Tisztelt Egri Munkaügyi Bíróság!

Átírás

1 Tisztelt Egri Munkaügyi Bíróság! felperes a Heves megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen elmaradt ellen elmaradt nyomozói pótlék kifizetése iránt (F/1) alatt csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőm útján az alábbi terjesztem elő k e r e s e t i k é r e l m e t A heves Megyei Rendőr-főkapitányság hatvani Rendőrkapitányság Közrendvédelmi és Közlekedésrendészeti Osztály állományában, ügyeletes beosztásban dolgozom. A fegyveres szervek hivatalos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló évi XLIII. Törvény (a továbbiakban Hszt.) 254. (2)-(3) bekezdései szerint: A Hszt (2) bekezdése értelmében a ban meghatározott pótlékokon felül a hivatásos állomány tagjait az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. Azon illetménypótlékoknál, ahol a pótlék a mértéke alsó és felső határ között állapítható meg, a pótlék tényleges mértékét az érintettek munkakörének az általános munkakörülményektől való eltérősége alapján kell meghatározni. A pótlék mértéke: a) pont egy hónapra számítva: nyomozói pótlék eset5én V XII. 31. között 20%, I V. 15. között 65%. A Hszt (3) bekezdése alapján a (2) bekezdés szerinti pótlék a hivatásos állomány tagjának elismert tevékenység tényleges kifejtésének, illetve beosztás betöltésének idejére jár. A Hszt. Végrehajtásáról szóló 140/1996. (VIII.31.) Korm. Rendelet 54. (1) bekezdése szerint nyomozói pótlékra jogosult, aki beosztása ellátása során bűnügyi, és felderítő tevékenységet folytat. A Kormányrendelet 54. (2) bekezdése alapján a pótlékra jogosító beosztásokat miniszteri rendelet tartalmazza. A belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 20/1997 (III.19.) BM rendelet

2 (továbbiakban Rendelet) 49. (1) bekezdése szerint: A nyomozói pótlékra vonatkozó szabályokat a 2. számú melléklet tartalmazza. A Rendelet 2. számú melléklet III. pontja szerint: A kormányrendelet 54. -a értelmében nyomozói pótlékra jogosító beosztások a rendőrségnél: - előadó (megelőzési), - főelőadói (megelőzési), - kiemelt főelőadó (megelőzési), - technikus (bűnügyi), - főtechnikus (bűnügyi), - kiemelt főtechnikus (bűnügyi), - nyomozó, - főnyomozó - kiemelt főnyomozó, - vizsgáló, - fővizsgáló, - kiemelt fővizsgáló, - katonai vétségek nyomozását végző fegyelmi előadó, főelőadó, kiemelt főelőadó, - helyszínelő és balesetvizsgáló, - helyszínelő, - körzeti megbízott, - segédtechnikus, - valamint a felsoroltak szolgálati elöljárói osztályvezetői szintig, amennyiben bűnügyi megelőző, felderítő és vizsgálati feladatot ténylegesen ellátnak; - valamint a felsoroltak szolgálati elöljárói osztályvezetői szintig, amennyiben bűnügyi megelőző, felderítő vagy nyomozói feladatokat ténylegesen ellátnak. Fent hivatkozott jogszabályi rendelkezésekre tekintettel május 15-én szolgálati panaszt nyújtottam be (F/2) a Hszt alapján, melyben előadtam, hogy ügyeletesi szolgálatom során milyen bűnügyi megelőző és felderítő tevékenységet folytatok. Minden bejelentés esetén büntető ügyben, közigazgatási eljárásban feljelentési, bejelentési jegyzőkönyvet, illetve feljegyzést veszek fel és az abból adódó elsődleges nyomozati cselekmények foganatosítására utasítást adok, illetve azokat ha olyan jellegűek magam végzem el és dokumentálom. Az eltűnt személyek és

3 gépjármű lopások során azonnali körözést bocsátok ki, és koordinálom a felderítés érdekében végrehajtandó feladatokat. Az őrizetbe vétel kérdésében kötelességem dönteni (A belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló 23/2003. (VI.24.) BM-IM együttes rendelet 62. (1) bekezdése szerint: Az őrizetbe vétel elrendelése a nyomozó szerv vezetője akadályoztatása esetén erre kijelölt helyettese, továbbá hivatalim időn kívül az ügyelet vezetője, illetve az ügyeletes tiszt jogosult. ) Feladataimat ebben a körben teljes részletezéssel (F/3) tartalmazza a munkaköri leírásom. A szolgálati panaszomat június 3-án kelt, / ált. határozatban (F/4) a Heves Megyei Rendőrfőkapitányság vezetője elutasította. Indoklása szerint az ügyeletes a nyomozói pótlékra jogosultaknak nem szolgálai elöljárója, tehát nyomozói pótlékra jogosult. Megjegyezni kívánom, hogy a beosztásom megnevezése március 16. napjáig szolgálatparancsnok volt, a Heves Megyei rendőr-főkapitányság helyi szerveinél ez a beosztás megnevezés ügyeleti szolgálati ellátásra szervezett beosztást, azaz ügyeletes tiszti beosztást takar. Ezt támasztja alá munkaköri leírásom. Véleményem szerint a vonatkozó jogszabályok alapján megfelelően kell elhatárolni a szolgálati elöljáró és a szerv vezetőjének átruházott jogkörében való eljárást. Ezen két intézmény ugyanis az elöljárói viszony két különböző fokát jelenti; egymástól eltérő jogosultságokkal és kötelezettségekkel. A szolgálati elöljáró egy szűkebb jogosultságokkal felruházott elöljárói jogviszonyt jelent, melynek fogalmát mind a Hszt., mind a 3/1995. (III.1.) BM rendelet a Rendőrség Szolgálati szabályzatáról (továbbiakban RSZSZ) gyakorlatilag azonos módon határozza meg. Szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy (Hszt. 2. (1) bek.). Elöljáró az, akinek a rendőr szolgálati beosztás, külön parancs vagy utasítás alapján, akár ideiglenes jelleggel is alá van rendelve, és akinek az alárendelt részére parancsadási, utasítási joga van (RSZSZ 92. (1) bek.).

4 A szerv vezetője pedig az állományilletékes parancsnok, vagyis az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezető részére (Hszt b) pont). A két jogviszony közötti különbséget egyértelműen kifejezi az a tény is, hogy egyazon szakaszban két különböző pontban kerültek értelmezésére. Álláspontom szerint tehát azt szükséges vizsgálni, hogy a nyomozói pótlékra jogosultság szempontjából melyik nevesíti a jogszabály, s ezen kritériumnak megfelel-e. Felperes a hivatali munkaidőn túl szolgálati elöljáró (I.), ezen időszaktól pedig már a szerv vezetőjének (II.) jogkörét is gyakorolja. I. Ennek oka az, hogy az ügyeletes beosztásra tekintettel az alárendeltek felé parancsadási, utasításai joggal bírnak. Mindezt ráadásul a munkaidejük nagyobb részében (hétköznap óra között, így a 24 órából 16 órában, míg a szombaton, vasárnap, munkaszüneti napon pedig 24 órában) teszi, bár kiemelném, hogy a jogszabály a nyomozói pótlékra jogosító feltételeknél semmilyen ilyen jellegű megkötést, korlátozást nem tartalmaz. A magasabb beosztása pedig a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjaival kapcsolatos munkáltatói jogkörök szabályozásáról, valamint e szerveknél rendszeresített hivatásos beosztások meghatározásáról szóló 11/1997. (II. 18.) BM rendelet 2. számú mellékletéből következik, ugyanis az ügyeletesi beosztásom a I/IV. beosztási kategóriában szerepel (F/5), szemben például a nyomozói pótlékban (is) részesülő alacsonyabb beosztásban szereplő I/III. nyomozóvak, vizsgálóval; valamint az ugyancsak alacsonyabb beosztásban lévő II/II. járőrrel, szintén alacsonyabb beosztásban lévő II/III. körzeti megbízottal. II. Az RSZSZ 78. (2) bekezdése szerint: Az ügyeleti szolgálatot ellátó (ügyeletes) a hivatali munkaidőn kívül, külön rendelkezésben meghatározott körben, a szerv vezetőjének jogkörét gyakorolja. A szerv vezetőjének korlátozott jogköre, pedig parancsadási jogot, hanem korlátozott munkáltatói jogkört is jelent. Ezen jogkör azonban tágabb, s egyértelműen a szolgálati elöljárói jogokat is magában foglalja. Hivatkozom továbbá a rendőrség ügyeleti szolgálata és a

5 közreműködésével teljesítendő jelentési kötelezettség rendjéről szóló 22/1999. (XI. 15.) ORFK utasítás (továbbiakban ORFK utasítás) 12. pontjára is: Az ügyeletesek a szervezeti s működési szabályzatban meghatározott vezető (továbbiakban: Vezető) közvetlen alárendeltségében végzik a belső rendelkezésekben meghatározott tevékenységüket. Az ügyeletesek a szer vezetőjének távollétében, annak nevében járnak el. Az ORFK utasítás (F/6) 27. pontja szerint az ügyeleti szolgálatot működtető szervek vezetői ezen utasítás szellemében, ennek keretein belül külön intézkedésben határozzák meg a végrehajtáshoz szükséges részletes szabályokat. Kérem a T. Bíróságot, hogy kötelezze az alperest arra, hogy csatolja az ezzel kapcsolatosan keletkezett intézkedést, ennek hiányában pedig a Szervezeti és Működési Szabályzatában a tárgyra vonatkozó rendelkezést. Az elmaradt nyomozói pótlék összege esetemben az alábbiak szerint alakul. A Hszt. (2) bek. Szerint a hivatásos állomány tagját az illetményalap százalékában pótlékok illetik meg. A pótlékok mértéke egy hónapra számítva XII. 31-ig 20%, I. 01-től 65%. A Hszt (4) bekezdése szerint az illetményalap: a mindenkori köztisztviselői illetményalap. Az illetményalap összege évente az állami költségvetésről szóló törvényben kerül megállapításra május 15-én a köztisztviselői illetményalap Ft, melynek 20%-a Ft, ez hét hónap és 15 napra számítva összesen Ft, valamint kamatai; január 01-től a köztisztviselői illetményalap Ft, melynek 65%-a Ft, ez 12 hónapra számolva Ft, valamint ennek kamatai; január 01-től a köztisztviselői illetményalap Ft, melynek 65%-a Ft, ez 12 hónapra számolva Ft, valamint annak kamatai; január 01-től a köztisztviselői illetményalap Ft, melynek 65%-a Ft, ez 4 hónap és 15 napra számolva összesen Ft, valamint annak kamatai május 15. és május 15. közötti időszakra (a három éves elévülési időre tekintettel) a kereseti követelésem, az elmaradt nyomozói pótlék jogcímén tehár ft, valamint ezen összeg kamatai.

6 A szolgálati panaszomban a hivatkozott azonos tárgykörben született Somogy Megyei Bíróság 3/I.MF.21885/2007/3. számú jogerős ítéletét F/7- es sorszámmal csatolom. Továbbra is fenntartom azon álláspontomat, hogy ügyeletesi szolgálatom ellátása során, mint szolgálati elöljáró, ténylegesen és folyamatosan látok el bűnügyi és felderítő feladatokat, ezért a nyomozói pótlék álláspontom szerint május 15-tól megillet. A fentiekre tekintettel azzal a kérelemmel fordulok a T. Bíróság felé, hogy állapítsa meg, hogy május 15-től május 15-ig terjedő időszakra vonatkozóan jogosult vagyok nyomozói pótlékra, továbbá kötelezze az alperest a tárgyidőszakban elmaradt br Ft nyomozói pótlék, valamint késedelmi kamatainak kifizetésére. Perköltség igényem nincs. A Bíróság illetékessége a Pp. 349/B.. (2) bekezdésén alapszik. A felek között közvetítői eljárás nem volt folyamatban. Kérem, hogy a T. Bíróság személyem vagy meghatalmazott képviselőm esetleges távollétében is szíveskedjék a tárgyalást megtartani. Budapest, június 30. Tisztelettel: felperes