Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Büntető Eljárásjogi- és Büntetés- végrehajtási Jogi Tanszék Személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azok végrehajtása Szerző: Károlyi László Konzulens: Dr. Nagy Anita egyetemi docens Miskolc 2013.

2 University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal Procedure and Prison Law Coercive measures aimed at the limitation of personal freedom and the enforcement of sanctions pertaining thereto Author: László Károlyi Consultant: Dr. Anita Nagy associate professor Miskolc 2013.

3 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés A kényszerintézkedésekről általában Az őrizetbe vétel Az őrizetbe vétel fogalma Az őrizetbe vétel feltételi Az őrizetbe vétel elrendelése Az őrizetbe vétel időtartama, megszűnése, megszüntetése Az őrizetbe vett jogai és az őrizetbe vétel foganatosítása Az előzetes letartóztatást helyettesítő kényszerintézkedések Az ideiglenes kényszergyógykezelés Az elővezetés Történeti fejlődés Az erkölcsi jellegű szurrogátumok A lakhelyelhagyási tilalom A lakhelyelhagyási tilalom feltételei, tartalma, elrendelése A lakhelyelhagyási tilalom tartama, megszűnése, megszüntetése A lakhelyelhagyási tilalom felülvizsgálata, a tilalom megszegésének szankciója Összegzés a terhelt jogi helyzetéről a lakhelyelhagyási tilalom alatt Statisztikai adatok A házi őrizet A házi őrizet tartalma, elrendelése, tartama, fenntartása, megszüntetése A házi őrizet ellenőrzése, végrehajtása, megszegésének szankciói A terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközök Statisztikai adatok A távoltartás A távoltartás intézményének bevezetése a magyar büntetőeljárásba A távoltartás feltételei, tartalma, elrendelése, időtartama Utaló rendelkezések a távoltartás körében A távoltartás megszegésének szankciója Az óvadék mint anyagi jellegű szurrogátum

4 Az óvadék fogalma és engedélyezésének feltétele Az óvadék elfogadására irányuló eljárás A terhelt jogi helyzete az óvadék letétele után Az óvadék sorsa Statisztikai adatok Összegzés Záró gondolatok Az előzetes letartóztatás története Egyetemes történet Magyar történet Az előzetes letartóztatás története az évi XXXIII. törvénycikktől az évi I. törvényig Az előzetes letartóztatás története az évi I. törvénytől napjainkig Az előzetes letartóztatás Az előzetes letartóztatás fogalma, feltételei Általános (konjunktív) feltételek Különös (diszjunktív, alternatív) feltételek Az előzetes letartóztatást kizáró okok Az előzetes letartóztatás elrendelése Az előzetes letartóztatás időtartama Az előzetes letartóztatás időtartamának alakulása a vádemelés előtti eljárási szakaszban Az előzetes letartóztatás időtartamának alakulása a vádemelés utáni eljárási szakaszban Az előzetes letartóztatás maximális időtartama Az előzetes letartóztatás felülvizsgálata Az előzetes letartóztatás megszűnése, megszüntetése Statisztikai adatok Az előzetes letartóztatás végrehajtása Jogszabályi háttér A végrehajtás helye Az előzetes letartóztatás foganatosítása a büntetés-végrehajtási intézetben

5 7.4. Az előzetesen letartóztatott jogállása Jutalmazás és fegyelmi felelősségre vonás Az előzetesen letartóztatott szabadulása Összefoglalás...52 Irodalomjegyzék...54 Jogszabályok jegyzéke...55 Weblapjegyzék...57 Melléklet

6 1. Bevezetés Magyarország Alaptörvénye szabályozza a legalapvetőbb emberi jogokat. Ilyen a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz való jog. 1 A személyes szabadságot garantáló alapjog, mind a jogsértő természetes személyekkel szemben, mind az állammal szemben védi az egyént, és csak végső esetben, de akkor is csak igen szigorú garanciális feltételekkel korlátozható. 2 A biztonsághoz való jog részben arra a jogállami elvre utal, hogy személyes szabadságától önkényesen megfosztani senkit sem lehet. Ez a fizikai biztonságot jelenti, azaz biztosítékot az őrizetbe vétellel vagy a letartóztatással szemben. 3 Azon "végső esetek" egyike, amikor az emberi jogok (cserében megfelelő garanciák nyújtásával) korlátozhatók, maga a büntetőeljárás. Itt két érdek ütközik: az állam büntetőjogi igényének érvényesítése irányába ható érdek az egyénnek az emberi jogok biztosítása iránti érdekével. 4 Európában és ezen belül Magyarországon is három nemzetközi egyezmény fejti ki hatását a kényszerintézkedések terén: - az ENSZ Közgyűlése által december 10-én elfogadott "Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata" 5, - az ENSZ Közgyűlése által december 16-án elfogadott "Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya" 6 valamint, - a Rómában november 4-én kelt "Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről" 7. A személyi szabadsághoz való jog legsúlyosabb korlátja a letartóztatás, amely értelemszerűen a mozgásszabadságot is megvonja. Az Alaptörvény értelmében ugyanis, mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad mozgáshoz, valamint tartózkodási helye szabad megválasztásához. 8 1 Magyarország Alaptörvénye IV. cikk (1) bekezdés 2 Magyarország Alaptörvénye IV. cikk (2) bekezdés 3 Sári János- Somody Bernadette: Alapjogok Alkotmánytan II., Osiris Kiadó, Budapest, 2008, 109. oldal 4 A Kriminológiai Közlemények különkiadása, Budapest-Szolnok, 1995, 387. oldal 5 Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata: 3. cikk és 9. cikk 6 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya: 9. cikk 7 Egyezmény az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről: 5. cikk 8 Magyarország Alaptörvénye XXVII. cikk (1) bekezdés 4

7 Léteznek a letartóztatással kapcsolatos olyan büntetőeljárási kényszerintézkedések is (lakhelyelhagyási tilalom, házi őrizet), amelyek elsősorban a mozgásszabadságot korlátozzák. Szakdolgozatom kiválasztása során az a tény motivált, hogy a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések és azokon belül is különösen az előzetes letartóztatás egy sarkalatos kérdéskör a bűncselekmények felderítése során. A választott téma elemzéséhez hozzátartozik, hogy az előzetes letartóztatás nem előrehozott büntetés és nem szabad hagyni, hogy az eljárás során indokolatlanul elhúzódjon. Mindezekre tekintettel különös kiemelést érdemel a végrehajtása is. A büntetőeljárási rendelkezéseknek mindenekelőtt- a törvényesség szigorú betartása mellett- biztosítaniuk kell az eljárások gyors és eredményes lefolytatását. Ennek érdekében a törvény megengedi, hogy az arra jogosult hatóságok az elkövető bűnösségének megállapítására szolgáló bizonyítékokat, valamint a terhelttel szemben a büntető igazságszolgáltatás érvényesülését kényszerintézkedések alkalmazásával, az állampolgárok jogainak korlátozásával is biztosítsák. 2. A kényszerintézkedésekről általában A kényszerintézkedések olyan kényszertartalmú eljárási cselekmények, melyeket a büntetőügyekben eljáró hatóságok alkalmaznak a büntetőeljárás sikeres lefolytatása, valamint a bizonyítás teljessége és a felelősségre vonáshoz szükséges adatok feltárása érdekében. Ezt a Büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott esetekben és módon végzik. 9 Ezek az intézkedések szükségszerűen együtt járnak az állampolgári jogok különböző mértékű korlátozásával. A kényszerintézkedések jogintézményének elméleti igazolása azon a felismerésen alapul, hogy a bűncselekmények éppen az alapvető jogokat sértik vagy veszélyeztetik, és hogy a gyanúsítottat is megillető alapvető jogok nem állhatják útját a bűnüldözésnek és az igazságszolgáltatásnak. Ezen érdekkonfliktus feloldása a törvény által megvalósulhat, amennyiben egyensúlyt teremt az alapvető jogok érvényesítése és a bűnüldözés, illetőleg a büntető igazságszolgáltatás között. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a törvény szigorú anyagi és alaki feltételekhez köti az állampolgári jogok korlátozását az által, hogy az eljárásba garanciákat helyez, és jogorvoslatot biztosít. A kényszerintézkedések alkalmazása, tehát akkor tekinthető 9 Farkas Ákos- Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, 169. oldal 5

8 törvényesnek, ha mindenben megfelel a rá vonatkozó törvényi feltételeknek. 10 Ezek a feltételek, illetőleg követelmények a Büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezéseiből olvashatók ki: a) Az összes emberi jogot tiszteletben kell tartani a büntetőeljárás lefolytatása során. Ez a részkövetelmény nemcsak a közvetlenül, elsődlegesen érintett alapjoggal- pl. a személyi szabadság elvonásával- kapcsolatos, hanem a közvetetten, másodlagosan érintett alapjogokkal is (pl. vallásgyakorlás joga, tartózkodási hely szabad megválasztásának joga). b) A személyi szabadságot és biztonságot kiemelten is biztosítani kell. A személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések, éppen ezért kerültek a legkörültekintőbb módon szabályozásra. c) Az előbb említett részkövetelményeknél figyelembe kell venni az arányosságot is. Az arányosság követelményének két döntő összetevője van. Az egyik a kényszerintézkedések helyettesíthetősége, a másik az adott ügyben fennálló szükségessége. d) A részletszabályok betartásának, a kényszerintézkedések törvényességének biztosítása az eljáró hatóságok kötelessége. 11 A büntetőeljárási kényszerintézkedések csoportosítása több szempont alapján is lehetséges, de alapvetően az általuk biztosítani kívánt eljárásjogi cél, valamint az általuk érintett emberi jogok és szabadságok korlátozása szerinti felosztás bír elsődleges jelentőséggel. A további kiegészítő jellegű felosztások (alanyok, a határozathoz kötöttség, a hatósági tanúk szükségessége) inkább viszonylagos jelentőségűek. 12 A szakdolgozatom címéhez és témájához igazodva a korlátozott jogok szerinti csoportosítás ismertetése bír jelentőséggel: - a tulajdonhoz való jogot, illetve más vagyoni jogokat érintő korlátozás pl. a lefoglalás, a zár alá vétel, - a személyi sérthetetlenség jogát csorbítja pl. a motozás, a testi kényszer alkalmazása, - a magánszféra, illetve a magánlakás sérthetetlenségéhez való jog korlátozást jelenti pl. a házkutatás, a még nem kézbesített postai küldemények lefoglalása, 10 Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2008, oldal 11 Fenyvesi Csaba- Herke Csongor- Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004, oldal 12 Fenyvesi Csaba- Herke Csongor- Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004, 305. oldal, 307. oldal 6

9 - az egyéb jogokat korlátozza pl. a számítástechnikai rendszer útján rögzített adatok megőrzésére kötelezés, amelynek végső célja a szükséges adatok lefoglalása, és végül - a személyi szabadságot elvonó, illetve korlátozó, valamint a tartózkodási hely szabad megválasztásnak jogát korlátozó kényszerintézkedések körében találjuk a legsúlyosabb, az emberi, állampolgári jogokba legmélyebben beavatkozó intézkedéseket. 13 A terhelt személyi szabadságát korlátozó kényszerintézkedések a témakör legérzékenyebb intézményei, hiszen itt a terhelt személyi szabadsága jogerős bírói határozat nélkül is elvonható. Külföldön a bírói ítélet nélküli fogva tartás legfőbb problémája annak időtartama. Az Európa Tanácson és az utóbbi években az Európai Unión belül is megfigyelhető a törekvés egy általános felső limit kialakítása iránt. 14 A kényszerintézkedések általános ismertetését követően, az egyes személyi szabadságot korlátozó büntetőeljárási kényszerintézkedések kifejtésére kerül sor. A Büntetőeljárásról szóló törvény és a szakirodalmak többsége is, az őrizetbe vételt követőn ismertetik az előzetes letartóztatás szabályait. A szakdolgozatom további része ettől a logikai sorrendtől annyiban mutat majd eltérést, hogy az őrizetbe vételt követően az előzetes letartóztatást helyettesítő kényszerintézkedések szabályainak kifejtésére kerül majd sor. Célszerűbbnek találom az előzetes letartóztatást és annak végrehajtását ezek után és egyúttal a dolgozatom végén ismertetni, mert ez a két témakör szorosan összefügg egymással, és terjedelmét is tekintve alkalmas arra, hogy külön megvilágításban kerüljön kifejtésre. 3. Az őrizetbe vétel 3.1. Az őrizetbe vétel fogalma: A büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény értelmében, az őrizetbe vétel a terhelt személyi szabadságának átmeneti elvonása. 15 Ez a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés azonban nemcsak a büntetőeljárás során, hanem azon kívül is 13 Farkas Ákos- Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, oldal 14 Farkas Ákos- Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, 176. oldal évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 126. (1) bekezdés 7

10 alkalmazható. Ennek alapján a büntetőeljárás körén kívül négyféle őrizetbe vétel rendelhető el: a kiadatási (1996. évi XXXVIII. törvény 19. (1) bekezdés, a az idegenrendészeti és a kiutasítást előkészítő (2007. évi II. törvény ), a szabálysértési (2012. évi II. tv. 73. ), valamint a közbiztonsági őrizet (1994. évi XXXIV. törvény 38. ). 16 Az őrizetbe vétel e négy esete a továbbiakban nem kerül bővebb kifejtésre Az őrizetbe vétel feltételei: Általános feltétele, hogy a terhelttel szemben bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja álljon fenn. Különös törvényi feltétele, hogy az adott bűncselekmény szabadságvesztéssel büntetendő; további különös feltétele, hogy a terhelt előzetes letartóztatása valószínűsíthető. 17 Az őrizetbe vétel különösen tettenérés esetén rendelhető el. Tettenérésről akkor beszélhetünk, ha a terhelt a bűncselekményt egészben vagy részben szemtanú vagy szemtanúk jelenlétében követi el, vagy őt a bűncselekmény helyszínén, illetve a helyszínéről menekülve vagy üldözés közben bizonyítékokkal terhelten fogják el. 18 A tettenérésen kívül az őrizetbe vétel elrendelésének egyéb okai is léteznek. Ezek a következők: az elfogató paranccsal körözött terhelt megtalálása estén történő és a tárgyaláson bűncselekmény alapjául szolgáló rendzavarást elkövető személy őrizetbe vétele. "Az őrizetbe vétel többnyire halasztást nem tűrő eljárási cselekmény, nemritkán azonnali reagálás az elkövetett bűncselekményre, amikor is a hosszabb eljárást igénylő előzetes letartóztatás elrendelésének bevárása indokolatlan kockázattal járna." 19 Őrizetbe vétel- az előzetes letartóztatás céljain túlmenően- a büntetőeljárás rendjének fenntartása és az eljárási cselekményeket zavaró körülmények kiküszöbölése érdekében is alkalmazható. Ilyen célból előzetes letartóztatásnak nincs helye Fenyvesi Csaba- Herke Csongor- Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004, 351. oldal évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 126. (2) bekezdés 18 Farkas Ákos- Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, 177. oldal 19 Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2008, 303. oldal 20 Büntetőjogi Döntvénytár

11 Az őrizetbe vétel speciális esetét jelenti a különleges eljárásokban alkalmazott kényszerintézkedés 21 és az úgynevezett tárgyalási őrizet. 22 Ez utóbbi esetre akkor kerülhet sor, ha a bírósági eljárás során a meg nem jelent vádlott elővezetését korábban már elrendelték. Ebben az esetben- szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén- ha a vádlott lakóhelye, illetve tartózkodási helye ismert, a kitűzött új tárgyalási határnapot megelőző naptól a vádlott tárgyalási őrizetét kell elrendelni. 23 Megjegyzés: A bírósági gyakorlatban a tárgyalási őrizetnek visszatartó erőt tulajdonítanak Az őrizetbe vétel elrendelése: Őrizetbe csak a terhelt vehető. 24 Az őrizetbe vétel elrendelésére általában az eljáró hatóság jogosult. Ezt általában a nyomozó szerv vezetője gyakorolja. 25 A nyomozó hatósággal szemben annyi megszorítás érvényesül, hogy amennyiben elrendeli az őrizetbe vételt, vezetője köteles erről 24 órán belül az ügyészt értesíteni. 26 Alapvetően elmondható, hogy a tárgyalt kényszerintézkedés elrendelésére a vádemelés előtt az ügyész és a nyomozó hatóság is jogosult. A bíróság is elrendelheti az őrizetbe vételt, de a vádemelés előtt nem kerül olyan helyzetbe- a nyomozási bíró sem-, hogy ezt megtehesse. A vádemelés után azonban a bíróság is elrendelheti az őrizetbe vételt. Ebbe az esetkörbe tartozik a tárgyalási őrizet és a tárgyaláson büntetőeljárás alapjául szolgáló rendzavarást elkövető személy őrizetbe vétele. A tárgyalási őrizet elrendeléséről szóló határozatot a kényszerintézkedés foganatba vételekor a rendőrség kézbesíti a vádlott részére. Az elfogás nem azonos az őrizetbe vétel fogalmával. Ugyanakkor a tetten ért elkövetőt bárki elfoghatja, de köteles őt haladéktalanul átadni a nyomozó hatóságnak, illetve, ha erre nincs lehetősége, köteles a rendőrséget értesíteni. 27 Az őrizetbe vételt alakszerű évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 555. (4) bekezdés évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 281. (6) bekezdés pcsolatos html?ugy=orizet.html 24 Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2008, 303. oldal 25 Fenyvesi Csaba- Herke Csongor- Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004, 352. oldal 26 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet 58. (2) bekezdés 27 Farkas Ákos- Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, 178. oldal 9

12 határozattal kell elrendelni, amelynek az általános kellékeken 28 felül a következőket is tartalmaznia kell: a gyanúsított legfontosabb személyi adatait, az előzetes letartóztatás valószínű elrendelésének okát, illetve azt, hogy a gyanúsított bíróság elé állítása valószínűsíthető a Büntetőeljárásról szóló törvény ának (1) bekezdése alapján, a fogva tartás helyét, az elrendelést közvetlenül megelőző fogva tartás jogcímét és annak kezdő időpontját (az őrizet tartamába ugyanis be kell számítani a terheltnek az őrizetbe vétel elrendelését megelőző hatósági fogva tartását), az őrizetbe vétel kezdetének és lejártának időpontját (nap, óra), a határozat indoklásában le kell írni a gyanúsítás alapjául szolgáló cselekmény lényegét és az őrizetbe vételt megalapozó tényeket, körülményeket Az őrizetbe vétel időtartama, megszűnése, megszüntetése: Az Alaptörvény értelmében: "A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb időn belül szabadon kell bocsátani, vagy bíróság elé kell állítani." 30 Ezzel összhangban az őrizetbe vétel legfeljebb 72 óráig tarthat. Ebbe az időtartamba bele kell számítani a terheltnek az őrizetbe vételét megelőző hatósági fogva tartását is. A 72 óra órára és percre pontosan számítandó, s nem értelmezhető 3 napként. Az őrizetbe vétel rendszerint az előzetes letartóztatás elrendelését megelőző kényszerintézkedés. Ideje alatt az ügyésznek dönteni kell arról, hogy indítványozza-e az előzetes letartóztatás elrendelését. Amennyiben igen, a 72 óra alatt a bírósági határozatnak is meg kell születnie. A korábban ismertetett tárgyalási őrizet és a tárgyaláson büntetőeljárás alapjául szolgáló rendzavarást elkövető személy őrizetbe vételének maximális időtartama sem haladhatja meg a 72 órát. Az őrizetbe vétel véget ér az alábbi esetekben: a 72 óra elteltével, ha feltételei már nem állnak fenn, ha a bíróság elrendelte a terhelt előzetes letartóztatását, évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 169. (2) és (3) bekezdés 29 A felsorolt 6 pontra vonatkozóan: 23/2003. (VI. 24.) BM-IM együttes rendelet 58. (1) bekezdése 30 Magyarország Alaptörvénye IV. cikk (3) bekezdés 10

13 ha nem rendelték el a terhelt előzetes letartóztatását, akkor is ha a 72 órás időtartam még nem járt le, tárgyalási őrizet esetén akkor ér véget, ha a tárgyalási őrizetet a bíróság nem tartotta fenn vagy a vádlott előzetes letartóztatását nem rendelte el. Az őrizetbe vétel megszüntetéséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság határoz. Ismételten történő elrendelésére ugyanazon bűncselekmény miatt folyó eljárásban, csak akkor van lehetőség, ha a körülmények megváltoztak. Ilyen változásként értékelhető, ha az eljárás korábbi szakaszában meglévő bizonyítékok mellett olyan új bizonyíték vagy bizonyítékok kerültek elő, amelyek a terhelt letartóztatásához alapul szolgálhatnak. 31 A legszigorúbb, teljes szabadságelvonással járó büntető eljárásjogi kényszerintézkedések közé tartozó, úgynevezett "hatnapos" őrizet alkalmazásának lehetőségét a Büntetőeljárásról szóló törvény az 555. által szabályozott különleges eljárások során biztosítja. Ez a kényszerintézkedés élesen elkülönül a "hagyományos" értelemben vett őrizettől, a tárgyalási őrizettől és az előzetes letartóztatástól. Az itt alkalmazandó szabályozás- tekintettel a különleges eljárások természetére- kifejezetten kizárja a lehetőségét annak, hogy a bíróság elrendelje a terhelt előzetes letartóztatását a különleges eljárások során. Ennek az indoka az, hogy különleges eljárásokra (pl. a pénzbüntetés átváltoztatására, a feltételes szabadság megszüntetésére, előzetes fogvatartás és házi őrizet utólagos beszámítására) az ügydöntő határozat meghozatalát követően kerül sor, túlnyomó részben éppen a jogerős ügydöntő határozat nem a törvénynek megfelelő rendelkezései kiküszöbölése érdekében. A "hatnapos" őrizet azért vált szükségessé, mert a különleges eljárások jellegéből fakadóan, ritkán előforduló kivételektől eltekintve elengedhetetlen a terhelt jelenléte. A Büntetőeljárásról szóló törvény értelmében alapelvi szintű szabályozást nyert az, hogy a terheltet megilleti a védelem joga. A terhelt jelenlétének kötelezővé tétele, éppen ezen jogának csorbítatlansága érdekében történik. Ezen kényszerintézkedés további sajátossága az, hogy időtartamát a jogalkotó nem órákban. hanem napokban határozta meg. A hatnapos időtartam pedig a gyakorlati megvalósulás szempontjából komoly problémákat vet fel Farkas Ákos- Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, oldal 32 dr. Kajtor Gegely: Néhány gondolat a "hatnapos" őrizetről 11

14 Az őrizetbe vétel maximális időtartama tekintetében eltérő szabályozás figyelhető meg az Európai Unió tagállamaiban. Ezt az alábbi grafikonnal kívánom szemléltetni: 3.5. Az őrizetbe vett jogai és az őrizetbe vétel foganatosítása: Az őrizetbe vett személy (terhelt, gyanúsított) jogosult arra, hogy védőjével a kapcsolatot felvegye, vele írásban és szóban ellenőrzés nélkül érintkezzék. Amennyiben az eljárásban védő részvétele kötelező, a gyanúsított figyelmét arra is fel kell hívni, hogy ha három napon belül nem hatalmaz meg védőt, akkor azt számára az ügyész, illetve a nyomozó hatóság rendeli ki. Ha kijelenti, hogy nem kíván védőt megbízni, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság nyomban védőt rendel ki számára. A nyomozásra megállapított általános szabályok értelmében az őrizetbe vett személyt 24 órán belül ki kell hallgatni. Őrizetbe vétel esetén egyrészt értesítési kötelezettség áll fenn, amelynek értelmében az őrizetbe vétel elrendeléséről és a fogvatartás helyéről 24 órán belül értesíteni kell a terhelt által megjelölt hozzátartozót; ennek hiányában a terhelt által 12

15 megjelölt más személy is értesíthető. (Katona őrizetbe vétele esetén az elöljáróját is értesíteni kell). Másrészt intézkedésre lehet szükség, amely alapján a terhelt felügyelet nélkül maradó kiskorú gyermekét, illetőleg az általa gondozott más személyt gondozás céljából a hozzátartozójának, illetőleg az arra alkalmas intézménynek kell átadni. A kiskorú gyermek elhelyezéséről a gyámhatóság útján kell gondoskodni. A terhelt által gondozott más személy esetében a gyámhatóságot kell értesíteni. Továbbá intézkedni kell a terhelt felügyelet nélkül maradó vagyonának és lakásának biztonságba helyezéséről is. 33 A Büntetőlejárásról szóló törvény az őrizetbe vétel szabályainak kifejtésénél nem rendelkezik külön az őrizetbe vett személy elhelyezéséről. E tekintetben az előzetes letartóztatatásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, vagyis a 135. (2) bekezdését figyelembe véve a rendőrségi fogda szolgál az őrizet helyéül. Az őrizetbe vétel foganatosítására tehát kizárólag a Rendőrségi fogdák rendjéről szóló 19/1995. (XII. 13.) BM rendelet, ismertebb nevén a Rendőrségi Fogdaszabályzat irányadó Az előzetes letartóztatást helyettesítő kényszerintézkedések Az előzetes letartóztatást helyettesítő kényszerintézkedések ismertetése előtt, említést érdemel két olyan személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, melyeknek csak lényegesebb szabályait emelem ki Az ideiglenes kényszergyógykezelés: A Büntetőeljárásról szóló törvény 140. (1) bekezdésének értelmében: "Az ideiglenes kényszergyógykezelés a kóros elmeállapotú terhelt személyi szabadságának bírói elvonása jogerős ítélet nélkül," abban az esetben, ha megalapozottan lehet következtetni arra, hogy a terhelt kényszergyógykezelését kell elrendelni. Az ideiglenes 33 Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2008, 304.oldal, valamint Fenyvesi Csaba- Herke Csongor- Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004, 353. oldal 34 Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2008, 304.oldal, valamint Fenyvesi Csaba- Herke Csongor- Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004, 354. oldal 13

16 kényszergyógykezelés az előzetes letartóztatással konkuráló olyan intézmény, ahol a bíróságnak nincs választási lehetősége a tekintetben, hogy előzetes letartóztatás helyett ideiglenes kényszergyógykezelést rendeljen el, vagy fordítva. A tárgyalt kényszerintézkedés elrendelésének alapja a terhelt elmeműködésének kóros állapota, ezért alkalmazására csak elmeorvos-szakértő véleménye alapján kerülhet sor. Elrendelésére a Büntetőeljárásról szóló törvény csak a bíróságot jogosítja fel. Az ideiglenes kényszergyógykezelést az erre kijelölt egészségügyi intézetben- az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetben (IMEI)- kell foganatosítani. 35 Az ideiglenes kényszergyógykezelés más célú, de a szabadságkorlátozás szempontjából az előzetes letartóztatással azonos jogi elbírálás alá eső jogintézmény Az elővezetés: Az elővezetés a személyi szabadságot átmenetileg korlátozó kényszerintézkedés. Egyes szakirodalmak ezt az eljárási cselekményt a személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedések körében tárgyalják, még mások és maga a Büntetőeljárásról szóló törvény is az eljárás rendjének biztosítása, illetve az eljárási szankciók körében. Az elővezetés célja, hogy az érintett személyt a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság elé állítsák, vagy biztosítsák az eljárási cselekményen, illetőleg a szakértői vizsgálaton való részvételét. Csak a terhelt és a tanú elővezetése rendelhető el, és csak abban az esetben, ha idézés ellenére nem jelenik meg, és ezt alapos okkal előzetesen, haladéktalanul nem menti ki, vagy az eljárási cselekményről engedély nélkül távozik. Elővezetés elrendelésére van joga az eljáró hatóságnak abban az esetben is, ha a terhelt vagy a tanú önhibájából olyan állapotban jelenik meg, hogy nem hallgatható ki. A törvényben meghatározott személyek elővezetésének elrendeléséről a bíróság, az ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság rendelkezik. Az elővezetést az eljáró hatóság írásbeli határozattal rendeli el. Az elővezetést általában a rendőrség hajtja végre. Az illetékességi területén más nyomozó hatóság is végrehathatja, de kizárólag csak az általa nyomozott ügyben. Ezt az intézkedést általában a napnak a hatodik és huszonnegyedik órája között kell végrehajtani. Speciális szabály vonatkozik a katonára: elővezetése iránt elöljáróját kell megkeresni. A Büntetőeljárásról szóló törvény ismeri az elővezetés 35 Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2008, 318.oldal, valamint Fenyvesi Csaba- Herke Csongor- Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004, oldal 36 Büntetőjogi döntvénytár

17 enyhébb formájú korlátozását, az úgynevezett útba indítást. 37 Ebben az esetben a rendőr azt ellenőrzi, hogy az érintett személy elindult-e a hatósághoz. A nemzetközi egyezményekkel összhangban Magyarország Alaptörvénye és a Büntetőeljárásról szóló törvény is biztosítja a személyi szabadság alapvető védelmét. Az arányosság elve értelmében előzetes letartóztatásra csak akkor kerülhet sor, ha az elkerülhetetlenül szükséges. Megfelelő helyettesítő intézmények hiányában a bíróságok nehéz helyzetben lennének, főleg abban az esetben, ha bizonytalan az, hogy a terhelt az eljárási cselekményen megjelenik, ugyanakkor a személyi szabadság szigorú és tartós korlátozása sem tűnik indokoltnak. Ennek a dilemmának a feloldása érdekében tette lehetővé a jogalkotó az előzetes letartóztatást helyettesítő kényszerintézkedések alkalmazását. Ezek a terhelt rendelkezésre állását szolgálják a személyi szabadság kisebb mértékű korlátozása mellett. Alapvetően két fő csoportra oszthatók: egyrészt az erkölcsi jellegű, másrészt az anyagi jellegű szurrogátumokra Történeti fejlődés: A szabadlábon történő védekezés joga egészen a római jogig vezethető vissza. A középkor során a helyettesítő jogintézmények háttérbe szorultak. Ez az inkvizitórius büntetőper elterjedésével magyarázható. Itt a kényszervallatás a fogva tartás részét képezte, amely összeegyeztethetetlen volt a szabadlábon történő védekezéssel. Az előzetes letartóztatás alternatíváinak lehetőségét a felvilágosodás kora fedezte fel újra. Az újkori magyar szabályozás ismerte az óvadék és a kezesség intézményét is. Az óvadék letételére a jobbágyoknak is lehetőségük volt. A legsúlyosabb bűncselekmények esetén azonban mind az óvadék, mind a kezesség kizárt volt. A Bűnvádi Perrendtartás nagy figyelmet szentelt a letartóztatást és a vizsgálati fogságot helyettesítő intézményeknek, és ennek keretében szabályozásra kerültek a mai lakhelyelhagyási tilalomnak és házi őrizetnek megfelelő intézmények, ezeken felül a Bp. ismerte a biztosítékot, annak részletes szabályaival együtt. A II. világháború utáni büntetőeljárási kódexek meglehetősen mostohán bántak ezzel a kérdéskörrel. Az 1951-es Bp. és innentől kezdve 2000 márciusáig az összes magyar büntetőeljárási kódex a évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 162. (1)-(6) bekezdés, valamint 69. (1)-(2) bekezdés 38 Fenyvesi Csaba- Herke Csongor- Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004, oldal 15

18 letartóztatásnak (beleértve az előzetes letartóztatást is) csak egyetlen szurrogátumát ismerte, nevezetesen a lakhelyelhagyási tilalmat, amelynek megszegése esetén a terhelt letartóztatásba (előzetes letartóztatásba) volt helyezhető Az erkölcsi jellegű szurrogátumok A lakhelyelhagyási tilalom A lakhelyelhagyási tilalom feltételei, tartalma, elrendelése Ezen kényszerintézkedés alkalmazására abban az esetben kerülhet sor, ha a terhelttel szemben fennállnak az előzetes letartóztatás feltételei, de a terhelt személyi körülményei (egészségi állapota, idős kora), családi viszonyai, a bűncselekmény jellege és az eljárás során tanúsított magatartása nem teszik szükségessé előzetes letartóztatását, illetőleg az előzetes letartóztatás által elérni kívánt célok így is biztosíthatóak. A lakhelyelhagyási tilalom tartalmát tekintve kétféle tilalmat állít fel: egyrészt a terhelt a tartózkodási helyét, illetőleg a lakóhelyét nem változtathatja meg, másrészt meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhat el. A terület vagy körzet a közigazgatási egységet képező lakóhelyhez képest szűkebb mozgásteret jelöl. E körbe tartozik például a terhelt lakóhelye, munkahelye, gyógykezelésének helye. A tárgyalt kényszerintézkedés jellegénél fogva leginkább a terhelt szökésének megakadályozására alkalmas, de bizonyos körülmények fennállása esetén akár a bűnismétlés elkerülésére, sőt a bizonyítás meghiúsítását, megnehezítését, illetőleg a tanúk befolyásolását vagy megfélemlítését célzó terhelt általi cselekmények megelőzésére is hasznos lehet. Az alapján, hogy ez az intézkedés az előzetes letartóztatás egyik alternatívája, elrendeléséről kizárólag csak a bíróság határozhat. A lakhelyelhagyási tilalmat elrendelő határozatban a kényszerintézkedés célját biztosító korlátozások mellett, az is előírható, hogy a terhelt meghatározott időközönként a rendőrségen jelentkezzék. Amennyiben a bíróság úgy rendelkezik és a terhelt is beleegyezik, a rendőrség a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközt is alkalmazhat annak érdekében, hogy ellenőrizze a lakhelyelhagyási tilalom megtartását. 40 A lakhelyelhagyási tilalom elrendelésének feltételeit tekintve összességében elmondható, hogy általános feltételi egyezzenek meg 39 Mezey Barna: Magyar jogtörténet, Osiris Kiadó, Budapest, 2004, oldal; Kovács Zsuzsa Gyöngyvér: Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények, Debreceni Jogi Műhely (internetes folyóirat), V. évfolyam 3. szám, 3/2008 (2008. július 1.); valamint Herke Csongor: A letartóztatás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2002, oldal évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 137. (1)-(3) bekezdés; Kovács Zsuzsa Gyöngyvér: Az előzetes letartóztatás helyettesítésére szolgáló jogintézmények, Debreceni Jogi Műhely (internetes folyóirat), V. évfolyam 3. szám, 3/2008 (2008. július 1.); valamint Farkas Ákos- Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, oldal 16

19 az előzetes letartóztatás általános feltételeivel, és az előzetes letartóztatás különös feltételei közül valamelyik igazolható legyen, továbbá ennek a kényszerintézkedésnek az alkalmazása a büntetőeljárás lefolytatást ne nehezítse, ne akadályozza A lakhelyelhagyási tilalom tartama, megszűnése, megszüntetése - A vádirat benyújtása előtt elrendelt lakhelyelhagyási tilalom az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, az ezt követően elrendelt vagy fenntartott kényszerintézkedés pedig az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának kihirdetésig tart. - Amennyiben a lakhelyelhagyási tilalmat a másodfokú bíróság rendelte el, vagy annak elrendelésére vagy fenntartására az elsőfokú bíróság által, az ügydöntő határozat kihirdetése után került sor, akkor a kényszerintézkedés a másodfokú eljárás befejezéséig tart. - Ha a lakhelyelhagyási tilalmat a másodfokú bíróság az ügydöntő határozat kihirdetése után rendelte el vagy tartotta fenn, illetőleg ha azt a harmadfokú bíróság rendelte el, akkor a kényszerintézkedés az eljárás befejezéséig tart. Amennyiben a bíróság a vádirat benyújtása előtt rendelte el a lakhelyelhagyási tilalmat, és azóta hat hónap eltelt, anélkül, hogy az ügyész vádat emelt volna, akkor az ügyész a határidő lejárta előtt öt nappal indítvány tesz annak érdekében, hogy a bíróság a tilalom fenntartásának szükségességét megvizsgálja. A terhelt kérelmére a vádirat benyújtásáig az ügyész, azt követően a bíróság a lakhelyelhagyási tilalmat részlegesen feloldhatja, ha tartama alatt a terhelt életkörülményeiben olyan lényeges változás következik be, amely miatt a tilalommal érintett terület, körzet elhagyása, vagy a tartózkodási hely, illetőleg a lakóhely megváltoztatása szükségessé válik. A lakhelyelhagyási tilalom megszűnik ha: - tartama lejárt, - az eljárást jogerősen befejezték, - a nyomozást megszüntették, - a nyomozás határideje lejárt és a lakhelyelhagyási tilalmat a bíróság a vádemelésre nyitva álló időtartamra tekintettel nem hosszabbította meg, és végül ha - a vádemelést elhalasztották. 17

20 Amennyiben a kényszerintézkedés elrendelésének oka megszűnt, úgy a lakhelyelhagyási tilalmat meg kell szüntetni. Erre a vádirat benyújtásáig az ügyész is jogosult A lakhelyelhagyási tilalom felülvizsgálata, a tilalom megszegésének szankciója A lakhelyelhagyási tilalom tekintetében garanciális jelentőséggel bír az a hathavonta sorra kerülő bírói döntés, amely arra vonatkozik, hogy a kényszerintézkedés fenntartása továbbra is indokolt-e. Ez az oka annak, hogy ezen erkölcsi jellegű szurrogátum esetén meghosszabbításról nem beszélhetünk, csakis fenntartásra kerülhet sor, ami az adott esetben az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése keretében történő határozatának meghozataláig tart. Amennyiben az ügyészi szakban újabb hathónapos felülvizsgálat válik esedékessé, úgy azt kell elvégeznie a bíróságnak. A lakhelyelhagyási tilalom megszegése négy módon szankcionálható. Amennyiben a terhelt a tilalmat megszegi, vagy ha az eljárási cselekményeknél idézés ellenére nem jelenik meg (feltéve, hogy távolmaradását előzetesen nem ment ki vagy nem igazolja), az arra utal, hogy a kényszerintézkedés alkalmatlannak bizonyult az adott cél elérésére. Ebben az esetben a következő szankciók valamelyikének alkalmazására kerül sor: - őrizetbe vétel, - az enyhébb lakhelyelhagyási tilalom helyett a szigorúbb házi őrizet, vagy - a legszigorúbb személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés, azaz előzetes letartóztatás elrendelése, vagy - ha ilyen súlyos szankcionálásra nincs szükség, akkor rendbírság kiszabása a terhelttel szemben Összegzés a terhelt jogi helyzetéről a lakhelyelhagyási tilalom alatt A lakhelyelhagyási tilalom alá helyezés a terhelt eljárásjogi helyzetét, a védelemhez való jogát egyebekben nem érinti. A kényszerintézkedést elrendelő határozatában azonban a bíróság előírhatja azt, hogy a terhelt meghatározott időközönként a rendőrségen jelentkezzék, emellett a lakhelyelhagyási tilalom célját biztosító más évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 137. (5)-(8) bekezdés 42 Farkas Ákos- Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, oldal, valamint Fenyvesi Csaba- Herke Csongor- Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004, 343. oldal 18

21 korlátozásokat is elrendelhet. Ez utóbbiak megtartását a rendőrség ellenőrzi. A katonával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalom rendelkezéseinek megatartását a parancsnok vagy akadályoztatása esetén más elöljáró ellenőrzi. A terhelt hozzájárulása szükséges a mozgását ellenőrzés céljából nyomon követő technikai eszköz használatához. Lakhelyelhagyási tilalom esetén a terheltet megillető mozgási szabadság, valamint lakóhelyének szabad megválasztáshoz fűződő joga áll korlátozás alatt Statisztikai adatok A nyomozás és a vádemelés során alkalmazott lakhelyelhagyási tilalmak száma a január 31-i állapot tükrében, országos szinten Véleményem szerint a lakhelyelhagyási tilalom a leghumánusabb előzetes letartóztatást helyettesítő erkölcsi jellegű kényszerintézkedés. Emberközelisége révén lehetővé teszi annak az esélyét, hogy a családok együtt maradjanak, a családi, rokoni és baráti kapcsolatok ne szakadjanak meg. Ilyen jellegű természetét az is kifejezi, hogy az a terület vagy körzet, amelyet a terhelt engedély nélkül nem hagyhat el, a terhelt lakóhelyén kívül magában foglalhatja munkahelyét is, amely lehetővé teszi azt, hogy a terheltet ne érjék egzisztenciális hátrányok A házi őrizet A házi őrizet tartalma, elrendelése, tartama, fenntartása, megszüntetése A házi őrizet a korlátozás mértékét tekintve, a középső helyet foglalja el az előzetes letartóztatás és a lakhelyelhagyási tilalom között. A Büntetőeljárásról szóló törvény ának (2) bekezdése szerint a bíróság az előzetes letartóztatás helyett lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy távoltartást is elrendelhet. Ebből az következik, hogy a tárgyalt kényszerintézkedés elrendelése, tartama, fenntartása és megszüntetése az előzetes letartóztatásra irányadó szabályok szerint alakul. Ezekre a törvény is csak utaló rendelkezéseket tartalmaz. Kifejtésükre külön nem térek ki ebben a pontban, hiszen az előzetes letartóztatás szabályainál úgyis ismertetésre kerülnek majd ezek a rendelkezések. Lényegesnek találom azt kiemelni, hogy a Büntetőeljárásról szóló törvény 210. (1) bekezdésének a) pontja alapján a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet elrendelésekor a nyomozás bíró mindenképpen köteles ülést tartani, még abban az 43 Az ügyészség honlapja: 19

22 esetben is, ha például az ügyészség nyomozati iratok alapján indítványozza a gyanúsított előzetes letartóztatásának hat hónapon belüli meghosszabbítását, azonban a nyomozási bíró ezt nem látja indokoltnak és házi őrizetre vagy lakhelyelhagyási tilalomra kívánja változtatni az előzetes letartóztatást (1. és 2. számú melléklet). A házi őrizet esetén a terhelt mozgási szabadsága és a tartózkodási helye szabad megválasztásához fűződő joga áll korlátozás alatt. Ezen kényszerintézkedés elrendelése estén a terhelt a bíróság által kijelölt lakást ás az ahhoz tartozó bekerített helyet csak a bírósági határozatban meghatározott célból, az ott írt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja csak el. A törvény ilyen célként nevesíti a mindennapi élet szokásos szükségletei kielégítésének biztosítását (pl. bevásárlás) és a gyógykezelést. A házi őrizet csak abban az esetben rendelhető el, ha a bűncselekmény jellegét és a büntetőeljárás időtartamát, vagy a terhelt eljárás során tanúsított magatartását figyelembe véve, ez előzetes letartóztatással elérni kívánt célok így is biztosíthatóak. 44 A "házi őrizetnek a napok bizonyos óráira történő rendszeres feloldása ellentétes e kényszerintézkedés céljával, ezért még munkaviszony létesítése céljából sem megengedhető." A házi őrizet ellenőrzése, végrehajtása, megszegésének szankciói A Büntetőlejárásról szóló törvény értelmében a bíróság rendelkezhet arról, hogy a házi őrizet előírásainak megtartását a terhelt hozzájárulása esetén, a rendőrség a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A kényszerintézkedés előírásai megtartásának ellenőrzésére vonatkozó részletszabályokat egyébként külön jogszabály, méghozzá a 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet tartalmazza. A házi őrizet esetén a bíróság, a kényszerintézkedés céljára azt a lakást és ahhoz tartozó bekerített helyet jelöli ki, ahol a terhelt életvitelszerűen tartózkodik. Ezt a terhelt a bírósági határozatban megjelölt célból, az ott előírt időben és távolságra (úti célra) hagyhatja csak el. A rendőrség a házi őrizet előírásai megtartásának ellenőrzését többféle módon is elláthatja: - járőr útján, - eseti ellenőrzéssel évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 138. (1)-(3) bekezdése, valamint Király Tibor: Büntetőeljárási jog, Osiris Kiadó, Budapest, 2008, 316. oldal 45 BH

23 - folyamatos rendőri ellenőrzéssel (ha a bíróság az előzetes letartóztatás tartalmának lejártát követően rendelte el a terhelt házi őrizetét és más módon nem biztosítható az ellenőrzés), - ha a bíróság így rendelkezik és ahhoz a terhelt is hozzájárul, a terhelt mozgást nyomon követő technikai eszközzel. Az első két ellenőrzési módra általában akkor kerül sor, hogyha egyes, csekély súlyú bűncselekmények elkövetésével vádolt olyan személyekről van szó, akiknek személyi körülményeire (pl. idős, beteg) vagy foglalkozására (pl. közszolgálati tisztviselő) is tekintettel vannak. A rendőrség ellenőrzi, hogy a terhelt: - a kijelölt lakásban tartózkodik-e, - a kijelölt lakást a házi őrizet elrendeléséről szóló bírósági határozatban megjelölt célból, az ott írt időben és távolságra (úti célra) hagyta-e el, - a lakóhelyét, illetőleg a tartózkodási helyét nem változtatta-e meg, valamint - a mozgását nyomon követő technikai eszközt nem távolította-e el, vagy nem tette-e működésképtelenné, illetőleg, hogy azon más, rendeltetésszerű működét befolyásoló változtatást nem végzett-e. Az ellenőrzés során a rendőrségnek ügyelnie kell arra, hogy a szükséges mértéken túl, törvényes ok nélkül ne zavarja a terhelt magánéletét. A kötelezettségek megszegéséről a rendőrség a bíróságot haladéktalanul értesíti, s ha ennek feltétele fennáll, a terheltet őrizetbe veszi. A házi őrizet szabályainak megszegése azt jelzi a jogalkalmazó számára, hogy az intézkedés nem volt alkalmas az adott cél elérésére. Súlyosabb ellenszegülés esetén a terhelttel szemben előzetes letartóztatás elrendelésére is sor kerülhet. Csekélyebb súlyú szabályszegés esetén a rendbírság is elegendő lehet abból a célból, hogy a terheltet a szabályok betartására szorítsák. Mellékesen megemlíthető e körben az is, hogy maga a házi őrizet elrendelése is lehet egyfajta szankció: a lakhelyelhagyási tilalmat megszegő terhelt házi őrizetének elrendelése, a tilalmat megszegővel szemben alkalmazható négyféle szankció egyike. Abban az esetben ha a házi őrizet alatt álló személy, e kényszerintézkedés céljára kijelölt lakóhelyét, illetőleg tartózkodási helyét meg kívánja változtatni, a bíróságnál- a vádirat benyújtásáig az ügyész útjánindítványozhatja a házi őrizetét elrendelő határozat módosítását. Amennyiben a bíróság engedélyével a kívánt változás bekövetkezik, a bíróság erről értesíti a házi őrizettel kapcsolatos feladatokat addig végző rendőrkapitányságot, valamint az új lakó- vagy 21

24 tartózkodási hely szerinti rendőrkapitányságot. Speciális szabály az, hogy katonával szemben szolgálati viszonyának tartama alatt házi őrizet nem rendelhető el A terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközök A Büntetőeljárásról szóló törvény ának (4) bekezdése értelmében a bíróság úgy rendelkezhet, hogy a házi őrizet előírásainak megtartását a rendőrség- a terhelt hozzájárulásával- a terhelt mozgását nyomon követő technikai eszközzel is ellenőrizze. A technikai eszközzel való ellenőrzésnek két fő rendszere van. Az egyik az úgynevezett programozott kapcsolatfelvevő rendszer, amely három részből áll: - a terhelt karjára vagy lábára erősített encoderből (kód olvasó), - a terhelt telefonjához rögzített ellenőrző boxból és - az ellenőrzőhelyen felállított számítógépből. Ez utóbbi a beállításoktól függően véletlenszerűen vagy előre meghatározott időközönként telefonkapcsolatba lép a terhelttel, akinek fel kell vennie az otthonában a telefonját. Az, hogy a telefont a terhelt (és nem más személy) veszi fel, az encoder által adott jelek révén ellenőrizhető. Ennek a rendszernek az a hátránya, hogy nem lehet a terheltet állandóan ellenőrizni. Emellett léteznek bizonyos kiegészítő módszerek is a házi őrizetes személy ellenőrzésére. Ilyen a monitoron keresztül történő vizuális megerősítés vagy a hang- és írásellenőrzés. Ezek a módszerek egyrészt alkalmasak az encoder pótlására, másrészt biztosabb és gyorsabb ellenőrzést tesznek lehetővé. A másik fő rendszer az állandó jelzőrendszer, amely szintén három részből áll: - a terhelt karján (lábán, nyakán stb.) elhelyezett jeladóból, - a vevőkészülékből és - az ellenőrzőhelyen felállított számítógépből. Ebben a rendszerben a terheltre rögzített jeladó bizonyos időközönként (pl. fél percenként) rejtjelezett jelzést ad le, amelyet a házi őrizet céljára kijelölt lakásban felszerelt vevő- telefonvonalon keresztül- továbbít a számítógéphez. Mivel a vevő- a beállításától függően- csak a maximum méter távolságból érkező jeleket veszi, a terhelt nem képes a lakást anélkül elhagyni, hogy ezt a számítógép ne rögzítené. Amennyiben a beállított időközönként, akár csak egy alkalommal is nem érkezik jelzés a vevő felé, akkor a számítógép azonnal jelez, és a hatóság megteheti a szükséges évi XIX. törvény a büntetőeljárásról 138. (4)-(5) bekezdése; 6/2003. (IV. 4.) IM-BM együttes rendelet; Farkas Ákos- Róth Erika: A büntetőeljárás, Complex Kiadó, Budapest, 2012, 196. oldal; Vokó György: Büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2005, 185. oldal; valamint Vokó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2006, 386. oldal 22

25 intézkedéseket. A számítógép ugyanígy észleli azt is, ha a terhelt megpróbálja az adót manipulálni. Ennél a rendszernél elsősorban technikai jellegű problémák merülhetnek fel (az elöregedett telefonkábelekből, a telefonhálózat zavaraiból, a rádió berendezések vételi zavaraiból stb. eredően). Az USA-ban 2004 előtt, a foganatosított házi őrizetek 56 %-ánál alkalmazták az állandó jelzőrendszert, 42% esetén pedig a programozott kapcsolatfelvevő rendszert, míg minden ötvenedik esetben elektronikus ellenőrzőrendszer nélkül került sor házi őrizetre Statisztikai adatok január 1-én 26 fő, január 1-én már 83 fő és január 31-én 139 fő állt házi őrizet alatt. 48 Véleményem szerint nem segíti az egységes jogalkalmazást az, hogy a törvény nem szabályozza részletesen a házi őrizetet, hiszen visszautal az előzetes letartóztatással kapcsolatos rendelkezésekre. Ennek ellenére mégis előnyösebbnek találom ezt a szabályozást, mint a régi Be. vonatkozó rendelkezését, ami a lakhelyelhagyási tilalomra utalt vissza, az pedig az előzetes letartóztatásra. Ezekből kifolyólag hasznosabb lenne a jogalkalmazók dolgának megkönnyítése céljából röviden szabályozni a házi őrizet elrendelését, tartamát, fenntartását és megszüntetését A távoltartás A távoltartás intézményének bevezetése a magyar büntetőeljárásba A családon belüli erőszak kiküszöbölésére számos európai államban alkalmazzák a távoltartás intézményét. A közép-kelet-európai régió országaiban sorban születnek a családon belüli erőszakot szabályozó, a távoltartást jogrendszerükbe beiktató törvények. Hazánkban az Országgyűlés a Büntetőeljárásról szóló törvényt módosította, és ezzel július 1-ével bevezette a távoltartás személyi szabadságot korlátozó büntető eljárásjogi intézményét, amely a terhelttel szemben alkalmazható. Ez azonban korántsem összetévesztendő a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható, és a 47 Fenyvesi Csaba- Herke Csongor- Tremmel Flórián: Új magyar büntetőeljárás, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2004, oldal 48 Vokó György: Magyar büntetés-végrehajtási jog, Dialóg Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 2006, 386. oldal, valamint Az ügyészség honlapja: 23