Budapest, március 9. BEIK. Spronz Júlia Wirth Judit

Átírás

1 OGY határozat tervezet a prostitúciós célú kizsákmányolás és emberkereskedelem megelőzéséről és hatékony kezeléséről, a prostitúció, a szexuális erőszak, és a szexuális célú emberkereskedelem áldozatainak védelméről valamint a testi és nemi önrendelkezés biztosításáról Budapest, március 9. BEIK A MONA Alapítvány Szakmaközi együttműködés kiépítése Magyarországon az emberkereskedelem és a prostitúció elleni küzdelem érdekében című projektje Spronz Júlia Wirth Judit

2 ADATOK minden évben több mint nő válik emberkereskedelem áldozatává az Európai Unióban Unióban (Az Európai Parlament állásfoglalása a szexuális kizsákmányolás által veszélyeztetett nők és gyermekek kereskedelmének megakadályozását szolgáló stratégiákról (2004/2216(INI)) az amszterdami prostituáltak 30%-a magyar, ezen belül becslések szerint 80% roma nő (többszörös diszkrimináció, szegénység, kiszolgáltatottság), ebből kb. 90% ugyanabból a nagyon szegény régióból. (Amsterdami szociális munkás átfogó kutatása, és ezen belül 80 magyar nővel készített interjúja, ld. szórólap) 2% önkéntes (amerikai kutatások alapján)

3 Európai Parlament február 10-i állásfoglalása az emberkereskedelem megakadályozásáról: az emberkereskedelem leggyakrabban azonosított formája a szexuális kizsákmányolás, a második helyen pedig a kényszermunka áll az emberkereskedelem azonosított áldozatainak 79%-a nő és lány (UNODC UN Office on Drugs and Crime emberkereskedelemről szóló átfogó jelentése) a nők szexuális kizsákmányolását célzó emberkereskedelem nem csökkent, a munkára való kényszerítést célzó emberkereskedelem pedig növekvőben van Európai Unióban folytatott emberkereskedelem évente sok millió eurós/dolláros hasznot hajtó üzletág (Europol, 2009) a rendelkezésre álló adatok alapján okkal vélelmezhető, hogy az Unióba irányuló vagy azon belüli emberkereskedelem évente több százezer áldozatot érint 10%-os növekedés az emberkereskedelemmel kapcsolatos ügyekben között (ami amúgy nagyon kevés ügy, de a növekedés nyilván exponenciális lenne, ha nem szervezett bűnözésről lenne szó, és nem lennének messzemenőkig hiányosak a jogszabályok és rossz a jogalkalmazás, ill. áldozatsegítés)

4 Legfontosabb célok az emberi jogi szemléletmód érvényesítése prostituált védelme, kizsákmányolás, visszaélés azonosítása, áldozattá vált személyek azonosítása, segítése és védelme, elkövetők (kizsákmányolók, emberkereskedők) büntetése

5 Főbb eszközök emberi jogi megközelítés átfogó kezelés (összhangban az EU normákkal és ajánlásokkal) felelősségi körök pontos kimutatása (elkövető-áldozat-állam-segítők) védelmi szabályok megerősítése prostituáltak jogi/államigazgatási zaklatására alkalmas és alkalmazott szabályok gyengítése

6 Főbb feladatok a szabályozás kialakításánál: áldozat-fogalom meghatározása oly módon, hogy azt lehetőleg senki ne érezze magára nézve sértőnek, ugyanakkor lehetővé váljék mindenkinek a segítségnyújtás, aki azt igényli, vagy arra rászorul azaz a segítség váljék joggá, amivel az áldozat élhet a jogsértés pedig legyen a jog megsértése is (= a jog legyen képes tükrözni és szankcionálni a sérelmet) 1. akadály : a szabad akarat feltételezéséről szóló mítoszok makacs beszivárgása még a tipikus, és közel sem a szabad akaratra utaló helyzetekbe is, azaz: lehet-e védeni valakit akarata ellenére 2. akadály : az áldozat kifejezéshez kapcsolódó asszociáció-kör. Állításunk: nem egy, hanem KÉT aszociáció-kör kapcsolódik hozzá, és az egyik gyengítő, a másik megerősítő: Áldozat = szánakozás, sajnálat, tehetetlenség, függés (a segítőtől és másoktól) Áldozat = jogsértés, felelősség, állami kötelezettség, jóvátétel, megerősítés, függetlenség Célunk az utóbbi érvényre juttatása

7 További feladatok a szabályozás kialakításánál: emberi jogi alapelvek szerinti megfogalmazások beillesztése a prostitúcióra, az emberkereskedelemre és a szexuális kizsákmányolásra vonatkozóan, és ezzel a jogalkotói és jogalkalmazói szemléletmód alakítása, meghatározni azokat az ismertetőjegyeket, amelyek szükségtelenné teszik a további bizonyítást legalább az alapos gyanúhoz, kimutatni és a jogszabályokban érvényre juttatni a prostitúció és az emberkereskedelem közötti kapcsolatot

8 A tervezet bemutatása Átfogó szabályozás Egységesen kezeli a problémát Minden vonatkozó jogszabály áttekintésére szólít fel (ezek köre igen széles: törvények, rendeletek a büntetőjog, a szabálysértési jog, a szociális jog, az egészségügyi jog, az eljárási jog stb. területeit is beleértve) Nem csupán jogalkotási, hanem a jogalkalmazást megkönnyítő eszközökkel is foglalkozik A teljes áttekintésig meghatározza a legsürgősebb feladatokat

9 A legsürgősebb feladatok 1. Fogalmi, elméleti elemek: az emberkereskedelem és prostitúció kezelésének emberi jogi alapokra helyezése, ezzel nagyobb összhang megteremtése a nemzetközi egyezményekkel, elvekkel, jogszabályokkal és szakmai protokollokkal az emberkereskedelem és a prostitúció szoros kapcsolatának kimondása, és ezzel a jogi védelem alapjainak megteremtése annak a tarthatatlan helyzetnek a megszüntetése, hogy a jogszabály úgy tesz, mintha a prostitúciós bűncselekményeknek nem lenne sértettje, és így az áldozat fogalmának olyan meghatározása, amely a védelmet lehetővé teszi anélkül, hogy kriminalizálná az áldozatot, és rákényszerítené a segítséget az elkövető meghatározása az áldozatvédelem olyan meghatározása, mely nem zárja ki az emberkereskedelem és a prostitúciós bűncselekmények áldozatát a nyújtható támogatásokból, segítségből, hanem épp ellenkezőleg, azt egyértelműen felkínálja az állami kötelezettség kimondása és meghatározása

10 A legsürgősebb feladatok 2. Az elméleti meghatározásokból következő gyakorlati elemek: az állam védelmi felelősségéből fakadó kötelezettség átültetése a gyakorlatba a nyújtható segítség/támogatás expressis verbis kiterjesztése az áldozatnak minősülő a személyekre olyan jogszabályi és ellátórendszer-beli védelmi mechanizmusok rendelkezésre bocsátása, melyek növelik annak valószínűségét, hogy az áldozat azokat igénybe veszi az elkövetőnek minősített személyek felelősségre vonása a gyerekek fokozott védelme az ellátórendszer megerősítésével az állam (azaz az adófizetők) által foglalkoztatottak magatartási szabályainak megteremtése annak érdekében, hogy emberi testnyílásokat ne vásárolhassanak tekintettel a nemzeti stratégia meglétére, és a probléma sürgősségére, a határidők szoros meghatározása

11 KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET! Spronz Júlia Patent Egyesület julia.spronz@patent.org.hu Wirth Judit NANE Egyesület wirthj@nane.hu