Büntetés-végrehajtási jog

Átírás

1 Büntetés-végrehajtási jog

2

3 Lajtár István Szűcs András Büntetésvégrehajtási jog Jogi szakvizsga felkészítő kötet Patrocinium Budapest, 2015

4 Tartalomjegyzék oldalszám Rövidítések jegyzéke A büntetés és az intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt. A végrehajtás rendje. A végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának elévülését félbeszakító intézkedések A végrehajtásért felelős szerv döntése, a döntése elleni panasz, a határozata elleni bírósági felülvizsgálat. A bv. bíró és a büntetés-végrehajtási csoport feladatai a végrehajtás foganatosítása körében. A bv. bíró eljárásának általános szabályai, a hatáskörébe tartozó eljárások. Jogorvoslat a bv. bíró végzése ellen és annak elbírálása Halasztás a büntetés és az intézkedés végrehajtásának megkezdésére. A szabadságvesztés azonnali foganatba vétele, intézkedés a büntetés végrehajtásának biztosítására. A végrehajtási kegyelem A büntetés-végrehajtási ügy és a büntetés-végrehajtási jogviszony fogalma. Az alávetési, együttműködési és a lakcímbejelentési kötelezettség. Jogérvényesítés a büntetés -végrehajtás során. A védelemhez való jog és a képviselet. Az anyanyelv használata és a tájékoztatáshoz való jog. A sértett jogainak és érdekeinek védelme A feltételes szabadságra bocsátás esedékessége, előkészítése, elbírálása A feltételes szabadság kizárása a letöltés megkezdésének elmulasztása miatt. A feltételes szabadság megszüntetése. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának elhalasztása Intézkedés a szabadságvesztés végrehajtásának a megkezdésére. Az elítéltek befogadása. A Befogadási és Fogvatartási Bizottság feladatai. A szabadságvesztés végrehajtásának rendje. A büntetés-végrehajtási szervezet felépítése A szabadságvesztés fokozatának utólagos meghatározása. A szabadságvesztés fokozatának megváltoztatása. Enyhébb végrehajtási szabályok alkalmazása Az elítéltek elhelyezése és elkülönítése. A kóros elmeállapotúvá vált elítélt elhelyezése. Az átmeneti részleg végrehajtási rendje, a sajátos kezelési igényű elítéltek számára kialakított részlegek Az elítéltek jogai és kötelességei. A kárért való felelősség. A kapcsolattartás főbb szabályai Az elítéltek reintegrációja, a kockázatelemzési- és kezelési rendszer, a rezsimbe sorolás és az egyéniesített fogvatartási programterv...138

5 12. Az elítélt jutalmazása. Az elítélttel szemben alkalmazható fegyelmi fenyítések A szabadságvesztés félbeszakítása és a rendkívüli eltávozás. A szabadulásra felkészítés, szabadítási eljárás A fogva tartás rendje és biztonsága. A kényszerítő eszközök Az elítélt munkáltatásának főbb szabályai és az elítéltek képzése. A tartási költségekhez való hozzájárulás, a tartalékolás és az egyéb levonások A közérdekű munka végrehajtásának rendje. A munkahely és az új munkahely kijelölése. Az elítélt jogai és kötelezettségei, a munkahely kötelezettségei. A közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése. A halasztás, a félbeszakítás, a közérdekű munka átváltoztatása szabadságvesztésre és végrehajthatósága megszűnése megállapításának szabályai. A közérdekű munka befejeződése A pénzbüntetés végrehajtása. A halasztás, a részletfizetés és a pénzbüntetés szabadságvesztésre történő átváltoztatásának szabályai. A közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása A foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kitiltás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a kiutasítás és a közügyektől eltiltás végrehajtása A kényszergyógykezelés végrehajtása Az elkobzás és a vagyonelkobzás foganatosítása, valamint az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételének végrehajtása A pártfogó felügyelet végrehajtásának anyagi jogi alapjai. A pártfogó felügyelet előkészítése, végrehajtása és a pártfogófelügyelői terv. A pártfogó felügyelő feladatai, a pártfogolt kötelességei. Az elítéltek utógondozása A pártfogó felügyelet magatartási szabályai és azok megváltoztatása. A magatartási szabályok megszegésének következményei. A pártfogó felügyelet megszüntetése. Fiatalkorúak pártfogó felügyelete. A pártfogó felügyelet végrehajtása a vádemelés elhalasztása esetén A javítóintézeti nevelés végrehajtása Az előzetes letartóztatás végrehajtása Az elzárás és a szabálysértési elzárás végrehajtása és azok különös szabályai A szerzők rövid szakmai életrajza...290

6 Rövidítések jegyzéke Alaptörvény AB Be. BFB BH BJE Btk. bv. bv. bíró BVOP Bv. Szabályzat Bv. tv. Bv. tvr. Egészségügyi Szabályzat EVSZ Fegyelmi Szabályzat Fogdarendelet HSR IM rendelet IMEI Magyarország Alaptörvénye Alkotmánybíróság évi XIX. törvény a büntetőeljárásról Befogadási és Fogvatartási Bizottság Bírósági Határozatok Büntető Jogegységi Határozatok évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről büntetés-végrehajtás büntetés-végrehajtási bíró Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága 16/2014. (XII.19.) IM rendelet a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályairól évi CCXL. törvény évi 11. számú törvényerejű rendelet a büntetések és intézkedések végrehajtásáról A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak egészségügyi ellátásáról szóló 8/2014.(XII.12) IM rendelet; enyhébb végrehajtási szabályok A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak fegyelmi felelősségéről szóló 15/2014. (XII.17.) IM rendelet 56/2014. (XII.5) BM rendelet a rendőrségi fogdák rendjéről hosszúidős speciális részleg A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló fel adatokról szóló 1/2014. (XII.13.) IM rendelet Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet 7

7 Javítóintézeti Rendtartás Kártérítési szabályzat KEK Rendszer KKMI LÜ Mt. Ptk. Rtv. Szabs.tv. Sztv. Ütv. 1/2015. (I.4.) EMI rendelet a javítóintézetek rend tartásáról A büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartott elítéltekkel és egyéb jogcímen fogvatartottakkal kapcsolatos kártérítési eljárás szabályairól szóló 13/2014. (XII.16.) IM rendelet Kockázatelemzési- és Kezelési Rendszer Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet Legfőbb Ügyészség évi I. törvény a munka törvénykönyvéről évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről évi XXXIV. törvény a Rendőrségről évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről évi CVII. törvény a büntetés-végrehajtási szervezetről az ügyészségről szóló évi CLXIII. törvény A kötetben használt ábrák: - vonatkozó bírói joggyakorlat. - az Alkotmánybíróság határozata. 8

8 1 1. A büntetés és az intézkedés végrehajthatósága, intézkedés a végrehajtás iránt. A végrehajtás rendje. A végrehajtást kizáró okok. A szabadságvesztés végrehajtásának elévülését félbeszakító intézkedések 1. Az ítélet és a végzés végrehajthatósága 1.1. Az ítélet végrehajthatósága Az ítélet a legfontosabb bírósági határozat. A büntetőjogi felelősség megállapításáról és ennek eredményeként a büntetés kiszabásáról, vagy az intézkedés alkalmazásáról a bíróság fő szabályként csak ítéletben határozhat. A bíróság ítélete a büntetőeljárás konklúziója, amelyben a bíróság dönt a vádlott büntetőjogi felelősségéről, elbírálja a vád tárgyává tett magatartást, azt minősíti, és kiszabja a büntetést vagy alkalmazza az intézkedést. Ellenkező esetben felmenti a vádlottat az ellene emelt vád alól (A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény a továbbiakban: Be ). Alapvető garanciális szabály, hogy az ítélet csak a jogerőre emelkedése után hajtható végre [Be (1) bek.]. A Be ának (3) bekezdése eltérő törvényi rendelkezés hiányában az ítéletre vonatkozó rendelkezések alkalmazását írja elő a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésre. A jogerő a határozat minősített kötőerejét jelenti, tehát azt, hogy a határozathoz nemcsak a döntést hozó hatóságnak, hanem más hatóságnak és a magánszemélyeknek is igazodniuk kell. Abból a rendelkezésből, hogy az ítéletet csak a jogerőre emelkedés után lehet végrehajtani, az következik, hogy a büntetőügyben hozott ítélet valamint a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés előzetes végrehajtására nincs lehetőség. A jogerőre emelkedéssel azonban a jogi helyzet megváltozik. A szabadságvesztést kiszabó ítélet jogerőre emelkedését követően például az előzetes letartóztatásban lévő terheltnek a büntetés végrehajtására már nem lehet halasztást engedélyezni, mert ettől kezdve már szabadságvesztését tölti. Miután a jogerőre emelkedés napjához nagyon fontos jogi következmények kapcsolódnak, ezért a Be ának (2) (4) bekezdései pontosan meghatározzák azt az időpontot, amelytől a bírósági határozatot jogerősnek kell tekinteni. 9

9 A végzés végrehajthatósága Azokban az esetekben, amikor a bíróság nem hoz ítéletet, végzéssel határoz [Be (1) bek.]. A végzések lehetnek ügydöntő határozatok vagy nem ügydöntő végzések. Az ügydöntő végzés, az ítélethez hasonlóan, ugyancsak véglegesen befejezi a büntetőeljárást (de nem a vádlott bűnösségének a megállapításával vagy a felmentésével), a többszöri eljárás tilalma fűződik hozzá, és szintén csak rendkívüli jogorvoslati eljárásban vizsgálható felül. Az ügydöntő végzések közül az egyik legjelentősebb, amikor a bíróság nincs olyan helyzetben, hogy meggyőződhessen a vádlott perbeli bűnösségének feltételeiről, avagy annak hiányáról, illetve büntethetőségi akadály merült fel, és ezért az eljárás megszüntetésére kerül sor. Amíg az ítélet végrehajthatóságára csak a jogerőre emelkedése után kerülhet sor, addig a végzés végrehajthatóságára nézve, ettől eltérő szabályozás érvényesül. Fő szabályként a végzés fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, vagyis a jogerőre emelkedés nem feltétele a végzés végrehajthatóságának. E szabály alól azonban több, garanciális szempontból lényeges kivétel van. A jogerőre emelkedése előtt a végzés akkor sem hajtható végre, ha törvény kimondja a fellebbezés halasztó hatályát [Be (3) bek.]. 2. A büntetőjogi szankciók végrehajthatósága Alapvető törvényességi és garanciális jelentőséggel bír, hogy büntetés kiszabására, illetve intézkedés alkalmazására csak a bíróság jogosult, büntetés és intézkedés csak a bíróság határozata alapján és jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. A büntetőjogi szankció végrehajtásának azonban csak egyik szükséges, de nem elégséges feltétele a bíróság határozata. További feltétel, hogy az ilyen határozatnak jogerőre kell emelkednie. A jogorvoslati eljárás során tehát nincs helye a végrehajtásnak. Erre vonatkozóan a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.). 4. -ának (1) bekezdése tartalmaz rendelkezést. Ezen fő szabály alól azonban a Bv. tv. 4. -ának (2) bekezdése a Be. vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel két tekintetben is kivételt tesz. A büntetés-végrehajtási, valamint a büntetőeljárási szabályok e téren is egymással szoros összefüggésben érvényesülnek. A Bv. tv. rögzíti, hogy büntetés, intézkedés és a szabálysértési elzárás főszabályként csak a bíróság jogerős határozata alapján, jogszabályban meghatározott módon hajtható végre. Kimondja továbbá, hogy kényszerintézkedés az őrizet kivételével továbbá a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtására a bíróság határozata alapján és jogszabályban meghatározott módon kerülhet sor. A jogalkotó azonban a megrovást érintően feloldja a jogerőhöz kötődő végrehajthatóság követelményét, amikor lehetővé teszi, hogy a megrovás mint a legenyhébb büntetőjogi szankció a jogerőre emelkedésének bevárása nélkül is végrehajtható legyen. Ezzel összefüggő rendelkezést tartalmaz a Bv. tv a, amikor kimondja, hogy ameny- 10

10 1 nyiben a terhelt a határozat kihirdetésekor jelen van, a megrovást a bíróság a határozat jogerőre emelkedésének bevárása nélkül, illetőleg az ügyész szóban foganatosítja, egyéb esetben a megrovás végrehajtása a határozat kézbesítésével történik. A fő szabály alóli másik kivétel a szankció alkalmazására jogosult hatósággal kapcsolatos. A megrovás és a vádemelés elhalasztása mellett elrendelt pártfogó felügyelet kapcsán a törvény ugyanis akként rendelkezik, hogy azok nemcsak a bíróság, hanem az ügyész határozata alapján is végrehajthatóak. A törvény rögzíti továbbá, hogy őrizetbe vételnek az ügyész és a nyomozó hatóság határozata alapján is helye van. 3. Intézkedés a végrehajtás iránt A büntető igazságszolgáltatás tevékenysége a büntetőeljárásban hozott határozat végrehajtásával fejeződik be. A Bv. tv. 5 -a kimondja, hogy a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtása, valamint az utógondozás az állam feladata. Az állam végrehajtási feladatát a bíróság, a végrehajtási ügyintéző, a bírósági végrehajtói szervezet, az ügyész, a végrehajtásért felelős szervek, a rendőrség, valamint a Bv. tv.-ben meghatározott más szervek útján teljesíti. A végrehajtásban törvényben meghatározottak szerint más szervek és szervezetek is közreműködnek. A végrehajtás során a bíróságra háruló feladatok megoszlanak az ítélőbíróság és a büntetés-végrehajtási bíró (bv. bíró) között. A büntetés és az intézkedés, továbbá az őrizet kivételével a kényszerintézkedés és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtását a bíróság rendeli el. Az őrizet foganatosítása iránt az azt elrendelő bíróság, ügyész, nyomozó hatóság, a szabálysértési elzárás végrehajtása iránt pedig a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló évi II. törvényben (a továbbiakban: Szabs. tv.) kijelölt szabálysértési hatóság intézkedik. A végrehajtás során a büntetőügyekben eljáró bíróságra (ítélőbíró) és ügyészre vonatkozó feladatokat a Bv. tv ai, a bv. bíró és a bv. csoport által a végrehajtás foganatosítása körében ellátandó feladatokat pedig a ai tartalmazzák. A Bv. tv ának (1) bekezdése rögzíti, hogy büntetés vagy az intézkedés végrehajtása iránt az a bíróság intézkedik, amelynek eljárása során az végrehajthatóvá válik. A szükséges intézkedéseket fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló11/2014. (XII.13.) IM rendeletben (a továbbiakban: IM rendelet) foglaltak szerint a tanács elnöke vagy az egyesbíró teszi meg. A bíróságnak először azt kell megvizsgálnia, hogy a szabadságvesztés végrehajtásának nincs-e törvényi akadálya, tehát nem állapítható-e meg a szabadságvesztés végrehajtását kizáró ok (Bv. tv. 27. ), vagy egyéb törvényi végrehajtási akadály bekövetkezése. Ezt követően ellenőrzi, hogy az elítélt nem töltötte-e ki az előzetes fogva tartásban, illetőleg házi őrizetben eltöltött idővel a kiszabott szabadságvesztést, illetve az elrendelt javítóintézeti nevelést, továbbá, hogy az elítélt nem töltötte-e előzetes fogva 11

11 1 tartásban, illetőleg házi őrizetben annyi időt, hogy feltételes szabadságra bocsátására vagy ideiglenes elbocsátására kerülhet sor. Amennyiben a fenti körülmények nem állnak fenn, a bíróság a végrehajtásra értesítőlapot állít ki. Az értesítőlapra a bíróság a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó bírói rendelvényt vezet, ha az elítélt az ítélet jogerőre emelkedésekor előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztést tölt, illetőleg ha a bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendeli el. Amennyiben a bíróság a szabadlábon lévő elítélttel szemben a Bv. tv ának (1) bekezdése alapján nem rendeli el a jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vételét, az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő 3 munkanapon belül intézkedik az értesítőlap (rendelvény nélküli) kiállítása és a bírósági kezelőirodán keresztül, a törvényszék bv. bíró által vezetett büntetés-végrehajtási csoportjához történő eljuttatása érdekében. A szabadságvesztés foganatba vétele végett a további intézkedéseket az IM rendelet alapján a bv. bíró teszi meg. A kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról vagy megszüntetéséről szóló végzés végrehajthatósága esetén a tanács elnöke haladéktalanul intézkedik a foganatosítás, illetve a szabadlábra helyezés céljából az értesítőlap azonnali kiállítása, átadása, illetőleg megküldése iránt. A tanács elnöke az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet. Kényszerintézkedés megszüntetése esetén, ha a terhelt előállítására nem került sor, a tanács elnöke azonnal intézkedik a szabadlábra helyezés iránt a fogva tartást foganatosító szervnél. Lehetőség van arra is, hogy pénzbüntetés, elkobzás és vagyonelkobzás alkalmazása esetén az ügydöntő határozat rendelkező része végrehajtási záradékkal és eredeti bírói aláírással ellátott példánya pótolja az értesítőlap kiállítását. A törvény a végrehajtás alapjául szolgáló határozat kijavítása esetén módot ad arra, hogy ebben az esetben a kijavításról szóló határozat jogerős, eredeti bírói aláírással ellátott példánya kerüljön megküldésre. Ebben az esetben természetesen új értesítőlap kiállítására nem kerül sor. A jogerősen kiszabott szabadságvesztés azonnali foganatba vétele esetén a törvény értelmében a tanács elnöke a szabadságvesztésről nyomban kiállítja az értesítőlapot, és arra a bírói rendelvényt is rávezeti, majd azt az elítéltet a bv. intézetbe kísérő rendőrnek, vagy büntetés-végrehajtási őrnek átadja. Hasonlóan kell eljárni abban az esetben is, ha szabadságvesztés, elzárás, javítóintézeti nevelés, vagy kényszergyógykezelés elrendelésére kerül sor és a terhelt akár az adott ügyben, akár más büntetőügyben fogva van. A szabályozás kitér azokra az esetekre is, amelyekben utólag áll be változás az alapügyben hozott bármely rendelkezés tekintetében. Ezekben az esetekben azonnali intézkedési kötelezettség terheli a tanács elnökét. Az intézkedést azonban oly módon is megteheti, hogy a változást előidéző határozatot küldi meg a végrehajtást foganatosító szervnek. Természetesen ez esetben a határozatot eredeti bírói aláírással kell ellátni. Hasonlóan jár el azokban az esetekben is, amikor olyan határozat végrehajtása iránt intézkedik, amelyre nincs értesítőlap rendszeresítve. A végrehajtás kizártságának utólagos megállapítása esetén a végzést nem csupán a végrehajtást foganatosító szervnek, hanem az illetékes bv. csoportnak is meg kell küldeni. Ugyanígy szükséges eljárni vagyoni 12