A jog fogalma. Jogi alapismeretek Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen)

Átírás

1 Jogi alapismeretek Dr. Holovács Gabriella (LL.M Groningen) Közigazgatástan, ingatlannyilvántartás BMEEOUVAT A jog fogalma olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, azaz azokat az állam bocsátja ki vagy szankcionálja, vagyis a már kialakult magatartásszabályok nem követéséhez vagy megsértéséhez államilag kényszerintézkedéseket, hátrányokat fűz, vagy pedig valamilyen nem állami normaalkotó eljárást (pl. népszavazás) jogalkotásként ismer el, amelyek ennél fogva az adott társadalomban általánosan követendőek (általánosan érvényesek), amelyek érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. 1

2 A jog összetettsége Jogszabályok Hatósági döntések Előírások megvalósulása a társadalom tagjai magatartásában A jogi norma fogalma a jog legkisebb, még önmagában értelmes egysége, amelyik egy teljes, követhető és alkalmazható magatartásszabályt alkot. Logikai és nem nyelvi egység, ezért nem feltétlenül egy paragrafusban található meg. Azok a jogtételek alkotnak egy jogi normát, amelyek olyan szorosan összekapcsolódnak, hogy egymás nélkül nem értelmezhetőek, nem alkalmazhatóak. 2

3 A jogi norma tartalma a jogilag szabályozott magatartás alanya a magatartás szituációja magát a magatartás a magatartás jogi minősítése a jogkövetkezmény előírása Vélelem Sajátos jogi norma, amelyben a jogalkotó valónak fogad el olyan tényállást, amely valódisága általában nem vitás. Fajtái: Megdönthető vélelem a vélelmezett ténnyel szemben bizonyításnak van helye. Megdönthetetlen vélelem a vélelmezett ténnyel szemben nincs helye ellenbizonyításnak. 3

4 A jogrendszer A jogrendszer - egy adott állam érvényes jogi normáinak és ahhoz kapcsolódó egyéb jogi előírásainak meghatározott elvek szerint rendezett összessége. Ahány állam annyi jogrendszer. A jogág a jogszabályok jogrendszeren belül minőségileg elkülönült, azonos, vagy hasonló formával, tartalommal jellemezhető, azonos vagy hasonló emberi magatartásokat azonos módszerrel szabályozó összefüggő csoportja, mely azonos jogdogmatikai megoldásokkal, azonos szabályozási módszerrel (pl. kógens v. diszpozitív szabályokkal) sajátos belső struktúrával, továbbá közös vagy azonos jelentésű alapfogalmakkal, jogértelmezési-elvekkel rendelkezik. 4

5 A jogterület a jogi normák olyan elkülöníthető összessége, amely a jogintézménynél szélesebb, de a jogág kritériumaival nem rendelkezik. Két értelemben használjuk: Jogágon belül Jogágak közötti értelemben amikor a jogszabályok eltérő tartalmú, de azonos vagy hasonlótársadalmi viszonyokra vonatkozó jogi normákat fog össze. (pl. foglalkozásokra vonatkozó jogszabályok, vagy a gazdasági jog, környezetvédelmi jog) A magyar jogrendszer jogágai Alkotmányjog Közjog Közigazgatási jog Pénzügyi jog Büntetőjog - a büntető anyagi jog, - büntető eljárásjog - büntetés-végrehajtási jog Munkajog Társadalombiztosítási jog Szövetkezeti jog Földjog (Agrárjog) Nemzetközi jog Magánjog Polgári jog - kötelmi jog - Családi jog - gazdasági jog - öröklési jog Polgári eljárási jog Nemzetközi magánjog 5

6 A jogalkotás Jogalkotás a kifejezetten jogalkotó hatáskörrel felruházott állami szervek tudatos, kizárólagos jogképző tevékenysége. Fajtái: a) Jogszabályalkotás b) Közjogi szervezetszabályozó eszközök Fajtái: Törvényhozás Rendeletalkotás A jogszabályalkotás Szabályozása Alaptörvény és a jogalkotásról szóló évi CXXX. törvény Hatáskör = illetékesség 6

7 Jogforrások Jogszabályok ALAPTÖRVÉNY Törvények Miniszterelnöki rendelet Kormányrendelet MNB elnökének rendelet Miniszteri rendeletek Önálló szabályozó szerv rendelete Önkormányzati rendeletek Közjogi szervezetszabályozó eszközök Normatív határozat a) az Országgyűlés, b) a Kormány és más testületi központi államigazgatási szerv, c) az Alkotmánybíróság, d) a Költségvetési Tanács e) Önkormányzat (helyi és nemzetiségi) Normatív utasítás Utasításban szabályozhatja a) a köztársasági elnök, b) a miniszterelnök, c) a központi államigazgatási szerv vezetője (kivéve kormány), d) az Országos Bírósági Hivatal elnöke, e) a legfőbb ügyész, f) az alapvető jogok biztosa, g) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, h) az Állami Számvevőszék elnöke, i) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője, valamint j) a polgármester, a főpolgármester, a megyei közgyűlés elnöke (a továbbiakban együtt: polgármester) és a jegyző a vezetése, az irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét. Törvényben meghatározott tárgykörben normatív utasítást adhat ki a) az Országgyűlés, b) a köztársasági elnök, c) az Alkotmánybíróság, d) az alapvető jogok biztosa, e) az önálló szabályozó szerv, valamint f) a minisztérium hivatali szervezetének vezetője 7

8 A jogalkotás és jogalkalmazás alapelvei Hierarchia elve Lex posteriori elv Lex specialis elv Érvényesség = hatályosság A jogszabályok érvényessége megfelelő jogalkotási jogkörrel felruházott szerv alkossa, megfelelő eljárás során A jogszabály illeszkedjék a jogrendszer egységességébe (hierarchiájába) A jogszabályt megfelelő módon hirdessék ki (Magyar Közlönyben) 8

9 Tárgyi hatály A jogszabályok hatálya Területi hatály Időbeli hatály Vacatio legis: érvényes jogszabály, de még nem hatályos Személyi hatály Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja Elfogadása/módosítása: Közt. Elnök, Kormány, OGY bizottság, OGY képviselő javaslatára OGY képviselők 2/3-nak szavazatával Szabályozza: MO államformáját nemzeti jelképeinket (himnusz, címer, zászló) és ünnepeinket alapelveket, alapvető jogokat az ÁLLAM címszó alatt az állam alapvető jogintézményeit a különleges jogrendet (rendkívüli állapotot és szükségállapotot, megelőző védelmi helyzetet stb.) [Magyarország Alaptörvénye: LINK] 9

10 Országgyűlés MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve megalkotja és módosítja Magyarország Alaptörvényét, törvényeket elfogadja a központi költségvetést, és jóváhagyja annak végrehajtását; megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét; megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről; feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet; határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről; különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos döntéseket hoz; közkegyelmet gyakorol; az Alaptörvényben és törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol. Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik, és a következő Országgyűlés alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést a választást követő harminc napon belüli időpontra a köztársasági elnök hívja össze. A köztársasági elnök Magyarország államfője a Magyar Honvédség főparancsnoka. képviseli Magyarországot; részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein; törvényt kezdeményezhet; országos népszavazást kezdeményezhet; Az Országgyűlés öt évre választja titkos szavazással Személye sérthetetlen, DE tisztségtől való megfosztás indítványozható. 10

11 A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, az Országgyűlésnek felelős. A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg és a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a megbízatása megszűnik. Önálló szabályozó szervek Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 11

12 Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve a) az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket; b)bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; c) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját; d) alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját; 15 tagból áll tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Köszönöm a figyelmet holovacs.gabriella@upcmail.hu 12