A nemzetközi jog forrásai

HTML
DOWNLOAD

Méret: px

Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A nemzetközi jog forrásai"

Domokos Takács
9 évvel ezelőtt
Látták:

1 A nemzetközi Bíróság Statútumának 38. cikke A nemzetközi jog forrásai Előadás-vázlat Sonnevend Pál 1. A Bíróság, amelynek az a feladata, hogy az eléje terjesztett jogvitákat a nemzetközi jog alapján döntse el, eljárása során a következő forrásokat alkalmazza: a) azokat az általános vagy különös nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg; b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat bizonyítékát; c) a civilizált nemzetek által elismert általános jogelveket; d) az 59. cikk rendelkezéseinek fenntartása mellett a bírói döntéseket és a különböző nemzetek legkiválóbb publicistáinak tanítását, mint a jogszabályok megállapításának segédeszközeit. a-c): Valódi jogforrások d): Kisegítő források Kötelezettséget eredményezhet még: Egyoldalú nyilatkozatok (Kelet Grönland ügy) (1929) Nemzetközi szervezetek határozatai Pld. ENSZ Biztonsági Tanácsának az ENSZ Alapokmánya VII. Fejezet alapján hozott határozata - vö. Alapokmány 25. cikk: A Szervezet tagjai megegyeznekabban, hogy a Biztonsági Tanács határozatait a jelen Alapokmányak megfelelően elfogadják és végrehajtják. A nemzetközi szokásjog kötelező jellegének alapja - elméletek Klasszikus konszenzus-elmélet (Grotius): hallgatólagos szerződés Ellene szól: azokat az államokat is köti, melyek nem vettek részt a kialakulásában (pld: hajók svájci lobogó alatt) Elismerési elmélet: az egyes államok abbéli meggyőződése a fontos, hogy a jog szerint járnak el Ellene szól: ua. Új konszenzus elmélet: államközi konszenzus, mely fokozatosan alakul ki és válik átfogóvá A nemzetközi szokásjog elemei Az állami gyakorlat ismérvei Objektív elem Az államok gyakorlata Szubjektív elem Az államok abbéli meggyőződése, hogy eljárásuk mikéntjét a nemzetközi jog írja elő Opinio iuris sive necessitatis Időtartam Egységesség Kiterjedtség

nemzetközi egyezményeket, amelyek a vitában álló Államok által kifejezetten elismert jogszabályokat állapítanak meg; b) a nemzetközi szokást, mint a jog gyanánt elismert általános gyakorlat

2 Az állami gyakorlat ismérvei I. 1) Időtartam Absztrakt módon nem határozható meg a szükséges időtartam Hossza függ a gyakorlat intenzitásától és terjedelmétől Lehetséges gyors nemzetközi szokásjog (instant customary international law) kialakulása is Pld: Északi tengeri kontinentális talapzat ügye (1969) Az állami gyakorlat ismérvei II. 2) Egységesség Lényegi egységesség Nem szükséges teljes és kivétel nélküli összhang Fennáll, ha a sok állam által követett gyakorlatot nem kíséri párhuzamosan egy eltérő gyakorlat Haya de la Torre (Menedékjog) ügy (1950) Az állami gyakorlat ismérvei III 3) Kiterjedtség Együtt tekintendő az egységességgel Minden állam egyöntetű gyakorlata nem szükséges Általában fennáll, ha a gyakorlatot minden olyan állam követi, mely abban részt vehet, vagy annak tárgyával kapcsolatban különös érdekeltséggel bír Pld: tengerrel nem határos államok részvétele nem szükséges a tengerrel kapcsolato szokásjog kialakulásához A gyakorlat lehetséges megjelenési formái Számos! Pld. Diplomáciai jegyzék Policy statement Sajtóközlemény Hivatalos jogi útmutatók, pld. a hadviseléssel kapcsolatban Nemzeti törvények Nemzetközi és nemzeti bírói döntések Nemzetközi szervezetek gyakorlata (pld. ENSZ Közgyűlés határozatai önmagában nem kötelező!) Etc. Tartózkodás: általában nem, kivéve: Ha a sajátos körülmények folytán pld. Az állam érdekszférájának érintettsége bizonyos állami cselekvés lenn elvárható, és erre tudatosan nem kerül sor. A szubjektív (pszichológiai) elem Szükséges! Nélküle legfeljebb szokás (usage), vagy nemzetközi udvariasság (Courtoisie, comity) Megállapítása: Gyakran maga a gyakorlat bizonyítja Az PCIJ és az ICJ ritkábban külön bizonyítékot is követel a szabály és a gyakorlat természete a döntő Lotus ügy (1927) Északi tengeri Kontinentális Talapzat ügye (1969) Nicaragua v. United States(1986)

law) kialakulása is Pld: Északi tengeri kontinentális talapzat ügye (1969) Az állami gyakorlat ismérvei II.

3 Helyi és bilaterális szokásjog Helyi szokásjog Menedékjog ügy (Haya del la Torre ügy) (1950) Annak az államnak kell bizonyítania, amelyik a helyi szokásjogra hivatkozik Bilaterális szokásjog Az áthaladás jogának ügye (Right of passage case) A gyakorlat mellé külön kifejezett bizonyíték kell az opinio iuris-ról A folyamatos tiltakozó (persistent objector) helyzete Tiltakozás: Kezdettől, a norma kialakulásának folyamatában visszatérő és egyértelmű kell, hogy legyen Alkalmas az elfogadás vélelmének megdöntésére A tiltakozó államot nem köti a szabály Pld: Angol-norvég halászati vita ügye (1951) Bizonyítási kötelezettségek Általános szokásjog Bíróság akkor is alkalmazhatja, ha kifejezetten nem hivatkoznak rá Ha tartózkodás a releváns gyakorlat, az az állam köteles bizonyítja az opinio iurist, amelyik arra hivatkozik A gyakorlatban az szokta bizonyítani aki arra hivatkozik Ha egy különösen érintett állam nem foglalt állást a szabály kialakulásának folyamatában, utóbb nem hivatkozhat az opinio iuris hiányára Helyi szokásjog Az a fél köteles bizonyítani, amelyik arra hivatkozik A szokásjog és a szerződések előnyök, hátrányok Szokásjog előnyei Rugalmas Lehetőséget ad a fejlődésre Egyszerűbb az optimális szabály kialakulása Szokásjog hátrányai Gyakran nem eléggé konkrét Változása lassú lehet Szerződési jog előnyei Kellően konkrét Könnyen bizonyítható a szabály tartalma Szerződési jog hátrányai Merev, nehezen fejleszthető Óvatosságból gyakran csak a szükséges minimumot tartalmazza Megalkotása nehéz A szokásjog változása 1. Új államok kialakulása Pld. Szovjetunió, dekolonializáció Bizonyos szabályok nem kötelezőek 2. Új szokásjog kialakulása Probléma: a hatályos szokásjogtól eltérő gyakorlat jogsértés lehet, miként teremthet akkor új jogot? Differenciálódás! Pld. Állami immunitás 3. Kodifikáció

norma kialakulásának folyamatában visszatérő és egyértelmű kell, hogy legyen Alkalmas az elfogadás vélelmének megdöntésére A tiltakozó államot nem köti a szabály Pld: Angol-norvég halászati vita ügye

4 Felfogások Általános jogelvek A szokásjog egy sajátos szelete nem elfogadott Önálló jogforrás! - Az államok belső jogában kialakult általános elvek, melyek egyúttal a nemzetközi jogban is kötelezők Fő jogrendszer csoportokban elfogadott belső jogi elvek Ok: Erkölcsileg értékes tartalom: pld. Joggal való visszaélés tilalma Ésszerűség: pld. Késedelmi kamat fizetésének kötelezettsége Példák: Kártérítési kötelezettség damnum emergens, lucrum cessans Szerzett jogok védelme Estoppel Szubszidiárius! Viszony a jogforrások között Nincsen hierarchia Kivétel: ius cogens [Szerződések közötti hierarchia: ENSZ Alapokmány 103. cikke: Ha az Egyesült Nemzetek tagjainak a jelen Alapokmányból folyó és bármely egyéb nemzetközi megállapodásból eredő kötelezettségei összeütköznének, az Alapokmányból folyó kötelezettségeiket illeti elsőbbség. ] Ius cogens Összetartozó koncepciók: Feltétlen alkalmazást igénylő szabályok = Erga omnes kötelezettségek Ius cogens II Feltétlen alkalmazást igénylő szabályok: Bécsi Egyezmény a Szerződések Jogáról 53. cikk A szerződés semmis, ha megkötésének időpontjában az általános nemzetközi jog valamely feltétlen alkalmazást igénylő szabályába ütközik. Ezen egyezmény alkalmazási körében az általános nemzetközi jog feltétlen alkalmazást igénylő szabálya olyan normát jelent, amelyet az (1) államok nemzetközi közössége, mint egész, olyanként (2) fogadott el és ismert el, mint amelytől (3) nem lehet eltérni és (4) amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni. Ius cogens III Nemzetközi Bíróság Barcelona Traction ügy Erga omnes kötelezttségek: melyek minden állammal szemben kötik az államokat Olyan normák, melyek a nemzetközi közösség hosszú távú fennmaradásához nélkülözhetetlenek Pld: agresszió tilalma, népirtás tilalma, az alapvető emberi jogokra vonatkozó elvek és szabályok megsértése, ideértve a rabszolgaság és a faji megkülönböztetés tilalmát (Barcelona Traction ügy) Viszony a szerződések és a szokásjog között Szerződések: lex specialis, eltérhet a szokásjogtól Szokásjog irányadó a szerződés által nem szabályozott kérdésektől Szerződési jog megváltoztathatja a szokásjogot: ha átmegy a gyakorlatba Szokásjog megváltoztathatja a szerződést Pld: ENSZ Alapokmány 27. cikk (3) bekezdés: vétójog

Joggal való visszaélés tilalma Ésszerűség: pld.

5 Bírósági ítéletek Kisegítő források Jogtudósok véleménye Nemzetközi szervezetek határozatai ENSZ Közgyűlés határozatok Nem kötelező önmagában, nem jogforrás! Legfeljebb szokásjog bizonyítéka ha: Tagállamok túlnyomó többsége A különösen érintett államok is Visszatérően Azonos szöveggel fogadják el ENSZ Biztonsági Tanács határozatok: Ha az Alapokmány VII. fejezete alapján hozta őket a BT: kötelező Köszönöm a figyelmet!

Legfeljebb szokásjog bizonyítéka ha: Tagállamok túlnyomó többsége A különösen érintett államok is Visszatérően

Hasonló dokumentumok

A nemzetközi jog forrásai

A nemzetközi jog rendszere A nemzetközi jog forrásai nincsen központi jogalkotó szervezet nincsen központilag alkotott jog jogforrás a nemzetközi jogban: 2010. tavasz Dr. Lattmann Tamás azok a formák,