Büntetőjog. általános rész

Átírás

1 Büntetőjog általános rész

2

3 Szerkesztette: Domokos Andrea Büntetőjog I. Általános rész Patrocinium Budapest, 2015

4 Tartalomjegyzék oldalszám ELŐSZÓ...7 RÖVIDÍTÉSEK JEGYZÉKE A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma A büntető törvény időbeli hatálya, a büntető törvény visszamenőleges hatályának szabályai. Kivételek az időbeli hatály általános szabálya alól A területi és személyi hatály A bűncselekmény törvényi fogalma. A társadalomra veszélyesség. A bűntett és a vétség Egység, többség, halmazat. A törvényi egység fajtái. A bűnhalmazat elméleti kategóriái, a látszólagos halmazat feloldásának szabályai. Az üzletszerűség A bűnösség (a szándékosság és a gondatlanság). Felelősség az eredményért mint minősítő körülményért A kísérlet és az előkészület. Az alkalmatlan kísérlet. Büntethetőséget megszüntető okok a kísérlet és az előkészület körében. Felelősség a maradék-bűncselekmény miatt Az elkövető. Csoportos elkövetés, bűnszövetség A büntethetőség akadályainak rendszere (büntethetőséget kizáró és megszüntető okok, a büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályainak felsorolása). A gyermekkor, a gyermekkorú érdekében tehető gyermekvédelmi intézkedések A kóros elmeállapot, az ittas vagy bódult állapotban elkövetett bűncselekmény. A kényszergyógykezelés alkalmazásának feltételei A kényszer és a fenyegetés. Az erőszak, illetve a fenyegetés fogalma, fajtái. A tévedés A jogos védelem. A megelőző jogos védelem. A szükségesség vizsgálata A végszükség. A jogszabály engedélye. Az elöljáró parancsa A büntethetőség elévülésének szabályai A tevékeny megbánás A büntetőjogi felelősségre vonás egyéb akadályai: a magánindítvány és a feljelentés hiánya...126

5 17. A Btk. büntetési rendszere. A büntetés célja, büntetések és a mellékbüntetés. Az intézkedések A szabadságvesztés. A határozott ideig tartó szabadságvesztés, a feltételes szabadságra bocsátás szabályai a határozott ideig tartó szabadságvesztésből. A szabadságvesztés fokozatai Az életfogytig tartó szabadságvesztés. A feltételes szabadságra bocsátás szabályai az életfogytig tartó szabadságvesztésből Az elzárás, a közérdekű munka és a pénzbüntetés. A közérdekű munka és a pénzbüntetés átváltoztatásának szabályai A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kitiltás szabályai A sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás szabályai A megrovás. A próbára bocsátás A jóvátételi munka és a pártfogó felügyelet Az elkobzás, a vagyonelkobzás és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele A büntetés célja, a büntetéskiszabás elvei. A büntetés enyhítésének szabályai. A büntetés kiszabása tárgyalásról lemondás esetén A halmazati büntetés és az összbüntetés Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása A különös, a többszörös és az erőszakos többszörös visszaesőkre, valamint a bűncselekményt bűnszervezetben elkövetőkre vonatkozó szigorúbb rendelkezések A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése A mentesítés formái, módjai. A kegyelem formái és anyagi jogi hatásai A fiatalkorú fogalma, a fiatalkorúval szemben alkalmazható jogkövetkezmények célja A fiatalkorúval szemben kiszabható szabadságvesztés, és elzárás. A javítóintézeti nevelés. Az egységes intézkedés A katona büntetőjogi fogalma, büntethetőséget kizáró és megszüntető ok a katonai büntetőjogban. A katonai büntetések és a katonai mellékbüntetések A fegyveresen és felfegyverkezve történő elkövetés A KÖTET SZERZŐI...303

6 Előszó Habent sua fata libelli tartja a latin mondás. A szerzők abban a reményben állították össze munkájukat, hogy e könyv hatékony segítséget nyújt a Büntetőjogi Szakvizsga Általános Részének tanulásához. Az Igazságügyi Minisztérium által kiadott hivatalos tételsort feldolgozó kötet precíz jogszabályi alapokat adva ismerteti az olvasóval a szakvizsgára tanulandó anyag elméleti és gyakorlati részével. A évi C. törvény alapján megírt munka már a évi CXL. törvény büntetőjogi vonatkozású szabályait is tartalmazza. Szakmai színvonalát a szerzők személye biztosítja: szerzőink között tudhatunk főügyészségi ügyészt, törvényszéki büntető kollégiumi vezetőt, ítélőtáblai elnököt, kúriai tanácselnököt, alkotmánybírót, OKRI tudományos munkatársat, egyetemi oktatókat. A szerzők közül többen egyúttal a Büntetőjogi Szakvizsga cenzorai is. Újdonság a Büntetőjogi Szakvizsgára felkészítő kötetek körében, hogy a joggyakorlatot szemléletesen, a szövegbe ágyazott példákon keresztül ismerteti, ez nagyban segíti a megértést. Az egyes tételek végén tesztkérdésekkel ellenőrizheti a felkészülő azt, hogy menynyiben sikerült elsajátítania a tételben kifejtetteket. A kötet nemcsak a Büntetőjogi Szakvizsga Általános Részéből vizsgázók számára nyújt nélkülözhetetlen segítséget, hanem egyetemi hallgatók, illetve a gyakorlatban dolgozó ügyészek, bírák, ügyvédek számára is eligazítást ad a büntetőjog általános részével kapcsolatosan. Budapest, szeptember 15. Dicat: a szerkesztő 7

7

8 Rövidítések jegyzéke Alaptörvény Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) Be. Btk. a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény Büntető Törvénykönyvról szóló évi C. törvény Btké. a Büntető Törvénykönyv hatályalépéséről és végrehajtásról szóló évi 5. törvényerejű rendelet Bv tv. a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény Bv. tvr. a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló évi 11. törvényerejű rendelet régi Btk. Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény Szabs. tv. a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvény Sport tv. a sportról szóló évi I. törvény A kötetben használt ábrák: - vonatkozó bírói joggyakorlat. - az Alkotmánybíróság határozata. 9

9

10 1 1. A törvényesség elve, az analógia alkalmazásának tilalma 1. A törvényesség elve (anyagi jogi legalitás) A Büntető Törvénykönyvról szóló évi C. törvény (továbbiakban: Btk.) I. Fejezetében Alapvető rendelkezések címszó alatt az egész törvényre nézve érvényes, minden rendelkezést átható alapelvet deklarál: a törvényesség elvét. Az anyagi legalitás elve mint a jogállamiságnak, a jogbiztonságnak legfontosabb garanciája a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvét jelenti. A miniszteri indokolás szerint a nullum crimen sine lege elv alapján csak az a cselekmény minősülhet bűncselekménynek, amit az elkövetése előtt a törvény büntetendővé nyilvánított. Ez egyrészt az elkövetéskor hatályos törvény alkalmazását írja elő, másrészt megköveteli, hogy a jogalkotó törvényben határozza meg a bűncselekményeket. A nulla poena sine lege elve azt fejezi ki, hogy az elkövetővel szemben csak olyan büntetőjogi jogkövetkezmény alkalmazható, amelyet a törvény már az elkövetés idején előírt. Ezen elv értelmében a büntetőtörvény az alapja a büntetés nemének és a mértékének. A büntetőjogi jogkövetkezmények nem alakíthatók szokásjogi úton, vagy analógia igénybevételével. 2. Az anyagi jogi legalitás Számos nemzetközi jogi dokumentum rendelkezik az anyagi jogi legalitásról, így például az Európai Emberi Jogi Egyezmény 7. cikke, illetve az ENSZ Egyezségokmány 15. cikke, valamint Magyarország Alaptörvénye is. Az Alaptörvény XXVIII. cikkének (4) bekezdése szerint senki sem nyilvánítható bűnösnek, és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetés idején a magyar jog, vagy nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által meghatározott körben más állam joga szerint nem volt bűncselekmény. Az Alaptörvény hivatkozott cikkének (5) bekezdése szerint pedig a (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt. Az Alaptörvény XXVIII. Cikkének (5) bekezdése, illetve a Btk. 1. (1) bekezdése tehát lehetőséget biztosít arra, hogy az elkövető büntetőeljárás alá vonható és elítélhető olyan cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jogi általánosan elismert szabályai szerint bűncselekmény volt. 11

11 1 Magyarország Alaptörvénye U) cikk (6) Nem tekinthető elévültnek azoknak a törvényben meghatározott, a pártállam nevében, érdekében vagy egyetértésével a kommunista diktatúrában Magyarország ellen vagy személyek ellen elkövetett súlyos bűncselekményeknek a büntethetősége, amelyeket az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény figyelmen kívül hagyásával politikai okból nem üldöztek. (7) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontjában hatályos büntetőtörvény szerinti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés május 1-jéig bekövetkezett volna. (8) A (6) bekezdés szerinti bűncselekmény büntethetősége az elkövetés időpontja és május 1-je közötti, az Alaptörvény hatálybalépésének napjától számított időtartam elteltével évül el, feltéve, hogy a bűncselekmény elkövetésének időpontjában hatályos büntetőtörvény szerint az elévülés május 2-a és december 31-e között történt volna meg, és az elkövetőt a bűncselekmény miatt nem üldözték. A nemzetközi jog általánosan elismert szabályainak körét az 53/1993. (X.13.) AB határozatban írtak alapján kell meghatározni. Az említett AB határozat szerint alkotmányos követelmény az, hogy a büntethetőség el nem évülését csak azokra a bűncselekményekre nézve lehet megállapítani, amelyek büntethetősége az elkövetés idején hatályos magyar jog szerint nem évül el; kivéve, ha az adott tényállást a nemzetközi jog háborús bűncselekménynek vagy az emberiség elleni bűncselekménynek minősíti, el nem évülését kimondja, vagy lehetővé teszi, és Magyarországot az elévülés kizárására nemzetközi kötelezettség terheli. Ennek az Alkotmánybíróság okfejtése szerint az a magyarázata, hogy a háborús bűncselekmény és az emberiség elleni bűncselekmények esetében olyan bűncselekményekről van szó, amelyek e minőségükben nem a belső jog részeként keletkeztek, hanem a nemzetek közössége tartja őket bűncselekménynek és a nemzetek közössége határozza meg tényállásukat. Ez a magyarázata a Btk. 2. (3) bekezdése rendelkezésének, amely szerint: az új büntetőtörvényt visszaható hatállyal kell alkalmazni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alapján büntetendő cselekmény elbírálásakor, ha az elkövetés idején a magyar büntetőtörvény szerint nem volt büntetendő. Az emberiesség elleni bűncselekmények büntetendőségéről és elévülésének kizárásáról, valamint a kommunista diktatúrában elkövetett egyes bűncselekmények üldözéséről szóló évi CCXX. törvény szerint a nemzetközi jog szerint el nem évülő bűncselekmények nem évülnek el, még akkor sem, ha a bűncselekmény elkövetése idején a cselekmény a belső jog szerint nem minősült el nem évülő bűncselekménynek. Az anyagi jogi legalitástól meg kell különböztetnünk az eljárásjogi legalitás fogalmát. Utóbbi a bűnüldöző hatóságok, elsődlegesen az ügyész számára kötelezettséget jelent az állam büntetőjogi igényének érvényesítésére, a büntetőtörvények alkalmazására; vagyis 12

12 1 ez az elv azt jelenti, hogy főszabályként nem lehet mérlegelni az állam büntetőjogi igényének érvényesítését. 3. Az alkotmányos büntetőjog követelményei Az alkotmányos büntetőjog követelményeit az Alkotmánybíróság a 11/1992. (III.5.) határozatában fogalmazta meg; mint kifejezés ebben az ún. elévülési határozatban jelent meg először. Az alkotmányos büntetőjog tartalma a következő: a) A jogállam alapvető eleme a jogbiztonság. b) A jogbiztonság az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei, és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára a büntetőjogban is előreláthatóak legyenek. A kiszámíthatóság és előre láthatóság elvéből a büntetőjogban közvetlenül is levezethető a visszamenőleges hatály tilalma, valamint az analógia alkalmazási tilalma. a) Alkotmányos jogállamban az államnak nincs, és nem lehet korlátlan büntető hatalma. Mégpedig azért nem, mert maga a közhatalom sem korlátlan. Az alkotmányos alapjogok és alkotmányos védelmet élvező szabadságok miatt a közhatalom csak alkotmányos felhatalmazással és alkotmányos indokkal avatkozhat be az egyéb jogaiba és szabadságába. b) A nullum crimen és nulla poena sine lege elve nem egyszerűen azt jelenti, hogy a bűncselekményt törvényben kell tiltani, és törvényben kell büntetéssel fenyegetni, hanem általában azt követeli meg, hogy a büntetőjogi felelősségre vonásnak, az elítélésnek és megbüntetésnek kell törvényesnek és törvényen alapulónak lennie. Nem csak arról van szó, hogy az állam törvényben tiltja a bűncselekményeket és törvényben büntetéssel fenyegeti, hanem az egyén ahhoz való jogát jelenti, hogy csakis törvényesen ítéljék el (nyilvánítsák bűnössé) és büntetését is törvényesen szabják ki. c) Alkotmányos jogállamban a büntetőjog nem pusztán eszköz, hanem értéket véd és maga is értéket hordoz: alkotmányos büntetőjogi elveket és garanciákat. A büntetőjog a büntető hatalom gyakorlásának törvényes alapja, és egyúttal az egyéni jogok védelmének szabadságlevele is. A büntetőjog értékvédő ugyan, de szabadságlevélként az erkölcsi értékek védelme körében nem lehet az erkölcsi tisztogatás eszköze. d) A nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege alkotmányos alapelvek, amelynek számos büntetőjogi szabály adja meg jogszerű tartalmát. Ilyen szabály a bűncselekmény-fogalomnak a Btk.-ban adott meghatározása, a büntetés és a büntetési rendszer törvényes fogalmai. Az egyén alkotmányos szabadságát, emberi jogait nemcsak a büntetőjog különös részének tényállásai és a büntetési tételei érintik, hanem alapvetően a büntetőjogi felelősség, a büntetéskiszabás és a büntethetőség összefüggő, zárt szabályrendszere. 13

13 1 Összegezve leszögezhető: a nullum crimen sine lege és a nulla poena sine lege elvei a büntetőjogi legalitás alkotmányos elvének részei, de nem egyedüli kritériumai a büntetőjogi felelősségre vonás alkotmányosságának. A büntetőjog legalitásának alkotmányos elvei a következőket jelentik: a) Alkotmányossági követelmény, hogy törvény, és ne alacsonyabb szintű jogforrás határozza meg a büntetendő cselekményeket és azok büntetését. b) A bűncselekménnyé nyilvánításnak és a büntetéssel fenyegetésnek alkotmányos indokokon kell alapulnia: szükségesnek, arányosnak és végső soron igénybevettnek kell lennie. c) A bűnössé nyilvánítást (elítélést) csak bíróság végezheti, mégpedig a büntetőjogi felelősség határozatban történő megállapításával. d) Csak az elkövetéskor hatályos törvény szerint lehet elítélni és megbüntetni az elkövetőt. A bíróság az elkövetéskor hatályos törvény szerint bírálja el a bűncselekményt, a büntetést is eszerint szabja ki, kivéve, ha új törvény lépett hatályba, amely enyhébb elbírálást tesz lehetővé, vagy a cselekmény már nem bűncselekmény, s így nem büntetendő. Ezt követeli meg a visszaható hatály tilalmát magába foglaló jogbiztonság elve (előreláthatóság, kiszámíthatóság ), amely a jogállamiságból következik, és amelynek logikus előfeltétele a törvény elkövetéskori megismerhetősége. 4. Az analógia alkalmazásának tilalma Az analógia alkalmazásának a tilalma voltaképpen a törvényesség elvének egyik követelménye. Analógiáról akkor van szó, ha valamely emberi magatartást a jogszabály nem szabályozza, csak egy hozzá hasonlót, és a jogalkalmazó az erre vonatkozó jogszabályt kiterjeszti a nem szabályozott, de hozzá hasonló cselekményre is. A törvényesség elve az elkövetőre nézve kedvezőbb analógia alkalmazását nem tiltja, vagyis a jogalkalmazás során az elkövető javára el lehet térni. A tilalom kizárólag a terhelt terhére érvényesül, vagyis minden olyan jogalkalmazás kifejezetten tilos az elkövető terhére, amely a büntetőtörvényi norma tartalmán túlterjed. Ez azt jelenti, hogy egy nem tényállásszerű cselekményt analógia útján nem szabad a büntethetőség körébe vonni. (Nagy Ferenc Tokaji Géza: A magyar büntetőjog Általános Része, Korall Könyvkiadó Budapest o.) Az analógia kevésbé strict értelmezése is elterjedt immár a szakirodalomban: lásd pl. lopott kulcs értelmezése, vagy a tényálláson belüli analógia: egyéb ilyen cselekményt követ el (pl ). (A szerk.) 14

14 1 Ellenőrző kérdések 1. Határozza meg az anyagi jogi legalitás fogalmát! 2. Magyarország Alaptörvénye milyen rendelkezéseket tartalmaz az anyagi jogi legalitással kapcsolatban? 3. Mit kell érteni a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai alatt? 4. Határozza meg az alkotmányos büntetőjog követelményeit az Alkotmánybíróság 11/1992. (III.5.) számú határozata alapján! 5. Mit jelent az analógia alkalmazásának tilalma a büntetőjogban? 15