VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

Átírás

1 VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált és domináns állami tevékenység a polgári forradalmak idején erősödött meg, a feudális jogbizonytalansággal és jogegyenlőtlenséggel szemben fogalmazódott meg, - szülőföldje: Franciaország, - mint modell: a hatalommegosztásból ered Jogalkotási követelmények a) értelmezési előírás: a jogszabály minden jogalany számára egyértelműen értelmezhető tartalommal kell rendelkeznie, b) visszamenő hatály tilalma: a jogszabály hatálybalépését megelőző időre: - nem állapíthat meg kötelezettséget, - nem vonhat el jogot, - nem korlátozhat jogot, - nem nyilváníthat magatartást jogellenessé c) illeszkedési szabály: d) megfelelési követelmény: - a jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel (alkotmánnyal), - a jogszabálynak illeszkednie kell a jogrendszer egységébe - a jogszabálynak meg kell felelnie a nemzetközi jogi kötelezettségeknek és - a jogalkotási szakmai követelményeknek e) felhatalmazási szabály: - jogszabálynak kell kimondania, hogy ki milyen tárgykörben alkothat jogot, - a felhatalmazott jogát nem adhatja tovább f) alkalmazhatóság

2 A jogalkotás irányai: - tipikus, - atipikus - tipikus jogalkotási irány: új társadalmi viszonyok szabályozása, meglévők módosítása vagy megszüntetése - atipikus jogalkotási irány: dereguláció, vagyis a fölösleges joganyag hatályon kívül helyezése - a tipikus jogalkotás jellemzői: a) erősen motiválhatják gazdasági, politikai és egyéb érdekek (rétegérdek: toxis sztrájk) b) mindig kötött eljárási rendben történik, ezt is jogszabály írja elő (JAT évi CXXX. tv.) c) jövőre néző, általános, céltudatos d) szakmailag előkészített e) érdekeket fejez ki f) számmal és címmel látják el 1.4. A jogalkotás fajtái A kategorizálást az dönti el, hogy a közhatalommal felruházott jogalkotó szervek közül melyik alkotja a jogot, vagyis törvényhozó, vagy végrehajtó az adott szerv. Ennek alapján megkülönböztethetünk: a) törvényalkotó, vagy b) rendeletalkotó szervet a) a törvényhozó szerv általános jellemzői: - demokráciákban alapvetően TESTÜLETKÉNT működik - leggyakoribb elnevezése: országgyűlés, esetleg kongresszus (USA) - felhatalmazása alkotmányos - a politika erősen determinálja, mivel az ellenzék, ennél a jogalkotási folyamatban fejtheti ki véleményét - főleg a társadalom alap-(és nem részlet) kérdéseit rendezi - a társadalom nyilvánossága előtt folyik a törvényi folyamat, így a szándék jobban érthető b) a rendeletalkotó szervek jellemzői: - a végrehajtó, vagyis (döntően) a közigazgatási szervek sorolhatók ide

3 3 - első számú rendeletalkotó szerv a kormány, amely kétféle jogkörben hozhat rendeletet: - származékos jogkörben, amikor a törvénytől kapja a felhatalmazást, - eredeti jogkörben, amikor törvényi alap nélkül alkot rendeletet - a politika kevésbé hat a rendeletalkotó szerv lehet: - testületi (Kormány, önkormányzat) - egyszemélyi (miniszter) 1.5. A törvényhozás folyamata (helyesen) a) a jogalkotói igény észlelése, megfogalmazza; többségében valamely politikai alany, valamelyik párt az igény megfogalmazója (vagy annak elnöke) pl.: - devizahitelesek problémája, - felsőoktatás b) törvény kezdeményezés, ami csak jogszabályba megnevezett alanytól származhat nálunk az Alaptörvény szerint csak: - országgyűlési képviselő, - országgyűlési bizottság, - kormányelnök - Kormány c) törvénytervezet elkészítése és a döntésre jogosult elé terjesztése; a tervezetet optimális esetben professzionális bürokrata (ák) készíti (k) d) a törvényjavaslat e) elfogadás szavazás útján, hitelesítés és f) kihirdetés 2. A bírói jog A jogalkotás nem kontinentális esete, az angolszász jogi kultúrára jellemző. A törvényi joggal funkcionálisan egyenértékű, a társadalom alapvető viszonyainak szabályozására ugyanúgy alkalmas. - lényege: - a kötelező erejű jogi normát nem (csak) a jogalkotó szervek állítják elő, hanem - a jogalkalmazásra hivatott felső bíróságok jogerős ítéletei, amikor - egy konkrét ügyben a bíró határoz

4 4 - és ezt a határozatot mintának, precedensnek tekinti az alacsonyabb szintű bíróság bírói döntés - vagyis minden későbbi hasonló esetre kiterjedően normaként hat az adott felsőbb - a bírói döntésnek három eleme van: a) tartalmazza magát a döntést (x fizessen y-nak kártérítést) b) másrészt az indoklást, a döntés megokolását, aminek része a felismert elv kifejtése (ratio decidendi) c) harmadrészt az ítélet tartalmazhat egy elvi, általános összegzést, ami a döntés elméleti keretét szolgálja A három elemből CSAK a ratio decidendi képezi a precedenst, az angol jog részét! - a precedens jogot csak a felsőbb bíróságok alkothatják, ez 1189-ig nyúlik vissza, - írásban rögzítik 3. A szokásjog A szokásjog a mai jogképződésben gyakorlatilag már nem kap szerepet, de történelmileg sokáig meghatározó volt. Ahhoz, hogy egy szokás szokásjoggá válhasson három követelménynek kell megfelelnie: - hosszú időn át folyamatosan kell érvényesülnie ( emberemlékezet óta ), - egyértelműnek kell lennie a tartalmának, - a többség által helyeseltnek kell lennie. 4. A jogforrás Két csoportot különböztetünk meg: - anyagi jogforrás: vagyis milyen közhatalmi szervek adhatnak ki jogszabályt - alaki jogforrás: vagyis tételesen, konkrétan milyen jogszabályok léteznek, azaz a jog anyagát mutatja meg. Mindkét esetben az adott állam legmagasabb szintű alaki jogforrása, az alkotmány (Alaptörvény) nevesíti mindkét csoportot. Nálunk az Alaptörvény a következőképpen: a) Országgyűlés törvény, törvényerejű rendelet b) Kormány rendelet c) Magyar Nemzeti Bank elnöke rendelet d) a Kormány tagjai (miniszterelnök, miniszterek) rendelet

5 e) Önálló szabályozó szervek vezetője rendelet f) helyi önkormányzati testület rendelet A jogforrások között hierarchikus a kapcsolat, amely alá-fölérendeltséget fejez ki. Jellemzői: - az alaki és anyagi jogforrás erejét mutatja - jogbiztonsági garanciát ad 5 - a legalapvetőbb ismérve, hogy MINDEN jogforrásnak az Alaptörvénynek (alkotmánynak) kell megfelelnie, és - alacsonyabb jogforrás nem módosíthat magasabbat, nem helyezheti hatályon kívül, nem lehet ellentétes egy magasabb szintű jogszabállyal és nem szabályozhat olyan életviszonyt, amely magasabb szintűnek van fenntartva A jogforrás mellett normatív erejű szabály a közjogi szabályozó eszköz: - NEM jogszabály! - hatásterülete csak vertikális, vagyis a kibocsátó szervre és annak alárendelt szerveire kötelező (szemben a jogszabállyal, amely horizontálisan érvényesül) - két alaki forma: - normatív utasítás - normatív határozat