A Hangácsi Óvoda és a Borsodsziráki Óvoda adatkezelési szabályzatának összehasonlítása

Átírás

1 A Hangácsi Óvoda és a Borsodsziráki Óvoda adatkezelési szabályzatának összehasonlítása Konzulens: Kovácsné Nagy Emese Egyetemi docens Készítette: Kovács Tiborné Közoktatási vezető és pedagógus szakvizsga szakirányú továbbképzési szak Miskolc 2015.

2 Tartalom Bevezetés... 3 Témaválasztásom Az Adatkezelési szabályzat jogszabályi háttere Iratkezelés rendje 1995.évi LXVI. Törvény /2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 84. szabályozása, az iratkezelés rendje és az ügyintézés szabályai évi CXII törvény Az adatkezelés szabályzatának célja: Az adatkezelés jogalapja: Adatkezelési alapelvek: A gyermek adatai Az adatkezelési jogszabályok értelmezése A tanulók, gyermekek nyilvántartott és kezelt adatai A gyermekek adatainak továbbítási rendje Adatkezelői feladatok ellátása, technikai lebonyolítása A két intézmény rövid bemutatása, a választott téma rövid kifejtése Saját óvodám A két intézmény törvényes dokumentumának értelmezése Adatok elemzése Hipotézisek Összegzés Felhasznált irodalom Summery Melléklet

3 Bevezetés Témaválasztásom Szakdolgozatomban két óvoda adatkezelési szabályzatát hasonlítom össze, prioritásba helyezve a gyermekek adatkezelését és ezen adatok továbbítását érintő szabályok összehasonlító vizsgálatát. Elemezni fogom tehát, hogy a szabályzatok megfelelnek-e a hatályban lévő jogszabályoknak, megegyezik-e a két óvoda szabályzata, illetve mutatnak-e eltéréseket. Elemzésemben kitérek arra, hogy milyen adattovábbítási különbség van a két óvoda között, milyen adatkezelési technikákat választottak. Megvizsgálom továbbá azt, hogy az összehasonlított intézmények a módosult törvények, rendelkezések figyelemmel kísérésén túl milyen forrásokat használnak fel annak érdekében, hogy tájékozottak, naprakészek legyenek. Napjainkban nekünk, kis létszámú óvodák vezetőinek kihívásoknak kell megfelelnünk. A pedagógiai munka irányítása, megtervezése, megvalósítása mellett teljesítenünk kell az adminisztrációs kötelezettségeinket is. Választásom azért esett az óvodás gyermekek adatkezelésének és továbbításának elemzésére, mert úgy érzem, óriási jelentősége van a naprakész és valós adatokat tartalmazó adatszolgáltatásra, a folyamatos adatfrissítésre. Az óvodák tágabb és szűkebb környezete az elmúlt időszakban alaposan átalakult. A folyamatos nyomon követés az adatvédelemmel kapcsolatban az adatvédelmi szabályzat és a hatályos jogszabályok tekintetében kötelességünk/ 2011.évi CXII. Törvény- az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról/. Az információs társadalom küszöbén ez a változás nálunk is észrevehető, nagyon bonyolult társadalmi, gazdasági, kulturális környezetben működünk. A változások egyik következménye az adatkezelési technikák megváltozásával kapcsolatosan, hogy az intézményvezetőnek bizonyos fokú internet-, számítógép használati ismerettel kell rendelkeznie. A hatékony, rugalmas, zavartalan munkavégzéshez elengedhetetlen a számítógép, az internet általános ismerete, használata. Az informatikai környezet nagymértékben változik, és ezzel nekünk, pedagógusoknak lépést kell tartanunk. Az intézményvezető informatikai felhasználói készségének rohamos fejlődését követeli meg az, hogy az adatok felvétele, továbbítása a KIR 3

4 rendszeren keresztül történik. Interneten adjuk meg az óvodai jogviszonnyal rendelkező gyermek adatait, kérjük a gyermekek oktatási azonosító számát. Adatokat papír alapon csak a fenntartónak, családgondozónak, gyermekjóléti szolgálatnak, esetleg bíróságnak, ügyészségnek adhatunk. A témát egyrészt azért választottam, mert az adatkezelés és továbbítás a saját óvodámban feladatom. Másrészt jól vizsgálható, mérhető, összehasonlítható. Célom, hogy a törvény végrehajtását, betartását a másik intézmény adatkezelési szabályzatának megismerésével még inkább, még pontosabban biztosítsam saját intézményünkben. Szeretném, hogy az információk és a feldolgozás módszerei a pontosság, a teljesség, a titkosság és a sérthetetlenség megvalósulását szolgálnák a két intézményben. A gyakorlatban meg kell oldani a feladattal kapcsolatos nehézségeket, követni és alkalmazni az aktuális módosításokat. Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségének teljesítése érdekében a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.évi törvény módosításáról a 2003.évi XLXIII. törvényt alkotta az Országgyűlés. Az Alaptörvény VI. cikke alapján az Országgyűlés a évi CXII. törvényt alkotta az információs önrendelkezési jogról és az információszabadság biztosítása érdekében. Az óvodánk adatkezelési szabályzatát a módosítások figyelembe vételével határoztuk meg. Tiszteletben kell tartani a gyermek, mint természetes személy magánszféráját, személyes adatainak védelmét, mindeközben meg kell feleljünk annak az elvárásnak, hogy a közügyek átláthatóak legyenek, és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog is megvalósuljon. Szem előtt kell tartani, hogy érvényesüljön a célhoz kötöttség elve, vagyis az adatokat csak meghatározott célból és meghatározott személyeknek lehet továbbítani. Az adminisztrációs feladatokat elektronikusan és papír alapon egyaránt teljesíteni kell. Az adatkezelés és továbbítás jól mérhető, hiszen együtt kell érvényesülnie a szakszerűségnek, a hatékonyságnak és a törvényességnek, aktuális jogszabályok, rendeletek betartásával. A törvényekhez, jogszabályokhoz, rendeletekhez vannak elérhető források, amik segítenek értelmezni a számomra sokszor száraznak és bonyolultnak tűnő megfogalmazásokat. Sokszor előfordul velem, hogy a jogszabályok értelmezése nehéz nyelvezetűnek tűnik, így böngészem az olyan szakkönyveket, amik mankót adnak az értelmezéshez. +! A szakdolgozatom témaválasztását az is indokolj a, hogy a hatékonyság és törvényesség betartása érdekében számomra eddig nem ismert szakirodalmat, cikket megtaláljam, a gyakorlatban pedig beépítsem, hasznosítsam. A jó színvonalú szakmai munka végzése mellett 4

5 fontosnak tartom az óvodai adminisztráció pontos, naprakész vezetését, az adatok nyilvántartását, kezelését, továbbítását. Szakdolgozatom megírása során a borsodsziráki és a hangácsi óvoda szabályzatának összehasonlítása közben megerősítést várok a munkavégzésem helyességéről. A papír alapú, elektronikus adatkezelés és adattovábbítás a KIR-ben lévő önálló adatrészeket, amit az óvodának, az adatkezelőnek tudni kell, azt pontosítsam, elsajátítsam az útmutatók, vizsgált szakirodalmak elolvasása után. Óvodámban a nyilvántartott adatok, a tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekek jogbiztonságát kell, hogy szolgálja. A vizsgálat számomra az óvodai adminisztrációban, adatkezeléssel kapcsolatban, új szerzők, újabb cikkek megtalálásával nagyobb rálátást ad az adott témára, ami magabiztosságot, naprakészséget, szélesebb látókört eredményez. A szakirodalmak, cikkek, folyóiratok tanulmányozását lényegesnek tartom, mert elmélyülök a témában, a tanulás lehetőségét nyújtja, visszakereshetőséget biztosít. Keresem a válaszokat olyan esetek megoldására, ami még nem fordult elő óvodánkban de a szakdolgozatommal szoros kapcsolatban áll. A vizsgálat által szeretném megtudni, hogy elméleti szemszögből megfelel-e a két óvoda szabályzata? Melyik óvoda konkrétabb a megfogalmazásokban? Melyik készült csak elméleti, gyakorlati vagy mindkettő alapján? Van-e eltérés a két szabályzat között? Milyen adattovábbítási különbség van a két óvoda között? A két óvoda hogyan viszonyult az adatkezelési technikák megoldásában? 5

6 1. Az Adatkezelési szabályzat jogszabályi háttere Általános rendelkezések Szeretném áttekinteni ebben a fejezetben azokat a jogszabályokat, amit az adatkezeléshez, adattovábbításhoz nagyon fontosnak tartok: A Magyar Köztársaság Országgyűlése Magyarország európai uniós jogharmonizációs kötelezettségeinek teljesítése érdekében megalkotta a évi XLVIII. törvényt a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.évi LXIII. Törvény módosításáról. Első feladatom az adatkezelési szabályzathoz kapcsolódó törvények megkeresése, összegyűjtése, értelmezése, feldolgozása. Ezek az alábbi törvények: 1.1. Iratkezelés rendje 1995.évi LXVI. Törvény rendelkezései közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005 (XII.29.) Korm. rendelet előírásai /2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 84. szabályozása, az iratkezelés rendje és az ügyintézés szabályai évi CXII törvény Személyes adatok védelmét, közérdekű, közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez, terjesztéséhez való jog, szabályok a 2011.évi CXII törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról az Alaptörvény VI. cikke alapján. Az új adatvédelmi törvényben bővült a fogalom meghatározások köre. Az elvek között szerepel a célhoz kötöttség, a mérték, a pontosság, a naprakészség, a teljesség elve is. Az intézményvezető kiemelt feladatának tekintem az adott adatkezelési jogszabályokat, módosításokat folyamatosan, rendszeresen, figyelemmel kísérje és az érintetteket tájékoztassa. Az intézményvezetőnek ismernie kell a dolgozóit, kinek milyen feladatot adhat, delegálhat az adatkezeléssel kapcsolatban. Egyértelművé kell tennie az eredményesség, a hatékonyság fontos feladat az adatvédelemben, adatkezelésben. A felvételi és mulasztási 6

7 napló, a csoportnapló, a gyermekek fejlődési naplója, ezeket megfelelő szabály szerint vezesse az óvodapedagógus. Ha elakadást tapasztal a vezető, lelkesíteni, segíteni, bátorítani kell a pedagógust. Lehetőséget kell adni a számára, hogy az adott feladattal teljesen tisztában legyen, a törvényességet, a titoktartást mindig tartsa be. A vezető személyisége óvodánkban erőt, kisugárzást, elkötelezettséget, elfogadást, nagy kitartást mutat. A tanulásban való példamutatás jelen van kis óvodánkban, elengedhetetlen a mai oktatási rendszerben az önfejlesztés. Az oktatáspolitikai eseményeket mindenkinek figyelemmel kell kísérni és azt aktualitásának megfelelően meg is kell beszélnünk. 2. Az adatkezelés szabályzatának célja: Az adatok kezelésére vonatkozó szabályok meghatározása azért szükséges, hogy a személyek magánszféráját mint intézményi adatkezelők tiszteletben tartsuk. Az intézmény adatkezelés és adatfeldolgozás szabályait rögzítenünk kell. Az intézménnyel jogviszonyban állókkal a személyes adatok körének megismertetése fontos feladat. Adattovábbítás az intézményvezető feladata, továbbítási rendjét, menetét, a nyilvántartott adatok helyesbítését szükség szerint, a törlési rendjét rögzíteni kell az adatkezelési szabályzatban. A nyilvántartásban érintett személyek jogai és érvényesítésük rendjének közlése lényeges szempont. A 2011.évi CXII. törvény Az információs önrendelkezési és az információszabadságról szóló törvény alapján vannak személyes, különleges, közérdekű,és közérdekből nyilvános adat. Összefoglalva a szabályozás célja: Az adatkezelésben érintett személyek egyértelmű és részletes tájékoztatása az adataik kezelésével kapcsolatos minden tényről és az adatfeldolgozásra jogosult személyekről, az adatkezelés időtartamáról és hogy kik ismerhetik meg az adatokat. Az adatkezelési szabályzat betartása az intézmény vezetőjére, valamennyi közalkalmazottjára kötelező érvényű Az adatkezelés jogalapja: Az adatvédelmi törvény alapján személyes adatot két esetben kezelhetünk: ha ahhoz az érintett- óvodás gyermek esetén a szülő, törvényes képviselő- hozzájárul, vagy ha azt a törvény vagy törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból rendeli el. A személyes adat kezelhető akkor is, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetetlen vagy aránytalan költséggel járna. Az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése 7

8 céljából, az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges Adatkezelési alapelvek: Fontos a célhoz kötöttség elve, személyes adatot kizárólag meghatározott célból jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése érdekében kezelhetünk. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. Személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi a minőséget, amíg a kapcsolata az érintettel helyreállítható. A tisztesség és törvényes adatkezelés elve: az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. A köznevelésről szóló törvény 41. -a részletesen és tételesen szabályozza az óvodában nyilvántartható adatok körét. Biztosítanunk kell a pontosságot, naprakészséget, az érintett csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítható, tisztességet, törvényességet be kell tartanunk. A szabályzatot a nevelőtestület fogadja el, a szülői szervezet egyetértési jogot gyakorol és a fenntartó hagyja jóvá. Jóváhagyásakor lép hatályba és határozatlan időre szól. Az intézményvezető feladata, hogy a szülőt a beiratkozásnál részletesen tájékoztassa az adatvédelemmel kapcsolatos jogi háttérről, az adatkezelési szabályzatot megtekintheti, tanulmányozhatja az intézményvezető irodájában A gyermek adatai A gyermekek nyilvántartott és kezelt adatait a közoktatási törvény 2. számú mellékletének A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok fejezete rögzíti. Az óvodás gyermekekkel kapcsolatos adatcsoportok - gyermek azonosításával kapcsolatos személyes adatok - a szülő, törvényes képviselő adatai - a gyermek fejlődésével kapcsolatos adatok - az óvodai jogviszonnyal kapcsolatos adatok 8

9 2.4. A hozzájárulás Az adatvédelmi törvény szerint a szülő, törvényes képviselő hozzájárulása önkéntes, ha kötelező, azt is tudtára kell adnunk, írásos formában dokumentálnunk kell. Az intézmény vezető feladata tájékoztatást kell nyújtani az adatkezelés céljáról, jogalapjáról és időtartamáról. Lehetőség nyílik a beiratkozáskor, a szülői értekezleteken, családlátogatások alkalmával Halmozottan hátrányos helyzetű és a hátrányos helyzetű gyermekek létszámával összefüggő óvodai adatkezelés A nemzeti köznevelésről szóló 229/2012.(V.28.) kormányrendelet 27. -a alapján a szülő kérheti a megállapítást. Az óvoda kötelezettsége tájékoztatást adni a szülőnek a gyermeke óvodai jogviszonyával összefüggésben megillető kedvezményekről, juttatásokról, pályázati lehetőségekről. A kérelmekről a települési jegyzője hoz döntést, amit az óvoda részére megküld. Az óvoda vezetőjének a felvételi naplóban fel kell tüntetni a gyermek hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetét A KIR adatszolgáltatás elektronikus úton Schanda Tamás előadása szerint 2011 évtől új, összehangolt szervezeti háttér, egységes KIR alakult ki, ahol az adminisztráció helyett fókuszban a közoktatás fejlesztése van. A KIR működését biztosító szervezetek közötti feladatmegosztás a következő: NEFMI: kormányzati álláspont érvényesítése a jogi környezet alakításával. Oktatási Hivatal: jogszabályokból következő hatósági feladatok ellátása Educatio társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.: KIR támogatása infokommunikációs megoldásokkal. Nagy szerepet tölt be Schanda szerint a Közoktatási Osztály a KIR fejlesztésében. A rendszer valóságnak megfelelő, naprakész adattartalmának eléréséhez szükséges, hogy az adatszolgáltatásra kötelezettek adatszolgáltatóként folyamatosan, a meghatározott határidőben, pontos adatokkal töltsük fel a felületeket, ezzel járulva hozzá a rendszer jogszabályban rögzített szerepének betöltéséhez. Intézményünk és a fenntartó az alábbi adatszolgáltatást teljesíti: közhiteles nyilvántartás KIR- intézménytörzs alrendszeren belül: tájékoztatási, statisztikai célú felhasználás OSAP 9

10 jelentés, ágazati irányítás céljából, például fejlesztési terv készítésénél. Együttműködés lehetősége más elektronikus információs rendszerekkel például MÁK. Összehasonlító elemzések alapjául szolgáló adatok megadása. Uniós adatszolgáltatás teljesítése például OSAP. Az óvodapedagógus titoktartási kötelezettsége a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fenn kell, hogy maradjon. Az adatszolgáltatási kötelezettséget a köznevelési információs rendszer a KIR internetes felületén teljesítjük. Lényeges változás történt a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 44 (1) bekezdése szerinti a KIR: A nemzeti köznevelési törvény összefoglalja mindazokat a területeket, szereplőket, akik adatokat szolgáltatnak a KIR valamelyik alrendszerébe, hogy az országos, elektronikus nyilvántartási és adatszolgáltatási rendszer működhessen, amit a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII.28.) Korm. Rendelet 1 -a meghatároz. Az aktuális jogszabályok értelmezéséből kiderül, hogy adminisztrációs munkát nem szabad felfognunk felesleges munkának. A naprakész, pontos adatokat tartalmazó adatszolgáltatás a hiteles nyilvántartást eredményezi. Az adatfrissítés folyamatosságával a hitelesség fennmarad. Kölber Ágnes (2014) Amit az adatszolgáltatásról tudni érdemes című cikke nagyon sok segítséget nyújtott számomra. Rámutatott a lényeges változásokra. A KIR létrejöttét, fejlődését írja le, összegyűjtve alrendszerek szerint, mik a teendők. Kiemelten tetszett az összefoglaló táblázata, ami számomra is praktikus megoldást biztosít a gyermekek adatkezelésével kapcsolatban. 3. Az adatkezelési jogszabályok értelmezése 3.1.A tanulók, gyermekek nyilvántartott és kezelt adatai A gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma. Szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma. A gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok, a gyermek óvodai jogviszonyával, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra 10

11 vonatkozó adatok. A tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma A gyermekek adatainak továbbítási rendje Az intézmény csak azokat a tanulói adatokat továbbítja, amelyeket jogszabály rendel el. Az elrendelést a közoktatási törvény 2. számú mellékletének A közoktatási intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok fejezete rögzíti. a./ Fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére, b./ Óvodai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához c./ Óvodai egészségügyi dokumentáció, a gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi feladatot ellátó intézménynek, d./ A gyermek mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek e./ Igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére, f./ Számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz, g./ Sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelésioktatási intézmények egymás között, h./ Óvodai fejlődésével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek i./ A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága Adatkezelői feladatok ellátása, technikai lebonyolítása Az intézmény vezetője végzi egy személyben az adatkezelői feladatokat, azok technikai lebonyolítását, nyomtatott, elektronikus formában. A következő fejezetben szeretném 11

12 áttekinteni a gyermekek adatainak vezetését, különös hangsúlyt fektetve az intézményvezető munkájának fontossága tekintetében A gyermekek személyi adatainak vezetése, személyi iratok védelme Az óvoda vezetője felelős a gyermekek személyi adatainak nyilvántartásával, kezelésével, továbbításával kapcsolatos jogszabályi rendelkezések és a Szabályzat előírásainak megtartásáért, vezetéséért és ellenőrzéséért. Különösen ismerni kell a munkatársak tájékozottságát, naprakészségét, hiszen csak így lehet delegálni egy-egy gyermekekkel kapcsolatos adatkezelési feladatot. Személyes adatokat több célból lehet vezetni, továbbítani: - köznevelésről szóló törvényben meghatározott nyilvántartások céljából - pedagógiai célból, pedagógiai habilitációs és rehabilitációs feladatok ellátása céljából - gyermekvédelmi - egészségügyi célból. Áttekintem részletesebben óvodánkban, hogyan vezetjük a gyermekek személyi adatait. A köznevelési törvény alapján nyilvántartott adatok: - A gyermek neve, születési helye és ideje, TAJ száma, állampolgársága, lakóhelye, tartózkodási hely címe, nem magyar állampolgárság esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma, a szülő, törvényes képviselő neve, lakóhelye, tartózkodási helyének címe, telefonszáma. - A gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok a Fejlődési napló vezetése A gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok: - felvételével kapcsolatos adatok - köznevelési alapfeladat - jogviszony szüneteltetésével, megszűnésével kapcsolatos adatok - kiemelt figyelmet igénylő gyermekekre vonatkozó adatok - gyermekbalesetre vonatkozó adatok - a gyermek oktatási azonosító száma - Szülői írásbeli hozzájárulásával adható adatok - Jogszabályban biztosított kedvezményekre való jogosultság elbírálásához szükséges adatok 12

13 Dr. Szüdi János tanulmánya nagyon megtetszett, ezért szó szerint szeretném idézni. Számomra nagyon érthetően magyarázza meg az adatvédelemről, titoktartásról szóló törvényeket. Témám kidolgozásában többször is hivatkozni szeretnék rá. Szüdi János(2009): Titoktartási kötelezettség a közoktatásban. Új Pedagógiai Szemle, 59.évfolyam, 2.szám (3-15) arra figyelmeztet, hogy A szülő, amikor beviszi gyermekét egy óvodába, iskolába, illetve kollégiumba, amikor gyakorolja az intézményválasztással kapcsolatos jogosítványát, akkor a szülői felügyeletből eredő jogai és kötelezettségei gyakorlásába bevonja az érintett intézményt, illetve annak dolgozóit. Az együttműködés célja, hogy minél eredményesebb legyen a nevelőmunka, amely felkészíti a gyermeket, a tanulót az előtte álló feladatok megoldására, végső soron az életkezdésre, a munkába állásra, illetőleg az életút megszervezésére. Ez a nevelőmunka csak akkor lehet hatásos, eredményes, ha a benne közreműködők kölcsönösen együttműködnek, megbíznak egymásban, kölcsönösen segítik egymást. Mindennek alapja az információáramlás, a tájékoztatás, amelynek köszönhetően valamennyi érdekelt birtokába jut a gyermekkel való törődést meghatározó, megváltoztató ismereteknek. Az intézmény, a pedagógus, a szülő és a tanuló mellérendeltségi viszonyban állnak. Az óvodai felvételi jogviszony, a tanulói jogviszony, a kollégiumi tagsági jogviszony nem teremt alá-fölé rendeltséget. Egyik félnek sincs utasítási joga. Számomra ez a cikk elolvasása megvilágította az adatvédelem lényegét, fontosságát, betartását: az intézmény és alkalmazottak titoktartási kötelezettségei, a szülővel való adatközlés szabályai, a gyermekek személyes érdekeinek védelme terén. A gyermekek személyi adatainak továbbítására az intézmény vezetője jogosult. Meghatározott célból továbbítható a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, sajátos nevelési igényre, beilleszkedési zavarra, magatartási rendellenességre vonatkozózó adatok továbbítása a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek. A gyermek óvodai felvételével, átvételével kapcsolatban az érintett óvodához. Gyermekvédelemmel foglalkozó intézményeknek a gyermek veszélyezettségének feltárása, megszüntetése céljából. 13

14 Az intézményvezetőt, az óvodapedagógust, dajkát, hivatásánál fogva titoktartási kötelezettség terheli a gyermekekkel és családjával kapcsolatos minden tényre, adatra, információra vonatkozóan, amelyről a gyermekkel, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. A gyermek szülőjével közölhető minden gyermekével kapcsolatos adat, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené, vagy veszélyeztetné a gyermek érdekeit. A titoktartás nem terjed ki a nevelőtestületi értekezleteken a gyermek fejlődésével, problémájával kapcsolatosan. Nagyon fontos, hogy a törvényben meghatározottakon túlmenően a gyermekkel kapcsolatban adatok nem közölhetőek. A személyi iratok védelméről sem szabad elfeledkeznünk az óvodában. Manuális kezelési adatok védelme: - Az irattári kezelésbe vett iratokat, száraz, tűzvédelmi és vagyonvédelmi berendezéssel ellátott helyiségben, zárható szekrényben kell tartani. - az aktív kezelésben lévő iratokhoz az intézményvezető férhet hozzá - Az iratokat az irattári tervnek megfelelően kell archiválni, rendezni, selejtezni Számítógépen tárolt adatok védelméről sem szabad elfeledkezni: - a gyermekek adataihoz való hozzáféréshez csak érvényes, személyre szóló, azonosítható jogosultsággal, felhasználónévvel és jelszóval lehet csak hozzáférni - a személyes adatokat kezelő intézményvezető az asztali számítógépen köteles gondoskodni a vírus mentesítésről. A gyermek személyi adatainak kezelője az intézmény vezetője. Az adatokat védeni kell, különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés, sérülés ellen. Az adatkezelőnek és az adat továbbítójának külön védelmi intézkedéseket kell tennie Szakirodalom és források a személyes adatkezelésben Olyan forrásokat fedeztem fel vizsgálatom során, amit a témámmal kapcsolatban fontosnak tartok és eddig nem vettem igénybe. A szakdolgozatom szempontjából ezeknek a szakirodalmaknak az ismerete belátom elengedhetetlen, az intézményvezető munkáját megkönnyítheti, megerősítheti, előbbre viheti. Szakdolgozatomhoz szorosan kapcsolódnak a következő szakirodalomból kiválasztott források: 14

15 Kölber Ágnes (2013): Amit az adatszolgáltatásról tudni érdemes Nyelvezete közel áll hozzám, számomra érthető módon közelíti meg az adatkezelés és adattovábbítás rendjét. Motivál, hogy a hitelességet, a tisztességet, a pontosságot, a titoktartást mindig szem előtt tartsam, soha ne feledkezzek meg a lényeges elvekről. Kölber Ágnes bemutatja a KIR létrejöttét, fejlődését, a KIR- ben előforduló adatszolgáltatási kötelezettségünket a megváltozott követelmények figyelembevételével. Az adatszolgáltatást alrendszerenként a különböző jogszabályi rendelkezések alapján részletesen elmagyarázza. Bemutatja az adattartalmat, az adatszolgáltatásra kötelezettet, az irányadó határidőt. Nagyon szerencsésnek tartom, hogy bekeretezve figyelmeztet a változó törvények, rendeletek, paragrafusok változására. Felhívta a figyelmemet. Oktatási Hivatal adatszolgáltatással kapcsolatos ellenőrzési tevékenysége is érthetőbbé vált számomra a cikkek elolvasása után. A 2012.évi adatszolgáltatási kötelezettségek összefoglaló táblázata nagyon megnyerte a tetszésemet, és arra késztet, hogy én is készítsem el munkám megkönnyebbítése érdekében az éves óvodai adatszolgáltatás tartamát- határidejét- meghatározó jogszabályokat egy helyen. Dr. Farkas Ildikó: Az óvodai adatkezelés és az óvónő titoktartási kötelezettsége című cikke elméleti és gyakorlat szemszögéből közelíti meg szakdolgozatom témáját. Dr.Farkas Ildikó (2014): Az óvodai adatkezelés és az óvónő titoktartási kötelezettségét fejti ki részletesen. Rámutat a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény óvodai adatkezeléssel kapcsolatos speciális jogi kereteire, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvény alapvető rendelkezéseire. Részletesen kitér az alapfogalmak, az alapvető rendelkezések értelmezésének fontosságáról, alapvető szabályairól, alapelvekről. Gyakorlati példán keresztül mutatja be a törvény szerint milyen célból és kinek továbbíthatók a gyermek adatai. Szemlélteti és érthetővé teszi a szabályosság, jogszerűség meglétét konkrét példák segítségével. A két cikk közös pontjai: Mindkét szerző az adott, konkrét törvények, rendeletek, paragrafusok bemutatásával mutatják be az egyes adatvédelemmel, adatkezeléssel kapcsolatos feladatainkat. Rámutatnak, hogy egy- egy adatszolgáltatás többféle célt szolgál: tájékoztatást, statisztikai, fenntartói tevékenység támogatását, együttműködési lehetőséget, összehasonlító elemzések alapjául szolgáló adatok megadását, uniós adatszolgáltatás teljesítését szolgáló célt Figyelemfelkelő eszközöket használnak a cikkekben: fontos, figyelem, bekeretezés, felkiáltójel 15

16 Kölber Ágnesnél az összefoglaló táblázat nyerte meg a tetszésemet, dr.farkas Ildikó cikkében pedig gyakorlati példák kifejtése segíti munkámat. Merklné Kálvin Mária (2013): A tanulók adatainak nyilvántartása és kezelése a nevelésioktatási intézményekben című cikkében rámutat, hogy a köznevelési intézményekben az adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és az adattovábbítás rendjét ( 2011.évi CXC. törvény 43., 44.) Az iratkezelés rendjét nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 84 -a szabályozza. A gyermekek adatait a KIR is tartalmazza az intézmény, a fenntartó által szolgáltatott adatok alapján. Az Oktatási Hivatal, mint a KIR adatkezelője,felhívja figyelmünket, ha az adatközlési kötelezettségünknek az előírt határidőben nem tettünk eleget. A felhívás után sem teljesítjük az adatszolgáltatási kötelezettségünket, abban az esetben az Oktatási Hivatal szabálysértési eljárást indíthat intézmény vezetője ellen. Merklné Kálvin Mária táblázatban mutatja be a tanulók adatai, milyen célból, hová, kinek továbbíthatóak. A köznevelési intézmények kezelt adatok és továbbítása, a KIR- ben tárolt adatok és azok továbbítása alapján. A Kölber Ildikó táblázata határnaphoz, eseményhez kötött adatszolgáltatást mutatja be, addig Merklné Kálvin Mária táblázata az adatok milyen célból és kinek, hová továbbítható módon ismerteti. Dr Szüdi János (2012): Kommentár a köznevelési törvényekhez című kiadvány magyarázatokkal látja el a jogszabályokat. A mindennapokban használható kézikönyv számomra világosabban, érthetőbben fogalmazza meg a jogszabályokat, amit az óvodában, a gyakorlatban használnom kell. Dr. Szüdi János (2004): A gyermekek mindenek felett álló érdeke című könyve jelenleg nincs meg az óvodánk szakkönyvei között, de bepillantást nyerve rövid időn belül óvónői könyvtárunk része lesz. Fontos dolgokat találtam a szakdolgozatom témájával kapcsolatban: Magyar Attila- Varga Ilona(1997): Gyermeki jogok című könyvében. 16

17 4. A két intézmény rövid bemutatása, a választott téma rövid kifejtése Saját óvodám márciusától működik községünkben egycsoportos óvodánk. Hangács kb.650 fős kis település Edelény10 km-re, Miskolc városa kb. 20 km-re van községünktől. 35 éve dolgozom ebben az óvodában. A dolgozók létszáma összesen 6 fő: 2 óvodapedagógus, 1 dajka, saját konyhával rendelkezünk, technikai dolgozók száma 3 fő. Hangácsi óvodába vegyes életkorú (3-6 éves) kis- középső és nagycsoportos gyermekek járnak. A csoport összetétele: szomszédos Nyomár községből 9 bejáró gyermek, 16 fő hangácsi gyermek. Hátrányos helyzetű gyermekek száma ebben a tanévben különösen megnőtt: 18 fő és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek száma 13 fő. A csoport létszáma jelenleg 25 fő, két óvodapedagógus dolgozik a gyermekekkel, mint intézményvezető én látom el az adatkezelési, és adattovábbítási feladatokat. Az Adatkezelési Szabályzatunk a Szervezeti és működési Szabályzat melléklete. Szabályzatunk jogszabályi háttere megfelelő, módosított változata az iratkezelés rendje, a évi CXC. törvény, a 2011.évi CXII. Törvény, 20/2012.évi (VIII.31.) EMMI rendelet alapján készült el. Először a beiratkozásnál találkozom a gyermek és a szülő adataival. Minden évben a fenntartó a Hangácsi Önkormányzat meghirdeti a beiratkozás időpontját április hónapban, de a felvétel folyamatosan történik. A beiratkozáskor a szülő bemutatja a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót születési anyakönyvi kivonatát, és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, ill. a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványt. A felvétel döntéséről írásban értesítem a szülőt. A beiratkozás napján elbeszélgetek a szülővel, gyermekkel és a házirend egy példányát átadom, a döntésről értesítést küldök. Az esetleges elutasításról határozatot készítek, de erre még nem volt példa, aki jelentkezett az óvodába, minden gyermeket fel tudtunk venni. A következő lépés az adatkezelés során az új óvodás gyermek részére oktatási azonosító számot kell megigényelnem. Ehhez be kell lépnem a KIR rendszerébe, személyes adatokat, születési adatokat, lakóhely, tartózkodási hely, gyermek adatait kitöltöm, új jogviszony hozzáadásával megigénylem. 17

18 Ha a hangácsi óvodából távozik egy gyermek, elköltözéskor óvodát változtat, az értesítés óvodai változásról című formanyomtatványt küldöm el az illetékes intézmény vezetőjének és a gyermeket törlöm a KIR rendszerben az óvodába felvettek nyilvántartásából, jogviszonyát megszüntetem és a jegyzőt írásban értesítem a névsorból való törléséről. Az intézménybe évközben érkezett gyermek más óvodából már rendelkezik oktatási azonosító számmal, az előző óvodát értesítem, hogy átvételt nyert a gyermek és az új óvodai jogviszonyát bejelentenem a KIR-n keresztül. Adattovábbítás elektronikus úton az én feladatom. A családgondozó felé írásbeli értesítés nem történt. Logopédia és fejlesztőpedagógiai foglalkozásokra minden évben járnak óvodás gyermekeink. Pedagógiai szakszolgálattal tavalyi évben volt kapcsolata az intézménynek, egy gyermek sajátos nevelési igényű gyermek ügyében. A fenntartó részére a jogszabálynak megfelelően az óvodás gyermek jogviszony fennállásával, óvodai szakvélemény megküldésével továbbítom az érintett gyermek adatait. Indokolatlan távolmaradás esetén a jegyzőt értesítem. Szülő részére a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos tájékoztatás az intézményvezető és az óvodapedagógus feladata. Az iskolába lépéshez szükséges óvodai szakvéleményeket az intézményvezető elkészíti három példányban és a szülő, a jegyző és az óvodai irattárba eljuttatja. Borsodsziráki óvoda rövid bemutatása Borsodszirák, Borsod Abaúj Zemplén megye kistelepülése, az Alsó - Bódva Völgy mikro körzetében Boldva, Sajószentpéter és Edelény felől közelíthető meg. Nyolc községből álló közös önkormányzati hivatalt fenntartó önkormányzatunk egyben a hivatal székhelye. Községünkben az önkormányzat fenntartásával működik a Bartók Béla Általános Művelődési Központ, melynek intézményegysége a község óvodája. 18

19 Óvodájuk 50 férőhelyes, két csoportos életkornak megfelelő csoportszervezéssel. Méretük, tágasságuk megfelel a törvény által előírt maximális létszámnak. Mindkét csoport külön bejáratú, előtérrel, öltözővel van ellátva. Főzőkonyhával rendelkeznek. Az óvoda udvara hatalmas. Több udvari fajáték biztosítja a gyermekek mozgásfejlesztését. Az udvar betonos és füves, árnyékos és napos területek váltogatják egymást. Eszközellátásuk biztosítja a pedagógiai és nevelési feladatok megvalósítását. 2014/2015-ös nevelési évben, óvodánkban a roma kisebbséghez tartozók létszáma: 23 fő, ez az összlétszám 67 %-a. Ez az arány magyarázza egyik nevelési céljukat: integrált nevelésben, differenciált fejlesztéssel minden gyermek önmagához képest a legoptimálisabb szintre kell, hogy eljusson valamennyi, a tanulási folyamathoz, az iskolai élet megkezdéséhez szükséges képességek, részképességek terén. Működésükre és tevékenységükre jelentős kihatással van a kulturális környezet, a hagyományok ápolása, hiszen községük hagyományokban gazdag múlttal rendelkezik, ezek az összetartozás, az egymásra figyelés, az egymás iránt érzett felelősséget erősítik. Az óvodai dolgozók és a szülők kapcsolata: Közös készülődés az ünnepekre, családi napok, nyílt napok, családlátogatás, fogadóórák, szülői értekezletek. Az egészségügyi ellátás színvonalasan biztosított az alapellátás körébe tartozó települési önkormányzati feladatok tekintetében: - háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátás, fogorvosi alapellátás (elérhető távolságban: Edelényben), alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátás (felnőtt, gyermek) - védőnői ellátás (1 körzeti védőnő a háziorvossal szorosan együttműködve végzi munkáját a település egészét lefedve.), óvoda- és iskola- orvosi ellátás. Családsegítő és Gyermekjóléti Központtal nagyon jó kapcsolatot ápolnak, kiépített kapcsolatrendszerük van az együttműködés jegyében. Segítenek: szociális, életvezetési és mentálhigiénés tanácsadással, szociális szolgáltatásokhoz való hozzájutás szervezésével. Szerepet vállalnak a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítésében. Intézményük fenntartója a helyi önkormányzat, nem önállóan gazdálkodó intézmény, ezért a nemzetgazdaság teljesítménye alapvetően befolyásolja a köznevelésre elvonható és újra 19

20 elosztható források mértékét. Átgondolt tervezéssel megvalósítható az állami normatívákból beérkező finanszírozás. Minden év október 1.-i állapot szerint a OSAP statisztikai célú adatszolgáltatást készítek A két intézmény törvényes dokumentumának értelmezése A Borsodszirák óvodáját azért választottam összehasonlítás szempontjából: - mindkét óvoda ban kezdte meg a működését - hasonló a mikrokörnyezetünk - halmozott és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek állnak túlnyomó részben óvodai jogviszonyban - mindkét faluban nagyon kevés az aktívan dolgozó szülő - szép hagyományokkal rendelkezik mindkét település - a két óvoda önkormányzat fenntartásával működik - a választott óvoda vezetése kicsit más, az Általános Művelődési Központ intézményegysége, két csoporttal működik és három óvodapedagógussal. Az Általános Művelődési Központ intézményvezetője kezeli a KIR rendszer összes feladatát. Az óvodavezető pedig az óvodai felvételt, átvételt, a megszüntetést végzi. Fontos dolgot találtam a 2011.évi CXC.törvény 43. ( 1) alapján, amit szeretnék szó szerint idézni: 43. (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Vizsgálatom során kiderült: Személyesen látogattam el többször is az összehasonlított óvodába és nagy meglepetés volt számomra, hogy a borsodsziráki óvodának nincs külön adatkezelési szabályzata, nincs a Szervezeti és Működési szabályzat 1.számú mellékleteként csatolva. Feltevésem az volt a hasonló óvoda választásakor, hogy törvényileg minden dokumentummal és szabályzattal rendelkezik a választott óvoda. Ez nem így történt. 20

21 A választott intézmény Adatvédelmi szabályzata a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként nem szerepel. Törvény szerinti módosított adatkezelési szabályzata nincs az óvodának. A pedagógiai programban található meg tanügy-igazgatási feladatok, tanügyek irányítása fejezetben. A választott óvoda intézményvezetői hatáskörök, feladatok: - az óvodai felvétel - a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos döntések - a gyermek két csoportba való beosztása - a gyermekek szociális ellátásával kapcsolatos intézkedések - hiányzások jogkövetkezményeinek alkalmazása - a közoktatásra vonatkozó összes jogszabály konkrét ügyre vonatkozó hatályos rendelkezések vizsgálata Az Általános Művelődési központ vezetője: Felelős az oktatási azonosítószám megkérésére, az adatmódosításra, adatok aktualizálására. Tehát a KIR rendszerben végzett összes feladatokért felelős. A választott óvoda szabályzata a hatályban lévő jogszabálynak részben felel meg. Maga a módosított szabályzat nem készült el és nem a megfelelő helyen van. Mindezek ellenére az összehasonlítást a pedagógiai programból kivett adatkezelési és adattovábbítási feladatok szerint össze tudom hasonlítani a két óvodát. A Borsodsziráki óvoda tanügy igazgatási feladatai fejezetben a évi CXII. Törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló, a 2011.évi CXC.törvény a nemzeti köznevelésről szóló, a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési- oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról törvény, rendelet alapján van elkészítve. Elképzelésem szerint a pedagógiai programot módosította az óvoda. Az adatvédelmi szabályzat elkészítése és a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékleteként az intézményvezető elsiklott. Az Általános Művelődési Központ intézményegysége a borsodsziráki óvoda, az intézményvezetővel a beszélgetések, kérdések megválaszolása közben tudtam meg, hogy ő a KIR rendszernek a teljeskörű felelőse, az adatkezelést és adattovábbítást Ő végzi. Az óvodai intézményvezető pedig a gyermekek felvételét, átvételét, a szülők tájékoztatását és az óvodapedagógusok a fejlődési naplót, mulasztási naplót, csoportnaplót vezetik. 21

22 A saját szabályzatunk a megfelelő helyen van 1.számú mellékletként az SZMSZ-ben. Az adatkezelés és továbbítás rendje pedig részletesen, jogszabálynak megfelelően van kidolgozva. Az adatkezelés és adattovábbítás intézményi rendje, a feladatok kiosztása, ellenőrzése világosan és érthetően van megfogalmazva. A gyermekek személyi adatainak vezetése, a személyi iratok védelme részletesen van kidolgozva. Adatkezelésben a két intézmény azonos feladatokat lát el. Az intézményekben kezelt adatok nem különböznek egymástól Adatok elemzése Az adatok elemzése céljából kérdőívet készítettem és a gyakorlati kérdőívet az intézményvezető kitöltötte. A kérdőív elemzése közben kiderült, hogy hasonló esetekben járunk el a két intézményben. Az adatkezelés és adattovábbítás a KIR rendszerben az Általános Művelődési Központ intézményvezetője végzi, míg a felvétellel kapcsolatos teendőket, a szülők tájékoztatását, a pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolatot az óvodavezető végzi. Saját óvodámban, mint már részleteztem a KIR rendszer minden feladatát, a törzskönyvet, az óvodai szakvélemény kiadását az intézményvezető végzi, az óvodapedagógus, a felvételi és mulasztási naplót, a fejlődési naplót, a szülők tájékoztatását vezeti. Az intézményvezető is besegít a feladatokba. Ez eltérő a két intézmény között. Az összehasonlítás során, azt hittem az adatkezelésben, továbbításban több eltérések lesznek a két óvoda között. Nem így történt. A tájékozottság, naprakészség terén Borsodszirák óvodája maximálisan el van látva folyóiratokkal, kiadványokkal, lehetőség nyílik a pedagógusoknak az olvasott téma megbeszélésére, nézetek, megállapítások, következtetések levonására, konzultációra. Az adatkezelési szabályzat hiánya számomra érthetetlen, ha ilyen sokféle folyóirat, módszertani tanácsadó áll rendelkezésükre, hogyan siklottak el a szabályzat megírásában. A mi óvodánkban inkább az internet segítségével tájékozódunk, különös tekintettel kísérjük figyelemmel az olyan szerzők cikkeinek felkutatását, olvasását, akik az elméleti részeket gyakorlattal mutatják be, világos megfogalmazásokkal egyszerűsítik le a sokszor száraznak és zavarosnak tűnő törvényeket, rendeleteket, szabálysértési eljárásokat. Az elérhető szakkönyveket óvodánk is beszerzi. 22

23 Arra a következtetésre jutottam, hogy a látogatások, beszélgetések, a látottak alapján a választott óvoda folyóiratok, vezetési és nevelési módszertani tanácsadói kiadványok terén sokkal gazdagabban vannak felszerelve, mint a saját óvodám és mégis a Szabályzatok terén a hangácsi óvoda dokumentuma a naprakészebb, jogszerű Hipotézisek Előzetes feltevésem egyike volt, hogy Adatkezelési szabályzattal mindkét óvoda rendelkezik-e, mutatnak-e eltéréseket Az összehasonlított óvoda szabályzata a törvénynek megfelelő-e Az informatikai környezet változásaival mindkét óvoda megküzd- e Az iratkezelési szabályzattal mindkét óvoda a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a szerint rendelkezik-e Van-e adattovábbítási különbség a két óvoda között Milyen forrásokat használ a két óvoda a naprakészség, pontosság, törvényesség érdekében 4.4 Vizsgálat Összehasonlításkor kiderült, hogy a két intézmény adatkezelési szabályzata a hatályban lévő jogszabályoknak a saját óvodám felel meg teljesen. Az a hipotézisem, ami szerint a két szabályzat megfelel a hatályban lévő jogszabályoknak nem igazolódott be. A saját óvodám szabályzata jogszerű és a választott óvoda szabályzata nem a megfelelő helyen van, nem követte az intézményvezető az aktuális módosítást. Az a feltevésem beigazolódott, hogy a két intézmény az informatikai környezet változásaival maximálisan meg tudott és tud küzdeni, a borsodsziráki intézményvezető informatikus képzettséggel rendelkezik, a saját óvodám pedig az útmutatók, különböző segédletek segítségével naprakész. A hatékony, rugalmas, zavartalan munkavégzéshez szükséges számítógép, internet általános ismerete a két intézmény adatkezelőjének és továbbítójának birtokában van. 23

24 Az Iratkezelési szabályzattal kapcsolatban hipotézisem beigazolódott, miszerint a mind két óvoda rendelkezik a 20/2012.(VIII.31.)EMMI rendelet alapján. Az a feltevésem, hogy eltérés lehetséges a gyermekek adatkezelésében, továbbításában a két intézményben, nem igazolódott be. A gyakorlati kérdőív szerint megegyezik a gyermekek adattovábbítási és adatkezelési esetei. Nincs eltérő eset ebben a tekintetben. Adatkezelés és továbbítás a Borsodsziráki óvodában Gyakorlati kérdőív 1. Az adatkezelést és továbbítást ki végzi az óvodában? Az Általános Művelődési Központ intézményvezetője. 2. Az adott év áprilisában, hogyan történik az új gyermekek beíratása? A két kiválasztott napon, teljes nyitvatartási időben, az intézmény vezetője végzi az intézményvezetői irodában a szükséges iratok, és a szülők elmondása alapján. 3. A felvett gyermek OM azonosító szám kérését ki végzi el az óvodában a KIR-n keresztül? Az Általános Művelődési Központ intézményvezetője. 4. Az iskolába beírt gyermekek jogviszonyát ki szünteti meg és mikor? Az Általános Művelődési Központ intézményvezető szünteti meg az adott év augusztus 31. napján. 5. Év közbeni felvétel, átvétel történt-e az elmúlt 5 évben? 24

25 Igen, történt. Lakóhely megváltozása esetén, illetve elsőként beíratott gyermekek esetében (megfelelő kor, szobatisztaság, stb. esetén), ha a szülő munkába áll, veszélyeztetett terhes, stb. 6. Év közben ment-e óvodai jogviszonnyal rendelkező óvodás más település óvodájába? Ha igen miért? Igen, költözés miatt. 7. Történt-e az óvodában az elmúlt 5 évben felszólítás óvodai hiányzás miatt? A jegyzőt értesíteni kellett-e? Ilyen esemény nem történt. 8. A fenntartó számára évente mennyi alkalommal ír beszámolót az óvodáról? Évente egy alkalommal, általában augusztusi testületi ülésen (írásban, szóbeli kiegészítéssel) számol be az intézmény vezetője a teljes intézményi hálózatról. Az intézmény vezetője képviselő testületi tag, így a kapcsolattartás mindennapos a fenntartóval. 9. Adattovábbítás történik-e a gyermekorvos és védőnői szolgálat felé? Ha igen, milyen esetben? Nem történik konkrét adattovábbítás, mind a háziorvossal, mind a védőnővel jó kapcsolatot ápolunk, rendszeresen ellenőrzik gyermekeink egészségi állapotát, felmerülő probléma esetén szóbeli konzultáció történik. 10. Adattovábbítás történik-e a családgondozói szakszolgálat felé? Problémás esetekben szóbeli jelzés történik a családsegítő szolgálat felé. Súlyosabb helyzettel még nem találkoztunk. Kapcsolatunk mindennapos. 25

26 11. Ki kezeli az óvodában a KIR rendszert? Az Általános Művelődési Központ intézményvezetője. 12. Az adatszolgáltatást, továbbítást delegálja e? Az Általános Művelődési Központ intézményvezetője végzi. 13. Volt-e az elmúlt 5 évben gyermek balesettel kapcsolatos jegyzőkönyv továbbítás? Nem. 14. Egyéb jellegű adatkezelés és továbbítás történt-e? Csak a törvényben meghatározottak. Óvodai szakvélemény kiadása. Kidolgozott renddel az összehasonlított óvoda a pedagógiai program tanügy-igazgatási feladatok fejezetében rendelkezik, az aktuális módosításnak nem tettek eleget. A saját óvodám konkrétan leírja az adatkezelési és továbbítási rendjét az intézményvezető és az óvodapedagógus szempontjából az adatkezelési szabályzatban. Saját óvodám adatkezelési és adattovábbítási rendje Intézményvezető Óvodapedagógus A beiratkozáskor az adatok felvétele Csoportnapló vezetése A gyermek óvodai jogviszonyának létesítésekor OM azonosító szám kérése a KIR rendszerben A gyermekbalesetre vonatkozó adatok felvétele, továbbítása a KIR rendszerben és Felvételi és mulasztási napló Egyéni fejlődési napló vezetése 26

27 a jogszabályoknak megfelelően Adattovábbítás a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, államigazgatási szerv,nemzetbiztonsági szolgálat felé ha szükséges Pedagógia szakszolgálat, családvédelem, gyermek és ifjúságvédelemmel foglakozó szervezet Év közbeni óvodai felvétel, átvétel, óvodai jogviszony megszüntetése költözés miatt Egészségügyi feladatot ellátó intézménynek szükséges adatok Adatfelvételről a szülő tájékoztatása az adatszolgáltatás kötelező, vagy nem? Önkéntes adatnál fel kell hívni a szülő figyelmét Titoktartási kötelezettség betartása, ellenőrzése aki a gyermekkel kapcsolatban van( dajka, fűtő, szakács, élelmezésvezető Óvodai szakvélemény kiadása Óvodai törzskönyv Saját szerkesztés Gyermek és ifjúságvédelmi felelősként kezeli a veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő gyermekre vonatkozó adatokat Veszélyeztetettség feltárására, megszüntetésére a család gondozói, gyermekjóléti szolgálat felé adattovábbításra vonatkozó jelzést Titoktartási kötelezettség A pontosság, titkosság, sérthetetlenség jelen van, problémák, hibák egyik intézményben sem történtek. 27