1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "1997. évi CXLI. törvény. az ingatlan-nyilvántartásról 1"

Átírás

1 1. (1) 2 Ez a törvény - az évi 31. törvényerejű rendelettel bevezetett és változatlan formában gépi adathordozóra rögzített - ingatlan-nyilvántartás szabályait határozza meg. A jogalkotással szemben támasztott legfontosabb, alapvető követelmény, hogy a jogalkotásra akkor kerülhet sor, ha azt a társadalmi-gazdasági viszonyok rendezése, az állampolgári jogok és kötelességek érvényre juttatása, a jogszabályi kollíziók feloldása, a jogrendszer egysége áttekinthetősége, a túlszabályozás és az indokolatlan szabályozás elkerülése, valamint a jogszabályok hatékonyságának biztosítása szükségessé teszi. Jóllehet az ingatlan-nyilvántartásról szóló évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Inytv.) az ingatlan-nyilvántartási eljáráshoz kapcsolódó anyagi és eljárásjogi jogviszonyokat megfelelő módon rendezi, azonban annak hatálybelépése óta a jogszabályi környezet oly mértékben megváltozott, hogy az már indokolttá tette az Inytv. egyes rendelkezéseinek módosítását. Ekintetben kiemelendő, hogy december 20-i ülésnapján az Országgyűlés elfogadta a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.). A jelenleg hatályos rendelkezésekkel szemben a Ket. az ingatlan-nyilvántartási eljárást kiveszi a privilegizált eljárások közül. Így a Ket. hatálybalépését követően az ingatlan-nyilvántartási eljárásra vonatkozó szabályok a Ket.-től csak annyiban térhetnek majd el, amennyiben ezt a Ket. lehetővé teszi, illetve ahhoz képest a Ket. szabályaival nem ellentétes, kiegészítő jellegű rendelkezéseket tartalmazhatnak. Mindazonáltal a módosítás nemcsak a jogszabályi környezet megváltozására, hanem az időközben megszerzett széles körű jogalkalmazói - elsődlegesen földhivatali - tapasztalatokra egyaránt támaszkodik. Egyszersmind tekintettel van az Országgyűlés döntéseiből adódó feladatokra is. Az Országgyűlés ugyanis június 22-én elfogadta az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásáról, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 71/2004. (VI. 22.) OGY határozatot, majd az ingatlanokkal, bérlakásokkal kapcsolatban feltárt visszaélések megakadályozásához, az úgynevezett lakásmaffia-tevékenység visszaszorításához szükséges további kormányzati intézkedésekről szóló 53/2005. (VI. 4.) OGY határozatot. Az említett határozatok értelmében a szaktárcának az Inytv. módosítását az úgynevezett lakásmaffia-tevékenységet feltáró albizottság jelentésében foglaltak figyelembevételével kell végrehajtania. E feladatnak megfelelően a módosítás tartalmazza az albizottság munkája során megfogalmazódott javaslatokat is. Az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok szigorítása, az adatszolgáltatás kapcsán naplózott adatok körének bővítése, a bűnüldöző szervek, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a rendőrség és az ügyészség részére nyújtott díjmentes csatlakozási lehetőség az ingatlan-nyilvántartási adatbázishoz, álláspontunk szerint nagymértékben hozzájárulhat a szóban forgó cselekmények visszaszorításához, illetve a hatékonyabb felderítéshez. Összességében tehát a módosítás három irányba mutat. Jelen vannak a jogalkalmazói tapasztalatok által indokolt szakmai jellegű módosítások, valamint a jogszabályi környezet megváltozása okán szükségessé vált módosítások, különös tekintettel a Ket. hatálybalépésére. Végül, de nem utolsó sorban ugyancsak helyet kaptak a módosító rendelkezések sorában az albizottság munkája során született javaslatok. (2) A gépi adatfeldolgozású ingatlan-nyilvántartás tartalma az azt kezelő számítástechnikai eszközzel olvasható és kinyomtatott formában is megjeleníthető, ahogyan azt e törvény és végrehajtási rendelete szabályozza. Az ingatlan-nyilvántartás tartalma 2. (1) Az ingatlan-nyilvántartás településenként tartalmazza az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza továbbá az oda bejegyzett személyeknek a nyilvántartáshoz szükséges, e törvényben meghatározott, személyazonosító és lakcímadatait is. (2) Az e törvényben felsorolt jogokon és tényeken kívül az ingatlan-nyilvántartásba más jog bejegyzését, tény feljegyzését csak törvény rendelheti el. (3) 3 Ingatlannal kapcsolatos bírósági, ügyészségi, hatósági (a továbbiakban: hatósági) eljárásokban - a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott, a mezőgazdasági földterületekhez kapcsolódó támogatásokra vonatkozó mezőgazdasági és vidékfejlesztési eljárást kivéve - az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapon átvezetett adatokat, valamint az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonalat kell irányadónak tekinteni. Lezárva: június oldal évi CXLI. törvény ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK az ingatlan-nyilvántartásról 1 1 Kihirdetve: XII Megállapította: évi CXXII. törvény 1.. Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell A korábbi alcímet hatályon kívül helyezte: évi CXXII. törvény 53. (3) d). 3 Megállapította: évi LXXIII. törvény 41. (1). Hatályos: I. 1-től.

2 2. oldal BH A társasház közös tulajdonában álló gépjármű-beállóra valamelyik tulajdonostárs használati joga nem be [1997. évi CXLI. tv. 2., 26. (2) bek.]. KGD A társasház közös tulajdonában álló gépjárműbeállóra valamelyik tulajdonostárs használati joga nem jegyezhető be. [1997. évi CXLI. tv. 2., 26. (2) bek.] Az ingatlan-nyilvántartás elvei A bejegyzés és annak hatálya 3. (1) Egyes jogok az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdoni lapra történő bejegyzéssel keletkeznek. (2) Az okiraton alapuló bejegyzés keletkezteti az átruházáson alapuló tulajdonjogot, továbbá a szerződésen alapuló vagyonkezelői jogot, földhasználati jogot, haszonélvezeti jogot és a használat jogát, a telki szolgalmi jogot, a jelzálogjogot (önálló zálogjogot). (3) E törvényben meghatározott egyes jogok és jogilag jelentős tények bejegyzése a későbbi jogszerzők szerzését korlátozza, vagy feltételessé teszi. (4) E törvényben meghatározott egyes jogilag jelentős tények, illetőleg hatósági határozat vagy jogszabály erejénél fogva keletkező fűződő jogok bejegyzésének elmaradása - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a hozzájuk joghatást nem érinti. EBH Az állam az ingatlan tulajdonjogát a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése napján megszerzi (1976. évi 24. törvényerejű fűződő rendelet 6. ; évi CXLI. törvény 3., 7. ). BH A követelés engedményezése folytán a jelzálogjog a törvénynél fogva átszáll az engedményesre, ezért a felszámolási eljárásban a hitelezői igény besorolásánál nem annak van jelentősége, hogy az engedményes javára a jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, hanem annak, hogy a követelés a felszámolás kezdő időpontja előtt jelzálogjoggal biztosított volt-e [1959. évi IV. törvény 329. (1) bek.; évi XLIX. törvény 57. (1) bek. b) pont; évi CXLI. törvény 3. ; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 88. ]. KGD Az ingatlan tájvédelmi körzet jogi jellege a jogszabály erejénél fogva áll fenn, így az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés hiánya a hozzá joghatást nem érinti (1997. évi CXLI. törvény 3., évi LIII. törvény 26. ). Nyilvánosság 4. (1) Az ingatlan-nyilvántartás - az e törvényben meghatározottak szerint - nyilvános. (2) 1 Az ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap tartalma korlátozás nélkül megismerhető: azt bárki megtekintheti, arról feljegyzést készíthet, hiteles vagy nem hiteles másolatot kérhet. A tulajdoni lapról az alábbi hiteles és nem hiteles másolatok adhatók ki: A törvény némiképp átalakítja a tulajdonilap-másolatok szolgáltatásának rendjét. Egyrészt rögzíti, hogy a tulajdoni lapról nemcsak hiteles, hanem nem hiteles másolatot is bárki kérhet, másrészt a meglévő gyakorlathoz igazítja a tulajdoni lapról kiadható másolatok fajtáit. A módosítást követően a tulajdoni lapról háromféle másolat igényelhető: teljes másolat, amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint, a szemle, amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint illetve a részleges másolat, amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. A módosítással egységes, az okirattárban lévő okiratokra vonatkozó rendelkezésekkel azonos módon kerül szabályozásra a széljegyzés alapjául szolgáló, de még el nem bírált okiratokba történő betekintés módja is. A törvény a Ket. vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel szabályozza az okiratok tartalmának megismerését. a) teljes másolat: amely valamennyi bejegyzést tartalmazza szó szerint, b) szemle: amely a fennálló bejegyzéseket tartalmazza szó szerint, c) részleges másolat: amely csak a kívánt bejegyzéseket tartalmazza szó szerint. (3) 2 Az ingatlan-nyilvántartás, illetve a széljegyzett okirat szerinti jogosult, illetőleg kötelezett teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közjegyzői okiratba foglalt engedélyével ismerhető meg: a) 3 minden olyan magán- és közokirat, hatósági határozat tartalma, amely a jogosult, illetőleg a kötelezett bejegyzése vagy törlése alapjául szolgált, vagy szolgálhat, b) a jogosult személyi azonosítója, c) a tulajdonosok jegyzéke (névmutató). (4) 4 A (3) bekezdés a) és c) pontja szerintiek megismerhetők akkor is, ha a kérelmező írásban igazolja, hogy az irat megismerése joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges. (5) 5 Az ingatlan természetben meghatározott részére bejegyzett jogok, tények és átvezetett adatok alapjául szolgáló okiratnak az érintett természetbeni rész meghatározására vonatkozó tartalma korlátozás nélkül megismerhető. 1 Megállapította: évi CXXII. törvény 2. (1). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 2 A felvezető szöveget megállapította: évi CXXII. törvény 2. (2). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 3 Megállapította: évi CXXII. törvény 2. (2). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 4 Megállapította: évi CXXII. törvény 2. (3). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 5 Módosította: évi CXXII. törvény 53. (3) d).

3 3. oldal BH Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a nyilvánosság elve nem jelent korlátlan adatszolgáltatási - tulajdoni lap másolat kiadási - kötelezettséget (1997. évi CXLI. tv. 4. ; 41/2002. (V. 14.) FVM rendelet 2. ; 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 8. ; évi LXIII. tv. 2., 3. ). KGD Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban a nyilvánosság elve nem jelent korlátlan adatszolgáltatási tulajdonilapmásolat-kiadási kötelezettséget [1997. évi CXLI. törvény 4., 41/2002. (V. 14.) FVM rendelet 2., 160/1995. (XII. 26.) Korm. rendelet 8., évi LXIII. törvény 2., 3. ]. Közhitelesség 5. 1 (1) Az ingatlan-nyilvántartás - ha törvény kivételt nem tesz - a bejegyzett jogok és a feljegyzett tények fennállását hitelesen tanúsítja. Ha valamely jogot az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztek, illetve, ha valamely tényt oda feljegyeztek, senki sem hivatkozhat arra, hogy annak fennállásáról nem tudott. (2) Az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A jogok, tények törlése esetén - az ellenkező bizonyításáig - azt kell vélelmezni, hogy azok nem állnak fenn. (3) A szerző javára az ingatlan-nyilvántartást - az ellenkező bizonyításáig - az oda bejegyzett jogok és feljegyzett tények tekintetében akkor is helyesnek és teljesnek kell tekinteni, ha az a valóságos helyzettől eltér. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban jóhiszemű jogszerzőnek minősül az, aki az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerez jogot. (4) Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy, illetve az ingatlan-nyilvántartásból törölt jog vagy tény jogosultja nem érvényesítheti megszerzett jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett, illetőleg az őt rangsorban megelőző, jóhiszemű jogszerzővel szemben. (5) 2 (6) Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. (7) Ha az ingatlannak a tulajdoni lapon átvezetett és az ingatlan-nyilvántartási térképen ábrázolt határvonala alapján külön jogszabály szerint meghatározható területnagysága eltér egymástól, akkor ez utóbbi az irányadó. EBH I. Az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személy nem érvényesítheti megszerzett jogát olyan személlyel szemben, akinek az ingatlan-nyilvántartásban bízva, ellenérték fejében szerzett tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték [1997. évi CXLI. törvény 5. (4) bekezdés]. EBH II. Apportálassal az ingatlan tulajdonjogának átruházása ellenérték fejében történik, ezért az ingatlan-nyilvántartáson kívül jogot szerző személynek joga bejegyzéséhez azt is bizonyítania kell, hogy az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett - átruházással tulajdonjogot szerző - személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy az átruházó az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoga ellenére nem volt tulajdonos [1997. évi CXLIV. törvény 124. (3) bekezdés, évi CXLI. törvény 5. (2) bekezdés]. EBH Az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot nem állítható vissza, ha az adatváltozás (telekmegosztás) folytán harmadik személy jóhiszeműen tulajdonjogot szerzett (1997. évi CXLI. törvény 5., 30. ). EBH Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valóssággal egyezőségét vitatja. A bizonyítékokat a maguk összességében kell értékelni [1997. évi CXLI. törvény 5. (2) bek., 62. (1) bek. c) pont; évi III. törvény 206. ]. BH A földhivatal módosíthatja - ráépítés miatt - a tulajdoni arányokat, ha ebben a felek szerződésben megegyeztek és a ráépítés tényét hatósági határozat igazolja (1997. évi CXLI. törvény 5. ). BH Ha az elbirtokló tulajdonjogát nem jegyeztette be az ingatlan-nyilvántartásba, a jóhiszemű és ellenérték fejében tulajdonjogot szerző féllel szemben nem hivatkozhat az elbirtokláson alapuló tulajdonszerzésére (1959. évi IV. törvény 121. ; évi CXLI. tv. 5. ). BH Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdonjoga bejegyzésére irányuló igényét csak a tulajdonszerzés időpontjában bejegyzett tulajdonossal, illetve a nem jóhiszemű jogszerzővel szemben érvényesítheti (1997. évi CXLI. tv. 5., 6., 17., 34. ). BH I. Az ingatlan-nyilvántartásba be nem jegyzett elővásárlási jog jogosultja az ingatlanon jóhiszeműen tulajdonjogot szerzett vevővel szemben nem hivatkozhat elővásárlási jogának megsértésére [1959. évi IV. törvény 373. (3) bek.; évi CXLI. tv. 5. (1) és (3) bek.]. BH Az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett adatokkal szemben a bizonyítás azt terheli, aki az adatok helyességét, valósággal egyezőségét vitatja. A bizonyítékokat a maguk összességében kell értékelni [1997. évi CXLI. tv. 5. (2) bek., 62. (1) bek. c) pont; évi III. törvény 206. ]. BDT Ingatlanok esetében az árverési vevő csak az adós tulajdonát képező ingatlanra szerez tulajdonjogot. KGD A földhivatal módosíthatja - ráépítés miatt - a tulajdoni arányokat, ha ebben a felek szerződésben megegyeztek, és a ráépítés tényét hatósági határozat igazolja. (1997. évi CXLI. törvény 5. ) KGD A bányaszolgalmi jog bejegyzett jogosultja másik bányaszolgalmi jogosult bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlan-nyilvántartási szabályok betartásával - így az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - kérheti [1997. évi CXLI. törvény 5., 16., 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 13. ]. 1 Megállapította: évi CXIX. törvény 5.. Hatályos: I. 1-től. 2 Megsemmisítette: 80/2006. (XII. 20.) AB határozat. Hatálytalan: VI. 30-tól.

4 4. oldal KGD Az ingatlan-nyilvántartásba csak a rangsor betartásával teljesíthető bejegyzés, az örökléssel szerzett ingatlan csak akkor ruházható át adásvételi szerződéssel, ha az örökös tulajdonszerzése előbb bejegyzést nyer (1997. évi CXLI. törvény 5-6., 39., 44., 49. ) Kérelemhez kötöttség 6. (1) A jogok és jogilag jelentős tények bejegyzésére illetőleg feljegyzésére irányuló ingatlan-nyilvántartási eljárás - ha e törvény másként nem rendelkezik - az ügyfél kérelmére vagy hatósági megkeresésre indul, és az ingatlan-nyilvántartásba csak az a jog, jogilag jelentős tény jegyezhető be, illetőleg kerülhet feljegyzésre, amelyet a kérelem vagy hatósági megkeresés megjelöl. (2) A bejegyzés, feljegyzés, illetőleg az erről szóló határozat a bejegyzés, feljegyzés iránti kérelemben foglaltak szerint javítható, illetőleg egészíthető ki. BH A rangsor elve szerinti eljárás elvét akkor is érvényesíteni kell, ha a tulajdonossal szemben felszámolási eljárás indul (1991. évi XLIX. törvény 38., évi CXLI. törvény 6., 7., 29. ). BH A földhivatali eljárásban nem lehet hiánypótlás tárgya be nem nyújtott jelzálogjog-bejegyzési kérelem előterjesztése (1997. évi CXLI. törvény 39., 6., 7. ). BH Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdonjoga bejegyzésére irányuló igényét csak a tulajdonszerzés időpontjában bejegyzett tulajdonossal, illetve a nem jóhiszemű jogszerzővel szemben érvényesítheti (1997. évi CXLI. tv. 5., 6., 17., 34. ). KGD A földhivatali eljárásban nem lehet hiánypótlás tárgya be nem nyújtott jelzálogjog-bejegyzési kérelem előterjesztése (1997. évi CXLI. tv. 6., 7., 39. ). KGD A szövetkezet tulajdonjog-bejegyzési kérelme csak a jogszabályban meghatározott okiratok benyújtása és megfelelősége esetén teljesíthető (1997. évi CXLI. törvény 6., 8., 29., 32., 40. ). KGD A haszonélvezetről való rendelkezés érvénytelensége miatti részbeni érvénytelenség a szerződést - nyilvánvaló érvénytelenség miatt - ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlanná teszi (1997. évi CXLI. törvény 6., 8., 26., 29., 39. ). KGD Az ingatlan-nyilvántartásba csak a rangsor betartásával teljesíthető bejegyzés, az örökléssel szerzett ingatlan csak akkor ruházható át adásvételi szerződéssel, ha az örökös tulajdonszerzése előbb bejegyzést nyer (1997. évi CXLI. törvény 5-6., 39., 44., 49. ) Rangsor 7. (1) Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és ezzel a bejegyzések rangsorát - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg. Ranghelyet csak olyan kérelemmel lehet alapítani, amelyhez a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot is mellékelték. (2) A ranghely előzetes biztosításának, a ranghely fenntartásának ténye a jogosultak kérelme alapján az ingatlan-nyilvántartás tulajdoni lapján legfeljebb egy évi időtartamra, a törvényben meghatározott módon feljegyezhető. (3) A bejegyzések ranghelyével való rendelkezés, harmadik személyeknek a ranghely módosítása időpontjában bejegyzett jogai sérelmével nem járhat. EBH Az állam az ingatlan tulajdonjogát a kisajátítási határozat jogerőre emelkedése napján megszerzi (1976. évi 24. törvényerejű rendelet 6. ; évi CXLI. törvény 3., 7. ). EBH A bejegyzési kérelmet visszavonó és az adásvételi szerződést felbontó nyilatkozatot az eredeti bejegyzési kérelem rangsorában kell elintézni. A kérelem visszavonásához nem kell annak a személynek a hozzájárulása, aki más ranghelyen folyó bejegyzési eljárásban válna jogosulttá (1997. évi CXLI. törvény 26., 7. ). BH A rangsor elve szerinti eljárás elvét akkor is érvényesíteni kell, ha a tulajdonossal szemben felszámolási eljárás indul (1991. évi XLIX. törvény 38., évi CXLI. törvény 6., 7., 29. ). BH A korábban jogerősen lezárt ingatlan-nyilvántartási eljárás nem tárgya az ismételt bejegyzési kérelmet elbíráló földhivatali határozat felülvizsgálatára irányuló közigazgatási pernek (1997. évi CXLI. törvény 7., 44. ). BH A földhivatali eljárásban nem lehet hiánypótlás tárgya be nem nyújtott jelzálogjog-bejegyzési kérelem előterjesztése (1997. évi CXLI. törvény 39., 6., 7. ). KGD A földhivatali eljárásban nem lehet hiánypótlás tárgya be nem nyújtott jelzálogjog-bejegyzési kérelem előterjesztése (1997. évi CXLI. tv. 6., 7., 39. ). KGD Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyeket rangsoruk sorrendjében kell elintézni [1997. évi CXLI. törvény 7., 44. ]. KGD A bejegyzési kérelmet visszavonó és az adásvételi szerződést felbontó nyilatkozatot az eredeti bejegyzési kérelem rangsorában kell elintézni. A kérelem visszavonásához nem kell annak a személynek a hozzájárulása, aki más ranghelyen folyó bejegyzési eljárásban válna jogosulttá (1997. évi CXLI. törvény 7., 26. ). KGD Az egymást követően előterjesztett azonos kérelmeket az ingatlan-nyilvántartási eljárásban önálló ügynek kell tekinteni és rangsoruk sorrendjében kell elintézni. A korábban érkezett ügyben hozott döntés jogerőre emelkedése előtt határozni lehet a rangsorban ezt ügy felől. (1997. évi CXLI. törvény 7. ).

5 5. oldal Okirat elve 8. 1 Az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére - ha törvény másként nem rendelkezik - csak az e törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor. Az okirati elvvel kapcsolatban a törvény egyértelművé teszi, hogy jog és jogilag jelentős tény bejegyzésére, adatok átvezetésére a jogszabályban meghatározott egyéb okiratok mellett csak jogerős hatósági határozat alapján kerülhet sor. Ahol bejegyzésre hatóság előzetesen végrehajható határozata alapján lehetőség van, ott az Inytv. kifejezetten rendelkezik erről (például a perfeljegyzés esetében). Ennek hiányában az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre hatósági határozat alapján csak akkor kerülhet sor, ha az jogerőre emelkedett. BH A kezelői és a vagyonkezelői jog egyidejű feltüntetése az ingatlan-nyilvántartásban nem lehetséges. A kezelői jog törléséhez a törvényben előírt okirat szükséges (1997. évi CXLI. törvény 8., 29. ). KGD A lakásszövetkezet felszámolása esetén sem lehet eltekinteni attól a rendelkezéstől, hogy a szövetkezeti tulajdonú gondnoki lakást a tulajdonosok vagy a tagok közös tulajdonába kell adni (1991. évi XLIX. törvény 4., 6., 38., 64. ; évi CXLI. törvény 8. ) KGD Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog a jogosult - illetve jogutódlással való megszűnése esetén jogutódja - hozzájárulása nélkül nem törölhető. Bejegyzett kezelői jog a hasonló tartalmú vagyonkezelői jog egyidejű bejegyzését kizárja (1997. évi CXLI. törvény 8., 16., 29. ; évi CXVI. törvény 6. ; évi XXXVIII. törvény 109/G. ). KGD A szövetkezet tulajdonjog-bejegyzési kérelme csak a jogszabályban meghatározott okiratok benyújtása és megfelelősége esetén teljesíthető (1997. évi CXLI. törvény 6., 8., 29., 32., 40. ). KGD Nem követelhető meg, hogy a tulajdonjog fenntartás miatt szükséges bejegyzési engedélyt az eladó az elővásárlásra jogosult nevére is kiállítsa, ha utóbbi élt e jogával [1997. évi CXLI. törvény 8., 29., 51. ] KGD A haszonélvezetről való rendelkezés érvénytelensége miatti részbeni érvénytelenség a szerződést - nyilvánvaló érvénytelenség miatt - ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlanná teszi (1997. évi CXLI. törvény 6., 8., 26., 29., 39. ). KGD Ingatlan-nyilvántartási eljárásban a ráépítés tényét hatósági határozattal (használatbavételi engedély, fennmaradási engedély stb.) kell igazolni (1997. évi CXLI. törvény 8. ). Az ingatlan-nyilvántartást vezető szervezet 9. (1) 2 Az ingatlan-nyilvántartás vezetése, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyek intézése az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe tartozik. (2) (1) Az ingatlan-nyilvántartást településenként (község, város, fővárosi kerület) kell vezetni, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs és Szeged megyei jogú városokban pedig kerületenként is lehet vezetni. (2) 4 Az ingatlan-nyilvántartásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben elrendelheti más városokban is az ingatlan-nyilvántartás kerületenként való vezetését, a fővárosban pedig az egyes kerületek ingatlan-nyilvántartásának összevontan történő vezetését. MÁSODIK RÉSZ AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RENDSZERE I. Fejezet AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS TÁRGYA ÉS TARTALMA Önálló ingatlanok A földrészlet 11. (1) Az ingatlan-nyilvántartásban földrészlet: a) a föld felszínének természetben összefüggő, közigazgatási vagy belterületi határ által meg nem szakított területe, amelynek minden részén azonosak a tulajdoni vagy a vagyonkezelői (kezelési) viszonyok, 1 Megállapította: évi CXXII. törvény 3.. Módosította: évi LXI. törvény 238. (4). 2 Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 3 Hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 36.. Hatálytalan: I. 1-től. 4 Megállapította: évi CXXII. törvény 4.. Módosította: évi CIX. törvény 35. (3).

6 6. oldal b) a kialakított építési telek a tulajdoni és vagyonkezelői viszonyoktól függetlenül, c) az utak, terek, vasutak, csatornák elágazással és kereszteződéssel, valamint közigazgatási vagy belterületi határ által - az országos közút, vasút vagy hajózható csatorna kivételével - meg nem szakított részei, amelyek tulajdonosa vagy vagyonkezelője (kezelője) azonos. (2) A földrészletet művelési ágak és művelés alól kivett területek szerint további részletekre kell bontani (alrészlet). (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott földterület húsznál több alrészletet tartalmaz, azt legfeljebb húsz alrészletig külön földrészletként kell nyilvántartani. (4) A földrészlettel együtt kell nyilvántartani a) a földön létesített épületet, építményt, b) társasháznál a tulajdonostársak közös tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket, c) 1 a szövetkezeti háznál a szövetkezet tulajdonában álló épületrészeket és helyiségeket ha azok tulajdoni viszonyai a földrészlettel azonosak. (5) Azt a pincét, amelynek tulajdonosa azonos a földrészlet tulajdonosával, vagy amelynek bejárata a pince tulajdonosának tulajdonában álló földrészletről nyílik, és szolgalmi jog alapján más tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik, azzal a földrészlettel együtt kell nyilvántartani, amelyen a bejárata van. BH I. Szerződéssel elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet engedni. Nem teszi érvénytelenné a szerződést, ha az alapítás az egész ingatlan természetben meghatározott részére vonatkozik, de a körülményekből megállapítható, hogy a felek szerződési akaratának az ingatlanrésznek megfelelő tulajdoni hányadra szóló alapítás megfelel [1959. évi IV. törvény 117. (3) bek., 373. (1) bek., évi CXLI. tv , 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 6. (1) bek., 14. (1) bek.]. KGD Megszűnt gazdasági társaság ingatlanán vagyonmegosztással a föld és az építmény önálló ingatlanként nem választható külön (1997. évi CXLI. törvény 11., évi IV. törvény 113. ) KGD Egy földrészlet kiadása szempontjából azt illeti meg az ügyféli jogosultság, aki az ingatlant földkiadási kérelmében megjelölte (1993. évi II. törvény 5., 7., évi 31. törvényerejű rendelet 4., évi CXLI. törvény 11. ). Az egyéb önálló ingatlanok 12. A földrészleten kívül önálló ingatlannak kell tekinteni: a) az épületet, a pincét, a föld alatti garázst és más építményt, ha az nem vagy csak részben a földrészlet tulajdonosának a tulajdona (a továbbiakban: önálló tulajdonú épület), b) a társasházban levő öröklakást, illetőleg külön tulajdonban álló, nem lakás céljára szolgáló helyiséget (a továbbiakban: öröklakás) a közös tulajdonban levő részekből az öröklakás-tulajdonost megillető hányaddal együtt, c) 2 a szövetkezeti házban levő szövetkezeti lakást, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyiséget, d) a közterületről nyíló pincét (föld alatti raktárt, garázst stb.) függetlenül annak rendeltetésétől [a)-d) pontok szerinti ingatlanok együtt: egyéb önálló ingatlan]. BH Az illeték tárgyának ismerete nélkül illetékkiszabás kérdésében dönteni nem lehetséges - Ugyanazon szerződéssel szerzett jogot nem lehet eltérően értékelni az illetékkiszabás és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés során (1990. évi XCIII. törvény 18. ; évi CXLI. törvény 11., 12. ) BH I. Szerződéssel elővásárlási jogot egész ingatlanra, egész tulajdoni illetőségre vagy ezek eszmei hányadára lehet engedni. Nem teszi érvénytelenné a szerződést, ha az alapítás az egész ingatlan természetben meghatározott részére vonatkozik, de a körülményekből megállapítható, hogy a felek szerződési akaratának az ingatlanrésznek megfelelő tulajdoni hányadra szóló alapítás megfelel [1959. évi IV. törvény 117. (3) bek., 373. (1) bek., évi CXLI. tv , 109/1999. (XII. 29.) FVM rend. 6. (1) bek., 14. (1) bek.]. 13. (1) Társasházként, illetőleg szövetkezeti házként kell nyilvántartani azokat a nem lakás céljára szolgáló épületeket is, amelyeket a társasház-tulajdonra, illetőleg a szövetkezeti ház-tulajdonra vonatkozó rendelkezések szerint létesítettek (társas garázs, társas üdülő, illetve üdülő- és garázsszövetkezeti ház stb.). (2) 3 Örök-, illetőleg szövetkezeti lakásként kell nyilvántartani a lakás helyiségeit és a lakáshoz tartozó helyiségeket függetlenül attól, hogy azok egymással műszakilag összefüggenek-e. Az örök- vagy a szövetkezeti lakás tulajdonosának többi helyiségét (pl. garázs, lakás kialakítására szolgáló tetőtér, padlástér) az alapító okirat, illetve a lakásszövetkezeti alapszabály rendelkezésétől függően kell a lakással együtt vagy önálló ingatlanként nyilvántartani. (3) Közterületről nyíló pinceként kell nyilvántartani azt a pincét, amelynek a bejárata közterületről nyílik, és nem a pince tulajdonosának a tulajdonában álló ingatlan alá nyúlik. Az ingatlan adatai 14. Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza: a) a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a belterületen lévő ingatlannál az utca (tér, krt. stb.) nevét és a házszámot, a helyrajzi számát és területnagyságát, 1 Módosította: évi CXXII. törvény 53. (3) d). 2 Módosította: évi CXV. törvény 60. a). 3 A második mondat szövegét megállapította: évi CXXII. törvény 5.. Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell

7 7. oldal b) művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését, c) minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét, d) ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát. A jogosultak adatai 15. (1) 1 Az ingatlanok nyilvántartása során a magánszemélyek azonosítására a családi és utónevet - ideértve a születési családi és utónevet is -, a jogosult születési helyét és idejét, az anyja születési nevét (a továbbiakban: természetes személyazonosító adatok), lakcímét, továbbá, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény hatálya alá tartozó magánszemélyek esetében, az érintett személyi azonosítóját kell használni. A szervezetek azonosítására a szervezet megnevezését, székhelyét, a statisztikáról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet esetében a statisztikai azonosítóját kell alkalmazni (az azonosításra szolgáló adatok együtt: a jogosult adatai). (2) Az adatok közül a személyi azonosítót a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló évi XX. törvény rendelkezései szerint kell kezelni, s azt a tulajdoni lapon, továbbá - ha törvény másként nem rendelkezik - az ingatlan-nyilvántartás részeiről kiadott másolaton feltüntetni nem szabad. (3) 2 Az (1) bekezdésben meghatározott személyek és szervezetek az ott felsorolt adatokat kötelesek az ingatlan-nyilvántartási ügyükben eljáró ingatlanügyi hatósággal közölni. Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogok Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be: a) 4 tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog, 5 b) a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog, c) megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog, d) haszonélvezeti jog és használat joga, e) telki szolgalmi jog, f) állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok, g) elő- és visszavásárlási, valamint vételi jog, h) tartási és életjáradéki jog, i) jelzálogjog (önálló zálogjog), j) végrehajtási jog. KGD Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog a jogosult - illetve jogutódlással való megszűnése esetén jogutódja - hozzájárulása nélkül nem törölhető. Bejegyzett kezelői jog a hasonló tartalmú vagyonkezelői jog egyidejű bejegyzését kizárja (1997. évi CXLI. törvény 8., 16., 29. ; évi CXVI. törvény 6. ; évi XXXVIII. törvény 109/G. ). KGD A bányaszolgalmi jog bejegyzett jogosultja másik bányaszolgalmi jogosult bejegyzését az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlan-nyilvántartási szabályok betartásával - így az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával - kérheti [1997. évi CXLI. törvény 5., 16., 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 13. ]. KGD A bányaszolgalmi jog alapításáról szóló megállapodás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges annak ügyvédi ellenjegyzése (1997. évi CXLI. törvény 16., 32., 39. ). Az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezhető tények 17. (1) 6 Az ingatlan-nyilvántartásba csak az ingatlanhoz kapcsolódó következő, jogilag jelentős tények jegyezhetők fel: a) a jogosult kiskorúsága vagy gondnokság alá helyezése, b) a jogosulttal szemben megindított felszámolási eljárás, végelszámolás, c) a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepének, kereskedelmi képviseletének cégjegyzékből történő törlése, d) kisajátítási és telekalakítási eljárás megindítása, e) 7 az ingatlanügyi hatósági határozat elleni jogorvoslati kérelem benyújtása, 1 Megállapította: évi CXXII. törvény 6.. Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 2 Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 3 Megállapította: évi CXIX. törvény 6.. Hatályos: I. 1-től. 4 Megállapította: évi XCII. törvény 6.. Hatályos: VIII. 31-től. 5 Lásd: évi CVI. törvény Megállapította: évi CXIX. törvény 7. (1). Hatályos: I. 1-től. 7 Megállapította: évi CXXII. törvény 7. (1). Módosította: évi CIX. törvény 35. (3).

8 f) 1 bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló vagy azzal kapcsolatos bírósági határozat elleni felülvizsgálati kérelem benyújtása, g) az ingatlan jogi jellege, vehető jogorvoslati lehetőségeknek megfelelően pontosítja az ezzel kapcsolatban feljegyezhető tények elnevezését. h) 2 bejegyzés, feljegyzés és az adatváltozás átvezetése iránti kérelem vagy megkeresés elutasítása, i) 3 épület létesítése vagy lebontása, j) 3 az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése, A módosítás érinti az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető tények körét. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban igénybe Mindemellett a törvény egyértelművé teszi, hogy az eljárás felfüggesztése tényének bejegyzésére csak az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztése esetén van lehetőség. A módosítás hatályon kívül helyezi az ingatlan egészségügyi célvagyoni jellege tényét is, mivel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az azt szabályozó, az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló évi XLIII. törvény közjogi érvénytelenség miatt alkotmányellenes, ezért azt megsemmisítette. k) jogerős hatósági vagy bírósági határozattal megállapított tartós környezetkárosodás ténye, mértéke és jellege, l) bírósági ítéleten alapuló tulajdoni korlátozás, m) bírósági vagy hatósági határozaton alapuló telekalakítási és építési tilalom elrendelése, valamint egyéb építésügyi korlátozás, n) a szerződésen vagy végintézkedésen alapuló elidegenítési és terhelési tilalom, o) az e törvényben meghatározott perek és büntetőeljárás megindítása, p) 4 árverés, nyilvános pályázat kitűzése, q) 5 a zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt megelőző biztosítási intézkedés, zárlat az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés végrehajtására, r) tulajdonjog fenntartással történt eladás, s) a törölt zálogjog ranghelyének fenntartása, illetve a ranghellyel való rendelkezés jogáról történő fűződő lemondás, t) jelzálogjog ranghelyének előzetes biztosítása, u) ranghely megváltoztatása, v) 6 (2) 7 Az (1) bekezdés a)-k) pontjaiban említett tények feljegyzésének elmaradása az egyébként azokhoz joghatásokat nem érinti. Az l)-v) pontokban meghatározott tények feljegyzésének elmaradása esetén a jogosult azokat nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben. EBH A perfeljegyzés tárgyában a bíróságnak a keresetlevél benyújtását követően nyomban - a perindítás hatályának beállta előtt - intézkednie kell. A bíróság csupán azt vizsgálhatja, hogy a keresetlevél alkalmas-e tárgyalás kitűzésére, és tárgya szerint az adott per azok közé tartozik-e, amelyeknek feljegyzését az ingatlan-nyilvántartásról szóló törvény lehetővé teszi, továbbá tisztázza, hogy a perfeljegyzésnek nincs-e ingatlan-nyilvántartási akadálya [Pp (1) bek. b) pont, 124. (2) bek., 128., 130. (1) bek. a)-h) pont és i), j) pontjai, 157., évi CXLI. tv. (Inytv.) 17. (1) bek. a)-u) pontjai, 64. (1) bek. a)-c) pontok]. BH Elidegenítési tilalom önállóan, terhelési tilalom nélkül is kiköthető, azonban az átruházónak vagy más személynek a dologra vonatkozó jogát kell biztosítania. A vevőt terhelő beépítési és helybenlakási kötelezettség az eladó dologra vonatkozó jogának tekinthető (1997. évi CXLI. törvény 17. és 51. ; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 28. ; évi IV. törvény 114., és 200. ) BH Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdonjoga bejegyzésére irányuló igényét csak a tulajdonszerzés időpontjában bejegyzett tulajdonossal, illetve a nem jóhiszemű jogszerzővel szemben érvényesítheti (1997. évi CXLI. tv. 5., 6., 17., 34. ). BH A perfeljegyzés tárgyában a bíróságnak az erre irányuló kérelmet tartalmazó keresetlevél benyújtását követően nyomban - a perindítás hatályának beállta előtt - intézkednie kell. Ha a feltételek fennállnak, a per feljegyzése érdekében a földhivatalt meg kell keresnie [1997. évi CXLI. tv. 17. (1) bek. j) pont, 64. (1) bek. b) pont, Pp (2) és (5) bek., 121. (1) bek. b) pont, 124. (2) bek., 128., 130. (1) bek. i) és j) pont, 157. ]. BH Perfeljegyzés elrendelésénél irányadó szempontok [1972. évi 31. tvr. 7. (1) bek. c) pont, 32. (1) bek. b) pont, évi CXLI. tv. (Inytv.) 17. (1) bek. o) pont, 64. (1) bek. b) és e) pont, évi CX. tv ]. Lezárva: június oldal 1 Megállapította: évi CXXII. törvény 7. (1). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 2 Megállapította: évi CXXII. törvény 7. (2). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 3 Megállapította: évi CXXII. törvény 7. (3). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 4 Megállapította: évi CXXXVI. törvény 174. (1). Hatályos: IX. 1-től. 5 Megállapította: évi CLXXX. törvény 15.. Hatályos: II. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 21. (3). 6 Hatályon kívül helyezte: évi CXXII. törvény 53. (3) d). Hatálytalan: I. 1-től. Lásd még: ugyane törvény 53. (4). 7 Az első mondat szövegét megállapította: évi CXIX. törvény 7. (2). A második mondat szövegét megállapította: évi XLIII. törvény 33. (3) l). Hatályos: VII. 1-től.

9 AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS RÉSZEI 18. (1) Az ingatlan-nyilvántartás az erre meghatározott számítógépes adathordozón rögzített, olvasható formában térképből és az okirattárból áll. Ha e törvény így rendelkezik, ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón rögzített földmérési alaptérképet kell használni. Az ingatlan-nyilvántartási térképpel egy tekintet alá esik az egyéb önálló ingatlanok alaprajza. (2) A számítógépes adatfeldolgozás útján a település ingatlanairól, illetőleg ezek adatairól összesítők és kimutatások, továbbá, ha szükséges az ingatlan-nyilvántartás vezetéséhez más jegyzékek, és e törvényben foglalt bizonylatok is készíthetők, illetőleg számítógépes adatkapcsolat létrehozásával a gépi adatfeldolgozás eszközeivel olvasható formában megjeleníthetők. A tulajdoni lap Lezárva: június oldal II. Fejezet megjeleníthető tulajdoni lapból, a tulajdoni lapról megszűnt bejegyzések adatainak jegyzékéből, továbbá az ingatlan-nyilvántartási BDT Perfeljegyzés elrendelésére irányuló kérelem elbírálása során nincs helye az ügy érdemére vonatkozó vizsgálódásnak. A bíróságnak ilyenkor azt kell vizsgálnia, hogy a keresetlevél megfelel-e a törvényben előírt alaki és tartalmi követelményeknek, a per azok körébe tartozik-e, amelyek feljegyzését az évi CXLI. törvény lehetővé teszi, végül, hogy a feljegyzésnek nincs-e ingatlan-nyilvántartási akadálya. 19. (1) 1 Az ingatlan-nyilvántartásban az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait a tulajdoni lapra kell bejegyezni, feljegyezni, illetve azon átvezetni. (2) 2 A tulajdoni lapokat településenként egytől kezdődően számozni kell. A tulajdoni lap száma mellett minden tulajdoni lapon a település nevét is fel kell tüntetni. Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes rendszerében az ingatlan tulajdoni lapjának száma megegyezik a helyrajzi számmal. Az ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A törvény az Inytv. 1. -ának módosításával összefüggésben indokolt. Az Inytv. rendelkezéseit az ingatlan-nyilvántartási eljárás során minden esetben alkalmazni kell, függetlenül attól, hogy a nyilvántartást milyen módon, manuálisan vagy esetleg számítástechnikai eszközök felhasználásával vezetik. Továbbá a tulajdoni lap tartalmára utaló rendelkezés az ingatlan adatai, az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és jogilag jelentős tények mellett kiegészül a jogosultakkal, illetve a jogosultak adataival. Egyúttal a törvény rögzíti, hogy az ingatlanok helyrajzi számozásának megállapítására vonatkozó részletszabályokat külön miniszteri rendelet állapítja meg. (3) Egyes ingatlanok sajátos nyilvántartási szempontjaira figyelemmel a tulajdoni lap - egymással összetartozó - tulajdoni törzslapként és tulajdoni különlapként is vezethető. Az okirattár 20. (1) Az okirattár a bejegyzések alapjául szolgáló okiratokat, illetőleg ezek hitelesített másolatait, a bejegyzés iránti kérelmeket, megkereséseket, valamint az ingatlan-nyilvántartási ügyben keletkezett más iratokat tartalmazza. (2) 3 Az okirattárban lévő iratokat az ingatlanügyi hatóság egyéb irataitól elkülönítetten kell kezelni. (3) Az okirattárban lévő iratok a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló évi LXVI. törvény hatálya alá tartoznak. Az ingatlan-nyilvántartási térkép 21. (1) Az ingatlan-nyilvántartás céljára a külön jogszabályban meghatározott állami földmérési alaptérkép nyilvántartási példánya szolgál. (2) Ingatlan-nyilvántartási térképként a számítógépes adathordozón (digitális formában) rögzített földmérési alaptérképet kell használni, ha e térkép a településről elkészült és azt az erre előírt eljárás során előzetesen hitelesítették. (3) Az ingatlan-nyilvántartási térkép az ingatlan-nyilvántartás szempontjából a következőket tartalmazza: a) a település neve és térképszelvény száma, b) a település közigazgatási határvonala, valamint a belterület, külterület határvonala, c) földrészlet határvonala és helyrajzi száma, d) épület, építmény, e) 4 alrészlet határvonala, jele és megnevezése, f) a földminősítési mintatér, valamint a földminősítéssel megállapított minőségi osztályok határvonalai, 1 Megállapította: évi CXXII. törvény 8. (1). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 2 Az utolsó mondatot beiktatta: évi CXXII. törvény 8. (2). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 3 Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 4 Megállapította: évi CXXII. törvény 9.. Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell

10 10. oldal g) dűlőnév, utcanév és házszám, h) közterületről, illetve más ingatlanáról nyíló pince bejárata. (4) 1 Az egyéb önálló ingatlanok alaprajza 1:100 vagy annál nagyobb méretarányban ábrázolja az ingatlan - társasháznál a közös, szövetkezeti háznál a szövetkezeti tulajdonban lévő épületrészek, továbbá fő az öröklakások és szövetkezeti lakások - elhatároló vonalait. Az alaprajzon fel kell tüntetni a település nevét, az ingatlan utca, házszám, emelet és ajtószám szerinti megjelölését, továbbá az önálló ingatlan sorszámát és alapterületét. A törölt bejegyzések jegyzéke 22. A település ingatlan-nyilvántartásának számítógépes rendszerében gépi adathordozón meg kell őrizni a tulajdoni lapról törölt bejegyzéseket és adatokat, valamint a törlésre vonatkozó határozat számát, amelynek alapján a törlés alapjául szolgáló okirat az okirattárból visszakereshető. A törölt bejegyzések állományára is vonatkoznak a 20. (3) bekezdésében foglaltak. III. Fejezet AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS MÓDJA 23. (1) Az ingatlan területét méterrendszerben (hektár, négyzetméter) kell nyilvántartani. (2) A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló földet - a rendszeres földhasznosítási módra tekintettel, a természetbeni állapotnak megfelelően - szántó, rét, legelő, szőlő, kert, gyümölcsös, nádas, erdő és fásított terület művelési ágban, illetve halastóként kell nyilvántartani. Művelés alól kivett területként kell nyilvántartani a mező- vagy erdőgazdasági művelés alatt nem álló földet. (3) A település belterületének 1 ha meg nem haladó földrészletét - a hasznosítási módra tekintet nélkül - művelés alól kivett területként kell nyilvántartani. (4) A mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, illetőleg alkalmassá tett föld minőségét osztályba sorozással - a természetbeni állapotnak megfelelően - kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet kell feltüntetni. (5) 2 A területegységre vonatkozó kataszteri tiszta jövedelmet (tiszta jövedelmi fokozat), továbbá egyes települések földminősítési szempontból történő besorozását, a besorozás megváltoztatását az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a miniszter határozza meg. EBH A parlagon tartás, a gondozatlan állapot nem elegendő a szántó művelési ág megváltoztatására [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 40., 50., 62. ; évi CXLI. törvény 23., 27. ]. BH I. A tulajdonostárs által eladni kívánt tulajdoni hányadra az elővásárlási jog megilleti azt a személyt, akinek a közös tulajdonban álló ingatlanon tulajdoni hányada megszerzésére kötelmi jogi jogcíme van és a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmét az ingatlannyilvántartásban széljegyként feltüntették [1959. évi IV. törvény 145. (2) bek., 365. (1) bek., 373. (1) bek.; évi CXLI. tv. 23. ]. KGD Az egy hektár alatti belterületi mezőgazdasági művelésű ingatlan megosztásához a változási vázrajz mellett a művelési ág megváltoztatásáról szóló határozat is szükséges. Ennek hiányában a tulajdonjog az ingatlanra - a közös tulajdon megszüntetéséről szóló jogerős ítélet meghozatalát követően - sem jegyezhető be. (1997. évi CXLI. törvény 23. ) 24. (1) 3 Az ingatlan-nyilvántartásban minden ingatlant külön tulajdoni lapon kell nyilvántartani. (2) A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani. (3) 4 A szövetkezeti házban a szövetkezeti tulajdon tárgyait szövetkezeti házanként tulajdoni törzslapon, a lakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni különlapon kell nyilvántartani. (4) Az önálló tulajdonú épületet, továbbá azt a földrészletet, amelyen az ilyen épületet létesítették, külön-külön tulajdoni lapokon kell nyilvántartani. Ez a rendelkezés a társasház, illetőleg a szövetkezeti ház esetében is irányadó, ha a közös tulajdonban, illetőleg a szövetkezet tulajdonában álló épület és a földrészlet tulajdonjoga elkülönül. 1 Módosította: évi CXV. törvény 60. a). 2 Módosítva: évi CIX. törvény 35. (3) alapján. 3 Megállapította: évi CXXII. törvény 10.. Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 4 Módosította: évi CXV. törvény 60. a), évi CXXII. törvény 53. (3) d).

11 11. oldal HARMADIK RÉSZ A VÁLTOZÁS VEZETÉSE IV. Fejezet AZ INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS Az eljárás fogalma (1) Az ingatlan-nyilvántartási eljárás az ingatlannal kapcsolatos jogok bejegyzésére és tények feljegyzésére, illetve az ingatlan adataiban bekövetkezett változások átvezetésére (együtt: változás vezetése) irányuló közigazgatási hatósági eljárás. (2) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az a természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akit (amelyet) az ingatlan-nyilvántartásba jogosultként bejegyeztek, illetve aki (amely) a bejegyzés folytán jogosulttá, illetve kötelezetté válna, a feljegyzés rá nézve előnyt vagy terhet jelentene, továbbá az ingatlan-nyilvántartási eljárás bejegyzett joga vagy a javára, illetve terhére feljegyzett tény megváltozását vagy törlését eredményezné. Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban ügyfél az eljárást megindító hatóság, valamint az adatváltozást bejelentő személy. (3) Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban eljárási cselekmények - az e törvényben meghatározott kivételekkel - elektronikus úton nem gyakorolhatók. (4) január 1-jétől az a beadvány, amelyhez melléklet nem tartozik, jogszabályban meghatározott nyomtatvány alkalmazásával elektronikus úton is benyújtható. A Ket. felhatalmazása alapján a törvény az eljárás jellegének jobban megfelelő ügyfélfogalmat állapít meg. Miként arra a Ket.-hez fűzött miniszteri indokolás is kitér, a törvénynek meg kell maradnia az általánosság szintjén, s a különös eljárási szabályokra vár az a feladat, hogy az adott ügykategóriára nézve a lehetőséghez képest konkretizálják az ügyfelek körének meghatározásánál irányadó szabályokat. Ezért az Inytv. módosítása - az ingatlan-nyilvántartási eljárás sajátosságait figyelembe véve - a Ket. általános szabályaihoz képest konkrétan meghatározza azon személyi kört, amelyet érintettsége folytán az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az ügyféli minőség megillet. Mindemellett a törvény kizárólag az Inytv.-ben meghatározott esetekben teszi lehetővé az egyes eljárási cselekmények elektronikus úton történő gyakorlását. A technika folyamatos fejlődése egyes jogviszonyokban valóban felvetheti az elektronikus dokumentumok teljes körű használatát, azzal a kitétellel azonban, hogy az elektronikus forma nem általában valamennyi terület, hanem kifejezetten a dinamikus, gyorsan lezáruló életviszonyokban keletkezett jogviszonyok dokumentálására alkalmas. Miképpen arra az elektronikus aláírásról szóló évi XXXV. törvényhez fűzött miniszteri indokolás is utal, a hosszú időhorizontú jogviszonyok esetében a kizárólag elektronikus forma használatával a jogbiztonság sérülésének veszélye állna fenn. Az Európai Parlamentnek és Tanácsnak az információs társadalom szolgáltatásai bizonyos jogi szempontjairól a Belső Piacon, különös tekintettel az elektronikus kereskedelemre című 2000/31/EK irányelve lehetőséget biztosít tagállami korlátozások fenntartására olyan szerződések vonatkozásában, amelyek bíróságok, hatóságok vagy közhatalmat gyakorló szakmák közreműködését igénylik ahhoz, hogy hatályuk harmadik személyekre kiterjedjen (preambulum (36) bekezdése). Az ingatlan-nyilvántartás pedig tipikusan ilyen. Mindezeken túlmenően az említett irányelv 9. cikke, mint lehetséges kivételt, egyértelműen nevesíti is az olyan szerződéseket, melyek ingatlannal kapcsolatos jogokat keletkeztetnek vagy ruháznak át. Természetesen a javasolt módosítás nem jelenti azt, hogy az ingatlan-nyilvántartási szakterület a számítástechnikai eszközök nyújtotta előnyök kihasználásától el van zárva. Egyrészt maga az ügyintézés a földhivatal oldaláról teljes egészében gépi feldolgozású, másrészt pedig az ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatásának egyre növekvő hányada adatátviteli vonalon keresztül történik. Így figyelemmel az elektronikus ügyintézés kapcsán egyre inkább fokozódó elvárásokra a törvény megteremti a jogszabályi feltételeit a hiteles tulajdoni lapok elektronikus okirat formájában történő kiadásának is. Ezáltal a nem hiteles tulajdoni lapok mellett, amelyekhez joghatás nem fűződik, a technikai feltételek biztosításának függvényében a hiteles tulajdoni lapok is elérhetők lesznek elektronikus formában, továbbá január 1-jétől az a beadvány, amelyhez melléklet nem tartozik elektronikus úton is benyújtható lesz a földhivatalhoz. KGD Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban is alkalmazni kell az Áe. rendelkezéseit (1997. évi CXLI. törvény 25. ). Az eljárás megindítása (1) Az ingatlanhoz kapcsolódó jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését jogszabályban meghatározott nyomtatványon benyújtott kérelemre vagy megkeresésre kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni. 1 Megállapította: évi CXXII. törvény 11.. Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 2 Megállapította: évi CXXII. törvény 12.. Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell

12 12. oldal (2) A kérelemre induló olyan eljárásokban, amelyekben a jogváltozás bejegyzésének alapjául közjegyző által készített okirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat szolgál, a jogi képviselet kötelező. Jogi képviselőnek kell tekinteni az ügyvédet (ügyvédi irodát), jogtanácsost és a fél képviseletében eljáró közjegyzőt [1991. évi XLI. törvény 175. (1) bek.]. (3) A kérelemnek tartalmaznia kell a nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), személyi azonosítóját (statisztikai azonosítóját), az érintett ingatlannak, valamint annak a jognak vagy ténynek a megjelölését, amelynek bejegyzését, illetve feljegyzését kérik. Ha a kérelmező helyett képviselő jár el, a kérelemnek tartalmaznia kell a képviselő nevét (megnevezését), lakcímét (székhelyét vagy telephelyét) is. (4) 1 A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. Ha a szerződés (jognyilatkozat) létrejöttéhez harmadik személy beleegyezése vagy - ide nem értve az ingatlanügyi hatósági engedélyt - hatósági jóváhagyás szükséges, a kérelmet a beleegyezéstől, illetve a jóváhagyástól számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. (5) A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az illetékekről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni. (6) A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, közjegyzői okirat esetén a közjegyzői okirat hiteles kiadmányának vagy hiteles másolatának két eredeti és egy másolati példányát, amelyeknek tartalmazniuk kell a jogszabályban meghatározott esetekben az okiratra vezetett záradékot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. (7) A bejegyzést - ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik - annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti. (8) 1 Az eljáró hatóság (bíróság, közjegyző, bírósági végrehajtó stb.) bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre vonatkozó határozata alapján - annak jogerőre emelkedése után - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bejegyzés iránt. A vagyonszerzést létrehozó, megállapító hatósági határozatot két példányban kell az ingatlanügyi hatóság részére megküldeni. (9) 1 A kérelem a szerződő ő felek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható, amíg abban az ingatlanügyi hatóság nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához az ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. (10) Ha a szerződő felek valamelyike Magyarországon lakó- vagy tartózkodási hellyel (székhellyel vagy telephellyel) nem rendelkezik, és nincs az ingatlan-nyilvántartási eljárás vitelére belföldi lakóhellyel (székhellyel vagy telephellyel) rendelkező képviselője, a bejegyzési kérelemhez mellékelni kell magyarországi kézbesítési meghatalmazott nevét és lakcímét (székhelyét vagy telephelyét), a kézbesítési meghatalmazott meghatalmazását, valamint a meghatalmazás elfogadását tartalmazó okiratot. A törvény tételesen meghatározza a kérelem nyomtatvány tartalmi elemeit, egyúttal a Ket. eltérést engedő szabályaira figyelemmel nyomatékosítja, hogy a kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal együtt az ingatlan fekvése szerint illetékes körzeti földhivatalhoz kell benyújtani. Az ügyvédekről szóló évi XI. törvény módosításáról szóló évi XI. törvény sajátos helyzetet teremtett, amikor differenciálás nélkül kötelezővé tette valamennyi kérelemre induló ingatlan-nyilvántartási eljárásban a jogi képviselő közreműködését. Mivel az ingatlan-nyilvántartási eljárás az Inytv.-ben deklarált kérelemhez kötöttség elvéből fakadóan kérelemre vagy hatósági megkeresésre indul, ezért az új rendelkezés az ingatlan-nyilvántartási ügyek számottevő részét érintette. A hatályos szabályozáshoz képest a módosítás tényleges kapcsolatot teremt az okiratszerkesztő közjegyző vagy ügyvéd, valamint az ingatlan-nyilvántartási eljárás során a képviseletet ellátó személy között. Így a kötelező jogi képviselet leszűkül azon jogügyletekre, amelyeknél a jogváltozás bejegyzése alapjául ügyvédi ellenjegyzéssel ellátott okirat vagy közjegyzői okirat szolgál. A módosítást követően a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot két eredeti és egy másolati példányban kell majd benyújtani. Ezáltal a földhivatalnál is marad egy eredeti példány. Az eredeti példány, valamint az azon lévő eredeti aláírások különös jelentőséggel bírnak egy esetleges nyomozati eljárás során. Szigorúbb alaki feltételeknek kell megfelelni a felek eljárás visszavonására irányuló kérelmének is. A törvény ésszerűsíti a kézbesítési meghatalmazottal kapcsolatos szabályokat is. Így a kézbesítési meghatalmazott megjelölésének kötelezettsége már nem az állampolgársághoz, hanem a külföldi lakóhelyhez kötődik. EBH Nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére az olyan - a bíróságtól származónak látszó, de valójában hamisított megkeresés, amely a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt egyezség megküldése nélkül - csupán hivatkozik az egyezség megkötésének a tényére [1959. évi IV. törvény 349. (1) bek.; évi CXLI. törvény 26. (6) bek., 30. (1) bek.]. EBH A bejegyzési kérelmet visszavonó és az adásvételi szerződést felbontó nyilatkozatot az eredeti bejegyzési kérelem rangsorában kell elintézni. A kérelem visszavonásához nem kell annak a személynek a hozzájárulása, aki más ranghelyen folyó bejegyzési eljárásban válna jogosulttá (1997. évi CXLI. törvény 26., 7. ). EBH Épület csak ráépítés esetén szerepelhet önálló ingatlanként az ingatlan-nyilvántartásban [1959. évi IV. törvény 97., 113., 114., ai; évi CXLI. törvény 26. (1) bek., 49. (1) bek.]. 1 Módosította: évi CIX. törvény 35. (3).

13 BH Termőföld vásárlása esetén az elővásárlási jog miatt előírt jegyzői kifüggesztési eljárás időtartama nem hosszabbítja meg az illetékkiszabásra történő bejelentésre előírt 30 napos határidőt (1990. évi XCIII. törvény 91., évi CXLI. törvény 26., 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1., 2., 3. ). BH A társasház közös tulajdonában álló gépjármű-beállóra valamelyik tulajdonostárs használati joga nem jegyezhető be [1997. évi CXLI. tv. 2., 26. (2) bek.]. BH II. Nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére az olyan - a bíróságtól származónak látszó, de valójában hamisított - megkeresés, amely a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt egyezség megküldése nélkül - csupán hivatkozik az egyezség megkötésének a tényére [1959. évi IV. törvény 349. (1) bek.; évi CXLI. tv. 26. (6) bek., 30. (1) bek.]. BH A közigazgatási szervnek a jogorvoslati lehetőségről nyújtott téves tájékoztatása nem nyitja meg a - nem az ügy érdemében hozott - határozat bírósági felülvizsgálatának útját. A bíróság jogerős döntésén alapuló, annak végrehajtásáról szóló közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatának nincs helye [Pp (1) bek. f) pont; évi IV. törvény 72. (4) bek. b) pont; évi CXLI. tv. 26. (6) bek.]. KGD Termőföldvásárlás esetén az elővásárlási jog miatt előírt jegyzői kifüggesztési eljárás időtartama nem hosszabbítja meg az illetékkiszabásra történő bejelentésre előírt 30 napos határidőt [1990. évi XCIII. törvény 91., évi CXLI. törvény 26., 16/2002. (II. 18.) Korm. rendelet 1-3. ]. KGD A társasház közös tulajdonában álló gépjárműbeállóra valamelyik tulajdonostárs használati joga nem jegyezhető be. [1997. évi CXLI. tv. 2., 26. (2) bek.] KGD A közút céljára történő lejegyzés a tulajdonszerzés sui generis módja; ha a szerződő felek a szerződésben nem szereplő, harmadik személy javára kötnek szerződést, az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést a szerződő felek is kérhetik (1997. évi CXLI. törvény 26., évi LXXVIII. törvény 27. ; évi IV. törvény 233. ). KGD Bejegyzett jog hiányában ténynek az ingatlan-nyilvántartásból való törlését nem lehet kérni (1997. évi CXLI. tv. 26. ). KGD A bejegyzési kérelmet visszavonó és az adásvételi szerződést felbontó nyilatkozatot az eredeti bejegyzési kérelem rangsorában kell elintézni. A kérelem visszavonásához nem kell annak a személynek a hozzájárulása, aki más ranghelyen folyó bejegyzési eljárásban válna jogosulttá (1997. évi CXLI. törvény 7., 26. ). KGD A haszonélvezetről való rendelkezés érvénytelensége miatti részbeni érvénytelenség a szerződést - nyilvánvaló érvénytelenség miatt - ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlanná teszi (1997. évi CXLI. törvény 6., 8., 26., 29., 39. ). KGD Hogyan érvényesül a kérelemhez kötöttség elve a tulajdonjog fenntartással történő eladása tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzésénél? (1997. évi CXLI. törvény 26. ). KGD A hiánypótlási eljárás az ingatlan-nyilvántartási eljárásban nem sérti a kérelemhez kötöttség elvét [1997. évi CXLI. törvény 26. (1) bek.]. KGD A végrehajtási jogot az adós tulajdonában lévő ingatlanra lehet bejegyezni [1997. évi CXLI. törvény 26., 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 21. ]. 27. (1) 1 Az ingatlan adatainak, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogosult nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) a megváltozását az ingatlanügyi hatóság az érdekelt bejelentése alapján vagy hivatalból (helyszíni ellenőrzés, adatátvétel hatósági nyilvántartásból, különösen a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból vagy a cégnyilvántartásból történő adatátvétellel) vezeti át az ingatlan-nyilvántartásban. (2) 2 Az ingatlan tulajdonosa, az állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv vagy a vagyonkezelő, illetőleg a használó a változás bekövetkezésétől, illetőleg a tudomásszerzéstől számított harminc napon belül köteles bejelenteni az ingatlanügyi hatóságnak a) az ingatlan határvonalában, területében, továbbá a földrészlet művelési ágában - ideértve a művelés alól kivett területet is - és a föld minőségében bekövetkezett változást, b) a nyilvántartás tárgyát képező épület, építmény létesítését, illetve lebontását. (3) 3 A jogosult - a (2) bekezdésben meghatározott határidőben - köteles bejelenteni nevének (cégnevének), illetve lakcímének (székhelyének vagy telephelyének) megváltozását. A bejelentésében a jogosult személyi azonosítóját, illetve statisztikai azonosítóját is fel kell tüntetni. A pontosító jellegű módosítások mellett az ún. lakásmaffia jellegű cselekményekkel összefüggésben a törvény szigorítja a bejelentésre vonatkozó szabályokat, amikor is a név (cégnév) és lakcím (székhely, telephely) változás átvezetése iránti bejelentés kötelező tartalmi elemeként előírja a személyazonosító jel, valamint a statisztikai számjel megjelölését. A módosítás célja, hogy ezáltal kizárja a jogosulatlan lakcím, illetve névváltozások bejelentését. (4) Nincs szükség külön bejelentésre, ha a (2)-(3) bekezdés szerinti változás hatósági határozaton alapul, illetőleg a tulajdonjog, a vagyonkezelői jog változásával kapcsolatos, feltéve, hogy ennek bejegyzését az érdekelt harminc napon belül kéri. (5) 2 Az ingatlan adataiban hatósági határozattal, továbbá a település igazgatási, belterületi határának módosításával kapcsolatban bekövetkezett változásokat az eljáró hatóság jelenti be az ingatlanügyi hatóságnak. Lezárva: június oldal 1 Megállapította: évi CXXII. törvény 13. (1). Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 2 Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 3 Megállapította: évi CXXII. törvény 13. (2). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell

14 14. oldal EBH A parlagon tartás, a gondozatlan állapot nem elegendő a szántó művelési ág megváltoztatására [109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 40., 50., 62. ; évi CXLI. törvény 23., 27. ]. KGD Az erdészeti hatóság az általa a művelési ág megváltozását jelző bejelentés alapján változási vázrajz becsatolására - kérelmezőként - nem kötelezhető [1997. évi CXLI. törvény 27., évi LIV. törvény 73., évi LXXVI. törvény 12. ] 27/A. 1 Az eljárás megindításáról az ingatlanügyi hatóság azt az ügyfelet értesíti, akinek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjogának törlését, illetve akivel szemben vételi jog bejegyzését kérik. Az értesítést az ingatlanügyi hatóság az ügyfél ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett lakcímére, illetve székhelyére kézbesíti. Élve a Ket. 29. (3) bekezdésében foglalt lehetőséggel a törvény - főszabályként - mentesíti a földhivatalokat az eljárás megindításáról szóló értesítés kötelezettségének alól. Ennek indoka, hogy az ingatlan-nyilvántartási eljárás csak az ügyfél kérelmére, vagy hatósági megkeresésére indulhat. Kivételt képez ez alól az az eset, amikor a tulajdonjogot érintő dokumentumot nyújtanak be. Az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratok (1) 3 Az ingatlan adataiban bekövetkezett változás átvezetéséhez a külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély, jóváhagyás vagy igazolás, az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érintő változás átvezetéséhez pedig jogszabályban meghatározott, ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz is szükséges. A vázrajzot mindazoknak alá kell írniuk, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják. (2) Művelési ág változása esetén nem kell változási vázrajzot benyújtani az ingatlanügyi hatósághoz, ha 3 a) a változás egy földrészleten belül nem éri el a 400 m 2 -t, b) egy földrészlet egész területe más művelési ágra változik, c) egy vagy több alrészlet területe teljes egészében azonos művelési ágra változik és így a földrészlet egy művelési ágba kerül, d) ha egy alrészlet egész területe más művelési ágra változik. (3) 3 A 27. (2) bekezdésében meghatározott változásokat az ingatlanügyi hatóság bejelentés és a bejelentés során csatolt, az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajz alapján vezeti át. A nyilvántartott adatoknak a tényleges állapottal való egyezőségét az ingatlanügyi hatóság hivatalból is ellenőrizheti. (4) 3 Bejelentés hiányában, de az (1) bekezdésben foglaltak alapulvételével is átvezeti az ingatlanügyi hatóság azt a változást, amelyről ellenőrzése során vagy hivatalból tudomást szerez. A hivatalból indult eljárás költsége külön jogszabályban meghatározottak szerint azt terheli, aki az adatváltozás bejelentését elmulasztotta, kivéve, ha az adatváltozás hatósági döntésen alapul, amelyről a hatóságnak az ingatlanügyi hatóságot is értesítenie kellett. A meg nem fizetett költség adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. A törvény a változási vázrajz benyújtására vonatkozó szabályokat érinti. Többek között meghatározza azokat az eseteket, amikor annak ellenére, hogy művelési ág változás történt, nem kell változási vázrajzot benyújtani a földhivatalhoz. Mindemellett továbbra is megmarad annak lehetősége, hogy a földhivatal az adatváltozásokat hivatalból átvezesse az ingatlan-nyilvántartáson. Sok esetben ugyanis, bár törvényi kötelezettség az adatváltozás bejelentése, az érdekeltek ezt elmulasztják. Így, ha csak szűk körben is, de biztosítható az ingatlan-nyilvántartási adatokban (az ingatlan és a jogosult adatai) bekövetkezett változások nyomon követése. Ennek kapcsán a törvény hatékonyabb érdekérvényesítést biztosít a földhivataloknak a hivatalból indult eljárás költségeinek behajtását illetően, amikor is a meg nem fizetett költségeket adók módjára behajtandó köztartozásnak minősíti. KGD A másodfokú közigazgatási szerv nem mellőzheti a felettes szakhatóság állásfoglalásának beszerzését, ha az ügy érdemében hozott határozat meghozatala előtt szakhatósági állásfoglalást kell beszerezni (1957. évi IV. törvény 20., 62., 72., évi LIII. törvény 39., évi CXLI. törvény 28. ). Jogok bejegyzése és tények feljegyzése alapjául szolgáló okiratok 29. Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének - ha törvény másként nem rendelkezik - olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja. 3/2007. Közigazgatási-polgári jogegységi határozat tulajdonjog bejegyzésének lehetőségéről az ingatlan-nyilvántartásba elővásárlásra jogosult egyoldalú kérelme alapján 4 1 Beiktatta: évi CXXII. törvény 14.. Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 2 Megállapította: évi CXXII. törvény 15.. Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 3 Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 4 Megjelent: Magyar Közlöny 2007/159.

15 15. oldal EBH Tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a korábbi tulajdonos a bejegyzési engedélyt a szerződésben, vagy külön okiratban is megadhatja. Nem szükséges, hogy az engedély az elővásárlási jogot gyakorló jogosult nevére szóljon (1997. évi CXLI. törvény 29. ). EBH A vételi jog jogosultjának az opciós nyilatkozatot is be kell nyújtania a földhivatalhoz [1997. évi CXLI. törvény 29. ; 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet 15. ]. EBH Az elidegenítési tilalom ingatlan-nyilvántartásból való törlésére csak a jogszabályban meghatározott feltételek, okiratok alapján kerülhet sor (1997. évi CXLI. tv. 29. ). BH A rangsor elve szerinti eljárás elvét akkor is érvényesíteni kell, ha a tulajdonossal szemben felszámolási eljárás indul (1991. évi XLIX. törvény 38., évi CXLI. törvény 6., 7., 29. ). BH Életjáradéki szerződés megszüntetése esetén nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba a kötelezett tulajdonjoga adásvétel jogcímén, ha az annak bejegyzését megalapozó adásvételi szerződést a felek nem kötnek, hanem csak utalnak az adásvételi szándékra (1959. évi IV. törvény 319., 591., évi CXLI. törvény 29. ). BH A kezelői és a vagyonkezelői jog egyidejű feltüntetése az ingatlan-nyilvántartásban nem lehetséges. A kezelői jog törléséhez a törvényben előírt okirat szükséges (1997. évi CXLI. törvény 8., 29. ). BH Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. tv. 29., 30., 31., 51. ). KGD A kezelői és a vagyonkezelői jog tartalmában hasonló jellegű, egymást kizáró jog, ezért egyidejű feltüntetésük az ingatlan-nyilvántartásban nem lehetséges (1997. évi CXLI. törvény 29. ; évi CXVI. törvény 1., 3., 6-7., 13/A. ). KGD Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett kezelői jog a jogosult - illetve jogutódlással való megszűnése esetén jogutódja - hozzájárulása nélkül nem törölhető. Bejegyzett kezelői jog a hasonló tartalmú vagyonkezelői jog egyidejű bejegyzését kizárja (1997. évi CXLI. törvény 8., 16., 29. ; évi CXVI. törvény 6. ; évi XXXVIII. törvény 109/G. ). KGD A szövetkezet tulajdonjog-bejegyzési kérelme csak a jogszabályban meghatározott okiratok benyújtása és megfelelősége esetén teljesíthető (1997. évi CXLI. törvény 6., 8., 29., 32., 40. ). KGD Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. törvény 29., 30., 31., 51. ). KGD Tulajdonjog-változás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a korábbi tulajdonos a bejegyzési engedélyt a szerződésben vagy külön okiratban is megadhatja, nem szükséges, hogy az engedély az elővásárlási jogot gyakorló jogosult nevére szóljon (1997. évi CXLI. törvény 29. ). KGD Jelzálogjog törlésére csak megfelelő okirat alapján kerülhet sor, a bejegyzés törléséhez a jogosult megszűnése önmagában nem elegendő (1997. évi CXLI. törvény 29. ). KGD Nem követelhető meg, hogy a tulajdonjog fenntartás miatt szükséges bejegyzési engedélyt az eladó az elővásárlásra jogosult nevére is kiállítsa, ha utóbbi élt e jogával [1997. évi CXLI. törvény 8., 29., 51. ] KGD A haszonélvezetről való rendelkezés érvénytelensége miatti részbeni érvénytelenség a szerződést - nyilvánvaló érvénytelenség miatt - ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmatlanná teszi (1997. évi CXLI. törvény 6., 8., 26., 29., 39. ). KGD Az ingatlan-nyilvántartási eljárás felfüggesztésére csak a törvényben meghatározott okok esetén kerülhet sor, a vételár megfizetésével kapcsolatos - felek közötti - vita nem ok az eljárás felfüggesztésére (1997. évi CXLI. törvény 29., 47. ). KGD Az ügyvédi ellenjegyzés formailag akkor szabályos, ha az ellenjegyzés időpontját is tartalmazza (1997. évi CXLI. törvény 29., 32., 39. ). 30. (1) Bejegyzés alapjául szolgálhat a bíróság ítélete, illetőleg a hatóság határozata, ha bejegyezhető jogra és tényre vonatkozik. (2) Tulajdonjog bejegyzésének törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához hatósági határozat szükséges. Nem vonatkozik ez a rendelkezés arra az esetre, ha a felek utóbb a bejegyzés alapjául szolgáló szerződéstől elállnak, azt felbontják vagy megszüntetik, illetve érvénytelennek ismerik el. A felek ilyen megállapodása esetén a tulajdonjog törlésére a változások bejegyzésére vonatkozó szabályok az irányadók. (3) Nincs szükség okiratra és kérelemre, ha olyan jogot vagy tényt kell törölni, amelynek megszűnése az ingatlan-nyilvántartásból kétségtelenül megállapítható. EBH Az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot nem állítható vissza, ha az adatváltozás (telekmegosztás) folytán harmadik személy jóhiszeműen tulajdonjogot szerzett (1997. évi CXLI. törvény 5., 30. ). EBH Nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére az olyan - a bíróságtól származónak látszó, de valójában hamisított megkeresés, amely a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt egyezség megküldése nélkül - csupán hivatkozik az egyezség megkötésének a tényére [1959. évi IV. törvény 349. (1) bek.; évi CXLI. törvény 26. (6) bek., 30. (1) bek.]. EBH Önmagában a cégnek a cégnyilvántartásból való törlése nem igazolja, hogy a társaság javára szóló jelzálogjog megszűnt (1997. évi CXLI. törvény 30. ).

16 16. oldal BH A tulajdonjog-bejegyzési kérelem elbírálása során a hatósági határozat semmisségét a földhivatal nem vizsgálhatja; a semmisség megállapítására nem lehet a polgári jog rendelkezéseit alkalmazni (1997. évi CXLI. törvény 30., 49. ; évi IV. törvény 200., 234. ). BH Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. tv. 29., 30., 31., 51. ). BH II. Nem alkalmas a tulajdonjog bejegyzésére az olyan - a bíróságtól származónak látszó, de valójában hamisított - megkeresés, amely a tárgyalási jegyzőkönyvbe foglalt egyezség megküldése nélkül - csupán hivatkozik az egyezség megkötésének a tényére [1959. évi IV. törvény 349. (1) bek.; évi CXLI. tv. 26. (6) bek., 30. (1) bek.]. BH Ha a felek között a jelzálogjog alapítására és a jog keletkezéséhez szükséges ingatlannyilvántartási bejegyzésre is kiterjedően érvényes szerződés jött létre, de a kötelezett a bejegyzéshez szükséges alaki feltételeknek megfelelő okirat aláírását megtagadja, jognyilatkozatát a bíróság ítéletével pótolja; a bíróság a jelzálogjog bejegyzésének tűrésére kötelezi a jelzálogjog kötelezettjét és a bejegyzés végett hivatalból megkeresi a földhivatalt [1959. évi IV. törvény 262. (1) bek., 295. ; évi CXLI. tv. 30. (1) bek., 34. (1) bek.]. KGD Az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjog tekintetében érvénytelenség címén sem állítható helyre az eredeti állapot, ha időközben az ingatlanra végrehajtási jogot jegyeztek be (1997. évi CXLI. tv. 30. ; 109/1999. (XII. 29.) FVM r. 21. ). KGD Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. törvény 29., 30., 31., 51. ). KGD Hatósági bizonyítvány alapján is helye van ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek (1957. évi IV. törvény 49., évi XCLI. törvény 30. ). KGD Önmagában a cég törlése nem igazolja, hogy a társaság javára szóló jelzálogjog megszűnt (1997. évi CXLI. törvény 30. ). 31. (1) 1 Az ingatlanügyi hatóság zálogjogi bejegyzést az örökössel szemben tulajdonjogának bejegyzése előtt is teljesíthet. Ez a bejegyzés azonban csak az örökös - ha pedig az örökös az ingatlant a hagyaték átadása előtt elidegenítette, a szerző - tulajdonjogának bejegyzésével válik hatályossá. A függő jogi helyzetre a bejegyzésben utalni kell. (2) Amíg az örökös az ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonos, vele szemben az örökhagyó kötelezettségei alapján is lehet ingatlan-nyilvántartási bejegyzést teljesíteni. BH Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. tv. 29., 30., 31., 51. ). KGD Adásvételi szerződés alapján tulajdonjog bejegyzése iránti eljárásban a földhivatal kizárólag a szerződés alaki és tartalmi megfelelőségét vizsgálhatja, az azt megelőző felszámolási eljárás és az értékesítés módjának jogszerűségét nem (1997. évi CXLI. törvény 29., 30., 31., 51. ). Az okiratok kellékei (1) 3 Az okiratnak - ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson - tartalmaznia kell: a) 4 az érdekelt magánszemély családi és utónevét, ideértve a születési családi és utónevét, születési helyét és idejét, anyja nevét, lakcímét, továbbá a személyi azonosítóját, b) 4 a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, c) 4 az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot, d) a jog vagy tény pontos megjelölését, e) a jogváltozás jogcímét, f) az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő nyilatkozatát, g) 5 a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát. (2) A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha a) a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy b) két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy c) az okiratot a közjegyző készítette, vagy 1 Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 2 Megállapította: évi CXIX. törvény 9.. Hatályos: I. 1-től. 3 A felvezető szöveget megállapította: évi CXXII. törvény 16. (1). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 4 Megállapította: évi CXXII. törvény 16. (1). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 5 Módosította: évi CXXII. törvény 53. (3) d).

17 d) 1 az okiratot ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha e) 1 az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták, f) 1 több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el, g) a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza. (3) 2 A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, jelzálogjog (önálló zálogjog) keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye. Ellenjegyzésként a jogtanácsos ellenjegyzését is el kell fogadni, ha a szerződő felek valamelyike jogtanácsos által képviselt szervezet. Nem alkalmas bejegyzésre olyan okirat, amelyen a készítő és ellenjegyző ügyvéd, illetőleg a közokiratba foglaló közjegyző szerződő félként van feltüntetve. (4) Az ellenjegyzéssel ellátott magánokirat bejegyzés alapjául akkor fogadható el, ha az tartalmazza az ellenjegyző személy nevét, aláírását, irodájának székhelyét, az ellenjegyzés időpontját és az ellenjegyzem megjelölést. Az ügyvéd által teljesített ellenjegyzés érvényességének további feltétele a szárazbélyegző lenyomata. (5) 3 Jelzálogjog (önálló zálogjog) alapítására, módosulására és megszűnésére vonatkozó bejegyzés olyan magánokirat alapján is teljesíthető, amelyet a nyilatkozattevő hitelintézet - nevének feltüntetésével - szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosítható módon írt alá. EBH Hiányos okirat, illetőleg bejegyzési kérelem alapján nincs helye ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek, a kérelmet el kell utasítani. Ilyen esetben az okirat további vizsgálatát (érvényesség tekintetében) nem kell a földhivatalnak elvégeznie (1997. évi CXLI. törvény 32., 37. ). EBH Az opciós jog engedményezése átruházásnak minősül, ezért érvénytelen. A meghatalmazó fél aláírása szükséges kelléke a vételi jog gyakorlásáról szóló egyoldalú nyilatkozatnak, azt a meghatalmazott jogi képviselő ellenjegyzése nem pótolja (1959. évi IV. törvény ; évi CXLI. törvény 32. ; évi XI. törvény 27. ). EBH Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az aláírások akkor tekinthetők nyilvánvalóan azonosíthatónak, ha a meghatalmazottak, illetve a szerződő felek aláírásuk alatt olvashatóan megjelölték nevüket és az okirat szerinti ügyletkötői minőségüket [1997. évi CXLI. törvény 32. (2) bek. g) pont]. EBH Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgáló közokiratnak is meg kell felelnie az okiratok kötelező tartalmi elemeit megállapító rendelkezéseknek (1997. évi CXLI. törvény 32. ). EBH Az ingatlan-nyilvántartási jogszabályoknak az okirat aláírásra vonatkozó rendelkezései a jogi személy képviseletében szerződést kötő természetes személyekre is alkalmazandók [1997. évi CXLI. törvény 32. ; 109/1999. (XII. 29.) FVM r. 69. ]. EBH II. Az ingatlannak érvényes adásvételi szerződés alapján a vételár kifizetését követő - az eladó által tudomásul vett - folyamatos birtoklása, használata, terhének viselése az elévülés megszakadását eredményezi, amely állapot mindaddig fennáll, amíg az eladó a szerződés érvényességét vitatva, az ingatlan birtokát vissza nem követeli évi IV. törvény 115. (1) bek., 117. (4) bek., 295., 324. (1) bek., 368. (1) bek.; évi CXLI. törvény 32. (1) bek.]. EBH Tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a külföldön élő magyar állampolgárnak is rendelkezni kell személyi azonosítóval [1997. évi CXLI. tv. 32. (1) bek. a) pontja]. EBH Nem lehet szó a felróhatóság körén kívül eső téves jogalkalmazásról, ha a jogszabály rendelkezése teljesen és nyilvánvalóan egyértelmű, a ténymegállapítás és a döntés pedig nem mérlegelés eredménye [Ptk (1) bekezdés és 339. (1) bekezdés, évi 31. tvr. 2. (1) bekezdés, évi CXLI. tv. 32. (2) bekezdés d) pont, 27/1972. (XII. 31.) MÉM r. 76. (3) bekezdés, 100. (1) bekezdés]. BH Egyéni cég egyszemélyes Kft.-vé való átalakulása során a vagyonleltár-tervezetnek a tulajdonjog jogutódlás jogcímén történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges adatokat (a település nevét, a helyrajzi számot) tartalmaznia kell (1997. évi CXLI. törvény 32., 39. ). BH A szerződő fél által aláírt okirat későbbi időpontban történő ügyvédi ellenjegyzése akkor szabályszerű, ha az okirat jelen időben tartalmazza az ellenjegyzem megjelölést. Ez az ellenjegyzés jelenidejűségének a követelménye (1997. évi CXLI. törvény 32. ; évi XI. törvény 27. ). BH Opciós jog engedményezése átruházásnak minősül, ezért semmis. A meghatalmazó fél aláírása szükséges kelléke a vételi jog gyakorlásáról szóló egyoldalú nyilatkozatnak, azt a meghatalmazott jogi képviselő ellenjegyzése nem pótolja (1959. évi IV. törvény 373., 374. és a; évi CXLI. tv a; évi XI. tv a). Lezárva: június oldal 1 Megállapította: évi CXXII. törvény 16. (2). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 2 Az első mondat szövegét megállapította: évi CXXII. törvény 16. (3). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 3 Megállapította: évi CXXII. törvény 16. (4). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell

18 18. oldal AEÉ 2007/28. Lakásingatlan tulajdonjogának átruházása esetén - a vevőnek a haszonélvezeti jog alapításához való hozzájárulását tartalmazó - okirat hiányában az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzést meg kell tagadni (1997. évi CXLI. tv. 32. ). BH Ingatlan adásvételi szerződés eladójával szemben az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést engedélyező nyilatkozat kiadására irányuló igény kötelmi jogi jellegű, ezért elévül. Az ingatlan folyamatos birtoklása, használata, terhének viselése az elévülés megszakadását eredményezi; ez az állapot mindaddig fennáll, amíg az eladó a szerződés érvényességét vitatva, az ingatlan birtokát vissza nem követeli [Ptk (1) bek., 117. (4) bek., 295., 324. (1) bek., 368. (1) bek., évi CXLI. tv. 32. (1) bek.]. BH Nincs helye hiánypótlásnak az ingatlan-nyilvántartási eljárásban, ha a szerződő felek bármelyikének aláírása nem volt szabályszerű (1997. évi CXLI. tv. 32., 39. ). BH Nem lehet szó a felróhatóság körén kívül eső téves jogalkalmazásról, ha a jogszabály rendelkezése teljesen és nyilvánvalóan egyértelmű, a ténymegállapítás és a döntés pedig nem mérlegelés eredménye [1959. évi IV. törvény 349. (1) bekezdés és 339. (1) bekezdés, évi 31. tvr. 2. (1) bekezdés, évi CXLI. törvény 32. (2) bekezdés d) pont, 27/1972. (XII. 31.) MÉM rendelet 76. (3) bekezdés, 100. (1) bekezdés]. KGD Földterület tulajdonjogának megszerzése ráépítés jogcímen. (1997. évi CXLI. törvény 32., 51. ; évi IV. törvény ) KGD Jelzálogjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges a jogosult bejegyzését engedő nyilatkozata is (1997. évi CXLI. tv. 32. ). KGD A szövetkezet tulajdonjog-bejegyzési kérelme csak a jogszabályban meghatározott okiratok benyújtása és megfelelősége esetén teljesíthető (1997. évi CXLI. törvény 6., 8., 29., 32., 40. ). KGD Az igazoltan szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földrészletre az ingatlannal szomszédos hegyközségi tagot elővásárlási jog illeti meg (1994. évi CII. törvény 30. ; évi CXXI. törvény 4. ; évi CXLI. törvény 29., ). KGD Ingatlan-nyilvántartási eljárásban az okiraton lévő aláírásoknak kell nyilvánvalónak, azonosíthatónak lenniük, nem elegendő, ha a felek neve csak a szerződés tartalmából állapítható meg [1997. évi CXLI. törvény 32. (2) bek. g) pont]. KGD Nyilvánvaló tartalmi érvénytelenséget eredményez, ha a képviselő a szerződés megkötésekor jognyilatkozat tételére nem volt jogosult; a szárazbélyegző hiánya a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak nem pótolható alaki hibája (1997. évi CXLI. törvény 39., évi CXLI. törvény 32., évi CXLI. törvény 51., évi IV. törvény 18., évi IV. törvény 225. ). KGD Csak alakilag megfelelő okiratok alapján van helye az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésének; a bejegyzésre alkalmas okirat kötelező elemei hiányában kötelmi jogi követelése lehet a jogosultnak (1997. évi CXLI. törvény 32., 39. ). KGD Az ügyvédi ellenjegyzés formailag akkor szabályos, ha az ellenjegyzés időpontját is tartalmazza (1997. évi CXLI. törvény 29., 32., 39. ). KGD Tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez a külföldön élő magyar állampolgárnak is rendelkezni kell személyi azonosítóval [1997. évi CXLI. törvény 32. (1) bek. a) pontja] KGD Ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre nem alkalmas az az okirat, amely nem tartalmazza az ellenjegyző ügyvéd kézjegyét és a szárazbélyegző lenyomatát (1997. évi CXLI. törvény 32. ). KGD A bányaszolgalmi jog alapításáról szóló megállapodás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges annak ügyvédi ellenjegyzése (1997. évi CXLI. törvény 16., 32., 39. ). KGD Az ügyvédi ellenjegyzés érvényességének feltétele január 1-jétől - a szárazbélyegző lenyomata is, az ezt megelőző időszakban indult eljárásokat a korábbi jogszabályi rendelkezések szerint kell befejezni (1997. évi CXLI. törvény 32., 91. ). 33. (1) A magánokiratnak tartalmaznia kell azokat a további tartalmi és alaki kellékeket is, amelyeket külön jogszabályok írnak elő. (2) 1 Ha az okiratot a nyilatkozattevő helyett meghatalmazott írta alá, illetve látta el kézjegyével, csatolni kell a meghatalmazást is, amelyet a bejegyzés alapjául szolgáló okiratra előírt alakszerűségek szerint kell kiállítani. Ha a felet a közjegyzői okirat elkészítésénél meghatalmazott képviseli, az ingatlan-nyilvántartási eljárásban azt a magánokiratban foglalt meghatalmazást is el kell fogadni, amelyben a fél aláírását közjegyző vagy magyar külképviseleti szerv hitelesítette. (3) Írásra vagy olvasásra képtelen személy jognyilatkozatán alapuló bejegyzéshez, a nyilatkozat közokiratba foglalása szükséges, amelyben e körülményre utalni kell. KGD Az igazoltan szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott földrészletre az ingatlannal szomszédos hegyközségi tagot elővásárlási jog illeti meg (1994. évi CII. törvény 30. ; évi CXXI. törvény 4. ; évi CXLI. törvény 29., ). 1 Megállapította: évi CXXII. törvény 17.. Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell

19 19. oldal 34. (1) 1 A bejegyzés alapjául szolgáló jogerős hatósági (bírósági) határozat tartalmára e törvény 32. (1) bekezdésében foglaltak az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a felek megállapodását a hatóság rendelkezése pótolja. Ez utóbbi rendelkezés bíróság által okiratba foglalt jognyilatkozatra nem vonatkozik. (2) 1 Az állami szervek által vezetett, jogszabály által rendszeresített nyilvántartásokból készített kivonatnak csak a bejegyzéshez szükséges adatokat kell tartalmaznia. (3) A közokirat alakiságát a Polgári perrendtartásról szóló évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) határozza meg. BH Az ingatlan-nyilvántartáson kívüli tulajdonos tulajdonjoga bejegyzésére irányuló igényét csak a tulajdonszerzés időpontjában bejegyzett tulajdonossal, illetve a nem jóhiszemű jogszerzővel szemben érvényesítheti (1997. évi CXLI. tv. 5., 6., 17., 34. ). BH Ha a felek között a jelzálogjog alapítására és a jog keletkezéséhez szükséges ingatlannyilvántartási bejegyzésre is kiterjedően érvényes szerződés jött létre, de a kötelezett a bejegyzéshez szükséges alaki feltételeknek megfelelő okirat aláírását megtagadja, jognyilatkozatát a bíróság ítéletével pótolja; a bíróság a jelzálogjog bejegyzésének tűrésére kötelezi a jelzálogjog kötelezettjét és a bejegyzés végett hivatalból megkeresi a földhivatalt [1959. évi IV. törvény 262. (1) bek., 295. ; évi CXLI. tv. 30. (1) bek., 34. (1) bek.]. 35. (1) A nem magyar nyelven kiállított okirathoz - ha nemzetközi megállapodás eltérően nem rendelkezik - csatolni kell annak hiteles magyar nyelvű fordítását. (2) 2 Ha a magánokiratot külföldön állították ki, és nemzetközi megállapodás másként nem rendelkezik, vagy eltérő viszonossági gyakorlat nem áll fenn, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) a magyar külképviseleti hatósággal kell hitelesíttetni, illetőleg az aláírás (kézjegy) hitelesítésére jogosult külföldi szerv által történt hitelesítést kell a magyar külképviseleti hatósággal hitelesíttetni (diplomáciai hitelesítés, illetve felülhitelesítés). Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, az aláírást (kézjegyet) a magyar állam érdekeit képviselő állam külképviseleti hatóságával kell hitelesíttetni. Eltérő nemzetközi megállapodás fennállását a bejegyzést kérő félnek kell megjelölni, illetve arra hivatkozni. Viszonossági gyakorlat fennállásáról az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása az irányadó. (3) Ahol magyar külképviseleti hatóság nem működik, és a magyar érdekeket más állam külképviseleti hatóságai sem képviselik, a nyilatkozattevő aláírását (kézjegyét) csak az okirat kiállítása helyén érvényes jogszabályok szerint erre jogosult szervnek kell hitelesíteni. (4) Nincs szükség a külföldön kiállított magánokirat diplomáciai hitelesítésére, illetőleg felülhitelesítésére, ha az okiratot hitelesítési záradékkal (Apostille) látták el. 36. (1) 3 A külföldön kiállított magánokiratot, ha hitelesítéssel vagy hitelesítési záradékkal (Apostille) nincs ellátva, az ingatlanügyi hatóság állásfoglalás végett a miniszter útján az igazságügyért felelős miniszterhez terjeszti fel. A felterjesztésben hivatkozni kell azokra a méltánylást érdemlő rendkívüli körülményekre, amelyeket a kérelemben előadtak. Egyebekben a külföldön kiállított magánokiratra megfelelően kell alkalmazni a belföldön kiállított magánokiratra vonatkozó rendelkezéseket. (2) 2 A külföldön kiállított közokiratot határozathozatal előtt - annak megállapítása végett, hogy alakilag alkalmas-e bejegyzésre - a miniszter útján az igazságügyért felelős miniszterhez kell felterjeszteni. (3) 2 Az ingatlan-nyilvántartási eljárásban az (1)-(2) bekezdésben meghatározott esetekben az igazságügyért felelős miniszter állásfoglalása irányadó. Bejegyzéshez szükséges igazolások 37. (1) A bejegyzéshez az alapul szolgáló okiraton, bejegyzési, feljegyzési kérelmen, illetőleg bejegyzési, feljegyzési engedélyen felül - ha külön jogszabály előírja - meghatározott hatósági engedély (jóváhagyás), illetve igazolás szükséges. (2) A bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érinti, illetőleg ha jogszabály azt előírja. (3) 4 Jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező, de ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra ügyleti képességgel bíró szervezetnek a bejegyzési kérelemhez csatolnia kell a keletkezést tanúsító, illetőleg konstituáló bejegyzési határozat, illetve a képviseleti jogosultságot igazoló, a regisztráló hatóságnál (cégbíróság, megyei bíróság) bejegyzés alapjául szolgáló okirat (cégkivonat vagy cégmásolat, bírósági nyilvántartási adatokról szóló kivonat) eredeti vagy közjegyző által hitelesített másolati példányát, amely nem lehet 30 napnál régebbi, vagy a regisztráló hatóság (cégbíróság, megyei bíróság) által vezetett közhiteles nyilvántartás tartalmáról a közjegyzőkről szóló évi XLI. törvény a (1) bekezdésének i) pontjában meghatározottak szerint kiállított közjegyzői tanúsítványt, továbbá cég esetében az aláírási címpéldányt. Ha ezek valamelyikét az ingatlanügyi hatósághoz már korábbi ügyben benyújtották, az újabb kérelemben elegendő - az iktatószámra való hivatkozással - a korábbi benyújtásra és arra utalni, hogy az ingatlanügyi hatóságnál lévő igazolások a bejegyzés, feljegyzés, illetve az adatváltozás átvezetése iránti kérelem ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtásának időpontjában a keletkezés és a képviseleti jogosultság vonatkozásában változást nem tartalmaznak. 1 Megállapította: évi CXXII. törvény 18.. Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 2 Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 3 Az utolsó mondatot beiktatta: évi CXXII. törvény 19.. Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 4 Megállapította: évi CXXII. törvény 20.. Módosította: évi CIX. törvény 35. (3).

20 20. oldal 38. Közbenső 1 intézkedések Hiánypótlás 39. (1) 2 Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van - ideértve az igazgatási szolgáltatási díj meg nem fizetését is -, a kérelmezőt a kérelem beérkezésétől számított 15 napon belül a határidő megjelölésével fel kell hívni a hiány pótlására. Ha a kérelemnek, illetőleg mellékletének vagy a bejegyzés alapjául EBH Hiányos okirat, illetőleg bejegyzési kérelem alapján nincs helye ingatlan-nyilvántartási bejegyzésnek, a kérelmet el kell utasítani. Ilyen esetben az okirat további vizsgálatát (érvényesség tekintetében) nem kell a földhivatalnak elvégeznie (1997. évi CXLI. törvény 32., 37. ). KGD Új eljárásra irányuló beadványnak akkor tekinthető a fellebbezés, ha a határozatban megjelölt hiányosságokat a kérelmező teljeskörűen pótolja (1997. évi CXLI. törvény 37., 56. ). szolgáló okiratnak pótolható hiányossága van, de a kérelmet a rangsorban előrébb álló kérelem miatt függőben kell tartani, a hiánypótlási felhívást a rangsorban megelőző kérelem elintézésének napjától számított 15 napon belül kell kiadni. (2) 3 Ha az ingatlanügyi hatóság megítélése szerint a kérelmet részben el kell utasítani, a kérelmezőt nyilatkozattételre kell felhívni, hogy a kérelmet teljesíthető részében fenntartja-e. (3) 4 Nem alkalmas hiánypótlásra a bejegyzés, feljegyzés alapjául szolgáló okirat, és a kérelmet határozattal el kell utasítani, ha ahhoz, hogy bejegyezhető legyen, a) 5 a benyújtott okirat tartalmát, így különösen az abban megjelölt jogcímet kellene módosítani vagy pótolni, b) a szerződő vagy jogosult, illetőleg kötelezett felek személyét kellene megváltoztatni a jogutódlás kivételével, c) a település megjelölése, az ingatlan fekvése és helyrajzi száma módosulna, vagy ezeket együtt kellene utólag megjelölni, d) a szerződő, jogosult, illetőleg kötelezett felek bármelyikének az aláírását kellene utólag pótolni, e) az okirat ellenjegyezéséről, az aláírás közjegyzői hitelesítéséről, tanúk általi aláírásáról kellene gondoskodni, f) 6 a bejegyzési engedélyt kellene pótolni, kivéve, ha a bejegyzett jogosult a bejegyzés alapjául szolgáló okiratban nyilatkozott arról, hogy a bejegyzési engedélyt későbbi időpontban, de legfeljebb az okirat ingatlanügyi hatósági benyújtását követő 6 hónapon belül megadja, g) okirat keltezésének helyét vagy az időpontját kellene feltüntetni, h) 7 az ingatlanügyi hatóság által érvényes záradékkal ellátott változási vázrajzot, vagy a vázrajzon a törvényben meghatározott személyek aláírását kellene pótolni. (4) 8 A hiány pótlására való felhívás nélkül végzéssel kell elutasítani a bejegyzés iránti kérelmet akkor, ha a) 9 a kérelem vagy a benyújtott okirat, illetve azok együttes tartalma érthetetlen, ellentmondó, vagy a kérelem nem tartalmazza a kérelmező nevét, lakcímét (székhelyét), az érintett ingatlan helyrajzi számának és annak a jognak, ténynek vagy adatnak a megjelölését, amelynek bejegyzését, feljegyzését, törlését illetőleg átvezetését kérik, b) olyan jogra vagy tényre vonatkozik, amely nem tárgya az ingatlan-nyilvántartásnak, c) vagy az az ingatlan, jog vagy tény, amelyre a bejegyzést kérték az ingatlan-nyilvántartásban nem szerepel, d) vagy a bejegyzési kérelmet arra nem jogosult nyújtotta be. (5) 10 EBH A bányaszolgalmi jog alapításáról szóló meg-állapodás ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges annak ügyvédi ellenjegyzése [1959. évi IV. tv. 171., évi XLVIII. tv. 38., évi CXLI. tv. 16., 32., 39., 109/1999. (XII. 29.) FVM r a]. BH Egyéni cég egyszemélyes Kft.-vé való átalakulása során a vagyonleltár-tervezetnek a tulajdonjog jogutódlás jogcímén történő ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez szükséges adatokat (a település nevét, a helyrajzi számot) tartalmaznia kell (1997. évi CXLI. törvény 32., 39. ). 1 A korábbi alcímmel együtt hatályon kívül helyezte: évi CIX. törvény 36.. Hatálytalan: I. 1-től. 2 Megállapította: évi CXXII. törvény 21. (1). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 3 Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 4 A felvezető szöveget megállapította: évi CXXII. törvény 21. (2). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 5 Megállapította: évi CXXII. törvény 21. (2). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 6 Megállapította: évi CXXII. törvény 21. (3). Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 7 Megállapította: évi CXXII. törvény 21. (4). Módosította: évi CIX. törvény 35. (3). 8 A felvezető szöveget megállapította: évi CXXII. törvény 21. (5). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 9 Megállapította: évi CXXII. törvény 21. (5). Hatályos: I. 1-től. A már folyamatban lévő eljárásokat az azok indulásakor hatályos rendelkezések szerint kell 10 Hatályon kívül helyezte: évi CXXII. törvény 53. (3) d). Hatálytalan: I. 1-től.

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS

AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS 1 a) AGRÁRJOGÉS KÖRNYEZETVÉDELEM I. : TÉTELEK 2016. MÁJUS (Az egyes tételeknél a felsorolásokból a lényeget és az összefüggéseket kell ismertetni!) A magánjog és a közjog specifikus vegyülése folytán kialakuló

Részletesebben

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában

Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában Dr. Bá bits K r isztina jogász Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Változások az ingatlan-nyilvántartási törvényben és a földforgalom szabályozásában 54 1. A bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosítások

Részletesebben

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai

A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Lesch Norbert A végrehajtási eljárás ingatlan-nyilvántartási vonatkozásai A megváltozott gazdasági viszonyok következtében az utóbbi években jelentősen nőtt a végrehajtási eljárások,

Részletesebben

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem

Bevezetés. A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem Bevezetés A tulajdonjog szinte kizárólagos igazolása a közhitelesség elvén nyugszik és ennek jelentősége nem csak a tulajdoni viszonyok hiteles igazolásában, hanem az egész nemzetgazdaság működése szempontjából

Részletesebben

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS

EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS EZEN JOGSZABÁLYMÓDOSÍTÁS 2010. MÁJUS 12. NAPJÁTÓL HATÁLYOS (A KORÁBBI HATÁLYOS SZÖVEGBİL AZ ÁTHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK HATÁLYON KÍVÜL KERÜLTEK, MÉG AZ ALÁHÚZOTT SZÖVEGRÉSZEK ÚJ RENDELKEZÉSEK) 109/1999. (XII.

Részletesebben

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során

Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás igénybevétele a bírósági végrehajtás során Ingatlan- nyilvántartás a bírósági végrehajtási eljárásban a vagyonkutatástól az árverési vétel hatályáig Szerző: Dr. Király András polgári

Részletesebben

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához

gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához gondolatok a földmérési törvény közbizalmi hatásainak szabályozásához Kurucz Mihály Bevezetés Egyes földterületek határvonalának pontos meghatározása, kimérése, majd térképi formában való megjelenítése,

Részletesebben

T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT. az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA T/17535. számú TÖRVÉNYJAVASLAT az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Előadó: Gráf József földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter Budapest,

Részletesebben

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve

Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége és a nemo plus iuris elve Dr. Pusztahelyi Réka Miskolc, 2015. május 8. Bevezetés Átruházás feltételei ingatlan esetében Az elkötelező és a rendelkező ügylet A jogosult

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

1990. évi XCIII. törvény. az illetékekről 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet AZ ILLETÉKFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről 1 Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE

VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE VÁLLALKOZÁSOK VAGYONSZERZÉSI ILLETÉKKÖTELEZETTSÉGE Dr. Németh Mária Nemzeti Adó- és Vámhivatal Vas Megyei Adóigazgatósága Sopron, 2011. október 7. Előadás témái Jogszabályi háttér Visszterhes vagyonszerzések

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról 1 A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

Hatósági ügyek, ügyleírások. A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége

Hatósági ügyek, ügyleírások. A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége Hatósági ügyek, ügyleírások A BAMKH Földhivatalának hatósági tevékenysége I. Ingatlanügyi hatósági ügyek Ingatlanügyi hatóságként a Kormány a földhivatalt jelölte ki. Az ingatlanügyi hatósági ügyeket első

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2330/2014.számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2330/2014.számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-2330/2014.számú ügyben Előadó: dr. Kiss Anikó Az eljárás megindítása A panaszos a NAV elnökének eljárását sérelmezve fordult Hivatalomhoz. Beadványában kifogásolta,

Részletesebben

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen...

http://www.csmkh.hu/ugymenetek/item/135-kisajátítás?tmpl=componen... 1 / 15 2012.02.03. 10:42 Kisajátítás 2011. április 26. kedd, 06:39 Ingatlan tulajdonjogának állami kényszerrel történő elvonásával - kisajátításával - kapcsolatos tudnivalókról TÁJÉKOZTATÓ a kisajátítási

Részletesebben

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1.

2006. évi V. törvény. a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról. I. Fejezet ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK. 1. 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról A törvény célja, hogy korszerű jogi keretek megteremtésével, az Európai Unió szabályozásával összhangban állapítsa

Részletesebben

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS

INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁSI ELJÁRÁS INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Az ingatlan-nyilvántartás a) településenként tartalmazza aa) az ország valamennyi ingatlanának e törvény szerint meghatározott adatait, ab) az ingatlanhoz

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól

ELŐTERJESZTÉS. a Kormány részére. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM XIX/1375/2 ELŐTERJESZTÉS a Kormány részére A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól Budapest, 2010. október látta: norbert.kis@vm.gov.hu

Részletesebben

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar GEOINFORMATIKAI INTÉZET SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Igazgatásszervező alapszak

Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar GEOINFORMATIKAI INTÉZET SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Igazgatásszervező alapszak Óbudai Egyetem Alba Regia Műszaki Kar GEOINFORMATIKAI INTÉZET SZÉKESFEHÉRVÁR ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSEK 2015. Igazgatásszervező alapszak 1 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. a) A közigazgatás fogalma, helye a hatalmi ágak

Részletesebben

Telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása a földhivataloknál

Telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása a földhivataloknál FÖLDMÉRÉS - INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Dr. Bábits Krisztina - Karli Ildikó Telekalakítási engedélyezési eljárás lefolytatása a földhivataloknál A földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről,

Részletesebben

A kötelező jogi képviselet

A kötelező jogi képviselet INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS Delbó Erika - dr. Hernádi László A kötelező jogi képviselet A kötelező jogi képviseletet az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) módosításáról rendelkező 2003. évi XI.

Részletesebben

Az elővásárlási jog egyes kérdései

Az elővásárlási jog egyes kérdései Az elővásárlási jog egyes kérdései a bírói gyakorlatban Pusztahelyi Réka z elővásárlási jog tartalmával, gyakorlásával összefüggő, a bírói gyakorlatban felmerült problémák jelentős részére maga a gyakorlat,

Részletesebben

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A.

Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik. A. Adásvételi szerződéssel szemben támasztott követelmények, amennyiben az adásvétellel érintett és a fedezeti ingatlan megegyezik Az adásvételi szerződés tartalmával kapcsolatban, az alábbi elvárásokat fogalmazza

Részletesebben

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1.

I. rész. Általános rendelkezések. Az adó megállapítása és az adókötelezettség 1. A Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzat Képviselő-testületének 40/2011. (XII.12.) rendelete a helyi építmény- és telekadóról A Ferencvárosi Önkormányzat Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról

Részletesebben

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1

1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 Opten Törvénytár Opten Kft. 1. 1952. évi IV. törvény 1952. évi IV. törvény a házasságról, a családról és a gyámságról 1 A 2009.10.01. óta hatályos szöveg (A végrehajtásáról szóló 7/1974. (VI. 27.) IM,

Részletesebben

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben)

ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) ZAMÁRDI VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK 41/2011. (XII.13.) RENDELETE a helyi adókról, és az adózás rendjéről (Egységes szerkezetben) Zamárdi Város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (1)

Részletesebben

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1

1997. évi LXXX. törvény. a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1 1. oldal 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről 1 I. Fejezet ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A törvény célja 1. E törvény

Részletesebben

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének

Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének Budapest Főváros III. Kerület, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzat Képviselőtestületének 9/2015. (II. 16.) 1 önkormányzati rendelete az önkormányzat tulajdonában álló egyes vagyontárgyak bérbeadásáról a 13/2015.

Részletesebben

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok

Polgári Szakág. Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok POLGÁRI KOLLÉGIUM Polgári Szakág Az Ítélőtáblai Határozatok című folyóiratban 2007. évben megjelent határozatok ÍH 2007/1/21. Az eljáró bíróság részéről az eljárási határidők be nem tartása jellegénél

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény. a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1. I. Fejezet. Általános rendelkezések 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1 Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen gazdálkodó szervezetek adósságának csődeljárásban,

Részletesebben

a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 2

a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII. 3.) Korm. rendelettel egységes szerkezetben 2 1991. évi XXV. törvény a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról 1 a végrehajtásáról szóló 104/1991. (VIII.

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-262/2014. számú ügyben Előadó: dr. Herke Miklós Az eljárás megindítása A panaszos aki jelenleg fehérgyarmati állandó lakos azt kifogásolta, hogy a lakcímnyilvántartásba

Részletesebben

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember

a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról Budapest, 2009. szeptember FÖLDMŐVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTER IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTER Ügyiratszám: 29422/4/2009. ELİTERJESZTÉS a Kormány részére az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról

Részletesebben

Ingatlannyilvántartás 8.

Ingatlannyilvántartás 8. Ingatlannyilvántartás 8. Az ingatlan-nyilvántartás adatainak Hidvéginé dr. Erdélyi, Erika Ingatlannyilvántartás 8.: Az ingatlan-nyilvántartás adatainak Hidvéginé dr. Erdélyi, Erika Lektor: Dr. Papp, Iván

Részletesebben

46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN

46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL EGYSÉGES SZERKEZETBEN ÓBUDA-BÉKÁSMEGYER ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐTESTÜLETÉNEK 46/2001. (2002. I. 2.) RENDELETE A TULAJDONÁBAN ÁLLÓ LAKÁSOK BÉRBEADÁSÁNAK FELTÉTELEIRŐL A 17/2002. (VII. 4.), A 12/2003. (VI. 5.), A 7/2004. (II. 23.),

Részletesebben

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S :

Í T É L E T E T : A feljegyzett 482.900.- (négyszáznyolcvankettőezer-kilencszáz) forint kereseti illetéket a Magyar Állam viseli. I N D O K O L Á S : Vagyongyarapodás lakáscélú kedvezmény Fővárosi Bíróság 1055. Budapest, Markó u. 27. 11.K. 31.800/2006/7. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! A bíróság Kövesdy Ügyvédi Iroda (..., ügyintéző: dr. Kövesdy Attila

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. I. Árverés helyszíne és címe: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32.

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. I. Árverés helyszíne és címe: Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kormányhivatal 5000 Szolnok, Vízpart krt. 32. Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Az árverés időpontja: 2015. november 18. 10.00 óra (regisztrációt követően)

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. Az árverés időpontja: 2015. november 18. 10.00 óra (regisztrációt követően) Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.

Részletesebben

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ*

Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXII. (2004), pp. 393-392 A TERMŐFÖLDET ÉRINTŐ ELŐVÁSÁRLÁSI JOG EGYES KÉRDÉSEI LESZKOVEN LÁSZLÓ* 1. Az elővásárlási jogról általában Az elővásárlási jog - alapuljon

Részletesebben

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA

MAGYARORSZÁG KORMÁNYA MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10525. számú törvényjavaslat a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény és az azzal összefüggő egyes törvények módosításáról Előadó: Lázár János Miniszterelnökséget

Részletesebben

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. I. Árverés helyszíne és címe: Heves Megyei Kormányhivatal 3300 Eger, Szövetkezet út 6. Fsz. Tanácsterem

ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY. I. Árverés helyszíne és címe: Heves Megyei Kormányhivatal 3300 Eger, Szövetkezet út 6. Fsz. Tanácsterem Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.

Részletesebben

A földügyi szakigazgatás és a HM ingatlanok specialitásai

A földügyi szakigazgatás és a HM ingatlanok specialitásai Honvédelmi Minisztérium Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Zrt. Jogi Divízió Ingatlanértékesítési Osztály A földügyi szakigazgatás és a HM ingatlanok specialitásai Sándor József ingatlanértékesítő

Részletesebben

Ingatlan-adásvételi szerződés és megállapodás ingatlan beépítéséről

Ingatlan-adásvételi szerződés és megállapodás ingatlan beépítéséről Létrejött egyrészről: Ingatlan-adásvételi szerződés és megállapodás ingatlan beépítéséről a FEV IX. Ferencvárosi Vagyonkezelő és Városfejlesztő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (cégjegyzékszáma: 01-10-041862,

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség

1990. évi C. törvény. a helyi adókról 1 ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. I. Fejezet. Az adómegállapítás joga és az adókötelezettség 1990. évi C. törvény a helyi adókról 1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok

Részletesebben

356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet. a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól

356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet. a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól 1. oldal 356/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól A Kormány az Alkotmány 35. (1) bekezdésének b) pontjában foglalt feladatkörében, továbbá a termőföldről

Részletesebben

1990. évi XCIII. törvény

1990. évi XCIII. törvény 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről[1] Az Országgyűlés az állami és társadalmi feladatokhoz való arányos hozzájárulás, valamint az önkormányzatok saját bevételi forrásának gyarapítása érdekében az

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ az adásvételi szerződés követelményeiről

TÁJÉKOZTATÓ az adásvételi szerződés követelményeiről TÁJÉKOZTATÓ az adásvételi szerződés követelményeiről Tisztelt Ügyfelünk! Lakáscélú kölcsönkérelme 1 /lakásépítési támogatás folyósítására vonatkozó (a továbbiakban CSOK 2 ) kérelme előkészítésének megkönnyítése

Részletesebben

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1

2013. évi V. törvény. a Polgári Törvénykönyvről 1 1. oldal 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről 1 ---->>----->>--

Részletesebben

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY

Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Székhely: 1149 Budapest, Bosnyák tér 5. Törzskönyvi azonosítószám: 775706 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (a továbbiakban: NFA, Kiíró) a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII.

Részletesebben

I. A rendelet célja és hatálya

I. A rendelet célja és hatálya 1 25/2003. (VI.27.) Kgy. rendelete Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata vagyona feletti rendelkezési jog gyakorlásának szabályairól (Egységes szerkezetben) Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése (továbbiakban:

Részletesebben

ERSTE Lakástakarék Zrt. 1 / 91 VG/2/9/2011. Hatálybalépés/módosítás dátuma: 2015.05.18.

ERSTE Lakástakarék Zrt. 1 / 91 VG/2/9/2011. Hatálybalépés/módosítás dátuma: 2015.05.18. Tartalomjegyzék 1. RÉSZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK... 3 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK... 3 1. Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF)... 3 II. LAKÁS-ELŐTAKARÉKOSSÁGI SZERZŐDÉS... 4 2. A lakás-előtakarékossági

Részletesebben

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1

2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1 OptiJus Opten Kft. I. 2011. évi CLVI. törvény 2011. évi CLVI. törvény egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról 1 A 2012.1.2. és 2012.1.31. között hatályos szöveg Tartalomjegyzék

Részletesebben

Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Szerződésszám: Szerződés tervezet amely a Hitelező kötelező erejű ajánlatát tartalmazza,

Részletesebben

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra

FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett tájékoztatóra és a 2008. évi elõfizetési árainkra CXV. ÉVFOLYAM ÁRA: 1365 Ft 12. SZÁM AZ IGAZSÁGÜGYI ÉS RENDÉSZETI MINISZTÉRIUM HIVATALOS LAPJA BUDAPEST, 2007. DECEMBER 31. FELHÍVÁS! Felhívjuk tisztelt Elõfizetõink figyelmét a közlöny utolsó oldalán közzétett

Részletesebben

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára

Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára 1 Jogbiztonsági fordulat az ingatlan-nyilvántartásban: a jogvédelmi rendszer átalakítása a jóhiszemő szerzı hátrányára Dr. Kurucz Mihály elıadásában 2009. november 23. A XIX. század végi osztrák telekkönyvi

Részletesebben

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1

1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 1. oldal 1949. évi XX. törvény A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ALKOTMÁNYA1 A többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés politikai átmenet elősegítése

Részletesebben

A belügyminiszter 7/2016. (V. 11.) BM utasítása az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri utasítások módosításáról

A belügyminiszter 7/2016. (V. 11.) BM utasítása az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri utasítások módosításáról HIVATALOS ÉRTESÍTŐ 2016. évi 19. szám 2463 I. Utasítások A belügyminiszter 7/2016. (V. 11.) BM utasítása az egyes lakhatási támogatásokkal kapcsolatos miniszteri utasítások módosításáról A jogalkotásról

Részletesebben

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete

Rimán Edina jegyző. Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati rendelete A kihirdetés módja: kifüggesztés A kihirdetés napja: 2012. december 13. Rimán Edina jegyző Budapest Főváros VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzat Képviselő-testületének 66/2012. (XII.13.) önkormányzati

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY. 61. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. május 22., kedd. Tartalomjegyzék

MAGYAR KÖZLÖNY. 61. szám. MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. május 22., kedd. Tartalomjegyzék MAGYAR KÖZLÖNY 61. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2012. május 22., kedd Tartalomjegyzék 2012. évi XLVI. törvény A földmérési és térképészeti tevékenységrõl 9916 2012. évi XLVII. törvény A bányászatról

Részletesebben

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések.

Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról. I. fejezet. Általános rendelkezések. 1 Tóalmás község Önkormányzata Képviselő-testületének 18/2008.(IX.29.) rendelete a helyi adókról Tóalmás község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény

Részletesebben

1969. évi II. törvény

1969. évi II. törvény 1969. évi II. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 4/1969. (XII. 28.) OMFB-IM együttes rendelettel, valamint a 9/1969. (XII. 28.) IM rendelettel [Vastag

Részletesebben

ERSTE Lakástakarék Zrt. 1 / 96

ERSTE Lakástakarék Zrt. 1 / 96 Az ERSTE Lakás-takarékpénztár Zártkörűen Működő Részvénytársaság Üzletszabályzata ERSTE Lakástakarék Zrt. 1 / 96 Tartalomjegyzék 1. RÉSZ ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK... 4 I. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK...

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1 2

1991. évi XLIX. törvény A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1 2 OptiJUS Opten Kft. 1 1991. évi XLIX. törvény 1991. évi XLIX. törvény A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról 1 2 2014.1.1. és 2014.3.14. között hatályos szöveg Az Országgyűlés a fizetésképtelenséggel

Részletesebben

GINOP-8.3.1-16 kódszámú Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram Útmutató

GINOP-8.3.1-16 kódszámú Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram Útmutató GINOP-8.3.1-16 kódszámú Mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképességének növelése célú Hitelprogram Útmutató Budapest, 2016. május. 1 Tartalomjegyzék Első rész: Általános rendelkezések... 4 1. Az

Részletesebben

338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet. az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 338/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetrő l, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól A Kormány az

Részletesebben

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének

Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének Balatonszárszó Nagyközség Önkormányzata Képviselő-testületének 15/2012.(V.31.) önkormányzati rendelete a helyi adókról (Egységes szerkezetben a 23/2014.(XII.16.) és a 10/2014.(V.30.) önkormányzati rendelettel)

Részletesebben

Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában

Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában FÖLDHASZNÁLAT Zachariás Márton Változások a földhasználati nyilvántartás vezetésének jogi szabályozásában Magyarországon a termőföldek tulajdoni és használati viszonyai jelentősen eltérnek egymástól. Az

Részletesebben

A Kormány 77/2014. (III. 14.) Korm. rendelete az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány 77/2014. (III. 14.) Korm. rendelete az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet módosításáról 3886 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2014. évi 39. szám 7. Hatályát veszti az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet

Részletesebben

256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet szerinti JÁK001_01 ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSE

256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet szerinti JÁK001_01 ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSE 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet szerinti JÁK001_01 ADÓ-VISSZATÉRÍTÉSI TÁMOGATÁS IGÉNYLÉSE Az igénylés kitöltése során a nem kitöltendő vagy nem releváns adat kihúzással/áthúzással jelölendő! Igénylő

Részletesebben

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1

1990. évi C. törvény. a helyi adókról1 1990. évi C. törvény a helyi adókról1 Hazánkban a demokratikus választással létrejöttek az önszervező helyi hatalomgyakorlás szervezeti kereteit megteremtő önkormányzatok. A települési önkormányzatok alapvető

Részletesebben

Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Szerződésszám: Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS 1 Szerződés tervezet amely a Hitelező kötelező erejű ajánlatát tartalmazza,

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére

ELŐTERJESZTÉS. a Képviselő-testület 2015. június 25-i ülésére BALATONFÜRED VÁROS ÖNKORMÁNYZATA P O L G Á R M E S T E R 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. polgarmester@balatonfured.com Szám: 1/ 367- /2015 Előkészítő: Takácsné Szigetvári Anett ELŐTERJESZTÉS a Képviselő-testület

Részletesebben

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y

Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Délmagyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság A L A P S Z A B Á L Y Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt szöveg (2004. április 16.) S z e g e d 1 P R E A M B U L U M A gazdálkodó szervezetek

Részletesebben

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE

BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE BALATONBOGLÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE Ügyiratszám:4308 / 2014. Sorszám: 11. ELŐTERJESZTÉS Balatonboglár Városi Önkormányzat Képviselő-testülete 2014. november 27. napján tartandó ülésére

Részletesebben

IDŐSKORI JELZÁLOGJÁRADÉK

IDŐSKORI JELZÁLOGJÁRADÉK FHB JELZÁLOGBANK NYILVÁNOSAN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG 2015. január 31. napjáig fogyasztónak nem minősülő természetes személyekkel megkötött kölcsönszerződésekre vonatkozó IDŐSKORI JELZÁLOGJÁRADÉK ÁLTALÁNOS

Részletesebben

184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet. a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól

184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet. a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól 184/1999. (XII. 13.) Korm. rendelet a földhasználati nyilvántartás részletes szabályairól Az 1999. évi XLVIII. törvénnyel módosított, a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 90.

Részletesebben

1. Közjegyzői díjszabás

1. Közjegyzői díjszabás Tájékoztató a kölcsönszerződések, tartozáselismerő nyilatkozatnak közokiratba foglalásának közjegyzői díjszabásáról, az ingatlan-nyilvántartási eljárás díjszabásáról, a fizetési meghagyásos és peres eljárások

Részletesebben

Hajdúhadház Város Polgármesterétől

Hajdúhadház Város Polgármesterétől Hajdúhadház Város Polgármesterétől 4242. Hajdúhadház, Bocskai tér 1. Tel.: 52/384-103, Fax: 52/384-295 e-mail: titkarsag@hajduhadhaz.hu E L Ő T E R J E S Z T É S Hajdúhadház Város Önkormányzatának 2014.

Részletesebben

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően

Az ingatlan árverés intézményének fejlődése. az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Az ingatlan árverés intézményének fejlődése az 1994. évi LIII. törvény megjelenését követően Szerző: Dr. Lukács Beatrix 2014. július 17. Bevezető 2014-et írunk, ami a bírósági végrehajtás szempontjából

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást

í t é l e t e t : Indokolás A bíróság a peradatok, így különösen a csatolt közigazgatási iratok tartalma alapján a következő tényállást Vagyongyarapodás bizonyítás, becslés, elévülés Békés Megyei Bíróság 7.K.23.351/2006/3.szám A megyei bíróság dr Bagdi László ügyvéd által képviselt I.rendű, II. rendű felpereseknek - APEH Hatósági Főosztály

Részletesebben

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Aszófő és Tihany település a 36-3577 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Aszófő és Tihany település a 36-3577 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz Puskás Zoltán igazgató Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Aszófő és település a 36-3577 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz amelynek célja a természeti értékek

Részletesebben

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének. 29/2013. (XI.04.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról

PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének. 29/2013. (XI.04.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról PILIS VÁROS ÖNKORMÁNYZATA Képviselő-testületének 29/2013. (XI.04.) sz. önkormányzati rendelete a magánszemélyek kommunális adójáról Hatályba lépés napja: 2013. november 15. Ezen önkormányzati rendelet

Részletesebben

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz

KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ. Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz KITÖLTÉSI ÚTMUTATÓ Solymár Nagyközség által rendszeresített építményadó bevallási nyomtatványhoz Solymár Nagyközség Önkormányzatának illetékességi területén lévő építmények után az építményadóval kapcsolatos

Részletesebben

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések

1991. évi XLIX. törvény. I. Fejezet Általános rendelkezések 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról Az Országgyűlés a fizetésképtelen gazdálkodó szervezeteknek csődeljárás útján történő újjászervezése, ha pedig ez nem lehetséges, felszámolás

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. 1 Jelen előterjesztés csak tervezet, amelynek közigazgatási egyeztetése folyamatban van. A minisztériumok közötti egyeztetés során az előterjesztés koncepcionális kérdései is jelentősen módosulhatnak,

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok

TARTALOMJEGYZÉK. Alkotmányjog Alapjogok TARTALOMJEGYZÉK Döntések... 7 Alkotmányjog Alapjogok 10/2011. (III. 9.) AB határozat Az egyesülési jogot közvetlenül érintő mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn amiatt, hogy az Országgyűlés

Részletesebben

Solymári Beruházó Víziközmű Társulat ALAPSZABÁLYA

Solymári Beruházó Víziközmű Társulat ALAPSZABÁLYA Solymári Beruházó Víziközmű Társulat ALAPSZABÁLYA 7/2012. számú közgyűlési határozattal, 2012. december 18-án módosított és egységes szerkezetbe foglalt szöveg 2 ÁLTALÁNOS RÉSZ 1. A társulat elnevezése

Részletesebben

2. Értelmező rendelkezések

2. Értelmező rendelkezések Pécs Meggyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 11/2012. (II.24.) önkormányzati rendelete az Önkormányzat vagyonával kapcsolatos tulajdonosi jogok gyakorlásának szabályairól Pécs Megyei Jogú Város

Részletesebben

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Dörgicse település a 30-3571 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz

HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS. Dörgicse település a 30-3571 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz Puskás Zoltán igazgató Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság HASZONBÉRLETI PÁLYÁZATI FELHÍVÁS Dörgicse település a 30-3571 BfNPI pályázati azonosító számú eljáráshoz amelynek célja a természeti értékek

Részletesebben

Az adásvételi szerződés elvárt tartalmi elemei ERSTE BANK HUNGARY Zrt. által nyújtott jelzáloghitel esetén

Az adásvételi szerződés elvárt tartalmi elemei ERSTE BANK HUNGARY Zrt. által nyújtott jelzáloghitel esetén Az adásvételi szerződés elvárt tartalmi elemei ERSTE BANK HUNGARY Zrt. által nyújtott jelzáloghitel esetén Tisztelt Ügyfelünk! Amennyiben új- vagy használt lakás vásárlásához ERSTE BANK HUNGARY Zrt., által

Részletesebben

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 162/2009. (XI. 02.) számú KÖZLEMÉNYE

A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 162/2009. (XI. 02.) számú KÖZLEMÉNYE A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 162/2009. (XI. 02.) számú KÖZLEMÉNYE az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az öntözés, a melioráció és a területi vízgazdálkodás mezőgazdasági üzemi

Részletesebben

Az OTP Lakástakarék Zrt. Üzletszabályzata a lakáskölcsönökről. Érvényes: 2014. május 15-től

Az OTP Lakástakarék Zrt. Üzletszabályzata a lakáskölcsönökről. Érvényes: 2014. május 15-től Az OTP Lakástakarék Zrt. Üzletszabályzata a lakáskölcsönökről Érvényes: 2014. május 15-től I. Bevezető rendelkezések... 3 II. Részletes rendelkezések... 4 II.1. A kölcsönszerződés megkötése... 4 II.1.1.

Részletesebben

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései

Dr. Csala Erika. Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései Dr. Csala Erika Az ingó és ingatlan bírósági végrehajtás legfrissebb rendelkezései A bírósági végrehajtással kapcsolatos és egyéb igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXX. törvény

Részletesebben

A rendelet hatálya 1.. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Községi Önkormányzat illetékességi területén lévő minden telekre. 2..

A rendelet hatálya 1.. E rendelet tárgyi hatálya kiterjed a Községi Önkormányzat illetékességi területén lévő minden telekre. 2.. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete 26/2006./XII.14./sz. rendelete a Telekadóról. Cserkeszőlő Községi Önkormányzat Képviselőtestülete az l990.évi C.tv.1../1/ felhatalmazása alapján az alábbi

Részletesebben

Tisztelt Jegyző Úrhölgy / Úr!

Tisztelt Jegyző Úrhölgy / Úr! KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI REGIONÁLIS KÖZIGAZGATÁSI HIVATAL HIVATALVEZETŐ-HELYETTES 1056 Budapest - Belváros, Váci utca 62-64.Internet:www.bfkh.hu E mail: ehatosag@budapest.b-m.hu : 1364 Budapest, Pf.: 234. :

Részletesebben

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt.

OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. OTP Lakástakarék Zrt. annak megbízásából hitelközvetítőként eljáró OTP Bank Nyrt. Régió Fiók Lakáselőtakarékossági számla száma:... Kölcsönszám:... Kölcsön számlaszám:... Kölcsönszerződés amely egyrészről

Részletesebben

Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS

Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS Szerződésszám: Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖNSZERZŐDÉS 1 Szerződés tervezet amely a Hitelező kötelező erejű ajánlatát tartalmazza,

Részletesebben

Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖN- ÉS JELZÁLOGSZERZŐDÉS

Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖN- ÉS JELZÁLOGSZERZŐDÉS Szerződésszám: Takarék 10+10 Otthonteremtő Kamattámogatott Hitel Ingatlan jelzálogjoggal biztosított INGATLANVÁSÁRLÁSI KÖLCSÖN- ÉS JELZÁLOGSZERZŐDÉS amely szerződés (továbbiakban: Szerződés/Kölcsönszerződés)

Részletesebben