Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

Átírás

1 Fegyveres konfliktusok joga nemzetközi humanitárius jog tavasz Lattmann Tamás ELTE Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi jogi tanszék Nemzetközi jog tagolása a fegyveres konfliktusokkal kapcsolatban ius ad bellum (háborúhoz való jog) ius in bello (háborúban alkalmazott jog) általános nemzetközi jog területe nehézségek: folyamatos, erős politikai nyomás államok szubjektív hozzáállása alapforrás ma: ENSZ Alapokmány nk. humanitárius jog / hadijog alkalmazást segítik: objektívabb jelleg kikényszeríthető alapforrások ma: Genfi egyezmények (1949) + egyéb Ius in bello hadijogi előírások rendszere nemzetközi szerződések Genfi egyezmények és kieg. jk. ( ) egyéb egyezmények nemzetközi szokásjogi szabályok együttesen elfogadott RoE-k (pl. ENSZ, NATO) Törvényi szintű szabályok évi CXIII. tv. (Hvt.) évi C. tv. (új Btk.) Végrehajtó szabályok 24/2005. (VI. 30.) HM rendelet (Szolgálati Szab.) Nemzetközi jog Belső jog Egyedi utasítások, parancsok Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 1

2 Ius in bello hadijogi előírások rendszere Genfi Egyezmények (1949. augusztus 12.) 1. Egyezmény a hadrakelt fegyveres erők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról (I. Genfi Egyezmény) 2. Egyezmény a tengeri haderők sebesültjeinek és betegeinek helyzetének javításáról (II. Genfi Egyezmény) 3. Egyezmény a hadifoglyokkal való bánásmódról (III. Genfi Egyezmény) 4. Egyezmény a polgári lakosság háború idején való védelméről (IV. Genfi Egyezmény) Kiegészítő Jegyzőkönyvek 1977 Jegyzőkönyv az 1949-es genfi egyezmények kiegészítéséről és a nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről (I. Kiegészítő Jegyzőkönyv) 1977 Jegyzőkönyv az 1949-es genfi egyezmények kiegészítéséről és a nem nemzetközi fegyveres összeütközések áldozatainak védelméről (II. Kiegészítő Jegyzőkönyv) 2005 Jegyzőkönyv egy további megkülönböztető jelvény elfogadásáról (III. Kiegészítő Jegyzőkönyv) Alkalmazási kör Ld. pl GE Közös 2. cikk Azokon a rendelkezéseken kívül, amelyek a béke idején is alkalmazandóak, a jelen Egyezmény alkalmazást nyer a két vagy több Magas Szerződő Fél között bekövetkező megüzent háború vagy minden más fegyveres összeütközés esetén, még ha a hadiállapot fennállását közülük valamelyik nem is ismeri el. Az Egyezmény alkalmazást nyer valamely Magas Szerződő Fél területe egészének vagy egy részének bármilyen megszállása esetében is, még akkor is, ha ez a megszállás nem ütközik semmiféle katonai ellenállásba. Alapvető felosztás nemzetközi fegyveres konfliktusok (háború) nem nemzetközi fegyveres konfliktusok kormányzati részvétellel kormányzati részvétel nélkül belső zavargások, szórványos erőszak stb. jelentősége: alkalmazandó jog pl. bánásmód háború fogalma: az államok közötti fegyveres összeütközés + nemzetközi humanitárius jog szabályainak fokozatos kiterjesztése az államokon belüli konfliktusokra Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 2

3 Kialakulása bizonyos ősrégi, szokásjogi erejű szabályok XVIII-XIX. sz. hadviselés jelentős átalakulása, ennek összes következményével felvilágosodás elméleti eredményei nemzetközi jogi gondolkodás átalakulása szabályozási igény modern megjelenése Kialakulása Krími háború ( ) Solferino (1859), Jean-Henri Dunant 1864 Genfi egyezmény létrehozása Genfi Egyezmény első többoldalú nemzetközi szerződés nemzetközi humanitárius jog alapdokumentuma Eredmények: vöröskereszt embléma humanitárius célú jogi védelem Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 3

4 Ius in bello tagolása Genfi jog emberiességi (humanitárius) szabályok alapja: a genfi egyezmények (1864, 1906, 1929, 1949) Hágai jog a hadviselés szabályai, ehhez kapcsolódóan a harceszközök, harcmódok korlátozása alapja: 1899-es és 1907-es hágai egyezmények összeolvadás Egyéb fontosabb források, szerződések Példálózó felsorolás, nem teljes! Egyes fegyverek, harceszközök tilalma Szentpétervári Nyilatkozat (1868) Genfi Jegyzőkönyv (1925) Egyezmény a biológiai fegyverek tilalmáról (1972) Egyezmény egyes konvencionális fegyverek tilalmáról ill. korlátozásáról (1980) + ennek kiegészítő jegyzőkönyvei Egyezmény a vegyifegyverek tilalmáról (1993) Egyezmény a gyalogsági aknák tilalmáról (1997) Egyezmény a kazettás lőszerekről (2008) Különleges védelem Egyezmény a kulturális javak védelméről (1954) + ennek kiegészítő jegyzőkönyvei Felelősségre vonás ICTY, ICTR statútumok (1993, 1994) Nemzetközi Büntetőbíróság statútuma (1998) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 4

5 Szokásjog jelentős szerepe Nemzetközi humanitárius jog elvei Emberiesség elve Szükségesség elve Különbségtétel elve Arányosság elve Különbségtétel elve személyek Harcos (kombattáns) a jogi előírások alapján meghatározható alanyi kör 1949 GE III. kombattánsi kör meghat. pl. fegyveres erők tagjai kombattáns kritériumok népfelkelés résztvevői (ld. pl évi XLII. tc.) Nem harcos (nem kombattáns) Mindenki, aki nem tartozik a kombattáns körbe, ebbe a kategóriába tartozik 1977 I. Kieg. Jk. reform (+ ellenzések) elfogás/fogva tartás esetén: hadifogoly státusz (GE III.) elfogás/fogva tartás esetén: nincs hadifogoly státusz (GE IV.) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 5

6 Különbségtétel elve objektumok Katonai célpontok (abszolút) katonai objektumok katonai eszközök katonai infrastruktúra stb. Katonai célpontnak nem minősülő objektumok minden, ami nem minősül katonai célpontnak Katonai célpontok (relatív) I. Kieg. Jk. 52. cikk jellegüknél, elhelyezkedésüknél, céljuknál, vagy rendeltetésüknél fogva hatékonyan elősegítik a katonai műveletet és amelyek teljes, vagy részleges megsemmisítése, elfoglalása, vagy semlegesítése az akkori körülmények között meghatározott katonai előnyt jelent Hadviselés joga szárazföldi hadviselés tengeri hadviselés légi hadviselés önálló, de egymással összefüggő, helyenként egymást fedő jogi szabályok elektronikus hadviselés? űrbeli hadviselés? Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága Létrejötte: 1863 Jean-Henri Dunant Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága: svájci magánszervezet, funkcionális nemzetközi jogalanyisággal bír jogosítványok a Genfi egyezmények alapján irányítja, koordinálja az egyes nemzeti társaságok működését (hatáskör- és feladatmegosztás) Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 6

7 Vöröskereszt struktúra Jelvény, embléma embléma: a svájci lobogó inverze Jogi védelem alatt áll! egyéb emblémák: Törökország 1876 (vörös félhold) Irán (vörös oroszlán) minden egyéb emblémát elutasítottak 2005: vörös kristály Felelősségre vonás miért? normakövetés biztosítása jogsértések államok nemzetközi jogi felelőssége egyének büntetőjogi felelőssége Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 7

8 1949 genfi egyezmények közös 1. cikk A Magas Szerződő Felek kötelezik magukat, hogy minden körülmények között tiszteletben tartják és tiszteletben tartatják a jelen Egyezményt. ebből fakadó számos kötelezettség jogalkotás beillesztés a képzésbe terjesztés tevőleges fellépés, ha kell grave breaches súlyos jogsértések a genfi egyezmények (+ kieg. jegyzőkönyvek) legsúlyosabb megsértésének esetei, amelyekkel szemben a részes államok büntetőjogi eszközökkel kell, hogy fellépjenek részes államok büntető jogalkotási kötelezettsége felkutatás, felelősségre vonás, v. kiadatás univerzális joghatóság lehetősége Népirtás ICC Stat. 6. cikk Bűncselekmények rendszere a nemzetközi jog területén Emberiesség elleni bcs.ek ICC Stat. 7. cikk Háborús bcs.ek ICC Stat. 8. cikk Agresszió ICC Stat. 8. bis cikk pl. szándékos emberölés; kiirtás; rabszolgaságba taszítás; áttelepítés vagy erőszakos elhurcolás; bebörtönzés; kínzás; erőszakos közösülés, nemi rabszolgaságban tartás, prostitúcióra kényszerítés, kényszerterhesség, kényszersterilizálás; üldözés; személyek erőszakos eltüntetése; apartheid; szándékosan nagy szenvedést, vagy a testi épség vagy a testi vagy a lelki egészség elleni súlyos sérelmet okozó embertelen cselekmények szándékos emberölés; kínzás, vagy embertelen bánásmód, ideértve a biológiai kísérleteket; súlyos szenvedések okozása, illetőleg a testi épség vagy az egészség grave súlyos károsítása; breaches vagyontárgyak katonai szükséglet által nem indokolt, tömeges, jogellenes és önkényes elpusztítása és eltulajdonítása; védett személyeknek ellenséges hatalom fegyveres erőinél való szolgálatra kényszerítése; védett személy szándékos megfosztása a tisztességes és szabályos bírósági eljáráshoz való jogától; jogellenes áttelepítés vagy elhurcolás, illetőleg jogellenes fogva tartás; túszejtés + hadviselés jogának megsértésének esetei Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 8

9 Bűncselekmények rendszere a magyar büntetőjog területén Új Büntető Törvénykönyv (2012. évi C. tv.) szerint: Tiltott toborzás Fegyverszünet megszegése Hadikövet elleni erőszak Védett személyek elleni erőszak Túlélők megölésére utasítás Élő pajzs használata Tiltott sorozás Védett tulajdon elleni támadás Háborús fosztogatás Nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása Humanitárius szervezet elleni támadás Visszaélés a nemzetközi jog által védett jelvénnyel vagy jelzéssel (Egyéb háborús bűntett) : Elöljáró vagy hivatali vezető felelőssége Köszönöm a figyelmet! Lattmann Tamás (ELTE ÁJK) 9