Gyakorló ápoló képzés

Átírás

1 Kontra Andrea A viharlámpát a pajta falán olyan magasságban kell elhelyezni, hogy se ember, se állat azt a farkával le ne verhesse. Önkormányzati rendelet 1

2 EMBERI JOGOK 1776 Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat Első katalógus Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948 ENSZ A jogi norma és a társadalmi norma fogalma: Norma általános jelentés szerint magatartási szabály, amely a lehetséges cselekedetek közül előírja a helyeset, a követendőt. A társadalmi normák léte egyidős az emberi társadalommal. A normák több típusa alakult ki a társadalmi-történeti fejlődés során. A kezdetben meghatározó normatípus a szokás, az erkölcs és a vallási norma volt. Ezt követően beszélhetünk a jog, mint magatartásszabályozó rendszermegjelenéséről. Időben előre haladva további társadalmi normák alakultak ki: illem, divat, szakmaitechnikai előírások. Végül legkésőbb a politikai és szervezeti normák megjelenését figyelhetjük meg. A jogi norma a társadalmi normák egy sajátos fajtája. Alapvető megkülönböztető jegyei, hogy általános jellegű, mindenkire kötelező magatartási szabályt jelent, melyet az állam alkot és érvényesülését biztosítja. 2

3 A jog fogalma: olyan magatartási szabályok összessége, amelyek keletkezése állami szervekhez kötődik, ennél fogva az adott társadalomban általánosan kötelezőek és érvényesülését az állami szervek végső soron kényszerrel biztosítják. A jogi norma szerkezeti elemei: - hipotézis (tényállás): a jogi norma által előírt magatartás törvényi megfogalmazása, amelynek bekövetkezésére meghatározott magatartást rendel el. - diszpozíció: a hipotézisben megjelölt magatartás megvalósítása esetére szóló rendelkezés. - szankció: a tényállás megvalósításának jogkövetkezménye (pozitív vagy negatív) 3

4 Alkotmányosság, alapelvek A magyar alkotmányosság kialakulása 1989 Alkotmányos rendszerváltás Jogállami forradalom 4

5 Az alkotmány alapelvei Hatalommegosztás Népszuverenitás Függetlenség Demokrácia Jogállamiság Az alkotmány alapelvei Alaptörvény Alapvetés B) cikk (1) Magyarország független, demokratikus jogállam. (2) Magyarország államformája köztársaság. (3) A közhatalom forrása a nép. (4) A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja. C) cikk (1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik. 5

6 A hatalommegosztás elve Eredete: Locke, Montesquieu az emberek szabadságának biztosítása érdekében a kormányzat hatalmának korlátozottnak kell lennie ezért: közhatalom megosztása, fékek és ellensúlyok kiépítése Magyar alkotmányos gyakorlata: AB a magyar államszervezet legfontosabb szervezeti és működési alapelve (31/1990. ABh) a jogállamiság alkotóeleme (38/1993. ABh) A magyar alkotmányosság a hatalommegosztás tényén nyugszik (55/1994. ABh) A népszuverenitás elve Előzménye: uralkodói szuverenitás (Hobbes) Eredete egy fikció: a kezdet kezdetén a nép (egy adott területen élő emberek közössége) felhatalmazást adott a közhatalom gyakorlására (Locke, Rousseau) senkinek nincs születési kiváltsága arra, hogy a politikai közösség tagjai felett hatalmat gyakoroljon ( Eredménye: demokratikus legitimáció (38/1993. ABh) 6

7 Demokrácia Eredeti tartalma: a többség uralma Jelentése: Formális demokráciafogalom = többségi elv (Alk. 24. (1) és (2): 50%+1, de számos kivétel van! jelenlevők 2/3, összes képviselő 2/3, jelenlevők relatív többsége, 100 % sem) AB demokráciafogalma: a politikai közösség tagjainak egyenlőségét biztosító eljárási rend (egy ember egy szavazat) azaz: a többségi szavazás eredménye is csak akkor igazolható, ha az eljárás során tiszteletben tartották az egyenlőség elvét Demokrácia rendszeresen ismétlődő szabad választások versengő többpártrendszer közvetlen és közvetett hatalomgyakorlás intézményei választott, felelős és ellenőrizhető tisztségviselők politikai szabadságjogok garanciákkal deliberáció 7

8 Jogállamiság Ez az AB legkiforrottabb értelmezése Legkorábban az igazságtételi ügyekben: a jogállamot nem lehet a jogállam ellenében megvalósítani A jogállam formális értelmezése: látszólag értéksemleges álláspont, de jelzi: a jogállamiságot nem lehet alárendelni még a rémtettek megbüntetéséhez fűződő érdeknek sem A jogállam abban különbözik a korábbi politikai rendszerektől, hogy még az erkölcsi szörnyetegekkel szemben sem vet be jogsértő eszközöket Jogállamiság ( követelményei) Hatalommegosztás Jogbiztonság (9/1992. ABh) - Formalizált eljárási rend betartása - Normavilágosság - Előreláthatóság - Megismerhetőség - Megfelelő felkészülési idő - Lezárt jogviszonyok védelme Visszaható hatályú jogalkotás tilalma Az anyagi igazság érvényre juttatását ellehetetlenítő szabályozás tilalma Büntetőhatalom alkotmányos korlátai (alkotmányos büntetőjog) Eljárásjogi garanciák (tisztességes eljáráshoz való jog) Eljárási határidők Felek helyzete Végrehajtási garanciák 8

9 A jogforrás fogalma 2010: CXXX. tv. + alkotmány (Alaptörvény) Alapelvek (szervezeti hierarchia) Alacsonyabb szintű jogforrás nem lehet ellentétes magasabb szintű jogforrással Azonos jogalkotó által kibocsátott jogforrások közül a mindenkire kötelező az erősebb A később keletkező lerontja a korábbit A speciális jogforrás lerontja az általános szabályt Amit egyszer az Ogy. törvényben szabályozott, azt más szerv már nem vonhatja jogalkotása körébe (= kizárólagos törvényhozási tárggyá válik) Törvényben kell rendezni az alapvető jogintézményeket és a lényeges garanciákat is 9

10 Alapelvek Visszaható hatály tilalma kötelezettség megállapítása esetén Normavilágosság (= egyértelműen értelmezhető szabályozási tartalma legyen) Kellő felkészülési idő Jogszabályok átláthatósága (= a szabályozás nem lehet indokolatlanul párhuzamos vagy többszintű) Felhatalmazás tovább nem adható, és vonatkozik rá a nemo plus iuris. A felhatalmazás jogosultját feladatkör szerint kell megjelölni. Hatásvizsgálat folyamatos végzése (előzetes + utólagos) Jogszabályok 1. Alkotmány (Alaptörvény) Kibocsátója: országgyűlés (összes képviselő 2/3-ának szavazatával) Tartalma: Alapelvek Jogforrások Államszervezet Alapvető jogok Nemzeti jelképek 10

11 Jogszabályok 2. Törvény Kibocsátó: országgyűlés (jelenlevők 50 %+1, jelenlevők 2/3-a vagy összes képviselő 2/3-a kellhet hozzá) Tartalma: Államszervezet Hatáskörök Alapjogok gyakorlása, korlátozása Gazdasági szabályok, adók Büntetőszabályok, családi viszonyok, stb. Jogszabályok 3. Rendeletek Kormány rendelet saját feladatkörében (=autonóm jogalkotás) Törvénnyel nem lehet ellentétes! vagy tv. felhatalmazása alapján (=delegált jogalk.) Miniszterelnöki rendelet Miniszteri rendelet (tv. vagy kormányrendelet felhatalmazása alapján, csak a feladatkörében, esetleg más miniszterrel egyetértésben) 11

12 Jogszabályok MNB elnöke PSZÁF elnöke Csak saját feladatkörben NMHH elnöke Helyi önkormányzat rendelet (Alaptörvény 32. cikk (1)-(3) bekezdés) (tv. felhatalmazása alapján vagy helyi közügyben önállóan) Speciális jogforrások: AB-határozat (Alk. 32/A, AB-törvény) Jogszabályok hierarchiája Alkotmány Törvény Kormányrendelet Miniszteri rendelet Önkormányzati rendelet (nem illeszthető be: MNB elnök rendelete) A hierarchia sérelme alkotmánysértés: az alkotmánysértő jogszabályokat az AB megsemmisíti 12

13 Érvényesség, hatályosság A jogszabály érvényes, ha az arra hatáskörrel rendelkező szerv törvényben meghatározott eljárásban meghozta előírt módon kihirdették vagy közölték (közjogi szervezetszabályozó eszköz) és nem ellenkezik magasabb szintű ill. a Jat-ban vagy az Alaptörvényben nevesített jogszabállyal, jogforrással. 13

14 A jogszabályok hatálya Hatályos a jogszabály, ha az funkcionál (~ használják) Háromféleképp értelmezzük a jogszabály hatályát: Időbeli hatály (mikortól meddig?) Meg kell határozni maga a jogszabály vagy másik Kihirdetéssel vagy ez után meghatározott idővel Kellő felkészülési idő legyen az alkalmazásig alapelv: nincs visszaható hatály (kivéve, ha pozitív) Törvény és vhr-e egyszerre lépjen hatályba A jogszabályok hatálya Területi hatály Földrajzi értelemben (ország, megye, település) Személyi hatály Azon természetes, jogi személyek, stb., akikre nézve a jogszabály jogokat és kötelezettségeket állapít meg. Tipikusan a magyar állampolgárok és azok (de nem kivétel nélkül), akik az ország területén tartózkodnak. 14

15 Jog képesség Az a képesség, amellyel jogokat szerezhet, kötelezettséget vállalhat Mikortól vagy jogképes? Mikortól vagy cselekvőképes? Közvetlen és közvetett demokrácia 15

16 A választójog fogalma Közvetlen és közvetett demokrácia Alk. 2. (2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja. A választójog kettős természete: Jogszabályok összessége az államszervezés eszköze Alapjog a közhatalomban való részvétel joga Aktív választójog Országgyűlési Mo-i lakóhely nagykorúság magyar állampolgárság ( előtt: a választójog gyakorlásának feltétele, hogy a választás napján Mo-on tartózkodjon) Lakóhelyén vagy igazolással bárhol, akár külföldön is Helyi önkormányzati Mo-i lakhely nagykorúság magyar állampolgárság vagy valamely EUtagállam állampolgársága vagy menekültkénti elismerés Csak, ha a választás napján Mo-on tartózkodik a jogosult Csak lakóhelyén vagy igazolással bejelentett tartózkodási helyén Európai Parlamenti Mo-i lakhely nagykorúság magyar állampolgárság vagy valamely EU-tagállam állampolgársága Csak egy uniós országban gyakorolható 16

17 Passzív választójog Országgyűlési Ua., mint az aktív (Alk. 70. (1) bek.) Helyi önkormányzati Csak magyar állampolgár választható polgármesterré Bárki bárhol (bármely választókerületben) megválasztható Uniós állam polgára nálunk sem választható meg, ha hazájában ezt törvény vagy a hatóság kizárta Európai Parlamenti Ua., mint az aktív Választási alapelvek Alk. 71. (1) a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják. általános, egyenlő, közvetlen, titkos (5.: arányos vagy tisztességes vagy önkéntes) Vjt. 3. A választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. 17

18 Az országgyűlési képviselők választása Vjt.4. (1) Az országgyűlési képviselők száma összesen 386. (2) 176 országgyűlési képviselőt egyéni választókerületben, 152- t megyei, fővárosi választókerületben listán választanak. Az egyéni és a területi választókerületben mandátumot el nem ért, országosan összesített szavazatok alapján a pártok országos listájáról további 58 kompenzációs mandátum kerül betöltésre. Alkotmány május 25-i módosítása: 20. -ban ú (1) Az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kettőszáz. A nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható. Hatálybalépésről külön tv. rendelkezik még nincs Alaptv. 2. cikk (2) A Magyarországon élő nemzetiségek részvételét az Országgyűlés munkájában sarkalatos törvény szabályozza. A helyi önkormányzati képviselők választása Helyi önkormányzat KT-e: településnagyságtól függ vagy kevesebb lakos: egyéni listás nél több lakos, fővárosi kerület: vegyes Megyei, fővárosi közgyűlés: listás Polgármester: mindig közvetlen választás, relatív többségi rendszer Választójog gyakorlása: Aktív: lakóhely, igazolással bejelentett tartózkodási hely Passzív: bárhol Külföldön nem 18

19 Az Európai Parlament tagjainak választása Az Európai Parlament az Unió polgárainak képviselőiből áll. Az Európai Parlament tagjait közvetlen és általános választójog alapján, szabad és titkos választásokon, ötéves időtartamra választják. (EUSz. 14. cikk) Tagok száma: 736 Tagállamokból lakosságszám arányában: 5-99 között Magyar képviselők száma: 22 A választáson a Magyar Köztársaság területe egy választókerületet alkot. A választópolgár egy listára szavazhat. A közvetlen demokrácia intézményei Kivételes eszközök a közvetett (képviseleti) demokrácia mögött (a képviseleti szerv jogalkotó hatáskörét kivételesen és időlegesen korlátozzák) Népszavazás Népi kezdeményezés Népi vétó (népi ülnökök) 19

20 Az Országgyűlés Az országgyűlés KÉPVISELETI DEMOKRÁCIA Alk. 19. (1) bek.: A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve az Országgyűlés. 20

21 funkciói Alk. 19. (2) bek.: Az Országgyűlés a népszuverenitásból eredő jogait gyakorolva biztosítja a társadalom alkotmányos rendjét, meghatározza a kormányzás szervezetét, irányát és feltételeit. Az országgyűlés dönt az állam legfontosabb ügyeiben - Szabályoz (alkotmányoz, törvényt hoz, költségvetést fogad el, nemzetközi szerződéseket köt, megalkotja Házszabályát, stb.) - Rendkívüli jogrendről dönt (hadiállapotot hirdet, békét köt, rendkívüli állapotot vagy szükségállapotot hirdet, fegyveres erők felhasználásáról dönt, stb.) - Személyi kérdésekben dönt (megválasztja a KE-t, ME-t, AB tagjait, ombudsmanokat, ÁSZ elnökét, LB elnökét, LÜ-t, továbbá tv. alapján az OVB tagjait, stb.) - Parlamenti ellenőrzést végez (plénumon, bizottságokban vagy ogy-i biztosok, Ász, stb. révén) - Egyéb döntéseket hoz (önkormányzati-területszervezési jogkörben dönt, amnesztiát hirdet, népszavazásról dönt, stb.) A képviselői jogállás Alk. 20. (2) bek.: Az országgyűlési képviselő tevékenységüket a köz érdekében végzik. Egyenlő jogállásúak Nem utasíthatók, nem visszahívhatók Mentelmi jog illeti őket A mentelmi jog nem a képviselőt megillető jog, hanem az OGY működéséhez kapcsolódó alkotmányos intézmény = a képviselő (szabs. elj. kivételével) nem mondhat le róla Immunitás: anyagi mentelmi jog, szólásszabadság Inviolabilitás: eljárási mentelmi jog, sérthetetlenség 21

22 Az Országgyűlés szervezete Egykamarás (1945 óta) 386 tag (200 körül lesz?) 4 évre választják Tisztségviselők Elnök (1): semleges, képvisel, vezet Alelnökök (5): elnököt helyettesítik Jegyzők (10): segítik az elnököt miniszterelnök, miniszter vagy államtitkár képviselő nem lehet Bizottságok (állandó, ideiglenes): fontos szerep a törvényalkotásban, parlamenti ellenőrzésben Képviselőcsoportok (frakciók) Országgyűlés Hivatala: parlamenti munkát segítő apparátus Bizottságok Állandó bizottságok Általános hatáskörűek (nem szakosítottak) pl. Házbizottság Szakbizottságok pl. költségvetés, európai uniós ügyek Kötelezően létrehozandó Nem kötelezően létrehozandó Ideiglenes bizottságok Eseti bizottság Vizsgálóbizottság miniszterelnök, miniszter vagy államtitkár képviselő nem lehet bizottság tagja 22

23 Az Országgyűlés működése Megbízatás kezdete: alakuló ülés Megbízatás vége: új Országgyűlés alakuló ülése, vagy a parlament kimondja a feloszlását A köztársasági elnök feloszlatja, új választások kitűzésével Mindkét esetben 3 hónapon belül választásokat kell kitűzni Működés keretei: Évenként két rendes ülésszak február 1. - június 15., szeptember 1. - december 15. Az ülésszak ülésekből, az ülés ülésnapokból áll. Rendkívüli ülésszak: lehet a rendes ülésszakon kívül, és azon belül is. A köztársasági elnök, a Kormány, vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére össze kell hívni. A kérelemben az összehívás indokát, a javasolt időpontot és napirendet meg kell jelölni. Ogy. elnöke hívja össze. Köztársasági elnök az Országgyűlés ülését egy ülésszak alatt egy alkalommal - legfeljebb 30 napra - elnapolhatja. (Alk. 22. (4) bek.) 23

24 Működés feltételei: Határozatképesség: ha a képviselők több, mint fele jelen van (eltér: minősített többségű határozatnál) Határozathozatal: - jelenlévő képviselők több, mint fele - jelenlévő képviselők 2/3-a (2/3-os tv.ek) - jelenlévő képviselők 4/5-e (házszabálytól eltérés, kivételes eljárásban történő tárgyalás elfogadása) - összes képviselő több, mint fele (kormányalakítás) - összes képviselő 2/3-a (alkotmánymódosítás, a zászló- és címerhasználati törvény) (hadiállapot, rendkívüli állapot kihirdetése, KE megválasztása, AB tagjainak megválasztása, ombudsmanválasztás, orsz. Népszavazás elrendelése, stb.) Tanácskozóképesség (bizottság!): ha a bizottsági tagok több, mint 1/3-a jelen van Szavazás: - nyílt (főszabály) - titkos (pl. KE választása, felelősségre vonása) - név szerinti (frakció indítványozhatja (már nem tér el a szavazógépes nyílt szavazástól, de megtartották: politikai szerep tudatosításának eszköze) Törvényalkotás Törvényjavaslat: az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogszabály megalkotása iránti javaslat, amely tartalmazza a törvény javasolt szövegét és címét. OGY elnökéhez kell benyújtani, indokolással Köztársasági elnök Kormány országgyűlési bizottság országgyűlési képviselő Bármely parlamenti bizottság vagy képviselő módosító javaslatot nyújthat be Képviselői módosító javaslat: Külön szavaznia kell róla az OGY-nek Általános vita lezárásáig, írásban, indokolással A parlamenti bizottságok szerepe a törvényhozásban: Törvénykezdeményezés Törvényjavaslatok véleményezése, módosító javaslatok Képviselők módosító javaslatainak véleményezése (OGY elnöke jelöli ki) 24

25 Törvényalkotás A törvényjavaslatok vitája: Nagyobb jelentőségű törvénynél két olvasatban: Általános vita: tv.javaslat szükségességének, koncepciójának megítélése Részletes vita: módosító javaslatokban foglaltak megtárgyalása Parlamenti beszédjog Képviselők alkotmányos joga Vita közben, előzetesen és ismételten is lehet szólásra jelentkezni Időkeret és időtartam meghatározása: házszabály + Ogy. eseti döntése (ált. 1 perc és 30 perc közötti felszólalások lehetségesek) Napirenden kívüli felszólalás (előtti, utáni) Ügyrendi felszólalás, kétperces szólás, stb. Szavazás: Először módosító javaslatokról, módosítással érintett rendelkezésekről Legkorábban 5 nappal később: zárószavazás A köztársasági elnök 25

26 Az államfői tisztség keletkezése Köztársasági elnökké megválasztható minden választójoggal rendelkező magyar állampolgár, aki a választás napjáig a 35. életévét betöltötte. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve - díjazást nem fogadhat el. Az államfői tisztség keletkezése Országgyűlés választja 5 évre egyszer újraválasztható A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással. 26

27 Az államfői tisztség megszűnése a megbízatás idejének lejártával, az elnök halálával, a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapottal, összeférhetetlenség kimondásával OGY 2/3-os többséggel határoz róla képviselői indítványra lemondással OGY elfogadó nyilatkozata kell, de csak egyszer tagadhatja meg az elnöki tisztségtől való megfosztással ha tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy más törvényt szándékosan megsérti (felelősségre vonás) Az államfő politikai felelőssége Hatáskörei túlnyomó többségét a köztársasági elnök csak más döntésektől függően gyakorolhatja. Mivel a köztársasági elnök döntéseiért politikailag nem felelős, csupán jogilag, s akkor is csak a tisztsége gyakorlása során elkövetett szándékos Alkotmány- vagy törvénysértésért, a döntéseiért való politikai felelősséget a Kormány a miniszterelnöki vagy miniszteri ellenjegyzéssel vállalja át az Országgyűléssel szemben. Az ellenjegyzés a köztársasági elnök aktusainak érvényességi kelléke. Egyrészt biztosítja, hogy az elnök aktusai ne kerüljenek ellentétbe a kormány politikájával, másrészt pedig a köztársasági elnök aktusát is bekapcsolja a parlamentáris felelősség rendszerébe azáltal, hogy a Kormány átvállalja a politikai felelősséget az aktusért. 27

28 Miniszteri ellenjegyzés a KE politikai felelősségének hiányából adódik miniszterelnök vagy miniszter útján a Kormány felelősségvállalása a KE legtöbb intézkedéséhez szükséges ennek hiányában a KE intézkedése érvénytelen a KE néhány intézkedéséhez nem szükséges = önálló politikai döntések A köztársasági elnök jogi felelőssége ha tisztsége gyakorlása során az Alkotmányt vagy más törvényt megsérti felelősségre vonási eljárás: 1. Az OGY-i képviselők 1/5-e indítványozhatja 2. Az eljárás megindításához a képviselők 2/3-ának szavazata kell (titkos szavazás) 3. A cselekményt az Alkotmánybíróság bírálja el 4. Ha az AB megállapítja a törvénysértést, megfoszthat hatja tisztségétől - ha az eljárás büntetendő cselekmény miatt indul, az AB előtti eljárásban a vádat az OGY által a képviselők közül választott vád biztos képviseli olyan cselekmény miatt, amit nem a hivatali tevékenységével összefüggésben követett el csak megbízatásának megszűnése után lehet büntetőeljárást indítani 28

29 A köztársasági elnök részvétele a törvényalkotásban törvénykezdeményezési jog (ritka) törvények aláírása (15 v. 5 nap), majd elrendeli a kihirdetést kihirdetést megelőzően vétóval élhet: politikai = ha a tv-nyel (vagy rendelkezésével) nem ért egyet alkotmányossági = ha a tv-t (vagy rendelkezését) alkotmányellenesnek tartja Az Országgyűlés működéséhez kapcsolódó hatáskörök Összehívja az OGY alakuló ülését Írásbeli kérelmére az OGY-t rendkívüli ülésszakra/ülésre össze kell hívni Az OGY ülését egy ülésszak alatt egyszer, max. 30 napra elnapolhatja (a képviselők 1/5-e felülbírálhatja) Részt vehet, felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein Törvényt és népszavazást kezdeményezhet Kivételesen: feloszlathatja 29

30 Kinevezési jog A köztársasági elnök tv-ben meghatározott szerv vagy személy javaslatára kinevezi/felmenti: miniszterek (miniszterelnök javaslatára) nagykövetek MNB elnöke, alelnökei egyetemi tanárok, rektorok legfőbb ügyész helyettesei Miniszteri ellenjegyzéssel Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesei hivatásos bírák Miniszteri ellenjegyzés nélkül A kinevezés megtagadása rendkívül kivételes eszköz A Köztársasági elnök nagyon szűk körben megtagadhatja a javasolt személy kinevezését, ha: A) a teljesítéséhez szükséges jogszabályi feltételek nem állnak fenn (formai okból elutasító döntés) B) alapos okkal arra következtet, hogy a kinevezés az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná (tartalmi okból elutasító döntés) 30

31 Javaslattétel az Országgyűlésnek a miniszterelnököt (OGY tagjai többségének egyetértése) Legfelsőbb Bíróság elnökét (összes képviselő 2/3-a) Legfőbb Ügyészt (összes képviselő 2/3-a) Országgyűlési biztosokat (összes képviselő 2/3-a) Kitüntetések adományozása/megtagadása Az állami kitüntetésekről szóló törvény alapján: miniszteri/miniszterelnöki előterjesztés Kossuth-díj, Széchenyi-díj: Kormány előterjesztése + miniszteri ellenjegyzés A Köztársasági elnök nagyon szűk körben megtagadhatja az előterjesztett személytől a kitüntetést: ha az előterjesztés nem felel meg a törvényi előírásoknak (törvényességi vizsgálat) ha az előterjesztés nem egyeztethető össze a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjével (érdemességi vizsgálat) 31

32 A kegyelmezési jog KÖZKEGYELEM OGY hatásköre törvényben egyszerre több (nem konkrét) személyre érintettek nem kezdeményezhetik EGYÉNI KEGYELMEZÉS KE hatásköre tv-ben meghatározott eljárásban egyszerre csak egy meghatározott személyre az érintett kezdeményezi miniszteri ellenjegyzés szükséges Döntés állampolgársági ügyekben Állampolgársági tv. + Korm. rendelet alapján (honosítás, visszahonosítás, lemondás stb.) Miniszteri előterjesztés + ellenjegyzés kell: Állampolgársági ügyekért felelős min. (Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalon keresztül) okiratba foglalva a KE döntése 32

33 Köztársasági elnök- összegzés Jogállását alapvetően az Alk. 29. (1) bek. határozza meg ( őrködik az államszervezet demokratikus működése felett ) Politikailag semleges, önálló hatalom A köztársasági elnököt politikai felelősség nem, jogi felelősség korlátozottan terheli Hatáskörei nagyobb részét miniszteri ellenjegyzéssel gyakorolja, miniszter(elnök)i előterjesztés alapján A Kormány 33

34 A Kormány feladatai: védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a személyek jogait; biztosítja a törvények végrehajtását; irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket; meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét irányítja a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését; közreműködik a külpolitika meghatározásában; a Magyar Köztársaság Kormánya nevében nemzetközi szerződéseket köt; képviseli a Magyar Köztársaságot az Európai Unió kormányzati részvétellel működő intézményeiben; feladatkörében rendeleteket bocsát ki, és határozatokat hoz. A Kormány politikai felelősségét biztosító intézmények: 1. Az Országgyűlés dönt a Kormány programjáról 2. A Kormány köteles rendszeresen beszámolni a parlamentnek 3. A képviselők a Kormányhoz és a Kormány tagjaihoz interpellációt és kérdést intézhetnek 4. Az illetékes parlamenti bizottság meghallgatja és véleményezi a miniszterjelöltet még annak kinevezése előtt, és azt követően évente legalább egyszer meghallgatja 5. A bizottságok javaslataikkal közvetlenül fordulhatnak a Kormányhoz 6. Az Országgyűlés megvonhatja a bizalmat a Kormánytól 34

35 Kormánymodellek KABINETRENDSZERŰ: nem minden miniszter tagja a kormánynak, csak a fontosabb tárcák vezetői, a kormányfő meghívása alapján (pl. Nagy-Britannia) KANCELLÁRI TÍPUSÚ: a kormányfő a kormány többi tagjánál szélesebb körű jogosítványokkal rendelkezik (pl. Németország) MINISZTERTANÁCSI TÍPUSÚ: a kormány tagjai egyenjogúak, a kormányfő első az egyenlők között A Kormány megalakulása, összetétele és megbízatása Kormányalakításra a köztársasági elnök ad megbízást az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjai vezetőinek, továbbá a pártokhoz nem tartozó képviselők megbízottjának a meghallgatása után A Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll. A miniszterelnököt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés tagjai többségének szavazatával választja. A miniszterelnök megválasztásáról és a Kormány programjának elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. 35

36 A miniszterek A minisztereket a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki és menti fel. A miniszter lehet: minisztériumot vezető tárcaminiszter tárca nélküli miniszter: a Kormány által meghatározott feladatokat lát el A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A miniszterek az Országgyűlés előtt esküt tesznek. A Kormány megbízatásának megszűnése A megszűnés esetei a következők lehetnek: Az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakul A miniszterelnök, illetve a Kormány lemond A miniszterelnök meghal A miniszterelnök választójogát elveszíti A miniszterelnök összeférhetetlenségét megállapítják A konstruktív bizalmatlansági eljárással Az új Kormány megalakulásáig a Kormány hivatalban marad= ügyvezető kormány A miniszterelnök = ügyvezető miniszterelnök (kiv., ha a miniszterelnök megbízatása halál, választójog elvesztése vagy összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg az a miniszter gyakorolja jogkörét, akit a helyettesítésével megbízott) 36

37 A bizalmi kérdés A Kormány a miniszterelnök útján bizalmi szavazást javasolhat Javasolhatja, hogy az általa benyújtott előterjesztés feletti szavazás egyben bizalmi szavazás legyen Ha a törvényhozás nem szavaz bizalmat a Kormánynak, a Kormány köteles lemondani A bizalmi kérdés felvetésének célja: a Kormány politikai támogatottságának nyilvánvalóvá tétele olyan helyzetekben, amikor valamely kormányzati intézkedés megosztja a politikai erőket, a társadalmat, a közvéleményt ( a Kormány legitimációjának alapja a parlamenti többség bizalmának fennforgása) A Kormány működése A Kormány testületként gyakorolja feladat- és hatáskörét. Testület, mert a miniszterelnök és a miniszterek alkotják. Működési rendjét kormányhatározatban elfogadott ügyrendje határozza meg Rendszeresen, általában hetenként ülésezik. Üléseit féléves időtartamra szóló, havi ütemezésben elfogadott munkaterv alapján tartja. Az üléseket a miniszterelnök vezeti. Az üléseken a miniszterek szavazati joggal vesznek részt 37

38 A Kormány munkáját segítő szervek 1. Miniszterelnöki Hivatal (Miniszterelnökség): A miniszterelnök munkaszervezete, amelyet a miniszterelnök irányít, de közvetlenül egy államtitkári rangban álló politikus vezet. Politikai funkciói mellett (kormányzati tevékenység irányítása, összehangolása) a Kormány testületi működésével kapcsolatos titkársági jellegű igazgatási feladatokat is ellát. 2. Kormánybiztos: az egyes minisztériumok feladatkörébe nem tartozó, kiemelt fontosságú feladatok ellátására 3. Kormánybizottságok: több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolására 4. Kabinetek: ügydöntő hatáskörrel nem rendelkező, döntés-előkészítő, javaslattevő szerv kiemelt fontosságú gazdaság és társadalompolitikai,valamint nemzetbiztonsági ügyekben

39 A polgári jog fogalma A polgári jog azon jogszabályok összessége, amely a társadalom tagjainak vagyoni és egyes személyi viszonyait szabályozza. Szabályozási módszer: - mellérendeltség - egyenjogúság 77 A polgári jog alapelvei Alapelvek: azon iránymutató eszmék, amelyek iránytűként szolgálnak a jogalkotónak, a jogalkalmazónak, a jogviszonyokat létesítő embereknek és szervezeteknek. Vannak nevesített alapelvek, és olyanok, amelyek nem említettek szó szerint, de áthatják az egész polgári jog rendszerét, a szemléletet tükrözik

40 Alanyi jogok szabad gyakorlásának elve Igazságosság Jóhiszeműség és tisztesség elve Jóhiszemű: aki nem tud, és kellő körültekintés mellett sem tud a látszattal ellentétes valóságról Rosszhiszemű: aki tud, vagy kellő körültekintés tanúsítása mellett tudnia kellene a látszattal ellentétes valóságról Tisztesség: nem elegendő a magatartás látszólagos jogszerűsége, erkölcsösnek is kell lennie Rendeltetésszerű joggyakorlás elve és a joggal való visszaélés tilalma Minden alanyi jogot csak céljának megfelelően, rendeltetésével összhangban szabad gyakorolni, csak akkor számíthat törvényes elismerésre és védelemre Joggal való visszaélés: olyan tilalmazott magatartás, amikor a személy a valamely alanyi jogát mások rovására, ok nélküli zaklatására használja fel Együttműködés elve A feleknek egymás érdekeinek kölcsönös előmozdításával kell eljárniuk, az érdekütközések és a károsodások megelőzése céljából Egyes részterületeken érvényesülő elvek Visszterhesség elve Szerződési szabadság elve Tulajdon sérthetetlenségének elve Végintézkedési szabadság elve 79 A PTK szerkezete IV. tv Öt főrész és egy záró rész Bevezető rendelkezések Személyek joga Tulajdonjog Kötelmi jog Öröklési jog szabályai Záró rendelkezések

41 81 A személy fogalma A személy fogalma arra ad magyarázatot, hogy kik lehetnek a polgári jogviszony alanyai. Személy: Természetes személy (ember) Jogi személy (vállalat, szövetkezet, kft, egyesület, állam ) A személyeknek jogképességük van

42 A jogképesség fogalma Az embernek és a jogi személynek az a képessége, hogy a polgári jogviszony alanya lehet. (jogok és kötelességek alanya lehet) Bizonyos eseten a jogképességhez egyéb más feltételek is szükségesek. A jogi személy jogképessége az emberéhez képest korlátozott, mert csak azokra a jogokra és kötelezettségekre terjed ki, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez köthetők. 83 A cselekvőképesség fogalma Cselekvőképessége csak az embernek van. Jelentése: az ember saját akaratelhatározásából, saját nevében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat. Egyben szerződőképességet s jelent A cselekvőképesség feltételezi az ember belátási képességének épségét is (nagykorú ember képes ügyei vitelére)

43 Belátási képességet kizárhatja, korlátozhatja: Elmebeli állapot Szellemi fogyatékosság Kórós szenvedély A cselekvőképesség nem jelent automatikusan szerzőképességet is! 85 Az ember mint jogalany - jogképesség ÁLTALÁNOS, EGYENLŐ, FELTÉTLEN Általános: minden élő ember jogképes a születésétől a haláláig Feltételen: minden embert megillet a jogképesség, azt feltételhez kötni nem lehet Egyenlő: bármilyen vonatkozásban (életkor, nem, nemzetiség, vallás )

44 A jogképesség nem alanyi jog, ezért róla lemondani nem lehet, az arról lemondó szerződés semmis. Kezdete: élve születés befejeződése Vége: halál (agyhalál) Feltételes jogképesség: méhmagzat (ha élve születik, akkor a fogamzás időpontjától születéstől visszaszámolt 300 nap jogképes) 87 Az ember mint jogalany - cselekvőképesség Általános szabály: minden ember cselekvőképes,kivéve, ha azt törvény kizárja vagy korlátozza. Életkor alapján: Cselekvőképtelen: 14 év alattiak Korlátozottan cselekvőképes: év közötti Cselekvőképes: 18 év feletti A korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelenek ügyeiben a törvényes képviselőjük (szülő, gyám, gondnok) jár el. Nagykorút bíróság ítéletével korlátozottan cselekvőképesnek, vagy cselekvőképtelennek nyilváníthat

45 A személyiségi jogok polgári jogi védelme Az embernek személyisége van, ezért a személyiségi jogok rendkívül összetettek. A személyiségi jogok vannak a legszorosabb kapcsolatban az emberi jogokkal. Kapcsolat: - emberi jogi egyezmények - Alkotmány XII. fejezete - polgári jogi alapelvek 89 Személyiségi jogok sérelmének esetei Emberek hátrányos megkülönböztetése nem, nemzetiség, bőrszín, felekezet, meggyőződés, nem hovatartozás miatt Személyes szabadság korlátozásának tilalma Lakóhely, tartózkodási hely, munkahely szabad megválasztásának joga Nyomós közérdekből korlátozható (arányosság, szükséges mérték) Jogellenes korlátozása sok bűncselekmény tényállási eleme Az élet, testi épség, egészség megsértésének tilalma Névvédelem A jó hírnév, a becsület és az emberi méltóság védelme Jó hírnév: társadalmi, közéleti, gazdasági ismertséget, elfogadottságot jelent, amely a személyre nézve kedvező. A becsület: az egyéni értékek elismerését jelenti a társadalom részéről

46 A képmás és a hangfelvétel védelme Nyilvánosságra hozatalához az érintett személy hozzájárulása szükséges. (de, közszereplő, vagy tömegfelvétel) Titokvédelem az emberek szűk köre előtt ismert adat, információ, amelynek egy zárt körből való kikerülése sérti az adott személy érdekét. A titokkal rendelkezni jogosult személy dönthet a titoknyilvánosságra hozataláról. (levéltitok, magántitok orvosi, ügyvédi, adó-, banktitok -, üzemi, üzleti. A magánlakás védelme Mindig valamely ingatlan tulajdoni vagy birtokviszonyaihoz kapcsolódik. Nyomós közérdekből korlátozható. 91 A személyiségvédelem polgári jogi eszközei 1. A jogsértés tényének bírósági megállapítása 2. A jogsértés abbahagyására és a jogsértéstől való eltiltásra kötelezés 3. Elégtétel adására kötelezés 4. A sérelmes helyzet megszüntetésére, helyreállítására, megsemmisítésére kötelezés 5. Kártérítés 6. Bírság

47 93 A tulajdon fogalma és jelentősége Az állam a jog eszközeivel mindenkivel szemben védelemben részesíti a tulajdont. A tulajdonjog a polgári jog kiemelkedő jogintézménye. Alapvetően szabályozza a vagyoni viszonyokat. (egyéb, más járulékos jogintézmények nincsenek nélküle)

48 A tulajdonjog alanya A tulajdonjog tárgya Alanya: a tulajdonos Bármilyen ember és jogi személy lehet, mivel a személyek jogképessége magában foglalja a tulajdonosi képességeket is. Tárgya: a dolog Mi a dolog? Fogalmát a PTK nem határozza meg, csak annyit mond: minden birtokba vehető dolog tulajdon tárgya lehet. Birtokba vehető minden, ami emberi uralom alá hajtható, megfogható, testi jellegű, és az ember számára elfogyasztható. 95 Dolog csoportosítása: többféleképpen lehet

49 A tulajdonjogviszony tartalma Jogok és kötelezettségek összessége alkotja. Jogosultságok: Birtoklás, birtokvédelem Használat, hasznok szedése rendelkezés Kötelezettségek: Teher- és kárveszélyviselés Szükséghelyzetben az okozott kár tűrése

50 A birtok fogalma és fajai Fogalmát a PTK nem határozza meg. Lényege: tényleges hatalom egy dolog felett. Tulajdonos: A dolog az enyém, megillet a rendelkezési jog Birtokos: A dolog nálam van. Birtokos: akinél a dolog van, aki a dolgot magához veszi, vagy más módon hatalmába keríti. 99 A birtok fajtái Saját idegen Saját: aki a dolgot sajátjaként tartja birtokában (pl. tulajdonos, tolvaj) Idegen: ha a birtoklás más személy engedélyén múlik (pl. bérlő, záloghitelező) Törvényes törvénytelen Törvényes birtokos: érvényes jogcíme van a birtoklásra (pl. tulajdonos, bérlő) Törvénytelen birtokos: akinek nincs érvényes jogcíme a birtoklásra (pl. tolvaj, önkéntes lakásfoglaló) Jóhiszemű: aki alapos okkal hiszi azt, hogy a birtokláshoz érvényes jogcíme van Rosszhiszemű: aki leve tudja, hogy a birtokláshoz nincs érvényes jogcíme

51 A birtok megszerzése és megszűnése Megszerzés: a dolog feletti tényleges hatalom megszerzése Közvetlenül Jelképes átadással Megszűnés: a tényleges hatalom megszűnésével 101 A birtokvédelem eszközei Hatósági úton történő birtokvédelem útjai: 1. sommás vagy egyszerű - a birtoklás tényén alapszik - nem foglalkozik a birtoklás jogcímével - gyors jogi segítségnyújtás eszköze -jegyző, 3 nap 2. rendes - a birtokláshoz való jogon alapszik - azt kell bizonyítani, hogy erősebb joga van a birtokláshoz, mint annak, aki őt a birtoklásban zavarta

52 A birtokvédelem eszközei: 1. birtokvédelem igazgatási úton (egyszerű, jegyzői) 2. birtokvédelem bírói úton (rendes birtokvédelem) 3. birtokvédelem önhatalommal Mindhárom eszköz a tilos önhatalommal szemben nyújt védelmet. Tilos önhatalom: ha valaki a birtokost a dolog birtokától jogalap nélkül megfosztja, vagy a dolog birtoklásában zavarja. Birtokháborítás tehát: A birtoktól való megfosztást és a birtoklásban zavarást együttesen. 103 Birtokháborító: akinek a magatartása a tilos önhatalmat megvalósítja. Főszabály: a birtokost mindenkivel szemben megilleti a birtokvédelem (kivéve akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte)

53 Birtokvédelem önhatalommal (jogos önhatalom) A jogrend általában tiltja az önbíráskodást, és elvárja, hogy az emberek jogikat törvényes úton érvényesítsék. (=főszabály) kivétel lehetséges: 1. Birtok ellen irányuló támadás elhárítására A támadás kevesebb, mint a birtokháborítás A birtokos akár erőszakkal is meghiúsíthatja a támadást 2. a dolog önsegéllyel való visszaszerzésére is irányulhat Csak akkor van helye, ha a bírói vagy igazgatási út igénybevételével járó időveszteség a az eredményes birtokvédelmet meghiúsítaná. 105 Birtokvédelem igazgatási úton Eldöntésére a jegyzőnek van hatásköre Ha birtoklás jogcíme nem vitás, és a birtokháborítástól kevesebb mint egy év telt el A kérelmezőnek kell bizonyítania, hogy birtokos volt, valamint, hogy a birtoklásában zavarták A jegyző helyreállítja az eredeti állapotot: A birtoksértőt e magatartástól eltiltja Kivéve, ha nyilvánvaló, hogy a védelemért folyamodó nem jogosult a birtoklásra Vagy a birtoklása megzavarását köteles volt eltűrni Határoz a költségek kérdésében is 3 napon belül végrehajtandó a határozata (akkor is, ha a végrehajtást sérelmesnek tartó fél a bírósághoz fordul)

54 Birtokper A bíróság a birtoklás jogcíme alapján dönt Esetei: Ha a birtokháborítás óta több mint egy év eltelt Ha a birtokos birtokláshoz való jogcíme eleve vitás Ha valamelyik fél a jegyző határozatát sérelmesnek tartja 107 A felelős őrzés Ha valaki a dolgot más érdekében anélkül tartja magánál, hogy arra külön jogviszonynál fogva jogosult vagy köteles lenne. Az őrzőhöz úgy kerül a dolog, hogy annak őrzéséről előre nem állapodtak meg a jogosultak

55 Jellemzők: Mindig más ember érdekében történik Az őrzés átmeneti, rövid ideig tart Az őrzés ideje alatt az őrző a dolgot nem használhatja, csak abban az esetben, ha az a dolog fenntartásához szükséges Ha a tilalom ellenére mégis használja a dolgot, felel mindazon károkért, amely anélkül nem következett volna be Jogosult azon költségei megtérítésére, amelyek az őrzéshez szükségesek voltak A dolgot a költségei megtérítéséig visszatarthatja

56 A szerződés fogalma Két vagy több személy egybehangzó akaratnyilatkozata valamely joghatás létrehozására. Szerződést a polgári jog bármely alanya köthet. 111 A szerződés alanyai Felek: JOGOSULT (aki a szolgáltatást követelheti) KÖTELEZETT (valamely szolgáltatással tartozik) Egyenrangúak Mellérendelt jogviszony

57 A szerződés létrejötte A felek kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata alapján. Szükséges a lényeges kérdésekben megegyezniük, és Bármelyik fél által lényegesnek tartott kérdésekben is megállapodniuk. Nem kell a feleknek olyan kérdésekben megállapodniuk, amelyet jogszabály rendez. 113 A szerződés tartalma Szerződési szabadság: a felek a szerződés tartalmát szabadon határozzák meg, de Semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik, és az is, amely jó erkölcsbe ütközik

58 A szerződés alakisága Egyes esetekben bizonyos alaki feltételeknek teljesülniük kell. Szóban akkor köthető, ha a törvény nem ír elő kötelező írásbeliséget. A ráutaló magatartással kötött szerződéseket sem kötelező írásba foglalni. Vannak olyan szerződések, amelyek kizárólag írásban érvényesek. 115 Az írásos szerződéseknél az alakiság megsértésével kötött szerződések érvénytelenek

59 A szerződésszegés fogalma Minden olyan magatartás, körülmény vagy állapot, amely a szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel kapcsolatos jogait. Esetcsoportok: Kötelezetti késedelem Jogosulti késedelm Hibás teljesítés 117 Kötelezetti késedelem Ha a szerződésben magállapított vagy kétségtelenül megállapítható határidő eredménytelenül eltelt, vagy a kötelezett a kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti. Jogkövetkezmények: - a jogosult változatlanul követelheti a teljesítést - a jogosultat megilleti az elállás joga, ha a szerződés teljesítése többé nem áll érdekében és azt bizonyítani tudja - a kötelezett kártérítéssel tartozik, ha a jogosultat kár is érte, és a kár a kötelezett felróható magatartásából adódott

60 Jogosulti késedelem A jogosulti késedelem akkor áll be, ha a jogosult a kötelezett szerződésszerűen felajánlott teljesítését nem fogadja el. Jogkövetkezmények: - függetlenül a késedelme kimentésétől köteles a kötelezett felelős őrzésből eredő költségeit megtéríteni - viseli a dolog megsérülésének, elvesztésének, megrongálódásának, elpusztulásának veszélyét - teljes kártérítéssel tartozik a kötelezettnek, kivéve, ha bizonyítja, hogy a késedelem elhárítása érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható - kizárja vagy megszünteti a kötelezett egyidejű késedelmét 119 Hibás teljesítés (szavatosság) A teljesítés szerződésszerű (hibátlan), ha: A szolgáltatás tárgya alkalmas a rendeltetésszerű használatra, a szerződésben kikötött vagy a kötelezett által ismert célnak megfelel A kötelezett hibásan teljesít, ha h a dolog nem felel meg teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak Szavatossági igények:

61 Szavatossági igények: A jogosult választása szerint kérhet: Kijavítást vagy árleszállítást Kérheti a dolog kicserélését is Elállhat a szerződéstől (érdekmúlás esetén), különösen, ha a hiba nem javítható ki 121 Megbízás nélküli ügyvitel Olyan magatartás kifejtése más személy javára, aki erre nem adott megbízást. Ptk: aki valamely ügyben más helyett eljár anélkül, hogy, arra megbízás alapján vagy egyébként jogosult volna, az ügyet úgy köteles ellátni, amint annak érdeke és feltehető akarata megkívánja akinek javára beavatkozott

62 Tehát: Még nincs szerződés (függő jogi helyzet) 1. az ügy urának utólagos jóváhagyásával szerződéssé alakul, ekkor a megbízás szabályai érvényesülnek 2. jóváhagyás hiányában az eljáró személy álképviselő lesz 123 Megbízás nélküli ügyvivő jogi helyzete Az ügyvivő - köteles haladéktalanul értesíteni azt a személyt akinek az ügyében beavatkozott. - köteles továbbá gondos és szakszerű ügyellátást tanúsítani Helyénvaló beavatkozás: - megbízott jogállása illeti meg - költségtérítésre igényt tarthat - díjazás illeti meg Nem helyénvaló beavatkozás: - díjazásra nem tarthat igényt

63 125 Funkció A jogellenes magatartás kielégítéséről való gondoskodás, amelynek egyik lehetséges eszköze a kártérítés. Elemek: Jogellenes magatartás Kár Okozati összefüggés a magatartással NEM szükségszerű elem a felróhatóság!!!

64 Jogellenes magatartás A felelősség szempontjából minden károkozás, ami nem minősül jogszerűnek, amit a jogszabály kifejezetten nem enged meg jogellenes. Jogellenességet kizáró körülmények: Jogos védelem Szükséghelyzet A károsult beleegyezése 127 A károkozó magatartás lehet: Tevőleges (aktív) Nem tevés (passzív)

65 Kár Legáltalánosabb értelemben minden olyan hátrány, amely valakit valamilyen károsító esemény folytán személyében vagy vagyonában ér. Lehet: Vagyoni Nem vagyoni 129 A kár elemei: A felmerült, tényleges kár A károsult vagyonában beállt értékcsökkenés Azzal az értékkel egyenlő, amelytől a károsult a dolog elpusztulása, megsérülése, vagy elvesztése, megrongálódása folytán elesett Indokolt költég(ek) A vagyoni és nem vagyoni hátrány kiküszöböléséhez szükséges költség, amely szintén csökkenti a károsult vagyonát Elmaradt haszon Az az érték, amellyel a károsult vagyona gyarapodott volna, ha a károsító magatartás nem következett volna be

66 Okozati összefüggés Megállapítható, ha a jogellenes magatartás nélkül a kár nem következett volna be, A jogellenes magatartást a cselekvőnek vagy a mulasztónak a terhére lehet róni, továbbá A jogsértő magatartást szankció alkalmazásával befolyásolni lehet 131 Felróhatóság objektív szemlélet: PTK: aki másnak jogellenesen kárt okoz köteles azt megtéríteni A vétőképesség a felelősségre vonás megállapíthatóságának feltétele. Alapja a belátási képesség, de nem azonos a cselekvőképességgel. Szubjektív elem: PTK: mentesül a felelősségre vonás alól, ha bizonyítja, hogy a kár elhárítása érdekében úgy árt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható

67 Speciális felelősségi alakzatok Alkalmazott (szövetkezeti tag): Ha az alkalmazott a munkaviszonyával kapcsolatosan harmadik személynek kárt okoz, akkor a jogosulttal szemben a munkáltató felelős. A felelősségi szabályok akkor alkalmazhatók, ha a károkozó alkalmazottja a munkáltatónak, és károkozás a munkaviszonnyal összefüggésben történt 133 Felelősség a megbízott károkozásáért A megbízó a megbízottal közösen felel. A megbízó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy őt a megbízott megválasztásában, utasításokkal való ellátásában, felügyeletében mulasztás nem terheli

68 A családjog tárgya A családi viszonyok szabályozása a jog eszközeivel A család fogalma A családdal összefüggő kérdések szabályozhatósága A család fogalmát illetően: 1. Jogi értelemben - a társadalom természetes és alapvető alkotóeleme - közös elődök vagy legalább egy közös előd és leszármazóik képezik - nemzetközi egyezmények jelentősége - bizonytalan kérdések

69 A családjog tárgya II. Szociológiai értelemben: - együttélés alapján vérségi kapcsolat fennállása alapján - alapcsalád bővebb család újjászervezett család III. Köznapi értelemben A szabályozás lehetőségei: csak bizonyos körben lehetséges elismerés és a konfliktushelyzet megoldásának igénye jogi eszközök elégtelensége A családjog szabályozási területei 1. Házassági jog köteléki jog és vagyonjog II. Család, rokonság joga III. Gyámság, családpótló jogi helyzetek rendezése A jogfelfogás változása jellemző

70 A családjog által érintett személyi kör Család Rokonság, amely alapulhat - vérszerinti származáson - bírósági határozaton - hatósági aktuson Hozzátartozók köre - Ptk. meghatározza DE nem szabályozza a családjog: élettársi jogviszonyt gondnokságot ún. tényleges családi kapcsolatokat A családjog jogforrásai 1. Csjt évi IV. törvény (házasságról, családról és a gyámságról) Jelentősebb módosításai: évi I. tv évi VI. tv évi XXXI. tv évi XXXI. tv évi IX. tv. és évi XLIV. tv évi LI. tv

71 A családjog jogforrásai 2. Alkotmány 15., 16., 66., 67. és 70/K Gyermekvédelmi törvény Gyvt évi XXXI. tv. Egészségügyi törvény évi CLIV. tv. Polgári törvénykönyv háttérjogszabályként Polgári perrendtartás évi III. tv. Csjté. végrehajtási rendelet, évi 23. tvr. Anyakönyvi jogszabály évi 17. tvr. Gyámrendelet Gyer. 149/1997. Korm. r. Nevelőszülői jogviszonyt rendező 150/1997. Korm. r Gyámügyi hatáskörről Gyár. 331/2006. A családjog jogforrásai 3. Legfelsőbb Bíróság iránymutatási, elvi döntései, állásfoglalásai: 17. sz. irányelv a gyermekelhelyezésről V. sz. Polgári Elvi Döntés a házastársi tartásról XXIX. sz. Polgári Elvi Döntés a nagykorú gyermek tartásáról A két PED-et felülvizsgálta a XLI. sz. PED

72 A családjog forrásai 4. Nemzetközi egyezmények részben általános jellegűek részben kifejezetten családjogi tárgyúak Általános nemzetközi, emberi jogi egyezmények: Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata 1948 Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya 1966 Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya A családjog forrásai 5. Emberi Jogok és Alapvető Szabadságjogok Védelméről szóló Római Egyezmény A Nőkkel Szemben Alkalmazott Hátrányos Megkülönböztetés Minden Formájának Kiküszöböléséről szóló New York-i Egyezmény (CEDAW) A Gyermek Jogairól szóló New York-i Egyezmény Kifejezetten családjogi tárgyú egyezmények: A Gyermekek Jogellenes Külföldre Vitelének Polgári Jogi Vonatkozásairól szóló Hágai Egyezmény

73 A családjog forrásai 6. Tartásdíjak külföldön való behajtását szolgáló New York-i Egyezmény Gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló Hágai Egyezmény Gyermekek Nemzetközi Örökbefogadásáról szóló Hágai Egyezmény (2005) A szülői felelősséggel és a gyermekek védelmét szolgáló intézkedésekkel kapcsolatos együttműködésről, joghatóságról, alkalmazandó jogról, elismerésről és végrehajtásról szóló Hágai Egyezmény (2005) A családjog forrásai 7. Uniós jogforrás: A Tanács 2201/2003 Rendelete házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, a határozatok elismeréséről és a végrehajtásáról (Brüsszel IIA)