A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne,

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nemzetközi jog fogalma és. története. Pécs, 2012. Komanovics Adrienne. Komanovics Adrienne, 2012 1"

Átírás

1 A nemzetközi jog fogalma és története Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne,

2 A nemzetközi jog fogalma Komanovics Adrienne,

3 A nemzetközi jog fogalma: A nemzetközi jog a nemzetközi közösség tagjai, elsősorban az államok közötti kapcsolatokat szabályozó, az államok és a nemzetközi jog más alanyai által létrehozott jogi normák rendszere. A nemzetközi jog alanyai A nemzetközi közösség A nemzetközi jog tárgya A nemzetközi jog jogi jellege A nemzetközi jogrend Komanovics Adrienne,

4 A nemzetközi jog eredete Ius gentium Ius fetiale A nemzetközi jog elnevezés NEMZETKÖZI JOG: Ius gentium ius inter gentes international law / internationales Recht / derecho internacional, stb. ÁLLAMKÖZI JOG: Law of nations /Völkerrecht /derecho de gentes, stb. Komanovics Adrienne,

5 1. A nemzetközi jog alanyai Komanovics Adrienne,

6 A nemzetközi jog alanyai Államok Nemzetközi szervezetek Népek Természetes személyek Jogi személyek Komanovics Adrienne,

7 Állam Eredeti és korlátlan Az állam el nem ismerése egyes jogokat, kötelezettségeket korlátozhat Erga omnes Nemzetközi szervezet Jogalanyisága a nemzeti jogrendszerekben Jogalanyisága a nemzetközi jogban Származékos és korlátozott (funkcionális) A Nemzetközi Bíróság tanácsadó véleménye: Bernadotteügy (Az ENSZ szolgálatában elszenvedett károk miatti kártérítés ügy, 1949) Relatív / Erga omnes Komanovics Adrienne,

8 Bernadotte-ügy Élhet-e az ENSZ nemzetközi igénnyel? Rendelkezik-e jogalanyisággal? ENSZ Alapokmánya nem rendelkezik erről Bennrejlő jogok (implied powers) Érvényesítheti-e igényét nem tagállammal szemben? Objektív jogalanyiság (erga omnes) Komanovics Adrienne,

9 A nemzetközi jog alanyai Államok Speciális helyzet: el nem ismert államok Nemzetközi szervezetek Népek A népek önrendelkezési joga Természetes személyek Az emberi jogok védelme A delicta iuris gentium elkövetőinek felelősségre vonása Jogi személyek NEM nemzetközi jogalany: az emberiség; Komanovics Adrienne, a jövı 2012nemzedék 9

10 A nemzetközi jog alanyainak összehasonlítása Nemzetközi jogalanyiság Eredeti vagy származékos Terjedelme Relatív / erga omnes Állam eredeti teljes / korlátlan erga omnes Nemzetközi szervezet származékos korlátozott erga omnes relatív Természetes személy eredeti korlátozott erga omnes relatív Jogi személy származékos korlátozott relatív Nép eredeti korlátozott erga omnes Komanovics Adrienne,

11 A nemzetközi jogalkotásban való részvétel Államok Nemzetközi szervezetek Jogi személyek???? Angol-iráni olajper (1951, 1952) Állam és külföldi jogi személy közötti szerződés Koncessziós szerződés NEM nemzetközi szerződés Komanovics Adrienne,

12 2. A nemzetközi közösség sajátosságai Komanovics Adrienne,

13 A nemzetközi közösség sajátosságai Egyetlen nemzetközi közösség létezik Másodlagos Alacsony létszám Nagyfokú heterogenitás Nem rendelkezik hatalommal Decentralizált jelleg Komanovics Adrienne,

14 3. A nemzetközi jog tárgya Komanovics Adrienne,

15 A nemzetközi jog tárgya A nemzetközi jog tárgyának bővülése Kodifikálás és jogfejlesztés Egyre növekvő számú norma Erőszak általános tilalma humanitárius jog fejlődése Az állami szuverenitás összezsugorodik Rendezni kell a nemzetközi jog és a belső jog viszonyát Komanovics Adrienne,

16 A nemzetközi jog funkciói Állandó Nemzetközi Bíróság, Lotus ügy (1927) A nemzetközi jog a független államok közötti kapcsolatokat szabályozza ezen független közösségek együttélése vagy közös célok megvalósítása érdekében. Komanovics Adrienne,

17 Lotus ügy Komanovics Adrienne,

18 under international law everything which is not prohibited is permitted. In other words, under international law, every door is open unless it is closed by treaty or by established Custom. Lotus case Komanovics Adrienne,

19 A nemzetközi jog funkciói Állandó Nemzetközi Bíróság, Lotus ügy (1927) A nemzetközi jog a független államok közötti kapcsolatokat szabályozza ezen független közösségek együttélése vagy közös célok megvalósítása érdekében. Komanovics Adrienne,

20 A nemzetközi jog funkciói Államok együttélése Tilalmak (erőszak tilalma, beavatkozás tilalma, szuverén egyenlőség, stb.) Államok közötti együttműködés Pozitív kötelezettségek Komanovics Adrienne,

21 A nemzetközi jog alapja Formális megközelítés Voluntarista felfogás Önkorlátozási elmélet Vereinbarung elmélet Normativista iskola Tartalmi elemek Természetjogászok Szociológiai iskola Marxista ideológia Komanovics Adrienne,

22 4. A nemzetközi jog jogi jellege Komanovics Adrienne,

23 A nemzetközi jog jogi jellege A jogi jelleg ellen szóló érvek A nemzetközi jog szabályait nem tartják be Nincs szankció Nincsenek hatalmi ágak A jogi jelleg mellett szóló érvek A nemzetközi jog szabályait az államok általában betartják A szabályok betartása és megsértésük szankcionálása nem csak a nemzetközi jogban problematikus Kivételes a nemzetközi joggal való nyílt szembehelyezkedés Komanovics Adrienne,

24 5. A nemzetközi jogrend (a) Hierarchia (b) Fragmentáció Komanovics Adrienne,

25 Hierarchia a nemzetközi jogban Horizontális alapok A nemzetközi szerződések közötti kapcsolat Nemzetközi szerződés nemzetközi szokásjog Változás: a hierarchia megjelenése ENSZ Alapokmány Az évi bécsi egyezmény A nemzetközi ius cogens Komanovics Adrienne,

26 Hierarchia: Az ENSZ Alapokmánya Az ENSZ Alapokmányának elsőbbsége Ha az Egyesült Nemzetek tagjainak a jelen Alapokmányból folyó és bármely egyéb nemzetközi megállapodásból eredő kötelezettségei összeütköznének, az Alapokmányból folyó kötelezettségeket illeti az elsőbbség. (103. cikk) Az ENSZ BT határozatainak elsőbbsége Lockerbie ügy ENSZ Alapokmány évi montreali egyezmény Komanovics Adrienne,

27 ENSZ Alapokmány más nemzetközi szerződés Alapokmány (BT határozat) elsőbbsége ENSZ Alapokmány nemzetközi szokásjogi szabály Alapokmány (BT határozat) elsőbbsége ENSZ Alapokmány ius cogens norma Alapokmány (BT határozat) érvénytelensége Komanovics Adrienne,

28 Hierarchia a nemzetközi jogban Az ENSZ Alapokmányának elsőbbsége Az ENSZ BT határozatainak elsőbbsége Az évi bécsi egyezmény a nemzetközi szerződések jogáról A rendszertani értelmezés Ius cogens-be ütköző szerződések A ius cogens megjelenése Következmények: évi bécsi egyemény: a szerződés érvénytelensége; a szerződések megszűnése A normák tartalma Komanovics Adrienne,

29 Regionális nemzetközi jog Amerikai regionális nemzetközi jog Iszlám regionális jog Afrikai regionális jog Európai regionális jog Komanovics Adrienne,

30 6. A nemzetközi jog és az Európa-jog viszonya Komanovics Adrienne,

31 1. Az alapító szerződések 2. Jogalanyiság 3. A jogalkotásban való részvétel: 4. Jogalkalmazás, végrehajtás Komanovics Adrienne,

32 1. Az Európai Unió alapító szerződései A nemzetközi szerződések joga vonatkozik rájuk, lényeges eltérésekkel Sui generis jelleg Sajátos szabályok: értelmezés, módosítás, megszűnés Sajátos: a szerződések terjedelme és tartalma ENSZ Alapokmány elsőbbsége Komanovics Adrienne,

33 2. Az Európai Unió jogalanyisága Származékos Korlátozott Komanovics Adrienne,

34 3. Az EU részvétele a nemzetközi jogalkotásban Nemzetközi szerződések kötése Vegyes szerződések kötése Az EU és a tagállamok is részes felek Hatásköri problémák Komanovics Adrienne,

35 4. Jogalkalmazás Dekonnexiós klauzula Fogalom A végrehajtással kapcsolatos viták rendezése Az uniós jog részének minősülő nemzetközi szerződések értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos viták rendezése MOX ügy (Sellafield ügy) [Nemzetközi Tengerjogi Törvényszék] Iron Rhine ügy [Állandó Választott Bíróság] Felelősség Tagállamok közötti vita Jogsértés következményei Harmadik államokkal szemben: szankciók Vegyes szerződések hatáskörmegoszlás Komanovics Adrienne,

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011

A viták békés rendezése. Az erőszak tilalma. Komanovics Adrienne, 2011 A viták békés rendezése Az erőszak tilalma Komanovics Adrienne, 2011 1 I. A viták békés rendezése Komanovics Adrienne, 2011 2 Áttekintés (1) A nemzetközi vita fogalma (2) Jogforrások (3) A viták békés

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,

Részletesebben

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4.

A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése. Corvinus/BIGIS 2009. február 4. A nemzetközi jog alanyai, forrásai; a diplomáciai és konzuli kapcsolatok jogának fejlődése Corvinus/BIGIS 2009. február 4. Külügyi hatalom nemzetközi szerződések kötésének joga aktív és passzív követségi

Részletesebben

Nemzetközi jogalkotás

Nemzetközi jogalkotás Nemzetközi jogalkotás Komanovics Adrienne, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 A nemzetközi jogalkotás fogalma 1. A nemzetközi jogalkotás folyamata 2. A nemzetközi jogi norma 3. A nemzetközi jog forrásai

Részletesebben

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás

ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak. KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás ZÁRÓVIZSGA KÉRDÉSSOR NKK MA 2017 júniusi vizsgaidőszak KÖZÖS KÉRDÉSSOR Nemzetközi jog / nemzetközi szervezetek / külügyi igazgatás 1. A nemzetközi jog forrásai és alanyai 2. Az állami, mint a nemzetközi

Részletesebben

6. A nemzetközi szerzıdések joga II.

6. A nemzetközi szerzıdések joga II. 6. A nemzetközi szerzıdések joga II. Nemzetközi jog I. elıadás 2010. 10. 14. Vázlat 1. A nemzetközi szerzıdés kötelezı ereje és teljesítésének biztosítékai 2. A szerzıdések értelmezése a) Az értelmezés

Részletesebben

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012

Az államok nemzetközi. Komanovics Adrienne, 2012 Az államok nemzetközi felelőssége Komanovics Adrienne, 2012 1 (1) A nemzetközi felelősség jogának fejlődése (2) A nemzetközi felelősség forrásai és a kodifikáció (3) A nemzetközi jogsértés (4) Az állam

Részletesebben

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog forrásai A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne, 2012 1 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az

Részletesebben

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt

Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB jogalkalmazási feladatai Eljárási típusok az EUB előtt Az EUB feladatai túlmutatnak a hagyományos jogalkalmazási feladatokon 1. Alkotmánybírósági jellegű funkciók (pl. kötelezettségszegési eljárás,

Részletesebben

A nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

A nemzetközi folyók. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 A nemzetközi folyók Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Témakörök 1. A nemzetközi folyók jogának fejlődése 2. A nemzetközi folyó fogalma 3. A nemzetközi vízjog. Vízügyi viták 4. A nemzetközi

Részletesebben

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1

Lakosság. Komanovics Adrienne, 2013. Komanovics Adrienne, 2013 1 Lakosság Komanovics Adrienne, 2013 Komanovics Adrienne, 2013 1 Áttekintés Az állampolgárság és a honosság A nemzetközi kisebbségi jog Az emberi jogok nemzetközi rendszere A külföldiek jogállása A menekültek

Részletesebben

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság

Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság Alapvető jogok az Európai Unióban, Európai Polgárság 2012. december 13. Európai integráció és emberi jogok az EGK/Euroatom és ESZAK keretében lezajló európai integráció egyértelműen gazdasági célkitűzéseket

Részletesebben

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben)

1. JOGFORRÁSOK. Típusai. Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) 1. JOGFORRÁSOK Típusai Jogszabály (alkotmány, törvény, rendelet, rendes vagy rendkívüli jogrendben) Közjogi szervezetszabályozó eszköz (normatív határozat és utasítás) Speciális jogforrás (AB határozat,

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

Vázlat. 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog. 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi

Vázlat. 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog. 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi 7. A nemzetközi jog általános szabályai a nemzetközi szokásjog Nemzetközi jog I. - elıadás 2010. október 21. Vázlat 1. A nemzetközi jog általános szabályainak jellemzıi 2. A nemzetközi szokásjog A. Létrejöttének

Részletesebben

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

EURÓPAI ÉS NEMZETKÖZI IGAZGATÁS MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR A nemzeti, az uniós és a globális nemzetközi intézményrendszer (az államtudományi és közigazgatási szempontból) 1. Az államtudomány fogalma. Az állam fogalmának alakulása kezdetektől napjainkig. 2. Az

Részletesebben

A bűncselekmény tudati oldala I.

A bűncselekmény tudati oldala I. Tantárgy kódja Meghirdetés féléve V. Kredit Heti kontakt óraszám (előadás+gyakorlat) Félévi követelmény Gazdálkodástudományi Intézet BSP1109 2+0 Tenatika Közjog I. kollokvium A tantárgyi program félévi

Részletesebben

Nemzetközi jog I. Bruhács János

Nemzetközi jog I. Bruhács János Nemzetközi jog I. Bruhács János Nemzetközi jog I. Bruhács János Publication date 2014 Szerzői jog 2014 Dialóg Campus Kiadó Copyright 2014., Bruhács János Tartalom Nemzetközi jog I.... v Bevezetés... vi

Részletesebben

Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév

Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév Nemzetközi közjog Kollokviumi minimumkérdések 2016/17. tanév I. félév A vizsga szóbeli része megkezdésének feltétele, hogy a hallgató a feltett 5 kérdés mindegyikére tökéletes választ adjon (kivéve az

Részletesebben

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya

A nemzetközi jog és a belső jog viszonya A nemzetközi jog és a belső jog viszonya Előadás-vázlat Sonnevend Pál A lehetséges szempontok A nemzetközi jog szempontja: monizmus és dualizmus ellentéte A belső jog szempontja: miként válik a belső jog

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA )

AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) 1 AZ EURÓPAI UNIÓ JOGA (NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK SZAK - BA ) Tételek: 1. Az Európai Közösségek és az Unió jogának alapvonalai. A magyar csatlakozás 2. Az Európai Unió szervezete: Bizottság, Európai Parlament,

Részletesebben

Az Európai Unió elsődleges joga

Az Európai Unió elsődleges joga NKE Az Európai Unió elsődleges joga Az alapító szerződések, illetve azok módosításai (a hozzájuk fűzött Jegyzőkönyvek, Nyilatkozatok) Csatlakozási Szerződések Költségvetési Szerződéseket (Budgetary Treaties).

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret

MELLÉKLETEK. a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK. A jogállamiság erősítésére irányuló új uniós keret EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 11.3.2014 COM(2014) 158 final ANNEXES 1 to 2 MELLÉKLETEK a következőhöz A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK A jogállamiság erősítésére irányuló új

Részletesebben

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék

A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek. Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék A Yogyakarta alapelvek és a magyar jog: Nemzetközi kötelezettségek, alkotmányos alapértékek Polgári Eszter Közép-európai Egyetem Jogi Tanszék AZ ALAPELVEK NEMZETKÖZI JOGI ALAPJA széles körben elfogadott,

Részletesebben

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások

VI. téma. Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások VI. téma Jogalkotás, a bírói jog, szokásjog. Jogforrások 1. A jogalkotás 1.1. Fogalma: - specifikus állami tevékenység, - amit főleg közhatalmi szervek végezhetnek - és végterméke a jogszabály. Mint privilegizált

Részletesebben

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1

Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK. Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Üzleti jog III. JOGRENDSZER, JOGÁGAK Üzleti jog III. BME GTK Üzleti Jog Tanszék 1 Gondolatmenet I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. Jogágak Üzleti jog III. BME GTK Üzleti

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Jogforrások, költségvetés 139. lecke A közösségi jog Az EGK Szerződésnek

Részletesebben

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5

Bevezetés... 3 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés... 3 A jogok generációi...3 A hatalmi ágak elválasztása... 4 Az Alaptörvény és a korábbi Alkotmány kapcsolata... 4 1. Az alapjogok korlátozásának általános szabályai... 5 1.1.

Részletesebben

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó

61 344 01 0000 00 00 Adótanácsadó Adótanácsadó Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei)

Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) Az Európai Biztonsági és Együttmûködési Értekezlet Záróokmánya. Az európai biztonsággal összefüggô kérdések (A Helsinki Záróokmány részletei) A) Nyilatkozat a résztvevô Államok kölcsönös kapcsolatait vezérlô

Részletesebben

EU közjogi alapjai május 7.

EU közjogi alapjai május 7. EU közjogi alapjai 2018. május 7. TEMATIKA febr. 12. Integrációtörténeti áttekintés febr. 19. Az EU jogalanyisága, alapértékei, integrációs célkitűzések, tagság, Az EU hatáskörei febr. 26. Az intézmények

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz

Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog. Alkalmazási kör. 2013. tavasz Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz

Részletesebben

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén

Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén Emberi jogok védelme a nemzetközi jog területén 2012. ősz dr. Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi jogi tanszék Emberi jogok fajtái Karel Vasak: Human Rights: A Thirty-Year Struggle: the Sustained Efforts

Részletesebben

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév

Tantárgyi útmutató /NAPPALI félév Tantárgy megnevezése Gazdasági jog alapjai I. Tantárgyi útmutató /NAPPALI 2011-2012 1. félév Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma: 24 Egyéni tanulási óra igény: 36 Vizsgajelleg:

Részletesebben

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban

A környezetbe való beavatkozással járó beruházások. engedélyezési problémái a közösségi jogban A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési problémái a közösségi jogban 2010. január 11-én került megrendezésre a A környezetbe való beavatkozással járó beruházások engedélyezési

Részletesebben

A nemzetközi jog és az uniós jog kapcsolódási pontjai 1

A nemzetközi jog és az uniós jog kapcsolódási pontjai 1 Mohay Ágoston adjunktus (PTE ÁJK), az ÓNSZ elnöke A nemzetközi jog és az uniós jog kapcsolódási pontjai 1 A közelmúltban egy uniós polgárt, aki éppen állampolgársága szerinti tagállama államfői tisztségét

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I.

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I. ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK I (általános jog) Dr Siket Judit TÁMOP-557-08/1-2008-0001 A jog fogalma, a jogalkotás magatartási minta kötelező norma az állami kényszer szerepe A jogforrások jogforrások az Alaptörvényben

Részletesebben

Jogi alapismeretek szept. 21.

Jogi alapismeretek szept. 21. Jogi alapismeretek 2017. szept. 21. II. Állam- és kormányformák az állam fogalmának a meghatározása két fő szempontból fontos legitimációs és normatív szerep elhatárolás, megértés definíció! A definíciónak

Részletesebben

JOGRENDSZER, JOGÁGAK

JOGRENDSZER, JOGÁGAK JOGRENDSZER, JOGÁGAK I. A jogrendszer fogalma és típusai II. A jogrendszer tagozódása III. A jogágak I. A jogrendszer fogalma és típusai 1. Jogrendszer: az adott állam jogszabályainak rendezett összessége

Részletesebben

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei

A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei A.1) A büntetőjog fogalma, feladata; az állami büntetőhatalom korlátai; a büntetőjog alapelvei Záróvizsga-felkészítő konzultáció Büntetőjog c. tárgyból Jogász alapszak Miskolc, 2016. A büntetőjog fogalma

Részletesebben

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens

Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Közigazgatási szakigazgatások joga (Közigazgatási jog III.) 2014/2015. Gerencsér Balázs Szabolcs, PhD. egy. docens Amiről a félévben szó lesz... Közigazgatási jog I-II kapcsolódás Közig. I. Közigazgatás

Részletesebben

Az uniós jog forrásai

Az uniós jog forrásai Lehetséges kategorizálások Lisszabon előtt Az uniós jog forrásai Előadás vázlat Sonnevend Pál Tagállamok aktusai Közösségek aktusai Általános jogelvek Közösségek nemzetközi szerződései Elsődleges források

Részletesebben

A személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások

A személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírások Tájékoztató közlemény a személyes adatok védelmére vonatkozóan alkalmazandó előírásokról, továbbá az adatkezelőket, illetve adatfeldolgozókat terhelő bejelentési kötelezettségek teljesítéséről A személyes

Részletesebben

Typotex Kiadó. Tárgymutató

Typotex Kiadó. Tárgymutató Tárgymutató 1952. évi III. törvény 53, 164, 250 1988. évi VI. törvény 19 1994. évi LXXI. törvény 54 2005. évi LXXXIII. törvény 51 2010. évi CXXX. törvény 28 2013. évi V. törvény 9, 19, 87, 98, 109 A abszolút

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program Az Európai Corpus Juris és intézményrendszere, változások és a jövő Nemzeti Közszolgálati Egyetem Postacím: 1581

Részletesebben

Ismertesse a föderáció és a konföderáció közötti legfontosabb különbségeket!

Ismertesse a föderáció és a konföderáció közötti legfontosabb különbségeket! Nemzetközi jog 1. írásbeli kollokvium Egy kis ízelítő az eddigi dolgozatokból. A válaszok reprodukciója szöveghű; azaz a nyelvtani és szintaktikai hibákat nem javítottam ki. A felelős állam köteles a nemzetközi

Részletesebben

MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBAN

MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBAN MÁSODLAGOS JOGFORRÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓ JOGÁBAN BEVEZETÉS Általános jellemzők Származtatott (kodifikációs) jogforrások E jogforrások az alapszerződéseken alapulnak 1. kizárólag az alapszerződésekben meghatározott

Részletesebben

TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG I.

TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG I. 1 TANULMÁNYI SEGÉDLET NEMZETKÖZI JOG I. 2009/2010. tanév II. félév JOGÁSZ SZAK JNA - NEJEN1XN JNA - NEJEN1XN/SZ SZTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi Jogi és Európa-jogi Tanszék 2 A TÁRGY ALAPADATAI

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE

KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Jogi Bizottság 8.2.2012 KÖZLEMÉNY A KÉPVISELİK RÉSZÉRE (20/2012) Tárgy: a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsának a közérdeklıdésre számot tartó jogalanyok jog szerinti könyvvizsgálatára

Részletesebben

Jogi alapismeretek nov. 16.

Jogi alapismeretek nov. 16. Jogi alapismeretek 2017. nov. 16. I. Jogrendszer II. Jogágak I. Jogrendszer Jogrendszer egy adott állam érvényes jogi normáinak és ahhoz kapcsolódó egyéb jogi előírásainak a rendezett összessége valamely

Részletesebben

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés

A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés A bevándorló kisebbségek és az őshonos nemzeti kisebbségek jogi alapvetés Globális migrációs folyamatok és Magyarország Kihívások és válaszok MTA TK 2015. november 17. Szekció: A migráció nemzetközi és

Részletesebben

A tantárgy rövid bemutatása, az oktatás célja

A tantárgy rövid bemutatása, az oktatás célja NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR Alkalmazott Rendészettudományi Tanszék Tájékoztató és Tematika NEMZETKÖZI ÉS EU KÖZJOG c. tantárgyból a Levelező munkarend III. évfolyam biztonsági

Részletesebben

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai

A közigazgatási jogviszony. A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony A közigazgatási jogviszony fogalma, típusai A közigazgatási jogviszony fogalmához úgy juthatunk el, ha elsőként tisztázzuk a jogviszony általános fogalmát, majd ezt a közigazgatás

Részletesebben

Közigazgatási szakvizsga

Közigazgatási szakvizsga KÖZIGAZGATÁSI VIZSGA TANANYAGOK Közigazgatási szakvizsga Kül- és biztonságpolitikai ágazat Második, hatályosított kiadás, 2017. KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Kül- és biztonságpolitikai ágazat Második, hatályosított

Részletesebben

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) és az Európai Unió (EU) Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedések (szankciók)

Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) és az Európai Unió (EU) Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedések (szankciók) Az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) és az Európai Unió (EU) Tanácsa által elfogadott korlátozó intézkedések (szankciók) I. Szankciók jogalapjai I.1. ENSZ szankciók Az Egyesült Nemzetek Alapokmánya

Részletesebben

ismételten megszilárdítja és elmélyíti ezt a védelmet, amelynek alapköveit az ítélkezési gyakorlat több mint negyven évvel ezelőtt tette le 2.

ismételten megszilárdítja és elmélyíti ezt a védelmet, amelynek alapköveit az ítélkezési gyakorlat több mint negyven évvel ezelőtt tette le 2. Az Európai Unió Bíróságának vitairata az Európai Uniónak az Emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez való csatlakozásával kapcsolatban 1 Az Európai Tanács által 2009.

Részletesebben

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.12.21. COM(2016) 818 final 2016/0411 (COD) Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE a Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról szóló

Részletesebben

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez

Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Új távlatok az európai alapjogvédelemben - az EU csatlakozása az Emberi Jogok Európai Egyezményéhez Szalayné Sándor Erzsébet PTE ÁJK Nemzetközi- és Európajogi Tanszék Európa Központ Szeged, 2010. november

Részletesebben

Az alapjogok védelme és korlátozása

Az alapjogok védelme és korlátozása Az alapjogok védelme és korlátozása Dr. Smuk Péter, egyetemi docens Az alapjogvédelmi intézményrendszer Nemzetközi egyezmények fórumok Hazai általános szervek speciális szervek Az alapjogvédelmi intézményrendszer

Részletesebben

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018.

Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Az Európai Unió jogrendszere 2017/2018. Követelmények, értékelés Kollokvium, 5 fokozatú jegy, írásbeli vizsga a vizsgaidőszakban Megajánlott osztályzat (3-5) feltételei: - Óralátogatás - Zh-k megfelelő

Részletesebben

Megvitatandó napirendi pontok (II.) b) A Tanács üléséhez kapcsolódó egyéb napirendi pontok

Megvitatandó napirendi pontok (II.) b) A Tanács üléséhez kapcsolódó egyéb napirendi pontok Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, 2018. február 19. 6288/18 OJ CRP2 7 TERVEZETT NAPIREND AZ ÁLLANDÓ KÉPVISELŐK BIZOTTSÁGA (II. rész) Európa épület, Brüsszel 2018. február 21. (10.00) 1. A napirend elfogadása

Részletesebben

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre

Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Law Working Papers 2011/24 Lévay Miklós: A büntető hatalom és lehetséges korlátai egy alkotmányban, különös tekintettel a bűncselekménnyé nyilvánításra és a büntetésekre Pázmány Péter Katolikus

Részletesebben

EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI

EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI EU ÉS BIZTONSÁGVÉDELMI JOGI ISMERETEK ELŐADÓ: DR. SZŰCS ILONA 1 Óbudai Egyetem Kandó Kálmán Villamosmérnöki Kar Nappali tagozat 2015.02.10. TARTALOM: 1-2. ELŐADÁS Jog fogalma és alapvetései Nemzetközi

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA

KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA 1 KÖZIGAZGATÁSI SZAKVIZSGA Kül- és biztonságpolitikai ágazat Harmadik, hatályosított kiadás, 2018. Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest 2 Szerzők: Csiki Tamás, Dr. Tálas Péter, Dr. Tóth Norbert A hatályosítást

Részletesebben

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY

Állampolgári ismeretek. JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY Állampolgári ismeretek JOGI alapismeretek ALAPTÖRVÉNY ELŐZMÉNYEK Magyar Népköztársaság (1949-1989) 1949 1989 2012-1936. évi szovjet alkotmány mintájára készült - államforma: népköztársaság - elnevezés:

Részletesebben

dr. Lattmann Tamás 1

dr. Lattmann Tamás 1 Erő alkalmazása a nemzetközi jog területén önvédelem és csatlakozó kérdések Nemzetközi jog 2013. tavasz Lattmann Tamás ELTE ÁJK, Nemzetközi Jogi Tanszék Ius ad bellum ENSZ rendszere előtt Összességében:

Részletesebben

Államelismerés. Komanovics Adrienne, 2012

Államelismerés. Komanovics Adrienne, 2012 Államelismerés Komanovics Adrienne, 2012 1 1. Az állam nemzetközi jogi fogalma 2. Az államok keletkezése 3. Az államelismeréssel kapcsolatos nemzetközi szabályok 4. Az államelismerés nemzetközi jogi hatásai

Részletesebben

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás

KÖZIGAZGATÁSI MESTERKÉPZÉSI SZAK ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR. Államtudomány Közigazgatás Államtudomány Közigazgatás 1. A kameralisztika, az abszolutizmus kormányzati változatai 2. Jogi irányzatok a közigazgatás-tudományban 3. A közigazgatás politikatudományi megközelítése 4. A közigazgatás

Részletesebben

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban

A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története. A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma. Eljárásfajták a közigazgatásban A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma és a kodifikáció hazai története 1 A hatósági eljárás és eljárásjog fogalma 2 Eljárásfajták a közigazgatásban Az eljárás és az eljárásjog definiálása Magyary Zoltán:

Részletesebben

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA. Bevezetés

AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA. Bevezetés AZ INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM JOGA Bevezetés INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM szociológiai/közgazdaságtani fogalom információ önálló érték, hatalmi tényező infokommunikációs és technológiai fejlődés lehetőségek és kihívások

Részletesebben

2. előadás Alkotmányos alapok I.

2. előadás Alkotmányos alapok I. 2. előadás Alkotmányos alapok I. Jog fogalma: a jog olyan norma, magatartásszabály, amely az emberi cselekvések irányításának, illetve a magatartásokat befolyásoló körülmények szabályozásának eszköze.

Részletesebben

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK

ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK ÁLTALÁNOS JOGI ISMERETEK KÖZIGAZGATÁSI ISMERETEK Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ 2015. MÁRCIUS 20. TÁMOP 5.5.7-08/1-2008-0001 Betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi

Részletesebben

Elméleti alapvetések A versenyjog szabályozási területei

Elméleti alapvetések A versenyjog szabályozási területei Az előadás vázlata I. Elméleti alapvetések II. Versenykorlátozó megállapodások (101. cikk) III. Gazdasági erőfölénnyel való visszaélés (102. cikk) IV. Fúziókontroll (139/2004/EK rendelet) V. Kereskedelmi

Részletesebben

jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása

jog Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei Nemzetközi jog I. 2010. November 25. D. Az állam immunitása 12. Szuverenitás, nonintervenció és önrendelkezési jog Nemzetközi jog I. 2010. November 25. Vázlat - A nemzetközi jog strukturális elvei A. A szuverén egyenlıség elve B. A beavatkozás tilalma Kialakulása

Részletesebben

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ

Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Közszolgálati Nemzetközi Képzési Központ Nemzetközi Közszolgálati Továbbképzési Program A kisebbségi jogok védelmének magyar vonatkozásai Dr. Pákozdi Csaba (PhD, egyetemi docens) főosztályvezető Külügyminisztérium,

Részletesebben

Gazdasági jog alapjai

Gazdasági jog alapjai I. évfolyam TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Gazdasági jog alapjai 2013/2014. I. félév TANTÁRGYI ÚTMUTATÓ Tantárgy megnevezése Gazdasági jog I. Tantárgy jellege/típusa: Egységes üzleti alapozó modul Kontaktórák száma:

Részletesebben

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II.

Molnár István János. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. Molnár István János A nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga II. A nemzetközi gazdasági kapcsolatok magánjoga Patrocinium Budapest, 2015

Részletesebben

Általános jogi ismeretek. Tematika:

Általános jogi ismeretek. Tematika: Általános jogi ismeretek Tematika: 1 Általános közigazgatási jog, közigazgatási alapismeretek 2 A közigazgatás intézményrendszere 3 Közigazgatási hatósági eljárás, hatáskör, illetékesség Budapest, 2014

Részletesebben

A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA

A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA A TERMINÁLOKRÓL SZÓLÓ ENSZ KONVENCIÓ MEGALKOTÁSÁNAK ELSŐ SZAKASZA Kovács Viktória 1. Bevezetés Az 1980-as évektől, vagyis a kombinált fuvarozás technikai-műszaki és jogi-szervezési struktúrájának kialakulásától

Részletesebben

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU

PE-CONS 56/1/16 REV 1 HU EURÓPAI UNIÓ AZ EURÓPAI PARLAMENT A TANÁCS Strasbourg, 2017. február 15. (OR. en) 2016/0218 (COD) LEX 1718 PE-CONS 56/1/16 REV 1 COWEB 151 WTO 354 CODEC 1855 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.3.21. COM(2013) 152 final 2013/0085 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet keretében a háztartási alkalmazottak méltányos módon történő foglalkoztatása

Részletesebben

Alkotmányjog 1 előadás november 6.

Alkotmányjog 1 előadás november 6. Alkotmányjog 1 előadás 2017. november 6. Népszuverenitás elve a közhatalom-gyakorlás legitimációja Minden közhatalom-gyakorlás forrása: a NÉP alanyi kör meghatározás? NÉP? Megközelítések Alaptörvény B)

Részletesebben

Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3

Emberi jogok alapvető jogok. ELTE ÁJK tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Emberi jogok alapvető jogok ELTE ÁJK 2016-17. tanév őszi szemeszter Alkotmányjog 3 Méltóság Szabadság Szolidaritás Egyenlőség, megkülönböztetés tilalma Alkotmányjog 3 tantárgyi követelmények Előadás 3

Részletesebben

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága

Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága Az uniós jog elsőbbsége, közvetlen hatálya és alkalmazhatósága 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Uniós jog működésének modellje Elsődleges források Másodlagos források Állam Jogalkotás Állam Jogalkotás EU jogalkotás

Részletesebben

A szakmai követelménymodul tartalma:

A szakmai követelménymodul tartalma: Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása

A8-0380/3. A vidékfejlesztési programok időtartamának meghosszabbítása 6.12.2017 A8-0380/3 Módosítás 3 Czesław Adam Siekierski a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Bizottság nevében Jelentés A8-0380/2017 Albert Deß A mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén érvényben lévő

Részletesebben

Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003

Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: :48. Parlex azonosító: W838KPW50003 Iromány száma: T/335. Benyújtás dátuma: 2018-05-29 20:48 Miniszterelnökség Parlex azonosító: W838KPW50003 Címzett: Kövér László, az Országgyűlés elnöke Tárgy: Törvényjavaslat benyújtása Benyújtó: Dr. Semjén

Részletesebben

Az elnevezés. 11. A nem kormányzati nemzetközi szervezetek. Nemzetközi szervezetek joga 2010. November 18. Nemzetközi szervezetek

Az elnevezés. 11. A nem kormányzati nemzetközi szervezetek. Nemzetközi szervezetek joga 2010. November 18. Nemzetközi szervezetek 11. A nem kormányzati nemzetközi Nemzetközi joga 2010. November 18. Az elnevezés Nemzetközi Kormányközi Nem kormányzati NGO INGO NGO-k Nemzetközi Kormányközi Nem kormányzati 1 A jóslat : a XXI. század

Részletesebben

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK

I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK POLGÁRI JOG ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2017-2018. I. (ŐSZI) FÉLÉV A TÉTELEK 1. A polgári jog fogalma, tárgya, helye és összefüggései a jogrendszerben. 2. A magánjog története Nyugat-Európában és Magyarországon

Részletesebben

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus

A szuverenitás összetevői. Dr. Karácsony Gergely PhD Egyetemi adjunktus A szuverenitás összetevői Dr. PhD Egyetemi adjunktus Szuverenitáselméletek Kit illet a főhatalom? Abszolút monarchiák: Jean Bodin: fejedelmi szuverenitás Thomas Hobbes: az alattvalók lemondanak bizonyos

Részletesebben

Alapjogvédelem az EU-ban

Alapjogvédelem az EU-ban Tervezett tematika szeptember 4. Integrációtörténeti áttekintés szeptember 11. Az EU jogalanyisága,, integrációs célkitűzések, alapértékei szeptember 18. Az EU hatáskörei és a tagság szeptember 25. Az

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA

AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA AZ EURÓPAI UNIÓ BÍRÓSÁGA Az Európai Unió Bírósága a hét uniós intézmény egyike. Három igazságszolgáltatási fórum alkotja: a Bíróság, a Törvényszék és a Közszolgálati Törvényszék. Az Európai Unió igazságszolgáltatásért

Részletesebben

1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról

1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról A Szabadalom 1995. évi XXXIII. törvény a találmányok szabadalmi oltalmáról ELSŐ RÉSZ A TALÁLMÁNY ÉS A SZABADALOM I. A szabadalmi oltalom tárgya II. A találmányból és a szabadalmi oltalomból eredő jogok

Részletesebben

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.)

Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar Alkotmányjogi és Közigazgatási Jogi Tanszék Tájékoztató és tematika POLGÁRI JOG című tantárgyból ( 2011/2012.) A tájékoztató célja, hogy polgári jog

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben