Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 7. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, július 7. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2016/0208 (COD) 10678/16 ADD 2 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: július 6. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató EF 208 ECOFIN 661 DROIPEN 121 CRIMORG 73 COTER 70 CODEC 966 IA 51 Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára SWD(2016) 224 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv és a 2009/101/EK irányelv módosításáról (EGTvonatkozású szöveg) Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a SWD(2016) 224 final számú dokumentumot. Melléklet: SWD(2016) 224 final 10678/16 ADD 2 DGG 1B

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, SWD(2016) 224 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a pénzügyi rendszereknek a pénzmosás, valamint terrorizmus finanszírozása céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv és a 2009/101/EK irányelv módosításáról (EGT-vonatkozású szöveg) {COM(2016) 450 final} {SWD(2016) 223 final}

3 Vezetői összefoglaló A pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvre irányuló javaslat hatásvizsgálata Miért? Milyen problémát kell megoldani? A. A fellépés szükségessége Míg az (EU) 2015/849 irányelv uniós viszonylatban számottevő előrelépést jelent a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás megelőzése terén, a közelmúltbeli terrorista támadások és a világszintű pénzügyi rendszer bizonyos hiányosságainak felszínre jutása (panamai dokumentumok) arra utalnak, hogy további lépésekre van szükség a jelenlegi keret javítása érdekében. Ebben az összefüggésben öt problémát kell kezelni a terrorizmusfinanszírozás kapcsán: (1) A homályos és összehangolatlan ügyfél-átvilágítási követelmények visszavetik a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokat érintő gyanús ügyletek nyomon követésének hatékonyságát; (2) Nem kielégítő a virtuális fizetőeszközben végrehajtott gyanús ügyletek hatósági nyomon követése; (3) Nem kielégítők a nem névre szóló előre fizetett eszközökkel kapcsolatos kockázatok mérséklését célzó intézkedések; (4) A pénzügyi információs egységek számára korlátozott a kötelezett szolgáltatók birtokában lévő információkhoz való, időben történő hozzáférés és az ilyen információk cseréje; (5) A pénzügyi információs egységek egyáltalán nem vagy csak késve férnek hozzá a bank- és fizetési számlák tulajdonosainak kilétére vonatkozó információkhoz. A javasolt módosítások a társulás jellegű jogi megoldások és jogi konstrukciók tényleges tulajdonosaira vonatkozó naprakész információkhoz való hozzáférés hiányából fakadó problémákat is kezelik. Mi a kezdeményezés várható eredménye? A javasolt módosítások várhatóan fokozzák majd az átláthatóságot, és elősegítik, hogy az illetékes hatóságok eredményesen felderítsék a bűncselekmények és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos pénzmozgásokat. A módosítások a) nagyobb jogbiztonságot teremtenek a kötelezett szolgáltatók számára a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokkal szemben alkalmazandó fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket illetően; b) javítják a virtuális fizetőeszközben végrehajtott gyanús ügyletek felderítését; c) csökkentik a nem névre szóló előre fizetett eszközökkel való visszaélést; d) javítják a pénzügyi információs egységek számára a kötelezett szolgáltatók birtokában lévő információkhoz való hozzáférést és az ilyen információk cseréjét; e) gyors hozzáférést biztosítanak a bank- és fizetésiszámla-tulajdonosok kilétére vonatkozó releváns információkhoz a pénzmosással és terrorizmusfinanszírozással összefüggő ügyletek megelőzése és felderítése céljából; valamint f) növelik a társulás jellegű jogi megoldások és jogi konstrukciók tényleges tulajdonosainak átláthatóságát. Milyen hozzáadott értéket képvisel az uniós szintű fellépés? A kezdeményezés olyan összehangolt megközelítést irányoz elő, amely a pénzmosás megelőzésére szolgáló meglévő uniós keret gyors megerősítését célozza. Ha valamely tagállam nem rendelkezik kellően hatékony megelőző jogi kerettel, a bűnözők és a terroristák visszaélhetnek a helyzettel, és ez más tagállamokra is kihat. Ezért fontos egy uniós szintű összehangolt keret megléte. B. Megoldások Milyen jogalkotási és nem jogalkotási szakpolitikai lehetőségek merültek fel? Van-e előnyben részesített lehetőség? Miért? A Bizottság mérlegelte a nem jogalkotási lehetőségeket, amilyen például a bevált gyakorlatok kidolgozása a folyamatban lévő feltérképezés keretében azonosított gyakorlati akadályok áthidalása érdekében, vagy a tagállamoknak szóló ajánlások megfogalmazása ( tartsd be vagy indokold meg alapon). Célszerű azonban, ha ezek a lehetőségek nem helyettesítik, hanem kiegészítik a jogalkotási lépéseket. A Bizottság az azonosított problémák kezelését célzó szabályozási lehetőségek széles körét megvizsgálta. A releváns területekre vonatkozó előnyben részesített lehetőségeket úgy választotta ki, hogy azok egyensúlyt 2

4 teremtsenek a célok elérése és a piaci szereplőket érintő esetleges negatív hatások különösen a megfelelési költségek között. Ezek a lehetőségek magukban foglalják a következőket: i. a kötelezett szolgáltatók által alkalmazandó fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések előíró jellegű jegyzéke, amelyhez az ellenintézkedések szemléltető jellegű jegyzéke társul; ii. az irányelv hatályának kiterjesztése a virtuális pénzváltó platformokra és a letétkezelő pénztárca-szolgáltatókra, és a virtuális fizetőeszközöket használók önkéntes önazonosítási rendszerének létrehozása; iii. az anonimitás korlátozása a feltölthető és nem feltölthető előre fizetett kártyák online használata tekintetében, és a nem névre szóló előre fizetett kártyák személyes használatára vonatkozó jelenlegi küszöbérték csökkentése (250 EUR-ról 150 EUR-ra); iv. a pénzügyi információs egységek jogi kötelezettségeinek tisztázása a kötelezett szolgáltatók birtokában lévő információkhoz való hozzáférés és az ilyen információk cseréje tekintetében; v. a bank- és fizetési számlák azonosítását lehetővé tevő nemzeti szintű, automatizált központi mechanizmus létrehozása, valamint vi. a társulás jellegű jogi megoldások és jogi konstrukciók tényleges tulajdonosaira vonatkozó információkhoz való hozzáférés és ezen információk átláthatóságának javítása. C. Az előnyben részesített lehetőség hatásai Melyek az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei? Az előnyben részesített lehetőségek nagyobb mértékű átláthatóságot biztosítanak, és elősegítik, hogy az illetékes hatóságok eredményesen felderítsék a bűncselekmények és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos pénzmozgásokat. E lehetőségek konkrétan: fokozott jogbiztonságot teremtenek a kötelezett szolgáltatók számára a kiemelt kockázatot jelentő harmadik országokból származó ügyfelekkel való kapcsolatokat illetően, kezelik az átláthatósággal kapcsolatos aggályokat, és korlátozzák az anonimitást bizonyos azonosított fizetési eszközök tekintetében (anélkül, hogy az ilyen eszközök rendeltetésszerű használata által kínált előnyök megszűnnének), lehetővé teszik a pénzügyi információs egységek számára a kötelezett szolgáltatóktól származó információk bővebb köréhez való hozzáférést, valamint a bank- és fizetésiszámla-tulajdonosok azonosítására szolgáló információkhoz való gyors hozzáférést, ezáltal kiküszöbölve a körülményes általános megkereséseket, a közigazgatási szervek számára javítják a tényleges tulajdonosokra vonatkozó információkhoz való hozzáférést, így fokozzák a társulás jellegű jogi megoldások és a társasági konstrukciók átláthatóságát. Mekkorák az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) költségei? A javasolt módosítások kapcsán felmerülő költségek a konkrét javaslattól függően lényeges eltéréseket mutathatnak. A virtuális fizetőeszközben végrehajtott gyanús ügyletek felderítésének javítására és az ilyen ügyletek átláthatóságának növelésére vonatkozóan javasolt rendelkezés ügyfelenként megközelítőleg 10 EUR költséggel járna. A költségek pl. az automatizált központi nyilvántartások vagy az elektronikus adat-visszanyerési rendszerek létrehozása tekintetében az adott modelltől függnek (az egyszeri kiadások EUR és EUR között mozoghatnak), és a fokozott átláthatóság elérésének és a pénzmosás, illetve terrorizmusfinanszírozás gyorsabb és pontosabb felderítésének átfogó összefüggésében kezelendők. Az előre fizetett kártyák anonimitásának megszüntetése vagy korlátozása kapcsán az irányelvben foglalt kötelezettségeknek való megfelelésből adódóan felmerülnek bizonyos költségek. Az előre fizetett kártyák kibocsátóinak többsége azonban névre szóló előre fizetett kártyákat is kibocsát, ezért már rendelkezik az e követelményeknek való megfeleléshez szükséges személyzettel és informatikai rendszerekkel. Hogyan érinti mindez a vállalkozásokat, a kis- és középvállalkozásokat és a mikrovállalkozásokat? Bizonyos vállalkozások például a virtuális pénzváltó platformok és a letétkezelő pénztárca-szolgáltatók bekerülnek az irányelv hatálya alá, így rájuk is vonatkozni fog a felügyeleti rendszer, ami bizonyos költségeket von maga után. Az előre fizetett kártyák anonimitásának megszüntetése vagy korlátozása szintén bizonyos költségekkel jár. Jelentős lesz-e a tagállami költségvetésekre és közigazgatásokra gyakorolt hatás? Az automatizált központi nyilvántartások vagy az elektronikus adat-visszanyerési rendszerek létrehozása költségeket ró a tagállami hatóságokra. Ezek mértéke az alkalmazott modelltől függ, és öt tagállam visszajelzése alapján az ilyen eszközökkel kapcsolatos egyszeri költségek EUR és EUR között, az ismétlődő éves költségek pedig EUR és EUR között mozognak. Lesznek-e egyéb jelentős hatások? 3

5 Nem. Mikor kerül sor a szakpolitika felülvizsgálatára? D. Nyomon követés Az (EU) 2015/849 irányelv elfogadását követően kettő négy éven belül (azaz június 26. és június 26. között). 4