Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára

Átírás

1 Az Európai Unió Tanácsa Brüsszel, június 1. (OR. en) Intézményközi referenciaszám: 2017/0113 (COD) 9669/17 ADD 1 TRANS 213 CODEC 924 IA 99 FEDŐLAP Küldi: Az átvétel dátuma: június 1. Címzett: Biz. dok. sz.: Tárgy: az Európai Bizottság főtitkára részéről Jordi AYET PUIGARNAU igazgató Jeppe TRANHOLM-MIKKELSEN, az Európai Unió Tanácsának főtitkára SWD(2017) 197 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri JAVASLAT AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló 2006/1/EK irányelv módosításáról Mellékelten továbbítjuk a delegációknak a SWD(2017) 197 final számú dokumentumot. Melléklet: SWD(2017) 197 final 9669/17 ADD 1 DGE 2A

2 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SWD(2017) 197 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓJA amely a következő dokumentumot kíséri JAVASLAT AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS IRÁNYELVE a gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló 2006/1/EK irányelv módosításáról {COM(2017) 282 final} {SWD(2017) 196 final} {SWD(2017) 198 final} {SWD(2017) 199 final}

3 Vezetői összefoglaló A gépjárművezető nélkül bérelt járművek közúti árufuvarozásra történő használatáról szóló 2006/1/EK irányelv módosításáról szóló irányelvre vonatkozó javaslat hatásvizsgálata A. A fellépés szükségessége Mi a probléma lényege és miért jelent problémát uniós szinten? 1) Bizonyos EU-tagállamokban a saját számlás fuvarozók (azaz a saját áruikat szállító vállalkozások) nem használhatnak hat tonna össztömeget meghaladó bérelt tehergépjárműveket, és így nem élvezhetik az ehhez kapcsolódó előnyöket (a rugalmasság, a termelékenység és a tőkeallokáció tekintetében). 2) A korlátozásokat alkalmazó EU-tagállamokban a járműkölcsönzési piacok fejletlenek maradtak, ami a korlátozásokkal nem érintett piacokhoz képest magasabb árakhoz és kisebb választékhoz vezet. 3) Az, hogy az EU-tagállamok megtilthatják egy másik tagállamban bérelt járművek használatát, a korlátozások változatos sokaságát eredményezi. Az ebből eredő jogbizonytalanság miatt a fuvarozók nem bérelnek járműveket másik EU-tagállamban. 4) A járműkölcsönzési területen működő vállalkozások és a fuvarozók nem tudják a leghatékonyabban kihasználni a flottájukat (pl. úgy, hogy a járműveket mindig ott használják, ahol az átmeneti keresleti csúcs ezt indokolná). Mit kellene elérni? - Az EU közúti fuvarozási piacának további integrációját és egyenlő versenyfeltételeinek biztosítását; - a bérelt járművek használatára vonatkozó egységes keretszabályozás megteremtését; - annak lehetővé tételét, hogy a fuvarozók szerte az EU-ban a lehető leghatékonyabb módon végezzék tevékenységüket; - a szállításhoz kapcsolódó negatív társadalmi és környezetvédelmi hatások csökkentésének támogatását. Milyen többletértéket képvisel az uniós szintű fellépés (szubszidiaritás)? A közúti szállítás egyre nemzetközibbé válik. A nemzetközi közúti fuvarozási piac és a járműkölcsönzési ágazat egyenlő versenyfeltételeinek biztosítása csak uniós szintű fellépéssel érhető el. Az EU-tagállamok nem képesek egységes megoldásokat találni. B. Megoldások Milyen lehetőségek kínálkoznak a célok elérésére? Van-e előnyben részesített lehetőség? Amennyiben nincs, miért nincs? 0. lehetőség: Ajánlások és iránymutatások kibocsátása az irányelvnek az EU-tagállamokban való alkalmazásáról és a bérelt tehergépjárművek használatára vonatkozó korlátozásokkal kapcsolatos közös megközelítés előmozdítása. 1. lehetőség: Célzott jogalkotási módosítások. 1a.: A bérelt tehergépjárművek saját számlás fuvarozás céljára történő használatának engedélyezése az EUban. 1b.: A másik EU-tagállamban bérelt tehergépjárművek háromtól négy hónapig történő használatának engedélyezése. 1c.: Az 1a. és az 1b. lehetőségek kombinációja. 2

4 2. lehetőség: A fuvarozók tulajdonában álló járművek használatára vonatkozókkal megegyező szabályok alkalmazása a bérelt járművekre (vagy legalább nem korlátozóbb szabályok alkalmazása, mivel a bérelt járművek használata nem járhatna hátrányokkal). Az 1c. lehetőség a leghatékonyabb alternatíva. Ezzel érhetőek el viszonylag alacsony költségek mellett a legnagyobb gazdasági előnyök. Ez jobb, mint a 2. lehetőség, mivel egy meghatározott időtartamra biztosítja a másik EU-tagállamban bérelt járművek használatára vonatkozó egységes szabályokat az EU-ban. Mi az egyes érdekeltek álláspontja? Ki melyik alternatívát támogatja? A fuvarozók és a járműkölcsönzési ágazat támogatja az EU közúti szállítási piacára vonatkozó egységes szabályok megalkotását. Egyes közigazgatási szervek és szakszervezeti képviselők tartanak a saját számlás fuvarozókra vonatkozó korlátozások eltörléséből eredő nagyobb versenykényszertől és a másik EU-tagállamban bérelt járművek használatát megengedő közúti szállítási jogszabályok végrehajtásával kapcsolatos további nehézségektől. C. Az előnyben részesített alternatíva hatásai Melyek az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor a főbb lehetőségek) előnyei? A bérelt tehergépjárművek saját számlás szállítás céljára történő használatára vonatkozó korlátozások eltörlése (amelyeket jelenleg csak Görögországban, Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában alkalmaznak) 2030-ig körülbelül 75 millió EUR éves költségmegtakarítással járna ezen országok saját számlás fuvarozói számára. Ezen túlmenően a más EU-tagállamban bérelt járművek háromtól négy hónapig történő használatának engedélyezése csaknem 83 millió EUR költségmegtakarítást eredményezne. Így az 1c. lehetőség összesen évi 158 millió EUR-ral csökkenthetné a működési költségeket. Ráadásul a járműkölcsönzési / -lízing ágazat nyereségessége várhatóan 81 millió EUR-ral növekedne, ami a teljes éves gazdasági hasznot körülbelül 240 millió EUR-ra növeli 2030-ig. Ezen túlmenően az 1c. lehetőség csaknem 5000 további munkahelyet is teremt, 2900-at a járműkölcsönzési / - lízing ágazatban, 1700-at pedig a közúti fuvarozási ágazatban. A közúti biztonság kis mértékű javulása is várható az újabb és jobban karbantartott járművek használatának eredményeként. A környezetvédelmi hatások pozitívak (a magasabb üzemanyag-hatékonyság miatti alacsonyabb kibocsátások), bár az ágazat viszonylag csekély mérete következtében mértékük nem jelentős. Milyen költségekkel jár az előnyben részesített lehetőség (ha nincs ilyen, akkor milyen költségekkel járnak a főbb lehetőségek)? Mivel az előnyben részesített lehetőség felszámolja a bérelt járművek használatára vonatkozó korlátozásokat, a fuvarozók megfelelési költségei alacsonyabbak lesznek. A nemzeti hatóságok részéről felmerülhetnek bizonyos további végrehajtási költségek annak megakadályozása érdekében, hogy a vállalkozásaik ne regisztrálják át a teljes flottájukat alacsony adózású országokba, hogy azután onnan béreljék vissza a járműveket. A többletköltségeket mérsékeli az olyan létező végrehajtási rendszerek használata, mint a közúti fuvarozási vállalkozások európai nyilvántartása (ERRU). Felmerültek a munkafeltételekre gyakorolt lehetséges negatív hatásokkal kapcsolatos félelmek, a nyitottabb piacokon várható nagyobb versenykényszer, illetve a saját számlás fuvarozók jogszerűtlen versenygyakorlatainak esetleges elterjedése miatt (ezt a félelmet azonban a korlátozás nélküli országokban működők közül senki nem osztja). A más EU-tagállamban bérelt járművek használatának engedélyezése bonyolultabbá teheti a közúti szállításra vonatkozó jogszabályok végrehajtását. Milyen hatást gyakorol az intézkedés a kkv-kra és a versenyképességre? A bérelt tehergépjárművek használatának lehetővé tétele, például a határon átnyúló, rövid távú bérlés engedélyezése révén, elősegítheti azt, hogy a közúti fuvarozási ágazatban működő vállalkozások (amelyek legtöbbje KKV) költségeket takarítsanak meg, továbbá növeljék rugalmasságukat és termelékenységüket. 3

5 Ugyanez igaz a saját számlás fuvarozók körében működő KKV-re is, amelyek számára jelenleg tiltott a bérelt tehergépjárművek használata. A járműkölcsönzési ágazat szintén főként kis- és középvállalkozásokból áll, melyek képesek lesznek fokozni termelékenységüket. Jelentős lesz-e a tagállamok költségvetésére és közigazgatására gyakorolt hatás? A bérelt járművek átlagosan magasabb kihasználtsági rátájának köszönhetően minél több bérelt járművet használnak, annál kevesebb járműre van szükség az összes szállítási művelet ellátásához. Az 1c. alternatíva alapján ez várhatóan 18 millió EUR járműadó-bevételkieséshez vezet az EU-ban. Ugyanakkor a fuvarozók és a járműkölcsönző vállalkozások termelékenységének növekedése várhatóan további 67 millió EUR vállalkozási adóbevételt eredményez. Összesen tehát az EU-ban a nettó adóbevétel többlete várhatóan 49 millió EUR lesz. Korlátozott mértékben felmerülhetnek végrehajtási költségek annak megakadályozása érdekében, hogy a fuvarozók ne regisztrálják át a teljes flottájukat alacsony adózású országokba, hogy aztán onnan ismétlődő rövid távú szerződésekkel béreljék vissza a járműveket (lásd fent). Lesznek-e egyéb jelentős hatások? Nem. Arányosság? Az előnyben részesített lehetőség nem lépi túl a kezdeményezés kitűzött céljainak eléréséhez szükséges mértéket. D. További lépések Mikor kerül sor a szakpolitikai fellépés felülvizsgálatára? A Bizottság egy felülvizsgálati záradékot illesztett be, amely kimondja, hogy a Bizottság legkésőbb az átültetési időszak végétől számított öt éven belül jelentést nyújt be az irányelv végrehajtásáról és hatásairól. 4