A nemzetközi jog forrásai

Átírás

1 A nemzetközi jog forrásai Komanovics Adrienne Pécs, 2012 Komanovics Adrienne,

2 3. A nemzetközi jog forrásai A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett viszályokat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárásában a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítottak meg; b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; c) a művelt nemzetek által elismert általános jogelveket; d) az 59. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit. 2. Ez a rendelkezés nem érinti a Bíróságnak azt a jogát, hogy a felek megegyezése esetében valamely ügyet ex aequo et bonodöntsön el. Komanovics Adrienne,

3 A nemzetközi jog általános szabályai Ius cogens Szokásjog Általános elvek Nemzetközi szerződések Komanovics Adrienne,

4 A nemzetközi jog általános szabályai Komanovics Adrienne,

5 Szokásjog A nemzetközi jog általános szabályai Általános elvek Ius cogens Komanovics Adrienne,

6 A nemzetközi ius cogens Komanovics Adrienne,

7 A szerződés semmis, ha megkötésének időpontjában az általános nemzetközi jog valamely feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik. Ezen egyezmény alkalmazási körében az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya olyan normát jelent, amelyet az államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként fogadott el és ismert el, mint amelytől nem lehet eltérni, és amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni évi bécsi egyezmény, 53. cikk Komanovics Adrienne,

8 1. Létezésének hatása, következményei 2. Módosíthatósága 3. A nemzetközi közösség, mint egész általi elismertsége 4. Megkülönböztető materiális jegyei 5. Melyek ezek a szabályok? Komanovics Adrienne,

9 1. Létezésének hatása, következményei Szerződés érvénytelensége Szerződés megszűnése Hierarchia a nemzetközi jogban 2. Módosíthatósága 3. A nemzetközi közösség, mint egész általi elismertsége Államok túlnyomó többsége Reprezentatív államok Komanovics Adrienne,

10 4. Megkülönböztető materiális jegyei Nemzetközi közrend Nemzetközi alkotmány A nemzetközi közösség alapvető értékei / érdekei 5. Melyek ezek a szabályok? Erőszak tilalma Önrendelkezés joga Népirtás, faji diszkrimináció, apartheid tilalma Kínzás tilalma Rabszolgaság, rabszolgakereskedelem tilalma A nemzetközi humanitárius jog alapvető szabályai Stb. Komanovics Adrienne,

11 A nemzetközi szokásjog Komanovics Adrienne,

12 A Nemzetközi Bíróság Statútuma (38.cikk) 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett viszályokat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárásában a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítottak meg; b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; c) a művelt nemzetek által elismert általános jogelveket; d) az 59. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb tudósainak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit. 2. Ez a rendelkezés nem érinti a Bíróságnak azt a jogát, hogy a felek megegyezése esetében valamely ügyet ex aequo et bono döntsön el. Komanovics Adrienne,

13 1. A két konjunktív elem 2. Persistent objector 3. A méltányosság 4. A nemzetközi jog kodifikációja Komanovics Adrienne,

14 1. A két konjunktív elem Gyakorlat Szokásjog Jogi meggyőződés Komanovics Adrienne,

15 Gyakorlat Jogi meggyőződés Milyen magatartás releváns? Állami szerv Nem kell külön vizsgálni, ha a gyakorlat kellően egyöntetű Milyennek kell lennie a gyakorlatnak? Általános, reprezentatív (érdekelt államok!) Viszonylag egyöntetű Bizonyos időtartam Kivétel Nemzetközi udvariasság A gyakorlat bizonytalan vagy hiányos A nemzetközi jog tilalmai Komanovics Adrienne,

16 2. Persistent objector Általános jelleg Nem szükséges minden állam részvétele a gyakorlat kialakításában Nem követelmény minden egyes állam hozzájárulása Általános jelleg alóli kivétel: örökös ellenző A szokásjogi norma létrejötte előtt lehetséges A szembehelyezkedésnek konzekvensnek kell lennie Angol-norvég halászati ügy(egyesült Királyságc. Norvégia, 1951) Komanovics Adrienne,

17 3. Méltányosság Északi-tengeri kontinentális talapzatügy (Németország/Dánia, Németország/Hollandia) A méltányosság típusai Jogon belüli (infra legem) Jogon kívüli (praeter legem) Joghézag kitöltése Joggal szembeni (contra legem) A nemzetközi jogi normát lerontó döntés Nemzetközi Bíróság Statútuma, ex aequo et bono döntés Komanovics Adrienne,

18 Északi-tengeri kontinentális talapzat ügy (1969) Németország / Dánia Németország / Hollandia Komanovics Adrienne,

19 4. A nemzetközi jog kodifikációja Egy tárgykörre vonatkozó szokásjogi szabályok Nemzetközi szerződés Komanovics Adrienne,

20 4. A nemzetközi jog kodifikációja Kodifikáció Kiegészülhet jogfejlesztéssel ILC Identifikáció Magánkodifikáció ILA, IDI Komanovics Adrienne,

21 A kodifikáció menete ENSZ Közgyűlés határozata Nemzetközi Jogi Bizottság Közgyűlés (államok) NJB: Ideiglenes tervezet NJB: Végleges tervezet Komanovics Adrienne,

22 27 May 1963 Fifteenth session of the International Law Commission, Palais des Nations, Geneva, Switzerland International Law Commission, Fifty-ninth Session, 2007, with members of the Secretariat Komanovics Adrienne,

23 A kodifikáció eredménye Sikeres Félig sikeres Sikertelen Befejezetlen Irányelvek (guidelines) Komanovics Adrienne,

24 Az általános jogelvek Komanovics Adrienne,

25 Az általános jogelvek helye Megfogalmazás anakronizmusa A tartalom bizonytalansága Jelentése Nemzeti jogrendszerek közös elvei A nemzetközi jog saját elvei Komanovics Adrienne,

26 A nemzeti jogrendből átvett jogelvek Emberi Jogok Európai Egyezménye; Nemzetközi Büntető Bíróság statútuma A gazdasági társaság és a részvényes jogainak sérelme közötti különbségtétel (Barcelona Traction) Az igazságszolgáltatás helyes működését biztosító általános jogelvek Nemo plus iuris(las Palmas, 1928) Jóhiszeműség (Lanoux-tó ügy, 1957) A nemzetközi jog elvei A szuverenitás vélelme Az effektivitás Komanovics Adrienne,

27 Az általános szabályok szerepének megítélése Komanovics Adrienne,

28 A szokásjog szerepének megítélése Eltérő attitűd: Szocialista országok, fejlődő országok Fejlett országok Szokásjog visszaszorul? (Kodifikáció) Új nemzetközi szokásjogi szabályok létrejötte Nem ratifikált szerződés szokásjogi szabály Számos immanens nehézség Komanovics Adrienne,

29 A ius cogensszerepének megítélése Eltérő attitűd Szocialista országok, fejlődő országok Fejlett országok Az általános elvek szerepének megítélése Erősen vitatott Nemzetközi bíróságok: EJEB, NBB, EUB Komanovics Adrienne,

30 Az egyoldalú aktusok Komanovics Adrienne,

31 1. Fogalom Egy állam által nemzetközi jogi kötelezettség létrehozásának szándékával nyilvánosan megfogalmazott nyilatkozat. Declarations publicly made and manifesting the will to be bound may have the effect of creating legal obligations. When the conditions for this are met, the binding character of such declarations is based on good faith; States concerned may then take them into consideration and rely on them; such States are entitled to require that such obligations be respected. ILC Guidelines Komanovics Adrienne,

32 2. Fajtái Az állam egyoldalú kötelezettségvállalása Csendes-óceáni atomkísérletek ügy (1974) Egyoldalú joglemondás Kelet-Grönland ügy (1933) Ihlen-elv Jog egyoldalú vindikálása Truman-nyilatkozat Óriás laposhalak ügy Falkland-szigetek Komanovics Adrienne,

33 3. Szabályok Jóhiszeműség Állam Írásban vagy szóban Joghatás kiváltása (világos és pontos megfogalmazás) Nem lehet ellentétes a ius cogens-szel Önkényesen nem vonható vissza Komanovics Adrienne,