A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában
|
|
- Irma Szekeres
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 1 dr. Czeglédy Csaba A kötelező jogi védelem gyakorlati problémái a büntetőeljárás nyomozati szakában A joggyakorlat alapján a kötelező védelem esetén a védő kirendelésének elmulasztása a terhelt jogainak lényeges korlátozását jelenti (BH ). A tapasztalat azt mutatja, hogy a kirendelés elmulasztása, illetve a védőnek az eljárási cselekményről nem megfelelő időben történő tájékoztatása, továbbá a kirendelt védő meg nem jelenése számos problémát vet fel a terhelti jogok érvényesülése körében. Ezen főleg a nyomozati szakban, különösen a gyanúsítás közlése és azt követően a védő jelenléte nélkül lefolytatásra kerülő első gyanúsítotti kihallgatás foganatosítása esetén történő mulasztásoknak jóvátehetetlen következményei keletkeznek. Sajnálatos módon ezen aggályos kirendelési gyakorlat kialakulásához és fennállásához a kirendelt védők terhelti alapjogokat sértő magatartása is hozzájárul. 46. A büntetőeljárásban védő részvétele kötelező, ha a) a bűncselekményre a törvény ötévi vagy ennél súlyosabb szabadságvesztést rendel, b) a terheltet fogva tartják, c) a terhelt hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - a beszámítási képességére tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, d) a terhelt a magyar nyelvet, illetőleg az eljárás nyelvét nem ismeri, e) a terhelt egyéb okból nem képes személyesen védekezni, f) e törvény erről külön rendelkezik Ezt meghaladóan a Be. kötelező védelmet ír elő még számos helyen, például a különböző külön eljárásokban. (Be. 450., 522., 530., 536., 586. (6) bekezdés). A kötelező védelem esetén a védő kirendelésének elmulasztása a nyomozó hatóság részéről a terhelt jogainak olyan lényeges korlátozását jelenti, hogy az ennek hiányában foganatosított kihallgatásán tett vallomása bizonyítékként nem értékelhető [1998. évi XIX. törvény 46. a) pont, 179. (3) bek., 78. (4) bek.]. (BH ) 2./ Az aggályos hatósági gyakorlat 1./ Bevezetés A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (a továbbiakban Be.) a védő részvételét általában lehetőségként szabályozza, ám a Be a szabályozza azt az esetkört, amikor a védő jelenléte a büntetőeljárásban kötelező, tehát amennyiben a terheltnek nincsen meghatalmazott védője, az eljáró hatóság, illetve a bíróság köteles védőt kirendelni minden eljárási szakban az alábbiak szerint: Büntetőjogi védelem ellátása során sajnálatosan számosnak mondható esetben kerül a védő és a terhelt olyan helyzetbe, hogy annak ellenére, hogy az adott ügyben őrizetbe vételre is sor került, ráadásul a bűncselekmény törvényi fenyegetettsége öt évi így a védelem az ügyben a Be. 46. a) és b) pontja alapján is kötelező, a nyomozó hatóság nem, vagy nem megfelelően gondoskodik arról, hogy a kihallgatás során ügyvéd a gyanúsított érdekében gyakorlatilag és ténylegesen is rendelkezésre álljon, ám jegyzőkönyvében
2 2 ennek ellenkezőjét rögzíti azzal, hogy a védő kirendelésre került. Tekintettel arra, hogy az eljárás ezen szakaszában a terhelt és a védő jogai meglehetősen korlátozottak, a kihallgatás körülményeinek és a védő távolmaradása okának felderítése utólag gyakorlatilag lehetetlen, holott a mulasztás káros következményei általában a terhelt védekezésének irányát és lehetőségét végleg beszűkítik, sok esetben meg is pecsételik. A gyakorlat azt mutatja ugyanis, hogy a terhelti kihallgatást foganatosító hatóság számos esetben a védő megfelelő határidőben történő és igazolható értesítését elmulasztja, így a terhelt első kihallgatása nem felel meg az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésében rejlő eljárási garanciáknak. Ezt követően pedig a nyomozati szakban a védelem megfelelő eljárásjogi eszközök hiányában gyakorlatilag hiába igyekszik tisztázni azt, hogy a védő megfelelő határidőben történő értesítése megtörtént-e, ugyanis a hatóság ennek igazolására gyakorlatilag hajlandóságot egyáltalán nem mutat. A kihallgatás jogszerűségének tisztázása azonban nélkülözhetetlen és a jelen állás szerint csakis a bírósági szakban van némi remény arra, hogy a kitartó védő indítványára a védő kirendelésének konkrét körülményei felderítésre kerülhetnek. Ennek jelentősége óriási, ugyanis a joghoz értő szakember tudását nélkülözve a gyanúsított, aki a kihallgatása során nem vitásan stresszhelyzetben van, jogait kellően nem ismeri, így az esetek döntő többségében a gyanúsításon túlmutatóan tesz magára, és nem ritkán akár saját közeli hozzátartozójára is terhelő vallomást. A törvényben előírt kötelező védelem esetén a védő kirendelésének elmulasztása a terheltet nyilvánvalóan korlátozza helyzetének pontos megítélésében, a jogorvoslathoz fűződő előnyök felmérésében, indítványok és észrevételek megtételében. (BH ) Az eljáró nyomozó hatóság és a felügyeletet ellátó ügyészség tárgybeli esetekben a kötelező jogi védelem hiányára vonatkozó védői hivatkozást szokás szerint annyival intézi el, hogy a jegyzőkönyvből minden esetben megállapítható, hogy a Be. 48. (1). bek. III. mondatára figyelemmel a védő a gyanúsított első kihallgatásáig kirendelésre került, a védő személyéről a gyanúsítottat tájékoztatta a nyomozó hatóság, és azon egyébként sem kötelező a védőnek jelen lennie, és egyébként is a terheltet kihallgatásának kezdetekor a Be (2) bekezdésében foglalt jogokra a nyomozó hatóság részletesen figyelmeztette. (Hozzáteszem, hogy az arra való figyelmeztetés, amely szerint a terhelt tudomásul veszi, hogy a kirendelt védő a gyanúsítotti kihallgatáson nem tud részt venni, és ez nem akadálya az eljárási cselekmény elvégzésének, el szokott maradni. 1 ) A gyakorlati problémát tehát az okozza, hogy a kötelező jogi védelem jogintézménye nem merülhet ki annyiban, hogy a kihallgatást végző a gyanúsított figyelmét felhívja arra, hogy érdekében védőt rendeltek ki, aki azonban a gyanúsítottként történő kihallgatásán nem vesz részt. Ahogy az sem helyettesíti a kötelező védelem 1 23/2003. (VI. 24.) BM IM együttes rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól 13
3 3 jogintézményének gyakorlati érvényesülését, hogy a terhelt a kirendelt védő személyét elfogadta, és a vallomás megtagadási jog ismeretében önként döntött úgy, hogy mégis vallomást tesz. Továbbá pont a gyanúsítottra nehezedő pszichés nyomás miatt kell megkérdőjelezni a vallomástétel önkéntességét. Az állam büntető hatalmával életében először találkozó és szembesülő gyanúsított a vele kedélyesen elbeszélgető nyomozóknak feltétel nélkül elhiszi, hogy részletes, önmagát is terhelő vallomása az egyetlen lehetősége arra, hogy elkerülje az őrizetbe vételt, majd az esetleges előzetes letartóztatásba helyezést. Már önmagában annak felemlegetése a rendőr hatóság részéről, hogy amennyiben nem tesz a terhelt vallomást, a "rendőrség vendégszeretetét fogja élvezni egy ideig", a kényszerítés egy módja. Ezen rendőr hatósági magatartást csak a jelen lévő védő tudja megakadályozni azzal, hogy tudatosítja a terheltben, hogy abban az esetben is elrendelhetik az őrizetbe vételét, majd kezdeményezhetik az előzetes letartóztatásba helyezését, ha vallomást tesz. 3./ Alapjogot sértő hatósági eljárás Tárgybeli kialakult téves eljárás nincs összhangban az Alaptörvényben biztosított védelem jogából fakadó követelménnyel. Az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdés I. mondatában foglalt védelemhez fűződő, és ezzel összefüggésben az Alaptörvény XXIV. cikk (1) bekezdés I. mondatában foglalt tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét okozza, ha a nyomozó hatóság a terhelt érdekében kirendelt védőt nem, vagy nem megfelelő időben tájékoztatja az első terhelti kihallgatás tervezett időpontjáról. Az Alkotmánybíróság hosszan tartó jogalkalmazói vita végére tett pontot akkor, amikor a közelmúltban elvi jelentőséggel fogalmazta meg egy a Győri Törvényszéknek büntető ügyben hozott jogerős ítélete ellen benyújtott alkotmányjogi panasz kapcsán, hogy a terheltnek az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésében elismert joga, hogy a bűnügyben eljáró hatóságok igazolható módon biztosítsák annak lehetőségét, hogy a terhelt kihallgatásán az érdekében kirendelt védő jelen lehessen, és a terhelttel a kapcsolatot felvehesse, valamint az eljárási törvényben biztosított egyéb jogait gyakorolhassa. (Alkotmánybíróság IV/3411/2012. számú döntése) 2 Ennek óriási jelentősége abban testesül meg, hogy az Alaptörvényben biztosított védelemhez fűződő jog egyfelől a terhelti védekezés egyes jogosítványait, másfelől pedig a terhelt egy olyan személy közreműködéséhez való jogát jelenti, aki mindazoknak az ismereteknek a birtokában van, amelyek a büntetőeljárásban a terhelti jogok hatékony érvényesítéséhez szükségesek. A védelemhez való jog megfelelő érvényesülése egyúttal a büntetőeljárás törvényességének is garanciája. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ennek érvényesülése főleg a nyomozás sajátosságai miatt rendkívül fontos, ugyanis: A kihallgatások a nyomozást folytató nyomozók teljes irányítása alatt állnak, így ők jogosultak meghatározni annak helyszínét, időpontját, a terheltnek feltett kérdéseket, és e kérdések ütemezését, sorrendjét. Önmagában a kihallgatások környezete és körülményei sajátos pszichikai hatást gyakorolnak a terheltre. Mindezekből megállapítható, hogy a 2 8/2013. (III. 1.) AB határozat 9DA1D5EA2CC1257ADA005248D2?OpenDocument
4 4 nyomozó hatósági dominancia mellett, a terhelt számára idegen és izolált környezetben folytatott kihallgatások során a terhelt kiszolgáltatottá válhat. A Be a éppen ezért, ilyen esetekben kötelező jelleggel írja elő a védői közreműködést ( ). (...) A kiemelt jelentőségű eljárásokban önmagában a bűncselekmény tárgyi súlya, és a bűncselekmény elkövetésének megállapítása esetén kiszabható büntetés nagysága fokozza a terhelt kiszolgáltatott helyzetét ( ). (...) A terhelt kihallgatása során az önvádra kötelezés tilalmának büntetőeljárási alapelvéből fakadó vallomás megtagadásának joga, és a védő igénybevételéhez való jog garantálja, hogy a terhelt vallomása szabad elhatározáson alapult és önkéntes volt. E terhelti jogok érvényesítésének hatósági igazolása pedig azt tanúsítja, hogy a terhelt kihallgatását a garanciális jelentőségű eljárási szabályok megtartásával foganatosították. Az Alkotmánybíróság értékelése szerint mind a vallomás megtagadásának lehetőségére történő figyelmeztetés, mind a védő igénybevételéhez való jog hatékony érvényesítése olyan jelentős büntetőeljárási garanciák, amelyek az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésének védelmi körébe tartoznak. Éppen ezért a védői közreműködés hatékony biztosításának hiánya csakúgy, mint a vallomás megtagadásának lehetőségére történő figyelmeztetés elmaradása azzal a következménnyel jár, hogy a terhelti vallomás nem használható fel bizonyítékként. (IV/3411/2012. számú döntés) A fentiek alapján számos ügyben leszögezhető és tényként megállapítható, hogy a kirendelt védő nem gyakorolhatja a Be ában biztosított jogait, így a terhelti kihallgatáson nem jelenhet meg, a terhelttel előzetesen nem tudja felvenni a kapcsolatot, illetve gyakorlatilag nem tud számára felvilágosítást nyújtani a védekezés törvényes eszközeiről, eljárási jogairól. Mindezek elkerülése érdekében a nyomozó hatóságnak a védő kirendeléséről úgy kellene gondoskodnia, hogy az ügyvédnek legalább az elvi lehetősége és esélye meglegyen arra, hogy a védelmet ténylegesen is elláthassa, a kihallgatáson megjelenhessen. Nem véletlen a Be (4) bekezdésében foglalt rendelkezés, miszerint: A gyanúsított kihallgatásáról a nyomozó hatóság olyan időben köteles intézkedni, hogy a terhelt megfelelő időt és lehetőséget kapjon a védekezésre való felkészülésre [43. (2) bek. c) pont]. Ilyen tartalmú garanciális szabály kerül rögzítésre a kötelező jogi védelemnél a 48. (1) bekezdésében: A kirendelő határozatban a védőt tájékoztatni kell a terhelt fogva tartásának helyéről, valamint kihallgatásának tervezett helyéről és idejéről. Továbbá a Be. szabályait a belügyminiszter irányítása alá tartozó nyomozó hatóságok nyomozásának részletes szabályairól és a nyomozási cselekmények jegyzőkönyv helyett más módon való rögzítésének szabályairól szóló, a legfőbb ügyésszel egyetértésben alkotott 23/2003. (VI. 24.) BM IM együttes rendelet (a továbbiakban: Rendelet) egészíti ki. A Rendelet 6. -a értelmében a fogva lévő terhelt első kihallgatását megelőzően biztosítani kell, hogy védőt hatalmazhasson meg. A Rendelet 9. (2) bekezdése pedig előírja, hogy : A védőt - a késedelmet nem tűrő eljárási cselekményeken kívül - kellő időben,
5 5 legkevesebb huszonnégy órával korábban, a hely és időpont megjelölésével értesíteni kell azokról az eljárási cselekményekről, amelyeken a Be. alapján jelen lehet. Ezen rendelkezéseket a jogalkotó nyilván azért alkotta, hogy a védő az eljárási cselekményről idejében tudomást szerezzen, és azon jelen lehessen. Sajnálatosan a büntetőügyekben eljáró ügyvédek számára ismert, hogy a mai magyar gyakorlatban a védő kirendelése akként működik, hogy jobb esetben a kihallgatás kezdetekor telefonon igyekszik legalább a nyomozó hatóság a kapcsolatot felvenni a kirendelt ügyvéddel, hogy azon nyomban jelenjen meg, mert kihallgatást foganatosítanak. A védő tárgyalási vagy más előre tervezett és halaszthatatlan elfoglaltsága, vagy egyáltalán távolsági akadály, hétvége, vagy az éjszakai órák miatt megjelenni rögtön nem tud, így ténylegesen a védelem ellátásra nem kerül, de a védő kirendelésének megtörténte a jegyzőkönyvben rögzítésre kerül. Ezen sietséget egyébként maga a büntetőeljárás általában nem indokolja, ugyanis az őrizetbe vétel hatálya alatt lenne idő a kihallgatás kitűzésére úgy, hogy azon a védő fizikailag is részt vehessen. A már hivatkozott áttörő Alkotmánybírósági IV/3411/2012. számú döntés a kötelező jogi védelem körében az alábbiakat tartalmazza még: Az Alkotmánybíróság megállapítja: az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény 48. (1) bekezdésének alkalmazásakor a terhelt érdekében kirendelt védőt a terhelti kihallgatás helyéről és időpontjáról igazolható módon, olyan időben értesítsék, hogy a kirendelt védőnek lehetősége legyen az eljárási törvényben foglalt jogait gyakorolni és a terhelti kihallgatáson részt venni. Ilyen értesítés elmaradása esetén a terhelt vallomása bizonyítékként nem értékelhető. 4./ Az Alkotmánybíróság döntésének alkalmazása a gyakorlatban Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata számos olyan megállapítást tartalmaz, amelynek a gyakorlatba történő átültetése talán elérhető lenne az ügyvédek kitartó munkájával, és ezáltal alkalmazása a nyomozó hatóságtól kikövetelhető lenne, az alábbiak szerint: Az Alkotmánybíróság már működésének kezdetén kimondta, hogy a védelemhez fűződő jog az alkotmányos büntetőeljárási jog egyik olyan alapelve, amely a büntetőeljárás valamennyi szakaszában számtalan különböző részletszabályban érhető tetten. Az Alkotmánybíróság a 25/1991. AB határozatában ezt úgy fogalmazta meg, hogy [a] védelemhez való jog alkotmányos büntetőeljárási alapelve az eljárás egész menetében számtalan részletszabályban ölt testet. A védelemhez való jog a büntetőeljárás alá vont személy azon jogaiban, illetve a hatóságok azon kötelezettségeiben realizálódik, amelyek biztosítják, hogy a vele szemben érvényesített büntetőjogi igényt megismerje, arról álláspontját kifejthesse, az igénnyel szembeni érveit felhozhassa, a hatóságok tevékenységével kapcsolatos észrevételeit és indítványait előterjeszthesse, továbbá védő segítségét vehesse igénybe. A védelemhez való jog tartalmát képezik a védő azon eljárási jogosítványai, illetve a hatóságok azon kötelezettségei, amelyek részéről a védelem ellátását lehetővé teszik. (ABH 1991, 414, 415.) A büntetőeljárásban a terheltnek
6 6 joga van ahhoz, hogy saját magát megvédje, és ahhoz is, hogy ennek érdekében védőt vegyen igénybe. Sőt az eljárási törvényben meghatározott esetekben, jellemzően akkor, ha a gyanú szerinti bűncselekmény tárgyi súlya jelentősebb, vagy a terhelt az állami büntetőigényt érvényesítő hatóságokkal szemben jóval kiszolgáltatottabb helyzetben van, a terhelt döntésétől függetlenül védő vesz részt a büntetőeljárásban ( ). ( ) Éppen ezért a védelemhez való jog alkotmányos megítélése csakis a terhelt és a védő jogainak együttes szemlélete alapján lehetséges. Az Alkotmánybíróság azt is kimondta, hogy a védelemhez főződő jog felöleli egyfelől a terhelt saját eljárási jogosítványait, másfelől pedig a védő jogállását, ugyanis a védő a büntetőeljárás önálló perbeli személye, ezért jogai nem átruházott, hanem önálló eljárási jogosítványok, amelyek külön alkotmányos védelemben részesülnek. [1320/B/1993. AB határozat, ABH 1995, ] Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatában a jogállami büntetőeljárás korlátozhatatlan minősége az eljárás tisztessége, amelynek egyik eleme az a követelmény, hogy a terhelt védelemhez való joga hatékony érvényesüljön. [17/2005. (IV. 28.) AB határozat, ABH 2005, 175, 185.; 14/2004. (V. 7.) AB határozat, ABH 2004, 241, 255.] A nyomozó hatóságnak a kötelező jogi védelem biztosítása során irányadó kötelezettségei vonatkozásában az Alkotmánybíróság az alábbi megállapításokat tette: A védelemhez fűződő alkotmányos alapjog azt követeli meg a bűnügyekben eljáró hatóságoktól, hogy biztosítsák az alapjogban rejlő részjogosítványok hatékony érvényesülését. A védő igénybevételéhez fűződő jog hatékony érvényesítéséről pedig kizárólag akkor lehet szó, ha a nyomozást folytató hatóság biztosította annak lehetőségét, hogy a védő ténylegesen részt vehessen a terhelti kihallgatáson ( ). ( ) a védő megjelenések hiánya nem akadálya a terhelti kihallgatás foganatosításának A védői jelenlét ilyen hiánya azonban csak abban az esetben egyeztethető össze védelemhez fűződő joggal, ha a nyomozást folytató hatóság képes igazolni, hogy kellő időben megtette mindazokat az intézkedéseket, amelyek alapján a védőnek lehetősége lett volna részt venni a kihallgatáson. Ellenkező értelmezés esetén ugyanis e jog tényleges gyakorolhatósága lehetetlenülne el, amely mind a terhelt védő igénybevételéhez való jogát, mind a védő saját jogainak gyakorlását kiüresíti. Összeegyeztethetetlen ezért a védelemhez fűződő jog hatékony érvényesülésével, ha a terhelt érdekében kirendelt védő nem tud arról, hogy védencét pontosan hol, és mikor hallgatják ki, ebben az esetben ugyanis a kirendelt védőnek lehetősége sincs a kihallgatáson megjelenni, védence ügyét megismerni, a kapcsolatot vele felvenni, illetve az eljárási törvényben meghatározott egyéb feladatait ellátni. Ahogyan arra már utaltam is, az Alkotmánybíróság hivatkozott határozata meghozatalának alapjául az is szolgált, hogy a kérdést alkotmányjogi jelentőségűnek tekintette, miszerint: ( ) a bűnügyi eljárások során számos esetben fordul elő, hogy a nyomozó hatóság az éjjeli órákban bűnügyi őrizetbe vett és kihallgatott terheltek részére a kirendelt védőt telefax útján, úgy értesíti, hogy a védő nyilvánvalóan csak a következő munkanap reggeli óráiban, már a terhelti kihallgatás
7 7 foganatosítását követően értesül az eljárási cselekményről. Hasonló helyzet áll elő, ha a nyomozó hatóság hétvégén hallgatja ki a terheltet. Ilyen esetekben a kirendelt védő ugyan formálisan kap értesítést a kihallgatás tervezett időpontjáról és helyszínéről, azonban az értesítés módja és ideje miatt ténylegesen még sincsen lehetősége a kihallgatáson megjelenni és az eljárási törvényben meghatározott feladatait teljesíteni ( ) ( ) A nyomozást végző hatóság ezekben az esetekben nem teremti meg annak feltételeit, hogy a terhelt védő igénybevételéhez fűződő joga ténylegesen, hatékonyan érvényesüljön ( ). (...) Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a védelemhez fűződő joggal az sem fér össze, ha a védőt olyan időpontban tájékoztatják a kihallgatás helyszínéről és időpontjáról, hogy ténylegesen már nincs lehetősége azon részt venni, és az eljárási törvényben meghatározott feladatait ellátni. A nyomozó hatóság ilyen értesítéseket követően foganatosított terhelti kihallgatásai ebből következően nem egyeztethetők össze az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésében foglalt védelemhez fűződő jog hatékony érvényesítésével ( ). (Alkotmánybíróság IV/3411/2012. számú döntése) A fentiek alapján tehát összefoglalóan megállapítható, hogy a védő igénybevételéhez fűződő jog hatékony elősegítése, így a védőnek a nyomozási cselekményekről kellő időben és módon történő értesítése az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdésében foglalt védelemhez fűződő jog oltalma alatt álló, és feltétlen érvényesítést kívánó büntetőeljárási garancia. Ennek okán a Be. 48. (1) bekezdése alkalmazásakor az Alaptörvény XXVIII. cikk (3) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a büntetőeljárásban a terhelt érdekében kirendelt védőt a terhelti kihallgatás helyéről és időpontjáról igazolható módon, olyan időben értesítsék, hogy a kirendelt védőnek lehetősége legyen az eljárási törvényben foglalt jogait gyakorolni és a terhelti kihallgatáson részt venni. Amennyiben tehát ezen egyértelmű kötelezettségnek a nyomozó hatóság az első gyanúsítotti kihallgatás foganatosítása során érdemben nem tesz eleget, és a megkívánt és megfelelőnek ítélhető védői értesítés elmarad, akkor a terhelt vallomása a büntetőeljárás későbbi szakaszaiban bizonyítási eszközként nem értékelhető és nem vehető figyelembe, annak kirekesztése szükséges. 5./ Kirendelt védők felelőssége Nem elhanyagolható és az ügyvédi kamara figyelmébe is ajánlott sajnálatosan az, hogy a nyomozó hatóság részéről kialakított téves és jogszerűtlen gyakorlat nevezetesen az ügyvédnek az eljárási cselekményen való tényleges megjelenésére lehetőséget nem biztosító védő kirendelést az is lehetővé teszi és elősegíti, hogy a nyomozó hatóság az ügyvédek közül saját maga választ, és így értelemszerűen a vele könnyen együttműködő a kirendelés körülményeit nem firtató ügyvédet rendel ki. Bevált gyakorlat, hogy a kirendelés formálisan ugyan, de megtörténik, tehát a védőt a nyomozó hatóság a kirendelésről és a nyomozati cselekményről értesíti, de olyan időben, hogy azon a védő megjelenni már nem tud, de ennek ellenére a kirendelés tényét tudomásul veszi, és ezzel a védelem tényleges
8 8 hiányának felelőssége tulajdonképpen az eljáró ügyvédre tevődik át. A terhelt jogainak hatékonyabb érvényesítése érdekében az esetek többségében aztán védőt hatalmaz meg, azonban a meghatalmazott védő igazából ekkor már a védelmet hatékonyan ellátni nem képes, mert védő jelenléte nélkül jogaival tisztában nem levő terhelt által megtett teljes körű beismerő vallomás miatt az eljárás kimenetele gyakorlatilag eldöntött. A fent vázolt probléma miatt és főleg mivel már rendelkezésre áll a nyomozó hatóságot, de az eljáró büntető bíróságot mindenképpen elgondolkodásra késztető AB határozat a kötelező védelem és a kirendelés körülményei körében a terhelti jogok biztosítása érdekében igény mutatkozna esetlegesen egy kamarai szintű iránymutatásra az ügyvédek részére. Ennek célja annak tudatosítása lenne, hogy a kirendelt védők a kirendelést csak és kizárólag akkor fogadják el és vegyék tudomásul, ha legalább az első és általában döntő jelentőségű gyanúsítotti kihallgatás alkalmával ténylegesen is képesek és hajlandóak megjelenni, hiszen ezzel ellentétes magatartás a védelem nem megfelelő ellátását jelenti, sőt, ők maguk sértik meg a terhelt alapvető jogait. 2. A büntető ügyekben eljáró kirendelt és meghatalmazott védők felelős és aktív hozzáállása kellene ahhoz, hogy megkérdőjeleződjön az a kialakult hibás gyakorlat, hogy a kihallgatás jogszerűsége azokban az esetekben megtartottnak tekintett, ha a nyomozó hatóság megnevezi a kirendelt védőt a jegyzőkönyv számára. Ezen eljárásával ugyanis a nyomozó hatóság még nem tesz eleget azon kötelezettségének, hogy a védő ténylegesen jelen is lehessen az eljárási cselekményen. 3. A büntető ügyekben eljáró ügyvédek részéről aktív és kitartó magatartást igényel, hogy a törvényes kirendelést megköveteljék, és ennek elmaradása esetén a terhelt védelme érdekében újra és újra megfogalmazzák a hatóság mulasztását, és elérjék a mulasztás jogkövetkezményeinek megfelelő levonását. 4. Az ügyvédi kamarának tudatosítani kellene, hogy a kirendelést csak abban az esetben vállalja el az ügyvéd, amennyiben az eljárási cselekményen mindjárt az első gyanúsítotti kihallgatáson megjelenni képes. Mint ahogy azt is tudatosítani szükséges, hogy a kirendelt védői jegyzéken való szereplés egyáltalán nem kötelező. Készült Szombathelyen, augusztus 10. napján 6./ Összefoglalás, konklúzió, javaslat 1. Mivel az elvi jelentőségű alkotmánybírósági határozat meghozatala óta viszonylag rövid idő telt el, így annak megállapításai a gyakorlatban sajnálatosan még nem érzékelhetőek azzal, hogy a tapasztalat egyértelműen azt mutatja, hogy a kirendelés körülményeivel kapcsolatosan az AB határozat mentén megfogalmazott védői aggályok a nyomozati és az ügyészi szakban gyakorlatilag süket fülekre találnak. A szerző ügyvéd
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2016. április 18. 2016. 8. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3073/2016. (IV. 18.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 442 3074/2016. (IV.
RészletesebbenDr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére. Igazságügyi Minisztérium. Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Bevezető:
Dr. Bodzási Balázs helyettes államtitkár úr részére Igazságügyi Minisztérium Tisztelt Helyettes Államtitkár Úr! Az igazságügyi szakértőkről szóló törvény tervezetével kapcsolatos észrevételeket, javaslatokat
RészletesebbenBüntetőjogi ismeretek és gyűlölet-bűncselekmények
Büntetőjogi ismeretek és gyűlölet-bűncselekmények Legfontosabb tudnivalók arra az esetre, ha valaki bűncselekmény áldozata lesz, vagy bűncselekményről tudomást szerez Feljelentés Ha valaki úgy érzi, hogy
RészletesebbenAszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos,
Nánási László * A SZERVEZETT BÛNÖZÉS KÉRDÉSEI A MAGYAR ANYAGI ÉS ELJÁRÁSI BÜNTETÕJOGBAN ** (Egy precedensügy tapasztalai) Aszervezett bűnözés a kriminológiában társulásos, foglalkozásként űzött, hivatásos,
RészletesebbenInformációk a Pénzügyi Békéltető Testületről. 1. Ki a fogyasztó?
Információk a Pénzügyi Békéltető Testületről 1. Ki a fogyasztó? Fogyasztón az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyt kell érteni. Nem minősül
Részletesebben8/2004. (III. 25.) AB határozat
8/2004. (III. 25.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő határozatot:
Részletesebbenalkotmányjogi panaszt
Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar ügyvéd, 1136
RészletesebbenA VAS MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA ALAPSZABÁLYA
A VAS MEGYEI ÜGYVÉDI KAMARA ALAPSZABÁLYA A Vas Megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 127.. alapján az Ügyvédi Kamara Alapszabályát az alábbiak szerint alkotta meg:
RészletesebbenOrszágos Rendőrfőkapitány. Papp Károly r. altábornagy H A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.
Országos Rendőrfőkapitány Papp Károly r. altábornagy Szám: 29000/105/794-18/2014. P. Tárgy: alapjogot érintő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi
RészletesebbenMEHNAM-info / Jogjavítás. Ügykód: bizonyitekok-a-peznugyi-csalokat-bunpartolasrol-150628
MEHNAM-info / Jogjavítás Ügykód: bizonyitekok-a-peznugyi-csalokat-bunpartolasrol-150628 Magyarországon hamis törvényekkel lehetővé tett közjegyzői, ügyészi, rendőri, bírói csalás, hogy nem engednek közérdekű
RészletesebbenBüntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26.
Büntető eljárásjogi és büntetés-végrehajtási alapfogalmak Dr. Béda László 2012. szeptember 26. 1998. évi XIX. törvényből lesz a vizsga. Kifejezetten nehéz jogszabály. Két vezérelv irányítja a válogatást:
RészletesebbenA MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Ügyszám: Keltezés: Előadó bíró: Közlöny információ: AB közlöny: 212/B/2001 Budapest, 2010.03.02 12:00:00 de. Holló András Dr. 23/2010. (III. 4.) AB határozat Közzétéve a Magyar Közlöny 2010. évi 31. számában
RészletesebbenA Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Ellenőrzési Szabályzata
A Magyar Mérnöki Kamara Szakmagyakorlási Ellenőrzési Szabályzata az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti szakmagyakorlási tevékenység jogszerűségének és szakszerűségének
Részletesebben2006. évi CXXIII. törvény Hatályos: 2014.03.15 -
2006. évi CXXIII. törvény Hatályos: 2014.03.15-2006. évi CXXIII. törvény a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről 1 A törvény hatálya 1. Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni,
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. h e l y t a d o k, e l u t a s í t o m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000
RészletesebbenAJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ
Állami Autópálya Kezelő Zrt. Budapest, Váci út 45/B. H-1134 AJÁNLATTÉTELI DOKUMENTÁCIÓ Lebonyolító mérnöki feladatok ellátása, valamint a kivitelezési eljárásokra vonatkozó közbeszerzési eljárások előkészítésében
RészletesebbenMozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári
Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete Alapszabály Mi, a Mozgáskorlátozottak Sopron Városi Egyesülete tagjai a mai napon a Polgári Törvénykönyv, valamint a civil szervezetekre vonatkozó hatályos
RészletesebbenTisztelt Egri Munkaügyi Bíróság!
Tisztelt Egri Munkaügyi Bíróság! felperes a Heves megyei Rendőr-főkapitányság alperes ellen elmaradt ellen elmaradt nyomozói pótlék kifizetése iránt (F/1) alatt csatolt meghatalmazással igazolt jogi képviselőm
RészletesebbenT/17841. számú. törvényjavaslat. a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról
MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17841. számú törvényjavaslat a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról Előadó: dr. Petrétei József igazságügy-miniszter Budapest, 2005. október
Részletesebbenaz alkotmánybíróság határozatai
2015. október 14. 2015. 20. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3195/2015. (X. 14.) AB határozat alkotmányjogi panasz elutasításáról... 1384 3196/2015. (X.
RészletesebbenKözép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal
Közép-dunántúli Regionális Közigazgatási Hivatal 8000 Székesfehérvár, Szent István tér 9. Tel: 22/316-321 Fax: 22/310-391 e-mail: kozigazgatasi.hivatal@fejer.b-m.hu web: www.fejerkozig.helyinfo.hu Ügyszám:
RészletesebbenORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/33- /2013.P. Tárgy: alapvető
RészletesebbenA Takarékszövetkezet panaszkezelési és fogyasztóvédelmi utasítása
VERESEGYHÁZ ÉS VIDÉKE TAKARÉKSZÖVETKEZET A Takarékszövetkezet panaszkezelési és fogyasztóvédelmi utasítása 2013. Az Igazgatóság 2003. január 30-án elfogadta a 1-8/2003. számú határozattal Módosítva az
RészletesebbenSZELLEMI ALKOTÁSOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME II. RÉSZ
Dr. Kardos Andrea dr. Szilágyi Dorottya SZELLEMI ALKOTÁSOK BÜNTETŐJOGI VÉDELME II. RÉSZ 2. Büntetéskiszabás Az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) kriminálstatisztikai elemzése és gyakorlati tapasztalataink
RészletesebbenAlkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat
Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntéseibôl 86/2009. (IX. 24.) AB határozat Alkotmány 57. (5) bekezdés jogorvoslathoz való jog 22/1995. (III. 31.) AB határozat Egy indítványozó a szabálysértésekről szóló
RészletesebbenTELENOR MAGYARORSZÁG ZRT. ÁLTALÁNOS BESZERZÉSI FELTÉTELEK. Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15.
Első kibocsátás dátuma: 2014. május 15. Első hatálybalépés: 2014. május 15. Módosítás időpontja Módosítás készítője Módosítások összefoglalója Módosítás hatályba lépése 1 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.1.
RészletesebbenA bizalomvesztésem alapuló kötelező felmentés
Dr. Paczolay Péter Úrnak Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága Elnöke részére Budapest Tárgy: Alkotmányellenesség utólagos megállapítását kezdeményező indítvány Tisztelt Elnök Úr! A Közszolgálati Szakszervezetek
RészletesebbenJavaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE
EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.6.8. COM(2011) 326 végleges 2011/0154 (COD) C7-0157/11 HU Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a büntetőeljárás során ügyvédi segítség igénybevételéhez való
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ELJÁRÁSÁRÓL TARTOTT ELŐADÁSHOZ
HÁTTÉRANYAG A FÜGGETLEN RENDÉSZETI PANASZTESTÜLET ELJÁRÁSÁRÓL TARTOTT ELŐADÁSHOZ dr. Kádár András Kristóf 1. Pozitív változások a panaszeljárás szabályozásában Az Rtv. 92-93. -ában szabályozott és jelenleg
RészletesebbenSzemélyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása
Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi- és Büntetés- végrehajtási Jogi Tanszék Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Szerző: Károlyi László Konzulens:
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. )
Az alapvető jogok biztosának Jelentése Az AJB-574/2016. számú ügyben (Előzményi ügy: AJB-4424/2015. ) Előadó: dr. Blaskovits Márta Az eljárás megindítása Egy panaszos beadvánnyal fordult az alapvető jogok
RészletesebbenORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000 105/993- /2012. P. Tárgy: alapvető
RészletesebbenA titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések
Dr. Nyitrai Endre* A titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés alkalmazása során felmerülő kérdések I. Bevezetés A hagyományos nyomozati eszközök és módszerek a kiemelt ügyek felderítésekor illetve
Részletesebbenaz alkotmánybíróság határozatai
2016. június 3. 2016. 13. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 3108/2016. (VI. 3.) AB végzés alkotmányjogi panasz visszautasításáról 668 3109/2016. (VI. 3.)
RészletesebbenA jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár. (Ptk. 349. (1) bek.) dr. Mikó Sándor
A jogellenesség vizsgálatának gyakorlata a közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránt indított perekben (Ptk. 349. (1) bek.) Szerző: dr. Mikó Sándor 2013. Alapvetések a jogellenesség vizsgálatához
RészletesebbenMAGYAR KÖZLÖNY 67. szám
MAGYAR KÖZLÖNY 67. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2015. május 14., csütörtök Tartalomjegyzék 119/2015. (V. 14.) Korm. rendelet A Nemzeti Hauszmann-terv keretében a Budavári Palota épületegyütteshez
RészletesebbenÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA
ÉLETFA TERMÉSZETBARÁT EGYESÜLET ALAPSZABÁLYA (módosításokkal egységes szerkezetben) Jelen Alapszabályt az egyesület alapító tagjai a 2010. november 6. napján megtartott közgyűlésen az 1989. évi II. tv.,
Részletesebben1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,
RészletesebbenA Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság. eszközök bérbeadására vonatkozó. Általános Szerződési Feltételei
1 A Medicrent Korlátolt Felelősségű Társaság eszközök bérbeadására vonatkozó Általános Szerződési Feltételei Hatályos: 2014. július 30. napjától 2 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK 1.1. Az Általános Szerződési Feltételek
RészletesebbenBüntetés-végrehajtási jog
Büntetés-végrehajtási jog Lajtár István Szűcs András Büntetésvégrehajtási jog Jogi szakvizsga felkészítő kötet Patrocinium Budapest, 2015 Tartalomjegyzék oldalszám Rövidítések jegyzéke...7 1. A büntetés
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2013. július 2. 2013. 14. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 16/2013. (VI. 20.) AB határozat a Büntetõ Törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 269/C.
RészletesebbenAZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI
2013. május 17. 2013. 11. szám AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HATÁROZATAI AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG HIVATALOS LAPJA TARTALOM 3103/2013. (V. 17.) AB határozat bírói kezdeményezés elutasításáról... 520 3104/2013. (V. 17.)
Részletesebben2011/augusztus (160. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus)
2011/augusztus (160. szám) Jog és fegyver az állam tartópillérei (Justinianus) Jog & Fegyver Az augusztusi számba eleve jogeseteket szántam és pont akadt is kettő, melyeknek nemcsak helyük lehet itt, hanem
Részletesebben(2) A Bérbeadó a rendelkezése alá kerülő lakásokat, pályázat útján jogosult bérbe adni.
Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testületének 7/2015. (II. 26.) önkormányzati rendelete az önkormányzati lakások bérletéről, elidegenítéséről Kerekegyháza Város Önkormányzata Képviselő-testülete
RészletesebbenAz Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet. Alapszabálya
Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya Az alapszabály a 2004. évi CXV. törvény előírásainak megfelelően készült. - 1 -/23 Az Óbuda 17. sz. Lakásfenntartó Szövetkezet Alapszabálya I. Alapvető
RészletesebbenORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG
ORSZÁGOS RENDŐR-FŐKAPITÁNYSÁG Cím:1139 Budapest Teve u. 4-6. 1903 Bp. Pf.: 314/15 Tel: 443-5573/33104 Fax: 443-5733/33133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000/105/1304- /2012.P. Tárgy: alapvető
RészletesebbenÉszak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata
A társaság valamennyi részvényének megvásárlása folytán egyszemélyessé vált Észak-pesti Ingatlan- és Térségfejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság alapító okirata (a korábbi alapszabály változásokkal
RészletesebbenSzám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T
1 Szám: 105/1321- /2011. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében
RészletesebbenAZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA
1 AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS ELNÖKÉNEK TÁJÉKOZTATÓJA A BÍRÓSÁGOK ÁLTALÁNOS HELYZETÉRŐL ÉS AZ ORSZÁGOS IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁSI TANÁCS IGAZGATÁSI TEVÉKENYSÉGÉRŐL 2003. január 1. 2003. december
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu
RészletesebbenDIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA. (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata)
DIÓSD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÖZBESZERZÉSI SZABÁLYZATA (Jóváhagyta Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testületének... /2016. (II.25.) számú határozata) 2 Diósd Város Önkormányzat Képviselő-testülete (a továbbiakban:
RészletesebbenSzám: 29000 105/786 /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T
Szám: 29000 105/786 /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 92. (1) bekezdésében
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3010/2015. számú ügyben Az eljárás megindítása A panaszos szülő Budapesten a Fráter György téren működő Csicsergő Óvoda (a továbbiakban: Óvoda) eljárását sérelmezte.
Részletesebben2004. évi CXL. törvény. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól
2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól Az Országgyűlés abból a célból, hogy az állampolgárokat és a szervezeteket legszélesebb körben érintő közigazgatási
Részletesebbenh a t á r o z a t o t:
ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG VI/2241/2012. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság által országos népszavazásra irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítése tárgyában hozott határozat ellen
RészletesebbenBudapest Lízing Zrt. Üzletszabályzat
Budapest Lízing Zrt. Pénzügyi lízingtevékenységre vonatkozó Üzletszabályzat Hatályos 2009. augusztus 1-jétől www.budapestlizing.hu 1. ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK...3 1.1. Az Üzletszabályzat hatálya... 3 1.2. Az
RészletesebbenÍrásszakértő. a büntetőeljárásban
1 Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Igazságügyi ügyintéző szak Levelező tagozat Írásszakértő a büntetőeljárásban Konzulens: Dr. Herke Csongor egyetemi docens Készítette: Pásztor Magdolna
RészletesebbenFővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5.
Fővárosi Ítélőtábla 7.Pf.22.100/2011/5. A Fővárosi ítélőtábla a dr. Éliás Sára ügyvéd (1068 Budapest, Rippl-Rónai utca 28. II/7.) által képviselt Multimédia Stúdió Művészeti Egyesület (1370 Budapest, Planetárium)
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 BM: 33-104, 33-140 BM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 29000
RészletesebbenAdóvilág 2010. június XIV. Évfolyam 07. szám
Az eljárási költségek, a költségek viselése és a költségmentesség szabályai a hatósági eljárásban 2 A közigazgatási hatósági eljárásban, így az adóigazgatási eljárásban, a vonatkozó jogszabályi rendelkezések
RészletesebbenMagyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség ALAPSZABÁLY
Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség ALAPSZABÁLY 2015 A Magyar Frizbi Országos Sportági Szakszövetség közgyűlése által 2015. december 5. napján megtárgyalt és jóváhagyott változat. I. ÁLTALÁNOS
RészletesebbenA polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a
A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) rendelkezéseinek alkalmazása a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (Vht.) felhatalmazása alapján A bírósági végrehajtás igen
RészletesebbenEGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök
EGYENLŐ BÁNÁSMÓD HATÓSÁG Elnök Ügyiratszám: EBH/234 / 1 /2009 Ügyintéző: dr. Kegye Adél Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (1024 Budapest, Margit krt. 85.) A.B Kérelmező által az egyenlő bánásmód követelményének
Részletesebbení t é l e t e t : A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.
Fővárosi Ítélőtábla 6.Pf.21.413/2014/4. A Fővárosi Ítélőtábla a Dávid, Stanka, Szikla Ügyvédi Iroda (felperesi jogi képviselő címe; ügyintéző: dr. Szikla Gergely ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes
Részletesebben20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
20/1997. (III. 19.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabályi rendelkezések alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában - dr. Lábady Tamás,
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
Részletesebbenaz alkotmánybíróság határozatai
2015. október 7. 2015. 19. szám az alkotmánybíróság határozatai az alkotmánybíróság hivatalos lapja Tartalom 28/2015. (IX. 24.) AB határozat a Kúria Knk.IV.37.467/2015/2. számú végzése alaptörvényellenességének
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2092/2016. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2092/2016. számú ügyben Előadó: dr. Németh Andrea A vizsgálat megindítása Az alapvető jogok biztosának feladat- és hatáskörét, valamint az ennek ellátásához
RészletesebbenDEBT INVEST ZRT. ÚJ SZÉCHENYI TERV KOMBINÁLT MIKROHITEL PROGRAM ÉS ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
DEBT INVEST ZRT. ÚJ SZÉCHENYI TERV KOMBINÁLT MIKROHITEL PROGRAM ÉS ÚJ SZÉCHENYI HITEL PROGRAM ÜZLETSZABÁLYZAT ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK Bevezető rendelkezések: Pénzügyi vállalkozás neve: DEBT-INVEST
RészletesebbenAz előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.
Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak, ezért
RészletesebbenAZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE
L 180/60 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2013.6.29. IRÁNYELVEK AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2013/32/EU IRÁNYELVE (2013. június 26.) a nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös
RészletesebbenSZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA
SZEGEDI ÜGYVÉDI KAMARA módosított Alapszabálya Egységes szerkezetben Szeged Gutenberg u. 4. sz. A Szegedi Ügyvédi Kamara 2007. június 15-i közgyűlésének VI/6/2007. sz. határozata alapján 2 A Szegedi Ügyvédi
RészletesebbenA munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról
Gazdaság és Jog A munkaviszonyból keletkező kötelmek szabályozásáról I. Az előzmények 1. Régi kodifikációs szabály szerint a jogelméleti viták eldöntésére nem a jogalkotó hivatott. Különösen igaz ez a
RészletesebbenKézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban. Dr. Nyilas Anna
Kézbesítés a polgári perben és a hatósági eljárásban Dr. Nyilas Anna A kézbesítési vélelem megdöntése Alapja- a kézbesítés nem volt szabályszerű -a címzett önhibáján kívüli okból nem tudta átvenni= csak
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.)
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-1971/2013. számú ügyben (Kapcsolódó ügy: AJB-3046/2013.) Előadó: dr. Bódis Cecília Az eljárás megindítása A panaszos akinek panaszához később újabb panaszos
RészletesebbenTIBORCOS SZÜLŐK A GYERMEKEKÉRT EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ( SZMSZ )
TIBORCOS SZÜLŐK A GYERMEKEKÉRT EGYESÜLET SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA ( SZMSZ ) A jelen SZMSZ-t a Tiborcos Szülők a Gyermekekért Egyesület (továbbiakban: Egyesület) Közgyűlése az Egyesület alapszabálya
RészletesebbenTörvényi engedmény és késedelmi kamat
Törvényi engedmény és késedelmi kamat LESZKOVEN LÁSZLÓ * 1. A dolgozat témája közelmúltban látott napvilágot a Győri Ítélőtábla Pf. IV.20.110/2009/10. számú ítélete. 1 A tényállás témánk szempontjából
RészletesebbenÉVFOLYAMDOLGOZAT. A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i
SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM Állam- és Jogtudományi Kar Szeged ÉVFOLYAMDOLGOZAT A h o n v é d e l mi k ö t e l e z e t t s é g a l k o t má n yjogi p r o b l é má i Konzulens: Dr. Tóth Károly Egyetemi Docens
RészletesebbenA Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjainak javaslatai az elektronikus hírközlési szabályozás felülvizsgálatához 2010. november
A Hírközlési Érdekegyeztető Tanács tagjainak javaslatai az elektronikus hírközlési szabályozás felülvizsgálatához 2010. november Szükségesnek tartjuk, hogy egyértelmű szabályozást nyerjen a hatályos jogrenden
RészletesebbenMAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat
MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,
RészletesebbenA bizonyítás a büntető eljárásban. Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím
A bizonyítás a büntető eljárásban Be. VII. fejezet, I.-VIII. cím Az áttekintés vázlata 1. Néhány adalék a bizonyítás kezdeteiről 2. A bizonyítás fogalma, célja 3. A bizonyítási rendszerek 4. A bizonyítás
RészletesebbenTámogatási Szerződés
Támogatási Szerződés amely létrejött egyrészről a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (1077 Budapest, Wesselényi u. 20-22.), mint támogató (továbbiakban: Támogató) képviseletében eljáró Oktatási és Kulturális
RészletesebbenELSŐ RÉSZ 1 / 16 2016.03.29. 10:49
1 / 16 2016.03.29. 10:49 2013. évi CLXXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2016.03.24 9 2013. évi CLXXVII.
RészletesebbenSectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*
Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon
RészletesebbenCompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától
CompLex Hatályos Jogszabályok Gyűjteménye Ingyenes, megbízható jogszabály szolgáltatás Magyarország egyik legnagyobb jogi tartalomszolgáltatójától A jogszabály mai napon (2012.VIII.14.) hatályos állapota
RészletesebbenSzám: 105/1557- /2010. RP. Tárgy: alapvető jogot sértő rendőri intézkedés elleni panasz elbírálása H A T Á R O Z A T
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Tel: (06-1) 443-5573 Fax: (06-1) 443-5733 IRM: 33-104, 33-140 IRM Fax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu Szám: 105/1557-
RészletesebbenAZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE. A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése
AZ ÖNKORNÁNYZATI VAGYON ÁLLAMI HASZNÁLATBA VÉTELE A közoktatás és a köznevelés rendszerének összevetése A közoktatás rendszerét felváltó köznevelés rendszere a feladatmegoszlás, a rendszer működtetése
RészletesebbenAlkotmánybíróság. a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján. Tárgy: alkotmányjogi panasz. Tisztelt Alkotmánybíróság!
Alkotmánybíróság a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság útján Tárgy: alkotmányjogi panasz Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott Vincze Krisztián ( ) meghatalmazott jogi képviselőm (dr. Hüttl Tivadar
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8031/2013. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-8031/2013. számú ügyben Előadó: dr. Varga Éva Csilla Az eljárás megindulása A panaszos bejelentése alapján mivel lakásából nagy értékű ékszerek hiányoztak
RészletesebbenH A T Á R O Z A T. e l u t a s í t o m, m e g s z ü n t e t e m.
ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY 1139 Budapest, Teve u. 4-6. 1903 Budapest, Pf.: 314/15. Telefon: (06-1) 443-5573, Telefax: (06-1) 443-5733 BM telefon: 33-104, 33-140, BM telefax: 33-133 E-mail: orfkvezeto@orfk.police.hu
RészletesebbenAz alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben
Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba
Részletesebben1. A köztisztviselôk jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény 43. -ának. -ának (1) bekezdésében foglalt illetményalap
VIII. évfolyam 2011. 1 MUNKA ADO Munkaügy, munkajog, egészség- és nyugdíjbiztosítási szolgáltatások T A R T A L O M MUNKAÜGY 1 A foglalkoztatáshoz kapcsolódó fontos számok a költségvetésben: mi mennyi
RészletesebbenMUNKAANYAG. Váradi Julianna. Általános és speciális jogszabályi előírások, normák, valamint az etikai,- titokvédelmi szabályok
Váradi Julianna Általános és speciális jogszabályi előírások, normák, valamint az etikai,- titokvédelmi szabályok A követelménymodul megnevezése: Személy- és vagyonvédelmi alapfeladatok A követelménymodul
RészletesebbenAZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK
HU HU HU AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA Brüsszel, 28.1.2009 COM(2009) 20 végleges A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A TANÁCSNAK Az elektronikus számlázás terén megvalósuló technológiai fejlesztésekről, valamint
RészletesebbenTisztelt Alkotmánybíróság! alkotmányjogi panaszt
1 A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága részére Budapest Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott dr. Tordai Csaba ügyvéd (nyilvántartó kamara és nyilvántartási szám: Budapesti Ügyvédi Kamara 01-020857),
RészletesebbenVincze Attila. Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem
JeMa 2014/1 alkotmányjog Vincze Attila Az Alkotmánybíróság határozata a pénznyerő gépek betiltásáról* A vállalkozás szabadsága és a bizalomvédelem Hivatalos hivatkozás: 26/2013. (X. 4.) AB határozat, ABK
RészletesebbenKORSZERÛSÍTÔ SZÁNDÉK, KÍSÉRTÔ MÚLT
Kádár András Kristóf Kôszeg Ferenc M. Tóth Balázs KORSZERÛSÍTÔ SZÁNDÉK, KÍSÉRTÔ MÚLT A MAGYAR HELSINKI BIZOTTSÁG VÉLEMÉNYE A KÉSZÜLÔ BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI KÓDEXRÔL Régóta esedékes munkát végzett el az
RészletesebbenSolymári Beruházó Víziközmű Társulat ALAPSZABÁLYA
Solymári Beruházó Víziközmű Társulat ALAPSZABÁLYA 7/2012. számú közgyűlési határozattal, 2012. december 18-án módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg 2 ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A társulat elnevezése
Részletesebben1991. évi LXIV. törvény. a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről
1991. évi LXIV. törvény a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről (A Magyar Köztársaság megerősítő okiratának letétbe helyezése az Egyesült Nemzetek Főtitkáránál,
RészletesebbenCasco biztosítási feltételek
Casco biztosítási feltételek Ügyfél- és Adatkezelési tájékoztató, Hasznos tudnivalók Általános Vagyonbiztosítási Feltételek (ÁVF02) Casco biztosítás Különös Feltételek (CASCKF212) Alkalmazandó: 2012.09.21-től
Részletesebben