkciói B.) A normarendszerek viszonya Etikai gondolkodók 6

4 I. A JOG FOGALMA I.1 A jog összetevői,, társadalmi t funkciói C.) A jog, mint norma és s mint társadalomirt rsadalomirányító mechanizmus - A jog, mint norma és mint társadalomirányító mechanizmus a jogi norma és más normák viszonya a jog részei ~ jogi normákból álló jogszabályok ~ jogi tények, jogviszonyok ~ a jog megvalósulása > jogalkalmazás, jogkövetés 7 I. A JOG FOGALMA I.1 A jog összetevői,, társadalmi t funkciói D.) A jog társadalmi t alapfunkciói - A jog társadalmi alapfunkciói: integráló-stabilizáló alapvető emberi jogok biztosítása társadalmi rendet biztosító funkció konfliktus-feloldó társadalomalakító eszköz > jogpolitika - Tárgyi jog: a hatályos jogszabályok - Alanyi jog: az embereket megillető jogosultságok 8

5 I. A JOG FOGALMA I.2 A jogkeletkezés útjai, jogcsaládok A.) A jogkeletkezés útjai - A jogkeletkezés útjai: írott jog > jogszabályokba, törvényekbe foglalt magatartás szokásjog > a társadalmi gyakorlatból alakul ki precedensjog (bírói jog, esetjog) > a megkülönböztetés és alávetés technikája, analógia 9 I. A JOG FOGALMA I.2 A jogkeletkezés útjai, jogcsaládok B.) Jogrendszerek - Jogrendszerek: angol-amerikai: a precedensjog az elsődleges kontinentális: az írott jog az elsődleges egyéb különbségek a két rendszer között (pl. alaki jog jelentősége az angol-amerikai jogban) közeledés a két jogcsalád között ~ az EU aktusai, mint közvetítők ~ jogexport 10

6 I. A JOG FOGALMA I.3 A jogrendszer felépítése, jogágak gak A.) A jogrendszer és s a jog rendszere - A jogrendszer fogalma térben és időben érvényesülő normák összessége > ahány szuverén állam, annyi jog - A jog: rendszer jogszabályok rendszerszerűen összefüggő megjelenése kollízió lehetősége a jogi dogmatika szerepe 11 I. A JOG FOGALMA I.3 A jogrendszer felépítése, jogágak gak B.) Jogágak, gak, jogágazatok, gazatok, az osztályoz lyozás s szempontjai - Jogágak, jogágazatok: azonos típusú társadalmi viszonyok jogágazat > a jogágakat összefogó nagyobb egység - A jogrendszer osztályozási lehetősége: anyagi és alaki jog > az anyagi jog a jogviszonyt tartalmilag rendezi, az alaki eljárási szabályokat állapít meg közjog-magánjog > a modern jogrendszerek alapágazatai a klasszikus, történelmileg kialakult jogágakon keresztülfekvő, másodlagos, vegyes ágazatok (pl. pénzügyi jog, munkajog, fogyasztóvédelmi jog) 12

7 I. A JOG FOGALMA I.3 A jogrendszer felépítése, jogágak gak C.) A közjogk -A közjog: alapvetően vertikális felépítésű az állam-állampolgár viszonyrendszert ill. az állam szervezeti-működési rendjét szabályozza alapvető részei ~ alkotmányjog ~ közigazgatási jog ~ büntetőjog 13 I. A JOG FOGALMA I.3 A jogrendszer felépítése, jogágak gak D.) A magánjog - A magánjog: horizontális felépítésű, a szabályozás diszpozitív jellegű az állampolgárok és szervezeteik ~ autonóm struktúrájú ~ személyi és vagyoni viszonyait szabályozza hagyományosan fő területei ~ személyek joga ~ dologi jog ~ kötelmi jog ~ szellemi alkotások joga ~ családjog, öröklési jog a kereskedelmi jog (gazdasági jog, üzleti jog): a kereskedők szakjoga 14

8 II. Jogszabálytan 15 II.1 Az együtt ttélés s parancsai A.) Az elvárt magatartás 16

9 II.. JOGSZABÁLYTAN II.1 Az együtt ttélés s parancsai B.) Eltérítés s a közössk sség g szempontjából l nem kívánt k magatartást stól 17 II.. JOGSZABÁLYTAN II.1 Az együtt ttélés s parancsai C.) A jogi válasz v a problémára ra - A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló évi XLII. törvény alapján így január 1-től közterületen a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével tilos dohányozni: közforgalmú intézmények bejáratától számított 5 méteres távolságon belül, közterületi játszótereken, továbbá a játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, a vasút peronján, valamint az autóbuszmegállókban és annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül. - A törvény nemcsak a közterületi dohányzást szabályozza, hanem a zárt légtérben történő cigarettázást is. Így közforgalmú intézmény zárt légterű helyiségeiben, munkahelyen zárt helyiségben tilos a dohányzás. 18

10 II.. JOGSZABÁLYTAN II.1 Az együtt ttélés s parancsai D.)... és s a szankció - Az a természetes személy, aki a nemdohányzók védelméről szóló törvény előírásait szegi meg (azaz közterületen tiltott helyen dohányzik) egészségvédelmi bírság fizetésére kötelezhető a bírság mértéke természetes személlyel szemben, Ftig terjedhet 19 II.2 A jogi norma A.) Fogalma, szerkezeti elemei - A jogi norma fogalma a jog legkisebb önálló egysége kényszerrel biztosított, általános magatartásszabály a norma lehet tipikus és atipikus (speciális, lsd. F. pont) - A tipikus jogi norma három szerkezeti eleme: hipotézis (tényállás ill. feltétel) diszpozíció (rendelkezés) jogkövetkezmény > e szerkezeti elemek nem feltétlen egy helyen, egyetlen normában jelennek meg 20

11 II.2 A jogi norma B.) A hipotézis fogalma, fajtái - Fogalma: a jogi norma az a szerkezeti eleme, mely azokat a körülményeket, feltételeket határozza meg melyek megléte esetén tilos a jogalkotó által meghatározott magatartás tanúsítása > a jogi norma tényállása (a tények olyan összessége, amihez joghatás fűződik) - A hipotézis fajtái: zárt: a tényálláselemek taxatív felsorolása nyitott: a jogalkotó nem írja pontosan körül a jogszabály alkalmazási területét (tipikusan: vagyoni jog) > mindig általános tényállást tartalmaz 21 II.2 A jogi norma C.) A diszpozíci ció fogalma, diszpozivitás és kogencia - Fogalma: ha a hipotézis feltételei fennállnak, mit kell a jogalanynak tennie VAGY jogi minősítés - Ha előírt magatartás szabály, a diszpozíció lehet: parancs > magatartás tanúsítása kötelezettség tiltás > a nem tevés kötelezettség megengedő > diszpozitív, hézagpótló jellegű (magánjog) - A kógens szabály: lehet tiltó és parancsoló azokban a viszonyokban is kötelez, ahol az akaratszabadság egyébként működik - Imperatív: feltétlenül érvényesülnie kell 22

12 II.2 A jogi norma D.) A jogkövetkezm vetkezmény - Fogalma: az állami szervek számára megállapított magatartásszabály arra az esetre nézve, hogy a jogalanyok a hipotézisben leírt feltételek megvalósítása esetén ~ valamely parancsot nem teljesítenek kikényszerítés ~ tilalmat megszegnek érvényt kell szerezni ~ megengedett magatartást tanúsít elismerést igényelhet - A következmény lehet: szankció (hátrány, büntetés) ~ személyiségi jogot ~ vagyoni jogot érintő előny, jutalom, egyéb joghatás > pl. állami jogvédelem igénybe vételének lehetősége 23 II.2 A jogi norma E.) Nézzünk mindezekre egy példp ldát 24

13 II.2 A jogi norma F.) Speciális jogi normák - Vélelem: olyan tényállást fogad el valószínűnek, aminek valósága nem szokott vitás lenni lehet ~ megdönthető van ellenbizony. ~ megdönthetetlen - Fikció: a jogalkotó valósnak fogad el olyan tényt ami tudattalan nem valós - Generálklauzula: általános jogelv > pl. Ptk. 1:3. a polgári jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése során a felek a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megfelelően kölcsönösen együttműködve KÖTELESEK ELJÁRNI 25 II.3 A jogalkotás, a jogszabály hatálya A.) Alapfogalmak - A jogszabály különböző típusú jogi normából áll meghatározott jogforrási fogmában jelentkezik a jogalkotási folyamat eredményeként jön létre - A jogalkotási folyamat jogszabály-előkészítés, kodifikáció sajátos jogi nyelv a norma keletkezésének hármas feltétele - Hatály: időbeli területi személyi 26

14 II.3 A jogalkotás, a jogszabály hatálya B.) A jogi norma keletkezése - Alapvető jogforrása: A jogalkotásról szóló évi CXXX. tv. - A jogalkotó szerv az adott jogforrás kibocsátására jogosult legyen - A jogszabály meghozatalára vonatkozó eljárási rendet a jogalkotó betartsa pl. OGY.: kétharmados (sarkalatos tv.) ill. egyszerű többség > határozatképesség ha az eljárási rendet megsértik a jogszabály nem jön létre - A jogszabály kihirdetése (megismerhetővé tétele) mindenki számára (Magyar Közlöny, Magyarország hivatalos lapja) megh. esetben azok számára, akiknek jogait, kötelezettségeit tartalmazza 27 II.3 A jogalkotás, a jogszabály hatálya C.) A jogszabály hatálya - Hatályos jogszabály > alkalmazandó -Időbeli: kezdete: a kihirdetés napja vagy későbbi időpont vége: általában nyitott visszaható szabály: ritka kivétel - Területi: > földrajzilag hol érvényesül főszabály: az állami szuverenitás által átfogott országterület a jogalkotó szerv működési területe (pl. önkormányzati rendelet) -Személyi:> a jogalanyok azon köre, akinek jogait, kötelezettségeit a norma meghatározza ha nincs megszorítás elvileg minden jogalany 28

15 II.3 A jogalkotás, a jogszabály hatálya D.) A jogalkotás s jogi szakmai összefüggései - A jog gazdasági elemzése: a jogalkotás során fel kell mérni a jogszabály szükségességét társadalmi költségeit társadalmi, gazdasági hatásait - Dereguláció: múltra irányuló elavult jogszabályok hatályon kívül helyezése jövőre irányuló hatáselemzés -Minőségi jogalkotás: adminisztratív terhek csökkentése kerülni kell a jogszabályok túl gyakori módosítását A JOG KONZERVATIVIZMUSA: a rossz jogszabály is jobb, mint az állandóan változó jogszabály 29 II.4 Jogforrástan A.) Alapfogalmak - Hiearchikus rend: az írott jog jogforrásai az állam belülről strukturált szervezeti rendszere > A JOGSZABÁLYOK HIEARCHIÁJA A JOGSZABÁLYT ALKOTÓ SZERV AZ ÁLL. SZERVHIEARCHIÁJÁVAL ELFOGLALT HELYÉHEZ VISZONYODIK - A jogforrások: belső: a jogalkotói hatáskörrel felruházott szervek (Alaptörvény, jogalkotásról szóló tv.) külső: a forma, amiben a jogszabály megjelenik > az alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes a magasabb szintűvel HA MÉGIS: NORMAKONTROLL, az AB MEGSEMMISÍTI 30

16 II.4 Jogforrástan B.) A jogforrási hierachia csúcsa csa - A jogforrási hiearchia csúcsa > Országgyűlés alkotmánytörvény: az Alaptörvény állami berendezkedés, szervezet, állami szervek működése állampolgár jogok, kötelezettségek, emberi jogok legalapvetőbb szabályai 2/3-os többséggel fogadható el ill. módosítható > TOVÁBBI TÖRVÉNYEK AZ ALAPTÖRVÉNYHEZ IGAZODÁSÁT AZ AB BIZTOSÍTJA 31 II.3 Jogforrástan C.) A törvt rvény - Kizárólagos törvényalkotási tárgyak társadalmi, gazdasági rend állampolgári alapjogok > EZEK LEGALAPVETŐBB SZABÁLYAIT IS 2/3- os TÖRVÉNYEK RENDEZIK - Törvénykönyv: nagyobb, kiemelkedő törvény (Ptk, Btk.) 32

17 II.4 Jogforrástan D.) Rendeletek - Kormányrendelet: a kormány általános hatáskörű államigazgatási szerv minden igazgatási feladat hatáskörébe tartozik Alkotmány és egyéb törvények alapján, ill. önálló jogalkotási hatáskörében eljárva - Miniszteri rendelet, miniszterelnök rendelete: csak olyan tárgyban, ami hatáskörébe, feladatkörébe tartozik aminek törvény, törvényrendelet, kormányrendelet felhatalmazást ad - Önkormányzati rendelet: a kerületi települési önkormányzat képviseleti szerve hozza hatálya korlátozott törvény, kormányrendelet felhatalmazásával vagy eredeti módon 33 II.4 Jogforrástan E.) Nemzetközi zi egyezmények - A nemzetközi egyezmény: a szuverén államra nézve közvetlenül nem állapíthat meg jogot, kötelezettséget az azt aláíró államot köti alkalmazásának feltétele, hogy belső jogforrássá legyen - A magyar Alaptörvény: a magyar közigazgatás jogrendszere elfogadja a nemzetközi jog elismert szabályait biztosítja a vállalt nemzetközi kötelezettségek és a belső jog összhangját parafálás, aláírás, ratifikáció (belső forrássá tétel) - A nemzetközi egyezmény jogforrási szintje: nemzeti jogrendben milyen szinten szabályozták 34

18 II.4 Jogforrástan F.) Az EU jogforrásai - Rendelet: legfontosabb jogforrás közvetlenül kell alkalmazni minden tagállam minden szervezetére, bíróságára, állampolgárára Minden hatóság, bíróság előtt hivatkozni lehet rá -Irányelv: a tagállamot arra kötelezi, hogy az irányelv jogpolitikai céljának megfelelő jogszabályt alkosson célja: jogharmonizáció jellemzői: ~ minimum- vagy maximum szabályok meghatározása ~ szabályozási keretek > A TAGÁLLAMNAK MEGHATÁROZOTT IDŐN BELÜL KELL BELSŐ JOGOT ALKOTNIA 35 II.4 Jogforrástan G.) Az állami irány nyítás s egyéb b jogi eszközei zei - Határozatok (OGY, kormány) - Utasítás (miniszter, országos hatáskörű közigazgatási szerv) - Irányelv, tájékoztató: miniszter irányelvben ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fő irányára, módszerére tájékoztató: olyan adatot, tényt közöl, amit a jogszabály végrehajtójának ismerniük kell - Statisztikai közlemény, jegybanki rendelkezés, bankfelügyeleti rendelkezés stb. KÖZVETLENÜL NEM ÁLLAPÍTHAT MEG AZ ÁLLAMPOLGÁR FELÉ MAGATARTÁSSZABÁLYT 36

19 II.5 Konkrét t példp ldával A.) A törvt rvényalkotás s folyamata 37